Városfejlesztési alpolgármester. A tudásalapú gazdaság fejlesztésének eredményei - beszámoló

Átírás

1 Előterjesztő: Városfejlesztési alpolgármester Ikt.sz.: 81073/2009 Tárgy: A tudásalapú gazdaság fejlesztésének eredményei - beszámoló Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Fejlesztési Iroda Véleményezésre megküldve: Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság Oktatási Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: szeptember 15.

2 Tisztelt Közgyűlés! A as EU-s tervezési időszakban a tudásalapú gazdaság fejlesztés jelentős mértékben a Pólus Program keretében nyer finanszírozást. A hazai fejlesztéspolitika konkrét lépéseként 2005-ben az Országos Területfejlesztési Koncepcióban, nyolc nagyváros (Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged Székesfehérvár, Veszprém és Budapest) kapott pólus városi státuszt. A helyi gazdaság fejlesztése tekintetében az eddigi eredmények az EU ciklus első két éve után tehát a Pólus Program perspektíva mentén foglalhatók össze. A helyi stratégia a helyi erőforrásokra alapozódott és a Biopolisz Program réven fogta össze a K+F+I (Kutatás+ Fejlesztés+ Innováció) kezdeményezéseket. Az alábbiakban azokat az eredményeket mutatjuk be, amelyeket a tudásalapú gazdaság fejlesztése mentén értünk el az elmúlt években. Innováció menedzsment jelentősége városunkban Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata már a Pólus Program előtt is nagy hangsúlyt fektetett a tudásalapú gazdaság megteremtésére, így 2003-ban sor került a Szeged- BIOPOLISZ Élettudományi Konzorcium létrehozására. Az akkori alapító tagok - Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézet, a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság, az MTA Szegedi Biológiai Központ (MTA-SZBK), a Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és Újszeged országgyűlési képviselője - célja volt: a Szegeden működő intézmények által a városban és a régióban folytatott kutatás és innovációs tevékenység sikerességének előmozdítása, a szakmai együttműködések, koordinálja a nagyberuházások és az infrastrukturális fejlesztések segítése, a hazai és nemzetközi pályázati tevékenység eredményességének megalapozása és a csúcstechnológiákra épülő ipar megteremtésének támogatása. A Konzorcium tagjai az együttműködés és az operatív munka hatékonyságának növelése céljából egy professzionális technológia-transzferiroda alapításában és együttes működtetésében is egyetértettek; ez vezetett az MTA Szegedi Biológiai Központja, a Szegedi Tudományegyetem, a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. közötti szindikátus létrejötte és a BIOPOLISZ Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft megalapításához. A Társaság fennállása óta iparjogvédelmi és technológia-jogi tanácsadás, technológia transzfer és pályázati tevékenységének köszönhetően a Dél-alföldi Régióban bejelentett szabadalmak száma megnövekedett. Míg 2004-ben BIOPOLISZ Kft. portfóliójába tartozó menedzselt, bejelentett és bejelentésre váró, magyar és nemzetközi szabadalmak száma összesen 15 volt, ez a szám 2008-ra 78-ra nőtt (lásd 1. táblázat), azaz a bejelentett és bejelentésre váró magyar és nemzetközi szabadalmak száma 2004-ről 2008-ra átlagosan 5,2- szeresére növekedett.

3 1. táblázat: A bejelentett és bejelentésre váró magyar és nemzetközi szabadalmak számának alakulása 2003 és 2008 között Tulajdonos M* NK** Ö** * M NK Ö M NK Ö M NK Ö M NK Ö M NK Ö MTA -SZBK SZTE Magánszemélyek Társaságok Összesen: * Magyar ** Nemzetközi *** Összesen Forrás: (BIO, 2009) A Dél-alföldi Régió Tudásközpontjainak intézményei országos szinten is előkelő helyen állnak szabadalmaikkal, így például a Szegedi Tudományegyetem, amely egy 2009-ben készült tanulmány szerint között 24 bejelentett magyar szabadalommal rendelkezett, ezzel élen járva a magyar felsőoktatási intézmények között (lásd 3. ábra). 1. ábra: A hazai szabadalmi bejelentések száma között

