Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez
|
|
- Marcell Magyar
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez Európai Bizottság
2 Ez a publikáció az Európai Unió foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja (PROGRESS ) támogatásával valósult meg. A program megvalósítása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. A program a célból jött létre, hogy pénzügyi támogatást nyújtson az Európai Unió foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi területen kitűzött céljainak végrehajtásához, ezáltal hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia vonatkozó célkitűzéseinek eléréséhez. A hétéves program azon érdekelt feleket kívánja támogatni, akik hozzájárulhatnak a megfelelő és hatékony foglakoztatási és szociális jogszabályok kialakításához az EU-27-ben, az EFTA/EGT-országokban, valamint az EU tagjelölt és leendő tagjelölt országaiban. További információ:
3 Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Összetartozás Főigazgatósága C.2 egység Kézirat lezárva: augusztus
4 A jelentés az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Összetartozás Főigazgatósága pénzügyi támogatásával és használatára készült. A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi a Bizottság hivatalos álláspontját. Készítette: ORSEU Wilke, Maack und Partner Lille/Hamburg, június Szerzők: Nicolas Farvaque, Eckhard Voss Társszerzők: Marion Lefebvre, Kim Schütze Borítóillusztráció: 123RF A nem az Európai Unió tulajdonát képező képek felhasználási és sokszorosítási engedélyéért forduljon közvetlenül a jogtulajdonos(ok)hoz. A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál ( Katalógusadatok és összefoglaló a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 ISBN doi: /3518 Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.
5 Tartalom Bevezetés...5 Mire szolgál ez az útmutató, és kinek szól?... 5 Az útmutató használata... 5 Tanuljunk egymástól... 6 Módszertan... 6 I. rész Háttérinformációk... 7 Kkv-k Európában Tények, számadatok és trendek...9 Képzés A siker és az alkalmazkodás kulcsa...13 Képzés a kkv-kban A fő kihívások...17 II. rész Képzés a kkv-kban Gyakorlati útmutató és teljesítménymutatók A kkv-képzések belső korlátainak és akadályainak kezelése Megoldások szervezési problémákra és korlátokra Pénzügyi eszközök és képzési erőforrások Humánerőforrás- és képességfejlesztési politika Képzési igények felismerése a munkavállalók és a vezetők részéről Közös pénzalap létrehozása és a kkv-k együttműködése a képzés és a kompetenciafejlesztés terén Megfelelő képzési módszerek és technikák végrehajtása A kkv-k konkrét igényeivel foglalkozó képzési módszerek Képzés és kompetenciafejlesztés a vezetők és vállalkozók számára Informális kézségek és kompetenciák elismertetése A kompetenciafejlesztés aktuális és strukturális kihívásainak kezelése Kompetenciafejlesztés a demográfiai változásokkal összefüggésben A munkavállalók megtartása és a kkv-k vonzóbbá tétele a fiatal és szakképzett munkaerő számára Kompetenciafejlesztés a nemzetközivé válással összefüggésben A nemek közötti egyenlőség és a nők lehetőségeinek javítása és kezelése...65 Összefoglaló megjegyzések...69 Egy hatásos pillanatfelvétel és számos megfontolandó ötlet...69 III. rész További információk és melléklet Uniós források...73 Szakirodalom, weblinkek, képzési ellenőrző listák, online eszközök stb...73 A helyes gyakorlat 50 esetének áttekintése...76
6
7 Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez Bevezetés MIRE SZOLGÁL EZ AZ ÚTMUTATÓ, ÉS KINEK SZÓL? Ma minden eddiginél jobban igaz, hogy a munkavállalók szakképzettsége, motiválása és aktiválása elengedhetetlen előfeltétele a vállalkozások fenntartható sikerének, termelékenységének és innovációjának. A kkv-k helyzetét a képzés tekintetében azonban látszólagos ellentmondás jellemzi. Egyrészről a folyamatos képzés és az egész életen át tartó tanulás (mind a munkavállalók, mind a vezetők esetében) a versenyképesség elengedhetetlen elemének tekinthető a globalizáció keretei között. Másrészről azonban a statisztikák azt mutatják, hogy a folyamatos képzés és képesítések kevésbé elérhetők a kkv-k, mint a nagyvállalatok munkavállalói számára. Ez az útmutató bemutatja, hogyan lehet sikeresen kidolgozni és végrehajtani a képzéseket és a képességfejlesztést a kisés középvállalkozásokban a belső és külső korlátok ellenére, amelyekkel a kkv-k ebben az összefüggésben szembesülnek. Számos tematikus kérdés alapján ez az útmutató azokkal a tipikus kihívásokkal kezdődik, amelyekkel a kkv-k rendszeresen szembesülnek, amikor a képzésről és a készségfejlesztésről van szó. Az útmutató leírja, hogyan lehet ezekkel megbirkózni, illetve innovatív és sikeres megoldásokat kidolgozni, pl.: javítani a képzés és a szakképzési fejlesztés keretfeltételein a képzés szervezeti korlátainak és akadályainak leküzdésével; pénzügyi eszközök felszabadításával a képzési tevékenységek támogatására; egy előretekintő HR- és készségfejlesztési politika kidolgozásával; megfelelő képzési módszereket és technikákat kidolgozni olyan képzési módszereket, amelyek a mikro- és kisvállalkozások konkrét igényein alapulnak; a kompetenciafejlesztés aktuális és strukturális kihívásainak kezelése mint pl. a képzett személyzetért folyó egyre növekvő verseny, különös tekintettel a demográfiai változásra. Ez az útmutató a kkv-k képzéseiben részt vevő kulcsszereplők részére készült: cégtulajdonosok, a képzésért felelős vezetőségi képviselők, munkavállalói képviselők és szakszervezetek, szociális partnerek, valamint ágazati és nemzeti szintű szakmai szervezetek részére. Valóban sok olyan szereplő van, aki fontos szerepet játszik a kkv-k egyedi kereteinek kidolgozásában és végrehajtásában, valamint a képzési és készségfejlesztési programokban. Amint az az útmutatóból kitűnik, az említett szereplők közötti együttműködés a kkv-k keretében folytatott képzés fejlesztésének meghatározó tényezője. AZ ÚTMUTATÓ HASZNÁLATA A legfontosabb kérdésekre vonatkozó háttérinformációkat megadó I. részt követően az útmutató 12 tematikus kérdéssel foglalkozik, azokat három fő szakaszba csoportosítva (II. rész). Minden egyes témakör hasonlóképpen épül fel: információt nyújt a fő kihívásokról, és a helyes gyakorlat tapasztalataira és a konkrét témával összefüggésben hozott innovatív megoldásokra összpontosít. Mivel az útmutató gyakorlati tapasztalatokon alapul, a helyes gyakorlat számos példája is kiegészíti. Az útmutató elkészítése során körülbelül 50 gyakorlati példát dokumentáltak. Minden szakasz tartalmaz hivatkozásokat ezekre a gyakorlati lapokra, amelyek hozzáférhetők a Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Összetartozás Főigazgatóságának honlapján. Azonfelül, hogy a képzési és készségfejlesztési kérdéseket a kkv-k európai fejlődésének szélesebb kontextusába helyezi, valamint gyakorlati információkat nyújt a keretfeltételekre, az európai szintű kezdeményezésekre és támogatási intézkedésekre vonatkozóan, az útmutató minden szakasza kiegészítő információkat is tartalmaz, amelyeket gyakran közvetlen hivatkozások és a különböző forrásokhoz vezető linkek kísérnek. Az útmutató első része továbbá összefoglalja az alapvető információkat és tényeket a kkv-k fejlődéséről és a fő kihívásokról a mai Európában. Az útmutató és a gyakorlati lapok online is elérhetők: 5
