RÖVID TÁVÚ ELİREJELZİ MODELL MAGYARORSZÁGRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RÖVID TÁVÚ ELİREJELZİ MODELL MAGYARORSZÁGRA"

Átírás

1 Közgazdasági és Regionális Tudományok Inézee Pécsi Tudományegyeem Közgazdaságudományi Kar MŐHELYTANULMÁNYOK RÖVID TÁVÚ ELİREJELZİ MODELL MAGYARORSZÁGRA Balaoni András - Mellár Tamás 2011/ szepember

2 Szerkeszıbizoság: Barancsuk János Buday-Sánha Aila Szabó Zolán Varga Aila (elnök)

3 Rövid ávú elırejelzı modell Magyarországra 1 Balaoni András Századvég Gazdaságkuaó Zr Budapes Hidegkui Nándor uca Tel: balaoni@szazadveg-eco.hu Web: hp:// Mellár Tamás Pécsi Tudományegyeem Közgazdaságudományi Kar Pécs Rákóczi 80 H-7622; Tel: mellar@kk.pe.hu Web: hp:// Kulcsszavak: üzlei ciklus makroökonomeriai modell impulzusválasz függvények elırejelzés fiskális és moneáris ranszmisszió JEL: C51 C52 E32 E37 Rövid aralom: A anulmány a szerzık álal Magyarországa kifejlesze makroökonomeriai modell muaja be ami rövid ávú elırejelzési és gazdaságpoliikai elemzési céllal készül. Mivel a rövid ávú fókusz mia a kereslei hullámzások vagyis az üzlei ciklusok állnak az összefüggésrendszer középponjában a modell endogén válozói a rendszőr adaok vagyis a -ek. A rend és a ciklikus széválaszása Hodrick-Presco szőrıvel örénik. Az modell ö fı blokkból áll: kínálai kereslei munkapiaci ár-árfolyam-kama és államházarási blokkból. A eljes modell viselkedésé impulzusválasz függvények segíségével eszelik a szerzık. A külsı környezeben megfigyelheı bizonyalansági ényezık melle a gazdaságpoliikai akciók (moneáris és fiskális sokkok) haásai is számszerősíésre kerülnek. Az egyes impulzusokra ado válaszreakciók megfelelnek az elméleen alapuló várakozásoknak emelle azonban ükröznek bizonyos hazai jellegzeességeke is. A modell elırejelzı képessége összehasonlíva más (ARIMA VAR) modellezési echnikákkal jónak mondhaó különösen az éven úli idıhorizonok eseén. 1 A szerzık a Századvég Gazdaságkuaó Zr.-nél végze munkájuk során fejleszeék ki a modell s ezúon is köszönee mondanak az inézenek illeve a munkaársaknak (Cseh Andrásnak Tóh G. Csabának és Virovácz Péernek) a segíségér. Köszöne illei ovábbá Csermely Ágnes Rappai Gábor Varga Ailá és Várpaloai Vikor valamin a Magyar Nemzei Bankban illeve a Pécsi Tudományegyeem Közgazdaságudományi Karán megrendeze via részvevıi akik érékes megjegyzéseikkel észrevéeleikkel hozzájárulak a anulmány jobbíásához. Minden fennmaradó hibáér a felelısség kizárólag a szerzıke erheli.

4 Rövid ávú elırejelzı modell Magyarországra Bevezeés A negyedéves konjunkúraelemzések fonos része a fı makrogazdasági adaokra (a GDP felhasználási oldala a munkaerıpiaco leíró fı paraméerek az infláció illeve a kamaok alakulására) vonakozó rövid ávú elırejelzés. A prognózisok elkészíéséhez így szükségünk van egy olyan makroökonomeriai modellre melyre ámaszkodhaunk az elırejelzéseink során illeve amellyel haásanulmányoka szcenárióelemzéseke lehe készíeni. A rövid ávú elırejelzı modellünk kialakíása során ez vol a fı moivációnk. Egy ökonomeriai elırejelzı modell épíésénél ké fı szempono kell alapveıen figyelembe venni: a modell jól illeszkedjen az adaokra azaz megfelelı elırejelzı képességgel rendelkezzen emelle pedig az elmélei (mikroökonómiai) összefüggések is ükrözıdjenek a szerkezeében. A keıs kihívás jelenıs fejörés okoz az elmélei és a gyakorlai szakembereknek mivel az egyik ényezı javíása rendszerin a másik romlásával jár együ fennáll ehá egy rade-off a modell elmélei konziszenciája és az empirikus illeszkedése közö. A skála egyik végén a iszán idısori echnikák alkalmazása áll (ARIMA VAR modellek) míg a másik szélsıséges megoldás az RBC modellkere (Harley és szerzıársai [1998]) jeleni ami szigorúan mikro alapokon csak mélyparaméerekkel próbálja meg leírni a gazdaság mőködésé. A problémá a modellezık ké echnikával igyekezek megoldani. Az egyik ú a jelenlegi akadémiai diskurzus középponjában álló dinamikus szochaszikus álalános egyensúlyi modellek (Smes és Wouers [2003] [2007]) amelyek bár alapjaiban mikrosrukúrá kövenek mégis számos ad-hoc felevéssel élnek. Ezeknek a súrlódásoknak az elmélei megalapozása kérdéses ezér DSGE modellek sem menesek eljes mérékben a Lucas [1976] álal felvee problémákól (Mellár [2010]). A modellek az elırejelzésben jól eljesíenek és sok eseben kisebb hibával jelzik elıre a gazdasági válozóka min a legjobb benchmarknak ekine Bayes-i vekor-auoregresszív modellek. A modellkere hamar népszerő le a hazánkban is (Jakab és Világi [2008] Baksa és szerzıársai [2009]). A másik hagyományosabbnak ekine modellezési eljárás hibakorrekciós modellek (ECM) fejleszése (ilyen modellezési alapelve köve a Fagan és szerzıársai [2001] álal konsruál Area-Wide Model). A modellek sandard ökonomeriai echnikákkal megbecslik a nem-sacioner válozók közöi hosszú ávú (koinegráló) összefüggéseke illeve az egyensúly helyreállíó rövid ávú dinamiká. Hazánkban nagy hagyománya van a 1

5 hibakorrekciós modelleknek elég csak a Benk és szerzıársai [2006] a Bíró és szerzıársai [2007] a Horváh és szerzıársai [2010] valamin a Cserhái és Varga [2000] álal készíe modellekre ualni. A modellünk a feni ké fı modellcsalád közül inkább a hibakorrekciós modellekre hasonlí mivel az egyenleeke nem közvelenül a haszon/profimaximalizáló gazdasági akorok viselkedésébıl vezejük le. Ennek kövekezében a modell nem reflekál a Lucas kriikára. Az álalános ECM módszeranhoz képes azonban jelenıs egyszerősíés hogy a hosszú ávú összefüggések a ermelési függvény és a poenciális kibocsáás kivéve nem kerülnek explici modellezésre azoka idısoros echnikával (deerminiszikus rend-szőrés) haározzuk meg. Ez az eljárás nagyon hasonlí Várpaloai [2003] dezaggregál kibocsáási résekre alapuló 5 modelljénél alkalmazo módszerre 2 melyre leginkább ámaszkodunk a modellünk készíésénél azonban az álalunk fejlesze modell jóval gazdagabb srukúrájú min a benchmarknak ekine kere. A dolgoza felépíése a kövekezı: miuán az elsı részben bemuajuk a modellezési alapelveke illeve az adaoka a második fejezeben részleesen leírjuk a modell srukúrájá illeve a becsül összefüggéseke. Ez köveıen érzékenység-vizsgálaoka végzünk a különbözı exogén válozókra ado impulzus-válasz függvények segíségével majd megvizsgáljuk a modell elırejelzési ulajdonságai összeveve a hasonló idıszakon becsül ARIMA valamin VAR modellek elırejelzési hibáival. Modellezési alapelvek A modellünk nem kövei közvelenül a mikrosrukúrá ezér az összefüggések specifikációja során jelenıs mozgáserünk nyílo. Nem az vol ugyanis a célunk hogy egy konkré modellspecifikáció eszeljünk a magyar adaokon ezér azán akár öbb közgazdasági iskola összefüggései is övözheük aól függıen hogy mennyire őnik konziszensnek a hazai adaokkal. A konkré specifikációk így egyfaja ieraív eljárással készülek: az elmélei összefüggés sokszor kiegészíeük illeve áalakíouk annak érdekében hogy a modell magyarázóereje megfelelı legyen ugyanakkor örekedünk arra is hogy az egyes paraméerek ovábbra is könnyen érelmezheık a korábbi empirikus vizsgálaokkal összeveheık legyenek. A mozgásér behaárolásához 2 Az egyenlerendszer alapja Svensson [2000] [1998] modellje mely a hazai szakirodalomban igen gyakran alkalmazo összefüggés (Benczúr és szerzıársai [2002] Várpaloai [2006] Balaoni [2010] Mellár [2008]). 2

6 szőkíéséhez egy olyan axiómarendszer állíounk fel ami az egyes endogén válozók viselkedési egyenleének a becslése során segí kiválaszani a megfelelı magyarázóválozóka. Ezek az axiómák a modell elmélei háerének ekinheık. A1) A gazdaság hosszú ávú fejlıdésé a rendelkezésre álló ermelési ényezık illeve a ermelési echnológia haározza meg azonban rövidávon a különbözı súrlódások merevségek mia Keynes-i jellegzeességekkel bír. Az akuális kibocsáás a keresle (a GDP felhasználási oldala) haározza meg amihez a kínálai oldal a kapaciáskihasználás válozaásával reagál. A2) Az árak és a bérek dinamikájá egy-egy Phillips-görbe összefüggés haározza meg melyek hosszú ávon függılegesek rövid ávon azonban (a kibocsáási és a foglalkozaási rés függvényében) poziív meredekségőek. A3) Az elmélei modellek legöbbször racionális várakozásoka éeleznek fel. Ezzel szemben Sims [1982] szerin a gazdasági szereplık várakozásai a múl ényein alapulnak és oszo késleleéső modellekkel lehe azoka leginkább megragadni. A racionális várakozások szigorú felevésének az oldása jelenleg is a közgazdasági kuaások középponjában áll (Karádi [2009] Világi [2009]). Mindezen megfonolások alapján visszaekinı várakozásoka alkalmazunk amike az auoregresszív agokkal épíünk be a modellbe. Az inflációs várakozások a múlbeli adaokon illeve a jegybanki inflációs célszinen alapulnak. A4) Magyarország kis nyio gazdaság így a külsı ényezık valamin az árversenyképességünke megragadó reálárfolyam rövidávon érdemi haás fejenek ki a hazai folyamaokra. A5) A moneáris poliika exogén inflációs cél köve melynek eléréséhez a legfıbb eszköze a jegybanki alapkama. A6) A fiskális poliika rekurzív módon kapcsolódik a modell öbbi blokkjához a kölségveési bevéeleke az effekív adókulcsok és az adóalapok haározzák meg míg a kiadások nagysága exogén. Adaok ranszformáció A modell adabázisa negyedéves frekvenciájú szezonálisan kiigazío adaokból áll össze. Ez alól egyedül az árindexek képeznek kivéel (fogyaszói mezıgazdasági ermelıi olajár) melyeknél az év/év indexeke modellezzük. Az 3

