KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE, HARC, A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKÉÉRT Készítette: Rostási Esztella Budapest, Május 5.

2 1 BEVEZETÉS A témaválasztás indoklása Kutatási módszerek és felhasznált modellek A tanuló szervezet A holográf rendszer elmélet 6 2 A MAGYARORSZÁGI TÉRSZERKEZET VÁLTOZÁSAI A Magyar közigazgatás fejlődése Területfejlesztés A régiófejlesztés (régió, regionalizáció, regionalizmus) A regionális politika története A regionális politika cél és eszközrendszere A regionális politikatervezés A régiófejlesztési elméletek összehasonlítása Értékelés 22 3 A VERSENYKÉPESSÉG ÉS A TERÜLETI VERSENY A versenyképesség, a területi versenyképesség, és a régiók versenyképességének értelmezése Magyarország versenyképessége Porter féle versenyképességi gyémánt Tényezőellátottság Keresleti tényezők Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak Vállalati szerkezet SWOT elemzés 37 4 A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG TÉNYEZŐI A külföldi működőtőke- beáramlás Magyarországon A külföldi tőkevonzás indítékai 43 5 A MAGYARORSZÁGI STATISZTIKAI RÉGIÓK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE ÉS RÉGIÓVÁLASZTÁS AZ ESETTANULMÁNYHOZ A magyarországi régiók fejlesztési lehetőségei A nyugat-dunántúli régió A közép-dunántúli régió A dél-dunántúli régió Budapest és környéke Az észak-magyarországi régió Az észak-alföldi régió A dél-alföldi régió A magyarországi régiók összehasonlítása tőkevonzási képességük alapján 49 2

3 6 JAVASLAT A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA A regionális versenyképesség javításáról A dél-alföldi régió bemutatása Stratégiai irányvonalak és módszerek 60 7 ÖSSZEFOGLALÁS 63 I. MELLÉKLET 65 II. IRODALOMJEGYZÉK 67 3

4 1 BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedeket a világgazdasági szinten jelentkező működőtőke-áramlás felgyorsulása, és a működőtőke - befektetésekért folyó verseny jellemezte. A gazdasági fejlettség regionális mutatói, és a működőtőke- befektetések állománya között korreláció mutatható ki, a külföldi befektetések pozitív hatással vannak a régiók versenyképességre, gazdasági térformáló tényezővé váltak. 1.1 A témaválasztás indoklása Dolgozatom célja, hogy behatóan elemezzem a magyarországi régiók helyzetét és szerepét, rámutassak azokra a kockázatokra és lehetőségekre, melyeket Magyarország e területei jelentenek hazánk számára az EU regionális politikájának fényében. Vajon egy régió felemelkedése, vagy bukása azon múlik, hogy az adott régió képes -e felismerni a lehetőségeit és időben reagálni az új kihívásokra? Nagyon fontosnak tartom megvizsgálni a magyarországi régió(k) fejlesztési lehetőségeit. Napjainkban sok szó esik arról, hogy az EU-s csatlakozásunknak köszönhetően új lehetőségek nyílnak, új pénzügyi források válnak hozzáférhetővé, melyek sok lehetőséget kínálnak hazánk régiói számára. A valódi kérdés az, hogy felkészültek vagyunk -e, és tudunk -e élni a kínálkozó lehetőségekkel, felismerjük e azokat a feladatokat melyeken keresztül hazánk egyes területei felzárkóztathatók az európai szintre? 1.2 Kutatási módszerek és felhasznált modellek Dolgozatomban, Antoni Kuklinski azon hipotézisből indulok ki, hogy a régiók stratégiai tervezése, a 21. században hasonló kell hogy legyen a vállalatok stratégiai tervezéséhez. 1 Hipotézisemet arra alapozom, hogy a régió definíciójának változásával a régió szerepe, felépítése és működése erős hasonlóságokat mutat a vállalatok szerepével, felépítésével és 1 Régiók Európája Tanulmánykötet Budapest Fórum - Budapest, 2002: Antoni Kuklinski: The role of the regions in Federal Europe of the 21 st Century oldal 4

5 működésével, így annak célja is, hogy a stratégiai célkitűzéseken keresztül javuljon a régió versenyképessége, egy hatékonyabb gazdálkodás valósuljon meg, javuljon az életszínvonal. Ennek megfelelően a dolgozatomban végig a vállalatok, a szervezetfejlesztéshez használt modellekkel dolgozok. Így: A tanulószervezet Porter féle versenyképességi gyémánt (Porter s diamond) SWOT elemzés Iparági verseny szerkezeti elemzése ( Competitive Advantage of Nations) Értéklánc ( Value chain nalayses) Stb A tanuló szervezet Dolgozatomnak ebben a részében a régiók viselkedését kívánom az emberi agy működéséhez hasonlítani, úgy ahogy azt a vállalatok működésével tették különböző menedzsment elméletek megalkotásakor. Ezen elméletek áttekintése és alkalmazhatóságának vizsgálata a magyarországi régiófejlesztés hatékonyságának növelése szempontjából kiemelkedően hasznos lehet. A cél megvizsgálni, hogy ezeknek a modelleknek a fényében a magyar régiófejlesztés hol tart, melyek azok az új vívmányok, melyek segíthetnek, hogy hazánk régiói sikerrel válaszolhassanak az EU támasztotta kihívásokra. Mint említettem, számtalan tanulmány foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet leírni az elvárásokat a tanulási folyamattal szemben, milyen működési struktúra szükséges ahhoz, hogy a tanulás minél gyorsabban és hatékonyabban valósulhasson meg. A szervezeteket fel lehet fogni úgy, mint: - információ feldolgozó rendszer - komplex tanuló rendszer - holográf rendszer A három elmélet csak látszólag különálló elméletek, a valóságban szoros összefüggésben, kapcsolatban állnak egymással. 5

6 Mind három elmélet részletes bemutatását szükségtelennek tartom, a holográf rendszer elmélete ugyanis integrálta magába az első két elmélet legfontosabb megállapításait. Így elsősorban ennek bemutatására koncentrálok a továbbiakban A holográf rendszer elmélet Arra a kérdésre próbálok választ találni, hogyan lehet egy olyan komplex rendszert kialakítani, amely az agyhoz hasonlóan képes tanulni? Tehát: - érzékelni, figyelemmel kísérni a környezeti változásokat - ezeket a jeleket, információkat feldolgozni, és a cselekvéseket ehhez igazítani (alternatív működési formák) - képes felismerni a helyes viselkedéstől eltérő magatartásokat -képes korrigáló lépéseket tenni ezeknek az eltéréseknek a kiküszöbölésére A holográf rendszer elmélet mindazokat az elvárásokat fogalmazza meg, melyeknek egy tanuló szervezetnek meg kell felelnie. A holográf elméletnek a lényege az alábbi ábra szerint foglalható össze: 4. Minimum specifikáció Ne határozzunk meg annál több követelményt, mint amit abszolút szükséges! 5. Megtanulni tanulni - Vizsgáljuk a környezeti változásokat - két lépcsős tanulás Az emberi agy 1. Építsük az egészet részekbe - Vízió, kultúra, értékek, mint a vállalati kultúra DNS-e - hálózatos intelligencia (IT rendszerek) - holográf szervezeti forma (képes önmagát reprodukálni) - holisztikus munkacsoportok, diverzifikált feladatok 2. Az ismétlődés szerepe - Az információ feldolgozásban - A képességekben, valamint a munkatervezésben 3. Szükséges mértékű változatosság - A belső komplexitás összhangja a környezeti elvárásokkal 1.ábra. A holográf rendszer alapjai Később részletesen fogom vizsgálni, hogy a rendszer egyes elemeinek meghonosítása milyen eredményeket hozhat a magyarországi régiófejlesztés szempontjából. 6

7 2 A MAGYARORSZÁGI TÉRSZERKEZET VÁLTOZÁSAI Ebben a fejezetében röviden bemutatom magyarországi térszerkezetét, annak földrajzi, hierarchikus struktúráját, valamint hálózatszerű egymásra épültségét. Bemutatom, hogy a területileg szerveződött rendszerre, hogyan épül rá a politikai szabályozórendszer és annak intézményrendszere. Fontos különbséget teszek területfejlesztés és a régiófejlesztés fogalmai között, valamint bemutatom mindkettő politikai cél és eszközrendszerét. A fejezet második részében bemutatom, mi jellemezte a régió politikánkat az államszocializmusban, mi jellemzi az EU-ban, milyen új irányvonalak jelentkeznek napjainkban. A gazdaság térbeli működésének és lokalitásának újrafelfedezését az motiválta, hogy az elmúlt évtizedben nyilvánvalóvá vált: a globális piaci versenyben döntő azon gazdasági tevékenységek földrajzi elhelyezkedése, amelyekből a vállalati tartós versenyelőnyök erednek. Általánosan elfogadott, hogy a globalizáció egy új regionális specializálódást generál, amelyet a fejlett régiókban döntési központokkal bíró pénzügyi intézmények és globális vállalatok befolyásolnak. A térbeliséget kiemelő egyik alapvető elméleti közgazdaságtudományi irányzat Paul Krugman munkásságához köthető. Többek által olyan, a főáramhoz sorolt olyan új iskola, amelyik a gazdaság térbeliségének nagy részénél megfigyelhető földrajzi koncentrációból indul ki. 2 Krugman és követői a nemzetközi közgazdaságtan, a növekedéselméletek, valamint a regionális tudomány újabb eredményeiből indultak ki. Képviselői felismerték, hogy napjainkban a gazdasági elemzés tényleges alapegységei nem az országok, nem a nemzetgazdaságok, hanem a régiók, amelyek átléphetnek politikai és országhatárokat is. Azaz a gazdasági szereplők alapvető érdekeire vezethetők vissza. 3 2 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal. 3 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal. 7

8 A térbeli koncentráció gazdasági szerepe mindig fontos volt, de az utóbbi évtizedekben a globális verseny hatására egyre meghatározóbbá válik, így a regionális/lokális szint felértékelődése Magyarországon is szükségszerű. Érdemi döntési lehetőségekkel bíró lokális szint nélkül a hazai vállalatok sem tudnak igazán megerősödni, mivel hiányoznak a helyi, kormányzati, intézményi partnerek, akik a helyi üzleti környezetet úgy tudnák alakítani, hogy megerősítsék a vállalatok versenyelőnyét. 2.1 A Magyar közigazgatás fejlődése Az alábbiakban Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás c. könyvének felhasználásával kronológiai sorrendbe szedve mutatom be a területfejlesztés történetet hazánkban, kiemelve a témám szempontjából legfontosabb dátumokat és törvényi szabályozásokat Évi I. törvény 4 :Helyi tanácsokról szóló A tanácsok az államizgatás helyi szervei, erősen centralizált igazgatási, irányítási viszonyok mellett. A megyei tervek keretszámait a központ szervek határozták meg, a tanácsi szervek elsődleges feladatuknak a tervek betartását tartották. A tanácsok nem voltak képesek területük gazdasági, társadalmi folyamatait érdemben befolyásolni, presztízsük rendkívül alacsony volt. A területfejlesztés vonatkozásában célul tűzték ki az ország elmaradott területeinek fejlesztést évi X. un. II törvény 5 Viszonylag csekély változást eredményez. A tanácsok jogot kapnak arra, hogy a népgazdasági tervet és a költségvetést az állami népgazdasági terv és a költségvetés keretein belül önállóan határozzák meg (tervezés). Bővülnek a jogok a pénzügyek, gazdaság- és ellátásszervezés területén. A helyi jellegű vállalatokat és intézményeket a tanácsok alá rendelik. Második ötéves terv 4 Pálné Kovács Ilona: Regionális Politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó Budapest- Pécs, oldal 5 Pálné Kovács Ilona: Regionális Politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó Budapest- Pécs, oldal 8

9 1958 A kormányzat újabb regionális felülvizsgálatot kezdeményez Megfogalmazódott a vidéki ipartelepítés politikája Erőteljes város centrikus stratégia MSZMP IX: kongresszusa Elfogadják a gazdasági mechanizmus átfogó reformját, amely kiindulópontja az állami irányítás, a tanácsrendszer továbbfejlesztéséhez A III. törvény 6 : A tanácsrendszer liberalizálása, és az Országos Településhálózat-fejlesztési koncepció A korábbi államhatalmi jelző helyett a népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jelző tükrözi a decentralizációs szándékot. A törvény rögzíti a területfejlesztési tanácsok létrehozásának kötelezettségét A tanácsok terület gazda szerepköre általános felhatalmazást adott a területi koordinációra. Az ötéves tervidőszak fejlesztési politikájában koncepcionális változás nem következett be. A területi politika és a gazdaságpolitika mesterséges elválasztása azt eredményezte, hogy a terület és területfejlesztés forrásainak nagy része redisztributív jövedelem maradt. A településfejlesztés stratégiái kívülről, az elosztás politikai centrumaiban fogalmazódtak meg. Az egyoldalú városfejlesztési gyakorlatnak szükségszerű következménye a községek erőteljes polarizácija, az aprófalvak fejlettségi színvonalának stagnálása. A dinamikusabb agrártérségekben kialakul a településfejlesztés viszonylag önfinanszírozó modellje A terület és területfejlesztési politika korrekciója Az országgyűlési határozat a gazdaság intenzív és területileg arányosabb fejlesztése érdekében fokozottabban a helyi erőforrásokra, a helyi adottságokra való támaszkodást célozza meg. 6 Pálné Kovács Ilona: Regionális Politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó Budapest- Pécs, oldal 9

10 Az országgyűlési határozat ezzel ellentétben nem tartalmaz markáns, új ágazati és területi fejlesztési súlypontokat. A településpolitika új, decentralizációs elemei inkább gazdasági kényszerűségből, mint új elvek alapján kerültek bevezetésre Mindezek alapján a 90-es évekre egyértelművé vált, hogy a forrásdecentralizáció ésszerű mértéke mellett, a decentralizált elosztási mechanizmus, a helyi gazdálkodási szabadság a hatékonyabb terület-politikai modell alapja. A regionális politikai modellváltás szüksége, az új modell elemei már a rendszerváltás előtt megfogalmazódtak, ugyanakkor az is egyértelmű volt, hogy a váltás makropolitikai, illetve strukturális feltételi hiányoznak Az Önkormányzati Törvény elfogadása 7 Az önkormányzatok általános felhatalmazást kaptak a helyi közügyek gyakorlására, ugyanakkor az önkormányzatok által ellátható helyi közügyek minimális köre alkotmányjogilag tisztázatlan maradt Megjelenik a decentralizáció, bottom-up modell kiépítésének szándéka Elaprózódott települési önkormányzati rendszer Nyitott kérdés maradt, hogy a helyi területi feladatok, milyen területi struktúrában, milyen területi egységekben valósulnak meg 1994 A Közigazgatási rendszer reformja Célja: A területi szint megerősítése volt, azaz a megyei önkormányzatokra vonatkozó szabályozás megváltoztatása Közvetlen választási rendszer bevezetése A kilencvenes évek első felében sem az igazgatási szereplők közötti intézményesített kapcsolatrendszer, sem a kormányzati reformelképzelések, sem a tudományos kutatások nem támasztották alá gyökeres területi reform szükségességét és realitását. A megyék stabil határaival szemben sem a kistérségek, sem a régiók nem ígérkeztek a területi közigazgatás átszervezése számára stabil keretnek. Ugyanakkor a közigazgatás állami és önkormányzati szektorában egyértelműen kimutathatók voltak a dezintegráció hátrányos következményei, a 7 Pálné Kovács Ilona: Regionális Politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó Budapest- Pécs, oldal 10

11 területi integráció hiányával, különösen a megyei szint szerepével kapcsolatos bizonytalanságok. Ebben a helyzetben került elfogadásra a területfejlesztésről szóló törvény (1996.évi XXI.) 8, amelyik nem csak a regionális politika, hanem a területi közigazgatás jövőképe szempontjából is a megoldás ígéretévé vált. 9 A törvényben előírt feladatnak eleget téve készült az Országos Területfejlesztési Koncepció, amelyet az Országgyűlés 35/1998 (III.20) OGY határozatával 10 fogadott el, majd 2005-ben felülvizsgált (97/2005 (XII.25) 11. A regionális szint kialakítása egyértelműen az Unió ösztönzésére történt, elsősorban az Uniós források felhasználásával összhangban (Phare, majd Strukturális alapok). A törvény jelentősége, hogy keretet biztosított az öntanuló regionális fejlődés elindításához. Előrelépést az aktuális programokban betöltött szerep jelentett, elsősorban a Phare programok révén. 12 Az új területfejlesztési politika számára kihívást jelent, hogy tud e- változtatni azon a tendencián, melyet, a Világbank egyik elemzése mutat. E szerint változatlan területi folyamatok mellett Magyarország tekintetében kizárólag a Közép- Magyarországi régió jelenik meg potenciális növekedési pólusként, míg a többi régió, növekedési, és versenyképességi pólussá válásának csekély az esélye Területfejlesztés A magyarországi területfejlesztési politikának hazánk Uniós csatlakozásával az Uniós szabályokkal összhangban kell lennie. A létrehozott intézményrendszernek támogatnia kell a területfejlesztési stratégiában megfogalmazott fő célkitűzéseket. A területfejlesztés már a 70-es évek óta fontos politikai kérdés Magyarországon. Mi sem ezt jobban, mint az, hogy már 1985-ben az Országgyűlés külön határozatban foglalkozott a terület és településhálózat fejlesztésével. 8 Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről, és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról Magyar Köztársaság Kormánya oldal 9 Pálné Kovács Ilona: Regionális Politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó Budapest- Pécs, oldal 10 Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről, és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról Magyar Köztársaság Kormánya oldal 11 VÁTI: 12 Tér és Társadalom XVIII. Évf. 2004/4. Döbrente Katalin Vida Szabolcs: A regionális politika és intézményrendszer szerepe Magyarországon 1-28.oldal 11

12 területfejlesztés: Az országra, térségéire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása 14. területfejlesztés célja és eszköze: A magyar területfejlesztésnek a kilencvenes évek során érvényesülő és az évtized végén országgyűlési határozatban rögzített fő stratégia céljai a következők voltak: A gazdasági térszerkezetet közvetlenül alakító célok: i. A területi egyenlőtlenségek mérséklése ii. A Budapest központú térszerkezet oldása iii. Az innováció térbeli szerkezetének erősítése A természeti környezet állapotának és minőségének védelme, a természeti értékek megőrzése A nemzeti integráció elősegítése Intézményfejlesztés-felkészülés az Uniós források fogadására A 2005-ös felülvizsgálatot követően az új Országos Területfejlesztési Koncepció az alábbi átfogó célkitűzéseket határozta meg 2020-ig: Térségi versenyképesség Térségi felzárkózás Fenntartható területi fejlődés és örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció, regionalizmus 2.3 A régiófejlesztés (régió, regionalizáció, regionalizmus) Magyarországon a regionális szint megjelenése nem új keletű dolog, hiszen korábban is megkülönböztettünk térszerkezeti szempontból nagytérségeket. Kétségtelen tény azonban, hogy az EU-s csatlakozással ennek a szervezeti szintnek a szerepe, struktúrája módosult a legjelentősebben, ezen a szinten történtek a legátfogóbb funkcionális változások. Ennek áttekintése tehát dolgozatom szempontjából kiemelkedően fontos. A közgazdaságtanban kétféle értelemben terjedt el a régió fogalma és a regionális jelző használata. Egyrészt földrajzilag összekapcsolódó államcsoportok, regionális integrációk 13 Területi statisztika Központi Statisztikai Hivatal Folyóirata 9. (46.) évf. 2 sz Március: Dr. Szegvári Péter : Versenyképesség az új területfejlesztési koncepcióban évi XXI.tv. 5.. a.) pont (aa.) alpont 12

13 megnevezésére használják, főleg a világgazdaságtanon belül pl. régiónak tekinthető az EU vagy a NAFTA. Az ilyen, több országot átfogó egységet újabban makrorégiónak is szokás nevezni. Másrészt régión egy országon belül területi egységet értünk, amely a helyi (lokális) és az országos szint között helyezkedik el. Ez utóbbi témám szempontjából legfontosabbfelfogás szerint régión egy országon belül lévő, több szomszédos települést, vagy településrészt magában foglaló, összefüggő térséget tekintünk. 15 A régiók létrejöhetnek: Politikai okok következtében, amikor egy adott állam területén belül, az állami feladatok dekoncentrálására, vagy decentralizálására, a különböző közigazgatási funkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységeket - tartomány, megye, járás - alakítanak ki. Gazdasági okok is hozzájárulhatnak a régiók kialakulásához. A kulturális értékek azonossága, azok alkotóelemeinek fenntartása, szintén meghatározója lehet valamely területi egységnek. A fejlesztés, a jövőépítés érdekében is lehatárolhatnak területi egységeket, amelyek a sajátosságaik - pl. általános elmaradottság, ágazati válság, munkanélküliek magas aránya, egyoldalú gazdasági szerkezet stb. - miatt, egységes megújításra szorulnak A regionális politika története 1617 A Római Szerződésben (1957) már megfogalmazódik, hogy a nyugat-európai integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül, hiszen a területi egységek közötti jelentős fejlődésbeli eltérések akadályozzák az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabad áramlását Létrejön két ágazati alap: Az Európai Szociális Alap (ESF) és az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alap (EAGGF) 1964-ben az EU Gazdasági és Szociális Bizottságának egyik feladataként megjelenik a regionális politika, és 1967-ben ennek szervezésére önálló főigazgatóság alakult. A területi különbségek a Közösség bővítésének előkészítésekor kerültek igazán felszínre. 15 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal. 16 EU vonal- EU tájékoztató Szolgálat ( ) 17 Hogyan működnek a régiók? Európai Unió Regionális Politika Változó Európa Európai Bizottság 13

14 Az 1972-es Párizsi Csúcsértekezleten született döntések mentén határozták el, hogy közösségi (pénzügyi) eszközök igénybevételével kell elősegíteni a szerkezeti (strukturális) és területi aránytalanságok mérséklését ben létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF), a tagállamok által befizetett költségvetés egy részének a legszegényebb régiók közötti újrafelosztására. Az Egységes Európai Okmány (1987) konkrétan, új politikaként nevesíti a közösségi politikák között a regionális politikát, és kiegészíti a Római Szerződést a gazdasági és szociális összefogás fejezettel (V. cím, 130/a-130/e cikkelyek). A regionális politika céljaként a gazdasági és szociális kohézió erősítését jelölték meg, a különböző régiók közötti különbségek és a kedvezőtlen adottságú területek elmaradottságának csökkentésével, a Közösségnek mint egésznek harmonikus fejlődése érdekében. A regionális politikát 1988-ban reformálták meg. Ennek keretében emelték az ERDF támogatási forrásait, illetve erősíttették a koordinációt a területi folyamatok alakításához felhasználható további alapok között (Európai Szociális Alap (ESF); Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Rész (EAGGF); Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköz (FIFG) A Maastrichtban elfogadott és 1993-ban életbe lépett Szerződés az Európai Unióról a kohéziót jelöli meg az Unió egyik alapvető céljaként a Gazdasági és Monetáris Unió, valamint az Egységes Piac mellett. A szerződés létrehozza a Kohéziós Alapot a szegényebb tagállamok környezetvédelmi és közlekedési projektjeinek támogatására Az együttesen Strukturális Alapoknak nevezett pénzügyi források nem a projektalapú, hanem az átfogó programokat támogatják Az Amszterdami Szerződés megerősíti a kohézió fontosságát, és kibővíti az Uniós Szerződést a foglalkoztatás címmel A berlini Európai Tanács dönt a Strukturális Alapok reformjáról és módosítja a Kohéziós Alap működését A regionális politika cél és eszközrendszere A regionális politika az egyik közösségi alapelv, a szolidaritás gyakorlati alkalmazásának látványos területe. Lényege az elmaradott vagy különböző problémákkal küzdő tagállamok, illetve térségek segítése pénzügyi támogatás, s ehhez kapcsolódóan fejlett szakmai módszerek kidolgozása és alkalmazása révén EU - csatlakozás 2004 Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma oldal 14

15 A régiófejlesztési célok megvalósítása általában az alábbi eszközökkel történik. Pénzügyi ösztönzők Központi szabályozás Infrastrukturális beruházások Az EU-ban a térségfejlesztési és felzárkózási források szakmai megnevezése: Strukturális és Kohéziós támogatás Négy strukturális alap működik: Európai Regionális Fejlesztési Alap: Célja a regionális egyenlőtlenségek mérséklése. A régiók fejlődése és átalakulása érdekében termelő-beruházásokhoz, infrastrukturális beruházásokhoz nyújt támogatást, illetve támogatja a kis- és középvállalkozásokat. Európai Szociális Alap: célja a munkanélküliség megelőzése, a humánerőforrások fejlesztése, a munkanélküliek munkaerő-piaci integrálása Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap: célja a vidékfejlesztés támogatása Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz: célja a halászat versenyképességének és helyzetének javítása A Strukturális Alapok világosan megfogalmazott prioritásokra összpontosítanak: 1. Célkitűzés: A támogatások 70%-a az elmaradott régiókba kerül 2. Célkitűzés: A támogatás 11,5%-a szerkezetváltás nehézségeivel küzdő térségek gazdasági és társadalmi átmenetét segíti elő. 3. Célkitűzés: A támogatások 12,3 %- a képzési rendszerek modernizációját és a munkahelyteremtést segíti elő azokban a régiókban, amelyek kiesnek az 1-es célkitűzésekből, és ahol az említett intézkedések a felzárkózási stratégia részét képezik. Van még ezen kívül 4 olyan Közösségi Kezdeményezés, amely konkrét problémákra keres közös megoldást. A Strukturális Alapra elkülönített összegek 5,35%-át fordítják a következőkre: - Interreg III: határon átnyúló, országok és régiók közötti együttműködést segíti elő, a határokon átnyúló partneri kapcsolatok megteremtésével ösztönzi a multiregionális területek kiegyensúlyozott fejlődését. - Urban II: a városok és hanyatló városi területek fenntartható fejlődését célozza, újító jellegű stratégiák támogatására összpontosul. 15

16 - Leader +: helyi kezdeményezésekre épülő vidékfejlesztés célozza azzal a szándékkal, hogy összehozza a vidék társadalmának és gazdaságának szereplőit, hogy a fenntartató fejlődés új, helyi stratégiáit dolgozzák ki. - Equal. Célja, hogy felszámolja a diszkriminációt és esélyegyenlőtlenséget. A Kohéziós Alap: a környezetvédelemben és a közlekedésben szükséges nagyberuházásokhoz ad az elmaradott tagállamoknak támogatást. A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. Az Alap a Közösség legszegényebb tagállamai reálszféra felzárkóztatását támogatja a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket A támogatás fajtájától függetlenül ezek a pénzügyi eszköznek is nevezett programok csak kiegészítik, de nem helyettesítik az adott országokban nemzeti szinten hozott erőfeszítéseket. Napjainkban a regionális politika céljaira elkülönített források az EU teljes költségvetésének mintegy harmadát teszik ki. Strukturális támogatások milliárd Strukturális támogatások 195 milliárd Közösségi céltámogatások 182,45 milliárd 1. Célkitűzés 135,90 milliárd 2. Célkitűzés 22,50 milliárd 3. Célkitűzés 24,05 milliárd Közösségi Kezdeményezések 10,44 milliárd Halászat 1,11 milliárd Újító jellegű kezdeményezések 1 milliárd Kohéziós Alap 18 milliárd (Az összegek euróban és 1999-es árakon értendők) 1.táblázat Strukturális támogatások Az EU-s csatlakozási tárgyalások egyik fontos eredménye, hogy Magyarország teljes területe jogosult a Strukturális Alapok 1.számú célkitűzése szerinti támogatásokra. Az ilyen 19 Hogyan működnek a régiók? Európai Unió Regionális Politika Változó Európa Európai Bizottság 8.oldal 16

17 támogatások célja az elmaradott régiók felzárkóztatása, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át. Egy régió akkor tekinthető elmaradottnak, ha nincs elég nemzetközileg versenyképes vállalata, nincsenek nemzetközileg versenyképes tevékenységei. Ezért első lépésben olyan, régión kívüli (sokszor külföldi) cégek letelepedését kell ösztönözni, amelyek megfelelő tudással, technológiával, piaci kapcsolatokkal, tapasztalatokkal rendelkeznek. 20 Felmerül azonban a kérdés, hogy pozitív hatással van -e Magyarország versenyképességre az, hogy hazánk régiói az EU régióival szemben jóval fejletlenebb szinten vannak? A regionális politikatervezés A strukturális és kohéziós támogatások felhasználást az Európai Unió részletes és szigorú szabályozásban írja elő, és annak betartását ellenőrzi. A támogatásban részesülő országoknak, így hazánknak is ki kellet dolgozni az EU források felhasználását tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Tervet, ki kellett alakítani a megfelelő intézményi háttért és infrastruktúrát, gondoskodni kellett a megfelelő pénzügyi ellenőrzési rendszerről. 20 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal. 17

18 2. Ábra NFT helye a fejlesztéspolitikai tervezés rendszerében 21 A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásának fontos elemét képezte, a tervezési és programozási régiók lehatárolása. Nagyon hasznos, ha a régió, mint vizsgálati térség a közigazgatás területi beosztásához igazodik, mivel ekkor, a fontosabb intézmények működési területe megegyezik a régióval, így az információk gyűjtése, közösségi politikák, fejlesztési elképzelések kidolgozása és végrehajtása könnyebb. Az is fontos, hogy ezáltal megjeleníthető a közös regionális érdek, amely minden racionális közösségi erőfeszítés kiindulópontja. 22 Napjainkban, a regionális tudományban három, a fenti felfogásból kiinduló régió-típus vált széles körben elfogadottá, amelyek a területi verseny, versenyképesség és gazdaságfejlesztés szempontjából is jól alkalmazhatók: 21 VÁTI: Országos Területfejlesztési Koncepció 2005, december 19.odal 22 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal. 18

19 Tervezési és programozási régió: általában közigazgatási, területi tervezési és információgyűjtési szempontokat helyez előtérbe. Elsősorban közigazgatási és intézményi elemzések alapegysége Csomóponti régió: a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödését veszi alapul. Főleg feldolgozóipari vizsgálatok nyomán alakult ki. Homogén régió: amelynek részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzőkkel bírnak. Mezőgazdasági vizsgálatok jellemző területi egysége. Dolgozatom további részében az elemzések alapját a tervezési és programozási régiók adják, mivel ezek a régiók a regionális versenyképesség mérésére, a rendelkezésre álló adatgyűjtési rendszerek miatt alkalmasak. A tervezési régiók jellemzői A tervezési régió lehatárolt területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet a társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős társadalmi-gazdasági kohézió (regionalizálódás), az érzékelhető regionális identitástudat, valamit az érdemi irányítási kompetenciájú és önállóságú regionális intézmények rendszere (regionalizmus) fog tartós egységbe. 23 Ilyen közigazgatási-statisztikai szempontú területi beosztásnak tekinthető az elsősorban statisztikai, információgyűjtési és regionális politikai célból létrehozott nómenklatúra, az Európai Unió ún. NUTS - rendszere. 24 Magyarországon regionalizmusnak két szint tekinthető: a tervezési és programozási régiók (NUTS2 szint) és a megyék (NUTS3) Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal. 24 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal oldal 25 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal. 19

20 Észak-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-dunántúli régió Észak-alföldi régió Nyugat-dunántúli régió Dél-dunántúli régió Dél- alföldi régió 3. ábra Magyarország tervezési és programozási régiói 26 Hazánkban a tervezési és programozási régiók kialakításával a nagytérségi együttműködés intézményesült, amely a Regionális Fejlesztési Tanácsok létrehozásában, valamint az önkéntes alapon szerveződő Térségi Fejlesztési Tanácsok létrehozásának a lehetőségében nyilvánult meg. 26 Eu csatlakozás fejezet: Regionális politika (térségfejlesztési és felzárkózási támogatások) 111.oldal 20

21 2.4 A régiófejlesztési elméletek összehasonlítása Az alábbi fejezetben megpróbálom összegezni a modern területfejlesztési elmélet jellemzőit, és ennek fényében értékelni az EU és az államszocialista rendszer területfejlesztési politikáját. Kiemelem, hogy az elméletek mely elemeit tartanám célszerűnek megtartani a Magyar területfejlesztés és azon belül a régiópolitika kialakításakor. A fejezet végén értékelem a modern területfejlesztési elméleteket a már a korábbiakban ismertetett tanulószervezet elméletének és megállapításainak ismeretében. Abból a hipotézisből indulok ki, hogy amennyiben ezek az elméletek napjainkban megállják a helyüket a modern vállalati környezetben, akkor azok hatékonyan alkalmazhatók a területfejlesztés esetében is. Az egyes területfejlesztési elméletek könnyebb megértése érdekében az elméletek közötti jelentősebb különbségeket táblázatos formába rendeztem (1.sz. melléklet) 27. Az egyes korszakok területfejlesztési koncepcióit hasonlítottam össze, figyelembe véve, az egyes időszakok ideológiai hátterét. Ennek ismerete, nagyban segíthet megérteni, hogy milyen gazdasági és politikai célkitűzések mentén fogalmazódtak meg a területfejlesztés stratégiai céljai, formálódott az intézmény rendszer. Mindezek alapján összefoglalóan elmondható, hogy az államszocializmus idején a felülről irányított, erősen központosított, állami irányítás hatására egy felülről szervezett bürokratikus (nehézkes) rendszer alakult ki hazánkban, a településhálózat koncentrációját támogatva. Ez a rendszer azonban, csak csekély mértékben vette (veszi) figyelembe a kistérségek sajátosságait, a központi tervezésben nagyon fontos részletek elvesznek. Ugyanakkor sikerült már ideje korán megtanulnunk és elsajátítanunk a hosszú távú tervezést, és gondolkodást. Az EU-ban ezzel szemben a helyi és a központi rendelkezés és végrehajtás együttesen érvényesül, figyelembe véve, és folyamatosan terjesztve és alkalmazva a legjobb megoldásokat a tagországok között. Az EU a folyamatos fejlődést, innovációt és együttműködést támogatja egy decentralizáltabb modellen keresztül. A legfontosabb cél a tagállamok érdekeinek összehangolása, egy egészséges versenyhelyzet kibontakoztatása. Ahhoz, hogy sikerrel tudjunk válaszolni ezekre a kihívásokra, hazánknak tisztában kell lennie saját erősségeivel, képesnek kell lennie megújulni a környezeti 27 Lásd: 1.számú melléklet: A területfejlesztés ideológiai háttere 21

22 változásokkal összhangban, és jó politikai érdekérvényesítő módszereket kell tudnunk alkalmazni. Összefoglalóan elmondható hogy, a magyarországi területfejlesztés hagyományosan centralizált rendszerben, felülről irányított módon működött, elsősorban ennek a rendszernek vannak nálunk hagyományai, melynek eredményeképen már eleve hátránnyal indulunk a versenyben azokkal az országokkal szemben, ahol a decentralizált modellt alkalmazzák. Így az EU módszertana egyfajta szemléletváltást igényel, nagyon gyors tanulást, és alkalmazkodást igényel hazánktól. Mindezek megvalósításához- a tanuló szervezetek modellje alapján- olyan struktúrákra, működési formákra, rendszerekre van szükség, melyek képesek proaktívan reagálni a környezeti változásokra, gyorsan reagáló rugalmas egységek, amelyek a minimálisan meghatározott szabályrendszerek mentén képesek önállóan fejlődni, alakulni. 2.5 Értékelés Magyarországnak van hosszú távú területfejlesztési koncepciója, ugyanakkor a 1998-ban elfogadott, 2005-ben felülvizsgált országgyűlési határozatban rögzített alapelvek, nem teljes körűen fogalmazzák meg az elvárásokat, nem követik a modern területfejlesztési elméletekben megfogalmazott alapelveket, melynek hiányában a modern módszertan alkalmazása is hiányzik. Az 1.sz. melléklet összefoglalása szerint a legfontosabb hiányzó pozitív elemek az 1998-as határozat értelmében az alábbiak: Hatékony környezet figyelés Komparatív előnyök feltérképezése Rugalmas, hálózatos térszerkezet Rugalmas, diffúz intézmény rendszer és jogi szabályozás Korai riasztási rendszer (early warning system) A fenti elemek közül a módosított, 2005-ös koncepcióban, már megjelenik az átláthatóság, monitoring, és értékelés, mint új elemek, de még mindig sok nyitott feladat marad. Ugyanakkor elmondható, hogy az EU csatlakozás időpontjában rendelkezésre áll: 22

23 o A Területfejlesztésről és Területrendezésről szóló törvény, o Létezik a Területfejlesztési Koncepció, o Kidolgozásra került a Nemzeti Fejlesztési Terv az EU- régiópolitikájában megfogalmazott elvárásoknak megfelelően. Kiépült az intézményrendszer, mely alkalmassá teszi hazánkat az EU-s támogatási rendszer fogadására. Ugyanakkor, mint hiányosságok elmondható, hogy: A területfejlesztési célok között nem szerepel kellő súllyal a természeti értékekben rejlő lehetőségek felmérése, kiaknázása és hasznosítása. A területfejlesztési koncepció az érték megőrzésre, és nem azok hasznosítására koncentrál. Bár, már vannak ebbe az irányba mutató fejlesztési térségek és tématerületek a 2005-ös Területfejlesztési Koncepcióban, mint pl. a termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása. 28 A jogszabály és intézményi változások lekövetése területi szinten lassan ment csak végbe, számtalan megoldatlan kérdést hagyva maga mögött: pl. a feladatok és a felelősségi körök nem megfelelően tisztázottak. A rendszer struktúrájából következően még mindig túl hierarchikus, felülről irányított, bürokratikus, mely lassítja a döntéshozatalt, és a végrehajtást. Úgy gondolom, a magyar területfejlesztési politikát a modern területfejlesztési elméletekkel összhangban kellene továbbfejleszteni, összehangolva azt a magyar területfejlesztési hagyományokkal úgy, hogy az megfeleljen az EU régiópolitikájában megfogalmazott célkitűzéseknek. 28 VÁTI: Országos Területfejlesztési Koncepció 2005, december 6.odal 23

24 3 A VERSENYKÉPESSÉG ÉS A TERÜLETI VERSENY 3.1 A versenyképesség, a területi versenyképesség, és a régiók versenyképességének értelmezése A versenyképesség a kereskedelem elméletek (tágabb értelemben a gazdaság elméletek) központi kérdése. A verseny széles értelemben véve mindig másokkal való rivalizálást jelent a szűkös erőforrásokért. A mikroökonómia viszonylag egyértelműen határozza meg a versenyképesség definícióját, mely szerint egy cég versenyképességét az határozza meg, hogy hogyan tud a szabadpiac elvárásinak megfelelően folyamatosan növekedni, és profitot termelni. A makroökonómai versenyképesség fogalmát ezzel szemben már jóval nehezebb definiálni, de vannak olyan elemek, melyek egyértelmű mérőszámai egy nemzetgazdaság versenyképességének nemzetközi szinten: 1. Egy nemzetgazdaság sikerét jelzi, ha nő az országban az életszínvonal, növekednek a reálbérek 2. Érvényesülnek a szabad piaci feltételek 3. A rövidtávon megszerzett versenyképesség, hosszú távon is fenntartható, nem vezet az ország gazdasági stabilitásának megbillenéséhez. Egy ország versenyképességének javításának célja, hogy csökkentse a távolságot termelékenység és az életszínvonal között, segítse az országot, és azon belül az egyes régiókat megfelelő gazdaság- és kereskedelem politika megfogalmazásában. A területi egységeknél meg kell különböztetnünk az országok közötti és az országon belüli térségek közötti versenyt. Témám szempontjából ez utóbbi érdemel részletesebb elemzést. 29 Az országon belüli versenyben a szűkösség alapvetően két, összekapcsolódó tényezőre vezethető vissza: az új piaci szegmensekben történő, speciális szakértelmet igénylő 29 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal. 24

25 befektetésekre, valamint a tehetséges szakemberekre. 30 A területi egységek közötti verseny célja eltér mind a munkaerő-piaci, mind a vállalati versenyétől, mivel a fő cél: a térségben a hosszú távú és stabil jövedelemnövekedés. A területi versenyképesség: egy olyan folyamat, amely a területi egységek között zajlik s célja a régiókban, városokban élők jólétének növelése a regionális, helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, amely fejlődést bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak befolyásolni explicit vagy gyakran implicit módon. 31 Az EU a régiók versenyképességének javítását, a harmonikus, kiegyensúlyozott területi fejlődét, tartja a kohézió egyik leghatékonyabb eszközének. Az EU dokumentumaiban a versenyképesség kifejezésének 3 féle alkalmazása figyelhető meg: - hétköznapi (piaci versenyben való helytállás szinonimája) - iparpolitika (ipari/ágazati versenypolitika) - közigazgatási (globális verseny feltételei közötti helytállás) Ez utóbbi terjedt el a regionális politikában, melynek értelmében a versenyképesség fogalma: A vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatív magas jövedelem és relatív magas foglalkoztatottsági szint tartós fenntartására, miközben a külgazdasági (globális) versenynek ki van téve. Ennek fényében a regionális versenyképesség új tartalmat nyer: Az életszínvonal tartós javulását szolgáló olyan fenntartható regionális gazdasági növekedés, amely magas foglalkoztatási szint mellett valósul meg. 32 A különböző közgazdasági iskolák egymástól eltérően határozzák meg egy régió versenyképességét meghatározó tényezőket, abban azonban minden iskola egyetért, hogy egy nemzet versenyképessége közvetett vagy közvetlen módon, de hat a régiók versenyképességére is. A régiók versenyképességnek értelmezéséhez ezért, elsősorban az országokra, mint kiemelt fontosságú területi egységekre vonatkozó eredményeket célszerű alapul venni. 30 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal. 31 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal. 25

26 3.2 Magyarország versenyképessége A régiók versenyképességének értelmezése alapján, abból a feltételezésből indulok ki, hogy a régiók versenyképességét hazánk komparatív előnyei alapján kell meghatározni, levezetni. Ezért dolgozatomnak ebben a fejezetében a hazai nemzetgazdaság előnyeire, hátrányaira, lehetőségeire és kockázataira szeretnék rámutatni. Szeretném megmutatni azokat a tényezőket, melyek kiaknázására, védelmére, vagy éppen fejlesztésére hosszútávon is érdemes hangsúlyt fektetni, így meghatározhatják a régiók felemelkedésének irányát. Dolgozatomnak ugyanakkor nem célja az Országos Területfejlesztési Koncepció minősítése, annak újra értékelése, újraírása csak a témám szempontjából fontos tényezők összefoglalására törekszem. A hazai nemzetgazdaság elemzéséhez Porter versenyképességi gyémántját (Rombuszmodell) fogom használni kiindulásképpen. Az eredményeket SWOT analízis segítségével foglalom össze Porter féle versenyképességi gyémánt Porter szemlélet módja és eszköztára az alkalmazott gazdaságtan, stratégiai menedzsment, vállat-gazdaságtan módszertanain keresztül, a gyakorlatban alkalmazható gazdaságfejlesztési- stratégiák kidolgozásához biztosít megfelelő kereteket. A modell négy tényező részletes elemzésére hívja fel a figyelmet. E négy tényező: - tényezőellátottság - keresleti tényezők - támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak - vállalati stratégia szerkezet és verseny Ennek a négy versenyképességi tényezőnek az egymásra hatását, egymáshoz való viszonyát ábrázolja a Porter féle versenyképességi gyémánt. 32 Területi statisztika Központi Statisztikai Hivatal Folyóirata 9. (46.) évf. 2 sz Március: Dr Lengyel Imre: A regionális versenyképesség értelmezése és piramismodellje (138.old) 33 Csáki György: Nemzetközi Közgazdaságtan alapjai 153.old. 34 Más szakirodalom Rombusz-modellként említi 26

27 Vállalati stratégia, szerkezet és verseny A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, s a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelő befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erőteljes verseny helyi riválisok között Tényező ellátottság Az alapvető vállalati inputok minősége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik. - Erőforrások (természeti, humán, tőke) - Infrastruktúra (műszaki, informatikai, tudományos, technológiai) - A tényezők mennyisége és költsége - A tényezők minősége - A tényezők specializáltsága Keresleti feltételek A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók és a fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek előre jelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, amelyeket globálisan elégítenek ki Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetősége, minősége - Helyi bázisú megfelelő támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte 4. ábra: A nemzetgazdaság versenyelőnyeinek meghatározói Tényezőellátottság Tényezőellátottságból adódó versenyelőnyök Természeti erőforrásaink A természeti erőforrásaink nemzetközi mércével mérve is a térségünkben átlag feletti jelentőségűek (pl. termőföld, éghajlat), de súlyos erőforráshiányaink is léteznek, pl. energia, nyersanyag. Utóbbiak nemzetgazdasági szempontból a legsebezhetőbb pontjaink. Természeti erőforrásaink egyes területeken bőségben állnak a fogyasztók rendelkezésére (az élelmiszertermelés másfél Magyarországnyi lakosságnak elegendő lenne) és nagyobb tömegben kerülnek kivitelre Forrás: Lenyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, ábra: Rombusz modell: a lokális mikrogazdasági üzleti környezet 56. oldal. 36 Hubai József: Magyarország természeti erőforrásainak külgazdasági földrajza; Nemzeti tankönyvkiadó Budapest oldal 27

28 Tényező ellátottságból adódó lehetőségek Iskolarendszer és K&F A fejlett tudásalapú társadalom megvalósításában, a kiegyensúlyozott, gyors fejlődési ütem fenntartásában meghatározó a felsőoktatás jelentősége. A magas hozzáadott értékű javak előállításához nélkülözhetetlen kvalifikált munkaerő biztosításának egyik fő bázisa a felsőoktatás, amely egyben a termékek folyamatos műszaki fejlesztésében és a különböző új technológiák kialakításában, így a kutatás- fejlesztési tevékenységben is szerepet játszik. A magyar iskolák erős, poroszos oktatási rendszerükről ismertek Az elmúlt időszakban a hangsúly a felsőfokú képzés erősítésén volt, jóval kisebb figyelmet szenteltek a technikus, szakmunkás képzésre. Ennek hiánya érezhető és ez komoly akadálya a kis és közép vállalkozói réteg megerősödésének. 5,91% 1,88% 2,48% 32,75% 53,43% 3,55% Felsőfokú szakképzés Egyetemi szintű oktatás Felsőfokú alapképzés Főiskolai szintű oktatás Szakirányú továbbképzés Doktori (Phd-, DLA-) képzés 5.ábra: A felsőoktatás főbb adatainak alakulása % tanév 37 A legjelentősebb egyetemek és főiskolák még mindig állami kézben összpontosulnak, jellemzően pénzügyi gondokkal küzdenek. Az elmúlt időszakban részben mesterségesen generált módon- elindult egy verseny a hallgatók megszerzésért, ami erős színvonalromlást eredményezett. Érdemes lenne felülvizsgálni az ország oktatási stratégiáját, a képzési programok kialakításakor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a Budapesten kívüli területek fejlesztési 37 KSH Statisztikai hírek Január 6.: Oktatási adatok 2005/2006 (előzetes adatok) ( ) 28

29 lehetőségeire és igényeire, különös tekintettel a szakképzésre, és a gyakorlati oktatásra. Olyan képzéseket kell tartani, melyek segítik az elhelyezkedést a munkaerőpiacon. Komoly gond a K&F üzleti finanszírozásainak megtorpanása és visszaesése, a felsőoktatás és az üzleti világ kapcsolatainak embrionális szintje. 38 Ezért fontos feladatot jelent az innovációt elősegítő partnerkapcsolatok elősegítése, támogatása. Vándorlások Az évtized végét a nagyvárosból való kiáramlás, agglomerációkba való költözés jellemezte. 6.ábra: A vándorlási különbözet ezer lakosra jutó számának évi átlaga kistérségenként A vándorlók többsége olyan területekre költözik, ahol nagyobb a munkalehetőség, magasabb az átlagkereset, valamint az életszínvonal. A vándorlás fő iránya az ország központi területe, valamint a Dunántúl észak és nyugati területe. A gazdasági versenyképesség szempontjából, mind fontosabb szerepet kap a munkaerő mobilitása. Tőke Közgazdaságilag bizonyított tény, a magas működő tőke beáramlás kedvez a GDP növekedésnek, a növekvő üzleti bizalom jelzi egy ország gazdasági és politikai stabilitását. 38 Régiók Európája Tanulmánykötet Budapest Fórum - Budapest, 2002: Hervainé Szabó Gyöngyvér: A regionális fejlődés új hatóerői a XXI. Században oldal 39 A területfejlesztési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai, ( ) 29

30 Magyarország működő tőke vonzása az elmúlt években fokozatosan csökkent ban, illetve középtávon 3,5-4 millárd euro működtőke beáramlást várunk. 40 Az élénkülő versenyre, az országok az exportliberalizálással válaszolnak, a célzott kedvezmények és egyéb ösztönzők felértékelődnek. Magyarország legfontosabb versenytársa a Kelet-közép Európai régióban elsősorban Lengyelország, Csehország, Szlovákia. Ha hazánk versenyben kíván maradni, akkor az alábbi döntéseket kell meghoznia: - milyen ágazatok / szektorok - milyen jellegű beruházásait támogatja (magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatásokat létrehozó befektetők) - milyen ösztönzőket kíván és tud nyújtani az itt befektetni vágyó külföldieknek Hazánknak tehát nagyon fontos, hogy az élénkülő versenyben továbbra is fenntartsa, javítsa helyét. Ehhez azonban tisztán megfogalmazott koncepcionális tervezésre van szükség Tényező ellátottságból adódó hátrányok Demográfiai változások Magyarországon tovább folytatódott a demográfiai hanyatlás, megfigyelhető a lakosság elöregedése év között: 15,6% (férfi nő ) év között: 69,2% (férfi nő ) 65 éven túl: 15,2% (férfi nő ) (2006 est.) 2. táblázat: Magyarország korszerinti megoszlása 41 Munkanélküliség, Mobilitás A rendszerváltás után hazánkban visszaesett a foglalkoztatottság. Főként a képzetlenebb rétegek és a periférikusabb, elmaradott és válságtérségekben lakók vesztették el tömegesen a 40 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Áttekintés az aktuális működőtőke - beáramlási folyamatokról (aktualizálva:2006. Március 31-i adatok alapján) ( ) 41 The World Fact Book ( )r 30

31 munkahelyüket, a korábbihoz képest számottevő területi egyenlőtlenségek alakultak ki a foglalkoztatottság terén ábra: A regisztrált munkanélküliek aránya kistérségenként, december 20.t 43 A modern technológia átvétele A technológia fejlettsége Magyarországon még mindig alacsony szinten van. A rendszerváltás után megindult a technológia fejlesztése, de ez nem a legmodernebb technológia meghonosítását jelentette. Infrastruktúra A gazdasági teljesítmény növelésének elengedhetetlen feltétele a fejlett fizikai infrastruktúra (közlekedési és telekommunikációs hálózatok). Az infrastruktúra legfontosabb része a közlekedési hálózat (közúti, vasúti, légi közlekedés). A magyar régiók versenyképességénél, a külföldi müködőtőke letelepedésnél kimutatható az autópályák hatása. A fővároson kívüli két sikeres régió (nyugat-dunántúli valamint a közép-dunántúli) versenyképességének javulásához az osztrák határhoz való közelség, valamint az autópályák kiépültsége is hozzájárult. A többi régió közúti elérhetősége gyenge, emiatt alacsony a külföldi tőke nagysága, és részben ennek köszönhetően az export és a gazdasági kibocsátás. Napjainkban az információ elérhetősége, a gyors kommunikációs hálózat a piaci versenyben való sikeresség egyik legfontosabb háttérfeltétele. A kommunikációs hálózatok kiépültsége, fejlettsége esetén is a fentebb említett területi különbségek figyelhetők meg. 42 Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről, és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról Magyar Köztársaság Kormánya 2001 / II. melléklet 34 oldal 43 A területfejlesztési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai, 2004 (84.oldal) 31

32 3.2.3 Keresleti tényezők Keresleti tényezőből adódó versenyelőnyök GDP A GDP Magyarországon 1995 óta folyamatosan nő. A jövedelmek növekedésével arányosan nő az életszínvonal, szegmentálódik a magyar fogyasztói réteg, nő a vevők alkuereje % Éve k 8. ábra A reál GDP alakulása Magyarországon A hazai növekedési ütemmel szemben, az OECD országok éves átlagos növekedési üteme 2,7% volt 1997 és 2004 között. Mint az a fenti ábrából is látszik, hazánk növekedési üteme ezzel szemben folyamatosan átlag felett van. Nyitottság A nyitottság a nemzetközi munkamegosztásban való részvételt jelöli. Hazánk, a gazdaságilag nyitott országok közé tartozik. A nyitást mind kényszerűség, mind pedig gazdasági ésszerűség indokolta. A gazdasági átalakulást követő gyors liberalizációnak és a külföldi működőtőke- befektetéseknek köszönhetően a külkereskedelmi forgalom volumene egy évtized alatt megháromszorozódott, és a GDP-hez viszonyított aránya az ezredfordulóra elérte a150%-ot, ami nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas külgazdasági nyitottságot jelez Keresleti tényezőkből adódó lehetőségek Változó vásárlói szokások A vásárlók termék és szolgáltatás választásában egyre nagyobb szerepet játszik: ( ) 44 ( ) 45 Áttekintés a magyar külkereskedelem fő jellemzőiről és aktuális folyamatairól felülvizsgált 2004.évi és Éves adatok alapján ( ) 32

33 - Magyar termékek iránti elkötelezettség - Környezetvédelem - Egészségvédelem Keresleti tényezőkből adódó hátrányok Külgazdaság A magyar külkereskedelemi termékforgalom az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan bővült, és a gazdasági felzárkózás folyamatával együtt járó tartós deficit fenntartható szintre állt be. 9. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom országszerkezete 46 A magyar export több mint 75%-a az EU-ba irányul (Németország 29,1%, Ausztria 6%, Franciaország 4,8%, Olaszország, 5,4%, Nagy-Britannia 4,7%). Ebből is Nyugat Európa részaránya rendkívüli koncentrációra utal. Míg az EU-val folytatott kereskedelmet magyar export többlet jellemzi, az EU-n kívüli forgalom elsősorban Oroszországgal és néhány Ázsiai országgal szemben erősen deficites (Oroszország -3 milliárd euro, Kína 2,5 milliárd euro, Japán -1,5 milliárd euro). E kiegyensúlyozatlanság, egyoldalú függés mérséklése érdekben, egyenletesebb földrajzi megoszlás elősegítése indokolt. Árustruktúra A magyar exportszerkezet radikális átalakulása a feldolgozott termékek részarányának folyamatos emelkedésével, a gépipari részegységek és alkatrészek hányadának dinamikus növekedésével ment végbe. Ebben a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégeknek van meghatározó szerepe. 47 A tavalyi év tendenciái közül ki kell emelni az energiahordozók 46 Áttekintés a magyar külkereskedelem fő jellemzőiről és aktuális folyamatairól felülvizsgált 2004.évi és Éves adatok alapján ( )

34 forgalmának dinamikus bővülést, e termékcsoport egyenlegének romlását, mely elsősorban a kőolaj, kőolajtermék importnak köszönhető , ,1 Élelmiszer, ital, dohány 0,3 Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések ,5-5,5 10. ábra A 2005-ös külkereskedelmi termékforgalom különbsége %-ban 48 Bér A rendszerváltás, a gazdasági átalakulás folyamatából a magyar lakosság többsége vesztesként került ki. A rendszerváltás óta a reálbérek 17 %-al a reálnyugdíjak 23%-al csökkentek. A lakosság nagy része bérmunkás, bedolgozói sorba került. Az utóbbi években végbement változásoknak köszönhetően a közép-kelet európai országok munkaerő költség-előnyei a fejlett piacgazdaságokkal szemben még mindig számottevőek. Vásárlóerő-paritáson számolva 2002-ben az egységnyi munkaerőköltség az osztrák 60%-a volt Szlovéniában 54%-a Lengyelországban és 40%-a Csehországban. Magyarország a negyedik helyet foglalta el (38%) az országok rangsorában. 49 Más a helyzet a munkabért terhelő járulékok esetében. Itt hazánk a közép-európai országok középmezőnyében helyezkedik el. Szolgáltatási szint, vásárlói szokások Bár a szolgáltatási szint javult, mégis elmondható, hogy a Magyarországon a szolgáltatási színvonal alacsony. Ennek oka a keresleti tényezőkkel magyarázható. Magyarországon még mindig az ár a fő meghatározó tényező a minőséggel szemben. 48 Áttekintés a magyar külkereskedelem fő jellemzőiről és aktuális folyamatairól felülvizsgált 2004.évi és Éves adatok alapján ( ) 49 Külgazdaság, XLVIII.éfv.,2004.május Losoncz Miklós: A külföldi működőtőke áramlást meghatározó tényező és az ösztönzéssel szembeni k9vetelmények az EU - tagság fényében 26.oldal 34

35 Ugyanakkor megfigyelhető a fogyasztói réteg szegmentálódása. A nagyáruházak vásárlói tömege azt bizonyítja, hogy Magyarország lakosságának jelentős része jobban él, mint ahogy az statisztikailag kimutatható. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető egy igényesebb vásárlói kör kialakulása Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak Működő tőkevonzás Az egyes tanulmányok kimutatták, hogy a térség elsősorban az üzleti szolgáltatások, az építőipar, az egészségügy, az oktatás, a fuvarozás tekintetében bizonyult vonzó befektetési környezetnek. A globális társaságok rövidtávon a logisztikai és az azt támogató szolgáltatásokon kívül az elosztási és az értékesítési tevékenységeket helyezik ki a régióba. A viszonylag fejlett infrastruktúrájú és képzett szakemberekkel rendelkező országokban a regionális központok, K&F bázisok telepedhetnek meg. 50 Szükségesnek tartom elemezni, hogy az egyes alaptevékenységeink vonatkozásában milyen előnyökkel és hátrányokkal rendelkezünk, milyen lehetőségeink vannak. Ehhez az értéklánc módszertanát alkalmazom. Mezőgazdaság Belső logisztika Tevékenység Külső logisztika Marketing és értékesítés Értékesítés utáni szolgáltatások A mezőgazdaági tevékenységeink vonatkozásában egyértelműen a termelékenység hatékonyság javítására, a valamint a marketing és értékesítési tevékenység javítására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, annak érdekében, hogy termékeink versenyképesek maradjanak az EU piacain. Ennek legnagyobb akadálya a stratégiai partnerkapcsolatok hiánya, a modern, környezetbarát technológia alkalmazása. Ipar Belső logisztika Tevékenység Külső logisztika Marketing és Értékesítés utáni értékesítés szolgáltatások Az iparunk vonatkozásában, csak úgy, mint a mezőgazdaság esetében a tevékenység, a hatékonyság javítás kell, hogy a legfontosabb stratégiai cél legyen. A piaci mechanizmusok 35

