A magyar településhálózat helyzete és távlatai

Átírás

1 A magyar településhálózat helyzete és távlatai Tomay Kyra, PhD Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság VÁTI Nonprofit Kft. BME URBANISZTIKA, november 28.

2 Településhálózat-fejlesztés Magyarországon (?) Törvényerejű rendelet a város és községrendezésről (3 kategória, + 2 osztályon felüli város. III/C kategória építési engedély is tiltva) Országos Településhálózat fejlesztési Koncepció (OTK)Szigorú településkategorizálás, 9 elemű hierarchia, 2000 központi szerepkör nélküli települések. Cél az intézményhálózat differenciált kiépítése. Távlati koncepció hiánya.

3 Az Országos Településhálózat fejlesztési Koncepció kategóriái Központi szerepkör Települések száma Országos központ k 1 Kiemelt felsőfok fokú központ 5 Felsőfok fokú központ 7 Részleges felsőfok fokú központ 111 Középfokú központ 65 Részleges középfokk pfokú központ 41 Kiemelt alsófok fokú központ 142 Alsó fokú központ 530 Részleges alsófok fokú központ 292 Budapest agglomeráci cióba tartozó települések 44 Egyéb b település 2071

4 1985. Ogy. Határozat a terület és településfejlesztés hosszú távú feladatairól falvak felé is fordul 1998, 2005: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) : Országos Településhálózat fejlesztési Koncepció (OTfK) munkálatok 2012: Új OTK? Településhálózat-fejlesztés Magyarországon (?)

5 Előzmények, tervezési folyamat Háttér, előzmények A magyar településhálózat helyzete és távlatai: helyzetértékelő jelentés. Ogy. Határozat Koncepció ez alapján. Egyeztetések 2007 tele 2008 tavasza (Megyei Jogú Városok Szövetsége, Községek Kistelepülések és Kistérségek Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Faluszövetség) 2009 január: Önkormányzati és településszövetségek, újabb kör. 2009: Szaktárcák. 2009: Beérkezett vélemények szintetizáló áttekintése Háttérvizsgálatok folyamatos végzése: adatok, elemzések folyamatos aktualizálása (demográfia, térinformatikai rendszer) 2010: Finomítások, kiegészítő vizsgálatok az elhúzódó tervezés során.

6 Keretek, alapelvek a tervezés során A rendszerváltozással a hierarchia csökkent Települések versenye alakult ki A településhálózat alakulását döntően a piaci folyamatok határozzák meg Magyarország négy szomszédos országával együtt az Európai Unió tagja, a piaci folyamatok ezeken a határokon akadály nélkül működnek Globalizáció, IKT technológiák robbanásszerű fejlődése Helyi adottságok és regionális együttműködés felértékelődése

7 Keretek, alapelvek a tervezés során II. A gazdasági, szellemi erőforrások a városokba koncentrálódnak, ezt erősíti a támogatáspolitika is, de nincs (település/város)hálózati koordináció Város és térsége szerves egységet, egymástól külön nem választható, együtt kezelendő rendszert jelent Szuburbanizáció, nagyvárosi területi terjeszkedés Elnéptelenedő kistelepülések, szegregáció

8 Nemzetközi trendek Globalizáció Urbanizáció IKT Demográfiai folyamatok Válság MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉS- HÁLÓZATA EU szakpolitikai keretei Policentrikusság Városközpontúság Falu=vidékfejlesztés Város-vidék kapcsolatrendszer, funkcionális térségek Közép-Kelet Európai fekvés Földrajzi helyzet Történelem

9 EU szakpolitikai keretek Nincs egységes településhálózat fejlesztési politika Alapelvek, ajánlások informális településfejlesztési dokumentumok (ESDP, Lipcsei Charta, Marseille, Toledo) Alapcél: településhálózat kiegyensúlyozott, policentrikus fejlesztése Városközpontú fejlesztéspolitika Falu vidékfejlesztési kategória

10 Hazánk településhálózata Budapest-túlsúly, vízfejeffektus Kvázi kiegyensúlyozott városhálózat

11 A településhálózat jellegzetes térségei Budapesti agglomeráció Regionális pólusok Mezővárosok-óriásfalvak Aprófalvak-kis-,középvárosok Tanyás térségek

