A CESCI hozzászólása a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Vitaanyagához MELLÉKLET BUDAPEST május 31.
|
|
- Piroska Veresné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A CESCI hozzászólása a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Vitaanyagához MELLÉKLET BUDAPEST május 31.
2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Mindenekelőtt szeretnénk őszinte gratulációnkat kifejezni a stratégia alkotói felé! Véleményünk szerint ágazati és környezeti szempontokból is egy igazán jól átgondolt, a vidék problémáit értő koncepció került megfogalmazásra. Komplexitását egyedül a térfelfogás területén érezzük tovább javíthatónak. Szervezetünk, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata azzal a céllal alakult, hogy segítse a határ menti fejlesztésekben érdekelt szereplők munkáját. Megítélésünk szerint a Nemzeti Vidékstratégia, amely hosszú távon alapozza meg a magyar vidék fejlesztésének vonalait, olyan dokumentum, amelynek keretében (a Kárpát-medence táji összefüggéseinek megfelelően), a stratégiában megjelenő szintnél is mélyebben, részletesebben volna szükséges a határon átnyúló hatásokat is számba venni. Mivel a véleményező lap korlátai nem nyújtanak kellő teret javaslatunk magyarázatához, egy rövid, lényegre törő mellékletet is készítettünk. Ezzel a mellékelt rövid hozzászólással szeretnénk hozzájárulni, hogy a stratégiai építkezés során a fenti szempontok is jobban érvényesüljenek. Ahhoz, hogy a stratégia végül alkalmassá váljon a vidék gondjainak orvoslására, minél hamarabb jól kidolgozott programokat, konkrét projekteket és intézkedéseket kell az egyébként jól megfogalmazott célok mögé sorakoztatni. Ehhez a hatalmas munkához kívánunk sok sikert és kitartást! Egyben mint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium stratégiai partner szervezete, felajánljuk együttműködésünket a hasonló kérdések, problémák vizsgálatában. Kérjük, fogadják mellékelt hozzászólásunkat, melyben szerény meglátásainkat összefoglaltuk. Ocskay Gyula, főtitkár 1
3 KOMPLEX SZEKTOR-SZEMLÉLET MELLÉ KOMPLEX TÉRSZEMLÉLET Az elmosódó határok Európájában egészen új térszerveződési folyamatok születésének lehetünk szemtanúi. Egy olyan, jobbára szerves térszerkezeti, tájkapcsolati fejlődésű, ám a legutóbbi időszakokban mégis belső elszigeteltséggel sújtott nagytérségben, mint amilyen a Kárpát-medence is, kiemelten fontos e folyamatok pontos megismerése. A térséget érintő tervezési munka során szakítani kell az országhatároknál végződő térfelfogással. Közép-Európa apró államaiban a lemaradás és kiszolgáltatottság hangsúlyos okozója lehet, ha a köztük húzódó határok elválasztó funkciója megmarad (Nárai Rechnitzer, 1999). Ezzel szemben a határok fokozatos feloldódása, a határokon átnyúló együttműködések terjedése az egész közép-európai térség közös felemelkedésének talán legfontosabb záloga lehet (Illés, 2002). Véleményezésünk jelen kiegészítő mellékletében emlékeztetünk a Kárpát-medence térszerkezetét, táj és társadalom kapcsolatát jelenleg is meghatározó fejlődési folyamatokra. Továbbá élünk néhány, a témához kapcsolódó javaslattal, hogy a környezeti és ágazati szempontból példás komplexitású stratégiát a térfelfogás oldalán is összetettebbé formálhassuk. Határon átnyúló tájak, tájakon átfutó határok Egy térség belső és külső kapcsolatait, fejlődési pályáját nagyban meghatározza táji beágyazottsága, illetve ennek a fekvésnek a történelmi zavartalansága vagy esetleges bolygatottsága. A táj összetett fogalom, melyet egyszerre határoznak meg természeti, társadalmi és gazdasági tényezők. Olyan informális területi egység, melynek kereteit elsősorban a domborzat, az éghajlat, a növénytakaró, a vízrajz jelöli ki, de az e keretek közt fejlődő társadalmi, gazdasági kapcsolatok teszik szerves, összefüggő egésszé, a rajta élő emberek identitásán, kultúráján, a települések szerkezetén, hálózatán, és a jellemző gazdasági tevékenységeken keresztül. Olyan mentális, térképzeti fogalomról van szó, 2
