A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése

Átírás

1 South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése Pannon Novum Nonprofit Kft. a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztés Zrt. megbízásából november 1

2 A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése Pannon Novum Nonprofit Kft. a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztés Zrt. megbízásából Kalcsú Zoltán Magyar Dániel november 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. Vezető össszefoglaló... 6 II. Jelentés a Nyugat-dunántúli Régió helyzetéről... 8 II.1 Bevezetés... 8 A regionális vállalkozások és az innovációs kapacitások általános helyzete A legígéretesebb szektorok fejlődése Az innovatív KKV-k fejlődésének főbb problémái akadályai Kezdeményezések, regionális pályázatok, innovatív vállalkozásokat támogató eszközök A kutatási és technológiai parkok szerepe ipari parkok stb. II.2. A vizsgált régió sajátos jellemzői II.2.1 Általános helyzetelemzés a régióban és regionális mutatók Földrajzi elhelyezkedés / jellemzők és ezek a gazdasági és ipari lehetőségekre gyakorolt hatásai Népesség, Gazdasági alap mutatók, Kereskedelem és pénzügy, Infrastruktúra, Fejlesztési stratégia, stb. II.2.2 A régió SWOT analízise Erősségek és gyengeségek az alábbi vonatkozásban: Források, Eljárásmódok, Infrastruktúra, Pályázatok, A főbb szereplők hozzájárulása, úgymint ipari parkok, inkubátor házak stb. Lehetőségek és veszélyek az alábbiak vonatkozásában: Jogi és politikai tényezők, Gazdaság, Technológiai fejlődés, Hálózat építés, Társadalmi tényezők, stb. 3

4 III. A régió vállalkozásainak és az innovációs képesség fejlődéséhez hozzájáruló főbb szereplők III.1 Az üzleti ágazatok általános helyzetképe különös tekintettel az innovatív vállalkozásokra Az üzleti ágazat jelenlegi helyzete, a leginnovatívabb és legígéretesebb ágazatok bemutatása, Az innovatív képesség szempontjából leggyengébb ágazatok, Spin-off és start-up vállalkozások a régióban általános jellemzők és áttekintés Az üzleti ágazatok innovatív képességének összehasonlítása régiós és nemzeti szinten III.2 Vállalkozási irányvonalak és intézményi keretrendszer a régióban és nemzeti szinten különös tekintettel ezek az innovatív vállalkozásokra, start-up és spin-off vállalkozásokra gyakorolt hatásukra Kapcsolat a regionális ügynökségekkel; támogatott tevékenységek vállalatalapításhoz szükséges eljárásokat és a jövőbeni fejlődést támogató regionális eljárásmódok hatékonysága, Innovatív vállalkozásokat támogató, már meglévő regionális / nemzeti pályázatok, mechanizmusok és eszközök, Innovatív vállalkozásokat, törvényhozást és a KKV-k alapításához és fejlődéséhez szükséges engedélyeket támogató elérhető vagy már bevezetett Uniós pályázatok. III.3 A régió innvációs képességének fejlődéséhez hozzájáruló főbb szereplők Az innovációt ösztönző főbb régiós szereplők ipari parkok, kutatási és technológiai parkok, inkubátorok, kutató központok, egyetemek, klaszterek, innovációs alapok, stb. lehetséges kölcsönös kapcsolatok, A vállalkozásokat és az innovációs fejlődést ösztönző főbb szereplők (különös tekintettel a kutatási és technológiai parkokra / ipari parkokra), A szolgáltatási tevékenységek, ágazatok, hálózat építés jelen helyzete, közreműködő szerep az egyetem és vállalkozások között és az ezt követő stratégia kialakításában, pénzügyi támogatások stb. Intézményi struktúra és kultúra III.4. Az üzleti ágazatok általános helyzetének SWOT elemzése különös tekintettel vállalkozások főbb problémáira SWOT elemzés táblázat Prioritási mátrix 4

5 IV. Javaslatok és előterjesztések az információ-közlés módjára, az egyének jelen helyzettel való ismertetésére, elérhető és tervezett pályázati kiírások és kezdeményezések, probléma megoldási javaslatok a vállalkozások számára (innovatív KKV-k) V. Konklúzió VI. IRODALOMJEGYZÉK

6 I. Vezetői összefoglaló Magyarország jelentős előrelépést tett az elmúlt évtizedekben, hogy felépítsen egy piacorientált, versenyképes gazdaságot, teljes egészében integrálódva az Európai Unió (EU) és a világgazdaság folyamataiba. Az EU-bővítés folyamatában Magyarország közelebb került az alapvető az európai piacokhoz. Egy időszakra a nemrégiben tapasztalt visszaesés előtt, Magyarország gazdasági növekedése jóval meghaladta a fejlett országokét, konvergálva azok egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) értéke felé. Viszont az alacsony innovációs képesség az egyik olyan tényező, ami megakadályozza Magyarországot abban, hogy jobban alkalmazkodjon a változó a versenyfeltételekhez, különösen a feltörekvő gazdaságokéhoz, elesve attól a lehetőségtől, hogy növelje a technológiai változások és a globalizációhoz való alkalmazkodás esélyét. Az OECD-országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányzati politika döntő szerepet játszik az innovációs teljesítményekben, kedvező feltételeket teremtve és politikai intézkedések elfogadása leküzdésére egyes piaci kudarcok vagy a rendszerből. Magyarország törekednie kell arra, hogy megfelelően használják ki a lehetőségeket, amelyeket a nagyobb támogatási lehetőségeket biztosítanak az Európai Unió segítségével az a K + F befektetések és az innováció számára új tervezési időszakban ( ). Ezeknek a forrásoknak a hatékony használata egy világos stratégiai iránymutatást igényel, jól működő mechanizmusokat a tudomány, technológia és innovációpolitika területén, erős elkötelezettséget a már bevált gyakorlatok végrehajtásában és alkalmazásában (OECD 2009.). Az elemzéseket összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy a nyugat-dunántúli regionális innovációs rendszer a régióban elmaradott, legalább is az EU legtöbb régiójához viszonyítva. Több új innovációpolitikai módszer és kezdeményezés került bevezetésre az elmúlt években a régióban, valamint nemzeti szinten is. A legfontosabb problémák a regionális innovációs politikával kapcsolatban: az erősen központosított rendszer, a korlátozott K+F+I regionális döntéshozó rendszer, a regionális innovációs politika nemzeti kereteitől való függőség, valamint az innováció támogatására fordítható regionális pénzügyi erőforrások alacsony szintje. Ezzel egy időben, Nyugat-Dunántúl lemaradásban van a kutatás és fejlesztés. A csökkenés az ipari termelés és a termelékenység is lehet értelmezni, hogy kapcsolódik az alacsony K + F tevékenységet. Egy további szempont, hogy a kis-és közepes méretű vállalatok nem képesek integrálni a legújabb a K + F-be a termelési folyamatok, azaz részt vesz spin-off vállalkozások. A fejlődő kis-és közepes méretű vállalkozások számára valószínűleg az egyik fő prioritása a gazdasági fejlődés a régióban. A Nyugat-dunántúlra úgy lehet tekinteni, mint hazánk egyik leginnovatívabb régiójára. Az első magyar ipari park itt jött létre, és az első innovációs központ (kivéve Budapestet) is itt alakult. Az első és legsikeresebb hazai klaszterszervezetek megalakulását is a régió kezdeményezte. A Pannon Gazdasági Kezdeményezés hálózat, mint egy új politikai eszköz is itt indult el a Nyugat-dunántúlon. A régió az elsők között alkotta meg saját regionális 6

7 innovációs stratégiáját, és úttörő szerepet játszott a technológiai előretekintési programalkotásban is. Végül is több fontos előrelépés történt a regionális innovációs politika területén Magyarországon az elmúlt években (a regionális innovációs ügynökségek, a regionális egyetemi tudásközpontok létrehozása, kooperációs kutatóközpontok, Innocsekk program bevezetése, regionális innovációs fejlesztések), de szinte minden új intézkedés a központi kormányzat által lett elindítva és csak néhány esetben lett a regionális szereplőkkel együtt megtervezve. A regionális erőforrások hiánya ellenére viszont számos új, innovatív intézkedés is bevezetésre került az elmúlt évtizedben. A kulcsfontosságú ágazatok a régió jövőbeni gazdasági fejlődés szempontjából a technológiai előretekintési programja szerint kell szelektálni: gépipar (autóipar, elektronika és a mechatronika), turizmus (gyógyturizmus, falusi turizmus), környezeti iparágak (fa-és bútoripar, környezetbarát erőforrások és technológiák, megújuló energiák), tudásipar (oktatási és kutatási tevékenységek), valamint néhány horizontális szektor, úgymint az információs és kommunikációs technológiák, a logisztika és a szállítmányozás. A legtöbb hálózat kialakulása ezekben az ágazatokban már elkezdődött (Grosz 2007). A jövőben, a hálózatok és klaszterek valamint a KKV-k kell, hogy prioritást kapjanak a K + F és az innovációpolitika területén. Az innovációs központok, klaszterek, és egyéb fejlesztési szervezeteknek fejlesztésére kell összpontosítani a KKV-k innovációs kapacitásának javítása és az innovációs tevékenységük támogatása szempontjából. Az együttműködés és a kölcsönös tanulás elősegítésére hozott intézkedések szintén fontosak ebben az összefüggésben. Az elmúlt évtizedben egy teljesen új regionális innovációs rendszer alakult ki Nyugatdunántúlon, beleértve az új innovációs központokat, klaszter szervezeteket, új egyetemi tudásés kutatási központokat, az új Regionális Innovációs Ügynökséget és a Tanácsot. A mai napig az innovációs rendszer legfontosabb elemei a jelen vannak a régióban. Az elkövetkező évek a fő feladata kitölteni a hardver elemek, azaz, infrastruktúrák, szervezetek és intézmények működését a fejlesztési igények softwer -eivel, mint például a tudás és a szellemi tőke hasznosító képződmények (Grosz 2008). Az elmúlt néhány évben a jelenlegi regionális innovációs rendszer központi szereplői olyan nemzetközi kapcsolathálót és együttműködési lehetőségeket hoztak létre külföldi partnerekkel, különösen az osztrák szervezetekkel. Ez az együttműködés nem csak közvetlen hatást gyakorol a teljesítmény, de lehetővé teszi az innovációs politika és menedzsment részére a fenntartható tudás átadását. Az utóbbi években a szlovák partneri kapcsolatok is egyre fontosabbak a regionális szereplők számára. 7

8 II. Jelentés a Nyugat-dunántúli Régió helyzetéről II.1 Bemutatás Magyarország egy kis, központosított ország: a főváros Budapest egy politikai, gazdasági, oktatási, kulturális és közlekedési csomópont. Az országot a 19 megye és a főváros Budapest alkotja (NUTS 3 szint), amelyek hagyományos önkormányzati szintek helyi önkormányzati közigazgatási és adminisztratív rendszerrel. Ezek azonban nem rendelkezik semmilyen döntési jogkörrel az oktatási, kutatási, technológiai fejlesztési, illetve innovációs (K+F+I) politikákkal kapcsolatban. Sőt, nagyságrendileg kicsik ahhoz, hogy katalizátorként működjenek a regionális fejlesztésben. Ez az oka annak, hogy a 19 megye beolvadt hét, úgynevezett tervezési-statisztikai régióba (NUTS 2 szint) az EU-csatlakozásra való felkészülés során. Manapság, ezek a régiók számos jelentős fejlesztési folyamatot generáltak, de nincsenek választott helyi önkormányzatok ezen a szinten, csak olyan delegált szervek működnek, mint a regionális fejlesztési tanácsok, amelyek a korlátozott szakmai és pénzügyi háttérrel rendelkeznek, az erősen központosított rendszernek köszönhetően. Az egyik ilyen a hét régióban a Nyugat-Dunántúl, ami Nyugat-Magyarországon található. Bár a régió hivatalos neve Nyugat-dunántúli régió, a legtöbb regionális szervezet a Pannónia nevet használja, amely Nyugat-Magyarország latin nevét használja a római korból, a Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl Nyugat Pannon Régiója helyett. 8

9 Nyugat-Dunántúl nem tartozott az iparilag fejlett régiók közé Magyarországon a szocialista rendszerben, így az 1989-követő válságos években az ipar összeomlása és a növekvő munkanélküliség aránya mérsékeltebb volt az ország más részeihez képest. Azonban a Nyugat-Dunántúlon volt néhány kulcsfontosságú ágazat, amiket korszerűsíteni kellett a rendszerváltás után 1989-ben. A legfontosabb ágazat a gépipar, a textilipar és az élelmiszeripar volt. Az elmúlt 15 évben Nyugat-Dunántúl Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő régiója lett. A K+F+I-nak köszönhetően (főleg Németország és a szomszédos Ausztria) 2003-ban a térség egy főre jutó GDP mutatója elérte az EU-27 átlag 69%-át. Számos nagy ipari cég került betelepítésre a régióba, és végzett figyelemre méltó tevékenységét az autóipar és az elektronika területén. Néhány ágazat ezek közül az olcsó munkaerő miatt vonzott közvetlen külföldi beruházásokat, így az alacsony hozzáadott értékű termelési tevékenységek voltak jellemzőek ezen a területen. Ezek az összefüggések összhangban vannak a K + F tevékenységek, valamint a tudás-alapú gazdasági fejlődés hiányával. A helyi KKV-k csak viszonylag alacsony mértékben részesültek a növekvő ipari fellendülés hatásaiban. (Grosz 2007). A kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények az elmúlt 15 évben eddig új technológiákat, korszerű irányítási módszereket, magasabb képességekkel rendelkező munkaerőt hoztak a régió számára, és így hozzájárult az innovációs kapacitás növeléséhez is. A régió képes volt gyorsabban és egyszerűbben befogadni sikeres új szervezeti modelleket, technikákat és fejlesztőeszközöket,, mint más régiók Magyarországon. Az ipari parkokat, innovációs központokat hoztak létre annak érdekében, hogy ösztönözzék az innovációt, az induló vállalkozásokat, a KKV-k tevékenységét, valamint együttműködés ösztönzésére hálózatokat és klaszter szervezeteket alakítottak. Azonban még mindig jelentős mértékben hiányzik ezen stratégiák és célok sikeres végrehajtásához szükséges hálózati, irányítási módszertan és tudás. 9

10 A regionális vállalkozások és az innovációs kapacitások általános helyzete Regionális K+F kompetenciák A kutatási és fejlesztései tevékenységek serkentik a gazdasági fejlődést és javítják a versenyképességet. A 90-es évek elején a Nyugat-Dunántúlon a csökkenő igény és a pénzügyi források hiánya miatt csökkent a K+F tevékenység. Az elmúlt évtizedben a legtöbb KKB nem foglalt magában K+F tevékenységet. Azonban az elmúlt tíz évben dinamikus növekedés volt látható a Nyugat-Dunántúlon a kutatási egységek, kutatók, és kutatási témák számában. Mindazonáltal a régió kutatási és fejlesztési potenciálja messze elmarad a gazdasági teljesítménye mögött, és nem tükrözi a népességből való részesedését (Grosz/Smahó, 2006). A K+F mutatók tekintetében a régió a leggyengébbek között van Magyarországon. A Nyugat- Dunántúlon az összes K+F kiadás csupán a GDP 0,3%-a, jóval mind az EU, mind a magyar átlag alatt. A kutatási egységek száma a régióban 200 alatt van, a legtöbb egyetemekhez és felsőoktatási intézményekhez kapcsolódik, nevezetesen az alábbiakhoz Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron és Mosonmagyaróvár, Széchenyi István Egyetem, Győr, Pannon Egyetem, Keszthely. A régióban csak két akadémiai kutatóintézet van amelyek szintén Sopronban és Győrben találhatók (a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet és a Regionális Kutatások Központja) ig nem volt a régióban a kulcsfontosságú gazdasági szektorok igényeit igazán kiszolgálni képes kutatóintézet. Az elmúlt években két egyetemi tudásközpont és két kooperációs kutatóközpont jött létre két egyetemen a regionális cégek bevonásával és a K+F szükségleteik figyelembe vételével (Csizmadia/Grosz, 2006). Ezek a központok az autóipar, az elektronika, a faipar és a megújuló energia területén hoznak létre az ipar és tudomány közötti kapcsolatokat. A vállalkozási szektoron belül nem igazán jelentősek a K+F tevékenységek, mivel a multinacionális vállalatok a legtöbb csúcstechnológiájú megoldást, gyártási eljárást és kész alkatrészt a nemzetközi kereskedelmi forgalom részeként szállítják Magyarországra (pl. az Audi, LuK, GE, Magna, Edag esetében). A régióban az egyetemek térbeli koncentrációja miatt a K+F kompetenciák jelentős diszparitásokat mutatnak, főként a régió északi részére (Győr, Sopron) összpontosulnak (Csizmadia/Grosz, 2006). A Nyugat-Dunántúlon a K+F személyzet létszáma csupán 1500, a legalacsonyabb a magyarországi régiók közül. 10

11 A nyugat-dunántúli K+F áttekintése A régió K+F kompetenciái a régió nagy felsőoktatási intézményeinek legfontosabb oktatási területeihez és, természetesen, a Nyugat-Dunántúl kulcsfontosságú szektoraihoz kapcsolódnak, amelyekben egyre erősebb a klaszterek kialakulásának bizonyítéka. A legfontosabb területek a következők: Autószektor, különösen Győr környékén; a Széchenyi István Egyetemhez kapcsolódó K+F központokra és a növekvő számú autóipari cég K+F tevékenységeire alapozva; Elektronika és mechatronika, főként az üzleti szektor K+F tevékenységeire alapozva; Megújuló energia és technológiák, különösen a Nyugat-magyarországi Egyetemen, de a Széchenyi István Egyetemen is megjelenőben van; Fa- és bútoripar és kapcsolódó technológiák a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Zala és Vas megyei cégekre alapozva; Mezőgazdaság és élelmiszeripar, a mosonmagyaróvári és a keszthelyi két egyetemi karra alapozva. 11

12 A legígéretesebb szektorok fejlődése Néhány korábban hagyományosnak tekintett iparág mint az élelmiszer-, könnyű- vagy textilipar visszaesett és továbbra is veszít a szerepéből, míg a gépipar amelynek szintén százéves hagyománya van a keleti piacok összeomlása után megtorpant, majd fokozatosan megújult elsősorban a multinacionális befektetők megjelenésével (Audi, Opel, Flextronics, General Electric, stb.). A gépiparon belül az egyértelműen domináns ágazatok: az autóipar, valamint az elektromos gépek, eszközök gyártása és a híradástechnika. Dinamikusan növekvő szektor a vegyipar ipari gáztermelő ágazata, amely természeti erőforrásokra épül. (Közép-Európában Répcelakon található a szén-dioxid legnagyobb kiterjedésű természetes előfordulása.) Vezető szektorok Az egy főre jutó befektetés tekintetében a Nyugat-dunántúli Régió a (Budapestet is magában foglaló) Közép-magyarországi Régió mögött a második helyet foglalja el, a nemzeti átlagnál jóval magasabb értékkel. Ugyanez igaz a GDP-re is, a Nyugat-Dunántúl a második legerősebb régió az országon belül. A régió gazdasági struktúrája kiegyensúlyozott; több lábon áll, és a külföldi tőke vonzása, az ipari befektetések aránya és az ipari export tekintetében megelőzi a többi régiót (ROP 2007). Gazdasági teljesítmény tekintetében a fejlődés hajtóerői a külföldi működő tőke vonzására leginkább képes ipari központok voltak: Győr, Szombathely, Sopron, Sárvár, Mosonmagyaróvár, valamint Szentgotthárd és környéke. A dinamikus gazdasági átalakulás nem volt egyenletes a régióban, és a meglévő regionális különbségek tovább nőttek (a fejlettebb Győr-Moson-Sopron és a kevésbé fejlett Zala között (Grosz 2007). A Nyugat-dunántúli Régió vállalkozásainak majdnem 99%-a 50 vagy kevesebb főt foglalkoztató kis- vagy mikro-vállalkozás. Összességében a foglalkoztatott munkaerő jóval több, mint felét ezek foglalkoztatják. Azonban a GDP-nek csak jóval kevesebb mint 50%-át adják, és az export részesedésük még ennél is kevesebb (a régió összes exportjának 60%-a az ipari parkokból származik). Ezért nyilvánvaló, hogy ennek a szektornak a fejlesztése jelentős gazdasági növekedést eredményezhet. A külföldi tőke nagy mobilitásából eredő sebezhetőség csökkentése érdekében azaz ha a régió meg akarja akadályozni a multinacionális vállalatok kitelepülését a Nyugat-Dunántúlról és a régió versenyképességének fenntartásához létfontosságú a jelenlegi gazdasági fejlődési modell átalakítása. A jelenlegi modell az olcsó munkaerőt alkalmazó alacsony komplexitású termelésben érdekelt külföldi tőke vonzására épít. Az új innováció-vezérelt gazdasági fejlesztési modellnek a komplex termékek fejlesztésébe és gyártásába bevont versenyképes fizetésű szakképzett munkaerőn, a folyamatos innováción, és további K+F és innovációorientált vállalatok vonzásán valamint régión belüli fejlesztésén kell alapulnia (Grosz 2006). 12

13 A régió legfontosabb szektorait illetően 2000 óta folyamatosan alakulnak klaszterkezdeményezések. Ezen kezdeményezések célja a vállalatok közötti kooperáció és interakció elősegítése, és speciális szolgáltatások valamint infrastruktúra biztosítása a régió gazdaságában domináns szerepet játszó kulcsfontosságú szektorok autóipar, elektronika, mechatronika, fa- és bútoripar, környezetvédelmi technológiák, alternatív erőforrások, egészségturizmus, gyógyturizmus, logisztika, valamint a kapcsolódó és támogató iparágak számára (Csizmadia/Grosz 2006). A klaszterek elvárásainak megfelelő magasan képzett munkaerő kialakításán, és új technológia és műszaki infrastruktúra biztosításán alapulnak. A cél a régióban már működő vállalkozások versenyképességének javítása és új vállalkozások indítása. A stratégiai közösségi irányelvekkel összhangban, a régió tudatosan összpontosít egy az igényeinek és lehetőségeinek megfelelő gazdasági helyzet elérésére, ahol a növekedés alapja az innováció és a vállalkozói szellemi potenciál (ROP 2007). 13

14 Az innovatív KKV-k fejlődésének főbb problémái akadályai A vállalkozások innovációs tevékenységét, illetve kutatás-fejlesztési aktivitását nagy valószínűséggel jelentősen befolyásolja a régióban tapasztalható innovációs környezet, vagy innovációs miliő. A következőkben az innováció megvalósulásának feltételeit vizsgáljuk, a térség innovációs képességét szeretnénk felmérni a régió különféle adottságainak minősítésével, ezek jelenlegi állapotukban mennyire segítik elő a fejlesztéseket, újításokat. Az elemzést mind a teljes mintánkra, mind az innovatív mintánkra vonatkozóan elvégeztük. Az osztályozás szintén egytől háromig terjedő skálán történt, ahol az 1-es az adottság magas, a 2-es a közepes, a 3-mas pedig az alacsony minősítését jelentette. Az innováció megvalósulásának feltételeinek értékelése a Nyugat-dunántúli régióban (összes vállalkozás) Feltételek (minőségi sorrendben) A vállalkozások hány %-a jelölte meg Magas Közepes Alacsony Nem érint Megfelelő beszállítók, alvállalkozók 15,6 48,5 23,4 12,6 Megfelelően képzett munkaerő 12,5 54,4 25,3 7,8 Tanácsadói szolgáltatások 12,6 26,4 27,4 33,7 Általános üzleti környezet, klíma 6,8 48,2 33,7 11,3 Kutatási kapacitások és kínálat 7,8 26,4 31,4 34,4 Kockázati tőke elérhetősége 5 41,2 41,2 12,6 Együttműködési hajlandóság 4,3 40,2 38,2 17,3 Tőkeellátottság (ált. pénzügyi források elérése) 3,5 46,1 41,6 8,8 Fizetőképes kereslet az innovációra 4,5 32,7 47,4 15,4 Innovációs és gazdasági támogatás 4 28,3 50,9 16,8 * összes vállalkozás száma: 401 Forrás: Grosz(2008) Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés2007. Hasonlóan előző kutatások eredményeihez a régió két legkiválóbb adottsága a megfelelő beszállítók, alvállalkozók és a megfelelően képzett munkaerő megléte. A Nyugat-dunántúli régió vállalkozásainak 17,8%-a magas, 55,5%-a pedig közepes szintűnek ítélte meg a megfelelő beszállítók, alvállalkozók meglétét. Csak az innovatív vállalatokat vizsgálva ez az érték rendre 19,7 és 52,5%. Az Eurostat CIS4 felmérés februárban közölt eredményei alapján 2002 és 2004 között az EU27 országaiban az innovatív vállalkozások 17%-ának a szállítók jelentik a kooperációs partnert (Fourth Community Innovation Survey 2007). Magyarországon ez az arány jóval magasabb, 26%. Felmérésünk szerint a megfelelően képzett munkaerőt a régió cégeinek 13,6%-a magas, 59%-a pedig közepes szintűnek találta. 14

15 Az innovatív vállalatok esetében ez 15,1 és 53,6%. A tényezők között a harmadik legjobb adottság a tanácsadói szolgáltatások megléte és elérhetősége, melyet a reprezentatív mintánk vállalatainak 18,9%-a magas, 39,8%-a közepes, az innovatív cégek 20%-a magas, 43,4%-a pedig közepes szintűnek ítélt. Az innováció megvalósulásának feltételeinek értékelése a Nyugat-dunántúli régióban (innovatív vállalkozások) Feltételek (minőségi sorrendben) Az innovatív vállalkozások hány %-a jelölte meg? Magas Közepes Alacsony Nem érint Megfelelő beszállítók, alvállalkozók 17,9 47,8 25,4 9 Megfelelően képzett munkaerő 14,4 51,2 29,9 4,5 Tanácsadói szolgáltatások 14,5 31,5 26,5 27,5 Általános üzleti környezet, klíma 9 52,5 30,5 8 Kutatási kapacitások és kínálat 12 29,5 30,5 28 Kockázati tőke elérhetősége 4, ,5 12 Együttműködési hajlandóság 4, ,5 15 Tőkeellátottság (ált. pénzügyi források elérése) 4 50,7 37,3 8 Fizetőképes kereslet az innovációra Innovációs és gazdasági támogatás 5,5 33,3 49,8 11,4 * összes vállalkozás száma: 201 Forrás: Grosz(2008) Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés2007. A teljes és az innovatív mintánk vállalkozásai hasonlóképpen értékelték a régió innovációs feltételrendszerét, egyedül a kockázati tőke elérhetősége és tőkeellátottság (általános pénzügyi források elérése) cserélnek helyet, ezért a továbbiakban csak a teljes minta cégeinek értékelését ismertetjük. Rangsorban a negyedik a régió innovációs képességeit mutató tényező az általános üzleti környezet, klíma, melyet a kutatási kapacitások és kínálat követ. A kockázati tőke elérhetősége a hatodik helyen áll, ezután az együttműködési hajlandóság, a tőkeellátottság, valamint az innovációra való fizetőképes kereslet következik. A sor legvégén az innovációs és gazdasági támogatás foglal helyet, melyet a reprezentatív minta vállalatainak csupán 4,8%-a jelölt magas szintűnek, jelentős részük (61,1%) pedig alacsony szintűnek. Az innovációs és gazdasági támogatás a vállalatok 16,8%-át nem érinti. Az innovatív vállatokra irányítva figyelmünket valamivel kedvezőbb a kép, ennek ellenére csak 6,2%-uk értékelte magas szintűnek a régió innovációs és gazdasági támogatását. Az eredmények a nem érint válaszlehetőséggel aggregálva készültek. 15

16 Kezdeményezések, regionális pályázatok, innovatív vállalkozásokat támogató eszközök Kormányzás és politika A legfontosabb kormányzati szervezetek Magyarországon regionális szinten a regionális fejlesztési tanácsok, amelyek nem választott, hanem delegált testületek. A végrehajtó szervek a regionális fejlesztési ügynökségek. Azonban a költségvetési és adminisztratív döntéseket továbbra is megyei szinten készítik elő, csak bizonyos szükséges fejlesztési és adminisztratív kérdésben születik meg regionális szinten a döntés. Kormányzati és fejlesztési szervezetek A Nyugat-dunántúli régiónak nincs választott testülete ben a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács hozta létre törvény alapján. A Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megyék részvételével felelős a regionális fejlesztésért és a város-és területrendezésért. A megyék, megyei jogú városok, a kistérségek és a minisztériumok képviselői alkotják. Erősen kötődik a nemzeti végrehajtó szinthez és ezért követniük kell a nemzeti politikai irányvonalat. A legfontosabb feladata a decentralizált támogatási források működtetése, programozás és tervezés regionális szinten, valamint a regionális gazdaságfejlesztés koordinálása. Regionális Fejlesztési Tanács Az 1996-ban elfogadott regionális fejlesztési és területrendezési tervezésről szóló törvény teremtett alapot a regionális fejlődés intézményeinek kialakítására Magyarországon, így a az önálló régiók létesítésére. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 1997-ben került megalakításra Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye részvételével. A Tanács újjáalakult 1999-ben, majd 2004-ben, nemzeti törvények alapján. A Tanácsban a megyéket a megyei területfejlesztési tanácsok jelenítik meg, valamint az öt megyei jogú város polgármesterei, jelen vannak a megyék kistérségi képviselői, az Regionális Idegenforgalmi Tanács elnöke, valamint a 11 kormányzat miniszterei által delegált képviselők szavazati joggal, így a tagok száma 23. A Tanács eddigi működése alatt nagy figyelmet szentelt a nyilvánosságnak, így nagy a száma az állandó meghívott vendégeknek, körülbelül 200. Ez volt az első tanács a régiók között, amely nyilvánossá tette anyagait az internetes honlapján. Koordinációs bizottság segíti a Tanácsot szakmai előkészítési ügyekben, a Tanács együttműködik a térség szakmai hatóságaival és szervezeteivel figyelembe véve a partnerségi elveket és a szakmai hozzáállást. 16

17 A kutatási és technológiai parkok szerepe ipari parkok stb. Klaszterek Az újonnan létrehozott klaszter kezdeményezések célja, hogy a elősegítse a klaszterizációs folyamatokat egyes ágazati szinten, ösztönözve a vállalkozások, valamint az üzleti és a nonprofit szervezetek közötti együttműködést (felsőoktatás, kutatás, speciális szolgáltatások, infrastruktúra), specifikus szolgáltatásokat nyújtva és segítve az információáramlást. Klaszter szervezetek fontos eszközei a regionális innovációs rendszer a hiányzó elemeinek létrehozása és kialakítása szempontjából, javítja, a az egész rendszer különböző elemei közötti kapcsolatokat. A klaszter menedzsment, a tagok, valamint a kapcsolódó szakmai szervezetek, intézmények, egyesületek speciális információkat igényelnek az adott ágazat vagy klaszter területén. Azonosítani tudják a legfontosabb fejlesztési irányokat és mozgósítani a megfelelő vállalkozásokat, valamint fontos információkat nyújtanak a gazdaságpolitikai döntéshozók és a fejlesztési résztvevői számára. A klaszter szervezetek hozzájárulnak az innovációs környezethez, támogatják a régió együttműködési tevékenységeit, valamint terjesztik a bevált legjobb gyakorlatok klaszter tagjai között (Grosz 2006) és 2005 között öt klaszterkezdeményezés jött létre a régióban, de közülük ketten nem voltak igazán sikeresek. A tapasztalatok és az ágazati elemzések eredményeként további klaszterek alakultak 2005 végén. Az úgynevezett Pannon Klaszterek és a térség 23 ipari parkja 2006-ban úgy döntöttek, hogy egy egyesületet alakítanak, egy a tevékenységeit és a Nyugat-dunántúl befektetéseit támogató, valamint az együttműködésért felelős hálózatot (Pannon Business Network 2006). Ipari Parkok A Nyugat-dunántúli régióban, az 1990-es évek elejétől elsősorban az olyan gazdaságfejlesztési és területfejlesztési politikai eszközök kerültek alkalmazása, amelyek elsődleges célja a hatékony és gyors ipari és gazdasági szerkezetátalakítás, a foglalkoztatási problémák megelőzése és kezelése, egy dinamikus gazdasági fejlődés alapjainak a megteremtése. Ezen eszközök egyik legfontosabb eleme az ipari parkok hálózatának kialakítása. Először természetesen a régió legfontosabb ipari központjaiban indult meg még az 1990-es évek elején az ipari parkok létesítése azzal a céllal, hogy az egyre markánsabban jelentkező külföldi befektetések számára olyan előkészített, az ipari tevékenység folytatásához széles körű infrastruktúrával felszerelt ipari területeket hozzanak létre, amelyek kedvezményes áron történő értékesítése, esetlegesen hozzá kapcsolódó adó- és egyéb kedvezmények révén elősegíthessék egy-egy településen a gazdasági szerkezetváltást és a munkahelyteremtést. 17

18 II.2. A vizsgált régió sajátos jellemzői II.2.1 Általános helyzetelemzés a régióban és regionális mutatók Földrajzi elhelyezkedés / jellemzők és ezek a gazdasági és ipari lehetőségekre gyakorolt hatásai Általános bemutatás Magyarországon 1998-ban fogadták el országgyűlési határozattal a 7 statisztikai-tervezési régiót. A Nyugat-dunántúli régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Kiterjedése észak-déli irányban hosszan elnyúló. A régió négy országgal határos: nyugaton Ausztriával, délnyugaton Szlovéniával és Horvátországgal, északon pedig Szlovákiával. A régió keleti irányban a Közép-dunántúli régióval, míg déli irányban a Dél-dunántúli régióval szomszédos. A régió km2-es területével az ország területének a 12 %-án terül el, ennek 36%-át foglalja el Győr-Moson-Sopron megye, 30%-át Vas megye, 34%-át pedig Zala megye teszi ki. A Nyugat-Dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén három nagytáj húzódik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A változatos felszínű táj vízfolyásokban és természetes, illetve mesterséges állóvizekben gazdag. A régió területén számos országos védelem alatt álló természeti területegység található (Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park). A természeti kincsek tekintetében a régió termál és gyógyvizekben bővelkedik leginkább, területileg szinte egyenletes megoszlásban. A Nyugat-dunántúli régió gazdag természeti kincsekben, erőforrásokban, ezek megőrzése egyaránt környezeti és gazdasági érdek, kíméletes hasznosításuk a fenntartható fejlődés nagy lehetősége és feladata. A régiót a jelentős ipari központok kialakulása ellenére komoly környezeti problémák nem veszélyeztetik. A rendszerváltást követően számos korszerűtlen, a környezetet jelentős mértékben károsító iparág (például: textilipar, gépipar) termelése megszűnt, csökkent, vagy alakult át. Ugyancsak csökkent, elsősorban az agrárolló szétnyílása miatt a mezőgazdasági termelésből eredő környezetterhelés mértéke. A természeti rendszereket ezért viszonylagos épség jellemzi. A magas biodiverzitás megőrzése mind környezeti, mind gazdasági (turizmus), mind társadalmi (életminőség) szempontból fontos. 18

19 A Nyugat Pannon Régió A nyugat-dunántúli (Nyugat-Pannon) régiónak (NUTS II) Európában egyedülálló a földrajzi fekvése: 5 ország találkozási pontján terül el: összeköti Magyarországot Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal, és lakói 7 nyelvet beszélnek. A régió városhálózata nyitott Győr és Sopron híd Pozsony és Bécs felé, Szombathely és Zalaegerszeg összeköttetést biztosít Graz és Észak-Olaszország irányába, míg Nagykanizsának ugyanez a szerep jut Zágráb felé és mindez Magyarország javát szolgálja. A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből álló régió (NUTS III) Magyarország területének 12,2%-át képviseli (területe négyzetkilométer). Az ország lakosságának kb. 10%-a él a Nyugat-Pannon régióban (2004. január 1-én ember) A régió településhálózatának különleges vonásai vannak, amelyeket figyelembe kell venni a közfeladatok megfelelő, elfogadható színvonalú ellátásánál, tekintettel a regionális politika egészére. Nevezetesen, a régió településhálózatában, a többközpontú városhálózat mellett, rendkívül nagy arányt képviselnek a kis- és aprófalvak. A településhálózat 625 helyi önkormányzatból és 29 városból áll. A terület sajátos jellegzetessége a kis- és aprófalvak nagy aránya az önkormányzatokon belül. A Nyugat-Pannon régióban az önkormányzatok több, mint a fele 500 lakosúnál kisebb falu, és ezen belül 122 település tekinthető aprófalvas -nak, ahol a lakosság száma kevesebb, mint 200. Ezekben a falvakban kivételesen magas az idősebb lakosok aránya (átlagosan 30%). Pannon városhálózat: a 29 város többcentrumú hálózata szerves része az európai városok hálózatának. Az öt (!) megyei jogú város körüli települések az agglomeráció különböző fokán állnak. Jellegzetes a három megyeszékhely népesség-koncentrációja. Nyolc, 10 és 30 ezer közötti népességű, városnak körzeti központ funkciója van, ami meghatározó a régió többcentrumú városhálózatában, és 16 ( nél kevesebb lakosú) város rendelkezik fontos kistérségi szereppel. A régió kulcskérdése a kis falvak életképessége. Településeink felében 500-nál kevesebb ember lakik, ami innovatív és természetbarát regionális fejlesztési eszközöket, felújítást követel meg tőlünk. A régió gazdasága jelentős kihívásoknak néz elébe. A multinacionális cégek tevékenységén kívül, ami főleg a félig szakképzett munkaerőn alapul, parancsoló követelmény a kis- és középvállalkozások innováció-orientált tevékenységének ösztönzése; a térségbe új, szakképzett munkaerőt igénylő termelő tevékenységeket kell vonzani. Mindezt olyan körülmények között kell megvalósítani, hogy jelenleg a K+F potenciál a legalacsonyabb a régióban, és az eloszlása egyenetlen. A régió gazdaságának alapját és kulcsát a feldolgozóipar képezi, többek között a multinacionális cégek által uralt autó- és elektronikai ipar. A 19

20 mezőgazdaság egyre kevésbé jelentős, miközben a szolgáltatások jelentősége egyre nő, ami ténylegesen megfelel a nemzetközi és országos tendenciáknak. A szolgáltatási szektort az általános gazdasági és pénzügyi szolgáltatások uralják. Az idegenforgalommal összefüggő iparágak jelentősége nem nőtt, bár azoknak alapvető szerepet kellene kapniuk a régió hátrányos helyzetű kistérségeinek fejlesztésében. Van néhány kihívás és hátrány, melyek horizontális, országos vagy akár közép-európai szinten is bemutathatók, mint például az országos középméretű vállalkozások hiánya, a multinacionális társaságok alacsonyfokú integrációja, vagy a szállítási infrastruktúra problémái. Meg kell oldani a régió innovációs kapacitásának problémáját a gazdasági dinamika fenntartásának kritikus tényezője, hogy régiónkban a kutatás, fejlesztés és innováció az országos átlagnak csupán 50%-a. A hálózatnak és a regionális gazdaságnak az úttörői a Pannon Autóipari Klaszter és a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. Ami a gyógyfürdő-kapacitást illeti, a régiónak egyedülálló természeti-környezeti erőforrásai vannak, mivel az minőségileg és mennyiségileg egyaránt jelentős mértékű vagyonnal rendelkezik, és itt található a Hévízi-tó is, Európa egyetlen egész évben fürdésre alkalmas tava. A gyógyfürdő-idegenforgalom létesítményein kívül a régióban vannak további, kiaknázásra váró lehetőségek a kulturális- és örökségturizmus fejlesztése terén.. A természeti és földterületi erőforrások turizmus céljaira való kiaknázása kifejezetten az ökoturizmuselemek sokféleségére összpontosított, ez a terület fejlesztésének szilárd alapját képezi. Egészségturizmusunk fellendíti az ország gazdaságát! A Magyarországon a gyógyfürdő idegenforgalomban eltöltött vendégéjszakák felét a Nyugat-Pannon terület termálfürdőhálózata generálja; ez képezi az alapját Európa legnagyobb wellness régiójának, és ez a hajtóereje regionális szolgáltatásaink újjászületésének. A régió táj- és településszerkezetének különleges vonásai komoly problémákat okoznak a szennyvíztisztításban és a hulladékkezelésben. Nincs komplex hulladékkezelés, a hulladékot gyakran illegálisan rakják le. Ugyanakkor a régióban jelentős, az országos átlagot jóval meghaladó mértékű fejlesztést valósítottak meg. Magas a szervezett hulladékgyűjtés aránya, és sok szemétlerakóhely olyan műszaki felszereltséggel rendelkezik, ami megfelel az uniós és magyar előírásoknak. Figyelemreméltó javulás ment végbe a szennyvíztisztítás terén is, de a természetbarát szennyvíztisztítás engedélyezését és megvalósítását még mindig szabályozási és műszaki problémák hátráltatják, pedig ez kis településekkel és tagolt domborzati viszonyokkal rendelkező régiók számára ideális megoldást jelentene. Magyarország még elmaradott az EU országaihoz képest a megújuló energiaforrások hasznosítása terén. Ez különösen érvényes a helyi jelentőségű rendszerekre. Ugyanakkor a Nyugat-Pannon régió településszerkezete szükségessé teszi a kis falvak fűtési rendszerei számára a kényelmes energia biztosítását. 20

