Fenntartható makrogazdaság és államadósság-kezelés
|
|
- Nándor Boros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 és államadósság-kezelés Balaoni András Tóh G. Csaba (Századvég Gazdaságkuaó Zr.) Budapes, május
2 Taralom 1. Bevezeés A fennarhaó gazdasági növekedés A neoklasszikus növekedési modell A hazai konvergencia a növekedési számviel ükrében ( ) Egy hipoeikus felzárkózási pálya Érzékenységvizsgálaok Új silizál ények, új növekedéselméle Endogén növekedéselméle A magyar adaok és a udásermelési függvény paraméereinek a becslése Hosszú ávú perspekívák A növekedés fundamenális forrásai Inézmények és a gazdasági növekedés Inegráció, agglomeráció és növekedés: erülefejleszési dilemmák Kövekezeések Az államadósság fennarhaóságának vizsgálaa Adósságdinamikai vizsgála Elsıdleges kölségveési egyenleg Gazdasági növekedés Infláció Kamaok Árfolyamválozás Eredmények Fennarhaósági vizsgálaok Reakciófüggvényen alapuló vizsgála A dinamikus ag vizsgálaa Kövekezeések Szimulációk 2040-ig Alappálya Elsıdleges egyenleg Reálkama Gazdasági növekedés
3 5. Irodalom Függelék A) Függelék: Érzékenységvizsgálaok a Solow-modellel B) Függelék: A udásermelési függvény becslése különbözı specifikációk eseén C) Függelék: Fiskális reakciófüggvények becslési eredményei D) Függelék: Az államadósság várhaó alakulásának hosszú ávú szimulációi
4 1. Bevezeés A fennarhaó gazdasági növekedés a múl század második felében kerül a poliikusok, közgazdászok figyelmének középponjába, azonban maga a fogalom csak 1987-ben szülee, mikor a Brundland Bizoság megjelenee az Our common fuure címő kiadványá. A anulmány szerin a fennarhaó fejlıdés eseén a jelen generációk szükségle-kielégíése nem hárálaja a kövekezı nemzedékek szükségleeinek kielégíésé. A szükségleek kielégíésének a mikénje, annak idıbeli eloszása a közgazdasági kuaások középponjában áll, így a fennarhaóság elsısorban közgazdasági kaegória. A fogyaszás és a szükségle-kielégíés közöi kapcsolao a közgazdasági hasznosság fogalom, illeve explici formában a hasznossági függvény kapcsolja össze. A hasznossági függvény a sandard közgazdasági modellekben jól viselkedı, vagyis az ami öbb, az jobb elvén a fogyaszás emelkedésével a hasznosságérze folyamaosan nı, igaz, egyre kisebb és kisebb mérékben. A fogyaszási javak elıállíásához azonban erıforrásokra van szükség. Ezek az erıforrások ahogy a közgazdaságan nevezi ıke, ermelési ényezık csak korláozo számban állnak rendelkezésre. Ezzel ellenében az ember szükségleei végelenek, így a gazdasági szereplık folyamaosan a ermelési leheıségek kiszélesíésére, kierjeszésére örekednek azálal, hogy újabb és újabb erıforrásoka vonnak be a ermelésbe. A kibocsáás hosszú ávon a rendelkezésre álló ermelési ényezık (ıke, munka, echnológiai szin, megújuló és nem megújuló ermészei erıforrások, sb.) haározzák meg, a ermelési függvényen kereszül. Emögö az az implici feléel húzódik meg, hogy hosszúávon a makrogazdasági egyensúly helyreállíja az árak válozása, vagyis a keresle és a kínála egyezısége bizosío. Emelle azonban az ár- és bérmerevségek révén a kibocsáás rövidávon elérhe a kínálai ényezık álal meghaározo szinıl, amire a gazdasági szereplık a kapaciáskihasználság válozaásával reagálnak. A növekedés így rövidávon a keresle, hosszúávon viszon a kínála deerminálja. A fennarhaó gazdasági növekedéssel épp ezér a kínála oldaláról deerminál pályá ekinjük, ami a ermelési ényezık növekedése álal egyérelmően meghaározo. Ezen ényezık növekedése, kumulációja áll a növekedéselmélei kuaások középponjában, vagyis a fennarhaó makrogazdasági pálya meghaározásában elsısorban a növekedéselmélei kuaások adhanak kiindulópono. 4
5 A növekedés az éleszínvonal emelkedésnek a legfıbb forrása. Barro és Sala-i-Marin (2003) egyenesen az állíja: a növekedés a közgazdaságan azon része, ami igazán számí, vagyis amennyiben a hosszú ávú növekedési ráa csak kismérékben megemelkedik, annak draszikus haása van a késıbbi éleszínvonalra. Ehhez képes a makroökonómiai vizsgálaok fókuszponjában lévı rövid ávú ciklusok simíása lényegesen kisebb jóléi haásoka von maga uán, min a növekedéselmélei, hosszú ávú perspekívában elér legkisebb siker, elırelépés. A közgazdasági növekedéselméleeke sokszor illeik azzal a kriikával, hogy nem veszik figyelembe a geológiai, biológiai feléeleke, és elıbb-uóbb a gazdaság a ermészei korlába üközik. Az egyik elsı közismer kivéel a Római Klub kiadványai jelenik, 1 melyek a nem megújuló ermészei erıforrások becsül készlee és az éves felhasználás szinjé kiveíve felhívák a figyelme a növekedés korláaira. A környeze azonban nemcsak a ermelés és fogyaszás inpu, hanem az oupu oldalán is korláo jelen (környezeszennyezés). A Meadows házaspár (1972) kiadványában arra a megdöbbenés kelı megállapíásra juo, hogy minden más válozalansága melle a 21. század közepére az emberi civilizáció összeomlik. 2 Igaz, az apokalipikus jövıképpel a Romai Klub öbb késıbbi jelenése sem ére felélenül egye, a kiadvány úörı jelenısége megkérdıjelezheelen. A kiveíe pályák draszikus kövekezményei vizsgálva felmerülhe a kérdés: vajon érdemes-e növelni a gazdasági kibocsáás ilyen áron? A Meadows-jelenés az egyik szcenáriójában egy sabilizál világo mua be, ahol a növekedés idıben megáll és az éleszínvonal sabilizálódik. Az ökológiai közgazdaságan egyik ága az un. de-growh irányza elvei a gazdasági növekedés és a gazdasági kibocsáás sabilizálódásá célozza meg. A de-growh irányza alapveıen Georgescu- Roegen (1972) munkájából áplálkozik. 3 A Meadows jelenésre nem marad el a neoklasszikus válasz: Solow (1974), Sigliz (1974) bemuaák, hogy véges nem megújuló erıforrás melle is fennarhaó bizonyos gazdasági növekedés. A növekedni/nem-növekdni via újabb fordulóponjára érkeze 1997-ben amikor Daly (1997) próbála szembesíeni a ké álláspono. Solow (1997) és Sigliz (1997) válasza azonban rámua: a zéró növekedési modell, vagyis a de-growh 1 Részleesen Buday-Sánha (2006). 2 Turner (2008) összeveee az 1970 és 2000 közöi empirikus adaoka a modell 1972-es fuaásakor készíe predikcióival. Az eredmények az muaják, hogy a 30 évvel korábbi elırejelzés megleheısen jól illeszkedik a valós adaokon. 3 Ebbe az eszmeörénei irányzaba sorolhaó Jackson (2009) írása is. 5
