INVESTrategy A külföldi működőtőke-beruházások vonzásának stratégiája Zala megyében

Átírás

1 INVESTrategy A külföldi működőtőke-beruházások vonzásának stratégiája Zala megyében INVESTrategy/ZMKIK/1/2013 A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megrendelésére készítette a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar, Zalaegerszeg kutatócsoportja: Dr. Solt Katalin főiskolai tanár, dékán Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó, BGF GKZ, főiskolai docens Dr. Antal Anita, BGF GKZ, főiskolai docens, Lambertné Katona Mónika, BGF GKZ, egyetemi adjunktus Deákné Gál Anikó, BGF GKZ, főiskolai adjunktus Zalaegerszeg, szeptember

2 2 Tartalomjegyzék Tartalom Bevezetés A nemzetközi és a makrogazdasági helyzet értékelése a külföldi működőtőke-befektetések szempontjából A globális és a magyarországi trendek Globális trendek Magyarországi helyzetkép és trendek Benchmark-elemzés: a legjobb gyakorlatot folytató régió tapasztalatai az EU-ban a helyi kormányzatok erőfeszítései a külföldi működőtőke-beruházások vonzására Wielkopolska régió Stájerország Toszkána Baszkföld Regionális elemzés Megyei profil: Zala megye gazdaságának értékelése Lakosság, településhálózat, közlekedés Gazdasági teljesítménymutatók Fejlesztési források, célok és koncepciók Humán tőkeképzés, K+F, innováció- és vállalkozásösztönzés Hazai és külföldi vállalkozások, működőtőke-befektetések Fejlesztési tervek, koncepciók és ösztönzők Határon átnyúló regionális profil Horvátországgal: versenyelőnyök és ösztönözni kívánt egymást átfedő kulcsszektorok A horvát régiók gazdaságának áttekintése Következtetések Zala megye számára A külföldi működőtőke-befektetések elemzése A működőtőke-vonzás szempontjából lényeges Zala megyei ágazatok és tevékenységek elemzése A nyolc kiválasztott külföldi befektetővel készített mélyinterjúk összefoglalása A három külföldi részvétellel megvalósult sikeres beruházási projekt eredményeinek összefoglalása A külföldi működőtőke-befektetések SWOT-elemzése Zala megyében Hat ösztönözni kívánt szektor azonosítása A hat azonosított szektor fő vonásai Jármű- és gépgyártás Logisztikai szolgáltatás Fafeldolgozás és bútorgyártás Építőanyag-ipar Számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása Idegenforgalom és vendéglátás Rések meghatározása legalább két szektorban A megcélzott szektorok és a potenciális külföldi működőtőke-befektetések regionális forrásai közötti követelmények és sajátosságok harmonizálása A javasolt marketing-stratégia A Zala megyére vonatkozó átfogó marketing-stratégia a különféle opciók bemutatásával Nemzetközi és hazai makrogazdasági keretfeltételek A külföldi működőtőke-vonzás lehetséges célcsoportjai és célterületei A befektetés-ösztönzés eszközrendszere Regionális marketing, imázs, marketingkommunikáció Intézményfejlesztés A Zala megyei befektetésösztönzési stratégia kockázatai

3 Javaslatok az önkormányzatok számára a külföldi működőtőke beáramlása előtti akadályok elhárítására Részletes akcióterv a 2014 és 2017 közötti időszakra (költségterv, potenciális befektetők és régiók listája, külföldi kampányok) A határon átnyúló profil fő vonásainak összefoglalása (beleértve a versenyelőnyöket és az egymást átfedő támogatandó szektorokat) A stratégia végrehajtásának monitoring-modellje Szakirodalmi források Függelék A regionális fejlesztési támogatási rendszer Támogatási lehetőségek feldolgozóipari beruházásokhoz A külföldi vállalatok befektetési döntéseinek jellemzői A befektetés-ösztönzési stratégiával szemben támasztott követelmények A zalaegerszegi városi befektetéseket támogató szolgáltatások A különböző interjúk felépítése Interjú külföldi tőkebefektetésekről Egyéb interjúkérdések Vállalati és szakértői interjúk és esettanulmányok Heat-Gázgép Kft. (mélyinterjú és esettanulmány) Creaton Hungary Kft. (mélyinterjú és esettanulmány) Knauf Insulation Kft (mélyinterjú és esettanulmány) FEMAT Hungaria Kft. (mélyinterjú) Hoffmann Carbon Kft. (mélyinterjú és esettanulmány) Gartner Intertrans Hungária Kft. (mélyinterjú) Kanizsa Trend Kft. (mélyinterjú) Zalai HUKE Kft. (mélyinterjú) Szakértői interjú I Szakértői interjú II Szakértői interjú III Szakértői interjú IV

4 4 Bevezetés A kutatás és az eredményeit összefoglaló eme jelentés célja átfogó befektetésösztönzési marketingstratégia kidolgozása Zala megyére. Középpontjában a Zala megye külföldi működőtőke-vonzó képességét erősítő stratégia cél-, eszköz- és intézményrendszerére vonatkozó elgondolások és javaslatok meghatározása áll. A stratégia figyelembe veszi a megye földrajzi fekvéséből adódó tágabb nemzetközi kontextusokat, azaz a határon átnyúló együttműködési lehetőségeket Horvátország szomszédos megyéivel. Mivel Horvátország július 1-től az Európai Unió tagja, beleértve az európai uniós jogszabályok hatályba lépését is, ezért az ottani szabályozási rendszer (teljes mértékben némi átmeneti idő után) megegyezik a magyarral. A határok lebontása nyomán hiba lenne lemondani a határokon átnyúló együttműködés szinergikus hatásairól. A tanulmány vezérfonala a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzése, beleértve a működőtőke-áramlásokat meghatározó, illetve azokat akadályozó tényezők azonosítása, különös tekintettel azokra, amelyeket az országos, illetve helyi gazdaságpolitika képes befolyásolni. Ebből következően a tanulmány célcsoportját a helyi döntéshozók, azok közül is elsősorban a megbízó Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakemberei, a megyei települési önkormányzatok munkatársai és a stratégiaalakításban érdekelt egyéb intézmények alkotják. A stratégia kidolgozásakor figyelembe vettük Zala megye földrajzi, természeti, infrastrukturális, gazdasági, demográfiai, kutatás-fejlesztési és humántőkével kapcsolatos adottságait, valamint befektetés-ösztönzésre vonatkozó hazai és az európai uniós jogi szabályozási feltételrendszert és a gazdaságirányítási intézményrendszert. A stratégia e tényezők elemzésére és értékelésére is támaszkodik. A tanulmány időhorizontját a következő két-három év képezi, de tekintettel van a 2014 és 2020 közötti időszakban várható fejleményekre is. Ez utóbbi egybeesik az Európai Unió következő költségvetési periódusával. Ez az időhorizont abból a szempontból lényeges, hogy a jelen marketingstratégia figyelembe veszi Magyarország 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó átfogó nemzeti fejlesztési és regionális fejlesztési tervének releváns fejezeteit, azokat az európai uniós programokat és projekteket, amelyekhez Zala megye gazdasági szereplői kapcsolódhatnak, továbbá a következő költségvetési periódusban a Magyarországnak allokált pénzügyi forrásokon belül a Zala megyére jutó európai uniós transzfereket. Ez utóbbiak elosztása az Új Széchenyi-terven keresztül fog megtörténni. Korlátozó tényező, hogy egyrészt a dolog természetéből adódóan viszonylag kevés konkrét ismerettel rendelkezünk a források nagyságrendjéről és elosztásáról, másrészt a jelzett időszakban sok, előre nem látható változással indokolt számolni.

5 5 Itt jegyezzük meg, hogy mind az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata, mind Zala megye területfejlesztési koncepciója kevés teret szentelt a külföldi működötőke-beáramlásnak, a beáramlás ösztönzésének. Ebben a vonatkozásban a jelen kutatás reményeink szerint hiánypótló és gondolatébresztő lesz. A tanulmány megközelítése problémaorientált, nem célja, hogy az egyes releváns kérdéseket kimerítően elemezze, hanem csak a téma, a befektetés-ösztönzés szempontjából. Ugyanígy a statisztikai adatok is az utóbbi néhány évre vonatkoznak, a múlt kimerítő elemzése nem cél. A tanulmány a gazdasági folyamatokat, a külföldi befektetéseket meghatározó tényezőket, a befektetés-ösztönzést a gazdasági racionalitás szempontjából elemzi és értékeli. Távol áll tőle a kormány gazdaságpolitikájának vagy egyes gazdaságpolitikai lépéseinek a bírálata. A kormányzati gazdaságpolitikát a Zala megyei befektetés-ösztönzés szempontjából külső adottságként fogja fel, és e külső adottságok által teremtett mozgásteret és következményeket elemzi tárgyszerűen. A tanulmány megírásakor arra törekedtünk, hogy az egyes fejezetek lehetőség szerint önálló egészet alkossanak. Az egyes részek közötti átfedéseket igyekeztünk elkerülni. Ha nem sikerült, akkor ennek az oka az egyes fejezeteken belüli teljességre törekvés volt. Ami az alkalmazott kutatási módszereket illeti, a tanulmány jelentős része íróasztalkutatáson és empirikus adatfelvételen (mélyinterjúk és vállalati esettanulmányok) alapul. Ennek keretében nyilvános hazai és külföldi adatbázisokból és egyéb forrásokból (könyvek, tanulmányok, folyóiratcikkek, heti- és napilapokban megjelent közlemények stb.) gyűjtöttünk össze a témára vonatkozó statisztikákat, gazdaság- és fejlesztéspolitikai koncepciókat, befektetés-ösztönzési stratégiákat és gyakorlatokat és egyéb információkat. Nagy súlyt helyeztünk a megyei adatok, információk, jogszabályok és egyéb hivatalos dokumentumok és fejlesztési elképzelések összegyűjtésére és feldolgozására. Ezeket az információkat a működőtőke-import és a befektetésösztönzés, mint vezérfonal köré csoportosítottuk, ebből a szempontból értelmeztük és elemeztük. Az íróasztal-kutatáshoz egyrészt mélyinterjúk kapcsolódnak, amelyeket vállalati szakemberekkel, befektetés-ösztönzési specialistákkal, kamarai és önkormányzati munkatársakkal folytattunk. A mélyinterjúkban elsősorban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a külföldi működőtőke beáramlását a megyébe milyen tényezők mozdítják elő és milyen tényezők akadályozzák. A mélyinterjúk középpontjában a helyi jogi és gazdaságpolitikai tényezők felmérése állt. Másrészt vállalati esettanulmányokat készítettünk, amelyekben a sikeres külföldi működőtőke-befektetések mögött meghúzódó tényezőket vizsgáltuk. Az irodalomkutatás és az empirikus adatfelvétel

6 6 eredményeinek felhasználása lehetővé tette adekvát kép felrajzolását, megalapozott következtetések levonását és javaslatok meghatározását. Szeretnénk hangsúlyozni,hogy miként a vállalati marketingstratégiákat, úgy a befektetésösztönzési stratégiát sem tudják kívülálló tanácsadók egyedül kidolgozni. A tanácsadók és a stratégia végrehajtói közötti párbeszéd és együttműködés elengedhetetlen a sikerhez. A tanulmány felépítése a következő: Az első fejezetben a nemzetközi és hazai gazdasági helyzetet mutatjuk be a működőtőke-befektetések szempontjából. Ennek keretében ismertetünk néhány olyan európai régiót, ahol sikeresen hajtottak végre befektetés-ösztönző politikát. A második fejezetet Zala megye gazdaságának szenteltük, részletesen kitérve azokra a tényezőkre, amelyek a téma szempontjából relevánsak. Ebben a fejezetben foglalkozunk a határon átnyúló gazdasági lehetőségek elemzésével is. A harmadik fejezetben, a Zala megyében eddig végrehajtott külföldi működőtőkebefektetések tapasztalatairól adunk számot. A regionális elemzés valamint a külföldi befektetések tapasztalatai alapján ebben a fejezetben mutatjuk be azokat a gazdasági ágazatokat, amelyeket alkalmasnak tartunk a befektetések vonázására. Végül a 4. fejezet tartalmazza a működőtőke vonzására kidolgozott marketing-stratégiát.

7 7 1. A nemzetközi és a makrogazdasági helyzet értékelése a külföldi működőtőke-befektetések szempontjából 1.1. A globális és a magyarországi trendek Globális trendek Az OECD által meghatározott definíció szerint a külföldi működőtőke-befektetés a befektetéseknek egyik kategóriája, amelynek célja tartós érdekeltség megszerzése egy olyan vállalkozásban, amely a befektető vállalat országától eltérő országban található. A tartós érdekeltség egyben hosszú távú kapcsolat a befektető és a tulajdonolt vállalat között. Ez jelentős befolyást feltételez a vállalat irányításában, amely legalább 10%-os vagy annál nagyobb arányú szavazati jogot biztosít a tulajdonos számára. A külföldi működötőke-befektetések következő formái különböztethetők meg: új vállalat alapítása külföldön (zöldmezős beruházás), már létező külföldi vállalat ellenőrzését biztosító tulajdonrész felvásárlása, átvételes beruházás, vállalategyesülés, beleértve a privatizációt, külföldi vállalat nyereségének újrabefektetése, hitelezés vagy alaptőke-emelés az anyavállalat és a külföldi leányvállalat között. A zöldmezős beruházás olyan új, általában ipari vállalkozás, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre. A telephely teljes egészében újonnan létesül építészeti és üzemi előzmények nélkül. Előnye, hogy nincsenek sem elrendezési, sem funkcionális, sem építési megoldási megkötöttségek. Hátránya az, hogy ki kell építeni a megfelelő infrastruktúrát, és költséges eleget tenni a környezetvédelmi jogszabályoknak. A szakirodalom megkülönbözteti az ún. barnamezős beruházásokat is. A barnamezős beruházás nem más, mint meglévő vagy félbehagyott iparterületek, vagy korábban beépített és jelenleg is beépíthető területek újrahasznosítása. Nem vállalatátvétel, mert nincs szó működő vállalatról. A barnamezős beruházások fogalma a zöldmezős beruházások ellenpólusaként értelmezhető. Az UNCTAD a fogadó országok szempontjából a külföldi működőtőke-beáramlás gazdaságpolitikai (gazdasági, társadalmi, politikai stabilitás stb.), gazdasági és üzleti (beruházásösztönzés, korrupció, beruházás utáni szolgáltatások stb.) meghatározóit különbözteti meg. 1 A gazdasági meghatározókon belül Dunning 2 piac-, erőforrás- és 1 UNIDO: World Investment Report. FDI Policies for Development: National and International Perspectives. United Nations, New York and Geneva, 2003, 85. oldal. 2 Dunning, John, H.: Multinational enterprises and the global economy. Reading, Addison-Wesley, UK, 1993

8 8 hatékonyságorientált befektetéseket definiál. Ezek a tényezők elvileg mind a zöldmezős, mind az átvételes beruházásokra érvényesek. A gyakorlatban azonban a vállalatátvételek mozgatórugói, értékelési technikái sok vonatkozásban eltérnek az új, zöldmezős beruházásokéitól. A külföldi működőtőke-befektetések ösztönzése általában a zöldmezős beruházásokra vonatkozik. A zöldmezős beruházásokat lehet ugyanis különféle gazdaságpolitikai eszközökkel közvetlenül előmozdítani. A vállalatátvételek, a megtermelt nyereség újrabefektetése, az alaptőke-emelés és a vállalatközi hitelezés döntően közvetett módon (gazdaságbarát környezet, kedvező üzleti perspektívák biztosítása stb.) segíthető elő. A külföldi működőtőke-beáramlás sajátos formája lehet a kockázati tőkebefektetés, amikor külföldi kockázatitőke-társaság szerez átmenetileg tulajdonosi részesedést kedvező növekedési perspektívákkal rendelkező hazai vállalkozásokban. Az 1990-es évek eleje óta a világgazdasági növekedés legdinamikusabb szegmense volt a külföldi működőtőke-beruházás. Ezt érzékelteti, hogy a külföldi működőtőke-állomány világtermelésben elfoglalt részesedése az évi 9%-ról, 2012-ben 33%-ra nőtt. Ezzel szemben a világkereskedelem aránya a világtermelésben 20%-ról emelkedett 31%-ra. 3 Az USA másodlagos jelzálogpiacán 2007 nyarán kezdődött pénzügyi válság, amely átgyűrűzött a pénzügyi szféra többi szegmensébe és a reálgazdasági szférába, majd globálissá vált, kedvezőtlenül érintette a világméretű működőtőke-áramlásokat. Az UNCTAD adatai alapján a működőtőke-import világszinten a évi 2000 milliárd dollárról 2012-ben 1351 milliárd dollárra mérséklődött. A vizsgált időszakban a mélypont 2009-ben, a globális recesszió évében volt 1216 milliárd dollárral. A évi adat a második legalacsonyabb a vizsgált időszakban. A csökkenő trend mögött meghúzódó leglényegesebb tényező az üzleti szféra profitjának mérséklődése, illetve a válság miatt az üzleti, ezáltal a profitkilátások borúsabbá válása volt. A globális válság nyomán a külföldi működőtőke-áramlások súlypontja a jellemzően a termelési kapacitások bővítését célzó zöldmezős beruházásokról az átvételes beruházásokra tevődött át. A csődbe ment vagy pénzügyi és egyéb problémákkal küszködő vállalatok kedvező felvásárlási célpontok voltak. A zöldmezős beruházások bővülése ellen hatott a legtöbb országban a belföldi kereslet csökkenése a recesszió idején (2009-ben), illetve igen lassú és ellentmondásos növekedése később. A globális pénzügyi és gazdasági válság a fejlett ipari országokat érintette a legkedvezőtlenebbül, itt csökkent a GDP a legnagyobb mértékben. A felzárkózó országok nagy részében, különösen Ázsiában, a válság nem recessziót idézett elő, hanem csak a korábbi GDP-dinamika lassulását. Ennek nyomán az EU aránya a évi 42,4%-ról 2012-ben 19,1%-ra esett a globális működőtőke-importban. Ezzel párhuzamosan a felzárkózó országok relatív súlya nőtt, a legnagyobb mértékben az 3 Wolf, Martin: Globalisation in a time of transition. Financial Times, július 17., 7. o.

9 9 ázsiai elé zárkózó országoké (18,2%-ról 30,1%-ra). Némileg emelkedett az USA aránya is. A válság tehát Európától, azon belül az Európai Uniótól divergáló irányzatokat erősített a külföldi működőtőke-áramlásokban. A külföldi működőtőke-áramlások rövid- és középtávú kilátásait a világgazdaság fejlődési irányzatai határozzák meg a legnagyobb mértékben. A világgazdaság várható dinamikája ben alacsonyabb lesz, mint a globális pénzügyi és gazdasági válságot megelőző időszakban. Főbb régiók alapján a világgazdaság fejlődése háromsebességes lesz. Ez azt jelenti, hogy továbbra is gyors gazdasági növekedés várható a felzárkózó országokban, valamelyest gyorsul az USA GDP-dinamikája, míg az államadósság-válsággal küszködő Európai Unióé viszonylag lassú lesz. Egyéb feltételeket változatlannak tekintve ebből az következik, hogy a külföldi működőtőkebefektetések célpontjainak döntő része a felzárkózó nagy régiókban, illetve az USA-ban lesz, miközben az Európai Unió vonzereje mérsékelt marad. A válság alatt a fejlett ipari országok vállalati szférája számottevő előrehaladást ért el a mérlegalkalmazkodásban, azaz csökkentette adósságállományát. Az amerikai vállalatok például jelenleg már óriási készpénzállománnyal rendelkeznek. Ennek otthon és külföldön történő befektetését gátolják a világgazdaság fejlődését övező bizonytalanságok és negatív kockázatok. Ezek közül a leglényegesebb az amerikai jegybank, a Fed monetáris politikája, azon belül az ún. mennyiségi könnyítéssel kapcsolatos álláspontja. A mennyiségi könnyítés azt jelenti, hogy miközben irányadó kamatlábát gyakorlatilag nulla százalék körül tartja, a Fed jelenleg havonta 85 milliárd dollár összegben vásárol különféle értékpapírokat (azon belül jellemzően állampapírokat) annak érdekében, hogy a hosszabb távú kamatlábat leszorítsa, ezáltal ösztönözze a beruházásokat nyarán a Fed azt kommunikálta a pénz- és tőkepiacoknak, hogy az amerikai gazdaság javuló teljesítményére tekintettel visszafogja a mennyiségi könnyítést. Teljesen akkor szünteti meg, ha a munkanélküliségi ráta 7% alá kerül, az infláció pedig eléri a 2%-ot. Ha a munkanélküliség 6,5%-ra csökken, az inflációs ráta pedig 2,5%-ra nő, akkor a nulla százalék körüli irányadó kamatláb emelésére is sor kerülhet. Ilyen körülmények között a gazdasági szereplők nem tudják, hogy hogyan fognak alakulni közép- és hosszú távon a tőkeköltségek, ez a beruházási tevékenység élénkülésének lényeges akadálya. Ettől elválaszthatatlan, hogy az alacsony kamatlábak nyomán a gazdasági szereplők érdeklődése a kockázatosabb részvények felé fordult, vásárlásaik számottevő árfolyam-emelkedést váltottak ki. A vállalatátvételeket ezért a magas részvényárfolyamok is visszafogják. A külföldi működőtőke-befektetések dinamizálódását a kínai gazdasággal kapcsolatos kérdőjelek is gátolják. Nagyszámú jel utal arra, hogy a pénzügyi egyensúlyhiányokkal birkózó, túlfűtött kínai gazdaság növekedési üteme lassul, a növekedés hordozója a

10 10 nettó export helyett a belföldi kereslet, azon belül is a magánfogyasztás lesz. A lassulás mértékét és sebességét (fokozatos vagy hirtelen és nagymértékű) a dolog természetéből adódóan nem lehet előre jelezni. Mindezek alapján a külföldi működőtőke-áramlás várhatóan 2013-ban is jelentős mértékben, 20%-kal csökken ben várható némi élénkülés, technikai jelleggel még akkor is, ha a globális feltételrendszer nem javul lényegesen. A zöldmezős külföldi működőtőke-befektetések esetében a beruházást végrehajtani kívánó vállalat első megközelítésben a célország átfogó politikai, jogi, gazdasági, gazdaságpolitikai feltételeket vizsgálják meg. A portfolió-befektetőknél kisebb jelentőséget tulajdonítanak a bel- és külgazdasági egyensúlyviszonyoknak (államháztartási egyenleg, az államadósság nemzetközi hitelminősítők által történő értékelése, folyó fizetési mérlegegyenleg stb.). Más szavakkal: a működőtőkét befektető vállalatok általános szabályként elvárják a működőképes piacgazdaság bizonyos szintjét, ennek megléte esetén pedig magára a beruházási projektre, annak gazdaságosságára koncentrálnak. Ezzel szemben a portfolió-befektetők érdeklődésének középpontjában a makrogazdasági feltételrendszer, illetve annak várható változása áll. Az átvételes közvetlen külföldi befektetések, illetve a megtermelt nyereség újra befektetése esetében is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a beruházók az átfogó makrogazdasági környezetnek (de kisebbet, mint a portfolió-befektetők) Magyarországi helyzetkép és trendek Ami a hazai helyzetet illeti, a rendszerváltás után Magyarországra áramlott be a legtöbb külföldi működőtőke a közép- és kelet-európai országok közül, hosszú időn keresztül Magyarország állt az élen az egy lakosra jutó külföldi működőtőke-állomány tekintetében. A világ legnagyobb vállalatai közül sok rendelkezik már magyarországi érdekeltséggel. A világ legnagyobb 50 vállalata közül már mintegy 40 jelen van Magyarországon. A külföldi működőtőke-befektetések kezdetben, a rendszerváltás után vállalatátvételek és zöldmezős beruházások formáját öltötték. A vállalatátvétel az állami vagyon privatizációjához kapcsolódott. Legfőképpen az idegen tulajdonos elfogadásától való tartózkodás miatt volt csekély a kockázatitőke-befektetések jelentősége. A külföldi működőtőke-beruházások kiemelkedő mértékben járultak hozzá új ágazatok és tevékenységi területek (járműgyártás, elektronika stb.) létrejöttéhez és fejlődéséhez. Ez a trend 2009-ben fordult meg. A globális pénzügyi válság hatására a külföldi befektetők jelentős tőkét vontak ki Magyarországról ben ismét nőtt a külföldi működőtőke beáramlása Magyarországra, bár csak az új befektetéseké, miközben az itt megtermelt profit kiáramlott. Az új befektetés oroszlánrészét adták az autóipari beruházások, azok közül is a Mercedes kecskeméti projektje ben és 2012-ben 4 FDI Intelligence: THE fdi REPORT 2013, 1. o.

11 11 egyértelmű volt az új külföldi közvetlen beruházások csökkenése, ezt valamelyest ellensúlyozta a Magyarországon megtermelt nyereség újrabefektetése. 1. táblázat Magyarország külföldi működőtőke-forgalma 5 (Milliárd euró) Megnevezés Külföldi működőtőke-beáramlás összesen -1,8 2,7 1,7 3,3 - Új befektetés -1,5 2,9 0,4 2,2 - Újrabefektetett profit -0,3-0,2 1,3 1,1 Külföldi működőtőke-export -1,3-0,3-0,4-3,9 Nettó -3,1 2,4 1,3-0,6 Forrás: Magyar Nemzeti Bank A évi adat értelmezése némi magyarázatra szorul. A 2,2 milliárd euró új befektetésből ugyanis 1,9 milliárd euró a bankok kényszerű feltőkésítésének volt a következménye, vagyis mindössze 0,3 milliárd euró jutott a többi szektorra, azaz a termelési célú külföldi működőtőke-beáramlás minimális nagyságrendre zsugorodott. A veszteséges magyarországi külföldi részesedésű bankok feltőkésítésére jutó befektetés nem tekinthető olyan tényleges növekménynek, amelyhez új termelési vagy szolgáltatási kapacitások kapcsolódnak. Az új külföldi működőtőke-beruházások visszaesése a nem konvencionális vagy unortodox magyar gazdaságpolitika következménye, amely gyengítette a jogbiztonságot, kiszámíthatatlan volt és nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő mértékű adó- és egyéb terheket rakott az üzleti szférára, azon belül bizonyos külföldi részesedésű vállalatokra. Az új befektetések csökkenése egyidejűleg oka és következménye is a évi magyarországi recessziónak. A működőtőke-export növekedése a fejlődés természetes velejárója, de ha mögötte a hazai befektetési légkör romlása, az ország tőkevonzó képességének gyengülése áll, az nagyon kedvezőtlen, mert tőkemenekülést jelez. A magyar vállalatok működőtőke-kivitele 2012-ben 3,9 milliárd euró volt. Itt nem annyira tényleges külföldi tőkeberuházásokról, mint inkább átfolyó tételekről és tőkemenekülésről van szó. Idén a magyar nettó működőtőke-import az autóipari beruházások fékeződését, a folyamatosan romló hazai befektetési klíma miatti érdektelenséget és nem utolsósorban a tőkemenekítést is tükrözve gyakorlatilag megszűnhet. Összességében 2012-ben a külföldi tőke nem be-, hanem kiáramlott Magyarországról. A nettó működőtőke-beáramlás 0,6 milliárd euró passzívumot mutatott. (Ennél nagyobb, 2,6 milliárd euró volt a nettó működőtőke-kiáramlás az itt nem elemzett egyéb tőkemozgások figyelembe vételével.) Említést érdemel az is, hogy 2009 és 2012 között a 5 A táblázat nem tartalmazza az MNB statisztikáiban szereplő egyéb tőkemozgásokat, ezek a tételek témánk szempontjából nem relevánsak.

12 12 Magyarország által kapott fejlesztési célú európai uniós (hivatalos) források nagyságrendje meghaladta a beáramló külföldi működőtőke nagyságrendjét. A képet árnyalja, hogy a kormányzati gazdaságpolitika a külföldi vagy külföldi részesedésű vállalatokat különböző módon érintette, vagy érinti attól függően, hogy azok a kormány által értelmezett szolgáltató tevékenységet végeznek, vagy anyagi javakat termelnek. A különadók és illetékek és egyéb számukra hátrányos adminisztratív kormányzati intézkedések a telekommunikációs szektorban, a kereskedelemben és az energiaelosztásban működő vállalatokra és a pénzügyi intézményekre vonatkoztak. Ezzel szemben a termelői szféra külföldi vállalatainak működését (különösen az járműipari cégeket és beszállítóit) a kormányzati gazdaságpolitika nem akadályozta, hanem éppen ellenkezőleg: támogatta július közepén a kormány 26, zömmel külföldi nagyvállalattal kötött stratégiai megállapodást. A nyilvánosan hozzáférhető stratégiai megállapodások tartalma azonban meglehetősen általános. A 2007 és 2013 közötti európai uniós költségvetési periódusban a vállalkozásokhoz fejlesztési támogatás került európai uniós forrásokból, ami éves átlagban mintegy 175 milliárd forintnak felelt meg. Szinte nincs olyan külföldi nagyvállalat, amely a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében ne jutott volna támogatáshoz. A legnagyobbak közül megemlíthető az IBM és a GE leánycége, a Budapest Bank hazai szoláltató központjainak a létrehozása. A komplex technológiafejlesztés és foglalkoztatás támogatása nevű GOP-alprogram keretében allokált 44,7 milliárd forintból 38,4 milliárd forint támogatás jutott külföldi tulajdonú vállalatnak. Így a programból profitált a Delphi, a Denso, a Hankook, a Haribo és a Dr. Oetker, a Claas Hungária Kft. 6 A Figyelő gyűjtése szerint részben korábban hozott döntések eredményeként 2013-ban összesen 723 milliárd forint ipari beruházás volt folyamatban, ezeket vagy külföldi részesedésű vállalatok, vagy azok beszállítói valósítják meg. 7 A figyelő.hu 502 dinamikus növekedésre képes középvállalatot azonosított, ebből 236 külföldi részesedésű. 8 Figyelmet érdemel azonban, hogy ezeknek a beruházásoknak a döntő többsége kapacitásbővítés és gyártásfejlesztés volt, amelyet Magyarországon működő cégek hajtottak végre. Mindössze négy beruházás volt zöldmezős, ebből az Audié a legnagyobb, 270 milliárd forint összegű. Végső soron ez sem volt teljesen új beruházás abban az értelemben, hogy az Audi már hosszabb ideje rendelkezik termelési telephellyel Magyarországon, ezzel összefüggésben eddigi tevékenységének bővítésére került sor. 6 Bucsky Péter Váczi István: Felszívódott 1000 milliárdok. Figyelő, szám, július , o. 7 Szirmai S. Péter: Hullámtörő unortodoxia. Figyelő, szám, július , 46. oldal. 8 Figyelő.hu: Akik gyorsítanak. A feltörekvő vállalatok sikereiről

13 13 A probléma az, hogy a szolgáltató vállalatokat és a pénzügyi szektort terhelő és egyéb kormányzati intézkedések következményei alól az anyagi javakat előállító vállalatok sem képesek kivonni magukat. A villamos energia háztartási fogyasztói tarifájának csökkentését (a kormány rezsicsökkentési intézkedései keretében) a szolgáltatók az üzleti szféra tarifáinak az emelésével kompenzálták. A kormányzati rezsicsökkentés nyomán a hálózatos energiaszolgáltatóknak nemcsak a fejlesztési forrásai csökkennek, hanem a hálózat karbantartására sem marad elég pénzük. Ez hosszabb távon a hálózat műszaki állapotának a leromlásához vezet, ami az áramszolgáltatás folyamatosságát és megfelelő minőségét veszélyezteti, főleg vidéken. Ez Kelet-Magyarországon már jelenleg is probléma. A jogi bizonytalanság, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a kormány külföldi vállalatokat és pénzintézeteket hátrányosan érintő intézkedései a zöldmezős külföldi beruházásokat azért érinti kedvezőtlenül, mert megnőtt a magyarországi új befektetésektől elvárható megtérülési idő. A rendszerváltás kezdetén, az 1990-es évtized elején az átlagos elvárt megtérülési idő 5-6 év volt, ami mostanára 8-12 évre nőtt. A jelenlegi bizonytalan jogi és gazdaságpolitikai környezetben sok külföldi befektető nem vállal ilyen hosszú elköteleződést (különösen akkor, ha figyelembe veszi a magyar gazdaság szerény növekedési kilátásait). A Világbank Doing Business elnevezésű adatbázisa 9 a világ 185 országában minősíti meghatározott kritériumok alapján az üzleti környezetet. Magyarország ebben a rangsorban 2009-ben a 41. helyen állt, 2013-ban viszont az 54. helyre csúszott le. Ez az üzleti környezet romlását tükrözi. A Világgazdasági Fórum szeptember elején közzétett, 148 országot tartalmazó es rangsorában Magyarország már csak a 63. helyen áll a évi 60. és a évi 48. hely után. Emellett igen jelentős a korrupció is. Ugyancsak gátja lehet a külföldi közvetlen befektetéseknek a forint euróhoz viszonyított árfolyamának nagyfokú változékonysága, illetve esetleges további számottevő mértékű leértékelődése. Nagyszámú jel szerint a Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, illetve nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen árfolyamszint az, amelyet a pénzügyi stabilitást veszélyeztetőnek tekint. 10 A nemzeti valuta erőteljesebb leértékelődése azért hátrányos a külföldi befektetők számára, mert ebben az esetben a devizában meghatározott részvény- vagy törzstőkéjük értéke csökken. A pénzügyi tranzakciós illeték július 1-jén történt megemelése már elérte a külföldi vállalatok költséginger-küszöbét. Az elektronikus útdíj különösen az exportra termelő vállalatok költségeit emeli meg. A vállalati költségterhek kormányzati intézkedések révén történő további növelése megakaszthatja a külföldi középvállalatok magyarországi Egyes szakértők szerint a kormány és az MNB 1 euró = forint árfolyamot kíván elérni. Ez az álláspont meglehetősen szubjektív, bár realitása nem zárható ki.

14 14 aktivitását. A német nagyvállalatok újabb magyarországi befektetéseit a demokráciát és a jogállamiságot gyengítő kormányzati intézkedések akadályozzák. Végül azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja nagymértékben gyengült. Modellszámítások szerint adott peremfeltételek mellett a GDP hosszú távú növekedési üteme 0,5% körül vagy az alatt van. A kormány által követett gazdaságpolitikától függetlenül a külföldi működőtőke-vonzás eddigi modellje a kifulladás jeleit mutatja. A korábbi leglényegesebb versenyelőny, a nemzetközi összehasonlításban alacsony ár- és bérszínvonal az utóbbi években lemorzsolódott, ezt a folyamatot a májusában hivatalba lépett kormány intézkedései (az alacsony kereseti kategóriákban a bérek csökkentése, az új munka törvénykönyv munkavállalók számára hátrányos intézkedései stb.) sem tudták megfordítani vagy érdemben módosítani. A magyarországi munkaerőköltségek nem versenyképesek a kínai vagy a még annál is alacsonyabb bérköltség-színvonalú felzárkózó országokéval. Emiatt a magyar export nem képes helytállni a nemzetközi árversenyben Kínával és a többi felzárkózó országgal szemben a hagyományos termékek piacain. Az új tőkevonzási modell a helyi erőforrások mobilizálására és felértékelésére épít. Lényege a helyi erősségek és előnyök szisztematikus kiaknázása, a belső növekedés ösztönzése többek között a munkaerő színvonalának az emelése (képzettség, ösztönzés stb.), a kutatás-fejlesztési és az innovációs kapacitások mobilizálása és fejlesztése révén. A külföldi működőtőke vonzásának fontos tényezője az adórendszer, azon belül is elsősorban a társasági nyereségadózás. Ezzel kapcsolatban két dologra szeretnénk felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy a társasági nyereségadó kulcsa önmagában nem nyújt megfelelő képet a vállalatok tényleges adóterheléséről. Azt ugyanis olyan tényezők is alakítják, mint például az adóalap meghatározása, az osztalékként kivett és a visszaforgatott nyereség esetleg eltérő adóztatása, a különféle adókedvezmények stb. Másrészt a tapasztalatok alapján a társasági nyereségadó kulcsa, illetve tágabb értelemben az üzleti szférára vonatkozó adók csak abban az esetben játszanak szerepet a külföldi befektetők telephelyválasztásában, ha a beruházások értékelése szempontjából lényeges összes tényező megegyezik. Ebben az esetben választják a külföldi befektetők az alacsonyabb társasági nyereségadókulccsal rendelkező országokat. A Magyarországon érvényes társasági nyereségadókulcs (10% illetve 19%) Zala megye szempontjából külső adottság. Ez a ráta nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít, bár Magyarország egyes közvetlen közép- és kelet-európai versenytárs országaiban vannak még ennél is alacsonyabb kulcsok. A külföldi működőtőke-befektetésekre is vonatkozik a regionális fejlesztési támogatás, azaz ezt a beruházás-ösztönző eszközt a diszkriminációmentesség jegyében a külföldi

15 15 vagy külföldi részesedésű vállalatok is igénybe vehetik. Ezt részletezi a Függelék 6.1. fejezete. Ehhez kapcsolódnak még különféle támogatási lehetőségek a feldolgozóipari beruházásokhoz, amiket a Függelék 6.2. fejezete mutat be. Elvileg a befektetésösztönzés szolgálatába állíthatók a különféle helyi adók, amelyeket a települési önkormányzatok vetnek ki. A helyi adók közül a vállalkozói szférára vonatkozó iparűzési adó használható befektetés-ösztönzésre. Ez azonban legfeljebb finomhangolásra alkalmas. Az általános befektetési környezetet a nemzetgazdasági szintű feltételek határozzák meg elsősorban, a helyi adók, pontosabban az azokhoz kapcsolódó kedvezmények a befektetések egyes országokon belüli földrajzi megoszlására gyakorolhatnak hatást, azaz a területi differenciálódáshoz járulhatnak hozzá. A differenciálódás jelentheti a területi egyenlőtlenségek mérséklődését. Nagyobb a valószínűsége azonban a területi egyenlőtlenségek erősödésének. Feltételezhető ugyanis, hogy a kedvezőbb gazdasági helyzetű önkormányzatok tudnak nagyobb mértékű kedvezményt nyújtani a betelepülő vállalkozásoknak, amelyek egyébként is nagyobb adóbevételekkel rendelkeznek. Egy-egy önkormányzat azzal tehet szert előnyre a tőkebevonás terén, hogy a törvényben megjelölt felső értéknél alacsonyabban szabja meg az iparűzési adó kulcsát, így azt nem az adóalap 2 százalékában, hanem ennél alacsonyabb szinten írja elő. A többi adónem esetében viszont már nem lehet differenciálni, tehát egyetlen adómértéket kell meghatározni a vállalkozók kommunális, építmény- és telekadója esetében. A helyi iparűzési adóból nyújtható adókedvezmény mértékét az is korlátozza, hogy az önkormányzatoknak kiadásaik fedezésére minden lehetséges adóbevételre szükségük van. A helyi iparűzési adó kulcsának mérséklése a hatályos és a várható jogi szabályozástól függetlenül is az önkormányzatok bevételeit csökkenti. Az adókulcsot csak akkor lehet mérsékelni, ha egyéb intézkedések eredményeként az önkormányzatok adóbevétele nem esik vissza. Adókedvezmények nyújtására csak a gazdagabb önkormányzatok képesek, a rosszabb gazdasági helyzetben lévő települések nem, így ezek helyzete rosszabb a tőkebevonás terén. Az egy-egy vállalatra vonatkozó egyedi infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos közösségi jogi problémákat hidalják át az ipari parkok. Az ipari parkokban közművesített területek várják a hazai és a külföldi befektetőket. Az ingatlanfejlesztés eredményeinek igénybevételére minden olyan vállalat jogosult, amely eleget tesz az ipari park által támasztott követelményeknek. Az ipari parkok különösen a közepes méretű külföldi vállalatok beruházásainak az ösztönzésére alkalmasak. Ez a vállalati kör ugyanis nem szívesen kezdi a külföldi beruházást építkezéssel. Mind szélesebb körben terjed az a felismerés, hogy a regionális fejlesztéshez nem kizárólag közvetlen, vissza nem fizetendő állami támogatásra van szükség, aminek forrásfedezete rendszerint nem biztosítható, hanem főként arra, hogy az önkormányzatok maguk is vállaljanak szerepet tőkerészesedés formájában különböző

16 16 projektekben. Az állami és önkormányzati tulajdonosi részesedés még ha névleges is garanciát jelent az adott projektumba befektetni kívánó elsősorban külföldi vállalkozóknak. Ezáltal az önkormányzat nemcsak sajátos finanszírozói, hanem katalizátori funkciót tölt be a beruházásokban. Az önkormányzat néhány év múlva eladhatja részesedését, üzleti alapon, magasabb áron, mint amennyiért vásárolta azt. A települési önkormányzatok betelepedési potenciálja nem csekély mértékben javítható ingatlanfejlesztés révén is. Az ingatlanfejlesztés azonban tőkeigényes tevékenység, amelynek kockázatai is vannak (például nem vagy csak hosszú idő múlva sikerül értékesíteni azt az ingatlant, amelybe az önkormányzat nagyobb összeget fektetett). A betelepedési, illetve a külföldi működőtőkét vonzó potenciál erősítése érdekében lehet kombinálni az önkormányzati részesedés megszerzését és az ingatlanfejlesztést. Így például az önkormányzatok ingatlant apportálhatnak projektekbe vagy eredeti állapotban, fejlesztés nélkül, vagy valamilyen infrastrukturális vagy egyéb fejlesztéssel. A betelepedési potenciál javítása ezekkel a módszerekkel csak akkor eredményes, ha az önkormányzatoknak vannak megalapozott, konzisztens közép- és hosszú távú fejlesztési terveik Benchmark-elemzés: a legjobb gyakorlatot folytató régió tapasztalatai az EU-ban a helyi kormányzatok erőfeszítései a külföldi működőtőke-beruházások vonzására Wielkopolska régió Wielkopolska régió vagy vajdaság 3,3 millió lakossal Lengyelország második legnagyobb régiója az ország közép-nyugati részén. (Litvániának is körülbelül ennyi lakosa van.) Területe közel 30 ezer km 2, ami Belgium vagy Hollandia területének felel meg. A lakosság közel 60%-a városban él. Öt szubrégióra és 35 körzetre tagolódik. A GDP volumene alapján Wielkopolska vajdaság az ország harmadik legjelentősebb régiója. Az életszínvonal az országos átlag 108%-a, a munkanélküliségi ráta (16,6%) az országos átlag alatt van. A főbb városok közé Kalisz (107 ezer lakos, a legrégibb lengyel város), Konin (84 ezer lakos), Pila (75 ezer lakos), Gniezo (a lengyel állam első fővárosa a 11. században, 70 ezer lakos), Leszno (63 ezer lakos) és Poznań (571 ezer lakos), a régió központja Wisniewski, Anna: The Impact of Foreign Direct Investment on Regional Development in Poland. Working Papers No. 162, Institute for World Economics of the Hungarian Academy of Sciences, 2005, September, 2005, oldal. Fworkingpapers%2Fwp- 162.pdf&ei=mLYgUoTpBsTa4ATRzoCQAQ&usg=AFQjCNG8P2cpJVaxrpdcPVO5TrZICpz0JQ&sig2=JOkz8NtsvHPa7xYPBt QDAw&bvm=bv ,d.bGE Ugyanez az esettanulmány megtalálható szó szerint: Grzegorz Gorzelak: Regional policies and regional capacity-building in Poland 1 UMV1qrE1Q&sig2=T-KW-MsGcalJeG33av7aqQ&bvm=bv ,d.bGE o.

17 17 Wielkopolska a lengyel nemzet történelmi bölcsője annak ellenére, hogy a 19. században Poroszországhoz tartozott. A lakosság értékrendje (törvénytisztelet, takarékosság és egyéni gazdagodás vágya) összhangban volt a gazdasági növekedés követelményeivel és támogatta a növekedést. Az önszerveződés és a vállalkozó szellem hagyományosan az országos átlag fölött van, a szocializmus évtizedei sem irtották ki. A lakosság az átlagnál képzettebb (a 7%-os országos átlaggal szemben a lakosság 13%- ának van felsőfokú végzettsége). Poznańban több neves egyetem működik, számottevő K+F potenciál és kutatói személyzet van. A régióban 36 egyetem található 177 ezer hallgatóval. A régiót, azon belül Poznańt átszelik a legfontosabb kelet-nyugati tranzit utak, így a Párizs és Berlin közötti, Varsón keresztül Moszkváig menő vasút és autóút. Poznań fontos csomópont. A város egyrészt a Berlint Varsóval összekötő, majd Moszkváig kiépítésre kerülő TVG-vonal egyetlen állomása. Másrészt mindössze másfél órai autóútra van a lengyel-német határtól. Az A2 autóút megépítése nyomán csökken az utazási idő. Az Oroszország és a szovjet utódállamok, illetve a Németország közötti áruforgalom Poznańon és Kronin keresztül halad. Déli irányban a Gdanskot Prágával összekötő út keresztezi Poznańt és Lesznot. A régióban közel 340 ezer gazdasági szervezet található, ebből 4500 külföldi részesedésű. A Lengyelországban befektetett külföldi működőtőke 8,3%-a jut a régióra. Wielkopolska kiemelkedő fontosságú előnye az a rugalmas, kreatív és jó szervezettséget sugalló pozitív imázs, amely a nyugat-európai típusú polgári demokráciába és a piacgazdaságba való átmenet idején alakult ki. Az átlagosnál magasabb gazdasági fejlettségi szint miatt a régióban nem lehetett különleges gazdasági övezetet létrehozni, erre csak az elmaradottabb országrészekben volt mód. Az ezzel kapcsolatos relatív versenyhátrányt a helyi hatóságok igen erőteljes beruházási és gazdaságösztönző tevékenysége ellensúlyozta Rendszeresen szerveznek külföldi és hazai vállalatok számára kiállításokat. Színvonalas vállalkozásfejlesztési intézmények támogatják az üzleti tevékenységet a régióban. A főbb iparágak közé tartozik az élelmiszeripar, az energetika, a fémfeldolgozás, az elektromos gépipar, a fa- és bútoripar és a gépjárműipar, de a piaci szolgáltatások súlya is jelentős. Ez utóbbit érzékelteti, hogy Wielkopolska régióban található a pénzügyi és biztosítási szféra legnagyobb foglalkoztatási koncentrációja (21,5 fő jut ezer lakosra, miközben az országos átlag 14 fő. Poznańban a gép-, az elektronikai és a járműipar a három vezető ágazat. A járműiparban kiemelkedik a Volkswagen 1992-ben befejeződött zöldmezős beruházása. Kaliszban és Ostrów Wielkopolskiban a gép- és elektronikai ipar, Koninban a szénvagyonra alapozott elektromosenergia-termelés és az alumínium-ipar a domináns.

