ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

Átírás

1 OKTATÁSGAZDASÁGTAN

2 OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

3

4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

5 OKTATÁSGAZDASÁGTAN 6. hét Oktatás és gazdasági növekedés Varga Júlia

6 0 USD 1990 ppp főre jutó GDP Ev Nyugat-Európa Kelet-Európa Latin-Amerika Nyugat-Ázsia Ausztrália, Új Zéland, Kanada, USA Volt Szovjetunió Észak-Ázsia Afrika Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics USS_01DBC.html

7 dollar ppp főre jutó GDP Ev Ausztria Egyesült Királyság Magyarország Franciaország Egyesült Államok Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics USS_01DBC.html

8 1 főre jutó GDP Az 1 főre jutó GDP növekedési üteme (éves átlagok %) OECD 1,2 2,0 Nem OECD országok 0,4 0,6 Világ 0,04 0,8 1,9 Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics USS_01DBC.html

9 Mit mérünk? Aggregáltjövedelem-növekedés (pl. 1 főre jutó GDP)

10 Az oktatás szerepe 1. Aggregált termelési függvényeken alapuló mérés 2. Új növekedési elméletek

11 Aggregált termelési függvény Solow-modell Y= f (A, L, K) Y aggregált jövedelem A föld L munka K tőke t technikai fejlődés

12 Cobb Douglas-függvény Y t =e φt A tα L tβ K t γ α+β+γ=1 Y Y A A L L K K

13 A növekedés a különböző inputok növekedésének összeadódó hatásából Y A L K Y A L K Output növekedési üteme Technikai változás Föld érték - növekedése Munka növekedése (munkaóra) Tőke növekedése

14 A maradék problémája

15 A maradék problémája

16 A maradék problémája Műszaki fejlődés (Solow) A munka összetételének és minőségének változása (Denison, Schultz)

17 Miért segítheti elő az iskolázottság a növekedést? Fizikai tőke kiegészítője (Griliches, 1969; Psachropoulos, 1973; Layard, 1975). Gyorsabb az alkalmazkodás a változó igényekhez (Psacharopoulos, 1984). Lassabban használódik el, mint a fizikai tőke (Miller, 1967). Az iskolázás a fogyasztás alternatívája (olyan erőforrásokat csoportosítanak át a termelésbe, amelyeket elfogyasztottak volna (Miller, 1967).

18 Miért segítheti elő az iskolázottság a növekedést? Az oktatás növeli a munka termelékenységét (Mankiw, Romer, Weil 1992). Növeli a gazdaság innovációs kapacitását, az új ismeretek, új technológiák elősegítik a növekedést (endogén növekedési elméletek (Lucas, 1988; Romer, 1990; Aghion Howitt,1998) Javítja a (máshol kifejlesztett) új technológiák alkalmazásának képességét (Nelson Phelbs 1966; Benhabib Spiegel 2005).

19 Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Schultz vizsgálata (1961) Képzettségállomány növekedése ΔSE A munkaerő-állomány átlagos befejezett iskolai éveinek száma szorozva egy iskolaév értékével = az iskolázás költségeivel (az elmulasztott keresetekkel együtt). ΔLI* a munkajövedelemnek az a növekedése, amelyet akkor várhatott volna egy személy, ha nem változnak a keresetek. Az iskolázottság növekedéséből adódó jövedelemnövekedés VE=ΔSE r (r = az oktatás átlagos megtérülési rátája). Oktatás hozzájárulása a növekedéshez: VE/ΔLI*

20 Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Denison vizsgálata (1962, 1964, 1967, 1974, 1979, 1984, 1985) Y=AK α (LE) 1-α E az iskolázottság átlagos szintje.

21 Denison vizsgálata 1. Súlyozó változó (w c ) adott végzettségű relatív kereseti pozíciója a bázisvégzettséghez (w 8 ) 2. Foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti %-os megoszlása P c 3. Kiinduló index : férfiakra-nőkre, minden évre 9 c0 w c P c 4. Korrekció a munkanélküliséggel, az iskolázási napok számával és részvételi arányokkal 5. Együttes index kiszámolása férfiakra és nőkre (súlyozás keresetekkel) 6. Az együttes, standardizált indexek felhasználásával a munka input változásának kiszámítása 7. Az oktatás gazdasági növekedéshez való hozzájárulását a munka input iskolázottság változása miatt bekövetkezett hányadát megszorozza a nemzeti jövedelem bérekre fordított hányadával

22 Denison vizsgálata Legmagasabb iskolai végzettség Súly w e A foglalkoztatottak százalékos megoszlása 1976 márciusában P e Kiinduló indexek w e P e Férfiak Nők Férfiak Nők Nincs 87 0,32 0, osztály 93 1,65 0, osztály 97 4,65 2, osztály 100 6,36 4, Középfok 1 3 oztály Középfok 4 osztály ,68 15, ,80 49, Felsőfok 1 3 év ,69 16, Felsőfok 4 év ,00 6, Felsőfok 5 vagy több év 207 6,85 2, Összesen

23 Denison vizsgálata Az oktatás nemzeti jövedelem való hozzájárulása az Egyesült Államokban Időszak A nemzeti jövedelem teljes növekedési üteme A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható nagysága A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható aránya % 1 foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem növekedési üteme A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható nagysága A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható aránya % 2,44 3,58 1,26 0,48 0,52 0,62 19,70 14,00 49,20 1,33 2,45 0,26 0,48 0,52 0,62 36,1 21,2.. Forrás: Denison 1985

24 Denison vizsgálata Keresztmetszeti adatok Korrekció: kor, nem, munkaidő, iskolázottság Kereseti különbségek mérik a termelékenységkülönbségeket Csak az oktatás mennyiségét méri (minőség konstans az időben)

25 Az oktatás hozzájárulása a gazdasági Ország Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Kanada 25,0 Egyesült Államok 15,0 Belgium 14,0 Dánia 4,0 Franciaország 6,0 Németország 2,0 Olaszország 7,0 Görögország 3,0 Izrael 4,7 Hollandia 5,0 Norvégia 7,0 Egyesült Királyság 12,0 Japán 3,3 Malajzia növekedéshez % 14,7 a Fülöp-szigetek 10,5 Dél-Korea 15,9 a a Schultz módszere Forrás: Psacharopoulos, 1984 Denison módszere

26 Mérési problémák Kereseti különbségek használata Denison (súly), Schultz (megtérülési ráta) keresztmetszeti adatok problémája képesség miatti torzítás határterméknek megfelelő bér Cobb Douglas típusú függvény (egységnyi helyettesítési rugalmasság) ok-okozati kapcsolat iránya a hosszú-távú növekedési ütem exogén a modellekben

27 Az iskolázott munka mint termelési tényező CES függvény (Mankiw, Romer, Weil 1992) Az output rugalmassága a tőkeinputra Az output rugalmassága az emberitőke-inputra Y t K t H t ( A L t t ) 1 Output Technológia Munka Tőke Emberitőkeállomány α+β<1 konstans helyettesítési rugalmasság

28 Endogén növekedési elméletek A Solow-modellben a hosszú távú növekedés forrása exogén. Az endogén növekedési modellek a technológiai változás ütemének meghatározóit modellezik, amit a Solow-modell adottságnak tekint. A fenntartható gazdasági fejlődés endogén módon magyarázható az emberitőke-akkumulációval. A nagyobb növekedési ütem az iskolázásra fordított több idővel és a hatékonyabb oktatási rendszerekkel magyarázható.

29 Endogén növekedési elméletek (Lucas, 1990) munka átlagos emberi tőke Y t AK t ( u t h L t t ) 1 h a, t technológia tőke a munkára fordított idő a reprezentatív egyén emberitőke-szintje

30 Endogén növekedési elméletek (Lucas, 1990) Y t AK t ( u t h L t t ) 1 h a, t a munkára fordított idő a gazdaság egyforma, reprezentatív egyénekből áll idejüket munka és emberi tőke felhalmozás között osztják meg

31 Az iskolázottság mérése Az iskolázottság szintje, az átlagos befejezett iskolázási évek száma (endogén növekedési elmélet), vagy az iskolázottság változása (neoklasszikus modellek) fontosabb-e?

32 Az iskolázottság mérése Mennyiség mérése Írástudási arány (Romer) Részvételi arányok (Barro 1991, Mankiw, Romer, Weil) Átlagos befejezett iskolázási évek száma (Barro Lee, 1993, 2001 ) Minőség mérése: mennyit tanultak a tanulók/hallgatók az iskolában? Standardizált teszteredmények a nemzetközi teszteken (Hanushek-Kimko, 2001) (Wössman, 2003)

33 Az iskolázás mennyisége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószintje 1960 Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.

34 Az iskolázás minősége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért tanulói teszteredmények Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.

35 Az iskolázás minősége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiinduló szintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért tanulói teszteredmények Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.