FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

Átírás

1 FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Szilágyi Katalin Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

2 9. hét Nemzetközi kereskedelem Szilágyi Katalin Főbb vizsgálandó kérdések: Mit mondhatunk el a nemzetközi kereskedelemről általánosságban? A megfigyelt minták milyen elméletekkel magyarázhatók? Két ország közötti (szabad) kereskedelem előnyös-e országos szinten? Főbb források Debraj Ray: Development Economics, Princeton University Press (Ch.16-17) P. R. Krugman M. Obstfeld: Nemzetközi gazdaságtan, Panem (I. rész) 2

3 Nemzetközi kereskedelmi helyzetkép A II. világháború után: gazdasági növekedés Bretton Woods: GATT, protekcionizmus lebontása világszinten növekvő export 60 68: +7,3% évente 68 73: +9,7% évente olajválság 73 81: +3,3% évente 80 85: +2,3% évente 85 90: +4,5% évente Fejlődő országok: szintén növekvő export Az olajválság jobban érinti őket Utána a fejletteket meghaladó mértékű növ. Ázsia: bárkinél nagyobb mértékű ~10% 4 Tigris : ~13% Latin Amerika: eladósodás utáni expanzió a nemzetközi adósságok törlesztéséhez Afrika: rosszabb teljesítmény 3

4 Mégis: fejlett országok részesedése nő a világkereskedelemben!!! % % 1980 óta csökkenő nyersanyagárak A fejlődők jellemzően nyersanyagexportőrök De az ő exportszerkezetük is változott: fejlődők részesedése a feldolgozott exportból nőtt bár a 90-es évek elején még mindig csak ~ 20% 4

5 5

6 Az export alapján mondhatnánk: a komparatív előnyök elvén szerveződik a nemzetközi kereskedelem DE: az importszerkezetek nem adják ezt vissza! Fejlett országok elsősorban (~75%!) egymás között kereskednek feldolgozott termékeket és relatíve növekvő mértékben A kereskedelmet inkább a kereslet magyarázhatja 6

7 Komparatív előnyök Ricardo Illusztráció: 2 ország: N, S 1 termelési tényező: L munka 2 termék: számítógép, rizs ország munka / 1 számítógép munka / 1 rizs számítógép / rizs össz. munka N /3 600 S

8 Autarkia vs. nyitottság? nyitottság esetén bővülő termelési lehetőségek az abszolút előnyöktől függetlenül az 1 db term. tényező árán (munkabér) keresztül érvényesülő hatás) A (szabad) kereskedelem mindkét országnak jó! FONTOS: 1 db tényező van, így nincs országon belüli elosztási hatás Komparatív előnyök forrásai 1. Tényezőellátottság: egy fejlődő ország relatíve jobban ellátott lehet munkával, természeti erőforrásokkal, mint tőkével: Heckscher Ohlin modell 2. Technológia: minek a termelésében van egy fejlődő ország relatíve kisebb technológiai hátrányban? 3. Preferenciák: egy fejlődő országban mások lehetnek a keresleti függvények Egy főre jutó jövedelem, fogyasztási szokások, éghajlat, társadalmi környezet pl. háborús övezet nem az emberek különböznek! 4. Méretgazdaságosság Komparatív előnyök - Heckscher-Ohlin Illusztráció: 2 ország: N, S 8

9 2 termelési tényező: L munka, K tőke N relatíve jobban ellátott tőkével 2 termék: számítógép, rizs a számítógép relatíve tőkeintenzív termék 9

10 Nemzetközi kereskedelem: A fejlődő országok jobban ellátottak munkával, természeti erőforrásokkal és ezekben intenzív termékeket exportálnak A fejlett országok pedig ezeket importálják TEHÁT: A kereskedelem fejlődő és fejlett országok között folyik, tényező-kereskedelem 1. teszt Leontief-paradoxon (USA, 1953) tőkeintenzívebb USA-import magyarázat? USA 1962 Import Export 1 millió dollárra jutó tőke 1 millió dollárra jutó munkaerő 2,13 mill $ 1,88 mill. $ 119 fő 131 fő humántőke munkások termelékenysége Tőke/munkaerő arány 17,9 ezer $ 14,3 ezer $ 2. teszt Bowen Leamer Sveikauskas A munkaerő átlagos képzési ideje 9,9 év 10,1 év Kutatók/mérnökök 0,0189 0,0255 Elv: Heckscher Ohlin szerint az országok kvázi termelési tényezőkkel kereskednek. Egy országnak abból kellene nettó importálnia, amelyik tényezőből kisebb a részesedése, mint a világ összes jövedelméből. De ez nem jól jósolja meg, hogy nettó import, vagy export adódik-e egyes országokban. 3. teszt 10

11 Trefler Elv: a Heckscher Ohlin-modell nemcsak a kereskedelem irányát, hanem volumenét is megmondja. De kevesebb a tényezőkereskedelem, mint kéne lennie, főleg ami a munkaerőt illeti Ok: technológiai hatékonyság-különbség Komparatív előnyök, preferenciák A Hecksher Ohlin-modell alapján elsősorban fejlettek és fejlődők kereskednek Ezt a hatást az eltérő preferenciák csökkenthetik (H O) fejlődő országoknál élelmiszertermelésben van komparatív előny tehát az relatíve olcsóbb vs. (pref.) a fogyasztói kosaraiban relatíve nagyobb rész az élelmiszer emiatt relatíve drágább lesz + fejlett országokban igény a változatosságra magyarázat a hasonló országok közti kereskedelemre Komparatív előnyök méretgazdaságosság Tegyünk fel két nagyon hasonló országot, tegyük fel, hogy egyes termékek átlagköltsége volumenben csökkenő, emiatt megéri az egyes országoknak specializálódni a különböző termékekre, majd kereskedni egymással, 11

12 így kihasználva a méretgazdaságosságot. (Vállalati vagy ipari méretgazdaságosság? -> versenyző, vagy monopol iparági szerk.!) Kiegészítés Brander (1981): további magyarázat hasonló országok közötti kereskedelemre egy iparágon belül: tfh. két országon belül két monopolista nyitottság esetén a két monopolista a másik országában próbálhatja a kereslet egy részét megszerezni magának Összegzés A tárgyalt elméletek alapján a szabadkereskedelem mindenkinek jó, DE mégis vannak korlátozások, önmagában nem látszik, hogy segítené a felzárkózást, az országokon belüli jóléti hatások ez alapján nem egyértelműek. Vizsgáljuk meg a kereskedelempolitikák hatásait részletesebben! 12