8 TANULJUNK EGYMÁSTÓL A 12 alszakasz mindegyike kiemeli a főbb tanulságokat, a siker döntő tényezőit és az átruházhatóság szempontjait. MÓDSZERTAN Az első feladat egy elemző grafikon felrajzolása volt, amely felsorolja a kkv-kban a képzéssel kapcsolatosan előforduló problémákat. A gyakorlatok összegyűjtése ezen az elemző grafikonon alapult. A több mint 100 európai esetet tartalmazó kezdeti lista összeállítása számos uniós intézmény (pl. Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, ESZA, Leonardo, Cedefop [Európai Szakképzés-fejlesztési Központ] stb.), a nemzeti szociális partnerek tagszervezetei az ETUC (Európai Szakszervezetek Szövetsége), az UEAPME (Kézműves, Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége) és a BusinessEurope szervezetekkel történő egyeztetéseket követően, valamint független kutatás (egyéb helyes gyakorlati katalógusok, kkv-szakértők, szerkezetátalakítással foglalkozó korábbi fórumok stb.) segítségével történt. Ebből az első listából 50 olyan eset került kiválasztásra, amely a legjobb gyakorlatot képviseli a kkv-k munkavállalói és vezetői esetében alkalmazott képzés és készségfejlesztés terén (lásd a mellékletet). Fontos volt, hogy ezek a gyakorlatok alkalmazhatók legyenek a kkv-k valamennyi típusára (kézműves, mikro- és közepes méretű) és különféle tevékenységi ágazataira, valamint figyelembe vegyék a nemzeti sokszínűséget. 6
9 I. rész Háttérinformációk
10
11 Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez Kkv-k Európában Tények, számadatok és trendek Tekintettel arra, hogy a kkv-k adják az összes európai vállalat 99%-át, rendkívül fontos, hogy valamenynyi meglévő politikát és eszközt mind európai, mind nemzeti szinten mozgósítsák, és a kisvállalatokhoz igazítsák. Vladimír Špidla, az EU foglalkoztatásért felelős biztosa, a Kkv-szerkezetátalakítási fórum november 26-i megnyitóján A kkv-k helyzete az európai gazdaságban A mikro-, kis- és középvállalkozások az Európai Unió valamennyi országában az üzleti szervezetek domináns formáját alkotják. Az összesen kb. 23 millió vállalkozással az Európai Unióban működő vállalkozások több mint 99%-a kis- és középvállalkozás. A kkv-k Európában nagyban hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz és a jóléthez: a kkv-k az európai magán-szolgáltatásiszektor munkahelyeinek közel 70%-át teszik ki, és az európai iparágakban a kkv-k által alkalmazott munkavállalók száma nagy, különösen az olyan ágazatokban, mint az építőipar, a fémtermékek, valamint a fá- Mit értünk kkv-n? hoz és bútorokhoz kapcsolódó iparágakban. Végül, a kkv-k teremtik meg az EU jólétének nagy részét: az ingatlan, az újrahasznosítás és az építési tevékenységek terén arányuk meghaladja a 80%-ot, valamint az egész magángazdaságot tekintve arányuk a jólét megteremtésében 55% és 60% közötti értékre becsülhető. A mikrovállalkozások amelyek közül sok kézműves vállalkozás az európai gazdaság igazi pillérei. A vállalkozások túlnyomó többsége (90% felett) mikrovállalkozás, amely tíznél kevesebb személyt foglalkoztat. Ezek egyedül az európai munkaerő több mint egyharmadát foglalkoztatják, és a gazdasági hozzáadott érték több mint 20%-át állítják elő. Az önfoglalkoztatás azaz az egy alkalmazottal rendelkező vállalkozás az EU összfoglalkoztatásának 16%-át teszi ki. A második legnagyobb kkv-csoport a kisvállalkozások csoportja, amelybe a főt foglalkoztató vállalatok tartoznak ben a csoport körülbelül 1,3 millió vállalkozásból állt (kivéve a mezőgazdaságot, a pénzügyi szolgáltatásokat és a közszolgáltatásokat), és körülbelül 26 milliós munkaerőt foglalkoztatott szerte Európában, azaz az összes európai vállalkozás körülbelül 7%-át, és azok munkaerejének körülbelül az egyötödét. Végül, az összes vállalkozásnak csak kicsit több, mint 1%-át teszik ki az főt foglalkoztató A kis- és középvállalkozásnak (kkv-k) minősülő vállalatokat az EU hivatalosan a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatokként határozza meg. Ezenkívül, az éves árbevételük nem haladhatja meg az 50 millió eurót, vagy az éves mérlegfőösszegük nem haladhatja meg a 43 millió eurót. A kkv-k a méretük szerint három kategóriába sorolhatók: a mikrovállalkozások 10-nél kevesebb alkalmazottal rendelkeznek, a kisvállalkozások alkalmazottal, a középvállalkozások pedig alkalmazottal. Linkek A 2003/361/EK ajánlás a kis- és középvállalkozások meghatározásáról: sme_definition/index_en.htm Európai kkv-portál: Statisztikák az európai kkv-król: középvállalkozások. A középvállalkozások körülbelül 21 millió főt alkalmaznak, azaz a magánszférába tartozó európai munkaerő közel 17%-át. 9
12 Nagy nemzeti és ágazati eltérések az európai kkv-populációban A kkv-k Európa-szerte megmutatkozó földrajzi változatossága az ipari szerkezetek, gazdasági hagyományok és egyéb keretfeltételek egyedi mintáit tükrözi, különösen a közép- és kelet-európai tagállamokban végbemenő gazdasági és társadalmi átalakulási folyamaton belül. 100 A kkv-k sűrűsége: Az 1000 lakosra jutó kkv-k száma, nem pénzügyi üzleti gazdaság, CZ PT EL IT ES SE CY HU NO LU SI EU27 BE DK PL FR FI AT BG NL EE LT LV UK IE DE RO SK Forrás: Eurostat 2008, A kkv-k áttekintése az EU-ban ben átlagosan közel 40 kkv jutott 1000 lakosra a nem pénzügyi üzleti gazdaságban az EU-27-ben. A kkv-k legmagasabb sűrűségét a Cseh Köztársaságban jegyezték, több mint 8%-kal, és Portugáliában az 1000 lakosra jutó kb. 80 kkv-val, amelyet a három mediterrán ország, Görögország, Olaszország és Spanyolország követett. A skála másik végén Románia és Szlovákia jegyezte a legalacsonyabb kkv-sűrűséget. Az EU tagállamokon belül egy bizonyos méretkategória relatív fontossága nagy eltéréseket mutatott; ha például a teljes foglalkoztatásban a meghatározott méretű csoportok összes részesedését vesszük figyelembe, a mikrovállalatok bajnoka Görögország, közel 60%-os foglalkoztatással. Ezenkívül a mikrovállalkozások részesedése a teljes foglalkoztatásban Olaszországban, Portugáliában, Cipruson, Lengyelországban és Spanyolországban is jelentősen meghaladja a 30% körüli EU-átlagot. A skála másik végén a Németországban, Dániában és Romániában jegyzett mikrovállalkozások aránya alacsony, körülbelül 20%, legalacsonyabb pedig Szlovákiában, ahol mindössze 13%. A kkv-k szerepe iparágak szerint, EU-27, 2005 (az összfoglalkoztatás százalékos aránya) Nem pénzügyi üzleti gazdaság Építőipar Szállodák és éttermek Forgalmazás és kereskedelem Ingatlan, bérbeadás és üzleti tevékenységek Gyártás Szállítás és kommunikáció Áram-, gázés vízellátás Forrás: Eurostat. Középvállalkozások Kisvállalkozások Mikrovállalkozások
13 Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez Mikrovállalkozások: Részarány a nem pénzügyi üzletágban történő foglalkoztatásban, EL IT PT CY PL ES HU CZ BE EU27 NL BG SI NO AT SE LV FR EE FI IE UK LT DK RO LU DE SK Forrás: Eurostat 2008, A kkv-k áttekintése az EU-ban. A kkv-k szerepét a gazdasági tevékenységek terén is jelentős eltérések jellemzik. A kkv-k foglalkoztatási aránya az energia- és vízügyi ágazatban jellemző 20% alatti érték és az építőipari ágazatban, valamint a szálloda- és az étteremüzletágban jellemző 80% feletti érték között változik. Továbbá a forgalmazás, a kereskedelem és üzleti szolgáltatások/ tevékenységek is olyan ágazatok, ahol az összes munkavállaló körülbelül háromnegyede kkv-kban dolgozik. A főbb ipari ágazatok helyzetét illetően is nagy különbségek vannak a kkv-k nagysága szerinti három csoportban. Az olyan ágazatok, amelyekben a mikrovállalkozások különösen dominálnak (a teljes foglalkoztatás részarányában), az az ingatlan (55,8%), a szállodák és éttermek (44,8%), az autókereskedelem és autójavítás (42,6%), valamint az építőipar (42,6%). Ezzel szemben a kisvállalkozások az olyan ágazatokban járulnak hozzá nagymértékben a munkaerőhöz, mint a fémtermékek, a gépszerkezetek és berendezések (34,1%), az építőipar (30,5%), a fa és faipari termékek (30,3%), valamint a gépjármű-kereskedelem (29,2%). Végül a középvállalkozások a feldolgozó-ipari ágazatokban, különösen a gumi és műanyag, a textil, a cellulóz, a papír és papíripari termékek, valamint a ruházati cikkek gyártása terén jelentős munkáltatók. Általában véve a kisebb vállalkozások nagyobb társaiknál jelentősebb szerepet töltenek be az olyan munkaerő-igényes ágazatokban, amelyeket alacsonyabb munkatermelékenység jellemez ban a munka termelékenysége az EU-ban átlagosan az energiaszektorban és a bányászatban és külfejtésben volt a legmagasabb mindkét szektorban a nagyvállalatok dominálnak, míg a legalacsonyabb a tipikus kkv-üzletágakban mint pl. a szállodák és éttermek volt. Gondolkodj kicsiben! Az Európai Bizottság egy sor, kifejezetten az európai kkv-k segítését célzó politikai intézkedést dolgozott ki, illetve valósít meg. Ezen intézkedések célja, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek alkalmasak kis cégek létrehozására, illetve azok boldogulására is. Ha az EU el akarja érni céljait, hogy felgyorsítsa a gazdasági növekedést, valamint több és jobb munkahelyeket hozzon létre, akkor a kkv-k játsszák majd a legfontosabb szerepet, különösen azért, mert Európában az új munkahelyek fő forrását a kkv-k jelentik. Az EU vezetői már 2001-ben, a Santa Maria da Feira-i Európai Tanácson jóváhagyták a Kisvállalkozások Európai Chartáját, amely felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek lépéseket a kisvállalkozások támogatására és ösztönzésére. Azóta számos kezdeményezést tettek az európai kkv-k keretfeltételeinek javítása érdekében. 11
