Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, szeptember

Átírás

1 Egyenlı bérek és a recesszió hatása a nıi dolgozókra Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, szeptember

2 Miért állnak fenn a nemek közti bérkülönbségek? Sokrétő, összetett és egymáshoz kapcsolódó okok Közvetlen és közvetett diszkrimináció A nık munkájának alábecslése Szegregáció a munkaerıpiacon vertikálisan és horizontálisan A szerzıdéskötés és fizetési rendszerek struktúrája Nemi sztereotípiák A munka és a családi élet egyensúlya A jelenlegi gazdasági helyzetben A nemek közti bérkülönbségek növekedése Veszélybe kerülnek az egyenlıség terén eddig elért eredmények Fizetések és bérek csökkentése A diszkrimináció új formáinak megjelenése

3 Privatizáció és újrarendezés hatása a nemek közti bérkülönbségekre A privatizáció miért nıi ügy? Nem nem-semleges Veszélyezteti a nık egyenlıségét a munkaerıpiacon és otthon A közszférán belüli foglalkoztatás lehetıséget teremt a méltányos, szakszervezetekkel rendelkezı ágazatokban való munkára csökkenti a bérkülönbségeket A privatizáció bércsökkentést, a munkahelyi jogok csökkenését, nagyobb munkaterhet és kevesebb vagy megszőnı nyugdíj-jogosultságot eredményez A bérkülönbségek nınek A rosszul fizetett nıket arra kényszeríti, hogy fizetés nélküli gondozói munkát végezzenek

4 Néhány adat A nemek közti bérkülönbség 17,6% Európa-szerte (órabérek) A bérkiigazítást követıen a diszkrimináció továbbra is kulcselemként jelenik meg (4% Dániában, 30% Cipruson) A közvetlen diszkriminációval és foglalkozásbeli szegregációval magyarázható és azzal, hogy a nık munkáját továbbra is alulbecsülik Egyenlıtlenségek a nık foglalkoztatásában A nık foglalkoztatottsági aránya 58,3% (72,5% a férfiaké) az egészségügyben és a szociális gondozásban dolgozók 75%-a nı a diplomások 60%-a nı a tudósok és mérnökök 29%-a nı a vezetık 32%-a nı a vállalati vezetıi bizottságokban arányuk 10% a részmunkaidıben dolgozók 78%-a nı a 65 év feletti nık 21%-át veszélyezteti a szegénység (a férfiak 16%-hoz képest)

5 Nemek közti bérkülönbség (%) Bulgaria Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Italy Cyprus Latvia Lithuania Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden United Kingdom Czech Republic Belgium

6 A munkaerıpiac szerkezetének hatása a nemek közti bérkülönbségre Alacsony nıi foglalkoztatottsági arány (Málta, Magyarország, Olaszország, Görögország és Lengyelország) A bérkülönbségek az átlagosnál alacsonyabbak Az alacsony képzettségő/képzetlen nık arányát tükrözi a munkaerıpiacon Szegregált munkaerıpiacok (Ciprus, Észtország, Szlovákia és Finnország) A bérkülönbségek nagyobbak A nık a rosszabbul fizetett ágazatokban dolgoznak Munkaerıpiacok, ahol a részmunkaidıben dolgozók aránya nagy (Hollandia, Ausztria, Svédország, Németország, Egyesült Királyság) Nagyobb bérkülönbségek A bérkülönbségek tovább nınek a részmunkaidıben dolgozók figyelembevételével

7 Európai irányelvek keretrendszere Az Egyezmény 141-es paragrafusa szolgál alapul: Az egyenlı bér irányelv (1975) Az egyenlı bánásmód elve a munkavállalás, a szakképzés, az elımenetel és a munkakörülmények terén (2002) Átdolgozott irányelv (hét egyenlıségi irányelv egészíti ki a es irányelvet) (2006) Az egyenlı bérezés egyike a strukturális mutatóknak, mellyel mérhetı az Európai stratégia a növekedésért és munkahelyekért A Bizottság fontolóra veszi az egyenlı bér irányelv módosítását Tanulmány készítése Célja, hogy megvizsgálja az irányelv megerısítésének lehetıségét azzal, hogy a munkáltatók számára az egyenlı bérek vizsgálatát írja elı Az Esélyegyenlıséggel foglalkozó Tanácsadó Bizottság véleménye ne törvényhozással, inkább az intézkedések erısítésével kezelje a bérkülönbségeket

8 A Bizottság lépései A nemek közti egyenlıségre vonatkozó ütemterv Hat prioritás a nemek közti egyenlıség terén, beleértve ebbe a nık és férfiak gazdasági függetlenségét és a közös fellépés szükségességét a nemek közti bérkülönbségek felszámolására Az új ütemtervet most fogalmazzák meg 2010 nyarára készül majd el a végleges változat. A nemek közti bérkülönbség továbbra is mint prioritás szerepel. Konzultáció az Európai Szociális Partnerekkel az ETUC válaszában többek között minıségi cél bevezetését, és a nemek közti esélyegyen-lıség iránti politikai elkötelezettség megerısítését javasolta Bizottsági kommunikáció (2007) 'A férfiak és nık közti bérkülönbségek kezelése Lépések a probléma kezelésére: a meghozott törvények jobb alkalmazása, beillesztése a tagállamok foglalkoztatáspolitikájába, a munkaadók fellépése a társadalmi felelısség jegyében, hatékony megoldások cseréje és társadalmi partnerség

9

10 Bizottsági információs kampány a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére A kampány üzenete Hasznára válik a munkaadónak és a dolgozónak Gazdasági profitot jelent Elımozdítja a társadalmi igazságosságot és esélyegyenlıséget Eszközök a kormányok, szociális partnerek és nıi szervezetek számára (eszköztár, DVD-k, röplapok) Nemek közti bérkülönbség-kalkulátor Életciklus megközelítés Médiakampány (plakátok közterületeken, buszokon és újsághirdetések) Weboldal

11

12

13 Közös fellépés Európai Szociális Partnerek A nemek közti egyenlıség terén tevékenykedı cselekvési keret (2005) A nemek közti bérkülönbségek csökkentése elsıdleges cél A haladás évenkénti értékelése Az Európai Parlament határozata (2008) Számos kiegészítı kezdeményezést javasolt A nemek közti egyenlıségrıl szóló paktumot elfogadják az EU vezetıi (2006) Elsıdleges a nemek közti különbségek elleni harc a tagállamokat és az EU-t arra buzdítja, hogy tekintsék feladatuknak az egyenlı bérek megteremtését.

14 Mit eredményeznek mindezen lépések? Számos javaslat és tennivaló vár a társadalmi partnerekre és nemzeti kormányokra: Intézkedések, melyek a nemek közti bérkülönbséggel foglalkoznak A nemeket érintı kérdéseket figyelembevevı politika (Gender mainstreaming) Törvényhozás Foglalkoztatáspolitika A diszkrimináció megelızése Jobb állás-értékelések / besorolások Figyelemfelhívás és a hatékony gyakorlati módszerek cseréje A társadalmi párbeszéd szerepe Miért áll fenn még mindig a nemek közti bérkülönbség? Az intézkedések nem képesek a struktúrális egyenlıtlenségeket kezelni, és csak kevés szankció létezik Hogyan tehetik a szakszervezetek láthatóbbá az ügyet?

15 Az EPSU prioritásai 2009 Kongresszusi határozat az egyenlı bérekrıl Kampány és politkai lobby Tárgyalás és oktatás EPSU struktúrák Tárgyalás az egyenlı bérek ellenırzılistáról biztosítva azt, hogy a nemek közti bérkülönbség a kollektív szerzıdéskötés részét képezi pl. képzéssel a tárgyaló csapatok számára, biztosítva, hogy nık jelen legyenek a kollektív szerzıdéskötések során Ellenırzılista az információ koordinálásáról a fizetési szerzıdések és fizetési rendszerek kapcsán Kulcsszerep a nemek közötti átláthatóságot biztosító fizetési rendszereknek EPSU tanulmány a bérekrıl az egészségügyben és a szociális gondozásban Javaslatok a nem (gender) beillesztésére a kollektív szerzıdésekbe, és a nemekkel kapcsolatos statisztikák javítása Évenkénti egyenlı bér felmérés A szakszervezeti tevékenységek és az egyenlı fizetések terén elért haladás nyomonkövetése

16 Az európai szakszervezetek kihívásai A Bizottság politikája a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére ellentmond a piac által vezérelt, a közszolgáltatások számára meghatározott polikájával A fizetések és bérek csökkentése kihat a nemek közti bérkülönbségekre, és a legrosszabul fizetett nıket sújtja A gazdasági válságot ürügyként használják arra, hogy a fizetési problémákat ne nemek szerint kelljen megvizsgálniuk A nemek közti bérkülönbségre kulcsfontosságú ügyként kell tekinteni a gazdasági fellendülés és társadalmi, gazdasági elınyei szempontjából Számos, a Bizottság által felvetett kérdés a figyelem felkeltésérıl, és a hasznos gyakorlati módszerek cseréjérıl szól Erıteljesebb törvények szükségesek a gender auditok és a nemek munkahelyi esélyegyenlıségét megcélzó tervek számára A szociális partnerek összehangolt fellépése nemzeti és európai szinten Elengedhetetlen, hogy az ügyet sokféle szempontot figyelembevéve kezeljük, beleértve ebbe a struktúrális okokat és az egyenlıtlenséget

17 A nemzeti szakszervezetek kihívásai Kampányok a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére Újból a középpontba helyezni a témát / szövetségeket Figyelemfelkeltés, és a szakszervezeti - gazdasági válságot éritı munka középpontjába helyezés Kampány az erıteljesebb európai törvényhozásért célok / szankciók Továbbra is foglalkozni kell azzal a problémával, amit a nık alulbecsült munkája jelent Cselekvés a struktúrális tényezık szintjén foglalkozásbeli szegregáció Kötelezı egyenlıségi tervek/ fizetési auditok szankciókkal Érvelés az 'egyenlıségi' kiigazítások mellett Az állások értékelésének hatásos, nemi elıítéletektıl mentes formái Átláthatóság a fizetési rendszerekben Erıteljesebb adatok Ágazati és munkahelyi szinten Az adatoknak összefüggınek és összehasonlíthatónak kell lenniük Az általános egyenlı bér elv a kollektív szerzıdésekben Eszközök és képzés a tárgyaló csapatok számára Nık tárgyaló pozíciókban A nemek közti különbségek figyelembe vétele a kollektív megállapodásokban Foglalkozzanak a privatizáció és az újrarendezés nıkre gyakorolt hatásaival

18 Kérdések Hogyan tudnának a közszféra szakszervezetei mozgósítani és kampányolni a nemek közti bérkülönbségek kapcsán? Mindez hogyan kapcsolódhat a tágabb, struktúrális szinten tapasztalt nemek közti egyenlıtlenségekhez a munkában és a társadalomban? Mit kell tenni azért, hogy a nemek közti bérkülönbségek a kollektív szerzıdések középpontjában legyenek a gazdasági válság és bérújrarendezés közepette? Milyen stratégiát kell követniük a szakszervezeteknek ahhoz, hogy biztosítsák, hogy a nemek közti különbségek részét képezzék a gazdasági válságra adott válasznak?

19 Köszönöm!