A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

Átírás

1 A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK

2 Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Alapvető különbségek: Svájc szövetségi berendezkedésű állam (csaknem konföderáció, a területi szintek jelentős önállósága fejlesztéspolitikai tekintetben is); Magyarország unitárius állam (a területi szintek legfeljebb központi felügyelet mellett kaphattak bizonyos jogosítványokat); Magyarország az EU tagja, az EU-s források tekintetében kötve van a közösségi célokhoz, közösségi jogszabályokhoz; Svájc maga kötöttségek nélkül határozza meg vidékfejlesztési politikáját;

3 A vidékfejlesztés szempontjából alapvető fontosságú elemek: területi lehatárolás Svájc Azok a területek tekinthetők vidékinek, amelyek nem városok és nem tartoznak bele valamely agglomerációba (népsűrűség, ingázók száma, stb.); A vidéki területek az ország területének 77%-át képezik, a lakosság 27%-a él itt, és a munkahelyek 20%-a található a vidéki területeken;

4 Vidéki terület típusok Svájcban Periurbánus vidéki területek MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Jellemzői: városközelség; jó tömegközlekedési viszonyok, stb ben 1322 önkormányzatot foglalnak magukban, ahol ember él. Ezeken a területeken munkahely található. Alpesi turisztikai központok A hegyvidéki területeken találhatóak, és legalább vendégéjszakás forgalommal rendelkeznek. A turisztikai centrumokat 22 település, lakossal és mintegy munkahellyel képezi. Periférikus vidéki területek Alacsony lélekszámú, illetve gyéren lakott települések, A periférikus vidéki területeken 292 település található, ahol lakos él. a Munkahelyek száma

5

6 A vidéki területek lehatárolása Magyarországon Országos Területfejlesztési Koncepció (2004): 1. Urbanizált kistérségek: Bennük a vidékies tér néhány, urbanizációval még nem érintett zárványszerű vagy a környező vidékies kistérségekkel szomszédos településre korlátozódik. 2. Urbanizált területekkel rendelkező vidékies kistérségek: E kistérségek fejlesztési stratégiáiban jelen van a vidékfejlesztés. 3. Jellemzően vidékies kistérségek: A vidékfejlesztés itt a kistérség egészére irányulhat, mint a kistérségi fejlesztési stratégiák meghatározó eleme

7 Vidéki területek a közösségi jog szerint Magyarországon MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete 100 fő/km 2 népsűrűség, és 5000 fő alatti település, vagy 120 fő/km 2 népsűrűség, és fő alatti település; Az ország településeinek 95%-át, területének 87%-át és a népesség 45%-át fedik le. A vidék fejlődését két közösségi forrásokon alapuló program szolgálhatta volna között (ÚMFT-ÚSZT Strukturális Alapok, ÚMVP-DIT Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) Az ÚMFT-ÚSZT forrásainak (~8000 MFT) 96% az 1500 lakos feletti településekre került, ÚMVP-ÚSZT (~1300 MFT) pedig 1500 fő felett 52%-ban, fő közötti települések esetén 31%-ban, az 500 fő alatti települések esetén 17%-ban részesedtek a forrásokból 2010-es adatok szerint. (Nem agrárágazat MFT.)

8 A vidéki területek jellemzői Svájcbana évi adatok alapján a vidéki területeken hozzávetőleg 1,97 millió ember él, ami a lakosság 27%-át jelenti összesen 430 község vesztette el a területét azáltal, hogy városi térséggé vált. A vidéki területek aránya így csökkent 89%-ról 77%- ra. A városi területeken élők aránya a 61%-ról 74%-ra növekedett

9 A vidéki területek jellemzői MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Lakosságszám növekedés a periurbánusterületeken a növekedés között 8%, a turisztikai centrumokban 4%, addig a periférikus vidéki területeké mindössze 2% volt. Elöregedés: A 60 év felettiek aránya legdinamikusabban a periférikus vidéki területeken növekszik, ezt követik a városi területek, míg a periurbánus területek esetén csökkenés figyelhető meg. Munkanélküliség: 2010-ben a városi térségekben 4,1%-os volt a munkanélküliségi ráta, míg a periférikus vidéki területeken csupán 2,1% (az összes területi egység közül a legalacsonyabb százalék)

10 Magyarországon számos vonatkozásban azonos irányú folyamatok jellemzik a vidéket (elöregedés, munkahelyek számának csökkenése, elvándorlás), de ezzel párhuzamosan a problémákat a városok nem képesek megoldani. Alapvető eltérés: a Svájcban a lakosságszám minden területen növekszik, hazánkban a vidéken csökken leginkább, a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta Svájcban a periférikus területeken érzékelhető, nálunk általában ott a legmagasabb

11 A vidékfejlesztés lehetséges megközelítési módjai, megoldásai MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Svájc Minden egyes szint együttműködése, illetve az együttműködés szintek közötti erősítése (szövetség, kanton régió település és további nem közigazgatási szereplők is); Integrált vidékfejlesztési politika; Alulról felfelé történő építkezés (Svájc alkotmányos berendezkedése predesztinálja a szubszidiaritás elvének érvényesülését); Koherens területi tervezés (területfejlesztés, területrendezés viszonya); A vidéki területek önkormányzatai közötti feladatmegosztás (szolgáltatásokhoz való hozzáférés, elérhetőség fontossága);

12 Magyarország számára biztosított lehetőségek, valamint a gyakorlat A múlt és a jelen: az ágazati (agrár) fejlesztéseken túl a vidékfejlesztési célok jelentős részét LEADER megközelítés szerint kellett volna megvalósítani (alulról felfelé történő építkezés, a civil a vállalkozói, és a közszféra együttműködése, a területi elv, innováció, stb.). Jelenleg a megyei szint alatt a LEADER-en kívül nincs más intézményesített szereplő, de a megyei szint kompetenciái, kapacitásai sem elégségesek. A mechanikusan szétválasztott területfejlesztési intézményrendszer 2012-ig tudomást sem vett a vidékfejlesztésről és a LEADER-ről

13 Az integrált területi programokra kínált eszközök (közösségi szabályozás) Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD), integrált fejlesztési beruházás (ITI) Mindkét eszköz a place based és a multifund szemléleten alapul. CLLD, vagy LEADER? A LEADER kötelező (5% az EMVA-ból), a CLLD opcionális, az ERFA programjaihoz kötődik. LEADER-EMVA esetén a társfinanszírozás maximuma 90%, CLLD- ERFA esetén ez 95% lehet (85% GDP átlag alatti területeken). A LEADER országos lefedettségű és hagyományokra épülhet. De a politika körében nem egyértelmű a támogatottsága. CLLD esetén az irányítás és az intézményrendszer inkább kapcsolódik a Strukturális Alapok menedzsmentjéhez, így a vidékfejlesztésből az amúgy is domináns agrárfejlesztés maradhat meg.

14 Záró gondolatok MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Azonos, vagy hasonló problémákra a válaszok eltérő alapokon nyugodhatnak: előtérbe helyezhetik a szubszidiaritást, a területi szintek szerepét, vagy épp a centralizációt és az autokratizmust. Kérdés, hogy a közötti időszakban a felkínált terület-és vidékfejlesztési eszközökkel Magyarország képes-e élni? Vajon látjuk merre megy Európa?

15 Köszönöm a figyelmet!