14 Az európai kkv-politika Ma az európai kkv-politika főként öt kiemelt területre koncentrál: a vállalkozói szellem és a vállalkozói készségek előmozdítása a kkv-k piacokhoz való hozzáférésének javítása a bürokrácia csökkentése a kkv-k növekedési potenciáljának javítása konzultáció a kkv-ban érdekelt személyekkel Linkek A kkv-k által delegált képviselő: A Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság kkv-oldalai: Információ az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomagról (Small Business Act): Az európai kis cégeket támogató Charta: A kkv-k teljesítményértékelése: Útmutató a kkv-k EU-szinten történő támogatásához ( sajtó/látogatói csomag ): Annak érdekében, hogy a kkv-k szempontjait jobban integrálják az uniós politikákba, az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságán belül egy speciális kkv-megbízottat neveztek ki 1, és 2008 júniusában elfogadták az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomagot mint átfogó politikai keretet az EU és tagállamai számára. A Kisvállalkozói Intézkedéscsomag a Gondolkozz előbb kicsiben! elven alapul: a kkv-barát szemléletnek meghatározóvá kell válnia Európában. Ennek elérése érdekében a kkv-k érdekeit visszavonhatatlanul rögzíteni kell a politikaalkotásban, a szabályozástól a közszolgáltatásokig, a kkv-k növekedésének elősegítése és a problémák és akadályok hatékony kezeléséhez nyújtott segítség érdekében. A Kisvállalkozói Intézkedéscsomag, a Small Business Act tíz elven alapul: Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. Biztosítani kell, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. A Gondolkozz előbb kicsiben! elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit. Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből. 1 További információért látogassa meg az alábbi oldalt: 12
15 Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez Képzés A siker és az alkalmazkodás kulcsa Kihívások, amelyekkel az európai kkv-k manapság szembesülnek A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kis méretük és korlátozott erőforrásaik miatt sajátos problémákkal kell szembenézniük. Egy új üzleti vállalkozás beindítása és a szükséges tőke megszerzése kihívás, csakúgy mint egy meglévő vállalkozás bővítéséhez megtalálni a megfelelő finanszírozási formát. Korlátozott erőforrásaik miatt a kkv-k jobban szenvednek a bürokráciától és az adminisztratív terhektől, mint a nagyvállalkozások. Gyakran küzdenek azzal, hogy lépést tartsanak az információs és kommunikációs technológiák terén végbemenő új fejlesztésekkel, és nehezen találnak szakképzett személyzetet, illetve nehezen tudnak számukra megfelelő képzést és oktatást biztosítani. Továbbá problémát jelenthet az is, hogy a nyugdíjba vonuló cégtulajdonosok helyett utódot találjanak. Ezek a kihívások nem új keletűek. A széles körű gazdasági trendek, mint pl. a gazdaság globalizálódása, a technológiai fejlődés és a még inkább tudásalapú gazdaság felé való haladás, valamint az EU bővítése és a belső piac megvalósításának létrejötte azonban mára jelentős mértékben megváltoztatták a kkv-kat érintő kihívásokat. Az EU-ban működő kkv-k azt tapasztalták, hogy a piacaikon intenzívebbé vált a verseny az elmúlt két évben. Az Európai Kkv-Figyelő (European SME Observatory) 2007-es felmérése szerint a vezetők 60%-a arról számolt be, hogy a verseny az utóbbi időben felerősödött. Az Európai Kkv-Figyelő felmérése azt mutatja, hogy a fokozott versenyre válaszul a kkv-k elsődleges stratégiája az, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a termékek minőségére és a marketingre: a kkv-k 64%-a javítana a terméke (vagy szolgáltatása) minőségén, 62% növelné a termékdifferenciálást, és 61% növelné a marketingbe fektetett energiát a megnövekedett versenyre való válaszlépésként. Érdekes módon a költségek csökkentése csak a negyedik legnépszerűbb olyan stratégia, amelyet a kkv-k annak érdekében alkalmaznak, hogy lépést tartsanak a szorosabb versennyel. Innovációs és minőségi kényszer Az Európai Kkv-Figyelő 2007-es, az európai kkv-vezetők körében végzett telefonos felmérése szerint a kkv-kban jelentős hiány van a high-tech innovációs tevékenységek terén. Az európai kkv-k csak körülbelül minden tizedik eurót fordítják új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termékekre vagy szolgáltatásokra. Tíz európai kkv-ból mintegy négy mondja azt, hogy nem rendelkezik új termékekkel, vagy hogy nincs új termékekből származó bevétele. Míg a mikrovállalkozások közel 40%-a (és általában a kkv-k 37%-a) nem tud továbbfejlesztett termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevételről beszámolni, ez a számadat a nagyvállalkozások körében 24%. A kisvállalatokban történő innováció másik magyarázata Európában eddig az innovációs politika szinte kizárólag a K+F-re és a hightech szektorra összpontosult, és nem foglalkozott az innovatív kkv-k többségének létezésével. Számukra az innováció egy állandó folyamat, és ők nem a hivatalosan meghatározott módon vesznek részt a kutatásban. UEAPME, Európai Innovációs Politika: Vegyük fel a kkv-kat is a hajóra, Brüsszel, A globalizációból eredő kihívások a mikro- és kisvállalatok számára Különösen figyelemreméltóak az alábbi új kihívások, amelyek az Európában végzett üzleti tevékenység egyre erősödő nemzetközi jellege és az új országok globális gazdaságba történő bekapcsolódása miatt merülnek fel: A külföldi szolgáltatók fokozott versenye, általános tendencia a franchising irányába és nagyvállalatok helyi leányvállalatainak megjelenése az olyan ágazatokban, mint a pékipar, az optikai iparág, takarítás stb. Változás a kereslet szerkezetében és a piacokon, pl. az olyan nagyvállalatok esetében, amelyek egyre inkább a külföldi beszállítókra támaszkodnak; a környezeti kérdések egyre növekvő szerepe. A munkaerőpiacon a munkaerő-migráció tekintetében történő változások, egyre növekvő ráutaltság a rugalmas munkaerőre (idénymunka, munkaközvetítő ügynökségek, részmunkaidős munka stb.) és a bérköltségek csökkentése. Változások a szabályozás politikai és egyéb formáiban, pl. a helyi pénzügyi intézmények, mint pl. a takarékpénztárak vagy hitelintézetek csökkenő szerepe és az intézményi befektetők növekvő szerepe. 13
