REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Átírás

1 REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP /2/a/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felelős: Békés Gábor július 1

2 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B 12. hét Agglomeráció és termelékenység Békés Gábor és Rózsás Sarolta 1. Agglomeráció és vállalati teljesítmény Agglomeráció és vállalati teljesítmény Ciccone, A., and R. E. Hall (1996), Productivity and the density of economic activity, American Economic Review, 86: Kiindulás eltérő munka termelékenység USA-ban A legtermelékenyebb USA állam 60-70% mint a legkevésbé termelékeny állam top 10 is még 30-40% többlet Helyi sűrűség a növekvő mérethozadék forrása Sűrüség = munka v tőke / km2 szállítás ktg távolságtól függ (IRS a távolságra: FC gyártás, MC szállítás) Két magyarázat Helyi externáliák helyi üzleti szolgáltatások sokfélesége 1.1. Ciccone Hall (1996): USA Ciccone Hall (1996) Milyen szinten? output, input: tagállam, sűrűség: megye eredmény: tőkeellátottság fontos magyarázó, de nem elégséges sűrűség fontos magyarázó first geography nincs, minden egyforma alap termelési fv (munka, és föld de tőke nincs) ( f (n, q, a) = n α q ) (λ 1)/λ (1) a egy adott megyében az 1km 2 területen előállított termék, n munkás, q a megye teljes termelése, a pedig a megye teljes területe. 2

3 Elméleti modell A c megyében dolgozó munkaerő, n c, a megyében már egyenltesen oszlik meg. A megye termelése q c A megyei technológia felírható a következő egyszerű formában: ( ) q γ c nc = (2) a c ahol γ = αλ két hatás szorzata: termelési rugalmasság (α), és a externália rugalmassága (λ); α zsúfoltság Elméleti modell λ agglomeráció γ két ellentétes erő közös hatása az adatból ez látható Tagállami szinten aggregálunk, ekkor az s tagállami kibocsátás: Q s Ha N s az s állam munkásainak száma, akkor a munkatermelékenység (termelt mennyiség/dolgozók száma) a sűrűségtől függ: a c D s (γ) = sűrűség tényező index és Elméleti modell D s az államban az 1km2-re jutó munkások átlagos száma D az USA-ban az 1km2-re jutó munkások átlagos száma d c a megyében az 1km2-re jutó munkások átlagos száma Q s N s = D s (γ) (3) Megmutatható, hogy az egy adott államra jellemző sűrűség index három hatás szorzata USA hatás állam vs USA, megyék egyenlőtlensége az államon belül Ha egy államban a sűrűség=usa, akkor a termelékenység az államon belüli sűrűség eloszlástól függ. γ < 1 zsúfoltság hatás akkor van pozitív externália, ha az agglomerációs hatás az erősebb. Becslés Becslés becslési egyenlet egyszerű log Q s /N s = log φ + log D s + u s (4) log φ a termelési függvényből konstansok Adatok: USA állam és megye Eredmény: 5.2% 3

4 1.2. Ciccone (2002): EU Agglomeráció és vállalati teljesítmény Ciccone, A. (2002), Agglomeration effects in Europe, European Economic Review, 46: Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, UK Németország megye (Kreise): top 5/alsó 5= 240% 628 Nuts3 régió (magyar megye) Jobb és több adat. Bővített modell becslése Elméleti modell Bővített modell Nem vállalat van, hanem terület. Lehetne azt is mondani, hogy minden km 2 = 1 vállalat Fizikai és humán tőke együttes figyelembevétele Munka és tőke egyenletesen oszlik meg egy régión belül. Nincs adat a tőkére nézve de legyen a tőke ktg ugyanaz mindenütt, ekkor a tőke keresletének egyenletéből kifejezhető a munkaerő és a humán tőke regionális sűrűségének hatása, θ: θ = αλ 1 1 αλ(1 β) (5) Agglomerációs hatás θ = a munkaerő és a humán tőke regionális sűrűségének hatása =Agglomerációs hatás Emlékezzünk: α a munka és tőke területi határhozadéka λ a területi (pozitív) externália mértéke. Ha a két hatás megegyezik: α = 1/λ, nincs a sűrűségnek szerepe. Ha αλ > 1 akkor θ növekvő függvénye (1 β)-nak, amely a tőke kitevője. Mivel az országon belül szabad tőkeáramlás van, ha a humántőke v munkaerő sűrűsége növeli a technológiai tényezőt, akkor több tőke áramlik oda, amely erősíti ezt a folyamatot. Ez a másodlagos hatás a tőke szerepétől függ, tőkeintenzív ágazatokban erősenn a hatás Empírikus modell Becslés log Q sc /N sc = log Λ c + θ(log N sc log A sc ) + (θ + 1)H sc + ϖ log Ω sc (6) log Q sc /N sc = DUM c + θ(log N sc log A sc ) + δf sc + u sc (7) DUM ország és NUTS2 dummy, F pedig a diplomával rendelkezők aránya u sc a régió és az ország TFP különbsége + Szomszédos régiók hatása +φ(log N scn log A scn ) 4

5 Empírikus modell Nehézség: θ az együttes aggloemrációs hatás ahhoz hogy ebből externália legyen, azt kell mondani, hogy 1 α a terület részeséde a jövedelemből, α(1 β) pedig a fizikai tőke aránya, ekkor az externália: λ 1 λ = 1 α + α(1 β)θ 1 + θ (8) Becslés Becslés 1. OLS De ha magas TFP régiók több minkást vonzzanak, és az országos/nuts2 FE nem vesznek ki minden különbséget, akkor torzított lesz a becslés 2. IV/2SLS IV=régió területe. Ez XIX. században lett meghatározva, negatív fv a mai munka sűrűségnek (adminisztrációs okok), és nem befolyásolja a mai termelékenységet. USA (Ciccone Hall) IV Eredmények 1850 állam népesség vasút dummy, keleti part távolsága Eredmények A hatás OLS: 5.1%, 2SLS: 4.5 NUTS1,2 dummy nem változtat (vö: USA: 5.2%) Országok közötti hatás tesztelhető: nem szignifikáns (talán UK picit más) 5

6 Tőke arány 30%, terület arány 1.5%, θ = 4.5% externália hatása: λ 1 λ = 4.4% Kétszer annyi munkás, 4.4% több termelékenység 6