A HAZAI FELSŐOKTATÁS ELMÚLT 10 ÉVÉNEK

Átírás

1 Polónyi István A HAZAI FELSŐOKTATÁS ELMÚLT 10 ÉVÉNEK NÉHÁNY GAZDASÁGI ÉS FELVÉTELI JELLEMZŐJE Ajánlott irodalom : Kováts Temesi (szerk, 2018): A magyar felsőoktatás egy évtizede _v2.pdf

2 2009. évi terv évi terv évi terv évi terv évi terv évi terv A felsőoktatás kondíciói a központi költségvetési törvényekben (folyó áron) évi terv évi terv évi terv évi terv Milliárd Ft Kiadás 424,7 439,5 479, ,9 473,6 479,2 483,7 573,7 573,7 Bevétel 210,5 228, ,1 285,4 282,7 282,7 325,8 325,7 Támogatás 214,2 211,3 219, ,8 188,2 196,5 200,9 247,9 248,0 Nominális szinten a felsőoktatás kondíciói jelentősen javultak

3 A felsőoktatás kondíciói a központi költségvetési törvényekben (2009-es áron) 2009-es áron (tehát az inflációt figyelembe véve) a 2017-es támogatási kondíciók a 2010-esnek felelnek meg és elmaradnak a 2009-estől.

4 A felsőoktatás kiadásainak és állami támogatásának GDP-hez viszonyított aránya a központi költségvetési törvények tervadatai alapján, Még szembetűnőbb a kondíciók romlása a GDP-hez és az ország központi költségvetésének főösszegéhez viszonyítva

5 Az állami támogatások strukturális változásai 1.) A kézileg vezérel előirányzatok arányának növekedése A Kiválósági támogatások és a Felsőoktatási Struktúraátalakítási alap, (milliárd Ft) Kiválósági támogatások Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap ,000 (14,000) ,850 11, ,850 9, ,044 5, ,044 2, ,044 2,212 A 2013-ban elvont támogatás után visszacsöpögtetett pénz egy részét alapokba/előirányzatokba tették ez az intézményi támogatáshoz viszonyítva kb. 25%

6 Az állami támogatások strukturális változásai 2) A nem állami (egyházi és alapítványi) felsőoktatás támogatásának előirányzatai A nem állami felsőoktatás támogatása megduplázódott Ugyanakkor létszámuk harmadával csökkent Viszont az egyházi fokt. hallgatói lsz. megmaradt Így arányuk több mint 90% Egy főre jutó támogatásuk nagyobb mint az állami fokt. Egy hallgatóra jutó állami támogatás állami felsőoktatásban a NEM állami felsőoktatásban 2009/ ,1 522,3 2010/ ,8 534,1 2011/ ,2 527,2 2012/ ,6 520,1 2013/ ,2 604,5 2014/ ,6 1219,0 2015/ ,6 1208,8 2016/ ,0 1226,4 Összes hallgató Egyházi ebből államilag támogatott Összes hallgató Alapítványi ebből államilag támogatott 2009/ /

7 A felsőoktatási kiadások a GDP arányában, (%) nemzetközi kitekintés (Miután 2014-hez képest a GDP-hez viszonyított kiadás arány nem változott azóta nagyjából vízszintes lehet)

8 A bérekről A felsőoktatási bér összege, valamit az összes intézményi támogatás a költségvetési tervekben és beszámolókban (milliárd Ft) Költségvetési törvény tervszámai alapján Intézmények tervezett személyi juttatása és annak járulékai (milliárd Ft) Intézmények működésének állami támogatása (milliárd Ft) Tervezett személyi juttatás és illetményének támogatási aránya 210,2 226,6 230,5 269,4 155,0 98,2 121,9 183,1 73,7% 43,4% 67,8% 68,0% Költségvetési zárszámadás (teljesítés) Intézmények személyi juttatása és annak járulékai (milliárd Ft) Intézmények központi irányítószervi támogatása (milliárd Ft) Tényleges személyi juttatás és illetményének támogatási aránya 209,6 229,6 240,1 193,1 169,4 187,1 92,1% 73,8% 77,9% Az intézmények állami támogatása személyi kiadásaik mindössze kétharmadát fedezi

9 A létszámalakulás A 2013-as támogatáscsökkentés hatása szembetűnő

10 A HAZAI FELSŐOKTATÁS FELVÉTELI TENDENCIÁI ÉS HALLGATÓLÉTSZÁMÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE

11 A jelentkezők és felvettek ill. a nappali alapképzésre jelentkezők és felvettek számának alakulása a 18 éves korosztállyal és az adott évben érettségizettek számával

12 A tandíj hírének hatása Fejlesztési részhozzájárulás (népszavazással eltörölve) Önfenntartó (tandíjas) felsőoktatás (hallgatói megmozdulások miatt visszavonva) Az új felvételi politika hatása

13 Regionális struktúraváltozás A felsőoktatásba jelentkezők első helyi választásának megoszlása regionális felsőoktatási intézménycsoportok között (fő) Egyedül a fővárosi művészeti és tudomány egyetemek felvett létszáma változatlan A többi mind csökken A felsőoktatásba felvettek megoszlása regionális felsőoktatási intézménycsoportok között (fő)

14 A nagy regionális egyetemek (és két keletmagyarországi főiskola) adott évben felvett hallgatóinak megoszlása születési megye szerint Saját megye Saját és szomszéd megyék Bp Saját megye Saját és szomszéd megyék Bp Saját megye Saját és szomszéd megyék DE 40,5% 84,0% 4,1% 42,1% 84,1% 3,8% 41,5% 84,5% 4,4% ME 66,4% 86,8% 4,8% 68,7% 88,9% 4,1% 66,7% 87,6% 4,4% PE 29,7% 67,1% 9,3% 26,3% 64,8% 9,2% 27,0% 63,9% 11,2% PTE 33,4% 59,4% 9,0% 33,7% 59,4% 9,3% 32,2% 56,6% 11,6% SZTE 34,6% 68,2% 10,2% 34,7% 67,9% 9,4% 33,0% 65,4% 10,0% SZIE 3,0% 60,5% 36,7% 3,6% 61,7% 36,9% 4,8% 64,8% 38,1% NYF 57,7% 87,2% 3,7% 59,2% 84,5% 3,4% 64,3% 87,1% 3,0% EKF 23,4% 69,2% 15,0% 18,3% 67,7% 16,9% 20,6% 64,8% 18,5% Bp Hátránykompenzálási többletpontszámban részesített felvett tanulók aránya az országos összesenből DE 15,1% 15,1% 23,7% ME 4,8% 3,3% 4,8% PE 2,6% 1,3% 0,9% PTE 8,9% 4,8% 7,6% SZTE 8,7% 6,7% 8,0% SZIE 4,6% 2,2% 3,0% NYF 5,0% 3,6% 5,9% EKF 3,9% 3,5% 5,4%

15 A felsőoktatási hallgató létszámának alakulása Nappali tagozatos hallgatólétszám Az alapképzés hallgatólétszámát (mind nappalit, mind a részidőset) csökkentette az oktatáspolitika részidős hallgatólétszám

16 Az államilag finanszírozott nappali tagozatos alapképzési hallgatóinak aránya szektoronként Az alapítványi képzés súlyos diszpreferálása, az egyházi képzés erős preferálása Az államilag finanszírozott részidős alapképzés hallgatóinak aránya szektoronként

17 A részvételi hányad a magyar felsőoktatásban, valamint az EU, illetve az OECD tagországok és 49 fejlett ország átlaga,

18 Újra normatív finanszírozás?

19 Újra normatív finanszírozás A 389/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet melléklete a felsőoktatási intézmény által szakra, felsőoktatási szakképzésre, illetve doktori képzésre ( ) megállapított alaptámogatással megegyező magyar állami (rész)ösztöndíj összegét tartalmazta, amely összegeket a jogosult hallgatói létszámmal megszorozva adódik ki az alaptámogatás intézményi összege. A jogosult hallgatói létszám: három félév ösztöndíjas hallgatólétszámának súlyozott átlaga: a költségvetési évet megelőző év október 15-i létszám (1/10-e), a költségvetési év március 15-i létszám (5/10-e), és a költségvetési év október 15-i létszám (4/10-e). Munkarendtől függetlenül mind a teljes idejű képzésben, mind a részidős képzésben vagy távoktatásban tanuló hallgató egy jogosult hallgatónak számít. Az alaptámogatás összegét ±10%-kal eltérítik a (pályakövetési rendszer adatai alapján értékelt) végzettek elhelyezkedési jellemzői alapján. Kiegészítő támogatásként megmaradt a fogyatékossággal élő hallgatók után járó kiegészítő támogatása (a korábbi 120eFt/év helyett 150 eft/év összegben) Végül is tehát egy viszonylag egyszerű normatív finanszírozást hoz vissza rendelet (megszüntetve a tudományos normákat).

20 Képzési terület/doktori tudományterület Költségkeretek (E Ft/fő/év) ALAP- ÉS MESTERKÉPZÉS alapképzés mesterképzés -tól -ig -tól -ig AGRÁR agrár képzési terület szakjai BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY bölcsészettudomány képzési terület szakjai (kivéve pszichológia) pszichológia szak GAZDASÁGTUDOMÁNYOK gazdaságtudományok képzési terület szakjai (kivéve lentiek) alkalmazott közgazdaságtan, közgazdálkodás és közpolitika, közgazdasági elemző, sportközgazdász INFORMATIKA informatika képzési terület szakjai JOGI jogi képzési terület szakjai MŰSZAKI műszaki képzési terület szakjai MŰVÉSZET művészet képzési terület szakjai MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS művészetközvetítés képzési terület szakjai ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY orvos- és egészségtudomány képzési terület szakjai PEDAGÓGUSKÉPZÉS pedagógusképzés képzési terület szakjai (kivéve: gyógypedagógia, konduktor, tanár szakok) gyógypedagógia, konduktor szakok tanár szakok SPORTTUDOMÁNY sporttudomány képzési terület szakjai TÁRSADALOMTUDOMÁNY társadalomtudomány képzési terület szakjai (kivéve lentiek) szociális munka, szociálpedagógia, szociálpolitika szakok TERMÉSZETTUDOMÁNY természettudomány képzési terület szakjai HITÉLETI hitéleti képzési terület szakjai (hitéleti tanár szakokkal együtt) melléklet a 389/2016. (XII. 2.) Korm. Rendelethez a szakra, felsőoktatási szakképzésre, illetve doktori képzésre megállapított alaptámogatással megegyező magyar állami (rész)ösztöndíj összege

21 Képzési terület/doktori tudományterület Költségkeretek (E Ft/fő/év) OSZTATLAN KÉPZÉS osztatlan képzés -tól -ig AGRÁR állatorvosi szak agrármérnöki, erdőmérnöki szakok GAZDASÁGTUDOMÁNYOK gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szak JOGI jogász szak MŰSZAKI építészmérnöki szak MŰVÉSZET művészet képzési terület szakjai ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY általános orvos szak, fogorvos szak gyógyszerész szak PEDAGÓGUSKÉPZÉS tanár szakok HITÉLETI hitéleti képzési terület szakjai 700 DOKTORI KÉPZÉS Agrártudományok, műszaki tudományok, művészetek (művészetközvetítéssel), orvostudományok (egészségtudományokkal), természettudományok (informatikai tudományokkal, sporttudományokkal) Bölcsészettudományok (pedagógusképzési tudományokkal), társadalomtudományok (gazdaságtudományokkal, jogi tudományokkal), hittudományok 1. melléklet a 389/2016. (XII. 2.) Korm. Rendelethez - folytatás doktori képzés -tól ig

22 Hallgatói mobilitás

23 BEJÖVŐ FŐ KIMENŐ FŐ Time Time USA China UK India Australia Germany France Korea Germany France Russian Fed Saudi Arab Canada USA Japan Italy China Russian Fed Italy Canada Netherlands Indonesia Saudi Arabia Turkey Turkey Brazil Austria Greece New Zealand Spain Belgium Romania Korea UK Spain Slovakia Switzerland Japan Poland Mexico South Africa Cyprus India Bulgaria Czechia Poland Denmark Norway Greece Sweden Sweden Austria Finland Netherlands Romania Ireland Hungary Israel Brazil Belgium Portugal Czechia Ireland Switzerland Bulgaria Portugal Slovakia Australia Israel Hungary Hallgatói mobilitás (fő) Forrás:

24 100 ezer főre EXP 100 ezer főre IMP Cyprus 2168,8 New Zealand 1237,2 2 Luxembourg 1773,8 Australia 1237,2 3 Iceland 797,3 Austria 780,0 4 Slovakia 579,3 UK 658,6 5 Lithuania 386,4 Switzerland 608,1 6 Norway 361,3 Denmark 567,2 7 Bulgaria 343,0 Cyprus 561,2 8 Greece 330,7 Luxembourg 558,1 9 Estonia 329,7 Netherlands 508,8 10 Ireland 320,5 Belgium 500,1 11 Latvia 291,3 Canada 477,3 12 Malta 274,3 Iceland 445,7 13 Saudi Arabia 273,2 Finland 422,1 14 Korea 213,1 Czechia 393,4 15 Croatia 208,5 France 371,4 16 Austria 199,1 Ireland 336,5 17 Sweden 178,0 USA 283,6 18 Finland 170,6 Germany 280,0 19 Israel 166,4 Sweden 273,2 20 Romania 163,5 Latvia 263,7 21 Switzerland 152,0 Greece 246,0 22 Germany 141,8 Saudi Arabia 231,6 23 Canada 138,0 Hungary 221,9 24 France 133,8 Estonia 217,4 25 Slovenia 131,3 Slovakia 200,0 26 Portugal 120,2 Malta 192,0 27 Belgium 119,4 Norway 183,1 28 Czechia 118,3 Lithuania 169,7 29 New Zealand 114,1 Bulgaria 165,0 30 Hungary 108,7 Portugal 162,1 31 Italy 100,7 Russia 157,4 32 Netherlands 89,5 Italy 152,0 33 Denmark 89,0 Israel 129,8 34 Spain 73,8 Romania 116,1 35 Poland 62,5 Spain 115,1 Hallgatói mobilitás (100 ezer lakosra vetítve) Forrás:

25 Total tertiary education (ISCED2011 levels 5 to 8) 31 Luxembourg 14 All educational programmes 32 Malta 13 Sex Total 33 New Zealand 12 Unit Persons 34 Slovenia 12 Country of origin 35 Russia 11 Total Latvia 9 1 OECD - Total Iceland 8 2 Austria Estonia 7 3 Germany Mozambique 7 4 United Kingdom Lithuania 6 5 Denmark Brazil 5 6 United States Croatia 5 7 Netherlands Hong Kong, China 5 8 France India 5 9 Romania Ukraine 5 10 Switzerland Bulgaria 4 11 Italy Dominican Republic 4 12 Finland Qatar 4 13 Australia Georgia 3 14 Spain Jordan 3 15 Slovak Republic Malaysia 3 16 Sweden Mongolia 3 17 Belgium South Africa 3 18 Japan Chile 2 19 Poland Saudi Arabia 2 20 Canada Azerbaijan 1 21 Holy See Belarus 1 22 Israel Bosnia Herzegovina 1 23 Ireland Cyprus 1 24 Norway Macedonia 1 25 Czech Republic Grenada 1 26 Un Arab Emirates Honduras 1 27 Serbia Kazakhstan 1 28 Turkey Liechtenstein 1 29 Korea Macau, China 1 30 Portugal Thailand 1 Hová mennek a magyar fiatalok külföldre felsőoktatásban tanulni (2015) Forrás: px?datasetcode=eag_enrl_m OBILES_ORIGIN#

26 Diákhitel

27 Diákhitel Évente 4-5 ezer hallgató veszi fel (Forrás Diákhitel központ évi jelentés) Kb. 10% Önköltséges helyre felvett

28 (Forrás Diákhitel központ évi jelentés)

29 (Forrás Diákhitel központ évi jelentés)

30 Diplomás arány

31 Felsőfokúak aránya a 25 éves és idősebb népességben Felsőfokúak aránya a 25 éves és idősebb népességen belül (rövid idejű ISCED 5 nélkül) 1 Russian Fed 60,1 1 Canada 47,7 2 Canada 47,7 2 Estonia 37,6 3 Israel 47,0 3 Switzerland 36,8 4 USA 42,3 4 Luxembourg 34,3 5 Australia 39,3 5 Israel 33,2 6 Estonia 37,6 6 Lithuania 33,1 7 Switzerland 36,8 7 USA 32,5 8 Korea 35,3 8 Belgium 31,7 9 Norway 35,2 9 Denmark 29,9 10 Cyprus 34,8 10 Japan 29,9 11 New Zealand 34,8 11 Australia 28,9 12 Luxembourg 34,3 12 Netherlands 28,5 13 Finland 34,1 13 Latvia 27,7 14 Denmark 34,0 14 Iceland 27,6 15 Lithuania 33,1 15 New Zealand 25,7 16 UK 32,4 16 Norway 25,7 17 Ireland 32,2 17 Ireland 25,6 18 Belgium 32,1 18 Cyprus 25,5 19 Sweden 31,1 19 Germany 24,7 20 Netherlands 30,6 20 Bulgaria 24,5 21 France 30,3 21 Korea 24,4 22 Japan 29,9 22 UK 24,4 23 Latvia 29,8 23 Poland 23,7 24 Spain 29,3 24 Greece 22,9 25 Iceland 27,6 25 Sweden 22,6 26 Austria 26,9 26 Finland 22,5 27 Slovenia 26,1 27 Hungary 20,7 28 Germany 25,4 28 Czechia 19,3 29 Bulgaria 24,5 29 Slovakia 18,9 30 Poland 23,9 30 Slovenia 18,8 31 Greece 23,7 31 Croatia 18,3 32 Hungary 21,7 32 Portugal 18,2 33 Saudi Arabia 21,0 33 France 17,6 34 Czechia 19,5 34 Turkey 16,1 35 Slovakia 19,2 35 Mexico 14,7 Felsőfokú végzettségűek aránya (a 25 éves és idősebb népességen belül) Forrás: /datacentre/2017_educational_attainme nt_-_niveau_de_scolarisation.xlsx ISCED level 5 Short-cycle tertiary education ISCED level 6 Bachelor s or equivalent level ISCED level 7 Master s or equivalent level ISCED level 8 Doctoral or equivalent level (ISCED 2011)

32 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET