INNOVÁCIÓS KLASZTEREK A HAZAI TTI POLITIKÁBAN

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INNOVÁCIÓS KLASZTEREK A HAZAI TTI POLITIKÁBAN"

Ödön Deák
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 INNOVÁCIÓS KLASZTEREK A HAZAI TTI POLITIKÁBAN Dr. Nikodémus Antal Főosztályvezető helyettes, GKM Innovációs és K+F Főosztály Pannon Autóipari Klaszter Éves Taggyűlés Budaörs Holiday Inn

Innovációs és K+F Főosztály Pannon Autóipari

2 A KFI jelentősége az EU számára I. Felülvizsgált lisszaboni célok (versenyképesség, növekedés, foglalkoztatás) A tagállamok elfogadták a saját Nemzeti Reformprogramjaikat, míg közösségi szinten az ún. Community Lisbon Programme született meg (monitoring: the Commission's Annual Progress Report ) A CLP sikeres megvalósítása érdekében további intézkedések szükségesek (Key Issue Paper - EC 6560/07): Belső Piac (gas& electricity, postal markets, roaming tariffs, etc.) Jobb, hatékonyabb szabályozás (adminisztratív terhek csökkentése) K+F és innováció Iparpolitika és a KKV-k (járműipar, ICT, biotechnológia, turizmus) A versenyképesség külső dimenziói (az EU vállalatok számára a piacralépés megkönnyítése, bilaterális és regionális FTA)

Community Lisbon Programme született meg (monitoring: the Commission's Annual Progress Report ) A CLP sikeres megvalósítása érdekében további intézkedések szükségesek (Key Issue Paper

3 Klaszterek az EU-ban I. Globális értékláncok-térbeliség a nem lineáris innovációs rendszerekben reduced scale innovation system European Cluster Observatory (az EU vállalati szektorban foglalkoztatottak 38%-a klaszter szektorban van) Az autóipar klaszterbe szerveződése erős regionális specializációval Lemaradásban az EU az USA-val összevetve. Az IT szektor alacsony regionális koncentrációja Klaszter politikák értelmezése (specifikus programok és intézkedések aklasztr kezdeményezések támogatására vs.horizontális szakpolitikák (K+F+I, regionális fejlesztés-specifikus klaszter kontextusba foglalva

szektorban foglalkoztatottak 38%-a klaszter szektorban van) Az autóipar klaszterbe szerveződése erős regionális specializációval Lemaradásban az EU az

4 KLASZTEREK az EU-ban II. Célok és tevékenységek: Humán erőforrás fejlesztés i) HR vonzás, ill. megtartás esetleg kiválasztott iparágakban ii.) menedzsment tréning iii.) szakképzés (szektor specifikus) Klaszter expanzió (FDI és inkubáció) Vállalkozásfejlesztés-piaci együttműködés K+F+I (i) innováció ösztönzés a cégek közötti együttműködés erősítésével az, (ii.) az üzleti és az akadémiai szféra közötti együttműködés a kutatási eredmények hasznosítása érdekében Üzleti környezet (infrastruktúra, jogi szabályozási intézményi, regionális brand)

) szakképzés (szektor specifikus) Klaszter expanzió (FDI és inkubáció) Vállalkozásfejlesztés-piaci együttműködés K+F+I (i) innováció

5 KLASZTEREK az EU-ban III. Tanulságok: Szükséges a nagyvállalatok részvétele (támogatási igény vs. opportunity based részvétel) Kormányzati szerep gyakran csak a pénzügyi támogatásra korlátozódik Kritikus tömeg (kevés cég hiányzó tudás bázis) Technológia intenzív klaszterek szerepe erősödik, míg a szolgáltatásorientáltak (építés, szállítás-logisztika, pénzügy, túrizmus, média, tartalomipar egészségügy) kevéssé kimaradnak a kormányzati támogatásokból A klaszter fogalom inflálódása A kezdeményezések összehangolatlansága, gyenge regionálisintegrációja

bázis) Technológia intenzív klaszterek szerepe erősödik, míg a szolgáltatásorientáltak (építés, szállítás-logisztika, pénzügy, túrizmus,

6 Pillanat-felfétel a hazai K+F egyik fontos mutatójáról

7 High tech-ben az élbolyban... export technológiai összetétele 2003-ban az OECD országok körében Forrás: OECD Science, Technology and Industry Scoreboard, 2005

8 Jön a minőségi tőke is 38 multinacionális vállalati K+F központ. Philips GM-Opel Continental Teves Valeo Auto-Electric Audi Magna Steyr General Electric Philips W.E.T. Nokia Draixlmaier Samsung General Electric Flextronics Denso Visteon Philips Elcoteq AFT Samsung ZF Hungária Electrolux Samsung Zeuna Starker Knorr-Bremse Zenon Bosch Power Tool Michelin Flextronics Ericsson Continental Temic IBM Sysdata General Electric Nokia Cisco SAP TATA Consulting Sanofi-Aventis

ves Valeo Auto-Electric Audi Magna Steyr General Electric Philips W.E.T.

9 A gyorsítás programja (összhangban a koalíciós szerződéssel) az üzleti szféra K+F és innováció iránti elkötelezettségének erősítése, a kutatói/akadémiai és a vállalkozói szféra közötti együttműködések ösztönzése, az innovatív vállalati magatartás serkentése, az állami támogatási rendszer átfedéseinek megszüntetése, hatékonyságának növelése.

szféra közötti együttműködések ösztönzése, az innovatív vállalati magatartás

10 Stratégiai céljaink Indikátor 2005 (tény) 2010 (cél) 2013 (cél) K+F / GDP 0,95% 1,40% 1,80% Ebből vállalat 0,37% 0,63% 0,90% Új termékek 4,2% 5,0% 6,0% TéT diplomás 5,1% 5,5% 6,0% EU patent 18,9 24,0 28,0 Korai VC/GDP 0,004 0,005 0,006

11 Kulcs a vállalati K+F ráfordítások növelése... Erősítenünk kell az innováció keresleti oldalát. EUROSTAT Science, technology and Innovation in Europe, (cél) 2005 (tény)

12 Jövőkép Az oktatási-képzési színvonal javulása, közeledés az innovatív vállalkozások igényeihez. Minden régióban legalább egy nemzetközileg elismert kutatóintézet vagy kutatóegyetem kifejlődése. Legalább egy globális jelentőségű kutatóközpont. A regionális kutatóhelyi-vállalati K+F klaszterek saját fejlesztésű új termékeket visznek a globális piacokra. Jelentősen erősödő szabadalmazás és licencbe-adás. Pezsgő befektetési piac az innovációban (üzleti angyalok, kockázati tőke).

Legalább egy globális jelentőségű kutatóközpont.

13 Céljainkat megalapozó fő dokumentumok Kormányprogram Koalíciós megállapodás GKM Középtávú Stratégia TTI stratégia és intézkedési terv Üzletre Hangolva program Jogszabályok, statútumok, SzmSz-ek Politikai szint Kormányzati szint Intézményi szint

és intézkedési terv Üzletre Hangolva program Jogszabályok,

14 A Kormány által elfogadott TTI stratégia alapelvei (1023/2007 (IV.25.) Korm. hat. a K+F eredmények fokozott gazdasági és társadalmi hasznosítása a szellemi és anyagi erőforrások fókuszálásával a hatékonyság javítása minőségi kritériumok a tudományos kutatásban a régiók innovációs felzárkózása nyílt pályázati rendszerek, rendszeres ellenőrzés és független értékelés

erőforrások fókuszálásával a hatékonyság javítása minőségi kritériumok a tudományos

15 A TTI stratégia öt prioritása A globális piacon versenyképes hazai vállalkozások, termékek és szolgáltatások A tudományos kutatás eredményei befogadásának és hasznosításának kultúrája Minőség-, teljesítmény- és hasznosítás-vezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer Megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelő kreatív, innovatív munkaerő A tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági és jogi környezet

hasznosítás-vezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer Megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom

16 A megvalósítás ütemterve: 1. TTI stratégia és intézkedési terv a Kormány által elfogadva (2007. április és augusztus) 2. GOP tervezés: folyamatban, K+F konstrukciók meghirdetése 2007 október, illetve eleje 3. KTIA tervezés: pontos elhatárolás mentén, a pénzügyi források függvényében 2007-től folyamatosan 4. Az innováció üzleti környezetét javító jogi intézkedések: az intézkedési terv elfogadása után folyamatosan (egyes jogszabályok előkészítése GKM-NKTH közös munkával már megkezdődött)

KTIA tervezés: pontos elhatárolás mentén, a pénzügyi források függvényében 2007-től folyamatosan 4.

17 GKM stratégia JÖVŐKÉP ÉS KÜLDETÉS Nyitott, alkalmazkodó-képes, versenyen és innováción alapuló dinamikus gazdaság és a gazdasági folyamatokba kizárólag piaci kudarcok esetén beavatkozó állam. Önkorlátozó és korszerű állami szereplőként ösztönözzük a versenyképes gazdaság fejlődését a versenyző piacok keretfeltételeinek kialakításával.

19 Közfinanszírozású eszközök a stratégia végrehajtására: OTKA (alapkut.) 2007-ben 1 Md Ft az Innovációs Alapból KTIA (alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) évi Md GOP (gazdaság-közeli K+F+I) pályázatok évi Md EU KTF Keretprogram pályázatai (kb. évi 7,5 Md EUR) EU CIP program pályázatai (kb. évi 600 M EUR) Vállalkozások (innovációs járulékkedvezmény)

évi 30-40 Md GOP (gazdaság-közeli K+F+I) pályázatok évi 30-40 Md EU KTF Keretprogram

Célunk a köz- és magánfinanszírozás együttműködése Alapkutatás, ötlet Ipari kutatás EU 7. Keretprogram Felsőoktatási és MTA finanszírozás OTKA GOP 1.1.1 Kísérleti fejlesztés, IPR GOP 1.3.

20 Célunk a köz- és magánfinanszírozás együttműködése Alapkutatás, ötlet Ipari kutatás EU 7. Keretprogram Felsőoktatási és MTA finanszírozás OTKA GOP Kísérleti fejlesztés, IPR GOP Piaci bevezetés, sorozatgyártás GOP 2.prio Piaci siker, növekedés Magvető, kockázati tőke EU CIP Program Nemzeti K+F és Innovációs pályázati rendszer (GVOP/GOP és KTIA) GOP GOP 4.prio Beruházási hitel, garancia Tőzsdei bevezetés és a kedvező jogi környezet a teljes innovációs értéklánc tekintetében.

1 Piaci bevezetés, sorozatgyártás GOP 2.

21 Konkrét intézkedések Szervezési (TTPK megújítása; K+F+I források összehangolása; K+F statisztikai rendszer fejlesztése; teljesítményelvű foglalkoztatási rendszer). Szabályozási (új Akadémiai Törvény; K+F pályázatok egyszerűbb szabályozása; a cégalapítás és a szellemi vagyon-hasznosítás megkönnyítése a kutatóhelyeken; egyéni feltalálók vállalkozás-alapításának ösztönzése). Finanszírozási, fejlesztéspolitikai (OTKA növelése; EU FP7 rásegítő akciók; innovatív kezdő vállalkozások, klaszterek és technológiai platformok támogatása)

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! További információ: Dr. Nikodémus Antal Telefon:

Hasonló dokumentumok

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O