Összegzés VAS MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE. Tájékoztató
|
|
- Zsanett Magyar
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VAS MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Tájékoztató a határ menti (Osztrák-Magyar és Szlovén- Magyar) együttműködési programok előkészítéséről, valamint a közúti határmetszések tanulmányi feltárásáról Összegzés A évi határ menti együttműködési programok a következő hónapokban lezárulnak. A megvalósuló programok tapasztalatait röviden ismertetjük. A megvalósuló kezdeményezések jó pár területen hatásosan egészítették ki a nemzeti hatáskörben megvalósuló operatív programok pályázatait, ugyanakkor az EU előírásoknak megfelelően erősebb egységes programelvek és szigorúbb eljárási szabályok jelentek meg, amelyek a közötti időszakban is meghatározzák mind az osztrák-magyar-mind a szlovén magyar együttműködési programokat. A évi egyes Európai Területi Együttműködési Programok (szokásos rövidítésében: ETE, azaz a bilateriális és transznacionális, ill. interregionális operatív programok) tervezése programonként eltérő állapotot mutat, a legelőrehaladottabb képet ugyanakkor sokáig az AT- HU Program mutatta. Ma is dobogós, a szlovák-magyar programozást követi, időben a második helyen áll. Magyarország, a as periódusban az Európai Területi Együttműködési Programokat is megújult végrehajtási rendben valósítja meg. Ennek értelmében a magyar oldali Irányító Hatóság funkciót között viselő NFÜ helyébe 2014 februárjától közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal, majd a Miniszterelnökség lépett. A tagállami szinten, a Magyarországon rendelkezésre álló forrásokból mintegy 320 M az, amely az ETE programok finanszírozását fogja szolgálni. Ez minimális csökkenést jelent a as periódusban rendelkezésre álló 348 M -val szemben. (Ugyan az ETE programok részaránya nőtt a bizottsági rendelkezések értelmében, de a nemzeti szinten elosztható összeg Magyarország esetében valamelyest csökkent a kettő eredőjéből az ETE programok vonatkozásában egy nagyságrendileg az előző időszaki összeggel közel azonos fejlesztési összeg adódik.) A programok célkitűzéseit egy európai rendeletben meghatározott menüből kellett, lehetett meghatározni, oly módon, hogy csak meghatározott számú tématerületet lehet választani. Ezt fókuszálásnak nevezik, amely néhány hagyományosnak számító együttműködési területet a közös programozásban megszülető kompromisszumok miatt végül kizár a programidőszakból (pl. a Magyarországnak oly fontos duális szakképzések területét).
2 2 A határon átnyúló programok célközönsége elsősorban a közszféra szereplői: önkormányzatok és állami szervezetek. Emellett még a civil szervezetek, az un. gazdasági közvetítő szervezetek (pl. kamarák) részesülhetnek támogatásban; vállalkozások közvetlenül nem. Ugyanis, e programoknak a két érintett ország és az EU jogszabályait egyszerre kell tekintetbe venniük, és ez az összetett és hosszas eljárásrend távol áll a gazdasági életben szükséges működési elvektől és gyakorlattól. Már az elmúlt időszakban is tendencia volt, hogy a programok összetettsége, az alapvető utófinanszírozás, és nem egyszer az Európai Unió késedelmes kifizetése miatt, ezekben a programokban elsősorban erőforrás-gazdag, Uniós pályázati rutinnal és végrehajtó kapacitással bíró, döntően nagyobb szervezetek és nagy önkormányzatok vesznek részt. Ez a folyamat a évi időszak eljárási, elszámolási szabályai miatt még erősödhet. Erre utal az is, hogy a készülő program-tervezetekben a magyar törekvések ellenére nem szerepel egyszerűbb eljárásrendű, a kisebb kezdeményezéseket preferáló un. kis projekt alap. E programokban vezető partner elv érvényesül, azaz a hatóságok felé a két ország közösen pályázó szervezetei közül egy fő felelősséggel bír az elszámolásban, a pályázat végrehajtásában, a tevékenységek megvalósításában amely felelősség általában a pályázati források egymás közötti megoszlásában is megmutatkozik. Különösen az osztrák-magyar programban vált túlnyomóvá az osztrák vezető partneri súly, amelyet a program utolsó két évében támogatott pályázatok némileg az egyensúly felé mozdították el. Az osztrák-magyar programban a decemberben elfogadott közös osztrák-magyar programdokumentumhoz márciusban érkezett Európai Bizottsági véleményezés 61 pontjára, a felek két hónapos egyeztetés után májusban válaszoltak, és most augusztusszeptemberre várják az Európai Bizottság jóváhagyását, amelynek megérkezése függvényében is október és február között várhatóan kiírásra kerülhetnek az első pályázatok. A szlovén-magyar programban június első napjaiban érkezett meg az Európai Bizottság véleménye, itt a program jóváhagyása és a pályázatok indulása ennek megfelelően később történhet meg. A programozás előkészítésének egy viszonylag késői pontján merült fel a magyar fél részéről egy azóta erőteljesen képviselt tématerület: a XX. században megszűnt határmetszési pontok egy részének újranyitása útépítés, útjavítás révén. Ez mindkét program véglegesítése során komoly kérdéseket vetett fel mind Ausztria és Szlovénia, mind pedig az Európai Bizottság részéről. Ez indokolja, hogy a munkatervben külön pontként szereplő új határátlépési pontokról szóló előterjesztés, az annak legfőbb finanszírozási kereteként is szolgáló határ menti együttműködési programokról szóló előterjesztés részeként kerüljön megtárgyalásra. A tanulmányok várhatóan szeptemberig véglegesülnek. Vas megyében 45 meglévő és új határmetszési pont kerül vizsgálatra. Győr-Moson-Sopron Megyében hasonló nagyságrend, bár számosságában a természetföldrajzi viszonyok miatt Soproni hegység, Fertő tó, Hanság ennél valamivel kevesebb. Az Interreg Ausztria-Magyarország keretében várhatóan 10 millió EUR /mintegy 3,1 milliárd forint/ keret kerülhet a Vas és Győr-Moson-Sopron megyei határmetszési pontokra felhasználásra, oly módon, hogy ebből a keretösszegből kell majd mind a magyar oldali, mind az ausztriai útszakaszokat felújítani vagy teljesen kiépíteni. Az Európai Bizottság előírása, hogy azok közül az útszakaszok közül kerülhet ebből a forrásból majd megvalósításra, amelyek legalább második vagy harmadik szintű TEN kapcsolódási pontok megközelítését javítja. Az
3 3 Európai Bizottság nyomására a két partnerország úgy határozott, hogy a többlet-szempontnak a vizsgálatára a 45 határmetszési pont közül a majdan pályázó önkormányzatoknak egyenként kell majd külön, független szakértői elemzést készíttetniük. Az Interreg Ausztria-Magyarország pénzügyi keret várhatóan 3-5 Vas megyei határmetszési ponton, míg a szlovén-magyar keret 1-2 határmetszési ponton vezethet javuláshoz. (II. rész) I. Az osztrák-magyar együttműködési program Az Ausztria és Magyarország között jelenleg meglévő határvidék jellemzői: A programban dinamikus határtérségek vesznek részt - kulturált évszázados együttélési és mély évtizedes együttműködési tapasztalattal; Gazdasági fejlettségi mutatók szerint asszimmetria van jelen: Ausztria és Magyarország között, valamint a célterület északi /Bécs-Bécsújhely-Sopron-Szombathely-Győr/ és déli /Dél-Vas és Zala megyék, Közép- és Dél-Burgenland, Kelet-Stájer/ területek között. A programdokumentum ennek történelmi okait nem tárgyalja. A jelenlegi program tapasztalatai: Bevezetett, rutinos programról van szó, rutinos pályázókkal, alapvetően konszenzusos döntéshozatallal. Más programokhoz képest, főleg osztrák oldalon magas a ténylegesen legalább részben közigazgatási szervezet-működtetést szolgáló projektek aránya. Emiatt, kisebb a tér új szervezetek, új kezdeményezések részvételére. A as időszakban jelentős fejlesztések történtek a térségben pl. Szentgotthárd- Sopron vasút modernizáció és a hozzá kötődő GREMO és más Interreg projektek. A beruházásokban is megmutatkozik, hogy kezdenek beérni a korábbi, nem ritkán évtizedes stratégiai előkészítések. Bécs között nagyon intenzíven lépett fel annak érdekében, hogy a Közép-Európai térségben vezető szerepet érjen el. Ezt szolgálta pl. a transznacionális finanszírozásból megvalósuló Centrope keretprojekt is. Ez, és különösen az osztrák régióknak az ehhez a projekthez való viszonyulása a határon átnyúló Interreg program stratégiai súlyát a korábbi időszakokhoz képest relatív csökkentette. Vas megye évtizedes határon átnyúló együttműködési program tapasztalatairól, benne a as időszak folyamatairól részletesebb tájékoztatást ad továbbá az előterjesztés 1. sz. melléklete.
4 4 Ausztria-Magyarország Európai Területi Együttműködési Program Az AT-HU ETE Program ( ) jelenleg a hasonló hazai bilateriális ETE programok között a programozási folyamatot tekintve, a szlovák-magyar programot követően, a leginkább előrehaladott állapotban van. A programozás folyamata: - A programozás folyamatát a programozó munkacsoport (Programming Group - PG) végzi, melynek tagsága alapvetően megegyezik a Közös Monitoring Bizottságéval így abban Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megye képviselői is helyet foglalnak az együttműködésért felelős minisztériumok mellett. - A Programozó Munkacsoport munkáját segíti egy hazai, magyar oldali egyeztetési folyamat is, melyet a Miniszterelnökség szervez, s mely a magyar oldal egységes fellépését hivatott megalapozni; ennek munkájában Vas megye szintén aktívan részt vesz. - Párhuzamosan ezzel egy külön munkacsoport foglalkozik a program pénzügyi eljárásrendjének a kérdéseivel. - Leszűkítésre került a tematikus prioritásoknak az a listája, melyre a program alapvetően között fókuszálni kíván. Az Európai Bizottság elvárja, hogy az Programban konkrét célok és akciók jelenjenek meg, azaz pontosan meg kell határozni, hogy mit kívánunk a program keretében megvalósítani. Szűkíteni kellett: Az osztrák-magyar együttműködési program a következő tematikus prioritásokra kíván fókuszálni: 3. Kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése 6. A környezet védelme és a források fenntartható használatának elősegítése 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitás-hiányok megszűntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 11. Intézményi kapacitások növelése és hatékony közigazgatás A program teljes költségvetése 95,8 millió Euro, amelynek 40%-a a magyarországi három megye, 60%-a pedig az ennél jóval nagyobb négy osztrák tartomány költségvetése. Az EU támogatási rész hét évre a három magyar megye részére 31,6 millió Euro, azaz mintegy 10 milliárd forint nagyságrendű, amelyhez a magyar kormány és a pályázók közösen 7,1 millió Euro saját forrást kell, hogy előteremtsenek. Az egyes célokra mindösszesen ekkora keretek állnak rendelkezésre: - Gazdasági fejlődésre 8,2 millió EUR, - Természeti és kulturális örökségre, környezetvédelmi beruházásokra 29 millió EUR, - Közlekedésfejlesztésre 27,6 millió EUR, - Általános és intézményi együttműködésre 22,3 millió EUR, és - a program működtetésére 8,7 millió EUR. Mint fentebbi kibontásból is látható, az AT-HU ETE által megcélzott 4 tematikus célkitűzés között szerepel a közlekedésre vonatkozó 7. cél (A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitás-hiányok megszűntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban) is. Míg azonban a szintén azonos célt fejlesztő IKOP adhat teret a nagyméretű infrastrukturális beruházásoknak, addig az
5 5 osztrák-magyar együttműködési program, értelemszerűen, a kisebb beavatkozások, kisebb akciók finanszírozására lehet leginkább alkalmas. Fontos fejlemény, hogy a program figyelembe veszi azt a Burgendland és Magyarország között született egyezményt, mely arról is rendelkezik, hogy az osztrák-magyar együttműködési program magyar oldali forrásainak 30%-át a magyar oldal közlekedésfejlesztésekre, mindenekelőtt útépítésekre kívánja allokálni. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a burgenlandi fél kifejezte szándékát a vasúti fejlesztések vonatkozásában is. Magyar oldalról az infrastrukturális beruházásoknak erős támogatottsága van mindenekelőtt a közutak vonatkozásában. A 7. prioritás jelenlegi, az Európai Bizottság elé visszakerült tervezete lehetségessé teszi a soft jellegű vasúti projektek finanszírozását is hasonlóan a as periódus projektjeihez: méghozzá mintegy 12 millió EUR keretösszegben, míg közúti közlekedés-fejlesztésre mintegy 10 millió EUR-t tervez a programköltségvetés (2. számú melléklet). Az Európai Bizottság döntése alapján várhatóan szeptember-február között kiírásra kerülhetnek az új időszak első osztrák-magyar pályázatai. Szlovénia és Magyarország együttműködési programja A szlovén-magyar program programozása később kezdődött. Felelőse a Ljubljanában működő Irányító hatóság és a Mariborban székelő un. közös technikai titkárság. A versenyeljárásban a programdokumentum kidolgozására magyar cég került felkérésre. A program keretösszegei a as mintegy 32 M keretösszeg nagyságrendileg a felére fog csökkenni; ezen belül a magyar oldali forrásallokáció a releváns kormánydöntés értelmében 9 M (mintegy 2,8 milliárd forint) lesz. A program célterülete továbbra is Vas és Zala megye. Magyarország és Szlovénia jelenlegi közös határvidékének jellemzői: A közvetlenül érintett határtérségek vidéki jellege, és évtizedes /egymástól is/ elzárt helyzete mostanra oldódik. Bár fejlesztési nézőpontból Szlovéniában sokan úgy tekintenek Muravidékre, mint Magyarországon Észak-Kelet Magyarországra; mégis eközben, a szlovén mezőgazdasági magángazdálkodás évtizedes folytonossága fennmaradásával összehasonlíthatatlanul élőbb helyi gazdálkodás és termék-előállítás folyik jelenleg ott. A Szentgotthárd-Körmend-Vasvár-Zalalövő-Őriszentpéter-Lenti-Lendva-Muraszombat kisvárosi kör sorsának alakulása és együttműködésének a fejlődése meghatározza a határtérséget. A Szombathely-Zalaegerszeg-Graz-Maribor nagytérségi együttműködésnek a szlovén-magyar vonatkozása eddig messze az együttműködésben rejlő lehetőségek alatt kapott hangsúlyt az érintett térségek fejlesztési célkitűzéseiben. A magyar nagytérségek elsősorban Ausztriára, azon belül is az északi, bécsi agglomerációra koncentráltak; míg Maribor/Marburg/-Graz
6 6 évszázados krajinai egybekötöttségét megújítva szinte összenőtt pl. foglalkoztatási és felsőoktatási szempontból. A célterületbe tartozó gyönyörű Ptuj szinte teljesen kiesik magyar fejlesztési nézőpontból. A természeti értékek, a natur- és nemzeti parkok és az évszázados szerves paraszti kultúra még élő és megújításra váró hagyományai eddig is az együttműködési programok fókuszában álltak, és fognak állni között is. Ugyanakkor a program végrehajtási keretei nem kedveznek a térség aprófalvas, kis önkormányzati, és alapvetően erőforrás szegény kis szervezetekből élő közösségi kultúrájának. A most futó együttműködési program tapasztalatai: Az EU program eljárásrendje megnövelte a támogatott projektek átlagos méretét; kontraszelektálta a szervezeteket, azaz csak az erőforrásgazdag és pályázatra fókuszált szervezetek bírják a vezető-partner elvet, az utófinanszírozást és a pl. egész folyamán fennálló késedelmes programkifizetések megpróbáltatásait. Ebben a programban különösen hiányzik az un. kis projekt alap, ezáltal az óta tartó együttműködésekhez képest csökken a program láthatósága a közvetlen határtérségben. Előtérbe kerülnek a távolabb fekvő városi és nagyvárosi szervezetek és együttműködések: a pályázók súlypontja eltolódik a közvetlen határtérségből a megyeszékhelyek általános gazdasági és pályázati koordinációs szervezetei felé. Emellett, között mind szlovén, mind magyar oldalon az EU nemzeti programjainak hatalmas költségvetésére koncentrálás elvette a figyelmet, és ebből kifolyólag az igazán ütős kezdeményezéseket az együttműködésből. A évi szlovén-magyar együttműködési program célkitűzései A teljes szlovén-magyar program hét évre mintegy 15 millió EUR (4,65 milliárd forint) keretösszegű. A Stratégia súlypontja: A természeti és kulturális értékekre alapozott, helyi gazdaság- és foglalkozásfejlesztési hatással bíró turizmusfejlesztési, illetve az azt szolgáló infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés. A költségvetése: 10 millió EUR EU támogatás: 1. Prioritás: A vonzó régió tematikus célkitűzés: 6 fejlesztési prioritás: 6c beavatkozási területek: térségi turizmus szolgáltatások, természeti és kulturális örökségvédelmi szolgáltatások és kisebb beruházások, kisebb turizmus kerékpárút fejlesztések, kisebb turizmushoz kötődő közútfejlesztések Becsült átlagos projektméret: ezer EUR Várható projektszám: max
7 7 Ezt egészíti ki a célterületen meglévő intézmények és szervezeti kör határon átnyúló együttműködéseinek kevésbé tematikus, általános együttműködései. Költségvetése: mintegy 3,3 millió EUR.: 2. Prioritás: Az együttműködő régió tematikus célkitűzés: 11 fejlesztési prioritás: 11 beavatkozási területek: a legszélesebb intézményi és szervezeti együttműködések Becsült átlagos projektméret: 160 ezer EUR Várható projektszám: 16 Itt a közigazgatási szervezetek, a térségbeli oktatási, szociális, civil és kulturális szervezeteinek együttműködése kerül támogatásra, az alapvetően erőforráshiányos térség egyes szervezeteinek megerősítésére. A program működtetésére további 1,5 millió EUR kerül felhasználásra. A közös programozás nyitott kérdése a kis határ összeköttetések finanszírozhatósága és finanszírozása. Ennek oka, hogy az EU részéről előírt fókuszálás miatt ezeknek az utaknak kifejezetten turisztikai célokat kellene szolgálniuk, amely nem vagy csak nagyon áttételesen garantálható ebben a periférikus, kifejezetten aprófalvas térségben. Vas megye szerepe és közreműködése: Vas megye a Reg-Net Projekten keresztül az elmúlt 2 évben motorja volt a szlovén-magyar területfejlesztési együttműködésnek: tulajdonképpen a Reg-Net-en keresztül hidat tartott a csak júliusában elinduló hivatalos évi magyar-szlovén programozás beindulásáig miközben más programokban, pl. az osztrák-magyar programozásban ekkor már 1,5-2 év után 80-90%-os készültségű programok álltak rendelkezésre. Vas megye a megyéből kezdeményezett projektekkel és a megyei saját projektekkel jelentős hatással tudott és tud lenni az egész program működésére. Az elkészült Vas Megyei turizmus fejlesztési stratégia szakmailag erősen hozzájárulhat az egész Magyar-szlovén határtérség Vonzó határrégió elnevezésű 1. prioritása részletes tartalmi kidolgozásához, és a megvalósuló pályázatok hatásához.
8 8 II. KÖZOP-hoz illeszkedő projektek határmetszési szakaszainak megvalósíthatósági tanulmány szintű feltárása, azok hálózati hatásainak vizsgálata a magyar-osztrák határszakaszon: [KÖZOP ] 1. Áttekintés: A feladat célrendszere négy fő célterület köré lett felépítve. Ezek közül a legfontosabb, hogy a jelenleg egymástól elvágott magyar-osztrák határvidékek gazdasági-közlekedési integrációjának elősegítése megtörtén megtörténjen oly mélységben, hogy a Schengeni Egyezményhez tartozó Ausztria és Magyarország között a határvonal semmiféle fizikai akadályt ne jelentsen a két ország közötti bármely szintű, rendszerességű és célú személy- és áruforgalom számára. További cél, hogy a határvidéknek, mint potenciálisan egységes gazdasági térnek a megfelelő és kellő mélységű értelmezése megtörténjen egy egységes közlekedési hálózatban való gondolkodás során, amelynek lényege nem konkrétan az összekötés, hanem egy integrált gondolkodás és tervezés keretében történő koherens rendszeralkotás. A feladat kidolgozása szempontjából két lényeges módszertani irányt kellett beemelni a vizsgálati körbe: - a funkcionális, regionális elemzés fogalmának meghatározása és részleteinek kialakítása a térségre, illetve - a határmenti együttműködések teljes vertikumának vizsgálata. A tanulmánynak a tágabb értelemben vett határvidéket, mint a határmetszésre ható, potenciálisan egységes gazdasági teret kell tartalmaznia összhangban a Nemzeti Közlekedési Stratégiával (amely terület a Megrendelővel egyeztetett, de min. Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék területét, Burgenland tartományt, Szlovéniában Muravidéket (Pomurska régió), Horvátországban Muraköz megyét (Medimurska zupanija), illetve Szlovákiában a Pozsonyi kerülethez tartozó Pozsonyi és Szenci járásokat, valamint a Nagyszombati kerülethez tartozó Dunaszerdahelyi járást, továbbiakban, mint funkcionális régió kell értelmeznie). A határmenti együttműködések keretében olyan, az elmúlt évek, évtizedek összes tervezési, vizsgálati előzményét átfogó, szintetizáló anyagra van szükség, mely a közös stratégiai irányok és finanszírozási platformok meghatározásától kezdődően egészen a mikroprojektek szintjéig tartó szintézist képes biztosítani, beleértve az össz-közlekedési forgalmi szemléletet és modell kidolgozást egyaránt Funkcionális elemzés: Korábban, a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) kidolgozása során nyert teret az az elképzelés, mely előtérbe helyezte a gazdasági fejlődés fokozottabb támogatását oly módon, hogy a gazdasági fejlődési igények indukálják a közlekedési hálózat-fejlesztési elképzeléseket. A gazdasági oldal fejlesztési elképzeléseit az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) foglalja össze, mely megállapította, hogy Egyre jobban kirajzolódnak, a gazdasági-technológiai húzótérségek, funkcionális alapon szerveződő térségek. A koncepció eddig hiányzó láncszemként definiálta a funkcionális térségek bevezetését, melynek célja a valós térszerveződések folyamataihoz illeszkedő fejlesztési beavatkozások kialakítása volt.
9 9 A funkcionális régió a feladat szempontjából a következő logikai és fizikai szinteken értelmezendő - társadalmi és gazdasági kapcsolati hálózatok; - mobilitási igények; - közlekedési hálózatok, útvonalak Korábbi tanulmányok és azok forgalmi szintézise: A vizsgálatok során a következő előzmények jelennek meg az egyes fejezetekben: - Stratégiai előzmények közé sorolhatók az Európai Unió, a magyar és osztrák nemzeti-, illetve a régiót érintő tartományi és megyei közlekedésstratégiai dokumentumok. - Forgalmi tanulmányok esetén az elmúlt években végzett statisztikai felmérések és elemzések, illetve forgalomszámlálások és kikérdezések feldolgozása. - A tervi előzmények esetén a Varratmentes Európa és a Nemzeti Közlekedési Stratégia által feltárt fejlesztési igények A tanulmány kidolgozása: A kidolgozás folyamata a következő fő fejezetek mentén követhető nyomon az anyagban: - funkcionális-regionális elemzés; - részletes társadalmi-gazdasági helyzetelemzés; - stratégiai illeszkedés vizsgálata; - kínálati és keresleti elemzés; - társadalmi és gazdasági SWOT analízis; - célok és intézkedések, valamint az azokhoz illeszkedő projektek meghatározása; - projektek értékelésének módszertana; - projektek értékelése és priorizálása. 2. A munka eredményeinek összefoglalása: 2.1 A fejlesztés háttere, a kedvezményezetti kör: A projekt legfőbb célja új határmetszési szakaszok feltárása és azok hatásainak vizsgálata a magyar-osztrák határszakaszon. Az elvégzendő társadalmi-gazdasági határvizsgálat a teljes közös határszakaszt érintette, valamennyi megye területére kiterjedt. Kiterjedt továbbá ezen belül egy 2x15 km-es szűkebb határövezetre a határ mindkét oldalán (Burgenland esetében a tartomány teljes területére), mivel a leendő útfejlesztések az ezen a sávon belül élők mindennapjait tudják leginkább megkönnyíteni. A részletes vizsgálatok során készült funkcionális elemzés meghatározott néhány kulcsterületet, amelyek leginkább jellemzik a vizsgált térséget. Ez a funkcionális elemzés rávilágított arra, hogy - a térség gazdaságában a mezőgazdaságnak kiemelt szerepe van; - kitörési pontként ipari beruházások vonzása fogalmazódik meg, melyre vonatkozóan már jelenleg is több konkrétum áll rendelkezésre.
10 10 Az út tulajdonviszonyai alapján az út lehet országos, illetve önkormányzati tulajdonban, ahol a kedvezményezett minden esetben a Magyar Állam, ezen belül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.), amely a Kktv ban foglaltaknak megfelelően az országos közutak építtetője, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős. Önkormányzati utaknál a kezelő értelemszerűen az önkormányzat, országos utaknál pedig a Magyar Közút Zrt Keresleti igények: Az Európai Unión belül a közlekedés különleges helyzetben van a schengeni egyezménynek köszönhetően. Ez alapján ugyan a személygépjárművel történő forgalom számára a belső (tagállamok közötti) határok megszűntek, viszont a közösségi közlekedésben a határok továbbra is megmaradtak részben a közforgalmú közlekedés jogszabályi környezetének államok közötti eltérése miatt. A határon átnyúló agglomerációs, vagy regionális közösségi közlekedés sajátos típusú közlekedés, amelyben az utazások egy része nemzetközi (határt átlépő), másik része pedig jellemzői alapján belföldi (rendszeresség, munkába járási cél) utazásnak tekinthető. Utóbbinak minden országban eltérő szabályozási rendszere van (eltérő szolgáltatási színvonal, kedvezmény és tarifa rendszerrel). Magyarország EU csatlakozását követően a határon átmenő forgalom jelentős mértékű növekedésnek indult, mivel megnőtt az Ausztriában munkát vállaló magyarok száma és 2012 között megduplázódott, 40 ezerről 80 ezerre növekedett a napi jármű forgalom, a magyar oldalról főként munkába járás céljából. A vasúton közlekedők számára is a fő indok a munkába járás, illetve az iskola miatti helyváltoztatás. A keresleti igények meghatározásában aktív szerep jutott a térségi szereplők közül az önkormányzati és vállalati szereplőknek egyaránt. Mind személyes, mind online kérdőíves felmérés keretében mondhatták el véleményüket, amelyek közül a legfontosabbak, és legtöbb véleményt tükrözők az alábbi megfogalmazások voltak (a helyi fórumok emlékeztetői a mellékletben megtalálhatóak): - kiemelten fontos lenne a kerékpáros turizmus feltételeinek biztosítása, főként a kerékpározható utak minőségének javításával; - nem csak konkrétan a határon átvezető utak építése lenne szükségszerű, hanem az odavezető egyéb mellékutak felújítása egyaránt; - legfontosabb a megnövekedett forgalom mérséklése, szabályozott keretek közötti működtetése; - a két ország vállalkozásai között szoros gazdasági együttműködés, igen intenzív befektetői tevékenység és élénk külkereskedelem zajlik, de jó lenne a helyi szintű együttműködések bővítése, a meglévő kapcsolatok további élénkítése; - a munkavállalás szempontjából a magyarországi járások közül az Ausztriához közelebbi, azon belül is a Bécshez minél közelebbi fekvés a meghatározó A fejlesztések célja A kiírás, illetve a helyzetfeltárás alapján, az elkészült SWOT elemzés figyelembevételével az alábbi célrendszer fogalmazódott meg:
11 11 Stratégiai cél: A teljes osztrák-magyar határszakaszon - a gazdasági-társadalmi integráció elősegítése; - a jelenleg egymástól fizikálisan és/vagy funkcionálisan elvágott települések és határvidékek összekapcsolása; - az együttműködési potenciál kiaknázása; - a fenntarthatósági és elérhetőségi célok közös teljesítése, illetve - a társadalmi és/vagy gazdasági fejlődésben elmaradó határ menti területek felzárkózása. Átfogó közlekedési célkitűzés: - a két ország közötti főbb közlekedési folyosók és az azokhoz kapcsolódó alsóbbrendű úthálózat fenntarthatóság és elérhetőség központú fejlesztése (kiemelten a mellék- és kerékpárúthálózat fejlesztési lehetőségeinek feltárása, előkészítése és megvalósítása). Specifikus célok: - a munkaerő-, az áru és szolgáltatási piacok kiszélesítése; - a határtérségben megvalósult magán- és közcélú fejlesztések hatásainak erősítése a szinergikus kapcsolatok erősítése révén; - a személyes és intézményi kapcsolatok és együttműködések elősegítése; - a határtérségben hiányos városi funkciók, közszolgáltatások, intézmények, munkahelyi és oktatási központok, gazdasági és turizmus centrumok elérhetőségének javítása; - a határ által mesterségesen elválasztott táji egységek turisztikai együttműködéseinek erősítése; - a történelmileg elvágott területek közös hagyományainak erősítése, újraélesztése; - a közlekedési eszközök környezetbarát megoszlására való átállás ösztönzése. Operatív célok: - a határok kialakulásával megszűnt, meg sem jelenő, látens közlekedési igények figyelembe vétele alapján az adott határszakaszokon indokolt közlekedési kapacitások, feltételek megteremtése; - a jelenleg hiányzó közlekedési kapcsolatok miatt felmerülő futásteljesítmény / utazási idő / baleseti kockázatok csökkentése; - közlekedés által okozott lokális környezeti problémák és szűkös kapacitások eliminálása, úgy, hogy a környezeti terhelés jelentősen más települések környezetében se legyen számottevő; - a ma lokálisan megjelenő, esetleg kedvezőtlen forgalmi terhelés több átvezetésre történő szétosztása. Eszköz: A fenti célok eléréséhez szükséges eszköz a határ menti közlekedésfejlesztési opciókon belül a legmegfelelőbb projektek kiválasztása: - meglévő mellékút-hálózati kapcsolatok fejlesztése, új mellékúti kapcsolatok kialakítása
12 12 a határmenti terület másod- és harmadrendű csomópontjainak bekötése a TEN-T törzs-, vagy átfogó hálózat elemeibe; - zsáktelepülési jellegek megszüntetése új határmetsző jellegű mellékutak fejlesztésével; - hiányzó települési kapcsolatok kialakítása szomszédos települések között határmetsző jellegű mellékutak fejlesztésével; - az országhatáron túl meglévő, tervezett gyorsforgalmi elemek elérhetőségének javítása határmetsző jellegű mellékutak fejlesztésével; - új gyorsforgalmi úthálózati kapcsolatok (új csomópontok létesítése meglévő és tervezett gyorsforgalmi elemeken); - a tömegközlekedés és környezetbarát közlekedés használatának ösztönzése - új vasút infrastruktúra elemek fejlesztése; - vasúti és autóbusz viszonylatok fejlesztése (új viszonylatok meglévő pályákon); - A tömegközlekedési szolgáltatások koordinációjának javítására és az integrált információs rendszerek, díjtarifák és menetrendek támogatására irányuló intézkedések. Határozati javaslat: 1. A Közgyűlés elfogadja a határ menti együttműködési programok Vas megyei előkészítéséről és indulásáról szóló tájékoztatást. (Előterjesztés I. rész.) 2. A Közgyűlés elfogadja a határmetszési pontok közúti megközelíthetőségének tanulmányi vizsgálatáról szóló tájékoztatást. (Előterjesztés II. rész) Felelős: Határidő: a közgyűlés elnöke azonnal Szombathely, június 11. Majthényi László
13 13 Részlet a Nyugat-Dunántúli Fejlesztési helyzetelemzésből (Készíttette: NYUDURFÜ; nov.) II.4. A határon átnyúló együttműködés helyzetének a feltárása 1. sz. melléklet Nyugat-Dunántúl minden megyéje 2-2 országgal határos, ennek megfelelően 3 hármashatár is található régiónkban. Térségünk nyitott jellegének teljesen megfelelt az, hogy 1996-tól fokozatosan kialakultak a határon átnyúló együttműködési programok, amelyek egészen 2004-ig a vállalati, államháztartási és önkormányzati fejlesztések mellett a legnagyobb fejlesztési programtámogatást jelentették a nyugat-dunántúli kezdeményezéseknek. A határon átnyúló együttműködési programok közül országosan is úttörő volt, és hatásában máig a legnagyobb jelentőségű a Magyarország és Ausztria közötti együttműködési programok megindulása. Ennek modernizációs jelentősége messze túlmutat a programok pénzügyi keretén. Nyugat-Dunántúlra és Magyarországra gyakorolt hatása az alábbiakban foglalható össze: - Az osztrák-magyar határon átnyúló együttműködési program a rendszerváltás utáni első középtávú területi tervezésre épülő térségi (Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyét érintő) fejlesztési stratégia és program volt Magyarországon. - A program keretében létrejött az első Budapesten kívüli EU-támogatást szervező regionális fejlesztési iroda Sopronban, illetve annak irodái Vas és Zala megyékben. - A program keretében a nem állami pályázóknak is biztosított volt a szükségleteknek megfelelő mértékű magyar állami társfinanszírozás. - A program keretében jött létre az első magyarországi natúrpark Kőszegen majd az Őrségben, az első Regionális Innovációs Központ Győrben, az Európa-tanulmányok Központ Szombathelyen, a Liszt Konferencia Központ Sopronban, az első határon átnyúló ipari park Szentgotthárdon, a Zala megyét érintő nagytérségi közmű beruházások, a számos nemzeti munkaerő-piaci intézkedés bölcsőjéül szolgáló osztrákmagyar munkaügyi együttműködés, valamint sok más mellett a Szombathely Szentgotthárd vasútvonal első rendszerváltás utáni korrekciója. - A programban kiemelkedő jelentőségű volt a Győr és környékén végrehajtott egymást szinergikusan erősítő fejlesztések sora (osztrák partneri jóváhagyással!): a Győr-Gönyű Ro-Ro kikötő, a Győr-Péri repülőtér, a Győri Ipari Parkon belül a Regionális Innovációs Központ, a Győri Trade Center és az Ausztria Szlovákia Magyarország hármashatár fejlesztési stratégia elkészítése; amelyek eddig is, és jelentőségükben várhatóan a most kezdődő évtizedben fogják meghozni együttes gazdaságfejlesztő hatásukat. - A program tovagyűrűző hatásaként jöttek létre elsőként Magyarországon a mi térségünkben a régió belső erőforrásaira alapuló Pannon Termál Klaszter és a Pannon Faipari Klaszter, valamint a régió nemzetközi gazdasági munkamegosztásban betöltött szerepére alapuló Pannon Autóipari Klaszter és a Pannon Elektronikai (ma:
14 14 Mechatronikai) Klaszter. Ennek következtében alakulhatott meg Nyugat-Dunántúlon 2001-ben a Pannon Gazdasági Kezdeményezés iniciatívája mint a korunknak megfelelő gazdasági önigazgatás első magyarországi kezdeményezése. - A program térszervező hatására jött létre a Nyugat-Pannon Eurégió 1998-ban Burgenland és Nyugat-Dunántúl részvételével; de a program hatására lett azután és maradt azóta is az eredeti országgyűlési előterjesztéssel szemben egy NUTS II-es régió az osztrák-magyar programban résztvevő három megye! Így jött létre Magyarországon az első olyan területfejlesztési régió, amelynek tengelye nem a központba (Budapestre) mutat, amely létrejötte után 2 éven belül ráeszmélt a valóban a létértelmét rejtő feladatra, amelyet híven szolgál azóta is: a Közép-Európa vérkeringéséből hiányzó összeköttetés megteremtését, a közép-európai, észak-déli közlekedési-gazdasági-innovációs tengely létrehozását. Nyugat-Dunántúl a középeurópai viszonyokra és feladatokra felfeszülve határozta meg saját magát. Az osztrák-magyar határon átnyúló együttműködési program máig legnagyobb hatása, hogy egy békés, stratégiai célkitűzések által vezérelt, részvételi alapú, konzultatív területfejlesztési folyamatot honosított meg a rendszerváltás utáni Nyugat-Dunántúlon, és indulásakor az egész osztrák-magyar határtérségben is. Ezzel megadta az alaphangját és induló irányultságát az őt követő további Kárpát-medencei együttműködési programoknak is amely hatás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyoznunk ebben a többszörösen megsebzett közép-európai térségünkben. Most megvizsgáljuk, hogy ilyen előzmények után mi történt a határon átnyúló együttműködésben a közötti időszakban. A határon átnyúló programok jelentősége messze visszaszorulni látszik. Minek köszönhető ez? Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában is egészen megérthető módon a figyelem a nemzeti keretekben felhasználható, nagyságrenddel nagyobb források felé fordult. Emellett nem jutott kellő stratégiai figyelem a határon átnyúló programok stratégiai beágyazására, sem az ennek megfelelő érdekképviseletre. Ausztria részéről az EU csatlakozás után, és különösen 2007 után a figyelem a gazdaság reálfolyamatai felé fordult, ahol olyan nagyságrendű változások és beruházások történnek, amelyek nagyságrenddel múlják felül az osztrák-magyar program pénzügyi és hatásköri kereteit. Ilyen pl. a schwechat-i repülőtér regionális szerepvállalása; az olasz-osztrák gyorsvasút európai stratégiai előkészítése, de a külföldi munkavállalások kérdésének regionálisból nemzeti szintű kérdéssé fejlődése is a közötti időszakban. Ausztria részéről mind a cseh-osztrák, mind a szlovák-osztrák, mind az osztrák-magyar együttműködési program Bécs régiójának megnövelni szánt közép-európai súlyát hivatott szolgálni, amelyet a Central Europe (Közép-Európa) helyébe állított CENTROPE műszó alatt törekszenek megvalósítani. Megmutatkozik ez a mindhárom programban egységes ausztriai kommunikációval klónozottan futó, osztrák stratégiai irányítás alatt álló projektek során; illetve az érintett térséget érintő nagyszámú, egymást erősítő osztrák kezdeményezésű Interreg