21 A Nyugat-Pannon régió szállítási infrastruktúráját alapvetően az határozza meg, hogy a régió négy ország között terül el. A határokon keresztül zajló jelentős tranzitforgalomnak az utak és a környezet állapotára egyaránt számottevő hatása van. A régió közútjainak infrastruktúrája rendkívül kedvezőtlen. Jóllehet az országos úthálózat egy hatoda a régióban van, és az útsűrűség a régiók közül itt a legnagyobb (a kis falvakból álló településszerkezet miatt), annak összetétele kedvezőtlen: az utaknak csupán 6,5%-a autópálya vagy főútvonal. A sok kis, többnyire határ menti falvat számláló periférikus területeken az elérhetőség is komoly problémát jelent; ezeket a falvakat csak egy úton és csak egy irányból lehet elérni. A növekvő zsúfoltság a régió nagyvárosaiban, a járműforgalom által okozott rosszabbodó környezeti terhelés. és a kis települések elégtelen tömegközlekedése indokolják annak szükségességét, hogy javuljon és támogatásban részesüljön a helyi és településközi tömegközlekedés és a szolgáltatások színvonala. A magyarországi kereskedelmi teherforgalom 60%-a a Nyugat-Pannon régió határain keresztül zajlik, és májusa óta a forgalom egyes főútjainkon 35%-kal nőtt. Magyarország 10 legnagyobb városa közül csak Pécs és Szombathely nem érhető el autópályán. Győrből Nagykanizsára utazni négy óráig tart. A régióban az oktatás is különleges kihívásokkal néz szembe. A kis településeken lévő általános iskolák, a jól képzett tanárok alkalmazása, az oktatási eszközök, valamint a modern oktatási infrastruktúrához való hozzáférés terén, alig képesek lépést tartani jobb helyzetben lévő, nagyobb intézményekkel. A Nyugat-Pannon régió nem játszik vezető szerepet Magyarország felsőoktatásában és képzési rendszerében, nélkülözi a valódi egyetemi központot, illetve nincs a régió létesítményein alapuló egyetemi hálózat, amelyben meglennének az univerzitás lényeges elemei. Az életszínvonal területi egyenetlenségei tükröződnek a népesség egészségi állapotában, ami különösen igaz a kis településeken. Jelentős egyenlőtlenségek vannak a megyék és a kistérségek között is (a keringési rendszer betegségeit tekintve Győr-Moson-Sopron megye férfi lakossága a listavezető; az agyérbetegségek okozta elhalálozások tekintetében Zala megye az első, míg Vas megye vezet az emlőrák okozta halálozási szám tekintetében; a férfiak halálozási arányszáma öngyilkosság és mentális rendellenességek okozta alkoholfogyasztás következtében súlyos probléma Zala megyében). A különféle betegségek jelentős része hatékonyan kivédhető primer megelőzéssel. Ami az egészségügyi rendszert illeti, gyakran nem könnyű elérni bizonyos egészségügyi szolgáltatások regionális megfelelőségét. Az otthoni számítógépek és az internet felhasználása a Nyugat-Pannon régióban alacsony szinten van, de ez a közeljövőben drámai módon javítható a szélessávú infrastruktúra elterjedésével. A digitális írástudás regionális jelzőszámai területén lényeges javulásra van szükség, amit helyi igényekre alapozott képzési és tartalomfejlesztési tervekkel lehet megvalósítani. A vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások esetében a számítógépek alkalmazása kevéssé jellemző, amin sürgősen javítani kell annak érdekében, hogy a vállalkozások versenyképesebbek legyenek. A nyilvános hozzáférési pontok száma a Nyugat- 21

22 Pannon régióban csupán az utóbbi néhány évben nőtt, azóta viszont jelentős növekedés következett be, mindazonáltal elektronikus szolgáltatásaikat bővíteni kell. A Nyugat-Pannon régió kistérségei (22 NUTS IV régió), a komplex fejlesztési indexek és a belső peremterületek elhelyezkedése alapján: Mosonmagyaróvári Soproni Kapuvári Csornai Téti Győri Pannonhalmai Kőszegi Csepregi Celldömölki Szombathelyi Sárvári Szentgotthárdi Körmendi Vasvári Zalaszentgróti Őriszentpéteri Lenti Zalaegerszegi Keszthelyi Letenyei Nagykanizsai * A térkép színei mutatják a komplex indexre alapozott rangsort; a sötét színek kedvezőbb jellemzőkkel rendelkező kistérségeket, míg a világosabb színek belső peremterületeket jelölnek. A régió három megyéből áll (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala), területe több, mint 11 ezer négyzetkilométer, teljes népessége 1 millió lakos. A népesség, a régióban tapasztalható belső vándorlás ellenére, lassan csökken. A régiónak nincs kijelölt fővárosa, de van benne öt megyei jogú város (Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa), mindegyikük ezer lakossal; ennek az öt városnak a hálózata képezi az alapját a területi fejlesztésnek. Azt mondják, Nyugat-Dunántúl Magyarország kapuja Nyugat-Európa felé. Közös hatása van Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Magyarország kereskedelmének 22

23 hatvan százaléka keresztezi a nyugat-dunántúli államhatárokat, ily módon a régiónak kifejezett tranzit szerepe van. A nyugat-európai országokhoz, azok gazdaságaihoz való közelség nagyon fontos a régió gazdasági fejlődési folyamata, és természetesen innovációs gyakorlata szempontjából, a cégek és a régió szintjén egyaránt. Ez lehetővé teszi a helyi cégek és szervezetek széleskörű nemzetközi együttműködését, és ily módon javítja az egész régió innovációs potenciálját. Földrajzi adottságok A Nyugat-dunántúli régió Magyarország nyugati határszélének három megyéjét, Győr- Moson-Sopron, Vas és Zala megyét foglalja magába. Az észak-dél irányban hosszan elnyúló régió - egyedülálló módon - négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Keleti, illetve déli határán a Dél-dunántúli és a Közép-dunántúli régiók helyezkednek el. A Nyugat-dunántúli régió területén három nagytáj húzódik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a Dunántúli-Középhegység nyugati peremvidékeivel. A változatos felszínű táj vízfolyásokban és természetes, illetve mesterséges állóvizekben gazdag. Nyugat-Dunántúl földrajzi fekvésének köszönhetően igen sokszínű terület, felszíne változatos. A nagy folyók ártereitől (Duna, Rába), és tavaktól (Balaton, Fertőtó) kezdve a kiterjedt síkságokon (Kisalföld) és dombvidékeken át (Vas-Zalai dombvidék), néhány kisebb középhegység (Soproni-, Kőszegi- és Keszthelyi- hegység) is megtalálható régiónkban. Természeti adottságai emiatt igen sokfélék, erdősültsége és mezőgazdasági művelésre való alkalmassága tájanként erősen eltérő. Míg a síkvidéki területek jó minőségű termőföldjeit főleg szántóként hasznosítják, addig a dombvidékeken a talajviszonyoknak megfelelően magasabb az erdősültség. A régió erdő- és vadállománya kiemelkedő természeti értékén túl komoly gazdasági erőforrást jelent. Az erdőgazdálkodást minél nagyobb mértékben természetközelivé kell átalakítani. A mezőgazdaság szempontjából a termőhelyi adottságok igen nagy területi különbségeket mutatnak, az ebben rejlő előnyöket kihasználva jó esély mutatkozik a multifunkcionális, diverz, a táji adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdálkodás megvalósítására. A földrajzi adottságok és az aprófalvas településszerkezet miatt a kisbirtokok jellemzőek, ami változatos művelési szerkezetet és változatos tájképet biztosít. A régió természeti értékekben gazdag, környezeti állapota az országos átlaghoz viszonyítva, a többi régióban tapasztalható problémákhoz képest jó. A régióban 3 nemzeti park (Fertő- Hanság NP, Őrségi NP, Balatoni NP), több tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület található. A Natura 2000 területek kijelölése megtörtént. A nem védett természeti területei közül Európai szinten is kiemelkedő a Rába szabályozatlan szakasza. A természeti, táji- és kulturális értékekre épülve sok kistérségben fejlett turizmus épült ki. A térség energiahordozókban és ásványi anyagokban nem túl gazdag. Gazdasági szempontból azonban minden bizonnyal legfontosabb természeti kincse a termál- és gyógyvíz-készlet, amely a régióban bőséges és viszonylag egyenletes területi eloszlásban tör felszínre 23

24 (kiemelkedők: Hévíz, Bük, Sárvár, Zalakaros, Balf, Lenti). A korábbi gazdag zalai kőolajmezők kimerülőben vannak. A tőzeg-, kavics-, agyag- és lignitkészletek jelentősek. Ezek kitermelése azonban táj- és természetvédelmi szempontok miatt nem kívánatos, illetve korlátozottan lehetséges. A régió adottságai a megújuló energiaforrások, különösen a szélenergia terén jók, melyek kihasználása nagy lehetőséget rejt magában. Környezeti állapot A Nyugat-dunántúli régió infrastruktúrája elmaradottnak tekinthető: közútjainak állapota - néhány főút kivételével - korszerűtlen, kapacitásuk elégtelen, a vasúti hálózat műszaki állapota is elavult. A belső közlekedési kapcsolatok fejletlensége az észak-déli tengely mentén tapasztalható területi egyenlőtlenségeket tovább növeli. A négy országhatár és az egyre erősödő nemzetközi szállítási igények miatt jelentős átmenő forgalommal rendelkezik, melynek hatása főleg az észak-déli tengely mentén érezhető. A régió levegő minőségének állapotát legjelentősebb mértékben a közlekedés és az ipar határozza meg, ezen kívül a lakossági fűtés is befolyásolja. Általánosan elmondható, hogy az erősen iparosodott nagyvárosokat leszámítva, a régió nagy részében a településeken a levegőminőség megfelelő. Bár az utóbbi évtizedben rohamosan megnőtt tehergépkocsi forgalom a főútvonalak (kiemelten a 86-os főút) mentén jentős romlást okozott. Közüzemű vízvezetékkel minden település rendelkezik, azonban a lakásoknak csak alig több, mint felében tekinthető megoldottnak a szennyvíz kezelése. Ezért a felszíni és talajvizek fokozatos elszennyeződésének veszélye áll fenn, ami már napjainkban is komoly környezetegészségügyi gondot jelent. A közlekedés területén energia megtakarítás és szennyezőanyag-kibocsátás csökkenés a szállítások csökkentésével, a tömegközlekedés fejlesztésével, a személy- és teherforgalom vasútra terelésével, a gépkocsi-állomány modernizálásával érhető el. A régió domborzati és településszerkezeti sajátosságaiból adódóan gyakoriak a szennyvíz- és hulladékkezelés problémái. Gyakori a hulladék illegális elhelyezése, komplex hulladékgazdálkodás hiánya. Magas a szervezett hulladékgyűjtés aránya és viszonylag sok a műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó. A szennyvíztisztítás erőteljes fejlődést mutat, de a kistelepüléses, tagolt domborzattal rendelkező térségek számára ideális megoldást jelentő természet közeli szennyvíztisztítás engedélyeztetése és megvalósítása ma még számtalan szabályozási és szakmai-szemléletbeli problémába ütközik. Mindezek ellenére több modellértékű projekt valósult már meg ill. van előkészítés alatt. A régió - fenntartható fejlődése érdekében - törekszik a megújuló energiaforrások felhasználását elősegíteni, ösztönözni. 24

25 A régióban jelentős szemléletformáló és gyakorlati környezet- és természetvédelmi tevékenységet folytatnak a társadalmi szervezetek, melyeknek - más régiókat figyelembe véve- további erősítése szükséges. Új irányzatok a környezetvédelemben, megújuló energiák felhasználása Elkészült és üzembe állt a Vépi szélerőmű Vas megyében, és Perenyén is egy jelentősebb kapacitású szélparkot terveznek, mely részben önkormányzati tulajdonú lesz. Kisalföld több pontján további szélerőmű parkok tervezése folyik, így a Mosoni síkon több mint 100, a Rábaközben pedig 45 szélkerék épül. Az "Az első európai solar iskola Magyarországon" c. projekt keretében hazánkban egyedülálló bemutató-oktató solar labor létesült a Puskás Tivadar Szakképző Iskolában Szombathelyen. Fatüzelésű falu fűtőmű épült Pornóapátiban, távfűtőmű Szombathelyen és Körmenden. Alternatív (nád gyökérzónás) szennyvíztisztító működik a Vas megyei Kámban. Biogáz erőműveket terveznek több településen így pl. Őriszentpéteren és Csörötneken. Nagypáliban jön létre Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentruma (MEIÖ), mely a napenergia, biomassza és szélenergia együttes, komplex felhasználását és bemutatását célzó objektum lesz. Szerves melléktermék (pl. szalma) fűtőanyagú erőművet terveznek Vépen. A Zala megyei Iklódbördöcén tervezik hazánk első geotermikus erőművét. A NASA közreműködésével délkelet-európai klímahatás-kutatási központ létesül Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetemen. A nemzetközi kutatások eddig nem szenteltek kellő figyelmet a klímaváltozás Dél-Kelet- Európát érintő hatásainak. A térség nagy része az erdőssztyep klímazónában fekszik, ahol aránylag csekély változások is jelentős ökológiai következményekkel járnak. A NEESPI együttműködés keretében regionális nemzetközi kutatási koordinációs központot hoznak létre Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézetében. A turizmus legfontosabb területei közül ki kell emelni a gyógyturizmust. A fürdőkultúra a a Római Birodalom késői időszakának régió vezethető vissza, több mai város, többek között Szombathely (Savaria) és Sopron (Scarbantia) maradt fenn a római korból. A geológiai jellemzői miatt a régió gazdag termál-és gyógyhatású forrásokban, ennek eredményeképpen büszke lehet több termálfürdőjére, csakúgy mint a folyamatosan növekvő gyógy-és wellnesslehetőségeire. 25

26 Ezek alapja a gazdag termál-és gyógyviz készlet. Sok termálfürdők található a régió területén: Balf (Sopron), Bük, Győr, Hévíz, Kapuvár, Lenti, Mosonmagyaróvár, Sárvár, Szeleste, Zalakaros és Kehidakustány. A magas színvonal kifejlesztésére a termálfürdők nagy részében megnövekedtek az általuk nyújtott szolgáltatások, amelyek révén a nemzetközi versenyképességük is erősödött. A kulturális és épített örökség kincsei komoly vonzerőt jelentenek. Ezekből a Pannonhalmi Főapátság, része a világ örökség, a Fertő-tavi táj, valamint a történelmi várak, kastélyok, kúriák és egyházi épületek a legfontosabbak. A Fertő-Hanság Nemzeti Park, az Őrségi Nemzeti Park, a Balaton, a Fertő-tó, valamint a kisebb tavak és folyók kínálnak sokféle lehetőségét szabadidő hasznos eltöltésére. A kulturális programok magas szintűek és széles körűek. Sokan közülük már nemzetközi hírűek, mint a "Barokk Napok" Győrben, a Középkori Fesztivál, az Ünnepi Hetek Sopronban, valamint a Savaria Történelmi Karnevál Szombathelyen. A régió egyes településein (Keszthely, Sopron) a konferencia-turizmus feltételei is kiválóak. Nyugat-Pannónia gazdag a szőlészet és a gasztronómiai különlegességek kultúrájában. Települései közül 77 tartozik történelmi borvidékhez. A történelmi borvidékek Pannonhalma- Sokoróalja és Sopron környékén találhatók itt a teljes területükkel, míg a Somlói borvidék, a Balaton-felvidéki és a Balaton Régió némely területe a régión belüli. Borutak jöttek létre a borvidékeken, emellett borfesztiválok, bornapok, borversenyek, ráadásul a kőszegi bor még színesebbé teszi az ajánlatot. Több nemzeti park, természetvédelmi terület és tájvédelmi terület található a régióban, amelyek feladata az, hogy megőrizzék Régió csodálatos természeti értékeit, megóvják a környezetet, megvédjék az egyedülálló növény-és állatvilágot és a Nyugat-Pannon Régió környezeti kincseit. Ezen a szervezetek közös célja, hogy hosszú távon fenntartsák az egyensúlyt a természeti és épített környezet között. A kerékpáros idegenforgalom az egyik leginkább fejlődő turisztikai terület. A megnövekedett igények miatt több kilométer kerékpárút épült az elmúlt időszakban. A rendelkezésre álló tények és adatok szerint, Nyugat-Pannónia több mint 300 km kerékpár útvonallal, rendelkezik, aminek több mint az egyötöde az országos hálózat része. Ugyanakkor a fejlesztések elszigeteltsége probléma is, mivel az egyes kerékpáros útvonalak nem állnak kapcsolatban egymással, nem részei a regionális vagy nemzetközi szintű hálózatoknak. A szállás kapacitások bővülése összhangban ált a turisztikai kínálat bővülésével az elmúlt időszakban. Több mint 60 ezer szállás állt rendelkezésre a régióban 2003-ban, ami 17%-a hazai kapacitásnak. A szálláseloszlás az egyes megyék között azonban egyenlőtlen. A Balaton, Hévíz és Zalakaros vonzereje miatt a szálláshelyek 43%-a Zala megyében található, 37%-a Győr-Moson-Sopron megyében és kevesebb, mint egyötöde Vas megyében. 26

27 Népesség Demográfia Az elmúlt évtizedekben Nyugat-Dunántúl népességszámát tekintve a hosszú távú trend fogyó lakosság képét mutatja. A legtöbben, mintegy 1 millió 36 ezren, az 1980-as népszámlálás idején éltek ebben a régióban. Bő két évtized múltán, 2001-ben a cenzus már alig 1 millió főt számlált január 1-jén fő, az ország lakosságának majd 10 százaléka élt a régióban, melynek 44 százaléka Győr-Moson-Sopron megyében, 30 százaléka Zalában, 26 százaléka pedig Vas megyében lakott. Az utóbbi néhány év enyhe növekményt hozott, amely nem a természetes szaporulat eredménye, hanem a bevándorlási többleté. A betelepülésből adódó aktívum a régió városainak, illetve városkörnyékeinek lélekszámát gyarapította: elsősorban Győrét, de Keszthely, Hévíz, Sárvár és Zalaegerszeg is belföldi vándorlási célpontnak nevezhető. Összességében igazán jelentős népességfogyást az utóbbi két népszámlálás közti időszakban a régióban Letenye (-6,4%), Lenti (-9,2%), Vasvár (-7,1%) és Őriszentpéter (-8,3%) kistérsége szenvedett el. A régió népességének kor szerinti megoszlását a gyermekkorúak /0-14 éves korig/ alacsony (15%), és az időskorúak /65 év felettiek/ viszonylag magas (15,5%) aránya jellemzi. Az öregedési index, mely az időskorú népességet viszonyítja a gyermeknépességhez, Nyugat- Dunántúlon az országos átlagnál magasabb. Sőt, a fővárost figyelmen kívül hagyva, Zala megye öregedési indexe kiugróan magas (112,4). Ez egész praktikusan azt jelenti, hogy egy gyermekkorúra 1,12 fő időskorú jut, vagyis erőteljesen öregedő a megye társadalma. Nyugat-Dunántúl népességében a nemek aránya nem azonos, január 1-jén ezer férfira 1077 nő jutott. Ez lényegében megegyezik a vidéki átlaggal, de alacsonyabb az országosnál. Megegyezve a hazai trenddel, a régióban is emelkedő a feminitási arány, vagyis évről évre nő a különbség a nők és a férfiak száma között. Zalában a legnagyobb a fajlagos nőtöbblet (1097 nő/ezer férfi), míg a régió északi megyéjében a legkisebb (1064 nő/ezer férfi). A nőtöbblet elsősorban az idősebb korosztályban erős, s a magas zalai érték éppen az ott élő időskorúak magas hányadából ered. Az életesélyek a régióban kedvezőbbek az országos átlagnál, sőt Magyarországon a legkedvezőbbek. Ezt az életminőséget is magában foglaló fogalmat a születéskor várható élettartammal szokás számszerűsíteni. Nyugat-Dunántúlon a 2003-ban született férfiak átlagosan 68,8 évet élhetnek, a nők pedig 77,4 évet. A soknemzetiségű régió A tizenhárom elismert hazai kisebbség közül a horvátok, a romák és a németek, valamint a kisebb lélekszámú szlovének is önálló közösséget alkotnak a régióban. 27

28 Nyugat-Dunántúlon a történelmi kisebbségek területi elhelyezkedése viszonylag jól körülírható. A horvátok nagy számban élnek - mind a három megyében - a határ közvetlen közelében fekvő településeken. Ezekben a falvakban élő a népi hagyomány, a kisebbségi közösség nem egy esetben többséget alkot. Az ország szlovén kisebbségének több mint fele Vas megyében, a Vendvidék falvaiban és Szentgotthárdon él. A németség néhány Vas megyei határmenti településen (Pornóapáti, Vaskeresztes), valamint Ágfalván, Kimlén és Fertőrákoson alkot nagyobb lélekszámú közösséget. Oktatás A régió népességének iskolázottsági szintje növekedett az elmúlt tíz évben. A lakosság egyötöde beszél a saját anyanyelve mellett legalább egy másik nyelvet. Mivel a régió a határ mellett található, ez az arány a német nyelven beszélő lakosság esetében a legmagasabb (14%), míg az angoltudás e mögött található. Az alap-és középfokú szintű nyelvoktatás szinte minden esetben elérhető az iskolás korú fiatalok számára, az iskolai jelentkezések aránya csaknem eléri a maximumot. A régióban, különösen Zala megyében,annak kistelepülési szerkezete miatt, nehéz megoldani, hogy a magas szintű alapfokú oktatás a lakóhely közelében legyen. Nyugat-Dunántúl megyéi különböző képet mutatnak a középfokú oktatás terén. Győr-Moson- Sopron megye elsősorban a gimnáziumi pozícióit erősítette. Feltételezhető, hogy a felsőfokú tanulás iránti növekvő igények realizálódnak a gimnáziumi továbbtanulás gyakorisága mögött. Ezzel szemben Vasban és Zalában a szakmunkás tanulók egyértelműen a szakközépiskolákba áramlottak át. A szakközépiskolai oktatási épületei jellemzően a megyei jogú városokban vannak, az intézmények 86%-a található itt, miközben a speciális középiskolák aránya csak 63%. Győr emelkedik ki a csoporton belül, a megyei jogú városok közötti mintegy 40%-os részvételi arányával. A radikális változások ellenére az elmúlt évtizedekben a szakképzés rendszere a gazdasággal való gyenge kapcsolata miatt a társadalmi-gazdasági átalakulás és a technológiai fejlődés kihívásaihoz nem volt képes alkalmazkodni. A szakmai képzés nagyobb része folyik az iskolák gyakorlati műhelyeiben, nem pedig a vállalatoknál. Ezért az iskolát befejezők készségeinek, szintje és karaktere nem eléggé megfelelő a munkaerő-piac igényei számára. Sok helyen megtalálható párhuzamosság az oktatásban, míg más részről kevés képzettséget igénylő munkahelyek jelennek meg. Bár a Nyugat-dunántúl mind az öt megyei jogú városában vannak a felsőoktatási intézmények, mégis a régió nem játszik vezető szerepet a hazai oktatás és képzés területén. A régióban hiányzik egy valódi egyetemi központ, vagy "universitas", ami birtokában van a régió egyetemi hálózata összes releváns elemének, beleértve annak minden hasznos 28

29 területét(pl. alkalmazott kutatás és fejlesztés). A központ létrehozása előny lenne a diákok megszerzése szempontjából Budapesttel vagy a szomszédos régiókkal szemben. Szociális és közjóléti rendszer A régió gazdasági termelőképessége az országos átlag feletti, mégis ez a gazdaságilag kedvező helyzet vélhetően a régión belül érvényesülő jövedelmi egyenlőtlenségek, részben pedig a magas fogyasztói áraknak, és magas megélhetési költségeknek köszönhetően nem jelent jelentősen alacsonyabb szegénységi arányt a többi régióhoz képest. A régióban minden tizedik háztartás él jóval kevesebből, mint amit a megélhetéshez szükségesnek tartana. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében a régió kistelepülésein túlsúlyban vannak az egyszemélyes szolgálatok, ahol védőnő vagy pedagógus látja el a gyermekjóléti feladatot részmunkaidőben. A városokban intézményi keretek között működnek a szolgálatok. Az intézményi formában működő szolgálatoknál a személyi feltételek jók, a tárgyi eszközök és az elhelyezési körülmények többnyire megfelelőek. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményesülése a régióban nagyon egyenetlen és különösen Vas és Zala megyében hiányos. Győr-Moson-Sopron megyében 26, Vas megyében 15, Zala megyében 9 bölcsőde működik. A családi napközi a régióban teljesen hiányzik, míg házi gyermekfelügyelet is csak Győr-Moson-Sopron megyében működik a Sopron-Fertődi kistérségben. Nyugat-Dunántúlon a 2001-es népszámlálási adatok alapján fogyatékos ember él. Ez a szám a legalacsonyabb országos viszonylatban, régión belül pedig Vas megye (11951 fő) van a legkedvezőbb helyzetben. A fogyatékossággal élők száma a 40 év felettiek körében mutat ugrásszerű növekedést, melynek egyik oka az élet folyamán szerzett fogyatékosság lehet. Fogyatékosok nappali ellátására a régióban 2004-es adatok szerint 8 intézmény működik, ebből csupán egy Zala megyében. A fogyatékossággal élőket ellátó intézményrendszer kiépítettsége tekintetében a régió az országos viszonylatban a legrosszabb helyzetben van. A régiók között a legkevesebb számú nappali és bentlakásos intézmény működik. A működő férőhelyek száma a nappali intézményekben: 165 fő. A szenvedélybetegeket célzó ellátórendszerhez való hozzáférés tekintetében komoly gondok jellemzik a régiót. Zala megyében például nincsen addiktológiai nappali ellátást biztosító intézmény, miközben mind Győr-Moson-Sopron megyében és Vas megyében is mindössze két ilyen ellátó intézmény működik. A pszichiátriai betegek ellátásában még rosszabb a helyzet: sem Zala, sem Győr-Moson-Sopron megyében nincs nappali ellátó forma és Vas megyében is csak egyetlen ilyen intézmény működik. A régióban hét településen működik hajléktalan ellátó intézmény. 29

30 Gazdasági alapmutatók Általános A régió elmúlt évtizedben rendkívül dinamikusan fejlődő megyéi a XX. század történelme során többször is jelentős hátrányt szenvedtek. Az I. világháborút lezáró Trianoni Békeszerződés nyomán területük jelentős részét elveszítették. A II. világháború utáni évtizedekben fejlődésüket a ma előnynek tekinthető határ menti fekvés hátráltatta. Az osztrák és a volt jugoszláv határvonal mentén, az eltérő politikai rendszerek miatt létrehozott határsávban lévő települések szigorú elzártsága együtt járt a fejlesztések elmaradásával. A rendszerváltozást követően, a határok megnyitása kedvező fordulatot eredményezett. Fellendült az idegenforgalom. A négy országhatár nemzetközi átmenő forgalma jelentős, az itt található átkelőkön bonyolódik hazánk határforgalmának mintegy fele. Erőteljes beruházási tevékenység indult meg, tőkeerős külföldi befektetők telepedtek le, amit a rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedés is segített. Győr-Moson-Sopron és Vas megye az Európai Unióval közvetlenül határos, ami fontos pozitív tényező volt a külföldi tőke régióba történő vonzásában. A három megye országos átlagot meghaladó fejlődése eredményezte, hogy Nyugat-Dunántúl, a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországot követően az ország második legfejlettebb régiójává vált. A gazdasági térszerkezet egészét tekintve az elmúlt másfél évtizedben alapvetően pozitívnak mondható folyamatok zajlottak a régióban. Természetesen azonban ezek a folyamatok nem egyenletesen jelentkeztek a térségen belül. A 90-es években, különösen a külföldi működő tőke beáramlásának köszönhetően elsősorban a megyeszékhelyek, az osztrák határhoz közel eső területek, valamint az M1-es autópálya mentén fekvő települések és a Balaton környéke alkották a dinamikusan fejlődő térségek csoportját, melyhez a régió 20 kistérsége közül 10 tartozott. Mellettük a Nagykanizsai kistérség alapvetően fejlődő, míg a többi a felzárkózó térségek csoportjába sorolható. A 90-es évek végétől kezdve az országban a dinamikus fejlődés középpontja elsősorban a budapesti agglomerációra és a Győr-Budapest közötti térségre tevődött át. A Nyugat- Dunántúlon a gazdasági fejlődés érezhetően lelassult, aminek következtében az közötti időszakban a régió területének többségére a fejlett stagnálás volt a jellemző, míg a belső perifériákra és a déli határ menti térségekre a közepes fejlettség melletti stagnálás. Egyedül a Lentii kistérségben tapasztalhattuk a leszakadásra utaló jeleket. A megyeszékhelyek vezető szerepét a gazdasági szerkezetváltásban és a dinamikus fejlődésben egyértelműen a humán erőforrások átlagosnál nagyobb iskolázottsági és képzettségi szintje, a stabil, relatív nagyméretű munkaerőpiac, valamint kedvezőbb infrastruktúra, térségközponti szerepe segítette. A Nyugat-Pannónia négy nemzet határán átmenő nemzetközi tranzit forgalma jelentős: az országos határforgalom több mint a fele a régió határállomásain.halad keresztül. A 90-es évek elején a hatalmas beruházások indultak meg a régióban, és tőkeerős külföldi befektetők telepedtek itt meg. Ennek oka többek között a régió rendkívül előnyös földrajzi helyzete volt. 30

31 Győr-Moson-Sopron és Vas megye közvetlenül határos volt az Európai Unióval, amely nagyon pozitív tényező volt a külföldi tőke vonzása szempontjából a régióba számára. A fejlesztések eredményeképpen a három megye meghaladta az országos fejlettségi szint átlagát: Nyugat-dunántúl a GDP alapján Magyarország második legfejlettebb régiójává vált a Közép-magyarországi Régió után, amely magában foglalja a fővárost is. Figyelembe véve a gazdasági struktúrát, alapvetően pozitív folyamatok indultak el a régióban az elmúlt 20 évben. Azonban ezek a folyamatok nem egyenletesen jelentek meg a régión belül. A 90-es években, különösen a külföldről beáramló működő tőkének köszönhetően, a megyeszékhelyeken, az osztrák határ melletti területeken, az M1-es autópályához, valamint a Balatonhoz közeli településeken jöttek létre fejlődő térségek, amelyhez 10 kistérség tartozott a 20 nyugat-dunántúli közül. Ugyanakkor a Nagykanizsai kistérség alapvetően egy fejlődő térség volt, míg eközben a többiek a felzárkózandó területek közé tartoztak. A 90-es évek végétől a dinamikus fejlődés középpontja Magyarországon a Budapesti agglomerációtól átkerült a Győr és Budapest közötti területre. A Nyugat-Dunántúlon a gazdasági fejlődés érezhetően lelassult, aminek következtében az közötti időszakban a régió területének többségére a fejlett stagnálás volt a jellemző, míg a belső perifériákra és a déli határ menti térségekre a közepes fejlettség melletti stagnálás. Egyedül a Lenti kistérségben tapasztalhattuk a leszakadásra utaló jeleket. A megyeszékhelyek vezető szerepét a gazdasági szerkezetváltásban és a dinamikus fejlődésben egyértelműen a humán erőforrások átlagosnál nagyobb iskolázottsági és képzettségi szintje, a stabil, relatív nagyméretű munkaerőpiac, valamint kedvezőbb infrastruktúra, térségközponti szerepe segítette. A Nyugat-dunántúli Régió rendkívül előnyös földrajzi helyzettel, valamint egy kiegyensúlyozott gazdasági szerkezettel rendelkezik (43% ipar, 53%-szolgáltatás). A külföldi tőke aránya a régióban a GDP-hez viszonyítva magas, a második helyen található a régiók között, a Közép-magyarországi Régió után; a GDP értéke 33%-kal meghaladja a megyék országos átlagát. Figyelembe véve a munkaerő-piacot, fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozások 8%-a mikrovállalkozás, 16,2%-a kisvállalkozás, 23,8%-a közepes méretű vállalat, míg 51, 9%-ban nagy vállalkozás. A nagyvállalatok részesedése a GDP-ből 74,6%, míg a rájuk eső export a kivitel 87,9%-a. Az ipari termelés 1991 óta megháromszorozódott. Az olcsó munkaerőre alapozott ipari ágazatok (könnyűipar, gépipar, alacsony hozzáadott értékkel) hagyta el a régiót, megváltoztatva a gazdasági szerkezetet a magasabb hozzáadott értéket képviselő ipari ágazatok felé. A legerősebb ipari ág Győr-Moson-Sopron megyében a gépkocsi-gyártás és a gépipar, míg Vas megyében a gépgyártás. Fontos élelmiszeripari ágazat a húsipar, tejipar, valamint az ital előállítás. A szén-dioxidra forrásra alapozott vegyiparban Vas megyében jelentős. A éves korosztály 57,7%-a volt gazdaságilag aktív 2003-ban régióban, míg csupán a hasonló magyarországi korosztály 50,6%-a. A gazdasági aktivitás a megyék közül Vas megyében volt a legmagasabb (61,2%) - ez az arány volt a legnagyobb összehasonlítva az 31

32 országos aránnyal - miközben a Zala megyei (56,2%) volt a legalacsonyabb. Az elmúlt években a munkaerő-piac folyamatai negatív irányt vettek: a foglalkoztatottak száma csökkent (436 ezerről 426 ezer főre), míg a munkanélküliek száma 20 ezer fölé emelkedett. A munkanélküliségi arány 4%-ról 4,6%-ra nőtt egy éven belül. Tény, hogy ezen negatív folyamatok háttérben a régióban az olcsó munkaerő miatt megtelepedett multinacionális vállalatok alkalmazotti létszámának csökkenése állt, vállalatok (könnyűipar, gépipar, alacsony hozzáadott értékkel) hagyták el a régiót és a gazdasági szerkezet változása a magasabb hozzáadott értékű ipari ágazatok felé tolódott. A foglalkoztatottak aránya a mezőgazdaságban alacsony, összesen 4%. A fafeldolgozással kapcsolatban az épületasztalos és ácsipar is jelentős. A régióban van hektár megművelhető föld található, ennek több mint a fele szántóföld. A leggyakoribb szántóföldi növények a búza és kukorica. A régióra jellemző növény a tavaszi árpa és a cukorrépa, köszönhetően a feldolgozóüzemek (Petőházi Cukorgyár, Soproni Sörgyár, Győri Szeszipar) jelenlétének A Vasi-Hegyháton és a Zalai-Dombságon a gyepgazdálkodás és a gyümölcstermesztés jelentős. Az ország legnagyobb egybefüggő körtése Zala megyében található, ahol az alma is egyre nagyobb területeket hódít meg. Sopron, Pannonhalma és a Balaton melléke híres borvidékek A régió területét 286 ezer hektár kiterjedésű erdő borítja, túlnyomó részét a korábbi állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok jogutódjai kezelik. Az állattenyésztés sokat veszített szerepéből. A tyúkfélék tartása és a pulykahizlalás a feldolgozóüzemek sikeres magánosítása révén viszont meghatározó. Gazdasági teljesítmény A gazdasági tevékenységek mérésének, figyelemmel kísérésének egyik - nem túl szerencsés és reális, mégis - leggyakrabban alkalmazott módszere, a bruttó hozzáadott érték (GDP) nagyságának, illetve annak az egy főre vetített értékének vizsgálata. E mutatót bizonyos fenntartásokkal kell kezelni, hiszen nem biztos, hogy figyelembe veszi a termelési technológia okozta károkat, a növekvő társadalmi költségeket, vagy nem biztos, hogy az adott területről akkor is reális képet ad, ha nagysága ugyan növekszik, de azzal a lakosság reáljövedelme nem tart lépést, az életszínvonal nem nő, a profitot nem a termelés helyén fektetik be. A Nyugat-dunántúli régió bruttó hozzáadott értéke folyóáron 2003-ban meghaladta az milliárd forintot, ami a fővárost is magába foglaló Közép-magyarországi régiót leszámítva az országban a legmagasabb érték volt hez képest ez azt jelenti, hogy a GDP hasonlóan a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régióhoz megnégyszereződött, az országos átlag növekedésénél 30 százalékponttal magasabb dinamikát tudott felmutatni. Az ország GDP-jéből a Nyugat-dunántúli régió a rendszerváltás óta eltelt időszakban növekvő tendencia mellett átlagosan 10,5%-ban részesedett. Az 1 főre jutó GDP értéke tekintetében, mely 2003-ben 1,7 millió Ft körül alakult, a régió minden évben az országos átlag felett volt. A dinamikus gazdasági szerkezetváltás nem volt azonos mértékű a régión belül, a már meglévő területi különbségek (a fejlettebb Győr-Moson-Sopron és a kevésbé fejlett Zala 32

33 között) további növekedése figyelhető meg. A gazdasági térszerkezetet kistérségi szinten még ennél is heterogénebb. Viszonylag nagy területi különbségeket tapasztalunk a megyében akkor is, ha az egyes kistérségek versenyképességét vizsgáljuk. A gazdasági nyitottság, a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok elérhetősége, az innovációs centrumok kapacitásai, valamint a humánerőforrás és az információs és kommunikációs technológiák jelenléte alapján a megyei jogú városok szűkebb vonzáskörzete, Sárvár, Szentgotthárdi, valamint turisztikai adottságaik alapján a Keszthely-Hévízi kistérségek abszolút, vagy viszonylag versenyképesnek tekinthetők. Ezzel szemben sajnos elég sok teljesen versenyképtelen kistérség is található a régióban, elsősorban a déli határ mentén, valamint a vasi-zalai belső periférián. Ágazatok Az ágazati szerkezet sajátosságai között a mezőgazdaságra vonatkozóan kiemelést érdemel, hogy a strukturális változások ellenére a társas cégek maradtak a legfontosabb és legtöbb munkavállalót alkalmazó egységek. A vállalkozások között ugyanakkor szám szerint az egyéniek kerültek túlsúlyba, jórészt azért, mert a korábbi alkalmazottak munkahelyük elvesztése után - speciális ismeretük, képzettségük és szoros vidéki kötödésük miatt - magánvállalkozás keretei között kerestek megélhetést. Az elmúlt időszakban megkezdődött a termelők közti együttműködések, beszerzési, értékesítési szövetkezetek kialakulása. A szántóföldi növénytermesztés vázát a gabonafélék alkotják, közülük legnagyobb területen termelt növény a búza, amely kissé múlja felül a kukorica, jelentősebben az árpa területét. A régióra - különösen annak északi és középső területére - jellemző növény a cukorrépa és a tavaszi árpa, köszönhetően a feldolgozóüzemek (Petőházi Cukorgyár, Soproni Sörgyár, Győri Szeszipar) jelenlétének. A zöldségtermelés szerepe csak néhány speciális termőhelyi adottságú térségben jelentős (pl. uborka, gyökérzöldségek). A Vasi-Hegyháton és a Zalai- Dombságon a gyepgazdálkodás és a gyümölcstermesztés jelentős. Az ország legnagyobb egybefüggő körtése Zala megyében található, ahol az alma is egyre nagyobb területeket hódít meg. Értékesítési és jövedelmezőségi problémát jelent a gyümölcsfeldolgozók és hűtőház kapacitások csökkenése. Sopron, Pannonhalma és a Balaton melléke híres borvidékek, boraik egyre elismertebbek lesznek. A termelőtevékenységet folytató gazdasági ágak közül az ipar, ezen belül a feldolgozóipar szerepe kiemelkedő. Gazdasági szervezetek A Nyugat-dunántúli régióban 2004 végén a regisztrál vállalkozások száma megközelítette az 117 ezret, ami 12,4%-kal magasabb, mint a 2000-es érték, és 21,6%-kal haladja meg a 8 évvel korábbi számot. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 117 (2000-ben még csak 83 volt), jóval magasabb, mint az országos átlag sőt, Budapesten kívül valamennyi régió hasonló mutatóját meghaladja. A regisztrált vállalkozások 80%-a működő vállalkozás, amely arány ugyancsak magasabb az országos viszonyszámnál. 33

34 A gazdálkodási forma megválasztása általában szoros kapcsolatban áll az adott vállalkozás tőkeerejével, tevékenységével, lehetőségeivel. A régióban a működő vállalkozások közül az egyéniek 61%-os aránya, amely nem sokkal haladja meg az országos átlagot (54%). Megfigyelhető, hogy a gazdaságilag kevésbé fejlett kistérségekben jóval élénkebbek a magánkezdeményezések, egyéni vállalkozások, mint a megyei jogú városokban, akár százalékpont is lehet a különbség. A működő vállalkozások közül, tehát több mint 32 ezer a társas vállalkozás, melyek száma az elmúlt 10 évben megduplázódott, ez szintén az erős vállalkozói háttérre utal. A működő vállalkozások közül 129 darab 250 fő feletti nagyvállalat, míg az fő közötti középvállalkozások száma 500, ami azt jelenti, hogy 98%-uk 50 fő alatti mikro, illetve kisvállalkozás. A gazdaság területi koncentrációjára utal, hogy a működő vállalkozások közel fele a három megyeszékhelyen (Győr, Szombathely, Zalaegerszeg) illetve a hozzájuk tatozó kistérségében székel (ráadásul egynegyede Győri vagy szűk vonzáskörzetében található), de ha ehhez hozzávesszük még a Soproni, Nagykanizsai, Mosonmagyaróvári és Keszthelyi kistérséget is már 80%-ra rúg az arányuk. A koncentráció egyértelmű oka, hogy a letelepedést, majd működést az ipari, építőipari vállalkozások esetében elősegítette a kiépített infrastruktúra, a helyi szakképzett munkaerő jelenléte, valamint a potenciális felvevőpiac közelsége, de a szolgáltató szektorban is a piac és a magas urbanizáltsági szint a megyeszékhelyek, illetve közepes méretű városok felé tereli a vállalkozásokat. Külföldi működő tőke A privatizációs és vállalatalapítási folyamatban a működő tőke beáramlása meghatározó szerepet töltött be. A nemzetközi érdekeltségű cégek a korszerű termelési folyamatok, technológiák meghonosításával, helyenként innovációs magatartásukkal a fejlődés és a gazdasági szerkezetváltás meghatározó szereplőivé váltak. A külföldi tőkével rendelkező vállalkozások száma az 1990-es évek végéig az egész régióban folyamatosan emelkedett, majd ben ez a növekedés megtorpant. Vas megyében azóta 700 körül stagnál a külföldi vállalkozások száma, Zala megyében jelentős mértékben csökkent, és 2004-ben szintén majd 700 db működik, míg Győr-Moson-Sopron megyében valamelyest csökkent és az elmúlt években 1150 körül stagnál a számuk. Ez azt jelenti, hogy regionális szinten az utóbbi években enyhe csökkenés tapasztalható, 2500 darab körül alakul ben. A fővárost is magába foglaló Közép-magyarországi régiót követően a Nyugat-dunántúli régió volt képes a legtöbb külföldi működő tőkét vonzani. A vállalkozások saját tőkéje alapján a megyék sorrendjében Győr-Moson-Sopron Pest megye után az előkelő második, Vas a hetedik, Zala viszont csupán a 17. helyen állt. A különbségek a multinacionális cégek befektetéseinek területi egyenlőtlenségével és az infrastrukturális adottságok eltérésével magyarázhatók. Egyes külföldi befektetők szándékait rövidtávú érdekek motiválták (például piacszerzés, olcsó, képzett munkaerő jelenléte), másokét hosszú távra szóló, stratégiai megfontolások vezérelték. Ezek együttesen befolyásolták a külföldi vállalkozások gazdasági ágak szerinti összetételét. 34