12 A településhálózat hazai problématerületei amire a dokumentum választ adhat I. Sűrűsödési, átrendeződési konfliktus II. Csomópontok gyengesége III. Hiányok/lukak a hálózatban IV. Hálózati kapcsolatok / hálózati kohézió V. A hálózatmenedzsment (az irányítás gondjai)

13 I. Sűrűsödési és átrendeződési konfliktus: Szuburbanizáció városi területek kiterjedése Városmagok kiüresedése

14 A foglalkoztatás központjai 2001 Jelmagyarázat foglalkoztatott/nkm

15 Urbanizációs központok Jelmagyarázat autópálya autóút Mesterséges fel színek 100 fő/nkm feletti népsűrűség

16 Területhasználat Budapest térségében S ESZTERGOM S VÁC S DOROG S Göd Pilisvörösvár S SZENTENDRE S Budakalász Pomáz S S DUNAKESZI S S Fót S Veresegyház S GÖDÖLLŐ S S Isaszeg Budakeszi S BICSKE S S BUDAPEST Biatorbágy S BUDAÖRS S S S Törökbálint ÉRD SZÁZHALOMBATTA SZIGETSZENTMIKLÓS S S Szigethalom S Dunaharaszti S S S Gyál Vecsés S S S Üllő Pécel Maglód S Gyömrő S MONOR S Pilis Jelmagyarázat S 10 ezer főnél népesebb t elepülés autópálya aut óút főút Közút Mesterséges felszínek Mezőgazdasági t erület ek Erdők,természetközeli területek Vízenyős terület ek, vízfelszínek

17 Szuburbanizáció

18

19 II. Csomópontok gyengesége Budapest nemzetközi szerepköre (európai hálózati csomópont) Regionális központok szintje gyenge/hiányzik (nagyhálózati csomópont) Megyeszékhelyek gyengülése Húzó iparvárosok instabilitása

20 Európa városhálózata Budapest nemzetközi szerepköre (európai hálózati csomópont)

21 Nemzetközi jelentőségű nagyvárosok vonzáskörzete Forrás :ELTE - VÁti

22 Regionális pólusok és tengelyek Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Kassa Bécs Pozsony Sopron Salgótarján Eger Miskolc Nyíregyháza Ungvár/ Kijev Győr Tatabánya Debrecen Szombathely Székesfehérvár Veszprém Budapest Szolnok Nagyvárad Zalaegerszeg Dunaújváros Kecskemét Békéscsaba Hódmezővásárhely Jelmagyarázat Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Nemzetközi tengely Regionális tengely Regionális központok szintje gyenge/hiányzik Zágráb Pécs Eszék Szabadka/ Belgrád Szeged Arad Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok

23 Húzó iparvárosok instabilitása

24 III. Hiányok/lukak a hálózatban Perifériák lefedetlen terek a városhálózatban: bennük gyenge, funkcióhiányos vidéki kisvárosok, és települések elnéptelenedése Szegregálódó kistelepülés rendszerek (vidéki gettók)

25

26 Társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó települések Külso, belso perifériák Jelmagyarázat társadalmi-gazdasági szempontból elmaradot t (2006) és egyben önhibáján kívül hátrányos helyzetű települ és (2005)

27

28 IV. Hálózati kapcsolatok / hálózati kohézió: Kooperáció hiánya: településközi együttműködés gyenge, elaprózott rendszer közlekedési hálózatok elégtelensége: központok és környezetük kapcsolata (főleg tömegközlekedési hiány), nagytérségi elérhetőségi kapcsolatok (tranzverzális kapcsolatok) Város és vidéke egysége, funkciómegosztása Határon átnyúló kapcsolatok

29 A településhálózat jellemzői: hálózati potenciál

30 A hálózati potenciál és közlekedés kapcsolata

31

32 Város és vidéke egysége, funkciómegosztása

33

34 Területi integrálódás Európába (OTK 2005) Határon átnyúló kapcsolatok BERLIN, HAMBURG, KOPPENHÁGA Jelmagyarázat: MOSZKVA, KIJEV Növekedési tengely PÁRIZS, LONDON PRÁGA Budapest kisugárzó zónája BÉCS POZSONY BUDAPEST Határon átnyúló vonzáskörzet és városkapcsolat országos növekedési pólus LJUBLJANA MILÁNÓ ZÁGRÁB regionális növekedési pólus BELGRÁD BUKAREST Regionális központok SZARAJEVÓ ATHÉN, SZÓFIA

35 V. A hálózatmenedzsment (az irányítás gondjai) Településhálózati funkciók, szintek, szerepek, pozíciók definiálatlansága (pl. állami feladattelepítés) Településhálózati koordináció (országos, regionális, megyei?) Alulról jövő kezdeményezések gyengesége, decentralizáció hiánya Elaprózott önkormányzati rendszer(?)

