Egyenlőtlenség és szegénység a mai magyar társadalomban és a társadalom értékválasztásaiban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egyenlőtlenség és szegénység a mai magyar társadalomban és a társadalom értékválasztásaiban"

Donát Horváth
5 évvel ezelőtt
Látták:

A konferenciája a magyarországi mélyszegénységről és egy lehetséges segélyezési reform szakpolitikai elemeiről Courtyard Budapest City Center

1 A konferenciája a magyarországi mélyszegénységről és egy lehetséges segélyezési reform szakpolitikai elemeiről Courtyard Budapest City Center március 29 Egyenlőtlenség és szegénység a mai magyar társadalomban és a társadalom értékválasztásaiban Tóth István György Tárki Zrt. Budapest

2 Vázlat Elszegényedés és érvényesülés megítélése A mélyszegénység kiterjedtsége és alakulása A szegénység meghatározó tényezői és a kitörés korlátai A feltételes transzferek indokoltsága

3 Percepciók és preferenciák a támogatásban részesedőkre vonatkozóan 100 adott kategóriába tartozó személyből hány kap és hánynak kellene kapnia segélyt? Alacsony nyugdíjasok Kap Kellene kapnia Különbség Rokkantak Nagy családosok Munkanélküliek Romák Forrás: Bernát, 2010, Tárki 2010 februári omnibusz adatok

4 A szegénység vélt aránya magasabb a tényleges relatív szegénységnél A relatív szegénység tényleges és vélt arányai az Európai Unió tagországaiban Mitől lesz valaki szegény? vélemények Azok aránya, akik a szegénységet a társadalmi igazságtalanság következményeként látják (a teljes népességben, %, ) S z e g é n y s é g i 2010, % DK MT CZ LT CY NLBE EE UK SI DE FR GR FI LV ES SE EU IT IESK AT PL PT LU RO HU BG r á t a A szegénység vélt aránya 2009, % , % Megjegyzés: Relative szegénységi ráta: medián 60% alatti jövedelemből élők aránya, 2008 ban EU-SILC, 2009 alapján Vélt szegénységi ráta: Flash Eurobarometer 276, 2009 július. Ábra forrása Keller, 2011

5 Szegénység és mélyszegénység (szegénységi ráták alternatív szegénységi küszöbök mellett, ) szegénységi ráta medián 40% medián50% medián60% Forrás: : Magyar Háztartás Panel és : Tárki Háztartás Monitor

6 Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: aktív korúak szegénységének növekedése Az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó személyek megoszlása a háztartásfő életkora szerint 1987 és % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

7 Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: erőteljes iskolázottsági differenciálódás (az iskolázottsági szint emelkedése mellett) Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő iskolai végzettsége szerint 1987 és % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% alapfokú szakmunkás középfokú felsőfokú

8 Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: erőteljes foglalkoztatottsági polarizálódás, az inaktivitás szegénység-meghatározó ereje Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő foglalkoztatottsági státusa szerint 1987 és % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Foglalk., egyedül Foglalk., más is Inaktív/ munkanélk. Nyugdíjas, nincs fogl Nyugdíjas, van fogl.

9 Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: alacsonyabb átlagos gyermekszám, a sokgyermekesek pozícióromlása Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásban élő gyermekek száma szerint 1987 és % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

10 Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: romák leszakadása Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő etnikai hovatartozása szerint 1992 és % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nem roma Roma

11 A szegénység társadalmi-demográfiai profilja A ráta jelentős növekedése: és Konzisztensen magas kockázatú csoportok Konzisztensen alacsony kockázatú csoportok falusiak budapestiek 3+ gyermekesek 0 gyermekesek Inaktív háztartásfő van második kereső is max. alapfokú végzettségű házt. fő min. középfokú végz. házt. fő roma nem roma Nagy & növekedett a kockázat: legalább 1 gyermekes háztartás ill. alacsony iskolázottságú htfő Alacsony kockázat & csökkent: 60+ korú htfő, nyugdíjas htfő

12 A különböző iskolázottságúak foglalkoztatottsági rátája nemzetközi összehasonlításban, Iceland New Zealand Portugal Brazil Switzerland Australia Norway Korea Denmark Sweden Netherlands Mexico Luxembourg Greece Chile United Kingdom Finland France Austria Canada Germany Spain Slovenia United States Italy Ireland Belgium Estonia Turkey Israel Czech Republic Poland Hungary Slovak Republic Megjegyzés: foglalkoztatott évesek aránya az összes évesek között Általános és szakiskola középfokú Felsőfokú Forrás: OECD, Education at a glance 2011, indicator 7.3.a

A mélyszegénységgel kapcsolatban álló változók összekapcsolódnak és

eloszlása A tartósan (legalább 180 napja regisztrált munkanélküliek területi

a 18+ népességben Magyarország, 2001 A roma népesség aránya a különböző

13 A mélyszegénységgel kapcsolatban álló változók összekapcsolódnak és regionálisan koncentrálódnak A leghátrányosabb helyzetű kistérségek területi eloszlása A tartósan (legalább 180 napja regisztrált munkanélküliek területi arányai (2009) Forrás: KIM NTFS , KSH 2008 alapján Forrás: KIM NTFS , 160. o., KSH T-STAR adatok A legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 18+ népességben Magyarország, 2001 A roma népesség aránya a különböző megyékben (2003) Forrás: KIM NTFS , 160. o. Budapest nélkül, KSH cenzus Forrás: KIM NTFS , Kemény, Janky és Lengyel (2004) 14. o. alapján

14 A hátrányok összekapcsolódása: jövedelmi szegénység, anyagi depriváció és állástalanság az EU2020 szegénységcsökkentési célok kategóriái szerint 2008-ban, a népesség százalékában Jövedelmi szegénység Anyagi depriváció Forrás: Eurostat adatok, KIM NTFS , 68. o Gyenge munkaerőpiaci kapcsolat Jövedelem: 12.4% Anyagi depriváció: 20,9% Gyenge munkaerőpiaci kapcsolat: 8.8% Össz (legalább egy kockázat): 29.9% Össz (kombinálva): 2,8%

15 A szegénységből kilábalás korlátai A Tárki-BI tanulmány fontosabb megállapításai A szegénység újratermelődésének forrásai - a közoktatás egyenetlen minősége, szelektivitása és igénybe vétele - az egyéni-családi válsághelyzetek megoldását segítő szolgáltatások korlátozottsága - a szegénység átörökítése a gyermekek nemzedékére A humántőke szuboptimális reprodukciójának okai - jövedelemhiány - információ hiány - motivációs csapdahelyzetek - a szolgáltatások/intézmények nem megfelelő kínálata

16 A mélyszegénység csökkentésének kulcslépései - Alapvető javulást kell elérni az iskolázottságban, csökkenteni kell az iskolarendszer szelektivitását, javítani kell az iskolai esélyegyenlőséget, csökkenteni kell a hátrányok átörökítését - Foglalkoztatás-bővülés (pont ott, ahol az a legnehezebb: az alacsony iskolázottságúak és az inaktívak között) - Az igénybe vevők és az intézmények folyamatos együttműködésére építő programok bevezetése - Helyi komplex programok a hátrányhalmozódások csökkentésére - Hangsúly áthelyezés az utólagos problémakezelésről a megelőző, aktív társadalompolitikára - Nyitott, kísérletező szociálpolitika, a szociális programok költség-haszon elemzésével - Az államigazgatásnak visszacsatolásra van szüksége a mérés és a társadalompolitikai intézkedések tervezése során egyaránt

17 Köszönöm a figyelmet

18 Szegénységi elemzés eredményei többváltozós elemzések Településtípus: összetételfüggő, nincs erős saját hatás A 60+ háztartásfőjű háztartásokban élők szegénységi kockázata lényegesen alacsonyabb a a háztartásokban élőkénél A szegénységi kockázat növekszik a gyermekszámmal Foglalkoztatottsági pozíció számít: egy (pótlólagos) foglalkoztatott erősen csökkenti a szegénységi kockázatot Női háztartásfőjű háztartások, roma háztartások konzisztensen magas szegénységi kockázatúak

Hasonló dokumentumok

Tóth István György. Tárki Zrt.

Tóth István György. Tárki Zrt. Milyen szerepe van a versenynek a szegénység csökkentésében? A kartelltevékenység káros hatásai a szegényekre A GVH konferenciája Budapest, 2013. december 5. A szegénység okai és a szegénység csökkentés