16 Az innováció fő akadályaira vonatkozó kérdésre az EU csaknem minden tizedik vállalati vezetője azt felelte, hogy a finanszírozáshoz való nehéz hozzáférés, a szakképzett munkaerő szűkössége, a piaci kereslet hiánya, valamint a drága emberi erőforrás jelentik az innovációs terveik legnagyobb nehézségeit. Mindent összevetve, az emberi erőforrás tűnik a legfontosabb tényezőnek: az európai kkv-k 17%-a panaszkodik ebben az összefüggésben a munkaerő szűkössége, illetve a munkaerő költsége miatt. Az innováció tekintetében azonban fontos megérteni a kisvállalkozások és a nagyvállalatok között lévő olyan jelentős különbséget is, amely ezekből a számadatokból nem nyilvánvaló. Amint azt az európai kkv-k munkáltatói ernyőszervezete, az UEAPME hangsúlyozta, a kézműves és kisvállalkozásokban végbemenő innovációs folyamatok mások, és sokkal inkább az állandó folyamatok és kevésbé a lineáris, technikai találmányok jellemzőek rájuk. Ezért a kkv-k innovációs lehetőségeinek kiaknázása érdekében Európában átfogóbb megközelítést kell alkalmazni az innovációval szemben, és nemcsak a magas szintű kutatásra és technológiára kell összpontosítani, hanem az olyan kérdésekre is, mint a szakképzett munkaerő kínálata, a szabályozási környezet javítása, munkaszervezés, kapcsolatépítés és az új piaci módszerek. A demográfiai változás eredményeként megjelenő kihívások Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az elkövetkezendő években sok kkv-nek szembe kell néznie, az a vállalkozások átadásának kérdése a vállalkozás tulajdonosának nyugdíjba vonulása miatt. Amint azt az EU Bizottsága egy, a kérdésről a közelmúltban kiadott közleményében felvázolta, a becslések szerint az EU vállalkozóinak egyharmada, főleg a családi vállalkozásokat irányítók, az elkövetkezendő tíz év folyamán vonulnak nyugdíjba. A vállalkozások átadása minden évben közel kis- és középvállalkozást, valamint 2,8 millió munkahelyet érint ( A Közösség növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni programjának végrehajtásáról: Vállalkozások átadása folyamatosság és megújulás, COM(2006) 117 végleges). A demográfiai változás ereményeként jelentkező kihívások nem csak a vállalkozás átadásával összefüggésben merülnek fel, valamint azzal kapcsolatban, hogy a tulajdonjog fiatalabb generációkra történő átruházását a kkv-kba újonnan belépő tagok segítésével vagy belső munkatársak választásával kell javítani, illetve megkönnyíteni. A demográfiai változással kapcsolatos egyéb kérdések azok a kihívások, amelyek az európai népesség korszerkezetének változásaiból, a munkaképes korú népesség későbbi csökkenéséből és a vállalati munkaerő elöregedéséből erednek. Noha az olyan intézkedések, mint a nők és az idősebb munkavállalók foglalkoztatási arányának növelése fontosak ebben az összefüggésben, egyéb és még inkább proaktív lépések is szükségesek, mint pl. a bevándorlók befogadása és jobb munkaerő-piaci integrációja, az idősebb munkavállalók és az alkonygazdaság által kínált lehetőségek megragadása, valamint megfelelő szociális védelmi intézkedések végrehajtása. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kis- és középvállalkozásokat egyértelműen hátrányosabban érintik ezek a demográfiai változások és tendenciák, mint a nagyobb vállalatokat, mivel általánosságban véve a képzett munkaerő megszerzése és megtartása nekik nagyobb nehézséget okoz, mint a nagyvállalatok számára. Ezért a kkv-k már most kénytelenek szembenézni bizonyos kihívásokkal, különösen azokban az országokban, ahol jelentős részt képeznek a nagyvállalatok, és ahol súlyos munkaerőhiány van. Ezért egyre több országban hoztak létre különböző rendszereket és programokat annak érdekében, hogy felkészültebben segítsék a vállalatokat, hogy megbirkózzanak a demográfiai változással kapcsolatos nehézségekkel. A kkv-knak a demográfiai változás miatt számos kihívással kell szembenézniük: Hogyan vonzzák magukhoz a fiatal munkavállalókat, és hogyan tartsák meg őket a szakképzés után? Hogyan lehetne javítani a mikro-, kis- és középvállalkozásokról kialakult képet? Hogyan lehetne jobban integrálni az idősebb alkalmazottakat vagy a migráns munkavállalókat? 14
17 Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez Tanulni, tanulni, tanulni! A Cedefop (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ) által a közelmúltban összeállított európai tanulmány szerint körülbelül 100 millió olyan munkavállaló van, aki a képzettségi szintje miatt veszélyben van, 20 millió pedig munkanélküli. Ugyanakkor 80 millió ember alacsony képzettségűnek tekinthető. Európa népessége öregedik, és a vállalatok egyre gyakrabban szembesülnek a szakképzettség hiányával. Ahhoz, hogy a jövőbeli munkahelyekre alkalmasak legyenek, a munkavállalóknak magasabb képzettségi szinttel és naprakész szaktudással kell rendelkezniük. Továbbá, Európa még inkább szolgáltatásorientált gazdaság irányába tartó fejlődése keretében, amely az információs és kommunikációs technológia eszközeire (ICT) és a zöld technológiákra összpontosít, a munkaerőnek alkalmazkodnia kell az új követelményekhez, és új készségeket kell kifejlesztenie: Az EU Bizottsága által 2008 decemberében benyújtott tanulmány szerint 2020-ra az EU-27-ben mintegy 20 millió új munkahelyet jöhet létre. A Cedefop által összeállított tanulmány előrejelzése szerint ezeknek az új munkahelyeknek csaknem háromnegyede a szolgáltatási szektorban jön létre. Ezenfelül az EU tudásalapú gazdaságra való átállása következtében a magas szintű oktatást igénylő munkahelyek száma 25%-ról 31%-ra nő. Mindent egybevetve, a tanulmány előrevetíti, hogy 2006 és 2020 között várhatóan több mint 19,6 millió további munkahelyet teremtenek (Cedefop: A jövőbeni munkaerő-szükséglet Európában. Kitekintés 2020-ig, Theszaloníki). A létrejött munkahelyek tényleges száma azonban a globális gazdasági környezettől függ. A jelenlegi pénzügyi válság és annak a reálgazdaságra gyakorolt hatása pesszimista forgatókönyvet tesz valószínűbbé. A pesszimistább forgatókönyv szerint a szolgáltatási ágazatban kevesebb munkahelyet teremtenek majd, de bizonyos növekedés várható. Ebben az esetben a munkanélküliség növekedése a feldolgozó-ipari ágazatokban lesz jelentősebb. Ezek alapján a képzés fontossága, valamint a képesítések és készségek igényekhez való igazítása nyilvánvaló, és mind európai szinten, mind nemzeti, regionális és önkormányzati szinten kiemelt politikai jelentőséget kell élveznie. Az EU szintjén 2008 decemberében a Bizottság elindította az Új munkahelyekhez szükséges új készségek kezdeményezést annak érdekében, hogy jobban összehangolja a munkavállalók készségeit a rendelkezésre álló munkahelyekkel. A kezdeményezés figyelembe veszi az ún. soft skills ( puha készségek vagy személyes szociális készségek) mint pl. a problémamegoldás, az analitikus képességek, az önmenedzselés és a kommunikációs készségek egyre növekvő fontosságát, de ezenfelül egyre fontosabbak lesznek a nyelvi készségek, a digitális szaktudás és a csapatmunkára való alkalmasság is. Az EU szociális partnereinek közös felelőssége 1986 óta az európai szociális párbeszéd egy sor közös véleményt vagy közös politikai nyilatkozatot eredményezett, amelyek közül sok az oktatással és a képzéssel foglalkozott ben az ETUC, az UNICE/UEAPME és a CEEP (Állami Vállalatok és Közszolgáltató Vállalatok Európai Központja) elfogadta a cselekvési keretet Az EU oktatási és képzési céljai Az EU Bizottsága az Oktatás és képzés 2010 munkaprogramja keretében az alábbi, 2010-ben elérendő célokat határozta meg: Az oktatás és képzés területén a legmagasabb szintű minőséget kell elérni, és Európát az egész világ referenciaként ismerje el az oktatásának és az intézményeinek minősége illetve jelentősége miatt. Az európai oktatási és képzési rendszerek elég kompatibilisek lesznek ahhoz, hogy a polgárok átjárhassanak közöttük, és kihasználhassák sokféleségüket. Az EU-ban bárhol megszerzett képesítésekkel, ismeretekkel és készségekkel rendelkező személyek a karrierjük és a további tanulásuk érdekében az Unió egész területén hatékonyan érvényesíthessék azokat. Az európaiak korra való tekintet nélkül hozzáférhessenek az egész életen át tartó tanuláshoz. Európa a kölcsönös előnyök érdekében nyitott legyen az összes többi régióval való együttműködésre, és a világ többi részéből érkező diákok, tudósok és kutatók legnépszerűbb célállomása legyen. Az új munkahelyekhez szükséges új készségek Az EU Bizottságának közleménye: Új munkahelyekhez szükséges új készségek: A munkaerő-piaci és a képzettségi igények előrejelzése és összehangolása, Brüsszel, COM(2008) 868/3. Az európai szociális partnerek cselekvési kerete a képességek és képesítések egész életen át tartó fejlesztésére A keret négy prioritást és egyetemleges felelősségi területet határoz meg a szociális partnerek között: Igények azonosítása és előrejelzése a készségek és képzettség szempontjából mind vállalkozási, mind nemzeti/ágazati szinten. Készségek és képesítések elismerése és elismertetése, beleértve a másutt is hasznosítható képzettségek rendszerének biztosítását és az elismert diplomák közötti kapcsolatok és kapcsolódási pontok azonosítását. Információ, támogatás és tanács munkavállalók és vállalkozások számára. Az összes rendelkezésre álló erőforrás mozgósítása a képességek egész életen át tartó fejlesztéséhez az összes fél bevonásával (vállalkozások, közigazgatási szervek és szociális partnerek), valamint a finanszírozási források különösen az Európai Szociális Alap hatékony kezelése. ETUC/ UNICE/UEAPME és CEEP: Cselekvési keret a képességek és képesítések egész életen át tartó fejlesztéséhez,