4 melynek (képzetessége ellenére) kézzelfogható következményei jelennek meg a valós térben (szántóföldek, bányák, feldolgozó üzemek, iskolák, utak stb. formájában). Léteznek természetes határok a földrajzi térben, melyek ökonómiai és szociológiai értelemben is kifejthetnek bizonyos izoláló hatást. (A magyar felfogásban így jelenik meg például a Kárpátok hegykoszorúja, a szlovák felfogásban pedig a Duna.) Ám látni kell, hogy ugyanezek a természeti akadályok más felfogásban gyakran éppen az összekötő gerincet is jelenthetik. (Magyar szemszögből ilyen a Duna, a román megközelítésben pedig a Kárpátok.) A regionális fejlődés szempontjából a hangsúly egyértelműen az egyes tájegységek belső és külső kapcsolattartásainak irányára, minőségére, és intenzitására helyeződik. Ugyanis azok a makrotérségek képesek a legstabilabb és legdinamikusabb gazdasági és társadalmi fejlődést felmutatni, amelyekben jellemző a mikrotájak széles összekapcsoltsága. Máshogy fogalmazva: minél nagyobb területre, minél több funkcióra tud kiterjedni a tájak zavartalan kommunikációja, annál nagyobb lesz a közös előny (lásd pl. az Egyesült Államok egységes piacának esetét szembeállítva az apró államokra darabolt Közép-Európa versenyhátrányaival). Amennyiben táj és ember kapcsolatának szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, elmondható, hogy a magyar (vagy tágabban értelmezve: Kárpát-medencei) településhálózat kialakulásában is meghatározó szerepet játszottak a természeti tényezők. A legfontosabb központok a középkori vásárvonalak mentén fejlődtek (Frisnyák, 1996), ezek a vásárvonalak pedig elsősorban táji határokhoz kötődtek. A fő Kárpát-medencei vásárvonal az alföldi és a hegyvidéki tájak peremén húzódott, ugyanis itt cseréltek árut az alföldi és a hegyvidéki gazdálkodók, kereskedők. Ezen a területen kapcsolódott társadalmi és gazdasági téren is egy nagytájjá a Kárpát-medence, hiszen itt jött létre a kapcsolattartás a belső és a külső területek között. Később pedig ennek az élénk mozgásnak köszönhetően megerősödő centrumok alakultak ki, melyek köré (kistáji értelemben) szűkebb térségek szerveződtek. Ezek a régiók a gazdasági fejlődés fellendülésével, a dualizmus idején csontosodtak meg igazán. Magyarország számára új időszámítást jelentett a kiegyezés, mely hatalmas, meglepetésszerű fellendülést indukált. A mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar dinamikájára alapuló összefüggő gazdasági régiók alakultak ki. 3
5 A Kárpát-medence nagytájtípusai, és az egykori vásárvonal Saját szerkesztés, forrás: Frisnyák 1996; Hajdú-Moharos 2000 Soha nem látott intenzitású gazdasági (és ennek nyomán társadalmi) kommunikáció bontakozott ki az egyes tájak között. Csak néhány példát kiemelve: a belső alföldi tájak mezőgazdasági termelése kiszolgálta a konzervipart. A Bácska és Bánát gabonatermesztése a malomipart, illetve a Dunántúl magas színvonalú állattenyésztésének takarmányigényét, a Maroson, a Szamoson, a Tiszán, illetve a felvidéki folyókon leúsztatott kárpáti fa részben az ipar energiaigényét (faszén), részben pedig az építőanyag-szükségletet fedezte. A hegységi területek szén- és fémbányái a kohászat és a központi területekre jellemző gépgyártás nyersanyagéhségét csillapították (Hajdú, 2003). A fejlődés mindenre kiterjedt, a mezőgazdasági termelés a század végén megkétszereződött. Ezek a folyamatok pedig hatással voltak a nyersanyag-bázisok köré épülő feldolgozási körzetek településhálózatának 4 kapcsolati viszonyaira is, olyan térségi együttműködések szilárdultak meg, melyek még ma
6 is meghatározzák a Kárpát-medence alapvető térszerkezetét. Nem oly távoli múltunk e történelmi példája is rávilágít, hogy a területi fejlődés kiegyenlítettsége, másként fogalmazva a tájak társadalmi gazdasági értelemben vett összefonódása, kommunikációja elengedhetetlen követelmény egy egységesülni óhajtó Európában. Megállapíthatjuk tehát, hogy a középkorban, az alföldi és hegyvidéki tájak kapcsolattartásából kifejlődő elsődleges központrendszer, (mely a vásárvonalak mentén, a tájhatárokon épült ki leginkább) a dualizmus idejében is tovább erősödött, új központokkal bővült. Hiszen ebben a dinamikus fejlődést