Felsőoktatás és gazdasági fejlődés. 56. Közgazdász-vándorgyűlés - Debrecen, 2018 FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

Átírás

1 Polónyi István Felsőoktatás és gazdasági fejlődés 56. Közgazdász-vándorgyűlés - Debrecen, 2018 FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

2 Amiről szó lesz Egy olyan kérdést igyekszünk megvizsgálni, amelyek talán valamennyire újdonság értékű: Az oktatás és a gazdasági fejlődés speciális (kapitalizmus modellek szerinti) országcsoportonkénti sajátosságainak elemzése. Létezik-e posztszocialista modell az iskolázottság, az innovációs teljesítmény és a gazdaság kapcsolatának aspektusából? Inkább rácsodálkozás, mint eredmények

3 Északi modell országai Dánia Finnország Hollandia Island Norvégia Svédország Kapitalizmusmodellek szerinti országcsoportok Angolszász modell országai Ausztrália Egyesült Királyság Írország Kanada Új-Zéland USA Mediterrán modell országai Görögország Izrael Olaszország Portugália Spanyolország Törökország Kontinentális modell országai Ausztria Belgium Franciaország Luxemburg Németország Svájc Posztszocialista országok Bulgária Csehország Horvátország Lengyelország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Sapir (2005:9) Artner (2011) Farkas (2011)

4 A gazdasági fejlettség és az iskolázottság

5 Barro & Lee Egy főre jutó elvégzett iskolaévek száma országcsoportonként (1950-től) Egy főre jutó elvégzett felsőfokú iskolaévek száma országcsoportonként (1950-től)

6 Egy országcsoport akkor létező csoport, ha adatainak szórása kisebb mint az összes országnak az adott adat szerinti szórása szórástrendje eltér a többi csoport szórásának trendjétől Névsor szerint országcsoportokra az iskolázottság szórása Az iskolázottság szórása országcsoportonként

7 Egy országcsoport akkor létező csoport, ha adatainak szórása kisebb mint az összes országnak az adott adat szerinti szórása szórástrendje eltér a többi csoport szórásának trendjétől Névsor szerint országcsoportokra a felsőfokú iskolázottság szórása Az iskolázottság szórása országcsoportonként

8 iskolévek száma & GDP/fő Korreláció Tertiary iskolévek száma &GDP/fő Tert/isk Argentina 0, , % Australia 0, , % Austria 0, , % Belgium 0, , % Brazil 0, , % Bulgaria 0, , % Canada 0, , % Chile 0, , % China 0, , % Croatia 0, , % Cyprus 0, , % Czech Rep 0, , % Denmark 0, , % Estonia 0, , % Finland 0, , % France 0, , % Germany 0, , % Greece 0, , % Hungary 0, , % Iceland 0, , % India 0, , % Indonesia 0, , % Ireland 0, , % Israel 0, , % Italy 0, , % Iskolázotts zottság és s gazdasági gi fejlettség korreláci ciója Számítás alapjául szolgáló forrás: Iskolázottság: Barro & Lee GDP/fő: Maddison Project Database n/releases/maddison-project-database-2018 Japan 0, , % Korea 0, , % Latvia 0, , % Lithuania 0, , % Luxembourg 0, , % Malta 0, , % Mexico 0, , % Netherlands 0, , % New Zealand 0, , % Norway 0, , % Poland 0, , % Portugal 0, , % Romania 0, , % Russian Fed 0, , % Saudi Arabia 0, , % Slovakia 0, , % Slovenia 0, , % South Africa 0, , % Spain 0, , % Sweden 0, , % Switzerland 0, , % Turkey 0, , % United Kingdom 0, , % USA 0, , % 0, , %

9 Egy főre jutó elvégzett iskolaévek száma és az egy főre jutó GDP 0,9907 A magyar iskolázottság magasabb min a 49 ország átlaga 49 fejlett ország: OECD + EU + G 20 Egy főre jutó elvégzett felsőfokú iskolaévek száma és az egy főre jutó GDP 0,9887 A magyar felsőfokú iskolázottság alacsonyabb mint a 49 ország átlaga

10 Alacsony iskolázottság magas GDP/fő Magas iskolázottság magas GDP/fő Alacsony iskolázottság alacsony GDP/fő Magas iskolázottság alacsony(abb) GDP/fő Korr: +0,5070 Iskolázottság standardizált adatokkal

11 Alacsony felsőfokú iskolázottság magas GDP/fő Magas felsőfokú iskolázottság magas GDP/fő Alacsony ffoku iskolázottság alacsony GDP/fő Magas felsőfokú iskolázottság alacsony(abb) GDP/fő A felsőfokú iskolázottság 2010-es standardizált adatokkal ábrázolva Korr: +0,5152

12 Az iskolázottság és a GDP/fő országcsoportonként évtizedenkénti fejlődési lépcsőkkel ábrázolva 1950/60/70/80/90/2000/2010 Mind az induló, mind a es iskolázottság nagyjából azonos a kontinentális, az északi és a posztszocialista csoport esetében, de a gazdasági fejlettség a posztszocialista csoportban lényegesen alacsonyabb szintre jutott az előzőeknél.

13 A felsőfokú iskolázottság valamint a GDP/fő országcsoportonként évtizedenkénti fejlődési lépcsőkkel ábrázolva 1950/60/70/80/90/2000/2010 0,8813 A posztszocislista gazdasági fejlettség és a felsőfokú iskolázottság alacsony szintje összhangban van Szembetűnő a fejlődési pályák különbsége (és mégis hasonlósága)

14 A éves népesség iskolázottsága: i = Pre-primary and primary education, ii+iii = Lower secondary education+uppeer secondary (ISCED 3C +ISCED 3B+ ISCED 3A), iv = Post-secondary non-tertiary education+ Tertiary education Type B + Tertiary A éves népesség iskolázottságának vertikális szerkezete a különböző országcsoportokban 1998., 2011, 2016

15 A termelési rendeltetésű szakok aránya a posztszocialista országokban a legmagasabb A éves felsőfokú végzettségűek megoszlása szakterület szerint (2012. ill ) kapitalizmus modellenként

16 A gazdasági fejlődés és az oktatás minősége

17 PISA és IALS vizsgálatok Az oktatás eredményességének nemzetközi összehasonlítását teszi lehetővé a PISA és az IALS (ill. ALL) Az OECD PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat először 2000-ben kérdőívekkel több mint 30 országban a 15 éves tanulók olvasási-szövegértési készségeit, matematikai és természettudományos ismereteinek szintjét mérték. Azóta rendszeresen ismétlik (3 évente) (kétlépcsős mintavétel, először iskolákból rétegzett minta, majd ezen belül tanulói minták) OECD IALS (International Adult Literacy Survey) vizsgálat és 1998 között a felnőttek - olvasási készségeinek vizsgálata. Ismétlése az ALL ( Adult Literacy and Life Skills Survey magyarul Felmérés a felnőtt lakosság alap- és életvezetési képességeiről ) ill. PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies)

18 PISA Reading eredmények

19 Itt már elég kaotikusak az országcsoportonkénti szórások. Éppen a posztszocialista látszik kilógni

20 A magyar diákok által elért pontok a PISA vizsgálatokon illetve Magyarország helyezése a 30 OECD ország között Pontszám Olvasásértés (Reading literacy) Matematika (Mathematical literacy) Természettudomány (Scientific literacy) Helyezés Olvasásértés (Reading literacy) Matematika (Mathematical literacy) Természettudomány (Scientific literacy) Nem elsősorban az a baj, hogy hátul vagyunk a rangsorban, hanem az, hogy a hazai iskolarendszer nem képes megbirkózni a tanulók társadalmi háttérkülönbségeivel

21 Mit is mutat a PISA? Az analfabéták aránya1 Olvasásmegértés2 (ezrelék) (standard pontszám) Finnország Finnország Svédország Nagy Britannia 9* 523 Dánia Svédország Svájc Ausztria Poroszország Belgium 17* 507 Nagy Britannia és Íro. Franciaország Franciaország Dánia Belgium Svájc Ausztria Spanyolország Olaszország 488 Magyarország 487 Olaszország Németország Spanyolország Magyarország Oroszország Görögország 740* 474 Görögország Oroszország (*) analfabéták aránya az újoncok között 1) Jekelfalussy-Vargha, 1890:445. 2) Halász Lannert, 2003: 531. Sáska Géza (2003): Európa-képzetek Educatio 2003/ Az látható, hogy a közelebbről még nem ismert társadalomtörténeti okokra visszavezethető hatások erősebben határozzák meg az olvasás-teljesítményt, mint a szerencsés kézzel megválasztott pedagógiai modell, vagy módszertan. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Európa száz év alatt kétségtelenül műveltebb lett, hisz lényegében mindenki tud már technikai értelemben olvasni, de az olvasott szöveg megértésében a különbség a régiók között továbbra is megmarad az elmúlt százhúsz, százharminc évben! Tegyük hozzá: az országon belüli különbségek is! (Lásd Mazsu az 1900-as évek elejéről)

22 Oktatás minősége és a gazdasági növekedés (Hanushek Wößmann) Az oktatás minősége kapcsolatban áll a fejlettséggel 0,5102 Az oktatás minősége kapcsolatban áll a fejlődéssel (Angolszász, északi, távolkeleti és kontinentális + Mo)

23 Felsőoktatás minősége (rankighelye) és a gazdasági fejlődés A felsőoktatás minősége is kapcsolatban áll a fejlettséggel (sőt itt magasabb a korreláció) Viszont itt mintha nem lenne pozitív kapcsolat a fejlődési ütemmel

24 Korr: - Eredeti ötlet: 0,0935 Habermeier, Hans-Ulrich (2007): Education and Economy An Analysis of Statistical Data (Max-Planck-Institut für Festkörper-forschung) Journal of Materials Education Vol. 29 (1-2): (2007) Tudomány és gazdasági fejlődés az egymillió lakosra jutó Nobel díjak (fizikai, kémiai ) és a díjazottak országainak éves átlagos GDP/fő növekedése ( ) Itt sem látszik pozitív kapcsolat a hosszú távú fejlődéssel (sőt) De a Nobel díjak számának a gazdasági fejlettséggel van korreláció

25 Japánnal korr: 0,1000 Nobel díjak és a szabadalmak Japánnal Log-log között Korr: 0,7351

26 Szabadalmak fajlagos száma - országcsoportonként A fejlett világ háromfelé szakadt a dél-európai és a posztszocialista országok a kontinentális és az északi Európa valamint az angolszász országok távol-kelet Japán és Korea teljesítménye tízszer nagyobb mint a mögöttük álló fejlett országoké (és Kína is jön fölfelé)

27 A fajlagos szabadalomszám és a gazdasági fejlettség

28 Az iskolázottság és a fajlagos szabadalomszám országcsoportonként évtizedenkénti fejlődési lépcsőkkel ábrázolva 1980/1990/2000/2010 A posztszocialista országok esetében az iskolázottsággal csökkenni látszik az innovációs teljesítmény De a többi országcsoportnál sem egyértelmű az együttmozgás

29 A felsőfokú iskolázottság és a fajlagos szabadalomszám országcsoportonként évtizedenkénti fejlődési lépcsőkkel ábrázolva 1980/1990/2000/2010 A posztszocialista országok esetében a felsőfokú iskolázottsággal itt is csökkenni látszik az innovációs teljesítmény De a többi országcsoportnál sem egyértelmű az együttmozgás

30 A PISA teszt eredményei és a fajlagos szabadalomszám országcsoportonként évtizedenkénti fejlődési lépcsőkkel ábrázolva 1980/1990/2000/2010 Meglepően robusztus a korreláció A posztszocialista országok kivételével viszonylag egyértelmű együttmozgás van a PISA eredmények és a fajlagos szabadalomszám között.