18 a képességek és képesítések egész életen át tartó fejlesztésére. Ez a szociális partnerek részéről jelentős részvételt jelent az egész életen át tartó tanulás terén. Nemzeti és európai szinten kötelezi a szociális partnereket, hogy együtt dolgozzanak a képességek fejlesztésén és a képesítések megszerzésén, valamint az egész életen át tartó tanulás fő szempontjain. Az európai szociális partnerek évente ellenőrizték a fejlődést, és 2006-ban egy átfogó értékelést végeztek erről a munkáról. A jelentés több mint 350 kiválasztott szociális partner kezdeményezéseinek hatását elemezte. 16
19 Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez Képzés a kkv-kban A fő kihívások A kkv-kra jellemző képzési kihívások Az EU bővítése és a globalizáció keretében felerősödött külföldi verseny közepette manapság a kkv-szereplők Európa-szerte az innovációs képességük javításának szükségességét és a képesítések és készségek frissítését tekintik a legnagyobb kihívásnak. Fontos megjegyeznünk azt is, hogy ezzel a kihívással nemcsak a nagyobb kkv-knak, hanem a mikrovállalkozásoknak és a kézműves ágazatnak is szembe kell néznie. Különösen a kkv-k innovációs képessége igényel komplex készségeket, hálózatokat és folyamatokat. Ebben az összefüggésben azt is kiemelték, hogy nem jelent igazi alternatívát az európai kkv-k azon stratégiája, hogy árszinten versenyezzenek az alacsony bérszínvonalú országokkal. A költségversenyt jelenleg a feltörekvő országok nyerik meg, még akkor is, ha figyelembe vesszük az európai munkavállalók jobb termelékenységét. Itt kell megjegyeznünk, hogy a kkv-k már most végeznek szakképzést, ennek ellenére sok munkavállaló hagyja el a kkv-kat a nagyvállalkozásokban kínált, jobban fizetett pozíciókért, így a képzés költségeit a vállalkozás viseli anélkül, hogy élvezhetné annak hasznát. A legfrissebb felmérések kiemelték, hogy a vállalkozás mérete szerint jelentős eltérések vannak az alkalmazottaknak nyújtott képzések részvételi arányában. Általában a részvételi arányok a nagyvállalatokban sokkal magasabbak, mint a kisebb vállalkozásokban. Ugyanakkor nagy különbségek tapasztalhatók az egyes európai országok között is. Az északi országokban vannak a legmagasabb arányok, míg Dél-Európa és a közép- és kelet-európai országok mutatják a legalacsonyabb részvételi arányokat. A képzés és a további képesítések arányairól szóló hivatalos statisztikák csak részben tükrözik a valóságot a kkv-kban folyó képzés tekintetében. Különösen a kisvállalkozói ágazat esetében a képzés gyakran informális képesség- és készségfejlesztés, valamint munkahelyi képzés (on-the-job training) formájában valósul meg. A hivatalos statisztikák ezek közül egyiket sem veszik figyelembe. Egyértelműen testre szabott megoldásokra van szükség. A szakképzett munkaerő, az általános képzettségi szint és a folyamatos képzéshez való hozzájutás döntő fontosságú ezen a téren. A szakképzett munkaerő hiánya az EU-ban a kkv-k több mint egyharmada számára jelent problémát. Amint azt az Európai Kkv-Figyelő legújabb felmérése bemutatja, a szakképzett munkaerő hiánya az EUban jelentős különbségekkel a kkv-k több mint egyharmada számára problémát jelent. Míg úgy tűnik, hogy a probléma a legkevésbé Hollandiában és Németországban elterjedt (a megkérdezett vezetőknek csak 20 25%-a jelentette), a többi országban a vezetők majdnem háromnegyedének súlyos aggodalmat okoz (72% Litvániában, 50% Észtországban és több mint 50% Görögországban, Romániában és Finnországban). A meghirdetett állások betöltése miatt problémákkal küszködő kkv-kkal kapcsolatban a felmérés kiemeli, hogy ezek a kkv-k elsősorban a szakképzett munkaerő szűkössége miatt panaszkodnak. Az EU-ban működő kkv-k 28%-a ezt tünteti fel elsődleges problémájának a toborzás tekintetében. Ha a szakképzetlen munkaerőhöz való korlátozott hozzáférés (5%) problémáját is figyelembe vesszük, világossá válik, hogy az európai kkv-k egyharmada keményen küzd, hogy a szükséges emberi erőforrásokat megtalálja. Habár a kkv-k vezetői azt is megemlítik, hogy a jelöltek által elvárt magas bérszínvonal is komoly problémát jelent a toborzáskor, a legfontosabb akadályt mégis a szakképzett és szakképzetlen munkaerő szűkössége jelenti. Amint azt a grafikon mutatja, a munkaerő hiánya egy kivételével valamennyi európai gazdaságban jelentősebb probléma, mint a magas bérszínvonal. A meglévő képzési ajánlatokat és programokat hagyományosan a nagyobb vállalatok szempontjából tervezik és szervezik, és ezek egyszerűen nem illeszkednek a kisebb vállalatok szervezeti igényeihez. 17
20 Fő toborzási probléma (a két leggyakrabban említett nehézség) Bérszínvonal Munkaerő szűkössége (szakképzett + szakképzetlen) LT EE FI RO MT NO LV TR IE EL PL SK SI AT IS ES 12 új tagállam 10 új tagállam FR UK PT EU27 EU25 EU15 LU CZ SE DE IT BG DK CY NL BE HU Forrás: Eurobarométer: Európai Kkv-Figyelő, Gyakorlati kihívások jegyzéke A képzés és a készségek fejlesztése során a kkv-k számos igencsak sajátos gyakorlati és szervezési problémával szembesülnek: Hogyan határozzanak meg egy olyan képzési programot, amely a vállalat konkrét igényeihez alkalmazkodik? Hogyan finanszírozzák a tanfolyamokat? Hogyan szervezzék a képzést, például a a továbbképzést a mikrovállalatok alkalmazottai részére, ahol mindennap szükség van valamennyi munkavállalóra? Hogyan vonzzák a szakképzettebb fiatalokat? Jelenleg ezekkel a tipikus problémákkal kerülnek szembe a kkv-k Európa-szerte, ha képzésről és készségfejlesztésről van szó. A kkv-k, és különösen a mikro- és kisvállalkozások, külső és belső korlátokkal és akadályokkal is szembesülnek az alapképzettségük fejlesztése tekintetében. Továbbá, vannak pénzügyi és szervezeti korlátok is. A mikrovállalatok és kis cégek nehezebben találják meg az alkalmazottaik képzéséhez szükséges pénzügyi forrásokat. Nincsenek meg az eszközeik ahhoz sem, hogy hosszabb tanfolyamokra küldjék a gyakorlottal rendelkező személyzetüket és munkavállalóikat. A piacon rendelkezésre álló képzési programok és módszerek nagy általánosságban nem igazodnak az ilyen típusú vállalatok méretéhez és igényeihez. Az alábbi alszakaszok azon akadályokra és kihívásokra összpontosítanak, amelyekkel az európai kkv-k a mindennapi életben szembesülnek, és ötletet adnak a lehetséges megoldásra. Sikeres megoldásokat kínáló 50 helyes gyakorlat alapján ezek a szakaszok innovatív megoldásokat ismertetnek minden egyes gyakorlati kihívás kezelésére, megadják a siker elengedhetetlen tényezőit, és egyéb tanulságokkal is szolgálnak az átruházhatósággal kapcsolatban. Az egyes kihívásokat három alapvető szempont köré csoportosítottuk: A kkv-képzések belső korlátainak és akadályainak kezelése A megfelelő képzési módszerek és technikák megtalálása A kompetenciafejlesztés aktuális és strukturális kihívásainak kezelése 18
21 Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez A gyakorlati kihívások és teljesítménymutatók (benchmarks) áttekintése A kkv-képzések belső korlátainak és akadályainak kezelése Szervezeti korlátok és akadályok Pénzügyi eszközök és képzési erőforrások HR- és szakképzés-fejlesztési politika/tervek/előrejelzés Képzési igények felismerése (a vállalkozók/vezetők és alkalmazottak részéről) Közös pénzalap létrehozása és a kkv-k együttműködése a képzés és a kompetenciafejlesztés terén Megfelelő képzési módszerek és technikák A kkv-k konkrét igényeire irányuló képzési módszerek, mint pl. a munkahelyi képzés, munkahelyi rotáció stb. Képzés és kompetenciafejlesztés a vezetők/vállalkozók számára Informális készségek és képesítés elismertetése A kompetenciafejlesztés aktuális és strukturális kihívásainak kezelése Demográfiai változás és a munkaerő elöregedése Toborzás/fiatalabb és szakképzett munkavállalók vonzása Kompetenciafejlesztés a nemzetközivé válás keretében A nemek közötti egyenlőség és a nők lehetőségeinek javítása, illetve kezelése 19
