Budapest, november

Átírás

1 Megvalósítási Terv Budapest, november 1

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 A Kreatív Iparágak helyzete és lehetőségei 5 A kreatív ipar definíciós kérdései 5 Az UNCTAD kategorizálása 5 A WIPO kategorizálása 6 Az EU kategorizálása 8 Nemzetközi trendek 8 Európa 2020 Stratégia 9 Zöld Könyv a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról 10 Az Európai Digitális Menetrend 10 Hazai kezdeményezések 12 Kormányprogram - A Nemzeti Együttműködés Programja 12 Új Széchenyi Terv 12 Magyar Digitális Stratégia A Magyarországi kreatív ipar jellemzői 13 A KIP javaslatai a Megvalósítási Tervben megjelenített programok kivitelezése érdekében 17 A Megvalósítási Terv elkészítésének koncepciója, megfontolások, módszertan 17 A Megvalósítási Terv szerkezete 17 A Megvalósítási Terv időtávja, ütemezése 17 Az ágazati szereplők aktivitása 18 A siker érdekében szükséges együttműködések 18 A megvalósítás külső feltételei, javaslatok az innováció feltételeinek javítására 20 A K+F+I tevékenység finanszírozása 20 Pályázati források jelentősége 21 Az üzleti környezet jelentősége 22 A szabályozási környezet jelentősége 23 A KIP szerepe a programok megvalósításában 24 A KIP feladatai, jövőbeni lehetséges tevékenységei 24 A KIP további működtetése 25 A KIP által támogatásra javasolt stratégiai célok és a megvalósulásukat támogató programok bemutatása 25 A KIP Platform tervezett kutatási programjainak áttekintése 25 Alapkutatások 26 Alkalmazott kutatások 26 A megvalósítás tervezett időtávja 28 A megvalósítás tervezett költségigénye 28 Néhány kidolgozott alkalmazási terület bemutatása 28 Entitás-orientált keresőrendszerek fejlesztése és alkalmazása 28 Mozgóképek audió anyagainak valós idejű szöveggé konvertálásával a multimédiás anyagok kereshetővé tétele 31 Nemzetközi szinten is elismert színvonalú, magyar oktatási területek (matematika-fizika, zene, konduktív pedagógia) értéknövelt digitalizálása és hálózati képzési rendszerének fejlesztése 33 Mozgóképek tartalmára utaló kiegészítő információk (meta-adatok) közvetítése 34 Digitális tananyag előállító, terjesztő, beszállító hálózatok fejlesztése. Elektronikus Tananyag Szerzői Jogkezelő Rendszer bevezetése. A felhasználók/tanulók és szerzők közös érdekére alapozott üzleti modellek megvalósulásának támogatása 36 Interaktív könyvtár és múzeum kialakítása a digitális térben. A kulturális turizmus támogatásának egy lehetséges eszköze 40 Digitális tesztkörnyezetek létrehozása új termékek és üzleti modellek kipróbálásához 42 Következő generációs 3D kijelző technológiák fejlesztése 42 A kreatív tanulási környezet fejlesztésének szerzői jogi korlátai 44 Közös nyilatkozat a Nemzeti Technológiai Platform kezdeményezések eredményeinek hasznosítása érdekében 55 2

3 Vezetői összefoglaló Az Európai Unió kezdeményezésére a kutatás-fejlesztési prioritások meghatározása, valamint a prioritások pályázati alapon történő pénzügyi támogatását lebonyolító közös európai K+F programok (pl. Framework Programme) meghirdetése során egyre nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe az adott szakterületen működő vállalkozások által megfogalmazott kutatási igényeket. Az Európai Technológiai Platform kezdeményezések arra törekszenek, hogy egyes jól meghatározott területek ipari szereplőinek részvételével kidolgozzák azokat a stratégiailag legfontosabb kutatási és fejlesztési prioritásokat - ezek időkeretét és a nemzeti kormányoktól igényelt támogatási keretprogramjait - melyek Európa jövőbeni növekedése és versenyképessége szempontjából, közép- és hosszú-távon, meghatározóak. A Platformok olyan technológiai területeken alakulnak és tevékenykednek, melyek potenciálisan meghatározó tényezői Európa jövőbeni versenyképességének, folyamatosan képesek olyan új, áttörő technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat bevezetni az európai piacra, melyek biztosíthatják az országok és az Unió versenyképességét a csúcstechnológiák terén, de emellett a hagyományos iparágak szerkezetének átalakítására is alkalmasak és kielégítik a fenntartható növekedés feltételeit is. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által meghirdetett, 2010-ben záródó Nemzeti Technológiai Platformok létrehozását támogató pályázati konstrukció keretében 20 Platform került kiválasztásra, mint a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából meghatározó, illetve perspektivikus terület. A Kreatív Iparágak Platformja KIP decemberében alakult meg az önmagukat kreatívnak tekintő vállalkozások, oktatási és kutatási intézmények, valamint az innovációban érdekelt intézmények képviselőinek részvételével. A KIP Platform a magyarországi Nemzeti Technológiai Platformok egyikeként szerveződött, azzal a céllal, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítésével hozzájáruljon a magyar kreatív vállalkozások versenyképességének javításához. és ezen keresztül az egész ágazat stabilizálásához és fejlődési pályára állításához. A KIP létrehozását az NKTH pályázat keretében a Magyar Tartalomipari Szövetség vállalta. A KIP tevékenységeinek koordinációját a Magyar Nemzeti Host Egyesület keretein belül végzi. A KIP az alábbi K+F és innovációs területekre fókuszálja tevékenységét: Nemzetközi szinten is elismert színvonalú magyar oktatási területek (matematikafizika, zene, konduktív pedagógia stb.) értéknövelt digitalizálása és hálózati képzési rendszerének fejlesztése; A felhasználók/tanulók és szerzők közös érdekére alapozott fizetési, terjesztést támogató szerzői jogi környezet kialakítása; Könyvek digitális értéknövelési és terjesztési technológiái; Hálózati tanulási környezet fejlesztése, különös tekintettel a fogyatékos és idős emberekre (einclusion-ebefogadás); 3

