A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

Átírás

1 A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

2 Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA ( ) Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Fıbb fejlesztéspolitikai irányok ra 7 tematikus, kiemelt, v. zászlóshajó kezdeményezés ERİFORRÁS-HATÉKONY EURÓPA kiemelt kezdeményezés ( ) Uniós környezetpolitikai célkitőzések leképezése Cél: a növekedés és az erıforrás-felhasználás szétválasztása EU BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG STRATÉGIA 2020 ( ) Az Erıforrás-hatékony Európa kezdeményezésben rögzített feladat Konkrét tagállami feladatok 2020-ig: pl. Natura 2000! HU PRES.

3 EU Biológiai Sokféleség Stratégia (célok 2020-ra) 1. Cél: az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása 2. Cél: ökoszisztémák és szolgáltatásaik fenntartása, a leromlott ökoszisztémák helyreállítása és a zöld infrastruktúra kialakítása révén 3. Cél: a mezıgazdasági és az erdészet biológiai sokféleség megırzésben játszott szerepének növelése 4. Cél: a halászati erıforrások fenntartható hasznosításának biztosítása 5. Cél: az idegenhonos özönfajok elleni küzdelem fokozása 6. Cél: az EU fokozott hozzájárulása a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelızéséhez 3

4 A hazai Natura 2000 hálózat Jelölı értékek: 46 élıhelytípus (218-ból); 105 állatfaj (302-bıl); 36 növényfaj (573-ból) A hálózat teljes kiterjedése ,7 hektár, az ország területének 21,39%-a 525 db Natura 2000 terület: 56 különleges madárvédelmi terület, 479 különleges természetmegırzési terület Magyarország: Lezárult a hazai hálózat kijelölése ( ) új területet már nem kell kijelölni! 4

5 A hazai Natura 2000 hálózat 5

6 Az élıhelyvédelmi irányelv hatálya alá tartozó fajok és élıhelyek természetvédelmi helyzete (2007) 6

7 Biológiai Sokféleség Stratégia (1. cél: Natura 2000) Az uniós természetvédelmi irányelvek teljes körő végrehajtása, a fajok és élıhelyek természetvédelmi helyzetének javítása, azaz kedvezı természetvédelmi helyzetbe kerül, vagy javul: Az élıhelyek 34%-a (a jelenlegi helyzet: 17% EU szinten, 11% országosan) A fajok 26%-a (a jelenlegi helyzet: 17% EU szinten, 25% országosan) A madárfajok 80%-a (a jelenlegi helyzet: 52%-a EU szinten, az országos adat 2013-ban kerül meghatározásra) Feladatok: A megırzést szolgáló intézkedések kidolgozása és megvalósítása Természetvédelmi szempontok jobb érvényesítése a föld- és vízhasználati politikákban Megfelelı finanszírozás biztosítása 7

8 EU Biológiai Sokféleség Stratégia (célok 2020-ra) 1. Cél: az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása 2. Cél: ökoszisztémák és szolgáltatásaik fenntartása, a leromlott ökoszisztémák helyreállítása és a zöld infrastruktúra (ZI) kialakítása révén 3. Cél: a mezıgazdasági és az erdészet biológiai sokféleség megırzésben játszott szerepének növelése 4. Cél: a halászati erıforrások fenntartható hasznosításának biztosítása 5. Cél: az idegenhonos özönfajok elleni küzdelem fokozása 6. Cél: az EU fokozott hozzájárulása a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelızéséhez 8

9 Biológiai Sokféleség Stratégia (2. cél: Ökoszisztémaszolgálttaások/zöld infrastruktúra 2020-ig az ökoszisztémákat és szolgáltatásaikat fenntartják és helyreállítják a zöld infrastruktúra kialakítása és a degradált ökoszisztémák legalább 15%-ának rekonstrukciója révén Ez a cél magába foglalja a Biodiverzitás Védelmérıl szóló Egyezmény Nagojában kitőzött globális céljai közül a degradált ökoszisztémák 15%-ának helyreállítására vonatkozó célt is, de az elsısorban az éghajlat-változás mérséklésére és az adaptációra összpontosít 9

10 Biológiai Sokféleség Stratégia (2. cél: Ökoszisztémaszolg./zöld infrastruktúra A tagállamok a Bizottság segítségével 2014-ig feltérképezik és értékelik a területükön található ökoszisztémák és szolgáltatásaik állapotát, felmérik szolgáltatások gazdasági értékét, és 2020-ig elımozdítják ezen értékeknek az uniós és nemzeti szintő számviteli és jelentéstételi rendszerekbe történı beépítését. A tagállamok a Bizottság segítségével 2014-ig stratégiai keretet határoznak meg az ökoszisztémák szubnacionális, nemzeti és uniós szintő helyreállításával (minimum 15%) kapcsolatos prioritások megállapításához. A Bizottság 2012-ig a zöld infrastruktúrára vonatkozó stratégiát dolgoz ki a zöld infrastruktúrára irányuló elızetes beruházások ösztönzése az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása az uniós finanszírozási források célzottabb felhasználása köz- és magánszféra közötti partnerségek 10

11 A 15%-os rekonstrukcióval kapcsolatos tisztázatlan kérdések Ökoszisztéma (minek a 15%-a?) M számít degradáltnak? Mi minısül helyreállításnak?) A 15%-ot hogyan osztjuk el a tagállamok között? Minden tagállamban/biogeográfiai régióban az ökoszisztémák 15%-a (összesen vagy típusonként 15%)? Minden tagállam a degradált ökoszisztémák arányában vesz részt (akár ökoszisztéma-típusonként számítva)? Mi legyen a viszonyítási év/idıszak? a idıszak, a 2010-ig szóló EU biológiai sokféleség stratégia lezárásaként született helyzetértékelés a 2007-es 17. cikk szerinti jelentés 11

12 A közeljövıben a tagállamok által elvégzendı feladatok 2014-ig az ökoszisztémák és szolgáltatásaik országos feltérképezése a Bizottság tervezett útmutatója alapján 2014-ig stratégiai keret kidolgozása az ökoszisztémák országos (és azon belül regionális) szintő helyreállítására A stratégiai keret közvetlenül befolyásolja majd a természetvédelmi célokra fordítható európai uniós fejlesztési források tagállami felhasználását! A zöld infrastruktúra koncepciójának bevezetésével a fejlesztési támogatások felhasználhatósági köre bıvül, ami a hazai természetvédelemnek is hasznos, hiszen a támogatások lehetséges célterületeit jelentısen kiszélesíti! 12

13 Finanszírozási lehetıségek ban 6 alap: ERFA, KA, ESZA, EMVA, ETHA, LIFE ( integrált megközelítés, igazodni kell az alapok céljaihoz!) Fontosabb változások: Országosan kevesebb ERFA forrás (kb. -20%), és kb. ugyanannyi EMVA mint között Tematikus koncentráció több kötöttség, fıleg a Közép-Magyarországi Régióban Természetvédelmi fejlesztések finanszírozhatók a kohéziós alapból is Új témák: ökoszisztéma szolgáltatások, zöld infrastruktúra, klímaváltozás Szisztematikusabb tervezés Közös Stratégiai Keret minden megosztott kezeléső alapra, Natura 2000 finanszírozásra priorizált intézkedési terv Uniós szintő célok, feladatok: új EU Biológiai Sokféleség Stratégia ig 13

14 Hazai tervezés Kormányhatározat a EU költségvetési idıszakra való felkészülésrıl [1449/2012. (X.16.)] OP-struktúra: lesz környezet és energia OP (további 6 OP mellett); Intézményi háttér: NGM felel a partnerségi megállapodásért (NFT), az NFM felel az OP-k kidolgozásáért és a bizottsági egyeztetésekért; Határidık: partnerségi megállapodás és operatív programok január 31-ig, nagyprojektek azonosítása november 30-ig. VM utasítás a vidékfejlesztési program és a halászati operatív programról (11/B/2012. (V.2.) Intézményrendszer: PIB OIB Projektiroda (NAKVI) munkacsoportok; Mérföldkövek: pl június 15-ig elkészülnek a programok (a társadalmi vitára szánt változat már március 31-ig) 14

15 Hazai tervezés Elsı lépések az OP-k megalapozása felé: Támogatási területek és beavatkozások azonosítása, stratégiai alapok meghatározása Bizottsági egyeztetés (november 8-9) a hazai elképzelésekrıl EB- ajánlások Magyarország részére (természetvédelem): Natura 2000 területek helyreállítása és megırzése hangsúlyosan: alföldi gyepek (puszta) és pannon erdık, zöld infrastruktúra; Fenntartási tervek készítése; Kapacitásfejlesztés az érintett hatóságoknál, Gazdálkodók, befektetık és más érintettek célzott tájékoztatása; Vizes élıhelyek védelme (elsısorban ETHA-ból); 15