4 A tanulmány azt is megállapította, hogy a legtöbb szabadalmi bejelentéssel azok a felsőoktatási intézmények rendelkeznek, ahol a szellemitulajdon-kezelési szabályzat elkészítésével párhuzamosan a technológia- és tudástranszfer intézménye is kiépült. Ez a jelenség a Szegedi Tudományegyetemen is megfigyelhető a BIOPOLISZ Kft. megalapításával ban a társaság létrejöttét követően az országban elsőként a Szegedi Tudományegyetem vezette be a saját szellemitulajdon-kezelési szabályzatát, amelynek kidolgozását a BIOPOLISZ Kft. munkatársai végezték el. A technológiahasznosítás különböző fajtái közül a BIOPOLISZ Kft. szolgáltatásai segítenek megtalálni a lehető legoptimálisabbat. A vállalkozás 2008-as éves szakmai jelentése szerint megállapítható, hogy különösen a licencia, spin-off és technológiai jogi tanácsadásaikra jelentős érdeklődés irányul a menedzselt szabadalmaik körében ben 18, míg 2008-ban 21 alkalommal vett részt a társaság ilyen jellegű szerződések elkészítésében (lásd 2. táblázat). 2. táblázat: A BIOPOLISZ Kft. tevékenységre vonatkozó főbb indikátorok Indikátorok 2008 Menedzselt szabadalmak száma: 45 magyar és 33 nemzetközi Licencia spin-off és technológiai jog tanácsadások száma 21 db 36 szegedi spin-off vállalkozás Spin-off vállalkozások száma: feltérképezés Pályázati aktivitás: 35 benyújtott pályázatból 22 nyertes Forrás: (BIO; 2009) A szabadalmak növekedésével a spin-off vállalkozások növekedése is kimutatható a Délalföldi Régióban, bár a Régió spin-off vállalkozásainak számáról még nem született teljes körű statisztikai felmérés, ugyanakkor a BIOPOLISZ Kft as tanulmányában 36 szegedi spin-off vállalkozást azonosított (GKI; 2008). A felmérésben résztvevő vállalkozások körülbelül 72%-a köthető a biológiai, orvosi- és gyógyszerészti tudományokhoz. A vállalkozás munkatársainak tapasztalatai szerint a Régióban az informatika és környezettechnológiai (pl.: biomassza, napenergia stb.) tudományterülteken is jelentős a tudásintenzív vállalkozások alapítása. A BIOPOLISZ Kft.-vel kapcsolatban álló tudásintenzív vállalkozások, valamint a régió hídképző intézményei becsléseink szerint az egyes projektek során cégenként átlagosan 4-5 új munkahelyet teremtettek az elmúlt években, amely hozzávetőlegesen 350 új munkahelyet jelent. K+F+I a helyi gazdaságban Tudásalapú növekedésről akkor beszélünk, ha a növekedés forrását túlnyomó részben az emberi tőke és a technikai haladás egymással szoros kölcsönhatásban lévő tényezői képezik. Szeged kutatóhelyein 2008-ban 3727 fő végzett teljes munkaidejében, vagy annak egy részében kutatási fejlesztési tevékenységet; a foglalkoztatottak 77 százaléka a felsőoktatási, 16 százaléka az intézetek és 7 százaléka a vállalkozások kutatóhelyein tevékenykedett. Ezen struktúrának köszönhetően a munkavállalókat kevéssé érintette közvetlenül a válság ban a város kutatási intézetei együttesen a Biopolisz Programhoz illeszkedően mintegy 12 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztési tevékenységre. Ennek az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) közel felét biztosította.

5 2. ábra: Az infokommunikációs technológiával foglalkozó kutatások összes ráfordításai (e Ft) 2008 Forrás: (KSH) Szeged kutatóhelyein felhasznált K+F ráfordítások 55 százaléka a felsőoktatásban, 32 százaléka a kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb kutatóhelyeken és 13 százaléka a vállalkozásoknál merült fel. A magas szintű pályázati aktivitásuk és a többéves átfutású projektjeik eredményeként mindezen helyi gazdaságot stabilizáló adottság a jövőben is megalapozottnak tűnik. A kutatóhelyek ugyanis döntően nem a jelenleg krízissel küzdő iparágak (autóipar, elektrotechnika) számára végeznek kutatásokat. Emellett az SZTE is a vállalkozói egyetem koncepciója mentén erős és professzionális menedzsmentet épít ki és létrehozza a fejlesztő és hasznosítási perifériáit, amelynek egységei a hamarosan felújításra kerülő Dugonics téri épületben kerülnek majd elhelyezésre. Feladatuk lesz többek között a tudásalapú gazdaság alapjainak megteremtése az oktatásban, valamint az új ötletek elterjesztése a hagyományos iparágakban. A szegedi székhelyű vállalkozások közül 700 vállalkozás tevékenysége kapcsolódik a számítástechnikához (3. ábra). A társas vállalkozások nettó árbevétele meghaladta a 24 milliárd forintot; a vállalkozások átlagos árbevétele alapján a legjövedelmezőbbek az egyéb információszolgáltatás és a számítógép, perifériás egység gyártása szakágazatba tartozó vállalkozások voltak 2008-ban. A 700 vállalkozás 1300 munkavállaló számára biztosít foglalkoztatást. A munkáltatók mintegy háromnegyede társasvállalkozás.

6 3. ábra: A számítástechnikához kapcsolódó vállalkozások száma Szegeden (2008) Forrás: (KSH) Mindebből a nemzetközi tulajdonú vállalkozások is kiveszik a részüket, hiszen finn, német, amerikai cégek is jelen vannak a városban. Sőt az ilyen irányú betelepülési szándék, megkeresés folyamatos. Mindez jó alapot biztosít az iparág megerősítésére Szegeden. A gyógyszeripar terén a helyi spin-off Kis- és Középvállalkozások (KKV) megerősítése az elsőrendű feladat, mivel a gyógyszer fejlesztés költség igénye estenként a magyar gazdaság erejét is meghaladja. Ezen kutatói cégek fejlődése óriási lehetőségeket rejt magában a tudásalapú gazdaságra fókuszáló város számára. A gyógyszergyártás kialakulása Szegeden várhatóan pedig a klaszterek megerősítésével hosszú távon lesz biztosítható a gyógyszer nagyipari cégek, a helyi KKV-k, a finanszírozók és az egyetem valamint az önkormányzat összefogásával. A globálisan versengő vállalatoknál fizetett munkabérek magasabbak az átlagosnál. A gyógyszeriparban mindez Ft/hó, míg az IKT szektorban Ft/hó (2007). Mindez kedvező hatással van a város fogyasztási potenciáljának az emelkedésében. A helyi IT vállalkozások esetében a legnagyobb átlagos árbevételt az információ-technológiai szaktanácsadás szakágazatba tartozó vállalkozások értek el. A helyi szoftverfejlesztők elsősorban réspiaci csúcstechnológia alkalmazások terén lehetnek sikeresek pl. a mobil telefonokba ágyazott szoftverek (erre jó példa a Nokia N800/N810/N900 szoftvere, amely a Nokia következő generációs platformja lesz). A biotechnológiai cégek termékeinek és szolgáltatásainak döntő hányada is az exportra kerül. A helyi tudáson alapuló innovatív termékek piacai azonban nemcsak a saját iparágukban, de az azok eredményeit felhasználó más iparágakban is élénkítő hatásúak lehetnek. Az exportképes szolgáltatások/termékek megjelenése révén lehetőséget nyújtanak a hagyományos iparágak piacának a bővítésére vagy profilváltásra. Erre kiváló példa a funkcionális élelmiszerek körének megjelenése, ahol olyan kihívásokra biztosítanak sikerrel kecsegtető megoldásokat a szegedi kutatók, mint az Alzheimer kór, szív és érrendszeri vagy a daganatos megbetegedések megelőzése. A Fornetti siker már bebizonyította, hogy az ötletes piaci innovációval az alapvető szükségletek piacán is lehet nagy növekedést elérni.

