MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Átírás

1 MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre június

2 9. hét Mezőgazdasági cserearányok Fertő Imre Irodalom Elmélet: Tomek, W. G. Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 10. fejezet Colman, D. (2009): Agriculture s Terms of Trade: Issues and Implications. Presidential Address prepared for presentation at the 27 th Conference of the International Association of Agricultural Economists, Beijing, China, August 17, Alkalmazás: Zanias, G. P. (1998). Inflation, Agricultural Prices and Economic Convergence in Greece. European Review of Agricultural Economics, 25, Mezőgazdasági cserearányok A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők Az árak általános szintje változásának mérése A mezőgazdasági cserearányok agrárolló 2

3 Definíció Mérés Tények A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők Eddig az árváltozásokat termékszinten vizsgáltuk De a termékszintű, sokszor különböző viselkedést mutató árváltozások általános szintre aggregálása is érdekes A mezőgazdasági árak általános szintjének gazdasági és politikai következményei vannak A farmerek gazdálkodásának sikere függ a relatív áraktól A fiskális, monetáris és kereskedelempolitika is befolyásolhatja a relatív árakat A mezőgazdasági árak szintjét az aggregált kereslet és kínálat alakulása határozza meg Kereskedelmi szintű kereslet P=D -1 (Q,Y) P: az élelmiszerek fogyasztói ára Q: aggregált élelmiszerfogyasztás Y: keresletre ható egyéb változók, pl. jövedelem, lakosság száma, más jószágok, szolgáltatások árai Farm szintű származtatott kereslet 3

4 P A =D -1 (A, P, P B ) A: aggregált farm output P A : mezőgazdasági árindex P B : mezőgazdasági inputok árindexe P: az élelmiszerek fogyasztói ára Farm-szintű kínálat A=A(P A,t-1, X) X a kínálatra ható tényezők P A,t-1 = az inputok késleltetett ára A három egyenlet segít megérteni, hogy a termelők által kapott árat sok tényező befolyásolja, amelyek részben a mezőgazdaságon belülről részben a gazdasági más szektoraiból, vagy a nemzetközi gazdaságból származnak Az árak általános szintje változásának mérése A fogyasztói árindex a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri Részben módszertani, részben technikai okokból bizonyos vásárlások, pl. ingatlan vagy egyes szolgáltatások (természetbeni juttatások), nem szerepelnek a fogyasztói árindexben 4

5 A fogyasztási kiadások megoszlása Főcsoportok A fogyasztói árindexben A nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindexben Élelmiszerek 23,223 30,316 Szeszes italok, dohányáruk 9,483 6,305 Ruházkodási cikkek 4,403 2,700 Tartós fogyasztási cikkek 6,851 2,843 Háztartási energia 9,903 16,994 Egyéb cikkek, üzemanyagok a) 17,272 16,913 Szolgáltatások 28,865 23,929 Összesen 100, ,000 a) A gyógyszerek és gyógyáruk ebbe a csoportba tartoznak. A fogyasztói árindex bázisai A fogyasztói árindex minden hónapban három bázishoz viszonyítva készül: Az előző év decemberéhez viszonyító index az év során a tárgyhónappal 5

6 bezárólag bekövetkezett árváltozások összességéről ad számot. Inflációs időszakban ez általában hónapról hónapra növekvő mértéket mutat, hiszen a tárgyhavi árnövekedés mindig rárakódik a már addig bekövetkezettekre A közvetlenül előző hónaphoz viszonyító indexben az árszínvonal egy hónap alatt bekövetkezett változása, az infláció tárgyhavi üteme tükröződik Az előző év azonos hónapjához mérő index a 12 hónap alatt bekövetkezett árváltozásokat összegzi, ily módon hosszabb időtávon érzékelteti az áralakulást, illetve az ütem hónapról hónapra növekvő vagy csökkenő, tehát az infláció gyorsuló vagy lassuló voltát 6

7 7

8 Cserearányok A probléma a nemzetközi kereskedelem elméletéből származik Cserearány: Az exportárak és az importárak közötti kapcsolat Exportár- és az importárindexek aránya Ha nő a cserearány, jó az exportáló országnak Ha nagyobb egynél a cserearány az exportáló ország jobban jár Magyarország cserearányai Behozatal Kivitel Cserearány-mutató 8

9 Agrárolló mezőgazdasági cserearányok Agrárolló mezőgazdasági termelői árindex/mezőgazdasági ráfordítások árindexe mezőgazdasági termékek termelői árindexe: a mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait mutatja Ráfordítási árindex: nem csak az ipari, hanem a mezőgazdasági eredetű (pl. vetőmag, takarmány) termékek és szolgáltatások árindexeit is tartalmazza Agrárolló Magyarországon (előző év=100) Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok, és állati termékek Összesen Mezőgazdasági ráfordítási árindex Agrárolló 9

10 Agrárolló Magyarországon (előző őv azonos időszaka=100) összesen mezőgazdasági folyó termelő-felhasználásra beruházásra Agrárolló (termelőiár-index/ráfordítások árindexe) A mezőgazdasági és az ipari árak alakulása egy növekvő gazdaságban 10

11 Nyersanyagtermékek cserearányai Az agrárolló általánosítva Prebish Singer hipotézis: A nyersanyagtermékek relatív árai csökkennek Mivel a nyersanyagtermékek többségét a fejlődő országokban állítják elő, ezért a fejlődő országok cserearányai romlanak Empirikus tanulmányok P-S hipotézisről Emelkedő TOT a fejlődő országokban Csökkenő TOT a fejlődő országokban Nincs statisztikai kapcsolat Forrás: Scandizzo Diakosavas (1987) 11

12 A P-S hipotézis értékelése Az empirikus vizsgálatok részben alátámasztják Miért lehet igaz? Engel-görbe Az ásványi anyagok a technológiai fejlődés miatt helyettesíthetők lettek Miért nem lehet igaz? A technikai haladás a feldolgozóiparban csökkentette az ipari termékek árát, amely inkább a fejlett országokat érintette nem a fejlődőket Az OPEC mesterségesen magasan tartja az olajárakat, amely növeli az olajtermelő országok cserearányait (fejlett és fejlődőt egyaránt) Összefoglalás A mezőgazdasági árak előrejelzése nehéz feladat függetlenül az időtávtól és aggregációs szinttől, mert azok függnek Gazdasági tényezőktől Nem gazdasági tényezőktől mint Kormányzati döntések Időjárás Más előre nem látható események A mezőgazdasági árak ingadozása ezért inkább normának számit, mint kivételnek Ezért az élelmiszerlánc szereplői fenntartják érdeklődésüket olyan stratégiák és közpolitikák iránt, amelyek csökkentik az árkockázatokat vagy kompenzálják a bizonytalan cserearányokat 12