18 18 Pila az elektronikai ipar központja (Philips). Hosszú idő óta a régióban az országos átlagot meghaladó a mezőgazdaság hatékonysága, a hozamok nagysága. Leszno a lengyel mezőgazdaság központja, ahol jól szervezett, közepes méretű gazdaságok gazdálkodnak hektár földterületen. Wielkopolski régió igen vonzó a külföldi befektetők számára. Varsó után itt a legmagasabb a külföldi működőtőke-állomány koncentrációja. Csak Poznańban 2 milliárd dollár, Tarnowo-Podgórne kisvárosban 1 milliárd dollár külföldi működőtőke-befektetésre került sor 1990 óta. A kedvező fejlődéstörténeti örökség és a fejlett ipar mellett jelentős szerepet játszott a jól képzett munkaerő és a vállalkozásbarát központi kormányzati és helyi gazdaságpolitika is abban, hogy a régió nagyon sokat profitált a piacgazdaságba való átmenetből. Végső soron e tényezőkre alapozva került sor a modern technológiákra történő specializációra. A régió a külföldi működőtőke-beruházásokra támaszkodva tudta gazdasági szerkezetét korszerűsíteni. A helyi gazdaságpolitika utat nyitott olyan külföldi stratégiai befektetőknek, akiknek a célja nem piacszerzés volt elsősorban, hanem hosszú távra építkeztek, és néhány korszerű ágazat kiépítésével segítették a modernizációt. A további dinamikus növekedés előtti legfőbb korlát a leharcolt infrastruktúra (ez egyébként egész Lengyelországra jellemző), az autópályák lassú építése. A zöldmezős beruházásokat ösztönözte a gazdaság- és vállalkozásbarát üzleti környezet. A régiót jellemző vállalkozási szellem új üzletágak és tevékenységi területek megjelenésének ágyazott meg. A régió gazdasági szerkezetének diverzifikálódása a piaci szolgáltatások (bank és biztosítás) térnyerése révén ment végbe. Figyelmet érdemel, hogy a hagyományosan problematikusnak számító mezőgazdaság gyors ütemben modernizálódott a régióban. A hatékony mezőgazdasági termelésre támaszkodva szintén hatékony élelmiszeripar jött létre részben hazai (burgonya-feldolgozás Lubonban, Pilaban és Wronkiban, cukoripar, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás), részben külföldi tőkével (Bestfoods, Stollwerck, Nestlé) Stájerország 12 Stájerország az 1970-es és 1980-as években jelentős problémákkal küzdött, amelyek a következők voltak: A regionális gazdasági növekedési ütem az országos átlagtól messze elmaradt, aminek oka döntően azt volt, hogy a szóban forgó időszakban a tartomány termelését meghatározó vas- és acélipar válságba került. 12 A következő három esettanulmány forrása: OECD (2008) A Review of Local Economic and Employment Development Policy Approaches in OECD Countries. Case Studies of Regional Economic Development Approaches. Elérhető:

19 19 Ennek következtében a munkaerő-piac kiegyensúlyozatlan volt, amit magas munkanélküliség és szerkezeti aránytalanság jellemzett. A meglévő vállalatok alig, vagy egyáltalán nem voltak képesek megújítani termelési szerkezetüket és működési módszereiket (termelés-szervezés, marketing), az innovációs tevékenység messze elmaradt a szükségestől. A megújítást nehezítette, hogy kevés új vállalkozás jött létre a régióban. A válságból való kilábalás érdekében a tartományi vezetés hozzáfogott egy fejlesztési stratégia kidolgozásához és megvalósításához, amely néhány külső tényező hozzájárulásával az 1990-es évek második felére a régió gazdasági felzárkózását eredményezte. A fejlesztési stratégia egyik legfontosabb jellemzője az volt, hogy azt folyamatosan megújították, azaz a fejlesztési stratégia dinamikus, fejlődő stratégia volt. Ennek keretében kiépítettek egy folyamatos információ és elemzési szolgáltatási rendszert, amely nemcsak adatbázisként szolgál, hanem folyamatosan elemzi a fejlesztési tervek megvalósulását és megújítja azokat. A megvalósítás során az első fontos lépés a klaszterek jelentőségének felismerése volt. Európában elsők között hozták létre az autóipari klasztert, amely segített abban, hogy a korábban elszigetelt cégek együttműködése kialakuljon. Kiépült egy közös innovációs rendszer, amely aztán egyre több területen való együttműködést eredményezett. Az 1990-es évek elején elkészült Stájerország technológiai terve, amelynek fő célja a tartomány gazdasági versenyképességének növelése volt. Négy iránya a következő volt: Az együttműködési készség fejlesztése: az autóipari klaszter után további klaszterek létrehozását ösztönözték (faipar, humán szolgáltatások, környezetvédelem), amelyekben fejlesztési együttműködéseket támogatnak, pilot ernyő projektekkel; A tudomány és az üzleti élet közötti információ-áramlás előmozdítása; A szakemberképzés támogatása: új egyetemek és főiskolák létesítése, a képzés hozzáigazítása a gazdasági élet igényeihez; A technológiai adaptáció számára új intézmények és hálózat kiépítésének támogatása. A tartományi fejlesztés tapasztalataiból Zala megye számára a következő elemek alkalmazása követendő: A klaszterek működésében a hálózatosodás, az innováció ösztönzése aktív szerepet kell, hogy kapjon, megfelelő anyagi támogatással is alátámasztva. A tudományos kutatóhelyek és az egyetemi/főiskolai képzőhelyek aktív összekapcsolása a gazdasági élet szereplőivel. A tartomány vezetése a felsőoktatási intézmények képzési és kutatási kapacitásainak fejlesztését kiemelten kezelte.

20 20 A gazdasági fejlődési lehetőségek folyamatos elemzése, a dinamikusan fejlődő és/vagy perspektivikus tevékenységi területek szakemberek segítségével való azonosítása és a gazdasági élet szereplőinek körében való terjesztése Toszkána Toszkána Olaszország leggyorsabban fejlődő régiói közé tartozik, jelentős exporttal és külföldi működőtőke-vonzással. Az utóbbi időben a gazdaság radikális változáson ment keresztül. Egyrészt a hangsúly a kézművesiparról áttolódott a magas minőségű szolgáltatáson alapuló helyi tőke irányába, másrészt a nagyvállalatokhoz kapcsolódó iparágak kiterjedt hálózatba szerveződtek, kapcsolódva a kisiparhoz. A toszkán helyi kormányzat gyökeresen megváltoztatta politikáját, kialakítva egy, a helyi versenyképesség megőrzését szolgáló támogatást. Ez a stratégia három pilléren nyugszik: a) közös versenyképesség kialakítására való törekvés, amely megerősíti a hagyományos és innovatív cégek versenyképességét, b) a gazdasági versenyképesség ötvözése a társadalmi kohézióval, c) a regionális fejlődés környezeti fenntarthatóságának megvalósítása. A helyi kormányzat bevonja a lakosságot a döntésekbe olyan döntési eljárással, amely mobilizálja a helyi lakosságot. A regionális gazdasági fejlesztési terv egyfajta arany háromszögön alapul, amely a regionális versenyképesség mögött húzódik meg. A háromszög három csúcsa a következő: a regionális ipari körzetek és a vállalati kapcsolatok átalakítása, az innováció támogatása a hagyományos és a modern szektorokban egyaránt, az export, a működőtőke-áramlás és a turizmus elősegítését szolgáló területi marketing növekvő támogatása.

21 21 1. ábra A regionális fejlesztési terv négy tengelye Forrás: OECD (2008) 132. p A fejlesztési terv egyik kulcseleme az, hogy a támogatás célzottjai és kedvezményezettei nem egyedi vállalatok, hanem hálózatok és klaszterek. A támogatások nem közvetlenül a vállalatokat ösztönzik, hanem a gazdasági környezet javítják. Végül figyelembe veszik a társadalmi kohéziót és a környezeti fenntarthatóságot. A hagyományos iparágak fejlesztése során a technológia-transzfer állt a középpontban, amelyet a klaszterek ösztönöztek, és kutatási és fejlesztési bázisokat nyújtottak a cégeknek. Fontos tanulság: az eredményes regionális fejlesztés alapja, hogy pontosan meghatározzák a helyi fejlődés korlátait és lehetőségeit, a fejlesztési terv indításakor minden érintettnek közre kell működni abban, hogy pontosan megállapítsa mit, mikor és kinek kell tennie a fejlődés érdekében. A fejlesztésnek komplexnek kell lennie, egyidejűleg kell szolgálnia a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot. A fejlesztések módszerek közül Zala megye számára alkalmazható fontos elemek a következők lehetnek: A támogatásokat nem feltétlenül a cégeknek kell adni, hanem azok működési feltételei biztosítására kell fordítani; A hagyományos (kézműves) ágazatokban is serkenteni kell az innovációt; A területi marketingtevékenységének komplexnek kell lennie, ki kell terjednie a gazdasági tevékenységre, a működőtőke vonzására és a turisztikai lehetőségek bemutatására egyaránt; Az érintettek aktív bevonása a döntések előkészítésébe mobilizálja a szereplőket a megvalósításra.

22 Baszkföld Az 1980-as években az országrész mély gazdasági válságba került. A kilábalást nagymértékben segítette a helyi gazdaságfejlesztési stratégia, ami három szakaszból állt: Az 1980 és 1996 közötti első szakaszban kínálat-orientált politikát folytattak: kiépítették a tudományos és technológiai alapokat, és a vállalkozó-képesség alapjait. Az 1997 és 2005 közötti második szakaszban a technológiai keresletre koncentráltak, és vállalkozói együttműködést és szektorok közötti kapcsolatokat generáltak. A 2006-ban kezdődött jelenlegi szakaszban az innovatív szellem elterjesztését végzik, az üzleti élet diverzifikálását és a társadalmi versenyképességet erősítik. A megvalósításból érdemes kiemelni a következő elemeket: A tudatosan kiépített tudományos és képzési bázisra alapozva innovációs központokat hoztak létre, ahol a tudományos intézmények és a vállalkozások együttesen működnek; Azokat a cégeket és hálózatokat támogatják, amelyek innovatívak és a dinamikus és/vagy perspektivikus iparágakban működnek; Ipari parkok hálózatát hozták létre; Innovációs ügynökség támogatta a kooperatív kutatási központokat; Regionális alapot hoztak létre az egyetemek és kutatóközpontok támogatására; A kockázati tőkét kiemelten vonták be a fejlesztésekbe, létrehozva egy regionális szervezetet az üzleti angyalok szervezésre és közvetítésére; Tudatosan használták fel az európai uniós forrásokat a fejlesztésekhez; Kiemelten kezelték a KKV-k működését: vezetési, innovációs tevékenység fejlesztése, export-orientáltság kialakítása.

23 23 2. ábra A fejlesztési politika pályája Baszkföldön Forrás: Baszk kormányzati anyagok alapján OECD (2008) 164.p Elvileg a baszk kormányzati tevékenység szinte teljes rendszerét alkalmazni lehetne Zala megyében, mert az az innovációs és működési tevékenység megalapozásától egészen az európai uniós források aktív felhasználásáig terjed. A fenti felsorolás minden elemét adaptálni lehetne.

24 24 2. Regionális elemzés 2.1. Megyei profil: Zala megye gazdaságának értékelése Lakosság, településhálózat, közlekedés A külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésére vonatkozó marketing-stratégia feltételeit nagymértékben meghatározza a megye nagysága, népessége és településhálózata. Zala megye területe 3784 km 2 (Magyarország területének 4,1%-a), ahol 285 ezer ember él (az ország népességének 2,9%-a). Zala megyében két megyei jogú város található: Zalaegerszeg (60 ezer lakossal) és Nagykanizsa 49 ezer lakossal). A településhálózat ezen kívül 8 várost és 248 községet foglal magában. A városok lakosainak száma 1800 és 21 ezer fő között van (Zalakaros, illetve Keszthely). Három város (Keszthely, Hévíz és Zalakaros) idegenforgalmi központ. A településszerkezetet az apró, illetve a kis települések jellemzik. Ebben a vonatkozásban Zala megye a megyék rangsorában Borsod-Abaúj-Zemplén (330 község) és Baranya megye (287 község) után a harmadik helyen áll. A megye lakosságának megközelítőleg 56%-a városlakó, 38%-a pedig valamelyik megyei jogú városban él. A lakosság egyharmada a zalaegerszegi kistérségben, további 22%-a pedig a nagykanizsai kistérségben lakik. Lakónépessége szerint Zalaegerszeg Magyarország 17., Nagykanizsa 20., Keszthely pedig 57. legnagyobb városa. A balatoni kiemelt üdülőkörzet 179 településéből 38 Zala megyében található. Az üdülőkörzethez tartozás előnye, hogy az érintett települések a nemzeti fejlesztéspolitika keretében többletforrásokhoz juthatnak. Csak a két megyeszékhellyel (Zalaegerszegi, Nagykanizsai) rendelkező kistérség esetében haladja meg a népsűrűség a 120 fő/km 2 es értéket. Azaz a többi kistérséget vidékies kistérségnek tekinthetjük az Európai Unió tipizálása alapján. A SZÓRÁSP függvénnyel számított egy településre jutó lakosságszám szóródása 713,25 fő, amely közel kétszerese a megyében az egy községre jutó lakosságszámnak. A megye kistérségeit a TeIR adatbázisának mutatói alapján a kistérségek között az alábbi táblázatban szereplő rangsor állítható fel. A táblázatból jól látható, hogy a megyeszékhellyel, középvárossal és egyben jelentős idegenforgalmi forgalommal rendelkező kistérségek a rangsorolás élén helyezkednek el. Ha e ranghelyekhez hozzárendeljük a komplex fejlettségi mutató értékét, akkor a korrelációs együttható értéke szoros kapcsolatot mutat. 13 E fejezet megírásához a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai és adatbázisa mellett felhasználtuk a következő anyagban található, Zala megyére vonatkozó statisztikákat és egyéb információkat: Vitál Pro Kft.: Zala megye területfejlesztési koncepciója. Helyzetelemzés (v.13). I. kötet. Zala Megyei Közgyűlés, Zalaegerszeg, november 28., 90. oldal.

25 25 A beruházás-ösztönzési marketingstratégia földrajzi hatóköre szempontjából a városok a meghatározók, különös tekintettel a megyei jogú városokra. A decentralizáltan elhelyezkedő községekre nehéz egységes marketingstratégiát kialakítani. 2. táblázat Zala megye statisztikai kistérségeinek ranghelyei TeIR mutatók alapján Kistérség Lakónépesség alakulása ( ) Vándorlási egyenleg ( ) Munkanélküliségi ráta (2010) Adófizetők arány a (2010) Egy főre jutó belföldi jövedelem (2010) Közműolló változás a (2010) Átlagérték alapján a ranghely Hévízi Keszthelyi Lenti Letenyei Zalaegerszegi Nagykanizsai Pacsai Zalakarosi Zalaszentgróti Forrás: TeIR adatbázis adatai Közlekedési szempontból Zala megye Magyarország délnyugati kapuja. Négy szomszédos állam fővárosa (Pozsony, Bécs, Ljubljana, Zágráb) is közelebb van közúton a megyéhez, mint Budapest, ami nem csekély mértékben határozza meg a befektetésösztönzés földrajzi dimenzióit. A külföldi befektetők számára Zala megye közel van mind vezetői, mind piac oldalról nézve. Vezetői oldalról ez azt jelenti, hogy a külföldi menedzserek számára a földrajzi távolság heti szinten elég jól kezelhető (hétfőn jönnek, pénteken mennek). Piaci szempontból pedig jobban megéri Zala megyéből kiszolgálni Nyugat-Európát, mint az ország keleti részéről, főként a közúti szállítás magas költségei miatt. 14 Az EU-csatlakozás nyomán Horvátország is felértékelődik az európai uniós tagállamokban bejegyzett vállalatok számára. Az M7-es gyorsforgalmi út (az EU TENT-T hálózat része) Budapest felől megteremti a közvetlen autópálya-kapcsolatot Zágrábig, illetve a horvát tengerparting. Országos jelentőségű az M7-ről Toronyszentmiklóson keresztül Szlovénia felé kapcsolatot teremtő M70, jelenleg gyorsforgalmi útként kialakítva. Folyamatban van újabb határátkelők létesítése Horvátország és Szlovénia felé. A megyei rendezési terv új főúti kapcsolatok létesítését irányozza elő. Ugyanakkor a megyeszékhely nem kapcsolódik gyorsforgalmi úthálózathoz. Rossz minőségű a megyei jogú városok közötti közúti (és vasúti) kapcsolat. Szombathely és Szentgotthárd elérése nehéz, ez a nagyobb, a megyehatáron átnyúló regionális munkaerőpiac fejlődését is gátolja. 14 Forrás: a részben közölt szakértői interjú.

26 26 Zala megyén a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak haladnak keresztül. A kombinált árufuvarozás nem számottevő. Bár ennek feltételei Nagykanizsán és Lentiben megvannak, bővülésének feltétele a nemzetközi árufuvarozási piac nemzetközi szabályozásának változása. A GySEV fejlesztési tervei számolnak intermodális logisztikai központok építésével Zalaegerszeg-Zalaszentiván térségében, illetve Nagykanizsán. Horvátország július 1-i európai uniós csatlakozása különösen vonzóvá teszi a logisztikai fejlesztéseket. A Zalaegerszegen áthaladó szlovén vasútvonal, amely a Balti-tengert köti össze a szlovákiai nehézipari központokkal, Budapesttel és Koperrel, jelenleg tranzitszállítás szempontjából lényeges. Gazdasági hatását egy Zalaegerszegen létesítendő logisztikai központ javítaná. Az M9-es autópálya megépítése Zalaegerszeget egyrészt a Győr-Pozsony-Bécs háromszöggel kötné össze, másrészt az M1-es autópályához való csatlakozás révén Budapest megközelítését is javítaná. A megyétől távolabb fekvő országok gazdasági szereplői befektetéseit a Hévíz-Balaton Airport Sármellék repülőtér segítheti, amely jelenleg csak charter járatokat fogad. Hosszabb távú működtetéséhez kormányzati szerepvállalásra van szükség Gazdasági teljesítménymutatók Az egy főre jutó GDP tekintetében Zala megye közepesen fejlettnek tekinthető. Az egy főre jutó GDP 2010-ben az országos átlag 76%-a volt, ezzel a 8. helyet foglalta el a megyék rangsorában ben az országos átlag 81%-ával a megye a 10. helyen állt. Zala megye GDP-je 2000 és 2005 között az országos átlaggal megegyező ütemben bővült. Az utóbbi 6-5 évben a GDP növekedési üteme az országos átlagnál alacsonyabb volt, ezáltal nőtt Zala megye lemaradása. A lemaradás fő oka az volt, hogy a globális gazdasági és pénzügyi válság nagyobb mértékben sújtotta Zala megyét, mint az ország többi részét. A vállalati szférát tekintve a gazdasági teljesítmény 2000 és 2010 között bekövetkezett csökkenése megállt, 2011-ben és 2012-ben javulás volt tapasztalható: mind a belföldi, mind az exportértékesítés, mind pedig a nettó árbevétel nőtt. Javult a foglalkoztatottság is. Zala megye Magyarország feldolgozóipari hozzáadott értékében elfoglalt részesedése a évi 2,9%-ról 2009-ben 3,6%-ra emelkedett és 2009 között amíg a feldolgozóipar teljesítménye országos szinten stagnált, addig Zala megyében nőtt. Az ipari munkatermelékenység Zala megyében gyorsabban nőtt az országos átlagnál 2000 és 2009 között. A gazdasági válság nyomán bekövetkezett csökkenés kisebb mértékű volt, mint az országos átlag.

27 27 Az ipari termelés teljesítménye nemzetgazdasági áganként igen eltérően alakult. Általános trendként meghatározható, hogy a gazdasági világválságot követő években lassú növekedés figyelhető meg a szektorok teljesítményének növekedésében. 3. táblázat A hozzáadott érték gazdasági ágak szerint Zala megyében Ágazati kód Gazdasági ág Bruttó hozzáadott érték (millió Ft) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B,C,D,E Ipar F Építőipar G,H,I Kereskedelem; szállítás, raktározás; szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M,N Szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O,P,Q Közigazgatás, védelem; oktatás; humánegészségügyi és szociális ellátás R,S,T,U Művészet és szabad idő; egyéb szolgáltatások Forrás: KSH Kistérségi szinten a megye bruttó hozzáadott értékének nagy része Zalaegerszegre (45%) és Nagykanizsára (30%) jut. A évi szinthez képest a zalakarosi kistérség produkálta a legnagyobb mértékű növekedést az ott megvalósított idegenforgalmi fejlesztések eredményeként. Kiemelkedő még a letenyei kistérség fejlődése is, amely a népesség csökkenése ellenére ment végbe. Zala megyében 2000 és 2010 között a beruházások az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkentek. Zala megye részesedése amíg 2000-ben 2,9% volt az összes nemzetgazdasági beruházásban, addig 2010-ben csak 1,7%. A beruházások csökkenését más oldalról mutatja, hogy a évi érték a évinek mindössze 64,6%-a volt, miközben országos szinten 9%-os növekedést regisztráltak. Az egy főre jutó beruházás 2010-ben az országos átlag 57%-át tette ki. A beruházásokon belül kiemelkedő volt a feldolgozóipari beruházások 2000 és 2010 között 70%-os visszaesése. Ezzel párhuzamosan a feldolgozóipari beruházások aránya az összes beruházásban a évi 47%-ról 2010-ben 21%-ra csökkent. A feldolgozóipar jelentőségének visszaszorulása a gyenge helyi kötődésű, viszonylag mobil telephelyekkel és a megyeszékhelynek, illetve a megye jelentős részének kedvezőtlen külső elérhetőségével magyarázzák. A GDP főbb ágazatok szerinti megoszlását tekintve a mezőgazdaság aránya megegyezik a vidéki átlaggal (Magyarország Budapest nélkül), míg az iparé

28 28 alacsonyabb, a szolgáltató szféráé magasabb annál. Ez utóbbi az idegenforgalmi szolgáltatásoknak tudható be elsősorban. Az idegenforgalom a hévízi, a keszthelyi és a zalakarosi kistérségben koncentrálódik. Jelentős a logisztika súlya Zalaegerszeg gazdaságában annak ellenére, hogy a város földrajzi fekvése és közlekedési kapcsolatai nem túlságosan kedvezőek a logisztikai iparág fejlesztéséhez. 4. táblázat A főbb ágazatok aránya a GDP-ben (százalékban) Mezőgazdaság Ipar és építőipar Szolgáltatások Zala megye 6,0 31,5 62,5 Nyugat-Dunántúl 3,7 31,3 65,0 Vidéki átlag (Bp. nélkül) 6,2 37,3 56,5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Ami a demográfiai és a munkaerő-piaci irányzatokat illeti, a megye népessége 2000 és 2010 között az országos trendekkel összhangban változott. A zalaegerszegi, a hévízi és a keszthelyi kistérség lakosainak a száma nőtt, ezt ellensúlyozta más kistérségek (Lenti és Letenye) népességének csökkenése. A megyéből folyamatos az elvándorlás. Az aktivitási és a foglalkoztatási ráta az országos átlag közelében van. A gazdaságilag aktívak száma második negyedévében 1100 fővel volt alacsonyabb, mint ben. A megyében 2011-ben 59,906 főt foglalkoztattak. A 2010 és 2012 második negyedéve közötti időszakban a munkanélküliségi ráta az országos átlag közelében volt. Igen erős az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása a szakképzett munkaerő esetében. Zala megye aránya Magyarország összes exportjában 2010-ben mindössze 0,75 volt. A kivitel csekély nemzetgazdasági jelentőségét mutatja, hogy az egy főre jutó export árbevétel Zala megyében az országos átlagnak mindössze egynegyede volt. A kivitel Zalaegerszeg és Nagykanizsa mellett Lenti és Letenye kistérségben jelentősebb. A szolgáltatásexport (idegenforgalom) Hévíz, Keszthely és Zalakaros esetében számottevő. A Zala megyével határos országok határvidékén a természeti értékek és a mezőgazdaság dominál. Az ipar és a kereskedelem nem jelentős. Mindez rövid távon nem kedvez a határvidék gazdasági szereplői közötti együttműködésnek. Ami a munkabéreket illeti, a havi bruttó átlagkereset 2011-ben 163,228 forint, a nettó 111,553 forint volt, az országos átlag 77%-a, illetve 79%-a volt. Az egy főre jutó nettó jövedelem is tartósan az országos átlag alatt van, csak hat megyében alacsonyabb a zalaegerszegi értéknél. Megyei összehasonlításban tehát Zala megye komparatív bérelőnyökkel rendelkezik.

29 Fejlesztési források, célok és koncepciók Zala megye az európai uniós forrásokból is részesült, illetve részesül a jövőben. A 2007 és 2013 közötti programozási időszakban a Zala megyében tervezett beruházásokra 10,695 millió forint támogatást allokáltak a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból, jóval többet, mint a 2004 és 2006 közötti 2,342 millió forint. A jelenlegi programozási periódusban előirányzott összegből 8,600 millió forint jutott a vállalkozások közvetlen beruházásainak a támogatására. Mindezt kiegészítette a Nyugat-dunántúli Operatív Program gazdaságfejlesztési prioritása, amelynek keretében 5,277 milliárd forint összegben került sor vállalkozásfejlesztési projektek támogatására Zala megyében. Mindehhez kapcsolódott még a Nemzeti Vidékfejlesztési Program által mikrovállalkozásoknak nyújtott 406 millió forintnyi támogatása. Az összesen 16,962 millió forint támogatás döntő hányada a feldolgozóiparra jutott. A 30-50% közötti intenzitást tekintve ehhez további kétszer annyi saját erő társulhat. Mindebből az következik, hogy Zala megyében a közvetlen állami forrásoknak kiemelkedő szerepe volt a beruházások kivitelezésében. A Nyugat-dunántúli Operatív Programból Balaton kiemelt térségre csak idegenforgalmi célú fejlesztésekre különítettek el forrást. Ebből a keszthelyi, a hévízi és a zalakarosi kistérség profitált. A Hévízi kistérségben a Tó mint gyógyturisztikai központ és környékének komplex fejlesztése a meghatározó elem a támogatott kistérségi projektek esetében. A pályázatok a térség erősségének ( Tó ) és ehhez kapcsolódó vállalkozói szolgáltatások fejlesztését célozták, valamint a fizetővendéglátás, és egyéb turisztikai attrakciók fejlesztési forrásait biztosították. Az ÚMFT időszakban fontos cél volt a térség közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, a közúthálózat felújítása, a közlekedésben az autópálya elérés biztosítása. A kistérségben, az NFT időszakában csak az országos támogatási értékének 7%-az érkezett meg. Az 2007-től önállósodott kistérség az ÚMFT időszakában az országos átlag 94,3%-át tudta sikeres pályázatokkal elérni. A Keszthelyi kistérségben a fejlesztés középpontjában a Balaton és térségének fejlesztése áll, a térség egységének figyelembe vétele mellett. NFT időszakában a térség komplex fejlesztése, egymásra épülő turisztikai projektek támogatása valósult meg a ROP intézkedéseiből. Az ÚMFT időszakában (hasonlóan a Hévízi térséghez) az úthálózat fejlesztése áll a középpontban. Az NFT időszakában a térségbe érkező források az országos átlag 48,6%-át érték csak el. Az ÚMFT időszakában az országos átlaghoz képest 62,79%-kal ítéltek meg több támogatást a kistérség pályázói számára. A Lenti kistérségben a táji adottságokból és hagyományokból eredően meghatározó a térség speciális idegenforgalma, kézműipara, gasztronómiája és agrártermék-struktúrája. Az NFT időszakában az AVOP forrásokból e területeken valósultak meg fejlesztések. A korábbi turisztikai fejlesztések és a magyar-szlovén határ miatt között kiemelt fontosságú a közúthálózat fejlesztése, amelyet a KÖZOP programban megítélt jelentős mértékű támogatás szolgált. A Nyugat-dunántúli Operatív Programban megítélt

30 30 támogatások a termálturisztikai célokat és falusi turisztikához kapcsolódó infrastruktúra (kerékpárutak) fejlesztését szolgálja. A kistérség az országos átlaghoz mérten az NFT időszakában átlagosan 51,8%-os értéket ért el. Az ÚMFT időszakában ez az érték 89,4%. A Letenyei kistérség a köztudatba Zala Zöld Szíve elnevezéssel vonult be. A kistérségnek rendkívül értékes a faállománya, amelyre a faipar épül. A 2004 és 2007 közötti időszakban a támogatások legnagyobb arányban a vidékfejlesztési intézkedéshez kötődtek. Az önkormányzatok és a vállalkozások fejlesztései az alacsony hozzáadott értékkel bíró termékekhez kapcsolódtak. A 2007-től megvalósult projektek egyrészt az ökoturisztikai célok megvalósulását szolgálták, másrészt a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére érkező források is rendkívül meghatározóak. A kistérségbe érkező támogatások értéke az országos átlagos értékhez mérten a két időszakban alig változott, 27%ról 30%-ra emelkedett. A Nagykanizsai kistérségnek az NFT időszakában jelentősen javult a közlekedésföldrajzi pozíciója. A Regionális Operatív Program keretében jelentős infrastrukturális fejlesztés valósult meg a térségben. Új logisztikai központ jött létre, támogatások révén erősödtek a meghatározó bútoripari vállalkozások. Az ÚMFT időszakában a térség építve adottságaira kiemelten kezeli a megújuló energiák hasznosítását; ezt leginkább a 35%-os KEOP pályázati arány is bizonyítja. A Pacsai kistérség 2007-től jött létre a települések kezdeményezésére. A lakosságszám alapján ez a megye legkisebb térsége. A térségben kevés nagyobb lélekszámú település található. Az NFT időszakában a kedvezményezettek önkormányzatok és vállalkozások. Az ÚMFT időszakában több alulról jövő kezdeményezés is támogatásban részesült. Nonprofit szerveztek projektjeik révén elsősorban a térség társadalmi problémáit kívánják kezelni. A térségbe érkező támogatás értéke jelentősen alatta marad az országos átlagnak. A Zalaegerszegi kistérség a legtöbb települést tömöríti, a legnagyobb lakosságszámú térség. A pályázati aktivitás terén a legmeghatározóbb térség. A térségi jellemzők és tradíciók alapján mind az NFT, mind az ÚMFT időszakában a meghatározó ágazat a bútoripar és az ehhez kapcsolódó klasztertevékenység től kiemelt támogatási terület volt a humánerőforrás-fejlesztés elsősorban abból adódóan, hogy a legtöbb képző térségi székhellyel rendelkezve valósította meg a témában nyertes pályázatát től elsősorban a megyeszékhely stratégiájában a vállalkozásfejlesztés került a középpontba. Ehhez kapcsolódik több GOP-os és NYDOP-és megvalósult projekt. A térségbe érkező források nagyságát jól szemlélteti az a tény, hogy NFT időszakában az országos átlaghoz képest a támogatások 30,8%-kal haladták meg az országos átlagértéket. Az ÚMFT időszakában pedig az országos átlag több mint két és félszeresét érő támogatás érkezett a térségbe.

31 31 A Zalakarosi kistérség szintén 2007-ben lett önálló funkcionális kistérség. Mindkét időszakban a támogatások legfőbb célterülete a turisztikai fejlesztés, a gyógyturizmus és a falusi idegenforgalom fejlesztése volt. A térség elmaradottságát és társadalmi problémáit kezelik a HEFOP és TÁMOP projektek a térségben. Az országos átlaghoz mérten a kistérségbe érkező támogatások az országos érték 16-17%-át teszik ki. A Zalaszentgróti kistérség jelentős mezőgazdasági termelési hagyományokkal rendelkezik. A szőlészethez-borászathoz és az almatermesztéshez kapcsolódik az AVOP-os projektek jelentős része. A termálkincsre épülő turizmus fejlesztése is kiemelt cél volt és jelenleg is az a fejlesztések terén. A térségi központban működő funkcionális térségi társulás munkaszervezete elkötelezett a térség fejlesztése iránt. A projektek sikere leginkább ezzel magyarázható. Az ÚMFT időszakában a Regionális Operatív Program intézkedései által biztosított támogatásokat a vállalkozások technológiafejlesztésre és önkormányzatok infrastruktúra-fejlesztésre használták fel. A két időszakban a humán kapacitások fejlesztése azonos arányt képvisel a támogatások között. A hatékony munkaszervezeti munka eredménye, hogy az országos átlagot jelentős mértékben meghaladja a térségbe érkezett támogatások arányértéke. A támogatások fontos szerepet töltenek be a forráshiánnyal küzdő gazdasági szereplők életében. Így a vissza nem térítendő támogatások megszerzése kiemelt fontosságú tevékenységükben. Vizsgáltuk, hogy a pályázók véleménye alapján felmérjem mely tényezők töltenek be fontos szerepet a pályázati döntés meghozatalában. 3. ábra A pályázati döntés tényezői fontossági szempont alapján Forrás: Lambertné Katona Mónika kérdőíves kutatása alapján A két időszak eredménye között eltérés alig tapasztalható. A pályázók rendkívül racionálisan gondolkodtak. Ezt mutatja az első helyre került támogatási intenzitási érték mindkét időszakban. Az ábra jól szemlélteti, hogy az ÚMFT időszakában már nemcsak a pénzügyi támogatás fontos a szervezetek számára, hanem megjelennek a stratégiai

32 32 szemlélet (célok illeszkedése) elemei is, valamint a hosszú távú gondolkodás is (fenntarthatóság). Szakszerű magyarázatokkal ellátó útmutatók, kitöltő programhoz tartozó súgók, illetve az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek is segítik a pályázók munkáját. A pályázatkészítés igen összetett feladat. Bizonyos pályázati intézkedések nemcsak a pályázati rendszerben való jártasságát várják el a pályázat készítőjétől, hanem a speciális szakterületi ismereteket is. Az alábbi ábra teljes mértékben igazolja ezt. Mindkét időszakban a pályázók számára a pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó tervezés és számítás okozta a legnagyobb nehézséget. A 2014 és 2020 közötti időszakban Magyarország 20 milliárd euró kohéziós forráshoz jut az európai uniós költségvetésből, ami 20%-kal kevesebb, mint a 2007 és 2013 közötti időszakban. A Zala megyére jutó források kiszámításához kevés támponttal rendelkezünk. A lakosságszám alapján Zala megye az európai uniós források 3%-ára számíthat, ha figyelmen kívül hagyjuk a források európai uniós alapok közötti megoszlását. Ha 3%-os relatív súllyal számolunk, akkor Zala megye 600 millió euró európai uniós forráshoz juthat 2014 és 2023 között. Ez utóbbi évszámot az magyarázza, hogy a projektek lehúzódása miatt költségvetési periódust követő három évben még van mód az európai uniós források lehívására. Ez 1 EUR = 300 HUF árfolyamon számolva 180 milliárd forintnak felel meg. 5. táblázat Pályázat készítése során nehézséget okozó tényezők Pályázat készítése során nehézséget okozó tényezők rangsora ÚMFT Tényezők NFT átlagos érték Ranghely átlagos érték Ranghely Adatlapon a projektösszegző adatok kitöltése 2, , A pályázó adatainak kitöltése 2, , A pályázó bemutatása 2, , A projekt részletes bemutatása 2, , A várt eredmények meghatározása 2, , Az indikátorok megadása 3, ,45 3. A projekt célcsoportjának meghatározása 3, ,29 5. Tevékenységek ütemezése 2, ,02 9. A projekt költségvetésének összeállítása 3, ,41 4. Likviditási terv elkészítése 3, ,59 2. Pénzügyi számítások elkészítése 3, ,80 1. Kommunikációs terv elkészítése 2, , Fenntarthatóság bemutatása 3, ,20 6. Esélyegyenlőségi szempontok kiválasztása 3, ,06 8. Fenntarthatósági szempontok kiválasztása 3, ,14 7. Nyilatkozatok biztosítása 2, , Tanulmányok elkészítése 2, , Forrás: Lambertné Katona Mónika kérdőíves kutatása alapján

33 33 Egy másik megközelítés abból indul ki, hogy a magyar kormány a 2014 és 2020 közötti időszakban az európai uniós támogatások legalább 60%-át vállalkozásfejlesztésre kívánja fordítani. 15 Ez 12 milliárd euró, illetve 3600 milliárd forint. Ha lakosságarányosan számolunk, akkor ebből 108 milliárd forint juthat Zala megyére. A valóságban megfelelő pályázatok esetén ennél több európai uniós forrás bevonása is lehetséges Humán tőkeképzés, K+F, innováció- és vállalkozásösztönzés A humán tőkeképzést jellemzi, hogy Zala megyében működőképes szakképző intézményrendszer alakult ki. Összesen 17 szakképző intézmény működik. A szakképzési rendszer igyekszik figyelembe venni a vállalatok igényeit. A szakképzési törvény rendelkezései nyomán jelentős koncentráció várható a szakképzési intézményrendszerben a térségi integrált szakképző központok körül. Kiépült a felnőttképzés, a rendszer intézményei együttműködnek a munkaügyi központokkal. Zala megyében több felsőoktatási intézmény is működik, így Zalaegerszegen a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kara, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Zalaegerszegi Képzési Központja, a Nyugatmagyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karának Gépészeti és Mechatronikai Intézete, Nagykanizsán a Pannon Egyetem Nagykanizsai Campusa, továbbá Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Kara. Hátrány, hogy egyrészt nincs egyetemi tudásközpont a megyében, másrészt a felsőoktatási intézmények és a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok gyengék. A képzési rendszer rugalmasabbá válását elősegíti a Képzési Fejlesztési Központok megyei szintű működésűvé válása (2012-től), mivel így a munkaerőigénnyel kapcsolatos felméréseket megyei szinten lehet elkészíteni. Ebből következően pontosabban lehet kiszolgálni a hiányszakmákat, és leépíteni azok a szakmákat, amelyekre nincs szükség. Korábban régiós szempontból mérték fel az igényeket, ami meglehetősen torz eredményekhez vezetett, és nem kedvezett Zala megyének. Az igényfelmérés a vállalkozások személyes megkeresésével jelenleg is zajlik. (Az elektronikus úton történő megkeresés nem hatékony.) Zala megye kutatás-fejlesztési potenciálja gyenge: amíg 2010-ben Magyarországon egy lakosra 3555forint K+F beruházás jutott, addig Zala megyében mindössze 875 forint, ami az országos átlag 25%-a. Az egy lakosra jutó K+F ráfordítás a forintos országos átlaggal szemben Zala megyében forint volt, az országos átlag 14%-a, a Budapest nélkül számított átlag (azaz a vidék) kevesebb, mint egyharmada. Az 1000 foglalkoztatottra jutó szabadalmak száma Zala megyében a Budapest nélkül számolt országos átlag 85%-a. 15 Bucsky Péter Váczi István: Felszívódott 1000 milliárdok. Figyelő, szám, július , o.

34 34 A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében 2007-től a Zala megyei vállalatok 661,5 millió forint innovációs célú támogatásban részesültek. A kedvezményezettek a támogatást döntően a gyártástechnológia fejlesztésére, illetve a megújuló energiához kapcsolódó beruházásokra (például vízi közművek biztonságos üzemeltetése) fordították. Támogatást kapott a Müller kereskedelmi lánc logisztikai bázisának kiépítéséhez. Az innováció-ösztönzés intézménye a Pannon Fejlesztési alapítvány Technológiai Centruma, amely K+F projektek szervezésével és menedzsmentjével, saját kutatási eredményeinek rendelkezésre bocsátásával és saját mérőlaboratóriumával támogatja a vállalkozásokat. Fő profilja a gép- és eszközgyártási technológiák fejlesztése és a gépipari innováció. A bel- és külföldi vállalkozások betelepedését 14 ipari park ösztönzi. A legtöbb Zalaegerszegen és környékén létesült. A Zalaegerszegi Északi Ipari Park és a Nagykanizsai Ipari Park inkubátorházzal együtt működik, az előbbi mechatronikaigépipari innovációs profillal. Az említetten kívül még két inkubátorház működik Zalaegerszegen. Lentiben és Zalaszentgróton van még inkubátorház. A vállalkozásfejlesztést segítő intézmények közé tartozik még a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Zalaszentgrót), a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt., a Pannon Novum Innovációs Nonprofit Kft. (Zalaegerszegen), a Pannon Fejlesztési Alapítvány (Zalaegerszeg, Északi Ipari Park) és a Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület (Nagykanizsai Ipari Park, Inkubátorház). Az ITDH jogutódjának, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak a nyugatdunántúli irodája Győrben, a Vas és Zala megyei információs pontja Szombathelyen található. A vállalkozásfejlesztés intézményrendszeréhez tartoznak még a klaszterek. A klaszter térbeli csomósodást, csoportosulást, fürtösödést jelent), ami a globális verseny kihívásaira adott válasznak is tekinthető. A klaszterek adott iparág nagy volumenű összeszerelést vagy tömegszerű termelést folytató kulcsvállalataira épülnek, amelyek jellemzően exportálnak, illetve a működésük körén kívüli régión túl fekvő piacokon értékesítenek. E nagy kulcsvállalatok tevékenységét segítik a helyi erőforrásokra és infrastruktúrára támaszkodó beszállítók és egyéb együttműködő partnerek, beleértve a befektetés- és gazdaságbarát helyi gazdaságpolitikát. A külföldi közvetlen beruházások eredményeként az utóbbi 15 évben a magyar GDP 0,69-0,89 százalékponttal nőtt gyorsabban. Ez igen jelentős hozzájárulás különösen annak fényében, hogy ugyanebben az időszakban a GDP évi átlagos dinamikája mindössze 2,3% volt Balatoni András Pitz Mónika: A működőtőke hatása a bruttó nemzeti jövedelemre Magyarországon. Közgazdasági Szemle, No 1. pp 1-30.

35 Hazai és külföldi vállalkozások, működőtőke-befektetések A megyében 2011-ben a regisztrált vállalkozások száma elérte a db-ot. A regisztrált vállalkozások között legjellemzőbb vállalkozási forma az egyéni vállalkozás, aránya a válallalkozások között 75,97-os, ezt követi a KFT-ék aránya, részesedésük 2011-ben 14,69%-os volt. Zala megyében 2010-ben a működő vállalkozások száma 19,631 volt. Ebből azonban csak 8,618 volt társas vállalkozás, a 44%-os arány kisebb az országos átlagnál, a Vas megyei értékhez áll közel. A társas vállalkozások száma és aránya a nagyobb népességű és a mezőgazdaság csekélyebb súlyával jellemezhető kistérségekben (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Hévíz) a legnagyobb. A bányászatban, a feldolgozóiparban és az energetikai iparban működő társas vállalkozások több, mint 70%-a a megye nagyvárosai körül kialakított kistérségekre jut (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely). 4. ábra A regisztrált vállalkozások számának megoszlása Zala megyében 2011-ben Forrás: KSH A vállalkozási formák között a mezőgazdaságban és a szolgáltató szektorban meghatározó az egyéni vállalkozások aránya a vállalkozói formák között, átlagosan arányuk a 60%-os részarány képviselik. Az iparban azon belül is a feldolgozó iparban a jellemzőbb társasági forma a KFT. A megyében 2011-ben a vállalkozások 91,33 %-a 1-9 főt foglalkoztatott, 4,76 %-ánal a foglalkoztatottak száma elérte a főt, 2,33 %-uk foglalkoztatott főt, az főt foglalkoztató vállalkozások aránya 1,35%, míg a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások száma elenyésző, mindösszesen 20 ilyen vállalkozás működött a megyében.

36 36 Ami a külföldi működőtőke-befektetéseket illeti, 2009-ben 632, 2010-ben 644 külföldi részesedésű vállalat működött Zala megyében. Zalaegerszeg 50 km-es körzetében közel 50 külföldi tulajdonú nagyobb ipari termelő (nem kereskedelmi) cég van. Nagy részük multinacionális termelő vállalat. A külföldi részesedésű cégek 80%-a kizárólagos külföldi tulajdonban volt. A külföldiek működő gazdasági szervezetekben elfoglalt részesedése Zala megyében alacsonyabb volt a dél-dunántúli és az országos átlagnál. A külföldi befektetések állománya 2009-ben 72,9, 2010-ben 73,3 milliárd forintot tett ki. A nagyobb külföldi vállalatok egy része a relatíve alacsony munkaerőköltségeket kihasználva bérmunkát végez (Flextronics, Car-Inside ülésgyártó üzem stb.). Termelésük konjunktúra-érzékenysége igen nagyfokú. A faiparban működnek helyi kötődésű vállalkozások, Lenti kistérségben. A megyében meghatározó jelentőségű külföldi vállalatok helyi gazdasághoz fűződő kapcsolatrendszere gyenge. Az EU-csatlakozás nyomán erősödik a Horvátország által támasztott verseny a külföldi működőtőkebefektetésekért. 6. táblázat A külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetek aránya 2010-ben Régió Összes működő Külföldi részesedés Ebből külföldi gazdasági szervezet (%) Zala ,2 Nyugat- Dunántúl ,8 Országos átlag ,2 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítások Probléma, hogy Zala megyében nincs egy nagyméretű, húzó erejű termelő multinacionális cég (mint például a Nokia), amelynél a képzett szakemberek el tudnának helyezkedni (a Flextronics International Kft. szerepe leszálló ágban van és inkább betanított munkásokra van szüksége, nem szakemberekre). Gazdasági ágazatonként a külföldi vállalkozások jelenléte igen színes. A vállalkozások száma szerint a legtöbb külföldi működő tőke a megye természeti adottságaihoz illeszkedően a mezőgazdasági és erdőgazdazdálkodás és halászati ágazatba áramlott a megyében 2010-ben. Ezt követi a ingatlanügyek ágazat (18,5 %), a szálláshely és vendéglátás szolgáltatási ágazat (15,22 %), majd őket követi az ipar 12,24 %-os részesedésével. A saját tőkéből a külföldi részesedés aránya viszont az iparban volt a legmagasabb a megyében, ezt követi a szállítás, raktározás ágazat, majd a harmadik helyezet az ágazatok között a humán-egészségügy és szociális ellátás ágazat jelent meg. Figyelmet érdemel, hogy Budapest után Zala megyében, azon belül is főleg Hévízen szerzik a legtöbb ingatlant (házat, illetve telket) a külföldiek, akik szinte kizárólag

37 37 oroszok és ukránok. Az utóbbi időben a norvég és az arab befektetők is megjelentek. A norvégok a nyugdíjas éveiket kívánják itt tölteni, norvég nyugdíjukat magyar árakon kívánják elkölteni. Az arabok a kedvező klíma miatt jönnek ben Seychelle-szigeteki befektetők is vásároltak ingatlan, ezek mögött azonban valószínűleg magyar érdekeltségek húzódnak meg. 17 A megyében nem a legnagyobb értékű tőkevonzó képességel rendelző ágazatokban jelentős a külföldiek részesedése. Azokban az ágazatokban magasabb a külföldi tőkések tulajdoni aránya, mely ágazatokban csak viszonylag kevés számú külföldi tőkés jelenik meg. 5. ábra Külföldi érdekeltségű vállalkozások ágazati megoszlása a vállalkozások száma szerint Zala megyében 2010-ben Forrás: KSH Az adatok közötti korrelációs vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a vállalkozások száma és a külföldi részesedés értéke között szoros kapcsolat mutatható ki. A számított korrelációs együttható értéke: 0, A mélyinterjúkból kitűnik, hogy a Zala megyei telephelyet választó külföldi befektetők legfőbb motivációja a piac- és versenyelőny-szerzés volt. A legfőbb versenyelőnynek a munkaerő alacsony költségszintjét tartották. 17 Baka F. Zoltán: Keleti szellő. Figyelő, szám, 14. o.

38 38 6. ábra Külföldiek részesedése a saját tőkéből Zala megye külföldi érdekeltségű vállalkozásaiban 2010-ben Forrás: KSH Fejlesztési tervek, koncepciók és ösztönzők A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, Zala megyét is érintő országos, regionális és ágazati fejlesztési stratégiák kidolgozás alatt vannak. A balatoni kiemelt üdülőkörzet területére nem készül önálló fejlesztési koncepció. A fejlesztés meghatározó elemeit, beleértve a speciális célokat és projekteket, az érintett megyék koncepciói jelenítik meg. A határ menti együttműködésre vonatkozó tervek sem készültek még el. Ezek egyébként a megyei koncepciók fő elemeire épülnek majd, illeszkedve természetesen az Európai Unió vonatkozó prioritásaihoz. Az országos fejlesztési koncepció szerint Zala megye várható fejlesztési irányai a ig terjedő időszakra a következők 18 : A megyeszékhely bekapcsolása a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba, a közép-európai közlekedési folyosó elemeinek kiépítésével (M9 gyorsforgalmi út, 217-es sz. vasúti vonal) Zala megye a Baltikum és az Adria közötti kereskedelmilogisztikai tranzittérséggé fejlődhet. A helyzeti energiájukat kihasználó térségek gazdasági specializációja: o Zalaegerszeg térsége termelő típusú elektronikai, gépipari és mechatronikai központtá fejlesztése (Harmadik Járműipari és Mechatronikai Centrum). 18 Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Tervezési Hivatal: Nemzeti fejlesztés Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata, Budapest, 2012, 275. oldal.

39 39 o A szlovén-horvát-magyar hármas határnál Nagykanizsa és Letenye térségének nemzetközi jelentőségű logisztikai központtá történő fejlesztése. o Keszthely és Hévíz térségében a gyógyvízkészletre alapozott egészségipar és az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése. o Lenti térségében a gyógy- és gasztroturizmus fejlesztése. Az aprófalvas, periferiális térségek felzárkóztatása (Zalaszentgrót), a vidéki életminőség javítása, a mezőgazdasági termelés és integráció feltételeinek javítása, a vidéki önellátó gazdálkodás, a helyi piacok, az élelmiszer helyi feldolgozása, a falusi turizmus fejlesztése. Az egyetemi potenciál fejlesztése a műszaki, a logisztikai és az agrár felsőoktatás területén, valamint az önálló egyetemi kutató, fejlesztő, innovációs és tudásközpont kialakítása a megyében. A megújuló energiaforrások szélesebb körben történő fenntartható hasznosítása. Ehhez hasonlóak, de valamivel bővebbek és pontosabbak a Zala megye területfejlesztési koncepciójában meghatározott fejlesztési célok. 19 Így a koncepció a jármű-, a gép-, a mechatronikai és az elektronikai ipar mellett megemlíti a hagyományos helyi iparágakat: a fa-, a bútor-, az építő-, az építőanyag-, a textil- és az élelmiszeripart is. Itt is szerepel a kedvező térszerkezeti pozíció, beleértve Horvátország, Szlovénia és Ausztria közelségét, a Nyugat-Balaton és a termálgyógyfürdői klaszterhálózat rekreációs és egészségügyi szolgáltatásrendszere, valamint a városi turizmus. Kitörési pontként definiálják a Szentgotthárd Szombathely Zalaegerszeg- Nagykanizsa tengelyen megvalósuló autóipari beruházást. Zala megye központi városi régióját az egymással komplementer Zalaegerszeg Nagykanizsa - Keszthely háromszög alkotja. Az 1667/2012. (XII: 20.) kormányhatározat a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ kiemelt járműipari központtá nyilvánításáról jogi formába öntötte az átfogó értelemben vett, a különféle előre- és hátrafelé irányuló hatásokkal is számoló ágazati fejlesztési koncepciót. E jogszabály értelmében a kormány egyrészt kiemelt járműipari központtá nyilvánítja a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot. Ennek jegyében Zalaegerszeg, Szombathely és Szentgotthárd térségében a gépipar és az elektronikai ipar fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedéseket prioritásként kezelik. Másrészt a 2014 és 2020 közötti európai uniós programozási időszak 19 Vitál Pro Kft.: Zala megye területfejlesztési koncepciója. Helyzetelemzés (v.13). I. kötet. Zala Megyei Közgyűlés, november 28., oldal. Zala Megyei Közgyűlés: Zala megye területfejlesztési koncepciója. Javaslattevő fázis (1. számú módosított változat) (v.06.), 2013, június 5., 34 oldal.

40 40 tervezésekor be kívánják illeszteni a fejlesztéspolitikába a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ fejlődéséhez szükséges feltételeket. A program legfőbb célja olyan járműipari, gépipari, mechatronikai és kapcsolódó ágazati ipar- és gazdaságfejlesztés megszervezése és megvalósítása, amely lehetővé teszi, hogy a térség nemzetközi versenyképessége a járműipari, elektronikai és egyéb gépipari területeken jelentősen növekedjen, a foglalkoztatás a fejlesztendő ágazatokban tartósan és fenntarthatóan biztosítható legyen. A koordinált térségi iparfejlesztés további célja egy intelligensen szakosodó régió kialakítása a Zalaegerszeg- Szombathely - Szenthotthárd térségben, ahol a járműipari-gépipari-elektronikai gyártóés beszállítói bázis összhangban van brüsszeli S3 (Smart Specialization Strategy) prioritással. 7. ábra A térségi járműipari és kapcsolódó ágazati iparfejlesztései program tartalmi elemei Ehhez olyan világszínvonalú termelési kultúra és modern technológiai környezet kialakítását és fenntartását kell megvalósítani, amely épít az interregionális és nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, valamint a térségi vállalkozások fejlesztésével és bevonásával képessé válik a beszállítói értéktermelési láncokban a hazai részarány és ezen keresztül az ipari export növelésére. Mindennek elengedhetetlen feltétele a műszaki-szellemi bázis (K+F+I, szakképzés, közép- és felsőfokú képzés) jelentős mértékű, az ipari igényekre épülő átalakítása illetve megerősítése, és a gazdaságot támogató infrastruktúra (közlekedési hálózat) fejlesztése a térségben.

41 41 8. ábra A Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ térségi iparfejlesztési program célkitűzés rendszere Verseny-előnyök Hatások Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Társadalmi haszon Gazdasági haszon Életminőség, létbiztonság Élhetőbb környezet Gazdasági érték növekedése Ipari termelés, export növelése Foglalkoztatásbővülés Társadalmi egyenlőség, esélyegyenlőség Termelési és munkakultúra fejlődése Határokon túlnyúló piacbővülés Tőkevonzó képesség növekedése Térség- és városfejlesztés Fejlett idegenforgalom Attraktív település Fenntartható, bővülő térség Fejlett logisztikai térség, mobilitás Versenyképes, rendelkezésre álló munkaerő K + F + I + O Térségi innovációs hálózat, innovációs erő Intenzív műszaki-, tudományos élet, szellemi központ Beszállító- és vállalkozásfejlesztés Hazai részarány növelése a beszállítói értéktermelési láncokban Térségi KKV-k fejlődése Nagyvállalati illeszkedés Magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások Tevékenység-bővítés Létesített és betöltött munkahelyek Munkáltatói attraktivitás Be- és visszatelepülés ösztönzése Színvonalas szolgáltatások Befektetésösztönzés Intelligens közlekedés Versenyképes infrastruktúra Piaci igényeknek megfelelő, korszerű szakképzés Piaci igényeknek megfelelő, korszerű felsőoktatás Színvonalas, összehangolt felnőttképzés Képzés-marketing és pályaorientáció Inaktívak munkaerőpiaci integrálása Gyors innovációs transzfer Korszerű, versenyképes technológiák Működési kiválóság Rugalmas, minőségi termelés Közös piacfejlesztés Innováció erősítése Hazai potenciális beszállítók felkarolása Társadalmi szerepvállalás Együttműködés a képzési vertikumban Környezettudatosság Forrásteremtő képesség Európai színvonalú munkakultúra Kezdeményező, tervezett együttműködés Forrás: TÁMOP C-12/1/KONV azonosító számú projekt Megvalósíthatósági Tanulmánya Ezeknek az elképzeléseknek a döntő hányada, beleértve a prioritásokat is, Zala megye külföldi működőtőke-vonzási képességét is javítja. A prioritások között szerepel befektetés-ösztönzési program kidolgozása a hazai és a nemzetközi nagyvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak előmozdítása érdekében. Ami a működőtőke beáramlásának ösztönzését illeti, példaértékűnek tekinthető Zalaegerszeg városfejlesztési és befektetés-támogató programja. 20 Az európai uniós jogszabályokkal összhangban az önkormányzati rendelet nem tesz különbséget a hazai és a külföldi gazdasági szereplők között. Az önkormányzati rendelet célja többek között vállalkozások Zalaegerszeg területén történő letelepedésének, beruházásainak és fejlesztéseinek támogatása. Ennek érdekében közvetlen és közvetett előnyöket nyújt az arra jogosult vállalkozások, illetve az általuk tervezett beruházások számára. A külföldi befektetőknek a zalaegerszegi önkormányzat 45 részből álló szolgáltatás-csomagot kínál 20 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/2007. (II.9.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg vállalkozásfejlesztési és befejtetés-támogató programjáról. A program valószínűleg központi iránymutatások alapján készült, mert ugyanez vagy hasonló megfogalmazás olvasható más városok vonatkozó programjaiban is.

42 42 (részletesen lásd a Függelék 6.5. pontjában). A szolgáltatások egy része számszerűsíthető (telekár-kedvezmény stb.), másik része nem. Ebből végső soron 4-5 szolgáltatás meghatározó. Az ösztönző-rendszer differenciált, a nagy befektetések kiemelt, a közepes befektetések emelt, a kis befektetések alapszolgáltatás-csomagot vehetnek igénybe. Az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások célja a vállalkozások indítási és működési költségeinek a csökkentése. Ezek közül nagyságrendi szempontból a leglényegesebb a telekárkedvezmény és a telek közműellátásához való hozzájárulás. Az európai uniós jogszabályokra hivatkozva az önkormányzati rendelet megemlíti a beruházási támogatást is. 21 A kedvezmények igénybe vétele a befektetett tőke nagyságától, az árbevétel növekedésének. ütemétől és az új munkahelyek számától függ. A programnak nincs elkülönített forrásfedezete, azaz a zalaegerszegi önkormányzat nem tud közvetlen pénzügyi támogatást adni a program megvalósításához. A külföldi tőkebefektetők felkutatásában és a kapcsolatépítésben a következő szakaszokat és mérföldköveket határozták meg: 1. fázis: Kapcsolatfelvétel, az első telefonos beszélgetés, -en történő kommunikáció-keresés. Ez a szakasz a személyes találkozásig tart. 2. fázis: A kezdeti megnyerés időszaka addig, amíg a befektető személyesen megjelenik Zalaegerszegen. 3. fázis: A város iránti elkötelezettség felépítése, a külföldi tőkebefektető meghozza a döntést a Zalaegerszegen történő gyár, üzem létrehozására vonatkozóan. 4. fázis: A létrehozott gyárban, üzemben elindul a tömeggyártás. 5. fázis: After-care (utógondozás) jellegű tevékenység, A kapcsolatépítés legszűkebb keresztmetszete az 1. fázis. Az említett szolgáltatáscsomagról legkorábban a 3. fázisban lehet tárgyalni. Arról nincs információ, hogy az önkormányzat a helyi iparűzési adó rátájának a mérséklésével ösztönözte volna hazai és külföldi vállalatok betelepedését Zalaegerszegre, illetve a megye többi nagyobb településére. A zalaegerszegi városfejlesztési és befektetés-támogató program a Befektetőbarát Településekért Program keretében készült, amelyben települési önkormányzatok vesznek részt. A program egyik célja, hogy a résztvevő települések megismerjék a befektetők gondolkodásmódját, igényeit, a helyszín kiválasztásának folyamatát és így felkészültek legyenek a befektetők fogadására. Másik célja a befektetés-ösztönzési stratégiája elkészítése, amelyben fel kell mérniük és értékelniük a település adottságait, előnyeit, esetleges hiányosságait, és ezek alapján meg kell határozniuk, hogy mely 21 Az első tapasztalatokról lásd: Kovácsné dr. Antal Anita: A közszféra szerepe a vállalati versenyképesség előmozdításában. Útkeresés és növekedés. A Magyar Tudomány Ünnepe évi tudományos konferencia, Zalaegerszeg, november

43 43 ágazatokra koncentráljanak, illetve honnan várják a befektetőket. A Befektetőbarát Településekért Programban Zala megyéből Zalaegerszegen kívül Nagykanizsa, Zalalövő, Kehidakustány és Lenti vesz részt Határon átnyúló regionális profil Horvátországgal: versenyelőnyök és ösztönözni kívánt egymást átfedő kulcsszektorok A horvát régiók gazdaságának áttekintése A Zala megyével történő határon átnyúló együttműködés szempontjából a földrajzi fekvésből adódóan három horvát területi egység: Muraköz, Varasd és Koprivnica- Križevci (Kapronca-Körös) megye jöhet szóba. Az alábbiakban ezeknek a megyéknek a gazdaságát mutatjuk be. A szóban forgó horvát megyékről igen kevés információ áll rendelkezésre a kutatócsoport tagjai által beszélt nyelveken (magyar, angol, német), vélelmezhető, hogy a horvát nyelvű szakirodalom bőséges. Muraköz Horvátország legkisebb, viszont legnagyobb népsűrűségű és leggazdagabb régiója vagy megyéje. Észak-nyugaton Szlovéniával, keleten Magyarországgal, délen Varasd megyével, dél-keleten Koprivnica-Križevci megyével határos. Mintegy 30 km széles szlovén területi sáv választja el Ausztriától. Az Alpok és Pannónia között elfoglalt fekvése és a rajta keresztülhaladó útvonalak miatt Horvátország északi kapujának is nevezik. A megyeszékhely Csáktornya, a megye legnagyobb városa Varasd. Zágráb, a horvát főváros mintegy 90 km-re fekszik Csáktornyától észak-nyugatra. Nagykanizsa és Graz is közel van hozzá. Muraköz megye közlekedési csomópont is. A megyét keresztülszelő utak és vasutak több közép- és kelet-európai országot kötnek össze Varasddal, Zágrábbal, Karlováccal és Rijekával, illetve a horvát tengerpart többi részével. Az 1991-ben épített A4 autópálya mintegy 21 km-en keresztül követi a megye határait. Az autópálya Magyarországot köti össze Zágrábbal. Zágráb közelében az A4 autópálya csatlakozik az A1 autópályához, amelyről a tengerparti települések, valamint az A3 autópályához, amelyről Szlavónia déli része, illetve a szerb határ érhető el. Csáktornya mellett (Pribislavec falu) füves kifutópályával rendelkező repülőtér van könnyű motoros és vitorlázó repülőgépek számára. Folyamatban van egy híd építése a Mura folyón, amely a magyar oldalon Kerkaszentkirályt, a horvát oldalon Podturent köti össze. Csáktornya mind vasúton, mind közúton könnyen megközelíthető. A várost a megye többi településével fejlett tömegközlekedés köti össze. A régió ipari foglalkoztatottainak a száma 22 ezer fő, a foglalkoztatottak 60%-a nagyobb vállalatokra jut. A megyét egyébként a kis- és középvállalatok dominanciája jellemzi. Az 1960-as évek végétől és az 1970-es évek elejétől több mint 17 ezer munkavállaló hagyta

44 44 el a régiót és talált munkát főleg Ausztriában, Németországban és Svájcban. A mezőgazdaságra jut a foglalkoztatottak 12,7%-a, ez meghaladja az országos átlagot. A megye gazdaságában a mezőgazdaság még mindig jelentős szerepet játszik. Az összterület 51%-a mezőgazdasági művelésű terület, amelynek több mint a felet szántóföldek és kertek adják. A növény- és állattenyésztés sok ember számára jelent kiegészítő jövedelmet, így direkt, illetve indirekt módon a népesség 12,7%-a köthető a mezőgazdasági tevékenységhez. A legfontosabb mezőgazdasági kultúra a burgonya, a kukorica, a gabona és a repce. A felső Muraközben dominál a szőlészet es a gyümölcstermesztés (alma es szilva). Az állattenyésztésben a legjelentősebb a szárnyasok tenyésztése, a sertés- és a marhatenyésztés. Az utóbbi időben csökkent az állatállomány, ezen belül legnagyobb mertekben a lóállomány zsugorodott. Innen származik az elsősorban vontatásra használt muraközi lófajta. A régió legnagyobb élelmiszeripari vállalatai közül AgromeĎimurje, Čakovečki Milnovi (Csáktornyai Malmok) és Vajda említhető. Az előbbi kettő gabonatermesztéssel és feldolgozással, az utóbbi állattenyésztéssel és húsfeldolgozással foglalkozik. A METSS (korábban Trgocentar) napi közszükségleti cikkeket áruló üzleteket működtet. Csáktornyán több külföldi nagyvállalat működtet szupermarketet és bevásárlóközpontot. A Muraköz erdőterülete egyre kisebb. Az erdővel borított terület csak 90 km 2, ami a megye összterületének 13%-a. Az erdők közül a legnagyobb a murščaki erdő, amely Domašinec i Donji Hraščan körül terül el. Az erdőgazdálkodáshoz és az idegenforgalomhoz egyaránt kapcsolódik a vadászat. A megye 600 km 2 vadászterülettel rendelkezik. A vadászok jellemzően Olaszországból, Ausztriából és Németországból jönnek. A vadászat a természetvédelemhez is hozzájárul. Az összes muraközi vadász tagja a Zeleno MeĎimurje (Zöld Muraköz) elnevezésű szervezetnek is. A feldolgozóipar Csáktornyán és környékén, valamint a megye dél-keleti részén a legfejlettebb, ahol a nagyobb települések találhatók, amelyek a munkaerőt és a piacot is biztosítani tudjak Csáktornya iparát a textil- és ruházati termékek gyártása, a cipőipar, az élelmiszeripar és a fémfeldolgozás fémjelzi. MeĎimurska trikotaža Čakovec vagy MTČ az egyik legsikeresebb textil- és ruházati ipari vállalat Horvátország északi részén. Ismertebb textil-ruházati cég még a Čateks és a Modeks. A legnagyobb cipőipari vállalat a Jelen és a Meiso. A csáktornyai székhelyű Zrinski nyomda- és kiadóvállalat a legnagyobb a megyében, sőt Horvátország északi részét. A könyvnyomtatásban jelentős a piaci részesedése Horvátországban. Említést érdemel még a fémfeldolgozás és a PVC-termelés a régióban. A vegyipart a Meplast és a Muraplast vállalat képviseli. A Dráva hordaléka képezi az építőanyag-ipar nyersanyagbázisát (sóder, homok és agyag). Jelenleg mintegy 10 helyszínen folyik kavicsbányászat. Néhány elhagyott bánya

45 45 helyén keletkezett tóra ráépült az idegenforgalom. A legjelentősebb a Totovec falu közelében lévő. A legnagyobb építőipari vállalatok közé a Ferro-Preis, a TMT, a Tehnix, Meplast, a Muraplast, a Tegra és a Beton tartozik. A kosárfonás hagyományos kézműipari ágazat a régióban, a legnagyobb vállalat a MeĎimurjeplet. A kosarakon kívül fonott széket, kisbútort és dekorációkat is gyárt. A kézműves termelésben fontos szerepe van a fűzfavesszőnek és a kukoricacsuhénak. Ezeken túlmenően nádat és bambuszt használnak nyersanyagként. A megyében szénvagyon is található, a készlet mennyiségét 200 millió tonnára becsülik. A szénbányászat 1946 és 1972 között a régió gazdaságának szerves része volt, de a kitermelés nem volt nyereséges, ezért az 1970-es évek elején megszüntették. A gazdaságos kitermeléshez új technológiákra és bányászati eljárásokra lenne szükség. Križovec falu az egyetlen hely a világon, ahol a folyó fenekéről kézzel is lehet szenet a felszínre hozni. A Mura és a Dráva medrében arany is található. Egy 1955-ben végrehajtott geológiai felmérés szerint a Drávában az arany koncentrációja 2,5 és 24,4 mg/m³, de esetenként elérheti a mg/m³ értéket. A megyében találtak Horvátországban először földgázt és kőolajat. A kitermelés ban kezdődött. Földgázt Mihovljanban, egy Csáktornya melletti faluban bányásznak. A Mursko Središće melletti kőolaj-finomítóba csővezetéken érkezik a zömmel importált kőolaj. A Dráván három vízi erőmű van két tározóval. Az utóbbiakat a vízállás szabályozására és öntözésre is használják. A megye geotermikus energiaforrásokkal is rendelkezik, de a nyereséges gazdasági hasznosítás még várat magára. A régió déli határa közelében két vízi erőmű működik a Dráván. Megemlíthető még, hogy a megyében 60 üzleti zóna található, de közülük csak 43 működik, ebből 16 megtelt, 27 zóna pedig még vár vállalatokat, illetve befektetőket. Az európai uniós csatlakozással az üzleti zónák szabályozása is EU-konformmá vált. A megyében 148 európai uniós projektet hajtottak végre az előcsatlakozási programok keretében összesen 53 millió euró összegben. A 2005 és 2012 közötti időszakban 76 határon átnyúló projektet fejeztek be 26,7 millió euró összegben. Varasd megyét északról a Dráva, nyugatról pedig a szlovén határ fogja közre. A Dráva mellett legfontosabb folyója a Bednja, amely nyugat-keleti irányban szeli át a megyét. Területének északi részét a Dráva menti síkság képezi, a megye többi részén a Zagorje hegyei, az Ivánscsicai-hegység és a Kalnik-hegység terül el. Teljes területe 1261 km², lakosainak száma 190 ezer fő. A megyeszékhely neve szintén Varasd. A megyeszékhely egyike azon kevés horvát városnak, amelyet közvetlenül nem érintett az évi háború. A Varteks textilipari nagyvállalat mellett itt található a Vindija az országos jelentőségű élelmiszeripari vállalat.

46 46 Fejlett az információ-technológiai, a fémfeldolgozó és az építőipar. Varasd idegenforgalmi központ is, főleg nyáron látogatják a turisták nagy számban. Koprivnica-Križevci megye elnevezése a két legnagyobb város: Koprivnica és Križevci nevéből származik. A megyét észak-déli irányban átszeli az A4-es autópálya (európai számozása E65), amely a magyar határtól Muracsány felől Zámlakánál lép a megye területére, elhalad Varasd, Varasdfürdő és Novi Marof mellett, majd délen Tkalecnél hagyja el a megye területét. Az autópálya biztosítja a leggyorsabb közúti összeköttetést a megye fontosabb városai és délre Zágráb, valamint a tengerpart, északra pedig Budapest irányába. A megyét nyugat-keleti irányban szeli át a Dráva menti főút, amely nyugatra Maribor, keletre pedig Eszék felé biztosítja a közúti összeköttetést. Itt halad át a 19. században kiépített Budapest-Zágráb vasútvonal is, melynek további fejlesztése és korszerűsítése még várat magára. A legfontosabb iparágak közé a fémfeldolgozás, az élelmiszer- és a gyógyszeripar tartozik Következtetések Zala megye számára Horvátország július 1-én történt csatlakozása az Európai Unióhoz hosszabb felkészülési folyamat eredménye. A horvát csatlakozási szerződés hatályba lépése nyomán egyrészt javul a jogbiztonság, mivel az európai uniós jogrendszer hatálya Horvátországra is kiterjed. Ennek nyomán mérséklődnek a gazdasági tranzakciókhoz kapcsoló különféle kockázati felárak. Másrészt megszűnt a vámellenőrzés a magyarhorvát határszakaszon, ami mindkét ország gazdasági szereplői számára nagy könnyebbség. Horvátország csatlakozása a schengeni egyezményhez, amit két éven belül várnak, az útlevél-ellenőrzés megszűnésével a két ország közötti munkaerőáramlást is kedvezően fogja befolyásolni. A korábbi bővülések tapasztalatai alapján megalapozottan várható a Magyarország és Horvátország közötti külkereskedelmi forgalom dinamikus bővülése. A határokon átnyúló regionális együttműködés lehetőségeit és korlátait kiemelkedő mértékben határozza meg a földrajzi fekvés, a közlekedési infrastruktúra és a gazdasági szerkezet. Ami a földrajzi fekvést illeti, mind Zala megye, mind pedig a három szomszédos megye alkalmas földrajzi közvetítő funkciók ellátására, így regionális értelemben egyrészt Zala megye Magyarország többi része, a horvát megyék a jugoszláv utódállamok felé. Másrészt mindkét terület fontos és nagy forgalmú nemzetközi vasút- és közútvonalak kereszteződésében fekszik, amihez nemzetközi közvetítő funkció betöltése kötődik. A regionális és nemzetközi földrajzi közvetítő funkció kiaknázását a vasúti és a közúthálózat teszi lehetővé. Az úthálózat vonalvezetése és minősége tekintetében a horvát megyék előnyben vannak Zala megyével szemben. A bilaterális gazdasági

47 47 kapcsolatok fejlesztését javítaná a Zala megye és a horvát régió közötti közlekedési infrastruktúra fejlesztése, felértékelése. Zala megye és a három horvát megye gazdasági szerkezete nagymértékben kompetitív, azaz egymással versenyző, nem pedig egymást kiegészítő (azaz komplementer). Általános értelemben kedvező mind Zala megye, mind a horvát régiók természeti erőforrásokkal való ellátottsága. A természeti erőforrásokon belül jelentős az agrárpotenciál és az arra épülő, azaz a helyi nyers- és alapanyagokat feldolgozó élelmiszeripar. Az agrárpotenciálhoz kapcsolódik a kiterjedt erdőterület és azzal összefüggő erdőgazdálkodás, amire egyrészt az idegenforgalom részeként a vadászat, vadászati turizmus, másrészt a fafeldolgozás, a bútor- és a nyomdaipar épül. Megjegyzendő, hogy Zala megyében a fafeldolgozó és bútoripar fejlettebb, mint a jelentős kézműipart is magáénak tudható horvát régióban. Mind Zala megyében, mind a horvát régióban számottevő az építőanyag-ipar. A különbség az, hogy a Zala megyei építőipar magasabb feldolgozottságú termékeket állít elő. Mindkét területen folyt, illetve folyik szénhidrogén-kitermelés. Feltételezhető, hogy Zala megyéhez hasonlóan a horvát régióban sem megyei, hanem országos szinten döntenek ebben az iparágban az érintett nagyvállalatok. A horvát régióban jelentősebb a könnyűipar, míg Zala megyében nagyobb a súlyuk a műszaki szempontból korszerű gép-, jármű- és elektronikai ágazatoknak. Ezzel szemben a vegyipar talán kiterjedtebb a horvát régióban, mint Zala megyében. A termékegységre jutó munkaerőköltség alacsonyabb Horvátországban, mint Magyarországon. A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy nem utolsó sorban az EUcsatlakozásból adódó tényleges és pszichológiai előnyök, továbbá az alacsonyabb általános gazdasági fejlettségi szint, alacsonyabb termékegységre jutó munkaerőköltség, valamint a gazdasági szerkezet sajátosságai miatt a horvát régiók fejlődési lehetőségei és perspektívái kedvezőbbek, mint Zala megyéi. Az EU-csatlakozást követő egy-két évben megnőhet a Horvátországba, azon belül a magyar határ menti régióba irányuló külföldi működőtőke-befektetés. Az alacsonyabb egy főre jutó GDP miatt a támogatás-intenzitás mértéke is meg fogja haladni a Zala megyei 30%-ot. Ugyanezen ok folytán az európai uniós fejlesztési forrásokból is többet kap a horvát régió, mint Zala megye. A várhatóan növekvő beruházások és gyorsuló gazdasági növekedés valószínűsíthetően Zala megyétől divergáló irányzatokat fog táplálni. Más szavakkal: erősödik a horvát régió elszívó hatása, a külföldi közvetlen befektetésekért folyó verseny, és egyrészt nem Zala megyébe megy a külföldi tőke, hanem a horvát régiókba, másrészt nem a horvát tőke keresi a befektetési lehetőségeket Zala megyében, hanem fordítva. A horvát régió nem utolsó sorban dinamizmusából adódó vonzerejét illusztrálja, hogy Zala megyében keresnek munkaerőt varrodai munkára. Zala megye talán a logisztikai bázisok terén rendelkezik versenyelőnnyel a horvát régióval szemben. Ezek fejlesztéséhez célszerű külföldi tőkét bevonni.

48 48 Gazdasági együttműködési lehetőségek természetesen vannak, de nem olyanok, amelyek e tanulmány profiljába illeszkednek. Így például össze lehet hangolni a két régió idegenforgalmi stratégiáját és fejlesztését (összehangolt programkínálat stb.), amiből szinergikus hatások realizálhatók. Ugyancsak vannak lehetőségek az együttműködésre a fafeldolgozásban és az építőanyag-iparban. Végül javíthatják az együttműködés feltételeit azok az európai uniós programok, amelyek a határon átnyúló együttműködést finanszírozzák. A mélyinterjúk alapján a Zala megyei szakemberek jobban együtt tudnak dolgozni horvát kollégákkal, mint osztrákokkal.

49 49 3. A külföldi működőtőke-befektetések elemzése 3.1. A működőtőke-vonzás szempontjából lényeges Zala megyei ágazatok és tevékenységek elemzése A külföldi működőtőke-vonzás szempontjából lényeges ágazatok és tevékenységek elemzésekor egyrészt a vertikális típusú gazdaságfejlesztés követelményeiből indulunk ki. A vertikális típusú gazdaságfejlesztés esetében a rendszerint helyi természeti erőforrásokra, szakértelemre, gyártási hagyományokra alapozva kerülnek kiépítésre egymásra támaszkodó, egymást input és output oldalról kölcsönösen támogató, magasabb feldolgozottsági fokot eredményező termelési és szolgáltatási vertikumok. E stratégia célja a termelt javak vagy nyújtott szolgáltatások hozzáadottérték-tartalmának emelése mindegyik vertikumban. Természetesen ez a stratégia épít a régió komparatív előnyeire és az egyes vertikumok közötti szinergikus hatásokra. A meglévő és potenciális szinergikus hatásokra jó példa a sármelléki repülőtér, amely kiszolgálja az egészség- és gyógyturizmust, valamint a hozzá kapcsolódó egészségipart (fogászat, szájsebészet, plasztikai sebészet, balneoterápia, gyógyvíz- és gyógyászati iszapfeldolgozás stb.) Emellett a jövőben támogathatja a térség pénzügyi, műszaki és agrártudományi kutatási, fejlesztési és innovációs potenciálját. Zala megye hosszabb távú gazdasági fejlődési lehetőségeit hátrányosan érintette két, a megyei döntéshozók kompetenciáján kívülálló tényező. Az egyik a katonai költségvetés zsugorodása, ennek nyomán a hadsereg leépítése a rendszerváltás után. A katonai megrendelések ugyanis jelentős mértékű keresletet támasztottak különféle áruk és szolgáltatások iránt. A ruházati ipar például a hadsereg igényeire épült. Az más kérdés, hogy az import liberalizációja, illetve a kínai áruk erősödő versenye nehéz helyzetbe hozta a ruházati ipart. A katonai megrendelések fennmaradása révén a ruházati ipar kaphatott volna valamennyi időt a megváltozott feltételekhez történő alkalmazkodásra. A másik, a megyei döntéshozóktól független tényező a szénhidrogén-ipar visszaszorulása. A kőolajkészletek jórészt kimerültek. A földgázt igen költséges eljárással lehet kitermelni. A szénhidrogén-kutatás és kitermelés szabályozása, a beruházási és termelési döntések egyébként is a Zala megyei vezetés hatáskörén kívül vannak. Ráadásul a földgáz a termálvíz-készletek közelében van, kitermelése tönkreteheti a termálvíz-készleteket. A jelenlegi költségviszonyok között a termálvíz értékesebb, mint a nehezen kitermelhető földgáz. Megemlíthető még, hogy a húsipar válsága súlyosan érintette Zala megyét. A Zalahús fő tulajdonosa kiszállt a vállalatból. Több húsfeldolgozó és hűtőház a hitelező bankok tulajdonába került (a legfőbb hitelező bank a CIB Bank Zrt. volt), amely számottevő

50 50 leépítést hajtott végre. Megjegyezzük, hogy a megye agrárpotenciálja jelentős, az itt előállított mezőgazdasági termékek feldolgozására a helyi kereslet kielégítése végett szükség van. A természeti erőforrások között megemlíthető még egyrészt az agyagvagyon, amelynek kiaknázására építőanyag-ipar épült. Az építőipar hosszú ideje tartó válsága azonban az építőanyag-iparra is rányomta bélyegét. Másrészt fontos az erdőn, mind természeti erőforráson, az azt hasznosító erdőgazdálkodáson, illetve fakitermelésen és feldolgozáson alapuló fa- és bútoripar. Végül a fém- és fémfeldolgozó ipar részben a megyén kívüli természeti erőforrásokra és alapanyagokra támaszkodik. Zalaegerszeg hosszú távú fejlődése szempontjából kedvező a Vas megyéhez tartozó Szentgotthárdhoz és Szombathelyhez viszonylag közeli fekvés. A három város körzetében jöhet létre a harmadik járműipari, gépipari és mechatronikai központ Magyarországon ben kezdődött és jelenleg is folyik egy koordinált együttműködésen alapuló térségi iparfejlesztési program kidolgozása III. Járműipari és Mechatronikai Központ címmel, amelynek időhorizontja 2020-ig terjed. Az idegenforgalmi vonzerő szintén a természeti erőforrásokhoz és természeti adottságokhoz kapcsolódik. Az idegenforgalmi vonzerő leglényegesebb elemeit a gyógyés termálfürdők, az egészségturizmus, a természeti és kulturális örökség és az ahhoz kapcsolódó rendezvények, a szabadidő aktív eltöltési lehetőségei, a falusi turizmus, a gasztronómia és a borkultúra képezi. Ezek közül meghatározó jelentőségűek a természeti adottságok és erőforrások. Az idegenforgalmon belül a súlypont a Balatonról a gyógyvíz, illetve a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokra helyeződött át. Fontos lehet még az erdő- és az azzal összefüggő vadállományra támaszkodó vadász-, illetve a vizekre épülő halászturizmus. A komparatív előnyökkel kapcsolatban összefoglalásként megállapítható, hogy Zala megye földrajzi fekvése lehetővé teszi közvetítő szerepkör ellátását Ausztria, Szlovénia és Horvátország felé. Bár Zala megye nagy részének elérhetősége nem túl jó, az M7-es autópálya és a magyar-horvát-szlovén összeérő gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése kedvező feltételeket teremt egy logisztikai zóna kialakulásának a három ország határának közelében. Ebből a szempontból különösen számottevő versenyelőnyökkel rendelkezik a letenyei és a nagykanizsai kistérség. A természeti adottságok és erőforrások közül a gyógy- és termálvíz leglényegesebb, ezzel összefüggésben az egészségturizmus mindinkább felértékelődik a balatoni idegenforgalommal és a turizmus más területeivel szemben. A termálvíz jelenleg értékesebb, mint a másik természeti erőforrás, a nagy költséggel kitermelhető földgáz. A termálvízhez kapcsolódik a geotermikus energia, ami szintén hasznosítható. Az építőanyag-ipari és a mezőgazdasági nyersanyagokkal való ellátottság szintén kedvező,

51 51 a keletkező biomassza szintén hasznosítható energiatermelésre. Az erdőkhöz és az élővizekhez vadász- és halászturizmus kapcsolható. A humán tőkeképzés keretében Zalaegerszegen és Nagykanizsán a gépiparhoz, Keszthelyen a mezőgazdasághoz kapcsolódó felsőfokú képzés folyik, emellett a BGF gazdasági területen képez szakembereket, akik minden iparágban és szolgáltató tevékenységben alkalmazhatók. A humán tőkeképzéstől elmarad a megye kutatásfejlesztési és innovációs potenciálja. A vállalkozásfejlesztés és ösztönzés, valamint a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésének intézményrendszerétől elmarad a vállalkozói tevékenység és a külföldi befektetések színvonala A nyolc kiválasztott külföldi befektetővel készített mélyinterjúk összefoglalása Eredeti elképzeléseink szerint minden olyan iparágból kerestünk interjúalanyt, amelyet a működőtőke vonzása szempontjából célterületként jelöltünk meg. A kijelölt vállalatok egy része elsősorban a nagyvállalati kategóriába tartozó cégek nem vállalta az interjút, vagy nem tudott kompetens személyt ajánlani az interjúhoz, vagy elfoglaltságaik miatt nem értek rá a beszélgetésre. (Ezek a megkeresett cégek: GE Hungary Zrt., Coca-Cola HBC Magyarország Kft., ADA Hungária Bútorgyár Kft., Flextronics International Kft.) Így az interjúkészítésből kimaradt az elektronikai ipar és az idegenforgalom. Az interjúalanyok között nincs kisvállalkozás, mivel véleményünk szerint a működőtőke beáramlás döntően a közepes és nagyvállalatok területén járhat sikerrel. A kisvállalkozások fejlesztését szerintünk döntően hazai tőkeforrásokra támaszkodva lehet serkenteni. Mélyinterjút az alábbi vállalatokkal készítettünk. A mélyinterjúk augusztus 8. és 29. között a vállalatok telephelyein készültek. Az interjúkat készítették: Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó, BGF GKZ, főiskolai docens, Dr. Antal Anita, BGF GKZ, főiskolai docens, Deákné Gál Anikó, BGF GKZ, adjunktus.

52 52 6. táblázat Vállalati mélyinterjúk listája A cég megnevezése A cég székhelye/telephelye Ágazat 1. Creaton Hungary Kft. Lenti Építőanyag-gyártás 2. Gartner Intertrans Szállítmányozás és raktározás Zalaegerszeg Hungaria Kft. (logisztikai szolgáltatás) 3. HEAT GÁZGÉP Gázipari Gépgyár Kft. Nagykanizsa Jármű- és gépgyártás 4. Kanizsa Trend Kft. Nagykanizsa Fafeldolgozás és bútorgyártás 5. Knauf Kft. Alsónemesapáti Építőanyag-gyártás 6. Femat Hungária Kft. Csesztreg Jármű- és gépgyártás 7. Hoffmann Carbon Kft Csesztreg Jármű- és gépgyártás 8. Zalai HUKE Hulladékkezelési Kft. Zalaegerszeg Hulladékgazdálkodás Az interjúk során megkérdezett vállalatok az alábbi szempontok szerint csoportosíthatók: Ágazati besorolás A kiválasztott iparágak közül szerepel interjúalanyként a logisztika (szállítás), a faipar (bútorgyártás), az építőanyag-ipar (kerámia, szigetelőanyag-gyártás) és a gépgyártás. A működőtőke-befektetés típusa az interjúkban szereplő cégek a működőtőke-befektetés mindegyikét reprezentálják: két esetben zöldmezős beruházásra került sor, a többi lényegét tekintve átvételes beruházás, vagyis korábban működő cégek felvásárlása történt többnyire privatizáció keretében. Ez utóbbiak azonban további két altípusra bonthatók: az egyik típusra az jellemző, hogy a korábbi tevékenységet folytatták, és a meglévő termelési kapacitásokat fejlesztették, beillesztve azt egy nagyobb cégcsoport keretébe, így a termelés és az értékesítés is jelentősen megváltozott. A másik altípus lényegében barnamezős beruházásnak tekinthető, mert az átvétel elsősorban a telephelyre irányult, és csak részlegesen történt meg a tevékenység folytatása. Ezekben az esetekben olyan cégek átvételére került sor, amelyek már nem folytattak termelő tevékenységet. Csaknem mindegyik cégre jellemző, hogy a keletkező profitot újra befektették, illetve tulajdonosi kölcsönből fejlesztettek. A beáramlás időpontja: az átvételes befektetések döntően az 1990-es években megvalósuló privatizációs folyamat során történtek meg. A zöldmezős

53 53 beruházásokra 1997-ben illetve 2002-ben került sor, vagyis a privatizációs folyamatok lezárulása után, egészen más szempontok alapján. A befektetés mérete alapján többnyire közepes vállalatokat vizsgáltunk, de akad közöttük olyan is, amelyik árbevétele és a foglalkoztattok száma alapján nagyvállalkozásnak minősül. A befektetés indítékai alapján az alábbi tényezők játszottak szerepet: o Mindegyik befektető piacszerzési, növekedési célból érkezett Magyarországra. o A befektetéseket az 1990-es években az olcsó munkaerő, az alacsony ingatlan és átvételi árak, valamint az adókedvezmények ösztönözték. o Néhány esetben a hazai szereplők tudatos befektető-keresési tevékenysége is meghatározó szerepet játszott. Ezek közül érdemes kiemelni a település polgármesterének aktivitását és a testvérvárosi kapcsolatok kihasználását. o A befektetők nem minden esetben rendelkeztek magyarországi kapcsolatokkal, tapasztalatokkal ez a vizsgált esetek kb. felére érvényes. A többiek viszont régi üzleti ismereteik alapján választották Magyarországot. A megkérdezett cégek finanszírozási politikáját az alábbiak jellemzik: o A cégek többsége nem veszi ki a nyereséget osztalékként, hanem a magyarországi vállalkozás fejlesztésére fordítja. o Többségük nem vesz igénybe külső forrásokat, hanem az anyacég tulajdonosi hiteleiből végzi a bővítéseket. A saját forrásoknál nagyobb mértékű bővítést nem hajtanak végre. o EU-s forrásokat csak kivételesen vesznek igénybe, mivel ez jelentős fenntartási kötelezettséget ró a vállalkozásra. A mélyinterjúk során megkérdeztük a cégek véleményét a növekedésüket akadályozó és támogató tényezőkről. A kérdezés során egy 5 fokozatú Likert-skálás értékelést alkalmaztunk (1=egyáltalán nem jellemző, 5=teljes mértékben jellemző). A válaszokból a következő kép bontakozott ki: A megkérdezett nyolc Zala megyei vállalat szerint a növekedését leginkább akadályozó tényező a recesszió (átlagpontszám=4,25), a képzett szakemberek hiánya (4,13), és az állami szabályozás kiszámíthatatlansága (3,88) (9. ábra). Az adatok szórása arra utal, hogy különösen egységes a mintában szereplő vállalatok véleménye a recesszió vonatkozásában (szórás=0,66) és a képzett szakemberek hiányának megítélésében (szórás=0,78).

54 54 Legkevésbé jelent növekedési akadályt az alkalmazott technológia alacsony színvonala (átlagérték=1,38), a szervezeti rendszer hiányossága (1,88). Nem okoz problémát a megkérdezett társaságoknál az állami támogatások hiánya, a belső vezetési hiányosságok, a termékek alacsony versenyképessége, valamint a tőkehiány (2,00). Érdekesség, hogy nagyon egységes a megkérdezettek véleménye a társadalmi értékrendszer, kulturális, szociális normák megítélésében (átlagérték= 2,55; szórás=0,66). A vállalati sikertényezők élén a mintában szereplő társaságok véleménye alapján a megfelelő termék vagy szolgáltatás áll, amely a fogyasztók számára a versenytársaknál jobb megoldást kínál (átlagérték 4,75). A siker további elemének minősül az elegendő saját vagy idegen tőke a vállalkozás finanszírozásához (4, 25), valamint a helyes döntések meghozatala és a jól felépített vállalati rendszer, struktúra (4,13). (10. ábra) A megfelelő termék tehát a vállalatok versenyelőnyének legmeghatározóbb eleme. Az erről alkotott vélemények a megkérdezettek körében nagyon egységesek (szórás= 0,43). Legkevésbé jelentik a siker zálogát a helyi (1,25) és az állami/kormányzati támogatások (1,75), továbbá a megfelelő humán erőforrás (2,88). Nagyon egységes a vizsgált vállalati kör véleménye a jól felépített vállalati rendszer, struktúra, a célközpontú vállalatvezetés, és a helyes döntések meghozatala tekintetében (valamennyinél a pontszámok szórása 0,60). A fenti adatok azt mutatják, hogy a sikertényezőkre adott pontszámok az akadályozó faktorokkal ellentétes sorrendet takarnak (teljesen logikusan). A megkérdezett cégek mindegyike sikeresnek mondható, egyik sem gondol a tevékenység felszámolására. (Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a gazdálkodási nehézségekkel küzdő cégek feltehetőleg elzárkóztak a válaszadás elől.) Sőt, legtöbbjük bővíteni, fejleszteni kívánja a céget. A többségük jónak látja a piaci kilátásokat is, bár a recesszió bizonyos mértékben mindegyiküket érintette, de inkább árbevételük növekedésére számítanak. A változó piaci körülményekhez termékfejlesztéssel, innovációval igazodnak. A legtöbb cég fejlesztési tevékenységét az anyavállalat végzi, de egyes esetekben helyi erőforrásokat is felhasználnak erre a célra. Szinte mindenki megemlítette, hogy nem, vagy csak nehezen találnak megfelelő képzettségű fejlesztőmérnököt bármilyen ágazatról van is szó

55 55 9. ábra A vállalatok növekedését akadályozó tényezők átlagpontszámai Forrás: Vállalati mélyinterjúk A térség hiányosságai ellenére mindegyik szereplő szerint alkalmas további befektetések vonzására. Ennek érdekében a vállalkozások információval ellátását, a külföldi kapcsolatok bővítését tartják fontosnak. Ugyan többen jelezték a régió infrastrukturális helyzetének hiányosságait, de szerintük a logisztikailag előnyös fekvés és a relatíve még mindig alacsony munkabérek elegendő ellensúlyt képeznek.

56 ábra A vállalati sikertényezők átlagos pontszámai 3.3. A három külföldi részvétellel megvalósult sikeres beruházási projekt eredményeinek összefoglalása A sikeres beruházási projektek kiválasztásakor elsődleges szempontunk az volt, hogy a feladat megoldásához jó példákat tudjunk bemutatni. Az esettanulmányok általánosítható szempontjait az összefoglaló végén közöljük. Az esettanulmányokat a következő vállalatokkal készítettük: Heat-Gázgép Kft, Nagykanizsa, gázipari berendezések gyártása; Creaton Hungary, Kft Lenti, tetőcserép gyártás; Knauf Isolation Kft, Alsónemesapáti, szigetelőanyag gyártás.

57 57 A kiválasztás során azt a szempontot is figyelembe vettük, hogy a jó gyakorlatok lehetőség szerint többféle típusú befektetést illusztráljanak, illetve lehetőleg különböző iparágakra mutassanak példát. Mindegyik szempontot nehéz volt érvényesíteni, így végül is egy átvételes beruházást, egy barnamezős és egy zöldmezős beruházást elemeztünk. Iparági szerkezetük nem elég differenciált, mert két cég is építőanyaggyártással foglalkozik. Ugyanakkor lényegesen eltérő motívumok vonzották az egyes cégeket Zala megyébe: van közöttük olyan, amelyik a helyi nyersanyag felhasználására települt, egy másik az építőipari vállalatokkal való együttműködésből indult ki, a harmadik pedig egy meglévő, jó hagyományokkal rendelkező tevékenységet újított meg. Az átvételes beruházásra és a barnamezős befektetésre egyaránt az 1990-es években, a privatizáció időszakában került sor. A zöldmezős beruházást a 2000-es évek elején hajtották végre. Mindhárom cég inkább közepes vállalkozásnak minősíthető, a foglalkoztatottak száma egyiknél sem éri el a 250 főt, árbevételük 640 millió forinttól 7,5 milliárdig terjed. A három cég mindegyike speciális terméket állít elő, amelynek Magyarországon többnyire nincs más gyártója. Kapacitásaik ugyanakkor meghaladják a hazai piac igényeit, így jelentős mindegyik cég export-értékesítése (50-90% között mozog). A fenti összegzésből egyértelmű, hogy a kiválasztott sikeres cégek elsősorban piaci értékesítést kerestek termékeik számára, és olyan országot, ahol kiegyensúlyozott gazdasági környezetet találnak, megfelelő növekedési potenciállal. Figyelemre méltó, hogy a költségek általános szintjét és az adózást szinte egyik szereplő sem említette, mint tőkevonzó tényezőt. Ugyanakkor az évek óta itt dolgozó külföldiek számára egyre fontosabbá válik a környezet, a város/település élhetősége, adottságai, szolgáltatásainak színvonala stb. A sikeres mintában szereplő cégek beruházási forrásaikat anyavállalatuktól kapták, egyikük azonban élt az EU-s támogatások lehetőségével, munkahely-teremtési céllal. A keletkező profitot mindannyian visszaforgatják, ha lehetőség van a fejlesztésre. Milyen tényezők biztosították/biztosítják a vállalkozás sikerességét? Mindhárom cég kiemelkedő fontosságúnak tartotta, hogy megfelelő (piacképes, a vevői igényeket jól kielégítő) termékkel rendelkeznek. Ezen kívül második helyen csaknem mindegyik cég vezetője az anyavállalati támogatást említette, illetve a vállalatvezetés különböző területeken megfelelő magatartását (a részleteket lásd a Függelékben közölt esettanulmányokban).

58 58 7. táblázat A telephelyválasztás legfontosabb szempontjai az interjú-kérdések alapján Szempont Nemzetgazdasági helyzet A piac mérete Korábbi kereskedelmi/termelési kapcsolatok Termelési költségek Állami támogatás Adózás Politikai környezet Infrastrukturális adottságok A terület/cég ára Földrajzi elhelyezkedés Beszállítói kör Nyersanyag-lelőhely közelsége A munkaerő mennyisége és képzettsége Környezeti puha tényezők Iparági múlt Erőssége/tartalma Mindegyik cégnél meghatározó volt, hogy a letelepedés időszakában stabil makrogazdasági környezettel számolhattak. A befektetési döntés elsődleges szempontja a piac növelése (Kelet- Európában), és erre Magyarországot tartották megfelelőnek. Bizonyos mértékben szerepet kapott a korábbi üzleti kapcsolat a betelepedésben (Knauf, Heat). Nem említették. Az állami támogatás ténye illetve lehetősége csak kismértékben befolyásolta a befektetési döntést. Nem említették. A puha tényezők közül a politikai és jogi stabilitást is kiemelték. Az infrastrukturális adottságok fontos, de nem meghatározó szerepet kaptak a döntésben. csak érintőlegesen került szóba A földrajzi elhelyezkedés részben a beszállítói kör szempontjából, részben a telephely megközelíthetősége okán játszott szerepet. A döntésben ott kapott súlyt, ahol az autópálya vagy a vasút jól megközelíthető. Csak marginális szerepet kapott. A nyersanyag-igényes termelés esetén ez kiemelkedő szempont, mert a szállítási költség csökkenthető. Az átvételes beruházásnál a meglévő képzett munkaerő is döntési szempont volt. Egyre fontosabbak. A befektetők telepítési döntéseinél megjelent a térségben meglévő iparági atmoszféra is A további fejlődést akadályozó tényezők között mindhárom cég a recessziót említette első helyen. A további tényezők tekintetében fontosnak tartották az állami szabályozás kiszámíthatatlanságát és képzett munkaerő hiányát. Az egyéb tényezők tekintetében már megoszlottak a vélemények, az adott cég adottságaitól függően. Az esettanulmányokból az alábbi szempontokat tartjuk megfontolandónak a tőkevonzó képesség növelése szempontjából:

59 59 Speciális igényeket kielégítő termék/szolgáltatás esetében a helyi adottságok hiányosságai ellensúlyozhatóak, ha a magyarországi piac ellátását egy új beruházással meg lehet valósítani. Ebből a szempontból célszerű lehet az importhelyettesítési lehetőségeket számításba venni, illetve a Magyarországra szállító cégeket megkeresni. A szakképzett munkaerő biztosítása bármely tevékenység esetében lényeges. A stabil és megfelelő minőségű munkaerő sokszor fontosabb, mint az infrastrukturális adottság. A regionális szakképzés rugalmasabbá tételével, a vállalati igényekhez való alkalmazkodással (akár tanfolyami képzés, letelepedési támogatás formájában) jelentősen növelhető a befektetések vonzereje. Tőkeerős anyavállalatok számára érdemes telephelyet, befektetési lehetőséget keresni. A hazai piac jelentős szállítóit lehetne/kellene feltérképezni az ilyen lehetőségek feltárása érdekében. Nagyobb figyelmet kell fordítani a cégek kiszolgálására. A munkaerő közlekedése, rugalmas foglalkoztatási formák biztosítása minden iparágban jelentős vonzerő lehet A külföldi működőtőke-befektetések SWOT-elemzése Zala megyében Erősségek Kedvező térszerkezeti pozíció: a Nyugat-Dunántúl legdélibb megyéjeként északon a Nyugat-dunántúli Régióhoz, délnyugaton a Dél-dunántúli Régióhoz, északnyugaton a Közép-dunántúli Régióhoz kapcsolódik. A külföldi befektetők számára Zala megye közel van mind piaci, mind befektetői oldalról. Az itt létesített exportbázisokról könnyebb kiszolgálni a nyugat-európai piacokat, mint Győr- Moson-Sopron és Vas megye kivételével Magyarország más részeiről. A bruttó és a nettó munkabérek mintegy 20%-kal alacsonyabbak az országos átlagnál. Ez versenyelőny a külföldi működőtőke-befektetők számára. Megyei szinten jól képzett szakemberek dolgoznak főként a gépiparban és az élelmiszeriparban. Országos szinten nagyon jónak értékelhető a munkamorál, a megyében dolgozók munkához való hozzáállása. A munkakultúra viszonylagos stabilitása, a stabilitásra épülő rugalmassága. Zala megyében nem voltak olyan válságágazatok, amelyek a rendszerváltás után leépültek, az itt működő vállalatok folyamatosan alkalmazkodtak a piacgazdaság

60 60 feltételrendszeréhez. Ez a munkakultúra és fejlődő tudásszint nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, több külföldi cég zalaegerszegi üzemegysége a legversenyképesebb. A színvonalas munkakultúra hozzájárul a megtermelt nyereség újra befektetéséhez. Viszonylag kedvező a szakképzési és a felsőfokú képzés intézményrendszere, ennek nyomán a szakképzési és a felsőfokú képzési potenciál a megyében. A rugalmas képzési rendszer lehetővé teszi a gyors reagálást a vállalatok piaci igényeire. Kiemelkedő fontosságú a gyógyvíz és a termálvíz, mint természeti erőforrás, amelyen az egészségturizmus alapul. A termálvízhez kapcsolódik a geotermikus energia, ami szintén hasznosítható. A Balatonhoz jelentős idegenforgalmi potenciál kötődik. Jelentős az agrárpotenciál. A folyamatosan keletkező biomasszából energia állítható elő. A megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozásához kedvezőek a feltételek. Az erdővel borított terület aránya Zala megyében meghaladja az országos átlagot. Ez az alapja a fa- és bútoripari ágazatnak. A Pannon Egyetem Georgikon Kara Keszthelyen a felső szintű magyar agrártudományi képzés és agrárkutatás egyik lényeges helyszíne. Zalaegerszeg példaértékű vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési rendszerrel rendelkezik, amely önkormányzati rendelet formáját ölti. Nagy, iparfejlesztésre alkalmas egybefüggő ipari területek rendelkezésre állása. Gyengeségek Az utóbbi években nagymértékben csökkentek a beruházások, azon belül a feldolgozóipari beruházások az utóbbi években. Ebből az is következik, hogy a termelő berendezések megújítása nem, vagy csak részben történt meg, ami a dinamikus gazdasági növekedés gátja lehet. A megyében országos összehasonlításban kevés a társas vállalkozás, azok között is a dinamikus bővülésre képes nagy- és középvállalat. Az országos átlaghoz képest kevés a külföldi vagy külföldi részesedésű vállalat. A betelepült külföldi vállalatok sem integrálódtak elég erősen különféle beszállítói

61 61 kapcsolatok révén a helyi gazdaságba, hanem gyökértelenek, jórészt bérmunka végzésre szakosodtak. Konjunktúra-érzékenységük kiemelkedő. Nincs egy nagyméretű, húzó erejű termelő multinacionális cég (pl. Nokia), amelynél a képzett szakemberek el tudnának helyezkedni (a Flextronics International Kft. szerepe leszálló ágban van és inkább betanított munkásokra van szüksége, nem szakemberekre). Marginális az export jelentősége a megye gazdaságában. Igen gyenge Zala megye kutatás-fejlesztési és innovációs potenciálja. Nincs egyetemi tudásközpont a megyében, a felsőoktatási intézmények és a gazdasági szereplők közötti kapcsolat gyenge. A működőtőke-befektetések ösztönzésének intézményei jórészt egymástól elkülönülve működnek, tevékenységük nincs összehangolva. Nincs vagy kevés az önkormányzati tulajdonban lévő, iparfejlesztésre is alkalmas terület. Hiányos és nincs összehangolva a városmarketing. A közlekedési infrastruktúra korszerűsítésre szorul. Lehetőségek A városi népesség térbeli koncentrációja nyomán a Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely háromszög a környező térség potenciális gazdasági fejlődési és versenyképességi pólusa. Az egy főre jutó GDP tekintetében Zala megye közepesen fejlett. Ennek következtében megfelelő feltételek fennállása esetén gyorsabb gazdasági növekedésre is képes lehet, mint a fejlett hazai régiók. Az alacsonyabb egy főre jutó GDP miatt Zala megye jogosult a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban európai uniós forrásokra. Ezek jelentős részét a külföldi működőtőke-vonzást is javító infrastrukturális fejlesztésekre és vállalkozásfejlesztésre lehet felhasználni. A megyében kiépült a K+F, az innováció és a vállalkozás-ok segítésének és ösztönzésének intézményrendszere (Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,

62 62 Veszélyek alapítványok, inkubátorházak, ipari parkok, klaszterek stb.). Tevékenységük összehangolása átfogó stratégia alapján, amely a külföldi működőtőkebefektetések ösztönzésére is irányul, számottevő hivatalos és magán tőkeforrások beáramlását teheti lehetővé. Zala megye Magyarország délnyugati kapuja, közlekedési lehetőségekkel Ausztria, Szlovénia és Horvátország felé. A közúti és a vasúti infrastruktúra európai uniós forrásokból történő fejlesztése, valamint a sármelléki repülőtér kormányzati támogatással történő bővítése és fejlesztése javítaná a megye működőtőke-vonzási képességét. Az M7-es autópálya és a magyar-horvát-szlovén összeérő gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése kedvező feltételeket teremthet egy logisztikai zóna kialakulásának a három ország határának közelében. Zalaegerszeghez közel fekszik Szentgotthárd és Szombathely, ahol a harmadik járműipari, gépipari és mechatronikai központ formálódik. Zalaegerszeg kapcsolódhat ehhez a központhoz. A működőtőke-vonzás terén felértékelődőben vannak a helyi tényezők. A települési önkormányzatok befektetőbarát gazdaságpolitikája számottevő versenyelőny forrása lehet. Zalaegerszeg önkormányzati rendelet formáját öltő vállalkozásfejlesztési és befektetésösztönzési rendszerét a megye többi nagyobb települése is átveheti és alkalmazhatja. Geotermikus energia rendelkezésre áll és hasznosítható. A magyar gazdaság stagnálása vagy lassú növekedése elhúzódik, elsősorban a külső környezet romlása miatt újabb recesszió lesz. A tervezett infrastrukturális fejlesztések nem valósulnak meg, ezáltal nem aknázhatók ki a megye földrajzi fekvéséből adódó előnyök. A külföldi működőtőke-befektetések szempontjából kedvezőtlen nemzetközi környezet, amelynek következtében a működőtőke-áramlások az Európai Uniótól, azon belül Magyarországtól divergálnak. Ez Zala megye számára is hátrányos. Magyarország külföldi működőtőke-vonzó képességének erőteljes gyengülése részben a nemzetközi összehasonlításban alacsony munkaerőköltségek

63 63 lemorzsolódása, részben a kiszámíthatatlan, a jogállamiságot megkérdőjelező, az üzleti szférát túladóztató magyar gazdaságpolitika miatt. Igen erős az osztrák munkaerőpiacnak a szakképzett munkaerőre gyakorolt elszívó hatása. Igen erős lehet az EU-hoz július 1-én csatlakozott Horvátország tőke- és munkaerő-elszívó hatása. Az EU-csatlakozás nyomán a szomszédos horvát régiók versenyt támaszthatnak Zala megyének a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésében. Az európai uniós összehasonlításban magas úthasználati díj miatt Zala megye a lehetségesnél kisebb mértékben aknázhatja ki a földrajzi helyzetéből adódó közvetítési lehetőségeket a nemzetközi áruforgalomban. A fenti SWOT-elemzésből kitűnik, hogy Zala megye igen sok lehetőséggel rendelkezik a külföldi működőtőke-vonzás és ösztönzés javításában. Ami az erősségek és a lehetőségek összevetését illeti, a kedvező földrajzi fekvésből származó előnyöket a közúti és a vasúti infrastruktúra fejlesztésével, a sármellékei repülőtér felértékelésével lehet kiaknázni. A közlekedési infrastruktúra talán többékevésbé megfelel a kis- és középvállalati szektor igényeinek, de nem felel meg a nagyvállalatokéinak. Ehhez kormányzati segítségre és európai uniós források bevonására van szükség. A meglévő kiterjedt vállalkozásfejlesztési és befektetésösztönzési intézmények hozzájárulhatnak a potenciális külföldi befektetők azonosításához, felkutatásához, a velük való kapcsolat felvételéhez. Ehhez elengedhetetlen az egyes intézmények közötti, illetve az egyes települések intézményei közötti koordináció. A vállalkozásfejlesztési és befektetésösztönzési intézmények koordinált tevékenysége hozzájárulhat Zala megye komparatív előnyeinek (az országos átlagnál alacsonyabb bérszínvonal, fejlett munkakultúra, motiválható munkaerő rendelkezésre állása stb.) kiaknázásához. Ami a gyengeségek és a veszélyek összevetését illeti, a veszélyek olyanok, amelyeket megyei szintű, vagy a megyén belül a települési önkormányzatok szintjén hozott döntésekkel nem lehet mérsékelni. Ezek döntően külső adottságok Zala megye szempontjából. A gyengeségek döntő hányada szintén olyan, a megyei és a települési gazdasági kormányzás hatókörén kívüli tényező, amin csak hosszú távon lehet alakítani, javítani. A régió infrastrukturális helyzetének hiányosságait a logisztikailag előnyös

64 64 fekvés és a relatíve még mindig alacsony munkabérek elegendő mértékben ellensúlyozzák Hat ösztönözni kívánt szektor azonosítása A kutatócsoport a megyei profil ismeretében meghatározta azt a hat ágazatot, amelyre vonatkozóan a működőtőke vonzását javasolja. Ezek a következők: Jármű- és gépgyártás Szállítmányozás és raktározás (logisztikai szolgáltatás) Fafeldolgozás és bútorgyártás Építőanyag gyártás Híradástechnikai és elektronikai termékek gyártása Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (turisztika) 3.6. A hat azonosított szektor fő vonásai Jármű- és gépgyártás Gépipar A gépiparban 2011-ben 3531 vállalkozást regisztráltak Zala megyei székhellyel. A legtöbb regisztrált vállalkozás Kft. formában végezte tevékenységét (59%), a következő legfontosabb társasági forma a betéti társaság volt (23%), majd hangsúlyban az egyéni vállalkozók következtek (14%). A többi társasági forma elenyésző arányt képviselt. A gépiparban működő vállalkozások az iparban, ezen belül a feldolgozóiparban regisztrált vállalkozásoknak is az 5%-át teszik ki. A regisztrált vállalkozások 99%-a KKV, ebből a legtöbben a mikro-méretű vállalkozások vannak (11. ábra). A vállalkozások méretének növekedésével egyre kevesebb vállalkozást találhatunk a magasabb létszám-kategóriájú vállalkozási osztályokban.

65 ábra A Zala megyei székhelyű gépipari regisztrált vállalkozások számának összetétele létszám-kategória szerint, 2011 Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve A működő vállalkozásokra vonatkozóan a KSH 2011-es kiadványában a legfrissebb adatok 2010-re vonatkoznak. A gépiparban 2010-ben 2720 vállalkozás működött Zala megyei székhellyel. A vállalkozási forma szerinti hangsúlyok megegyeznek a regisztrált vállalkozásnál írtakkal, vagyis a Kft forma domináns szerepe emelhető ki (12. ábra). A gépipari működő vállalkozások 99%-a szintén KKV, ebből 81% mikrovállalkozás, a kisvállalkozások aránya 13%, a közepes vállalkozási kategóriában a vállalkozások 5%-a található, a nagyvállalkozások aránya pedig alig éri el az 1%-ot (13. ábra). A gépiparban 2009-ben 272 vállalkozás működésében volt érdekelt a külföldi tőke, 65%-uk kizárólag külföldi érdekeltségű volt. A következő évben a külföldi érdekeltség a vállalkozások számát tekintve csökkent, ugyanakkor ezen belül a csak külföldi tulajdonú vállalkozások száma nőtt. A külföldiek 2009-ről 2010-re 16%-kal (28,1 md Ft-tal) több tőkét fektettek be a gépiparba (táblázat). 12. ábra A Zala megyei székhelyű gépipari működő vállalkozások összetétele vállalkozási forma szerint, 2010 (%) Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve 2011.

66 66 A külföldi tőkebefektetéssel érintett Zalai megyei vállalkozásokból a gépipar csupán 1%- ban érintett, az ipari adatokat nézve ez 8% (feldolgozóipart nézve 9%). A Zala megyébe érkezett külföldi működőtőkéből a gépipar 1%-ban részesedett, az ipari adatokat tekintve ez 3%-ot (a feldolgozóipart nézve szintén 3%-ot) jelent. A fenti arányok 2009-ben és 2010-ben is érvényesek voltak. Zala megyében 2011-ben a gépipar 4762 főt foglalkoztatott (átlagos statisztikai állományi létszám), 97%-ukat teljes munkaidőben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak közel háromnegyede (74%) az ágazat jellegéből adódóan fizikai munkát végzett. A gépipar a feldolgozóipari foglalkoztatottak csaknem negyedének adott munkát. 13. ábra A Zala megyei székhelyű gépiparban működő vállalkozások számának összetétele létszám-kategória szerint, táblázat Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve A külföldi érdekeltségű gépipari vállalkozások néhány jellemzője, Megnevezés Szervezetek száma Ebből: kizárólag külföldi érdekeltségű Külfölditőkebefektetés, milliárd Ft Szervezetek száma Ebből: kizárólag külföldi érdekeltségű Év Külfölditőkebefektetés, milliárd Ft Adatok , ,3 Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete Ft volt ben. A szellemi foglalkozásúaké ( Ft) több mint kétszer annyi, mint a fizikai foglalkozásúaké ( ). A feldolgozóipari átlaghoz képest mindkét csoportban (és összesen nézve is) 8-9%-kal magasabbak a nettó keresetek. A megelőző évhez képest

67 67 az ágazatban átlagosan 7%-os nettó átlagbér növekedés történt, ami döntően a szellemi foglalkozásúakat érintette. Az ipari termelés ágazati megoszlása azt mutatja, hogy 2011-ben a gépipari vállalkozások a termelési érték 7,4%-át adták től nézve az ágazathoz tartozó termelési érték növekvő, éves átlagban 30% körüli emelkedést reprezentál (14. ábra). A gépipar 2011-ben a feldolgozóipar termelési értékének 8%-át adta, ezzel a gépipar a feldolgozóipari (és az egész ipari) termelés ötödik legfontosabb alágazata. 14. ábra Zala megyei székhelyű gépipari vállalkozások termelési értékének alakulása, (millió Ft) Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve 2011.

68 ábra A Zala megyei székhelyű gépipari vállalkozások árbevételének alakulása, (millió Ft) Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve 2011 A Zala megyei székhelyű gépipari vállalkozások bevételtermelő képessége folyamatosan javul, 2009 és 2011 között az alágazat bevétele megkétszereződött. A gépipari vállalkozások döntően és egyre növekvő arányban export piacokon értékesítenek. A jelzett időszakban megduplázódott bevételen belül a belföldi értékesítés növekedése a kisebb mértékű, az exportból származó bevétel 2,3-szer nagyobb a es értéknél (ábra). A gépipar teljesítménye az ipari összbevételhez (5-7%), és az exportból származó bevételekhez (6-10%) viszonyítva is növekvő, és a feldolgozóipari bevételekhez viszonyítottan is hasonló növekvő arányokat tapasztalhatunk. A feldolgozóiparon belül (a 13 alágazatból) a gépipar az 5. legnagyobb bevételt termelő alágazat. Járműipar A járműiparban 2011-ben 945 vállalkozást regisztráltak Zala megyei székhellyel. A legtöbb vállalkozás Kft. (68%), illetve Bt. formában (18%) végezte tevékenységét, az egyéni vállalkozói forma az alágazat tizedét jelenti. A többi társasági forma elenyésző arányt képvisel. A járműipari vállalkozások az iparban, illetve ezen belül a feldolgozóiparban regisztrált vállalkozásoknak is csupán az 1%-át adják. A járműipari cégek 94%-a KKV, ebből a legtöbben mikro-méretűek (16. ábra). A vállalkozások méretének növekedésével egyre kevesebb vállalkozást találhatunk a magasabb létszámkategóriájú vállalkozási osztályokban, ugyanakkor a gépiparhoz képest arányaiban több nagyobb méretű vállalkozás dolgozik a járműiparban.

69 ábra A Zala megyei székhelyű gépipari regisztrált vállalkozások számának összetétele létszám-kategória szerint, 2011 (fő) Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve A működő vállalkozásokra vonatkozóan a KSH 2011-es kiadványában a legfrissebb adatok 2010-re vonatkoznak. A járműiparban 2010-ben 712 vállalkozás működött Zala megyei székhellyel. A vállalkozási forma szerinti hangsúlyok megegyeznek a regisztrált vállalkozásnál írtakkal, melyből a Kft forma domináns szerepe emelhető ki (17. ábra). 17. ábra A Zala megyei székhelyű járműipari működő vállalkozások összetétele vállalkozási forma szerint, 2010 (%) Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve A járműiparban működő vállalkozások 90%-a tartozik a KKV kategóriába, ebből 64% mikrovállalkozás, a kisvállalkozások aránya 13%, a közepes vállalkozási kategóriában a vállalkozások 14%-a található, a nagyvállalkozások aránya pedig eléri a 10%-ot (18. ábra).

70 ábra A Zala megyei székhelyű járműiparban működő vállalkozások számának összetétele létszám-kategória szerint, 2010 Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve A járműiparban 2009-ben 167 vállalkozás működésében volt érdekelt a külföldi tőke, ebből 65% kizárólag külföldi tulajdonban volt. A következő évben a külföldi érdekeltség mind a vállalkozások számát, ezen belül mind a kizárólag külföldi érdekeltségű vállalkozások számát tekintve nőtt. A külföldiek a járműiparba 2010-ben 4%-kal (88,8 md Ft-tal) több tőkét fektettek be, mint 2009-ben. 9. táblázat A külföldi érdekeltségű járműipari vállalkozások néhány jellemzője, Megnevezés Szervezetek száma Ebből: kizárólag külföldi érdekeltségű Külfölditőkebefektetés, milliárd Ft Szervezetek száma Ebből: kizárólag külföldi érdekeltségű Év Külfölditőkebefektetés, milliárd Ft Adatok , ,0 Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve A Zala megyébe érkező külföldi tőkéből a járműipar 13%-ban részesedett, az ipart tekintve ez 32%-ot (a feldolgozóipart nézve 37%-ot) jelentett 2009-ben (2010-ben rendre 13%, 31% és 36% volt). Zala megyében 2011-ben a járműipar 1400 főt foglalkoztatott (átlagos statisztikai állományi létszám), 98%-ukat teljes munkaidőben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak több mint háromnegyede (78%) az ágazat jellegéből adódóan fizikai munkás. A járműipar a feldolgozóipari foglalkoztatottak 7%-ának adott munkát.

71 ábra A Zala megyei székhelyű járműipari vállalkozások termelési értékének alakulása, (millió Ft) Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete Ft volt ben. A szellemi foglalkozásúaké ( Ft) több mint kétszer annyi, mint a fizikai foglalkozásúaké ( ). A feldolgozóipari átlaghoz képest a járműiparban a fizikai foglalkozásúak 21%-kal, a szellemi munkát végzők 18%-kal keresnek többet (átlagban 16%-kal). A megelőző évhez képest az ágazatban átlagosan 10%-kal nőtt a nettó átlagbér, a növekedés nagyobb része a szellemi foglalkozásúaknál jelent meg. Az ipari termelés ágazati megoszlását nézve 2011-ben a járműipari vállalkozások a termelési érték közel 1/5-ét (18%) adták től az ágazathoz tartozó termelési érték kismértékben növekvő, ez éves átlagban 6-7% körüli emelkedést jelent (19. ábra). A feldolgozóipar termelési értékéhez viszonyítva a járműipar 2011-ben 19%-ot tett ki, ezzel a járműipar a feldolgozóipari (és az egész ipari) termelés legjelentősebb alágazata. Az ipari termelés ágazati megoszlását nézve 2011-ben a járműipari vállalkozások a termelési érték közel 1/5-ét (18%) adták től az ágazathoz tartozó termelési érték kismértékben növekvő, ez éves átlagban 6-7% körüli emelkedést jelent (19. ábra). A feldolgozóipar termelési értékéhez viszonyítva a járműipar 2011-ben 19%-ot tett ki, ezzel a járműipar a feldolgozóipari (és az egész ipari) termelés legjelentősebb alágazata. Az ipari termelés ágazati megoszlását nézve 2011-ben a járműipari vállalkozások a termelési érték közel 1/5-ét (18%) adták től az ágazathoz tartozó termelési érték kismértékben növekvő, ez éves átlagban 6-7% körüli emelkedést jelent (19. ábra). A feldolgozóipar termelési értékéhez viszonyítva a járműipar 2011-ben 19%-ot tett ki, ezzel a járműipar a feldolgozóipari (és az egész ipari) termelés legjelentősebb alágazata.

72 ábra A Zala megyei székhelyű járműipari vállalkozások árbevételének alakulása, (millió Ft) Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve A Zala megyei székhelyű járműipari vállalkozások bevételtermelő képessége folyamatosan javul, 2009 és 2011 között az alágazatban képződő bevétel közel harmadával emelkedett. A járműipari vállalkozások döntően és egyre növekvő arányban exportpiacokon értékesítenek (90% körüli arányban). A jelzett időszakban a bevételnövekedés szinte teljes mértékben az exportértékesítés növekedésének volt betudható (20. ábra). A járműipar részesedése az ipar összbevételében 14-15%, az exportból származó ipari összbevételben pedig 25% volt. A járműipar a feldolgozóipar árbevételének egyötödét, export árbevételének szintén egynegyedét adja Logisztikai szolgáltatás 22 A KSH adatbázisában a területi adatok között a szállítás, raktározás ágazat nincs további alágazatra bontva, így csak a teljes gazdasági ágazatról kaphatunk képet. Ez annyiban nehezíti a tényleges helyzet elemzését, hogy ebbe az ágazatba tartozik minden szállítási tevékenység (közúti, vasúti, légi és vízi, illetve személy- és árufuvarozás, valamint a csővezetések szállítás), és csak egy részét teszi ki a szállítást kiegészítő egyéb tevékenység. A logisztikai tevékenység része a fuvarozás is, de vélelmezhető, hogy az ágazatba tartozó egyéni vállalkozók elsősorban fuvarozást végeznek, és csak töredékük foglalkozik a logisztika egyéb területeivel. Az áttekintést segíti, ha a logisztikai szolgáltatások legfontosabb elemeit felsoroljuk: 22 Külföldi tőke a régiókban. KSH december, Jelentés a szállítási ágazat helyzetéről, KSH november, Zala Megye statisztikai évkönyve 2011., Statisztikai tájékoztató. Zala megye 2013/1. KSH június

73 73 fuvarozás szállítmányozás raktározás csomagolás vámügyintézés kézbesítés (postai szolgáltatások) készletgazdálkodás call center üzemeltetés stb. A Zala megyei szolgáltatási színvonalat jellemzi, hogy a Magyarországon működő minősített logisztikai központok közül egy van Zala megyében (Sprintcamion Zrt Nagykanizsa-Sormás). Zala megyében 2013 márciusában 931 vállalkozás működött a szállítás, raktározás ágazatban. Ezeknek több mint a fele egyéni vállalkozás volt (54%). A vállalkozások közül 3 működött részvénytársasági formában. A vállalkozások száma 2010-hez viszonyítva (ekkor 785 vállalkozás működött ebben a szektorban) csaknem 20 százalékkal nőtt. Ez vélhetően azt jelzi, hogy az ágazat teljesítménye növekedett. (Regionális adatokat ezen ágazat hozzáadott értékére vonatkozóan nem tesz közzé a KSH.) A szállítás, raktározás ágazatban működő gazdasági szervezetek az összes megyei gazdasági szervezet alig 2%-át tette ki. Nemzetgazdasági szinten az ágazat kb. 5%-kal járul hozzá a GDP-hez, miközben a működő vállalkozások 4,3%-a végez ilyen típusú tevékenységet. Így vélelmezhetően Zala megyére is érvényes, hogy a hozzáadott értékhez való hozzájárulás némileg meghaladja a vállalkozás arányát. Országos szinten a szállítás, raktározás ágazatban dolgozik a versenyszféra teljes munkaidőben foglalkoztatottainak 10%-. Zala megyében az ágazatban dolgozók aránya csak 7 %, ami a vállalkozásokból való részesedésükkel nagyjából arányos.

74 ábra A szállítás, raktározás ágazatban működő gazdasági szervezetek megoszlása létszám-kategóriák szerint Zala megyében 2010-ben 1% 1% 12% 3% 1-9 fő fő fő 83% fő 250 és több Forrás: KSH Zala megye statisztikai évkönyve Figyelemre méltó azonban, hogy I. negyedévében az összes zalai beruházások csaknem 8 százalékát végezték ezek a vállalkozások. A beruházások több mint felét gépek és járművek beszerzésére fordították (a megyei átlag 25%). Az ágazatban dolgozók bruttó és nettó átlagkeresete rendre alacsonyabb volt, mint a megyei átlag. A fizikai dolgozók nettó átlagkeresete I. negyedévében 92%-át tette ki a megyei átlagnak. Az is jellemző, hogy a bruttó és nettó átlagbérek növekedési üteme is elmaradt ezen időszak alatt a megye többi ágazatában mért átlagos növekedéstől. A zalai szállítással és raktározással foglalkozó cégek méreteit jól jellemzi az egyes gazdasági szervezetek létszám-kategóriák szerinti száma. Az ágazatban 2010-ben 14 vállalkozásban volt külföldi érdekeltség, ami a működő vállalkozásoknak 5%-át tette ki. A külföldi tőke részesedése ezekben a vállalkozásokban átlagosan elérte a saját tőke 95%-át, ami arra utal, hogy a vállalkozások többsége 100%- ban külföldi tulajdonban volt. Az ágazatban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások a Zala megyei összes külföldi érdekeltségű vállalkozás 2%-a, vagyis azonos mértékben részesedik az ágazat a külföldi tőkéből, mint az összes vállalkozásból.

75 Fafeldolgozás és bútorgyártás Faipar Zala megyében a faiparban végén 54 vállalkozás működött. A vállalkozások közel 63%-a a fafeldolgozó ipar 6 szakágazatában folytatta tevékenységét. A többi vállalkozás (37%) a bútorgyártás 4 szakágazatában tevékenykedett. Az ágazat termelési értékét vizsgálva megállapítható, hogy a bútorgyártás adta 2011-ben a termelési érték közel 53 %-át, míg a fafeldolgozó ágazat a termelési értékhez a fennmaradó 47%-kal járult hozzá. 22. ábra A faiparban működő vállalkozások értékesítése Zala megyében 2011 évben Forrás: KSH A faipari vállalkozások piaci értékesítésének 81,3%-a exportból származott. A bútorgyártás ágazatban az értékesítés terén az export aránya meghaladja a 90%-os értéket, míg fafeldolgozás esetében az értékesítés aránya alulról közelíti a 70%-ot. A grafikon adatsoraiból egyértelműen kivehető, hogy a megyében a faiparban 3 szakágazat ( fűrészáru gyártás, falemezgyártás és egyéb bútor gyártás) adja a

76 76 szektor értékesítésének legjelentősebb részét, a három szakágazat termelési értékének aránya 89%. E három szakágazatban működik a megyében a vállalkozások 53,7%-a, jellemzően KFT társasági formában. Fafeldolgozó ipar A megyében 2011-ben 34 vállalkozás működött. A vállalkozások száma szerint a fűrészáru gyártás szakágazatban folytatta tevékenységét a vállalkozások közel fele, továbbá meghatározó az épületasztalos ipari termékek gyártása szakágazat a közel egyharmadot kitevő vállalkozásszámával. A termelési érték tekintetében a fafeldolgozó ágazat a fűrészáru-gyártás és falemezgyártás szakágazatok a meghatározóak, együttesen termelési értékük eléri a 88%-ot. 23. ábra A fafeldolgozó ipar termelési értékének megoszlása Zala megyében 2011-ben Forrás: KSH A megyében a fafeldolgozó iparban működő vállalkozások értékesítésének 70%-a exportpiacokra irányult 2011-ben. A 70%-os exportértékesítés 93%-át a termelési érték tekintetében is kiemelkedő két szakágazat (fűrészáru- és falemezgyártás) adta. A 30%-os belföldi értékesítés esetében is ez a két szakágazat a meghatározó a 74%-os részarányával. A hazai piacokon való értékesítés terén további két szakágazat (épületasztalos ipari termékek gyártása és tároló fatermékek gyártása) ért el kevéssel több mint 10 %-os részarányt.

77 77 Bútoripar A bútoriparban 2011-ben a megyében 20 vállalkozás működött. A legnagyobb az egyéb bútorgyártás szakágazat, amelynek részaránya az alszektoron belül meghaladja az 50 %-ot. A részesedési rangsorban 30 %-os arányt képviseltek az irodabútor gyártó vállalkozások. 24. ábra A bútoripar termelési értékének megoszlása Zala megyében 2011-ben Forrás: KSH A bútoripar vállalkozásai között termelési érték tekintetében a domináns szakágazat az egyéb bútorgyártás, a szektorban elért 90 %-os termelési értékarányával. Az egyéb bútor gyártás szakágazat minden más, a szakágazatot leíró mutatószám tekintetében kiemelkedő részesedést ért el 2011-ben, a teljes fafeldolgozó iparban az éves értékesítés 47%-át, a belföldi értékesítés közel 70%-át adta, az exportból származó értékesítés részaránya megközelítette a 92%-ot. A KSH a faiparra vonatkozóan csak összevont adatsorokat közöl, fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység ágazat megjelöléssel. Ezen ágazatra vonatkozóan az alábbi megállapítások tehetők: Az alkalmazásban álló száma 2009 és 2011 között közel 7%-kal emelkedett, a megyében 2011-ben az ágazatban 1776 főt foglalkoztattak; A foglalkoztatás szerkezetére vonatkozóan megállapítható, hogy az alkalmazottak 89%-a teljes munkaidőben foglalkoztatott; Az ágazatban teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók között a férfi munkaerő tekinthető meghatározónak, arányuk 67%;

78 78 Az ágazatban a bruttó átlagkereset Ft volt 2011-ben, ezzel az értékkel az ágazat a feldolgozóiparban a 4. helyet foglalta el, az ágazati bruttó bér 13 ezer Ft-tal marad el a feldolgozó ipari átlagbértől; A nettó keresetek tekintetében az ágazatban a korábbi évhez viszonyítva 1,6 %-os nettó átlagkereset csökkenés volt tapasztalható Építőanyag-ipar Zala megyében az építőanyag-iparra vonatkozóan elkülönített statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. Az építőanyag-ipar jellemzéséhez a feldolgozóipari tevékenységek leválogatása, a kizárólag az építőanyag-iparhoz tartozó tevékenységek leszűrése szükséges. Ehhez három, illetve négy számjegyű bontásig kellett a TEÁOR számokat figyelembe venni. A TEÁOR számok alapján a következő tevékenységű, Zala megyei székhelyű vállalkozások tartoznak az építőanyag-iparhoz. Zala megyei székhellyel az építőanyag-iparban 2011 végén 39 vállalkozás működött. A vállalkozások száma közel azonos arányban oszlott meg a gumi- és műanyaggyártás (49%) és a nemfém ásványi termékek (51%) szakágazatok között. A két szakágazatban működő vállalkozások összesített (nem csak építőanyag-ipariak) számát nézve, az építőanyag-iparban a tevékenykedik a 95%-uk. Az építőanyag-iparhoz tartozó tevékenységek (TEÁOR-számok alapján) 22 Gumi-, műanyag termék gyártása 2221 Műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása 2223 Műanyag építőanyag gyártása 2229 Egyéb műanyag termék gyártása 23 Nemfém ásványi termék gyártása 231 Üveg, üvegtermék gyártása 233 Kerámia, agyag építőanyag gyártása 236 Beton-, gipsz-, cementtermék gyártása 237 Kőmegmunkálás 239 Egyéb csiszolótermék és nemfém ásványi termék gyártása

79 ábra A Zala megyei székhelyű építőanyag-ipari vállalkozások számának megoszlása, 2011 Forrás: KSH Győri Igazgatósága Zalaegerszegi Osztály adatszolgáltatása alapján szerkesztve Az építőanyag-ipari vállalkozások közül a legtöbben egyéb műanyag termék előállításával foglalkoznak (közel negyedük), a vállalkozások csaknem 1/5-e pedig műanyag építőanyagot gyárt. A többi alágazathoz a vállalkozások egytizede körüli arány tartozik (25. ábra). Az építőanyag-ipar termelési értékét vizsgálva megállapítható, hogy a nemfém ásványi termékek szakágazat adja 2011-ben a termelési érték nagyobb hányadát (61%), a gumiés műanyaggyártás képviseli a kisebb (39%) részarányt. Az építőanyag-ipar termelési értékének több mint felét a kerámia, agyag építőanyag gyártók adták (26. ábra). A gumi- és műanyaggyártás szakágazatban az egyéb műanyag termékek gyártása (71%), a nem ásványi termékek szakágazatban a kerámia, agyag építőanyag gyártás (87%) a domináns a termelési értéket tekintve. A gumi- és műanyaggyártás szakágazatban tevékenykedők által előállított termelési érték belső megoszlását érdemes szemléltetni (27. ábra), ugyanakkor a nemfém ásványi termékek gyártásánál ugyanezt a belső megoszlást nem, mert a domináns gyártási tevékenység mellett a többi alágazat külön-külön elenyésző nagyságrendet képvisel.

80 ábra A Zala megyei székhelyű építőanyag-ipari vállalkozások által megtermelt termelési érték megoszlása, 2011 Forrás: KSH Győri Igazgatósága Zalaegerszegi Osztály adatszolgáltatása alapján szerkesztve 27. ábra A Zala megyei székhelyű gumi- és műanyaggyártással foglalkozó vállalkozások által megtermelt termelési érték megoszlása, 2011 Forrás: KSH Győri Igazgatósága Zalaegerszegi Osztály adatszolgáltatása alapján szerkesztve

81 81 A két szakágazat összesített (nem csak építőanyag-ipari) termelési értékét nézve, az építőanyag-ipari cégek adják a termelési érték 97%-át. 28. ábra Építőanyag-iparban tevékenykedő Zala megyei székhelyű vállalkozások értékesítése, 2011 Forrás: KSH Győri Igazgatósága Zalaegerszegi Osztály adatszolgáltatása alapján szerkesztve Az építőanyag-ipari vállalkozások célpiaca nagyobb arányban belföldi: a piaci értékesítés 56%-a belföldi, 44%-a származik exportból. A két szakágazatot nézve azonban van némi hangsúlybeli eltolódás: míg a gumi- és műanyaggyártás szakágazatban pontosan fele-fele arányban oszlik meg a bevétel a belföldi és külföldi piacok között, addig a nem fém ásványi termékek gyártásánál az értékesítés bevételének csak 40%-át képezi az export (ábra). A szakágazaton belüli hangsúlyok megegyeznek a termelési értéknél leírtakkal, azaz az (összes) bevételképzésben a gumi- és műanyaggyártás területén az egyéb műanyag termékek gyártása (71%) alágazat, a nemfém ásványi termékek esetében a kerámia, agyag építőanyag gyártás (86%) játssza a legnagyobb szerepet. Ez a dominancia mind a belföldi, mind az export bevétel vonatkozásában is érvényes, mindkét szakágazatban az említett két alágazat bevételtermelő képessége a legjobb.

82 82 A két szakágazat összesített (nem csak építőanyag-ipari) bevételét nézve, az építőanyag-ipari cégek adják az összes képződő bevétel 97%-át, ezen belül az exportnak majdnem teljes egészét (99%), a belföldi értékesítés bevételének 96%-át Számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása A gyakran húzóágazatként emlegetett elektronikai iparág Zala megyében is viszonylag jelentős helyet foglal el. Az alágazatban működő vállalkozások többnyire nagyobb elsősorban multinacionális cégek telephelyeiként működnek, ezért termelésükről, egyéb gazdasági adataikról a megyében nem áll rendelkezésre összefoglaló statisztika. Az ismert adatokat itt áttekintjük, majd az alágazat nemzetgazdasági szintű folyamatainak bemutatásával jellemezzük a zalai helyzetet is. 29. ábra A feldolgozóiparban foglalkoztatottak megoszlása Zala megyében 2011-ben Forrás: Zala megye statisztikai évkönyve A megyei adatok részletes vizsgálatát csak belső vállalati elemzésekből, vállalati interjúk alapján lehetne elvégezni, amelyre viszont a vállalatok nem biztosítanak lehetőséget ben Zala megyében a számítógép és elektronikai termék gyártása területén 26 vállalkozás működött. A cégek összes foglalkoztatottainak száma meghaladta a 4000 főt, ami az ipari alágazatok között a második helyen áll, ennél nagyobb létszámot csak a

83 százalék 83 gépgyártásban foglalkoztattak a megyében. A feldolgozóiparban összesen 20 ezer főt foglalkoztatnak, ami az összes alkalmazásban állók több mint 30%-a. A vállalkozások mérete a foglalkoztatottak számát tekintve kicsi, a cégek fele 1-9 főt alkalmaz teljes állásban, és csak 1-1 olyan vállalkozás működött 2010-ben, amelyik , illetve 250 főnél többet foglalkoztat. Mindezek alapján egyértelmű, hogy az iparág teljesítményét döntően a két nagyobb vállalkozás adja. A külföldi tőke szerepe csak regionális szinten ismert, amiből az derül ki, hogy a teljes Nyugat-dunántúli régióban a külföldi érdekeltségű cégek 0,5%-a tartozik ebbe az alágazatba. Az iparág helyzete országos szinten is sajátos. Az alágazat az egyik legnagyobb súlyú az iparon belül. A termelési érték alapján az elmúlt években rendre a második helyen állt a járműgyártás után. Részesedése azonban az utolsó két évben csökkent. 30. ábra 25 A S Z Á M Í T Ó G É P, E L E K T R O N I K A I, O P T I K A I T E R M E L É S R É S Z E S E D É S E A Z I P A R I T E R M E L É S B Ő L 20 17,2 19,2 17, , Forrás: Jelentés az ipar évi teljesítményéről. KSH július A részesedés csökkenésének elsődleges oka a termelés csökkenése volt ben a kibocsátás 5,2%-kal, 2012-ben pedig 17,9%-kal csökkent. Az alágazat termelését néhány, elsősorban külföldi piacra termelő multinacionális vállalt határozza meg: a termelés 95%-át 250 főnél több alkalmazottal működő vállalkozás adja. A feldolgozóipar exportértékesítéséből az alágazat 20%-kal részesedik. A visszaesés oka elsősorban a hazánkban működő cégek piacvesztése volt. A nagyvállalatok termelésük egy részét Ázsiába helyezték át, így a foglalkoztatottak száma is csökkent.

84 84 Ezek a folyamatok Zala megyében is éreztették hatásukat, amelyek számszerű mértéke nem ismert. Különböző sajtóforrásokból azonban kitűnik, hogy a Flextronics Zalaegerszegen működő telephelyén jelentős létszámleépítésre került sor Idegenforgalom és vendéglátás Idegenforgalom A megyében 2011-ben 229 kereskedelmi szálláshely működött, az infrastrukturális adottságoknak betudhatóan db szobaszámmal, fős férőhellyel. 31. ábra A kereskedelmi szálláshelyek megoszlása Zala megyében 2011-ben Forrás: KSH A vizsgált évben a kereskedelmi szálláshelyek szobáinak kapacitás kihasználtsága 42,8%-os volt, míg a helykihasználtság terén mért érték csak 26,2% volt. A szállástípusok kapacitáskihasználtságát tekintve az átlagos értéket jelentősen mérsékelte a közösségi szálláshelyek 10% körüli kapacitáskihasználtsága. A kereskedelmi szálláshelyek szobaszám-kapacitása a megyében 2000 bázisév értékéhez képest 227%-ra növekedett, ez a helyek számában 142-os növekedést eredményezett. A bővítésekből eredően 2000-hez képest a vendégek száma is növekedett, a növekedés mértéke 52% volt. A vendégforgalom tekintetében a külföldiek aránya a vizsgált időszak alatt a közel 50%-os részarányról 31%-ra esett vissza. A tartózkodási idő tekintetében mind a hazai, mind a külföldi turisták esetében %-os visszaesés tapasztalható embert küld el a Flextronics.

85 85 A vendégforgalom szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy mind a vendégek száma, mind a vendégéjszakák száma alapján két település, Hévíz és Zalakaros részesedése 60-70%. A megye vendégforgalmának közel 95%-a az európai országokra jutott 2011-ben. A vendégéjszakák tekintetében két ország (Németország és Oroszország) állampolgárai által generált érték volt 2011-ben meghatározó, együttesen a két országból érkezők vendégéjszakák közel 55%-át töltötték a megyében. Az átlagos tartózkodási idő alapján is az e két országból érkező turisták töltik a szálláshelyeken a leghosszabb időt, ez a szállodákban átlagosan 9, az egyéb szálláshelyen 8 éjszaka volt a vizsgált évben ben a szálláshelyek bevételeinek 48%-át a szállásdíj bevételek, 31%-át az egyéb árbevételek, 21%-át vendéglátási bevételek tették ki. A szakágazat éves árbevételének 92%-át a megyében a szállodák biztosították. Vendéglátás Zala megyében 2011-ben 1999 db vendéglátóhely működött. A korábbi évhez képest 2,1 %-kal csökkent a szakágazatban működő vállalkozások száma. A szakágazatban két üzlettípus forma a meghatározó. Az éttermek, büfék, valamint az italüzletek és zenés szórakozó helyek aránya a vendéglátóhelyek ágazatban ben elérte a 86%-ot. A vizsgált évben a vendéglátóhelyeket átlagosan 43%-ban egyéni vállalkozók működtették a megyében. Az italüzletek és zenés szórakozó helyek és cukrászdák esetében az egyéni vállalkozások részaránya közel 10%-kal haladja meg az átlagos értéket. A KSH adatbázisa alapján a foglalkoztatottakra és a jövedelmi viszonyokra vonatkozóan a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágra ismertek az adatok. Az adatsorok alapján az alábbi megállapítások tehetők: A gazdasági ágban 2011-ben 5076 főt foglalkoztattak a vállalkozások, a évihez képest a foglalkozatás terén a mélypont a 2009 volt fővel, 2010-ben átlagosan 5%-kal, 2011-ben átlagosan 9%-kal növekedett a foglalkoztatottak száma; 2011-ben a gazdasági ágban foglalkoztatottak közel 76%-át a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak adták, közöttük a nők aránya magasabb, 60% volt; Zala megyében az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások alkalmazták a munkavállalók 40%-át, a 250 főnél nagyobb vállalkozások pedig az alkalmazottak 25%-át, A gazdasági ágban alkalmazottak bruttó átlagkeresete 2011-ben Ft volt, az ágazatok között ez az érték a legalacsonyabb, az megyei ágazati átlagtól közel Ft-tal marad el.