15 15 IVC transznacionális projektek szervezeti és szakértői összeszövődésén, projekthatárokon is túlnyúló összehangolt kommunikációján. Természetesen a as időszakban is születtek jótékony, hosszú távon is lehetőséget hordozó kezdeményezések a határon átnyúló együttműködési programokban: - a turizmus és a helyi mezőgazdasági termékek összekapcsolódása a kiváló osztrák gyakorlatok példáján, - a szociális gazdaság, szociális foglalkoztatás több újító példája, pl. a hulladékok újrahasznosítását célzó So-Pro projekt, - a munkaerő-piaci határnyitás utáni foglalkoztatási együttműködési kezdeményezések új generációja köztük az ún. IGR stratégiai projekttel, valamint - a határmenti közlekedés, ingázás, közösségi közlekedés mindennapi kérdéseit segítő kezdeményezések mint pl. a Gremo projekt vagy a VKM projekt. Ugyanakkor Magyarországon a korábbinál sokkal jobban elvált a területfejlesztési és a határon átnyúló együttműködési programok stratégiai tervezése, és főleg a végrehajtása. Az Európai Bizottság által bevezetett intézményi és végrehajtási szabályok mind osztrák, szlovák és szlovén viszonylatban kedvezőtlenül érintették a régiót (pl. vezető partner elv, közös technikai titkárság). Nagyon erősen megjelent egy a határon átnyúló programokban eddig nem tapasztalt kívülről történő meghatározottság. Csökkent, de még mindig nem tűnt el teljesen az a lehetőség, hogy a határon átnyúló programokban a helyi kezdeményezésű célkitűzések, programok nagyobb szerepet kapnak, mint a főáramú EU támogatási programokban. A hagyományosan közvetlen és operatív magyar-osztrák kapcsolatokat az elmúlt időszakban (a korábbi évhez képest) jelentősen megterhelte három, elsősorban a környezetet érintő, kifejezetten a határon jelentkező kérdés: a Rába habzásban is megmutatkozó ipari szennyezése, a Szentgotthárdra tervezett hulladékégető, valamint a toronyi lignit/tőzeg kitermelésére vonatkozó évekkel ezelőtti szándék. A szennyezést okozó forrást kezelték, a hulladékégető építésétől a tartományi szervezet elállt, a toronyi lignit kitermelésével kapcsolatban jelenleg jogszabályi biztosíték van. Ezek olyan súlyú és hatású, hosszan elhúzódó kérdések voltak, amelyek nem csoda, hogy kedvezőtlenül befolyásolták a fejlesztési programok megvalósítását. A csatlakozás után megerősödő közös gazdasági tér kialakulása ellen hatnak továbbá az olyan intézkedések, amelyek a korábban már jóváhagyott határhoz vezető utak, útszakaszok építésének a megállítása (S31-es út Felsőpulya-országhatár szakasz), vagy az elkészült közúti közlekedési kapcsolatoknak a műszaki paramétereknél alacsonyabb szintű engedélyezése pl. a zsirai vagy a sopronkövesdi összekötő utaknak csak kerékpáros és mezőgazdasági munkagépes (!) közlekedésre való használatának engedélyezése. Ezek az intézkedések a folyamatokat megállítani nem tudják (valószínűleg nem is akarják), viszont a súrlódásokon keresztül egy bizonyos hangulattal telítik az együttműködést. Az ETE programok egyre bürokratikusabbá váló és a gyakran megcsúszó utófinanszírozásnak köszönhetően bizonyos méretű szervezeteket szinte kizáró végrehajtási rendje ahhoz vezetett, hogy a határon átnyúló projektek átlagos mérete és komplexitása radikálisan megugrott. Ezt pontosan mutatja, hogy a programokban hagyományosan résztvevő önkormányzati és intézményi kör helyére részben közvetítő, koordinációs szervezeti kör lépett, mint elsődleges pályázói célcsoport. Ez a határtérségekből a térségi központokba húzta a pályázói súlypontot; a pályázatok tématerületeit pedig a határon átnyúló együttműködést közvetlenül megvalósító konkrét projektektől a közvetett, az együttműködést úgymond szélesen támogató projektek
16 16 felé. (Erről a RECOM projekt keretében 2013 első felében elkészülő partnerelemzés után állapítható majd meg pontosabban.) Az itt leírtakkal párhuzamosan alakult a határon átnyúló együttműködések intézményeinek a fejlődése is. A 2000-es évek elején a már említett Nyugat-Pannon Eurégió mellett, stájer kezdeményezéssel és koordinációval létrejött az ún. Jövőrégió (Zukunftsregio) kezdeményezés Ausztria déli, Szlovénia északi és Olaszország észak-keleti tartományainak együttműködésére. Nyugat-Dunántúl mind ebben a dél-nyugati nagytérségi, mind a Bécs által kezdeményezett CENTROPE észak-nyugati nagytérségi együttműködésben aktív szerepet játszott. Ez egy kiegyensúlyozott és a valós területi, gazdasági áramlásokat is tekintetbe vevő szervezeti rend volt, amely ig meghatározta Nyugat-Dunántúl térségi kapcsolatait és stratégiai gondolkodását is. Ennek az időszaknak volt az egyik járulékos intézményi eredménye, hogy Steiermark Brüsszeli Képviseleti irodája helyet biztosított az első magyar önálló regionális képviseletnek Brüsszelben. A képviseleten nem egyszer közösen lépett fel Burgenland és Nyugat-Dunántúl, valamint Steiermark és Nyugat-Dunántúl. Nem lelhető fel konkrét írásbeli utalás, de mind a Zukunftsregion, mind az Euregio Nyugat- Pannónia esetében szóbeli tájékoztatások szerint pártpolitikai viszonyok és ellentétek vezettek azok működésének a megakadásához, szüneteltetéséhez. Ez rámutat arra, hogy az Eurégió 2001-ben megfogalmazott 2015-ig szóló jövőképében felmutatott cél, miszerint Az Eurégió West/Nyugat-Pannónia gazdaságilag, társadalmilag és szellemi szempontból is integrált térség lesz és egy új Közép-Európa kezdeményező régiójává válik, csak abban az esetben valósulhat meg, ha: - a gazdasági élet képviselői saját maguk kezébe vehetik a gazdasági élet szervezésével kapcsolatos kérdések és folyamatok ritmikus megvitatását és intézését; - a szellemi és kulturális élet képviselői saját kezdeményezéseiknek megfelelően működnek együtt; - és mindkét szféra kiszabadul az állami, politikai rendszer meghatározottságából. Akkor az állami szféra gondoskodhat a jogosultan a hatáskörébe tartozó, és a határon átnyúló együttműködésben is oly fontos feladatot jelentő rendvédelmi és biztonsági kérdésekről. Nyugat-Pannónia pedig valóban az új Közép-Európa kezdeményező régiójává válik. Összességében megállapítható, hogy a határon átnyúló együttműködési programok a korábbi időszakokhoz képest a közötti időszakban stratégiai szélcsendbe kerültek. Ebből a stratégiai szélcsendből Nyugat-Dunántúl számára négy fejlemény hozhat kimozdulást: 1. Graz városa és térsége is teljes jogú részese lesz a évi Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programnak, ily módon a határtérségben kiegyensúlyozottabb érdekviszonyok és új együttműködési szükségletek merülhetnek fel. 2. Nyugat-Dunántúlnak szembesülnie kellett azzal, hogy a ban hozzáférhető, a korábbinál nagyságrenddel nagyobb nemzeti szintű EU-s fejlesztési források felhasználása évről évre egyre kevesebb regionális, helyi döntési, meghatározási lehetőséget jelentett. Olyannyira, hogy várhatóan között ismét csak egyetlen Területi Operatív Programja lesz a 6 magyarországi vidéki régiónak. Még akkor is, ha a források természetesen továbbra is nagyságrenddel a nemzeti programoké alatt marad, mindez újra felértékelheti a határon átnyúló programokat, ahol intézményesen nagyobb a helyi,
17 17 megyei programozási, együttdöntési hatáskör, azaz nagyobb a mozgástér, mint a nemzeti fejlesztési programok esetében között a nemzeti EU források várhatóan csökkennek, míg a régióban immáron 4 EU tagországgal közös 4 határon átnyúló együttműködési program költségvetése növekedni fog. 4. Felébred a megértése annak, hogy Közép-Európának feladata az, hogy az itt szorosan együttélő népek egymás kultúráján csiszolják ki önképüket és a kívülről rájuk kényszerített versenyhelyzetet amely kényszerítés csak belátásuk megérlelődéséig lehet hatásos átfordítsák mind a nyugat, mind a kelet iránti elfogulatlan szolgálattá.
18 18 2. sz. melléklet Az Interreg Ausztria-Magyarország évi program közlekedésre tervezett keretösszegei Interreg A/H Program prioritás száma: Beavatkozási kódok és rövid leírásuk Keretösszeg (EUR) Egyéb vasúti fejlesztések új építési közutak, másodszintű TEN-T kapcsolat közút felújítások multimodális közlekedési kapcsolatok tiszta városi közlekedés /eszközök és járművek/ Intelligens, digitális szállítási rendszerek Kerékpárutak
HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu
RészletesebbenA.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2014. évi munkájáról 2015. április 13. TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 STRATÉGIAI
RészletesebbenA kezdeményezések régiója
A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink
RészletesebbenKŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat
Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY
NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására
RészletesebbenProjekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002
SZENTGOTTHÁRD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM
RészletesebbenBÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801
RészletesebbenSzombathely 2014. december 31.
Beruházásösztönző program a Sopron Ebenfurth vasútvonal kétvágányúsítása esetében, valamint a várható környezeti és gazdasági hatások bemutatása (különös kitekintéssel a Sopron Győr vasútvonal kétvágányúsítására
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenNAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
RészletesebbenGYŐR-MOSON-SOPRON. megye. Győr-Moson-Sopron Megyei Integrált Területi Program 2014-2020
GYŐR-MOSON-SOPRON a Dinamikus, Innovatív és Otthonos megye Győr-Moson-Sopron Megyei Integrált Területi Program 2014-2020 Jóváhagyva:.../2015. (IX. 18.) KH számú határozat 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozat
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL
RészletesebbenHAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002
HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenKARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenElőzetes Akcióterületi Terve
Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott
RészletesebbenBALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS
BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM
RészletesebbenA NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenA FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE
E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE 9. IKTATÓSZÁM: 33-10/2015. MELLÉKLET: 4 db TÁRGY: Beszámoló a megye települési önkormányzatai integrált településfejlesztési stratégiái
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenZirc város integrált településfejlesztési stratégiája
Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenSOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: 1 SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÁPRILIS Cím Somogy megye Integrált Területi Programja Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja
NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS A Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja Győr, 2001. február Témavezető: Dőry Tibor Szerző: Dőry Tibor Rechnitzer János Szerkesztette: Dőry
RészletesebbenA ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019
A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI
RészletesebbenCCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE
RészletesebbenCigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált
RészletesebbenGYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Egyeztetési változat Közvitára bocsátotta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 686/2013. (XII.16.) számú
RészletesebbenKERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT
RészletesebbenNyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja
Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Illés Károly Vezérigazgató 2011. november 5. Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TÖBB MINT BANK!!! TÖBB MINT
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenPüspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY
Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...
RészletesebbenBUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET
BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG
RészletesebbenII. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:
RészletesebbenSzombathely, 2014. december 31.
Hatástanulmány az Oberwart Szombathely vasúti összeköttetés regionális környezeti és gazdasági hatásainak bemutatására a magyar szakasz mentén Szombathely, 2014. december 31. A projekt az Ausztria-Magyarország
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ ÉS BEVEZETÉS
INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 Szlovénia-Magyarország- Horvátország Programkiegészítő Dokumentum 2005. július 7. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenJ/3359. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁR BELVÁROSÁNAK ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÉNEK KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATI TERVE EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT
SZÉKESFEHÉRVÁR BELVÁROSÁNAK ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÉNEK KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATI TERVE EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett (TF) vagy
RészletesebbenEuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés
EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió
RészletesebbenITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
RészletesebbenA hazai fejlesztéspolitika keretei 2015. 10.09.
A hazai fejlesztéspolitika keretei 2015. 10.09. Tartalom nemzeti, térségi és települési rendezési és fejlesztési tervdokumentumok Magyarország Partnerségi Megállapodása (2014 2020) tervezési folyamat operatív
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése
South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli
RészletesebbenDevecser város integrált településfejlesztési stratégiája
Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.
RészletesebbenSopron, 2015. május 11.
Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma
RészletesebbenSzékesfehérvár Megyei Jogú Város
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
RészletesebbenA stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:
A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra
RészletesebbenABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.
RészletesebbenKISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002
KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenRegionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása
Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi
RészletesebbenBudapest Főváros XI. Kerület Újbuda
Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi
Részletesebben1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések
1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,
RészletesebbenBács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált
RészletesebbenBALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)
BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL
TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÁLLAMI KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL ÉS FELÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL Szolnok, 2015. október hó TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 4 II. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ORSZÁGOS
RészletesebbenMINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum
RészletesebbenEMAH Öko-mobilitás elősegítése az osztrákmagyar határtérségben A vasúti utasszámlálás és kikérdezés, valamint a közúti számlálás és kikérdezés
EMAH Öko-mobilitás elősegítése az osztrákmagyar határtérségben A vasúti utasszámlálás és kikérdezés, valamint a közúti számlálás és kikérdezés eredményeinek elemzése (kivonat) 1. Bevezető Az EMAH projekt
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható
Részletesebben8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek
Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....
RészletesebbenBudapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja
Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenA szlovák-magyar határ menti migráció
A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program
RészletesebbenPreambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenA vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés
A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának
RészletesebbenGelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?
Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának gazdasági programja Előkészítette: Izsó Gábor polgármester Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező valamennyi bizottság bizottság: Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerű
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenIdőközi vezetőségi beszámoló 2014. I. negyedév 2014. május 19.
ALTEO Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2014. I. negyedév 2014. május 19. ALTEO NYRT 2014. I. negyedévre vonatkozó időközi vezetőségi beszámoló 1 Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
RészletesebbenBÉKÉS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002
BÉKÉS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 BÉKÉS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából
RészletesebbenGyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
RészletesebbenKÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,
RészletesebbenA CESCI hozzászólása a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Vitaanyagához MELLÉKLET BUDAPEST. 2011. május 31.
A CESCI hozzászólása a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Vitaanyagához MELLÉKLET BUDAPEST 2011. május 31. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Mindenekelőtt szeretnénk őszinte gratulációnkat kifejezni a stratégia alkotói
Részletesebben