A politikai részvétel változása időbeli és generációs nézőpontból

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A politikai részvétel változása időbeli és generációs nézőpontból"

Dénes Csonka
6 évvel ezelőtt
Látták:

Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről 2013.

1 A politikai részvétel változása időbeli és generációs nézőpontból Róbert Péter, tudományos főmunkatárs, MTA TK PTI Szabó Andrea, tudományos munkatárs,, MTA TK PTI Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről november 21-én óra, MTA TK, Jakobinus terem (1014 Budapest, Országház u. 30.)

2 Tartalom Néhány szó a választási részvételről Néhány szó a direkt demokratikus részvételről Mindezek generációs aspektusai

3 HAGYOMÁNYOS RÉSZVÉTEL

4 A valós választási részvétel és az emlékezet a magyar választó esetében % 74% 71% VALÓS IV ,53%* + 8% + 4% VALÓS IV ,83%* + 7% + 6% VALÓS IV ,38%* + 5% + 3% 75% 74% 67% Részt vett az előző országgyűlési választásokon? *Forrás:

5 Részt vett-e az utolsó országgyűlési választáson, 100,0% 2012 (ESS6)? (%) Magyarországon 90,0% 65 év 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% részt vett Polinom trendvonal 10,0% 0,0% 79,00 77,00 75,00 73,00 71,00 69,00 67,00 65,00 63,00 61,00 59,00 57,00 55,00 53,00 51,00 49,00 47,00 45,00 43,00 41,00 39,00 37,00 35,00 33,00 31,00 29,00 27,00 25,00 23,00 21,00 19,00

6 Szavazott-e az utolsó országgyűlési választáson, 2012 (ESS 6)? (%)

7 Direkt demokratikus részvétel

8 Különböző módokon lehet megakadályozni a problémák kialakulását és javítani a dolgokon Magyarországon. Az elmúlt 12 hónap során előfordult, hogy Ön a következő dolgok valamelyikét tette? kapcsolatba lépett politikussal, kormányzati, vagy önkormányzati képviselővel? tiltakozó levelet, nyilatkozatot írt alá (petíciót írt alá)? részt vett törvényes, nyilvános felvonuláson (demonstrált)? szándékosan nem vásárolt, bojkottált bizonyos termékeket (bojkottált)? tevékenykedett politikai pártban vagy más politikai szervezetben (pártnak dolgozott)? viselt, vagy kihelyezett választási kampányjelvényeket/jelképeket (viselt kitűző)? részt vett más szervezet vagy egyesület munkájában (más szervezetnek dolgozott)?

9 Milyen politikai aktivitási formában vesz részt (igen válaszok, %)? Magyarország választási év választási év választási év ESS

100% 90% 80% A politikai részvétel alakulása Magyarországon, ESS 2002-2012 7 5 6 7 8 5 7 14 13 13 12 11 70% 60% 50% 40%

10 100% 90% 80% A politikai részvétel alakulása Magyarországon, ESS % 60% 50% 40% 30% 20% 10% % több akcióban aktív 1 akcióban aktív nem vett részt semmiben

11 15,00 17,00 19,00 21,00 23,00 25,00 27,00 29,00 31,00 33,00 35,00 37,00 39,00 41,00 43,00 45,00 47,00 49,00 51,00 53,00 55,00 57,00 59,00 61,00 63,00 65,00 67,00 69,00 71,00 73,00 75,00 77,00 79,00 A politikai részvétel index-átlaga Magyarországon korévenként, 2012 (ESS 6.) 2 (0= semmiben se vesz részt; 7=maximális részvétel) 1,8 1,6 65 év 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0

12 A politikai részvételi index-átlag alakulása a ven részt vett országokban (ESS 6.) (0-7-ig terjedő index) ,3 átlag: 0,8 0,2 IS SE NO DE FI ES CH DK IE GB NL BE IL CZ CY XK SK EE PL RU PT BG SL HU

13 A politikai részvétel térképe, 6. hullám

14 A részvételi index-átlag alapján képzett rangsorok az ESS hat hulláma alapján Mindég résztvevő országok A 6 hullám rangsor átlaga Végső sorrend Norway 1,67 1 Sweden 2,33 2 Finland 3,33 3 Denmark 5,50 4 Switzerland 5,50 4 Germany 5,67 6 Spain 7,50 7 United Kingdom 7,83 8 Belgium 8,67 9 Ireland 9,00 10 Netherlands 10,00 11 Slovenia 13,00 12 Poland 13,17 13 Hungary 13,83 14 Portugal 14,00 15

15 Politikai részvétel és generáció

16 Generációs nézőpont: A politikai részvételt befolyásolja, hogy valaki milyen (politikai, családi) szocializáción ment keresztül 14 éves koráig. A szocializáció élethossziglani: a politikai részvételt befolyásolják az események és tapasztalatok a későbbi életút ( öregedés ) során. Idősebb generációk esetében az életút szocializációs hatása erősebb Forrás: Róbert-Valuch, 2013 A politikai részvétel generációs nézőpontból Generációs felosztás <1949: Pre-szocialista generáció: 1949 előtt szocializálódtak : A hosszú 50-es években szocializálódott generáció : kádári konszolidáció idején szocializálódott generáció : a Kádár-korszak válságának idején szocializálódott generáció : Transzformációs válság idején szocializálódott generáció 1996-napjainkig: a posztszocializmus időszakában szocializálódott generáció

17 Szocializációs generációk (%) Generációk (amikor valaki 14 éves volt) Pre-szocialista (-1948) Hosszú 50-es évek ( ) Kádári konszolidáció ( ) Kádár korszak válsága ( ) Transzformációs válság ( ) Poszt-szocialista ( ) Összesen N Idősoros elemzés a European Social Survey adatain Az ESS két évente sorra kerülők adatfelvételei eddig összesen 10 év időtartamot fednek le. Látható, hogy a 10 éves időablakban megfigyelt generációk közül az idősebbek fokozatosan kihalnak, a fiatalabbak fokozatosan öregszenek bele az adatokba. Az egyes generációk szempontjából az adatok ennek 10 évnek az eseményeit és tapasztalatait fogják át. Az időbeli különbségek, változások egyik oka az öregedés (felnőttkori szocializáció), amin a generációk keresztülmentek ez alatt a 10 év alatt. Ugyanakkor ez a 10 év elég rövid idő, hatása főleg az idősebb generációk esetében valószínűleg nem olyan jelentős.

% Generációs különbségek az országgyűlési választásokon való részvételben (Részvételi arányok) (ESS 2002-2012)* 90 80 75,2 80,6 81,5 77,9 Szocializációs

18 % Generációs különbségek az országgyűlési választásokon való részvételben (Részvételi arányok) (ESS )* ,2 80,6 81,5 77,9 Szocializációs generációk 74, , Pre-szocialista Hosszú 50es évek Kádári konszolidáció Kádár korszak válsága Transzformációs válság Poszt-szocialista

19 % A részvételi arány 2002 és 2012 között majd minden generáció esetében csökkent, de - lényegesen kisebb mértékben az között szocializálódott generációban - leginkább az között szocializálódott generációban, ahol kiemelkedően magas volt - növekedett a legfiatalabbak között, (de náluk a 2002 évi megfigyelések száma elég alacsony volt még) Változás az országgyűlési választásokon való részvételben az egyes generációkban 77,7 68,1 Pre-szocialista 87,8 74,5 Hosszú 50es évek Szocializációs generációk 84,0 83,7 79,4 78, ,5 70,8 Kádári konszolidáció Kádár korszak válsága 45 61,7 Transzformációs Poszt-szocialista válság

Átlag (0-7) Átlag (1-7) Generációs különbségek a direkt demokratikus politikai részvétel index átlagában (ESS 2002-2012)* Részvételi arányok 6 adatfelvételben 2002 és 2012 között 0,4 1,85 1,83 0,37

20 Átlag (0-7) Átlag (1-7) Generációs különbségek a direkt demokratikus politikai részvétel index átlagában (ESS )* Részvételi arányok 6 adatfelvételben 2002 és 2012 között 0,4 1,85 1,83 0,37 Szocializációs generációk Szocializációs generációk 0,35 0,32 1,8 0,3 0,28 0,29 1,75 1,73 0,25 0,2 0,15 0,2 0,18 1,7 1,65 1,69 1,62 1,65 1,63 0,1 1,6 0,05 1,55 0 Hosszú 50es évek Kádári konszolidác ió Kádár korszak válsága Transzform ációs válság A részvétel egészét tekintve, beszámítva a túlnyomó többséget, akik semmiféle aktivitást nem jeleztek, az között szocializálódott generáció mutatkozik a legaktívabbnak. A politikai részvétel a fiatalabbak között egyre csökken. 1,5 Hosszú 50es évek Kádári konszolidác ió Kádár korszak válsága Transzform ációs válság Preszocialista Posztszocialista Preszocialista Posztszocialista Ha viszont csak azokat vizsgáljuk, akik valamilyen aktivitásról beszámoltak, a részvétel mértéke mutat bizonyos erősödést a fiatalabb generációk felé haladva. Úgy tűnik, egyre kevesebben vesznek részt politikai aktivitásokban, de azok viszont egyre többfélébb

Átlag (0-7) 0,5 0,45 0,4 0,35 Változás a direkt demokratikus politikai részvétel index átlagában az egyes generációkban: az összes válaszoló 0,34 0,44 0,38 0,41 Szocializációs generációk 2002 2012

21 Átlag (0-7) 0,5 0,45 0,4 0,35 Változás a direkt demokratikus politikai részvétel index átlagában az egyes generációkban: az összes válaszoló 0,34 0,44 0,38 0,41 Szocializációs generációk ,3 0,28 0,27 0,25 0,2 0,15 0,18 0,22 0,21 0,15 0,1 0,05 0,05 0,08 0 Pre-szocialista Hosszú 50es évek Kádári konszolidáció Kádár korszak válsága Transzformációs válság Poszt-szocialista A direkt demokratikus politikai részvétel mértéke 2002 és 2012 között majd minden generáció esetében csökkent, de - leginkább a legidősebb generáció esetében, (de náluk a 2012 évi megfigyelések száma elég alacsony volt már) - szintén elég jelentős a csökkenés a 90-es évek elején szocializálódott generációban is - növekedett a legfiatalabbak között, (de náluk a 2002 évi megfigyelések száma nagyon alacsony volt még)

22 Átlag (1-7) 2,5 Változás a direkt demokratikus politikai részvétel index átlagában az egyes generációkban: csak azok, akik valamilyen aktivitást említettek 2,27 Szocailizációs generációk ,5 1,82 1,41 1,78 1,56 1,74 1,59 1,67 1,89 1,9 1, ,5 0 Pre-szocialista Hosszú 50es évek Kádári konszolidáció Kádár korszak válsága Transzformációs válság Poszt-szocialista A direkt demokratikus politikai részvétel mértéke 2002 és 2012 között ebben a megközelítésben kevesebb időbeli változást mutat, (ha az esetszámok szempontjából bizonytalan legidősebb és legfiatalabb generációt nem számítjuk), de - kisebb növekedés mutatkozik az között és a 90-es évek elején szocializálódott generációban - kisebb csökkenés mutatkozik az 1980-as évek és nagyobb csökkenés mutatkozik az 1950-es évek generációi esetében

23 Köszönjük a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

A demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján

A demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján Papp Zsófia MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet papp.zsofia@tk.mta.hu Az öregedés