35 A saját tőke döntő többsége (93%-a) ipari tevékenységet folytató vállalkozásokba összpontosul. Az iparon belül a legtöbb közvetlen tőkebefektetés a gépiparba irányult, egyes ágazataiban - elsősorban az iroda-, számítógépgyártásban, a híradástechnika területén, a közúti járműgyártásban - számos világcég létesített rendkívül korszerű üzemet. Jelentős a külföldiek ingatlanügyletekbe, gazdasági szolgáltatásokba fektetett tőkéje is. A főváros központú és országos hálózattal rendelkező bevásárlóközpontok térnyerése következtében a kereskedelemben régiós szinten szerény (1%) a külföldi tőke jelenléte. A külföldiek földtulajdonhoz jutásának tiltása, illetve az ágazat alacsonyabb töke- és beruházásigénye, nehezen kiszámítható jövedelmezősége is hozzájárult ahhoz, hogy a régióban jelen lévő nemzetközi tőke csupán 0,7%-a érdekelt valamilyen mezőgazdasági tevékenység működtetésében. Foglalkoztatás Míg a 90-es években az aktivitási ráta emelkedésével folyamatosan bővült a foglalkoztatottak száma és csökkent a munkanélküliség, addig az elmúlt években a foglalkoztatottak számának növekedése megállt, enyhe csökkenést mutat. A Nyugat-dunántúli régióban az utóbbi évek negatív folyamatai ellenére is jóval kedvezőbb a foglalkoztatási helyzet, mint az ország legtöbb régiójában, csak Budapesten jobb még valamivel. A munkaerőpiac néhány jellemző adata Nyugat-Dunántúl GYMS 2004 Vas 2004 Zala 2004 Magyar ország 2004 Aktivitási arány, % 60,2 58,7 57,2 55,2 59,7 57,8 53,8 Munkanélküliségi ráta, % 6,6 4,2 4,6 3,8 5,8 4,7 6,1 Foglalkoztatottak szektoronként, % aránya Mezőgazdaság 8,6 5,7 4,0 4,3 4,1 3,6 3,7 Ipar 39,8 42,3 39,4 38,4 43,2 37,3 28,2 Ebből: Feldolgozóipar 36,3 40,2 37,3 36,1 41,7 34,8 25,8 Építőipar 4,3 4,5 4,4 4,3 3,8 5,1 4,7 Szolgáltatási szektor 47,3 47,5 52,2 53,0 48,9 54,0 63,4 Forrás: Grosz(2008) saját szerkesztés KSH alapján. Az aktivitási ráta 3,5 százalékponttal haladja az országos átlagot, 2004-ben 57,2% volt, ami azonban 3 százalékponttal alacsonyabb, mint a 1996-os érték. Az egyes megyék között e 35

36 tekintetben is különbségek tapasztalhatók. A legmagasabb az aktivitás Vas megyében, ahol 2004-ben, az utóbbi évek enyhe csökkenése következtében is még közel 60%-os, míg Zalában 58% körül alakul a gazdasági aktivitás már majd 10 éve. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében a 90-es évek közepén még szintén 60%-os arány folyamatos csökkenés mellett 2004-re már csak 55%-ot mutatott, ami a régión belül a legalacsonyabb érték. A foglalkoztatottak száma a 90-es évek közepétől folyamatosan csökken, bár a csökkenés mértéke elenyésző, másfél százalékos, az akkori 431 ezer főről 2000-re 427 ezerre, 2004-re pedig 424,6 ezer főre apadt. Jóval nagyobb ugyanakkor az aktív munkaerő számának csökkenése, amely elérte a 3,5%-ot. A munkanélküliek száma ezzel szemben egészen 2002-ig dinamikusan csökkent. Míg a rendszerváltást követően néhány évben megközelítette még az 50 ezer főt, addig 1998-ra már csak 26 ezer, 2002-re pedig már csak 18 ezer munkanélküli volt a három megyében től a kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatoknak köszönhetőn újra 20 ezer fölé emelkedett az állástalanok száma, mely elsősorban Vas és Zala megyében érzékelhető. Ez a munkanélküliségi rátában a 90-es évekbeli kezdeti 9% körüli érték gyors 4%-osra való csökkenését jelentette, amely az elmúlt években 4,6%-ra emelkedett, de ez még így is az országban Közép-Magyarországot követően a legjobbnak mondható, jóval az országos átlag alatti. A negatív irányú folyamatok hátterében elsősorban a régióba települt multinacionális vállalkozások létszámleépítései húzódtak meg. Az iparban elsősorban az élelmiszeriparban és a textiliparban szűntek meg munkahelyek. A munkanélküliek között kisebb arányú a fizikai foglalkozásúak, a férfiak, a szakképzetlenek és a pályakezdők aránya, mint országosan. Az 1990-es évek első felében gyökeresen átalakult foglalkoztatási szerkezetre ható folyamatok mérsékeltebb ütemben ma is érvényesülnek. A földhasználat koncentrációja és a termesztéstechnológia fejlődése eredményeként a földbirtok aprózódása, a nagyüzemek szétdarabolódása, a piaci válságok miatt a mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásból jelentős mértékben csökkent ban már csak 8,6%-ot tett ki, míg ma már csak 4% körüli, ami alig magasabb az országos átlagnál. Győr-Moson-Sopron megyében a mezőgazdaság szerepe a foglalkoztatásban, még az erőteljes ipar mellett is relatív magasabb, míg a kedvezőtlenebb természeti adottságokkal rendelkező Zala megyében a régiós átlagnál alacsonyabb. Egyértelműen látszik, hogy a régióban a kevésbé urbanizált, inkább periférikusabb kistérségekben sokszor a 6-7%-ot is meghaladja még az agrárszektor foglalkoztatásban betöltött szerepe, míg a megyei jogú városok és térségében jóval a regionális átlag alatti. A legalacsonyabb a Győri, míg a legmagasabb a Csornai kistérségben. Az ipari foglalkoztatottak részaránya tartósan 40% körüli a régióban, amivel Közép- Dunántúllal együtt az ország legiparosodottabb térségének számít, az ipar szerepe 10 százalékponttal haladja meg az országos átlagot. További 4,5% körüli az építőipar szerepe. A rendszerváltást követően az ipar foglalkoztatásban betöltött szerepe nem esett vissza az országos tendenciával, hiszen a térség iparszerkezetében a válság által leginkább érintett gazdasági ágak - bányászat, korábbi nehézipar - nem képviseltek számottevő arányt. Ezen kívül a nemzetközi érdekeltségű, illetve a hazai tőkével is működő feldolgozóipari vállalatok beruházásai új munkalehetőségeket teremtettek. A 90-es évekbeli enyhe emelkedést követően ma már az ipari foglalkoztatás súlyának csökkenése jellemzi a régiót. A régióban 2004-re 36

37 négy év alatt 10 ezer fővel csökkent az ipari alkalmazottak száma, ami még így is 119 ezer fő volt. A tercier szféra foglalkoztatásban betöltött szerepe 2004-ben már meghaladta az 52%-ot. Annak ellenére, hogy ezen értékek országos összehasonlításban még mindig 10 százalékponttal elmaradnak az átlagtól, mindenképpen a szolgáltatási szektor fejlettségére utal, hiszen az ipari koncentráció mértéke igen jelentős, ami mellett képes volt a tercier szféra bővülni. A tercier szférán belül a legnagyobb foglalkoztató a költségvetési szférához tartozó közigazgatás, oktatás és egészségügy, összesen körülbelül 67 ezer fővel, de igen jelentős a kereskedelem és a szállítás, raktározás is 28 és 26 ezer fővel. Ugyanakkor a pénzügyi terület, valamint a speciális üzleti szolgáltatások szerepe, mint azt korábban is láthattuk még továbbra is súlytalan a foglalkoztatásban. A jövőben minden valószínűség szerint a tercier szféra további előtérbe kerülésére kell számítani, különösen a költségvetési szférán kívüli területeken, mint az idegenforgalom (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás), kereskedelem és gazdasági, üzleti szolgáltatások. Míg ezen szektorok bővülő munkaerő-felvevő képessége a gazdasági-társadalmi fejlődéssel együtt járó tendencia, addig a mezőgazdaság, de inkább az ipar súlya várhatóan tovább fog csökkenni. 37

38 Kereskedelem és pénzügy Az ipar dinamikus növekedésének egyértelmű alapja az erőteljes exportorientáció, mely ma már nem csak a régióba települt külföldi vállalkozásokat, de részben a hazai cégeket is jellemzi. Sajnos a külföldi beruházások egy részére (pl. elektronikai ipar) jellemző, hogy alacsonyabb hozzáadott értékű összeszerelő tevékenységet honosítottak meg, valamint nem voltak képesek hazai beszállító láncok kiépítésével integrálódni a megye gazdaságába. Már a 90-es évek közepén kezdtek körvonalazódni azok a figyelmezető jelek, amelyek e dinamika hosszú távú fenntarthatóságát veszélyeztethetik. Az elsősorban az új cégek (főleg nagyvállalkozások) vonzására, letelepítésére koncentráló kínálati, ipar és szolgáltatás telepítési politika alapjai (pl. olcsó szakképzett munkaerő, termelési költségelőnyök, pénzügyi támogatások, adókedvezmények stb.) a régióban fokozatosan kimerülnek. A meglévő exportorientált ágazatok többsége magas importigényű ugyanakkor viszonylag alacsony hozzáadott értékű, elsősorban kevésbé kvalifikált munkaerőre építő egyszerűbb összeszerelés, valamint bérmunka es évek elején elsősorban a textiliparban és az elektronikai iparban egyre gyakrabban tapasztalható már ezen alacsony hozzáadott értékű tevékenység terültén a tőkekivonás, ami egyes kistérségekben komoly foglalkoztatási problémákat is okozhat. A turizmus fontos szerepet játszik a régió gazdaságában. A földrajzi terület elhelyezkedése mellett ez annak a ténynek köszönhető, hogy a régió gazdag különböző turisztikai látványosságokban. A turizmus legfontosabb területe a gyógyturizmus, amit külön is ki kell emelni. A régió fürdőkultúrája a Római Birodalom késői időszakára vezethető vissza, többek között több mai város, mint Szombathely (Savaria) és Sopron (Scarbantia) maradt fenn a római korból. A geológiai jellemzők miatt, a régió gazdag termál-és gyógyhatású forrásokban, büszke lehet több termálfürdőjére, valamint a folyamatosan növekvő gyógy-és wellness-ajánlataira. 38

39 Infrastruktúra Észak-déli közlekedési tengely A Nyugat-dunántúli régió közlekedési helyzetét alapvetően meghatározza négy országgal határos elhelyezkedése (szlovák, osztrák, szlovén, horvát határszakaszok) és településszerkezete. A régió hazánk nyugat-európai közlekedési kapuja, hiszen a legjelentősebb közúti, vasúti, vízi áramlási tengelyek itt lépnek be az országba és haladnak keresztül területén (az ország közúti, főképp teherforgalmának 60 %-a régión keresztül hagyja el az országot). A régiót három Helsinki közlekedési folyosó is érinti, az egyik a IV. számú páneurópai közlekedési folyosó, amely Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal, a másik a VII. számú, amely a Duna folyam vízi útját jelöli, míg a harmadik az V. páneurópai közlekedési folyosó, illetve ennek egyik alága a V/B. jelű folyosó. A IV. számú folyosó része az M1, M15 gyorsforgalmi út és a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal, míg az V. számúé a majdani M7 autópálya, amely Letenyénél Horvátországgal, az M70 gyorsforgalmi út pedig - az V. sz. folyosó részeként - Tornyiszentmiklósnál, Szlovéniával teremt kapcsolatot. Ugyanezen közlekedési folyosó vasúti ága, a Boba - Zalaegerszeg - Bajánsenye-országhatár (Hodos) vonal. E közlekedési folyosók nem szolgálják ki az észak-déli irányú, dinamikusan fejlődő forgalomáramlási útvonalakat. A Nyugat-dunántúli régióban hiányzik egy markáns, északdéli irányú közlekedési folyosó, az M9 és M86 gyorsforgalmi utak és egy minőségi vasútvonal, amely mind a régió belső kohéziója tekintetében, mind pedig a balti-adriai relációban kiemelt jelentőségű, miközben a nevezett páneurópai folyosókat is összekötő szereppel bírna. A régiót jelenleg több nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal érinti, amelyek biztosítják a kapcsolatot a főváros és a szomszédos országok között Hegyeshalom, Rajka, Sopron, Szentgotthárd, Bajánsenye, Murakeresztúr határátkelőkön keresztül. Az észak-déli vasúti összeköttetésben nagy szerepe van a Győr Celldömölk - Szombathely, Sopron- Szombathely, Szombathely-Nagykanizsa vonalaknak. A régióban két vasúttársaság van jelen: a MÁV és a GYSEV. Főbb vasúti gócpontok: Győr, Csorna, Szombathely, Celldömölk, Porpác, Zalabér-Batyk, Zalaszentiván, Zalaegerszeg, Zalalövő és Nagykanizsa. A régióban két jelentős, regionális szerepkörű repülőtér található. Az egyik a Balaton melletti Sármelléki repülőtér, a másik a Győr melletti Péri repülőtér. Ezek mellett további, elsősorban sportcélú repülőtér található a régióban, így Fertőszentmiklóson, Szombathelyen, Zalaegerszegen (Adráshida), Nagykanizsán (Bajcsa), illetve Zalakaroson. Az utóbbi négy repülőtér füves leszállópályával rendelkezik, nem nyilvános le- és felszálló helynek minősülnek. 39

40 A régióban gyakorlatilag csak egyetlen hajózható vízfolyás van, a VII. Helsinki Folyosót is jelentő Duna. A vízi turizmus szempontjából fontos folyóvizeink a Rába, a Mosoni-Duna, a Mura és a Zala. A keszthelyi és a balatongyöröki kikötő révén a régió érintett a balatoni személyhajózásban is. A régió egyetlen kiépített és folyamatosan működő áruforgalmi kikötője a Győr-gönyűi országos közforgalmú kikötő. Jelenleg RO-RO rakodó (kamionrakodó) és rakodópart üzemel, egyelőre csak közúti-vízi kapcsolattal. Bár a régió közúti közösségi közlekedési ellátása összességében jónak mondható, a kis szállítási volument adó zsákhelyzetű aprófalvas térségek nehézkes ellátása jelentős társadalompolitikai gondot jelent. Befolyásolja a közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális) ellátási színvonalát, ezáltal nagy hatással van e térségek lakosság megtartó erejére is. Leginkább jellemző a nagyobb városok környezetében az agglomerációs közlekedés, az ingázás. A vasúthálózatra jellemző, hogy a nagyobb városok környezetében sugaras elrendezésűek, e településeken keresztül valósulnak meg leginkább átszállással történő utazások a főváros irányába, illetve nemzetközi irányokba. E tekintetben kiemelkedik Győr, Sopron és Szombathely szerepe februárjában hat város, hat közlekedési szolgáltató és a szakminisztérium illetve a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség összefogásával megalakult a regionális közlekedési szövetség. A helyi kezdeményezés a Budapesti Közlekedési Szövetség mintájára jött létre azzal a céllal, hogy a közforgalmú közlekedés színvonal-emelése, illetve az elérhetőségek javítása, az utasok jobb kiszolgálása révén hozzájáruljon a környezetkímélőbb közlekedési módok elterjedtebb használatához. 40

41 Fejlesztési stratégia A régió célkitűzései Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi együttműködési hálózatok régiója, amely dinamikus európai közlekedési és gazdasági tengelyek aktív részeseként az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építő fejlesztéspolitikát megvalósítva Magyarország - gazdaságilag és kulturálisan is megújuló - zöld régiójává kíván válik. E célok eléréséhez szükséges: 1. Az innovációra, valamint a helyi és nemzetközi együttműködési hálózatokra alapozott gazdaság kialakítása, az információs technológiák alkalmazásának széles körű elterjesztése. 2. Magas minőségű gyógy-, egészségmegőrző és wellness szolgáltatásokra, illetve a térségi együttműködésre alapozott turizmus fejlesztése a természeti értékek, továbbá a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosításával. 3. A helyi közösségek életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása. 4. A közösségi szükségletekre és településszerkezetre épülő közszolgáltatások kialakítása, a településközi kapcsolatok megújítása. Minden fejlesztésnél figyelmet kell fordítani a környezettudatosság, a fenntarthatóság, a foglalkoztatás bővítése, az esélyegyenlőség, valamint az info-kommunikációs technológiák elterjedésének érvényesülésére. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács alapította, a menedzsment feladatok ellátása céljából. Fő feladata továbbá, hogy aktív szerepet töltsön be az egész régió területén a szakmai kapcsolatokterületén, valamint ösztönözze a gazdaságfejlesztést és a helyi kezdeményezéseket decemberében a Tanács bevezetett egy új hálózati működési modellt. A bizottsági rendszer helyett, ami a korábbi struktúrát jellemezte korábbi, ettől kezdve csak egy állandó koordinációs bizottság működött. Ezen túlmenően a Tanács és a különböző megállapodások alapján együttműködik a regionális hatóságokkal, szervezetekkel a szakmai munka bizonyos területein (környezetvédelem, a felsőoktatás, képzés, turizmus, egészségügy, sport, civil ügyek, marketing, innováció). Ez segíti a Tanács szakértői véleményének kialakítását a döntéshozatal céljából. Regionális Fejlesztési Ügynökség A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (RFÜ) a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (RFT)100%-os leányvállalataként alakult meg. 41

42 Az RFÜ fő feladata az, hogy támogassa a Regionális Fejlesztési Tanács munkáját és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Program meghatározott céljait hajtsa végre. Az Ügynökség részt vesz Nyugat-dunántúl jövőbeni fejlesztési elképzeléseinek a kialakításában, illetve felelős a regionális fejlesztési program végrehajtásáért. Az ezzel kapcsolatos feladatait a Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezeteként végzi, segíti és támogatja a regionális fejlesztési információk áramlását a régióban, támogatja a helyi kistérségi kezdeményezéseket, szervezi, valamint összehangolja a régióban a konferenciákat, találkozókat, és képzési programokat. Az Ügynökség nem úgy működik, mint egy szokásos ügynökség a fogalom hagyományos szó szoros értelmében. Az Ügynökség részt vesz egyedi projektek átfogó, mindenre kiterjedő irányításában. Ez magában foglalja a projektfejlesztés összes fázisát, a kezeményezést, a tervezési és a monitoring tevékenységet is. Az adott helyzetben a saját tudásbázisát és kompetenciáit figyelembe véve, az ügynökség dönt arról, hogy részt vegyen-e a projektben partnerként bevonva, vagy koordináló szerepet vállaljon, vagy esetleg egy vegyes megközelítés alkalmazzon. Az Ügynökség tevékenysége során egy széles körű együttműködést alakított ki a regionális, hazai és nemzetközi szervezetekkel. A Nyugat-dunántúl vezető szerepet vállalt a gazdaságfejlesztés innovatív módszereinek alkalmazásában. Három regionális szervezet (a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Regionális Idegenforgalmi Bizottság, valamint a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Rt.) 2001 októberében létrehozta a Pannon Gazdasági Kezdeményezést (PGK). Célja, hogy a beruházások ösztönzésével, a kis-és közepes vállalkozások támogatásával, programok és regionális fórumok szervezésével, innovatív módszerek bevezetésével és egyéb aktív műveletekkel támogassa a gazdasági fejlődést a régióban. A PBI a Regionális Fejlesztési Ügynökség keretein belül működik. A kezdeményezés célja az volt, hogy példát mutasson egy jól szervezett, összehangolt, regionálisan integrált gazdasági fejllesztési modellhez, és így hosszú távon lehetővé tegye az egész térség általános versenyképességének növelését. A PBI együttműködési hálózata tulajdonképpen számos gazdaságfejlesztési szervezet egy laza önkéntes csoportjának, klaszterének tekinthető (Pannon Gazdasági Kezdeményezés 2006). Regionális Innovációs Ügynökség Az Országos Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatja az innováción alapuló gazdaságfejlesztést, a magyar régiók versenyképességének kialakulását, a regionális innovációs hálózatok megerősítése, valamint a regionális innovációt ösztönző rendszerek decentralizációját. Így támogatta a regionális innovációs ügynökségek kialakítását is. A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség a régió innovációs szereplői hozták létre 2005-ben az NKTH támogatásával. A ügynökség fő feladata az volt, hogy megvalósítsa a 2001-ben készült nyugat-dunántúli regionális innovációs stratégiát, nevezetesen összehangolja az innovációs folyamatokat, ösztönözze az ismeretek terjesztését, integrálja és innovációs szolgáltatásokat, valamint megalakítsa és megerősítse a technológiai és innovációs hálózatokat. Az innovációs tevékenység növelésével, hozzájárul a a mikro-, kis- 42

43 és középvállalkozások versenyképességéhez. Az Ügynökség segítséget nyújt egy innovációt ösztönző környezet kialakításában, hálózatok kezdeményezésében, az új innovációs szolgáltatások és kifejlesztésében, a stratégiai célok és tevékenységek megvalósítva révén. Az Ügynökség különböző regionális és nemzeti szervezet képviselőinek konzorciumaként működött, megjelenítva a regionális célcsoportokat. A három éves támogatási időszak után a projekt 2007-ben véget ért, de mind a nemzeti és regionális döntéshozók érdeke volt a további folyamatos működés. Az NKTH 2008-ban indított el újabb hároméves finanszírozási időszakot ben egy az innovációs politikára összpontosító új testület hozták létre: a Nyugatdunántúli Regionális Innovációs Tanácsot. A Tanács tagjai különböző szervezetek képviselői, így nagyon sok regionális szereplők kapcsolódik az a Tanács munkájához. Feladata az innovációs folyamatok elősegítése, szakmai javaslatok előkészítése, a Regionális Fejlesztési Tanács döntéseinek támogatása, valamint a Regionális Innovációs Ügynökség ellenőrzése és munkájának koordinálása. Pannon Business Network A PBN-t 2006-ban hat klaszter szervezet hozta létre, majd annak létrehozását követően a térség 23 ipari parkja csatlakozott a hálózathoz. Továbbá a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Rt. (pénzügyi intézmény), az MTESZ regionális képviselete (szakmai szövetség), valamint a TISZK (integrált szakképzési központ) találhatók alapítói között. A hálózat küldetése, hogy hozzájáruljon a munkaerő minőségének javításához és regionális vállalkozások versenyképességéhez. Célja, hogy integrálja az összes vállalkozási csoport képviselőit a régióban, létrehozva egy hálózatot, amely hatékony képviselője a régió szakmai ágazatainak, valamint a különböző nagyságú vállalkozásoknak is Az ipari parkok képviselni tudják a régió legfontosabb multinacionális vállalatait (Pannon Business Network 2006). Regionális K+F-politika, prioritások és intézkedések A gazdasági fejlődés az elmúlt 15 évben főleg olyan tényezőkön alapult, mint az alacsony bérek (de viszonylag szakképzett munkaerő), jól fejlett infrastruktúra, adókedvezmények és ösztönzők, jó földrajzi elhelyezkedés, közelség az osztrák határhoz és a nyugati piacokhoz. Úgy lehetne jellemezni, hogy egy olyan extenzív fejlesztésindult el, amelynek alapja munkaerő piaci tényező, de egy viszonylag alacsony technológiai bázison, bár betelepült néhány külföldi multinacionális vállalat a legmagasabb technológiai fejlesztéssel és néhány magyar kis- és középvállalkozás versenyképes technológiával és termékkel (ROP 2007). Mindazonáltal szükségessé vált, hogy ezt a széles körű fejlesztési folyamatot egy olyan intenzív szakasz váltsa fel, amelynek alapja a tudás, az innováció és a K + F tevékenység. A legfontosabb problémák a következők: - Az alacsony szintű K + F kiadás, mindössze a GDP 0,3%-a; - - Az alacsony szintű együttműködés az üzleti és az akadémiai szféra között; 43

44 - - Hiányoznak az akadémiai és egyetemi kutatóintézetek (nem hagyományos egyetem); - - Erősen központosított rendszerek, nincs regionális autonómia a K+F és az innovációs gazdaságpolitika területén. Abból a célból, hogy megbirkózni ezekkel a problémákkal, a Nyugat-dunántúli Régió saját 2001-ben egy regionális innovációs stratégiát (RIS) dolgozott ki (az egyik az elsők között Magyarországon), a regionális fejlesztési programjának megfelelően (RIS 2001). A RIS misszió a Nyugat-dunántúli innovációs rendszer fejlesztése volt. A fő célkitűzések a következők: A regionális innovációs rendszer hiányzó intézményeinek létrehozása, a meglévő intézmények megerősítése és egy megfelelő hálózatba rendezése; A vállalkozások innovációs teljesítményének növelése speciális programok és nekik kifejlesztett módszerek segítségével; A magas hozzáadott értékű tudás-alapú tevékenységek kiemelt támogatása Összességében a RIS tizenegy intézkedést tartalmaz, négy prioritásban csoportosítva. A kialakításakor minden regionális szereplő tudta, hogy a régió nem rendelkezik a pénzügyi forrásokkal annak megvalósítására, mivel a K+F és innovációs rendszer Magyarországon erősen központosított. Minden új kezdeményezésre vagy a projekt, ami pénzügyi támogatást kap, megfelel a Nyugat-dunántúli RIS prioritásainak, és kapcsolódik a nemzeti gazdaságpolitikai rendszerhez és programjaihoz. A technológia és a tudás-alapú fejlesztési program így kezdődtek. Ezen az új fejlesztési területen az első lépésben öt ágazat regionális klaszter kezdeményezései, valamint a legfejlettebb ipari központban néhány regionális innovációs központ került kifejlesztésre, úgymint Győr, Sopron, Szombathely, vagy Zalaegerszeg (Dőry / Grosz 2005). 44

45 A RIS főbb intézkedési struktúrája a Nyugat-Dunántúlon Intézkedések 1. A régió innovációs környezetének javítása. 1.1.Innovation díj és telephely marketing 1.2. A legjobb gyakorlatok terjesztése 1.3. Interregionális együttműködés 2. A tudásbázis fejlesztése és a tudás terjedésének ösztönzése A kutatási és fejlesztési, valamint innovációs projektek támogatása 2.2. Innovációs szemléletű képzések, tréningek támogatása 2.3. Az innovációs hálózatok, klaszterek, valamint a fejlesztési együttműködések 3. Az innovációs infrastruktúra fejlesztése Kutatás-fejlesztési eszközök beszerzésének támogatása 3.2. Innovációs központok és kooperációs kutatóközpontok hálózata 3.3. Innovációs szakértői és tanácsadói hálózat kiépítése 4. Az innováció finanszírozása Regionális innovációs célelőirányzat létrehozása 4.2. Pályázati preferenciák Forrás: Nyugat-dunántúli RIS, 2001 A Nyugat-dunántúlon 2004-ben technológiai előretekintés program készült - újra elsőként Magyarországon - a célja az volt, hogy meghatározza az ipari és gazdasági szerkezet folyamatos megújítását a régióban, ami megteremti a nagyobb hozzáadott érték a gazdaság alapjait, és növeli a régió versenyképességét (TEP 2004). Négy kulcsfontosságú ágazat került kiválasztásra a régióban: - Gépészet (különösen autóipar, elektronika és a mechatronika), - Turizmus (különösen a gyógyturizmus és a falusi turizmus), - A környezetipar (környezet használata, környezetbarát erőforrások és technológiák, valamint a megújuló energiák), - Tudás-ipar (a szakképzéstől a felsőoktatásig és a kutatási tevékenységig). 45

46 Ez a négy fő ágazat, sajátos ágazati háttérelemzésekkel betekintést nyújt a legfontosabb beavatkozási pontokba és az igényelt intézkedési területekbe mind regionális, mind nemzeti szinten. A klaszter-politika területén is Nyugat-Dunántúl is úttörőnek számított Magyarországon. A 2000 és 2007 között nyolc úgynevezett klaszter szervezetet (a legtöbb esetben inkább a hálózatot) hoztak létre a régióban, hogy támogassák ezeket a szektorokat. Két regionális egyetemi tudásközpont, valamint két kooperációs kutatási központ működik a régióban nemzeti finanszírozási programokból létrehozva (Grosz 2006, Grosz 2007 Pannon Business Network 2006). A regionális szinten, csak két alapvető finanszírozási forrás található a K+F és innovációs projektek számára: - hozzájárulás központi kormányzat részéről - költségvetés és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 25%-a Az Alapot regionális szinten a K+F+I t elősegítő tevékenységekre kell költeni. A régiók csak nemrég véglegesítették a közötti időszakra szóló Regionális Operatív Programot (ROP), amely része a Nemzeti Fejlesztési Tervnek (új neve: Új Magyarország Terv). Ezek uniós és nemzeti forrásból társfinanszírozottak. Azonban ezek a Regionális Operatív Programok nem tartalmaznak semmiféle intézkedést a K+F, illetve az innováció politika területén. Ezekkel a stratégiai fontosságú területekkel fog a Gazdaságfejlesztési Operatív Program foglalkozni az elkövetkezendő időszakban, az ország egész területére kiterjedően (ROP 2007, EDOP 2007). Az új Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 25%-a 2005 óta regionális szintre lett kihelyezve, és a régiók maguk dönthetnek a forrás prioritásaival kapcsolatban. Végül is a tárgyban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal megkötött támogató szerződés született. Ez az egyetlen olyan jelentősebb pénzügyi forrás az innováció területén regionális szinten (kb. 4 millió évente). A Regionális Innovációs Fejlesztési Program prioritásai együtt kerülnek kialakításra a Regionális Innovációs Ügynökségekkel a RIS prioritásainak megfelelően, valamint a közösen megfogalmazva és jóváhagyva a Regionális Innovációs Tanács által. A program azzal a céllal támogatja a régió-specifikus intézkedéseket, hogy a K + F és az innováció legyen hosszú távon a gazdasági fejlődés alapja regionális szinten. Nyugatdunántúlon az elmúlt néhány évben a program a következő innovációs prioritásokra fókuszált: Az új technológiák és a tudás terjedése az innováció érdekében; Speciális ösztöndíj a kutatók számára; Termék, technológia-és szolgáltatás innováció, új termékek és szolgáltatások, helyi fejlesztések; 46

47 Új innováció-orientált szolgáltatások ösztönzése szolgáló alap létrehozása a klaszteresedési folyamatok számára; Spin-off vállalkozások támogatása; Az innovációs központok és a vállalkozások K+F és innovációs infrastruktúrájának fejlesztése; Az innovációs kultúra fejlesztése versenyek révén, díjak és felvilágosító kampányok. K+F ráfordítások A kutatás-fejlesztési tevékenységek egyik legfontosabb mutatója a K+F ráfordítások, valamint költségek és beruházások alakulása maradt hátra a vizsgálatból. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó ráfordítások esetében a főváros és Pest megye súlya, még sokkal nagyobb mint a korábbi indikátorok esetében. Ráadásul a Közép-magyarországi régióra dominanciájának elmúlt négy-öt évben tapasztalható csökkenő tendenciája 2006-ra ismét megfordult és részesedése az ország teljes K+F ráfordításaiból ismét megközelítette a 70%-ot. A K+F beruházások nélkül számolt K+F költségeknél egy árnyalatnyival kedvezőbb a helyzet, azonban a K+F beruházások esetében még nagyobb, 76%-ot is meghaladó koncentrációról beszélhetünk, ami a korábbi 6 év legmagasabb értéke. Ezek után nem csoda, hogy az egyes vidéki régiók K+F költségekből és beruházásokból való részesedése rendkívül csekély, mely probléma hatványozottan érzékelhető az egyébként is hiányos kutatás-fejlesztési kapacitásokkal bíró Nyugat-Dunántúl esetében. A Nyugat-dunántúli régióban az összes K+F ráfordítás 2006-ban megközelítette a 9,5 milliárd Ft-ot, melynek az országos tendenciákhoz viszonyítva kisebb, mindössze 12,5%-a fordítódott K+F beruházásokra, 8,2 milliárd Ft a kutatás-fejlesztési tevékenységek során felmerült költségeket jelentették. Az elmúlt 10 esztendőt tekintve ugyanakkor megállapítható, hogy elsősorban a vállalati szféra ilyen irányú aktivizálódásának köszönhetően összességében a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb a K+F beruházások aránya a ráfordításokon belül 19-20% körüli értékkel, míg az ország többi régiója jellemezően 16%-os vagy az alatti értékekkel szerepel. Ennek ellenére azonban mind a K+F költségek, mind a K+F beruházások tekintetében a régió mindössze az 5. helyet foglalja el a hazai régiók ranglistáján, ahonnan 2000 óta nem sikerül feljebb lépnie, holott 10 éves kitekintésben a régió büszkélkedhet a legmagasabb növekedési ütemmel mind az összes K+F ráfordítás, mind pedig a K+F költségek esetében. Ennek oka egyértelműen az óriási lemaradás, amely a korábbi koncentrált és a régió szempontjából hátrányos intézményi és infrastrukturális háttérből fakad. Hasonló eredményeket kapunk akkor is, ha az egy lakosra jutó K+F ráfordítások összegét vizsgáljuk. A régión belül a K+F ráfordítások területi felhasználását tekintve ha lehet még nagyobb a koncentráció mértéke, mint a többi K+F mutató esetében volt. Győr-Moson-Sopron megyében az egy lakosra jutó K+F ráfordítás kétszerese mint a másik két megye hasonló értékeinek összege. Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy a Nyugat-dunántúli régió súlya a K+F potenciálja tekintetében messze elmarad a gazdasági súlya, vagy akár csak népessége által képviselt országos részesedéstől. Annak ellenére, hogy a 1990-es évek közepe óta rendkívül pozitív 47

48 folyamatoknak lehetünk tanúi a régióban, szinte valamennyi mutató tekintetében a Nyugat- Dunántúl produkálta az elmúlt 10 esztendőben a legdinamikusabb fejlődést. A K+F teljesítményét illetően köszönhetően elsősorban a borzasztóan alacsony bázisértékeknek, valamint a feltételek javítását nehezítő egyéb tényezőknek (gazdaság szerkezete, üzleti K+F tevékenységek alacsony jelenléte, vagy hagyományos egyetemi campusok, kutatóegyetemek hiánya) még mindig nem éri el a főváros nélkül számított vidéki Magyarország átlagát (a tudományos szféra nagymértékű területi koncentrációjának köszönhetően a Középmagyarországi régió súlya a mutatók többsége esetén meghaladja az 50%-ot). Az erős budapesti és kelet-magyarországi vagy dél-dunántúli felsőoktatási és kutató központok versenyképessége és forrásszerző képessége jelenleg sokkal jobb, mint a nyugat-dunántúliaké. A hazai régiók között így ezen K+F input mutatók tekintetében a legtöbb esetben mindössze az 5-6. helyen szerepel, és a közeljövőben sem várható jelentős előrelépés. Még súlyosabb a probléma, ha a régiói innovációs tevékenységét európai dimenzióban vizsgáljuk. Az EIS legfrissebb eredményei (European Innovation Ssoreboard 2006) alapján, bár az ország többi régiójához képest már nem mondható olyannyira hátrányosnak a Nyugat- Dunántúl helyzete, hiszen 0,25-ös értékétől csak Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl tér el számottevően. Mindazonáltal az Uniós átlaghoz viszonyítva (EU25: 0,45, EU15: 0,5), vagy akár csak a közelben régiókkal összevetve (Szlovénia: 0,52, Stájerország: 0,58, Bratislava: 0,66) rendkívüli mértékű a lemaradás. A nyugat-dunántúli érték a 203 régiót rangsoroló listán,mindössze a 176. helyre elegendő, ami valljuk be őszintén nem sok büszkeséggel tölthet el bennünket. A régió forrásszerző képességében megmutatkozó hiányosságot jól mutatja, hogy a 2005-ben az állami fejlesztési forrásoknak mindössze 7%-át volt képes megszerezni, míg népessége alapján részesedése 9,8% (VÁTI-ÖTM 2007). Különösen igaz volt ez a gazdaságfejlesztési támogatásokra, az országban megítélt összes, e célra fordítható forrásnak mindössze 3%-a érkezett a régióba, az egy főre jutó gazdaságfejlesztési támogatás kevesebb, mint harmada az országos átlagnak. Az egyes fejlesztési területek támogatottsága ezen alacsony összegen belül is rendkívül egyenlőtlen volt (6. táblázat). A Nyugat-dunántúli régióban, az összes gazdaságfejlesztési támogatás messze legnagyobb hányada, közel 67%-a (1,5 Mrd Ft) innovációra, illetve kutatásra került felhasználásra, ami a regionális egyetemi tudásközpontok kiemelkedő összegének köszönhető. Országos összehasonlításban azonban elsősorban az országos szinten is jegyzett kutatóbázisok alacsony száma miatt nem ennyire kedvező a helyzet, hiszen az országban kutatási célra megítélt támogatásoknak mindössze 5%-a érkezett e régióba, így az egy főre jutó kutatási támogatás csak fele az országos átlagnak (VÁTI-ÖTM 2007). A régión belül a támogatások nagy része elsősorban az egyetemi városokat magukba foglaló kistérségekben összpontosult (Győri, Soproni, Mosonmagyaróvári, Keszthelyi kistérség, kisebb mértékben Szombathelyi), mellettük mindössze minimális mezőgazdasági jellegű innovációs, vagy kutatási támogatást sikerült más kistérségnek felszívnia. 48

49 A régióban felhasznált gazdaságfejlesztési célú támogatások, 2005 Összes megítélt támogatás, ezer Ft Régió részesedése az összes támogatásból, % Támogatások megoszlása a részcélok között, % Egy főre jutó támogatás, Ft Egy főre jutó támogatás országos átlaga Ft vállalkozásf ejlesztés innováció, kutatásfejlesztés üzleti infrastruktúra fejlesztése turizmus összesen ,05 5,1 31,6 14,4 3,0 0,8 67,1 15,6 16, Forrás: VÁTI-ÖTM, Összegzésül azt mondhatjuk, hogy a Nyugat-dunántúli régió K+F és innovációs potenciáljában megmutatkozó hiányosságok már középtávon is veszélyeztethetik a térség gazdasági növekedésének fenntarthatóságát, ezért ennek a kettősségnek a feloldása elsőfokú prioritás kell hogy legyen. 49

50 II.2.2 A régió SWOT analízise Erősségek és gyengeségek az alábbi vonatkozásban: Források, Eljárásmódok, Infrastruktúra, Pályázatok, A főbb szereplők hozzájárulása, úgymint ipari parkok, inkubátor házak ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Kivételesen jó földrajzi környezet (európai közlekedési tengelyek, természetes víziutak, 4 országgal határos régió A belső kohéziót és a külső kapcsolatokat szolgáló, a gyors elérhetőséget biztosító közlekedés hálózati elemek hiánya: észak-déli (M9 és M86) és kelet-nyugati (M8, M85) tengelyek, továbbá a szomszédos országokkal a közvetlen kapcsolatot biztosító határközeli településközi utak. Elavult, amortizálódott közlekedési infrastruktúra út-, vasút- és víziutak, folyami- és légi kikötők, járműpark). Természeti, kulturális és épített örökség gazdag kínálata, kedvező turisztikai adottságok (fenntartható vidéki turizmus a termál és gyógyvizek hasznosításával) Az egy főre jutó GDP alacsony az EU átlaghoz viszonyítva, jelentős területi különbségek az észak-déli határvonal mentén Alacsony munkanélküliség regionális szinten A régióban jelentős és növekvő belső egyenlőtlenségek tapasztalhatók, belső periférikus térségekben a munkanélküliség koncentrációja jellemző, jövedelmek és jövedelemszerzési lehetőségek erősödő területi különbségei; mobilitás alacsony szintje (közlekedési nehézségek, lakáshelyzet) Együttműködési rendszerek tradíciója, nyitott gondolkodás (pld. működő munkaerő piaci paktumok; klaszterek; városhálózat, kistérségi A külföldi és a hazai ágazatok közötti kapcsolat gyenge; jelentősen különböző gazdasági fejlettségű térségek a régión belül, mely eltérő 50

51 együttműködések, aktív civil hálózat, határmenti és nemzetközi együttműködések széles köre). A kialakult határ-menti kapcsolatok jó lehetőséget adnak az Európai Best Practice-ek adaptálására. érdekeltséget eredményez. A külföldi ágazatok mobilitásából adódó sebezhetőség. Erős, nagy hagyományokkal rendelkező középfokú és felsőoktatási képzőhelyek Megyei jogú városokban a szociális tv. szerint erős szociális intézményrendszer (a leginkább kiépült itt). Társulásos szociális ellátások. Agrár középfokú- és felsőfokú oktatás, K+F (Sopron, Keszthely, Mosonmagyaróvár) Tőkeerős mezőgazdasági. vállalkozások, koncentrált termelés, magas termesztéstechnológia, alacsonyabb környezeti terhelés, kedvező termőhelyi adottságok. A régió adottságai a megújuló energiák hasznosítására nagyon kedvezőek A felsőoktatási intézmények integrációjának és gazdasági orientációjának alacsony színvonala (valós tartalmú, kölcsönös előnyökön alapuló hálózati együttműködések szűk köre). Jelentős esélykülönbségek a földrajzi elhelyezkedésből következően az egyes képzőhelyek között. A régió nem rendelkezik orvostudományi egyetemmel, így klinikákkal, mint a progresszív egészségügyi ellátás csúcscentrumával, és nem rendelkezik transzplantációs centrummal sem. Az egészségügyi intézmények rossz fizikai állapota. A modern szakképzés és gyakorlat terén hiány tapasztalható. Alacsony szintű innovációs tevékenység a régióban, különösen Vas és Zala megyében, a régió kutatásfejlesztési kapacitása nemzetközi, sőt országos viszonylatban is gyenge. A gazdasági folyamatok közvetlen hatása a humán erőforrás fejlesztés meghatározó elemeire - képzési kínálat, képző-szervezetek tevékenysége, képzés módszertana, gyakorlat-orientáltsága, stb, - csekély. A képzett munkaerő elvándorlása a régióból Biológiai sokféleség magas foka, természetes és természetközeli tér- és tájszerkezet, magas erdősültség, gazdag vadállomány Okszerű mező-, erdő-, vad- és tájgazdálkodás hiánya Gazdag, jó minőségű felszíni és felszín alatti vízrendszer, vizes élőhelyek Érzékeny vízgyűjtők, vízbázisok magas aránya, komplex 51

52 megléte vízgyűjtővédelem hiánya A környezeti nevelés intézményesített alapjai kiépültek Szervezeti és személyi felkészültség hiánya a közeljövőben dinamikusan növekvő fejlesztési források környezetkímélő felhasználására Egyedi településhálózat és sajátos településszerkezeti jegyek. Nyugodt, minőségi lakókörnyezetet biztosító aprófalvas térségek. Az öt megyei jogú városból és a középvárosokból álló erős városhálózat. Rendkívül alacsony arányú szennyvízkezelés a kistelepüléseken. Az aprófalvas, illetve városhiányos térségekben nehezen biztosíthatók az alapszolgáltatások, ill. az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a települési lejtővel párhuzamosan csökken a közszolgáltatások színvonala. A belső perifiriákat az elöregedés jellemzi. Az agglomerációs, ill. agglomerálódó térségekben a tömegközlekedés elégtelen színvonala, nagyvárosi problémák megjelenése. Kedvező mutatók a nagy sávszélességű Internet kapcsolatok terén a lakossági felhasználók körében is, nagyobb településeken jó az informatikai infrastrukturális ellátottság, az oktatási intézmények fogékonyak az IKT sokoldalú alkalmazására Az elektronikus szolgáltatásfejlesztések nem teljes körűek, az aprófalvas településszerkezet miatt az országosnál nagyobb gondot okoz "az utolsó mérföld" problémája, a "nem felhasználó" csoportok lemaradottsága fokozatosan nő, a digitális írástudás hiánya nagyszámú népességet érint, az elektronikus kereskedelem alacsony fokú. Nagy a fogadókészség, nyitottság, kezdeményezőkészség az innovatív megoldásokra a regionális szereplők részéről Szkepticizmus a pályázatokkal szemben 52

53 Lehetőségek és veszélyek az alábbiak vonatkozásában: Jogi és politikai tényezők, Gazdaság, Technológiai fejlődés, Hálózat építés, Társadalmi tényezők LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Kedvező feltételek a kivételes földrajzi adottság "kihasználásához" (gyorsforgalmi közlekedési tengelyek és környezetbarát elosztóhálózat, logisztikai központok létesítése, kombinált fuvarozás alkalmazása) A régión átvezető korridorokon közlekedők számára nem válik/ tesszük vonzóvá térségünket (a forgalom megállás - értékeink megtekintése illetve a régió gazdaságával való összekapcsolódás - nélkül "halad át" rajtunk). A tranzit szerep felerősödése veszélyezteti a környezet állapotát. Helyi együttműködéseket ösztönző támogatáspolitika (és ezáltal hatékony végrehajtási és igazgatási rendszerek, a régión belüli különbségek csökkentése, minőségi munkahelyek kialakítása) Erősödő határ menti együttműködések (öt ország metszéspontján) A turisztikai ágazat szerepének erősödése (országosan) Kutatás-fejlesztés, innováció vonatkozásában valós kitörési Hatékony együttműködési lehetőségek, keretszervezetek hiányában a régión belüli közös érdekeltség szintje erősen lecsökken. A helyi együttműködések gyengülnek, mert a közös eredmények lassan / nem jönnek létre. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok figyelmen kívül hagyásával az egészségügyi intézményrendszer, valamint a szociális ellátórendszer nem tud megfelelni a jelenlegi és változó jövőbeni igényeknek, a méltó gondozás feltételeinek. A jelenlegi szociális jogszabályok fennmaradása konzerválhatja a problémákat. A for-profit szereplők (a közszolgáltatásokban) nem feltétlenül a legrászorultabbak igényeihez igazodnak A régió fejlődéséhez nem megfelelő szakképzettségű munkaerő 53

54 pontok Növekvő regionális intézményi kapacitás feltételeinek teljesülése (mind a régió, mind a kistérségek szintjén). A képzőhelyek hálózattá szervezésének esélyei jók (TISZKek hálózata, felnőttképző szervezetek hálózata, felsőoktatási képzőhelyek hálózata, a kutatásfejlesztés szervezeteinek hálózata) Regionális Munkaerő Piaci Paktum, amely befolyással lehet a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás valamint a kutatásfejlesztés szervezetei közötti együttműködésre Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának szellemében létre hozható az integrált szakképzés, felnőttképzés és felsőoktatás hálózatelvű -regionális -rendszere. Alternatív, fenntartható környezettechnológiák mind szélesebb körű alkalmazása az EUban Igény növekedése a fenntartható, ökológikus területhasználat és tájgazdálkodás kialakítása, a biológiai sokféleség, a természetközeli tér- és tájszerkezet megőrzésére A környezeti érdekek ökológikus szemléletű horizontális érvényesítése, különösen a gazdaság-, terület- és vidékfejlesztés, valamint a turizmus fejlesztése során Összehangolt, ökológiai szempontokat figyelembe vevő vízgazdálkodási rendszer megvalósításának jogszabályi keretei Az urbanizációs és gazdasági nyomás következtében a térszerkezet rohamos darabolódása, a természetes/természetközeli élőhelyek degradálódása, fogyatkozása A régión kívülről érkező képzési kínálat nem várja meg, amíg az érintettek megegyezésre jutnak... A képzett munkaerő számára nem sikerül vonzó lehetőségeket kínálni, elhagyják a régiót, illetve a migráció felerősödik a vidéki településekről a városokba. A fosszilis energiahordozók további térnyerése A régió helyzetének -egysíkúan az egy főre jutó GDP-ből levezetett - megítéléséből fakadó hátrányokkal a régió politikai erőinek összefogásával sem tudunk megküzdeni. Környezeti érdekek elnyomása, nem kellő érvényesülése, túlzott gazdasági érdekérvényesülés Felszíni és felszín alatti vizeink túlhasznosításának kockázatai, a külföldről érkező vizekre nincs hatásunk Partnerségen alapuló feladat és Helyi gazdaságfejlesztés feltételeinek 54

55 felelősségviselés a régió környezetitermészeti állapotának javítása érdekében, nyilvánosság és társadalmi partnerség biztosítása romlása, emiatt növekvő környezeti kockázat és a fenntartható fejlődés lehetőségének elvesztése Folyamatos monitoring biztosításának lehetőségei a munkaerő piaci igényekből kiinduló, a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás valamint a kutatásfejlesztés változásait nyomon követő informatikai rendszer létrehozásával. A települési fejlesztéseknél a működtetéshez szükséges források nem állnak folyamatosan rendelkezésre, nincsenek tapasztalatok a biztonságos működtetés kritériumaival kapcsolatban Szándék a közigazgatási szervezetek részéről az elektronikus ügyintézés bevezetésére Minden késlekedés egy más, új helyzettel való szembekerülés veszélyét rejti magában Biotermékek és közvetlen helyi termékértékesítés térnyerése Mezőgazdasági termelés további koncentrációja, "iparosodása" Vidéki élettér egyre vonzóbbá válása (nem csak mint "alvóhely") Vidéki élettérben központi döntések eredményeként további életszínvonal csökkenés (vasútvonalak leépítése, iskolák és postahivatalok bezárása) Hatékony régiók közti együttműködések az (egészségügyi) ellátás különböző területein a hiányszakmák pótlására 55

56 III. A régió vállalkozásainak és az innovációs képesség fejlődéséhez hozzájáruló főbb szereplők III.1 Az üzleti ágazatok általános helyzetképe különös tekintettel az innovatív vállalkozásokra Az üzleti ágazat jelenlegi helyzete, a leginnovatívabb és legígéretesebb ágazatok bemutatása A Nyugat-dunántúli régióban működő vállalkozások innovációs tevékenysége 2007 tavaszán került felmérésre a nyugat-dunántúli innovációs ügynökség programja alapján, az addig eltelt három éves időszak adatait vizsgálva. A mintegy 401 cég közreműködésével megvalósult felmérés három fő részre osztható, az első a vállalkozásokra vonatkozó általános információkra vonatkozik, például azok területi elhelyezkedésére, tevékenységi területére, méretére, éves árbevételére, valamint térbeli kapcsolataira. A második rész a cégek innovációs tevékenységének jellegét mérte fel, különös tekintettel a vállalkozások által megvalósítható innováció négy típusára a termék-, folyamat-, szervezési-szervezeti-, és marketing innovációra. Végül, de nem utolsósorban az innováció megvalósulásának feltételei, a jövőre vonatkozó fejlesztési tervek és a térség innovációs képessége kerültek vizsgálatra. Ezeken kívül a vállalkozások informatikai rendszeréről, valamint a humánerőforrásállományról és a szabadalmakról kaptunk információkat. A cégek átlagosan árbevételük 3,44%-át, de maximum 70%-át fordították kutatás-fejlesztési tevékenységre. Sajnálatos módon a Nyugat-dunántúli régió vállalatainak 70,3%-a nem költ K+F tevékenységre. Árbevételük 1-5%-át 15,5%-uk, 11%-nál többet pedig csupán 9,5%-uk fordít kutatásra. Ugyanezekben az években a K+F ráfordítás átlagos éves összege megközelítőleg 87 millió forint volt, melyet néhány nagyvállalat hatalmas K+F kiadása jelentősen torzít, mint például a legnagyobb kutatásra fordított 23 milliárd forintos összeg. Ezeket kiküszöbölendő, a medián pontosabb információval szolgál, melynek értéke 0 millió forint. Ha azonban a mediánt csak azokra a vállalatokra vonatkozóan számoljuk ki, amelyeknél volt K+F kiadás, értéke 16,5 millió forint. A kutatási tevékenységről reálisabb összképet kapunk, ha az egy foglalkoztatottra jutó K+F kiadás átlagos éves összegét vizsgáljuk, így egy foglalkoztatottra átlagosan 694 ezer forint kiadás jutott, a maximális érték pedig 25 millió Ft/fő volt. A medián a valósághoz közelibb képet ad, mely itt is 0 millió forint értékű, viszont a csak K+F kiadással rendelkező vállalatokat vizsgálva 470 ezer forint. A szakképzett munkaerő megfelelő számban való megléte az innovatív vállalatok hatékony működésének elengedhetetlen kelléke. A vizsgálatunk tárgya ebben az esetben a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak aránya volt. Nyugat-Dunántúli vállalatok munkavállalóinak átlagosan 14,49%-a rendelkezik felsőfokú képesítéssel, de léteznek olyan vállalatok is, ahol minden egyes foglalkoztatott felsőfokú végzettségű. A vizsgált időszakban reprezentatív mintánk vállalatai átlagosan munkavállalóik 3,32%-át foglalkoztatják kutatás-fejlesztés területén. 56

57 A vállalati minta kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos alapadatai, % K+F ráfordítások összege az éves árbevétel hányadában - Átlag 3,44 K+F ráfordítás az árbevétel hányadában - 0% 70,3-1-5% 15,5-6-10% 4,7-11+% 9,5 K+F ráfordítás átlagos éves összege, millió Ft - Átlag 86,94 - Medián 0 - Maximum Egy foglalkoztatottra jutó K+F kiadás átlagos éves összege, millió Ft - Átlag 0,69 - Medián 0 - Maximum 25 A munkavállalók hány %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel - Átlag 14,49 - Medián 10 - Maximum 100 A munkavállalók hány %-a foglalkoztatott a K+F területén ( években átlagosan) - Átlag 3,32 - Medián 0 - Maximum 100 Forrás: Csizmadia - Grosz (2008) A nyugat-dunántúli vállalkozások 37,9%-a (152 db) rendelkezik saját önálló termékkel, mely az előző kutatásunkban szereplő 56,1%-nál 18,2%-kal kevesebb. A minőségbiztosítások tekintetében hasonló a helyzet. A megkérdezett cégek 41,4%-ának van valamilyen típusú minőségbiztosítása. Az vállalkozások által használt minőségbiztosítások 26,7%-át az ISO 9001, 19,3%-át a HACCP, 16,6%-át pedig ISO 9001:2000 forma teszi ki, hasonlóan a ös időszakot magába foglaló tanulmányunk vizsgálatához. A következőkben megvizsgáljuk, hogy a különböző földrajzi helyek a megye, a régió, az ország többi része, az Európai Unió országai, más európai országok és más Európán kívüli országok mekkora súlyt képviselnek a vizsgált tevékenységek terén. Megfigyelhető a megye túlsúlya mind a beszerzés mind az értékesítés területén, ami a beszerzésnél 44,4%- ot, az értékesítésnél pedig 52,1%-ot jelent. A második legnagyobb súllyal az ország többi része szerepel, ez a beszerzésnél átlagosan 23,2, az értékesítésnél 17,2%. A régió a

58 Átlag (%) Átlag (%) 2006-ig tartó három évben a beszerzés területén 15,2%-os súllyal a harmadik helyet foglalja el, míg az értékesítés területén 13,5%-kal csupán a negyedik helyen áll. A különböző földrajzi helyek súlya a beszerzés területén , Megye 15,2 Régió 23,2 Ország többi része Error bars: 95% CI 13,5 EU országai 0,7 Más európai országok 0,5 Más európán kívüli országok Forrás: Csizmadia - Grosz (2008) A különböző földrajzi helyek súlya az értékesítés területén , ,5 17,2 14,2 1,6 0,5 0 Megye Régió Ország többi része Error bars: 95% CI EU országai Más európai országok Más európán kívüli országok Forrás: Csizmadia - Grosz (2008) Ezek az alacsony értékek a regionális kohézió és a régión belüli gazdasági kapcsolatok gyengeségére, valamint a tervezési-statisztikai régiók életképtelenségére utalnak. Az Európai Unió országai a beszerzés területén a negyedik, értékesítés területén pedig a 58

59 % harmadik helyet foglalják el. A más európai országok és az Európán kívüli országok beszerzési-értékesítési részaránya elenyésző. Az átlagos 989 millió forint éves árbevétel alatti vállalatok beszerzési és értékesítési tevékenységében a megye, mint területi egység dominál. Ha az átlagos árbevétel feletti cégeket vizsgáljuk, akkor ugyancsak a megye túlsúlya mutatható ki, azzal a különbséggel, hogy az ország többi része, valamint az Európai Unió dominanciája megnő. Hasonló a helyzet abban az esetben, amikor a foglalkoztatottak évi statisztikai állománya, tehát a vállalat mérete alapján készítünk összehasonlítást. A kis- és középvállalatok (kevesebb, mint 250 fő foglalkoztatottal) beszerzési-értékesítési területe jellemzően az a megye, ahol az adott cég működik. A nagyvállalatok (több, mint 250 fő foglalkoztatottal) esetében szintén a megyéből kerül ki a legtöbb partner, de az ország többi része és az Európai Unió itt is előtérbe kerül. Végül, ha a vállalkozásokat K+F ráfordítás átlagos éves összege alapján osztjuk két csoportra, akkor az előzőekhez hasonló eredményt kapunk. A régió vállalatai által megvalósított innovációk A Nyugat-dunántúli régió vállalkozásai közül azokat tekinthetjük innovatívnak, melyeknél a vizsgált három évben a négy fő innováció típus termék, folyamat, szervezési-szervezeti és marketing bármelyike előfordult. Ennél fogva a nyugat-dunántúli vállalkozások fele (50,1%-a) innovatívnak mondható. Az innovatív vállalkozások aránya szinte azonos a ös kutatásunkban szereplőnél. Az Eurostat CIS4 felmérés eredménye alapján, mely ugyanezen mutatókat a közötti időszakra vonatkozóan tartalmazza, azt mondhatjuk, hogy az EU27 tagországaiban ez az arány átlagosan 42%, Magyarországon pedig pont a fele, 21% (Fourth Community Innovation Survey 2007). A négyféle innováció típus előfordulása, A 4 féle innováció típus közül hány fordult elő? ,8 31, ,4 9,5 0 1 féle 2 féle 3 féle 4 féle A 4 féle innováció típus közül hány fordult elő? Forrás: Csizmadia - Grosz (2008) 59

60 Az innovációs tevékenységek közül átlagosan 2 fordult elő. Az innovatív vállalkozások 38,8%-a csak egy, 31,3%-a kétféle, 20,4%-a háromféle, 9,5%-a pedig négy féle innovációt valósított meg. Abban az esetben, ha legalább három innováció típus előfordult, komplex innovációs tevékenységről beszélünk, amely csupán az innovatív vállalkozások 29,9%-ánál volt megtalálható. 1. A termékinnováció A termékinnováció alatt egy új áru vagy szolgáltatás, illetve képességei terén jelentősen továbbfejlesztett áru vagy szolgáltatás forgalomba hozatalát értünk. Az innovációnak a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban, vagy a piacon is újdonságnak számítania. A vizsgált három évben a Nyugat-dunántúli régió vállalkozásainak 19,7%-a vezetett be, vagy fejlesztett ki új vagy jelentősen továbbfejlesztett árukat, szolgáltatásokat pedig 7,2%-uk, ami azt jelenti, hogy az összes termékinnovációt végző vállalkozás száma 89 volt. Mindkét érték kisebb az előző felmérésünkben szereplőnél. Csak a termék-innovációt megvalósító vállalkozásokat figyelembe véve azok 88,8%-a fejlesztett ki árukat, 32,6%-a szolgáltatásokat Termék innovációról tehát akkor beszélünk, ha az áru és/vagy szolgáltatás innováció előfordult az adott időszakban, ily módon a reprezentatív minta vállalkozásainak 22,2%- ánál figyelhető meg valamilyen termékinnováció, mely 6,8%-kal alacsonyabb a ig tartó időszak cégeinek innovációs aktivitásánál. A termékinnováció révén innovatívnak mondható vállalatok 78,7%-a csak egyféle, 21,3%-a pedig mindkét féle termékinnovációt megvalósította. Ezeket az innovációkat jellemzően a vállalkozások saját maguk illetve az adott cégcsoport önállóan fejlesztette ki, mely az effajta innovációt megvalósító vállalkozások 85,4%-át jelenti. Sajnos e téren más vállalkozásokkal, intézményekkel, szervezetekkel csupán 14,6%-uk kooperált. A termékinnováció típusainak előfordulási valószínűsége Termékinnovációt megvalósító vállalatok %-a Új áruk bevezetése 88,8 Új szolgáltatások bevezetése 32,6 Forrás: Csizmadia - Grosz (2008) A ig tartó években a termékinnováció legnagyobb mértékben a termékskála vagy a szolgáltatási kör bővüléséhez járult hozzá, mely a háromfokozatú skálán a termékinnovációt megvalósító (és az adott hatást érzékelő) vállalkozások csaknem felének nagymértékű hozzájárulást jelentett. Az újítás az áruk és/vagy szolgáltatások minőségének jelentős javulását is eredményezte, a cégek 42,7%-a nagymértékű és szintén 42,7%-a közepes mértékű hozzájárulást jelölt meg. A vizsgált időszakban a termékinnováció a vállalatok 41,2%-a számára a piaci részesedés növeléséhez közepes mértékű hozzájárulást eredményezett. 60