36 Úton egy új koncepció felé Ez nem új Országos Területfejlesztési Koncepció (annál szűkebb a terrénuma, annak egyik része/metszete) a jelenleg is zajló felülvizsgálat egyik fontos pillére lehet Nem ad választ a rurális területek, a falvak, a tanyák stb. minden problémájára, nem helyettesíti a vidékfejlesztési politikát (Bár a városok fejlesztése az egyik leghatékonyabb vidékfejlesztés is (ESDP)) A városok és környékük új típusú integrálódását segíti elő, az együttműködés egy lehetséges területi metszetét adja, így legalább a falvak jelentős része számára esélyt ad egy gazdaságilag megalapozottabb fejlődésre

37 Átfogó célok 2020 ig Nemzetközileg versenyképes policentrikus városhálózat kialakulásának és működtetésének az elősegítése. Az elérhetőség és hozzáférés biztosítása, a közlekedési és az IKTrendszerek kiemelt fejlesztése. Új típusú, kiegyensúlyozott város vidék viszony kialakítása. Közszolgáltatások hatékony és méltányos területi szerkezetben történő fejlesztése. A hálózati elemek együttműködésének erősítése. A települések értékekeivel való fenntartható gazdálkodás.

38 Policentrizmus EU új területpolitikai irányelve Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és fenntarthatóbb mint a monocentrikus Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő decentralizáció A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a fejlődésbe Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó Gyakorlatban: A funkciók hatékony teljesítése a központokban Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e ügyintézés, a termék vagy a fogyasztó mozgatása)

39 Funkcionális városi térségek (FVT) FVT: a város, mint térszervező, munkaerőpiaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is) Város és vidéke, a vidék és a központja, lokalitás, városrégió Magyar előzmények és az európai ESPON kutatások újrafogalmazása Ez formai kereteket adhat az új város falu viszony megteremtéséhez Nagyságát alapvetően meghatározza az ingázás, a munkaerővonzás, a szolgáltatások vonzáskörzetei és az elérhetőség. Vertikális munkamegosztásban (hierarchiában) elfoglalt helyet meghatározza: Nagyságrend és a funkciók komplexitása Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.) Üzleti, fogyasztási szolgáltató központ Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet

40 Gazdasági mutatók: nettó árbevétel

41 Közszolgáltatások elérése: komplex központiság mutató

42 Gimnáziumok és ellátási körzetük

43 Kórházak és ellátási körzetük

44 Munkaügyi központ kirendeltségei Szociális és gyámhivatalok

45 Munkaerőpiaci vonzáskörzetek és a kistérség határok

46 1) Nemzetközi jelentőségű metropolisz térség 2) Nemzeti jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek 3) Regionális jelentőségű (esetenként több kistérségre kiterjedő funkciójú) funkcionális nagy és középvárosi térségek 4) Térségi szerepkört betöltő funkcionális közép és kisvárosi térségek ( fő lakosságszám alatti térségközpontok körzetei) Ezen belül speciális hazai településhálózati jellegzetességekre reflektáló alcsoportok: 4A) Mezővárosias tanyás térségek 4B) Aprófalvas térségek Típusok

47

48 Nemzeti jelentőségű nagyvárosi kör zetek

49 Regionális jelentőségű nagy- és középvárosok térségei

50

51 Funkcionális Városi Térségek szintjei és típusai &V &V 'W &V &V &V &V &V &V Jelmagyarázat FVT-központok hierarchiája fő alatt &V FVT-tipológia fő felett 'W főváros metropolisz térség nemzeti jelentőségű központ és tér sége regionális jelentőségű központ és térsége térségi jelentőségű központ és térsége aprófalvas térség mezővárosias településszerkezetű térség

52

53 Köszönöm a figyelmet! ktomay@vati.hu