7 adaok forrása a KSH valamin a Magyar Nemzei Bank. Valamennyi nominális válozó 2000-es árszinre deflálunk. Mivel a modell alapveıen rövid ávú gazdasági folyamaoka a ciklikus mozgásoka próbálja megragadni ezér az egységgyökö aralmazó válozóka rendszőrjük és a becslések során a ciklikus komponensek közöi összefüggéseke próbáljuk meg meghaározni. A rendérékeke melyekkel az ECM modelleknél alkalmazo hosszú ávú összefüggéseke helyeesíjük legöbbször a poenciális GDP százalékában rögzíjük így kínálai sokkok (pl.: beruházások felfuása) visszahanak a rendelı válozók egyensúlyi szinjére is. A rendszőréshez az irodalomban gyakran alkalmazo Hodrick-Presco (H-P) [1997] filer használjuk. 3 A echnika az idısoroka ké alapveı részre bonja: növekedési ( g ) és ciklikus komponensre ( c ). Az idısor egyes elemei ( a ) felírhaók az a = g + c alakban. A rendszőréshez meg kell adnunk egy paraméer ami meghaározza hogy mennyire simísa ki a gazdasági idısoroka a módszer. Álalánosságban elfogado hogy az éves frekvenciájú adaoka 100- as a negyedéveseke 1600-as simasági paraméerrel szőrik azonban a modellünkben es lambdá használunk. Hodrick és Presco [1997] a simasági paraméer meghaározásánál a ciklikus és a növekedési komponens szórásának arányából indulnak ki. A paraméer a kövekezı képle definiálja λ = σ c / σ n ahol a σ c a rend százalékában kifejeze ciklikus komponens szórása míg a σ a növekedési ráák szórása. A szerzıpáros a σ = 5 és a σ g g = 0125 érékbıl számíoa ki a sandard 1600-as simasági paraméer. Hazánkban azonban joggal feléelezzük hogy a ciklikus komponens szórása elsısorban a gazdaságpoliikai irányíás hibái révén (prociklikus fiskális poliika a válság kiörésekor kényszerően szigorú moneáris kondíciók prociklikus hielezési gyakorla sb.) nagyobb min az Egyesül Államokban miközben a növekedési komponens varianciája nem ér el jelenıs mérékben a fejle országokól (lévén hogy elsısorban a demográfiai rendek echnológiai növekedés befolyásolja). Az adasorok rövidsége mia az egyenleeke egyesével becsüljük meg a klasszikus legkisebb négyzeek módszerével illeve a szimulán válozóka aralmazó egyenleeke az álalánosío momenumok módszerével (GMM) 4 (részleesen lásd Máyás [1999]). A GMM echnika elınye hogy nem szükséges a eljes adageneráló folyamao egyszerre megbecsülni így parciális c 3 Megjegyezzük hogy a H-P filer alkalmazása kevésbé szigorú feléelezés min az álalában használ dlog specifikáció. Ez uóbbi eseben ugyanis konsans növekedési ráá feléelezünk ami a H-P rendek alkalmazása eseén nem szükséges. 4 Hasonlóan Benkhez és szerzıársaihoz [2006]. 4

8 specifikáció eseén is megfelelı eredmény szolgála. Insrumenumkén a magyarázó válozók késlelee érékei szerepelnek. Valamennyi becslésnél HAC súlymárixo alkalmazunk ami auokorreláció és heeroszkedasziciás eseén is robuszus eredményeke bizosí (Newey és Wes [1987]). A modell srukúrája A modell alapveıen ö fı blokkból áll. Az elsı blokk a gazdaság hosszú ávú fejlıdésé leíró kínálai blokk ami a poenciális kibocsáás haározza meg. A második blokkban a kereslei komponensek rendıl való elérései kapcsoljuk össze egymással illeve a kereslee meghaározó egyéb válozókkal. A harmadik fı rész a munkapiaco írja le míg a negyedik az infláció alapveı dinamikájá a nominális rövid lejáraú kamalába valamin az árfolyam alakulásá modellezi. Az öödik rekurzív blokk a kölségveési poliika fıbb jellemzıi számszerősíi. A modell srukúrájá illeve az egyenleei az A) míg az alapadaoka azok forrásá és mérékegységé a B) függelék aralmazza. Kínálai blokk Az A1) feléelnek megfelelıen a gazdasági kibocsáás a mindenkori keresle haározza meg azonban ez nem érhe el arósan a ermelési ényezık normál kapaciáskihasználsága melle elıállíhaó poenciális oupuól. A kínálai blokkban az uóbbi válozó modellezzük. Nehezíi a dolgunka hogy a poenciális kibocsáás nem-megfigyel válozó vagyis a szinjének meghaározásához valamilyen közelíı eljárás kell alkalmaznunk. Modellünkben D Auria és szerzıársaihoz [2010] hasonlóan a ermelési függvény megközelíés használjuk. A legbizonyalanabb ényezı a becslések során a ermelési ényezık normál kihasználsági szinjének meghaározása. A munkafelhasználás és a TFP idısoraiból ki kell szőrnünk a keresle álal indukál prociklikus hullámmozgás és meg kell haároznunk a foglalkozaoság és a kapaciáskihasználság egyensúlyi szinjé. Az így kapo egyensúlyi érékek ez köveıen már közvelenül felhasználhaók a ermelési függvényben a poenciális GDP szinjének becsléséhez. A kínálai blokkban ermelési függvény Cobb-Douglass (C-D) ípusú vagyis a helyeesíési rugalmasság éppen egységnyi. Bár a felevés megleheısen szigorúnak őnik az empirikus becslések nem veik el a C-D specifikáció léjogosulságá és ovábbra is ez ekinheı álalánosnak. 5 A ıke parciális 5 Meg kell azonban jegyeznünk hogy Benk és szerzıársai [2006] mikroadaokra hivakozva a CES függvényformá ekini jobb közelíésnek. 5

9 ermelési rugalmasságá Bíró és szerzıársaihoz [2007] hasonlóan 04-re kalibráluk. A paraméeréréke a makro-jövedelmi arányok (bérhányad) is aláámaszják. A rendelkezésre álló ıke mennyiségé igen nagy bizonyalanság övezi számbavéelére számos módszer alkalmaznak a kuaók illeve a dönéshozók. A modellben a KSH álal publikál év végi neó folyó áron számío ıkeállomány a kiinduló adaunk. A nominális érékeke elıször a bruó állóeszköz-felhalmozás defláorával 2000-es árszinre hozuk majd beruházási érékek segíségével negyedévesíeük. A ké adasor közöi kiegyenlíés az amorizációs ráa kalibrálása segíségével érük el 6 így miközben eljesül a nemzei számlák felhasználási oldalának konziszenciája a KSH álal publikál neó év végi ıkeállomány saiszika is beépül az adabázisunkba. A ıke növekedésé az alábbi differenciaegyenle írja le: 7 K +1 K + I δk (1) ahol K a reál-ıkeállomány -edik idıszak elején számío szinje az I a -edik idıszak beruházási volumene illeve a δ az amorizációs ráa. Ez köveıen a rendelkezésre álló GDP (Y ) foglalkozaosági ( F ) illeve ıkeadaok ( K ) segíségével meg udjuk haározni a TFP szinjé (2). Y TFP. α 1 α K ( F ) (2) A poenciális kibocsáás kiszámíásához a TFP és a foglalkozaosági szin egyensúlyi szinjé kell meghaároznunk. Ehhez szinén H-P szőrő használunk es lambda paraméerrel. 8 Miuán valamennyi ermelési ényezı számszerősíeünk meg udjuk haározni a poenciális kibocsáás szinjé minden negyedévben az (3)-es összefüggés segíségével. po rend 04 rend (1 04) Y TFP K + ( F ). (3) 6 A KSH álal publikál reálıke-állomány és az álalunk becsül ada közöi elérésnégyzeösszege minimalizáljuk az amorizációs ráa segíségével. A számíások elvégzéséér köszöneel arozunk Virovácz Péernek. 7 Az alsó indexben szereplı minden eseben a negyedévre ual a felsı indexben szereplı rend az ado válozó H-P rendjé míg a felsı index a rendıl ve százalékos (a reálkamaláb eseén százalékponos) elérés jelöli. 8 A TFP rendszőrésőnél felhasználjuk az Európai Unió Business Survey kapaciáskihasználsági muaójá is hogy ezálal csökkensük a rendszőrı echnika úgyneveze végponi gyengeségé. 6

10 Ez köveıen számszerősíhejük a ıke kapaciás-kihasználsági szinjé (uil ) ami a TFP rendıl ve százalékos elérése míg a foglalkozaoság rendıl ve százalékos elérésé az F válozó számszerősíi. Kereslei blokk Az aggregál kereslee hé részre bonjuk: házarások fogyaszási kiadása (C ) ermészebeni juaás (TJ ) közösségi fogyaszás (G ) beruházás ( I ) készleek válozása illeve hiba 9 ( ST ) valamin expor ( EX ) és impor ( IM ) aminek különbsége a neó exporal egyenlı. A negyedéves reálkibocsáás (Y ) így A1) axióma szerin elıáll a kereslei ényezık összegekén: Y C + TJ + G + I + ST + EX IM ). (4) ( A beruházásoka ovább bonjuk magán és közösségi beruházásra ( I = Ip + Ik ) ahol a p a magán míg a k a közösségi beruházásokra ual. A bruó hazai erméken belül számszerősíünk egy mag-gdp muaó (Ym ) amely nem aralmazza a ermészebeni juaásoka a közösségi fogyaszás illeve a közösségi beruházás. 10 Az egyes felhasználási éeleke rend és ciklikus komponensekre bonjuk. Mivel az A1) feléel kövekezében a felhasználási éelek összege rendszerően nem érhe el a poenciális kibocsáásól ezér a készle ( ST ) rendjé a poenciális kibocsáás és a öbbi felhasználási rend különbségekén haározzuk meg. A kormányzai beruházás rendjé szinén reziduumkén haározzuk meg az alábbi képle segíségével: rend rend rend Ik I Ip. Az egyes felhasználási éelek rendjének poenciális kibocsááshoz viszonyío arányá ez köveıen rögzíjük. Mivel a modell maximum ké éves idıhorizonra használjuk feléelezhejük hogy a rendek poenciális GDP-n belüli aránya viszonylag sabil ezen az idıávon. A rendszőr adaokból felhasználási réseke képzünk. A belsı felhasználás fıbb éelei közül a ermészebeni juaás a készleválozás a közösségi fogyaszás valamin a kormányzai beruházások je exogén a modellben. A öbbi endogén felhasználási rés alakulásá szochaszikus egyenleek haározzák meg. Mielı ráérnénk az álalunk becsül egyenleekre vegyük alaposan szemügyre hogy egy hasonló modell kereein belül Várpaloai [2003] milyen válozókkal 9 Mivel a KSH 2000-es éves álagáras GDP éeleire nem áll fenn az addiív konziszencia (Anwar és Szıkéné Boros [2008] Cserhái és szerzıársai [2008]) ezér a láncindexálás módszere révén felmerülı hibá is a készleekhez aduk hozzá. 10 A GDP ilyen feloszása megegyezik az ECOSTAT álal alkalmazo piaci nem-piaci GDP bonással. hp:// 7

11 magyaráza a legfonosabb felhasználási éeleke. A hivakozo modellben az imporon kívül valamennyi felhasználási egyenle aralmaz egy auoregresszív ago. Ezen felül a fogyaszás a kibocsáási résıl a beruházás az exporparnereink súlyozo kibocsáási réséıl valamin a reálárfolyam rendıl való eléréséıl függ csakúgy min az expor. Az imporfüggvényben magyarázóválozókén valamennyi felhasználási éel illeve a reálárfolyam szerepel. A modellünkben a házarások fogyaszási kiadása a bruó reálbér-ömeg ( rb (14)) a reálkamaláb ( rk (26)) valamin a forin reáleffekív árfolyamának érékéıl ( neer (23)) függ (5). 11 A bruó bérömeg egyensúlyi pályáól való egy százaléknyi elmozdulás hosszúávon a fogyaszási rés 075 százalékkal emeli meg vagyis ennyi a ranziens reáljövedelem fogyaszási álaghajlandósága ami mivel az egész egyenle lineáris megegyezik a haárhajlandósággal is. Az árfolyamra vonakozó várakozások és a valós árfolyam közöi százalékos elérés (ez reprezenálja a nominális árfolyam ) érdemben befolyásolja a fogyaszás. Az összefüggés a házarások jelenıs devizában denominál adóságával magyarázhajuk: a leérékelıdés csökkeni a rendelkezésre álló jövedelme ezen kívül vagyonveszés is eredményez a szekorban köszönheıen a neó pénzügyi pozíció romlásának. Bár a reálkamalába és a fogyaszás összeköı paraméer nem szignifikáns ovábbra is szerepelejük a válozó a függvényben. Hosszúávon a reálkamaláb egy százalékponos emelkedése a fogyaszási e 023 százalékkal csökkeni. C = ( ) * (07549* rb 03328* neer 02313* rk ) * C 1 (53272) (29383) ( 29564) ( 07078) (53272). (5) Becslési módszer: GMM Insrumenumok: rb 1 rb 2 rk 2 rk 3 rk 4 Korrigál R 2 = P-érék J-saiszika = rb 3 rb 4 neer 1 neer 2 neer 3 neer 4 rk 1 A magánberuházás ciklikus viselkedésé alapveıen ké ényezı haározza meg (6). Az egyik a TFP ciklikus komponense ami nem más min a kapaciáskihasználsági muaó (uil ). Amennyiben kapaciások kihasználsága meghaladja a normál ráá a vállalaok a beruházási akiviásuk emelése révén bıvíik a kapaciásoka (akceleráor-haás). A beruházásoka meghaározó másik srukurális paraméer a hosszúlejáraú reálkama ( rkh (27)) rendszőr éréke. Bár a becsül koefficiens nem szignifikáns Káay és Wolf [2006] mikroadaok 11 A paraméerek ala zárójelben a -saiszikák alálhaók. 8

12 segíségével szignifikáns haás muao ki a ıkekölség és a beruházási akiviás közö így elveeék az egyszerő akceleráor modellek relevanciájá a magyar gazdaságban. Az aggregál beruházási volumen ugyanakkor rendkívül volailis ráadásul az egyes nagyberuházások érdemben orzíják a saiszikáka. Ezér úgy gondoljuk hogy bár a -saiszika alapján a koefficiens nem szignifikáns mégsem vesszük ki az egyenlebıl az indikáor. Meglepı ugyanakkor a viszonylag magas auoregresszív paraméer ami nem különbözik szignifikánsan a fogyaszás simasági koefficienséıl. A beruházási sokkok ezér megleheısen perziszensek a magyar gazdaságban ami meglepı a nemzeközi silizál ények ismereében. Ip ( )*(03880* uil 06910* rkh ) * Ip 1 (35252) (20104) ( 11970) (35252) =. (6) Becslési módszer: GMM Insrumenumok: 1 Korrigál R 2 = P-érék J-saiszika uil uil 2 rkh 1 rkh 2 Az A4) feléelnek megfelelıen a jelenıs súly képviselı exporo a kereskedelmi exporparnerek súlyozo imporjának és a fogyaszói ár alapú reálárfolyam ( reer-(19)) ciklikus komponensének a függvénye (7). A becslés alapján mindké magyarázóválozó koefficiense szignifikáns és az elıjele az elméleel összhangban áll. EX = ( ) *(35534* kk * reer 1 ) * EX 1 (54437) (43788) (22555) (54437). (7) Becslési módszer: KLNM Korrigál R 2 = Az imporfüggvény a belsı felhasználási rés ( Yb (11)) az expor jé valamin a reálárfolyam rendszőr éréké aralmazza. A becsül egyenle jól ükrözi hogy a hazai exporáló vállalaok imporigénye jelenıs mivel a kiviel megugrása jelenıs behozaal emelkedésé vonja maga uán így a külsı öbblekeresle ovagyőrőzı haása igen gyenge Magyarországon. A reálárfolyam leérékelıdése ronja a külföldi ermékek magyarországi árversenyképességé így az impor visszaesik. IM Yb EX * reer = 03916* * (8) ( 87573) (239778) ( 21270) Becslési módszer: GMM Insrumenumok: Yb 1 Yb 2 Yb 3 EX 1 EX 2 EX 3 reer 1 reer 2 reer 3 9

13 Korrigál R 2 = P-érék J-saiszika = Miuán valamennyi endogén kereslei alakulásá leíró egyenlee meghaározuk az exogén rendek segíségével visszaszámíjuk az egyes felhasználási éelek szinjé és így meg udjuk haározni a reál GDP alakulásá. Az akuális oupuo ezuán össze udjuk veni a poenciális kibocsáással ezálal meghaározhaó a kibocsáási rés ( Y ). Y Y * po Y (9) A kibocsáási résen kívül meghaározzuk a mag- vagy piaci GDP rés (Ym (10)) valamin a belsı felhasználási e is (Yb (11)) Ym Ym * po rend rend k _ rend Y G TJ I C + G + TJ + I + ST Yb * rend rend rend rend rend C + G + TJ + I + ST. (10) (11) Munkapiaci blokk A munkaerıpiac modellezésénél külön kezeljük a magán és az állami szférá. A privá foglalkozaoak ( Fp ) illeve a privá reálbérek (bpr ) a modell endogén válozói míg az állami alkalmazoak száma ( Fk ) és a közösségi szférában foglalkozaoak reálbérei ( bkr ) exogének. Erre a megbonásra azér van szükség mer a hazai kölségveési ényezık jelenısen eléríheik a piaci folyamaok álal deerminál pályáól a munkaerıpiaco ezér a közgazdaságilag érelmezheı eredményeke megleheısen nehéz kimuani az aggregál adaokon. A foglalkozaoak számának a rendszőrésé már a poenciális kibocsáás meghaározó részben elvégezük. Ezen felül azonban rendszőrjük a magán foglalkozaoak lészámá ( Fp ) is. Az A1) felevés szerin a kínála rövidávon a kapaciáskihasználság növelésével reagál a keresle felfuására így a (12) egyenlebe a belsı és az exporkereslee szerepel. Megjelenik ovábbá a privá reálbérek egyensúlyi szinjéıl ve százalékos elérése is. Az egyenle alapján elmondhaó hogy a belsı kibocsáási rés sokkal jelenısebb foglalkozaásnövekedés von maga uán min az expor ciklikus felfuása. Ez uóbbi koefficiense nem is szignifikáns azonban úgy véljük hogy ha kismérékben is 10

14 de a kiviel emelkedése hozzájárul a foglalkozaás bıvüléséhez. A bruó bérek egyensúlyi szinjéıl ve elérése negaív elıjellel szerepel azaz a magas reálbér haására egyes alacsony ermelékenységő munkavállalók kiárazódnak a munkaerıpiacról és ez a privá foglalkozaás csökkenésé vonja mag uán. A magas auokorrelációs együhaó (074) a foglalkozaoi lészám lassú alkalmazkodásá igazolja azaz a kibocsáási ciklus elnyújva és jelenıs késéssel kövei csak a foglalkozaás felfuása. Fp = ( )*(02512* Yb * EX 02640* bpr ) * Fp 1 (98345) (21640) (10994) ( 13537) (98345). (12) Becslési módszer: GMM Insrumenumok: Yb 1 Yb 2 Korrigál R 2 = P-érék J-saiszika = Yb 3 EX 1 EX 2 EX -3 bpr -1 bpr -2 bpr -3 A privá reálbérek dinamikájának meghaározásához szükség van egy egyensúlyi reálbér-szinre (ber ). Ez az egyensúlyi szine a privá reálbér H-P filerezésével közelíjük. Azzal a feléelezéssel élünk hogy a közösségi szféra reálbérei arósan elérhenek az reálbérek egyensúlyi szinjéıl így ennek a orzíásnak a kiszőrése mia számíouk az egyensúlyi szine a privá reálbérbıl. Ez köveıen definiálunk egy privá illeve a aggregál reálbér e ( bpr bar ) ami az akuális reálbéreke az egyensúlyi szinıl ve százalékos elérés méri. A bruó álagbér ciklikus viselkedésé a fogyaszási függvényben is felhasználjuk azonban az A2) felevésben szereplı bér Phillips-görbé nem specifikálhajuk a érékre mivel az összefüggés a bérek jelen eseben reálbérek dinamikájá haározza meg. Ebbıl a megfonolásból a rés válozásá vagyis a bruó reálbér differenciájá modellezzük azaz az hogy ávolodik vagy közeledik-e a privá reálbér az egyensúlyi szinjéhez. Ez azonban a nem-sacioner viselkedésé vonná maga uán így egy hiba-korrekciós ago is beépíünk az egyenlebe: a bruó privá reálbér késlelee érékei csökkenik a bérdinamiká ezzel garanálva a bruó privá reálbérek egyensúlyi érékükhöz való konvergenciájá. d( bpr * d( bpr (20559) ) = ( ) * (03791* F (20559) 1 ) (44845) 05430* cpi ( 36076) 00805* bpr ( 19816) 1 ). (13) Becslési módszer: GMM Insrumenumok: F 1 F 2 Korrigál R 2 = P-érék J-saiszika = F 3 F 4 bpr 1 bpr 2 cpi 1 cpi 2 cpi 3 cpi 4 11

15 Emelle magyarázóválozókén a munkapiaci feszessége leíró foglalkozao illeve a meglepeés-infláció ( cpi ) is megalálhaó. Mindké válozó koefficiense szignifikáns és az elıjele is megfelelı: a foglalkozaoság ciklikus emelkedése feszesebb munkaerıpiaco eredményez vagyis jobb alkupozíció bizosí a munkavállalóknak a bérárgyalások során. Ez a reálbérek dinamikájának emelkedésé vonja maga uán. Az inflációs meglepeés ezzel szemben csökkeni a reálbéreke. Mivel a foglalkozaoak számára illeve a bruó reálbérek színvonalára rendelkezünk egyensúlyi vagy rendérékkel ezér meg udjuk haározni a bruó bérömeg ( rb ) rendéréké is. Ez az egyensúlyi szine a poenciális kibocsáás százalékában rögzíjük (egyensúlyi bérhányad) így exogén foglalkozaosági rendek melle összekapcsoljuk a reálbérek egyensúlyi szinjé a ermelékenységgel. A bruó bérömeg egyensúlyi szinjéıl ve százalékos elérés a (14) képle definiálja ami fonos szerepe jászik a fogyaszás ciklikus viselkedésében. Fk * bkr + Fp * bpr rb * F * ber (14) Ár-árfolyam-kama blokk A fogyaszói árindex ( cpi ) kosará négy fı csoporra oszjuk: a kosár 70 százaléká kievı maginflációra ( mag ) az 58 százalékos súly képviselı feldolgozalan vagy nyers élelmiszerekre ( nyers ) a 76 százalékos súly kievı üzemanyagokra és szabadpiaci energiára (uzema) és a 166 százalékos súly képviselı szabályozo árakra (szab) amelyek exogének a modellünkben. 12 Elsı lépéskén a maginfláción kívüli éeleke leíró egyenleeke muajuk be. A nyers élelmiszerár-index sajá késleleején kívül a mezıgazdasági ermelıi ra árindexıl mg illeve a forin nomináleffekív árfolyamindexének a rendıl való százalékos eléréséıl ( neer (23)) függ. ra ra ra nyers = ( ) *(08706* mg * neer ) * nyers 1 (55792) (27138) (24773) (55792). (15) Becslési módszer: GMM ra ra Insrumenumok: mg 1 mg 2 Korrigál R 2 = mg 3 ra neer 1 neer 2 neer 3 12 A szochaszikus egyenleekben az árak év/év növekedési ráái szerepelnek amike a ra felsı indexszel jelölünk. 12

16 P-érék J-saiszika = ra Az energiaárak ( uzema ) egyenleében a világpiaci olajár éves növekedési ráája ra ( O ) 13 illeve az árfolyam-rés szerepel. ra ra ra uzema = ( ) *(03833* O * neer 1 ) * uzema 1 (89953) (48512) (15370) (89953) Becslési módszer: KLNM Korrigál R 2 = (16) A maginfláció ( mag ) modellezésénél rendkívül fonos a várakozások kezelése. A modell jelenlegi verziójában visszaekinı várakozásoka alkalmazunk. Az A3) felevésnek megfelelıen a gazdasági szereplık ké csoporjá különíhejük el: az elsı csopor az inflációs cél alapján míg a második csopor egyszerő indexálással haározza meg a kövekezı idıszakra vonakozó inflációs várakozásai. A várakozások kialakíásá a (17) összefüggés írja le 14 ahol a cél a jegybanki inflációs cél 15 az E a várakozás operáor jelöli a 0 µ 1 konsans pedig a gazdasági szereplık arányá reprezenálja. A µ paraméer a jegybank hielességé méri azaz minél magasabb a jegybanki célok annál jobban orienálják a gazdasági akoroka azaz az inflációs cél beöli a nominális horgony funkciójá. E mag + µ * cél + (1 ) * mag. (17) ra 1 µ ra Hogy meghaározzuk a µ - meg kell becsülnünk az A2) feléelben leír Phillips-görbé (18). Az összefüggésben kereslei (kibocsáási rés) kínálai (nyers élelmiszerek üzemanyagok árindexe a magánszféra bruó nominálbér emelkedés ráája) ényezık melle az árfolyam vár és ényleges szinjének százalékos elérése valamin az exogén áfa válozás haása is megjelenik (18). d( mag ra ) = 01238* ( cél * d( nyers (36870) (29642) ra 2 mag ra 1 ) * d( uzema (20998) ) * Y (28388) ra * d( áfa ) * d( bp (27409) (80266) ra ra ) + ) * neer (16476) (18) 13 Az O a brenn olaj USD-ben kifejeze negyedéves álagárá jelöli. 14 Hasonló módon formalizálja a várakozásoka Koppány [2007] is. 15 Mivel az összefüggés egészen 1996-ól szerenénk megbecsülni ezér a csúszó leérékelés ( ) idıszakára is konsruálunk egy inflációs cél. Ebben az idıszakban a nominális horgony az árfolyam illeve annak leérékelıdése jelenee így azzal a felevéssel élünk hogy az idıszak inflációs célja egyenlı a külkereskedelmi parnereink álagos inflációjával (2 százalék) és a leérékelési ráa összegével. Az inflációs cél imporál inflációs célkén lehe inerpreálni. 13

17 Becslési módszer: GMM Insrumenumok: Y 1 Y 2 Y 3 ra ra ra ( uzema 2 d( bp 1 ( bp 2 ) d( uzema ra 1) d ) ) Korrigál R 2 = P-érék J-saiszika = ra ra ra d( áfa 1) d( nyers 2) d( nyers 3) d neer 1 neer 2 A becslés alapján a µ paraméer éréke 012 ami igen alacsonynak mondhaó ezálal jól ükrözi a hazai inflációs célköveés alacsony hielességé. Az inflációs várakozásoka ez köveıen minden idıszakra kiszámíjuk a (17) alapján mivel az egyensúlyi vagy vár nominális árfolyam meghaározásánál (20) fonos szerepe fog jászani. A várakozások melle a másik fonos srukurális válozó a kibocsáási rés és a maginfláció közöi kapcsolao leíró paraméer vagyis a Phillips görbe meredeksége ami a becslésünk szerin szignifikáns éréke pedig 007. A korábbi empirikus vizsgálaokban a koefficiens 006 és 02 közöi inervallumban helyezkede el (Ball [1997] Baini Haldane [1999] Baini Nelson [2001] Svensson [2000] Balaoni [2010]). Várpaloai [2006] egy lényegesen hosszabb idıhorizonon csak a non-radeable szekorra 003-os paraméer becsül. Az álalunk becsül paraméer a szakirodalomban fellelheı korábbi becslések alsó sávjába esik azonban a viszonylag alacsony koefficiens a H-P szőrınél használ magasabb lambda paraméerrel is magyarázhaó. A kínálai ényezık koefficiensei szinén szignifikánsak és az elıjelük megfelel az elızees várakozásoknak. Az A4) felevésnek megfelelıen reáleffekív árfolyam fonos szerepe jászik a hazai folyamaokban: válozó érdemben befolyásolja az expor az impor volumené. A modellben a fogyaszói ár alapú reálárfolyam (reer) szerepel (19): cpik reer neer cpi (19) ahol a cpik a külsı árszínvonal. A reáleffekív árfolyam Magyarországon jelenısen felérékelıdö az elmúl 15 év folyamán ami elsısorban a hazai gazdaság felzárkózó jellegébıl adódik (Kovács [2001] Éger és szerzıársai [2006]). Ez a hosszú ávú endenciá H-P filerrel szőrjük ki és a modellbe a reálárfolyam rendıl való százalékos elérése kerül be ( reer ). A modell sabiliásának feléele hogy a reálárfolyamra haó sokkok ideiglenesek legyenek és a idıvel bezáródjon. Amennyiben a nominális árfolyam exogén akkor ez a feléel nem eljesül mivel az inflációban megjelenı ideiglenes impulzus az árszine arósan más pályára állíja. A reálárfolyam egyensúlyi 14

18 pályája ehá ado azonban az hogy az inflációs vagy a nominális árfolyam csaornáján kereszül valósul-e meg endogén a modellben. 16 Az inflációs folyamaok graviációs középponjá a várakozások alkoják. Az inflációs várakozások számszerősíésébıl meg udjuk haározni a nominális árfolyam egyensúlyi szinjé ami megegyezik az árfolyamra irányuló várakozásokkal (20). E E cpik rend rend 1 neer neer reer. Ecpi (20) ra A külföldi árszínvonal vár éréké a E 1 cpik = cpik 4 * E 1cpik definiálja ahol ra az egyszerőség kedvéér a E 1 cpik =1 02 azaz a külsı inflációs várakozások ké százalékon állnak és exogének a modellben. A hazai egyensúlyi árszinre vonakozó várakozásoka ezzel szemben a (21) egyenle írja le vagyis az feléelezzük hogy a fogyaszói árindex év/év válozására vonakozó várakozások hasonló módon képzıdnek min ahogy a maginfláció eseén megbecsülük. E 1 cpi ra ra cpi E cpi cpi *(01238* cél + ( )* cpi ) (21) 4 * A nominális árfolyam rendjéıl illeve vár szinjéıl való százalékos elérésé azaz a nominál árfolyam e a (22) egyenle írja le. neer neer neer rend * (22) A nominális árfolyam endogén válozó a modellünkben alakulásá a rövid lejáraú nominális kamalábbal magyarázzuk. Bár a fedezelen kamapariásnak az arbirázsmenesség fennállása eseén eljesülnie kell a gyakorlaban az lájuk hogy a nominális kamaok emelkedése inkább erısíi az árfolyamo minsem gyengíi. Benczúr és szerzıársai [2000] az inflációs célköveés bevezeése elı még feléelezék hogy a magas kamakülönböze csak ideiglenesen erısíi az árfolyamo majd a kamapariásnak megfelelıen leérékelıdés kövekezik be azonban egy késıbbi munkában Várpaloai [2003] felismere hogy az árfolyam nem a kamapariásnak megfelelıen alakul így exogenizála a nominális válozó. A nominális árfolyam viselkedésére Benczúr [2002] próbál magyarázao alálni de a legvalószínőbb hogy az arbirázsmenesség feléel sérül mivel a kamalábkülönbözere épülı carry rade ügyleek a növekvı kamalábak melle erısíik a hazai devizá (Kisgergely 16 A nominális árfolyamra vonakozó számíások becslések csak az inflációs célköveés idıhorizonjára (2001 Q1-ıl 2010 Q2-ig aró idıszakra) vonakoznak. 15

19 [2010]). A kamalábak árfolyamra gyakorol haásának számszerősíéséhez meg kell haároznunk a semleges nominális kamaoka ami a rövid lejáraú rend rendszőr reálkama ( rk ) illeve az inflációs cél összege. A külsı semleges nominális kamalába 4 százalékon rögzíeük így a nominális árfolyam- alakulásá meghaározó szochaszikus egyenle a kövekezı alakban írhaó fel (23) ahol a i a hazai ik pedig az eurozóna nominális három hónapos kamaá jelöli. rend [( i ik ) ( cél + rk 4) ] * neer neer 03807* 1 ( 19658) (42955) = (23) Becslési módszer: GMM Insrumenumok: ( i 1 ik 1) ( i 2 ik 2) ( i 3 ik 3) Korrigál R 2 = P-érék J-saiszika = Láhaó hogy a nominális kamakülönböze megemelkedése az árfolyam erısödésé vonja maga uán ráadásul ez a jelenıs auokorrelációs együhaó mia idıben elnyújoan megy végbe. A fedezelen kamapariás álal jósol azonnali felérékelıdés majd lassú leérékelıdés így a számíásaink szerin valóban nem áll fenn. Az egyenle magyarázóereje azonban igen alacsony. A neer varianciájának mindössze 40 százaléká magyarázza a kamakülönböze a fennmaradó rész a kockázai prémium válozásakén érelmezheı. Az egyenle reziduumai így egy új válozókén definiáljuk (24). rend [( i ik ) ( cél + rk 4) ] * neer kp neer 1 = (24) 02974* Modellünkben a moneáris poliika endogén azaz a öbbi válozó álal deerminál. Az A5) alapelvnek megfelelıen egy Magyarországra adapál Taylor [1993] szabállyal írjuk le a fı akcióválozó vagyis az alapkama alakulásá. 17 A magyarázóválozók közö a válozalan adóaralmú árindex célıl ve százalékponos elérése illeve a kockázai prémium szerepel (25). 18 i = ( ) * rk (89478) * i (89478) 1 rend + cél *( cpi (27239) ra áfa ra cél) * kp + (21306) (25) Becslési módszer: GMM 17 Ahogy a legöbb empirikus munkában i is a három hónapos benchmark hozamokkal közelíjük az irányadó ráá. 18 Részleesen Hidi [2006] és Balaoni [2010]. 16

20 ra ra Insrumenumok: cpi 1 cpi 2 Korrigál R 2 = P-érék J-saiszika = cpi 3 kp kp 2 kp 3 ra 1 Az eredmények alapján az infláció egy százalékponos növekedésére a jegybank 11 százalékkal emeli meg az irányadó kamaráá azaz eljesül a Taylor elv vagyis hogy egy százaléknyi inflációs öbblere a jegybanknak öbb min egy százalékkal kell emelnie a nominális kamalába a gazdaság sabilizálódásának érdekében. A reálkamaláb a nominális kama és a kövekezı idıszakra vár infláció különbségével egyenlı ra rk i Ecpi + 1. (26) A beruházások dinamikájának meghaározásához egy hosszú lejáraú reálkamalába is számszerősíünk ami a rövid lejáraú reálkamaláb egy éves visszaekinı mozgóálaga rkh (27) rk i 4 i= 0 Az egyenleekbe a rövid és a hosszú ávú reálkamaláb rendıl ve százalékponos elérése szerepel ( rk rkh ). Az államházarási blokk Az A6) felevésnek megfelelıen államházarási bevéelek rekurzívan kapcsolódnak a modell öbbi blokkjához azaz nincs haásuk a öbbi makroválozóra. Az államházarás bevéelei közül megkülönbözejük egymásól a munkálaó álal fizee b befizeéseke a személyi jövedelemadó az áfá- illeve az egyéb bevéeleke. A bevéeleke a makrogazdasági válozókkal az effekív adóráák köik össze ezek kiszámíási módja megegyezik a Horváh és szerzıársai [2010] álal épíe DELPHI modellnél alkalmazo eljárással. Az államházarás kiadásai feloszjuk dologi beruházási bér és egyéb kiadásra. A dologi kiadások a közösségi fogyaszással vannak összekapcsolva míg a beruházási kiadások a közösségi beruházásoka folyó áron ve érékével 19 Hasonló módon számszerősíi Horváh és szerzıársai [2010] DELPHI modellje a hosszú ávú reálkamaoka. 17

21 egyenlık. A bérjellegő kiadások felírhaóak az állami foglalkozaoak a bruó közösségi szférában megfigyelheı álagkereseek valamin az effekív munkálaói effekív b ráa függvényekén. Érzékenységvizsgálaok A modell viselkedésé érzékenységvizsgálaok segíségével muajuk be. Bíró és szerzıársai [2007] szerin a kockázaoknak ké fı forrása van: az egyik a modell paraméereinek míg a másik az exogén válozók bizonyalansága. A jelenlegi cikkben egyedül az uóbbira koncenrálunk vagyis az egyes exogén ényezık különbözı lefuása eseén vizsgáljuk meg a modell reakciójá a sokkokra melyek minden eseben lecsengı AR(1) impulzusok. Az exogén válozók egy szórásnyi impulzusá szimuláljuk az auoregresszív paraméer pedig megbecsülük az idısorból. Az endogén válozók sokkjá úgy udjuk kiszámíani hogy a válozó meghaározó egyenle reziduumai sokkén érelmezzük majd ké külön szcenárióban más-más lefuás feléelezünk. Az alkalmazkodás során a kölségveési szféra bruó reálbérei rögzíeük így nem számolunk az állami alkalmazoi bérek elinflálásának haásával. 20 Moneáris poliikai sokk A modell kialakíása során kiemel fonosságú vol a moneáris ranszmisszió ponos felérképezése 21 így az érzékenységvizsgálaok sorá a hazai kamaemelés haásainak bemuaásával kezdjük. Egy szórásnyi (07 százalékos) szigoríás éelezünk fel aminek az auoregresszív paraméere 06. Az alacsonyabb auoregresszív paraméer mia a moneáris sokk viszonylag gyorsan lecseng azonban a reálgazdasági (és fıképp a munkapiaci) válozókra gyakorol haása igen elnyújoan jelenkezik. Az impulzus válasz függvényeke az 1. ábra muaja be. A vízszines engelyen a negyedévek vannak felőneve míg a függılegesen az alappályáól ve elérés. Mivel valamennyi válozó százalékos formában van megadva ezér az eléréseke egyszerő különbségképzéssel számíouk azaz százalékponos eléréskén érelmezheık. A szigorú kamakörnyeze haására a belsı felhasználás visszaesik ezen belül is elsısorban a beruházási keresle szőkülése jelenıs. A fogyaszás ké ellenées haás éri: bár a reálkama növekedése mia a fogyaszás csökken de a nominális 20 Amennyiben ez nem ennénk meg a növekvı infláció arósan alacsonyabb reálbér eredményezne így a rés válozók sacionariása illeve nulla várhaó éréke nem állna fenn a ovábbiakban. 21 A émáról részleesen Vonnák [2006] érekezik. 18

22 árfolyam felérékelıdése ez a haás nagyjából kompenzálja így érdemben nem reagál a válozó a moneáris szigoríásra. 1. ÁBRA: A KAMATEMELÉSRE ADOTT VÁLASZREAKCIÓK (SZÁ ZA LÉKPONT) Forrás: Sajá számíás Az exporkeresle szinén szőkül mivel a nominális árfolyam felérékelıdésének haására a reálárfolyam is rövidávon felérékelıdik ez pedig ronja az ár-alapú versenyképességünke. A neó expor a második év végéig elmarad az egyensúlyi szinjéıl ez köveıen azonban mivel a belsı keresle lassabban növekszik min az expor a GDP hozzájárulása poziívvá válik. 19

23 A munkaerıpiacon is érezei haásá a szigorú kamakörnyeze: a foglalkozaoság ciklusa visszaesik ezzel ellenében viszon a reálbér év/év növekedési ráája megemelkedik a várnál alacsonyabb infláció haására. A folyama a kilencedik negyedévben fordul meg amikor is a bruó reálbérek dinamikájá már elsısorban a laza munkaerıpiac haározza meg. A fogyaszói árindex illeve a maginfláció a negyedév körül éri el a minimumá vagyis a jegybank ezen az idıhorizonon ha a leginkább az év/év inflációra. Ez gyakorlailag megegyezik a Várpaloai [2006] álal 5-8 negyedévre becsül opimális inflációs célköveési idıhorizonal. Mezıgazdasági ermelıi árindex sokkja A második álalunk vizsgál sokk a mezıgazdasági ermelıi árindex hirelen megugrása. Az ilyen év/év indexek eseén különösen problémás az AR(1) sokk feléelezése. Az árindex megemelkedésé egy év múlva rendszerin a jelenıs bázishaás mia érdemi zuhanás kövei. Sokkal hielesebb képe kapnánk egy mezıgazdasági ermelıi árindex sokkról ha magasabb rendő (mivel negyedéves adaokról beszélünk ezér minimálisan 4 késleleéső) ARMA modell illeszenénk az idısorra és a sokkok lefuásának a kiszámíásához ez vennénk alapul. A sandard AR(1) specifikáció melle szól ugyanakkor hogy a sokkol válozó elıjelválása megnehezíi a kapo impulzusválasz függvények érelmezésé. Mivel mos a modell viselkedésének a bemuaása a célunk ezér fonosabb számunkra az hogy a válaszreakciók minıségi (elıjel) jellemzıivel iszába legyünk min az hogy magának a sokknak a lefuásá ponosan modellezzük. Ebbıl az okból kifolyólag az AR(1) specifikáció használunk. Az év/év árindex szórása 62 százalék a sokk auoregresszív paraméere pedig 083. A kapo impulzusválasz függvényeke a 2. ábra szemlélei. Láhaó hogy a belsı keresle visszaesik: elıször a fogyaszás majd jelenıs késéssel azonban sokkal nagyobb mérékben a beruházás is zsugorodik. 20

24 2. ÁBRA: A MEZİGA ZDASÁGI TERMELİI ÁRAK SOKKJÁRA ADOTT VÁLASZREAKCIÓ (SZÁZALÉKPONT) Forrás: Sajá számíás Az exporo a reálfelérékelıdés visszafogja 22 ezér a neó expor GDP hozzájárulása visszaesik. A szőkülı külsı belsı keresle ellenére a foglalkozaás nem csökken sı enyhe emelkedés apaszalunk. A jelenség 22 Emögö az a felevés húzódik meg hogy a mezıgazdasági ársokk csak hazánkban érezei haásá. Mivel a külsı infláció exogén ezér a mezıgazdasági ermelıi árak csak a belsı árszine befolyásolják a külsı nem. 21

25 mögö a meglepeés-infláció privá reálbéreke erodáló haása áll. A fogyaszói árindexbe viszonylag gyorsan begyőrőzik a sokk a feldolgozalan élelmiszereken kereszül ami az alapkama a magas simasági paraméer mia csak lassan elnyújva köve. A reálkamaláb emia csak a heedik negyedévben válik poziívvá. Kormányzai beruházások sokkja A moneáris poliika melle a hazai gazdasági ciklusokban a fiskális poliika is kulcsszerepe jászik. A poliikai üzlei ciklusok jellemzıek hazánkra az elmúl 20 évben azaz a kölségveési egyenleg a válaszások éveiben jelenısen romlik ez köveıen pedig resrikcióba kezd a kormányza. A modellben a kormányza öbb csaornán kereszül képes az aggregál kereslee befolyásolni: a közösségi foglalkozaoak bérével illeve lészámával a kormányzai fogyaszással illeve beruházásokkal. A korábbi évek apaszalaai az muaják hogy a válaszási ciklusokkal leginkább ez uóbbi éel mozog együ ezér a kormányzai beruházások ideiglenes visszaesésére ado válaszreakcióka vizsgáljuk meg alaposabban. A 3. ábra egy negaív állami beruházási sokk impulzusválasz-függvényei muaja be. A sokk auoregresszív paraméere 083 azaz a moneáris szőkíéshez képes lassabban cseng le a fiskális impulzus. A belsı kereslei ben azonnal megjelenik a keresleszőkíés haása. A beruházások az akceleráor mechanizmus kövekezében viszonylag gyorsan reagálnak a sokkra míg a fogyaszás visszaesése rendkívül elnyújo és méréke sem jelenıs. A belsı keresle visszaesése mia az impor visszaesése a neó exporo érdemben megemeli így a külsı egyensúlyi pozíció mérsékli a kibocsáás visszaesésé. A foglalkozaás a belsı keresle gyors visszaesése mia érdemben zsugorodik és a mélyponjá az öödik negyedévben éri el. A szőkülı kereslere a moneáris poliika az alapkama csökkenésével reagál de az akció a lassú alkalmazkodás mia csak a negyedévıl ompíja a visszaesés a reálkamaláb csökkenése révén. Az infláció a gyenge keresle haására visszaesik. 22

26 3. ÁBRA: A KORMÁNYZATI BERUHÁZÁS (NEGATÍV) SOKKJÁRA ADOTT VÁLASZREAKCIÓK (SZÁ ZALÉKPONT) Forrás: Sajá számíás Külsı kereslei sokk Az A4) feléelnek megfelelıen hazai gazdaság nyiosága révén a külsı kereslei sokkok jelenıs haás gyakorolnak a fıbb makromuaókra. A 4. ábra az exporparnereink imporjának negaív sokkjára ado válaszreakcióka muaja bel. Fonos kihangsúlyozni hogy a külsı feléelek közül kizárólag a kereslee válozajuk. Ez megleheısen szigorú feléelezés különösen annak 23

27 fényében hogy a modellünkben a külsı keresle melle az eurozóna rövid lejáraú kamaa illeve a külsı infláció is szerepel. A válozók kapcsolaá azonban nem modellezük mivel az jelenısen megnehezíené a sokkok érelmezésé. Bár a becslés alapján a külsı kereslei auokorrelációja igen magas (092) i egy 08-ös perziszenciájú sokkra ado válaszreakció ábrázolunk hogy ezálal már 16 negyedév ala is kiveheık legyenek az egyensúly helyreállíására irányuló auomaizmusok. 4. ÁBRA: NEGATÍV KÜLSİ KERESLETI SOKKRA ADOTT VÁLASZREAKCIÓK (SZÁ ZALÉKPONT) Forrás: Sajá számíás 24

28 A külsı keresle visszaesése az exporban nagyon rövid idı ala megjelenik mivel a felhasználási éeleke leíró egyenleek közül a kiviel ciklikus válozásá leíró (7) összefüggésben a legalacsonyabb az auokorrelációs paraméer. A kapaciáskihasználság visszaesése a beruházási e viszonylag gyorsan visszafogja. Ezzel szemben a munkaerıpiacon megfigyelheı lassú alkalmazkodás illeve a jelenıs fogyaszássimíás mia a fogyaszási csak a sokko köveı harmadik év végére éri el a minimumá. A belsı felhasználási rés csak ezuán kezd szőkülni. A moneáris poliika eközben csökkeni az irányadó ráá ami a nominális árfolyam leérékelıdésé okozza. A lazíás elsısorban az expornak valamin az beruházásoknak kedvez míg a fogyaszás helyreállásá lassíja. A negaív GDP rés visszafogo árazásra kényszeríi a vállalaoka így az infláció mérséklıdik és minimumá a heedik negyedévben éri el. Néhány szó a hosszúávról A korábban bemuao válaszreakciók hangsúlyosan csak az egyes éelek rendıl való elérés ábrázolják. De mi örénik ugyanakkor a poenciális kibocsáással illeve a felhasználási éelek valamin a reálbér rendérékével? Összességében valamennyi válaszreakcióban a nemzegazdasági bruó állóeszköz-felhalmozás visszaesésé regiszrálhauk. Ennek kövekezében az összes szimulál sokkhaás a poenciális GDP csökkenésé vona maga uán (5. ábra). 5. ÁBRA: A POTENCIÁLIS GDP SZINTJÉNEK ALAPPÁLYÁTÓL VETT SZÁZALÉKOS ELTÉRÉSE KÜLÖNBÖZİ SOKKOK ESETÉN Forrás: Sajá számíás 25

29 Az alapveı GDP dinamika ezzel szemben nem válozo meg és csupán ideiglenes növekedési üemveszés realizál a gazdaság az impulzusok idıhorizonján. A másik ké fonos válozó aminek rendéréké az ideiglenes impulzusok befolyásolják az álalános árszínvonal valamin az egyensúlyi vagy vár nominális árfolyam. Az exogén reálfelérékelıdési rend melle a felérékelıdés csaornája a modellben endogén. A nominális kama a közösségi beruházások illeve a külsı kereslei sokk az infláció méréké ideiglenesen visszaveee ami az árszine arósan alacsonyabb pályájára állíoa. Emia a nominális árfolyam csaornáján kereszül megfigyel felérékelıdés jelenısebb vol min az alappályán (6. ábra). Más a helyze azonban a mezıgazdasági árindex sokkja eseén. Bár a kibocsáási rés ennél a sokknál is visszaese a fogyaszói árindex megemelkede. Ilyenkor negaív kapcsola figyelheı meg az infláció és a kibocsáási rés közö szemben a kereslei impulzusok haásmechanizmusá ükrözı Phillips-görbével (Jakab és szerzıársai [2006]). A magasabb árszin az egyensúlyi reálárfolyam ado szinje melle leérékelebb árfolyamo von maga uán. 6. ÁBRA: A NOMINÁLIS ÁRFOLYAM EGYENSÚLYI ÉRTÉKÉNEK ALAPPÁLYÁTÓL VETT SZÁZALÉKOS ELTÉRÉSE KÜLÖNBÖZİ SOKKOK ESETÉN Forrás: Sajá számíás 26

30 Elırejelzés Ahogy az a bevezeı szakaszban leszögezük: a modell fejleszésé elsısorban az elırejelzések ámogaása moivála. A fejezeben bemuajuk az elırejelzés meneé valamin az hogy milyen módon udjuk beépíeni a modellkerebe szakérıi becsléseke illeve egyéb puhább információka. Ez köveıen megvizsgáljuk az elırejelzési hibáka és összevejük ıke az ARIMA illeve VAR modellek hasonló muaóival. Az elırejelzés menee Az elırejelzés elsı lépésekén a kínálai oldal meghaározó ényezıke (rend TFP rend foglalkozaosági ráa) várhaó éréké kell megadnunk az elırejelzési idıhorizonon. A kiveíés lehe egyszerő rend exrapoláció vagy szakérıi becslés. 23 Ez köveıen az exogén ényezık alakulásá kell meghaároznunk. Ezek közül számos eseben ámaszkodunk a nemzeközi inézeek 24 elırejelzéseire (külsı keresle külsı inflációs nyomás világpiaci olajár) a kölségveési illeve az adóörvényekre (kölségveési kiadási éelek effekív adóráák) de némely válozó elırejelzésé szakérıi becsléssel végezzük el (pl.: mezıgazdasági ermelıi árindex). Az elırejelzés során különös figyelme fordíunk az egyes egyenleek reziduumaira amelyeke sokkén érelmezheünk. A nulla várhaó érékő agoka a modellben hozzáadjuk a becsül egyenlehez és így a ényleges idısor kapjuk vissza. Az addiív sokka az elırejelzési horizonon szabadon meghaározhajuk így olyan információka is be udunk épíeni a modellbe ami az exogén ényezık nem aralmaznak. Az ilyen szakérıi információk becslések jelenısen javíják a modellek elırejelzı képességé (Fildes és Serker [2002]) ugyanakkor az eljárás bizosíja a konziszenciá és a szimulaneiás is. Elırejelzı képesség A modell elırejelzı képességérıl csak jópár év elelével lehe ponos képünk. Az exogén ényezık pályájában lévı jelenıs bizonyalanság érdemben növeli a valós és az elırejelze érékek közöi differenciá. Ezzel a ényezıvel az érzékenységvizsgálaok részben foglalkozunk részleesen. Emelle azonban fonos az is hogy valamilyen vizsgálai módszerrel egy korábbi 23 Az idısorok szokásosnál magasabb λ paraméerrel való szőrése sabilabb simább rendeke eredményez. Ezálal a mechanikus rend exrapoláció kisebb poenciális hibaleheısége hordoz magában min ha a szokásos 1600-as érékkel haározuk volna meg a rend vagy az egyensúlyi érékeke különösen ké éves idıhorizonon. 24 Európai Bizoság IMF EIA sb. 27

Rövid távú elôrejelzésre használt makorökonometriai modell*

Rövid távú elôrejelzésre használt makorökonometriai modell* Tanulmányok Rövid ávú elôrejelzésre használ makorökonomeriai modell* Balaoni András, a Századvég Gazdaságkuaó Zr. kuaási igazgaója E-mail: balaoni@szazadveg-eco.hu Mellár Tamás, az MTA dokora, a Pécsi

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK

GAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK BG PzK Módszerani Inézei Tanszéki Oszály GAZDAÁGI É ÜZLETI TATIZTIKA jegyze ÜZLETI ELŐREJELZÉI MÓDZEREK A jegyzee a BG Módszerani Inézei Tanszékének okaói készíeék 00-ben. Az idősoros vizsgálaok legfonosabb

Részletesebben

Fenntartható makrogazdaság és államadósság-kezelés

Fenntartható makrogazdaság és államadósság-kezelés és államadósság-kezelés Balaoni András Tóh G. Csaba (Századvég Gazdaságkuaó Zr.) Budapes, 2011. május Taralom 1. Bevezeés...4 2. A fennarhaó gazdasági növekedés...10 2.1. A neoklasszikus növekedési modell...

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése 3. lecke A gazdasági növekedés mérése Nominális és reál GDP, érék-, volumen- és árindex. Gazdasági növekedés és üzlei ciklusok. Hogyan mérjük a gazdasági növekedés? dinamikus elemzés: hány százalékkal

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó. 2010. június GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készül a TÁMOP-4..2-08/2/A/KMR-2009-004pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az

Részletesebben

MNB-tanulmányok 50. A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk CZETI TAMÁS HOFFMANN MIHÁLY

MNB-tanulmányok 50. A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk CZETI TAMÁS HOFFMANN MIHÁLY MNB-anulmányok 5. 26 CZETI TAMÁS HOFFMANN MIHÁLY A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk Czei Tamás Hoffmann Mihály A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk 26. január

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi

Részletesebben

fényében a piac többé-kevésbé figyelmen kívül hagyta, hogy a tengerentúli palaolaj kitermelők aktivitása sorozatban alumínium LME 3hó (USD/t) 1589

fényében a piac többé-kevésbé figyelmen kívül hagyta, hogy a tengerentúli palaolaj kitermelők aktivitása sorozatban alumínium LME 3hó (USD/t) 1589 www.kh.hu WTI (USD/hordó) 46 46 diesel ARA spo () 456 472 kerozin ARA spo () 215.9.25 Nyersanyagpiaci hírlevél piaci áekinés nyersanyag megnevezés akuális 2 héel ezelői kőolaj B az elmúl ké hében a Bren

Részletesebben

KELET-KÖZÉP EURÓPAI DEVIZAÁRFOLYAMOK ELİREJELZÉSE HATÁRIDİS ÁRFOLYAMOK SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Zsolt Schepp Zoltán

KELET-KÖZÉP EURÓPAI DEVIZAÁRFOLYAMOK ELİREJELZÉSE HATÁRIDİS ÁRFOLYAMOK SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Zsolt Schepp Zoltán Közgazdasági- és Regionális Tudományok Inézee Pécsi Tudományegyeem, Közgazdaságudományi Kar KELET-KÖZÉP EURÓPAI DEVIZAÁRFOLYAMOK ELİREJELZÉSE HATÁRIDİS ÁRFOLYAMOK SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Zsol Schepp Zolán

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készül a TÁMOP-4..2-08/2/A/KMR-2009-004pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az

Részletesebben

Kína 2015.08.01 3:00 Feldolgozóipari index július 50.1 USA 2015.08.03 16:00 Feldolgozóipari index július 53.5

Kína 2015.08.01 3:00 Feldolgozóipari index július 50.1 USA 2015.08.03 16:00 Feldolgozóipari index július 53.5 www.kh.hu 215.7.31 Nyersanyagpiaci hírlevél piaci áekinés nyersanyag megnevezés akuális 2 héel ezelői kőolaj réz LME 3hó () 5298 5565 A Bren kőolaj a folyaa a mélyrepülés az elmúl ké hében, és 9%-al kerül

Részletesebben

ipari fémek USA 2015.07.22 16:30 Készletjelentés m hordó július USA 2015.07.27 14:30 Tartós cikkek rendelésállománya % június 0.5

ipari fémek USA 2015.07.22 16:30 Készletjelentés m hordó július USA 2015.07.27 14:30 Tartós cikkek rendelésállománya % június 0.5 www.kh.hu 215.7.16 Nyersanyagpiaci hírlevél piaci áekinés nyersanyag megnevezés akuális 2 héel ezelői kőolaj réz LME 3hó () 5565 5765 cink LME 3hó () 254 2 nikkel LME 3hó () 1162 1198 alumínium LME 3hó

Részletesebben

3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása

3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása 3. Gyakorla A soros áramkör anlmányozása. A gyakorla célkiőzései Válakozó áramú áramkörökben a ekercsek és kondenzáorok frekvenciafüggı reakív ellenállással ún. reakanciával rendelkeznek. Sajáságos lajdonságaik

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi

Részletesebben

Erőmű-beruházások értékelése a liberalizált piacon

Erőmű-beruházások értékelése a liberalizált piacon AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.3 2.5 Erőmű-beruházások érékelése a liberalizál piacon Tárgyszavak: erőmű-beruházás; piaci ár; kockáza; üzelőanyagár; belső kama. Az elmúl évek kaliforniai apaszalaai az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA

A BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. május 23. (25.05) (OR. en) Inézményközi dokumenum: 2006/0039 (CNS) 9851/07 ADD 2 FIN 239 RESPR 5 CADREFIN 32 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ 2. KIEGÉSZÍTÉS Küldi:

Részletesebben

OTDK-dolgozat. Váry Miklós BA

OTDK-dolgozat. Váry Miklós BA OTDK-dolgoza Váry iklós BA 203 EDOGÉ KORRUPCIÓ EGY EOKLASSZIKUS ODELLBE EDOGEOUS CORRUPTIO I A EOCLASSICAL ODEL Kézira lezárása: 202. április 6. TARTALOJEGYZÉK. BEVEZETÉS... 2. A KORRUPCIÓ BEVEZETÉSE EGY

Részletesebben

Makroökonómiai modellépítés monetáris politika

Makroökonómiai modellépítés monetáris politika Makroökonómiai modellépíés moneáris poliika Szabó-Bakos Eszer 200. ½oszi félév Téelezzük fel, hogy az álalunk vizsgál gazdaságban a reprezenaív fogyaszó hasznossági függvénye az X U = ln C +! v M+ L +

Részletesebben

6. szemináriumi. Gyakorló feladatok. Tőkekínálat. Tőkekereslet. Várható vs váratlan esemény tőkepiaci hatása. feladatok

6. szemináriumi. Gyakorló feladatok. Tőkekínálat. Tőkekereslet. Várható vs váratlan esemény tőkepiaci hatása. feladatok 6. szemináriumi Gyakorló feladaok. Tőkekínála. Tőkekeresle. Várhaó vs váralan esemény őkepiaci haása. feladaok A feladaok megoldása során ahol lehe, írjon MATLAB scripe!!! Figyelem, a MATLAB a gondolkodás

Részletesebben

Síkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése

Síkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése Szilvágyi László - Wolf Ákos Síkalapok vizsgálaa - az EC-7 bevezeése Síkalapozási feladaokkal a geoehnikus mérnökök szine minden nap alálkoznak annak ellenére, hogy mosanában egyre inkább a mélyépíés kerül

Részletesebben

Kamat átgyűrűzés Magyarországon

Kamat átgyűrűzés Magyarországon Kama ágyűrűzés Magyarországon Horváh Csilla, Krekó Judi, Naszódi Anna 4. február Összefoglaló Elemzésünkben hiba-korrekciós modellek segíségével vizsgáljuk a piaci hozamok és a banki forin hiel- és beéi

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készül a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi

Részletesebben

Tiszta és kevert stratégiák

Tiszta és kevert stratégiák sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Technikai kivetítés és a költségvetési szabályok számszerűsítése 2011-2012

TÁJÉKOZTATÓ Technikai kivetítés és a költségvetési szabályok számszerűsítése 2011-2012 TÁJÉKOZTATÓ Technikai kiveíés és a kölségveési szabályok számszerűsíése 2011-2012 2009. okóber 21. Az elemzés szerzői: Baksa Dániel, Benk Szilárd, Berki Tamás, Draban Béla, Fehér Csaba, Gerner Vikória,

Részletesebben

Demográfiai átmenet, gazdasági növekedés és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága

Demográfiai átmenet, gazdasági növekedés és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága Közgazdasági Szemle LXI évf 204 november (279 38 o) Varga Gergely Demográfiai ámene gazdasági növekedés és a nyugdírendszer fennarhaósága Magyarországon a ársadalombizosíási nyugdírendszer finanszírozása

Részletesebben

Demográfia és fiskális fenntarthatóság DSGE-OLG modellkeretben

Demográfia és fiskális fenntarthatóság DSGE-OLG modellkeretben Demográfia és fiskális fennarhaóság DSGE-OLG modellkereben Baksa Dániel* és Munkácsi Zsuzsa** 2. szepember 24. Absrac A hagyományos dinamikus szochaszikus álalános egyensúlyi DSGE modellkere jellegéb l

Részletesebben

Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat

Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat Közgazdasági Szemle, LX. évf., 213. november (1169 127. o.) Paramerikus nyugdíjreformok és éleciklus-munkakínála A ársadalombizosíási nyugdíjrendszer finanszírozása puszán a demográfiai folyamaok kövekezében

Részletesebben

KAMATPOLITIKA HATÁRAI

KAMATPOLITIKA HATÁRAI Pécsi Tudományegyeem Közgazdaságudományi Kar Gazdálkodásani Dokori Iskola Koppány Kriszián JEGYBANKI HITELESSÉG ÉS A KAMATPOLITIKA HATÁRAI Likvidiási csapda és deflációs spirál: elméle és realiás Dokori

Részletesebben

Instrumentális változók módszerének alkalmazásai Mikroökonometria, 3. hét Bíró Anikó Kereslet becslése: folytonos választás modell

Instrumentális változók módszerének alkalmazásai Mikroökonometria, 3. hét Bíró Anikó Kereslet becslése: folytonos választás modell Insrumenális válozók módszerének alkalmazásai Mikroökonomeria, 3. hé Bíró Anikó Keresle becslése: folyonos válaszás modell Folyonos vs. diszkré válaszás: elérő modellek Felevés: homogén jószág Közelíés:

Részletesebben

DIPLOMADOLGOZAT Varga Zoltán 2012

DIPLOMADOLGOZAT Varga Zoltán 2012 DIPLOMADOLGOZAT Varga Zolán 2012 Szen Isván Egyeem Gazdaság- és Társadalomudományi Kar Markeing Inéze Keresle-előrejelzés a vállalai logiszikában Belső konzulens neve, beoszása: Dr. Komáromi Nándor, egyeemi

Részletesebben

Túlgerjesztés elleni védelmi funkció

Túlgerjesztés elleni védelmi funkció Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Budapes, 2011. auguszus Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Bevezeés A úlgerjeszés elleni védelmi unkció generáorok és egységkapcsolású ranszormáorok vasmagjainak úlzoan

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készül a TÁMOP-4..2-08/2/A/KMR-2009-004pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságudományi

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

Módszertani megjegyzések a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez

Módszertani megjegyzések a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez Módszerani megjegyzések a hielinézeek összevon mérlegének alakulásáról szóló közleményhez 1. A forinosíás és az elszámolás kezelése a moneáris saiszikákban Az egyes fogyaszói kölcsönszerződések devizanemének

Részletesebben

Dinamikus optimalizálás és a Leontief-modell

Dinamikus optimalizálás és a Leontief-modell MÛHELY Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 29. január (84 92. o.) DOBOS IMRE Dinamikus opimalizálás és a Leonief-modell A anulmány a variációszámíás gazdasági alkalmazásaiból ismere hárma. Mind három alkalmazás

Részletesebben

Az árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli elõrejelezhetetlensége

Az árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli elõrejelezhetetlensége Az árfolyamsávok empirikus modelljei 507 Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. június (507 59. o.) DARVAS ZSOLT Az árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli elõrejelezheelensége

Részletesebben

A közgazdasági Nobel-díjat a svéd jegybank támogatásával 1969 óta ítélik oda. 1 Az

A közgazdasági Nobel-díjat a svéd jegybank támogatásával 1969 óta ítélik oda. 1 Az ROBERT F. ENGLE ÉS CLIVE W. J. GRANGER, A 003. ÉVI KÖZGAZDASÁGI NOBEL-DÍJASOK DARVAS ZSOLT A Svéd Tudományos Akadémia a 003. évi Nobel-díjak odaíélésé ké fő alkoással indokola: Rober F. Engle eseén az

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉG VZSG 04. május 0. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám: 40.)

Részletesebben

Jelzáloghitel-törlesztés forintban és devizában egyszerű modellek

Jelzáloghitel-törlesztés forintban és devizában egyszerű modellek Közgazdasági Szemle, LXii. évf., 215. január (1 26. o.) Király Júlia Simonovis András Jelzáloghiel-örleszés forinban és devizában egyszerű modellek A devizaalapú jelzáloghielek néhány éves népszerűség

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június GAZDASÁGPOLITIKA GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP-4..2-08/2/A/KMR-2009-004pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak. Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban,

Részletesebben

Ingatlanbefektetések elemzése

Ingatlanbefektetések elemzése Igalabefekeések elemzése Elıadás Igalavagyo-érékelı és közveíı Szakképzés, Igalakezelı Szakképzés A-V. modul Cash flow modell (ıkekölségveés): Leheséges eljes bevéel - Kihaszálalaságból eredı veszeség

Részletesebben

A monetáris aggregátumok szerepe a monetáris politikában

A monetáris aggregátumok szerepe a monetáris politikában MNB-anulmányok 71. 2008 KOMÁROMI ANDRÁS A moneáris aggregáumok szerepe a moneáris poliikában A moneáris aggregáumok szerepe a moneáris poliikában 2008. január Az MNB-anulmányok sorozaban megjelenõ írások

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin ÉETTSÉG VZSGA 0. május. ELEKTONKA ALAPSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám:

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN II. TÁRGYHOZ

GYAKORLÓ FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN II. TÁRGYHOZ MEER IETMAR HEVÉR BOGLÁRKA GAKORLÓ FELAATOK KÖZGAZAÁGTAN II. TÁRGHOZ A munka szakmai aralma kapcsolódik a "Minőségorienál, összehangol okaási és K+F+I sraégia, valamin működési modell kidolgozása a Műegyeemen"

Részletesebben

Szilárdsági vizsgálatok eredményei közötti összefüggések a Bátaapáti térségében mélyített fúrások kızetanyagán

Szilárdsági vizsgálatok eredményei közötti összefüggések a Bátaapáti térségében mélyített fúrások kızetanyagán Mérnökgeológia-Kızemehanika 2011 (Szerk: Török Á. & Vásárhelyi B.) 269-274. Szilárdsági vizsgálaok eredményei közöi összefüggések a Báaapái érségében mélyíe fúrások kızeanyagán Buoz Ildikó BME Épíıanyagok

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

STATISZTIKAI IDİSORELEMZÉS A TİZSDÉN

STATISZTIKAI IDİSORELEMZÉS A TİZSDÉN Nyuga-magyarországi Egyeem Közgazdaságudományi Kar Széchenyi Isván Gazdálkodás- és Szervezésudományok Dokori Iskola STATISZTIKAI IDİSORELEMZÉS A TİZSDÉN Dokori (PhD) érekezés ézisei Polgárné Hoschek Mónika

Részletesebben

Megtelt-e a konfliktuskonténer?

Megtelt-e a konfliktuskonténer? Közpoliikai kihívások az új évizedben Vigvári András Megel-e a konflikuskonéner? Néhány pénzügyi szempon a helyzeérékeléshez és a rendszer áalakíásához KKözhelynek és öbb oldalról bizonyíonak 1 számí az

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA Függelék 2007. június Taralomjegyzék FÜGGELÉK. számú függelék: Az Országgyűlés

Részletesebben

1. Feladatkör: nemzeti számvitel. Mikro- és makroökonómia

1. Feladatkör: nemzeti számvitel. Mikro- és makroökonómia Mikro- és makroökonómia Felada: hielpénzrendszer működése (egyszerűsíe Rosier-modell) Tekinsünk egy zár isza hielpénz-gazdaságo, ahol minden arozás a kövekező időszakban kell visszaadni és a bank egyálalán

Részletesebben

A kereslet hatása az árak, a minõség és a fejlesztési döntések dinamikájára

A kereslet hatása az árak, a minõség és a fejlesztési döntések dinamikájára VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1094 1115. o.) VÖRÖS JÓZSEF A keresle haása az árak, a minõség és a fejleszési dönések dinamikájára A anulmány egy nagyon álalános

Részletesebben

Aggregált termeléstervezés

Aggregált termeléstervezés Aggregál ermeléservezés Az aggregál ermeléservezés feladaa az opimális ermékszerkeze valamin a gyáráshoz felhasználhaó erőforrások opimális szinjének meghaározása. Termékek aggregálása. Erőforrások aggregálása.

Részletesebben

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám: Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.

Részletesebben

Radnai Márton. Határidős indexpiacok érési folyamata

Radnai Márton. Határidős indexpiacok érési folyamata Radnai Máron Haáridős indexpiacok érési folyamaa Budapesi Közgazdaságudományi és Államigazgaási Egyeem Pénzügy anszék émavezeő: Dr. Száz János Minden jog fennarva Budapesi Közgazdaságudományi és Államigazgaási

Részletesebben

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a

Részletesebben

A sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer

A sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer Kinemaikai egyensúly éele: Téel: zár kinemaikai lánc relaív szögsebesség-vekorrendszere egyensúlyi. Mechanizmusok sebességállapoa a kinemaikai egyensúly éelével is meghaározhaó. sebességállapo ismer, ha

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A személyi jövedelemadó reformjának hatása a társadalombiztosítási nyugdíjakra

A személyi jövedelemadó reformjának hatása a társadalombiztosítási nyugdíjakra Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 20. december (029 044. o.) Cseres-Gergely Zsombor Simonovis András A személyi jövedelemadó reformjának haása a ársadalombizosíási nyugdíjakra 2009 és 203 közö a magyar

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

1. Előadás: Készletezési modellek, I-II.

1. Előadás: Készletezési modellek, I-II. . Előadás: Készleezési modellek, I-II. Készleeke rendszerin azér arunk hogy, valamely szükséglee, igény kielégísünk. A szóban forgó anyag, cikk iráni igény, keresle a készle fogyásá idézi elő. Gondoskodnunk

Részletesebben

Statisztika II. előadás és gyakorlat 1. rész

Statisztika II. előadás és gyakorlat 1. rész Saiszika II. Saiszika II. előadás és gyakorla 1. rész T.Nagy Judi Ajánlo irodalom: Ilyésné Molnár Emese Lovasné Avaó Judi: Saiszika II. Feladagyűjemény, Perfek, 2006. Korpás Ailáné (szerk.): Álalános Saiszika

Részletesebben

STATISZTIKAI IDİSORELEMZÉS A TİZSDÉN

STATISZTIKAI IDİSORELEMZÉS A TİZSDÉN STATISZTIKAI IDİSORELEMZÉS A TİZSDÉN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Polgárné Hoschek Mónika Nyuga-magyarországi Egyeem Sopron. STATISZTIKAI IDİSORELEMZÉS A TİZSDÉN Érekezés dokori (PhD) fokoza elnyerése érdekében

Részletesebben

DOI 10.14267/phd.2015011 MORVAY ENDRE A MUNKAERŐPIAC SZTOCHASZTIKUS DINAMIKAI VIZSGÁLATA ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

DOI 10.14267/phd.2015011 MORVAY ENDRE A MUNKAERŐPIAC SZTOCHASZTIKUS DINAMIKAI VIZSGÁLATA ELMÉLET ÉS GYAKORLAT MORVAY ENDRE A MUNKAERŐPIAC SZTOCHASZTIKUS DINAMIKAI VIZSGÁLATA ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Maemaikai Közgazdaságan és Gazdaságelemzés Tanszék Témavezeő: Móczár József egyeemi anár, az MTA-dokora Morvay Endre

Részletesebben

Statisztika gyakorló feladatok

Statisztika gyakorló feladatok . Konfidencia inervallum beclé Saizika gyakorló feladaok Az egyeemiák alkoholfogyazái zokáainak vizgálaára 995. avazán egy mina alapján kérdıíve felméré végezek. A vizgál egyeemek: SOTE, ELTE Jog, KözGáz.