4 Film, interaktív televízió, videó játék, oktatási, turisztikai, könyvtári és múzeumi digitális tartalmak: o értéknövelt előállítása, terjesztése és felhasználása multi-platform környezetben; o minősítési rendszerei; o kereshetőségét támogató technológiái; o szabványainak fejlesztése, alkalmazása; o interoperábilis felhasználhatóságát biztosító technológiák; o tesztelési környezete. Digitális film, videó játék beszállítói rendszerek fejlesztése. A Kreatív Iparágak Platformjához eddig mintegy 50 szervezet csatlakozott. A KIP Platform nyitott, várja a fenti szakterületen aktív szervezetek csatlakozását. A KIP Platform elkészítette több évre előretekintő Stratégia Kutatási Tervét, valamint kidolgozta ezek programszintű megvalósítására alkalmas Megvalósítási Tervét. A kreatív iparágak együttes bruttó hozzáadott értéke 2006-ban Mrd Ft-ot képviselt, ami a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 7,42 %-ával volt egyenlő. A kreatív iparágakon belül foglalkoztatottak száma 274 ezer fő. (Az adatok a Magyar Szabadalmi Hivatal 2010-ben készített tanulmányából származnak). Fejlesztéspolitika szempontból elengedhetetlen a kreatív szektornak a valós gazdasági súlyával arányos kezelése a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. A kreatív szektor a hagyományos gazdasági ágakkal összemérhető gazdasági értéket hoz létre, gazdasági teljesítményt produkál, jövedelmet generál, foglalkoztatási szerepet tölt be. Úgy véljük, hogy a korábban létrehozott és évek óta eredményesen működő Technológia Platformok tevékenységéből érdemes lenne a kreativitáshoz kapcsolódó területeket öszszegyűjteni, az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott egységes rendező elvek mentén néhány szakterületi tematikus csoportba rendezni és ezek eredményeinek értékelésével az általuk megfogalmazott kutatás-fejlesztési programok további támogatásáról dönteni. 4

5 A Kreatív Iparágak helyzete és lehetőségei A kreatív ipar definíciós kérdései Az UNCTAD kategorizálása A kreatív iparágak azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. A kreatív iparágakat az UNCTAD kategorizálását követve az alábbi csoportokba rendezhetjük: Kulturális örökségünk Hagyományos kulturális kifejezési területek Művészetek és kézművesség Kultúra közvetítő helyek Régészeti emlékek, múzeumok, könyvtárak, kiállítások Művészetek Előadó művészet Élő- zene, színház, tánc opera stb. előadások Vizuális művészetek Festészet, szobrászat, fényképészet stb. Média Audió vizuális tartalmak Film, televízió, rádió, egyéb közvetítések Könyvkiadás és nyomtatott média anyagok Elektronikus és nyomtatott sajtó Funkcionális területek Újmédia Szoftver készítés, videó-játékok, digitalizált kreatív tartalmak Kreatív szolgáltatások Építészet, reklám- és hirdetési ipar, kreatív K+F, kulturális és pihentető tartalmak és szolgáltatások Tervezés Iparművészet, belsőépítészet, grafika, forma- és divattervezés, ékszer, játékok 5

6 A WIPO kategorizálása A WIPO (World Intellectual Property Organisation) négy ágazatcsoportot különít el a szerzői jogi tartalom, illetve a szerzői joghoz való kapcsolódás függvényében: Primer szerzői jogi ágazatok (irodalom, zene, film); Részlegesen szerzői jogi ágazatok (pl. ruházat, ékszerek, építészet); Szerzőijog-függő technikai háttérágazatok (pl. TV, video, számítógépek); Egyéb kisegítő ágazatok (pl. szerzői jogi termékek kereskedelme, szállítása). Primer szerzői jogi ágazatok sajtó és irodalom zene, színművek, opera film és videó rádió és televízió fotográfia szoftver és adat-bázis hirdetés, reklám közös jogkezelő szervezetek Részlegesen szerzői jogi ágazatok ruházat, textil és cipő ékszerek és érmék kézműves áruk bútor háztartási eszközök, porcelán és üveg tapéta és szőnyeg játékok és számítógépes játékok, építészet, mérnöki tervezés, elemzés múzeumok ezek kis- és nagy-kereskedelme Technikai háttér ágazatok televíziók, rádiók, videók, CD-,, DVD lejátszó, magnó, játékkonzolok számítógépek hangszerek fényképészeti eszközök és mozi-berendezések 6

7 fénymásolók üres rögzítő eszköz papír kölcsönzés ezek kis- és nagykereskedelme Egyéb kiszolgáló ágazatok szerzői jogi termékekkel kapcsolatos általános kis- és nagykereskedelem szállítás, raktározás, távközlés Az egyes ágazatok hozzáadott értékét a gyakorlat által visszaigazolt módon szorzótényezők formájában rögzíti. Az egyes területek ily módon egyértelműen rögzített módosító paramétereit részletes táblázatban teszi közzé. Az MSZH által a évi vizsgálat során alkalmazott copyright faktorok a következők voltak I. Primer szerzői jogi ágazatok Sajtó és irodalom 1,000 Zene, színművek, opera 1,000 Filmalkotás és videó 1,000 Rádió és televízió 1,000 Fotográfia 1,000 Szoftver és adatbázis 1,000 Hirdetés, reklám 1,000 Szakmai érdekképviseleti szervezetek 1,000 II. Szerzői jog-függő technikai háttérágazatok Szórakoztató elektronikai termékek 1,000 Számítógép gyártása 1,000 Hangszer gyártása 1,000 Fényképészeti eszköz és moziberendezés gyártása 1,000 Fénymásoló gyártása 1,000 Üres rögzítő eszköz gyártása 1,000 Szerzői művekkel kapcsolatos papírok gyártása 1,000 Egyes fogyasztási cikkek kölcsönzés 1,000 Szerzői jog-függő ágazatok kis-és nagykereskedelme 1,000 III. Részlegesen szerzői jogi ágazatok Játékok és számítógépes játékok 0,500 Múzeumok 0,500 Egyéb kézműves áruk 0,400 Ékszerek 0,250 Építészet, mérnöki tervezés, elemzés 0,100 Bútor 0,050 Részlegesen szerzői jogi ágazatok kis- és nagykereskedelme 0,050 7

8 Tapéta és szőnyeg 0,020 Meghatározott ruházat, textil és cipőáruk 0,005 Háztartási eszközök, porcelán és üveg 0,005 IV. Egyéb kiszolgáló ágazatok Általános kereskedelem 0,064 Általános szállítás, raktározás, kommunikáció 0,064 Az EU kategorizálása Az Európai Unió dokumentumaiban kulturális és kreatív iparágak jelennek meg mint fogalmak, egymásra épülő formában, az alábbi jellemző definícióknak megfelelően: Kulturális iparág: ágazat, amely olyan árut vagy szolgáltatást állít elő vagy terjeszt, amely létrehozása idején sajátos jellege, felhasználása vagy végcélja szerint kulturális kifejezést testesít meg vagy közvetít, függetlenül attól, hogy kereskedelmi értékkel bír-e. A hagyományos művészeti ágazatok mellett (előadóművészetek, képzőművészetek, kulturális örökség többek között az állami szektor) ide tartozik a film, a DVD és a videó, a televízió és a rádió, a videojátékok, az új média, a zene, a könyvek és a sajtó is. (forrás: a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005-ös UNESCO-egyezmény) Kreatív iparág: ágazat, amely a kultúrát használja alapanyagként (input), és kulturális dimenzióval bír, jóllehet az általa előállított eredmény (output) gyakran funkcionális. Ide tartozik az építészet és a dizájn, amely szélesebb folyamatokba integrálja a kreatív elemeket, valamint az olyan alágazatok is, mint a tervezőgrafika, a divattervezés vagy a reklámszakma. (forrás: Zöld Könyv a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról) Nemzetközi trendek Az Európai Unió dokumentumai és programjai a 2010 évben kiemelt módon foglalkoztak a kreatív iparágakkal. 8

