REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Átírás

1 REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

2

3

4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B AGGLOMERÁCIÓ ÉS TERMELÉKENYSÉG Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor július

5 Vázlat 1

6 Ciccone, A., and R. E. Hall (1996), Productivity and the density of economic activity, American Economic Review, 86: Kiindulás eltér munka termelékenység USA-ban A legtermelékenyebb USA állam 60-70% mint a legkevésbé termelékeny állam top 10 is még 30-40% többlet Helyi s r ség a növekv mérethozadék forrása S rüség = munka v t ke / km2 szállítás ktg távolságtól függ (IRS a távolságra: FC gyártás, MC szállítás) Két magyarázat Helyi externáliák helyi üzleti szolgáltatások sokfélesége

7 (1996) Milyen szinten? output, input: tagállam, s r ség: megye eredmény: t keellátottság fontos magyarázó, de nem elégséges s r ség fontos magyarázó rst geography nincs, minden egyforma alap termelési fv (munka, és föld de t ke nincs) ( f (n, q, a) = n α q ) (λ 1)/λ (1) a egy adott megyében az 1km 2 területen el állított termék, n munkás, q a megye teljes termelése, a pedig a megye teljes területe.

8 Elméleti modell A c megyében dolgozó munkaer, n c, a megyében már egyenltesen oszlik meg. A megye termelése q c A megyei technológia felírható a következ egyszer formában: ( ) γ q c nc = (2) a c ahol γ = αλ két hatás szorzata: termelési rugalmasság (α), és a externália rugalmassága (λ); α zsúfoltság λ agglomeráció γ két ellentétes er közös hatása az adatból ez látható a c

9 Elméleti modell Tagállami szinten aggregálunk, ekkor az s tagállami kibocsátás: Q s Ha N s az s állam munkásainak száma, akkor a munkatermelékenység (termelt mennyiség/dolgozók száma) a s r ségt l függ: D s (γ) = s r ség tényez index és Q s N s = D s (γ) (3) D s az államban az 1km2-re jutó munkások átlagos száma D az USA-ban az 1km2-re jutó munkások átlagos száma a megyében az 1km2-re jutó munkások átlagos száma d c

10 Elméleti modell Megmutatható, hogy az egy adott államra jellemz s r ség index három hatás szorzata USA hatás állam vs USA, megyék egyenl tlensége az államon belül Ha egy államban a s r ség=usa, akkor a termelékenység az államon belüli s r ség eloszlástól függ. γ < 1 zsúfoltság hatás akkor van pozitív externália, ha az agglomerációs hatás az er sebb.

11 Becslés Becslés becslési egyenlet egyszer log Q s /N s = log φ + log D s + u s (4) log φ a termelési függvényb l konstansok Adatok: USA állam és megye Eredmény: 5.2%

12 Ciccone, A. (2002), Agglomeration eects in Europe, European Economic Review, 46: Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, UK Németország megye (Kreise): top 5/alsó 5= 240% 628 Nuts3 régió (magyar megye) Jobb és több adat. B vített modell becslése

13 Elméleti modell B vített modell Nem vállalat van, hanem terület. Lehetne azt is mondani, hogy minden km 2 = 1 vállalat Fizikai és humán t ke együttes gyelembevétele Munka és t ke egyenletesen oszlik meg egy régión belül. Nincs adat a t kére nézve de legyen a t ke ktg ugyanaz mindenütt, ekkor a t ke keresletének egyenletéb l kifejezhet a munkaer és a humán t ke regionális s r ségének hatása, θ: θ = αλ 1 1 αλ(1 β) (5)

14 Agglomerációs hatás θ = a munkaer és a humán t ke regionális s r ségének hatása =Agglomerációs hatás Emlékezzünk: α a munka és t ke területi határhozadéka λ a területi (pozitív) externália mértéke. Ha a két hatás megegyezik: α = 1/λ, nincs a s r ségnek szerepe. Ha αλ > 1 akkor θ növekv függvénye (1 β)-nak, amely a t ke kitev je. Mivel az országon belül szabad t keáramlás van, ha a humánt ke v munkaer s r sége növeli a technológiai tényez t, akkor több t ke áramlik oda, amely er síti ezt a folyamatot. Ez a másodlagos hatás a t ke szerepét l függ, t keintenzív ágazatokban er senn a hatás

15 Empírikus modell Becslés log Q sc /N sc = log Λ c + θ(log N sc log A sc ) + (θ + 1)H sc + ϖ log Ω sc (6) log Q sc /N sc = DUM c + θ(log N sc log A sc ) + δf sc + u sc (7) DUM ország és NUTS2 dummy, F pedig a diplomával rendelkez k aránya u sc a régió és az ország TFP különbsége + Szomszédos régiók hatása +φ(log N scn log A scn )

16 Empírikus modell Nehézség: θ az együttes aggloemrációs hatás ahhoz hogy ebb l externália legyen, azt kell mondani, hogy 1 α a terület részeséde a jövedelemb l, α(1 β) pedig a zikai t ke aránya, ekkor az externália: λ 1 λ = 1 α + α(1 β)θ 1 + θ (8)

17 Becslés Becslés 1. OLS De ha magas TFP régiók több minkást vonzzanak, és az országos/nuts2 FE nem vesznek ki minden különbséget, akkor torzított lesz a becslés 2. IV/2SLS IV=régió területe. Ez XIX. században lett meghatározva, negatív fv a mai munka s r ségnek (adminisztrációs okok), és nem befolyásolja a mai termelékenységet. USA () IV 1850 állam népesség vasút dummy, keleti part távolsága

18 Eredmények

19 Eredmények A hatás OLS: 5.1%, 2SLS: 4.5 NUTS1,2 dummy nem változtat (vö: USA: 5.2%) Országok közötti hatás tesztelhet : nem szignikáns (talán UK picit más) T ke arány 30%, terület arány 1.5%, θ = 4.5% λ 1 externália hatása: λ = 4.4% Kétszer annyi munkás, 4.4% több termelékenység