REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Átírás

1 REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP /2/a/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felelős: Békés Gábor július 1

2 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B 6. hét A monopolisztikus verseny és a Dixit Stiglitz-modell Békés Gábor és Rózsás Sarolta 1. Monopolisztikus verseny: bevezetés NEG piacszerkezet Földrajzi közgazdaságtan alapjai Piacszerkezet monopolisztikus verseny (a tökéletes verseny és a monopolium egyes elemetit keveri ) Dixit, A - J. Stiglitz 1977 Monopolistic competition, and the optimum product diversity, AER (top 20) Azért kell, hogy a későbbi modelleket megértsük Tematika: Alapok: elmélet és valóság Modell: kereslet Modell: kínálat Piacszerkezet Piacszerkezet a piaci erő függvényében Tökéletes verseny Oligopol piac (Bertrand / Cournot) Monopolista modell Monopolisztikus verseny a tökéletes verseny és a monopolium egyes elemetit keveri árakat valamelyest monopóliumként határozza meg a vállalat de a verseny közelít a tökéletes verseny modellhez lehetne gazdasági profit (eltűnik ha nagyon sok szereplő lesz) 2

3 Termékek Termékek (variety) Termékdifferenciálás minden cég terméke kicsit eltér a többi cég termékétől Közeli de nem tökéletes helyettesítők Árérzékeny kereslet: áremelés többnyire csökkenő kereslet Sokszinűség szeretete Verseny alapja különbözőség, minőség = design, megbízhatóság, szolgáltatás, marketing, stb A termékdifferenciálás csökkenti az árrugalmasságot Termékdifferenciálás A termékdifferenciálás jellemzői Fizikai különbözőség Kényelem Hangulat Reputáció Hiúság, sznobizmus, Félelmek és vágyak Személyre szabott termékek Vásárlás helye és körülményei Verseny Monopolisztikus verseny a valóságban Ahol sok, de nem nagyok sok szereplő van Innováció termékdifferenciálás Alacsony koncentráció Koncentráció mérhető 3 vagy 4 legnagyobb cég piaci részesedése Hirschmann-Herfindahl index (0-100) : HHI: n i=1 sh 2 /100 USA: kisebb mint 10= versenyzői piac, 18 felett versenyhatósági érdeklődés Megkülönböztethető majdnem teljes versenypiac oiligopol piac monopólium és kompetitív szegély 3

4 2. Dixit-Stiglitz modell: keresleti oldal Keresleti oldal: bevezetés BGM 3.4 fejezet A gazdaságban két szektor van: Mezőgazdaság (F),amely élelmiszert (kenyeret) állít elő és ipar (M) amely (ipari) termékeket állít elő Iparban nagyon sokféle (N) termék van Fogyasztói hasznosság Cobb-Douglas U = F 1 δ M δ, 0 < δ < 1 (1) Legyen a kenyér ára=1 vagyis minden egyéb ebben legyen kifejezve A fogyasztott (ipari) termékek árindexe legyen I. (később definiáljuk) A fogyasztók jövedelme Y, a költségvetési korlátja: Keresleti oldal: Költségvetési korlát Optimális jövedelem elosztás? U = F 1 δ M δ, F + IM = Y L = F 1 δ M δ + κ(y (F + IM)) Első rendű feltételek (FOC): L/ F, L/ M (1 δ)f δ M δ = κ, és δf 1 δ M δ 1 = κi elosztva a két feltételt: IM = δ 1 δ F visszahelyettesítve: Y = F + IM = F + F + IM = Y (2) 1 δ δ F vagyis F = (1 δ)y és IM = δy A fogyasztó jövedelme δ részét költi ipari termékre, és 1 δ megy élelmiszerre Keresleti oldal: Hasznosság Dixit, A - J. Stiglitz 1977 Monopolistic competition, and the optimum product diversity, AER (top 20), A fogyasztók preferenciáinak szemszögéből a termékek szimmetrikusak és bizonyos mértékben helyettesítői egymásnak A hasznosság az egyes termékekből fogyasztott mennyiségek függvénye: A változatosság szeretetének mértéke: ρ Ha ρ 1 akkor a termékek egymás tökéletes helyettesítői és csak az egyes termékekből fogyasztott mennyiség összege számít Ha ρ csökken, egyre erősebb a sokféleségből fakadó hasznosság A sokféleségből fakadóan van egyfajta (pozitív) externália 4

