Az EU költségvetésérıl

Átírás

1 Az EU költségvetésérıl

2 Az EU mint gazdasági unió négy szabadság elve (áruk szabad áramlása, szolgáltatások szabad áramlása, tıke szabad áramlása, személyek szabad áramlása) a kereskedem fizikai korlátainak megszőnése a kereskedelem technikai korlátainak megszőnése a fiskális akadályok leépítése közösségi szintő politikák a gazdaságpolitikák egységesítése és harmonizálása

3 Az EU pénzügyi integrációja Európai Monetáris Rendszer EMS 1979-tıl (1999-tıl módosított szabályokkal) Magyarország helyzete 2004-tıl fı cél a Gazdasági és Monetáris Unióban való részvétel, feltételek: négy szabadság maradéktalan megvalósulása konvergencia-kritériumok teljesítése jogszabályi háttér

4 Konvergencia kritériumok Az infláció rátája nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkezı tagállam inflációs rátájának átlagánál Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; A bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át Az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam Mechanizmusba (ERM). A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkezı tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába.

5 Az EU költségvetési bevételei 80 Vámbevételek Agrárbevételek VAT GNP forrás

6 Az EU kiadásainak megoszlása ben Monetáris tartalék 1,03 % Közös Agrárpolitika 45,23 % Közösségi szervek igazgatása 4,62 % Külsı akciók 6,76 % Közös politikák 6,26 % Strukturális alapok 36,10 %

7 EU 2009 Fejezet Kötelezettségváll. Kifizetés Eltérés a hoz képest 1a Növekedés és foglalkoztatás: versenykép. 1b Növekedés és foglalkoztatás: kohézió 2 Természeti erıforrások (pl. környezet, vidékfejlesztés) a Szabadság, biztonság, igazságosság b Polgárság Az EU mint globális szereplı Adminisztratív kiadás Kompenzáció Bulgáriának és Romániának

8 Az EU költségvetésének reformjai Legtöbbet vitatott kérdések: mezıgazdaság struktúrapolitika többletköltségek elosztása

9 EU költségvetése években folyó áron, milliárd ECU 1.ábra Egyéb Kutatás Külsı akciók Adminisztráció Strukturális alapok CAP Forrás:Eustat

10 II. idıszak (két költségvetési ciklus ) Állandósul a túltermelés A mezıgazdaság nemzetgazdasági szerepének relatív mérséklıdése A társadalom egyes rétegeinek elszakadása a mezıgazdasági érdekszférától Nemzeti érdekkülönbségek kiélezıdése

11 EU költségvetése között Milliárd euró 3. ábra 110 Csatlakozás elötti 100 or.tám. 90 Tartalék 80 Adminisztráció Külsı akciók 50 Belsı politika CAP Struktúrális politika Forrás: Eu Bizottság

12 Az EU költségvetésének struktúrája a közötti idıszakban 5. ábra Strukturális és kohéziós alapok Elıcsatlakozási támogatások 3,3% 32,5% M ezıgazdaság 47,0% Adminisztratív költségek 5,1% Külsı kiadások 4,9% Belsı kiadások 6,7% Tartalékok 0,5% Forrás: Eustat

13

14

15 Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéshez (millió euró) Tradicionális saját források ÁFAalapú befizetések Bruttó nemzeti jövedelmek GNI alapú befizetés ÖSSZES BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Forrás: Külügyminisztérium

16 Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéshez (millió euró) Tradicionális saját források ÁFAalapú befizetések Bruttó nemzeti jövedelmek GNI alapú befizetés ÖSSZES BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Összes kifizetési elıirányzat Forrás: Külügyminisztérium

17 Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéshez (millió euró) Tradicionális saját források ÁFAalapú befizetések Bruttó nemzeti jövedelmek GNI alapú befizetés ÖSSZES BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Összes kifizetési elıirányzat NETTÓ PÉNZÜGYI ELİIRÁNYZAT Forrás: Külügyminisztérium

18 Az EU tagországok uniós költségvetési egyenlege 2000-ben Millió euró E GR P IRL L B A S F NL UK I FIN DK D Forrás: Eustat

19

20

21

22 Az EU agrárköltségvetése alapján számított befizetési- támogatási egyenleg tagországonként 2000-ben Millió euró A P FIN DK ábra IRL 1187 GR 1984 F 2332 E I 64- L 407- S B NL UK D Forrás: Eustat

23

24 1. Következtetés Döntıen a mezıgazdasági termelés volumene után elnyerhetı támogatások ellenzıinek törekvése érezteti hatását.

25 Milyen összefüggés található az egyes országok termelési szerkezete és az elnyert agrártámogatások bruttó összege között?

26 A növényi és állati termékek termelése az EU-ban az ezredfordulón Mezıgazdaság bruttó termelési értéke: 220 milliárd euró Növénytermesztés: 108 milliárd euró Állattenyésztés: 112 milliárd euró

27 EU Költségvetés Az EU pénzügyi keretterve (milliárd euró, évi árakon) Fenntartható fejlıdés 59,7 62,8 65,8 68,2 70,7 73,7 76,8 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért 1b. Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért 2. Természeti erıforrások megtartása és kezelése 12,1 14,4 16,7 19,0 21,3 23,5 25,8 47,6 48,4 49,1 49,3 49,4 50,2 51,0 57,2 57,9 58,1 58,0 57,9 57,8 57,8 ebbıl: agrárkifizetések ( EMVA) 43,5 43,7 43,4 43,0 42,7 42,5 42,3 3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és jog 1,6 2,0 2,3 2,6 3,0 3,3 3,6 4. EU mint globális partner 11,4 12,2 12,9 13,7 14,5 15,1 15,7 Forrás: Európai Bizottság, Building our common Future. Policy challenges and Budgetary means of the Enlarged Union , Brussels, 10/02/2004, COM(2004)101, p. 29.

28 2. A természeti erıforrásokkal való gazdálkodás A közös mezıgazdasági politika júniusában elhatározott reformjának végrehajtása, beleértve a vidékfejlesztést és a halászatot is. A fenntartható környezet érdekében tett kötelezettségvállalások és új feladatok megvalósítása. 3. Az unió a polgárai szolgálatában - Szabadság, biztonság és igazságosság térsége: bel- és igazságügyek, különös tekintettel a közös bevándorlási és menedékjog politikára, valamint a külsı határvédelemre. - Polgárközeliség és közérdekő szolgáltatások - Az európai kultúra és sokszínőség megırzése 4. Az unió, mint globális partner. Külkapcsolatok, új szomszédsági politika, segélyezés, kereskedelem, elıcsatlakozási támogatás. 5. Adminisztratív kiadások. (a fenti fejezetekhez nem kapcsolódó egyéb kiadások, pl. az Európai Iskolák fenntartása.)

29 EU Költségvetés Az EU pénzügyi keretterve (milliárd euró, évi árakon) Fenntartható fejlıdés 59,7 62,8 65,8 68,2 70,7 73,7 76,8 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért 12,1 14,4 16,7 19,0 21,3 23,5 25,8 1b. Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért 47,6 48,4 49,1 49,3 49,4 50,2 51,0 2. Természeti erıforrások megtartása és kezelése 57,2 57,9 58,1 58,0 57,9 57,8 57,8 ebbıl: agrárkifizetések ( EMVA) 43,5 43,7 43,4 43,0 42,7 42,5 42,3 3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és jog 1,6 2,0 2,3 2,6 3,0 3,3 3,6 4. EU mint globális partner 11,4 12,2 12,9 13,7 14,5 15,1 15,7 5. Adminisztráció 3,7 3,8 4,0 4,1 4,2 4,4 4,5 Összes kötelezettségvállalás ( ) 133,6 138,7 143,1 146,7 150,2 154,3 158,5 Összes kifizetés 124,6 136,5 127,7 126,0 132,4 138,4 143,1 Kifizetések a GNI százalékában 1,15% 1,23% 1,12% 1,08% 1,11% 1,14% 1,15% Különbség 0,09% 0,01% 0,12% 0,16% 0,13% 0,10% 0,09% Kifizetési plafon a GNI százalékában 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% Forrás: Európai Bizottság, Building our common Future. Policy challenges and Budgetary means of the Enlarged Union , Brussels, 10/02/2004, COM(2004)101, p. 29.

30 Fejlesztéspolitikai keretek Magyarország számára mrd Ft Kohéziós támogatások: Phare, ISPA, SAPARD, Strukturális és Kohéziós Alap Naponta 2,2 mrd Ft

31 NUTS rendszer Nomenclature Union Teritoriel Statistic EU hivatalos statisztikai rendszere NUTS 1: EU régiók NUTS 2: középszintő régiók NUTS 3: körzetek NUTS 4: kis térségek NUTS 5: általában városok

32 Kohéziós politika Strukturális Alapok Kohéziós Alap ERDF ESF EAGGF-G FIFG Környezetvédelem, közlekedési infrastruktúra Termelı beruházások Gazdasági infrastruktúra Foglalkoztatás Emberi erıforrások Vidékfejlesztés Diverzifikáció Halászat, halfeldolgozás

33 Strukturális Alapok ( ) Strukturális Alapok összetevıi ( /2006/EK rendelet szerint) az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), European Regional Development Fund (ERDF) Európai Szociális Alap (ESZA), European Social Fund (ESF) és a programozás szempontjából abba beépítendı Kohéziós Alap, Cohesion Fund (részleteirıl a 1084/2006/EK rendelet intézkedik) A jogosult régiók számára rendelkezésre álló források nagyságát összetett algoritmus (és egyedi, nevesített kivételek) alapján határozzák meg. Tagállamokon belüli szétosztása a Bizottság által jóváhagyott Nemzeti Fejlesztési Tervek szerint történik.

34 EU-s jogszabályi háttér 1083/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl 1080/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl l 1081/2006/EK az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl; 1084/2006/EK: a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl; Tanácsi rendelet az Európai Területi Együttmőködési Csoportosulásról: 1082/2006/EK az európai területi együttmőködési csoportosulásról

35 Strukturális alapok 1. Európai Szociális Alap 1958 óta mőködik 1993 óta szakosodott szakképzés, tovább- és átképzés foglalkoztatási segélyek munkaerıpiac megszilárdítása, a versenyképesség növelésével a (hosszantartó) munkanélküliség csökkentése

36 Strukturális alapok 2. Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap, ma: EMGA és EMVA 1964 óta mőködik, feladata a vidékfejlesztés a hegyvidéki és nehéz helyzető mezıgazdasági területek fennmaradása segíti a fiatal gazdálkodók elindulását és a termelıi szervezetek létrehozását agrár tevékenységek rekonverzióját vidéki infrastruktúra fejlesztését falusi turizmus fejlesztését

37 Strukturális alapok 3. Európai Regionális Fejlesztési Alap 1975 óta mőködik a gazdasági és társadalmi különbségek kiegyenlítése érdekében termelı beruházásokat infrastruktúrafejlesztést és környezetvédelmet támogat a kis és középvállalatok támogatása is feladata

38 Strukturális alapok 4. Pénzügyi Eszköz a Halászat Fejlesztésére (EHA, HOPE) 1993 óta mőködik halászati szektor támogatását célozza a kitermelés összehangolását a Közösség halászflottájának leépítésébıl adódó kedvezıtlen hatásokat csökkenti