6 irányza hívei alapveıen félreérik, illeve nem jól inerpreálják a neoklasszikus modelleke, azok kövekezeései. A véges, nem megújuló erıforrás és a folyonos növekedés feloldhaó ellené lenne? Ha a gazdasági kibocsáás növekedésé ényezıkre bonjuk, megállapíhaó, hogy a felhasznál ermelési ényezık bıvülése a eljes növekedés rendkívül alacsony arányá magyarázzák csupán (Solow, 1956; Denison, 1985). A növekedés legnagyobb részéér valami más, felel. Ez a valami más Abramoviz (1956) még a udalanságunk fokakén emlíi, mások viszon (Solow, 1956; Denison, 1985) a gazdaságilag hasznosíhaó udás bıvülésének, a mőszaki fejlıdés közelíı muaójának (proxyjának) ekinik. Romer (1990) a udás az alapanyagok elıállíására vonakozó insrukciók halmazakén definiálja. Az insrukciók válozása az, ami az alapanyagok felhasználásával elıállío ermék hasznosságá növeli, és ez a gazdasági növekedés alapveı forrása. Az állíás a szerzı a vas-oxid példájával szemlélei, ami évezredeken kereszül fesékkén használak, ma pedig a videokazeák gyárásánál alkalmazzák. A kérdés ehá nem az, hogy mi, illeve, hogy mennyi, hanem az, hogy hogyan. Elvben leheséges, hogy a földön alálhaó véges erıforrás áalakíására vonakozó insrukciók idıbeli fejlıdése folyamaos növekedés eredményezzen, ami az éleszínvonal ovábbi emelkedésé eszi leheıvé. 4 Ebben az eseben a echnológiai haladás ermészei erıforrás kímélı, vagyis egy egységnyi oupu elıállíásához egyre kevesebb inpura van szükség. A fajlagos anyagfelhasználás, vagyis a GDP egy egységére juó felhasznál nem-megújuló erıforrás csökkenése jellemzı a fejle világra. A gazdasági növekedés ezér nem felélenül üközik a ermészei erıforráskorlába sem inpu, sem oupu oldalon. Az olyan növekvı gazdaság, amely szünelenül a környezekímélı echnológiáka (insrukcióka) keresi és alkalmazza, valamin a megújuló forrásoka használja fel, harmóniába kerülhe a ermészeel, és akár hosszú ávon is dinamikus növekedés arha fenn. Ez ámaszja alá Sigliz (1974), és Solow (1974) modellje is, az elıbbi a echnológiai haladásban, az uóbbi a ıkebıvülésben lája a megoldás. A nem megújuló erıforrások ezen felül legöbbször helyeesíheık megújuló erıforrásokkal. Amennyiben az ado ermelési ényezı kölsége jól ükrözi az erıforrás rikaságá, illeve az összes ársadalmi kölsége (beleérve az exernáliáka), akkor elıbb uóbb a gazdasági szereplık áállnak a nem megújuló erıforrások felhasználására (Bessenyei, 2005). Természeesen ezen a éren rendkívül soka kell még fejlıdnie a 4 Megjegyezzük, hogy a Meadows-jelenés is aralmazo egy inenzív echnológiai bıvülés feléelezı forgaókönyve. 6
7 szabályozásnak, azonban az ezzel kapcsolaos problémák nem képzi a anulmányunk részé. A anulmány alapveıen a klasszikus ermelési ényezıkkel, vagyis a munkával, a ıkével és a echnológiával, annak bıvülésével, és a növekedésre gyakorol haásával foglalkozik részleesen. Ennek alapveıen ké oka van: a megújuló és a nem megújuló ermészei erıforrások rendelkezésre álló készleének számbavéele igencsak nehéz, emelle pedig a növekedésre gyakorol haása nehezen becsülheı meg. A szerzık ezér a kapafánál maradva a sandard ermelési ényezık pályájá vázolják fel. Megjegyzendı, hogy ezen ényezık (vagyis a ıke és a echnológia) bıvülése az alapveı kulcs a környezei, illeve a nem megújuló ermészei erıforrás-korláokból erdı problémák megoldásához. Sigliz (1997) szavaival élve az vizsgáljuk, milyen leheıségeink vannak a nem úl ávoli jövıben, vagyis az elkövekezı évben. A legfonosabb felada a gazdaság fennarhaó, kínálai ényezık álal deerminál növekedési pályájá meghaározni, illeve az az deermináló ényezıke azonosíani. Az elsı fejezeben ezzel a problémakörrel foglalkozunk: bemuajuk a neoklasszikus növekedéselmélee, annak fıbb kövekezményei. Ez egy ex-pos elemzés kövei, ami az 1995 és 2009 közöi idıszako vizsgálva megállapíja, melyek volak a növekedés és a konvergencia fı jellemzıi, ényezıi. A konvergenciá elsısorban a β konvergenciakén érelmezzük (részleesen Barro és Sala-i-Marin, 2003), vagyis az egyes gazdaságok állandósul állapouk irányába konvergálnak. Emelle azonban összevejük a magyar és az oszrák növekedés, illeve az egy fıre juó kibocsáás is, ami inkább az empirikusabban nem igazol σ konvergencia implici felevésének a vizsgálaa. Emelle megvizsgáljuk a növekedési öbble szerkezeé, illeve forrásá. Ez köveıen 2040-ig szimulációk segíségével felvázolunk egy hipoeikus konvergenciapályá, illeve érzékenységvizsgálaoka végzünk a különbözı paraméerekre. A fejeze második szakaszában kierjeszjük a Solow-modell: az új növekedéselméle a echnológiai haladásra helyezi a hangsúly. A vizsgála alapja az úgyneveze udásermelési függvény (Griliches, 1979), ami a felhasznál inpuok ismereében meghaározza az ismereek bıvülésé. Az összefüggés a rövid idısor ellenére megbecsüljük a magyar adaokon, és megvizsgáljuk, hogy milyen implikációi vannak a paraméerérékeknek egy csökkenı, jobb eseben sagnáló népességszámú országban, illeve (a 21. század közepéıl) a világban. A növekedéselméleek a gazdasági bıvülés jellegé, illeve méréké bizonyos paraméerrekre vezeik vissza. Ezek a paraméerek jellemzıen az ado gazdaságban mőködı inézmények függvényei. Az inézmények így jelenıs haás gyakorolnak a 7
8 gazdasági növekedésre és így egy állam éleszínvonalára. A fennarhaó növekedéssel foglalkozó fejeze uolsó szakaszában megpróbálunk összeköni egyes inézményeke (ulajdonjog, szabadalmak védelme) a növekedési modell fıbb paraméereivel. A fogyaszás idıbeli allokációja a fennarhaóság kriikus kérdése. Amennyiben a gazdasági szereplık hielfelvéel segíségével a jövıbeli fogyaszásuka idıben elırébb hozzák, az öbb különbözı csaornán kereszül befolyásolja a gazdaság alakulásá, annak fennarhaóságá. Másrész az adósság kérdése önmagában is érini a fennarhaóságo, és ez különösen igaz Magyarország szemponjából. Egyrész a világgazdasági válság és különösen az ahhoz kapcsolódó finanszírozási válság bebizonyíoa, milyen rendkívüli problémáka okoz az eladósodás, ha a bizalom megszőnik és a pénzpiaci források elapadnak. Bár az okok igen sokszínőek, 5 ez nem váloza a ényen: egy sor olyan ország jelenee be, hogy nem képes a piacról finanszírozni magá, amelyrıl a válság elı senki sem feléeleze ilyesmi. Az, hogy ennek a nem úl illuszris ársaságnak Magyarország az elsık közö vál agjává, már önmagában indokolja a éma alapos vizsgálaá, ám nem ez az egyelen ilyen ényezı. Régiós versenyársaink körében messze a magyar államadósság a legnagyobb, és ez a rendszerválás óa elel húsz évre is igaz. A örleszéseken kereszül ez komoly erhe jelen az államházarás számára, kényszerő forráskivonás a gazdaság szemponjából és mindemelle növeli az ország sérülékenységé, ami finanszírozási válsághoz vezehe ahogyan az megapaszaluk 2008 ıszén. Az államadóssággal kapcsolaos kuaások egyik leheséges, és a feniek mia is igen akuális 6 dimenziója a fennarhaóságo vizsgálja, s emia összefonódik a fiskális fennarhaóság kérdésével. Ez uóbbi kifejezés ponos meghaározása elı azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a kölségveés fennarhaóságá a jövıbeli kölségveési poliika haározza meg, azér a fennarhaóság a szó szoros érelmében nem mérheı (Pápa-Valeninyi, 2008). A fiskális fennarhaóság különbözı definíciói a fizeıképesség (solvency) fogalma köré épülnek fel. Erre leggyakrabban úgy hivakoznak a közgazdászok, min a kormány azon képességére, hogy az akuális örleszési köelezeségeknek mindig elege udjon enni, áüemezési kérelem vagy bármilyen ehhez hasonló külsı segíség nélkül (Burnside, 2005). Erre épülve viszonylagos szakmai konszenzus övezi az a definíció, hogy egy kölségveési poliika akkor fennarhaó, ha az a jövıben sem veszélyezei az ország fizeıképességé (Croce Juan-Ramon, 2003). Ennél részleesebb ugyanakkor Agnello és 5 Lásd például Obsfeld Rogoff (2009) vagy Sein (2011) 6 Lásd Török (2011). 8
9 Sousa (2009) leírása, akik az is hangsúlyozzák, hogy a deficies kölségveés, mely igen gyakran velejárója a fennarhaalan államadósságnak, veszélyezei a jóléi államo, egyrész azér, mer akadályozza az erıforrások haékony eloszásá, másrész a növekvı államadósságon kereszül érzékenyen érini a kövekezı generáció, harmadrész növeli az infláció és annak volailiásá. A leheséges veszélyekkel kapcsolaos a De Casro De Cos (2002) szerzıpáros megközelíése is, akik arra hívák fel a figyelme, hogy a fennarhaalan fiskális poliika elıbb vagy uóbb a kamaok emelkedésé okozza, ez pedig akadályozza a gazdasági növekedés (lásd Reinhar-Rogoff, 2010, valamin Presbiero, 2010). A bemuao definícióka, leírásoka alán Buier (2004) foglalja össze a legjobban, aki a fennarhaalan fiskális poliika kövekezményei három csoporba sorolja: az állam kevesebb pénz kölhe, és öbb adó kell beszednie, min korábban erveze (i), növekszik az infláció (ii) és az államcsıd veszélye (iii). Az adósság fennarhaóságával kapcsolaban gyakran felmerül a kölségveési korlá fogalma is (lásd Buier, 1985, vagy Blanchard, 1990), amely arra vonakozik, hogy a jövıben realizál bevéelek jelenéréke meg kell, hogy egyezzen a jelenlegi adósság érékével. Fonos azonban láni, hogy ez önmagában még nem feléele a fennarhaóságnak, hiszen egy késıbbi kiigazíás eseén is eljesül. A fennarhaóság viszon épp akkor érvényesül, ha a jelenlegi folyamaok beavakozás nélkül sem vezenek fizeésképelenséghez. Ha ugyanis egy kölségveési poliika nem fennarhaó, akkor nem az a kérdés, hogy megszakad-e, hanem az, hogy milyen módon. Az állam vagy a sajá jószánából végrehaja a korrekció, vagy a piac megeszi az helyee. 9
10 2. A fennarhaó gazdasági növekedés Mi okozza a különbözı országok közöi jelenıs gazdasági differenciá? Mi ennek a különbségnek az alapveı oka? Hogyan lehe magyarázni egyes országok hirelen felzárkózásá? Ezek azok a fıbb kérdések, amelyek megválaszolására a növekedéselméle válaszolni igyekszik (Jones, 2002 b). A gazdasági növekedésrıl szóló modern udományos diszkusszió Harrod (1939) és Domar (1944) úörı jelenıségő munkáival vee kezdeé, azonban az igazi udományos áörés Solow (1956) dinamikus álalános egyensúlyi modellje jelenee. Az övenes évek közepén megjelen cikk számos növekedéselmélei kuaás kiindulóponjá képezi, egyes megállapíásai pedig mind a mai napig megállják a helyüke. A hazai fennarhaó növekedés vizsgálaá így mi is a növekedéselmélei kályháól indíjuk. Bemuajuk a Solow-modell, annak fı felevései, illeve kövekezményé. Emelle összevejük a modell a magyar adaokkal és megvizsgáljuk a hazai bıvülés szerkezeé. A Solow-modell óa azonban jelenısen kibıvül a növekedéselméle irodalma. Az elmúl 60 év bıséges empirikus irodalma számos olyan jellegzeességre híva fel a közgazdászok figyelmé, ami nem vol összeegyezeheı a Solow-modellel. Emelle egyre nagyobb hangsúly helyezıdö a echnológiai haladás vizsgálaára, ami bár a Solowmodellben is a növekedés fı forrása, mégis exogén a modell kereei közö. A echnológiai fejlıdés jobb megérésének kényszere híva élere a 90-es évek elején megjelenı endogén növekedéselmélee, ami a jelenlegi udományos kuaás középponjában áll. A fejezeben összefoglaljuk a modellek fıbb megállapíásai, valamin a hazai gazdaságra vonakozó fonosabb kövekezeései. A növekedés jellegé és méréké a növekedéselméleek alapveıen az egyes országok paraméereire vezeik vissza (megakaríás, népesség növekedés, echnológiai adapációs készség sb.). Ezek a paraméerek az ado erülei egység inézményi, kulurális jellegzeességeinek a függvénye. Az inézményi ényezık Rodrik (2003) szavaival élve a növekedés fundamenális ényezıi alapveıen befolyásolják egy ország prosperiásá, a lakosság jóléé. Az inézmények kialakíása, mőködeése ezálal elsıdleges fonosságú gazdaságpoliikai eszköz, amelynek segíségével magasabb fennarhaó növekedés lehe elérni. 10
11 2.1. A neoklasszikus növekedési modell A Solow-modell jellegzeessége, hogy jól illeszkedik a Kaldor (1961) álal meghaározo silizál ényekhez, melyek az Egyesül Államokban megfigyelheı endenciáka ragadák meg. Ezek a silizál ények a kövekezık: 1. A munkaermelékenység folyamaosan emelkedik, és ez a növekedés idıben nem válozik. 2. A ıkeinenziás idıben emelkedik. 3. A reálkamaláb állandó A ıke kibocsááshoz viszonyío aránya állandó. 5. A munka- és a ıkejövedelmek kibocsááson belüli részaránya állandó. 6. A világ gyorsan növekvı államaiban a gazdasági növekedés jelenıs szóródás mua. A Solow-modell (1956) egyensúlyi növekedési pályáján (balanced growh pah) valamennyi silizál ény eljesül. Mivel a Solow-modell mérföldkınek ekinheı, és a kriikájá, ovábbfejleszésé csak a modell ulajdonságainak ismereében lehe megvilágíani, ezér bemuajuk a modell, illeve annak fıbb kövekezeései. A anulmányunkban a folyonos Solow-modell ismerejük. A modell alapveı felevései az alábbiakban foglaljuk össze. A gazdaságban egyelen erméke állíanak elı (Y ), ez a ermék felhasználhaó fogyaszásra (C ), illeve beruházásra ( I ). A bruó hazai ermék konsans hányada ( s) kerül megakaríásra, ez az arány idıben állandó. Az el nem fogyaszo ermékmennyiség auomaikusan beruházássá válik ( I = sy ). A echnológiai szin exogén ( A ), és a növekedési ráája ( A ˆ = g ) 8 nem függ az egyes vállalaok evékenységéıl. A modell egyik legfonosabb alapfelevése a jól viselkedı ermelési függvény ( Y = F ( K, AL), ahol a az aggregál ıke mennyiségé, a munkafelhasználás jelöli). A echnológiai fejlıdés Harrod-semleges, vagyis munkakkímélı, a AL - haékony munkának nevezzük. Fonos megjegyezni, hogy a ermelési függvény idıben állandó, a kibocsáás csak a ermelési inpuok válozása mia nı (vagy csökken). A ermelési függvényre érvényesül a csökkenı hozadék örvénye ( F > 0, F < 0, F > 0, F 0 ), valamin a konsans skálahozadék K KK AL ( AL)( AL) < 7 Barro és Sala-i-Marin (1995) szerin hosszúávon csökken. 8 Az egyes válozók felei pon az ado válozó idı szerin ve deriváljá, vagyis növekedésé jeleni, d A)/ d A& például ha A a echnológiai szine jeleni: (. A válozók felei kalap az ado válozó növekedési ráájá, egyszerőbben érelmezve százalékos válozásá jelöli, azaz & ˆ. A/ A A 11
12 ( cf ( K, AL) = F( ck, cal) ), valamennyi c > 0 konsans eseén. A ıke exponenciális amorizációs ráája (δ ), illeve a népesség növekedési ráája ( L & / L L ˆ = n ) exogén és konsans, a népesség akiviása pedig idıben állandó, ezér a munkakínála így szinén n ráa szerin növekszik. A fen leíraknak a Cobb Douglas ípusú ermelési függvények megfelelnek, így a ovábbiakban ez a formá használjuk. 9 Tegyük fel, hogy a gazdasági kibocsáás az alábbi függvény írja le: Y = K (AL) α 1 α. Mivel a ermelési függvény lineárisan homogén, ezér felírhaó inenzív formában, azaz ( ) α Y /( AL) = K /( AL) és amennyiben az egységnyi haékony munkára esı ıké k -val, az egységnyi haékony munkára esı kibocsáás pedig y -nal jelöljük, akkor az inenzív ermelési függvény az α y = k alako öli. A ıkén kívül az összes ermelési ényezı növekedése külsı adoság, vagyis a Solowmodell kizárólag a ıkeakkumuláció magyarázaára koncenrál. A ıke bıvülése a kövekezı egyenleel írhaó le: K& = I δk = sy δk. Az elsı ag a bruó állóeszközfelhalmozás szinjé számszerősíi, az azonban egyenlı a megakaríások összegével, ezér I = sy, a második ag a ıke amorizáció miai csökkenésé hivao jelölni. Ha az egységnyi haékony munkára esı ıke növekedésé szerenénk meghaározni, akkor a K k = kifejezés kell az idı szerin deriválni. A mővele végeredménye a (1) AL differenciálegyenle. α k & = sy kδ kg kn = sy k( n + g + δ ) = sk k( n + g + δ ) (1) A rendszer dinamikus egyensúlyi állapoa o van, ahol az egy haékony munkára esı ıke, α illeve az y állandó, azaz sk = k( n + g + δ ), vagyis az egyensúlyi haékony munkára esı ıkeinenziás k * n + g + δ = s 1 α 1, míg az egyensúlyi haékony munkára esı kibocsáás α 1 * n + g + δ α y. = s A fixpon sabiliásá a fázissík-diagrammal vizsgáljuk (2.1 ábra). A vízszines engelyen a k -, a függılegesen pedig a k & -o mérük fel, a keı közöi függvényszerő 9 A ermelési függvény más specifikációja (CES, vagy AK) elérı dinamiká eredményezne, de ennek relevanciájá az empirikus anulmányok (Jones, 1995 b) nem ámaszják alá. 12
13 kapcsolao az (1) egyenle haározza meg. Ahol a függvény zérushelye van, az a dinamikus rendszer fixponja ( k * ). k & * k k 2.1 ábra A Solow-modell sabiliásának a vizsgálaa fázissík-diagram segíségével. Forrás: Bessenyei, 1995 Ha az egy haékony munkára esı kibocsáás alacsonyabb, min az egyensúlyi éréke, akkor k & > 0, azaz a k nı, vagyis egyre közelebb kerülünk k * -hoz. Ha viszon az egy haékony munkára esı ıke meghaladja az egyensúlyi éréké, akkor k & < 0, vagyis isméelen a k * irányába mozdul a gazdaság. Ezek alapján elmondhaó, hogy ha egy ország ávol van az állandósul állapoól, akkor az egy haékony munkaerıre juó ıke növekedésével ismé (auomaikusan) el fogja érni az egyensúlyi éréké. A Solow-modell ismereése uán bemuajuk, hogy a kiegyensúlyozo növekedési pályán Kaldor (1961) silizál ényei eljesülnek. A munkaermelékenység folyamaosan emelkedik, és ez a növekedés idıben nem válozik. Mivel y az egyensúlyi pályán idıben állandó, a növekedési ráája nulla, azaz y ˆ = Yˆ g n = 0, a munkaermelékenység ( Y / L ) növekedési ráája így a echnológiai d( Y / L) / d ismereek bıvülésének ráájával egyenlı ( = Y ˆ n = g ), ami állandó. ( Y / L) 13
14 A ıkeinenziás idıben emelkedik. Az egyensúlyi pályán a k állandó, vagyis a növekedési ráája nulla, azaz k ˆ = Kˆ g n = 0. A ıkeinenziás ( K / L ) növekedési ráája, így szinén a echnológiai bıvülés ráájával, vagyis g -vel lesz egyenlı. A reálkamaláb állandó. A Solow-modellben a ermelési ényezık uán fizee reálbér, illeve kamao az ado ermelési ényezı haárerméke haározza meg, vagyis a reálkamaláb és az amorizációs ráa összege egyenlı a ermelési függvény ıke szerini parciális deriváljával α 1 α α 1 ( Y K = αk ( AL) 1 = αk = r + δ ). Mivel az egyensúlyi pályán a k állandó, ezér a ıke reálmegérülése (reálkamaláb + amorizációs ráa) szinén állandó. A ıke kibocsááshoz viszonyío aránya állandó. Mivel az egyensúlyi pályán mind y, mind k állandó, a ké válozó hányadosa k y K K = AL = Y, vagyis a ıke kibocsááshoz viszonyío aránya szinén állandó. Y AL A munka- és a ıkejövedelmek kibocsááson belüli részaránya állandó. A reálbér a munka haárerméke deerminálja, vagyis α α α = ( 1 α) K A L = ω. A Y L 1 α Y (1 ) bérhányad így felírhaó a kövekezı alakban L L α k AL = = (1 α) α, vagyis a Y k AL bérhányad egyenlı a munka parciális ermelési rugalmasságával, ami állandó a modell axiómái szerin. Mivel az Euler-féle kimeríési elvnek (Kopányi, 1992) köszönheıen a kibocsáás feloszásra kerül a ényezıulajdonosok közö, így a ıkejövedelmek kibocsááson belüli részaránya α, vagyis szinén állandó. 10 A világ gyorsan növekvı államaiban a gazdasági növekedés jelenıs szóródás mua. A silizál ény a modell sabiliása bizosíja: az elmarado régiók gyorsabban, míg a fejleebbek lassabban növekednek. 10 Ennek feléele, hogy a ermelési függvény lineárisan homogén, illeve, hogy a piacokon (végermék, illeve inpuényezık) ökélees a verseny. 14
15 A hazai konvergencia a növekedési számviel ükrében ( ) A hazai növekedés alapveıen gazdaságunk felzárkózó jellege deerminálja. Ez a Solowmodell szerin az vonja maga uán, hogy a ıkeinenziás bıvülése gyorsabb lesz, min az egyensúlyi pályán, így a ıke-kibocsáás arány folyamaosan konvergál az egyensúlyi szinjéhez. A fejezeben egyrész dekomponáljuk a hazai növekedés, felbonva az a ıkeinenziás, illeve a echnológiai haladás álal meghaározo pályára. A számíások a Penn World Table 7.0 adabázison alapulnak, de számos más adaforrás is felhasználunk. Másrész Darvashoz és Simonhoz (1999) hasonlóan Auszria egy fıre esı kibocsáásával is összevejük a magyar muaó, valamin megvizsgáljuk az arány idıbeli alakulásá is. Ez köveıen dekomponáljuk a növekedési öbblee, és megvizsgáljuk, mely ényezı (ıkeinenziás vagy echnológiai haladás) hajoa a magyar felzárkózás az elmúl idıszakban. Az egy fıre esı kibocsáás növekedési ráájá felírhajuk a munkakiegészíı echnológiai haladás és a ıkeinenziás növekedési ráájának súlyozo számani álagakén, ahol a súlyok az egyes ermelési ényezık parciális ermelési rugalmasságával egyenlık (2). Az egy fıre esı kibocsáás, illeve a ıkeinenziás növekedésének a függvényében így meg udjuk haározni a munkakiegészíı echnológiai haladás szinjé. d( Y / L) / d Y / L d( K / L) / d = (1 α ) g + α (2) K / L Hogy meghaározzuk az egyes ényezık növekedési hozzájárulásá, a kövekezı adaokra van szükségünk: ıkeinenziás idıbeli alakulására, az α paraméerre, illeve az egy fıre juó kibocsáás ex-pos növekedési ráájára. A hazai gazdaság ıkeállományá Darvas és Simon (1999) és Pula (2003) becsüle meg a folyamaos újraérékelés módszerével (perpeual invenory mehod PIM). A ovábbiakban az uóbbi anulmány ponbecslésé alkalmazzuk, mely szerin 1999-ben a neó eszközállomány a bruó hazai ermék másfélszeresé ére el, vagyis ebben az idıponban K 1999 / Y1999 = 1, 5. A ıkeállomány ez köveıen a K + 1 = I + (1 δ ) K képleel vezejük ovább, illeve számíjuk ki az 1995 és 2009 közöi idıszakra, az amorizációs ráá 7 százalékon rögzíjük, míg a munka parciális ermelési rugalmasságá Bíróhoz és szerzıársaihoz (2007) hasonlóan 0,4-re kalibráljuk. 15
16 Az egy fıre esı kibocsáás növekedésének alakulásá, illeve szerkezeé a 2.2 ábra muaja be. Láhaó, hogy a echnológiai haladás reprezenáló g növekedése öbb idıszakban is negaív. Ez azér leheséges, mer nem szőrük ki az idısorból az erısen prociklikus kapaciáskihasználság muaójá (Basu, 1996), így a negaív kereslei sokkok mia a ermelékenységi muaó visszaesésé figyelhejük meg. Az is leolvashaó, hogy az idıszak elején elsısorban a ıkeinenziás növekedése, majd a 2000-es évek elejéıl a echnológiai haladás és a ıkeinenziás nagyjából megegyezı mérékben járul hozzá az egy foglalkozaora esı kibocsáás növekedéséhez. Az egyes ermelési ényezık GDPnövekedéshez való hozzájárulásával kapcsolaban Kónya (2010) hasonló kövekezeésekre juo. 2.2 ábra Az egyes ényezık hozzájárulása az egy fıre esı kibocsáás növekedési ráájához. Forrás: Penn World Table, sajá számíás Fonos, hogy a gazdasági növekedés más államok hasonló muaójával is összevessük. A vizsgálahoz benchmarkkén Darvashoz és Simonhoz (1999) hasonlóan az oszrák adaoka veük alapul. A 2.3 ábrán a hazai és az auszriai egy fıre esı kibocsáás növekedési ráája, illeve a muaó szinjének az aránya van felüneve. Láhaó, hogy Magyarországon az egy fıre esı kibocsáás 1996-ban alig halada meg az auszriai érék 36 százaléká. Ez köveıen azonban hazánkban jelenıs növekedés regiszrálak, aminek köszönheıen az arány folyamaosan emelkede. A leggyorsabban 2000 és 2003 közö szőkül a rés, azonban az évized közepére a felzárkózás megakad, sı a 2006-os válaszásoka köveı fiskális kiigazíó lépések, valamin a gazdasági válság haására a 16
17 hazai GDP-bıvülés az oszrák szin alá süllyed, aminek kövekezében ismé ávolodni kezdünk a nyugai szomszédunk éleszínvonaláól. Fonos anulságok vonhaók le ugyanakkor a hazai öbblenövekedés szerkezeébıl. A klasszikus konvergenciaelméleek szerin a felzárkózás alai öbblenövekedés elsısorban a ıkeinenziás csaornáján kereszül valósul meg. Számos kuaás azonban az igazola (Easerly és Levine, 2001), hogy a konvergencia során a növekedés elsıdleges moorja a echnológiai bıvülés növekedése vol. Hogy dekomponálni udjuk a hazai konvergenciá, meg kell vizsgálnunk az Auszriában megfigyel bıvülés forrásá is. 2.3 ábra A magyar és az oszrák egy fıre esı GDP növekedése, illeve a relaív fejleségi szin. Forrás: Penn World Table, sajá számíás Ehhez elıször meg kell haároznunk az auszriai ıkeállomány nagyságá. Azzal a feléelezéssel élünk Easerlyhez és Levine-hez (2001) hasonlóan, hogy az oszrák gazdaság egyensúlyi pályáján mozog, így az egyensúlyi ıke-kibocsáás arány meghaározhaó a (3) összefüggéssel. A paraméerek az 1980 és 2009 közöi idıszak egyszerő számani álagai, azaz s = 22, 46, n = 0, 28, az amorizációs ráá i is 7, míg au a ıke parciális ermelési rugalmasságá 0,4-re kalibráluk. Ezen ényezık függvényében az egyensúlyi ıke-kibocsáás arány 2,19, így 1995-re ez az arány állíouk be kezdıéréknek. * ( K / Y ) = s /( n + g + δ ) (3) au 17
RÖVID TÁVÚ ELİREJELZİ MODELL MAGYARORSZÁGRA
Közgazdasági és Regionális Tudományok Inézee Pécsi Tudományegyeem Közgazdaságudományi Kar MŐHELYTANULMÁNYOK RÖVID TÁVÚ ELİREJELZİ MODELL MAGYARORSZÁGRA Balaoni András - Mellár Tamás 2011/3 2011. szepember
RészletesebbenOKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készül a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi
Részletesebben3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása
3. Gyakorla A soros áramkör anlmányozása. A gyakorla célkiőzései Válakozó áramú áramkörökben a ekercsek és kondenzáorok frekvenciafüggı reakív ellenállással ún. reakanciával rendelkeznek. Sajáságos lajdonságaik
RészletesebbenRövid távú elôrejelzésre használt makorökonometriai modell*
Tanulmányok Rövid ávú elôrejelzésre használ makorökonomeriai modell* Balaoni András, a Századvég Gazdaságkuaó Zr. kuaási igazgaója E-mail: balaoni@szazadveg-eco.hu Mellár Tamás, az MTA dokora, a Pécsi
RészletesebbenMNB-tanulmányok 50. A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk CZETI TAMÁS HOFFMANN MIHÁLY
MNB-anulmányok 5. 26 CZETI TAMÁS HOFFMANN MIHÁLY A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk Czei Tamás Hoffmann Mihály A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk 26. január
RészletesebbenA BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. május 23. (25.05) (OR. en) Inézményközi dokumenum: 2006/0039 (CNS) 9851/07 ADD 2 FIN 239 RESPR 5 CADREFIN 32 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ 2. KIEGÉSZÍTÉS Küldi:
RészletesebbenErőmű-beruházások értékelése a liberalizált piacon
AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.3 2.5 Erőmű-beruházások érékelése a liberalizál piacon Tárgyszavak: erőmű-beruházás; piaci ár; kockáza; üzelőanyagár; belső kama. Az elmúl évek kaliforniai apaszalaai az
RészletesebbenGAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK
BG PzK Módszerani Inézei Tanszéki Oszály GAZDAÁGI É ÜZLETI TATIZTIKA jegyze ÜZLETI ELŐREJELZÉI MÓDZEREK A jegyzee a BG Módszerani Inézei Tanszékének okaói készíeék 00-ben. Az idősoros vizsgálaok legfonosabb
RészletesebbenOTDK-dolgozat. Váry Miklós BA
OTDK-dolgoza Váry iklós BA 203 EDOGÉ KORRUPCIÓ EGY EOKLASSZIKUS ODELLBE EDOGEOUS CORRUPTIO I A EOCLASSICAL ODEL Kézira lezárása: 202. április 6. TARTALOJEGYZÉK. BEVEZETÉS... 2. A KORRUPCIÓ BEVEZETÉSE EGY
RészletesebbenA tudás szerepe a gazdasági növekedésben az alapmodellek bemutatása*
A udás szerepe a gazdasági növekedésben az alapmodellek bemuaása* Jankó Balázs, az ECOSTAT közgazdásza E-mail: Balazs.Janko@ecosa.hu A anulmányban azoka a nemzeközi közgazdasági irodalomban fellelheő legfonosabb
RészletesebbenTiszta és kevert stratégiák
sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,
RészletesebbenA gazdasági növekedés mérése
3. lecke A gazdasági növekedés mérése Nominális és reál GDP, érék-, volumen- és árindex. Gazdasági növekedés és üzlei ciklusok. Hogyan mérjük a gazdasági növekedés? dinamikus elemzés: hány százalékkal
Részletesebben6. szemináriumi. Gyakorló feladatok. Tőkekínálat. Tőkekereslet. Várható vs váratlan esemény tőkepiaci hatása. feladatok
6. szemináriumi Gyakorló feladaok. Tőkekínála. Tőkekeresle. Várhaó vs váralan esemény őkepiaci haása. feladaok A feladaok megoldása során ahol lehe, írjon MATLAB scripe!!! Figyelem, a MATLAB a gondolkodás
RészletesebbenDemográfiai átmenet, gazdasági növekedés és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága
Közgazdasági Szemle LXI évf 204 november (279 38 o) Varga Gergely Demográfiai ámene gazdasági növekedés és a nyugdírendszer fennarhaósága Magyarországon a ársadalombizosíási nyugdírendszer finanszírozása
RészletesebbenHF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és
Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.
RészletesebbenInstrumentális változók módszerének alkalmazásai Mikroökonometria, 3. hét Bíró Anikó Kereslet becslése: folytonos választás modell
Insrumenális válozók módszerének alkalmazásai Mikroökonomeria, 3. hé Bíró Anikó Keresle becslése: folyonos válaszás modell Folyonos vs. diszkré válaszás: elérő modellek Felevés: homogén jószág Közelíés:
RészletesebbenSíkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése
Szilvágyi László - Wolf Ákos Síkalapok vizsgálaa - az EC-7 bevezeése Síkalapozási feladaokkal a geoehnikus mérnökök szine minden nap alálkoznak annak ellenére, hogy mosanában egyre inkább a mélyépíés kerül
RészletesebbenParametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat
Közgazdasági Szemle, LX. évf., 213. november (1169 127. o.) Paramerikus nyugdíjreformok és éleciklus-munkakínála A ársadalombizosíási nyugdíjrendszer finanszírozása puszán a demográfiai folyamaok kövekezében
RészletesebbenKELET-KÖZÉP EURÓPAI DEVIZAÁRFOLYAMOK ELİREJELZÉSE HATÁRIDİS ÁRFOLYAMOK SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Zsolt Schepp Zoltán
Közgazdasági- és Regionális Tudományok Inézee Pécsi Tudományegyeem, Közgazdaságudományi Kar KELET-KÖZÉP EURÓPAI DEVIZAÁRFOLYAMOK ELİREJELZÉSE HATÁRIDİS ÁRFOLYAMOK SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Zsol Schepp Zolán
RészletesebbenKamat átgyűrűzés Magyarországon
Kama ágyűrűzés Magyarországon Horváh Csilla, Krekó Judi, Naszódi Anna 4. február Összefoglaló Elemzésünkben hiba-korrekciós modellek segíségével vizsgáljuk a piaci hozamok és a banki forin hiel- és beéi
RészletesebbenKína 2015.08.01 3:00 Feldolgozóipari index július 50.1 USA 2015.08.03 16:00 Feldolgozóipari index július 53.5
www.kh.hu 215.7.31 Nyersanyagpiaci hírlevél piaci áekinés nyersanyag megnevezés akuális 2 héel ezelői kőolaj réz LME 3hó () 5298 5565 A Bren kőolaj a folyaa a mélyrepülés az elmúl ké hében, és 9%-al kerül
RészletesebbenGAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június
GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi
RészletesebbenMakroökonómiai modellépítés monetáris politika
Makroökonómiai modellépíés moneáris poliika Szabó-Bakos Eszer 200. ½oszi félév Téelezzük fel, hogy az álalunk vizsgál gazdaságban a reprezenaív fogyaszó hasznossági függvénye az X U = ln C +! v M+ L +
RészletesebbenElőszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.
Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban,
RészletesebbenDinamikus optimalizálás és a Leontief-modell
MÛHELY Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 29. január (84 92. o.) DOBOS IMRE Dinamikus opimalizálás és a Leonief-modell A anulmány a variációszámíás gazdasági alkalmazásaiból ismere hárma. Mind három alkalmazás
RészletesebbenBevezetés a gazdasági növekedés elméletébe
98 98 984 986 988 99 99 994 996 998 4 6 98 98 984 986 988 99 99 994 996 998 4 6 98 98 984 986 988 99 99 994 996 998 4 6 98 98 984 986 988 99 99 994 996 998 4 6 4-5. lece Bevezeés a gazdasági növeedés elméleébe
RészletesebbenDemográfia és fiskális fenntarthatóság DSGE-OLG modellkeretben
Demográfia és fiskális fennarhaóság DSGE-OLG modellkereben Baksa Dániel* és Munkácsi Zsuzsa** 2. szepember 24. Absrac A hagyományos dinamikus szochaszikus álalános egyensúlyi DSGE modellkere jellegéb l
Részletesebbenfényében a piac többé-kevésbé figyelmen kívül hagyta, hogy a tengerentúli palaolaj kitermelők aktivitása sorozatban alumínium LME 3hó (USD/t) 1589
www.kh.hu WTI (USD/hordó) 46 46 diesel ARA spo () 456 472 kerozin ARA spo () 215.9.25 Nyersanyagpiaci hírlevél piaci áekinés nyersanyag megnevezés akuális 2 héel ezelői kőolaj B az elmúl ké hében a Bren
Részletesebben2014.11.18. SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: Gazdasági ösztönzők jellemzői. GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK (economic instruments) típusai. Környezetterhelési díjak
SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: 10. hé: A Pigou-éelen alapuló környezei szabályozás: gazdasági öszönzők alapelvei és ípusai 1.A ulajdonjogok (a szennyezési jogosulság) allokálása 2.Felelősségi szabályok (káréríés)
Részletesebbenipari fémek USA 2015.07.22 16:30 Készletjelentés m hordó július USA 2015.07.27 14:30 Tartós cikkek rendelésállománya % június 0.5
www.kh.hu 215.7.16 Nyersanyagpiaci hírlevél piaci áekinés nyersanyag megnevezés akuális 2 héel ezelői kőolaj réz LME 3hó () 5565 5765 cink LME 3hó () 254 2 nikkel LME 3hó () 1162 1198 alumínium LME 3hó
RészletesebbenDIPLOMADOLGOZAT Varga Zoltán 2012
DIPLOMADOLGOZAT Varga Zolán 2012 Szen Isván Egyeem Gazdaság- és Társadalomudományi Kar Markeing Inéze Keresle-előrejelzés a vállalai logiszikában Belső konzulens neve, beoszása: Dr. Komáromi Nándor, egyeemi
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó. 2010. június
GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készül a TÁMOP-4..2-08/2/A/KMR-2009-004pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az
Részletesebben1. Feladatkör: nemzeti számvitel. Mikro- és makroökonómia
Mikro- és makroökonómia Felada: hielpénzrendszer működése (egyszerűsíe Rosier-modell) Tekinsünk egy zár isza hielpénz-gazdaságo, ahol minden arozás a kövekező időszakban kell visszaadni és a bank egyálalán
RészletesebbenMódszertani megjegyzések a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez
Módszerani megjegyzések a hielinézeek összevon mérlegének alakulásáról szóló közleményhez 1. A forinosíás és az elszámolás kezelése a moneáris saiszikákban Az egyes fogyaszói kölcsönszerződések devizanemének
RészletesebbenPÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA Függelék 2007. június Taralomjegyzék FÜGGELÉK. számú függelék: Az Országgyűlés
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ Technikai kivetítés és a költségvetési szabályok számszerűsítése 2011-2012
TÁJÉKOZTATÓ Technikai kiveíés és a kölségveési szabályok számszerűsíése 2011-2012 2009. okóber 21. Az elemzés szerzői: Baksa Dániel, Benk Szilárd, Berki Tamás, Draban Béla, Fehér Csaba, Gerner Vikória,
RészletesebbenTúlgerjesztés elleni védelmi funkció
Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Budapes, 2011. auguszus Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Bevezeés A úlgerjeszés elleni védelmi unkció generáorok és egységkapcsolású ranszormáorok vasmagjainak úlzoan
RészletesebbenMegtelt-e a konfliktuskonténer?
Közpoliikai kihívások az új évizedben Vigvári András Megel-e a konflikuskonéner? Néhány pénzügyi szempon a helyzeérékeléshez és a rendszer áalakíásához KKözhelynek és öbb oldalról bizonyíonak 1 számí az
RészletesebbenA magyar növekedésről egy régimódi megközelítés
Közgazdasági Szemle LXIV. évf. 217. szepember (915 929. o.) Kónya Isván A magyar növekedésről egy régimódi megközelíés A növekedéselméle a közgazdaságan legrégibb és leginkább közponi kérdései vizsgálja.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
i 7-5'33/07 A Fovárosi Íéloábla 2.Kf.27.561/2006/8.szám "\"?,', " R ".,--.ic-" i" lvöj.bul.lape" evlcz,,-.'{i-.)., Erkze:.. 2007 JúN 1 :szám:......,;.?:j.or; lvi\:dekleek:,""" : Ekiira ik szam ' m.:...,.
RészletesebbenElméleti közgazdaságtan I. A korlátozott piacok elmélete (folytatás) Az oligopólista piaci szerkezet formái. Alapfogalmak és Mikroökonómia
Elmélei közgazdaságan I. Alafogalmak és Mikroökonómia A korláozo iacok elmélee (folyaás) Az oligoólisa iaci szerkeze formái Homogén ermék ökélees összejászás Az oligool vállalaok vagy megegyeznek az árban
RészletesebbenGAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június
GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi
RészletesebbenAggregált termeléstervezés
Aggregál ermeléservezés Az aggregál ermeléservezés feladaa az opimális ermékszerkeze valamin a gyáráshoz felhasználhaó erőforrások opimális szinjének meghaározása. Termékek aggregálása. Erőforrások aggregálása.
RészletesebbenDOI 10.14267/phd.2015011 MORVAY ENDRE A MUNKAERŐPIAC SZTOCHASZTIKUS DINAMIKAI VIZSGÁLATA ELMÉLET ÉS GYAKORLAT
MORVAY ENDRE A MUNKAERŐPIAC SZTOCHASZTIKUS DINAMIKAI VIZSGÁLATA ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Maemaikai Közgazdaságan és Gazdaságelemzés Tanszék Témavezeő: Móczár József egyeemi anár, az MTA-dokora Morvay Endre
RészletesebbenSzilárdsági vizsgálatok eredményei közötti összefüggések a Bátaapáti térségében mélyített fúrások kızetanyagán
Mérnökgeológia-Kızemehanika 2011 (Szerk: Török Á. & Vásárhelyi B.) 269-274. Szilárdsági vizsgálaok eredményei közöi összefüggések a Báaapái érségében mélyíe fúrások kızeanyagán Buoz Ildikó BME Épíıanyagok
RészletesebbenPortfóliókezelési keretszerződés
Porfóliókezelési kereszerződés Válaszo befekeési poliika Jelen szerződés lérejö alulíro helyen és napon a Random Capial Broker Zárkörűen Működő Részvényársaság (székhely: H-1053 Budapes, Szép u.2., nyilvánarja
RészletesebbenRadnai Márton. Határidős indexpiacok érési folyamata
Radnai Máron Haáridős indexpiacok érési folyamaa Budapesi Közgazdaságudományi és Államigazgaási Egyeem Pénzügy anszék émavezeő: Dr. Száz János Minden jog fennarva Budapesi Közgazdaságudományi és Államigazgaási
RészletesebbenA kereslet hatása az árak, a minõség és a fejlesztési döntések dinamikájára
VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1094 1115. o.) VÖRÖS JÓZSEF A keresle haása az árak, a minõség és a fejleszési dönések dinamikájára A anulmány egy nagyon álalános
RészletesebbenKAMATPOLITIKA HATÁRAI
Pécsi Tudományegyeem Közgazdaságudományi Kar Gazdálkodásani Dokori Iskola Koppány Kriszián JEGYBANKI HITELESSÉG ÉS A KAMATPOLITIKA HATÁRAI Likvidiási csapda és deflációs spirál: elméle és realiás Dokori
RészletesebbenJelzáloghitel-törlesztés forintban és devizában egyszerű modellek
Közgazdasági Szemle, LXii. évf., 215. január (1 26. o.) Király Júlia Simonovis András Jelzáloghiel-örleszés forinban és devizában egyszerű modellek A devizaalapú jelzáloghielek néhány éves népszerűség
RészletesebbenA közgazdasági Nobel-díjat a svéd jegybank támogatásával 1969 óta ítélik oda. 1 Az
ROBERT F. ENGLE ÉS CLIVE W. J. GRANGER, A 003. ÉVI KÖZGAZDASÁGI NOBEL-DÍJASOK DARVAS ZSOLT A Svéd Tudományos Akadémia a 003. évi Nobel-díjak odaíélésé ké fő alkoással indokola: Rober F. Engle eseén az
RészletesebbenAz árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli elõrejelezhetetlensége
Az árfolyamsávok empirikus modelljei 507 Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. június (507 59. o.) DARVAS ZSOLT Az árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli elõrejelezheelensége
RészletesebbenSTATISZTIKAI IDİSORELEMZÉS A TİZSDÉN
Nyuga-magyarországi Egyeem Közgazdaságudományi Kar Széchenyi Isván Gazdálkodás- és Szervezésudományok Dokori Iskola STATISZTIKAI IDİSORELEMZÉS A TİZSDÉN Dokori (PhD) érekezés ézisei Polgárné Hoschek Mónika
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június
GAZDASÁGPOLITIKA GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP-4..2-08/2/A/KMR-2009-004pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az MTA
RészletesebbenA monetáris aggregátumok szerepe a monetáris politikában
MNB-anulmányok 71. 2008 KOMÁROMI ANDRÁS A moneáris aggregáumok szerepe a moneáris poliikában A moneáris aggregáumok szerepe a moneáris poliikában 2008. január Az MNB-anulmányok sorozaban megjelenõ írások
RészletesebbenStatisztika II. előadás és gyakorlat 1. rész
Saiszika II. Saiszika II. előadás és gyakorla 1. rész T.Nagy Judi Ajánlo irodalom: Ilyésné Molnár Emese Lovasné Avaó Judi: Saiszika II. Feladagyűjemény, Perfek, 2006. Korpás Ailáné (szerk.): Álalános Saiszika
Részletesebben[ ] ELLENÁLLÁS-HİMÉRİK
endszerek Tanszék HİMÉSÉKLETFÜGGİ ELLENÁLLÁSOK Alapfogalmak és meghaározások ELLENÁLLÁS-HİMÉİK (Elmélei összefoglaló) Az ellenállás fogalma és egysége Valamely homogén, végig állandó kereszmeszeő vezeı
RészletesebbenNegyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc
Negyedik gyakorla: Szöveges feladaok, Homogén fokszámú egyenleek Dierenciálegyenleek, Földudomány és Környezean BSc. Szöveges feladaok A zikában el forduló folyamaok nagy része széválaszhaó egyenleekkel
RészletesebbenTartalom. Éghajlati rendszer: a légkör és a vele kölcsönhatásban álló 4 geoszféra együttese. Idıjárás vs. éghajlat
Az éghajlai modellszimulációk bizonyalanságainak felérképezése a Kárpá-medencére Szabó Péer (szabo.p@me.hu) és Szépszó Gabriella Taralom Alapfogalmak és az éghajlai rendszer Numerikus modellezés Az éghajlai
RészletesebbenA személyi jövedelemadó reformjának hatása a társadalombiztosítási nyugdíjakra
Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 20. december (029 044. o.) Cseres-Gergely Zsombor Simonovis András A személyi jövedelemadó reformjának haása a ársadalombizosíási nyugdíjakra 2009 és 203 közö a magyar
RészletesebbenBethlendi András: Ph.D. - Tézisgyűjtemény
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezésudományi Dokori Iskola A Dokori Iskola vezeője: Dr. Szlávik János Témavezeő: Dr. Veress József
RészletesebbenA sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer
Kinemaikai egyensúly éele: Téel: zár kinemaikai lánc relaív szögsebesség-vekorrendszere egyensúlyi. Mechanizmusok sebességállapoa a kinemaikai egyensúly éelével is meghaározhaó. sebességállapo ismer, ha
Részletesebben5. Differenciálegyenlet rendszerek
5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:
Részletesebben8 A teljesítményelektronikai berendezések vezérlése és
8 A eljesíményelekronikai berendezések vezérlése és szabályzása Vezérlés ala a eljesíményelekronikában a vezérel kapcsolók vezérlõjeleinek elõállíásá érjük. Egy berendezés mûködésé egyrész az alkalmazo
RészletesebbenIngatlanbefektetések elemzése
Igalabefekeések elemzése Elıadás Igalavagyo-érékelı és közveíı Szakképzés, Igalakezelı Szakképzés A-V. modul Cash flow modell (ıkekölségveés): Leheséges eljes bevéel - Kihaszálalaságból eredı veszeség
RészletesebbenÖsszegezés az ajánlatok elbírálásáról
Összegezés az ajánlaok elbírálásáról 9. mellékle a 92/211. (XII. 3.) NFM rendelehez 1. Az ajánlakérő neve és címe: Budesi Távhőszolgálaó Zárkörűen Működő Részvényársaság (FŐTÁV Zr.) 1116 Budes Kaloaszeg
Részletesebben( r) t. Feladatok 1. Egy betét névleges kamatlába évi 20%, melyhez negyedévenkénti kamatjóváírás tartozik. Mekkora hozamot jelent ez éves szinten?
Feladaok 1. Egy beé névleges kamalába évi 20%, melyhez negyedévenkéni kamajóváírás arozik. Mekkora hozamo jelen ez éves szinen? 21,5% a) A névleges kamalába időarányosan szokák számíani, ehá úgy veszik,
Részletesebben1. Előadás: Készletezési modellek, I-II.
. Előadás: Készleezési modellek, I-II. Készleeke rendszerin azér arunk hogy, valamely szükséglee, igény kielégísünk. A szóban forgó anyag, cikk iráni igény, keresle a készle fogyásá idézi elő. Gondoskodnunk
RészletesebbenSZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA Közpolitikai kihívások az új évtizedben
Taralom SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA Közpoliikai kihívások az új évizedben Közpoliikai kihívások az új évizedben 403 CSAPODI PÁL: Kihívások a számvevõszéki ellenõrzés elõ, az ÁSZ anácsadó szerepe 405 PULAY
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június
GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készül a TÁMOP-4..2-08/2/A/KMR-2009-004pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az
Részletesebben"#$%& %'($%&$ @ ) & @5-98& @569! @,9 + "() *!$ ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) )
?* & @.9?*= @,9 =8 @5-9 "& & @ & @5-98& @569 " " " " " " " " " " " " " " " " " &&"( * + "( *,--.//,--0/,--0//,--1/,--1//,--2/ 3.-.3..42-25.1 0.6-2,2,1511 6-0340. 40,.-3.,2014 6250,,,--2// 4.41. 13..01-010.0,.
RészletesebbenFinanszírozás, garanciák
29..9. Fiaszíozás, gaaciák D. Fakas Szilvesze egyeemi doces SZE Gazdálkodásudomáyi Taszék fakassz@sze.hu hp://d.fakasszilvesze.hu/ Fiaszíozás émaköei. A péz idıééke, jövıéék és jeleéék, speciális pézáamlások
RészletesebbenLegfontosabb farmakokinetikai paraméterek definíciói és számításuk. Farmakokinetikai paraméterek Számítási mód
Legfonosabb farmakokineikai paraméerek definíciói és számíásuk Paraméer armakokineikai paraméerek Név Számíási mód max maximális plazma koncenráció ideje mér érékek alapján; a max () érékhez arozó érék
RészletesebbenGYAKORLÓ FELADATOK 5. Beruházások
1. felada Egymás kölcsööse kizáró beruházások közöi válaszás. Ké külöböző ípusú gépe szerezheük be egyazo művele elvégzésére. A ké egymás kölcsööse kizáró projek pézáramlásai ($) a kövekező ábláza muaja:
RészletesebbenA T LED-ek "fehér könyve" Alapvetõ ismeretek a LED-ekrõl
A T LED-ek "fehér könyve" Alapveõ ismereek a LED-ekrõl Bevezeés Fényemiáló dióda A LED félvezeõ alapú fényforrás. Jelenõs mérékben különbözik a hagyományos fényforrásokól, amelyeknél a fény izzószál vagy
Részletesebben13 Wiener folyamat és az Itô lemma. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull
13 Wiener folyama és az Iô lemma Opions, Fuures, and Oher Derivaives, 8h Ediion, Copyrigh John C. Hull 01 1 Markov folyamaok Memória nélküli szochaszikus folyamaok, a kövekező lépés csak a pillananyi helyzeől
RészletesebbenA budapesti közlekedési dugók okai és következményei. Összefoglalás
A budapesi közlekedési dugók okai és kövekezményei Összefoglalás A fennarhaó gazdasági fejlődés elengedheelen feléele a jól működő közlekedési hálóza. Az írás legfonosabb célja az, hogy felhívja a figyelme
RészletesebbenSTATISZTIKAI IDİSORELEMZÉS A TİZSDÉN
STATISZTIKAI IDİSORELEMZÉS A TİZSDÉN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Polgárné Hoschek Mónika Nyuga-magyarországi Egyeem Sopron. STATISZTIKAI IDİSORELEMZÉS A TİZSDÉN Érekezés dokori (PhD) fokoza elnyerése érdekében
RészletesebbenÉLETTARTAM KOCKÁZAT A nyugdíjrendszerre nehezedő egyik teher
ÉLETTARTAM KOCKÁZAT A nyudíjrendszerre nehezedő eyik eher Májer Isván - Kovács Erzsébe i.majer@erasmusmc.nl Taralom. Várhaó élearam alakulása 2. A moraliás modellezése a Lee-Carer modell 3. Alkalmazás
RészletesebbenPORTFÓLIÓ KEZELÉSI SZERZŐDÉS
PORTFÓLIÓ KEZELÉSI SZERZŐDÉS aely lérejö a STRATEGON Érékpapír Zárkörűen Működő Részvényársaság Székhely: 1034 Budapes Bécsi ú 165. III. eele Cégjegyzékszá: 01-10-045641 a ovábbiakban in Sraegon, valain
RészletesebbenBevezetés 2. Az igény összetevői 3. Konstans jellegű igény előrejelzése 5. Lineáris trenddel rendelkező igény előrejelzése 14
Termelésmenedzsmen lőrejelzés módszerek Bevezeés Az gény összeevő 3 Konsans jellegű gény előrejelzése 5 lőrejelzés mozgó álaggal 6 Mozgó álaggal előre jelze gény 6 Gyakorló felada 8 Megoldás 9 lőrejelzés
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin ÉETTSÉG VZSGA 0. május. ELEKTONKA ALAPSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám:
Részletesebben4. Fejezet BERUHÁZÁSI PROJEKTEK ÉRTÉKELÉSE Beruházási pénzáramok értékelése Infláció hatása a beruházási projektekre
. Fejeze Pénzáramok (euróban) 0. év. év. év. év. év. év 0 000 9000 900 0 000 000 000 BERUHÁZÁSI PROJEKTEK ÉRTÉKELÉSE... Saikus beruházás gazdaságossági számíások: Neó pénzáramok álaga ARR = Kezdõ pénzáram
RészletesebbenA Ptk. 201. (2) bekezdése védelmében.
-- 1998. 8. szám FÓRUM 403 J...,. ~ Dr. Kovács Kázmér ÜGYVÉD. A BUDAPEST ÜGYVÉD KAMARA ALELNÖKE A Pk. 201. (2) bekezdése védelmében. (Feluno arányalanság és az auópálya-használai szerzodések) Vékás Lajos
RészletesebbenPortfóliókezelési szabályzat
A szabályza ípusa: A szabályza jóváhagyója: A szabályza haályba lépeője: Működési Igazgaóság Igazgaóság elnöke Porfóliókezelési szabályza Szabályza száma: 9/015 erziószám: 1.7 Budapes, 015. auguszus 7.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉG VZSG 04. május 0. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám: 40.)
RészletesebbenMakroökonómia Bevezetés
A gazdaság működési környezee Makroökonómia Bevezeés 1. előadás 2010.02.11. előadó: Dr. Sol Kaalin egyeemi docens ökosziszéma gazdaság piac ársadalom A közgazdaságan vizsgálódási erüleei Az egyéni dönések
Részletesebben3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás)
Maemaika A3 gyakorla Energeika és Mecharonika BSc szakok, 6/7 avasz 3. feladasor: Görbe ívhossza, görbemeni inegrál megoldás. Mi az r 3 3 i + 6 5 5 j + 9 k görbe ívhossza a [, ] inervallumon? A megado
RészletesebbenA tôkemérés néhány alapproblémája
A ôkemérés néhány alapproblémája Hül Anónia, a KOPINT-TÁRKI Konjunkúrakuaó Inéze Zr. udományos anácsadója E-mail: anonia.hul@kopinarki.hu A reálőke és ezen belül a őkeszolgála mérése a nemzei számlák módszerani
RészletesebbenA hőérzetről. A szubjektív érzés kialakulását döntően a következő hat paraméter befolyásolja:
A hőérzeről A szubjekív érzés kialakulásá dönően a kövekező ha paraméer befolyásolja: a levegő hőmérséklee, annak érbeli, időbeli eloszlása, válozása, a környező felüleek közepes sugárzási hőmérséklee,
RészletesebbenFourier-sorok konvergenciájáról
Fourier-sorok konvergenciájáról A szereplő függvényekről mindenü felesszük, hogy szerin periodikusak. Az ilyen függvények megközelíésére (nem a polinomok, hanem) a rigonomerikus polinomok űnnek ermészees
Részletesebben1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.
1997. évi LXXXI. örvény a ársadalombizosíási nyugelláásról, egységes szerkezeben a végrehajásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeleel [A vasag beűs szöveg az 1997. évi LXXXI. örvény (a ovábbiakban:
RészletesebbenKiadja a Barankovics István Alapítvány Felelős kiadó: a Kuratórium Elnöke Nyomda: Onix Nyomda, Debrecen
Van megoldás ISBN 978-963-85524-4-0 Kiadja a Barankovics Isván Alapívány Felelős kiadó: a Kuraórium Elnöke Nyomda: Onix Nyomda, Debrecen Van megoldás Nyugdíjreform A családi ípusú adórendszer bemuaásakor
Részletesebben7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Solow-modell III. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Alkalmazások Hogyan változnak egyensúlyi növekedési pályán az endogén változók? Mi kell a tartós gazdasági
RészletesebbenStatisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:
Saiszikai Szemle A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BAGÓ ESZTER, DR. BELYÓ PÁL, DR. FAZEKAS KÁROLY, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. JÓZAN PÉTER, DR. KARSAI GÁBOR, DR.
RészletesebbenKomáromi András * Orova Lászlóné ** MATEMATIKAI MODELLEK AZ INNOVÁCIÓ TERJEDÉSÉBEN
Koároi András * Orova Lászlóné ** MATEMATIKAI MODELLEK AZ INNOVÁCIÓ TERJEDÉSÉBEN BEVEZETÉS Az új erék, echnológia elerjedésének iseree nélkülözheelen a erel cégek száára, ezér külföldi és hazai kuaók ár
RészletesebbenTávközlı hálózatok és szolgáltatások
Távközlı hálózaok és szolgálaások Forgalmi köveelmények, hálózaméreezés Csopaki Gyula Némeh Kriszián BME TMIT 22. nov. 2. A árgy felépíése. Bevezeés 2. I hálózaok elérése ávközlı és kábel-tv hálózaokon
RészletesebbenNövekedés és felzárkózás Magyarországon,
Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 20. május (393 4. o.) Kónya Isván Növekedés és felzárkózás Magyarországon, 995 2009 A anulmány célja az, hogy a magyar makrogazdaság elmúl 5 évének legfőbb makrofolyamaai
Részletesebben(Nem jogalkotási aktusok) IRÁNYMUTATÁSOK
2011.8.23. Az Európai Unió Hivaalos Lapja L 217/1 II (Nem jogalkoási akusok) IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA (2011. június 30.) az euróra vonakozó adagyűjésről és a 2. Készpénzinformációs
RészletesebbenAdósságdinamika és fenntarthatóság*
Adósságdinamika és fennarhaóság* Tóh G. Csaba, a Századvég Gazdaságkuaó Zr. munkaársa, a Debreceni Tudományegyeem PhD-hallgaója E-mail: oh@szazadveg-eco.hu A magyar államadósság alakulása és fennarhaósága
Részletesebben