36 azt mutatják, hogy a hatékony termelés még önmagában nem elegendő. Hazánk központi elhelyezkedéséből következik, hogy az ipari termékeink szempontjából jó elosztó szerepet vállalhatnánk a régióban. Tehát érdemes a tevékenységünket ebben az irányban fejleszteni. A nem megfelelő termelékenység a támogató tevékenységek hatékonytalanságára vezethető vissza: béralapú versenyképesség romlás, nem megfelelően hatékony technológia alkalmazása. Szolgáltatás Belső logisztika Tevékenység Külső logisztika Marketing és értékesítés Értékesítés utáni szolgáltatások A szegmentálódó fogyasztói réteg oldaláról egyre nagyobb igény mutatkozik az ár mellett a minőségi, hozzáadott értékű szolgáltatások iránt. Versenyképességünket ezen alaptevékenységünk tekintetében a marketing és értékesítési tevékenységünk fejlesztésével kellene javítani Vállalati szerkezet Bár Magyarországon a nagyvállatok még mindig túlsúllyal szerepelnek, nő a kis és középvállalkozások száma is. Nagyvállalataink között csak néhány ért el nemzetközi szinten is sikereket. Ugyanakkor az ötven legnagyobb vállalatról elmondható hogy: Elsősorban kereskedelmi, energetikai és elektronikai cégek tartoznak az első ötvenbe Ők adják a magyar export kétharmadát Egy év alatt 30%-al növelték nyereségüket Nincs köztük magyar magáncég Nincs köztük élelmiszeripari cég 51 Intézményi rendszer Magyarországon az intézményrendszer még mindig áttekinthetetlenül bürokratikus és komoly hátráltató tényezője a változásoknak. A jogszabály rendszer áttekinthetetlen és folyamatoson változik. 50 Világgazdaság november 16 (kedd) 4. oldal: Erősödik az FDI áramlás; A működő tőkéért folyó fokozódó versenyben új eszközök kellenek 51 HVG Augusztus 6. Ördög a részletekben 45.oldal 36

37 3.3 SWOT elemzés Erősségek Tényezőellátottság Talaj, felszín alatti vizek, éghajlat Központi földrajzi elhelyezkedés Keresleti tényezők Nyitott gazdaság Növekvő jövedelmek Szegmentálódó fogyasztói réteg Gyengeségek Tényezőellátottság Folyamatos demográfiai hanyatlás Területi egyenlőtlenségek a foglalkoztatás terén Bürokratikus intézményrendszer Energia /nyersanyag hiány Infrastruktúra fejletlensége Keresleti tényezők Az ár szerepe a minőséggel szemben Magas munkaerőköltségek és munkabért terhelő járulékok Kelet- Közép európai összehasonlításban Feldolgozott termékek export arányának drasztikus növekedése Modern technológia átvétele / Innováció szintje Kapcsolódó és beszállítói iparágak Nem optimalizált termelési folyamatok (bér, technológia) Nem egyértelmű specializálódás a piaci elvárások és a komparatív előnyeinek megfelelően (diverzifikáció v. specializáció) Lehetőségek Tényezőellátottság Budapest központú térszerkezet oldása (agglomerációs vándorlás) A szakképzés erősítése a gazdasági érdekek alapján K&F és az üzleti világ kapcsolatának erősítése Keresleti tényezők Feldolgozott termékek értékesítése Külkereskedelmi hiány mérséklése: az Orosz, Kína, Japán kereskedelmi kapcsolatok erősítése Magyarország tőkevonzó képességének erősítése, a munkahelyteremtés és a modern technológia transzfer céljából. Kapcsolódó és beszállítói iparágak Logisztikai központok kialakítása Szolgáltatásfejlesztés Vállalati szerkezet és verseny A nagyvállalatok dominanciája Veszélyek Tényezőellátottság Szakképzés, gyakorlati oktatás színvonala, fejlettsége K&F és az üzleti világ kapcsolatának gyengesége (finanszírozás) Keresleti tényezők A kereskedelem túlzott koncentrációja Nyugat-Európai piacra Növekvő kereskedelmi hiány a fejlődő országokkal szemben (Oroszország, Kína stb.) Kapcsolódó és beszállítói iparágak A szolgáltatások alacsony szintje és színvonala Vállalati szerkezet és verseny Az ipar és a kereskedelem túlzott koncentrációja Vállalati szerkezet és verseny Kis és középvállatok fejlesztése munkahelyteremtés céljából elsősorban az értékesítés, szolgáltatás területén Összefoglalóan tehát elmondható, hogy Magyarország nem tartozik a jellemzően sok komparatív előnnyel rendelkező országok közé. Elsősorban az ország alapvető termelési tényezőit szokták kiemelni, mint a természeti erőforrások közül a talaj, a felszín alatti vizek, az éghajlat. Fontos az ország központi elhelyezkedése Közép-Európán belül; a Kárpát- 37

38 medence centrális helyét foglaljuk el. Ez különösen kedvezhet a szolgáltatásfejlesztésen belül a logisztikai, elosztó hálózatok kiépítésének hazánkban. Ezen versenyelőnyök kiaknázása, hasznosítása fontos kormányzati feladat. A rendszerváltás után számtalan külföldi nagyvállalat igyekezett korán a magyar piacra lépni, kihasználva az olcsó és képzett munkaerő nyújtotta lehetőséget. A vállalatok piacra jutását adócsökkentésekkel, a zöldmezős beruházások támogatásával a magyar kormányok is támogatták. Az éleződő Kelet - Közép Európai versenyben fontos hosszú távú működőtőkevonzó képességünk fenntartása és erősítése, azonban a korábbinál sokkal koncentráltabb célirányosabb formában a komparatív előnyeinkkel és lehetőségeinkkel összhangban. Az elmúlt időszakban egy jelentős szerkezet váltásnak lehettünk tanúi a mezőgazdasági termékek mellett fontos kiviteli termékként jelentek meg a gép és gépi berendezések. Jelentős hátrányt jelent azonban a feldogozott termékek exportjának megnövekedett volumene. Magyarországot jellemzően még mindig a nagyvállalatok dominálják. Nagyvállalataink egy része sikeresen alkalmazkodott a piacgazdaság feltételeihez. A siker záloga a kormányzatok protekcionista, iparvédelmi politikájával magyarázható. A siker másik záloga részben a privatizáció és azzal párhuzamosan a külföldi tőkebefektetésekkel magyarázható. A SWOT elemzés azonban megmutatja, hogy a versenyképesség, a hatékonyság javítása érdekében fontos a magyarországi beszállítói cégek erősítése a nagyvállatok érdekeinek figyelembe vételével. Kihasználva központi elhelyezkedésünket, támogatnunk kellene a K&F bázisok nagyobb arányú megtelepedését, ezzel elősegítve a modern technológia átvételét. Magyarország másik, jellemzően sajátos vonása, hogy az ipar és a kereskedelem a fővárosban illetve a körül koncentrálódik. Az elmúlt időszakban megfigyelhető néhány nyugati város szerepének az erősödése, de ezek súlya és szerepe a fővároséhoz képest még mindig elhanyagolható. Magyarországon a bank, pénzügyi valamint a szolgáltató szektor még mindig gyengének mondható. 38

39 4 A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG TÉNYEZŐI A versenyképességet a tényezők széles köre befolyásolja. Az EU hatodik regionális jelentése öt tényezőt határoz meg: K& F A régióban működő kis és középvállalkozások Kívülről jövő befektetések Infrastruktúra és humán tőke Intézmények és társadalmi tőke Mindegyik alaptényező hat a munkatermelékenységre és a foglalkoztatottságra, még ha eltérő mértékben is. Az öt tényező közül a jelen dolgozatomban kifejezetten a kívülről jövő befektetésekkel, azon belül is a külföldi működőtőke - vonzással (KMT ) kívánok részletesen foglalkozni. A KMT a kereskedelemmel együtt hatékony mechanizmust hozott létre a nemzetközi piacok integrálására, a kereskedelem, és a tőkekihelyezés képesek helyettesíteni, és kiegészíteni egymást. Mint arra a korábbi fejezetben rámutattam, a külföldi működőtőke - beáramlás élénkülése további lehetőséget teremthet hazánk nemzetközi versenyképességnek javítására (lásd: SWOT elemzés), annál is inkább, mivel az UNCTAD adatai szerint a globális KMT - áramlás ben újra emelkedett ra a nemzetközi szervezet további emelkedést prognosztizál, kiemelve a kelet-közép európai régió pozitív kilátásait. 52 A régiók gazdasági fejlődése erősen kapcsolódik ahhoz a képességükhöz, hogy odavonzzák és megtartsák a sikeres gazdasági tevékenységet, a KMT hozzájárulhat a régió gazdasági növekedéséhez, az eszközállomány, és a termelési kapacitás növekedéséhez. 52 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Áttekintés az aktuális működőtőke - beáramlási folyamatokról (aktualizálva:2006. Március 31-i adatok alapján) ( ) 39

40 4.1 A külföldi működőtőke- beáramlás Magyarországon Egy ország, régió fejlettségének jó mérőszáma lehet a külföldi működő tőke beáramlás. A külföldi működő tőke fokozottabb vagy lanyhább beáramlása semmiképpen nem azonosítható egy ország / régió versenyképességével, de nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen természetű beáramlások fokozódásának tartós, pozitív hatása lehet a nemzetközi versenyképességre. A külföldi működő tőkebefektetés hozzájárul a gazdaság felzárkózásához, struktúraváltásához, a termelékenységi, technológiai lemaradás mérsékléséhez. A külföldi tőkével működő cégek átlagos gazdasági súlyukat rendre meghaladó beruházási és export aktivitásuk következtében a szerkezet- és piacváltás, az export, végül is a gazdasági növekedés húzóerejét jelentetik. Több tényezővel is indokolható, miért fontos KMT beáramlás erősítése egy ország szempontjából: A KMT jelentős hányada a zöldmezős beruházás -ra fordítódik, így jelentős mértékben hozzájárul a termelőkapacitás bővítéséhez, a munkahelyteremtéshez. A külföldi befektetők jól ismerik a termékükben, szolgáltatásaikban rejlő lehetőségeket, mely jelentős mértékben csökkenti az információ megszerzésére fordítandó költségek mértékét, mellyel a befektetés kockázata is csökkenthető A piacra lépés költsége -e vállalkozások számára olcsóbb (ismerik az elosztó hálózatokat, kiterjedt kapcsolatokkal és tapasztalatokkal rendelkeznek) A beruházáshoz kapcsolódó technológia és tudás kiterjedhet tudás transfer által a gazdaság egészére 53 Magyarország mindenképpen szerencsésnek tekinthető abból a szempontból, hogy a rendszerváltást követően hamar megkezdődött a gazdasági nyitás és megkezdődött a külföldi működőtöké beáramlás. A külkereskedelem és külföldi működőtőke- beáramlás liberalizálása hatására a magyar gazdaság szerkezetében rendkívül gyors és szerteágazó átalakulás indult meg. EU csatlakozás eredményeként várhatóan javulhat, még vonzóbbá válhat hazánk a külföldi befektetők számára, ugyanakkor a környező országok gazdasági fellendülése komoly versenyt támaszthat hazánk és a magyarországi régiók számára. 53 RWI The Impact of trade and FDI on Cohesion (Preparation of the second Cohesion report) Essen, April 2001 pg 18 40

41 A KMT beáramlás állomány a GDP %-ban Mint az a lenti ábrából is kitűnik Magyarország az egyetlen a Kelet-közép Európai országok között, ahol KMT/ GDP hányad 2002-ben jelentősen csökkent ,1 60 % ,9 60,7 51, ,2 54,8 52,7 47,4 45,4 43,2 38,9 38,2 35,3 30,4 26,7 20,9 22,4 23,9 25,4 23,1 18,4 14,1 14,4 15,3 16,4 15,1 9,4 6,2 4, Észtország Csehország Szlovákia évekm agyarország Lengyelország Szlovénia 11. ábra: KMT beáramlás állomány a GDP százalékában Magyarország és néhány, most csatlakozó országban Mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság relatív előnye a külföldi tőkéért folyó versenyben mérséklődött, -e nélkül a finanszírozási forrás nélkül azonban a magyar gazdaság további modernizációja nehezen oldható meg. 56 Saját ábra összevont források felhasználásával: 54 Külgazdaság, XLVIII.évf., 2004 május Hamar Judit: Tőkevonzzó képességünk alakulása és a multinacionális cégek szerepe a magyar gazdaság technológiai és strukturális felzárkózásában 40.oldal 55 World Investment Report 2005 Transnational Corporations and the Internationalization of R&D, United Nations New York and Geneva, 2005 Annex table B oldal 56 41

42 KMT beáramlás régiónként % Közép - Magyarország Közép - Dunántúl Nyugat - Dunántúl Dél - Dunántúl Észak - Alföld Dél - Alföld Észak - Magyarország 12. ábra: Az egy főre jutó külföldi tőkebefektetés az országos átlag %-ban 2001-ben 57 A fenti grafikon alapján tehát feltételezhető, hogy a befektetők már az eleve fejlettebb térségékbe áramlanak. A KMT megoszlása gazdasági tevékenységek szerint A KMT- beáramlás korai szakaszában a feldolgozóipar és a kereskedem állt a külföldi tőkebefektetések középpontjában Magyarországon ra a növekedés dinamikája ezekben a szektorokban lelassult, a vezető szerepet 2000-re a szolgáltatások, azon belül is a pénzügy, ingatlan tevékenységek vették át. 57 A fejlesztési terv kidolgozásának feltételei: A régiók közötti különbségek, a nyugat-keleti megoszlás 27.oldal 42

43 Ingatlanközvetítés, üzleti szolgáltatások 23% Pénzügyi szolgáltatások 36% Nonprofit, közszolgáltatások 1% Bányászat 0% Mező- és erdőgazdaság 1% Szállítás, raktározás, kommunikáció 4% Feldolgozóipar 19% Villamosenergia-, gáz, és vízellátás 5% Építőipar 1% Szálloda és vendéglátás 1% Nagy-Kiskereskedelem 9% 13. ábra A KMT megoszlása gazdasági ágazatok szerint 2000-ben ábra A külföldi működőtőke - állomány megoszlása ágazatok szerint 2004 végén 59 A külföldi közvetlen tőkebefektetések közel a fele a feldolgozóiparba áramlott év végi adatok szerint (járműgyártás, villamos gépgyártás, vegyipar. A szolgáltató ágazatok közül az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, pénzügyi tevékenységek és a kereskedelemjavítás számítottak húzó ágazatoknak. 4.2 A külföldi tőkevonzás indítékai John H. Dunning a külföldi tőkevonzás indítékait négy pontban határozta meg 60 : 58 Hamar Judit: Tőkevonzó-képességünk alakulása és a multinacionális cégek szerepe a magyar gazdaság technológiai és strukturális felzárkózásában; Külgazdaság:, XLVIII.évf május 59 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Áttekintés az aktuális működőtőke - beáramlási folyamatokról (aktualizálva:2006. Március 31-i adatok alapján) 43

44 Erőforrások megszerzését célzó befektetések (természeti erőforrások, munkaerőforrások, szellemi tőke) A piac megszerzését célzó befektetések A hatékonyság növelésére irányuló befektetések Stratégiai előny, illetve hosszú távú versenyképesség megteremtését szolgáló beruházások Különbséget kell azonban tenni a KMT beáramlás két fajtája között: az első amelyik az állóeszköz felhalmozást célozza, tehát termelői kapacitás bővülést eredményez, és a második inkább minőségi kategória mely a termelési technológiák javulását eredményezi, tehát a jelenlegi tőkeállomány hatékonyabb kihasználását helyezi előtérbe. A korábbi SWOT analízisből már kiderült, hogy Magyarország a rendszerváltás után elsősorban a rövid távú versenyelőny megszerzésének szempontjából (piacszerzés), valamint az olcsó erőforrások (szakképzett munkaerő) miatt vonzotta a külföldi tőkét. A hosszú távú stratégia előny megszerzése szempontjából viszont az olyan befektetések támogatandók, melyek a hatékonyságnövelésre (modern technológia transzfer, innováció, termelési folyamatok optimalizációja), a természeti erőforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázásában, az ország központi elhelyezkedésében vannak. Mindezek alapján az alábbi kiemelt területekre lenne érdemes koncentrálni: Mezőgazdaság: - Feldolgozóipar (élelmiszeripar) - Marketing és értékesítési tevékenység fejlesztése Ipar - Alap tevékenység fejlesztés - Külső logisztika Szolgáltatás: Marketing és értékesítés - Környezetvédelem - Egészségvédelem - Turizmus ( ) 60 Csáki György: A Nemzetközi gazdaságtan alapjai Napvilág Kiadó Bp, old 44

45 - K&F Értékesítés utáni szolgáltatások: - Pénzügy - IT A következőkben azt fogom megvizsgálni, hogy a fenti lehetőségek közül az ország egyes régióiban hol, mire lenne érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni a nemzetgazdaságon belüli munkamegosztás, a kockázatok diverzifikálása, a természeti feltételekben rejlő lehetőségek legoptimálisabb kihasználása, célzott beruházások megvalósítása érdekében, hiszen a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyetlen régió sem képes mindegyik szektorban nemzetközi szinten kiugróan teljesíteni, ezért a régióknak komparatív előnyeik mentén specializálódniuk szükséges. 45

46 5 A MAGYARORSZÁGI STATISZTIKAI RÉGIÓK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE ÉS RÉGIÓVÁLASZTÁS AZ ESETTANULMÁNYHOZ 5.1 A magyarországi régiók fejlesztési lehetőségei Dolgozatom negyedik fejezetében már bemutatásra kerültek Magyarország stratégiai tervezési régiói (NUTS II szintű régiók, nagytérségek): Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye Közép- Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-megye Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: - a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, - valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen. A régiók egymáshoz közelálló megyékből állnak, természeti-földrajzi adottságaikat illetően rokoníthatók, a gazdasági fejlődés potenciális lehetőségeit, illetve megoldandó problémáikat tekintve elégségesen hasonlók ahhoz, hogy e régiók szintjén jól értelmezhető fejlesztési koncepciókat, projekteket, pályázatokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg A nyugat-dunántúli régió A nyugat-dunántúli régió az ország legdinamikusabban fejlődő térségei közé tartozik. Ennek ellenére nem tekinthető egységesen fejlettnek. Zala és Vas megye aprófalvas térségei a kedvezőtlen infrastrukturális feltételek és a mezőgazdasági foglalkoztatottság csökkenése miatt hátrányos helyzetűek. A térség fejlesztésének fő irányát meghatározó tényezők: határmenti elhelyezkedés a jó megközelíthetőség, a népesség magas iskolázottsága 46

47 Győr-Moson-Sopron megyét helyzete és kedvező infrastrukturális adottságai már eddig is a legvonzóbb területté tették a külföldi tőke számára. A befektetők további érdeklődése várható a már megtelepült ipari tevékenységek területén és más határmenti megyékben is A közép-dunántúli régió Közép-Dunántúl dinamikus fejlődése ellenére nem egységesen fejlett régió. A régiót kedvezőtlen infrastrukturális ellátottság és a mezőgazdasági foglalkoztatási lehetőségek radikális csökkenése jellemzi. A térség fejlesztésének főbb irányát meghatározó tényezők: Budapesttel való kapcsolat, a magas urbanizációs szint, a jó megközelíthetőség, a népesség magasabb iskolázottsága és termelési tapasztalata, magas térségi vállalkozási hajlandóság, a helyi piacok nagyobb fogadóképessége turisztikai vonzereje A dél-dunántúli régió A Dél-Dunántúl fejlődését elsősorban a belső adottságokra építő fejlesztési programok indíthatják el. A térség fejlesztésének főbb irányát meghatározó tényezők: a munkaerő kedvező képzettségi színvonala, a nemzetközi interregionális együttműködésekben való közreműködési hajlandóság, a régiót alkotó megyék együttműködési készsége Budapest és környéke A térség fejlesztésének főbb irányát meghatározó tényezők: központi elhelyezkedés magas gazdasági és kereskedelmi tapasztalatok Európa keleti és déli térségeivel jelentős-határokon túlnyúló- pénzügyi és üzleti szolgáltatási szerep Ehhez azonban kedvező infrastrukturális és szabályozási környezetet kell kialakítani. Budapesten e funkció kiépítése az egész ország érdeke, miközben erőfeszítéseket kell tenni -e szolgáltatások ésszerű decentralizálására, az ország más régióközpontjaiban való kifejlesztésére is. 47

48 5.1.5 Az észak-magyarországi régió Az észak-magyarországi régió feltehetően középtávon is a magyar regionális politika egyik első számú célterülete marad (alacsony a városi népesség aránya, magas munkanélküliség, magas elvándorlás). A korábbi beavatkozások hatásainak mérlegelése, a térség belső adottságai, valamint a térséggel szembeni országos elvárások lehetőségei mentén kell megfogalmazni a régió felzárkóztatási programját. A térség fejlesztésének főbb irányát meghatározó tényezők: Régió szerepe meghatározó a felsőoktatásban Idegenforgalmi vonzerő, turisztikai látványosságok Az M3 autópálya átadásával javul a régió közúti megközelíthetősége A régió piac- és versenyképes természeti erőforrásai (építőanyag-iparhoz, erdőgazdaság, turizmus) Az észak-alföldi régió Az észak-alföldi régió a természetföldrajzi adottságok alapján viszonylag egységes, ugyanakkor a történelmi gazdasági - társadalmi fejlődés során sajátos térségek jöttek létre a régión belül. A régió gazdasági-társadalmi szerkezetének modernizálása, szerkezeti átalakítása nem képzelhető el teljesen önerőből, a jövőben is szükséges a tudatos, felzárkóztató jellegű és célú központi beavatkozás (egyenlőtlen területi fejlődés, alacsony beruházási hajlandóság). A térség fejlesztésének főbb irányát meghatározó tényezők: A régió földrajzi fekvése előnyös, könnyen elérhetők a nagy felvevő-képességű külföldi piacok Termőhelyi és éghajlati adottságai kedvezőek Természeti erőforrásokban bővelkedik Olcsó munkaerő Előnyös zöldmezős beruházási terület A dél-alföldi régió A térség fejlesztésének főbb irányát meghatározó tényezők: A Dél-Alföld Magyarország legnagyobb kiterjedésű régiója. Értékes természeti erőforrások (szénhidrogének, termálvíz vagyon) mezőgazdasági tapasztalatok, hagyományok 48

49 Felsőoktatási, K&F intézetek jelenléte Határmenti terület és potenciális tranzit szerep 5.2 A magyarországi régiók összehasonlítása tőkevonzási képességük alapján Az egyes régiók jelenlegi és jövőbeni külföldi tőkevonzó képességének, versenyképességének tehát növekedési, jövedelemtermelési lehetőségeinek feltérképezéséhez az alábbi tényezőket vizsgálom meg részletesen: 1. GDP 2. Foglalkoztatottság / Aktivitási arány 3. Beruházások Ezeknek a mutatóknak a komplex elemzése után felállítok egy sorrendet a régiók tőkevonzási képességére vonatkozóan. 1. Egy területi egység gazdasági fejlettségének önmagában is fontos mutatója hogy mennyi ott az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 61, mely egy térség általános fejlettségét mutatja. Az alábbi táblázat összefoglalóan szemlélteti az egyes magyarországi régiók fejlettségi színvonalát az EU 25 átlagának %-ban. Ennek alapján nemzetközi összehasonlításban a Közép- magyarországi régió kivételévek mindegyik régiónk elmaradott régiónak számít, hiszen az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át. Ország NUTS 2 A régiók száma, ahol az egy főre jutó GDP évi értéke szintű régiók száma 150 felett és alatta Magyarország Százaléka az EU 25 átlagának 3. táblázat: A régiók száma és fejlettségi színvonala Területi statisztika Központi Statisztikai Hivatal Folyóirata 8. (45.) évf. 1.sz Január: Dr. Cserháti Ilona Dr. Dobosi Emília Molnár Zsolt: Regionális fejlettség és tőkevonzási képesség 13.old =detailref&language=en&product=sdi_main&root=sdi_main/sdi/sdi_ed/sdi_ed_inv/sdi_ed1130 ( ) 49

50 Régió Átlag % Közép - Magyarország 6,3 Közép - Dunántúl 6,4 Nyugat - Dunántúl 7,2 Dél - Dunántúl 3,2 Észak - Alföld 3,2 Dél - Alföld 2,3 Észak - Magyarország 1,8 Magyarország 5 EU 15 átlag 2,6 4. táblázat: Az egy főre jutó GDP növekedés üteme Magyarország régióiban Aktivitási ráta: az aktív népesség %-os aránya a 16 év feletti össznépességhez viszonyítva 15. ábra: éves népesség aktivitási aránya a gazdaságilag aktívak száma Forrás: Külgazdaság XLVIII évf. 2004/2. A nemzetgazdaság és a regionális felzárkózás az EU országokban és Magyarországon 70.oldal 64 Központi Statisztikai hivatal 2003: Magyarország régiói - KSH, 2003 / Térképek 5 oldal. 50

51 Régió éves népesség gazdasági Munkanélküliségi ráta aktivitása Közép -Magyarország 56,6 3,9 Közép Dunántúl 56 5 Nyugat Dunántúl 58,8 4 Dél Dunántúl 49,7 7,9 Észak -Magyarország 48,3 8,8 Észak Alföld 47,7 7,8 Dél Alföld 51 6,2 5. táblázat: A munkanélküliségi és az aktivitási ráta a Magyarországi régiókban 65 A fenti ábra és táblázat alapján elmondható, hogy az aktivitás szempontjából a legelmaradottabb térségeknek a Dél-Dunántúli, az Észak- Alföldi és az Észak-Magyarországi régiók számítanak. Az alacsony gazdasági aktivitás, ráadásul a legelmaradottabb régiókban mindenhol magas munkanélküliséggel párosul. Munkaerő szempontjából, tehát a letelepedni szándékozó vállalkozások olyan területeket fognak preferálni, ahol a munkanélküliségi arány nem túl magas és rendelkezésre áll, vagy kis ráfordítás mellett elérhető a szükséges munkaerő, a munkaerő ára nem túl magas (értékelést lásd: Bér). 3. A beruházások mértéke Ahol egy külföldi cég már megjelent és elégedett a gazdasági környezettel, oda többnyire vonzza maga után a többi külhoni beruházót. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy mekkora külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya az egyes régiókban. 65 Központi Statisztikai hivatal 2003: Magyarország régiói pg

52 16. ábra: Az ezer lakosra jutó működő vállalkozás, a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma December A külföldi müködőtőke - befektetések területi elhelyezkedése Magyarországon erős területi koncentrációt mutat, mind az alapított vállalatok számát, mind a befektetett tőke értékét tekintve. Anatalóczy Katalin és Sass Magdolna tanulmányából kiderül 67, hogy külföldiek telephelyválasztása 1994 és 2002 között alig változott ben három régióban (Közép-Magyarország, Közép és Nyugat Dunántúl) összpontosult a külföldi részvételű vállalatok jegyzett tőkéjének 85%-a. A külföldi működő tőke régiók közötti eloszlását tekintve kiemelkedő, hogy az elmaradottabb régiókban alig találhatók külföldi vállalatok magyar székhelyei. Ez több okra vezethető vissza: - hiányos infrastruktúra - a helyi munkaerő és vezetés nem versenyképes - településhálózat: a városok méretüknél fogva kapuvárosként nem funkcionálhatnak 66 Központi Statisztikai hivatal 2003: Magyarország régiói - KSH, 2003 / Térképek 8 oldal. 67 Közgazdasági Szemle, LII.évf.., Május: Atalóczy Katalin - Sass Magdolna: A külföldi működőtőke - befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon 52

53 Részben ennek tudható be, hogy ezen régiók exportja is alacsony. Vidéken szinte csak a feldolgozóiparban és az energiaszektorban vannak külföldi érdekeltségű cégek.68 A fentiek alapján a kívülről jövő befektetésekkel, ezek közül is a legfontosabbnak tartható külföldi működő tőkével kapcsolatban a következőt emelhetjük ki: - Jelentősebb nemzetközi kapcsolatokkal és külföldi befektetésekkel csak a főváros és négy megye rendelkezik - A fejlettnek tekintett régiók is heterogének - Az elmaradott régiókban sehol sincs olyan megye és nincsenek növekedési pólusok, ahol külföldi cégek letelepedhetnének 69 A következőkben megpróbáltam a magyarországi régiók egymáshoz viszonyított helyzetét feltérképezni kockázat elemzés céljából a piac attraktivitása / külföldi tőkevonzó képességük és a régiókban rejlő fejlesztési lehetőségek összevetésén keresztül (2.sz. melléklet). 70 A ábrából kirajzolódik, hogy a magyarországi régiók versenyképessége- versenyben való helytállás, fejlődésre való képessége- nagyon különböző. Magyarország térszerkezeti szempontból lényegében még mindig egyközpontú, a versenyképes térségek földrajzilag Közép Magyarországon koncentrálódnak. Mindebből következik, hogy a magyar gazdaság növekedése területileg egyenlőtlen, a fővárosén kívül, a többi régió szerkezete egyoldalú, instabil, néhány világcég itteni telephelyétől függ. Úgy tűnik, hogy a legtöbb régióban nincsenek versenyképes tevékenységek, és hiányoznak a hazai versenyképes vállalatok is. Az EU-ból nézve a magyar régiók versenyképessége nagyon gyenge. Négy magyar régió található az európai mezőny végén: Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld. Az elmaradott régiókban az egyes fent elemzett tényezők értékei alacsonyak, ezért nem tűnik túl valószínűnek, hogy ezek a térségek hosszabb távon képesek lesznek gyorsabb fejlődést, növekedést felmutatni. Nyilvánvaló, tehát hogy még sokáig jogosultak lesznek az EU strukturális alapjaiból származó támogatásokra. 68 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal. 69 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal. 70 Lásd: 2.sz. melléklet: A magyarországi régiók lehetőségei és tőkevonzó képességük összehasonlítása 53

54 6 JAVASLAT A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA Az előző fejezetben ismertetet kockázatelemzés megmutatta, hogy közép-hosszútávon Magyarország legkockázatosabbnak tekinthető régiója a két alföldi régió. A következőkben azonban csak egy régióval kívánok részletsebben foglalkozni, a dél-alföldivel. A IV. fejezetben bemutattam, hogy hazánk komparatív előnyeiből, az ország lehetőségeiből kiindulva milyen fejlesztési lehetőségei vannak /lehetnek, mely tevékenységekre koncentrálva kellene a külföldi működő tőkét a régióba csábítani. Ez alapján megállapítottam, hogy a dél-alföldi régiónak versenyképességének, tőkevonzó képességének javítása céljából az alábbi területekre kellene koncentrálnia: - Mezőgazdaság: feldolgozóipar erősítése, fejlesztése - Ipar: alaptevékenység fejlesztés, Logisztika (ipari parkok, vállalkozási övezetek) - Szolgáltatás: Turizmus, K&F Ugyanakkor problémát jelent, hogy éppen ezekben a szektorokban (mezőgazdaság, szállodai vendéglátás, szállítás, rakodás, kommunikáció) a legalacsonyabb hazánk külföldi tőkevonzó képessége. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az országos átlagot meghaladó (43,3 százalék) a külföldi tulajdoni hányad a régió iparában (kiemelten az élelmiszeriparban és a gép- és gépjárműalkatrész-gyártásban), az egyéb szolgáltatásokban (kiemelten az ingatlanszolgáltatásokban), a kereskedelemben (12,2 százalék), valamint a pénzügyi szolgáltatásban (11,3 százalék). Átlag alatti viszont a tulajdoni arány a mezőgazdaságban (6,2 százalék), az építőiparban, a szállításban, valamint az ingatlan nélküli egyéb szolgáltatásokban. 71 A regionális politikában és a gazdaságfejlesztésben nem elegendő annak megállapítása, hogy egy régió mennyire versenyképes, hanem javaslatokat kell tenni a versenyképesség javítására, rá kell mutatnia, hogy a most formálódó regionális specializációban milyen szerep betöltésére van reális esély

55 6.1 A regionális versenyképesség javításáról Mindegyik régióban egyaránt kell központi kormányzati programokat és helyi (bottom up) fejlesztési elképzeléseket megvalósítani. 72 Mint arra a Régiófejlesztési elméletek összehasonlítása c. fejezetben rámutattam, nálunk elsősorban a top down típusú területfejlesztésnek vannak hagyományai. Az alulról szerveződő regionális gazdaságfejlesztés során a régióban végzett tevékenységek termelékenységének elemzéséből kiindulva a helyi húzóágazatok (ha vannak) versenyelőnyeit megerősítő fejlesztési stratégiát kell kidolgozni, vagy olyan tevékenységek letelepedését érdemes támogatni, amelyek összhangban vannak az ország komparatív előnyeivel és az adott régió erősségire, lehetőségire épülnek. 6.2 A dél-alföldi régió bemutatása A dél-alföldi régió az ország legnagyobb kiterjedésű térsége, amely az ország dél-keleti részén helyezkedik el, délen Szerbia és Montenegró, keleten Románia határolja, nyugaton természetes határként a Duna található, északon pedig három megyével (Pest, Jász- Nagykun- Szolnok és Hajdú-Bihar) határos. A régió területe km2, amely az ország összterületének egyötöde. A régiót három megye alkotja Bács-Kiskun Csongrád, és Békés megye. 73 A térség tényezőellátottsága jó (gazdag kőolaj, földgáz készlet), mezőgazdasági adottságai kiválóak. A régió értékes kincse a termálvíz-vagyona, melyet a tradicionális fürdőhelyeket követve egyre több település igyekszik kihasználni. A régió speciális erőforrása a kiemelkedő szellemi potenciál, amely elsősorban a településcentrumok fejlett, nagy hagyománnyal rendelkező felsőoktatási, illetve kutatás-fejlesztési bázisaiban koncentrálódik. A térség fejlődését kedvezőtlenül befolyásolta földrajzi elhelyezkedése. Ezt az adottságát azonban könnyen előnnyé kovácsolhatja a határokon átnyúló együttműködések kiszélesítésével. Ezek a kapcsolatok, együttműködések egyelőre csak lassan és nehezen formálódnak. A régió tagja a Duna-Kőrös-Maros-Tisza Eurorégiónak, melynek célja a helyi közösségek és önkormányzatok közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok szélesítése. 72 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, oldal

56 A régió lélekszáma már több mint két évtizede fogy, melyben nagy szerepet játszik a természetes fogyás. A régió az ország egyik legurbanizáltabb térsége, a városok, illetve az ott lakók aránya magasabb, mint az országos átlag. A városok között sok a fiatal, viszonylag alacsony lélekszámú település. A régiót alkotó 23 kistérség közül 19 társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak minősül, közülük 7 tagja az ország leghátrányosabb helyzetű 42 kistérségének. A munakerőpiaci helyzetet tekintve a térség a régiók között összehasonlításban a középmezőnyben szerepel. A foglalkoztatottak ágazati összetételében az utóbbi évtizedekben gyökeres átalakulás indult meg: a szolgáltatási szférában dolgozók száma fokozatosan emelkedik, miközben a termelőágazatok egyre inkább háttérbe szorulnak. Az alkalmazásban állók átlagkeresete az ország régiói közül a Dél-Alföldön a legalacsonyabb 74 A régió adottságai ellenére, kevés tőkeerős külföldi befektető telepedett meg itt. A továbbiakban arra kérdésre szeretnék választ találni, hogy mi az oka a régió gyenge tőkevonzási képességének? A dél-alföldi régió gazdasági szerkezete sokrétű, amelyből a mezőgazdaság 17 %-kal részesedik, a szállítás 7%-ot tesz ki, a szolgáltatási ágazatok 45%-ban oszlanak meg, a fennmaradó 31%-ot az ipari ágazatok jelentik. 75 Mezőgazdaság: Az ipari szerkezetet alapvetően a kiváló minőségű termőtalaj határozza meg. A hagyományok alapján meghatározóvá vált a gabonatermesztés és az állattenyésztés. A gabonaipari, húsipari, konzerv és tejipari üzemek élelmiszertermelése az országos termelésnek mintegy %-át adják. A régió nyugati térségében elterülő homokos talaj, valamint az országos átlagot meghaladó mértékben jellemző napsütéses órák száma tovább szélesíti a mezőgazdaság lehetőségeit, teret biztosítva a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. 76 Ipar: Az élelmiszeripar mellett jelentős a mezőgazdasági gépgyártás, valamint az itt található építőipari ásványkincsek alapján (agyag, homok, kavics) országos jelentőségű a tégla-, a 74 Magyarország régiói - KSH, oldal

57 cserép- és az üveggyártás is. A korábban megkezdett öblösüveg-gyártás mellett a síküveg előállítása is megjelent. A régióban található földgáz és kőolaj kitermelés az országos kitermelés jelentős részét alkotják. A kisebb településeken a mezőgazdaság egyik "kísérő ágazata" a textilipar mérsékli a foglalkoztatási gondokat. Annak ellenére, hogy a régió kevés erdővel rendelkezik, igen jelentős a régióban elszórtan található faipari vállalkozások jelenléte. Vállalkozási övezetek: Magyarországon az Országos Területfejlesztési Koncepció irányozta elő 11 db vállalkozási övezet létrehozását. A vállalkozási övezeteket ténylegesen a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény honosította meg, megadva ennek fogalmát: a régió fejlődése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület. Ilyen közigazgatási területet a Kormány a területfejlesztési célok érdekében hozhat létre az ipari szerkezetátalakítás térségeiben (tartós szerkezeti problémákkal küzdő térségekben), illetve a gazdasági szerkezetátalakítás szempontjából meghatározó térségekben. A vállalkozási övezetekben a törvényi előírás alapján a területfejlesztési célok érdekében pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani. 77 Szolgáltatásfejlesztés: Turizmus: Jelentős "ásványkincs" a föld mélyében található termálvíz, amelynek kiaknázása és a meglevő fürdők korszerűsítése napjaink feladata közé tartozik. A dél-alföldi régióban három nemzeti parki igazgatósághoz (Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park) ha terület, ezen felül ha tájvédelmi körzet, több mint ha természetvédelmi terület és helyi védettséget élvező természeti érték tartozik. Ez a régió területének 7,8%-a. A nagyarányú mezőgazdasági hasznosítás és az alacsony erdősültség közepette ez igen kedvező, ami a magyar természetvédelem nagy múltjának és hagyományainak köszönhető

58 K&F A 90-es évek közepén a Dél-Alföldnek még 10 felsőfokú oktatási intézménye volt. A főiskolák, egyetemek integrációja következtében számuk azóta a felére csökkent. Nagy hagyományai vannak a pedagógus-, orvos, gyógyszerész és jogászképzésnek, az újabbak közül pedig egyre nagyobb szerepet kap a közgazdászképzés. Csaknem teljesen hiányzik viszont a műszaki képzés. A régióban, 1995-ben 185 kutató-fejlesztő helyet tartottak nyilván, melyek száma 2001-re másfélszeresére gyarapodott. A K&F ráfordítások összege folyamatosan nőtt, a térség országon belüli pozíciója viszont az utóbbi néhány évben folyamatosan csökkent, nemcsak az országos, hanem a vidéki átlaghoz viszonyítva is egyre hátrányosabb helyzetbe került. A régión belüli kutatási területek igen változatosak kiemelkedők viszont az agrár-, biotechnológiai- és humán jellegű kutatások. 79 A korábbi fejezetekben azzal foglalkoztam, hogy részletesen elemezzem a dél-alföldi régió egyes kompetenciáit, főbb tevékenységeit egy bővebb, országos szintű keretrendszer mentén, abból a logikából kiindulva, hogy a régiók fejlesztése az ország fejlesztési stratégiájának mentén kell hogy szerveződjenek, kölcsönösen kiegészítve és támogatva egymást. Ugyanakkor a régió képessége, hogy az ország céljaival összhangban fejlődjön attól is függ, hogy a régióban végzett tevékenységek mennyire vannak egyensúlyban. A portfolió elemzés abban segíthet, hogy feltérképezzük, ez az egység mennyire van jelen a régió szintjén. Az, hogy az egyes régióban végzett tevékenységek a mátrix mely cellájába esnek arra is lehetőségként szolgál, hogy meghatározzuk, milyen stratégiai irányt, és módszert érdemes alkalmazni. 79 Magyarország régiói - KSH, oldal. 58

59 Tőkevonzási képesség Erős Közepes Gyenge Szolgáltatás - Ingatlanszolgáltatás - Kereskedelem Ipar - Élelmiszeripar - Gépjárműalkatrész gyártás - Pénzügyi szolgáltatások Szolgáltatás Ipar - Nagy és kiskereskedelem - Feldolgozóipar - Szállítás, rakodás Szolgáltatás Mezőgazdaság - Turizmus (termálvíz vagyon) - Gabona, állattenyésztés -Egészségvédelem - Szőlő, gyümölcstermesztés - Környezetvédelem - Faipar -K&F (agrár, biotechnológia, - Bányászat (kőolaj, földgáz készlet) humán) Ipar - Építőipar Gyenge Közepes Erős Kompetenciák *zöldel kiemelve az core competence 6. táblázat Portfolió elemzés: A dél-alföldi régió tőkevonzó képessége és kompetenciái Bár a definíció szerint a dél alföldi régió elmaradott régiónak számít, tényező vezértelt szakaszban van, így legfőbb célja az infrastruktúra fejlesztése, globális vállatok telephelyeinek odavonzása lenne, centralizált, hagyományos regionális politikán keresztül, én mégis úgy gondolom, hogy ez a megközelítés leegyszerűsíti a problémát, és a térség elmaradottságáért kizárólag a központi kormányzatot teszi felelőssé. Kétségtelen, hogy vannak olyan tevékenységek melynek fejlesztése országos szinten is feladat, és mely problémák megoldása nélkül egyes régiók további fejlődési készsége is kérdésessé válik pl: infrastruktúra fejlesztés. A portfolióelemzés arra mutatott rá világosan, hogy az ország gyengeségei, veszélyei komolyan behatárolhatják egy régió felemelkedési lehetőségeit. Továbbá egyértelműen látszik, hogy a dél-alföldi régió szempontjából olyan gazdaságpolitikára lenne szükség: - mely javítja hazánk tőkevonzási képességét a mezőgazdaság, a turizmus, szállítás területén, 59

60 - segít olyan kompetenciák kialakításában, mely összhangban van hazánk már meglévő tőkevonzási képességével. Ugyanakkor a régiónak olyan stratégiai irányvonalakat és módszereket kell kidolgoznia tőkevonzási képességének javítására, melyek egyrészt védik, másrész építenek a térség erősségeire és lehetőségeire, segítenek a versenyképességhez szükséges üzleti tudás elsajátításában és üzleti kapcsolatok kiépítésében. 6.3 Stratégiai irányvonalak és módszerek A következőkben azt próbálom meg röviden összefoglalni, hogy melyek kellenének, hogy legyenek a dél alföldi régió fő stratégia fejlesztési irányvonalai gazdasági szektoronként: Mezőgazdaság: A mezőgazdaság a dél alföldi régió egyik legfontosabb alaptevékenysége. A régió földrajzi adottságaiból kiindulva a jövőben is fontos feladat lesz agráradottságok ésszerű kihasználása, a természeti értékek (a termőföld, a Duna-Tisza közi táj, a vizek, közöttük a gyógyvizek) védelme, hasznosítása. Stratégiai célként tehát a legfontosabb feladat ebben a szektorban a piacvédelem, a versenyképes pozíció fenntartása és javítása. Ennek a célnak az eléréséhez fontos eszköz lehet a marketing/ értékesítési tevékenység fejlesztése, a piaci igények, azok változásainak folyamatos figyelemmel kísérése. Ehhez azonban a régiónak az egyes termékkategóriák tekintetében fel kell mérnie piaci versenyhelyzetét mind magyarországi, mind, nemzetközi összehasonlításban. Ipar: A régió földrajzi elhelyezkedéséből következően (a régió az Európai Unió délkeleti határa, egyúttal az Európai Uniót az integrációból (egyelőre) kimaradt délkeleti, balkáni régióval összekötő kapocs) a jövőben várhatóan új piacok nyílhatnak meg az itteni vállakózások számára. Mint azt korábban hangsúlyoztam a dél-alföldi régió egyik fő versenyelőnye az olcsó munkaerő, valamint a jelentős felsőoktatási és kutató intézek jelenléte. Ez jó alapot kínálhatna a termékfejlesztés erősítésére, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy új termékek kifejlesztése kockázatos és költségigényes, valamint a régióban majdnem teljesen hiányzik a műszaki képzés. Ugyanakkor az sem elhanyagolható tény, hogy a régióban elsősorban olyan iparág vannak jelen, ahol a termék életciklus rövid, mely szükségessé teheti a gyors reagálási képességet a megváltozott fogyasztói szokások szerint. 60