hozó időszakban is jelentős volt a térség eltérő adottságú nagytájai közti kommunikáció, mely számos esetben ismét az alföldi és hegyvidéki térségek határzónájában koncentrálódott. Közép-Európa egyik legkomolyabb aktuális térségfejlesztési kihívását éppen az okozza, hogy pontosan ennek a sávnak a központjai mentén húzták meg 1920-ban a határt, így számos, korábban összefüggő, egymással kapcsolatot tartó térséget daraboltak elszigetelt részekre (Kovács, 1990). A legtöbb esetben a korábbi, térségi közigazgatási viszonyokat is keresztülszelték az új határok. Korábbi vármegyeközpontok veszítették el vonzáskörzetük jelentős részét, (pl. Szombathely, Sopron, Komárom, Esztergom, Ipolyság, Balassagyarmat, Kassa, Beregszász, Szatmárnémeti, Nagyvárad). Ezáltal egy új (degradált) térszerkezetet erőltetett rá a történelem egy már meglévő, hosszú, szerves fejlődésű település- és tájhálózatra. Mindez azt eredményezte, hogy egyrészt a Kárpát-medence humántáji kohéziója megszűnt. Nem lehetett többé (társadalmi értelemben) hegyvidéki és alföldi vagy külső és belső területekről beszélni, hiszen éppen e területek kommunikációs zónájában húztak egy alig átjárható határt. Másrészt nem csak a nagyobb léptékű, távú kapcsolattartások szűntek ezzel meg, hanem a határ menti területek is komoly átalakuláson mentek keresztül (Beluszky Győri, 2004). A korábban intenzív gazdasági, társadalmi áramlással jellemezhető területek hirtelen a határ mindkét oldalán perifériákká váltak. Az itteni központok elvesztették korábbi kapcsolataik és ezzel funkcióik jelentős részét. Ezek a centrumok és csonka hinterlandjaik, a vidéki térségek pedig különböző mértékű sorvadásnak indultak. Ugyanennek a folyamatnak a következményeként, az újonnan létrejött határ menti központhiányos térségekben (vagy éppen korábbi riválisukat elvesztve ) új városok emelkedtek térségi jelentőségű 5
7 centrumokká. Ezt a jelenséget sok esetben tovább tetézte a szocialista időszak tudatos tervezéspolitikája, ipartelepítési koncepciója is (a határ mindkét oldalán). (Bartke, 2003) Jelenleg tehát egy olyan helyzetben kellene a megnyíló határok mentén újraéleszteni a korábbi térkapcsolatokat, ahol számos ponton lényegesen átrajzolódtak a viszonyok. Egyszerre kell figyelembe venni régi kapcsolatokat és új adottságokat. A határ menti térségek helyzete Saját szerkesztés, forrás: NFÜ Hogy milyen komoly szerepe van a vidéki térségek lemaradásában az államhatároknak, azt talán a magyarországi, leghátrányosabb helyzetű kistérségek térképe is érzékelteti. Legelmaradottabb kistérségeink túlnyomóan olyan vidéki térségek, amelyek a határ mentén fekszenek. Ráadásul a határ túloldalán sok esetben szintén elmaradott szomszédos tájrészekkel találkozhatunk. Annál is inkább komoly probléma ez, mivel korábban e térségek éppen a Kárpát-medence legdinamikusabb kapcsolattartási zónájában feküdtek, prosperáló 6
8 agrárkapacitásokkal, feldolgozóipari lehetőségekkel, intenzív helyi és tájhatári kereskedelemmel. Határ menti tájak Saját szerkesztés, forrás: Hajdú-Moharos 2000 A mellékelt térképen is jól látható, hogy a térségben futó államhatárok számos, ideális esetben szerves egységet alkotó természeti és kultúrtájat bontanak többé-kevésbé elszigetelt részekre. Ilyen például a Bácskai-síkvidék, amely talán a Kárpát-medence legjobb minőségű termőterülete. Trianont követően csupán az élelmiszeripari feldolgozó üzemeket is magában foglaló északi csücske maradt Magyarországon. A síkság nagyobbik (főleg nyersanyagot termelő) része a határ túloldalára került így az üzemek beszállítók nélkül, a beszállítók pedig feldolgozók nélkül maradtak. De ha tágabban tekintünk a Dél-Alföldre (Bácska, Bánát, Maros-hordalékkúp), Európa egyik legnagyobb, legkiválóbb mezőgazdasági 7 adottságaival megáldott, egybefüggő térségéről kell megállapítanunk, hogy három állam