7 Befektetővonzás vállalkozásfejlesztés a K+F+I területén A globális versenyben részt vevő tudásintenzív vállalatok telephely választási stratégiájában döntő, hogy elsősorban az új gondolatok, műszaki és szervezési eljárások iránt fogékony, szakmailag felkészült munkaerő rendelkezésre állását vizsgálják, amely munkaerőt elsősorban fiatal diplomások alkotják. A biológia és az IKT szinte száz százalékig globalizált iparág. A koncentráltan meglévő és kiváló képességű szegedi kutatók tudástőkéje az intézményeik és az önkormányzat erőfeszítései nyomán már felkerült a befektetni szándékozók térképére. A humánerőforrás biztosításán túl a városunk egyik legfontosabb feladata, hogy helyt tudjunk állni a high-tech munkavégzésre alkalmas telephelyek biztosításában is. Kiemelt feladat az olyan cégek vonzása, amelyek a lehető legnagyobb mértékben alapoznak a helyi szakértelemből adódó hozzáadott értékre. Ennek ifrastruktúrális alapját jelentheti a városrehabilitáció II. projekt, a Biopolisz Park akcióterület előkészítése. Emiatt áldoz a város saját forrásaiból is jelentős összeget ezen terület külső infrastruktúrájának a megteremtésére. Az így kialakuló K + F telephelyeken természetesen, - a hármashatár-menti kapcsolataikra alapozottan - az innovatív cégek piaci sugara is fokozatosan bővíthető. Történik mindez a ma még korlátozott tőkeerejű helyi KKV szektor megerősítése érdekében is. Pólus Program és a klaszterek A kutatott tudományterületek közül a szegedi kutatóhelyek egyharmada az orvostudományok és egyötöde a természettudományok területén tevékenykedett; ennél lényegesen kevesebb helyen foglalkoztak műszaki-, illetve agrárkutatással. A kutatóintézetek az agrár- és a természettudományokat, a felsőoktatási kutatóhelyek főként az orvostudományokat, míg a vállalkozási kutatóhelyek a műszaki tudományokat részesítették előnyben. A szegedi kutatóhelyeken - a szűken vett Biopolisz Programhoz kapcsolódóan - biotechnológiával 3 kutatóhelyen 27 kutató, informatikával és a számítógép, hardware és architektúra fejlesztésével 10 kutatóhelyen 91 kutató foglalkozott. Biotechnológiai kutatás nagyobb mértékben a vállalati kutatóhelyeken folyik, informatikai kutatásban pedig a felsőoktatási kutatóhelyek vesznek részt nagyobb számban. Nem véletlen tehát, hogy elsősorban ezeken a tudományterületeken alakultak meg a Pólus Program Vállalkozásfejlesztési pillérében megfogalmazott elvárások szerinti klaszterek. A Dél-alföldi Régióban összesen 26 klaszter alakult az elmúlt évek koordinációs munkájának az eredményeként amelyekből 10 Szegeden található. Pozitív eredményként, - a hazai nagyvárosokhoz képest példa nélküli módon Szeged már 4 szerveződés akkreditált innovációs klaszter minősítéssel rendelkezik, így a Dél-alföldi Régióban összesen 5 ilyen jellegű klaszter jött létre (lásd 4. ábra).

8 4. ábra: Akkreditált klaszterek Magyarországon Jelenleg a PharmacoFood Élettudományi és Funkcionális Élelmiszeripari Klaszter 23, a Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter 36, az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter 37 és a 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter 44 vállalkozást tömörít (Klaszter, 2009), valamint a Goodwill Biotechnológiai Innovációs Klaszter megalakulásakor 18 vállalkozással jött létre. Ezekben a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások piacra vitelére szakosodott stratégiai szövetségékbe a hálózatos elv alapján a régió legjelentősebb ipari nagy vállalatai és tudományos műhelyei is bekapcsolódtak. A Pólus Program első két évében összesíthető eredményeik már messze túlmutatnak a pályázatok keretében elnyert források felhasználásán. Mindez a helyi tudásbázisok fejlesztése tekintetében - a gyógyszeripar és szoftveripar példája mentén mutatható be a leginkább közérthetően. A fejlesztések hatására elindult gazdasági folyamatok a szegedi vállalati szféra külföldi piacra jutási lehetőségeinek megteremtését, valamint a külföldi vállalatok letelepedési hajlandóságának növelését segíti elő, ezáltal elindít a Dél-alföldi Régióban egy olyan tovagyűrűző gazdasági hatást, amely az itt felhalmozódó innovatív munkaerő megtartását és a helyben élők boldogulását is elősegíti. A tudományos eredmények hasznosulásában komoly szerepet játszik a kooperáció, az összefogás. Ennek a sorába tartozik a pólusvárosok, - Debrecen, Szeged és Pécs - közti februárban aláírt megállapodása a nemzetközi színvonalú gyógyszeripari kooperáció fejlesztésére. Ehhez hasonló kezdeményezés formálódik a szoftveripar terén is, melynek alapja az SZTE Informatikai Tanszékcsoport által kidolgozott Szoftveripari Innovációs és Kutatási Központ (SIKK) koncepció.

9 Összegzés Összességében elmondható, hogy Szeged kutatóhelyein 2008-ban 3727 fő végzett teljes munkaidejében, vagy annak egy részében kutatási-fejlesztési tevékenységet; a foglalkoztatottak 77 százaléka a felsőoktatási, 16 százaléka az intézetek és 7 százaléka a vállalkozások kutatóhelyein tevékenykedett. A BIOPOLISZ Kft.-vel kapcsolatban álló tudásintenzív vállalkozások, valamint a régió hídképző intézményei becsléseink szerint az egyes projektek során cégenként átlagosan 4-5 új munkahelyet teremtettek az elmúlt években, amely hozzávetőlegesen 350 új munkahelyet jelent. A szegedi székhelyű vállalkozások közül 700 vállalkozás tevékenysége kapcsolódik a számítástechnikához. A társas vállalkozások nettó árbevétele meghaladta 24 milliárd forintot; a vállalkozások átlagos árbevétele alapján a legjövedelmezőbbek az egyéb információszolgáltatás és a számítógép, perifériás egység gyártása szakágazatba tartozó vállalkozások voltak 2008-ban. A 700 vállalkozás 1300 munkavállaló számára biztosít foglalkoztatást. A munkáltatók mintegy háromnegyede társasvállalkozás. Ezekből az eredményekből a nemzetközi vállalkozások is kiveszik a részüket, hiszen finn, német és amerikai cégek is jelen vannak a városban. A fejlesztések folytatásával valószínűsíthető, hogy a városban a munkahelyszám is növekedni fog. A város jövője szempontjából a legfőbb kihívás a nemzetközi versenybe való bekapcsolódás, amelynek egyik lehetősége a külföldi vállalatok betelepülése a városba, valamint a vállalkozások klaszterekbe szerveződése, amely elősegítheti a szegedi kis- és középvállalkozások külföldi piacra lépését. Az üzleti környezet fejlesztése, valamint klaszterek létesülése és fejlődése egyre inkább visszaigazolja a kezdeti várakozásokat. A Szegedi Biopolisz Program stratégiáját kidolgozó projektgazdák (az önkormányzat, az egyetem, a kutatóintézetek, az innovatív vállalkozások, és a kamara) összefogásával mind több tudásalapú fejlesztést valósítanak meg és egyre több pénzt hívnak le. Érdemes tehát kutató-fejlesztő vállalatok, a tudásbázisok, a klaszterek és az önkormányzat összefogását tovább erősíteni, mert ez jó mindenkinek. Az utolérés esélye a tudásgazdaságban gyorsabb, mint más területeken. Emellett a vállalatok itt fizetnek adót, itt ruháznak be, itt teremtenek munkahelyeket és forgatják vissza profitjukat. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a beszámoló elfogadására! Szeged, szeptember 15. Nagy Sándor

10 KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése szeptember 25. napján tartott soros (nyílt) ülése jegyzőkönyvéből.../2009. (IX. 25.) Kgy. sz. HATÁROZAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester 81073/2009. számú A tudásalapú gazdaság fejlesztésének eredményei - beszámoló tárgyú előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés a tudásalapú gazdaság fejlesztésének eredményeiről szóló beszámolót elfogadja. Erről a Tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Kabinetet, Fejlesztési Irodát, Oktatási, Kulturális és Sport Irodát a Közgazdasági Irodát jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Kmf. Dr. Botka László s.k. polgármester Dr. Mózes Ervin s.k. címzetes főjegyző Kivonat hiteléül: