Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Átírás

1 Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet KGST + EK párbeszéd eredménytelen bizalmas magyar kezdeményezések kétoldalú megállapodásra 1986 EP határozat átfogó kereskedelmi megállapodás 1987 Jaques Delors és Kádár János találkozása 1988 magyar-ek kereskedelmi és gazdasági együttmőködés 1989 hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvétele eredmények: diszkrimináció megszőnése jogok helyreállítása legnagyobb kedvezmény elve 1

2 1989 rendszerváltás Magyarországon folyamat felgyorsul 1989 PHARE-program beindítása 1990 dublini csúcs: társult tagság felajánlása 1991 CEFTA (Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, majd késıbb Románia és Bulgária) december 16. Társulási Szerzıdés aláírása február 1. Társulási Szerzıdés hatályba lépése kelet-közép-európai országokkal kötött társulási szerzıdések = Európai Megállapodás március 31. csatlakozási kérelem 1995 ET dönt a tárgyalások megkezdésérıl 1996 ország-vélemények (avis) a koppenhágai kritériumok alapján Amszterdami Szerzıdés: megkezdıdnek a csatlakozási tárgyalások március 31. elkezdıdnek a csatlakozási tárgyalások 30 fejezet tárgyalók: Martonyi János (külügyminiszter) + Juhász Endre (fıtárgyaló) Berlin elfogadják az EU os költségvetését források a bıvítésre december Koppenhága befejezıdnek a tárgyalások 2

3 2002. április 12. népszavazás hazánk Európai Uniós csatlakozásáról igen: 83,76 % országgyőlés ratifikálja a népszavazás eredményét április 16. Athén Medgyessy Péter (miniszterelnök) és Kovács László (külügyminiszter) aláírják a csatlakozási szerzıdést a 15 régi tagállam ratifikálja a 10 új ország csatlakozását május 1. Magyarország az EU teljes jogú tagjává válik december 21. hazánk csatlakozik a schengeni övezethez Az uniós tagság elınyei biztonsági szempont katonai segítség demokratikus berendezkedés elleni támadás esetén segítség gazdasági szempont egységes európai piac gyorsabban fejlıdhet a gazdaság nıhet a termelékenység gyorsulhat a mőszaki fejlıdés kohézió PHARE PHARE = Poland and Hungary Assistance with Restructuring the Economy = Lengyelország és Magyarország Segítségnyújtás a Gazdasági Szerkezetátalakításhoz 1990-tıl kezdve nyújtott vissza nem térítendı támogatások pénzügyi és szakmai segítségnyújtás jogharmonizáció szükséges a csatlakozáshoz 3

4 intézményfejlesztés PHARE ikerszakértıi program rövid távú tanácsadás képzések beruházási programok EU közösségi programokban való részvétel területfejlesztés Orpheus-program 2006-ban zárult a PHARE ISPA fı cél: a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra problémáinak kezelése egy-egy projekt összköltsége: min. 5 millió euró Magyarország összesen kb. 90 millió eurót kapott SAPARD 2000-ben indult kettıs cél: segítség nyújtása az uniós jogrend átvételéhez hozzájárulni a fenntartható mezıgazdaság és vidékfejlesztés kialakításához átfogó mezıgazdasági és vidékfejlesztése terv szükséges végrehajtás Magyarország kompetenciája, Európai Bizottság ellenıriz évente kb. 38 millió eurós támogatás (75% EU, 25% nemzeti) 4

5 SAPARD agrárfejlesztési támogatások mezıgazdasági vállalkozások beruházásai a mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztését szolgáló beruházások szakképzés agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése termelıi csoportok felállítása, mőködtetése SAPARD vidékfejlesztési támogatások a vidék védelme és megırzése a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása a tevékenységek diverzifikálását, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése 1. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV a strukturális és a kohéziós alapokból érkezı támogatások igénybevételéhez szükséges kidolgozni fejlesztési célok + eredmények Európai Bizottságnak el kell fogadni Közösségi Támogatás Keretmegállapodás : kb milliárd forint értékő fejlesztés 5

6 1. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV hosszú távú cél: az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez való felzárkózás 4 sajátságos cél: gazdasági versenyképesség erısítése emberi erıforrások fejlesztése környezet és alap-infrastruktúra minıségének javítása kiegyensúlyozottabb területi fejlıdés elısegítése 1. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 5 operatív program: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Regionális Fejlesztési Operatív Program 2. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ig terjedı idıszakra vonatkozik 7 év alatt több mint 6000 milliárd forint fejlesztési forrás átfogó, komplex programok fı célok: foglalkoztatás bıvítése tartós növekedés elıkészítése 6

7 2. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV prioritások: gazdaságfejlesztés közlekedésfejlesztés társadalmi megújulás környezeti és energetikai fejlesztés területfejlesztés államreform az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja Köszönöm a figyelmet! 7