61 Az K&F lehetőségek szélesebb kihasználása a régió elhelyezkedése, az ebben rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása miatt is fontos lehet: - közös fejlesztések határon átnyúló együttműködések keretében. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele a határon túli kapcsolatok erősítése. - piaci részesedés növelése (új piaci szegmensekben, a földrajzi határok átlépésével új piacok megszerzésével). Ehhez azonban fejleszteni kell az interkulturális kapcsolatot a piacok, fogyasztói igényeket feltérképezése érdekében. Szolgáltatások: Turizmus: A régió fontos bevételi forrása lehet a jövőben a turizmus. A régiónak egyedülálló tájképi adottságai vannak, biológiai változatosság jellemzi és mindez a nyilvánosság számára is hozzáférhető, ami lehetővé teszi a térség fokozottabb kihasználását az aktív- és a gyógyturizmus számára. A régió turisztikai vonzerejét a mindinkább kedvező kilátások jelentik a növekvő jóléti turizmus piacán, valamint a gazdag gyógyászati és termálvíz készletek. Magyarországon itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, továbbá érdekes, változatos környezet (jellemző tanyás településszerkezet), különböző kultúrák keveredése és gazdag nemzetiségi és minőségi környezet jellemzi a régiót. 80 Éppen ezért a legfontosabb stratégiai irányvonal a turisztikai, egészségvédelmi, környezetvédelmi szolgáltatásfejlesztésben kell, hogy legyen. A szolgáltatásfejlesztés nem lehet azonban sikeres gazdasági szerkezetátalakítás, új kompetenciák megszerzése, beépítése nélkül. A régióban, a szolgáltatásban dolgozók aránya jelentősen elmarad az országos átlagtól. A foglalkoztatottak termelő- és szolgáltatási szféra közötti megoszlása 47:53% szemben az országos 40:60%-kal. 81 Egyéb: Bár a pénzügyi szolgáltatások, logisztika, kereskedelemi tevékenységek Magyarország tőkevonzási képességének szempontjából a legfontosabbak, mivel ezek nem tartoznak a délalföldi régió kompetenciái közé, ezért a tartós versenyelőny megszerzésének sem lehetnek alapja. Fontos lehet azonban, ezeken a szektorok belül is a beáramló működőtőke nagyságát növeli, a beáramló összegek minél nagyobb hányadából részesedni. Mindez azonban az egyre Magyarország régiói - KSH, oldal. 61

62 erősödő piaci verseny feltételi mellett egyre nehezebb lesz. Különösen azért, mert ehhez új kompetenciák megszerzésre, beépülésére lenne szükség, ehhez azonban már nem áll elegendő idő rendelkezésre, és a piaci versenytársak is nagyon erősek. Fontos azonban a kereskedelem, a logisztikai tevékenységek versenyhelyzetének javítása szempontjából az infrastrukturális beruházások sürgetése (közúti, vasúti, vizi infrastruktúra kiépítése.). Mindezek alapján egyértelműen elmondható, hogy a dél-alföldi régió versenyképessége részben azért nem tudott érdemben javulni, mert Magyarország tőkevonzó képessége nem esett egybe a régió fő kompetenciáival. 62

63 7 ÖSSZEFOGLALÁS Az alábbiakban röviden szeretném összegezni, értékelni dolgozatom legfontosabb megállapításait. Hazánkban a regionalizmus kérdése az EU csatlakozással került előtérbe, mivel az EU csatlakozással az EU pénzügyi alapjaihoz való hozzáférés is együtt járt. XXI./1996. Évi törvény új korszakot nyitott a hazai területfejlesztésben, megfogalmazta a területfejlesztés irányelveit, eszközeinek körét. Dolgozatomban megállapítottam, hogy hazánkban nem alakult ki az alulról szerveződő gazdaságfejlesztés intézményi háttere, régiófejlesztésünket a felülről irányított gazdaságfejlesztés jellemzi mind a mai napig. A tervezési régiók még mindig elsősorban a központi kormányzat felülről irányított gazdaságfejlesztésének, és nagyobb infrastrukturális projektek megvalósításának, a területi egyenlőtlenségek mérséklésének térségei, így, inkább szolgálják az ország versenyképességének javítását, mint a régiókét. Ezért a magyar területfejlesztési politikát a modern területfejlesztési elméletekkel összhangban kell tovább fejleszteni, hiszen hatékony környezetfigyelés, a régiók komparatív előnyeinek kiaknázása nélkül hazánk egyes régiói nem tudnak majd eredményesen válaszolni az EU támasztotta verseny kihívásaira. E fejlesztési irányvonalak már körvonalazódni látszanak az Országos Területfejlesztési Koncepció 2005 évi. felülvizsgálatában. Megállapítottam, hogy a magyar régiók versenyképessége az EU viszonylatában nagyon gyenge, a KMT beáramlás fokozása munkahelyteremtés és modern technológia transzfer céljából javíthatja hazánk, és ezen keresztül hazai régiók versenyképességét. Ugyanakkor az állítás fordítva is igaz, a KMT beáramlás hiánya hosszú távon akadálya lehet az elmaradott régiók (Észak- Alföld, Észak- Magyarország, Dél- Dunántúl, Dél-Alföld) felemelkedésének, ami azért rendkívül kockázatos, mivel hazánkban is számolni kell a területi verseny éleződésével. 63

64 Az EU régió politikájának fényében fel kell készülnünk arra, hogy az érdekviszonyok tartalma átalakul, új kihívásokkal kell majd szembenézni pl. számolni kell a nemzetközi verseny erősödésével, érdekellentétekkel a központi hatalom, és az újonnan formálódó régiók valamint a hazai régiók között. Pozitív elem lehet viszont, hogy várhatóan erősödik a kooperáció, az un. eurorégiók, határmenti együttműködések szintjén, közös érdekérvényesítés, partnerség formájában. A fentiek alapján elmondható, hogy nem elegendő a tőkeberuházásokkal a gazdasági szerkezetváltást motiválni, hanem a termelés / szolgáltatás komplex feltételein kell javítani. Ennek megfelelően megvizsgáltam, hogy az ország komparatív előnyeiből kiindulva milyen fejlesztési lehetőségei vannak a Dél- Alföldi régiónak. Megállapítottam, hogy ez a régió, eddig azért nem tudott érdemben javítani versenyképességén, mert Magyarország tőkevonzó képessége nem esett egybe a régió fő kompetenciáival. Rámutattam, hogy az ország gyengeségei komolyan behatárolhatják, egy régió felemelkedésének lehetőségeit. Ezért szükségesnek tartom alulról szerveződő gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozását, hogy hazánkban is valóban érvényre juthassanak az EU regionális politikájának alapelvei a szubszidiaritás, a partnerség és a programozás. Fontos, hogy a magyarországi régiópolitika és a nemzetgazdasági politika ne egymás ellen, hanem egymást támogatva, egymás érdekeit figyelembe véve, folyamatos visszacsatolási rendszer segítségével fejlődjön tovább. 64

65 I. MELLÉKLET 1.sz. melléklet: A területfejlesztés ideológiai háttere Hagyományos területfejlesztés Területfejlesztés az Területfejlesztés az EU -ban Modern területfejlesztési államszocializmus elmélet Ideológia/ politikai cél / Mission kapitalizmus szocializmus szabad verseny Régió v. Globalizáció Gazdasági célkitűzések / Vision Jóléti állam Mennyiségi Tervgazdálkodás Piacszerzés, megtartás, verseny Fenntartható fejlődés, növekedés erősítése, innováció, tartós növekedés gazdasági növekedés Regionális politika / Objective Centralizált állami érdekek Centralizált- a szocialista tömb Decentralizált: regionális, érvényesítése, külső erőforrások érdekinek érvényesítése szubregionális politika igénybevétele Tagállamok érdekeinek összehangolása, együttműködés, Területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése Regionális politika alap egysége Nagy ipari területek Nagy területi egységek Nemzetállam Gazdasági ipari régiók, / Core Competencies Centrum -Periféria függőségi Centrum -Periféria függőségi tervezési- növekedési központok Alapstratégia / Strategy Intézményrendszer / Strategic Arhitectura Jogok/ Önrendelkezés régió szinten / control viszony Mennyiségi növekedés, állami intervenciós politika, erőforrások egyoldalú hasznosítása Függőségi rendszer, a központtól való függés Módszertan: Modern Szervezet fejleszt Tanuló szervezet Önszervezés Tanuló szervezet Régiók Európája A környezeti kihívásokra való gyors reagálás (early warning system) Rugalmas, gyorsan reagáló egységek hálózatos viszony térszerkezete Központi erőforrás elosztás Button up approach innováció tudásmenedzsment Függőségi rendszer, a központtól való függés, központi erőforrás elosztás Függőségi rendszer, a központtól való függés Helyi nincs (csak végrehajtás) Helyi nincs (csak végrehajtás) Helyi és központi rendelkezés és végrehajtás Best practice Diffúz rendszer Diffúz (absorbed fuctions), Rugalmas struktúra Helyi és központi rendelkezés és végrehajtás Best practice Minimális specifikáció a végrehajtáshoz Erősség Fejlesztendő Gyengeség 65

66 2. MELLÉKLET: A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK LEHETŐSÉGEI ÉS TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGÜK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Magas Közép-magyarországi régió Ipar: Elosztás Szolgáltatás: Bank, pü szolgáltatások Nyugat Dunántúli régió Mezőgazdaság: Feldolgozóipar Ipar: Elosztás, értékesítés Feldolgozóipar Piac attraktivitás / Külföldi tőkevonzó képesség Közép-dunántúli régió Szolgáltatás: Turizmus Fuvarozás, szállítás Ipar: Oktatás/ K&F Észak-alföldi régió Mezőgazdaság: feldolgozóipar, marketing, értékesítés Szolgáltatás: egészségvédelem, turizmus Dél-alföldi régió Mezőgazdaság: Feldolgozóipar Ipar: alaptevékenység fejlesztés Szolgáltatás: (Öko) turizmus, K&F Észak-magyarországi régió Szolgáltatások: turizmus Környezetvédelem, Egészségvédelem Ipar: K&F, termékfejlesztés Dél-dunántúli régió Szolgáltatás: Turizmus Idegenforgalom Egészségvédelem, Környezetvédelem Mezőgazdaság: Étékesítés, marketing Alacsony Szűk Fejleszthető tevékenységi területek Bő 66

67 II. IRODALOMJEGYZÉK Könyvek Business Policy and Strategy Prentice Hall Europe 1997 Csáki György: A nemzetközi közgazdaságtan alapjai; Napvilág kiadó Budapest 2. javított kiadás EU - csatlakozás 2004 Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 2003 Horváth Gyula: Európai regionális Politika; Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs 1998 Horváth Gyula: Regionális támogatások az Európai Unióban Osiris Kiadó 2001 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról; Magyar Országgyűlés 2001 Hubai József: Magyarország természeti erőforrásainak külgazdasági földrajza; Nemzeti tankönyvkiadó Budapest 2001 Központi Statisztikai hivatal 2003: Magyarország régiói - KSH, 2003 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, Pálné Kovács Ilona: Regionális Politika és közigazgatás- Dialóg Campus Kiadó Budapest- Pécs, 1999 Területfejlesztés, rendszerváltás és az alföld Magyarország az ezredfordulón / Területfejlesztés- MTA társadalomkutató Központ, Budapest 2002 Tanulmányok, Cikkek A fejlesztési terv kidolgozásának feltételei A nemzetgazdaság és a regionális felzárkózás az EU országokban és Magyarországon, Külgazdaság XLVIII évf. 2004/2. 70.oldal Antalóczy Katalin- Sass Magdolna: A külföldi működőtőke befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon, Közgazdasági Szemle Majus LII.évf.: ( old.) Az országos területfejlesztési koncepció 1998 Az országos területfejlesztési koncepció 2005 Csabai Károly: Működőtőke behozatal és-kivitel Áramlástani jegyzetek; HVG Július 31. (melléklet) old. Csáki György- Szalavetz Andrea: A működőtőke-vonzási képesség, mint a versenyképesség mércéje (56-61.old.), Külgazdaság XLVIII. évf. 2004/3. Dél-Alföldi Régió Helyzetelemzés Munkaanyag

68 Döbrente Katalin Vida Szabolcs: A regionális politika és intézményrendszer szerepe Magyarországon Tér és Társadalom XVIII. Évf. 2004/4. (1-28.oldal) Dr Lengyel Imre: A regionális versenyképesség értelmezése és piramismodellje Területi statisztika Központi Statisztikai Hivatal Folyóirata 9. (46.) évf. 2 sz Március (138.old) Dr. Cserháti Ilona Dr. Dobosi Emília Molnár Zsolt: Regionális fejlettség és tőkevonzási képesség Területi statisztika Központi Statisztikai Hivatal Folyóirata 8. (45.) évf. 1.sz Január 13.old. Dr. Hahn Csaba: A térségi fejlődést befolyásoló tényezők Magyarországon, Területi statisztika Központi Statisztikai Hivatal Folyóirata 7. (44.) évf. 6.sz November ( old) Dr. Szegvári Péter : Versenyképesség az új területfejlesztési koncepcióban, Területi statisztika Központi Statisztikai Hivatal Folyóirata 9. (46.) évf. 2 sz Március Erősödik az FDI áramlás; A működő tőkéért folyó fokozódó versenyben új eszközök kellenek Világgazdaság november 16 (kedd) 4. oldal: Európai Tükör Műhelytanulmányok 28. Ludvig Zsuzsa: Az EU keleti kibővülésének forgatókönyvei Oroszország érdekei alapján Integrációs munkacsoport kiadványa (20. Munkacsoport) Budapest Hamar Judit: Tőkevonzási képességünk alakulása és a multinacionális cégek szerepe a magyar gazdaságtechnológiai és strukturális felzárkózásában, Külgazdaság XLVIII. évf Május (3-63.old) Horváth Kornélia: Az innováció alapú regionális fejlesztés lehetőségei Magyarországon, Tér és Társadalom XVIII. Évf (29-49.oldal) Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről, és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról Magyar Köztársaság Kormánya 2001 Karsai Gábor: Honi Vállalati toplisták Egy kis ország nagyjai; HVG Július 31. (Melléklet) old. Klonkai László-Pálfalvi Zsoltné: Az élelmiszeripar szerepe és szerkezete Dél-Alföld gazdaságában, Területi statisztika Központi Statisztikai Hivatal Folyóirata 7. (44.) évf. 1.sz Január (41-55.old) Losoncz Miklós: A külföldi tőke áramlását meghatározó néhány tényező és az ösztönzéssel szembeni követelmények az EU tagság fényében, Külgazdaság XLVIII. éfv Május (20-37.old) 68

69 Lukovics Miklós: Regionális gazdaságfejlesztés: eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése, Tér és Társadalom XVIII.évf. ( oldal) Magyar Jövőképek: Nemzeti Stratégia 2020-ig Budapest 1998 HÉA Stratégiakutató Intézet Oblath Gábor Pénzes Petra: A nemzetgazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések, mutatók és néhány tanulság, Külgazdaság XLVIII. évf Február (33-35 old) Régiók Európája Tanulmánykötet Budapest Fórum- Budapest, 2002 RWI The Impact of trade and FDI on Cohesion (Preparation of the second Cohesion report) Essen, April 2001 pg 18 Kiadványok Hogyan működnek a régiók? Európai Unió Regionális Politika Változó Európa Európai Bizottság Törvények / Törvények, határozatok évi XXI.tv. Területfejlesztésről és területrendezésről 35/1998 (III.20) OGY határozat Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat Internet A Központi Statisztikai hivatal hivatalos honlapja A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Dél - Alföld Portál ECOSTAT- Mikroszkóp V. éfv.6.sz Június: Állóeszköz-felhalmozás, beruházások ECOSTAT- Mikroszkóp V. évf. 9.sz 2002.szeptember: Gazdaságunk versenyképességről ECOSTAT- Mikroszkóp VI. éfv Május: Működőtőke a csatlakozó országokban EU vonal- EU tájékoztató Szolgálat Organization for Economic Co-operation and Development The World Factbook VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 69