31 Konklúzió Posztszocialista modell Iskolázottság PISA Szabadalmak

32 Köszönöm a figyelmet

33 Polónyi István Felsőoktatás és gazdasági fejlődés - második megközelítés Közgazdász-vándorgyűlés - Debrecen, 2018 FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

34 A tanulás lehetséges gazdasági és társadalmi eredményei Pénzügyi Nem pénzügyi Magán Növekvő jövedelem és gazdagság Növelt termelékenység és jövedelmezőség Jobb egészségügyi állapot Nagyobb életviteli elégedettség Az egyéni jólét növelése Közösség Az adóbevételek növekedése Megnövekedett foglalkoztatás Csökkent egészségügyi költségek Csökkent bűnözés Társadalmi tőke A társadalmi kohézió Szociális bizalom Jól működő demokrácia Politikai stabilitás A gyermekszegénység csökkenése Forrás Garrett et al 2010:25 és OECD 2007:44

35 Iskolázottság és kereset

36 A jövedelem A éves diplomás népesség relatív keresete a középfokúakhoz képest

37 Felsőfokú bérelőny diplomás arány Korr: -0,3987

38 Oktatás minősége és a keresetkülönbségek (Hanushek Wößmann) Canada 527 Finland 526 Ireland 521 Estonia 519 Korea 517 Japan 516 Norway 513 0,3245 Ahol nagy a keresetegyenlőség ott az oktatási egyenlőtlenség is nagy

39 Oktatási kiadások megtérülése

40 Felsőoktatás magán kiadásainak megtérülése

41 Felsőoktatás közösségi kiadásainak megtérülése

42

43 Termelékenység és oktatás

44 Növekvő termelékenység Korr: 0,5713

45 Termelékenység - iskolázottság

46 Egészség, élettartam

47 0,9601 Születéskor várható élettartam és a GDP/fő 0,9819 0,9881 0,6854

48 0,9695 Születéskor várható élettartam és a felsőfokú iskolázottság 0,9951 0,9968 0,9858

49 A születéskor várható élettartam és az iskolai végzettség (2016) Mind a felsőoktatási végzettségűek élethossz többlete, mind az alapfokú élethossz hiány a posztszocialista országok esetében a legnagyobb

50 A felsőfokú és az alsófokú iskolázottságúak várható élettartam különbsége a felsőfokú iskolázottsággal illetve a gazdasági fejlettséggel való kapcsolata (2010) -0,2809 0,4088

51 Gyermekszegénység

52 Gyermekszegénység veszélye 0,4297-0,4246

53 Foglalkoztatás és iskolázottság

54 Foglalkoztatási ráta A romkocsmákban sosem unatkoztak magyar munkanélküli diplomások Viszont minden erőfeszítés ellenére a középfokú végzettségűek, de különösen az alacsony iskolázottságúak foglalkoztatási rátája alacsony

55 Foglalkoztatottság és iskolázottság Hosszútávon az iskolázottság nem javítja a foglalkoztatottságot? -0, ,0841

56 Foglalkoztatási ráta és a PISA eredmények

57 Kriminalitás és iskolázottság

58 Fogvatartottak iskolázottsága Fogvatartottak iskolai végzettsége 15 éves és idősebb népesség iskolai végzettsége Analfabéta 1,0 0,8 0,6 Kevesebb mint 8 osztály 27,5 12,6 4,4 Általános iskola 46,3 55,7 26,8 Szakiskola 14,9 18,1 21,3 Érettségi 7,7 10,2 29,5 Egyetem-főiskola 2,6 2,6 17,

59 Lance Lochner - Enrico Moretti (2003) Kaja Høiseth Brugård - Torberg Falch (2013) ent.pdf

60 100 ezer főre jutó bebörtönzött arány (2013) Melissa S. Kearney - Benjamin H. Harris - Elisa Jácome - Lucie Parker (2014)

61

62 Konklúzió

63 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET