Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány
|
|
- Tivadar Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány EU-csatlakozás Lehetőségek és esélyek a magyarországi kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására Budapest Készítette: Berzi Tamás
2 EU csatlakozás Lehetőségek és esélyek a magyarországi kis-és középvállalkozások versenyképességének javítására I. Bevezetés...4 II. Az EU vállalkozási politikája, vállalkozástámogatási rendszere...6 II.1. KKV-k az EU-ban...6 II.2. Regionális politika az EU-ban...11 III. KKV-k Magyarországon...16 III.1. A kis- és középvállalati szektor...16 III.2. A magyarországi kis-és középvállalkozások támogatási rendszere...25 IV. A KKV-k kitüntetett szerepe a Nemzeti Fejlesztési Tervben...28 IV.1. Célok, prioritások...28 IV.2. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program...31 IV.3. Regionális Fejlesztési Operatív Program...32 V. A magyarországi kis-és középvállalkozások az uniós csatlakozás előtt...41 V. 1. A KKV-k versenyképességét érintő legfontosabb EU szabályozások...41 V. 2. Primer felmérések a KKV-k uniós csatlakozására vonatkozóan...47 VI. Összefoglalás...56 VII. Felhasznált Irodalom...60 VIII. Mellékletek...62
3 I. BEVEZETÉS Szakdolgozatom témájául a kis-és középvállalkozások tevékenységének vizsgálatát választottam, mégpedig abból a szempontból, hogy az uniós csatlakozás egyfelől milyen kihívások elé állítja őket, másfelől milyen fejlődési lehetőséget teremt számukra. A BGF Külkereskedelmi Karának nemzetközi marketing szakán több tárgy keretén belül hallottunk az uniós csatlakozás vállalkozási szférára gyakorolt hatásáról. A második félévben alkalmam volt Hollandiában a bredai International Business School-nál tanulmányokat folytatni, ahol az EU témakörben igen széleskörű ismereteket szerezhettünk. Mivel Magyarország éppen az uniós csatlakozás küszöbén áll, ez a terület igencsak felkeltette érdeklődésemet. Még korábbi marketing tanulmányaimból világos volt számomra, hogy, ahhoz, hogy az uniós csatlakozás eredményes legyen, a gazdaság versenyképességét erősíteni kell, amelynek egy igen fontos feltétele a kis-és középvállalati kör fejlesztése. Ugyancsak egyértelművé vált számomra, hogy előbbiekhez a korszerű marketing és menedzsment elengedhetetlen. Így jutottam arra az elhatározásra, hogy a két területet igyekszem összekapcsolni, és azt vizsgálni, hogy a csatlakozás hogyan érinti a KKV-kat, illetve milyen teendőik vannak a sikeres helytállás érdekében. Ez a marketingnél sokkal szélesebb kérdéskör, de egyértelmű, hogy az is szervesen hozzá tartozik. Témaválasztásomat tehát ez a kettős érdeklődés indokolja. Meggyőződésem, hogy a KKV-k fejlesztése dinamizálni fogja a gazdaságot, és segítségével megvalósul a versenyképesség erősödése, valamint a területi egyenlőtlenségek mérséklődése is.
4 Azt feltételezem, hogy - a KKV-k maguk is érzik, hogy az uniós csatlakozás milyen kihívásokat jelent számukra, de azokra nincsenek felkészülve, - komoly támogatási lehetőségekre számítanak, - a marketing, a korszerű menedzsment azok a területek, amelyben a KKV-knál a legnagyobb elmaradások tapasztalhatóak. Szakdolgozatom elkészítésében széleskörű szekunder információbázisra támaszkodtam: - Nemzeti Fejlesztési Terv, - Stratégiai tanulmányok, - Szakmai publikációk, - Sajtófigyelés, - Internet Hipotéziseim igazolására a szekunder kutatáson kívül primer vizsgálatokat folytattam: - KKV tanácsadók szakértői megkérdezése és - KKV-k vezető munkatársainak mélyinterjús megkérdezése formájában.
5 II. Az EU vállalkozási politikája, vállalkozástámogatási rendszere II.1. KKV-k az EU-ban A KKV-k szerepe az EU-ban Az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája a kis-és középvállalkozások fejlődését elősegítő környezet megteremtését célozza az Unió egészének területén. Ez a politika azon a felismerésen, elven alapszik, hogy a régiók és kistérségek versenyképességének növelése az ott működő, meghatározó gazdasági szereplők tartós versenyelőnyének biztosításával érhető el. Ezek a meghatározó szereplők a kis-és középvállalkozások. Elsőként nézzük meg az EU 1996-ban elfogadott nómenklatúrája szerint mit értünk az előbbieken. Kis-és középvállalkozás: a legfeljebb 250 főt foglalkoztató, maximum 40 millió euró nettó árbevételű és/vagy 27 millió euró mérlegfőösszegű vállalkozás, amelyben nincs valamely nagyvállalalatnak 25 %-nál nagyobb tulajdoni részaránya. Kisvállalkozás: legfeljebb 50 főt foglalkozat és maximum 7 millió euró nettó árbevétele és/vagy 5 millió euró mérlegfőösszege lehetséges, amelyben szintén nincs valamely nagyvállalatnak 25 %-nál nagyobb részesedése. Az Európai Unióban, 1995-ben a vállalkozások 99.8 %-a KKV volt, a munkahelyek kétharmadát, a nettó árbevétel 55 %-át ők adták. A régiók versenyképességének javításához a KKV-k a foglalkoztatottság fenntartásával járulnak hozzá. Míg a nagyvállalatok a termelékenységüket javítva csökkentik foglalkoztatottjaik számát, addig a KKV-k azok, amelyek a nagyvállalatok által leépített munkaerő alkalmazásával munkahelyteremtők. Ez részben a mára elterjedt outsourcingnak is köszönhető, vagyis annak, hogy a nagyvállalatok az alaptevékenységekre koncentrálva a többi
6 tevékenységet kihelyezik. Ez a kihelyezés döntően a KKV-k felé történik, amelyek rugalmasabbak és jobban képesek alkalmazkodni a változó piaci igényekhez. A KKV-k szinte kizárólag a térségi, regionális piacon működnek. A regionális gazdaságfejlesztés döntő módon a helyi KKV-k működésének támogatására, versenyelőnyeik kialakítására és fenntartására korlátozódik. A régiók versenyképességére nagy hatást gyakorló gazdasági szerkezetváltás gyorsasága is a KKV-któl, azok innovációs képességétől függ. Meg kell jegyezni, hogy a KKV-k méret eloszlásában, iparági megoszlásában jelentős különbségek mutatkoznak. Portugáliában és Görögországban például az átlagosnál nagyobb a mikrovállalkozások (1-9 főt foglalkoztató) aránya. Míg az északi országokban a KKV-k inkább a dinamikus, addig a déliekben inkább a kevésbé tőkeigényes szektorokra koncentrálódnak Versenyképesség- regionális versenyképesség Az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP) dokumentum felvázolja az EU területi fejlődésének jövőképét és területfejlesztési politikájának alapgondolatait. Három alapvető célkitűzés egyidejű teljesítését irányozza elő: a gazdasági és társadalmi kohéziót, a természeti erőforrások és a kulturális örökség megőrzését, valamint az európai térség kiegyensúlyozottabb versenyképességét. Az EU-ban a fenntartható térbeli fejlődés megvalósítását célzó területi politika egyik legfontosabb vezérelve a regionális versenyképesség javítása. Az EU-ban már évek óta a régiók versenyképességének javítását tekintik a harmonikus fejlődés és a kohézió egyik legfontosabb eszközének. A vizsgálatok szerint az EU tagállamok között bizonyos konvergencia megfigyelhető, de az országokon belüli regionális különbségek lassabban, csak a fejlődés második fázisában mérséklődtek. A regionális versenyképesség fogalma alapvetően az elmaradott régiók fejlődésének elősegítéséhez és a Strukturális Alapok hatékony felhasználásához kapcsolódik. A versenyképesség széles körben használt fogalom, ami az elmúlt évtizedben a globalizáció erősödésével újabb kérdéseket vetett fel, értelmezésével kapcsolatban különböző felfogások
7 alakultak ki. Az EU a versenyképesség egységes fogalmát oly módon definiálja, hogy a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint létrehozására, miközben a nemzetközi versenynek ki van téve. (Lengyel Imre, 2000.) Fenti értelmezés is megkülönbözteti a versenyképesség mikro - vállalatok, iparágak- és makro régiók, városok, országok- vetületeit. A régiók versenyképességének vizsgálatánál fontos a területi verseny értelmezése, amelynek sajátossága a területi egységek közötti szükségszerű együttműködés. A regionális versenyképességre ható kulcstényezők: a kutatás és technológiai fejlesztés: a régióbeli eredményes K+F tevékenység, innovációk, oktatás, szakképzés, a kis-és középvállalkozások, közvetlen külföldi tőkebefektetések, az infrastruktúra és humán tőke: műszaki, oktatási, szakképzési intézmények, intézmények és társadalmi tőke: intézmények közötti együttműködés, közigazgatás. A regionális versenyképesség javítása mind a regionális politika kialakításakor, mind a területi fejlesztési stratégiák kidolgozásakor fontos cél. A régiók fejlődésének gyorsításában a kis-és középvállalkozások szerepe jelentős, nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon a többi négy tényezőn keresztül is.