9 közötti szétaprózottsága révén közel sem kamatoztatja azt az agrárpotenciált, amivel egyébként rendelkezik. E páratlan adottságú területen mindhárom államnak elemi gazdasági és vidékfejlesztési érdeke kellene, hogy legyen agrárpolitikájának összehangolása, termelési és feldolgozási kapacitásainak közös fejlesztése. Egy ilyen együttműködés nem csupán a térség világpiaci súlyát növelné, de a sok esetben leszakadó vidékeket is megpezsdítené. A Dél-Alföldhöz hasonlóan az ország északkeleti térsége is egy kettévágott középtáji struktúra része. Az Eperjes-Tokaji-hegyvidék és az Északkeleti-Kárpátok délnyugati lankái világviszonylatban is kitűnő borvidéket alkotnak, de híres e térség gyümölcstermő adottságairól is (pl. alma, szilva). Ma négy ország közt, sok esetben az összefogás, a közös fellépés erejének kihasználása helyett, egymással rivalizálva oszlanak meg ezek a remek adottságok. Ezáltal egy szerves, saját lábán állni képes táj helyett, számos elmaradott külső perifériát találunk a térképen. A helyi, vidéki lehetőségek kihasználása helyett a szerencsésebbek távoli városokba ingáznak munkáért, a többségnek pedig még ez sem adatik meg. De hasonló a helyzet a többi határ menti tájon is: az Érmellék központját vesztett periféria, a Bodrogköz derékba vágott tetszhalott, a Csallóköz és a Szigetköz vizét és kapcsolatait keresi, a Drávamentét hiába kerülték el a környezetromboló iparosítások, még ma is aknasávok nehezítik a kapcsolattartást. De például Gömörben, Nógrádban, a Mura-vidéken, és a Fertő-tó körül is egészen hasonló, az elválasztottságból adódó problémákkal találkozunk. A határ mentén fekvő vidéki térségek problémái szerteágazóak, de jelentős mértékben vezethetők vissza kapcsolattartási lehetőségeik csonkaságára. A világháborút megelőzően a megtermelt áruk jelentős részét helyben feldolgozták, működtek az e célból létrehozott kisés középüzemek (malmok, szeszgyárak, zöldség-gyümölcs feldolgozók). Az élő állatokat, az előállított félkész és ipari termékeket vasúton szállították el (szesz, dohány, stb.) Rendelkezésre álltak ennek az ipari termelésnek a technikai eszközei, termelő bázisai (gazdasági vasutak, magtárak, dohányszárítók, vágóhidak, stb.). Jelenleg e térségek gazdasága távol áll a legnagyobb területi gazdaságosság megvalósulásától, ez pedig országos, nagytáji léptékben is tovagyűrűző negatív hatásokat okoz. 8
10 A STRATÉGIA ÉS PROGRAMJAINAK JÖVŐJE Az előzőekben megfogalmazottak értelmében stratégiai szinten is elengedhetetlennek tartjuk e téma megfelelő súlyban történő kibontását, a koncepció térszemléletének ilyen irányú további erősítését. Javasoljuk, hogy a Koncepció: legfőbb, alapvető célkitűzései közt is jelenjen meg a határokon átterjedő gondolkodás szorgalmazása. Foglaljon állást a kiterjesztett, az új európai körülményekkel és a hagyományos tájfejlődéssel harmonizáló térfelfogás mellett. Hangsúlyozza az államhatároknál végződő tervezési gondolkodás, gyakorlat megszüntetésének szükségességét. a Kárpát-medencei gazdasági tér tárgyalásainál ne kövesse el azt a stratégiai hibát, hogy nyíltan magyar érdekszféraként kezeli a térséget, illetve a magyar-magyar kapcsolatokra szűkíti annak tervezett együttműködéseit. A Koncepció ismerje és ismertesse fel, hogy a Kárpát-medencében, a szomszédos (államalkotó) népekkel való együttműködés nélkül a magyar-magyar együttműködések sem lehetnek eredményesek. ne csupán a vizsgálatát vállalja fel a Kárpát-medencei gazdasági térnek és lehetséges vidékfejlesztési együttműködéseinek. Tegyen egyértelmű vállalást egy középtávú akcióterv kidolgozására is, melyben a konkrét együttműködések ösztönzésére irányuló projektek, intézkedések kiírása, végrehajtása is megjelenik. tűzze zászlajára a határ menti térségek határon átnyúló helyi termékkereskedelmének lehetővé tételét, a szomszédos államokkal közös, egységes, életszerű szabályozás kimunkálását. Ezáltal számos határ menti, leszakadó vidéki térség jutna kapaszkodóhoz. Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések programja minél előbb kerüljön részletes intézkedési szintig lebontott kidolgozásra. 9
11 Amellett, hogy üdvözöljük, hogy egy ilyen irányultságú program koncepciója is bekerült a vitaanyagba, mielőbbi konkretizálást javaslunk. A megfogalmazott célokat kivétel nélkül támogatjuk, azonban úgy érezzük, hogy a különálló programban való megjelenés miatt ez az irány kissé a stratégia perifériájára szorul. Talán szerencsésebb lett volna, ha külön, átfedéseket rejtő program nélkül, csupán egyszerűen, megfelelő hangsúllyal átitatják a szerzők a teljes koncepciót a fent vázolt térfelfogással. Fontosnak tartjuk, hogy (a programot ismertető szövegben is nagyon helyesen megfogalmazott okok értelmében) az egész vidékstratégiát szervesen átszője ez a szélesebb térlátású felfogás. Az alfejezetben megfogalmazott célok eléréséhez nagyon részletes helyzetfeltárási, elemzői munkára, sokkal konkrétabb, jól kidolgozott programra, projektekre, intézkedésekre van szükség. Minden stratégia annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Hogy ez az értékesnek tűnő vidékstratégia a gyakorlatba is átültethesse kitűnő célkitűzéseinek gyümölcsét, minél előbb konkretizálni kell az egyes programok felépítését, a hozzájuk tartozó projekteket, intézkedéseket. 10
12 FELHASZNÁLT IRODALOM Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció 2020 I. (agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékstratégiai tézisek) Vitaanyag. Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, p. 25. Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció 2020 II. (agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékstratégiai alapvetések) Vitaanyag. Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, p. 80. Bartke István (2003): A második világháború utáni gazdasági folyamatok. In: Perczel György (szerk.) Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Budapest, pp Beluszky Pál Győri Róbert (2004): Fel is út, le is út... (Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században). Tér és társadalom, 1. pp Frisnyák Sándor (1996): Magyarország kultúrgeográfiai korszakai. In: Frisnyák S. (szerk.) A Kárpát-medence történeti földrajza. Nyíregyháza, pp Hajdú-Moharos József (2000): Magyar településtár. Kárpát-Pannon Kiadó, Budapest 788 p. Hajdú Zoltán (2003): A társadalom, az állam és a gazdaság történeti fejlődésének szakaszai és sajátosságai. In: Perczel György (szerk.) Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Budapest, pp Illés Iván (2002): Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Átalakulás, integráció, régiók. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs. Kovács Zoltán (1990): A határ menti területek központhálózatának átalakulása az első világháború utántól napjainkig. Földrajzi Közlemények, 1 2. pp Lefebvre, Henri (1974): La production de l'espace, S.l., s.n. Mendöl Tibor (1932): Táj és ember (Az emberföldrajz áttekintése). Kincsestár sorozat 46. sz. Magyar Szemle Társaság 78 p. Nárai Márta Rechnitzer János (1999): Elválaszt és összeköt a határ. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs Győr. Ocskay Gyula (2006): Globalizmus és regionalizmus avagy a kormányzatiság válsága? A kormányzás kérdőjelei. A Magyar Politológiai Társaság vándorgyűlés, Noszvaj, június Ocskay Gyula Jaschitz Mátyás (2010): Tradicionális vonzáskörzeti és funkcionális kapcsolatok a Kárpátmedencében a kiterjedő térkapcsolatok új perspektívái. Falu Város Régió. pp
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
RészletesebbenA Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenA települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben
A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI
RészletesebbenBÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenA Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja
NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS A Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja Győr, 2001. február Témavezető: Dőry Tibor Szerző: Dőry Tibor Rechnitzer János Szerkesztette: Dőry
RészletesebbenCÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA
Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest
RészletesebbenBreitner Péter. országjelentžshez
Breitner Péter Zárszó a 2009. Žvi hajlžktalanügyi országjelentžshez A hajléktalanügyben kifejtett, lassan húszéves munkánknak egyesek szerint nincs látszatja, mások azt állítják, hogy a segítők életfontosságú
RészletesebbenJAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:
RészletesebbenA kezdeményezések régiója
A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink
RészletesebbenHol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?
SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:
RészletesebbenA tér kitüntetett pozíciói a következőek: Előadó: Dr. Péli László, adjunktus
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Regionális gazdasági növekedési elméletek, Centrum-periféria viszonyrendszer TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenB. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis
Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági
RészletesebbenNAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE
NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI
RészletesebbenGelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?
Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével
RészletesebbenDunaharaszti Város Önkormányzata
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu
RészletesebbenEZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola
A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS
RészletesebbenA HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
RészletesebbenOTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc
OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY
RészletesebbenA MAGDOLNA NEGYED PROGRAM
Tudományos Diákköri Dolgozat Budapesti Corvinus Egyetem A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM SAJTÓELEMZÉSE Albert Dóra Nappali tagozat, Nemzetközi tanulmányok (MA) 2. évfolyam, Társadalomtudományi Kar, BCE 2011.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenAz agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA
NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. Bevezetés 1. II. Célkitűzések 2. III. Feladatok 2. III. 1. A gazdálkodás feltételrendszere 2. III. 1. a)
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi
RészletesebbenABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL
DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ
Részletesebben138 A MAGYAR TANYÁS VIDÉKEK
GLATZ FERENC 1. A természettörténelmi folyamatok felgyorsulásáról 2. Az új világgazdasági folyamatok tanulságairól 3. A nagytérségi szemlélet fontosságáról, a Homokhátságról 4. Állam és politika új viszonyáról
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM
Részletesebben6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata
6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata Forrás: Rural Innovation Dossier No.6, LEADER European Observatory, 2001 A fejezetet szerkesztette: Jean-Pierre
RészletesebbenKulturális örökség-alapú komplex védelem- és fejlesztés megalapozása, az értékek felismerése, pontos felmérése és értékelése
Kulturális örökség-alapú komplex védelem- és fejlesztés megalapozása, az értékek felismerése, pontos felmérése és értékelése E vonatkozásban külön is ki kell emelni a megye két városát, Miskolcot és Ózdot.
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenCegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenMór város integrált településfejlesztési stratégiája
Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenA Nemzeti alaptanterv implementációja
1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,
RészletesebbenKÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,
RészletesebbenMai magyar társadalom
Mai magyar társadalom Szociológia vizsgálja: Egyenlőtlenségek mértékét, arányait, területi elhelyezkedését Szegénység: élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, illetve az egyén/család nem rendelkezik
RészletesebbenCelldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenPest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program
Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program Megrendelő: Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Készítette: K&H Euroconsulting HitesyBartuczHollai Elfogadva: 2003. december 04 K&H Euroconsulting
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.