86 ábra A gazdasági ágban foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 2011-ben 1,4 %-kal növekedett az előző évhez képest. Vendéglátóhelyek száma üzlettípus szerint Zala megyében 2011-ben Forrás: KSH 3.7. Rések meghatározása legalább két szektorban Elöljáróban szeretnének megjegyezni, hogy véleményünk szerint a piacgazdaságokban nincsenek abszolút kínálati hiányként definiált piaci rések, vagy ha mégis lennének, akkor csak átmenetileg, mert a piaci törvényszerűségek alapján, a piacgazdaságra jellemző verseny nyomán a gazdasági szereplők rövid időn belül benyomulnak azokba. A tapasztalatok alapján piaci rések igen kis piaci szegmentumokban alakulhatnak ki, rövid időre (ruhacsipesz, meggymagozó stb.). Ezért ilyen piaci réseket nem tudtunk meghatározni az általunk vizsgált szektorokban. Vannak viszont olyan piaci szegmentumok, amelyekben a verseny kevésbé éles, illetve ahol feltárhatók további üzleti lehetőségek, a továbbiakban ezekre mutatunk rá. A természeti erőforrások tekintetében Zala megyének komparatív előnyei vannak, viszont kiaknázásához hiányzik a megfelelő marketing. Üzleti lehetőségek tárhatók fel külföldi befektetők számára a gyógyvizekhez kapcsolódva a geotermikus energia, az agrárpotenciálhoz kapcsolódva (az erdőket is beleértve) a biomassza hasznosításában, továbbá a fafeldolgozáshoz kapcsolódva a pelletgyártásban. Elsősorban a logisztikai központokhoz kapcsolhatók, de önálló tevékenységbe szervezve is perspektivikusak a Shared Service Centerek (megosztott szolgáltatási központok),

87 87 amelyek a vállalati tevékenységkiszervezés jegyében különféle jól körülhatárolt vállalati funkciókat (könyvelés, bérszámfejtés, beszerzés, informatika, biztonsági és vevő szolgálat stb.) látnak el teljes felelősséggel és önálló költségvetéssel. Versenyelőnyeik abból fakadnak, hogy ugyanazt a szolgáltatást egyszerre nagyszámú vállalatnak nyújtják, ezáltal méretgazdaságossági megtakarításokra tehetnek szert, Így a kiszervezett szolgáltatás ára alacsonyabb annál, mintha a szóban forgó tevékenység elvégzésére a vállalaton belül kerülne sor. Ezek a központok lehetővé teszik a szolgáltatásaikat igénybe vevő vállalatok számára, hogy a kisegítő tevékenységek kiszervezésével egyrészt fő tevékenységükre koncentrálhassanak, másrészt költségmegtakarítást realizálhassanak. A kiszervezett tevékenységek ugyanis költségérzékenyek. Az ilyen szolgáltató-központok által alkalmazható szakképzett munkaerő rendelkezésre áll a megyében, a folyamatos utánpótlásról a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg gondoskodik. Az iparban szóba jöhetnek célcsoportként azok a külföldi vállalatok, amelyek néhány évvel ezelőtt közép- és kelet-európai telephelyüket Kínába helyezték, de csalódtak az ottani gazdasági környezetben (nagyfokú korrupció, a munkaerőköltségek emelkedése, a túlfűtött kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos veszélyek és kockázatok stb.). Emiatt vissza kívánnak térni Európába. A megfelelő munkakultúra, sok esetben az ipari hagyományok, valamint a minőségbiztosítási rendszerek Zala megyében rendelkezésre állnak. A gépjárműiparban az alkatrészgyártásban tárhatók fel üzleti lehetőségek. Korábban már voltak erre irányuló törekvések, amikor például az 1500 telephellyel rendelkező Magna nevű osztrák multinacionális nagyvállalatot a zalaegerszegi északi ipari parkba szerették volna hozni. Ennek az üzleti lehetőségnek a kiaknázása a szállítási láncok kialakítását és a nagy cégeknek való beszállítást is előmozdítaná A megcélzott szektorok és a potenciális külföldi működőtőkebefektetések regionális forrásai közötti követelmények és sajátosságok harmonizálása A megcélzott szektorokba történő befektetők azonosítása több munkát igényel és hosszabb időt vesz igénybe. E kutatás keretében a következő javaslatokat tesszük: A fa- és bútor iparban olasz és német (Németországon belül elsősorban bajor és Baden Württemberg-i illetőségű) befektetők jöhetnek elsősorban szóba a helyi szakmai kompetenciára támaszkodva. A fa- és bútoriparban elterjedt a moduláris termelés, ami nagy bútorgyáraknak történő beszállítást tesz lehetővé. A fafeldolgozáshoz kapcsolódó pelletgyártásban a gyártási technológiák alapján német és osztrák befektetői kör érdeklődése váltható ki.

88 88 Az építőanyag-iparban újrahasznosított alapanyagok gyártásához és felhasználásához érdemes osztrák befektetőket keresni. A járműiparban a járműipari klaszterhez kapcsolódva autóalkatrész-beszállítókat kellene bevonni elsősorban Bajorországból és Baden-Württembergből. Az elektromos autó kifejlesztésében és a járműelektronikában a kínai Huawei érdeklődését lenne célszerű felkelteni. A logisztikában a kiegészítő szolgáltatások (átrakó raktárbázisok, komissiózás) jöhetnek elsősorban szóba. Általános logisztikai központ, azon belül raktárbázis létesítése a Horvátországban és Szlovéniában terjeszkedni kívánó osztrák és német vállalatok számára jöhet szóba. A postai liberalizáció nyomán perspektivikus terület lehet a gyorsposta és futárszolgálat nyugat-magyarországi, horvát, szlovén és osztrák fókusszal. A Shared Service Cetner típusú vállalati tevékenységkiszervezés terén az üzletág vezető vállalatait (Accenture stb.) kellene megkeresni helyi kirendeltségek nyitása céljából. A gépiparban szóba jöhet a napkollektor-gyártás elsősorban a hazai piacra, német befektetők részvételével. Idegenforgalom: az orosz, a finn, a norvég és a svéd vendégkör számára nőne Zala megye vonzereje, ha a hazai társadalombiztosítás finanszírozná az itteni gyógy- és utókezelés költségeit vagy azok egy részét. Meg kellene próbálni A marketing-stratégiával foglalkozó következő fejezetben a fenti javaslatok néhány aspektusára részletesebben kitérünk.

89 89 4. A javasolt marketing-stratégia 4.1. A Zala megyére vonatkozó átfogó marketing-stratégia a különféle opciók bemutatásával Egy lehetséges megközelítésben a befektetésösztönzési marketing-stratégia lényege Zala megye vonzóvá tétele, népszerűsítése a potenciális magánbefektetők körében. A befektetésösztönzési tevékenységet szolgáltatásként értelmezve a marketing-stratégiát a marketing eszközök kombinatív alkalmazásával javasolt kialakítani. A marketing mix 4P elemének (Product, Price, Place, Promotion) alkalmazása mellett célszerű a stratégiát a további 3P elemmel (Poeple, Physical evidence, Process) kiegészíteni. A marketing hagyományos eszköztárát tekintve a termék, termékpolitika - némi leegyszerűsítéssel - az országos és megyei makro-, mezo- és mikrogazdasági befektetési környezet, természetesen globális összefüggésrendszerbe ágyazva. A megyei mezo- és mikrogazdasági környezet egyes elemei módosíthatók, a befektetésösztönzés szolgálatágba állíthatók. Az ár, árpolitika egyik elemét a település, mint termék, előállításának költségei (intézményhálózat, infrastruktúra kiépítése, fenntartása és fejlesztése, promóciós költségek stb.) képezik. Másik elemét az ennek a terméknek az eladásából származó bevételek (helyi adók, a helyben elérhető szolgáltatásokból származó árbevétel, az ingatlanok eladásából befolyó bevételek stb.). Megfelelő árpolitika kialakítása esetén a település nyereséget realizálhat ezeknek a költségeknek és bevételeknek az egyenlegeként, ami fejlődésként jelenik meg. A társadalmi haszon elsősorban szövegesen értékelhető. A disztribúciós vagy elosztási csatornák a befektetésösztönzési stratégiában kapcsolatrendszereket jelentenek az egyes települések, intézmények, gazdasági szereplők stb. között. A marketing kommunikáció a befektetésösztönzés termékének az értékesítése. Feladata egyrészt a település arculatának kialakítása, másrészt pedig a település által nyújtott előnyök, szolgáltatások népszerűsítése. Célja a célcsoportok olyan értelemben történő befolyásolása és meggyőzése, hogy kihasználják a felkínált előnyöket és beruházzanak a településen. A marketing hagyományos eszközei mellett a szolgáltatás-marketing 3P elemének alkalmazása leginkább intézményesített formában alkalmazható a leghatékonyabban. Tehát fontos az intézményfejlesztés, amely a befektetésösztönzéssel foglalkozó szervezeteket és intézményeket foglalja magába. A befektetésösztönzéshez ugyanis sajátos intézményekre és intézményrendszerre van szükség.

90 90 Ilyen intézményesített keretek között tud érvényesülni az emberi tényező (Poeple). Kutatásaink igazolják, hogy a külföldi működőtőke Zala megyébe történt beáramlásában kulcsszerepet töltöttek be a személyes kapcsolatok. Intézményesített formában a szolgáltatási ügyletben közreműködők, un. front-személyzet munkájának hatékonysága javulhat, megfelelő back office háttér biztosítása révén. A tárgyi elemek (Physical evidence) olyan környezeti feltételek biztosítását kell, hogy jelentsék a működőtőke-vonzásban, amelyek a szolgáltatás teljesítésének és kommunikációjának terén megkönnyítik az ügylet létrejöttét. A tárgyi elemek biztosítása forrásfüggő. Jelenleg a megyében a befektetés ösztönzéssel foglalkozó szervezetek elszigetelten, átfedésekkel végzik tevékenységüket. Egy-egy szervezetnél a források szétaprózódottan állnak rendelkezésre. Intézményesített formában a tárgyi eszközök biztosításához szükséges források a szervezeteknél rendelkezésre álló pénzeszközök és a szervezetek számára elérhető források optimális forrásallokációval biztosíthatók. Intézményesített formában a folyamat (Process), azaz azok az eljárások és mechanizmusok, tevékenységek, amelyek a működő tőke letelepedését célozzák egységes alkalmazása biztosítható. Kiemelt fontossággal bír ez a marketing-mix elem, mert a befektetői bizalom létrejöttét, erősödését rendkívül jó hatékonysággal képes elősegíteni. Fontos hangsúlyozni, hogy a külföldi működőtőke-befektetéseket ösztönző stratégia egyrészt elválaszthatatlan a megye általános fejlesztésstratégiájától, arra épül. Másrészt szoros a kapcsolata a vállalkozásfejlesztéssel, ez utóbbi fogalom az összes vállalkozást magába foglalja. A rendszerváltás kezdetekor jelentős volt keresleti oldalon a külföldi érdeklődés a befektetési lehetőségek iránt. Jelenleg a külföldi keresletre nem indokolt építeni a marketingstratégiát (pull marketing). Ehelyett a kínálatra célszerű alapozni az akciókat (push marketing). Más szavakkal: nem a külföldi befektetők keresik fel Zala megyét, hanem a megyének, pontosabban befektetésösztönzéssel foglalkozó intézményeinek kell Zala megyét a potenciális befektetőkhöz eljuttatni. A befektetésösztönzéssel foglalkozó szakirodalom ezt proaktív stratégiának nevezi, ezt kellene Zala megyének is alkalmazni, azaz aktívan keresni a potenciális befektetőket. Erre azért is szükség van, mert a külföldi működőtőke-befektetések motivációi közül egyre gyengébb a piacszerzés. Ez betudható egyrészt annak, hogy a rendszerváltás után nem utolsó sorban az import liberalizálása nyomán - viszonylag rövid időn belül megszűnt Magyarországon a hiánygazdaság. Másrészt a recesszió, a lassú gazdasági növekedés, a jövedelmek növekvő mértékű differenciálódása nyomán a nem bővülnek, hanem inkább szűkülnek vagy stagnálnak.

91 91 Ugyancsak gyengültek a versenyelőny szerzéséhez kapcsolatos befektetői motivációk. Itt arról van szó, hogy a bérek bizonyos mértékű felzárkózása nyomán Magyarország alacsony munkaerőköltségekkel kapcsolatos nemzetközi versenyelőnyei jó esetben erodálódtak, rosszabb esetben megszűntek. Ráadásul a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében a nyugat-európai felvevőpiacok is szűkültek, illetve bővülési ütemük lassult. Mindennek nyomán kevésbé vonzó exportbázisok létesítése, nemcsak Magyarországon, hanem máshol sem a Magyarországgal a külföldi működőtőke-befektetésekért versenyző közép- és kelet-európai országokban. A kép a valóságban ennél árnyaltabb mind országos, mind Zala megyei szinten. A proaktív befektetésösztönzésnek ezekre a később tárgyalandó árnyalatokra is célszerű felhívni a figyelmet Nemzetközi és hazai makrogazdasági keretfeltételek A működőtőke-vonzás nemzetközi és hazai makrogazdasági feltételei igen kedvezőtlenek Magyarország, azon belül Zala megye számára. Ami a nemzetközi feltételrendszert illeti, egyrészt a globális működőtőke-áramlás 2013-ban is csökken, az ezt követő években is legfeljebb lassú növekedéssel indokolt számolni. Másrészt a külföldi működőtőke-befektetések súlypontja eltolódott a kapacitásbővítést célzó zöldmezős beruházások felől az átvételes beruházások felé. Harmadszor, a globális működőtőke-áramlásokon belül az Európai Uniótól divergáló irányzatok érvényesülnek. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos döntési tapasztalatok alapján a globális vállalatok először a régiót választják ki, azután a régión belül határoznak arról, hogy a befektetést konkrétan hol, melyik országban hajtsák végre. 24 Ami a hazai feltételeket illeti, a magyar gazdaság külföldi működőtőke-vonzó képessége az utóbbi években számottevően romlott. Ennek egyik leglényegesebb közvetlen oka a 2010 májusában hivatalba lépett kormány nem konvencionális vagy unortodox gazdaságpolitikája. Ennek elemei közül a gazdaságpolitika és a jogi környezet kiszámíthatatlansága, a gazdasági szabályozásban a normativitás fellazulása és a magántulajdon szentségének megkérdőjelezése emelhető ki. (Erre utal a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása, a takarékszövetkezetek tervezett tulajdonosi átalakítása, a hulladékgazdálkodásban állami tulajdonosi többség előirányzása, a Pécsi Vízmű adott formában történő köztulajdonba vétele stb.). Mindezek alapján a magyarországi gazdasági környezet közelít ahhoz a szinthez, amely a kockázatvállalási hajlandóság függvényében - még éppen elfogadható a külföldi befektetők számára. Erre utal a tőkemenekülés, illetve az, hogy 2012-ben nettó külföldi működőtőke-kiáramlás történt Magyarországról. Ettől elválaszthatatlan, hogy amíg a rendszerváltás kezdetén 4-6 év volt a külföldi működőtőke-befektetések elvárt 24 A Mercedes vezetése például először arról döntött, hogy új beruházását az új kelet- és közép-európai tagállamokban hajtja végre költség-optimalizációs okokból. Ezután döntöttek Magyarországról, miközben hosszabb időn keresztül romániai telephely is versenyben volt a beruházásért.

92 92 megtérülése, addig jelenleg ez év körül van. Hosszú megtérülésű beruházásokra a külföldi befektetők csak igen magas fokú jogi, szabályozási és gazdaságpolitikai stabilitás esetében vállalkoznak. A külföldi működőtőke-vonzó képesség romlásának másik oka az, hogy Magyarország alacsony munkaerőköltség-szinttel (különösen a szakképzett munkaerő olcsóságával) kapcsolatos korábbi relatív nemzetközi versenyelőnyei (főleg Kínával és a felzárkózó ázsiai országokkal szemben) lemorzsolódtak az utóbbi 5-10 évben. A jelenlegi kormány ugyan tett lépéseket a magyar munkaerő nemzetközi versenyképességének fokozására (ilyen az új munka törvénykönyve, a restriktív bér- és jövedelempolitika stb.), ezek azonban a dolog természetéből adódóan nem módosíthattak érdemben a korábbi trendeken. A közoktatás központosítása és a felsőoktatásból történő forráskivonás, ennek nyomán a szakképzett munkaerő külföldre vándorlása nincs összhangban a tudásalapú gazdaság követelményeivel. Sok területen hiány van szakképzett munkaerőből. Végül a magyar gazdaság lassú növekedése (modellszámítások alapján adott peremfeltételek mellett a hosszú távú GDP-dinamika éves átlagban 0,5%-ra becsülhető), a borús üzleti kilátások és beruházási klíma szintén gátja a külföldi működőtőke-befektetéseknek. Mindezek alapján Magyarország versenyhátrányba került a működőtőke-vonzás terén a szomszédos országokkal szemben. Zala megye befektetés-ösztönzési stratégiáját e külső, nemzetközi és belső, makrogazdasági feltételrendszer adta korlátok és lehetőségek szem előtt tartásával kell meghatározni. Emellett két korlátozó tényezővel is számolni kell. Az első korlátozó tényező az, hogy a külföldi befektetők, azok közül is elsősorban a globális nagyvállalatok először azt döntik el, hogy Magyarországon akarnak-e beruházni, utána keresik az országon belül a legkedvezőbb feltételeket kínáló telephelyeket. Magyarországon belül adott külföldi közvetlen beruházásért nagyszámú régió, kistérség vagy település versenyez. A másik korlátozó tényező az, hogy a regionális, megyei, kistérségi vagy települési szintű befektetés-ösztönzés lehetőségei meglehetősen korlátozottak. A társasági nyereségadó kulcsa adott, ugyancsak normatív szabályozás vonatkozik a feldolgozóipari beruházások támogatására. Ebből az következik, hogy a jogszabályi feltételek Magyarország egész területére vonatkoznak. A bel- és külföldi befektetőknek nyújtható adókedvezmény mértéke a gazdasági fejlettség függvénye, amelyet európai uniós jogszabályok írnak elő. Ezeket a mértékeket az ún. támogatásintenzitási térkép tartalmazza. Zala megye esetében a támogatásintenzitás 30%. Ez a támogatásintenzitási mérték a budapesti 10% után a második legalacsonyabb, csak Vas, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében ennyi, minden más megyében ennél magasabb (40%, illetve 50%). Ez Magyarországon belül, különösen a dél- és közép-dunántúli régióhoz viszonyítva jelentős versenyhátrány Zala megye számára a külföldi működőtőke vonzásában. A megyei befektetésösztönzési

93 93 stratégiának nagymértékben ellensúlyoznia kell a globális és hazai feltételrendszer kedvezőtlen elemeit, ami nem könnyű feladat A külföldi működőtőke-vonzás lehetséges célcsoportjai és célterületei Elvileg a befektetés-ösztönzés a külföldi működőtőke-befektetések minden formájára kiterjedhet. Az egyes formákat azonban nem egyforma súllyal célszerű figyelembe venni. A Zala megyei befektetés-ösztönző stratégia elsődleges célja a zöldmezős beruházások előmozdítása kell, hogy legyen. Más szavakkal: az új külföldi beruházások, a friss külföldi működőtőke-beáramlás ösztönzésére célszerű a figyelmet és az erőforrásokat összpontosítani. Az új közvetlen beruházásokon belül lehet, bár nem feltétlenül szükséges további szegmentációt végrehajtani a piac-, az erőforrás- és hatékonyságorientáció alapján. Az dolog természetéből adódóan az átvételes beruházások ösztönzése nehéz, sok esetben lehetetlen. Természetesen ezt a lehetőséget sem szabad kizárni, csak nem célszerű túlzottan nagy reményeket fűzni eredményességéhez. Egyrészt ehhez jól működő tőkepiacra van szükség, ez a feltétel azonban Magyarországon nem áll fenn. Másrészt a vállalat-átvételes beruházás az eladó akaratától is függ, a célpontként szóba jöhető vállalatok tulajdonosait nem lehet arra kényszeríteni, hogy eladják részesedésüket, vagy tőkeemelés útján újabb tulajdonost vegyenek be a vállalkozásba. Az alapítás módja is meghatározó. Ugyanakkor mind nemzetközi, mind hazai kutatások azt mutatják, hogy az átvételes beruházással megszerzett vállalatok estében magasabb a helyi beszállítók aránya, mint a zöldmezős beruházások esetében. Az új tulajdonosok hajlamosak meghagyni a régi kapcsolati hálót, ha az gazdaságos. A zöldmezős beruházások estében idő kell a kapcsolatok kiépítéséhez, és ez költségekkel is jár. A Zala megyei sajátosságokra tekintettel elvileg szóba jöhetnek még barnamezős beruházások is. Itt nem vállalatátvételről van szó, hanem magántulajdonban lévő, nem működő ipari létesítményekről (gyárépületek stb.), amelyeket a tulajdonosok értékesíteni kívánnak. Csekély a valószínűsége, ezáltal a realitása annak, hogy kockázati tőkebefektetők számottevő volumenű tőkét kívánnának Magyarországra allokálni, legalább is rövidtávon. Ha mégis lenne ilyen döntés, akkor az ilyen típusú befektetések valószínűleg olyan iparágakba és tevékenységi területekre irányulnának, amelyek Zala megyében nincsenek jelen vagy csekély súlyúak (számítástechnika, szoftverfejlesztés, finomvegyipar, gyógyszeripar stb.). Természetesen a kockázati tőke érdeklődését sem lehet kizárni Zala megye iránt, de az ilyen beruházások nagyságrendje marginális lehet.

94 94 A Magyarországon megtermelt nyereség újrabefektetésének a közvetlen ösztönzése is nehéz. Ennek ellenére a Zala megyében működő külföldi részesedésű vállalatok ezen a téren lehetnek a befektetés-ösztönzési stratégia célcsoportjai. Ehhez kapcsolódhat a tulajdonosi hitel, mint a külföldi közvetlen befektetések egyik formája. Erre sem a magyar kormányzati, sem a megyei szintű gazdaságpolitikának nincs közvetlen befolyása. Mind a megtermelt nyereség újrabefektetése, mind a tulajdonosi hitelből való fejlesztés nagymértékben függ attól, hogy a korábban a megyében megtelepedett külföldi vállalat milyen perspektívát lát üzleti tevékenysége bővítéséhez. Az üzleti környezet közvetve alakítható. A mélyinterjúkban szereplő külföldi vállalatok többsége a Zala megyében megtermelt nyereséget, illetve annak nagy részét nem fizette ki osztalékként, hanem az itteni telephely fejlesztésére fordította. Tevékenységük bővítéséhez nem vettek igénybe külső forrást, hanem tulajdonosi hitelre támaszkodtak. Ennek következtében a külföldi vállalatok részben függetlenítették magukat a magyarországi bankok hosszabb lejáratú hiteleitől. Ettől függetlenül a pénzügyi tranzakciókra kivetett adók és a rövid lejáratú hitelek kedvezőtlen feltételei őket is érintik. A jelenlegi külső és belső feltételek között nem várható újabb globális nagyvállalat megjelenése Magyarországon, amelynek telephelyválasztását a megyei befektetésösztönzési stratégia befolyásolni tudná. Az ösztönzés célcsoportjába tartozhatnak elvileg a Magyarországon, azon belül a térségben működő nagyvállalatok külföldi beszállítói. Ilyen nagyvállalat viszont kevés van Zala megyében, a meglévőknek is megszilárdult a beszállítói hálózata. Nem tartozik a szorosan vett befektetésösztönzéshez a Zala megyében működő külföldi vállalatok számára hazai beszállítók keresése. Mindezek alapján a Zala megyei befektetés-ösztönzési stratégia elsődleges célcsoportja a zöldmezős, esetleg átvételes beruházást végrehajtani kívánó külföldi kis- és középvállalati szektor lehet. E vállalati kör kellő tőkeerővel rendelkezik külföldi működőtőke-befektetésekhez, és kapcsolódhat a Magyarországon már érdekeltségekkel rendelkező külföldi és a hazai tulajdonban lévő nagyvállalatokhoz. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az európai uniós jogszabályok által definiált középvállalatok magyar viszonylatban nagynak számítanak. Az árbevételre vonatkozó 10 millió eurós felső határ árfolyamtól függően - közel 3 milliárd forintnak felel meg. A közepes méretű vállalatok ország-, azon belül helyismerete, kockázatviselő képessége sokkal kisebb, mint a leányvállalatokkal rendelkező nemzetközi nagyvállalatoké. Következésképpen megalapozottan feltételezhető, hogy ezek a vállalatok sokkal nagyobb mértékben igényelnek információkat a befektetési környezetről, jobban rá vannak, illetve lesznek szorulva az állami befektetésösztönzés csatornáira, mint a nagyvállalatok.

95 95 Másodlagos célcsoportként a Zala megyében működő külföldi vállalatok jelölhetők meg, amelyek itt megtermelt nyereségüket kívánják újra beruházni, illetve az anyavállalattól kapott hitelből kívánják itteni üzleti tevékenységüket beruházások révén fejleszteni. A zöldmezős beruházások ösztönzése esetében a hangsúlyt az osztrák és a német, azon belül a délnémet (Bajorország és Baden Württemberg) középvállalati szférára célszerű helyezni. Elvileg szóba jöhetnek más országok, így elsősorban Szlovénia és Horvátország vállalatai is. Ez utóbbival kapcsolatban a korlátozó tényezőnek tekinthető, hogy még viszonylag gyenge a külső piaci megjelenésre és terjeszkedésre képes magántulajdonban lévő középvállalati szektor. A két célcsoporton belül olyan vállalatokra célszerű koncentrálni, amelyek vezetői hosszabb távon gondolkodnak, beruházásaikat hosszabb távra tervezik. Ezen vállalati kör közös jellemzője az, hogy nem bérmunka jellegű összeszerelő tevékenységet folytat (mint például a Flextronics), hanem beépült vagy be kíván épüli valamilyen iparági értékláncba, ezáltal érdekelt a megye gazdaságába történő szerves integrálódásban. Az ilyen cégek egyébként nehezebben vonulnak ki a célországból. Miként az e tanulmány korábbi fejezeteiből kitűnik, a befektetés-ösztönzés ágazati súlypontjaiként a jármű- és gépgyártás, a logisztika, a fa- és bútoripar, az építőanyagipar, az elektronika és az idegenforgalom jelölendő meg. a járműiparral kapcsolatban korlátozó tényező, hogy a klaszter fő termelő és exportbázisai a megyén kívül, Szentgotthárdon és Győrben vannak, ami szűkíti a megyei befektetésösztönzési politika mozgásterét. Zalaegerszeg nagy valószínűséggel csak bizonyos külföldi beszállítók számára jöhet szóba. Zalaegerszegen a gépipar dominál, itt a stratégia ágazati célpontja a gépipar kell, hogy legyen. Az idegenforgalom különleges helyet foglal el a stratégiában. Rendkívül perspektivikus területről van szó. Ugyanakkor a nagyobb volumenű közvetlen külföldi befektetés előtti adminisztratív korlát, hogy tilos nagy szállodákat építeni a Balaton körül. Emellett gazdasági korlát az üdülők terén tapasztalható túlkínálat a Balaton térségében, és a többi idegenforgalmi központban is kiépült az üdülői infrastruktúra. Nagyobb volumenű külföldi befektetés meglévő üdülők átvételével képzelhető el, valószínűleg az ingatlanok korszerűsítéséhez kapcsolódva. Ilyen körülmények között a racionális stratégia decentralizált lehet, ami az idegenforgalmi központokban külföldiek ingatlanvásárlásainak az ösztönzését és megkönnyítését célozza. Az idegenforgalmi vonzerőt javítaná, ha egyrészt sikerülne a Balaton környékén az üdülői és egyéb infrastruktúra fejlesztésével, illetve szervezéssel (programajánlatok, sportolási lehetőségek, wellness stb.) kiterjeszteni az idegenforgalmi idényt. Másrészt célszerű gazdaságdiplomáciai eszközökkel arra törekedni, hogy a fő vendégküldő országok (Ausztria, Németország stb.) társadalombiztosítási rendszere finanszírozza a

96 96 magyarországi, azon belül Zala megyei gyógyfürdőkben történő gyógy-, illetve utókezelés költségeit, vagy legalább is a költségek egy részét. 25 Az erre a területre jellemző protekcionizmust ismerve a sikeresélyek meglehetősen kicsik. Talán jobbak az esélyek a skandináv országokban, ami újabb lökést adhatna a finn és norvég ingatlanvásárlásoknak. Zala megye versenyelőnyei között célszerű és kívánatos hangsúlyozni a humántőkepotenciált. A külföldi befektetők számára a stabil és megfelelő minőségű munkaerő sokszor fontosabb, mint az infrastrukturális adottság. A munkaerőköltségek Zala megyében 15-20%-kal alacsonyabbak az országos átlagnál, a munkaerő tudásszintje nemzetközi összehasonlításban is magas, a munkakultúra hagyományosan stabil. Ennek ellenére a mélyinterjúk tanúsága szerint nagyszámú ágazatban és alágazatban hiány van felsőfokú végzettségű és szakképzett munkaerőből. Így például hiányzik a szakképzett munkaerő a gépiparban (CNC esztergályos), az elektronika iparban (elektronikai műszerész), a ruhaiparban (varrómunkás) és a faiparban (kárpitos). A megye rugalmas szakképzési intézményrendszere lehetővé teszi a külföldi befektetők, illetve itt működő külföldi vállalatok számára a megfelelő szakképzettségű munkaerő viszonylag rövid időn belül történő biztosítását. A regionális szakképzés rugalmasabbá tételével, a vállalati igényekhez való alkalmazkodással (akár tanfolyami képzés, letelepedési támogatás formájában) jelentősen növelhető a befektetések vonzereje. Mivel a szakképzés a gazdasági kamarákhoz került, ezért a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának célszerű a munkaerőigényekkel összhangban lévő szakképzést és átképzést koordinálni. Ehhez kapcsolódóan a ZMKI funkciója lehetne rendszeres megyei szintű munkaerő-piaci elemzések készítése, beleértve vállalati megkérdezést is, amik megalapoznák a szakképzés irányát és jellegét. Annak ellenére, hogy az EU-csatlakozás nyomán várható a horvát gazdaság, azon belül a Zala megyével határos régió dinamizálódása, a bilaterális gazdasági kapcsolatok feltételeinek javulása, Horvátországból származó külföldi működőtőke-beáramlással nem indokolt számolni. Éppen ellenkezőleg: várhatóan igen erős lesz a Zala megyével határos horvát régió tőke- és munkaerő-elszívó hatása. A jelek szerint a logisztikai szolgáltatás lehet perspektivikus terület, azaz a horvát EU-tagság hozzájárulhat az ide irányuló külföldi működőtőke-beáramláshoz. Ami a stratégia belső regionális célcsoportjait illeti, a dolog természetéből adódóan a befektetés-ösztönzési stratégia egész Zala megyére kiterjed. A megyén belül azonban célszerű területi súlypontokat képezni. A leglényegesebb területi súlypontokat a megyei jogú városok: Zalaegerszeg és Nagykanizsa, továbbá az idegenforgalmi települések (Keszthely, Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány, Lenti stb.) képezik. Kiemelésüket az indokolja, hogy ezeken a településeken koncentrálódik a megye gazdasági 25 Jelenleg nem használható analógia, de megemlítjük: a szocializmusban nagyszámú lengyel bányász rehabilitációját végezték Hajdúszoboszlón, ezzel magyarázható, hogy a gyógyfürdő ma is népszerű sok lengyel számára.

97 97 potenciáljának döntő hányada, várhatóan ide irányulnak a külföldi működőtőkebefektetések A befektetés-ösztönzés eszközrendszere A befektetés-ösztönzés intézményi és eszközrendszere kialakult, rendelkezésre áll, ami megfelelő alap a marketing-stratégia kialakításához, de kiegészítendő és bővítendő. Emellett a kialakult intézményrendszert rendszerszerűen kell működtetni. Ez azt jelenti, hogy egyrészt biztosítani kell az ösztönzőrendszer egyes elemei közötti, másrészt a megyei súlyponti települések ösztönzőrendszere és intézményei közötti összhangot. Ez a célrendszer koordinálását és a feladatok lehatárolását is jelenti az egyes települések és az egyes intézmények között. E tanulmánynak nem része a regionális versenytárselemzés. Ettől függetlenül érdemes lenne regionális versenytárselemzést készíteni, amely Győr-Moson-Sopron és Vas megyére, illetve a Dél-Dunántúlra koncentrálna. A földrajzi fekvésből adódóan ez a két régió Zala megye közvetlen regionális versenytársa. Az ösztönzőrendszeren belül két nagy csoport különböztethető meg. Az első csoportba a tőkevonzás feltételeinek a javítása tartozik, a második csoportot a külföldi működőtőkebefektetéseket közvetlenül ösztönző eszközök és intézkedések alkotják. Elöljáróban már itt érdemes hangsúlyozni, hogy a befektetésösztönzés decentralizált, az egyes települési önkormányzatok feladata, a megyei szint elsősorban koordinációs funkciót lát el, illetve a mezzo-szintű feltételek megteremtése, illetve a javítása a legfőbb feladata. Az optimális regionális befektetésösztönző stratégia egyaránt építkezik alulról felfelé és felülről lefelé. A működőtőke-vonzás feltételeinek a javítása nem kis mértékben kapcsolódik az infrastruktúra fejlesztéséhez. A kedvező földrajzi fekvésből adódó potenciális előnyök (beleérve a Nyugat- és Kelet-Magyarország közötti, illetve a kelet-nyugati és észak-déli nemzetközi közvetítő funkció ellátását) tényleges előnyökké történő konvertálását a közlekedési infrastruktúra fejlesztése teszi lehetővé. Ide tartozik az országos és a megyei területfejlesztési koncepciókban előirányzott út- és vasútépítési fejlesztési beruházások megvalósítása, 26 újabb határátkelőhelyek létesítése Horvátország és Szlovénia irányában, továbbá a sármelléki repülőtér folyamatosan működő kereskedelmi repülőtérré történő fejlesztése. E beruházások megvalósítása elengedhetetlen feltétele annak, hogy Zala megye ki tudja aknázni a földrajzi fekvéséből adódó versenyelőnyeit, a földrajzi közvetítő szerepkörből adódó lehetőségeket. Az infrastrukturális beruházások legfőbb közvetlen előnye az lenne, hogy megindulhatna a földrajzi fekvésből adódó versenyelőnyök kihasználását lehetővé tevő logisztikai központok építése. Horderejüknél 26 Az M9-es út Vasvár-Pacsa, illetve Pacsa-Nagykanizsa, az M75 Balatonszentgyörgy és Pacsa közötti szakaszának (II. ütem) megépítése, új főúti kapcsolatként a Szlovénia-Bajánsenye-Zalalövő-Zalaszentgyörgy (75. sz. főút) és Lenti térsége (86. sz. fűút) Toronyiszentmikós (M70-es út), a megyei főutak településelkerülő szakaszai. Az M9-es autópálya megépítése Zalaegerszeget egyrészt a Győr-Pozsony-Bécs háromszöggel kötné össze, másrészt az M1-es autópályához való csatlakozás révén Budapest megközelítését is javítaná.

98 98 fogva és egyéb megfontolások miatt ezen infrastrukturális beruházások nagy részéről nem Zala megyében döntenek, hanem országos szinten. A megyei (adott esetben helyi önkormányzati) vezetésnek viszont katalizátor szerepet kell játszania, azaz célszerű folyamatosan lobbizni a megvalósításukért. A földrajzi helyzetből adódó közvetítő szerepkör ellátását gyengíti a tehergépjárművekre vonatkozó, az európai uniós összehasonlításban magas elektronikus úthasználati díj. A magas úthasználati díj nyomán a nemzetközi áruforgalom egy része Horvátországba terelődhet át. Az idegenforgalom fejlesztését szolgálná a Keszthely és Hévíz közötti közlekedés javítása, például villamos pálya építése révén, amiről régóta szó van. A külföldi működőtőke-befektetések közvetlen ösztönzése megyei szinten is lehetséges és kívánatos. A makroszintű szabályozási feltételek tekintetében, így az új, zöldmezős beruházások és az újra befektetett profitból megvalósuló befektetések esetében az adórendszer, beleértve a társasági nyereségadózást, a maximális regionális támogatásintenzitás és a feldolgozóipari beruházásokhoz igénybe vehető támogatások rendszere a befektetés-ösztönzési stratégia szempontjából külső adottság. A jogszabályi keretek között a megye a tágabb értelemben vett ösztönzők tekintetében kisebb mozgástérrel rendelkezik, viszont országgyűlési képviselőin, minisztériumi kapcsolatain keresztül lobbizhatnak a megye érdekében. Az említett normatív, tehát minden gazdasági szereplő rendelkezésére álló lehetőségeknek a kiaknázása, a kiaknázásra történő mozgósítás a későbbiekben bemutatandó marketing-kommunikációs stratégia része és feladata. Ugyancsak külső adottság a szabad vállalkozási zónák szabályozása, illetve az a körülmény, hogy a szabad vállalkozási zónák létrehozásáról különféle kritériumok alapján a kormány dönt, és eddig Zala megyében nem került sor szabad vállalkozási zóna létrehozására. 27 Célszerű lenne megvizsgálni, hogy néhány elmaradottabb Zala megyei település megfelel-e a szempontoknak, illetve létrehozhatók-e a szabad vállalkozási zóna alapításának a feltételei. Ha igen, akkor célszerű lobbizni a kormánynál az alapítás érdekében. Ez azért sem teljesen reménytelen, mert két Zala megyei település majdnem eleget tett a szabad vállalkozási zóna feltételeinek, igen csekély különbség miatt maradt le. Nem garantálható, de nem is zárható ki, hogy egy vagy több szabad vállalkozási zónába jelentős lenne a külföldi működőtőke betelepedése. Mindenesetre a zónák valamelyest javítanák a megye tőkevonzó képességét az új, zöldmezős beruházások tekintetében. A helyi iparűzési adó maximális kulcsát országos szintű normatív jogszabály határozza meg, de az önkormányzatok ettől lefelé eltérhetnek. Célszerű és kívánatos felmérni, hogy a befektetés-ösztönzés regionális súlypontját képező településeken mekkora a tényleges adókulcs, és van-e mozgástér (az adóbevételek függvényében) a kulcs csökkentésére befektetés-ösztönzési céllal. Célszerű felhívni a potenciális befektetők 27 Részletesebben lásd dr. Losoncz Miklós: Üzleti zónák tervezése és felállítása című, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felkérésére tartott előadásának PPT-prezentációját.

99 99 figyelmét arra, hogy a megye ipari parkjaiban a jogszabályban előírt plafonnál alacsonyabb a helyi iparűzési adó kulcsa. Célszerű és kívánatos elsősorban a befektetés-ösztönzés regionális súlypontjába tartozó településeknek a Nemzeti Külgazdasági Hivatal az alulról felfelé építkezés jegyében a Befektetőbarát Településekért Programjába való bekapcsolódását ösztönözni. (A programban jelenleg Nagykanizsa, Zalalövő, Kehidakustány és Lenti vesz részt.) A programban való részvétel feltétele az érintett települések befektetés-ösztönző stratégiájának az elkészítése. Ez elsősorban versenyhátrányokat szüntet meg, de nem zárható ki az sem, hogy adott esetben versenyelőnyt eredményez a külföldi működőtőke bevonása terén. E programok elengedhetetlenek az alulról felfelé is építkező megyei szintű befektetés ösztönzési stratégia elkészítéséhez. Zalaegerszeg önkormányzati rendeletet öltő vállalkozásfejlesztési és befektetéstámogató programja példa lehet a megye többi, a stratégia súlyponti területeihez tartozó települése számára. Célszerű és kívánatos legalább a megyei befektetésösztönzési stratégia súlyponti területeit alkotó településeken a zalaegerszegihez hasonló, önkormányzati rendelet formáját öltő programot készíteni, természetesen az eltérő helyi sajátosságok figyelembe vételével. Ennek eredményeként a helyi befektetésösztönzés jogszabályi háttere egységes lenne. A helyi vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programokat az érintett településeknek egymással egyeztetve célszerű elkészíteniük. Elsősorban azokat az ágazatokat, alágazatokat vagy tevékenységi területeket célszerű lehatárolni, ahová az egyes települések a külföldi befektetéseket terelni kívánják. Ezáltal elkerülhetők a felesleges átfedések és a nem kívánatos verseny a települési önkormányzatok befektetés ösztönzési stratégiái között. (Bizonyos mértékű átfedés és verseny elkerülhetetlen.) Tekintettel arra, hogy a zalaegerszegihez hasonló önkormányzati rendeletet más települések is alkottak, érdemes összegyűjteni és összehasonlítani ezeknek a rendeleteknek a tartalmát. Ez egyben egy sajátos versenytárs-elemzésnek is tekinthető. Az sem zárható ki, hogy a többi város hasonló rendeleteiből és egyéb befektetés ösztönző programjaiból használható ötletekhez is lehet jutni. Az ipari parkok a befektetés-ösztönzés lényeges intézményei. Érdemes felmérni a Zala megyei ipari parkok kihasználtságát, szabad kapacitásait. Ebből az elemzésből bizonyos következtetéseket lehet levonni a megye tőkevonzással kapcsolatos kapacitásaira. Hasonló felmérésre van szükség az inkubátorházakról. Ez utóbbiakkal kapcsolatban a szakértői interjúk alapján az állapítható meg, hogy nem valósul meg a második fázis, azaz a vállalkozások megerősödése. Ez többek között azokra a szabályozási és egyéb problémákra vezethető vissza, amelyek általában is akadályozzák a kisvállalatok középvállalatokká válását Magyarországon. Ráadásul az inkubátorházakban nincs

100 100 külföldi vállalat. A külföldi cégek ragaszkodnak a szeparáltsághoz, ez a követelmény nem érvényesíthető az inkubátorházakban. A felmérés eredményeire is támaszkodva célszerű és kívánatos tájékoztató anyagot készíteni az ipari parkokról. Kevésbé vannak benne a köztudatban a meglévő, főleg pedig az épülő logisztikai központok. Az iparfejlesztésre alkalmas nagy egybefüggő területekre támaszkodva helyi szinten a stratégiai ingatlanfejlesztés lehet még a befektetés-ösztönzés perspektivikus területe. Ehhez célszerű felmérni az ösztönző-rendszer súlypontját képező településeken rendelkezésre álló, a külföldi befektetők számára potenciálisan szóba jöhető területeket, ingatlanokat, amelyek önkormányzati tulajdonban vannak. Ettől elválaszthatatlan az eladásra váró magántulajdonban lévő barnamezős ingatlanok felmérése, ahol nem folyik ipari tevékenység. Ezt követően kerülhet sor az ingatlanokkal kapcsolatos alapdokumentációk összeállítására. Elsősorban egyes nagyberuházásokhoz kapcsolódva lehet olyan speciális megállapodásokat (például területrendezési szerződés) kötni a külföldi befektetőkkel, amelyek mind a település, mind a beruházó számára előnyösek lehetnek. Ilyen lehet például útépítés a beruházás járulékaként stb. Indokolt lehet a munkahelyteremtő beruházásokhoz a szükséges terület térítésmentes biztosítása (nem feltétlenül tulajdonba adással). Ami a betelepült külföldi vállalatok nyeresége újrabefektetésének, illetve vállalatközi hitelből történő beruházásainak az ösztönzését illeti, célszerű és kívánatos többékevésbé teljes körű, ha ez nem lehetséges, bizonyos kritériumok alapján reprezentatív felmérést készíteni a megyében működő külföldi vállalatokról. Ennek keretében egyrészt arra a kérdésre kellene választ kapni, hogy a külföldi vállalatok kívánják-e itteni tevékenységüket bővíteni, ha igen, akkor mi ennek az akadálya, illetve milyen helyi önkormányzati vagy megyei szintű támogatást tartanak szükségesnek. Másrészt azt is célszerű megvizsgálni, hogy a külföldi vállalatok tervezik-e a kivonulást Zala megyéből, ha igen, miért, és milyen körülmények megteremtése esetén mondanának le kivonulási szándékukról. Az általunk elkészített mélyinterjúk tanulságai kiindulópontul szolgálhatnak egy ilyen felméréshez. A felmérésben a külföldiek telephelyválasztásának olyan puha tényezőire is rá lehet kérdezni, mint az életminőség. 28 A zöldmezős és az átvételes beruházások ösztönzése érdekében célszerű megyei szintű vállalati adatbázist létrehozni. Ebben az adatbázisban azok a vállalatok szerepelnének, amelyek valamilyen terméket vagy szolgáltatást keresnek, illetve kínálnak, illetve másfajta partnerkapcsolatot szeretnének kialakítani, beleértve a tőkebevonást. Az adatbázis lehetőséget adna az érintett vállalatoknak arra is, hogy részletesebben bemutassák tevékenységüket, például az érdeklődőket az internetes honlapjukra átirányító linkek segítéségével. A megyei vállalati adatbázist célszerű 28 A részben közölt szakértői interjúból kitűnik, hogy a külföldi cégvezetők szerint nem kielégítő a kulturális programok kínálata, a vendéglátó-ipari üzemegységek nyitva tartása stb.

101 101 összekötni a Nemzeti Külgazdasági Hivatal megfelelő adatbázisával. Ennek az adatbázisnak a közvetlen célja a partnerkeresés, az üzleti partnerek összehozása (milyen terméket és/vagy szolgáltatást keresnek, illetve kínálnak a megye vállalatai), de a meglévő vállalatokba való befektetésekhez, esetleg kockázati tőkebefektetésekhez is nyújthatna támpontokat. Általában is követelmény, hogy a különböző intézmények koordinálják az adatbázisaikat és engedjenek kölcsönös hozzáférést az adatbázisokhoz. Megfontolandó a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Telepiac internetes portálját ( használni, illetve továbbfejleszteni erre a célra. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a 2007 és 2013 közötti, illetve a 2014 és 2020 közötti időszakban Zala megyei gazdasági szereplők számára az EU strukturális alapjai és Kohéziós Alapja forrásainak terhére kiírt pályázatokat. (A források nagyságrendjét a Zala megyei profilt bemutató fejezetben nagy hibahatárok között 108 és 180 milliárd forintra becsültük a 2014 és 2020 közötti időszakban.) Az európai uniós jogszabályok értelmében ezekre a pályázati kiírásokra külföldi gazdasági szereplők is adhatnak be ajánlatot. Ahol ez indokolt, a pályázati kiírásokra fel lehet hívni a megyében működő külföldi vállalatok figyelmét, megfelelő információszolgáltatással és partnerkereső hálózattal elő lehet mozdítani több vállalatból (hazai és külföldi) álló konzorciumok pályázását. Mindettől zöldmezős beruházást nem indokolt várni, de feltételezhető, hogy az európai uniós források lehívása, az ajánlatadásra valófelkészülés generálhat beruházásokat az itt lévő külföldi vállalatok körében. A képet azonban árnyalja, hogy a mélyinterjúkban szereplő vállalatok a jelentős fenntartási kötelezettségek miatt csak kivételes esetben vettek igénybe európai uniós forrásokat Regionális marketing, imázs, marketingkommunikáció A befektetés ösztönzési stratégia szorosan kapcsolódik a városmarketinghez. Városmarketingen a befektetés ösztönzés szemszögéből a városi és környékbeli adottságok, befektetési előnyök és lehetőségek ismertetése és népszerűsítése értendő legkülönfélébb adat- és információhordozókon. Városmarketinggel feltehetően mindegyik Zala megyei súlyponti település rendelkezik. Ennek tartalma, részletezettsége, minősége valószínűleg nagymértékben különbözik egymástól. Más összefüggésben már javasoltuk befektetés ösztönzési stratégiák összehangolt kidolgozását a súlyponti településeken (ahol még nincs). A városmarketing mintájára alakítható ki a regionális és/vagy megyei marketing, amely egy régióra, illetve egy megyére vonatkozik. Definiálható ennek kistérségi változata is. A városmarketingen túlmutató regionális marketingre utaló jelek Zala megyében is vannak. A befektetés ösztönzést szolgáló megyei marketing a súlyponti települések marketingtervét kell, hogy összefoglalja és szintetizálja.