8 A KKV-k támogatása a közösségi politikában Az előbbiek is magyarázzák, hogy az EU minden tagországában kiemelt gazdaságpolitikai kérdés a KKV-k támogatása. Az EU-ban erre külön programokat indítottak, és több közösségi politikában is fontos szempont a támogatásuk. (europa.eu.int.) Az EU vállalkozási, vállalkozásfejlesztési politikájának 5 fő célja: 1. A vállalkozókészség serkentése, a vásárlóorientáción és erősebb szolgáltatási kultúrán alapuló szaktudás fejlesztése. 2. A fenntartható fejlődést figyelembe vevő szabályozás ösztönzése, a kutatást és az innovációt elősegítő üzleti környezet kialakításával. 3. A KKV-k finanszírozási környezetének javítása. 4. A KKV-k versenyképességének javítása. 5. A KKV-k számára szükséges üzleti hálózatok és szolgáltatások biztosítása. A kis- és középvállalatok támogatásának és fejlesztésének legfontosabb uniós eszközei továbbra is a többéves programok és az ezekhez kapcsolódó közös akciók. Az Európai Bizottság 2000 végén zárta le az közötti, harmadik többéves KKV-fejlesztési programot. A programban Magyarország részlegesen vett részt 1998 decemberétől december 31-ig. Az EU Tanácsa decemberében határozatot hozott a re szóló Többéves Vállalati és Vállalkozási Program (Multiannual Programme for Enterprise and Entrepreneurship, MAP) elindításáról, a megvalósításra 450 millió eurót irányoztak elő.
9 A Többéves Vállalati és Vállalkozásfejlesztési Program öt célt határoz meg: a vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása (2,1 M euró/év) a vállalkozások adminisztratív és szabályzó környezetének egyszerűsítése (0,5 M euró/év) a vállalkozói kultúra célcsoportos fejlesztése (kisebbség, nők, fiatal vállalkozók) (2,2 M euró/év) a KKV-k pénzügyi helyzetének javítása (66,27 M euró/év) az uniós támogató szolgáltatások, programok igénybevételének megkönnyítése (19,7 euró/év) egyéb projektek (2,66 M euró/év). Az Európai Tanács júniusi lisszaboni ülésén megfogalmaztak egy úgy nevezett Európai Charta-t kisvállalatok részére. Ez tíz cselekvési irányt tartalmaz a KKV-k fejlesztésére vonatkozóan: Vállalkozások oktatása és képzése Olcsóbb és gyorsabb indulás Jobb törvénykezés és szabályozás Szakmai ismeretek biztosítása Az on-line hozzáférés biztosítása Az egységes piac jobb kihasználása Adó- és pénzügyek A KKV-k technológiai teljesítményének erősítése Sikeres üzleti modell és legmagasabb színtű KKV támogatás A kisvállalati érdekek hatékonyabb képviseletének kialakítása Uniós és nemzeti szinten. Magyarország 2002 áprilisában írta alá a Chartát. (dr. Szirmai-Németh, 2003.)
10 II.2.Regionális politika az EU-ban Az EU tagállamok közt jelentős fejlettségbeli (strukturális) különbségek vannak, eltérések tapasztalhatóak a foglalkoztatás, az oktatás, képzés, az infrastruktúra, valamint a kutatás és technológia terén. Az Unió regionális politikája lényegében a területi egyenlőtlenségek megszüntetésére irányul.(www. Euforium.hu) A Maastrichti Szerződés értelmében az Európai Unió Regionális politikájának, a Strukturális Alapok támogatásainak általános célkitűzése: az Unión belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentése és a gazdasági és szociális kohézió erősítése. Az uniós regionális fejlesztés hármas alapelve: a gazdasági és társadalmi kohézió a természeti erőforrások és a kulturális örökség megőrzése az európai tér kiegyensúlyozott versenyképességének biztosítása. A struktúrapolitika részterületei: regionális politika szociális politika agrár és vidékfejlesztési politika halászati politika
11 Az Európai Unió strukturális politikájának fő pénzügyi eszközei (Strukturális Alapok): Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) a hátrányos helyzetű régiókat segíti (közlekedési, energiaipari, távközlési infrastruktúra, a környezetvédelem, oktatás- és egészségügy, termelő beruházások, kisvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások és helyi fejlesztés); Az Európai Szociális Alap (ESF) a foglalkoztatást támogatja (képzési és munkahely teremtési segély) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF, Orientációs Szekció) a mezőgazdaság és vidékfejlesztés nemzeti segítségnyújtási programjait támogatja. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) a halászati eszközök modernizálását segíti. A területi egyenlőtlenség lényegében az Unió déli országokkal- Görögország, Spanyolország, Portugália- való kibővülésével függ össze, amelynek következtében a gazdasági fejlettség korábbi homogenitása helyébe a heterogenitás lépett. A ma érvényben lévő közösségi regionális fejlesztés a regionális, strukturális támogatáspolitika nyolcvanas évek közepén kezdődött reformjának eredménye.(horváth Zoltán,1999.) A strukturális alapokra épülő támogatáspolitika 1993-ban egészült ki az ún. Kohéziós Alapokkal. Míg a Strukturális Alapok a magasabb integrációs szintre való áttéréshez, az abbéli kompenzációhoz kötődtek, így elsősorban az infrastrukturális fejlesztésekre irányultak, addig a Kohéziós Alapok eredeti célja, hogy a gazdaságilag fejletlenebb tagországokat segítse a Gazdasági-és Pénzügyi Unióhoz való felzárkózásban. Az elemzések szerint a strukturális és kohéziós politika, ha nem is tudta elérni az elmaradtabb régiók felzárkóztatását, a regionális különbségek növekedését mindenképpen meg tudta akadályozni. Az Unió további bővítése természetesen felvetette a Strukturális és Kohéziós Alapok újragondolását, ami mind az Alapok célkitűzéseit, mind a költségvetést érintette. A
12 strukturális és kohéziós politika új szabályozó keretfeltételeit az Agenda 2000 költségvetési és reformcsomag egyik fő pontjaként fogadták el, és egyidejűleg a között e célra fordítható pénzügyi eszközök költségvetéséről is döntöttek. A strukturális és kohéziós alapok felhasználásának, elosztásának hatékonyabbá tétele érdekében a korábbi célkitűzéseket összevonták. Így a korábbi hatról számukat háromra csökkentették. A Strukturális Alapok összevont célrendszerének elemei: a fejlődésben leginkább elmaradt régiókban segítse elő a fejlesztést és a strukturális átalakítást. (A keretből azok a régiók részesedhetnek, ahol az egy főre jutó GDP alacsonyabb a közösségi átlag 75 %-nál) a szerkezetváltási nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakítása, olyan területeké, ahol az ipari és szolgáltató szektorban jelentős gazdasági, társadalmi változások mennek végbe, valamint ahol hanyatló mezőgazdasági, nehézségekkel küzdő városi, és halászattól függő elmaradó területek vannak. az oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek adaptálása, modernizálása. Mind a Strukturális Alap, mind a Kohéziós Alap vissza nem térítendő támogatást nyújt és a tagállamokkal (ahol lehet, a magánszektorral együtt) társfinanszírozza a fejlesztési programokat. Az Agenda 2000-ben célkitűzésenként meghatározták a közösségi társfinanszírozási arányokat is. Az ilyen jellegű segítségnyújtás az érintett országok pénzügyi erőfeszítéseinek kiegészítését célozza, nem pedig azok helyettesíthetőségét szolgálja. Az EU által meghatározott tervezési időszakra el kellett készíteni a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely stratégiai tervezési dokumentum, ahhoz szükséges, hogy a kedvezményezettként megjelölt régiók igénybe vehessék a Strukturális Alapok támogatásait. A szakértőkkel folytatott beszélgetésekből az derült ki számomra, hogy a Strukturális Alapok igénybe vételéhez kapcsolódóan egy vita bontakozott ki. Mára Magyarországon lényegében megszűnt a tervezés, - nincsenek öt éves tervek stb.- a költségvetési előirányzatok alapján történnek a fejlesztések. A Strukturális Alapok igénybevételéhez 7 évre szóló Nemzeti Fejlesztési Tervet kellett kidolgozni, ez egyben a magyarországi tervezés eszközévé is vált.
13 Ugyanakkor mivel a Strukturális Alapok igénybevételéhez a kormányzat jelentős mértékben- 50 %- kell, hogy hozzájáruljon, lényegében nem sok mozgástér marad egyéb tervek kialakítására, illetve megvalósítására. A Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározásra kerülnek: a strukturális támogatási célok, a megvalósításhoz szükséges legfontosabb programok és azok ütemezése, a végrehajtás intézményrendszere, valamint az állami támogatások nagyságrendje. Az Európai Bizottság által jóváhagyott Közösségi Támogatási Keretnek a Nemzeti Fejlesztési Terv az alapja, amely Operatív Programok keretében valósul meg. Ezek az Operatív Programok konkretizálják azokat a prioritásokat és intézkedéseket, amelyek az EU strukturális alapjaiból támogathatók. Az NFT tartalmazza az országos helyzetelemzést, a gyenge és erős pontokat, az EU által korábban támogatott fejlesztések eredményességét, a fejlesztési stratégiát, a stratégia megvalósításának eszközeit, a végrehajtás intézményrendszerét, a partnerség igazolását és a pénzügyi ráfordításokat. A célkitűzésekből adódó feladatok továbbra is a négy strukturális alapon keresztül valósulnak meg. A strukturális politika által megfogalmazott, de a négy strukturális alap által le nem fedett célkitűzések esetében a közösségi kezdeményezéseken keresztül valósulnak meg. A közösségi kezdeményezések keretében az es időszakban 13 különálló program futott. Ezek olyan projektek finanszírozásával foglalkoztak, amelyek nem fértek bele a négy alap tevékenységébe, illetve amelyek több régiót egyszerre érintettek (határon átnyúló együttműködés) vagy nem jelentek meg a nemzeti programokban től 3 ilyen közösségi kezdeményezés működik: INTERREG, a határokon átnyúló nemzetek és régiók közötti együttműködést támogatja.
14 EQUAL, a munkaerőpiacon létező mindennemű hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenség leküzdésére irányuló nemzetek közötti együttműködést támogatja. LEADER, a vidékfejlesztést szolgálja. E programokra, tenderekre, pályázatokra a helyi, regionális szereplőknek maguknak kell pályázniuk. Nem az államok és régiók felterjesztett javaslatait bírálja el az Európai Bizottság, hanem maga a Bizottság határozza meg a programokat, és az egyes régiók és a Bizottság közötti közvetlen tárgyalás és a projekt benyújtása után a Bizottság egyedül bírálja el a pályázatokat. A finanszírozás hasonlít az intézményes támogatásokéhoz, de itt a nemzeti terveket az előre kidolgozott programok és végrehajtási előírásaik helyettesítik. A tervek felterjesztése regionális vagy központi szintű állami szervek részvételével, irányításával történik. Ugyanakkor az intézményi támogatáshoz képest e forma jóval nagyobb önállóságot jelent a regionális önkormányzatok számára, mivel a tervek kidolgozása a Bizottság előirányzatai szerint történik, a projektek tartalmát az állami szervek nem befolyásolhatják (Horváth Zoltán, 1999.) Az Európai Uniós csatlakozást követően Magyarországra is érvényes lesz a közösségi támogatáspolitika, Magyarország is hozzáférhet az Európai Közösség strukturális alapjainak és a Kohéziós Alapnak a forrásaihoz.
15 III. KKV-k Magyarországon III.1. A kis- és középvállalati szektor A szektor fő jellemzői A vállalkozások tipizálása megegyezik az EU 1996-ban elfogadott nomenklatúrájával. A kis- és közepes vállalkozások definíciója egyértelmű, legautentikusabban az évi XCV. Törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról tartalmazza, a KSH és az ECOSTAT is ezt a fogalom-meghatározást alkalmazza. A működő vállalkozások száma 1. táblázat Év, hó, nap Működő vállalkozások száma dec dec jan dec jan dec jan dec jan dec jan Forrás: Kis- és középvállalkozások a magyar gazdaságban. KSH, Budapest 2002
16 Fenti adatok azt mutatják, hogy a KKV-k száma évről évre elég jelentősen ingadozik ről 2001-re több, mint zel csökkent, ami egy 10 %-os fogyatkozást jelent. Ez azt jelzi, hogy a KKV-k helyzete nem kiegyensúlyozott, sok próbálkozás sikertelen. Ha a működő vállalkozások számának alakulását összehasonlítjuk a regisztráltakéval, akkor azt látjuk, hogy a regisztrált vállalkozások száma stabilabb, vannak ugyan számbeli változások, de nem számottevőek. Egyedül 1996-ban volt egy erőteljes visszaesés, ami azután visszaállt, és mára már az évi csúcsot is meghaladja a regisztrált vállalkozások száma. (ld. 1. sz. mellékletben). 2. táblázat A működő vállalkozások száma és megoszlása nagyságkategóriák szerint június 30-án Mikrovállalat 0 fős 1-9 fő Összesen 0-9 fő Kisvállalat Közepes vállalat fő fő Nagyvállalat 250 fő felett Összesen ,8% 32,3% 96,1% 3,1% 0,6% 0,2% 100% Forrás: Kis- és középvállalkozások a magyar gazdaságban. KSH, Budapest 2002 A mikro-, kis- és közepes vállalkozások Magyarországon (az Európai Unióhoz hasonlóan) az összes vállalkozás több mint 99%-át teszik ki. Fenti mutatók szerint a működő vállalkozások több mint 96%-a mikro-vállalkozás. A vállalkozói aktivitás magas, de régiónként eltérő: míg Budapesten és a középmagyarországi régióban az ezer főre jutó vállalkozások száma az országos átlagot jelentősen meghaladja, (Budapesten 70, a közép-magyarországi régióban 40 %-kal), addig a kedvezőtlenebb helyzetű keleti régiókban annak csak 70-88%-a. Gondot jelent a kényszervállalkozások magas aránya. Kényszervállalkozók alatt régebben azokat a személyeket értettük, akik munkahelyük megszűnte miatt voltak kénytelenek vállalkozóként tevékenykedni. Ezzel szemben ma elsősorban azokat értjük e fogalomba tartozónak, akik alkalmazotti státusz helyett kénytelenek ugyanazt a tevékenységet vállalkozókként (szellemi foglalkozásoknál különösen jellemző) végezni.
17 A száz lakosra jutó vállalkozások száma 1995-ben Európában csak Csehországban, Nagy- Britanniában és a mediterrán térség államaiban volt magasabb, mint Magyarországon. A nemzetközi összehasonlításban is jelentős vállalkozássűrűség magyar specifikuma a mikro vállalkozások különösen magas, 96.1 %-os aránya. 3. táblázat A működő vállalkozások száma gazdasági ágak és nagyságkategóriák szerint június 30-án Gazdasági ágak Mikrovállalat 0 fős 1-9 fő Összese n 0-9 fő Kisvál -lalat fő fő Közép -vállalat Nagyvállala t 250 fő felett Összesen Mezőgazdaság Feldolgozóipar Élelmiszer Textília Feldolgozóiparon Fa- papíripar belül Gépipar Egyéb termékek Ipar összesen Építőipar Kereskedelem, javítás Szállás- vendéglátás Szállítás, távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek Oktatás Egészségügy Egyéb szolgáltatás Összesen Forrás: Kis- és középvállalkozások a magyar gazdaságban. KSH, Budapest 2002 Megállapítható, hogy a működő magyar vállalkozások majdnem felét a kereskedelemben és az ingatlanügyek területén tevékeny cégek teszik ki, amelyek a kisvállalati körből kerülnek ki. Ezzel szemben a nagyvállalatok csaknem kétharmada az iparban működik. Ezt a struktúrát
18 sok más tényező mellett nyilvánvalóan a belépési korlát befolyásolja. Ebből a gazdasági szerkezetből következik, hogy mivel a vállalkozások jelentős hányadát a mikrovállalkozások adják- amelyek feltehetően nincsenek a nagyvállalatokkal intenzív üzleti kapcsolatban-, a versenyképesség átlagos szintje alacsony. Továbbá azt is valószínűsíti, hogy a KKV-k fejlődési lehetőségét biztosító beszállítói státusz csak a vállalkozások kisebb része számára lehet kitűzhető cél. A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2000-ben 4. táblázat Jellemzők Alkalmazott nélküli Közepes Vállalkozás Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Nagyvállalkozás Összesen Vállalkozások száma 65,1 31,3 2,9 0,6 0,1 100 Foglalkoztatottak száma 11,4 26,3 14,3 16,5 31,9 100 Nettó árbevétel 1,6 11,9 8,6 19,2 58,7 100 Hozzáadott érték 2,7 13,3 8,6 16,7 58,8 100 Saját tőke 1,4 4,4 3,2 9,6 81,5 100 Export 0,4 3,2 3,0 11,9 81,6 100 Forrás: Kis- és középvállalkozások a magyar gazdaságban. KSH, Budapest 2002 A kis- és középvállalkozások hatékonysága alacsony: a GDP-ből való részesedésük csak % annak ellenére, hogy ez a szektor a magángazdaságban foglalkoztatottak %-ának, azaz több mint másfélmillió embernek biztosít munkahelyet. Így e vállalkozói kör teljesítménye mintegy 10 százalékkal marad el az Európai Unió átlagától. A hazai közép- és a kisvállalkozói szektor termelékenységének nagyvállalatokéhoz viszonyított lemaradása lényegesen nagyobb, a mikro-vállalkozásoké valamivel kisebb, az Európai Unióban tapasztalhatónál.
19 5. táblázat Az egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott-érték eltérései az egyes vállalati kategóriák között Magyarországon és az EU-ban (2002) Magyarország EU Mikrovállalkozások/nagyvállalatok 0,357 0,348 Kisvállalatok/nagyvállalatok 0,358 0,652 Közepes vállalatok/nagyvállalatok 0,557 0,913 Forrás: A KKV-k bejuttatása a beszállítói piacra Tanulmány, Kopint-Datorg RT Az 5. táblázatból szembetűnő, hogy míg az EU-ban a közepes méretű vállalkozások termelékenysége majdnem eléri a nagyvállalatokét, addig Magyarországon ez az elmaradás jóval nagyobb. A magyar kis- és középvállalkozások exportáló képessége is elmarad európai uniós társaikétól: az exportértékesítés aránya az árbevételből a mikro vállalkozások esetében 6% (EU: 7%), a kisvállalkozásoknál 8% (EU: 14%), a közepes vállalkozások esetében 14% (EU: 17%), míg a nagyvállalatok esetében 32% (EU: 21%). A magyar KKV-k tehát sokkal inkább a hazai piacra vannak utalva, mint uniós társaik, és ez szemben az erősen exportorientált magyarországi nagyvállalatokkal korlátozza növekedési esélyeiket. A fenti számadatokból is kitűnik, hogy a magyarországi kis-és középvállalkozások teljesítőképessége alacsony. A különböző kutatások eredményei és saját vállalati vizsgálatom alapján a KKV-k legfontosabb gyengeségei az alábbiakban foglalhatóak össze: alacsony termelékenység, tőkehiány, elavult technológiák, korszerű vezetési ismeretek hiánya, marketing szemlélet, piacismeret hiánya. A hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások jelentős hányada alultőkésített. A tőkéhez jutás a KKV-k számára nehéz, a szektornak folyósítandó hitelezés a bankok számára túl
20 kockázatos, illetve nem jövedelmező. Szakértői vélemények szerint a vállalkozások 70%-a hitel nélkül gazdálkodik, s az alkalmazott nélküli, a mikro- és kisvállalkozások lényegesen kisebb arányban rendelkeznek hitelekkel, mint a közepes- és nagyvállalkozások. Hosszú lejáratú hitele csak a kisvállalkozások 20, a közepes és nagyvállalkozások 30 százalékának van. A kockázati tőke még viszonylag fejletlennek tekinthető, tevékenysége csak a már meglevő vállalkozásokra koncentrálódik. A finanszírozási gondokat Magyarországon tovább súlyosbítja a vállalkozások korszerűtlen eszközállománya, az elavult termelési technológia. A megfelelő ismeretek, a tudás hiánya is rontja a hatékonyságot. Nem megfelelőek a vállalatvezetési ismeretek: a jó műszaki, tudományos felkészültség gyakran nem párosul menedzsment-képességekkel, s hiányzik a marketing-szemlélet is. Ez derült ki saját kutatásomból is. A kis- és középvállalatok fejlődéséhez, piaci és vállalkozói ismereteik növeléséhez, innovatív képességük fejlesztéséhez nélkülözhetetlen az üzleti szolgáltatások fejlett piaca. Az üzleti, fejlesztési szolgáltatások kínálata jelentősen bővült ugyan, de a KKV-k körében kevesen veszik igénybe. Ebbe belejátszanak a földrajzi lefedettség, a hálózati kiépítettség egyenetlensége, a magas díjak, másfelől azonban legalább ennyire jellemző, hogy ezek a vállalkozások még csak most kezdik felismerni azok jelentőségét. Az előbbiekhez hozzájárul még az is, hogy Magyarországon a vállalatközi kapcsolatok gyengék, és súlyos gondot okoz az üzleti és nem üzleti szféra közti együttműködés hiánya is. A kooperációs kapcsolatok fejlesztését megnehezíti a megfelelő infrastruktúra hiánya. A fentiekből következik, hogy az uniós csatlakozás igen nagy kihívást jelent a kis-és középvállalkozásoknak. Az előbbiekben összegzett problémák világossá teszik, hogy a KKVk versenyképességét egy sor tényező rontja, amelyek kiküszöbölésével a régiók és a magyar gazdaság általános versenyképessége is javítható. Látható, hogy a KKV-k gazdasági potenciálja egyáltalán nincs kihasználva. Nagyon fontos lenne fejlesztésük és a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolásuk, aminek igen fontos eszköze lehet a beszállítói kapcsolatok megerősítése. Ily módon ugyanis a hazai KKV-k közvetett módon a magyarországi nagyvállalatok jelentős és folyamatosan bővülő exportjából is profitálhatnának.
21 Beszállítói pozíció, mint a KKV-k versenyképessége növelésének lehetősége Elsőként azt kívánom tisztázni, hogy mit is értünk beszállítói státuszon. A késztermékgyártók alapvetően külső beszállítók által, saját specifikációjuk szerint megrendelésre készített, általában más végfelhasználó számára nem is felhasználható, más vásárlók számára értékesíthetetlen elemekből állítják össze termékeiket. (KOPINT- DATORG,2001.) Ma már kivétel nélkül minden ipari késztermékgyártó termékbeszállítókra alapoz, az ipari és különösen a feldolgozóipari késztermékeket előállító üzemek számára a legfontosabb anyagi input általában nem a nyers- és alapanyag, illetve az energia, hanem a beszállítók által szállított alkatrészek, részegységek. A végfelhasználók szerepe túlnő azon, hogy összeszerelik a beszállítók által előállított alkatrészeket, részelemeket. A végfelhasználók fejlesztik ki a termékeket, szervezik, ütemezik, szoros ellenőrzésük alatt tartják az egész termelési folyamatot. Ők döntenek az elfogadott beszállítói körről, és csak azokat a cégeket fogadják be a beszállítóik közé, amelyek képesek mennyiségi, minőségi, kommunikációs és árigényeiknek megfelelni. Ma már valamennyi késztermékgyártó igénybe veszi a beszállítók termékeit, szolgáltatásait is, de a beszállítókra főleg a feldolgozó-, ezen belül a gépiparban és az elektronikai iparban működő végtermékgyártók támaszkodnak nagymértékben. Végtermékgyártók és beszállítók között Magyarországon is gyakran alakul ki vertikális együttműködés, amely általában többszintű beszállítói piramis formáját ölti, amely hierarchikus jellegű felépítést mutat. (KOPINT-DATORG, 2001.) Az együttműködés azonban kialakulhat a piramis egyes szintjein elhelyezkedő vállalkozások között is, ebben az esetben vállalkozói hálózatról beszélhetünk. Ennek egy korszerű formáját jelentik a klaszterek, amelyekről a regionális versenyképesség témakörénél részletesebben beszéltem.
22 A beszállítók között a fejlett országokban, nagy számban találhatók kis- és közepes vállalkozások, Magyarországon azonban még mindig igaz, hogy a beszállítók között túlreprezentáltak a külföldi tulajdonú cégek, a hazai beszállítói arány a külföldi tulajdonú cégeknél alacsonyabb, mint a magyar tulajdonúaknál, igen jelentős a nagyvállalatok beszállításainak súlya. A multinacionális cégek, különösen azok, amelyek Magyarországon a zöldmezős beruházást választották, eleinte, a 90-es évek elején általában kifejezetten óvatosak voltak a magyarországi helyi beszállítókkal és környezettel kapcsolatban. A helyi munkaerő és a helyi infrastruktúra bizonyos szükségszerű igénybevételétől eltekintve eleinte a főleg külföldi menedzsment minél nagyobb mértékben igyekezett függetlenedni a helyi gazdaságtól. Ezt az eltérő, sokszor alsóbbrendűnek tekintett gazdálkodási kultúra, az ismeretlen, nem teljes mértékben érthető szabályok, illetve az ezekből fakadó vélt vagy valós kockázatok indokolták. A zöldmezős beruházások eleinte mintegy idegen testként működtek a magyar környezetben. Az általuk alkalmazott technika már kialakult, jellemzően élőmunka intenzív volt, a helyi technológiai fejlesztés nem volt jelentős. A zöldmezős magyarországi üzemek anyag- és félkésztermék-ellátása centralizáltan, igen gyakran közvetlenül az anyavállalattól történt, illetve eleinte bevált, megbízható külföldi beszállítóikat bízták meg azzal, hogy ellássák a szükséges részegységekkel, alkatrészekkel magyarországi üzemeiket. A fejlődés következő fázisában, a háttériparban tevékeny külföldi tőke előbb-utóbb maga is beszállítók, köztük helyi beszállítók után nézett, így alakult ki a helyi, magyarországi beszállítói piramis. Sok esetben előfordult az is, hogy a bérmunka konstrukcióból fejlődött ki a beszállítói pozíció. Mára megváltozott a külföldi tulajdonú befektetések menedzsmentjének összetétele is, a külföldi menedzsereket sorra váltják fel magyarokkal. A kétségtelen fejlődés ellenére azonban a beszállítói programok még jelenleg is csak a kis- és közepes vállalkozások rendkívül szűk csoportját érintik. A közepes vállalkozások számára a multinacionális nagyvállalatoktól beszállítói megbízásokat nyerni igen nehéz. A méretekből fakadó különbségek nehezen áthidalhatók, igen nagy a versenyeztetés. Sokszor nem a klasszikus beszállításról van szó, hanem inkább outsourcingról. Ma a Magyarországon letelepedett multinacionális cégek kis- és
23 középvállalati körből kikerülő szállítóinak zöme olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal van jelen a multik által képviselt piaci szegmensben, amelyek nem közvetlenül illeszkednek a technológiai láncba. Jóval kevesebb olyan beszállítás van Magyarországon, amikor a kis-, illetve közepes méretű vállalat, valamely a késztermékbe beépülő alkatrészt, részegységet, szolgáltatást képes a multiknak nyújtani. Ez sokkal jellemzőbb az olyan ázsiai gyártóknál, például Suzuki, akik csak egyetlen termelő bázissal rendelkeznek, és jobban rá vannak utalva a helyi beszállítókra. A kis-és középvállalkozások fejlődése szempontjából pedig rendkívül fontos lenne a beszállítói szerep erősítése. Empirikus kutatások is kimutatták, hogy azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak a legjobbak a túlélési és fejlődési esélyei, amelyek képesek a Magyarországon letelepedett multinacionális cégek beszállítóivá válni. A beszállítói kapcsolatok fejlett termelési kultúrát, termelékeny és korszerű gyártási eljárásokat feltételeznek és hozzájárulnak a fejlett háttéripar kialakításához. A multinacionális nagyvállalatok a tapasztalatok szerint produktívalkatrész-beszállítóikat szívesen bevonják a K+F tevékenységbe, márpedig ez utóbbi a