22
23 II. rész Képzés a kkv-kban Gyakorlati útmutató és teljesítménymutatók
24
25 Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez 1. A kkv-képzések belső korlátainak és akadályainak kezelése Csak három alkalmazottam van. Hogyan küldhetnék el közülük kettőt egy képzési központba?! 1.1. MEGOLDÁSOK SZERVEZÉSI PROBLÉMÁKRA ÉS KORLÁTOKRA Összefoglaló A szervezési problémák és korlátok leküzdése elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a kkv-k aktívabbak lehessenek a készségfejlesztés és a képzés terén. Amint azt a példák és a helyes gyakorlat tapasztalatai ebben a szakaszban mutatják, számos innovatív megoldás és eszköz létezik a szervezési kihívások és feladatok kezelésére. Például olyan újfajta képzési formák, mint az elektronikus tanulás (e-tanulás), a nyitott tanulás és a távoktatás, illetve külső coachok támogatása segített sok európai kkv-nak az ilyen problémák kezelésében. A Csináld magad segélycsomag és a Jövő virtuális klinikája online platformként szintén hatékony eszközök. Ahogy az ebben a szakaszban említett példáink mutatják: a kkv-k számára a képzéssel kapcsolatos szervezési problémák és korlátok kezelésére nincs egyedüli jó megoldás az adott vállalkozás/ ágazat/régió stb. sajátos feltételeinek és kereteinek megfelelő gyakorlati válaszokat kell adni. A helyes gyakorlat tapasztalatai Hogyan tudnak a kkv-k sikeresen megbirkózni a napi munkájukkal, miközben képzést szerveznek alkalmazottaik számára? Vegyük például Lotaringiát, Északkelet-Franciaországból, amely korábban vezető iparvidék volt. Ez egyben olyan zöld régió, ahol rengeteg százéves erdő és fűrésztelep áll. Ezek a vállalatok hagyományosan kis- vagy középvállalkozások. A közelben nincs olyan képzési központ, amely erre az iparágra specializálódik, és nincs könnyen elérhető közlekedési lehetőség az alkalmazottak részére. Ezenfelül, ezek a vállalatok nehézségekkel küzdenek a szakképzett munkavállalók toborzása terén is. Ezért olyan embereket vesznek fel, akik ezen a területen nem rendelkeznek konkrét szakképzettséggel vagy tapasztalattal, így kénytelenek betanítani őket. De hogyan tegyék ezt? Néha nem látni a fától az erdőt. Ezért külső segítségre és tanácsra van szükség. Nyitott tanulás és távoktatás egy francia vállalatnál a tanfolyamok a munkahelyen zajlottak. Három kis fűrésztelepet egy képzési intézmény segített a munkavállalóik képzésére irányuló megfelelő intézkedések végrehajtásában. Az első elektronikus tanulási tevékenységet 2003-ban indították be. Ez a túlságosan könyvszagú és túl elméleti megközelítés miatt nem volt sikeres, és a képzési egységek sem voltak szinkronban. A vállalatok kevesebb elméleti ismeretet és több gyakorlati képzést akartak. A sikertelenség másik oka az volt, hogy a képzés megkezdése előtt nem választották el egyértelműen a munkaidőt és a képzés idejét. Ezeket a problémákat figyelembe véve az új program konkrét tartalmakra összpontosított, és a munkavállaló, a munkáltató és a képzési központ egyéni képzési megállapodást írt alá. Ez a megállapodás meghatározta a képzés körülményeit és minden egyes fél kötelezettségeit. A kiválasztott módszer a nyitott tanulás és a távoktatás Szakmai segítség és a rugalmas vezetés megvalósítása a vállalaton belül volt. A tanfolyamok a munkahelyen zajlottak. Ez volt az első konkrét válasz a vállalat szervezési kérdéseire. Az alkalmazottak rendszeresen munka után vettek részt ezeken a tanfolyamokon (232 óra). A gyakorlatban a távoktatás azt jelentette, hogy az alkalmazottak összegyűltek egy számukra kijelölt szobában a vállalat telephelyén, és csatlakoztak 23
26 az internethez, hogy olyan élő tanfolyamokon vegyenek részt, amelyeket egy másik városban tartózkodó oktatók tartottak. A kommunikáció videokonferencia útján zajlott. A GRETA (a képzési központ) kölcsönözte a vállalatok részére a számítógépeket, fejhallgatókat és webkamerákat. Az eset tipikus példája egy hatékony és innovatív ad A TAS for Agriform projekt keretében heti összejöveteleket tartottak közös vagy magán- (vállalati/ házi) találkozóhelyeken, az idény- igényeit és a helyben rendelkezésre álló megoldásokat. hoc megoldásnak, amely figyelembe veszi a vállalatok munkákkal és a gazdák napi kötelezettségeivel összeegyeztetett Ezek a fűrésztelepek előre látták a változást, és gyorsan időpontokban. reagáltak, mivel a képzésbe kívántak befektetni. De felmerültek olyan szervezési kérdések is, amelyek hátráltathatták volna a projektet. Ezt a projektet tulajdonképpen egy hatékony közvetítő szervezte, aki képes volt azonosítani a vállalat igényeit, és testre szabott megoldást kínált. A képzésnek kellően rugalmasnak és innovatívnak kell lennie ahhoz, hogy a kkv-kban fennálló szervezeti akadályokat tekintetbe vegyék. A TAS for Agriform projektet kifejezetten annak érdekében dolgozták ki, hogy számításba tudják venni a vállalkozók és a munkavállalók időkorlátait, amelyek még inkább problémát jelentenek a kis mezőgazdasági vállalatokban. Luxemburgban a Folyamatos Szakképzési Fejlesztés Nemzeti Intézete (National Institute for the Development of Continuous Vocational Training) 4 napos képzéseket kínál, amelyet a vezető által irányított kíséretet, útmutatást és coachingot is beleértve 3-4 hónapra is eloszthatnak. Az érintettek rendkívül nagyra értékelik ezt a rugalmasságot. És a munkaszervezést sem zavarja. Ahogy egy luxemburgi kkv igazgatási igazgatója megjegyezte: Szervezési szempontból nekem tetszett a négy képzési nap négy hónapos időszakra történő elosztása, mert másképp nagy nehézségeket okozott volna a tanfolyamok és a munkám összeegyeztetése, mivel az egyes képzésekre felkészülés is szükséges. Ezenfelül ez a hosszú időszak lehetővé tette számomra a többi résztvevő megismerését is. A változásra való felkészülés a kulcs a kkv-k sikeréhez. A többi vállalattól eltérően 3-4 hónapra kiterjedő tréningek ők azonnal megérzik a változás negatív hatásait. E tekintetben a kkv-kat segíteni és támogatni kell az elkövetkezendő változással kapcsolatos szervezési kérdésekben. Az alábbi projektek célja, hogy különböző, de mindenképp innovatív módon segítsenek a kkv-knak a változásra való felkészülésben és annak hatékony kezelésében. Külső tanácsadóknak kellene támogatniuk például a kkv-k azon képességét, hogy alkalmazkodjanak és rugalmasak legyenek. A rugalmassági coaching kezdeményezés Ausztriában szakmai segítséget és a vállalat rugalmas vezetésének megvalósítását kínálja. Az úgynevezett rugalmassági csapat által kínált szolgáltatások tartalmaznak egy maximum 15 napos tanácsadást, amely során a vállalatok azon képességét fejlesztik, hogy önállóan tudják kezelni a jövőbeli problémákat. A finnországi 4T program vagy a németországi MicroInnoChange projekt szintén szervezési tanácsadást, útmutatást és eszköztárat kínál a helyi kkv-knak. A MIC projekt révén egy Csináld magad segélycsomagot bocsátanak a cégtulajdonosok rendelkezésére, akik ezután egyszerűen jövőorientált stratégiákat használhatnának a napi üzletvezetési tevékenységük során. A rugalmassági coaching Ausztriában egy vállalatnak készített tanácsadási projekttel indult, majd egy sikeres, országos munkaerő-piaci eszközzé alakult át, amelyet az Osztrák Foglalkoztatási Hivatal finanszíroz. A vállalatokkal az Osztrák Munkaügyi Hivatal (AMS) veszi fel a kapcsolatot. A szolgáltatás amely maximum 15 tanácsadási napot tartalmaz (körülmények elemzése, egy egyéni rugalmassági stratégia kidolgozása stb.) a résztvevők számára díjmentes. A rugalmassági csapat az emberi erőforrásokkal kapcsolatos 7 területen kínál know-how-t: 1) diverzitásmenedzsment, 2) produktív öregedés, 3) mobilitás, 4) munkaidő, 5) rugalmas munkaerő 6) továbbképzés és további képesítések, 7) szervezés. Példák konkrét eszközökre: évesmunkaidő-modell, korai figyelmeztető rendszer a kereslet ingadozására; tanácsadás új munkalehetőségekről nők számára; intézkedések a szülési szabadságról visszatérő nők számára és a szülők részmunkaidős foglalkoztatására vonatkozó szabályozások. A finn 4T program kidolgozta a Jövő virtuális klinikáját, amely egy olyan online platform, amely különböző cselekvési tervekről nyújt áttekintést a kkv-k számára. A vállalatok megkereshetik a számukra megfelelő eszközöket, amelyek abban segítenek nekik, hogy jobban megértsék a változásokat, és reagálni tudjanak rájuk. A siker fontos kulcsa lehet olyan helyi hálózatok kiépítése, amelyek célja a kkv-k szervezési ügyekben való segítése. Olaszországban a LISP és az O2K projekt esetében konkrét részt vevő testületeket (fórumokat) állítottak fel ezeknek a helyi hálózatoknak az irányítására, illetve koordinálására. A LISP projekt esetében a körzeti bizottságok vitaplatformként szolgálnak az önkormányzat és a szociális partnerek között. 24