102 102 A város- a regionális és a megyei marketing fontos alkotórésze a települési imázs, amely az elért, aktív vagy passzív módon befogadott információk alapján a személy által tanult értékek által feldolgozott és rögzült gondolatok, ítéletek összessége. Ez az alapja az adott településről kialakuló beállítódásnak. A települési imázsnak közvetlen kapcsolata van a befektetési döntésekkel, amely úgy értelmezhető, hogy az adott településen érdemes befektetni. A települési imázs fogalma kiterjeszthető, azaz kialakítható a regionális vagy megyei imázs is. A gazdasági imázs a vállalkozói döntéseket meghatározó területi tényezőkről alkotott pozitív és negatív véleményekből áll. A társadalmi imázs a település lakóiról, társadalmi viszonyairól kialakult képet jelenti. A különböző célcsoportok más-más szempontok alapján alakítják ki saját nézetüket, képüket egy térség/település társadalmáról. A társadalmi imázs összetevői közé tartoznak a célcsoportok elvárásai, a különféle sztereotípiák (pozitív képet kell adni) és a társadalmi cselekvések (például az erős civil szféra minden célcsoport számára kedvező képet közvetít). A település-imázs kialakítása a befektetők és a helyi induló vállalkozások esetében kiemelten fontos tényező. A telephelyet vagy székhelyet választók döntéseit ugyanis nemcsak tudatos, racionális, gazdasági megfontolások határozzák meg, hanem szubjektív tényezők, így a fogyasztói magatartás pszichológiai összetevői is szerepet játszhatnak. Az imázs gyakran fontosabb aspektus egy pozitív döntés meghozatalában, mint a fizikai erőforrások, adottságok minősége, mennyisége. Különösen fontos ez egy beruházási döntés esetében, amelynél kiélezett a befektetők pénzéért folyó verseny. Mindezek alapján célszerű és kívánatos a külföldi befektetőknek szóló települési és megyei gazdasági és társadalmi imázs kidolgozása és terjesztése. Az alulról felfelé történő építkezés jegyében kellene először az összes érintett településnek a települési imázst kidolgozni. Ezekre támaszkodva a felülről lefelé építkezés jegyében lehetne aztán a megyei imázst kialakítani. A külföldi befektetőknek szóló megyei imázs részletes kimunkálása szétfeszítené e tanulmány tartalmi és terjedelmi kereteit. A teljesség igénye nélkül megemlíthető, hogy ennek része lehet az egyedülállóan kedvező földrajzi helyzet (Zala megye Magyarország délnyugati kapuja), a természeti környezet, a helyi természeti erőforrások gazdagsága, a képzett és motiválható munkaerő rendelkezésre állása, a vállalkozásbarát helyi gazdaságirányítás. Ezeknek az alkotórészeknek azt kell sugallniuk, hogy ez az a megye, ahol befektetni és termelni érdemes stb. Marketingkommunikáción értendő mindazon piacbefolyásoló eszköz, amely a befektetői attitűdöt nem elsősorban a termék tulajdonságán, minőségén vagy annak bekerülési árán, hanem a befektetők elérése érdekében folytatott kommunikációs

103 103 tevékenységek hatékony alkalmazásán keresztül befolyásolja. A marketingkommunikáció feladata egyrészt a megye arculatának kialakítása, másrészt pedig a megye által nyújtott előnyök tudatosítása, terjesztése és népszerűsítése. Az a cél, hogy a célcsoportokat befolyásolva, meggyőzve az előnyök kihasználására, ezáltal beruházásra ösztönözzön. A marketingkommunikáció első eleme az információk összegyűjtése (információszolgáltatás), második eleme az információk eljuttatása a potenciális befektetőkhöz aktív keresés révén. Mindkét elem a potenciális külföldi befektetővel való kapcsolatfelvételt szolgálja, azt készíti elő. Ami az információszolgáltatást illeti, a potenciális befektetők tájékoztatására célszerű és kívánatos összeállítani egy befektetői kézikönyvet, amely tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat Zala megyéről az általános jogi és szabályozási feltételektől kezdve a megyei fejlesztési koncepciókon, a fejlesztendő területek bemutatásán, a beépítés szabályain, illetve lehetőségein, a területtel kapcsolatos korlátozásokon, a környezeti adottságokon keresztül a konkrét megyei szintű intézkedési lehetőségekig és kapcsolattartókig. A megyei befektetői kézikönyv részei lennének az érintett települési önkormányzatok által a potenciális befektetőknek készített tájékoztatók. A kézikönyvet célszerű angol, német és horvát nyelvre lefordítani és a megye, illetve a súlyponti települések hivatalos internetes honlapján elérhetővé tenni. Nyomtatásról a rendelkezésre álló források függvényében lehet szó. A kézikönyvet célszerű évente aktualizálni. A megye fontosabb települései térinformatikai rendszerének kiépítése és a potenciális külföldi befektetők számára hozzáférhetővé tétele esetén lehetséges lenne, hogy a potenciális befektetők, illetve tágabb értelemben az érdeklődők az interneten keresztül tájékozódjanak a települések rendezési és szabályozási tervéről, a fejlesztési területek adottságairól, a rendelkezésre álló beépíthető ingatlanokról. Ennek alapján lehetővé válna funkció, teleknagyság, beépítési lehetőségek és szabályok, stb. alapján az ingatlanok keresése, leválogatása, listázása és térképi megjelenítése. A befektetői kézikönyv része lehet, de attól függetlenül is prezentálható egy befektetői kínálati ajánlatcsomag vagy projekt portfolió, amely a potenciális befektetőket konkrét befektetési lehetőségekről tájékoztatja, beleértve az igénybe vehető országos szintű és helyi támogatásokat. Ezt is legalább angol, német és horvát nyelven kellene elkészíteni és a megye, illetve a súlyponti települések hivatalos internetes honlapján is elérhetővé tenni. Az ajánlatcsomagot vagy projekt portfoliót folyamatosan aktualizálni kell. Célszerű a befektetési kézikönyvhöz hasonló tájékoztatót készíteni a megyében működő ipari parkokról és inkubátorházakról, az azokban igénybe vehető kedvezményekről. Ezt a tájékoztatót is célszerű angol, német és esetleg horvát nyelvre lefordítani, és az interneten is hozzáférhetővé tenni.

104 104 Megfontolandó a megyébe betelepült külföldi és a jelentősebb hazai vállalatok folyamatos tájékoztatása a megye, illetve a székhelyükként szolgáló város fontosabb gazdasági eseményeiről és a fejlesztési elképzelésektől. Ezt a legcélszerűbb internetes hírlevél formájában közvetlenül a vállalatoknak címezve eljuttatni az érintettekhez. Az internetes hírlevél, mint forma arra is lehetőséget teremt, hogy az illetékes megyei hatóságok kikérjék a vállalatok véleményét a fejlesztési elképzelésekről, azaz biztosítható a közvetlen visszacsatolás. A külföldi magánszemélyek ingatlanvásárlásának ösztönzésére célszerű tájékoztató anyagot készíteni az idegenforgalmi ingatlanpiacról, a kínálat mellett a magyarországi ingatlanok megszerzésének feltételeit is beleértve. A német és osztrák célcsoportnak német, az orosz és az ukrán célcsoportnak orosz, a norvég, a finn, a svéd és az arab célcsoportnak angol nyelven. Ezeket az anyagokat célszerű elhelyezni a megye, illetve az érintett települések weblapjain. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a marketingkommunikációban kiemelkedő szerepe van az online marketingeszközök alkalmazásának. Ezek olcsók, naprakészek, hatékonyak, nagyszámú potenciális befektető érhető el gyorsan rajtuk keresztül. A tapasztalatok alapján a Facebook erre nem alkalmas, nem ajánlható, más a célja, bár a rendkívül sok felhasználó miatt nagy a kísértés a Facebookon történő megjelenésre. A befektetés ösztönzés termékére vonatkozó információkat végső soron azzal a céllal kell eljuttatni a potenciális külföldi célcsoporthoz, hogy felhívjuk a figyelmét a befektetési lehetőségekre, aminek eredményeként tőkét hoz a megyébe. A közvetlen cél a kapcsolatfelvétel. Ezt a legnehezebb elérni. Az információk eljuttatásának hagyományos eszközei közé tartoznak a gazdasági jellegű kiállítások, rendezvények, vásárok, üzleti partnertalálkozók és konferenciák. A más jellegű rendezvényeket is célszerű felhasználni egyrészt kapcsolatépítésre, másrészt a befektetés ösztönzéssel kapcsolatos információk terjesztésére. Lehet olyan konferenciákat és más rendezvényeket szervezni neves hazai és külföldi előadók részvételével, amelyek kifejezett célja a befektetés ösztönzés, konkrétan potenciális üzleti partnerek keresése és azonosítása. Ilyen konferenciákat és egyéb rendezvényeket a világ sok országában és régiójában szerveznek, a velük szemben támasztott általános követelmények ismertek. Ha elég vonzó a téma és a helyszín, akkor a jelentkezési vagy regisztrációs díj mérsékli a rendezési költségeket. Szponzorok támogatásáról is lehet gondoskodni. Ezzel párhuzamosan a befektetés ösztönzéssel foglalkozó Zala megyei hivatalos szervek és a helyi gazdasági szereplők képviselőinek célszerű hasonló jellegű hazai és külföldi rendezvényeken részt venni. Mind az egyéb, mind a célzott rendezvényeket sok esetben célszerű megyei szinten szervezni, de természetesen a települési önkormányzatok részvételével, főként pedig azok igényeinek figyelembe vételével.

105 105 Ennek a marketingeszköznek a legfőbb erőssége az interaktivitás, azaz lehetővé teszi a befektetés ösztönzést végző hazai szakemberek számára, hogy közvetlenül kommunikáljanak a célcsoport tagjaival. Legfőbb gyengesége pedig az, hogy a rendezvények természetükből adódóan meghatározott időponthoz kapcsolódnak, ami nem feltétlenül felel meg fontos potenciális befektetőknek még akkor sem, ha optimális időben hirdetik meg a rendezvényt. További gyengeség, hogy az ilyen rendezvények kis találati valószínűséggel generálnak befektetői érdeklődést, illetve tényleges külföldi befektetést, túlságosan nagy szórással dolgoznak. Célszerű és kívánatos felvenni a kapcsolatot azoknak az országoknak a hivatalos, állami befektetés ösztönzési ügynökségével (investment promotion agencies, a hazai Nemzeti Külgazdasági Hivatal megfelelőivel), ahonnan a potenciális befektetők várhatók. Célszerű folyamatosan figyelemmel kísérni a befektetés ösztönző ügynökségek internetes honlapjait, adott esetben csatlakozni, illetve hozzáférni azok adatbázisához. Ebbe az irányvonalba illeszkedik a külföldi országos, tartományi, regionális, illetve helyi kamarákkal és más szakmai érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, illetve a meglévő kapcsolatok fejlesztése. Ide sorolhatók még a Magyarországon működő külföldi vegyes kamarák (magyar-francia, magyar-német stb.). Lehetővé kell tenni a hazai és külföldi gazdasági szereplők számára a megjelenést a befektetési lehetőségek közvetítésére létrehozott adatbázisokba a hazai kereskedelmi és iparkamarák mellett a külföldi-magyar vegyes kamarák adatbázisát is beleértve. A testvérvárosi kapcsolatokat is célszerű a befektetés ösztönzésre vonatkozó marketingkommunikáció szolgálatába állítani. A hivatalos találkozók és rendezvények alkalmat adhatnak potenciális befektetők azonosítására, de minimálisan arra, hogy a testvérvárosok gazdasági szereplői tájékoztatást kapjanak a Zala megyei befektetési lehetőségekről. Fontos a szerepük a kölcsönös bizalom megteremtésében és kiépítésében. Az egyik mélyinterjúból kitűnik, hogy a testvérvárosi kapcsolat szerepet játszott egy külföldi befektető Zala megyei telephelyválasztásában. A marketing-kommunikáció része lehet hirdetések közzététele különböző médiumokban (az internetes médiumokat is beleértve), adott esetben valamilyen helyi vagy külföldi alkalomhoz kötődve. Ez az eszköz nyilvánvalóan nem teszi lehetővé a közvetlen interaktivitást, de megteremtheti annak feltételeit. A legolcsóbb megoldás az on-line hirdetés. Valószínűleg akkor a leghatékonyabb marketingkommunikációs eszköz a hirdetés, ha kapcsolódik valamilyen országok befektetés ösztönzési hirdetési kampányhoz (például német szakmai lapokban vagy online felületeken stb.). Az internet megfelelő eszköz lehet arra is, hogy a megyében működő vállalkozások is tematikus rendszerben megjelenhessenek annak érdekében, hogy még jobban összeköthető legyenek a vállalkozások Zala megyével. A megyei honlapról linkek segítségével el kell jutni a vállalkozásokhoz, illetve a vállalkozások is megjeleníthetnék a

106 106 megye, illetve a székhelyükként és/vagy telephelyükként szolgáló település honlapját. Erre vannak jó példák a megyében, de a linkek frissítése nem mindig történik meg, így elvesztik aktualitásukat. A Zala megyében külföldi vállalatok vezetőit is célszerű megkérdezni, hogy tudnak-e javasolni külföldi partnervállalatokat (beszállítókat stb.), amelyeket a befektetés ösztönzéssel foglalkozó megyei szakemberek felkereshetnének. Természetesen a kiszemelt potenciális befektetőkkel az említett rendezvényektől függetlenül is kapcsolatba lehet kerülni közvetlen megkeresés (levél, , telefon, személyes látogatás) révén. Az eddig felsorolt marketingkommunikációs eszközök hatékonysága a tapasztalatok alapján meglehetősen alacsony. A bemutatott információgyűjtési, prezentálási és továbbítási eszközök akkor igazán hatékonyak a befektetés ösztönzésben, ha a felek között fennáll a kölcsönös bizalom meghatározott szintje. Ehhez arra van szükség, hogy egyfelől a megye, illetve települései különféle hálózatai, másfelől a külföldi partnerek hálózatai között bizalmi kapcsolat legyen. Ehhez először a különféle megyei hálózatok kialakítását, illetve a meglévő hálózatok fejlesztését célszerű ösztönözni. Ezután vagy ezzel párhuzamosan célszerű támogatni a megyei és a külföldi hálózatok közötti kapcsolatokat és együttműködést. Figyelmet érdemel, hogy a mélyinterjúra vállalkozó külföldi cégek fele régi üzleti ismeretei alapján választotta Magyarországot, azon belül Zala megyét.

107 táblázat A befektetőkre vonatkozó marketing stratégia elemei Szektor Célcsoport Marketing üzenet fókusza Autóipar Osztrák és magyar oldalon, km-es körzetben található; illetve németországi, esetleg olaszországi integrátor, TIER1 és TIER2 vállalatok potenciális vagy létező beszállítói Mechatronika Jelenlevő mechatronikai cégek utógondozása. Osztrák-magyar; dél-német; észak-olasz autóipari HUB-hoz történő csatlakozáshoz Zalaegerszegen kedvező beruházási feltételek párosulnak (földrajzi közelség, képzett munkaerő, telephely, állami támogatás) Tapasztalt munkaerő, magas szintű képzés, állami támogatás, város és kormányzat elkötelezettsége. Gépipar Megújuló energia Legalább 1 millió EUR árbevétellel rendelkező német gépgyártó cégek, amelyek még nem rendelkeznek kelet-európai gyártókapacitással. Legalább 1 millió EUR árbevétellel rendelkező német exportorientált gyártó cégek, amelyek még nem rendelkeznek kelet-európai gyártókapacitással. Közel a vevőhöz és anyavállalathoz, minőségi gépipari hagyományok, szakképzett munkaerő és mérnökök elérhetősége, termelési költségek, állami támogatás. Kelet-európai erőművi piac bővülési lehetőségei, alacsony termelési költségek, meglévő ipari tapasztalat, szakképzett munkaerő. Élelmiszeripar Jelentős európai élelmiszer-gyártók, amelyek még nem rendelkeznek magyarországi gyártókapacitással. Élelmiszeripari hagyományok, szabad kapacitások barnamezős beruházásra, alapanyag közelsége/minősége/ára, szakképzett munkaerő. Forrás: A pontban közölt szakértői interjú A nyelvismeret a potenciális külföldi befektetői csoporttal való kommunikációban nemcsak mással nem pótolható eszköz, hanem fontos bizalmi faktor is, amit más előnyök nem helyettesíthetnek. Ezért súlyt kell helyezni arra, hogy a különféle intézményeknél befektetésösztönzéssel foglalkozó szakemberek megfelelő nyelvismerettel rendelkezzenek. A különféle szempontok és érdekek alapján szerveződő hálózatok azért is fontosak, mert nagy valószínűséggel olyan vállalatok tartoznak bele, amelyek nem valamilyen bérmunka jellegű összeszerelő tevékenységet végeznek, hanem valamilyen iparági vagy más értékláncnak is részei. Emiatt nagyobb a valószínűsége annak, hogy ezzel a vállalati körrel hosszabb távú és stabilabb kapcsolatok hozhatók létre. A fentiekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a befeketésösztönzés legfőbb szűk keresztmetszetének, a potenciális befektetők azonosításához elengedhetetlen egy

108 108 hosszú távú átkaroló stratégia. Ennek az a lényege, hogy minden olyan gazdasági rendezvényt, amelyen külföldiekkel lehet érintkezni, ki kell használni kapcsolatépítésre, a felek közötti bizalom megteremtésére, illetve erősítésére Intézményfejlesztés A befeketésösztönzési stratégia végrehajtásához megfelelő intézményi-szervezeti rendszer felállítására van szükség. A szervezeti rendszernek biztosítania kell a stratégia végrehajtását, beleértve a végrehajtásban közreműködő intézmények munkájának koordinálását és a stratégiában meghatározott beavatkozásokat, ami az operatív menedzsment feladata. Szükséges a stratégia folyamatos ellenőrzése, felülvizsgálata és az eredmények visszacsatolása a stratégiai tervezésbe, ami a stratégiai menedzsment felelőssége. A visszacsatoláshoz az információkat a monitoring szolgáltatja. A befektetésösztönzési stratégia végrehajtásában a Zala megyei közgyűlés és a települési önkormányzatok mellett részt kell, hogy vállaljanak a vállalkozásfejlesztést segítő intézmények. Ezek közé a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Zalaszentgrót), a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt., a Pannon Novum Innovációs Nonprofit Kft. (Zalaegerszegen), a Pannon Fejlesztési Alapítvány [Zalaegerszeg, Északi Ipari Park] és a Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület (Nagykanizsai Ipari Park, Inkubátorház) tartozik. Külső érintett még a Nemzeti Külgazdasági Hivatal. A stratégia érintettje még a Zala megyében működő 14 ipari park és 4 inkubátorház, illetve tágabb értelemben a megye üzleti szférája. Az operatív menedzsment ellátásával meg lehet bízni egy meglévő vállalkozásfejlesztést segítő intézményt, vagy létre lehet hozni egy megyei befektetésösztönző társaságot, amelynek általános, átfogó feladata a megyei befektetésösztönzési stratégia megvalósításáról való gondoskodás. Ettől elválaszthatatlan, hogy a befektetésösztönzési stratégia végrehajtásában részt vevő intézményekben is legyen egy vagy több felelős személy vagy akár egy szervezeti egység. Az operatív menedzsment a következő konkrét feladatokat látná el: a befektetésösztönzésben részt vevő és a stratégia által érintett szervezetek és gazdasági szereplők munkájának összefogása, koordinálása, beleértve a stratégiai célok és beavatkozási területek egyeztetését, a térségi együttműködésben rejlő szinergiák vagy komplementer projektek azonosítását és kihasználását; a települési önkormányzatok befektetésösztönzési stratégiája kidolgozásának és végrehajtásának koordinálása, beleértve az átfedések, a települések közötti felesleges versenyre alkalmat adó elemek kiszűrését; a befektetésösztönzés vállalati és egyéb adatbázisa létrehozásának, fejlesztésének és működtetésének koordinálása;

109 109 a befektetők számára releváns statisztikai és egyéb fontos térségi adatokat tartalmazó információs rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása; a befektetésösztönzés marketingkommunikációjának irányítása, beleértve magyar és idegen nyelvű promóciós (befektetési kézikönyv, projektkínálat, külföldi és hazai befektetők tájékoztatása stb.) anyagok készítésének szervezését, a települési önkormányzatok és a stratégiában résztvevők munkájának koordinálása; a befektetésösztönzési stratégia monitoringjának koordinálása; potenciális befektetőknek információnyújtás, tanácsadás; hazai és külföldi pályázatfigyelés, pályázati kiírásokkal kapcsolatban kölcsönös tájékoztatás és információcsere, közös pályázatok koordinálása; potenciális külföldi befektetők felkutatása, azonosítása, elsősorban befektetésösztönzési ügynökségeken, szakmai érdekképviseleti szerveken stb. keresztül, de nem kizárt a közvetlen vállalati megkeresés sem; aktív részvétel a befektetőik által történő helyszínkiválasztás folyamatában; a telephely-fejlesztések nyomon követése; kapcsolattartás a letelepedett befektetőkkel, beleértve az utógondozást; kapcsolattartás a Nemzeti Külgazdasági Hivatal regionális irodájával és a központi igazgatóságával, illetve a releváns minisztériumokkal és egyéb kormányzati szervekkel; koordinált kapcsolattartás nagykövetségekkel, külföldi hivatalos és magán befektetésösztönző ügynökségekkel, kamarákkal és más szakmai érdekképviseleti szervezetekkel; magyar és idegen nyelvű marketinganyagok készítésének koordinálása; a testvérvárosi kapcsolatok ápolásának koordinálása; helyi látogatások megszervezése, üzletember és befektetői partnertalálkozók koordinálása; a befektetésösztönzési akciók végrehajtása során szerzett szakmai tapasztalatok megosztása a résztevők és az érintettek között. A befektetésösztönző stratégiát a megyei közgyűlés fogadja el. Célszerű egy szűkebb szakértői bizottságot is létrehozni, amely rendszeresen (például negyedévente) értékeli az operatív menedzsment munkáját. Egy másik szakértői bizottság feladata a monitoring ellenőrzése lenne. Az intézményfejlesztés része kell, hogy legyen a befektetésösztönzésben részt vevő megyei, illetve helyi intézmények nyelveket beszélő szakértők megbízása vagy alkalmazása. Megfontolandó megyei szinten gazdaságelemző szervezet kialakítása, vagy legalább is egy vagy két gazdaságelemző alkalmazása. E szervezetek, illetve szakemberek feladata lenne rendszeres elemzések készítése Zala megye gazdaságáról a vállalatok számára, a vállalati szféra igényeihez igazított tartalommal, lehetőség szerint tágabb nemzetközi, illetve hazai összefüggésrendszerbe ágyazva. Ezek az elemzők

110 110 egyrészt maguk is támaszkodnának a meglévő vállalati és egyéb adatbázisokra, másrészt maguk is létrehozhatnának megyei mezzo-szintű adatbázist, és folyamatosan fejleszthetnék azt. Nagy hangsúlyt kell fektetni a minőségi tanácsadási szolgáltatások nyújtására alkalmas szervezetek kialakítására A Zala megyei befektetésösztönzési stratégia kockázatai A Zala megyei befektetésösztönzési stratégia egyik lényeges kockázata az, hogy a tanulmány más fejezeteiben részletezett okok miatt elkerülik Magyarországot a külföldi befektetők. Ha csökken a Magyarországra irányuló külföldi működőtőke-beáramlás, akkor ez azt jelenti, hogy a Zala megyére jutó potenciális nagyságrend is csökken. További korlát és kockázat, hogy az érvényes szabályozórendszer és egyéb okok miatt igen szerény a befektetésösztönzési stratégia végrehajtásának a forrásfedezete, ezáltal korlátozottak a közvetlen ösztönzés lehetőségei. A helyi iparűzési adóból elvileg adható engedmény, az ingatlanfejlesztésre fordítható forrás csekély. Mind a közvetlen, mind a közvetett ösztönzők egy része ugyanakkor nem versenyelőnyt teremt, hanem az ország más megyéivel szembeni versenyhátrányt csökkenti, illetve tünteti el Javaslatok az önkormányzatok számára a külföldi működőtőke beáramlása előtti akadályok elhárítására Az eddigi elemzésből és a vállalati mélyinterjúkból kitűnik, hogy a külföldi működőtőke beáramlása előtti szűk keresztmetszet nem az önkormányzati szférában van. A megkérdezett vállalatok olyan dolgokat említettek akadályként, amelyek makrogazdasági szintűek (recesszió, képzett munkaerő hiánya stb.) vagy más jellegű tényezők. Ezeket helyi szinten nem lehet orvosolni. Nem azonosítható olyan akadály, amelyet kifejezetten az önkormányzatok állítottak, illetve amelyet települési önkormányzati vagy megyei szinten ki lehetne küszöbölni. Több megkérdezett külföldi vállalat képviselője említett néhány puha tényezőt. Így szűkösnek tartják a kulturális kínálatot, nem megfelelőnek a vendéglátóhelyek nyitvatartási idejét stb. Ezek a külföldi alkalmazottak életminőségét érintik, de valószínűleg nem akadályozzák a külföldi működőtőke-befektetéseket. A helyzet javítása érdekében az érintettek tettek intézkedéseket.

111 111 Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy a megkérdezett külföldi vállalatok a beruházások sikertényezői között csekély jelentőséget tulajdonítottak a szélesen értelmezett helyi és kormányzati támogatásnak. Mindezek összességében az önkormányzatok semleges szerepére engednek következtetni: nem akadályozták a külföldi beruházásokat, de nem is ösztönözték azokat különösebben Részletes akcióterv a 2014 és 2017 közötti időszakra (költségterv, potenciális befektetők és régiók listája, külföldi kampányok) Akciótervünket a jelen tanulmányban részletesen kidolgozott stratégia elemek és marketingkommunikációs eszközök alapján készítettük el. A befektetés ösztönzés, mint speciális szolgáltatás természetéből fakadóan a szolgáltatás fejlesztésére irányuló tevékenységek magas kockázattal járnak. Kiemelt fontosságú tehát a befektetés ösztönzésre irányuló tevékenység esetében a magas minőségre való törekvés, a tevékenységek logikus szerkezetben való megvalósítása. A javasolt tevékenységek megvalósítást az alábbi időterv alapján javasoljuk végrehajtani. Az ütemezés során figyelembe vettük az eszközök egymásra épülését, szinergikus hatásaikat, valamint a tervezet erőforrások kapacitásait. Az akcióterv a marketing stratégia végrehajtásához alapvetően két életciklus szakaszt jelöl ki. A hatékony marketingkommunikáció kulcsát abban látjuk, hogy szakszerű, megfelelő mélységben megalapozott előkészítő szakasz előzi meg a konkrét cselekvéseket. A végrehajtás szakaszában javaslatunk szerint a működő tőke javítására irányuló tevékenységeket párhuzamosan szükséges végezni az imázs és a marketingkommunikációs tevékenységekkel. (33. ábra) A részletes akciótervhez elkészítettünk egy költségtervet is, amely szisztematikusan követi az akcióterv egyes lépéseit. Minden feladathoz a lehető legkisebb ráfordítást rendeltünk. A költségvetést a 11. táblázat tartalmazza.

112 33. ábra A marketing-stratégia részletes akciótervének Gantt-diagramja

113 2. Működő tőke vonzás feltételeinek javítására irányuló feladatok 1. Előkészítési feladatok táblázat A marketing-stratégia megvalósításának költségterve időszak Mennyiség (db) Egységár (Ft) Költségtípus Szakmai tartalom Feladatok Tevékenységek 1.1. Regionális versenytárs elemző tanulmány készítése Szabad vállalkozási zónák létrehozására irányuló tanulmány készítése Helyi iparűzési adó adókulcsában rejlő mozgástér feltérképezésére irányuló tanulmány Befektetés ösztönző települési rendeletek összehasonlító elemzése 1.5. Ipari parkok kihasználtságára irányuló elemző tanulmány 1.6. Reprezentatív piacfelmérés a megyében működő külföldi vállalatokról 2.1. Országgyűlési képviselői lobbi tevékenység 2.2. Minisztériumi kapcsolati tőke kiaknázása 2.3. Települési szintű befektetés ösztönző stratégiák készítése 2.4. Települési szintű településfejlesztési és befektetés ösztönzési rendeletalkotás Szolgáltatás Szolgáltatás Szolgáltatás Szolgáltatás Szolgáltatás Szolgáltatás 0 0 Szolgáltatás 4 ív terjedelem (Szekunder kutatás és primer kutatás, helyzetértékelés, számszaki elemzés és mélyinterjú készítés) 1 ív terjedelem - szekunder kutatás 1 ív terjedelem - szekunder kutatás 1 ív terjedelem - szekunder kutatás 2 ív terjedelem - Elemző tanulmány primer kutatással kiegészítve 3 ív terjedelem - Elemző tanulmány cégadatbázis és primer kutatás alapján A lobbi tevékenységhez kapcsolódóan az online és nyomdai termékek költsége a 4. feladatkörben kerül megtervezésére. A lobbi tevékenységhez kapcsolódóan az online és nyomdai termékek költsége a 4. feladatkörben kerül megtervezésére. Zala megye városai száma (2 Megyei Jogú Városnak és 8 városnak) 0 Önkormányzati szintű feladat

114 3. Imázs kimunkálása időszak Mennyiség (db) Egységár (Ft) Költségtípus Szakmai tartalom Feladatok Tevékenységek 2.5. Megyei szintű befektetésösztönzési stratégia készítése Online-jellegű megyei szintű vállalati adatbázis létrehozása Befektetés ösztönzési iroda létrehozása - pályázati tanácsadó Iroda/szolgáltatás létrehozása és üzemeltetése Szolgáltatás Szolgáltatás Bér Koordinált, alulról építkező (települési szintről) stratégia kidolgozása Adatok összegyűjtése, adatok feltöltése, adatbázis kialakítás, online felület kialakítása (rendszerfejlesztés) 1 alkalmazott bére és járuléka (Havibér Ft/hó és havi 27 %-os járulékteher) 3.1. Települési imázs kidolgozása Szolgáltatás Arculati kézikönyv készítése 10 városnak Az arculati elemek kimunkálása 0 Arculati kézikönyv része Szlogen megfogalmazása 0 Arculati kézikönyv része Logó megalkotása 0 Arculati Kézikönyv része 3.2. Megyei imázs kimunkálása Szolgáltatás Arculati Kézikönyv készítése Zala megye számára Az arculati elemek kimunkálása 0 Arculati Kézikönyv része Szlogen megfogalmazása 0 Arculati Kézikönyv része Logó megalkotása 0 Arculati Kézikönyv része

115 4. Marketingkommunikációs eszközök időszak Mennyiség (db) Egységár (Ft) Költségtípus Szakmai tartalom Feladatok Tevékenységek 4.1. Tájékozató kiadvány a megye ipari parkjairól és inkubátor házakról Szolgáltatás Színes kiadvány (A5 méretben 8 oldal terjedelemben) tartalmi elemeinek kimunkálása szerkesztése és nyomdai kivitelezése 4.2. Információk összegyűjtése, információs tanácsadás indítása 4.3. Befektetői kézikönyv készítése Szolgáltatás A Befektetetés Ösztönző Iroda munkatársa végzi a feladatot Befektetési lehetőségek bemutatását célzó színes A/4-es 24 oldalas kiadvány tartalmi elemeik kimunkálása és nyomdai kivitelezése 2015, 2016-ban, 2017-ben frissítés és DVD-re írás 4.4. Tájékoztató kiadványok készítése potenciális befektetőknek Szolgáltatás Színes, A/4 formátomú 12 oldalas kiadvány tartalmi kimunkálása és nyomdai kivitelezése 4.5. Befektető kínálati ajánlatcsomag készítése Szolgáltatás Színes A/4 formátumú 8 oldalas kiadvány tartalmi kimunkálása és nyomdai kivitelezése 4.6. Megye fontosabb településeinek térinformatikai rendszerének összekapcsolása Szolgáltatás Rendszerterv és központi adatbázis létrehozása 4.7. Internetes hírlevél indítása negyedéves rendszerességgel 0 Befektetés ösztönzési iroda munkatára végzi 4.8. Tájékoztató készítése a megye ingatlanpiacáról Színes A/4 formátumú 8 oldalas kiadvány tartalmi kimunkálása és nyomdai kivitelezése 4.9. Kiállításokon való megjelenés Üzleti partnertalálkozók, konferenciák szervezése Kapcsolatfelvétel külföldi országok befektetés ösztönzési ügynökségeivel Egyéb igénybe vett szolgáltatatás Utazási költség, szállás költség, standbérlet, belépőjegyek Rendezvényszervezés Egyéb igénybe vett szolgát Előadói díjak, Konferencia mappa, toll, programkártya, vendéglátás Külföldi utazási költség 4 alkalommal - iroda alkalmazottja

116 időszak Mennyiség (db) Egységár (Ft) Költségtípus Szakmai tartalom Feladatok Tevékenységek Kapcsolatfelvétel a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Egyéb igénybe vett szolgáltatatás Belföldi utazási költség (Zalaegerszeg- Budapest, Zalaegerszeg- Győr) - iroda alkalmazottja Külföldi országos, tartományi, helyi kamarákkal való kapcsolatfelvétel Egyéb igénybe vet Külföldi utazási költség - iroda alkalmazottja Testvérvárosi találkozók rendezvények itthon és külföldön Rendezvényszervezés 3 napos találkozó, Utazási költség, szállás költség, vendéglátás, idegenvezetés, bemutatók szervezése (3 nap) Hirdetések szakmai lapokban Szolgáltatás Hirdetések elsősorban külföldi szakmai lapokban negyedéves rendszerességgel Online hirdetések Közösségi oldalakon való hirdetések Szolgáltatás Like alapján fizetett havi általány Bannerek alkalmazása honlapokon banner készítés és honlapokon való elhelyezés Ft havidíj általányban ÖSSZESEN

117 4.4. A határon átnyúló profil fő vonásainak összefoglalása (beleértve a versenyelőnyöket és az egymást átfedő támogatandó szektorokat) A következtetéseket a Következtetések Zala megye számára című pont tartalmazza A stratégia végrehajtásának monitoring-modellje A monitoring célja visszajelzés adása a befektetési stratégia végrehajtásának alakulásáról és a végrehajtás objektív mutatórendszerrel történő támogatása, hogy ennek alapján elvégezhetők legyenek a szükséges módosítások. Más szavakkal: a monitoring feladata annak a vizsgálata, hogy az elfogadott stratégia hogyan alakul az eredetileg eltervezett célokhoz képest. Ez a megvalósítás és a menedzsment értékelésének az alapja. Célszerű a befektetési stratégia megvalósulását évente áttekinteni és háromévente aktualizálni. A monitoring tevékenység tartalmazza egyrészt a célok teljesülésének mérését, másrészt a kitűzött célértékek felülvizsgálatát, ha erre szükség van. A célok teljesülésének mérése, a kitűzött célértékek felülvizsgálata adatgyűjtés, mérés, majd mindezek elemzések révén állapítható meg, előre definiált output-, eredmény- és hatásindikátorok segítségével. A befektetésösztönzési stratégia megvalósulásának figyelemmel kísérése a célrendszerhez hozzárendelt számszerűsíthető mutatók segítésével történik. A stratégia egyes szintjeinek megfelelően különböző típusú indikátorokat kell alkalmazni. A stratégia céljainak szintjén eredmény- és hatásindikátorokkal lehet nyomon követni a megvalósulást. Ilyen indikátorok lehetnek a következők: a külföldi részesedésű vállalatok által befizetett iparűzési adó, ágazatonként, a betelepülő külföldi vállalkozások száma, ágazatonként, a betelepülő külföldi vállalkozások által befektetett tőke nagysága, ágazatonként, a már betelepült külföldi vállalkozások által újrabefektetett tőke nagysága, ágazatonként, a betelepülő vagy már betelepült külföldi részesedésű vállalkozások által létrehozott új munkahelyek száma, ágazatonként, új marketing kiadványok száma, a vállalkozói klubbon, befektetési fórumon, térségi fórumon megjelent partnerek száma külföldi és hazai rendezvények száma (kiállítások, konferenciák, eszmecserék).

118 118 Szükséges továbbá a célrendszer elemeinek összességében történő vizsgálata is, mert csak így tárhatók fel az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatásai. Nem zárható ki, hogy a különböző beavatkozások olyan pozitív vagy negatív szinergiával járnak, hogy a célokat emiatt kell újraírni. A célok megvalósulásának méréséhez célszerű és kívánatos mérföldkövek kijelölése. Ezek olyan események, amelyek a rövid távú célok megvalósításában lényeges határpontot jelölnek, és egyúttal segítenek a megvalósulás nyomon követésében és a közbenső eredmények értékelésében is. Ajánlott sikerkritériumok meghatározása. A sikerkritériumok arra a kérdésre adnak választ, hogy a kitűzött célok milyen mértékű (indikátor-értékekkel kifejezett) teljesülése tekinthető sikeresnek. A célrendszer felülvizsgálatát indokolhatja a célok teljesülése vagy az azoktól való jelentős elmaradás. Bizonyos időszakonként célszerű és kívánatos maguknak az eredeti céloknak relevanciáját is felülvizsgálni. Ez azért szükséges, mert az idő múlásával megváltozhatnak a stratégia meghatározásakor uralkodó feltételek, emiatt nem zárható ki, hogy bizonyos célkitűzések elavulnak. Az értékelés keretében azt kell ellenőrizni, hogy az adott stratégia elérte-e a célját, és ha igen, akkor mennyire volt hatékony és gazdaságos a megvalósítása. Az értékelés lehetővé teszi a stratégiaalkotás folyamatának rövid és hosszú távon történő ellenőrzését is. Az elért eredmények a következő időszak tervezésekor már beépíthetők a stratégiába. A monitoring tevékenység végzésére célszerű szakértői munkacsoportot létrehozni, amely rendszeres időközönként áttekinti a stratégia célrendszerét, az indikátorok alakulását, annak megvalósulását, szükség esetén pedig módosításokra tesz javaslatot.

119 Szakirodalmi források Baka F. Zoltán: Keleti szellő. Figyelő, szám, o. Balatoni András Pitz Mónika: A működőtőke hatása a bruttó nemzeti jövedelemre Magyarországon. Közgazdasági Szemle, No 1. pp Bucsky Péter Váczi István: Felszívódott 1000 milliárdok. Figyelő, szám, július , o. Dunning, John, H.: Multinational enterprises and the global economy. Reading, Addison- Wesley, UK, 1993 FDI Intelligence: THE fdi REPORT 2013, 1. o. Figyelő.hu: Akik gyorsítanak. A feltörekvő vállalatok sikereiről Gorzelak, Grzegorz: Regional policies and regional capacity-building in Poland 1 url=http%3a%2f%2fwww.cap.unimuenchen.de%2fdownload%2f2000%2frppoland.pdf&ei=6rggup2giilsswbe6ae&us g=afqjcnh4qgesqbigkxetmffmgumv1qre1q&sig2=t-kw- MsGcalJeG33av7aqQ&bvm=bv ,d.bGE 31 oldal. Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Tervezési Hivatal: Nemzeti fejlesztés Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata, Budapest, 2012, 284 oldal. OECD: A Review of Local Economic and Employment Development Policy Approaches in OECD Countries. Case Studies of Regional Economic Development Approaches. Párizs, 2008, Elérhető: Szirmai S. Péter: Hullámtörő unortodoxia. Figyelő, szám, július , 46. oldal. UNIDO: World Investment Report. FDI Policies for Development: National and International Perspectives. United Nations, New York and Geneva, 2003, 85. oldal. Vitál Pro Kft.: Zala megye területfejlesztési koncepciója. Helyzetelemzés (v.13). I. kötet. Zala Megyei Közgyűlés, Zalaegerszeg, november 28., 90. oldal. Wisniewski, Anna: The Impact of Foreign Direct Investment on Regional Development in Poland. Working Papers No. 162, Institute for World Economics of the Hungarian Academy of Sciences, 2005, September, 2005, oldal. url=http%3a%2f%2fwww.vki.hu%2fworkingpapers%2fwp- 162.pdf&ei=mLYgUoTpBsTa4ATRzoCQAQ&usg=AFQjCNG8P2cpJVaxrpdcPVO5TrZICp z0jq&sig2=jokz8ntsvhpa7xypbtqdaw&bvm=bv ,d.bge 34 oldal.

120 120 Wolf, Martin: Globalisation in a time of transition. Financial Times, július 17., 7. o. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/2007. (II.9.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg vállalkozásfejlesztési és befejtetés-támogató programjáról. Zala Megyei Közgyűlés: Zala megye területfejlesztési koncepciója. Javaslattevő fázis (1. számú módosított változat) (v.06.), 2013, június 5., 34 oldal. Zala megye területfejlesztési koncepciója. Helyzetelemzés november. Jóváhagyta a Zala Megyei Közgyűlés november 28. Zbida Adel Guth László Zsarnóczai J. Sándor: Külföldi közvetlen tőkebefektetések hatása a hazai regionális fejlesztésre, Polgári Szemle, No 1. pp Külföldi tőke a régiókban. KSH december KSH Stadat adatbázis területi adatok: beruházások teljesítményértéke Egy főre jutó GDP regisztrált gazdasági szervezetek száma

121 Függelék 6.1. A regionális fejlesztési támogatási rendszer Az Európai Unióban a regionális fejlesztési támogatás igénybevétele a kedvezmények és a beruházás arányától függ (támogatásintenzitás), azaz azt is előírják, hogy a kedvezmény a beruházott tőke hány százaléka lehet. A kedvezmény a befektetett összegnél csak kisebb lehet, nagyobb nem. A kedvezmények és a beruházás közötti arányszámot úgy kell meghatározni, hogy a támogatás összegét el kell osztani a beruházási költséggel. Magyarországon a január 1. után megkezdett beruházások esetében az állami támogatás jelenértéken nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan ténylegesen felmerült, kormányrendeletekben definiált beruházási érték, költség, ráfordítás és személyi jellegű ráfordítás összegének az egyes régiókra meghatározott támogatási intenzitással számított értékét. A leggyakoribb támogatási formák a következők: vissza nem térítendő támogatás, adókedvezmény, adómentesség, adóhitel, adóalap-csökkentés, ingatlan, vagy épület, rendelkezésre bocsátása, átadása ingyen, vagy kedvező feltételekkel beruházó számára, állami garancia bizonyos esetei, TB-járulékok beszedésénél tanúsított engedékenység vagy halasztott befizetésére szóló kedvezmény, kedvezményes kamatú vagy kamatmentes kölcsön, ingyenes vagy kedvezményes tőkejuttatás, veszteség átvállalása vagy hasonló jellegű intézkedés. A támogatási mértékek az egy projekthez igénybe vett, bármely államháztartási forrásból származó összes azonos jogcímen nyújtott támogatásra vonatkoznak (támogatáshalmozódás). Az adható kedvezmény mértékét a régiók fejlettségi szintje alapján döntik el, alapja az ún. támogatási térkép. Ennek alapján határozható meg egyrészt az, hogy mely régióknak adható támogatás, másrészt az, hogy mennyi a maximális támogatásintenzitás egy régió esetében. A támogatásintenzitás azt fejezi ki, hogy a kedvezményezett az elszámolható beruházási költségek hány százalékában vehet igénybe állami támogatást. Az Európai Bizottságnak adózás előtti bruttó értéken kell jelenteni a tervezett támogatást. A Bizottság azt az ún. nettó szubvenciós egyenértékre konvertálja, amit szintén a beruházás értékének a százalékában fejeznek ki. E mutatószám segítségével az egyes tagállamok által nyújtott támogatások összehasonlíthatók egymással.

122 122 Az Európai Unióban használt intenzitási viszonyszám nagysága régiónként eltérő; minél alacsonyabb az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson) egy régióban, annál magasabb az intenzitási viszonyszám. Általános szabályként a legelmaradottabb régiókban, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát, az adókedvezmény a beruházás maximum 50 százaléka lehet. (Ehhez kapcsolódhatnak még egyéb kedvezmények (hátrányos helyzet), aminek nyomán a támogatásintenzitás mértéke maximum 80% lehet.) A fejlettebb régiókban ez a ráta alacsonyabb, százalék. A támogatásban részesítendő régiókat és a támogatási plafonokat az Európai Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyás meghatározott időszakra (általában a hétéves keretköltségvetés idejére) érvényes től a következő intenzitások engedélyezhetők: Észak-Magyarország, Észak-alföld, Dél-alföld és Dél-Dunántúl régióban 50%, Közép-Magyarország régióban 40%, Nyugat-Dunántúl régióban és Pest megyében 30%, Budapest területén január 1-jétől 10%. Zala megyére a Nyugat-Dunántúl részeként (Győr-Sopron és Vas megyével együtt) 30%-os támogatásintenzitási érték vonatkozik. Ezekhez a támogatásintenzitási értékekhez 50 millió eurót meg nem haladó beruházás esetében a középvállalkozások 29 még plusz 10%, a kisvállalkozások 30 plusz 20% kedvezményt kapnak. 50 millió euró feletti beruházás esetében 31 degresszív rendszer érvényesül. 50 millió euró elszámolható költségig a regionális intenzitás 100%-a adható, az 50 és 100 millió euró közé eső részre a regionális intenzitás 50%-a, a 100 millió eurót meghaladó részre 34%-a vonatkozik. A konstrukció kétségtelen előnye az átláthatóság, az összehasonlíthatóság és bizonyos értelemben a versenysemlegesség. Az Európai Unió 27 tagállamában ugyanaz a rendszer van érvényben, a feltételek átláthatók és összehasonlíthatók, a rendszer versenysemleges, mert nem tesz lehetővé diszkriminációt az EU-tagállamok között. A rendszer teljes mértékben összhangban van a közösségi versenyjog azon rendelkezésivel, amelyek tiltják az egységes piacon folyó versenyt torzító eszközök, adók, adókedvezmények nyújtását. Ebben a rendszerben tehát megvalósult a teljes harmonizáció. A fejlesztési támogatás teljes mértékben a regionális politika szolgálatában áll. Célja egyrészt az elmaradott régiók felzárkóztatásának, másrészt a kis és közepes méretű vállalkozások betelepedésének és beruházásainak az ösztönzése. A 29 Középvállalkozás az, amelynek létszáma 50 és 249 fő között van, árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege pedig a 43 millió eurót. 30 Kisvállalkozás az, amely 50 főnél kevesebbet foglalkoztat, árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió eurónál kisebb. 31 Nagyvállalat az, amely 250 főnél többet foglalkoztat, árbevétele meghaladja az 50 millió eurót vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót.

123 123 támogatásintenzitás ugyanis annál nagyobb, minél elmaradottabb egy régió, illetve a beruházás nem halad meg egy bizonyos nagyságrendet. A dolog természetéből adódóan a versenysemlegességből az is következik, hogy az egyes EU-tagállamok nem tehetnek szert versenyelőnyre egymás rovására az adó- és egyéb befektetési kedvezmények terén, azaz a szabályozási feltételek változtatásával nem ösztönözhetik a bel- és külföldi beruházásokat tagállami eszközökkel Támogatási lehetőségek feldolgozóipari beruházásokhoz Egyedi kormánydöntéssel nyújtható készpénz-támogatás 10 millió euró felett, amennyiben nincs elérhető EU tender vagy 25 millió euró felett Formája: vissza nem térítendő, utófinanszírozott, közvetlen pénztámogatás. Ügykezelés: VIP kiszolgálás, soron kívüli ügyintézés. Támogatás mértéke: a Magyar Kormány egyedi döntése alapján kerül elbírálásra. Feltételek: régiótól függően min. 100 vagy 50 új munkahely. Pályázás módja: a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnál elérhető request list nevű formanyomtatvány benyújtásával. Támogatás nyújtója: Magyar Kormány. 2. EU társfinanszírozott pályázatok 25 millió euró alatt Az Európai Unió tagjaként Magyarországon is elérhetőek az Európai Unió által társfinanszírozott pályázati lehetőségek, amelyek többek között lehetőséget nyújtanak eszközbeszerzéshez, infrastruktúrafejlesztéshez, új építéshez, felújításhoz, szolgáltatásfejlesztéshez, munkahelyteremtéshez, humán erőforrás finanszírozáshoz egyaránt. A támogatások az Új Széchenyi terv alapján vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő készpénz támogatásként igényelhetőek, intenzitásuk, méretük, illetve a benyújtási periódus kiírásonként változó, igénybevételük különböző feltételekhez kötött. A feltételekről a Nemzeti Külgazdasági Hivatal ad tájékoztatást. 3. Fejlesztési adókedvezmény Formája: adókedvezmény a beruházás befejezését követő időszakban 32 Forrás: Nemzeti Külgazdasági Hivatal. Elérhető:

124 124 Támogatás mértéke: A beruházó mentesül a társasági adó 80%-ának megfizetése alól a beruházás befejezésének vagy befejezését követő adóévében és az azt követő kilenc adóévben. Feltételek: A. min. 3 milliárd forint beruházási érték és min. 150 új munkahely teremtése vagy a bérköltség-növekmény eléri a minimálbér éves összegének 600-szorosát, vagy B. min. 1 milliárd forint beruházási érték és min. 75 új munkahely kedvezményezett települési önkormányzat területén vagy a bérköltség-növekmény eléri a minimálbér éves összegének 300-szorosát. Benyújtás módja: a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnál elérhető bejelentő lap benyújtása szükséges. Támogatás nyújtója: Nemzetgazdasági Minisztérium 4. Képzési támogatás Formája: vissza nem térítendő, utófinanszírozott, közvetlen pénztámogatás Támogatás mértéke: elszámolható képzési költségek 25%-90%-a. Max. 1 millió euró, ha új munkahelyet teremt a beruházó, max. 2 millió euró, ha 500-nál több új munkahelyet teremt a beruházó. Feltételek: min. 50 új munkahely teremtése. Benyújtás módja: szándéklevél a releváns miniszternek. Támogatás nyújtója: Nemzetgazdasági Minisztérium 5. Tanműhely létesítési és felszerelési támogatás Formája: vissza nem térítendő, utófinanszírozott, közvetlen pénztámogatás Támogatás mértéke: max. 2 millió euró Feltételek: minimum 50 új tanulószerződéses tanuló alkalmazása és gyakorlati képzésének lebonyolítása. Benyújtás módja: szándéklevél az illetékes miniszternek. Támogatás nyújtója: Nemzetgazdasági Minisztérium 6. Munkahely-teremtési támogatás Formája: vissza nem térítendő, utófinanszírozott, közvetlen pénztámogatás. Támogatás mértéke: millió forint beruházási projektenként

125 125 Feltételek: egyedi kormánydöntéssel nyújtandó készpénztámogatás elnyerése; kizárólag hátrányos és leghátrányosabb helyzetű régiókban; min. 250 új munkahely teremtése hátrányos; min. 150 új munkahely teremtése leghátrányosabb helyzetű régiókban. Benyújtás módja: szándéklevél a releváns miniszternek. Támogatás nyújtója: Nemzetgazdasági Minisztérium. 7. Munkahelyvédelmi akcióterv (szociális adó) Formája: Adókedvezmény Kiemelt munkavállalói csoportok esetén csökkennek a munkáltatói terhek. A kedvezményt a munkáltató év közben folyamatosan igénybe veheti havonta teljesítendő bevallásában. Támogatás mértéke: A munkáltatói közteher mértéke 0% vagy 14% (28,5% helyett) munkavállaló típusától függően. Támogatások nyújtója: Magyar Kormány A külföldi vállalatok befektetési döntéseinek jellemzői Motivációk Makrogazdasági megfontolások, országos szintű kockázatok politikai stabilitás: államforma, EU és NATO-tagság, korrupció mértéke, igazságszolgáltatási gyakorlat, állami bürokrácia mértéke, hatékonysága. Gazdasági stabilitás Magyarország fejlesztési stratégiája, Magyarország gazdaságpolitikája, makrogazdasági teljesítmény és kilátások, privatizáció, államosítás befektetői garanciák, van-e például kétoldalú beruházás védelmi megállapodás.

126 126 Gazdaságossági megfontolások Piac: potenciális vásárlók, konkurencia, szállítási célponttól való távolság, ehhez szükséges idő- és ráfordítás, piacvédelmi korlátozások. Üzleti környezet: adózási rendszer, pénzügyi támogatások, jogszabályi háttér, gazdasági és érdekvédelmi szervezetek szerepe, önkormányzati rendszer, üzleti szolgáltatások, beszállítói háttér, befektetőbarát attitűd. Infrastruktúra: iparterületek/telephelyek rendelkezésre állása, kommunikációs infrastruktúra, közlekedési infrastruktúra, energiaellátottság. Munkaerő: rendelkezésre álló munkaerő képzettsége, létszáma, bérszínvonala, mobilitása, termelékenysége, motiváltsága, munkanélküliség, munkaerő-piaci jogszabályok. Letelepedés és működés költségei: cégalapítás költségei és egyéb adminisztratív költségek, a pénzügyi rendszer hatékonysága, hitellehetőségek, helyi önkormányzatok fejlesztéshez való hozzáállása és támogatása, állami és egyéb beruházást ösztönző támogatások, helyben biztosított támogatások. Összefoglalásként megállapítható, hogy a potenciális beruházók számára az alacsony telepítési és működtetési költségek a mérvadók. Lényegesek lehetnek még a piac (kereslet) tulajdonságai által meghatározott és az ún. soft tényezők is (a település vagy térség természeti, kulturális, szolgáltatási stb. adottságai). A munkaerő szakképzettsége a külföldi beruházók többsége számára fontosabb tényező, mint költségszintje. A nagy élőmunka-igényes ágazatok esetében természetesen ez utóbbi sem közömbös. A soft tényezőket a települési vagy térségi imázs fogja össze. A vállalati befektetői döntéshozatal 1. A külföldi beruházás iránti igény megjelenése 1.1. A vállalati motiváció meghatározása. Lehetséges motivációk: piacszerzés, költségcsökkentés stb A befektetéssel kapcsolatos igények meghatározása 1.3. Elérni kívánt célok 1.4. Gazdasági térség/nemzetközi régió (pl. Európai Unió), majd ország, régió és konkrét települések kiválasztása; 1.5. Kritikus erőforrások 2. Elsődleges információgyűjtés és elemzés 2.1. A lehetséges földrajzi célpontok fokozatos szűkítése mind mélyrehatóbb elemzések révén. Elemzési szint: országok, régiók Makrogazdasági környezet: PESTEL elemzés (politikai, gazdasági társadalmi, technológiai, természeti, jogi környezet) 2.3. Iparági környezet elemzése (öttényezős modell, iparági életciklus modell) 2.4. Közvetlen versenykörnyezet elemzése

127 A szűkített célpontlista elemzése és a megvalósíthatósági tanulmány 3.1. A megszűrt helyszínekkel kapcsolatos információk elemzése A szükséges erőforrások rendelkezésre állása Infrastruktúra Beszállítói környezet Lehetséges állami támogatások Jogi környezet és adminisztratív lehetőségek 3.2. Állami támogatásokról és lehetséges kedvezményekről történő tárgyalás 3.3. Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Az országszintű makrogazdasági környezet elemzése Pénzügyi terv Erőforrásterv Az iparági és a versenykörnyezet elemzése 4. Megvalósíthatósági tanulmány és végrehajtás 4.1. A végleges megvalósíthatósági tanulmány elkészítése 4.2. Engedélyek beszerzése 4.3. A beruházás megvalósítása 6.4. A befektetés-ösztönzési stratégiával szemben támasztott követelmények A befektetésösztönzés tradicionálisan úgy definiálható, hogy az nem más, mint adott ország népszerűsítése a potenciális magánbefektetők körében. A befektetésösztönzés egy folyamat, amely a következő elemekből épül fel: termék -fejlesztés; intézményfejlesztés; marketing. A termék, amit el kell adni, az nem más, mint a hazai makro- és mikrogazdasági befektetési környezet. Főbb elemei a következők: Makrogazdasági környezet: Politikai/makrogazdasági stabilitás; A vállalatok létrehozására és működésére ható elvek és megvalósításuk; Befektetés-ösztönző kedvezmények. Mikrogazdasági környezet: A munkaerő költsége és jellemzői; A rövid és hosszú lejáratú finanszírozás költsége és elérhetősége; Telek- és építési költségek, hozzáférés;

128 128 Közmű- és szállítási infrastruktúra és szolgáltatások; Természeti erőforrások. A befektetés-ösztönző szakembereknek tisztában kell lenniük a befektetési környezet objektív erősségeivel és gyengeségeivel, valamint a befektetők felfogásával a befektetési környezetről. Az intézményfejlesztés kifejezés azt jelenti, hogy milyen szervezetek, intézmények foglalkoznak egy adott országban befektetés-ösztönzéssel. Végül a marketing azt jelenti, hogy a befektetésösztönzés speciális termékét az erre hivatott intézmények hogyan, milyen módszerekkel értékesítik. A termék és az intézményfejlesztés külső, nem befolyásolható adottság a Zala megyei befektetés-ösztönzési intézmények számára. A marketing alakításában viszont önálló lehetőségekkel rendelkezik. A befektetés-ösztönző tevékenység a következőképpen csoportosítható: Arculatépítés o általános hirdetés és PR, o médiakapcsolatok és sajtótúrák; o részvétel nemzetközi konferenciákon; Befektetések generálása o hirdetés szakkiadványokban, o delegációk kiutazása, o szemináriumok, o direkt mail és telemarketing, o kétoldalú találkozók befektetőkkel, o befektetési lehetőségek feltárása; Befektetőket segítő szolgáltatások o befektetést megelőző tanácsadás, o üzleti látogatás elősegítése, o információ és piackutatás, o üzleti partner meghatározása és üzleti partnerek közvetítése, o a jóváhagyási és kedvezménynyújtási eljárások koordinálása, o a befektetés utólagos figyelemmel kísérése, o folyamatos bürokrácia-elhárítás A nemzetközi szakirodalom szerint a befektetésösztönzés a következő szakaszokból áll: 1. A stratégia kialakítása (a komparatív előnyök feltárása stb.); 2. Termékfejlesztés (a befektetési környezet alakítása, befektetési kedvezmények, infrastruktúrafejlesztés stb.); 3. Intézményfejlesztés;

129 Előzetes promóció (előtérben az arculatépítés, tartalmasabb és célorientált promóciós kiadványok elkészítése, befektetői szolgáltatások nyújtása, rugalmas promóciós stratégia); 5. Aktív promóció (proaktív marketingkampányok kezdeményezése, a hangsúly az arculatépítésről az aktív befektetés-generáló technikára kerül át, az új befektetőkkel közvetlen és folyamatos kapcsolattartás, külképviseletek létrehozása). Egy lehetséges megközelítésben ezek a szakaszok időben egymásra épülnek, időben egymást követik az egyes szakaszok. E felfogásban Magyarországon jelenleg a negyedik szakaszból az ötödik szakaszba való átmenet megy végbe. Egy másik megközelítésben az öt szakasz egymással párhuzamosan létezik, és az egyes szakaszokon belül folyamatosan mennek végbe a változások A zalaegerszegi városi befektetéseket támogató szolgáltatások Forrás: Zalaegerszeg Mjv Vállalkozásfejlesztési és Befektetés Támogató Programja

130 130

131 131

132 132

133 133

134 134

135 A különböző interjúk felépítése Interjú külföldi tőkebefektetésekről Az interjú típusa: kevert típusú interjú, mely tartalmaz egy strukturált interjúhoz kapcsolódó, előre megírt, nyílt kérdéssort, illetve egy mélyinterjút, mely az interjú alannyal történő személyes kommunikáción alapul. Az interjúk készítői: Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó, BGF GKZ, főiskolai docens Dr. Antal Anita, BGF GKZ, főiskolai docens, Deákné Gál Anikó, BGF GKZ, főiskolai adjunktus A vállalat neve Az interjú helyszíne Az interjú időpontja A megkérdezett neve A megkérdezett beosztása Kérdések 1) Kérem, röviden mutassa be a céget! a) alapítás, tulajdonosi kör b) menedzsment szervezet c) fő- és további fontosabb tevékenységek (termékek, szolgáltatások) d) cégfilozófia e) innovációs képesség, készség f) a vállalkozás életciklusának szakasza a külföldi tőke érkezésének szakaszában és jelenleg (magvető, induló, korai növekedés, terjeszkedés, érettség, megújulás vagy hanyatlás) g) forgalom alakulása h) piaci részesedés i) a cég jelentősége Zala megyében j) beszállítói kör k) vevőkör l) az adott ágazatban való működés sajátosságai m) finanszírozási szerkezet főbb jellemzői

136 136 2) Miért jött a külföldi tőke ide? Miért ide és nem máshova? Milyen vonzereje volt Magyarországnak, Zala megyének, a konkrét helynek? (Az alábbi felsorolás csak gondolatébresztő!) a) Makrotényezők i) kemény tényezők: (pl. gazdasági stabilitás, gazdaságpolitikai és iparpolitikai törekvések, a külföldi befektetések és beruházások biztonsága, a tőkeexportőr és tőkeimportőr országok közti kereskedelmi kapcsolat volumene, a piac mérete, devizaárfolyamok, termelési költségek alakulása, adókulcsok, állami támogatások) ii) puha tényezők: (pl. politikai stabilitás, jogi környezet, a vállalati finanszírozás jellegzetességei b) mikrotényezők: i) kemény tényezők: (pl. infrastruktúra fejlettsége: terület ára, bérleti díja, áramellátás, ivóvízhálózat, földgázhálózat, telekommunikációs rendszer; természeti környezet; telephelyek elérhetősége, beszerzési és felvevőpiacokhoz viszonyított fekvés, vevők igényei, jövedelmük, helyi adók, támogatások, az adott térség munkaerejének mennyisége és minősége) ii) puha tényezők: pl. a telephely közvetlen g-i környezete, a már letelepedett vállalatok, felsőoktatási és kutató-fejlesztő intézetek, a régió innovációs miliője, a foglalkoztatottak életminőségére ható tényezők (lakókörnyezet, egészségügy és iskolarendszer, szórakozási lehetőségek 3) Milyen módon hozták meg a letelepedés helye melletti döntést? (külső: tanácsadó stb., belső: tulajdonosok stb.) 4) Zala megye, a település mellett milyen további alternatív letelepedési hely mérlegelésére és milyen szempontok alapján került sor? 5) Mi(k) volt(ak) a döntő szempont(ok) az alternatív lehetőségek mérlegelése során, amely az adott telephely melletti döntéshez vezetett (vezettek)? 6) Készítettek/készíttettek a telephelyválasztás megelőzően előzetes elemzéseket, felméréseket, vizsgálatokat? 7) CSAK ESETTANULMÁNYNÁL: Mely konkrét termék/szolgáltatás (kör) piaci bevezetése a sikertörténet tárgya? Vezesse végig a sikerre jutás folyamatát, történetét! 8) CSAK ESETTANULMÁNYNÁL: Milyen nehézségekkel kellett szembenézni a sikeres bevezetés és működés megvalósítása során? Elemzés típusa Bevezetés során Működés során Belső tényezők Külső tényezők

137 137 9) Milyen pozitív, illetve negatív tapasztalataik vannak a kiválasztott telephely vonatkozásában? a) pozitív tapasztalatok: b) negatív tapasztalatok: 10) Milyen típusú külföldi tőkebefektetésről van szó a cég esetében? új vállalat alapítása külföldön (zöldmezős beruházás), már létező külföldi vállalat ellenőrzését biztosító tulajdonrész felvásárlása, átvételes beruházás, vállalategyesülés, beleértve a privatizációt, külföldi vállalat nyereségének újrabefektetése, hitelezés vagy alaptőke-emelés az anyavállalat és a külföldi leányvállalat között. 11) Korábban volt-e Magyarországgal a külföldi tulajdonosnak kapcsolata? 12) Mikor és milyen gyakorisággal történt a külföldi tőkebevonása? Miért élt a cég ezzel a lehetőséggel? Egyéb interjúkérdések Az interjú típusa: kevert típusú interjú, mely tartalmaz egy strukturált interjúhoz kapcsolódó, előre megírt, nyílt kérdéssort, illetve egy mélyinterjút, mely az interjú alannyal történő személyes kommunikáción alapul. Az interjú készítésének ideje: 2013 Az interjú készítője: A strukturált interjú tervezett kérdései 1. Milyen tényezőket emelne ki, amely vonzó Zala megye vonatkozásában a külföldi tőkebefektetők szempontjából? 2. Milyen koncepció(k)/programok és milyen főbb célkitűzésekkel készült(ek) az elmúlt.időszakban a külföldi tőkebefektetők vonzásának ösztönzésére? 3. Milyen konkrét eszközöket alkalmaztak az előbbi koncepciókon/programokon belül a külföldi tőkebefektetők vonzására, ösztönzésére? 4. Milyen típusú támogatást és milyen hatóságokon keresztül nyújtottak a külföldi tőkebefektetőknek? Pénzügyi támogatás esetén mekkora volt a keret (milyen időszakra) és milyen volt a kihasználtság?

138 Mennyiben teljesültek a koncepciókban megfogalmazott célkitűzések? Melyek voltak a tervezett célkitűzések elmaradásának okai, miért? 6. Milyen marketing eszközökkel népszerűsítették a programokat, és ezek mennyiben értékelhetők hatásosnak? Milyen problémákat emelne ki ennek kapcsán? 6. Milyen jövőbeli célkitűzések alapján, milyen eszközökkel és milyen marketing megoldásokkal tervezik fokozni a külföldi működő tőke beáramlását Zala Megyébe?

139 Vállalati és szakértői interjúk és esettanulmányok Heat-Gázgép Kft. (mélyinterjú és esettanulmány) Az interjú típusa: kevert típusú interjú, amely tartalmaz egy strukturált interjúhoz kapcsolódó, előre megírt, nyílt kérdéssort, illetve egy mélyinterjút, amely az interjú alannyal történő személyes kommunikáción alapul. Az interjú készítői: Dr. Antal Anita, BGF GKZ, főiskolai docens, Deákné Gál Anikó, BGF GKZ, főiskolai adjunktus A vállalat neve Heat-Gázgép Kft. Az interjú helyszíne 8800 Nagykanizsa, Erdész u. 28. Az interjú időpontja , A megkérdezett neve Simán Erika A megkérdezett beosztása gazdasági vezető Cégbemutató A Heat-GázGép Kft. gázipari berendezések gyártásával foglalkozó, osztrák cégcsoporthoz tartozó társaság ben a KÖGÁZ (Közép-dunántúli Gázszolgáltató) megalapítja a Gépgyárat, amely 1973-tól gáznyomás-szabályozókat és a gázszolgáltatáshoz szükséges berendezéseket kezdett gyártani ban alakult a KÖGÁZ részvénytársasággá, és a továbbiakban két fő üzletággal - gázszolgáltatással és gépgyártással - foglalkozott ben került sor a KÖGÁZ privatizációjára, amelynek során az üzletrészek többségét megvásárolta a Bayernwerk AG (Németország) és az EVN AG (Ausztria) január 1-jétől a KÖGÁZ 100%-os tulajdonában lévő társaságként, GÁZGÉP Kft. néven vált önállóvá szeptemberében a HEAT Wärmetechnische Anlagen GmbH (Ausztria) többségi üzletrészt (51%) vásárolt a cégben. A KÖGÁZ 19%-ban maradt tulajdonos, 30% pedig management tagok tulajdonába került. A Heat GmbH 51%-os tulajdonosi részesdését 2000-ben átvette a Heat Holding. Az azóta eltelt időben 1 magánszemély kilépett a társaságból, így a jelenlegi tulajdonosi megoszlás a következő: 80% Heat Holding (Ausztria), 10% - 10% 2 fő magánszemély. A Heat Holding egy nemzetközi viszonylatú és világszerte sikeres cégcsoport, bécsi székhellyel (1. ábra).

140 ábra: A HEAT HOLDING és leányvállalatai Forrás: Heat News 2010., a HEAT HOLDING évente megjelenő kiadványa A társaságnak a nagykanizsai Erdész utca 28. szám alatti telephelyen kívül, amely m 2 területen helyezkedik el, más kirendeltsége nincs (Budapesten van egy leányvállalata). A székhelyként is funkcionáló területen található a kb m 2 csarnoképület, valamint kb m 2 iroda- és szociális épületek. A beépített összterület m 2. Jelenleg 230 fő alkalmazott dolgozik a gázipari berendezéseket, ipari gépeket előállító gyártóüzemben. Az ügyvezető munkáját 3 aláírási joggal rendelkező munkavállaló segíti, a menedzsment főből áll. A társaság tevékenységei 3 fő üzletágban csoportosulnak: 1. Sorozattermékek (háztartási gáznyomás-szabályozók) gyártása évi 200 ezer darabos nagyságrendben. 2. Gáznyomás-szabályozó állomás: stratégiai üzletágként működik (az 1970-es évektől folyik a gyártás). 3. Ipari berendezésgyártó üzletág: speciálisan a gáziparhoz, gázszállítókhoz, tárolókhoz kapcsolódik. Belső gyártási céllal működik a CNC megmunkáló és öntöde, mely kiszolgálja a fenti üzletágakat. A cég filozófiája a beszállítóktól való függetlenséget és a hitel nélküli gazdálkodást fogalmazza meg. A társaság innovációs képességgel és készséggel is rendelkezik. A társaságon belül külön működik egy K+F részleg (Kutatás-fejlesztési Osztály), ahol 4-5 mérnök a vevők igényeinek megfelelően továbbfejlesztéssel, illetve új termékek kifejlesztésével foglalkozik. Éves szinten m Ft-ot fordítanak kutatási és fejlesztési célokra.

141 141 A társaság termékei, az életpályát tekintve, a külföldi tőke érkezésekor és jelenleg is az érettség szakaszában találhatók, szervezeti szempontból pedig a társaság a külföldi tőke érkezésekor az induló szakaszban volt, jelenleg a terjeszkedés szakaszában tartózkodik. A cég forgalma évi 1,7 mrd Ft-os nagyságrendnél kezdődött, jelenleg évi 4 mrd Ft feletti a tervezett bevételre vonatkozó célkitűzés. A forgalom növekedése az elmúlt 15 év alatt nem mondható túl nagynak. A célként kitűzött éves forgalomnövekedés mértéke 4-7%. A gazdasági válság hatása inkább a nyereség nagyságában érezhető, kevésbé az árbevétel alakulásában. A sorozattermékek gyártása üzletágban a társaságnak tulajdonképpen 100%-os belföldi piaci részesedése van. A társaság célja, hogy 2013 végéig Európában is a legnagyobb részesedést érjék el az üzletágban. A cég Zala megyei jelentősége elsősorban munkaadóként emelhető ki, Nagykanizsán az első 5 legnagyobb foglalkoztató közé sorolható. A sorozatgyártás üzletág szezonális jellegű gyártást jelent, az időszakosan szükséges munkaerőt kölcsönzik. A társaság közepes méretű vállalkozás. A vállalatméret megtartására a támogatottságra való jogosultság fenntartása miatt törekszik. A beszállítói kör helyi, illetve a közeli városok vállalkozóiból tevődik össze (pl. esztergályos munkák, gumi, műanyag, kartondoboz, alkatrészek stb. beszállítása). A beszállítók szezonálisan segítik megoldani a társaságnál a kapacitáshiányt. Bár cél a beszállítóktól való függőség megszűntetése, bizonyos termékek esetén, amelyek belső, társaságon belüli előállítása nem megoldható, továbbra is szükséges a beszállítói kapcsolatok fenntartása (pl. gumi, papír, műanyag, rugó stb.). A vevőkör kifejezetten speciálisnak mondható. Belföldi viszonylatban a gázipari értékesítés 5 gázszolgáltatónak (KÖGÁZ, TIGÁZ, ÉGÁZ, DÉGÁZ, MAGÁZ), és a MOLnak történő eladást jelenti. A külföldi vevőkör szintén gáz- és olajipari társaságokból, illetve a sorozattermékeknél nagykereskedőkön keresztüli értékesítésből áll. Az árbevétel 55%-át ma már az export teszi ki, amelynek negyede Romániába történő értékesítés (1997-ben az export 20-25%-ot képviselt a teljes bevételből). A belföldi értékesítési arány csökkenésének legfőbb oka, hogy a gázhálózat kiépítése Magyarországon már befejeződött, így szinte csak csere és felújítás révén adódik kereslet. A beruházások visszafogása is jellemző hazai viszonylatban, amire állami döntések miatt került sor. Románia ugyanakkor a gázbekötések elején jár, így hosszabb távon is megmaradhat a társaság legfőbb külföldi piacának. A gáziparban való működés a fenti sajátosságokon túl megszabja az alkalmazható marketing eszközök körét. A társaság elsősorban szakkiállításokon és vásárokon jelenik meg. A társaság finanszírozási szerkezetében hitel sohasem szerepelt, és a célkitűzések szerint továbbra is hitel nélkül kíván gazdálkodni. A beruházásokat a nyereség

142 142 visszaforgatásából, illetve EU-s pályázatokon nyert forrásokból finanszírozzák. 15 év alatt a társaság összesen 3 mrd Ft értékű beruházást hajtott végre. Külföldi tőkebevonás, telephely választási szempontok Külföldi tőkebevonásra egy alkalommal, 100 m Ft értékben (alaptőke) került sor. További tőkebevonásra a nyereséges működés miatt nem volt szükség. A külföldi tőkebefektetés típusa a külföldi vállalat nyereségének újrabefektetése kategóriába sorolható. A képződő eredmény 90%-a tulajdonosi döntés alapján a szükségletekhez igazított beruházásokra kerül visszaforgatásra. Éves szinten a tulajdonosok 5-10%-os árbevétel arányos nyereség elérését tűzik ki célul, amely a válság időszakát kivéve alapvetően teljesült. Korábban a tulajdonosnak Magyarországgal nem volt jelentős kapcsolata. Alapvetően nem Magyarországra kívánt befektetni, nagy eséllyel más ország lett volna a befektetés célpontja. Három országot - Magyarországot, Horvátországot és Szlovákiát - vizsgáltak meg a telephely választási döntésnél, összességében azonban Magyarország vonatkozásában volt a legtöbb pozitívum. A Magyarország melletti döntéshez hozzájárult az, hogy a KÖGÁZ-nak viszonylag nagy volt a hazai piaci részesedése, hasonló volt a cég profilja az anyavállalatéval, továbbá az 1990-es évek végén Magyarországot politikai, gazdasági stabilitás, növekvő tendencia jellemezte. A KÖGÁZ profilt kívánt tisztítani, azaz meg kívánta tartani a gázszolgáltatási tevékenységet, a gyártó bázist pedig értékesíteni. A KÖGÁZ tehát már rendelkezett a szükséges know-how-val, hiszen - a külföldi tőkebefektetés megvalósulásáig nézve már 20 éve gyártotta a külföldi tulajdonos elképzelései szerinti termékeket. A KÖGÁZ privatizációjára 3 cég jelentkezett. A külföldi tulajdonos a helyi munkavállalók adatszolgáltatása, illetve készített tanulmányai alapján hozta meg döntését. A magyarországi befektetésre vonatkozóan szolgáltatott adatok a következőkre vonatkoztak: - munkaerő, - piaci lehetőségek, - infrastruktúra, - gyártókapacitás, technológia. Nagykanizsa vonzereje alapvetően abban rejlett, hogy a város a gáz- és olajipar központja volt. Nagykanizsán tehát hagyománya volt annak a gázipari tevékenységnek, amelyet a külföldi tulajdonos keresett. Magyarország vonzó piacnak számított a terjeszkedés lehetőségével, mivel ugyanaz volt a helyzet a gázipari lehetőségeket illetően, mint jelenleg Romániában (ld. a fentebb írtakat). A telephely választási döntésben adózási szempontok nem játszottak szerepet, sokkal inkább a rendelkezésre álló jó szakembergárda, a munkaerő ellátottság indokolta a letelepedést (2. ábra).

143 143 A kiválasztott telephely vonatkozásában pozitívnak értékelhető, hogy az a városon kívül, de mégis a városközponthoz közel található, jó a közúti megközelíthetőség (kamionnal is), forgalmas az út, de mégsem zajos, nincs a telephely szomszédságában cég, amely miatt bármiféle érdekütközés alakulhatna ki. Negatív tényező, hogy a telephely környezete a városi útépítési program végére maradt, továbbá, hogy a társaság nem tud élni vasút hiányában a vasúti szállítási lehetőséggel. 2. ábra: A külföldi befektető telephely választási szempontjainak makro- és mikroszintű megközelítése Támogatások Forrás: interjú alapján saját szerkesztés Állami/kormányzati támogatásban a társaság az EU-s pályázatok révén nyert vissza nem térítendő források formájában részesült től kezdődően évente egy pályázat (GOP) került beadásra, amelyből körülbelül 300 m Ft vissza nem térítendő támogatáshoz jutott eddig a társaság a beruházásaihoz. A pályázati források technológiafejlesztési, gépberuházási, szoftvervásárlási és környezetvédelmi beruházási célokat finanszíroztak. Helyi adókedvezményt a társaság nem kapott a telephely megöröklésére való tekintettel (helyi adókedvezmény az ipari parkban letelepedett vállalkozásokat illeti meg). Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozások telephelyének megválasztásában az elsődleges szempontok között szerepel a helyi adókedvezmény lehetősége, és az is, hogy a vállalkozások a kedvezmény biztosításának időtartamáig maradnak az adott

144 144 településen (erre példa a kanizsai GE, amely szintén a helyi adókedvezmény miatt maradt a városban). A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamarától a társaság főként tanácsadást kapott a környező országokban (pl. Románia) történő befektetési lehetőségeket illetően. A Kamara egyébként az iparágat jellemző specialitások miatt érdemi segítséget nem tud nyújtani a társaságnak. Az ITD Hungary (a jelenlegi Nemzeti Külgazdasági Hivatal jogelődje) a bolgár piacon való megjelenésben támogatta a társaságot (két leányvállalata működik Bulgáriában). A helyi pénzügyi infrastrukturális környezettel a társaság elégedett, banki kapcsolata a Raiffeisen Bank kanizsai fiókjával van. Összességében a támogatottságot illetően a legnagyobb segítséget állami szintről, az EU-s pályázatok révén kapta a társaság. Ez olyan lehetőség, tényező volt a tulajdonos számára, amelyre nem alapozott a letelepedési döntés meghozatalakor, ugyanakkor főként ez (a beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségekkel együtt) járult hozzá ahhoz, hogy a tulajdonos a magyarországi jelenlét megtartása mellett döntött. Jövőbeli kilátások, tervek A sikeres működés fenntartásához a társaság további (állandó) technológiai fejlesztéseket kíván végrehajtani. Szükséges továbbá a humánpolitika átgondolása is. Jelenleg a cégnél HR részleg nincs, ennek kiépítése, illetve megfelelő humánerőforrás megtartó politika (motivációs és érdekeltségi rendszer) kidolgozása szükséges. A társaság a helyi munkaügyi központtal és fejvadász cégekkel is együttműködik. Helyi szintű feladat a város népességmegtartó erejének fokozása és a képzés javítása lenne. A válság időszakát elsősorban a hitel nélküli gazdálkodási szemlélet segítségével tudták áthidalni. Az utóbbi 2-3 évben a költségmegtakarítások mellett a beruházások ütemét is visszafogták. Mivel a társaságnál jelentős az energiafelhasználás (villamos energia, gáz), fogyasztáscsökkentést célzó beruházásokat is eszközöltek. A humánerőforrás vonatkozásában pedig a válság éveiben a béremelés elhalasztásra került. A jövőbeli kilátásokat tekintve további fejlődést, növekedést, illetve Európában egyre nagyobb mértékű terjeszkedést remélnek. Ezen felül főnek stabilan munkahelyet kívánnak biztosítani. A térség népszerűsítése kapcsán kiemelhető tényező, hogy Nagykanizsa földrajzi értelemben megfelelő elhelyezkedésű, Budapest és Bécs is könnyen elérhető, az úthálózat jó, a város infrastrukturális lehetőségei adottak. A városi vezetésnek, annak okán, hogy a külföldi befektető, tulajdonos a hozott szakembergárdájával együtt életének

145 145 egy részét a városban tölti, jóval szélesebb körű kulturális, szórakozási és sport lehetőségeket kell biztosítania. ESETTANULMÁNY A társaság sikertörténete a kissorozatú termékek gyártásához kapcsolódik. A háztartási gáznyomás-szabályozók kedvelt, elfogadott termékek a piacon. Az üzletág vonatkozásában a piaci részesedés növelésére a vevői igényeknek megfelelően történő továbbfejlesztés adott lehetőséget. A társaság a nyugat-európai piacra is ezzel a termékkörrel tört be. A siker kulcstényezőjeként ki kell emelni a tulajdonos személyét, illetve hozott döntéseit. A társaság tulajdonosa megfelelő tulajdonságokkal rendelkező vállalkozó, jelentős beleszólása van a döntésekbe (Nagykanizsán lakik, hetente 3-4 napot a városban tölt). A vállalkozás növekedését leginkább a képzett szakemberek hiánya és a hosszú távú tervezést ellehetetlenítő állami szabályozás kiszámíthatatlansága akadályozza (3. ábra). A megfelelő szakemberhiány iparág-specifikus, és egyben térségi probléma. Az 1970-es években induló gyárból 2000 környékén mentek nyugdíjba a nagy szaktudású szakemberek, lassan lecserélődött a szakembergárda és a generációváltás eredményeképpen a helyükre másképp gondolkodó, más filozófiát képviselő munkaerő került. A társaságnál nyelvtudással (angol, német) rendelkező gépészmérnököket, CNC forgácsolókat, minősített hegesztőket, jó technikusokat keresnek. Az 1970-es években Miskolcról, ahol hagyományosan gépészmérnöki képzés van, hoztak szakembereket. Ma már az ottani képzésben résztvevők inkább külföldön keresnek munkát. (Nagykanizsán a Pannon Egyetem kezdett el gépészmérnöki képzést.) A cégen belül oktatás nincs, ugyanakkor 5-6 éve saját tanműhelyben képeznek lakatosokat (évi 12 fő), hegesztőket (évi 6 fő), melyből 1-2 szakember a társaságnál is marad. Az állandóan változó gazdasági, politikai helyzet miatt a tulajdonos többször fontolgatta Magyarország elhagyását, de a váltásra a megvalósított beruházások miatt nem került sor. Az EU-s forrásból finanszírozott beruházásokhoz ugyanis egyrészt fenntartási kötelezettség kapcsolódik, másrészt azok egy része fizikailag nem telepíthető át más helyszínre. Helyi viszonylatban a társaság támogatást ugyan nem kap, de különösebb korlátokkal, akadályozó tényezőkkel sem kell számolnia. A helyi szintű szervekkel a kapcsolat inkább informális, a társaság véleményét kérik bizonyos kérdésekben. A társaság célja alapvetően a politikai, azaz a város vezetésétől való függetlenség. A város támogató szerepe a társaság szempontjából inkább a munkaerő elvándorlásának megakadályozásában, megtartó erejének fokozásában lenne. A társaság közös

146 146 szolgálati lakás létrehozása, fiataloknak kínált programok kialakítása, oktatási és továbbképzési lehetőségek fejlesztése irányába tett javaslatokat. 3. ábra: A társaság növekedését akadályozó tényezők értékelése 5 fokozatú Likert-skálán (Értékelés: 1 = egyáltalán nem jellemző, 5 = teljes mértékben jellemző) Forrás: interjú alapján saját szerkesztés Jelentősebb mértékben nehezítette a cég működését a recessziós időszak, a nagy adminisztrációs kötelezettség, a belföldi kereslethiány és a nem fizikai infrastruktúra hiányosságai (jogi, kereskedelmi). Egyáltalán nem korlátozza a társaság tevékenységét az alkalmazott technológia színvonala, az ágazati verseny és az állami támogatások hiánya. A sikertényezők értékelésében kapott eredmények tulajdonképpen a korlátozó tényezőknél kiemelt szempontok inverzei (4. ábra). A társaság eredményességében a legnagyobb szerepe annak van, hogy megfelelő színvonalú terméket tudnak megfelelő piaci szegmens számára kínálni, továbbá, hogy a vállalati döntéseket hozzáértő és megfelelő tulajdonságokkal rendelkező tulajdonos hozza. Az innovációs, beruházási tevékenységet segítik a rendelkezésre álló EU-s pályázati források. A sikertényezők értékelése során is látható, hogy a legnagyobb probléma a megfelelő szakértelemmel rendelkező humánerőforrás folyamatos rendelkezésre állásának és megtartásának biztosítása.

147 ábra: A társaság sikerességét biztosító tényezők értékelése 5 fokozatú Likert-skálán (Értékelés: 1 = egyáltalán nem jellemző, 5 = teljes mértékben jellemző) Forrás: interjú alapján saját szerkesztés

148 148

149 Creaton Hungary Kft. (mélyinterjú és esettanulmány) Az interjú típusa: kevert típusú interjú, amely tartalmaz egy strukturált interjúhoz kapcsolódó, előre megírt, nyílt kérdéssort, illetve egy mélyinterjút, amely az interjúalannyal történő személyes kommunikáción alapul. Az interjú készítői: Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó, BGF GKZ, főiskolai docens Deákné Gál Anikó, BGF GKZ, főiskolai adjunktus A vállalat neve Creaton Hungary Kft Az interjú helyszíne 8960.Lenti, Cserépgyár u 1. Az interjú időpontja augusztus A megkérdezett neve Tóth Bálint A megkérdezett beosztása ügyvezető igazgató Interjúkivonat (esetenként kiegészítve a cég honlapján megtalálható adatokkal, valamint a társaság beszámolóinak tartalmával) Cégbemutató A Creaton Hungary Kft. inovatív, minőségi tetőcserepek gyártásával foglalkozó vállalat. A céget Lentiben 2002-ben alapította a bajor Creaton-csoport, amely több mint 125 éves múltra tekint vissza. A céget 1884-ben alapították a bajorországi Wertigenben. Jelenleg 10 telephelyen 17 üzemmel termelnek. (1.ábra) A zalai cégnek jelenleg 100%-ban a belga Etex Holding Gmbh tulajdonosa ban a Creaton Lenti mellett területet vásárolt fel, amely 120 évre elegendő alapanyagot (agyag) biztosít ben kezdődött el az I. gyáregység építése. Ez volt a Creaton első külföldi üzeme. A cég létrejöttétől azt várták, hogy ezzel a befektetéssel kiszolgálhatóvá, illetve elérhetővé válnak a kelet-európai piacok ben üzembe helyezték az I. sz. gyáregységet, amelyben évente 20 millió hódfarkúés hornyolt tetőcserepet készítenek. Ezzel kezdetét vette a magyar CREATON

150 150 sikertörténete kitűnő nyersanyag-lelőhelyre alapozva, amely központi helyet foglal el Magyarország, Ausztria, Szlovénia és Horvátország fontos piacai számára ben a belga Etex építőanyag-gyártó csoport többségi részvényessé vált a CREATON társaságnál ban a cég megnyitotta II. sz. gyárát is Lentiben, ahol évente kb. 21,8 millió laposés préselt tetőcserepet készítenek, valamint itt gyártják a BALANCE és RAPIDO cserépmodellek széleskörű tartozékait is. 1. ábra a Creaton-csoport telephelyei Forrás: Letöltve: A vállalat menedzsment-szervezetének felépítése követi az Etex Csopotnál kialakult gyakorlatot: minden vállalatnak egy ügyvezetője van. Az ügyvezető alatt helyezkednek el a funkcionális területek vezetői (gazdasági, értékesítési, műszaki terület). A menedzsmentben csak magyarok dolgoznak. A társaság tevékenységei: 1. kerámia tetőcserép-gyártás, 2. sík- és hullámpala értékesítés, 3. szerelt homlokzatburkolat (szálcement és kerámia) értékesítés.

151 151 A cég filozófiája a kiváló minőségre törekvést fogalmazza meg. A minőség iránti szenvedély. A vállalati vezetőségtől kezdve, a külszolgálati vagy logisztikai dolgozókon keresztül egészen a fuvarozóig, aki a kerámia cserepeinket szállítja, mindannyian a CREATON márka szolgálatában állunk, ami a bizalom jelét tükrözi. (www. creaton.de/hu) A társaságot jó innovációs képesség és készség jellemzi. A vállalat fő célja ezen a területen az, hogy ötévente a termékkör 20%-át megújítsa. Egy modellváltás EUR körüli összegbe kerül. A társaságnál helyben végeznek kutatási és fejlesztési tevékenységet. A társaságnál két innováció-felelős van. Az egyik az értékesítéssel kapcsolatos új megoldásokra (logisztika, internetalapú rendelés, látványtervezés,..), a másik a műszaki jellegű innovációkra (költségcsökkentés, energiaracionalizálás, környezetvédelem) összpontosít. A cég termékei, azok életpályáját tekintve, a külföldi tőke érkezésének idején és jelenleg is növekedési szakaszban vannak. Szervezeti szempontból pedig a társaság a külföldi tőke érkezésekor az induló szakaszban volt, jelenleg a terjeszkedés szakaszában van. A társaság forgalmának alakulását nagyban meghatározta a gyárépítések üteme. Az I. gyár létrehozását követően 2005-ben kezdtek el számlázni, ekkor az árbevétel 1,5-2 milliárd Ft volt ban a II. gyár belépésével 6,5-7 milliárd Ft-ra nőtt az árbevétel, majd 2012-ben elérte a 7,5 milliárd Ft-ot (vagyis 2012-re a évhez viszonyítva kb. négyszeresére emelkedett a forgalom értékben). A társaság költségei közül kiemelést érdemel a gázbeszerzés. Évente 11,5 millió m 3 a cég gázfelhasználása. A gázszerződést liberalizált piacon kötik. Magyarországon a kerámiapiacon meghatározó a társaság ( piacot nyert a betontermékekkel szemben), a felújítási piacon pedig piaci részesedése jelentős. A cég jelentőségét jellemzi, hogy a legnagyobb forgalmú cég Zala megyében, Lenti környéken árbevételét tekintve meghatározó. Lentiben a cég a legnagyobb adófizető ben átlagos statisztikai létszáma 156 fő volt. A cégnek a régióvezetéssel jó a kapcsolata, ugyanakkor a társadalmi életben nem vesz részt. A beszállítói kör a régióból kerül ki döntően. Itt elsősorban a csomagolóanyag, a raklap beszerzése, illetve különböző szolgáltatások igénybevétele (pl. hibaelhárítás, fuvarozás) említhető. A cég jelentős szállítási költség mellett működik. A szállításnál a környékbeliekre támaszkodnak elsődlegesen a rugalmasság, a közelség miatt. Magyarországi vevőkörüktől származik az árbevételük 40%-a. A cég az egész országban jelen van, de különösen a nyugat-dunántúli régióban erős az értékesítése. Külföldi értékesítését elsősorban Szerbiában, Boszniában, Horvátországban, Montenegróban és Koszovóban realizálja. Termékei egy részét (kb. 40 %-át) kapcsolt vállalatoknak értékesíti (a külföldi tulajdonos beleszól az értékesítésbe). A Lentiben

152 152 létrehozott gyár kiváló minőséget produkál jó önköltség mellett. Előfordul, hogy 20-30%- kal nagyobb az igény a vállalat iránt, mint amit jelenleg gyártani tud. Ilyen esetekben a tulajdonos koordinál a testvérvállalatok között. Jellemzője a cégnek, hogy szinte kizárólag építőanyag-kereskedéseken keresztül értékesít. Közvetlen kapcsolatban áll generálkivitelezőkkel, tetőfedőkkel, velük egyeztet a cég termékfajtákról, mennyiségről, majd az eladást már építőanyag-kereskedéseken keresztül bonyolítja le. A cég működési sajátossága a termelési rugalmatlanság. A technológia jellege miatt az év 365 napján termelnek (a kemencék leállítása és újrafűtése költséges). A társaság finanszírozási szerkezetéről elmondható, hogy jelentős cash-termelő a cég. Az elmúlt évben 20%-os EBITDA jellemezte a társaságot, ebből az értékcsökkenés 8-9%-ot tesz ki. A cég treasury cash-pooling rendszert alkalmaz. Az I. gyárhoz létrehozásához euróalapú hitelt vett fel, a II. gyár kivitelezését saját tőkéből finanszírozta. Likviditás szempontjából az év első négy hónapja szűkös, mert a tél miatt kevés az építkezés. Külföldi tőkebevonás, telephely választási szempontok A külföldi tőkebefektetés típusa az új vállalat alapítása külföldön (zöldmezős beruházás) kategóriába sorolható. Külföldi tőke bevonására két alkalommal került sor a két gyár építéséhez kapcsolódóan (2004,2008). A társaságnál nincs adóoptimalizáció. A képződő nyereséget kifizetik a tulajdonosnak osztalékként, valamint tőkeleszállítással élnek. A társaság jegyzett tőkéje magas ( ezer Ft volt december 31-én). Ennek előnye, hogy a gázszolgáltató nem kér fedezetet a cégtől. A belga tulajdonosnak (Etex Holding Gmbh) nem volt korábban kapcsolata Magyarországgal. A német Creaton-cégcsoport viszonyt korábban is értékesített magyar piacra. Eredetileg a német cég nem Magyarországra akart jönni, mivel hazánkban már voltak hasonló cégek, és a piacra való belépés is nehézkesnek tűnt. A német cég új telephelyet keresett először Ausztriában, de itt a versenytárs (Tondach) már felvásárolta a kiszemelt területet. Ezt követően Szlovéniában kerestek helyet, de itt nem volt megfelelő alapanyag. Végül egy véletlen folytán a Zalában (Letenye) kavicsbányát üzemeltető Dráva-Kavics és Beton Kft. tulajdonosa hívta fel a figyelmet Lentire, ahol megfelelő mennyiségű és minőségű agyagvagyon áll(t) rendelkezésre. Lenti mellett szólt a felvevőpiachoz való közelség is. A tulajdonos megfelelő növekedési potenciált látott Magyarországon. Erősítette a telephely-választási döntést, hogy Magyarország jellemzően kerámia tetőcserepes ország ( míg több környező országban a pala- vagy a betontető a domináns), megfelelő iparági múlttal rendelkezik az ágazat. A magyar gazdaság növekedési potenciálja, az új házépítések stabilitást mutató adatai (

153 153 családi ház/ év a 2000-es évek elején), a hazai háztetők rossz állapota további érvvel szolgált Magyarország mellett a tulajdonos számára. Nem elhanyagolható szempontot jelentett a mérlegelésnél Magyarország és Németország közti külkereskedelmi kapcsolatok volumene (2. ábra). 2. ábra: A külföldi befektető telephely választási szempontjainak makro- és mikro-szintű megközelítése A letelepedés mérlegelése során próbafúrásokat végeztek az agyagmezőn, valamint előzetes elemzéseket, felméréseket végeztek a termékek piaci elhelyezésére vonatkozóan. A tulajdonos számára fontos volt, hogy jól megközelíthető helyen legyen a cég. Induláskor ígéretet kapott arra, hogy a megépülő Lentit elkerülő út a gyár mellett fog elhaladni, de sajnos a schengeni egyezmény miatt ezt a tervet később módosították, s a tervezett elképzelések nem realizálódtak. Az eredeti terv megvalósítása az autópálya gyorsabb elérését biztosította volna a társaság számára. További alternatív letelepedési hely mérlegelésére nem került sor a térségben, mert ahol volt még agyagvagyon a környéken, az már mások birtokában volt (Balatonszentgyörgy, Teskánd, Söjtör). A kiválasztott telephely vonatkozásában abszolút pozitívnak értékelhető a helyben található nyersanyag mennyisége és minősége. Negatívumként említhető az előbbiekben már leírtuk - az úthálózat kiépítettségének hiánya.

154 154 Támogatások Állami/kormányzati támogatásban a cég az európai uniós pályázatokból részben vissza nem térítendő források formájában részesült. Az I. gyár megvalósításához GVOP pályázat révén 150 millió Ft, az TRTC regionális fejlesztési program útján 20 millió Ft-hoz jutott a cég. A II. gyár építését GOP pályázat támogatta 500 millió Ft-tal. A pályázati lehetőséggel élt a cég, de e nélkül is megvalósította volna a beruházásokat. A társaság tapasztalatai a pályázatokkal kapcsolatban abszolút pozitívak voltak. A pályázatokat saját maguk készítették el. A társaság pénzbeli helyi/önkormányzati/kamarai/zmva támogatást nem kapott. A cég helyi adó kedvezményben sem részesül(t). A helyi önkormányzat a gyár létrehozásának idején pozitívan viszonyult a céghez (építési-, környezethasználati engedélyek kiadása). A társaság az anyavállalattól viszont a beruházásokhoz mindig kapott tőkét. Jövőbeli kilátások, tervek A sikeres működés fenntartásához a társaság folytatni kívánja a jelenleg is magas szintű innovációt. Elsősorban a tetőcserepek színvilágának, formájának megújítását tervezik. Szeretnék megvalósítani a III. gyár megépítését, ami lehetővé tenné a termékpaletta szélesítését (új méret és forma) a piaci igényeknek megfelelően. Ehhez kombinált technológiájú gyárat hoznak létre, vagyis sajtolt és húzott technológia együtt lesz jelen a technológiai folyamatban (a jelenleg 1-1 technológiai megoldás csak egyféle gyártást képvisel). A cégnek jövőbeni tervei megvalósításához központi és helyi támogatásokra nincs szüksége, fejlesztéseiket saját forrásból képesek megvalósítani. A válság időszaka érintette a céget, mert visszaesett az építőipari kereslet. Pozitívumként fogalmazható meg, hogy a válság miatt nem kellett leállni a termeléssel. A versenytársaik gyenge pontjait (technológiai elmaradás) szeretnék kihasználni a piaci pozíció megtartásánál. A térség népszerűsítésével kapcsolatban kiemelkedően fontosnak tartják a Német- Magyar Kereskedelmi Kamara szerepét. Javaslataik szerint megoldást kellene találni az infrastruktúra (elsősorban a közlekedés) fejlesztésére a térségben. Ez a termékek szállítása, a távolról ingázó munkaerő szempontjából is fontos lenne. Jobban ki kellene használni Zala megye azon földrajzi adottságát, hogy közeliek a célpiacok. Fontos lenne a benchmarking, a külföldi tőkével működő sikeres zalai vállalkozások bemutatása a térségben működő cégeknek. Lentiben van ugyan ipari park, de nehezen lehet megközelíteni.

155 155 Összefoglalva: először a külföldiek számára vonzó megoldásokat kell kialakítani, s ezt követően kellene ajánlani a térséget, a vállalkozási lehetőségeket a külföldi befektetőknek. A társaságnál úgy vélik, hogy a néhány jelentős foglalkoztató vállalat miatt elkényelmesedett a térség. ESETTANULMÁNY A társaság sikere Magyarországon a klasszikus hódfarkú tetőcseréppel indult. A zalai cégnél képesek voltak a német minőség fenntartására, a csúcsminőségű termékek gyártására. Ez a sikerük egyik alapja. Másrészt a sikerhez hozzájárult, hogy a gyárak építése, üzembe állítása rekordidő alatt ment végbe. A társaság indulásának idején akadályt elsősorban a megfelelő szakembergárda felkutatása jelentette. Induláskor és jelenleg is gond a szilikátipari és az erősáramú villamosmérnökök hiánya a térségben (a szilikátipari képzés hiányzik Magyarországon). Probléma a társaság számára a magyar munkaerő alacsony mobilitása és nyelvismeretének hiánya. Kezdeti nehézség volt még a termékek piaci megismertetése, bevezetése is. 3. ábra: A társaság növekedését akadályozó tényezők értékelése 5 fokozatú Likert-skálán (Értékelés: 1 = egyáltalán nem jellemző, 5 = teljes mértékben jellemző) Jelenleg külső akadályozó tényező a kölcsönforrások hiánya (vevőik nem kapnak hitelt), a recesszió miatti keresletcsökkenés, mert a gazdasági környezet napjainkban nem

156 156 kedvez az építéseknek (3. ábra). A társaság termékeinek 85%-a felújított házakra kerül, nem új építésűekre. Nagy probléma az állami szabályozás kiszámíthatatlansága, elsősorban a Műemlékvédelem megszűnése révén jelentkező anomáliák (jelenleg egy műemlék-jellegű épületre felkerülhet bármilyen tetőfedő anyag). Nehezítő tényező még a korábban is említett fizikai infrastruktúrában jelentkező hiányosságok köre (úthálózat), a helyi és az állami források hiánya. Ez utóbbi a cég termékei iránti keresletre közvetetten ható lakásépítési támogatások, kamattámogatások mértéke miatt okoz problémát. Nem jelent gondot a cég számára az anyaországbeli támogatások hiánya, a tőkehiány, nem találkoznak tisztességtelen versennyel sem. Termékeik versenyképességi szintje nem akadály, hanem előny a cég számára. Nem észlelnek problémát a magyarországi jogi, kereskedelmi és nem fizikai infrastruktúrában sem. 4. ábra: A társaság sikerességét biztosító tényezők értékelése 5 fokozatú Likert-skálán (Értékelés: 1 = egyáltalán nem jellemző, 5 = teljes mértékben jellemző) A cég sikertényezői összhangban vannak a korlátozó tényezőknél megjelenő rangsorral, azok fordítottjai. A 4. ábrából kitűnik, hogy a társaság számos tényezőt emel ki sikerfaktorként. Így olyan termékeket jelöl meg, amelyek a fogyasztók számára a versenytársaknál jobb megoldást kínálnak. Ez mindenképpen a társaság versenyelőnyének leglényegesebb forrása.

157 157 Sikertényező az eredmények mérésére és értékelésére alkalmazott rendszer, a célközpontú vállalatvezetés (dolgozókkal való szoros együttműködés), az anyaországbeli támogatások igénybevételének lehetősége. Jól választották ki a megfelelő piaci szegmenset, mert Magyarországon az ingatlanok 92%-a saját tulajdonban van, így nagyobb az érdek az állagmegóvásra, javításra. Segíti a társaság működését a marketing tevékenység színvonala és a jól felépített vállalati rendszer, struktúra (hatékonyak a folyamatok, megfelelő a munkaerő kiválasztási rendszer stb.).

158 Knauf Insulation Kft (mélyinterjú és esettanulmány) Az interjú típusa: kevert típusú interjú, mely tartalmaz egy strukturált interjúhoz kapcsolódó, előre megírt, nyílt kérdéssort, illetve egy mélyinterjút, mely az interjú alannyal történő személyes kommunikáción alapul. Az interjú készítői: Dr. Antal Anita, BGF GKZ, főiskolai docens Zsupanekné dr. Palányi Ildikó, BGF GKZ, főiskolai docens A vállalat neve Knauf Insulation Kft. Az interjú helyszíne 8924 Alsónemesapáti Ipartelep Az interjú időpontja , A megkérdezett neve Smalekker Róbert A megkérdezett beosztása üzemvezető Cégbemutató Interjú kivonat A Knauf Insulation Kft ben alakult Heraklith-ZÁÉV vegyesvállalatként. Alapításkor 51-49% arányban került az osztrák Heraklith Kft. és a magyar ZÁÉV Építőipari Rt. tulajdonába a társaság ben a ZÁÉV Rt. eladta részesedését a külföldi tulajdonosnak, azóta a társaság 100%-ban osztrák tulajdonban van ben a Knauf Csoport felvásárolta az egész Heraklith Csoportot. A zalai cég felett a tulajdonosi jogokat közvetlenül a fürnitzi székhelyű osztrák Knauf cég gyakorolja. A Knauf Csoport egyike a világ vezető építőanyag és épületszerkezeti rendszer gyártóinak, amely német családi vállalkozásként jött létre. Rengeteg terméke, divíziója van: gipszkarton, műanyag, csempegyártás stb. Az egyik divízió a 33 cégből álló Knauf Insulation, szintén divíziós felépítéssel. A zalai Knauf cég a Knauf Insulation keleteurópai divíziójának része, ahol szigetelő ipari termékek gyártása folyik (kőzetgyapot, polisztirol termékek). A menedzsment 2 fő, egyetemleges felelősséggel rendelkező ügyvezetőből áll (egyikük francia, a kereskedelmi igazgató pedig magyar). A társaság fő tevékenysége az építőipari hő- és hangszigetelő lapok gyártása. A cégfilozófia 4 területen fogalmazza meg a társaság szempontjából követendő vállalati magatartást az alábbiak szerint:

159 159 Ügyfélközpontúság: Tudjuk, hogy sikerünk ügyfeleinkkel kialakított szoros kapcsolatunkra, és igényeik pontos elismerésére épül, így mindig egy lépéssel versenytársaink előtt járunk. Identitásunk, tevékenységünk és annak minősége nélkülözhetetlenné tesz minket azok számára, akinek dolgozunk. Vállalkozó szellem: Hozzáállásunk határozottan cselekvésközpontú, munkatársainkat arra ösztönözzük, hogy praktikus, gyors és határozott döntéseket hozzanak. Hozzáállásunk intuitív és törekszünk a sikerre. Dolgozóinkat olyan lehetőségekkel motiváljuk, amelyeket csak a mi vállalatunknál kaphatnak, és ezek kihasználásához biztosítjuk a szükséges szabadságot és önbizalmat. Nyitottság: Nyitott munkahelyi légkört támogatunk, ahol a versengés mellett a kölcsönös támogatás is alapvető elem. Hisszük, hogy a tisztességen és bizalmon alapuló vállalati kultúránk a sikerünk záloga és a jövőnk kulcsa. Elkötelezettség: Jót cselekszünk a közösségekkel, ahol dolgozunk és a környezettel, amelyben élünk. Keményen dolgozunk. Részünk az örömmel, büszkén végzett munka, ezért csináljuk nap, mint nap. A cég számára kiemelten fontos szempont a környezetvédelem, a zöldpolitika követése. A társaság innovációs tevékenysége az utóbbi néhány évben tekinthető jelentősnek, mely három területet ölel fel: 1. Termékfejlesztés: míg korábban, addig ma közel 200 féle termék szerepel a kínálati palettán. A Knauf Insulation kelet-európai divíziójának van egy fagyapot fejlesztési központja (Ausztria), melynek fejlesztési csoportja foglalkozik a fejlesztési, kutatási feladatokkal. Cégcsoport szinten az a cél, hogy minden üzem ugyanazt a termékportfóliót gyártsa. A zalai társaságon belül azért nem indokolt külön fejlesztési részleg létrehozása, mivel a külföldi gyártók ezen a területen előbbre tartanak. 2. Technológiai fejlesztés: a gyártmányfejlesztéshez technológiai fejlesztés is párosul, a zalai társaság saját forrásából ez évi 100 m Ft nagyságrendet jelent. 3. IT, számviteli, adminisztratív rendszerek fejlesztése. A cégcsoport szintű termékfejlesztési gyakorlat miatt a Knauf Insulation (33 gyártó cég) kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásainak egy része szétosztásra, továbbszámlázásra kerül az üzemek között. Az IT szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztési költségek szintén a központból kerülnek áthárításra. A zalai cég, mint szervezet - az életpályát tekintve - a külföldi tőke érkezésekor (1990- ben) az induló szakaszban volt, most a megújulás szakaszában tart. A termékek a cég létrehozásakor is az érettségi szakaszban voltak, és most is ebben a szakaszban vannak.

160 160 A cég forgalma az évi m 2 -ről induló gyártási mennyiségről indulva ban érte el a csúcsot, amikoris m 2 éves volumen termelésére került sor, melynek közel 100%-a belföldi piacra került értékesítésre. A 2009-es év tekinthető a mélypontnak, azóta a gyártási kapacitás m 2. A termelt mennyiség 95%-a exportra kerül, nagy részét a cégpolitikában előírtak szerint cégcsoporton belül adják el (láncügyletként kerül értékesítésre a Knauf kereskedelmi központjának, majd innen kerül továbbszámlázásra) vevőszolgálaton keresztül, kis hányad pedig egyéb piacokon kerül közvetlenül eladásra (pl. Görögországba). A termékek fő piaca Kelet-Európa, ezen belül Németországba történik az értékesítés 60%-a. Németország mellett az Ausztriába történő értékesítés is növekvő. A belföldi vevőkör viszonteladókból áll. A Knauf Insulation 4 mrd Ft-os (2012) árbevételének 16%- a, azaz 640 m Ft a zalai gyárban előállított termékek eladásából származik. A cég Zala megyei szerepe nem mondható jelentősnek, a foglalkoztatotti létszám 50 fő alatti (ügyvezetőket, vevőszolgálaton dolgozókat, adminisztratív stb. létszámot is beleértve), ebből 35 fő a stabil, helyi munkaerő. A társaság termékei és a gyártási technológia is nagyon speciálisnak mondható. Az egyik alapanyag a cement, melynek helyi beszállítói nincsenek (nincs zalai cementgyártás), ezen alapanyag vonatkozásában azonban 100%-ban hazai beszerzésről beszélhetünk (Beremendről). A másik alapanyag a fa, amely szintén 100%- ban hazai beszállítóktól származik, ennek csupán egy ötöde kerül a céghez zalai beszállítóktól. A gyártás speciális faanyagot igényel, nyárfa Zalában viszont nem nagyon található. A nyárfa alternatívája a fenyő, a zalaiak ennek beszállításban vesznek részt. Helyi beszállítók igénybevételében a szállítási költségek csökkentése és a zöldpolitika követésére vonatkozó előírások miatt is érdekelt lenne a társaság. A polisztirol vonatkozásában szintén nincs lehetőség helyi beszállítókat alkalmazni. Pacsa mellett volt próbálkozás ennek gyártásra, ugyanakkor minőségben a gyártók a cég által igényelt szintet nem tudták biztosítani. A polisztirol beszerzése így Győrből történik. Az ásványgyapot importból (Szlovénia, Szlovákia) származik (cégcsoporton belül). A cég által alkalmazott technológia, a cementkötésű fagyapot gyártása Magyarországon egyedinek mondható a zalai gyárban, így hazai viszonylatban a cégnek gyártóként tulajdonképpen nincs versenytársa. Hazai cégek csak az érintett termékkör forgalmazásában vesznek részt, de a gyártásban nem. Az iparági sajátosságok befolyásolják a készletgazdálkodást, a készletek finanszírozását. Ez egyik oldalról azt jelenti, hogy alapanyagként csak száraz fát lehet felhasználni (6 hónap a kiszáradás), ez 6 havi tárolást és készletfinanszírozást jelent. Másik vonatkozásban figyelembe kell venni, hogy a cement 28 napig köt, és a kötési folyamatnak az értékesítés előtt be kell fejeződni. A késztermékeket tehát egy hónapig szintén raktározni, azaz finanszírozni kell.

161 161 A cég finanszírozási szerkezetében a saját forrás dominál. A Kft-nek 2009-ig egyáltalán nem volt hitele, jelenleg sincs. Hitel igénybevételére (banki és anyavállalati) csak a válság kezdetén, 2009-ben került sor, mely forgóeszközhitelként a működést finanszírozta. A külső hitelfelvétel azért sem jellemző, mert szükség esetén az anyavállalat forrásokat biztosít. Beruházásaikat alapvetően saját tőkéből finanszírozzák, pályázati források igénybevétele nem jellemző. Ennek oka, hogy a pályázati kiírásokban szereplő létszám, árbevétel stb. feltételek teljesítését a cég nem vállalja ben egy 8-10 millió Ft értékű ingatlan beruházásra kaptak támogatást, 2013-ban egy munkavédelmi nap megrendezésére nyertek 1 m Ft-ot pályázati forrásból. Külföldi tőkebevonás, telephely választási szempontok Külföldi tőkebevonásra egy alkalommal, a magyarországi gyár létrehozásakor, ben került sor 100 m Ft értékben. További tőkebevonásra a nyereséges működés miatt nem volt szükség ban a cégnek jogi kötelezettségen alapuló pótbefizetési kötelezettsége van (80 m Ft), melyből jegyzett tőkeemelés várható. A külföldi tulajdonos működési célra, amennyiben szükséges hitelt biztosít. A külföldi tőkebefektetés típusa az új vállalat alapítása külföldön (zöldmezős beruházás) kategóriába sorolható. A képződött eredmény az alapítás utáni néhány évben az előírásoknak megfelelően teljes mértékben visszaforgatásra került. Az azóta eltelt években az a jellemző, hogy a tulajdonos időnként vesz ki osztalékot (az adott évben a képződött eredmény 100%-át). A jövőbeli tervek megvalósítása miatt az utóbbi időszakban ismételten az eredmény tartalékba kerülése, majd visszaforgatása jellemző. A külföldi befektető elsősorban piacszerzési célból jött Magyarországra. A forgalmi adatok szerint a cég hazai létrehozását követő első években az értékesítés közel 100%- a belföldi volt. Vonzó volt Magyarországot illetően, hogy az 1990-es években gazdasági, politikai stabilitás jellemezte az országot, továbbá ekkor nyílt meg a vegyes vállalatok alapításának (jogi) lehetősége (1. ábra). A hazai letelepedés egyben a cégpolitikában megfogalmazottakat is szolgálta, mely szerint a gyártást a vevőkhöz közel kell vinni. A szállítási költségek csökkentése mellett ez azt eredményezi, hogy azon a piaci árszinten történik a termékek előállítása (bérköltség, alapanyag beszerzés költsége stb.), amelyen az értékesítés is. Korábban a Heraklith-nak nem volt magyarországi kapcsolata, egy szakmai kiállításon talált egymásra a hazai és a külföldi fél. Magyarországon a 90-es évek elején újdonságnak számított a hőszigetelő gyártás, ezzel az ötlettel kereste meg a ZÁÉV Rt. a külföldi céget. A társaság telephelye ma is ipartelepként működik, jelenleg 2/3-a a ZÁÉV Zrt. tulajdonában van. A terület tehát adott volt, így a magyar fél biztosítani tudta a cég létrehozásához a telephely fizikai feltételeit, az infrastruktúrát és felépítette a gyártó csarnokot. A vegyesvállalatban a külföldi fél a tudást és a gépsort hozta Magyarországra.

162 162 A Heraklith a telephelyválasztást megelőzően előzetes elemzéseket, felméréseket, vizsgálatokat nem kért. Mivel a ZÁÉV ZRt. részéről a terület adott volt, további alternatív lehetőség, letelepedési telephely nem került mérlegelésre. A telephely kiválasztása melletti döntés a fentiek alapján egyértelmű volt, egy üzemelő ipartelep lévén az út, energia stb. rendelkezésre állt. A kiválasztott telephely vonatkozásában pozitívnak értékelhető, hogy az itt gyártott termékminőséggel elégedett a cég, melyet igazol az is, hogy a külföldre kerülő termékek (pl. Németországban) reklamáció nélkül megállják a helyüket. Negatív tényező, hogy az ipartelepen működő cégek kivonultak a telephelyről, mára már csak a Knauf Kft. működik itt. Ennek az a hátránya, hogy az ipartelep költségeinek viselése a cégre hárul, ezért igyekszik is az infrastruktúrát tekintve leválni a telephelyről (pl. szennyvízhálózat átkötése Kisbucsára). További negatívum, hogy a cég dolgozói egyénileg, autóval járnak munkába, ugyanis a Zala Volán Zrt-vel nem sikerült megállapodni a cég alkalmazottainak szállítását illetően. Egyrészt külön járat beiktatásához kevésnek bizonyult a szállítandó létszám, továbbá a cégnél érvényes munkarendhez ( ) nem illeszkedett a Volán menetrendi beosztása sem. Mindez további költséget jelent a cégnek a munkába járás terheit illetően (9 Ft/km helyett 18 Ft/km fizetése történik). 1. ábra: A külföldi befektető telephely választási szempontjainak makro- és mikroszintű megközelítése Forrás: interjú alapján saját szerkesztés

163 163 A helyi önkormányzattal a kapcsolat formális, csak a helyi adó befizetése kapcsán érintkezik a cég az illetékes önkormányzattal. A társaság az Alsónemesapáti Község Önkormányzatához tartozik, a helyi adó itt kerül befizetésre. Ennek az a következménye, hogy a cég a zalaegerszegi pályázati lehetőségekből tulajdonképpen kimarad. A cég telephelyéül szolgáló ipartelep viszont fizikailag Kisbucsa Önkormányzatához van közel, ahova a cég nem tartozik semmiféle befizetéssel, ugyanakkor a községet terhelő kamionforgalom zaj- és útterhelési hatásai miatt támogatják az önkormányzatot (pl. a kisbucsai falunapot). Támogatások Állami/kormányzati támogatásban két alkalommal részesült a társaság ben egy 8-10 millió Ft értékű beruházásra nyert a korábbi Széchenyi tervből pályázati forrást. Ebből egy hulladéktüzelésű kazánház épült. A pályázatot egy budapesti cég írta ban 1 m Ft-ot nyertek egy munkavédelmi nap megrendezésére. Az anyacégtől a társaság szakmai és pénzügyi segítséget is kap ben az anyacégtől kapott hitelt a cég bankjától felvett forgóeszközhitellel egészítették ki. A cégnek a helyi önkormányzati támogatásokat illetően nincs tapasztalata, mivel speciális helyzetben van azáltal, hogy az Alsónemesapáti Község Önkormányzatához kell fizetnie a helyi adót, ugyanakkor fizikailag az önkormányzattal nincs kapcsolata. Fizikai értelemben a kisbucsai önkormányzat illetékességi területéhez kapcsolódik (pl. úthasználat). Utóbbival jobb a kapcsolat, észrevételeiket is ehhez az önkormányzathoz intézik, ugyanakkor az önkormányzat részéről nehezményezett, hogy a helyi adó nem oda kerül befizetésre. A Kereskedelmi és Iparkamarával való kapcsolattartás nem jellemző, a cég tulajdonképpen formálisan tagja a szervezetnek. A helyi pénzügyi infrastrukturális környezet a társaság szerint megfelelő, banki kapcsolata a K&H Bankkal és a Raiffeisen bankkal van. Összességében a támogatottságot illetően a legnagyobb segítséget állami szintről, az EU-s pályázatok révén kapta a társaság. Jövőbeli kilátások, tervek A sikeres működés záloga a cégpolitika alapján a fenntartható fejlődés folytatása, melynek teljesülését mérik és ellenőrzik is a társaságnál (pl. termék-életciklus, anyagfelhasználás, zaj- és káros anyag kibocsátás elemzése stb.). A fenntartható fejlődés biztosításához kapcsolódik folyamatos termékfejlesztési tevékenység, illetve a termékportfólió bővítése miatt indokolt beruházások megvalósítása szeptember közepén kezd hozzá a cég egy 1600 m 2 nagyságú hőszigetelt raktárcsarnok építéséhez, melyet a visszaforgatott eredményből és anyavállalati tőkebevonással fog finanszírozni.

164 164 Központi/helyi szintű támogatást a fenti célok megvalósítására a cég közvetlenül nem igényel. A jövőbeli kilátásokat illetően rövid-közép távon nézve stagnálást jeleznek előre, vagyis az idei évhez hasonló termelési volumen és árbevétel elérését tervezik, mivel még nem érzik, hogy kikerültek volna a válság időszakából. Kedvező azonban, hogy az elmúlt évhez képest idén 30-40%-os növekedéssel tudnak már számolni. A jövőben a termékstruktúra változása mindenképpen várható. A válság időszakának áthidalására - a működési célra felvett hitel mellett - racionalizálási célú döntéseket hozott a cég. Ez egyrészt készletszint csökkentést, másrészt a korábbi évek gyártási költségeinek szinten tartását (az energia szektorban kedvezőbb szerződések megkötését, beszállítók részéről történő áremelés elutasítását), harmadrészt pedig kismértékű alkalmazotti létszámcsökkentést jelentett. A térség népszerűsítésével összefüggésben ki kell emelni, hogy helyi szinten problémát jelent a megfelelő szálláslehetőség hiánya. Az Arany Bárány Szálloda mellett tulajdonképpen nincs alternatív lehetőség. Szintén gondot okoz, hogy a város nem kínál megfelelő szórakozási, szabadidő eltöltési lehetőséget az idelátogató külföldiek számára. A vendéglátóiparban nincs megfelelő nyelvtudással rendelkező személyzet. Probléma az úthálózattal is van, mivel Zalaegerszegnek nincs autópálya csatlakozása. Szükséges lenne egy észak-déli autópálya kialakítása. A térségben hiányzik továbbá egy megfelelő szintű műszaki felsőfokú képzés. A társaságnak konkrétan vezérléstechnikában jártas villanyszerelő szakemberre lenne szüksége, amelyhez technikusi végzettség is elegendő. A szakmunkásképzés területén pedig a gyakorlati helyek hiánya jelent problémát, ahol sok esetben foglalkoztatottként is ott maradhatna a gyakorlaton résztvevő. A zalai cégen belül képzés nincs, a külföldi üzemek tanműhelyeiben állami forrású támogatással volt korábban oktatás. A társaságnál nehézséget jelent a foglalkoztatással kapcsolatosan a rugalmas munkaidő megoldása, amely a nyugati országokban megfelelően szabályozott. A bérelt munkaerőre a munkaidőt tekintve ugyanaz a szabályozás vonatkozik, mint a munkavállalókra, amelynek az a következménye, hogy egy megrendelés visszavonása esetén nem lehet visszamondani a bérelt munkaerőt sem. Ilyenkor viszont már olcsóbbá válik a főállású munkavállalók felvétele, mivel ekkor nincs közvetítői díj. Most kizárólag a Diákszövetségen keresztül tudja a rugalmas munkaerőt biztosítani a társas. A társaság véleménye, hogy Zalaegerszegen az önkormányzat támogatáspolitikáját illetően az egy lábon állás jellemző, mivel az elektronikai alkatrészgyártáson (Flextronics International Kft.) kívül más iparág nem került a támogatások célpontjába. Zalában tulajdonképpen megszűnt a jelentős foglalkoztatással járó élelmiszer- és ruházati ipar. Összességében nézve a térségben az autópálya csatlakozás hiánya minden pozitív tényezőt felülír.

165 165 ESETTANULMÁNY A társaság sikertörténetének alapja az a tény, hogy a hőszigetelő gyártás nagyon speciális terület. A gyár létrehozásakor indulásként zsaluzási technológiához használták a fagyapot- és cementlapokat, majd később egyre fontosabb lett a hőszigetelés. A hőszigetelés előtérbe kerülésével polisztirol réteg is kapcsolódott a fagyapot táblákhoz. A hőszigetelésre vonatkozó igények növekedésével a fagyapot táblákat kicserélték ásványi gyapot és kőzetgyapot táblákkal. Utóbbiak hő- és hangszigetelő képessége jobb, legnagyobb előnyük azonban a páraelnyelő képességükben rejlik. Magyarországon a kőzetgyapot iránti kereslet a magasabb árszínvonal miatt nagyon alacsony. A polisztirolhoz képest a kőzetgyapot közel 50%-kal drágább. Hazai viszonylatban alternatívaként használják a polisztirolos termékeket, és inkább emellett szellőztetnek. Külföldön éppen fordított a helyzet, egyre kevésbé használják a polisztirol szigetelést, mivel nincs párazárási tulajdonsága és nagyon éghető anyagról van szó (az ásványi gyapot nem ég el és páraelszívó tulajdonságú). Külföldön a jogi szabályozás is megköveteli a minőségibb hőszigetelés alkalmazását. Magyarországon a jogszabályok még megengedik a polisztirol szigetelés használatát, mely annyiban változott az elmúlt időszakban, hogy például az ablakok szélén kb. 50 cm ásványi gyapot használatát írták elő (ez csupán a szigetelendő felület kb. 10%-át teszi ki). A hazai kereslet növelésére a polisztirol szigetelés teljes kiváltására vonatkozó jogi előírás adna alkalmat. Ugyanakkor, az építőipar jelenlegi pangása a jogi szabályozás megléte mellett sem okozna jelentősebb hazai keresletnövekedést. A cég megalapításakor elsősorban a termékek piaci bevezetése és a gyártástechnológia megvalósítása jelentett nehézséget. A hazai munkavállalókat a külföldi üzemek dolgozói tanították be. Jelenleg a cég működése során a megfelelő munkaerő-minőség biztosítása jelent problémát. A szakmunkásképzés ugyanis nem megfelelő, például vezérléstechnikában jártas villanyszerelőt egyáltalán nem talál a cég. Szükséges lenne a szakma oktatása, jelenleg még tanfolyami szinten sincs e területen szakemberképzés. A cég a zalaegerszegi Széchenyi István Tagiskolát megkereste a fenti igénnyel, de pozitív választ nem kaptak az iskolától. A vállalkozás növekedését leginkább a még be nem fejeződött recessziós időszak és annak hatásai akadályozzák (2. ábra). Jelentősebb mértékben nehezítette a cég működését még a hosszú távú tervezést ellehetetlenítő állami szabályozás kiszámíthatatlansága, a nagy adminisztrációs kötelezettség, a magas adó- és társadalombiztosítási terhek, belföldi vonatkozásban az elégtelen kereslet és a jó üzleti lehetőségek hiánya, a villanyszerelési szakmát illetően pedig a szakemberhiány.

166 ábra: A társaság növekedését akadályozó tényezők értékelése 5 fokozatú Likert-skálán (Értékelés: 1 = egyáltalán nem jellemző, 5 = teljes mértékben jellemző) Forrás: interjú alapján saját szerkesztés A sikertényezők értékelésében kapott eredmények tulajdonképpen a korlátozó tényezőknél kiemelt szempontok inverzei (3. ábra). A társaság eredményességében a legnagyobb szerepe annak van, hogy megfelelő színvonalú terméket tudnak megfelelő piaci szegmens számára kínálni, továbbá, hogy az anyacég mind szakmai, mind pénzügyi (tőke, hitel) támogatással rendelkezésre áll. Sikertényező továbbá az is, hogy a vállalati döntéseket hozzáértő és megfelelő tulajdonságokkal rendelkező vezetőség hozza, valamint az, hogy a dolgozókkal szoros együttműködésben, jól felépített vállalati struktúrában működik a társaság. A cég sikeres működésében legkevésbé játszanak szerepet a helyi/önkormányzati támogatások, ugyanakkor ennek hiánya a működést nem akadályozza (ld. 2. ábrában).

167 ábra: A társaság sikerességét biztosító tényezők értékelése 5 fokozatú Likert-skálán (Értékelés: 1 = egyáltalán nem jellemző, 5 = teljes mértékben jellemző) Forrás: interjú alapján saját szerkesztés

168 FEMAT Hungaria Kft. (mélyinterjú) Az interjú típusa: kevert típusú interjú, mely tartalmaz egy strukturált interjúhoz kapcsolódó, előre megírt, nyílt kérdéssort, illetve egy mélyinterjút, mely az interjú alannyal történő személyes kommunikáción alapul. Az interjú készítői: Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó, BGF GKZ, főiskolai docens Deákné Gál Anikó, BGF GKZ, főiskolai adjunktus A vállalat neve FEMAT Hungaria Kft. Az interjú helyszíne 8973.Csesztreg, Ady E. u. 49 Az interjú időpontja aug A megkérdezett neve Budai Zoltán A megkérdezett beosztása Gazdasági vezető Interjúkivonat Cégbemutató A FEMAT Hungaria Kft. egy gép- és acélszerkezet-gyártással foglalkozó, osztrák tulajdonban lévő társaság ben hozta létre a céget Werner Gintersdorfer, amikor megvette a volt MEZŐGÉP vállalat egyik felét (másik részén a Hoffman Carbon Kft jött létre). A cégnél kezdetben mezőgazdasági gépeket gyártottak, hasonlóképpen, mint az elődjénél. Az alapítást követő években a profil lassan átalakult autógyári berendezések gyártására, ami mind a mai napig meghatározó. Alapítása óta a cég folyamatosan infrastrukturális és technológiai fejlesztéseket, beruházásokat hajt végre, melynek segítségével igyekszik magát szinten tartani a kiélezett piaci viszonyok között. (Forrás: Letöltve:2013.szeptember 01.) 1996-ben új irodaépületet és üzemcsarnokot nyitottak meg ben üzembe helyezték a szemcseszóró üzemet ben megnyitották a szerelőcsarnokot ben felépítették a daraboló csarnokot ban a szerelőkapacitás bővítése, a festőüzem építése és a forgácsoló kapacitás bővítése történt meg től a FEMAT Hungaria Kft-nek az osztrák CEMTEC cégcsoport a tulajdonosa 100%-ban. A CEMTEK azért vásárolta meg a céget, mivel azt alacsony áron tudták

169 169 megvenni. A CEMTEC komplett termék- és szolgáltatás portfólióval rendelkezik a cement-, kő- és bányaipar különféle ömlesztett anyagainak a termikus és mechanikus feldolgozásához. Forrás: Letöltve:2013.szeptember 01.) A FEMAT HUNGÁRIA Kft menedzsmentjét osztrák állampolgárságú ügyvezető, ugyancsak osztrák gazdasági vezető, valamint egy magyar műszaki vezető alkotja. A társaság tevékenységei az acélszerkezet-gyártáshoz kapcsolódóan az alábbiak: 1. autóipari berendezések gyártása, 2. cement- és bányaipari berendezések gyártása, 3. energiaipari berendezések gyártása, 4. építőipari gépek gyártása, 5. szállítópályák gyártása, 6. egyéb termékek előállítása. A filozófiájában a cég a minőségi termékek gyártását, az ügyfélelégedettség megteremtését fogalmazza meg. Az anyacég (CEMTEC) 20 éve létezik Ausztriában. A gyártást mindig alvállalkozóknak adták ki. Anyacégnél leginkább tervezéssel foglalkoznak, komponenseket állítanak össze. Jelenleg 80-85%-ban a FEMAT Hungária Kft. gyártja az acélszerkezeteket a CEMTEC részére. Az innováció nagy részét Ausztriában végzik (25 fő), de Csesztregen is foglalkoznak kis mértékben új megoldások tervezésével (3 fő). Az első tulajdonos bővítési szándékkal jött Magyarországra. Az létrehozás óta folyamatosan növekszik a cég. Jelenleg 160 fő körül mozog a foglalkoztatotti létszám. A cég forgalma és évben 7 millió EUR körül alakult. A cég sokszereplős piacon tevékenykedik. Magyarországon több mint 1000 hasonló profilú kisebb cég létezik. A FEMAT Hungária Kft. méretét tekintve közepes cég. A cég jelentősége Csesztregen és a környéken a foglalkoztatás szempontjából meghatározó. Zala megyében Zalaegerszegen vannak hasonló profilú cégek (PYLON-94 Gép- és Acélszerkezetgyártó Kft, 3B Hungária Kft.) A beszállítói kör 85%-ban magyar cégekből áll az ország egész területéről (nem emelhető ki releváns régió). A vevőkör 95%-t neves nyugat-európai, elsősorban német és osztrák cégek alkotják (például a Siemens, Rofa, TMS, stb.). Megrendeléseik legnagyobb hányada autógyári, illetve cementipari gépek gyártására szól. Ezek keretében függesztékeket (Daimler

170 170 Craisler Toscaloosa, DC Ludwigsfelde, DC Rastatt, Magna Graz), valamint egyéb szállítóelemeket (emelők, váltók, skidek, forgóasztalok, stb.) gyártanak európai, valamint tengerentúli autógyárakba. (Forrás: alapján. Letöltve: szeptember 01.) A társaság finanszírozási szerkezetére jellemző, hogy a tulajdonosnak van egy magyarországi hitelkerete a működés-finanszírozásra, és az anyavállalat erre garanciát vállalt. A társaságnál fejlesztést terveznek, valószínű, hogy ennek egy részét hitelből, másik részét az anyacégtől kapott tőkejuttatásból finanszírozzák majd. Külföldi tőkebevonás, telephely választási szempontok A külföldi tőkebefektetés típusa a külföldi vállalat nyereségének újrabefektetése kategóriába sorolható. Az osztrák cég azért jött Magyarországra, mert gyártókapacitást keresett. Korábban a tulajdonosnak Magyarországgal már volt kapcsolata, hiszen gyártatott már itt termékeket. A cégnél a képződő eredményt tulajdonosi döntés alapján visszatartják, és részben ebből fejlesztenek ben is terveznek fejlesztést, melyhez EU-s pályázaton is szeretnének indulni. 1 millió EUR fejlesztésben gondolkodnak, melynek 60%-át az épületek bővítésére, 40%-át gépek vásárlására fordítanák. A fejlesztési elképzelések miatt 2012-ben 3 hektár földet vásároltak Csesztregen magánszemélyektől. A telephely-választási döntést nagymértékben befolyásolta, hogy az anyacég Magyarországon már gyártatott korábban és elégedett volt a szerződések teljesítésével. Továbbá Csesztreg mellett szólt az iparűzési adókedvezmény, valamint olcsó munkaerő. Alacsonyabb áron jutottak ingatlanhoz és az infrastruktúrához, mint Ausztriában. Támogatta a döntést az is, hogy az anyacégnek személyes kapcsolata volt az akkori csesztregi polgármesterrel. A cég bővülését jelzi az is, hogy az épületek70%-át a későbbiekben építették az eredetileg megvásároltak mellé. A telephelyválasztási döntés megalapozásához külső tanácsadókat nem vettek igénybe. Magyarország mellett a tulajdonos csehországi terjeszkedést is fontolóra vett. A fentebb említett indokok miatt azonban Csesztreg mellett döntött ben az eredeti külföldi tulajdonos nem készített a telephelyválasztást megelőzően előzetes elemzéseket, de 2 évvel ezelőtt, amikor a CEMTEC vásárolta meg a céget már részletes vizsgálat készült. Itt elsősorban a következőket mérlegelték: - társasági adó szintje, - a foglalkoztatást terhető adók, - munkabérek színvonala. A külföldi befektető úgy vélte az elemzések alapján, hogy Magyarországon jó befektetési lehetőségek vannak az alacsony adókulcsok (Ausztriához viszonyítva jelentősen kisebbek Magyarországon a fentebb említett terhek) és az alacsony bérszínvonal miatt.

171 171 A kiválasztott telephely vonatkozásában többségében pozitívak a tapasztalatok. A tulajdonos elégedett a Magyarországon előállított termékek minőségével. Negatív tényezőként jelentkezik napjainban a korábbi magyarországi bérelőny elvesztése. Jellemző bizonyos szakmákban a hiány (mérnök, hegesztő, raktáros, beszerzési logisztikus, minőségbiztosítás), hiszen elmennek a szakemberek külföldre a magasabb bérek miatt. A szakemberek elvándorlása miatt a társaság folyamatos béremelésekre kényszerül ben a társaságnál 4,3%-kal nőttek a bérek átlagosan, de bizonyos esetekben (például mérnököknél) 50%-os béremelést hajtottak végre a fluktuáció megelőzése miatt. A külföldi menedzserek számára problémát jelent a környéken a szabadidő hasznos eltöltése, a kulturális, szórakozási lehetőségek hiánya. 4. ábra: A külföldi befektető telephely választási szempontjainak makro- és mikro-szintű megközelítése Támogatások Állami/kormányzati támogatásban részesültek az egyik csarnok építésénél. A GVOP /5.0 "Termelőkapacitás bővítése a gyártás-és a feldolgozottsági fok növelése érdekében elnevezésű pályázat révén a társaság Ft támogatást kapott. Helyiadó-kedvezményt a társaság kapott induláskor. Ez fontos szerepet játszott a telephelyválasztásnál.

172 172 Az anyavállalattól pénzbeli támogatást kaptak, de az eredeti tulajdonostól több szakmai támogatást is szívesen fogadtak volna. Kereskedelmi és Iparkamarától nem kaptak sem pénzbeli, sem szakmai támogatást. A helyi pénzügyi infrastrukturális környezettel nem elégedettek. A környéken a jogászok, adótanácsadók szakmai tudása nagyon gyenge, ezért a cégnek Budapestről kellett ezen szolgáltatásokat igénybe venni. A banki szolgáltatásokkal (egy zalaegerszegi bankfiókkal állnak kapcsolatban) elégedettek. Jelentős támogatást a társaság az osztrák Kamarától és az Osztrák Nagykövetségtől kapott. Jövőbeli kilátások, tervek A sikeres működés fenntartásához a társaság további fejlesztésekre törekszik. Fontosnak tartják a megfelelő humán erőforrás biztosítását, ezért fiatal munkatársak felvételét tervezik. Lényeges feltétele a jövőbeni sikernek a dolgozók folyamatos továbbképzése. A jó munkahelyi légkör megteremtésére törekednek, hiszen a fluktuáció elkerüléséhez elengedhetetlen, hogy dolgozóik jól érezzék magukat, és a cégnél maradjanak. A cég jövője a piac alakulásától függ. A cégnél optimisták, s a bővítéstől, a modernebb gépektől remélik a sikert. A válság időszakában a FEMAT Hungária majdnem csődbe ment, a évek eredményei negatívak voltak. Ha 2011-ben nem veszi meg a céget az új tulajdonos (CEMTEC), akkor a cég nagy valószínűséggel csődbe megy. Az új tulajdonossal, menedzsmenttel viszont új lendületre kapott a cég ben az EBIT 10,5%-os volt. A térség népszerűsítése érdekében ki kellene használni az alacsony béreket. Ma Csesztregen 950 EUR az átlagbér, 1:3 arány a magyar és az osztrák bérek között. Vonzerőt jelenthet a magyarországi alacsony társasági adókulcs a külföldi befektetők számára, ezt kellene hangsúlyozni. Javasolják, hogy az osztrák gyakorlatot vegyék át Magyarországon: Ausztriában a Kamara ben értesíti a cégeket, ha egy adott ország képviselője a környéken tartózkodik és lehetőséget biztosít a kölcsönös tájékoztatásra. A magyarországi Kamara szerepét a jövőben erősíteni kellene az osztrák minta alapján. A helyi önkormányzat vállalkozásokat tájékoztató szerepét is növelni kellene a jövőben.

173 Hoffmann Carbon Kft. (mélyinterjú és esettanulmány) Az interjú típusa: kevert típusú interjú, mely tartalmaz egy strukturált interjúhoz kapcsolódó, előre megírt, nyílt kérdéssort, illetve egy mélyinterjút, mely az interjú alannyal történő személyes kommunikáción alapul. Az interjú készítői: Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó, BGF GKZ, főiskolai docens Deákné Gál Anikó, BGF GKZ, főiskolai adjunktus A vállalat neve Hoffman Carbon Kft Az interjú helyszíne Csesztreg, Ady E. u. 49 Az interjú időpontja aug A megkérdezett neve Borsos Imre A megkérdezett beosztása Pénzügyi vezető Interjúkivonat Cégbemutató A Hoffmann Carbon Kft. alkatrészgyártó és összeszerelő üzem, amely elsősorban az autóipar, a vasúti és a városi tömegközlekedés, valamint egyéb ipari ágazatok beszállítója. Tevékenysége elsősorban a vegyiparhoz és autóipari alkatrészgyártáshoz köthető ben alakult a cég Csesztregen. Ekkor a bezárt Mezőgép vállalat helyére kerestek új vállalakozást. Az akkori polgármester aki a helybeni munkahelymegtartás elkötelezettje volt - ismeretségi körén keresztül sikerült a külföldi tőkét ide csábítani. Az osztrák Hoffman&Co. AG (székhely: Steeg/Ausztria) leányvállalataként jött létre a Hoffmann Carbon Kft. az egykori Mezőgép vállalat telephelyén, melyben az anyacég 100%-os tulajdonrészt birtokolt egészen1998-ig ben üvegszál erősítésű gyűrűk gyártását indították el ban elkezdődött az összeszerelés az autóipar részére (szénkefe-konfekcionálás) ben a csúszószén-gyártás indult el a vasúti és a városi tömegközlekedés számára ban tulajdonosváltás történt és a német SCHUNK GROUP konszern lett a társaság tulajdonosa.

174 ben elkezdték a kefetartó rendszerek szériagyártását a SUL-típusú indítómotorokhoz a BOSCH-cég részére ben vette kezdetét az ipari szénkefék mintagyártása ban SK gyártási csarnok bővítése kezdődött el (I. ütem), amely 2011-ben folytatódott a II. ütemmel. A társaság fő tevékenységei az alábbiak: 1. Indítómotor alkatrészek és modulok összeszerelése az autóipar számára. 2. Kefetartó rendszerek és modulok összeszerelése elektromotorokhoz. 3. Áramleszedők, csúszószenek gyártása a vasúti tömegközlekedés részére. 4. Ipari célú szénkefék gyártása. A cég filozófiája a minőségi termékek gyártását, az anyacégnél a kutatás-fejlesztés folyamatosságát hangsúlyozza. A társaság menedzsment szervezetét egy fő ügyvezető (osztrák állampolgár), és egy magyar cégvezető alkotja. A társaság innovációs képességéről elmondható, hogy csak az anyacégnél végeznek K+F tevékenységet, amely magas színvonalú. A magyarországi leányvállalatnál nincs megfelelő szaktudású, kreatív vegyészmérnöki gárda, ami a kutatások magyarországi színvonalas elvégzéséhez szükséges lenne. Az anyacég 1995-ben növekedési szakaszban volt a csesztregi telephely kialakításakor, s a megújulás szándékával jött Magyarországra. A társaság igazi növekedése a ban elinduló modulgyártástól számítható. Jelenleg az egyes főtermékek az alábbi életszakaszokban vannak: autóipari szénkefék: érettség / növekedés vasúti csúszószén: növekedési szakaszban, mivel a sok helyen használt fém áramszedők lecserélése aktuálissá válik. Ipari szénkefék: hanyatlási periódusban vannak, mivel a modern gyárakban kevesebb szénkefe kell. A cég forgalma 2 milliád Ft körül alakult az elmúlt években és ennyit várnak az idei évre is. Termékeik 94%-át az autóipar és a vasút részére készített áruk teszik ki. A cég termékpalettája széles. Az indítómotoroknál a társaság piacvezetőnek minősül. Csúszószénből itt van a világon a legnagyobb gyár. Kiemelést érdemel még, hogy a szénkefe piacon a világon három nagy termelő van, ezek között a társaság a piac kb. 25%-át fedi le.

175 175 A cég jelentőségét mutatja Zala megyében, hogy a környéken az egyik legnagyobb foglalkoztató. Jelenleg 500 fő körüli az állományi létszám, tehát a cég a nagyvállalati kategóriába sorolható. Foglalkoztatottaik közül kb. 60 fő szellemi foglalkozású. Döntően helyi, illetve Lenti környéki munkaerőt alkalmaznak. Tornyiszentmiklóstól Őriszentpéterig terjed a kör, ahonnan munkaerő-állományuk összetevődik. A beszállítói kör szinte teljes egészében külföldi cégekből áll össze. Az alapanyag 99%-a Németországból, Ausztriából és Olaszországból érkezik. Magyar beszállítójuk nincs. A gyártáshoz szükséges nyers szenet Ausztriában állítják elő, ott préselik, utána vagy Ausztriában, vagy Csesztregen végzik a további megmunkálást, attól függően, hogy hol állnak rendelkezésre a gyártandó termék előállításához szükséges gépek. A vevőkörük összetételét vizsgálva az indítómotorok területén kiemelkedik a Bosch miskolci gyára. Vasúti csúszószenet az egész világon értékesítik, valamennyi kontinensen jelen vannak. A társaság finanszírozási szerkezetében a tulajdonosi hitel szerepel (két éve a csarnok is ebből épült), ugyanakkor külső, banki forrást sohasem vettek igénybe. Külföldi tőkebevonás, telephely-választási szempontok A külföldi tőkebefektetés típusa új vállalat alapítása külföldön barnamezős kategóriába sorolható. Ennek oka, hogy a korábbi Mezőgép vállalat területének, épületeinek egy részét vásárolta meg a cég, továbbá a munkaerő nagy része is a Mezőgép vállalat dolgozóiból került ki. A termeléshez szükséges feltételek egy része tehát a külföldi befektető rendelkezésére állt. A megvásárolt épületek azonban felújításra szorultak. A külföldi tőke bevonására az alapításkor került csak sor. Azóta a társaság fejlesztéseinél tulajdonosi hitelt vettek igénybe (2011), illetve saját tőkéből valósították meg a csarnokok kivitelezését (2008). A társaság nyereséges, a képződő eredményből nincs osztalékfizetés. A tulajdonos elvárása az 5-6%-os EBIT. Ezt a kívánalmat a társaság évről-évre teljesíti. (Az anyacég nagyobb nyereséget produkál.) Magyarországon az ügyvezető érdekeltségének megteremtése miatt célprémiumot határoznak meg. Az osztrák tulajdonosnak Magyarországgal nem volt jelentős kapcsolata a tőkebefektetést megelőzően. A tőkebefektetés idején (1995) Ausztriában 150 főt foglalkoztatott az anyacég. Megújulási szándékkal terjeszkedtek külföldön, s kezdetben csak kis méretekben gondoltak fős munkahelyet szerettek volna Ausztrián kívül létrehozni. Bagó József, az akkori csesztregi polgármester az osztrák testvérfalu révén próbált a bezárt gyár (MEZŐGÉP) helyére új vállalkozót keresni. Így talált rá a Hoffman&Co. AG-ra. A cég iparűzési adóekedvezményben részesült, de a fő vonzerő a külföldi tulajdonos számára az olcsó munkaerő, és az ugyancsak alacsony áron (árverezés miatt) megvásárolható épületek voltak. (1. ábra) A kezdeti időszakban az

176 176 anyacég nem akart sok forrást beruházni Magyarországon, így telephelyválasztási döntésük is egyszerű volt. Ehhez nem készítettek részletes elemzést. Az osztrák befektető nem mérlegelt más magyarországi befektetésre alkalmas helyet, csak a csesztregi letelepedést fontolta meg. A külföldi befektető telephely választási szempontjainak makro- és mikro-szintű megközelítése Az eredeti elképzelések szerint Magyarországon az olcsó munkaerőt kívánó kézi összeszerelést, és a nyugati gyárakban már kifutónak minősülő termékeket kívánták gyártani. A későbbiekben nagyobb lett a cég, mint tervezték, új tevékenységeket (szénkefegyártás, vasúti csúszószén gyártása, autóipari modulok összeszerelése) indítottak. A kiválasztott telephely vonatkozásában pozitívnak minősül, hogy létrejött a konszern egyetlen kelet-európai összeszerelő üzeme. Az olcsó munkaerő miatt idecsábíthatóak Nyugat-Európából egyes tevékenységek (például Németországból sikerült ide áttelepíteni a szénkefe megmunkálást), és az anyacégnél alapvetően elégedettek a Zalában produkált minőséggel. A cég indulásakor a lepusztult épületek felújítására sokat kellett költeni, de más nehezítő körülménnyel nem találkoztak. A beruházásokhoz tulajdonosi hitelt igénybevettek (2 millió EUR), ezen kívül elsősorban szakmai támogatást kaptak a tulajdonosoktól. Ez a gépek áttelepítésekor, az alkalmazottak betanításakor jelentkezett.