61 A termékinnováció hatásának mértéke az azt megvalósító vállalkozások %-ában Nagyobb termékskála vagy szolgáltatási kör Piaci részesedés növelése a vállalkozások Jobb minőségű áruk vagy szolgáltatások Magas Közepes Alacsony Nem volt ilyen hatás 48,3 36,8 13,8 1,1 33,3 40,2 24,1 2,3 40,7 40,7 14,0 4,7 Forrás: Csizmadia - Grosz (2008) Az áru és/vagy szolgáltatás innovációk a Nyugat-Dunántúl termékinnovációt megvalósító vállalatainak 62,8%-a számára újak voltak az adott vállalkozások piacán, 47,1%-uk szerint pedig csak saját maguknak jelentett újdonságot. Kutatásunk kimutatja, hogy a évi teljes árbevételből átlagosan 25,36%-os részesedéssel bírnak a ig tartó három évben bevezetett új termékek. A vállalkozásoktól azt is megkérdeztük, hogy az új termék ötletétől számítva átlagosan mennyi idő telik el annak piaci bevezetéséig, mely átlagosan 7 hónapot jelent. 2. A folyamatinnováció A folyamatinnováció egy új vagy jelentősen továbbfejlesztett technológia, eljárás, alkalmazás, termelési folyamat, forgalmazási módszer vagy az árukat vagy szolgáltatásokat támogató tevékenység bevezetését jelentette. Az innovációnak úgymint a termékinnováció esetében az adott vállalkozás számára kell újnak lennie, és nem számít, hogy az innovációt ki fejlesztette ki között a Nyugat-dunántúli régió vállalkozásainak 24,9%-a valósított meg valamilyen folyamatinnovációt, mely 1,6%-kal alacsonyabb az előző felmérésünk mintájához képest. Ha szűkítjük a kört és csak az innovatív cégeket vizsgáljuk, akkor megfigyelhető, hogy a vállalatok majdnem fele hajtotta végre az innovációnak e típusát. A folyamatinnováció típusainak előfordulási valószínűsége Folyamatinnovációt megvalósító vállalatok %-a Termelési módszerek 78,0 Logisztikai, szállítási vagy terjesztési 33,0 módszerek Tevékenységek 52,0 Forrás: Csizmadia - Grosz (2008) 61

62 A háromféle innováció típus közül a folyamatinnovációt megvalósító cégek 54%-ánál egyféle, 29%-ánál kétféle, 17%-ánál pedig háromféle fordult elő. A vizsgált időszakban a cégek 78%-a vezetett be az áruk vagy szolgáltatások gyártására, illetve termelésére szolgáló új vagy jelentősen továbbfejlesztett módszereket. 52%-uk alkalmazott a folyamatok gyártására szolgáló új, vagy jelentősen továbbfejlesztett tevékenységeket és csupán 33%-uk vezetett be új, vagy jelentősen továbbfejlesztett logisztikai, szállítási vagy terjesztési módszereket az alapanyagok, áruk vagy szolgáltatások tekintetében A folyamatinnovációt megvalósító vállalkozások 62,6%-ának az innováció saját vállalkozáson vagy cégcsoporton belül történt, 37,4%-uk pedig más vállalkozásokkal, intézményekkel, szervezetekkel közösen fejlesztett. Ez az arány jelentősen magasabb, mint amit a termékinnováció esetében láthattunk. A folyamatinnováció hatásait ugyancsak háromfokozatú skálán vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb mértékben a termelés vagy szolgáltatás rugalmasságához járult hozzá, melyet azonban a legtöbb vállalkozás (45,8%) közepes minőségűnek jelölt és mely csupán 34,4%-nak jelentett nagymértékű hatást. Az innováció a megkérdezett vállalatok 22,3%-ánál nagymértékű, több mint felénél pedig közepes mértékű hatást eredményezett a termelő- vagy szolgáltatási kapacitás kihasználásában, így a második legfontosabb tényezőnek ezt tekinthetjük. Felmérésünkből arra is választ kapunk, hogy a folyamatinnováció mennyire segítette az egységre jutó anyag- és energiaköltség csökkentését. Ez a vállalkozások csupán 11,5%-ának jelentett nagymértékű csökkenést, 55,1%-ának viszont közepeset. A folyamatinnováció igaz a legkisebb mértékben, de az egységre jutó bérköltség csökkenéséhez is hozzájárult a vállalkozások 50%-ának közepes hatást eredményezve. A folyamatinnováció hatásai az azt megvalósító vállalkozásokra A hatás mértéke a vállalkozások %-ában A termelés vagy szolgáltatás rugalmassága A termelő- vagy szolgáltatási kapacitás kihasználtsága Az egységre jutó bérköltség csökkenése Az egységre jutó anyag- és energiaköltség csökkenése Magas Közepes Alacsony Nem volt ilyen hatás 33,3 44,4 19,2 3,0 21,2 48,5 25,3 5,1 5,1 35,4 30,3 29,3 9,1 43,4 26,3 21,2 Forrás: Csizmadia - Grosz (2008) 62

63 3. A szervezési-szervezeti innováció A vizsgált minta vállalkozásai közül 20,9% hajtott végre valamilyen szervezéssel-szervezettel kapcsolatos újítást. Abban az esetben, ha csak az innovatív cégeket nézzük, ez az arány már 41,8%, ami az előző felmérésünkben szereplő értéknél majdnem 5%-kal magasabb. A régióban működő vállalkozások csaknem háromnegyede, 71,4%-a csak egy-, 13,1%-a kettő-, 15,5%-a pedig háromféle szervezeti-szervezési innovációt is megvalósított. A megfigyelt három évben a legtöbb vállalkozás (71,4%) a külső kapcsolattartás módjában (vállalkozásokkal és egyéb más intézményekkel, szervezetekkel) új vagy továbbfejlesztett módszereket, eljárásokat vezetett be. 47,6%-uk alkalmazott üzleti gyakorlatot, a munka irányítását, a menedzsmentrendszereket érintő új vagy jelentősen továbbfejlesztett módszereket, eljárásokat; munkahelyi szervezetben, a szervezeti struktúrákban és döntéshozatali eljárásokban új vagy jelentősen továbbfejlesztett módszereket, eljárásokat pedig csupán egynegyedük. A szervezeti-szervezési innováció típusainak előfordulási valószínűsége Szervezési-szervezeti innovációt megvalósító vállalatok %-a Az üzleti gyakorlatot, a munka irányítását a 47,6 menedzsmentrendszereket érintő módszerek, eljárások A munkahelyi szervezetben, a szervezeti struktúrában és 25,0 döntéshozatali eljárásokban új módszerek, eljárások A külső kapcsolattartás módjában új módszerek, eljárások 71,4 Forrás: Csizmadia - Grosz (2008) A szervezési-szervezeti innováció a válalkozások 58,8%-ának a külső kapcsolattartás hatékonyabbá tételéhez nagymértékben hozzájárult és csupán 3,6%-uknak nem hozott semmi eredményt e téren. A munka irányítás hatékonyságának javításához 38,3%-uknak nagymértékben és ugyancsak 38,3%-uknak közepes mértékben járult hozzá. A vállalkozások 53,3%-a számára a döntéshozatali eljárások hatékonyabbá tételében közepes mértékű hatást eredményezett, azonban 8,3%-uknak az innováció nem jelentett semmi előrelépést e területen. A szervezeti-szervezési innováció hatásai az azt megvalósító vállalkozásokra Magas Közepes Alacsony Nem volt ilyen hatás A munka irányításának hatékonyabbá válása 37,3 37,3 22,9 2,4 A döntéshozatali eljárások javulása 15,9 48,8 26,8 8,5 A külső kapcsolattartás hatékonyabbá válása 56,6 20,5 19,3 3,6 Forrás: Csizmadia - Grosz (2008) 63

64 4. A marketing innováció A marketing innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett marketing módszerek alkalmazását jelenti az értékesítés növelése érdekében, megcélozva a fogyasztói szükségleteket, új piacok megnyitását, vagy a termékek új célú piaci elhelyezését. A Nyugat-dunántúli régió vállalkozásainak 32,4%-a végzett marketing innovációt, viszont abban az esetben, ha csak az innovatív vállalatokat vizsgáljuk, ez az arány 64,7%. A vizsgálatba bevont vállalkozások közül legtöbben (39,2%) kétféle marketing innovációt is megvalósítottak, 28,5%-uk pedig csak egyfélét. Komplex (mind az ötféle) marketing innováció a vállalkozások 9,2%-ánál fordult elő. A legtöbb marketing újítás a termékek reklámozása terén történt, marketing innovációt e területen a cégek 62,3%-a vezetett be. Új, vagy jelentősen továbbfejlesztett marketing módszereket a termék piacra dobásában a marketing innovációt megvalósító cégek több mint fele, a terméktervezésben 45,4%- a, a csomagolásban 40%-a, az árképzésben pedig 30,8%-a. A marketing innováció típusainak előfordulási valószínűsége Marketing innovációt megvalósító vállalatok %-a Terméktervezés 45,4 Csomagolás 40,0 Termék piacra dobása 50,8 Termék reklámozása 62,3 Árképzés 30,8 Forrás: Csizmadia - Grosz (2008) A cégek által megvalósított marketing innovációk legnagyobb mértékben a fogyasztói szükségletek jobb megismeréséhez járultak hozzá. Ezt háromfokozatú skálán a vállalatok 47,4%-a közepes mértékűnek jelölte, nagymértékűnek pedig mindössze 20,7%-a. Ez a fajta innováció típus a szolgáltatási kör kibővítéséhez a vállalatok 43%-ának közepes mértékben járult hozzá, viszont 6,2%-uknál nem járt ilyen hatással. A marketing innováció legkisebb mértékben a piaci részesedés növeléséhez járult hozzá, a háromfokozatú skálán a vállalatok 38,1%-a számára kismértékű hatást eredményezve. A marketing innováció hatásai az azt megvalósító vállalkozásokra Magas Közepes Alacsony Nem volt ilyen hatás Nagyobb termékskála vagy szolgáltatási kör 18,9 40,2 34,4 6,6 Piaci részesedés növelése 17,2 42,6 36,9 3,3 Fogyasztói szükségletek jobb megismerése 19,5 44,7 30,1 5,7 Forrás: Csizmadia - Grosz (2008) 64

65 Spin-offs és start-up vállalkozások jellemzői és áttekintése a régióban szeptember és január között az ERFARET munkatársai készítettek egy felmérést és tanulmányt Vállalkozások a Nyugat-magyarországi Egyetem környezetében címmel. Ennek célja az volt, hogy azonosítsa a spin-off és start-up vállalkozásokat, meghatározza azok elhelyezkedését (tevékenységében milyen mértékben áll közel a NymE-hez), kik alapítanak vállalkozásokat, milyen hátráltató tényezők miatt nem alakulnak vállalkozások, milyen potenciális lehetőségek vannak az egyetemen. 11 vállalkozással sikerült félig strukturált interjú formájában a felmérést elvégezni. A Laser Consult Kft-vel készíttettünk egy spin-off vállalkozásalapítási és mentoring program modellt a NymE gazdálkodási környetére. Az eredmények fényt derítettek több problémára: A vállalkozások tisztázatlan státusza (mi spin-off, és mi nem az), ebből következően a kutatók összeférhetetlenségi kérdése miatti bizalmatlanság, bizonytalanság. A szűkös anyagi háttér (nincs az egyetemeken arra tartalék, hogy kockázatos vállalkozásokat indítsanak; üzleti angyal hálózat hiánya; gazdasági helyzet; kutató-vállalkozás létbizonytalanság). Az egyetemek fennmaradásáért vívott harc (felsőoktatási intézmények, karok összeolvadása, melyek folyamatos szervezeti és belső szabályozási változásokat indukálnak). Az utóbbi években sokat változó törvényi háttér, vállalkozások számára kedvezőtlen adópolitika. Legnagyobb potenciált a fiatal kutatók, Ph.D-s hallgatók jelentik, akik agilisak és függetlenek. Erre jó példa Tari Attila hallgató, aki számítógépes terminál-szék formatervezési mintaoltalmára alapította idén vállalkozását, melynek indításában az ERFARET mentor szerepet vállalt. 65

66 Az üzleti ágazatok innovatív képességének összehasonlítása régiós és nemzeti szinten Magyarország központosított, centralizált ország; a főváros, Budapest, a politikai, gazdasági, oktatási, kulturális és közlekedési központ. 19 megyéből áll, amelyek az oktatás, K+F és innováció területén nem rendelkeznek döntéshozatali hatalommal. Az EU irányelveket követve a megyék közigazgatási célból hét statisztikai/tervezési (NUTS 2) régióba tömörültek. A régiók az EU Strukturális Alap, Kohéziós Alap kedvezményezettjei, de nem rendelkeznek önkormányzatokkal. K+F tevékenységek Magyarországon, a viszonylag kis mérete ellenére, elég nagy a regionális diszparitás. A kevésbé fejlett régióinak annak ellenére sem sikerült felzárkózniuk az átalakulás első évtizedében, hogy több tekintetben jelentős előrehaladás következett be, beleértve az intézmények modernizálását, a regionális politika változásait, a regionális fejlesztésre történt jelentős ráfordítást, és a felgyorsult gazdasági növekedést. Ennek fő oka a KKB térbeli koncentrációja, ami fokozta a regionális különbségeket. A NUTS 2 régiók részesedése Magyarország GDP-jéből, K+F-jéből és HRST-jéből, 2006 (Közép-Magyarország=100) Forrás: NKTH (2009) Ennek következtében a gazdasági, társadalmi és K+F mutatók jelentős diszparitásokat mutatnak a régiók között. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország aránytalanul nagy, sőt domináns politikai és gazdasági szerepet játszik, nagyon magas GDP, GERD (bruttó kutatás-fejlesztés kiadás) és tudományos és technológiai humán erőforrás (HRST) részesedéssel. Az egy főre jutó GDP és a K+F intenzitás körülbelül 1,5-szerese a nemzeti 66

67 átlagnak. A GERD mintegy kétharmadát és a BERD (üzleti kutatás-fejlesztés kiadás) több mint 70%-át ebben a régióban költik el. Az 59 felsőoktatási intézmény révén (Magyarország FOI-jainak 40%-a) kivételesen magas az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A FOI-k és ÁKSZ-ek koncentrációja a KKB beáramlások célállomása nem mindig esik egybe, mivel nyugat Magyarországon is van néhány fontos fellegvár (főként az autószektorban). Ennek a helyzetnek az a politikai implikációja, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozásokat jobban be kell ágyazni a regionális innovációs rendszerekbe. Innovációs tevékenységek Bár jelentős a csúcstechnológiájú iparágak részesedése, a magyar gazdaságot az üzleti K+F kiadás alacsony átfogó szintje jellemzi (2006-ban a BERD a GDP 0,48%-a volt). A BERD körülbelül 70%-át nagyvállalkozások adták, míg a közepes vállalkozások viszonylag gyenge aktivitási szintet mutattak. Az utóbbi időben úgy tűnik, hogy nőtt a mikro-vállalkozások és kis és közepes vállalkozások (KKV-k) K+F részesedése. Az üzleti K+F tevékenységek megoszlása a cégek mérete szerint, és (%) Forrás: NKTH (2009) Az üzleti K+F egységek száma jelentősen nőtt, az 1998-as 258-ról 2006-ra re, a növekedés fő forrása a mikro- és kisvállalkozások szektora, amelyekben 2000-ben csupán 256 egység volt (az összes 53,6%-a), 2006-ban viszont már 667 (az összes 64,9%-a). Ugyanakkor azonban ezen egységek áltagos mérete (teljes munkaidős ekvivalens [FTE] kutató per egység) az 1991-es 31,0-ről 2006-ra 6,1-re csökkent. Ez viszonyul az állami K+F intézetek átlagosan mintegy 25 FTE kutatójához. Mivel egy maroknyi vállalkozás, különösen a gyógyszeriparban, elég nagy létesítményeket működtet, számos szektorban sok K+F egység a kritikus tömeg alatt lehet. A gyártó vállalatok általi összes K+F ráfordítás körülbelül 60%-át a vegyipar (főként a gyógyszerekhez kapcsolódóan) adta 2006-ban; ezt azt jelenti, hogy öt vagy hat nagyvállalat adta a teljes magyar BERD 35-40%-át. A nyugat-dunántúli vállalkozások 50,1%-ánál megtalálható egy a négy fő innováció típusból, tehát kijelenthető, hogy a vállalkozások fele innovatív. A vizsgált időszakban a regionális vállalkozások 22,2%-a valósított meg termék-orientált innovációt, 24,9%-a folyamat, 20,9%-a 67

68 szervezeti-szervezési, és 32,4%-a marketing innovációt. A reprezentatív minta vállalkozásainál az innovációval kapcsolatos tevékenységek közül a gép, berendezés és szoftver beszerzés képviseli a legnagyobb részarányt. Az innovatív vállalatok a saját innovációs tevékenységüket egy 1-től 10-ig terjedő skálán 6,7-re értékelték, a fő versenytársukhoz viszonyítva (a versenytársét 100-nak véve) pedig 89,56-ra, ami azt jelenti, hogy a vállalatok saját innovációs tevékenységüket a versenytársukénál alacsonyabbra értékelik. Leginkább az innováció túl magas költsége tűnik az innovációs tevékenységek vagy projektek megvalósítását gátló legnagyobb akadálynak, míg az innovációs tevékenység legkisebb akadálya a technológiai információk hiánya. Ami a jövőbeni fejlesztési terveket illeti, kijelenthető, hogy a leginkább preferált faktor az alkalmazott technológia fejlesztése. A régió innovációs kapacitásának mérésénél a régió két legkiemelkedőbb jellemzője a megfelelő beszállítók és vállalkozók, valamint a megfelelően képzett munkaerő megléte. Az innovációs tevékenységet támogató szolgáltatások közül a legtöbb vállalkozás a termékminősítést, a termékelemzést és a marketinget vette igénybe, és ugyanezen szolgáltatások iránt várható a legnagyobb igény a közeljövőben is. A felmérésünkben szereplő vállalatok közül csak nagyon kevés veszi igénybe a tanácsadás legspeciálisabb fajtáit, nevezetesen a szabadalmakkal vagy szellemi tulajdonnal kapcsolatosakat, vagy üzleti angyalok segítséget. A beszerzési és értékesítési terület vizsgálatánál az összes hely közül a megye dominanciája figyelhető meg; a megye százalékos értékei 44,4 a beszerzésnél, és 52,1 az értékesítésnél, a vállalkozások viszonylag alacsony innovációs tevékenységnek egyik oka a külföldi vállalatokkal való verseny hiánya lehet. A régió alacsony értékei a regionális kohézió és a régión belüli gazdasági kapcsolatok gyengeségét jelzik, valamint rámutatnak a tervezésistatisztikai régiók koncepciójának életképtelenségére. A ben nyugat-dunántúli vállalkozások körében az innovációs tevékenységeiket illetően végzett kérdőíves felmérés eredményei alapján az alábbi következtetések vonhatók le. A reprezentatív mintánk majdnem 80%-át mikro- és kisvállalkozások tették ki, így a következtetéseink főként ezen vállalatcsoport tevékenységeire vonatkoznak. A ös években a vizsgált vállalatok átlagos K+F kiadása az éves bevételük 3,44%-a volt, azonban a vállalkozások 70%-ának egyáltalán nem volt K+F ráfordítása. Szabadalmak Egy másik mód az innovációs tevékenységek koncentrációjának megállapítására a regionális szabadalmak elemzése. Például a Szabadalmi Együttműködési Megállapodás (PCT) szerinti bejelentések régiónkénti száma felhasználható az innovatív régiók azonosítására, amelyek a világ tudásának fontos forrásai (OECD, 2007b). Míg általában várható, hogy a feltalálói tevékenységek kis számú régióban koncentrálódnak, Magyarországon sokkal nagyobb a koncentráció foka, mint más OECD országokban. Például közel kétszer olyan magas, mint a szomszédos Ausztriában, Bécs eléggé erős pozíciója ellenére. 68

69 Az összes PCT szerinti bejelentés földrajzi koncentrációja 2004-ben. Forrás: OECD (2009) A gazdasági teljesítmény tekintetében a 203 EU régió közül a Közép-magyarországi Régió a 34. a tudományos és technológiai kapacitások viszonylag magas koncentrációja miatt. Csak Prága és Pozsony ér el jobb helyezést az új EU tagállamok közül. Két másik régió, a Középés a Nyugat-dunántúli, is viszonylag jó gazdasági teljesítményt mutat, nem utolsó sorban a nagy KKB beáramlások miatt. Az importált technológiák révén az innovációs teljesítmény szintén javul ezekben a régiókban, de még mindig elég kevés a hazai innováció, mivel a helyi K+F kapacitások továbbra is elégtelenek. 69