9 Európa 2020 Stratégia (publikálva március 3-án) Európa Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája A bizottsági közlemény kulcsterületei a tudást, az innovációt, az oktatást és a digitális társadalmat középpontba helyező intelligens növekedés a hatékonyabb erőforrás-felhasználást elősegítő és a versenyképességet növelő fenntartható növekedés a munkaerő-piaci részvételt fokozó, a készségek elsajátítását ösztönző és a szegénység elleni küzdelmet elősegítő inkluzív növekedés. Témacsoportjai Fenntartható növekedés Erőforrás-hatékony Európa Energiahatékonyság, környezetbarát ipar Iparpolitika a globalizáció korában Üzleti környezet javítása, ipari bázis erősítése Inkluzív növekedés Új készségek és munkahelyek menetrendje Munkaerőpiaci modernizáció, Life-long learning Szegénység elleni európai platform Társadalmi és területi kohézió biztosítása Intelligens növekedés Innovatív Unió K+F feltételek javítása Mozgásban az ifjúság Oktatás teljesítményének növelése Európai digitális társadalom Internet-hozzáférés fejlesztése Az intelligens növekedés alapjai a nagysebességű internetre épülő egységes digitális piac és az ebből származó gazdasági és társadalmi előnyök, az internetes infrastruktúrába és a kapcsolódó szolgáltatásokba való beruházásokat ösztönző stabil jogi környezet, online tartalmak és szolgáltatások egységes piacának megteremtése multiterritoriális engedélyek, a jogtulajdonosok megfelelő védelme és díjazása. Európa 2020 célkitűzései Innovatív Unió Mozgásban az ifjúság Kreatív iparágak a megvalósítás szolgálatában szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés film és videó, elektronikus és nyomtatott sajtó 9

10 Európai digitális menetrend Iparpolitika a globalizáció korában Új készségek és munkahelyek menetrendje elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó reklám- és hirdetési ipar, film és videó, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés 12 kreatív iparág Zöld Könyv a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról (publikálva április 29.) Megjelentetésének célja vitát folytatni arról, hogy milyen követelmények alapján lesz valóban ösztönző, kreatív környezete az EU kulturális és kreatív iparának (KKI). Főbb perspektívái: kulturális sokszínűség, digitális váltás és globalizáció, mint a kulturális és kreatív iparágak további fejlődésének fő mozgatórugói megfelelő keretfeltételek létrehozása helyi és regionális fejlődés: ugródeszka a globális sikerhez a KKI-k spill-over hatása a kreatív gazdaságban (pl. innováció, minőségi oktatás). Az Európai Digitális Menetrend (publikálva május 19.) Az Európa 2020 Stratégia hét fő kezdeményezésének egyik zászlóshajója, melynek célja a nagysebességű internetre épülő digitális egységes piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyök megteremtése. A menetrend hét kiemelt tevékenységi területet vázol fel: egységes digitális piac létrehozása, az interoperabilitás javítása (pl. közös szabványok révén), az internetbe vetett bizalom és az online biztonság előmozdítása, nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés, a kutatási és fejlesztési beruházások növelése (IKT-innováció ösztönzése), a digitális ismeretek elterjesztése és az inklúzió ösztönzése, információs és kommunikációs technológiák alkalmazása olyan társadalmi kihívások megoldására, mint a klímaváltozás vagy a népesség elöregedése. 10

11 Javasolt intézkedések: a kulturális sokszínűség és a kreatív tartalmak támogatása. Ezen belül, a filmszínházak digitalizálása, a szerzői jogi engedélyezési rendszerek egyszerűsítése, az Europeana bővítése Jogalkotási javaslatok ( ): irányelv a közös jogkezelésről (2010), irányelv az árva művekről (2010), a jogérvényesítési irányelv felülvizsgálata (2012) A digitális menetrend céljai Élénk, egységes digitális piac tartalmakhoz való könnyebb hozzáférés; határokon átnyúló internetes tranzakciók egyszerűsítése; bizalomépítés a digitális szolgáltatások terén; a távközlési szolgáltatások egységes piacának erősítése. Interoperabilitás és közös szabványok IKT szabványok optimális meghatározása; A szabványok optimálisabb alkalmazása; Átjárhatóság növelése koordináció révén. Bizalom és biztonság Nagy sebességű, szupergyors internet hozzáférés szélessávú lefedettség biztosítása; új generációs hozzáférési hálózatok; nyílt, és technológiailag semleges internet. Kutatás és innováció hatékonyság ösztönző intézkedések; IKT innováció ösztönzése; nyitott innováció előmozdítása. Digitális jártasság, esélyegyenlőség növelése digitális jártasság és készségek; Inkluzív digitális szolgáltatások; Az IKT előnyei az uniós társadalom számára IKT a környezet szolgálatában; fenntartható egészségügy és önálló életvitel; kulturális sokszínűség és kreatív tartalmak; elektronikus kormányzat; intelligens közlekedés, nagyfokú mobilitás. 11

12 Hazai kezdeményezések Kormányprogram - A Nemzeti Együttműködés Programja A Kormányprogram egymillió új munkahely megteremtése révén kiemelt szerepet szán a kreatív iparágaknak, az innovációnak és a K+F-nek. A Program megfogalmazásával: Kiemelt szerepet a kreatív iparágaknak, az innovációnak és a K+F-nek! Ehhez a jövő a kreatív iparoké. Nagyoknál és kicsiknél állandó innovációra van szükség, ehhez K+F stratégia és szervezet kell. Az Európai Parlament és Tanács határozataival összhangban ki kell dolgozni a gyenge kutatási kapacitással rendelkező kisvállalkozások pályázati rendszerét az innovatív kutatások és fejlesztések támogatására. A magyar innovációk, szakértelem a globális piacokon (egészségipar, víz alapú gazdaságfejlesztés, hungarikumok) jól értékesíthetők lennének, ha az elméleti és gyakorlati tudás vállalkozási láncok keretében egyesülne. Ennek érdekében fejlesztjük a kockázati tőketársaságokat, valamint a horizontális és vertikális üzleti láncokat, a klasztereket és a szövetkezéseket. Nyitott gazdaságként építünk a kreatív iparokra, a high-tech, magas hozzáadott értékű iparágakra. Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv vitairata külön fejezet szentel a kreatív iparágaknak, valamint részletesen foglalkozik a kutatás-fejlesztés intézményrendszerével és célmeghatározásával. Tudomány, innováció, növekedés Célok A gazdaság dinamizálása és fenntartható növekedési pályára állítása a K+F és innováció által amelyet a gazdaságpolitika elválaszthatatlan részének kell tekinteni - úgy, hogy: az ország K+F ráfordítása az évtized közepére érje el a GDP 1,5 %-át, az összesített innovációs mutató (SII) alapján mért innovációs teljesítményünk érje el az EU-s átlagot a következő ciklusban Magyarország kerüljön az EU országok felső harmadába Főbb alapelvek Alapkutatások, tudományos iskolák és jól képzett emberek nélkül nincs innováció Fókuszált programokkal ösztönözni kell a hazai tudásbázis és az üzleti szféra szoros összekapcsolódását (hazai K+F eredmények hazai termékekben, szolgáltatásokban hasznosuljanak) Szellemi tulajdonvédelmi képesség fejlesztése a gazdaság kritikus szektoraiban 12

13 A TTI politika megvalósításában jobban kell támaszkodni az EU Strukturális Alapjaira Ciklusokon átívelő, innováció-barát adópolitika és jogrendszer A szakma egyetértésével kialakított ágazati K+F+I akciótervek (közlekedés/járműipar, egészségipar, informatika, energetika, mezőgazdaság, gyógyszeripar) ezáltal lehetővé válik az elmozdulás a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek irányába A kreatív gazdaság megerősítése Hatékonyan működő nemzeti innovációs rendszer Magyar Digitális Stratégia Építőkövei: meglévő EU-konform és ösztönző jogi környezet (pl. árva művek, önkéntes műnyilvántartás), digitális tartalomfejlesztési projektek (Digitális Irodalmi Akadémia, Magyar Elektronikus Könyvtár, NAVA, NDA), horizontális szakmai együttműködések (Kreatív Iparágak Platformja-KIP). A Magyarországi kreatív ipar jellemzői 2003-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) egy nemzetközileg elfogadott, egységes módszertani útmutatót dolgozott ki és publikált a kreatív ágazatok gazdasági teljesítményének és foglalkoztatási arányainak mérésére 2005-ben az MSZH a WIPO felkérésére Közép-Kelet-Európában elsőként vállalkozott az úttörő jelentőségű magyarországi vizsgálat elvégzésére a KSH által rendelkezésre bocsátott (2002. évre vonatkozó) adatok felhasználásával 2009-ben került sor a vizsgálat megismétlésére (a évre vonatkozó adatokkal) A vizsgálat célja: nemzetközileg elfogadott módszertan alkalmazásával, nemzetközi összehasonlításban feltárni a szerzői jogi szektor súlyát, teljesítményét, gazdasági hozzájárulását a magyar gazdaságban. A vizsgálat főbb megállapításai a következők voltak. A magyar gazdaságban is érvényesült az a nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető trend, hogy a kreatív ágazatok így a szerzői jogi ágazatok a gazdaság hajtómotorjai, amelyek a nemzetgazdasági átlagát meghaladó ütemű növekedést tudtak felmutatni. A és a évi magyar adatok is azt mutatják, hogy a szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értékének összehasonlító árakon számított évi átlagos növekedése jóval meghaladta a nemzetgazdaság évi átlagos növekedésének ütemét. A vizsgált időszakban a magyar gazdaságban a bruttó hozzáadott érték évi átlagos növekedése 4,3% volt, míg a teljes szerzői jogi szektor évente 7,2%- kal növekedett. A szerzői jogi szektor évi átlagos növekedése 1,7-szer, a primer szerzői jogi szektoré 1,4-szer volt nagyobb a nemzetgazdaság egészének növekedésétől. Eszerint a kreatív ágazatoknak minősülő szerzői jogi ágazatok hazánkban is betöltik húzóágazat szerepüket. A gazdaságpoliti- 13

14 kai döntéshozók ez ideig nem építettek tudatosan a kreatív szektor húzóágazat jellegére. A jövőben a gazdaságfejlesztési források növekvő hányadát célszerű a perspektivikus, dinamizmust felmutató kreatív ágazatokra összpontosítani, illetve gazdaságösztönző eszközökkel elősegíteni további fejlődésüket. A hazai kreatív szektor nemzetközileg is elismert eredményei alátámasztják e terület fejlesztésében rejlő potenciális lehetőségeket és gazdasági előnyöket. Jelenleg még nem lehet becslést adni a globális pénzügyi válság hatására vonatkozóan, tehát, hogy a válság milyen mértékben érinti az egyes szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítményét, a teljesítménynövekedés ütemét. Az USA-ra vonatkozó előrejelzés szerint a gazdasági növekedési ütem csökkenése, a bevételek és a foglalkoztatás visszaesése a szerzői jogi szektorban kisebb mértékű lesz, mint a gazdaság egészében vagy más, sebezhetőbb ágazatokban. Más gazdasági szektorokkal való összehasonlítás A szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági arányairól a legkifejezőbb képet a hagyományos gazdasági ágazatokkal való összehasonlítás tudja nyújtani. A szerzői jogi szektornak a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez, a foglalkoztatáshoz való hozzájárulása az ún. hagyományos gazdasági ágak súlyához mérhető. A szerzői jogi ágazatoknak a bruttó hozzáadott értékhez való együttes, 7,4%-os hozzájárulása (1525 milliárd Ft) olyan gazdasági ágazatok teljesítményével állítható párhuzamba, mint a szállítás posta távközlés vagy az oktatás. A teljes szerzői jogi szektor hozzáadott értéke a hazai mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének a duplája, a közúti járműgyártás 2,5- szerese, a villamosenergia-ipar 3-szorosa. A primer szerzői jogi ágazatok 4,2%-os bruttó hozzáadott értékbeli súlya (864 milliárd Ft) a mezőgazdaságéval azonos nagyságrendű, megközelíti az egészségügyét, továbbá a híradástechnikai ipar hozzáadott értékének a dupláját, a gépgyártás 2,5-szeresét teszi ki. A teljes szerzői jogi szektorban foglalkoztatottak létszáma 2006-ban 274 ezer fő volt mintegy 3,6 ezerrel kevesebb a évinél, ami az összes foglalkoztatott létszáma 7,3-ának felelt meg. Ezen belül a primer szerzői jogi ágazatokban foglalkoztatottak létszáma 158 ezer fő volt, az összes foglalkoztatott 4,2%-a. A szerzői jogi ágazatok együttes foglalkoztatási hozzájárulása olyan ágazatokkal mérhető össze, mint a gépipar (287 ezer fő) és az egészségügy (270 ezer fő). A primer szerzői jogi ágazatokban ugyanannyi foglalkoztatott kapott munkát, mint a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatban (157 ezer fő), dupla annyian dolgoznak itt, mint a textiliparban (91 ezer fő). A nemzetgazdaság más területeivel való összehasonlítás alapján az a következtetés fogalmazható meg, hogy a kreatív ágazatok legalább akkora gazdasági értéket hoznak létre, akkora gazdasági teljesítményt és jövedelmet generálnak, valamint annyi munkaerőnek adnak megélhetést, mint a kulturális területnél jóval nagyobb gazdaságpolitikai figyelemben részesített anyagi szektorok, erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező, ún. hagyományos ágazatok. Ennek azonban nincsen mindig tudatában a gazdaságirányítás, valamint a fejlesztéspolitika. 14

15 15

16 A korábbi felmérései alapján az EU tagállamokban, USA-ban és Távol Keleten kereslet van digitális tartalmak hazai és külföldi kooperációban végzett értéknövelési tevékenységére. Az alábbi területeken prognosztizálható export lehetőség: 16

17 Hagyományos tananyagok digitalizálása, animálása; Videojátékok részfeladatainak beszállítása; Hagyományos könyvkiadás értéknövelt digitalizálása; Digitális tartalmak meta adatokkal történő ellátása; Digitális tartalomszolgáltató központok létrehozása; Közszolgálati archívumok, múzeumok, adatbázisok értéknövelt digitalizálása, animálása elsősorban közoktatás számára Tartalom előállítás és terjesztés új üzleti modelljeinek fejlesztése. A KIP javaslatai a Megvalósítási Tervben megjelenített programok kivitelezése érdekében A Megvalósítási Terv elkészítésének koncepciója, megfontolások, módszertan A Megvalósítási Terv elkészítésénél azt vizsgáltuk, hogy milyen tevékenységekkel lehet megvalósítani az ágazat K+F+I Stratégiáját a versenyképesség növelése érdekében, a különböző érdekelt feleknek mit kell tenniük és hogyan kell a feladatokat, felelősségeket egymás között megosztaniuk, valamint hogy mindezekhez milyen erőforrásokra van szükségük. A Megvalósítási Terv szerkezete A megvalósítás feladatait a stratégiának megfelelő programok köré szerveztük. A programok részint konkrét szakmai programok, részint a szakmai programok vertikális jellegétől eltérő horizontális programok, amelyek az ágazat egészét átfogják, és a szakmai programokban megfogalmazott célok elérését segítik. A konkrét szakmai programokat a Stratégiában kijelölt K+F+I prioritásoknak megfelelően definiáltuk. Ezek mindegyike az ágazati célokon kívül fontos társadalmi célokat is kitűz maga elé. A szakmai programokon belül néhány tématerületet, (alprogramot) definiáltunk, amelyekre részletesebben kidolgoztuk a következő évek feladatait, projektjeit, meghatároztuk az elérendő eredményeket, számba vettük a szükséges erőforrásokat és a potenciális résztvevőket, valamint a szükséges együttműködéseket. A Megvalósítási Terv időtávja, ütemezése A KIP ágazat K+F+I stratégiáját és jövőképét 2020-ig tekintve dolgoztuk ki. A Megvalósítási Terv időhorizontja ezzel egyezik, de a feladatok, projektek definiálása ennél rövidebb időre szól. 17

18 A kiválasztott stratégiai területek egyike sem előzmény nélküli, tehát valamennyi programban vannak olyan feladatok, amelyek már elindultak, vagy azonnal indíthatók. A szakmai programokon belül több olyan projekt van, amely viszonylag kis beruházási- költség-igényű. A programok feladatainak bemutatását általában több szakértő becslését figyelembe véve dolgoztuk ki. Van néhány olyan átfogó szakmai program, amely új technológia megvalósítását jelenti, és amelyek megvalósításához jelentős beruházásra van szükség. Ezek indulásához alapfeltétel a megfelelő pénzügyi forrás megléte, amelyet becslés alapján szerepeltetünk. Az ágazati szereplők aktivitása A K+F+I stratégia legfontosabb közvetlen célja az ágazatban működő vállalkozások versenyképességének növelése. Hajtóereje a vállalkozásoknak az a törekvése, hogy növeljék jövedelemtermelő képességüket. A Megvalósítási Tervben foglaltak megvalósításának kulcsszereplői tehát a magyar kreatív vállalkozások beleértve a nagyvállalkozásokat, a KKV-kat és a mikro vállalkozásokat. Nagyon fontos, hogy a vállalkozók elfogadják hogy a stratégiában megfogalmazott fejlesztési irányok, a hozzáadott érték növelése, a hatékony, tudásintenzív folyamatok vezethetnek a versenyképesség és a profitszerzés fokozásához. Fontos, hogy ezt ne csak elfogadják, hanem ebben aktív kezdeményezők is legyenek. A kreatív vállalkozások között a legnagyobbak is inkább a közepes vállalkozások jegyeit mutatják. Más iparágakkal összehasonlítva ez az iparág Európában is erősen széttöredezett szerkezetet mutat. Az egy cégre jutó létszám mind az Európai Unió egészében, mind Magyarországon 20 alatt van. Az ágazatra jellemző helyzet, hogy a globális versenyben elérhető jövőbeli pozíciót nem elsősorban a világ élvonalában levő európai tudomány eredményei, hanem azok megvalósulása, piacképes termékek és szolgáltatások formájában való megjelenése fogja meghatározni. Ebben a tekintetben a kis- és közepes vállalkozásoknak döntő szerepe van. Ezek a vállalkozások méretüknél fogva rugalmasak és alkalmasak a gyors változásokra, de ugyanakkor egy sor kritikus tényező van, amelyek visszafogják a KKV-k innovációját. Iparágunkban a kis és középvállalkozások jellemzője az eszközök szűkössége, ami a napi gondok megoldásán túl nem, vagy alig teszi számukra lehetővé a kutatásban való aktív részvételt. Jelentős akadályozó tényező a szakemberek hiánya is. Bár az innovációnak az iparból kell kiindulni, a magyar kreatív iparágak megújulása, a stratégia megvalósítása elképzelhetetlen a teljes hazai kutatási potenciál mozgósítása nélkül. A kutatóknak az eddiginél hatékonyabb bekapcsolása az ágazat innovációs tevékenységébe a KIP programjainak egyik fontos célja. A kreatív ipari innovációk fő forrása, inputja gyakran más területeken létrehozott tudományos eredmény, illetve más, a kreatív ipar beszállítójaként szereplő iparágak innovációja. Ezen inputokat felhasználva a kreatív ipar területén döntően alkalmazott kutatás folyik, amelynek eredményeként az új fejlesztés a máshol meglevő kutatási eredmények kreatív továbbfejlesztése, kombinációja és az ágazat feladataira való adaptálása. A siker érdekében szükséges együttműködések Az utóbbi időben az output, az eredmények nagyon gyakran az ágazaton kívül, a gazdaság szinte teljes spektrumát átfogó területen hasznosulnak. 18

19 Ebből következik, hogy az ágazat innovációjához nagyon széles kapcsolatrendszerre és együttműködésre van szükség. Annál is inkább, mert a kreatív ipar esetében is igaz az, hogy az eredeti, nagyhatású újdonságok főleg a határterületeken, interdiszciplináris kapcsolatokban jönnek létre. A stratégia megvalósítása érdekében az alábbi együttműködések a legfontosabbak: kapcsolat más ágazatok és tudományterületek kutatóival, kapcsolat a kreatív terméket használó ágazatok vállalkozóival (ez szinte az egész gazdaságot átfogja), kapcsolat a kreatív ipar számára terméket és szolgáltatásokat kínáló ágazatokkal (főleg IT alkalmazások), kapcsolat a kreatív tervezőkkel, designerekkel, kapcsolat a kereskedelemmel és a marketinggel, kapcsolat a szakképzéssel. Ezen együttműködések létrehozására sok esetben a már létrejött Nemzeti Technológiai Platformokkal való együttműködés teremt lehetőséget, keretet. A KIP stratégiájának megvalósítása érdekében az alábbi Nemzeti Technológiai Platformokkal tervez együttműködést: Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform Nemzeti Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Megújításáért Magyar Építésügyi Technológiai Platform Szoftver és Szolgáltatások Nemzeti Technológiai Platform evita Platform A magyar kreatív iparágak fejlesztési tevékenységükben gyakran használnak külföldön keletkezett tudományos eredményt vagy egyszerűen külföldi technikát, technológiát. A létrehozott innovatív termékeknek nemcsak a magyar piacon kell versenyképesnek lenniük. A nemzetközi együttműködés legfontosabb területe az Európai Technológiai Platformok (ETP) munkájába való bekapcsolódás és az európai K+F projektekben való részvétel elősegítése. Az ETP keretében működő szakértői csoportokban való részvételünk teszi lehetővé, hogy az európai kutatási projektekben létrejövő tudományos eredmények hasznosításában, gyakorlati, üzleti megvalósításában magyar cégek is részt vehessenek. A szakmai programok a kreatív iparágak termékszerkezetének és folyamatainak megújítását célozzák, és döntően vállalati innovációs projektekben valósulnak meg. A vállalati projektek iniciálásában, a fejlesztés alapjául szolgáló tudástranszferben, a szükséges szakmai együttműködések szervezésében és a feltételek biztosításában a Platform nagy szerepet játszhat, de a projektekről, a megvalósítás módjáról a döntést a vállalkozások hozzák meg. A programok megvalósítása nagyban függ attól is, hogy a szakmai projektek megtalálják-e helyüket az országos programokban, így az Új Széchenyi Tervben, valamint attól, hogy megteremtődik-e a KKV-k tevékenységét jelentősen befolyásoló innovációbarát üzleti környezet. 19

20 A megvalósítás külső feltételei, javaslatok az innováció feltételeinek javítására A kreatív iparágak területén az ágazat innovációs helyzetét vizsgálva az alábbi innovációt nehezítő külső tényezőket azonosíthatjuk: Erősen szétaprózott szerkezet, és az ebből adódó kapcsolathiány. A divat által vezérelt területeken a rövid életciklus és gyors értékvesztés. Piaci igények nehéz előrejelzése, emiatt az innováció nagy kockázata. Alacsony jövedelemtermelő képesség, ebből adódóan gyenge saját erő az innovációk finanszírozására. Nehéz hozzájutás a hitelhez az ágazat semleges megítélése miatt. Magyarországon különösen erősen ható tényezők: A kreatív iparágak semleges megkülönböztetése a gazdaságpolitikában, ennek megfelelően az ágazat gyenge érdekérvényesítő képessége. A vállalkozók magas adó- és járulékterhe, túlzott adminisztrációs terhei. Az alapkutatások mértékének elégtelensége, elszigetelt kutatóhelyek, gyenge ipari kapcsolatokkal. Szakemberhiány. A stratégia megvalósítása érdekében nemcsak a horizontális programokban megfogalmazott, a KKV-k innovációs képességének javítását célzó tevékenységekre van szükség, hanem a külső körülmények változtatására is. Ennek érdekében meg kell jeleníteni az ágazat megújulásához szükséges tényezőket az üzleti körülményeket meghatározó gazdaságpolitika és az egyes részterületeken fontos szakpolitikák felé, és konkrét javaslatokat is ki kell dolgozni. Az innováció szempontjából fontos külső tényezők között a finanszírozás kérdése a legkritikusabb, tekintettel az ágazat alacsony jövedelmező képességére. A KKV-k nagy száma miatt nagy szerepe van a vállalkozásokat körülvevő üzleti környezetnek, illetve annak, hogy az üzleti környezetet meghatározó szakpolitikák egymással összehangolva az innováció támogatása irányába hatnak. Ezek a területek általában az ágazat számára adottságok, külső tényezők, amelyek befolyásolására csak korlátozott lehetőségünk van. Vannak olyan területek (a képzés, a szabványosítás, a piacfejlesztés), ahol a szakmának is komoly kezdeményező és véleményező szerepet kell játszania, de a szakpolitikákkal való együttműködés itt is nélkülözhetetlen. A K+F+I tevékenység finanszírozása A kreatív iparágak stratégiájának kidolgozása során végzett felmérés eredménye szerint a vállalkozások az innováció kulcskérdéseként a finanszírozást említették. A magyar KKV-kra általában jellemző az alultőkésítettség, ezért saját erőből csak ritkán tudnak megfelelő eszközöket felhalmozni az innováció elindításához. A Megvalósítási Tervben szereplő programok, projektek megvalósításához általában külső pénzforrásra is szükség van. Ennek két lehetősége van: a hitelhez, tőkéhez jutás a pénzügyi forrásközpontokból, beleértve 20

21 a kifejezetten az innovációk finanszírozására létrejött kockázati tőketársaságokat is, illetve a pályázati források. A pénzügyi forrásközpontoktól származó finanszírozás A magyarországi KKV-k különösen most, a válság hatására nehezen jutnak hitelhez. Ez fokozottan igaz a kreatív iparágak vállalkozásai esetében, részben az alacsony jövedelmezőség, részben a semleges ágazati imázs miatt. Mindazonáltal az alacsony jövedelemtermelő képesség miatt az ágazat vállalkozóinak az innovációk, fejlesztések finanszírozására a banki hitelnél kedvezőbb finanszírozási konstrukciókra és vissza nem térítendő támogatásra is szükségük van. Az ilyen kedvező feltételű finanszírozási rendszerek folyamatos, átlátható működtetése a folyamatos fejlődés alapfeltétele. A kreatív iparágak számára a kockázati tőke általában kevésbé elérhető, mivel a befektetők inkább a nagyobb, milliós tőkét igénylő, radikálisan új innovációkat keresik. Jó lehetőség azonban az ún. üzleti angyalok figyelmének a a kisebb kreatív vállalkozók felé irányítása. Főleg az új termékek, eljárások, új üzleti modellek gyakorlati megvalósítása, piacra vitele számíthatna az üzleti angyalok pénzügyi támogatására. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kreatív iparágak fejlesztési ötletei, javaslatai meggyőző alátámasztással eljussanak a potenciális támogatókhoz, akik sok esetben magánszemélyek, és így számukra még fontosabb a kockázat megismerése, mint a nagyobb portfolióval dolgozó kockázati tőke társaságoknál. Pályázati források jelentősége Mind a szakmai, mind a horizontális programok megvalósításánál nagy szerepe lesz a pályázati forrásoknak, mind a hazaiaknak, mind az Európai Unió FP7 keretprogramja ill. más európai programok keretében kiírt pályázatoknak. Az Európai Unió kutatásokat és fejlesztéseket támogató FP7 keretprogramjának fontos célja, hogy a projektet végrehajtó konzorciumokban KKV-k is részt vegyenek, újabban bizonyos pályázatoknál előírás is van a KKV-k részesedésének mértékére. Az európai programokba történő bekapcsolódást, a magyar részvétel előkészítését az NKTH támogatja. Külön pályázati program van a KKV-k illetve szövetségeik számára végzett kutatásokra, valamint technológiai know-how-ok közös átvételére. Az európai pályázatokban elérhető támogatások megszerzésében a magyar vállalkozásoknak általában komoly nehézségeik vannak. Tapasztalatok hiánya, felkészültségük hiányosságai miatt hátrányban vannak mind a hazai kutató helyekkel, mind az ún. régi tagországok vállalataival szemben. A magyar KKV-k ilyen szempontból való felzárkóztatásártovábbi állami támogatású akciókra van szükség, de ezt a KIP is fontos feladatának tartja. Ezen a területen az ágazat Európai Technológiai Platformjának speciálisan az ágazatra vonatkozó partnerkereső koordinációja komoly segítséget jelent, amelyet a KIP közvetít a potenciálisan érintett magyar KKV-k felé. A megvalósítás során a finanszírozás egyik fő forrása mindenképpen a hazai pályázati rendszer lesz. A vállalati innováció támogatására kiírt pályázatok közül a legnagyobb támogatási intenzitás a K+F tevékenységnél van a prototípus létrehozásáig. A központi programokon kívül a regionális programokban is elérhetők támogatások az innovációs prioritások keretében. 21

22 Az Új Széchenyi Terv pályázati rendszere még nem ismert, de az eddig ismertek alapján várható, hogy a január 15-én meghirdetendő pályázati rendszerben továbbra is lesznek lehetőségek a KKV-k innovatív tevékenységének támogatására. Várható, hogy a pályázati programok az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott kitörési pontok köré fognak csoportosulni. Ezért ki kell használni mindazokat a szinergiákat, amelyek fennállnak a tervben megjelölt területek és ágazatunk között. Az eredményes fejlesztések és pályázatok érdekében erősíteni kell a kreatív iparágak kapcsolatait a kitörési területek kulcsszereplőivel, meg kell ismertetni velük innovatív termékeinket, szolgáltatásainkat, amelyek hozzájárulhatnak a kiemelt területeken kitűzött célok teljesítéséhez. A jövőben az innovációk megvalósítása érdekében a vállalkozások részéről a korábbinál aktívabb pályázati tevékenységre van szükség, amelyet a KIP támogatni és ösztönözni kíván. Azonban szükség van arra is, hogy valóban megvalósuljon a pályázati rendszer egyszerűsítése és költségeinek csökkentése. Az üzleti környezet jelentősége Minden hazai és európai vizsgálat arra mutat, hogy a KKV-k versenyképességének fontos meghatározó tényezője az üzleti környezet, ezért mindenhol napirenden van az üzleti környezet megváltoztatása, de ebben legtöbbször maguk a KKV-k keveset tehetnek. Az üzleti környezetnek a kreatív iparágak fejlődése szempontjából legfontosabb elemei: a tisztességes versenyfeltételek, a gazdasági szabályozó rendszer, az adminisztrációs terhek és az állami oktatás, képzés. Támogatás a piacfejlesztéshez A termékek piacra vitele, a marketing és az értékesítés vállalati kategória, azonban az állam bizonyos piac-konform intézkedésekkel segítheti a KKV-k piacfejlesztését. A hazai piacon a magyar KKV-k, illetve termékeik helyzetét segítené egy magyar termék védjegy állami felkarolása és ezzel hitelesítése. A magyar kreatív KKV-k számára még kis méretük mellett is kicsi a hazai piac. Különösen igaz ez a magas hozzáadott értékű termékekre. Az új exportpiacokra való belépés támogatása az adott piacon képviseleti irodák, esetleg raktárak létesítésével beindíthatná a piaci tevékenységet, amely később üzleti alapon fenntartható lenne. Az állami oktatás és képzés, felnőttoktatás Az ágazat K+F+I stratégiájának megvalósításához a szakmai oktatás minden szintjén emelni kellene a színvonalat gondoskodva arról, hogy az innováció és a fejlesztés szempontjából szükséges új információk bekerüljenek az oktatásba, új tananyagokat kell fejleszteni felhasználva a korszerű blended learning oktatási módszereket. Itt ki kell emelni a hagyományostól eltérő műszaki textíliákkal kapcsolatos ismereteket és a határterületek, alkalmazási területek szempontjából releváns ismeretek oktatását is. Széles körben lehetővé kell tenni a kreatív iparágak felsőfokú végzettségű fiatal szakembereinek a külföldi tapasztalatszerzést tanulmányaik részeként. Indokolt lenne állami támogatásban részesíteni a bekapcsolódást az ETP által kezdeményezett EU szintű textilipari mesterképzésbe, amelynek tematikája a legújabb innovációs eredményeket is tartalmazza. 22

23 Nagyobb szerepet kell adni a gyakorlati oktatásnak a képzés minden szintjén. Ebbe be kell vonni a vállalkozásokat is, támogatva oktatási tevékenységüket, hogy a színvonal megfelelő legyen. Folyamatos kommunikációra, visszacsatolásra van szükség a képzést irányítók, a képző intézmények és a vállalkozók, vállalkozások között. A Megvalósítási Terv keretében tervezett Obszervatórium jó szervezeti kerete lehet ennek a tevékenységének. Fontosnak tartjuk, hogy az állam által szabályozott szakképzés új rendszerében az ágazat vállalkozóinak szakmai igénye is megjelenjen. A megújuló termékek és technológiák a tudásnak is folyamatos megújítását igénylik. Ezért nagy fontossága van a felnőttképzésnek is. Ennek hatékonysága, sikere nagymértékben függ a szakmától, de ahhoz, hogy ezt a vállalkozások szakemberei ebben megfelelő számban részt vegyenek, a felnőttoktatásban való részvétel pályázati vagy más állami támogatására szükség van, bár természetesen számítani lehet az oktatásban részvevők személyes befizetésére és a munkaadók hozzájárulására is. Az ágazat szakmai felnőttképzésének szakmai irányításában a KIP-nak fontos szerepet kell vállalnia, de kapcsolatot kell tartani a felnőttképzést állami megbízásból irányító szervezetekkel is, hogy azok tevékenységében a szakmai szempontok érvényre jussanak. A szabályozási környezet jelentősége Az állami szervek, hatóságok sokat tehetnek az innovációbarát környezet kialakítására a szabályozáson keresztül, az új termékek eljárások gyakorlati bevezetése érdekében: Az innovatív termékek piacra jutásának segítése a szükséges engedélyezési eljárások, vizsgálatok egyszerűsítésével, gyorsításával. Az állami vásárlásokban az innovatív termékek iránti kereslet növelése. A szellemi tulajdon hatékony védelem, hatásos fellépés a hamisítás ellen. Az innovációk hasznosítására létrehozott spin-off vagy más induló cégek támogatása. A kreatív iparágak innovációs tevékenységében különösen a speciális funkciós termékek tekintetében játszanak fontos szerepet a termék engedélyezésére, használatára vonatkozó műszaki szabványok, a vizsgálatokhoz való hozzáférés, a sokszor nagyon költséges tanúsítások támogatása. A szabványosítási folyamat ma döntően európai szinten történik, de a szabványok magyar szabványként való elfogadása, hiteles fordítása sokszor nem hozzáférhető. Sem az európai szabványosításban való részvételt, sem a honosításnak, hiteles fordításnak a terheit a kisebb vállalkozások, így az ágazatunk cégei sem tudják vállalni. Az új alkalmazási területeken különösen nagy szerepe van a szabványoknak. Itt a textiltermékek használata sokszor a használatot is teljesen megújítja, és sokszor igénylik a szabványok, előírások hozzáigazítását az új megoldásokhoz. Ilyen esetekben a szabályozás elmaradása az innováció gátja lehet. A szellemi tulajdonjogok hatékony védelme, a jogsértések gyors és jogszerű orvoslása a vállalkozások innovációs készségének egyik kulcskérdése. Ez nemcsak az új technológiai megoldások esetén aktuális, hanem a kreatív értékek, a design védelmében, a divatszektorban is, ahol a hamisítások, az illegális másolás nagyon rontja a termékek piaci eredményét és ezáltal a visszafogja az innovációt. 23

24 A KIP szerepe a programok megvalósításában A kreatív iparágak stratégiájának megvalósításában az ágazat Nemzeti Technológiai Platformjának, a KIP-nek nagy szerepe lesz. A platformnak a szakmai programokban kezdeményező és koordinációs szerepet kell vállalnia, míg egyes esetekben a közvetlen felelősség vállalásával irányító szerepet kell játszania. A működés során biztosítani kell, hogy a döntési folyamatokban a vállalkozók, a platformban résztvevő más intézmények aktívan részt vegyenek. A KIP szerepvállalása az alábbi tevékenységeket jelenti: az innovációs tevékenység segítése a belső (ágazati) és külső környezet alakításával, a kapcsolatépítés és összefogás szervezése és koordinálása, a monitorozás és az eredmények kommunikációja. A külső kapcsolatok alakításában a KIP fő feladata, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a külső környezetet, a változásokat és reagáljon azokra. A reagálás lényege, hogy gyűjtse össze az ágazat vállalkozásainak tapasztalatait, határozza meg konkrétan, hogy a külső tényezők hogyan befolyásolják a stratégia megvalósítását, milyen változásokra lenne szükség, és ezeket kommunikálja a megfelelő kormányzati döntéshozó fórumok felé. A KIP feladatai, jövőbeni lehetséges tevékenységei A legfontosabb feladat az egyes programokban, projektekben valamennyi érdekelt fél összehozása és mozgósítása. Az innovációk alapjául szolgáló K+F eredmények létrejöttének, megszerzésének kezdeményezése, szükség esetén a technológiai transzfer szervezése. A vállalkozások innovációs tevékenységének segítése, ösztönzése, hatékonyságának növelése, a K+F+I folyamat felgyorsítása. A vállalkozók, vállalatvezetők és szakemberek gondolkodásmódjának változtatása, innovációs készségük, ismereteik és képességeik fejlesztése. A vállalkozások közötti és a K+F szférával való kapcsolat erősítése, hálózatok szervezése. Kapcsolatok az innovatív termékek felhasználásában érdekelt területekkel (egészségügy, közlekedés, informatikai ipar stb.). Kapcsolatok azokkal a tudományterületekkel, ahonnan a kreatív iparban is hasznosítható eredmények jöhetnek (számítástechnika, anyagtudomány, nanotechnológia stb.). Kapcsolat a szakpolitikákkal, döntéshozókkal, az üzleti környezettel kapcsolatos ágazati vélemények és javaslatok továbbítása. Nemzetközi kapcsolatok, különös tekintettel a kreatív iparágak európai technológiai platformjaira. 24

25 A KIP további működtetése A KIP működését az első két évben az NKTH támogatása tette lehetővé. Ezalatt az idő alatt kidolgozta a kreatív iparágak stratégiáját és annak megvalósítási tervét. Ez a szakma vállalkozóinak és szakembereinek széles körét mozgósította, számtalan szakmai eseményre került sor, amelyek költségeinek nagy részét a támogatás fedezte. A KIP-hez csatlakozott vállalkozások száma az induló 29-ről 50-re nőtt. A KIP fenntartása azt jelenti, hogy a megfogalmazott feladatok, programok mindegyikében folytatni kell a tevékenységét. A KIP 2010-től egyelőre nem rendelkezik állami pénzügyi támogatással. Ezért működését elsősorban a KIP-hez csatlakozott tagok és a platformot működtető Magyar Tartalomipari Szövetség valamint a Magyar Nemzeti Host Egyesület, mint civil szervezetek szakembereinek önkéntes munkájára és a programot koordináló titkársági munkatársak munkájára alapozza. A KIP Platform rendezvényeket, oktatásokat tud lebonyolítani a kreatív iparág szereplői számára, kihasználva a folyamatos és kölcsönös együttműködés és kollektív tanulás előnyeit. A megfelelő színvonalú megvalósítás elsősorban humánerőforrás függő, az akcióprogram szakértői feladatai új megbízásokat, illetve alvállalkozók bevonását igénylik. A koordináló és szervezési feladatokhoz legalább 2 fő állandó alkalmazott munkájára lenne szükség. A Megvalósítási Tervben szereplő programok KIP-es koordinálása évente millió Ft-os humánerőforrás és anyagjellegű dologi költséget igényel. A finanszírozásban számítani kell arra, hogy a résztvevők tagdíj vagy részvételi díj formájában hozzájárulnak a költségekhez, de bízunk abban is, hogy a kormányzat hasonlóan az EU helyzethez partnerként kezeli a Nemzeti Technológiai Platformokat, és az Új Széchenyi Terv pályázatok keretében mód lesz a Platform tevékenységének támogatására. A KIP által támogatásra javasolt stratégiai célok és a megvalósulásukat támogató programok bemutatása A KIP Platform tervezett kutatási programjainak áttekintése A KIP Platform működése során a tagokkal folytatott mélyinterjúk alapján meghatároztuk azokat a KIP területén relevánsan értelmezhető témákat, melyekben az egyes tagszervezetek a KIP tagjaként érdekeltek. A felmerült témák rendszerezése és tematikus csoportosítása alapján, a KIP Szervezeti és Működési Szabályzata szerint létrehoztuk azokat a munkacsoportokat, melyekben a Platform keretében megalapozó kutatás-fejlesztési, illetve erre épülő piacbevezető gazdaságfejlesztő tevékenységeket támogatunk. A továbbiakban a munkacsoportok tevékenysége, illetve az eddig felmerült témák alapján mutatjuk be a kutatás intenzív, illetve az üzleti bevezetéshez már közelebb álló tématerületeket. 25