OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

Átírás

1 OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készül a TÁMOP /2/A/KMR pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi Inéze és a Balassi Kiadó közreműködésével Készíee: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

2 6. hé Okaás és gazdasági növekedés Varga Júlia 1 főre juó GDP USD 1990 ppp Ev Nyuga-Európa Kele-Európa Lain-Amerik a Nyuga-Ázsia Auszrália, Új Zéland, Kanada, USA Vol Szovjeunió Észak-Ázsia Afrik a Forrás:OECD Developmen Cenre Sudies The World Economy Hisorical Saisics hp:// _1_1_1,00&&en-USS_01DBC.hml 2

3 1 főre juó GDP dollar ppp Ev Auszria Egyesül Királyság Magyarország Franciaország Egyesül Államok Forrás:OECD Developmen Cenre Sudies The World Economy Hisorical Saisics hp:// 1_1,00&&en-USS_01DBC.hml Az 1 főre juó GDP növekedési üeme (éves álagok %) OECD 1,2 2,0 Nem OECD országok 0,4 0,6 Világ 0,04 0,8 1,9 Forrás: OECD Developmen Cenre Sudies The World Economy Hisorical Saisics hp:// 5_1_1_1_1,00&&en-USS_01DBC.hml 3

4 Mi mérünk? Aggregáljövedelem-növekedés (pl. 1 főre juó GDP) Az okaás szerepe 1. Aggregál ermelési függvényeken alapuló mérés 2. Új növekedési elméleek Aggregál ermelési függvény Solow-modell Y= f (A, L, K) Y aggregál jövedelem A föld L munka K őke echnikai fejlődés Cobb Douglas-függvény Y=eφAαLβKγ α+β+γ=1 Y Y = φ + α A + β A L L + γ K K 4

5 A növekedés a különböző inpuok növekedésének összeadódó haásából Y Y = φ + α A A + β L L + γ K K Oupu növekedési üeme Technikai válozás Munka növekedése (munkaóra) Föld érék - növekedése Tőke növekedése A maradék problémája 5

6 Műszaki fejlődés (Solow) A munka összeéelének és minőségének válozása (Denison, Schulz) Miér segíhei elő az iskolázoság a növekedés? Fizikai őke kiegészíője (Griliches, 1969; Psachropoulos, 1973; Layard, 1975). Gyorsabb az alkalmazkodás a válozó igényekhez (Psacharopoulos, 1984). Lassabban használódik el, min a fizikai őke (Miller, 1967). Az iskolázás a fogyaszás alernaívája (olyan erőforrásoka csoporosíanak á a ermelésbe, amelyeke elfogyaszoak volna (Miller, 1967). Az okaás növeli a munka ermelékenységé (Mankiw, Romer, Weil 1992). Növeli a gazdaság innovációs kapaciásá, az új ismereek, új echnológiák 6

7 elősegíik a növekedés (endogén növekedési elméleek (Lucas, 1988; Romer, 1990; Aghion Howi,1998) Javíja a (máshol kifejlesze) új echnológiák alkalmazásának képességé (Nelson Phelbs 1966; Benhabib Spiegel 2005). Az okaás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Schulz vizsgálaa (1961) Képzeségállomány növekedése SE A munkaerő-állomány álagos befejeze iskolai éveinek száma szorozva egy iskolaév érékével = az iskolázás kölségeivel (az elmulaszo kereseekkel együ). LI* a munkajövedelemnek az a növekedése, amelye akkor várhao volna egy személy, ha nem váloznak a kereseek. Az iskolázoság növekedéséből adódó jövedelemnövekedés VE= SE r (r = az okaás álagos megérülési ráája). Okaás hozzájárulása a növekedéshez: VE/ LI* 7

8 Az okaás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Denison vizsgálaa (1962, 1964, 1967, 1974, 1979, 1984, 1985) Y=AK α (LE) 1-α E az iskolázoság álagos szinje. Denison vizsgálaa 1. Súlyozó válozó (wc) ado végzeségű relaív keresei pozíciója a bázisvégzeséghez (w8) 2. Foglalkozaoak iskolai végzeség szerini %-os megoszlása Pc 3. Kiinduló index: férfiakranőkre, minden évre 9 wcpc c= 0 4. Korrekció a munkanélküliséggel, az iskolázási napok számával és részvéeli arányokkal 5. Együes index kiszámolása férfiakra és nőkre (súlyozás kereseekkel) 6. Az együes, sandardizál indexek felhasználásával a munka inpu válozásának kiszámíása 7. Az okaás gazdasági növekedéshez való hozzájárulásá a munka inpu iskolázoság válozása mia bekövekeze hányadá megszorozza a nemzei jövedelem bérekre fordío hányadával 8

9 Legmagasabb iskolai végzeség Súly we A foglalkozaoak százalékos megoszlása 1976 márciusában Pe Kiinduló indexek we Pe Férfiak Nők Férfiak Nők Nincs 87 0,32 0, oszály 93 1,65 0, oszály 97 4,65 2, oszály 100 6,36 4, Középfok ,68 15, ozály Középfok ,80 49, oszály Felsőfok ,69 16, év Felsőfok 4 év ,00 6, Felsőfok 5 vagy öbb év 207 6,85 2, Összesen Az okaás nemzei jövedelem való hozzájárulása az Egyesül Államokban Időszak A nemzei jövedelem eljes 2,44 3,58 1,26 növekedési üeme A növekedési üem 0,48 0,52 0,62 iskolázosághoz kapcsolhaó nagysága A növekedési üem 19,70 14,00 49,20 iskolázosághoz kapcsolhaó aránya % 1 foglalkozaora juó nemzei 1,33 2,45 0,26 jövedelem növekedési üeme A növekedési üem 0,48 0,52 0,62 iskolázosághoz kapcsolhaó nagysága A növekedési üem iskolázosághoz kapcsolhaó aránya % 36,1 21,2.. Forrás: Denison

10 Kereszmeszei adaok Korrekció: kor, nem, munkaidő, iskolázoság Keresei különbségek mérik a ermelékenységkülönbségeke Csak az okaás mennyiségé méri (minőség konsans az időben) Az okaás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez % Ország Az okaás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Kanada 25,0 Egyesül Államok 15,0 Belgium 14,0 Dánia 4,0 Franciaország 6,0 Némeország 2,0 Olaszország 7,0 Görögország 3,0 Izrael 4,7 Hollandia 5,0 Norvégia 7,0 Egyesül Királyság 12,0 Japán 3,3 Malajzia 14,7 a Fülöp-szigeek 10,5 Dél-Korea 15,9 a a Schulz módszere a Denison módszere Forrás: Psacharopoulos, 1984 Mérési problémák Keresei különbségek használaa Denison (súly), Schulz (megérülési ráa) kereszmeszei adaok problémája 10

11 képesség miai orzíás haárerméknek megfelelő bér Cobb Douglas ípusú függvény egységnyi helyeesíési rugalmasság) ok-okozai kapcsola iránya a hosszú-ávú növekedési üem exogén a modellekben Az iskolázo munka min ermelési ényező CES függvény (Mankiw,Romer,Weil 1992) Az oupu rugalmassága a őkeinpura Az oupu rugalmassága az emberiőke-inpura Y = K α H β ( A L ) 1 α β Oupu Technológia Munka Tőke Emberiőkeállomány α+β<1 konsans helyeesíési rugalmasság 11

12 Endogén növekedési elméleek A Solow-modellben a hosszú ávú növekedés forrása exogén. Az endogén növekedési modellek a echnológiai válozás üemének meghaározói modellezik, ami a Solow-modell adoságnak ekin. A fennarhaó gazdasági fejlődés endogén módon magyarázhaó az emberiőkeakkumulációval. A nagyobb növekedési üem az iskolázásra fordío öbb idővel és a haékonyabb okaási rendszerekkel magyarázhaó. Endogén növekedési elméleek (Lucas, 1990) álagos emberi munka őke β 1 β γ Y = AK ( u h L ) h a, echnológia őke a reprezenaív egyén emberiőke-szinje a munkára fordío idő 12

13 Y = AK β ( u h L ) 1 β h γ a, a munkára fordío idő a gazdaság egyforma, reprezenaív egyénekből áll idejüke munka és emberi őke felhalmozás közö oszják meg Az iskolázoság mérése Az iskolázoság szinje, az álagos befejeze iskolázási évek száma (endogén növekedési elméle), vagy az iskolázoság válozása (neoklasszikus modellek) fonosabb-e? Mennyiség mérése Írásudási arány (Romer) Részvéeli arányok (Barro 1991, Mankiw, Romer, Weil) Álagos befejeze iskolázási évek száma (Barro Lee, 1993, 2001) Minőség mérése: mennyi anulak a anulók/hallgaók az iskolában? Sandardizál eszeredmények a nemzeközi eszeken (Hanushek-Kimko, 2001) (Wössman, 2003) 13

14 Az iskolázás mennyisége és a gazdasági fejlődés növekedési üeme Függő válozó: 1 főre juó GDP éves álagos növekedési üeme (%) Magyarázó válozók: álagos befejeze iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószinje 1960 Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Educaion qualiy and economic growh. Washingon, DC: The World Bank. 14

15 Az iskolázás minősége és a gazdasági fejlődés növekedési üeme Függő válozó: 1 főre juó GDP éves álagos növekedési üeme (%) Magyarázó válozók: álagos befejeze iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószinje 1960 és a nemzeközi méréseken elér anulói eszeredmények Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Educaion qualiy and economic growh. Washingon, DC: The World Bank. Függő válozó: 1 főre juó GDP éves álagos növekedési üeme (%) Magyarázó válozók: álagos befejeze iskolai évek száma 1960, GDP kiinduló szinje 1960 és a nemzeközi méréseken elér anulói eszeredmények Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Educaion qualiy and economic growh. Washingon, DC: The World Bank. 15