A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.16. COM(2014) 363 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Összegző jelentés az ivóvíz minőségéről az EU-ban a 98/83/EK irányelv szerinti, a 2008 2010 közötti időszakra vonatkozó
RészletesebbenMunkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény
Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény 31/03/2008-28/04/2008 A beállított feltételeknek 371 felel meg a(z) 371 válaszból 0. A válaszadó adatai Ország DE - Németország 58 (15.6%) PL - Lengyelország
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 25.6.2008 COM(2008) 394 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK
RészletesebbenFEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}
EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása
RészletesebbenAtipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai
Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi
RészletesebbenEBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan
EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan 25.05.2005-31.12.2005 A beállított feltételeknek 826 felel meg a(z) 826 válaszból. Jelölje meg vállalkozásának
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.11.2005 COM(2005) 551 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.2.23. COM(2011) 78 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás
RészletesebbenNemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások
11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív
RészletesebbenKERETPROGRAM A KOMPETENCIÁK ÉS KÉPESÍTÉSEK ÉLETHOSSZIG TARTÓ FEJLESZTÉSÉHEZ
Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) * Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége (UNICE/UEAPME) ** Állami Vállalatok és Közszolgáltató Vállalatok Európai Központja (CEEP) 2002. március
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.1.29. COM(2016) 32 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az élelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól
RészletesebbenA harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései
EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Brüsszel, 2013. április 11. BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései KONZULTÁCIÓS
RészletesebbenFoglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA
Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai 2015. április 22. Budapest, MTA Vázlat Foglalkoztatottság Jövedelmek Szegénység Roma statisztikák Munkanélküliségi ráta 12,0 Munkanélküliségi
RészletesebbenA növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk
hanem egyes helyeken koncentrálódnak (1.7 térkép). Ezeken a területeken meg kell tisztítani a környezetet és meg kell akadályozni a további károk okozását. De nem kevésbé fontos az sem, hogy meg kell elõzni
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA
2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal
RészletesebbenAdócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22
Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen
Részletesebben2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9
2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 A BIZOTTSÁG 653/2007/EK RENDELETE (2007. június 13.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok
RészletesebbenA Progress eredményeinek biztosítása
A Progress eredményeinek biztosítása A Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) végrehajtására vonatkozó keretstratégia Európai Bizottság A Progress eredményeinek
RészletesebbenWageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja
WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenA hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban
Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.4. COM(2016) 174 final ANNEX 12 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.5.2005 COM(2005) 203 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenAz Európai Unió KKV politikája. Small Business Act
Az Európai Unió KKV politikája Small Business Act Európai KKV hét Magyarországon Székesfehérvár, 2011. október 7. Németh István, Európai Bizottság Miért fontosak a KKV-k? Tőzsdén jegyzett Nagy Közepes
RészletesebbenÖregedés és nyugdíjba vonulás
7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség
RészletesebbenMELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.28. COM(2012) 750 final MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2013. évi éves növekedési jelentés HU HU BEVEZETÉS Az EU gazdasága
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére
RészletesebbenMagánnyugdíjrendszerek
Magánnyugdíjrendszerek A magánnyugdíjrendszerek szerepe a megfelelő mértékű és fenntartható nyugdíjak biztosításában Európai Bizottság Ezt a publikációt a foglalkoztatásra és szociális szolidaritásra vonatkozó
RészletesebbenA szociális partnerek mint kedvezményezettek
A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása
RészletesebbenA K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal
A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,
RészletesebbenAz Európai Unió támogatási alapjai
Az Európai Unió támogatási alapjai Kazatsay Zoltán főigazgató-helyettes Európai Bizottság Foglalkoztatás, Társadalmi Ügyek, Szociális Befogadás Főigazgatóság kohéziós politika Az Európai Unió Intézményei
Részletesebben16. 16. A családtípusok jellemzői
16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.22. COM(2009)557 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK
RészletesebbenHent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon
Hent-füzetek 2. Tények és adatok a hamisításról magyarországon M a g ya r S z a b a d a l m i H i v a t a l 2 1 TÉNYEK ÉS ADATOK A HAMISÍTÁSRÓL MAGYARORSZÁGON Tartalomjegyzék Bevezetés 2 I. A magyar fogyasztók
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenFÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása
RészletesebbenNEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG
Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.26. COM(2009)577 végleges Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a kórházakban és az egészségügyben előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott
RészletesebbenÉszak-magyarországi Stratégiai Füzetek
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek a regionális kutatások periodikus kiadványa, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,
RészletesebbenEurópai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak
Borbás László Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Óbudai
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.5. SWD(2012) 408 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA Amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.8. COM(2013) 269 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 2013. évi
RészletesebbenNemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május
Nemzeti szakképzés-politikai jelentés 2008. május Tartalom 1. Társadalmi-kulturális és gazdasági környezet... 5 1.1. Hazai szakpolitikai kontextus... 5 1.2. Társadalmi-gazdasági környezet... 7 1.2.1. Példák
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
RészletesebbenKOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra
ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak
RészletesebbenJELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/2088(INI) 24.5.2011. az iskolai lemorzsolódás felszámolásáról (2011/2088(INI))
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Kulturális és Oktatási Bizottság 24.5.2011 2011/2088(INI) JELENTÉSTERVEZET az iskolai lemorzsolódás felszámolásáról (2011/2088(INI)) Kulturális és Oktatási Bizottság Előadó:
RészletesebbenL 137/4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.6.3. AJÁNLÁSOK
L 137/4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.6.3. AJÁNLÁSOK A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2010. június 2.) az élelmiszerek akrilamidszintjének megfigyeléséről (EGT-vonatkozású szöveg) (2010/307/EU) AZ EURÓPAI
RészletesebbenA válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér
RészletesebbenA negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.6. COM(2014) 332 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai
RészletesebbenMunkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási
RészletesebbenA HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető
A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 916 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK
RészletesebbenMunkanélküliség és foglalkoztatáspolitika. Köllő János
Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika Köllő János A magyar, illetve általában a közép-kelet európai munkaerőpiacok három olyan sajátosságáról szeretnék beszélni, amik komoly mértékben akadályozzák
RészletesebbenNONBUSINESS ÉS NON-TECH INNOVÁCIÓK SZEREPE A VERSENYKÉPESSÉGBEN. Prof. habil. Dr. Dinya László Győr 2016. március 21.
NONBUSINESS ÉS NON-TECH INNOVÁCIÓK SZEREPE A VERSENYKÉPESSÉGBEN Prof. habil. Dr. Dinya László Győr 2016. március 21. Alapkérdések 1. A negyedik ipari forradalom következtében a globális, makro- és mikro-szintű
RészletesebbenSzakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva. Varga Júlia
Tanulmányok 45 Varga Júlia Szakképzés, lemorzsolódás * A szerző a szakiskolai végzettségűek munkaerő-piaci kudarcainak okait vizsgálva amellett érvel, hogy a képzési rendszernek a rövid távú vállalati
RészletesebbenDEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2015
Párkapcsolatok Válás és szétköltözés Gyermekvállalás Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás Halandóság Egészségi állapot Öregedés és nyugdíjba vonulás Generációk közötti erőforrás-átcsoportosítás
RészletesebbenA Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének éves jelentése 2010
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének éves jelentése 2010 A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete Az EIGE éves jelentése 2010 A Europe Direct szolgáltatás
RészletesebbenPlenáris hírlevél, 2009. november 23-26. Gumiabroncsok címkézése: jobb tájékoztatás. Koppenhágai csúcs: ambiciózus megállapodást szeretne az EP
Plenáris hírlevél, 2009. november 23-26. Végszavazás a telekom-csomagról: garantált internethozzáférés Gumiabroncsok címkézése: jobb tájékoztatás Koppenhágai csúcs: ambiciózus megállapodást szeretne az
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU
RészletesebbenVEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az EU kulturális stratégiájához fűződő külkapcsolati politikai érdekek az európai uniós külső fellépés összes prioritását felölelik. Míg a kultúrák közötti párbeszéd nélkülözhetetlen
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
RészletesebbenA nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai
A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai Innováció: esély a felzárkózásra Heti Válasz konferencia 2008. május 22. Nyiri Lajos lahoska@gmail.com OECD vizsgálat a magyar nemzeti innovációs
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA
Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.
RészletesebbenELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben
ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató
RészletesebbenKÖZELKÉP. Szerkesztette Köllő János
KÖZELKÉP Szerkesztette Köllő János közelkép Előszó 1. A magyar munkaerőpiac néhány vonása európai tükörben Bevezetés Az adatokról Foglalkoztatás a 15 64 éves népességben Foglalkoztatás és munkaidő a 15
RészletesebbenBudapest, 2010. november
Megvalósítási Terv Budapest, 2010. november 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 A Kreatív Iparágak helyzete és lehetőségei 5 A kreatív ipar definíciós kérdései 5 Az UNCTAD kategorizálása 5 A WIPO
RészletesebbenÚTMUTATÓ KÖZBESZERZÉSI SZAKEMBEREK
ÚTMUTATÓ KÖZBESZERZÉSI SZAKEMBEREK számára az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott projektek közbeszerzési eljárásai során elkövetett leggyakoribb hibák elkerüléséhez A Europe
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.2.2007 COM(2007) 22 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret A Bizottság
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV
MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
RészletesebbenAz üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is
IPOSZ EMBLÉMA EU EMBLÉMA 1 Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is EU CSATLAKOZÁSRA FELKÉSZÍTŐ PROGRAMOK KISVÁLLALKOZÁSOKNAK
RészletesebbenÁtgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés
Átgondoltabban, tisztábban Fenntartható fogyasztás és termelés 1 A Europe Direct szolgáltatás segítségével választ kaphat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*) :
RészletesebbenMUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE
MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE Kutatási jelentés KÉSZÍTETTE A VIA PANNONIA KFT. A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. OKTÓBER 29. Tartalomjegyzék
RészletesebbenTÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére
TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 215.11.26. COM(215) 691 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A riasztási
RészletesebbenNEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév
Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika
RészletesebbenEurópai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)
C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenAz agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja
Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Süle Katalin, Elnök, Zala megye Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Az agrárgazdaság
RészletesebbenAMELYEK A MUNKAHELYI ZAJRÓL SZÓLÓ 2003/10/EK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁRA SZOLGÁ
NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ ÚTMUTATÓ AZOKRÓL A GYAKORLATBAN BEVÁLT MÓDSZEREKRŐL, AMELYEK A MUNKAHELYI ZAJRÓL SZÓLÓ 2003/10/EK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁRA SZOLGÁLNAK Európai Bizottság Hogyan kerülhető el vagy Hogyan
RészletesebbenPüspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY
Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...
RészletesebbenEmbargó után, kvótakivezetés előtt
Embargó után, kvótakivezetés előtt Tejpiaci helyzet kihívások a tejágazatban 2014. november 27. Tudásmegosztó nap, Székesfehérvár Varga Sándor szakértő A tejkvóta megszüntetése Helyünk az EU tejágazatában
RészletesebbenP6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban
P6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban Az Európai Parlament 2008. szeptember 25-i állásfoglalása az Európai Unión belüli médiakoncentrációról és -pluralizmusról (2007/2253(INI))
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenDr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK
RészletesebbenReaching the Lost Generation
Alapozó háttértanulmány Reaching the Lost Generation A tanulmány a Reaching the Lost Generation című, nemzetközi projekt tevékenységeit kívánja tényekkel és gondolatokkal megalapozni. A projekt központi
Részletesebben