Részletesebben

Elméleti közgazdaságtan I. A korlátozott piacok elmélete (folytatás) Az oligopólista piaci szerkezet formái. Alapfogalmak és Mikroökonómia

Elméleti közgazdaságtan I. A korlátozott piacok elmélete (folytatás) Az oligopólista piaci szerkezet formái. Alapfogalmak és Mikroökonómia Elmélei közgazdaságan I. Alafogalmak és Mikroökonómia A korláozo iacok elmélee (folyaás) Az oligoólisa iaci szerkeze formái Homogén ermék ökélees összejászás Az oligool vállalaok vagy megegyeznek az árban

Részletesebben

STATISZTIKAI IDŐSORELEMZÉS A TŐZSDÉN. Doktori (PhD) értekezés

STATISZTIKAI IDŐSORELEMZÉS A TŐZSDÉN. Doktori (PhD) értekezés NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Széchenyi Isván Gazdálkodás- és Szervezésudományok Dokori Iskola STATISZTIKAI IDŐSORELEMZÉS A TŐZSDÉN Dokori (PhD) érekezés Készíee: Hoschek Mónika A kiadvány a TÁMOP 4.. B-/--8

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola. Ács Attila

Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola. Ács Attila Szegedi Tudományegyeem Gazdaságudományi Kar Közgazdaságani Dokori Iskola Ács Aila LIKVIDITÁS ÉS REÁLGAZDASÁG KAPCSOLATA Az Egyesül Államok példáján Dokori érekezés Témavezeő: Dr. Boos Kaalin Dr. Pap Gyula

Részletesebben

HUngarian Model of Program evaluation

HUngarian Model of Program evaluation HUngarian Model of Program evaluaion Kivona Az alábbi dolgozaban egy, a magyar gazdaságra kalibrál és becsül DSGEmodell m ködésé muajuk be, amely a igyekszik magába inegrálni a magyar gazdaságra eddig

Részletesebben

A tudás szerepe a gazdasági növekedésben az alapmodellek bemutatása*

A tudás szerepe a gazdasági növekedésben az alapmodellek bemutatása* A udás szerepe a gazdasági növekedésben az alapmodellek bemuaása* Jankó Balázs, az ECOSTAT közgazdásza E-mail: Balazs.Janko@ecosa.hu A anulmányban azoka a nemzeközi közgazdasági irodalomban fellelheő legfonosabb

Részletesebben

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási

Részletesebben

Komáromi András * Orova Lászlóné ** MATEMATIKAI MODELLEK AZ INNOVÁCIÓ TERJEDÉSÉBEN

Komáromi András * Orova Lászlóné ** MATEMATIKAI MODELLEK AZ INNOVÁCIÓ TERJEDÉSÉBEN Koároi András * Orova Lászlóné ** MATEMATIKAI MODELLEK AZ INNOVÁCIÓ TERJEDÉSÉBEN BEVEZETÉS Az új erék, echnológia elerjedésének iseree nélkülözheelen a erel cégek száára, ezér külföldi és hazai kuaók ár

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmuaó 063 ÉETTSÉG VZSG 006. okóber 4. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ OKTTÁS ÉS KTÁS MNSZTÉM Elekronikai alapismereek

Részletesebben

( r) t. Feladatok 1. Egy betét névleges kamatlába évi 20%, melyhez negyedévenkénti kamatjóváírás tartozik. Mekkora hozamot jelent ez éves szinten?

( r) t. Feladatok 1. Egy betét névleges kamatlába évi 20%, melyhez negyedévenkénti kamatjóváírás tartozik. Mekkora hozamot jelent ez éves szinten? Feladaok 1. Egy beé névleges kamalába évi 20%, melyhez negyedévenkéni kamajóváírás arozik. Mekkora hozamo jelen ez éves szinen? 21,5% a) A névleges kamalába időarányosan szokák számíani, ehá úgy veszik,

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 9. Előadás Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kereslet Aggregált, vagy makrogazdasági keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az árszínvonal

Részletesebben

Portfóliókezelési keretszerződés

Portfóliókezelési keretszerződés Porfóliókezelési kereszerződés Válaszo befekeési poliika Jelen szerződés lérejö alulíro helyen és napon a Random Capial Broker Zárkörűen Működő Részvényársaság (székhely: H-1053 Budapes, Szép u.2., nyilvánarja

Részletesebben

Növekedés és felzárkózás Magyarországon,

Növekedés és felzárkózás Magyarországon, Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 20. május (393 4. o.) Kónya Isván Növekedés és felzárkózás Magyarországon, 995 2009 A anulmány célja az, hogy a magyar makrogazdaság elmúl 5 évének legfőbb makrofolyamaai

Részletesebben

13 Wiener folyamat és az Itô lemma. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull

13 Wiener folyamat és az Itô lemma. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 13 Wiener folyama és az Iô lemma Opions, Fuures, and Oher Derivaives, 8h Ediion, Copyrigh John C. Hull 01 1 Markov folyamaok Memória nélküli szochaszikus folyamaok, a kövekező lépés csak a pillananyi helyzeől

Részletesebben

Járműelemek I. Tengelykötés kisfeladat (A típus) Szilárd illesztés

Járműelemek I. Tengelykötés kisfeladat (A típus) Szilárd illesztés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki Kar Járműelemek I. (KOJHA 7) Tengelyköés kisfelada (A ípus) Szilárd illeszés Járműelemek és Hajások Tanszék Ssz.: A/... Név:...................................

Részletesebben

2014.11.18. SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: Gazdasági ösztönzők jellemzői. GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK (economic instruments) típusai. Környezetterhelési díjak

2014.11.18. SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: Gazdasági ösztönzők jellemzői. GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK (economic instruments) típusai. Környezetterhelési díjak SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: 10. hé: A Pigou-éelen alapuló környezei szabályozás: gazdasági öszönzők alapelvei és ípusai 1.A ulajdonjogok (a szennyezési jogosulság) allokálása 2.Felelősségi szabályok (káréríés)

Részletesebben

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.

Részletesebben

A monetáris sterilizáció hatékonysága és költségei Kínában

A monetáris sterilizáció hatékonysága és költségei Kínában Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. február (164 188. o.) Gábor amás kiss gábor dávid kovács péer A moneáris serilizáció haékonysága és kölségei Kínában A szerzők Kína moneáris poliikájá, azon belül

Részletesebben

2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési,

Részletesebben

Bethlendi András: Ph.D. - Tézisgyűjtemény

Bethlendi András: Ph.D. - Tézisgyűjtemény BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezésudományi Dokori Iskola A Dokori Iskola vezeője: Dr. Szlávik János Témavezeő: Dr. Veress József

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó ÉETTSÉGI VIZSG 0. okóber. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIUM Elekronikai

Részletesebben

Mobil robotok gépi látás alapú navigációja. Vámossy Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar

Mobil robotok gépi látás alapú navigációja. Vámossy Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Mobil robook gépi láás alapú navigációja Vámoss Zolán Budapesi Műszaki Főiskola Neumann János nformaikai Kar Taralom Bevezeés és a kuaások előzménei Célkiűzések és alkalmazo módszerek Körbeláó szenzorok,

Részletesebben

Ancon feszítõrúd rendszer

Ancon feszítõrúd rendszer Ancon feszíõrúd rendszer Ancon 500 feszíőrúd rendszer Az összeköő, feszíő rudazaoka egyre gyakrabban használják épíészei, lászó szerkezei elemkén is. Nagy erhelheősége melle az Ancon rendszer eljesíi a

Részletesebben

Intraspecifikus verseny

Intraspecifikus verseny Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál

Részletesebben

Makroökonómia Bevezetés

Makroökonómia Bevezetés A gazdaság működési környezee Makroökonómia Bevezeés 1. előadás 2010.02.11. előadó: Dr. Sol Kaalin egyeemi docens ökosziszéma gazdaság piac ársadalom A közgazdaságan vizsgálódási erüleei Az egyéni dönések

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció

8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció Ágazai Á felkészíés a hazai LI projekel összefüggő ő képzési é és KF feladaokra" " 8. előadás Ulrarövid impulzusok mérése - auokorreláció TÁMOP-4.1.1.C-1/1/KONV-1-5 projek 1 Bevezeés Jelen fejezeben áekinjük,

Részletesebben

ÉLETTARTAM KOCKÁZAT A nyugdíjrendszerre nehezedő egyik teher

ÉLETTARTAM KOCKÁZAT A nyugdíjrendszerre nehezedő egyik teher ÉLETTARTAM KOCKÁZAT A nyudíjrendszerre nehezedő eyik eher Májer Isván - Kovács Erzsébe i.majer@erasmusmc.nl Taralom. Várhaó élearam alakulása 2. A moraliás modellezése a Lee-Carer modell 3. Alkalmazás

Részletesebben

A vállalati tıkeszerkezet-elméletek tesztelése

A vállalati tıkeszerkezet-elméletek tesztelése XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2010. május 14-16. A vállalai ıkeszerkeze-elméleek eszelése Szerzı: Beder Róber, Babeş-Bolyai Tudományegyeem, Közgazdaság- és Gazdálkodásudományi

Részletesebben

Az inflációs célkövetés, az árszínvonal célkitűzés, valamint hibrid politikájuk alkalmazhatóságának parametrikus elemzése

Az inflációs célkövetés, az árszínvonal célkitűzés, valamint hibrid politikájuk alkalmazhatóságának parametrikus elemzése Budapesi Műszaki- és Gazdaságudományi Egyeem Gazdaság- és Társadalomudományi Kar Üzlei Tudományok Inéze Pénzügyek Tanszék Az inflációs célköveés, az árszínvonal célkiűzés, valamin hibrid poliikájuk alkalmazhaóságának

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben

Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 212. szepember (933 962. o.) Jakab M. Zolán Kónya Isván Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben A anulmány célja, hogy bemuassa a munkapiaci keresés alapmodelljé és annak

Részletesebben

A T LED-ek "fehér könyve" Alapvetõ ismeretek a LED-ekrõl

A T LED-ek fehér könyve Alapvetõ ismeretek a LED-ekrõl A T LED-ek "fehér könyve" Alapveõ ismereek a LED-ekrõl Bevezeés Fényemiáló dióda A LED félvezeõ alapú fényforrás. Jelenõs mérékben különbözik a hagyományos fényforrásokól, amelyeknél a fény izzószál vagy

Részletesebben

A Ptk. 201. (2) bekezdése védelmében.

A Ptk. 201. (2) bekezdése védelmében. -- 1998. 8. szám FÓRUM 403 J...,. ~ Dr. Kovács Kázmér ÜGYVÉD. A BUDAPEST ÜGYVÉD KAMARA ALELNÖKE A Pk. 201. (2) bekezdése védelmében. (Feluno arányalanság és az auópálya-használai szerzodések) Vékás Lajos

Részletesebben

2.2.45. SZUPERKRITIKUS FLUID KROMATOGRÁFIA 2.2.46. KROMATOGRÁFIÁS ELVÁLASZTÁSI TECHNIKÁK

2.2.45. SZUPERKRITIKUS FLUID KROMATOGRÁFIA 2.2.46. KROMATOGRÁFIÁS ELVÁLASZTÁSI TECHNIKÁK 2.2.45. Szuperkriikus fluid kromaográfia Ph. Hg. VIII. Ph. Eur. 4, 4.1 és 4.2 2.2.45. SZUPEKITIKUS FLUID KOATOGÁFIA A szuperkriikus fluid kromaográfia (SFC) olyan kromaográfiás elválaszási módszer, melyben

Részletesebben

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról Összegezés az ajánlaok elbírálásáról 9. mellékle a 92/211. (XII. 3.) NFM rendelehez 1. Az ajánlakérő neve és címe: Budesi Távhőszolgálaó Zárkörűen Működő Részvényársaság (FŐTÁV Zr.) 1116 Budes Kaloaszeg

Részletesebben