Részletesebben1.2. A település polgármestere: Név: Szegvári Ernőné Telefon: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu
PROJEKT JAVASLAT ADATLAP ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE 1. A JAVASLATTEVŐ ADATA: 1.1. Település neve: Kiszombor Nagyközség Önkormányzat 1.2. A település polgármestere: Név: Szegvári Ernőné Telefon: 62/525-090
RészletesebbenSZEMLE A STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÁS EURÓPAI KÖVETELMÉNYEI
SZEMLE A STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÁS EURÓPAI KÖVETELMÉNYEI A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat Statisztikai tájékoztatás, európai követelmények címmel szakmai napot szervezett 2005. március 22- én.
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenKÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben
RészletesebbenZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA
ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági
Részletesebben2. Az Európai Unió 2007-13 közötti regionális támogatásai
Az Európai Unió 2007-13 közötti regionális támogatásai 49 2. Az Európai Unió 2007-13 közötti regionális támogatásai A tanulmány keretében áttekintést adunk a 2007-2013 közötti az Nemzeti Stratégiai Referencia
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.
SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenSalamin Géza: Várospolitika, településhálózatfejlesztés. 2009. november. 3.
Salamin Géza: fejlesztés I. 2009. november. 3. Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) ELTE, geográfus szak Az oktatók a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015
RészletesebbenAjka város integrált településfejlesztési stratégiája. II. STRATÉGIA kiegészítése
Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA kiegészítése Módosuló szövegrészek piros színnel kerültek jelölésre 1.1.1 Akcióterületek bemutatása és az egyes akcióterületeken megvalósításra
RészletesebbenA hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése
A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozásának rendszerszemléletű megközelítése DUDÁS Marianna Nyíregyházi Főiskola Pedagógus Képző Kar, Nyíregyháza dudasm@nyf.hu A hétköznapi életben, a tehetség
RészletesebbenSümeg város integrált településfejlesztési stratégiája
Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenTolmács Község Önkormányzatának
Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2009. Tartalom Tartalom... 2 1. Bevezetés... 3 2. Tolmács község általános helyzetképe... 5 2.1. Természeti, gazdasági környezet jellemzői...
RészletesebbenVONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenKŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat
Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program
RészletesebbenKözkincs kerekasztalok Tolna megyében
102 HEFNER ERIKA HEFNER ERIKA Közkincs kerekasztalok Tolna megyében A Közkincs pályázat fogalma már elterjedt a köztudatban, hiszen már a harmadik kiíráson vagyunk túl. Új fogalom teremt kohéziót az önkormányzatok
RészletesebbenCsaládsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka
Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP
RészletesebbenA magyar településhálózat helyzete és távlatai
A magyar településhálózat helyzete és távlatai Tomay Kyra, PhD Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság VÁTI Nonprofit Kft. BME URBANISZTIKA, 2011.
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január
HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRZSPÉLDÁNY. Készítette: Csizmazia Mária igazgató Érvényes: 2015. Fenntartó egyetértésével. Mayer Gyula ügyvezető igazgató. Ph.
SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola H-8200 Veszprém, Halle utca 3. TeI/Fax.:0036 (88) 569-880, 0036 (88) 569-880 E-mail: sef@sef.hu Keltezés: 2015. 04. 30. Iktatószám:
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
Részletesebben8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek
Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu
RészletesebbenA DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer
SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer A kutatás keretében KSH adatok alapján létrehoztunk egy olyan adatbázist és módszert,
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenPÁLYÁZAT 2016. A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA. Szerencs, 2016. június 10.
PÁLYÁZAT A BÁRCZAY JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA 2016. Szerencs, 2016. június 10. Készítette: Néposzné Gombás Katalin okleveles mezőgazdasági mérnöktanár A BÁRCZAY
RészletesebbenKakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y
1 Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y amely készült Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 8-án (kedden) du. 14 órai
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2009/2010. tanév ÓVODÁK ARÉNA ÓVODA
1.sz. melléklet A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2009/2010. tanév ÓVODÁK ARÉNA ÓVODA A szervezeti felépítés átalakítását nem terveztük. ÖMIP célok A fenntartó minden intézményre érvényes
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenAdattár. Adattár. Elemzések, modellezés. Adatszolgáltatás
ADATTÁRALAPÚ VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER (AVIR) Az táralapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) fő célja, hogy hatékonyabbá tegye az intézmény működését, megalapozottabbá tegye a vezetői döntéseket, illetve
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
Részletesebben