kis cégek fennmaradásának és fejlődésének fontos feltétele. Egyértelmű, hogy a kis-és közepes vállalkozásoknak szükségük lenne bizonyos támogatásra ahhoz, hogy ezt a beszállítói pozíciót elérjék. Az Integrátori Beszállítói Célprogramot novemberében hirdették meg, 2001 évi indulással. Újdonsága, hogy elsősorban azokat a közepes vagy nagyobb méretű potenciális vagy tényleges beszállítókat célozza, amelyek e tevékenységük megvalósításához maguk is újabb beszállítókat vesznek igénybe, vagyis a beszállítói piramis valamelyik köztes szintjén foglalhatják el helyüket. Ezeknek az un. integrátoroknak kell a beszállítói piramis alacsonyabb szintjein található többi tényleges és potenciális beszállítóhoz közvetíteni a végtermékgyártó nagyvállalatok elvárás- és normarendszerét, minőségi és egyéb követelményeit. A kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére szolgáló intézményrendszerének szereplői a Regionális Fejlesztési Holding (a gazdaságpolitikai irányítás új, területi hálózatra épülő stratégiai intézménye.), a Vállalkozásfejlesztési Tanács (döntő szerepe van a Kis- és Középvállalkozások célelőirányzat felosztásában.), és a Magyar Vállalkozásfejlesztési
24 Alapítvány (tevékeny szerepet játszott a Helyi Kisvállalkozási Központok létrehozásában, korábban pedig a Phare programban.) III.2. A magyarországi kis-és középvállalkozások támogatási rendszere A kis-és középvállalkozások különböző forrásokból juthatnak támogatásokhoz: A központi költségvetésből, ami lényegében az ágazati támogatást jelenti a központi célelőirányzatokon keresztül. Korábban ezt szolgálta a Széchenyi Terv. A regionális támogatási rendszeren keresztül, ami eddig a Phare programot jelentette, ez szolgált az elmaradott régiók fejlesztésére. A csatlakozás után a Strukturális Alapok vehetőek majd igénybe a NFT operatív programjain keresztül. (ERDF, ESF) A Kohéziós Alapok állami fejlesztési programok finanszírozására szolgálnak, hatásuk a KKV-kre közvetetten, az infrastruktúra javulásával érvényesül. A csatlakozás után a közösségi kezdeményezések is lehetőségeket jelentenek majd a KKV-k számára, közvetlenül pályázhatnak ezekre a programokra. A Gazdasági Minisztérium 2000-ben három fontosabb célirányzatban több olyan pályázatot hirdetett meg, amelyeken KKV-k is indulhattak: a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) a Kis-és középvállalkozói célelőirányzat (KKC) a Turisztikai Célelőirányzat (TC) A GFC legfontosabb területei: a befektetések és beruházások ösztönzése; a hazai beszállítói kapcsolatok, a vállalatközi kapcsolatok erősítése, a vállalkozások versenyképességének fejlesztése, energiatakarékossági program,
25 kollektív befektetés-és exportösztönzés, a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyék támogatása, jogszabályokból adódó feladatok. A KKC-k legfontosabb területei: a vállalakozások működési feltételeinek javítása új típusú beszállítói program, kisvállalati kölcsönprogram, a piaci pozíciót, versenyképességet javító program. ( EU tagként egyedi beruházás támogatás nem adható a vállalkozásoknak- a Széchenyi Terv ezen alapult-, hanem csak közvetett támogatás. A kis-és középvállalkozások támogatási rendszerét tanulmányozva azt állapítottam meg, hogy fejlődésüket legnagyobb mértékben a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott célok, programok segíthetik elő. Ezért a következőkben a Nemzeti Fejlesztési Tervet, abból a szempontból mutatom be, és elemzem, hogy abban milyen szerep jut a kis-és középvállalkozásoknak, illetve konkrétan azt vizsgálom, hogy az operatív programoktól, illetve megvalósulásuktól mennyiben várható a KKV-k megerősödése.
26 IV. A KKV-k kitüntetett szerepe a Nemzeti Fejlesztési Tervben IV.1. Célok, prioritások Magyarország május 1-én csatlakozik az Európai Unióhoz, és ezt követően jogosulttá válik az EU Strukturális és Kohéziós Alapjainak támogatására. A Nemzeti Fejlesztési Terv képezi az alapját a Bizottsággal folytatandó tárgyalásoknak, melyek eredményeként készül el a támogatások jogi keretét jelentő Közösségi Támogatási Keret. A Közösségi Támogatási Keret tartalmazza az EU és a magyar fél pénzügyi kötelezettség-vállalását arra, hogy 2004 és 2006 között a Strukturális Alapokból közösen finanszírozott egyes fejlesztési területekre milyen összeget fordítanak.( Az NFT-ben megjelölt célok és prioritások alapján készülnek el a fejlesztési intézkedéseket tartalmazó ágazati és regionális Operatív Programok (OP). A dokumentumban indikátorokkal kell igazolni azt is, hogy az Operatív Programokban megjelenő prioritások és intézkedések valóban hozzájárulnak a NFT-ben megjelölt társadalmi-gazdasági célok eléréséhez. Az intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére hatékony monitoring-rendszert kell felállítani, amely egyúttal a folyamatos társadalmi kontrollt is biztosítja. (2.sz. melléklet) Az előzetes számítások alapján 2004 és 2006 között az Európai Unió várhatóan közel 500 milliárd Ft támogatást nyújt az NFT végrehajtásához a Strukturális Alapokból, amit hazai állami, önkormányzati és magán finanszírozási források egészítenek ki. A magyar célkitűzések megvalósításához a Strukturális Alapok által támogatott Operatív Programok mellett a Kohéziós Alapból finanszírozott nagyméretű közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális projektek is hozzájárulnak, ezek várható összege a három évre 250 Mrd Ft. Így összesen, a hazai finanszírozással együtt Mrd Ft fejlesztés valósulhat meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv hosszú távú célja az életminőség javítása, az általános célja pedig az EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése.
27 A Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott stratégiai célok: Versenyképesebb gazdaság A humán erőforrások jobb kihasználása Jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés Az uniós csatlakozással a magyarországi vállalkozásoknak egy sokkal élesebb versenypiacon kell majd helyt állniuk. A gazdaság jelenlegi gyenge pontjai szükségessé teszik, hogy a versenyképesség javítása az NFT célrendszerében az első helyen szerepeljen. A versenyképességet akadályozó legfontosabb tényezők: az alacsony termelékenység, az alacsony technológiai szint, a tőkehiány, a gyenge KKV szektor. Ahhoz, hogy a gazdaság versenyképessége javuljon, a jelenlegi akadályok ez elől elháruljanak, egy sor feltétel teljesítésére van szükség. Ezek között kiemelt szerepe van minden olyan folyamatnak, amely a termelői szektor versenyképességét, jövedelemtermelő képességét javítja. Ide tartozik, hogy növelni kell a termelékenységet, korszerűsíteni kell a termelői kapacitásokat, ösztönözni kell a tőkefelhalmozást, új technológiákat kell bevezetni, fejleszteni kell az üzleti infrastruktúrát. A versenyképesség javításának fontos területei az informatika, a környezetvédelem, a közlekedés, a humán erőforrások. Sok lehetőség van a turizmusban és a helyi regionális potenciál kiaknázásában is. Az említésekben utoljára hagytam a KKV szektorban rejlő potenciált, amitől a magyar gazdaság versenyképessége jelentősen függ. Már az előző pontban említettem, hogy a KKV-k körében a technológiák, a menedzsment képességek fejlesztése, jobb tőkepiaci pozíció megteremtése nagyban hozzájárulna az általános versenyképesség javulásához. Mindenképpen fontosak a támogatások abból a szempontból, hogy a KKV-k beszállítókká válhassanak, és azon keresztül azok is bekapcsolódhassanak a nemzetközi vérkeringésbe.
28 A Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott célok közül a dolgozat témája szempontjából a harmadik cél még, amit megemlítenék, hiszen abban van még kiemelt szerepe a KKV-knak. A regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez egy fejlett kis-és középvállalkozói rendszer kiépülése ugyanis nagyban hozzájárulna. Ugyanígy a korszerűbb vállalkozások a jobb minőségű környezet kialakítását is jobban garantálhatják. Az NFT Stratégiája a prioritási tengelyeken keresztül valósul meg. A prioritási tengelyek az átfogó és specifikus célok eléréséhez szükséges, a Stratégia alapján körvonalazódott legsürgősebben fejlesztendő területeket határozzák meg a közötti időszakra vonatkozóan, s így a fejlődési pálya elérésének első lépései. A NFT az alábbi 5 prioritási tengelyt határozza meg: 1. A termelőszektor versenyképességének javítása. 2. A foglalkoztatás növelése, az emberi erőforrások fejlesztése. 3. Jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása. 4. A regionális helyi potenciál erősítése. 5. A technikai segítségnyújtás. A vizsgálódásom tárgyát képező kis-és középvállalkozások fejlődési lehetősége szempontjából az 5 prioritási tengely közül a versenyképességi és a regionális bír kitüntetett jelentőséggel, mivel a fejlesztendő területek között ezekben jelennek meg célzottan a KKV-k. A továbbiakban e két prioritáshoz kapcsolódó operatív programokkal foglalkozom. A Gazdasági Versenyképesség Operatív programot (GVOP) az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) finanszírozza, a Regionális Fejlesztési Operatív programot (RFOP) pedig az ERFA és az ESZA (Európai Szociális Alap). IV.2. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Annak elérésében, hogy egy versenyképesebb termelőszektor jellemezze a magyar gazdaságot, nem kis szerepe lehet a kis-és középvállalkozásoknak. A gazdaság általános versenyképességének biztosításához természetesen más tényezők is hozzájárulnak, amelyeket
29 az alábbiakban jelzek, de vizsgálódásom szempontjából a GVOP az a vonatkozása érdekes, amely a KKV-k erősítését célozza. A Prioritási tengely négy fejlesztendő területre osztható: Befektetés-ösztönzés Kis- és középvállalkozások fejlesztése Kutatás-fejlesztés és innováció Információs társadalom, a tudásalapú gazdaság és a közigazgatás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése Az operatív program a magyar gazdaság európai fejlettségi szinthez való felzárkózását célozza, melyhez megítélésem szerint, a magyar gazdaság elmúlt 12 éves teljesítménye jó alapot biztosít. Mára egy igen jelentős szakmai infrastruktúra alakult ki, dinamikus gazdasági ágazatok, ipari centrumok jöttek létre. Ezek zöme ugyan külföldi tőkével működik, azonban megteremtheti a lehetőséget arra, hogy a gazdaságot éppen azáltal dinamizálja, hogy a kis-és középvállalkozások az ő beszállítóikká válhatnak. A korábbiakban már kitértem arra, hogy a kis-és középvállalkozásokra kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen a gazdaság versenyképességéhez igen jelentős mértékben járulhatnak hozzá. Ezekben a KKV-kban még nagyon sok potenciál, tartalék van, ami megfelelő támogatással, intézkedésekkel kiaknázható. A KKV szektor több mint másfélmillió embernek biztosít munkahelyet, fejlesztése is elsősorban foglalkoztatási szempontból fontos. A KKV-k helyzetének értékelésekor kitértem rá, hogy elsősorban a tőkehiány és a korszerű menedzsment ismeretek hiánya miatt, a szektor termelékenysége messze elmarad a nagyvállalatokétól. A kis- és középvállalkozásoknak segítségre van azonban szükségük ahhoz, hogy a multinacionális nagyvállalatok beszállítóivá válhassanak. Erre vonatkozóan a legfontosabb eszközök: az elavult géppark lecserélése korszerű, az EU szabványainak is megfelelő eszközökre, a technológiai folyamatok korszerűsítése, innovációs képesség erősítése,
30 korszerű minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, multinacionális, regionális vállalatokkal való beszállítói kapcsolatok fejlesztése, a kis- és középvállalkozások üzleti szolgáltatásokhoz (pl. információhoz, tanácsadáshoz), valamint pénzügyi szolgáltatásokhoz (hitelhez, tőkéhez) jutásának megkönnyítése, korszerű vállalkozói ismeretek széleskörű elterjesztése, az együttműködések kialakítása, közös üzleti szolgáltatások igénybevétele. A kis-és középvállalkozások jövőbeli fejlődésre közvetlenül ható másik lényeges prioritás a regionális potenciál erősítése, amelynek eszköze a Regionális Fejlesztési Operatív Program. Az alábbiakban ezekkel foglalkozom részletesen. IV. 3. Regionális Fejlesztési Operatív Program Magyarországon a gazdaság fejlettsége regionálisan igen jelentős különbségeket mutat, amelyek mind földrajzi, mind tradicionális, mind gazdaságpolitikai okokra visszavezethetőek. Ez a területi fejlettségbeli különbség az elmúlt évtizedben tovább erősödött. Természetesen a külföldi működő tőke a már fejlettebb infrastruktúrával, szakképzett munkaerővel rendelkező térségekben jelent meg, így a korábbi regionális különbségek tovább erősödtek. A legfeltűnőbb a kelet-nyugati megosztottság, de ezen túl is nagy különbségek mutatkoznak. A GDP alapján mérve hazánk regionális gazdasági fejlettségbeli differenciáltsága a év folyamán tovább erősödött. A rangsor első három helyén álló régió továbbra is Közép- Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl voltak, amelyekben az egy főre jutó bruttó hazai termék jelentős mértékben meghaladta, illetve a harmadik helyen álló régióban 2000-re elérte az országos átlagot. A többi négy régió sorrendje 1998 óta változatlan, átlagtól való lemaradásuk évről évre nőtt. Az elmaradottabb térségekre is igaz ugyanakkor, hogy a nagyvárosok kiemelkednek környezetükből, térségi szervező szerepük a csatlakozást követően fontossá válhat.