5 Keresleti oldal Iparcikkek piacán a költségvetési korlátot az iparcikkekre fordított jövedelem, δy adja; p i = i-ik iparcikk ára Optimilaizálás az iparcikkek között N i=1 p i c i = δy (3) Egy adott i iparcikk optimális fogyasztási mennyiségét a keresleti függvénye határozza meg, ami ɛ := 1/(1 ρ) esetén: c i = p ɛ i I ɛ 1 δy Keresleti hatások A keresleti görbe tehát c i = p ɛ i I ɛ 1 δy, amelyet meghatároz: (1) az iparcikkekre rendelkezésre álló jövedelem δy (arányos), (2) az adott termék ára p i, (3) a paraméter ɛ, (4) árindex I Mi a kereslet és az ár kapcsolata? Azt tudjuk, hogy I ɛ 1 δy = const Optimalizációból: a kereslet árrugalmassága konstans ( c i / p i )(p 1 /c 1 ) = ɛ Keresleti görbe és epsilon 1. ábra Minél magasabb ɛ annál kisebb áremelés is nagy kereslet változást jelent. Árindex c i = p ɛ i I ɛ 1 δy = ( p i ) ɛ δyi I Egy adott termék iránti kereslet függ az általános árszinttől, vagyis a többi termék átlagárától = helyettesítő termékek vagy másnéven a kereslet függ a relatívártól és a relatív jövedelemtől I (árindex) az egységnyi iparcikk kosárból fakadó hasznosság = fogyasztás alapú árindex I vagyis a hasznosság (+) függ a termékek számától A reál jövedelem: y = YI δ 5

6 Fogalmak Monopolisztikus verseny Termékek közötti helyettesítési határráta CES hasznosság Változatosság szeretete 3. Monopolisztikus verseny II.: kínálat 3.1. Termelési szerkezet Alapok Ipar BGM 3.5 fejezet Kínálati oldal: két szektor Teljes munkaerő kínálata: L Ipar: γl, mezőgazdaság (1 γ)l u.h. 0 < γ < 1 A mezőgazdaság: állandó mérethozadék és versenypiac Minden a kenyérben van kifejezve, aminek az ára egy Termelési függvény: F = (1 γ)l mivel p F = 1, MPL = 1 w F = 1 Ipar: növekvő skálahozadék, nem tökéletes verseny Termékek szimmetrikusak: minden egyes termék ugyanazon technológia minden egyes terméket egy cég gyárt (ha lenne egy versenytárs, amelyik kevesebbet termelne, azt a többet gyártó kinyomná a piacról) Mérethozadék (l i a i-ik termék x i mennyiségéhez szükséges munka) FC: α és a MC: β = Növekvő belső (vagyis terméken belül) mérethozadék l i = α + βx i (4) 6

7 Ipar: Termékek Minden cég egy terméket gyárt monopolista viselkedés. De: Minden cég adottságnak veszi a többi cég árképzését. Vagyis nincs stratégiai játék. Ha i-ik cég árat emel, nem teszi fel, hogy mások is követik. Nem veszik figyelembe a saját árváltozás hatását I-re. Szimmetrikus vállalatok, x kibocsátás, l munkaerő felhasználás és W bér mellett π nyereség π = px Wl = px W(α + βx) (5) Emlékezzünk, hogy a kereslet x-re: x = p ɛ con, ahol con = I ɛ δy Ekkor π = p 1 ɛ con W(α + βp ɛ con) A profitmaximalizáló ár: p = βw/(1 1/ɛ) = βw/ρ (6) Árképzés p = βw/(1 1/ɛ) = βw/ρ (7) konstans marzs (ár határköltség, mark-up), hiszen βw éppen a határköltség ɛ = 5 esetében a marzs 20% Miért van szükség marzs-ra? Mert FC is van, ezt is vissza kell nyerni. Konstans ɛ így konstans marzs (nem függ a termelési volumentől) Nyereség és egyensúlyi termékmennyiség Tegyük fel, hogy a profit szintek pozitívak (van gazdasági profit). Ekkor megéri újabb céget indítani és egy újabb terméket gyártani. Fogyasztók: ha N akkor x i és π i vagyis ha N nagyon nagy, akkor π i = 0 Ebből, illetve a pofitmaximalizáló árból egy vállalat optimális termelési mennyisége x = α(ɛ 1) β (8) Vagyis az egyensúlyi kibocsátás csak külső paraméterektől függ Gazdaság mérete = termékek száma (mert x i fix) A mérethozadék: AC/MC, ami most ɛ/(ɛ 1) ha ɛ magas (hasonló, helyettesítő termékek), a mérethozadék pici 7