31 Megállapítható, hogy a dinamikusan fejlődő térségekben magasabb a vállalkozói aktivitás, a külföldi tőke aránya, de a piaci követelményeknek nem megfelelő tényezők következtében a növekedési potenciál kihasználatlan marad. A területfejlesztés általános célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. Ehhez szükséges, hogy az ágazati operatív programok keretében megvalósuljanak mindazok a fejlesztések, amelyekhez a Regionális Operatív Program (ROP) intézkedései kapcsolódhatnak. A Regionális Operatív Program célul tűzi ki: a nagyvárosi centrumtérségek gazdasági környezetének fejlesztését és az elmaradott térségek fejlesztését is. Ezeket a célokat a ROP az alábbi három prioritáson keresztül valósítja meg: A regionális gazdasági környezet fejlesztése (helyi erőforrások hasznosítása) Térségi infrastruktúra fejlesztése (rajta keresztül a hálózati kapcsolatok megerősítése, vállalkozások serkentése) A társadalom megújuló képességének javítása (piaci igényekhez igazodó munkaerőképzés, továbbképzés). A célok elérése és a régiók fejlesztési stratégiái alapján az alábbi prioritások, főbb fejlesztési területek megvalósítása javasolt: Települési életminőség javítása A regionális gazdaság versenyképességnek erősítése A régiók gazdasági igényeihez igazodó tudásbázis kialakítása A regionális gazdaság versenyképességének erősítése A regionális és kistérségi szinten is megfigyelhető gazdasági különbségek fokozatos megszüntetése, a jelentkező problémák megoldása érdekében a következő célok elérése szükséges:
32 A vállalkozások számára hátteret és fejlett szolgáltatásokat biztosító gazdasági infrastruktúra fejlesztése A gazdasági versenyképesség javítását, a gazdasági aktivitás fokozását közvetlenül szolgáló közúti infrastruktúra fejlesztése A kis- és középvállalatok együttműködésének ösztönzése, hálózatszerű szerveződésük támogatása A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása A tudományos tevékenységet folytató szervezetek fejlesztése, és a gazdasági szférával kialakult kapcsolatrendszer dinamizálása Az egyes régiók a gazdasági versenyképesség javítására önálló operatív programot dolgoznak ki. A kis-és középvállalkozások fejlesztése mindenhol igen fontos elemét képezi a regionális versenyképesség erősítésére irányuló programoknak. A régiók operatív programjaiban az alábbi legfontosabb intézkedéseket találjuk: Szolgáltató-, inkubátorházak fejlesztése: Az intézkedés támogatja a szolgáltatóházak létesítését a meglévő ipari parkokban, logisztikai parkokban, az inkubátorházak, innovációs központok létesítését, bővítését, valamint szolgáltatóházak, inkubátorházak, innovációs központok eszköz-ellátását a szolgáltatások mennyiségi és minőségi javítása érdekében. KKV hálózatok fejlesztése: Itt olyan, a KKV-k együttműködő ágazati csoportjai által együttesen megvalósítandó fejlesztéseket találunk, mint piackutatási tanulmányok készítése, adatbázisok, információs rendszerek felállítása, mentorok, kutatók, művészek bevonásával megvalósuló termékfejlesztés, közösen használható eszközök beszerzése, közös marketing akciók, rendezvények, és képzési programok
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenA REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI
A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív
RészletesebbenMegbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették
Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenMultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.
DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.
RészletesebbenJAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM
Részletesebben2010. februári hírek
2010. februári hírek Újra itt a sztárpályázat Újra jönnek a telephelypénzek Kkv-k: a források egyharmadát már kiosztották Ismét elérhetőek a GOP február 20-al felfüggesztett pályázatai Százmilliárd a közép-magyarországi
RészletesebbenMagyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve
Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit
RészletesebbenINTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program
RészletesebbenA HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető
A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti
RészletesebbenTÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére
TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
RészletesebbenA Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében
Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Magyarország-i területfejlesztés és annak kommunikációs lehetőségei az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében Kiss Hajnalka 2003 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
Részletesebben6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata
6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata Forrás: Rural Innovation Dossier No.6, LEADER European Observatory, 2001 A fejezetet szerkesztette: Jean-Pierre
RészletesebbenMAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
RészletesebbenAZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális
RészletesebbenKistérségi tervdokumentum
I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA
Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenSzeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája
Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája 1 Tartalom BEVEZETÉS 5 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJA: 5 STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA: 5 A STRATÉGIAI JAVASLAT SZERKEZETE 6 1. HELYZETÉRTÉKELÉS
RészletesebbenBUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET
BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenAlgyő Nagyközség. Településfejlesztési Koncepciója
Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. JÖVŐKÉP... 3 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan... 3 1.2. A településfejlesztési elvek
RészletesebbenA SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN
VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei
RészletesebbenA vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után
A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenDunaharaszti Város Önkormányzata
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér
Részletesebben3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI
3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
RészletesebbenÚj Magyarország 2007-2013
Új Magyarország 2007-2013 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Tab, 2006. november 27. A piaci és a nem piaci szférában részt vevők aránya 2004 11% Közigazgatás és közszolgáltatások Nyugdíjasok 40%
RészletesebbenBudapest, 2010. november
Megvalósítási Terv Budapest, 2010. november 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 A Kreatív Iparágak helyzete és lehetőségei 5 A kreatív ipar definíciós kérdései 5 Az UNCTAD kategorizálása 5 A WIPO
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
RészletesebbenKFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete
KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
Részletesebben2.0 változat. 2012. június 14.
SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenA magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás
A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar
RészletesebbenTársadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon
Társadalmi-gazdasági folyamatok modellezése 1990 után Magyarországon Baranyai Nóra Bevezetés Fejezetünkben a társadalmi-gazdasági modellezés magyarországi tapasztalatainak bemutatására vállalkozunk. Az
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője
SZEMLE Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. március (311 332. o.) Kengyel Ákos Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője Az Európai Unió regionális fejlesztési
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenMindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:
180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint
RészletesebbenA negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő
RészletesebbenSzeged Város Fenntarthatósági
Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök
RészletesebbenBULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések
Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs
RészletesebbenA vezetést szolgáló személyügyi controlling
LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenReaching the Lost Generation
Alapozó háttértanulmány Reaching the Lost Generation A tanulmány a Reaching the Lost Generation című, nemzetközi projekt tevékenységeit kívánja tényekkel és gondolatokkal megalapozni. A projekt központi
RészletesebbenA szlovák-magyar határ menti migráció
A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM
SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 GINOP-ról általánosságban Magyarország -a Budapestet és Pest megyét magába foglalóközép-magyarország Régiót leszámítva - nem éri el az EU átlag
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM
NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010 A kiadvány adatai a 2009. október 2-i állapotot tükrözik. Keszthely NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPER ATÍV PROGR A M PÁ LYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010
RészletesebbenBALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS
BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM
RészletesebbenCÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA
Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.
RészletesebbenICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban
ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok
RészletesebbenA SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.
A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...
RészletesebbenDr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás
RészletesebbenProgramelemek. Gyógyító Magyarország Egészségipari Program. Zöldgazdaság-fejlesztési Program. Vállalkozásfejlesztési Program
ÚSZT 2011. Programelemek Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Vállalkozásfejlesztési Program Tudomány Innováció Program Foglalkoztatási Program Közlekedésfejlesztési
RészletesebbenCCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE
RészletesebbenNÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS
NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...
RészletesebbenA jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni
Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója
Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ
RészletesebbenELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.
ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság
RészletesebbenNYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított
Részletesebben