Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben

Átírás

1 Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 212. szepember ( o.) Jakab M. Zolán Kónya Isván Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben A anulmány célja, hogy bemuassa a munkapiaci keresés alapmodelljé és annak felhasználásá újkeynesi modellkereben. Az álalános ismereő uán megmuajuk, hogy mikén lehe ez a megközelíés a magyar gazdaság makro folya maainak jobb megérésére felhasználni. Ehhez ismerejük a modell magyar gazdaságra kifejlesze és magyar adaokon bayesi módon megbecsül válozaá. A becsül modell összehasonlíjuk egy olyan, szinén becsül újkeynesi modellel, amely csak a munkapiac leírásában különbözik. Az eredmények alapján a munkapiaci súrlódások modellezése számos ponon realiszikusabb és jobban érelmezheő impulzusválaszoka, illeve becsül hisorikus sokkoka eredményez. Fonos eleme a megközelíésünknek a bérmerevségek figyelembevéele, különösen ezek megkülönbözeése meglévő álláshelyek és új belépők közö. A becslés alapján az álagos bérmerevség magas, és összeveheő a korábbi magyar eredményekkel. Az új belépők bére azonban becslésünk szerin lényegesen rugalmasabban reagál a gazdaságo érő sokkokra.* Journal of Economic Lieraure (JEL) kód: E24, E32, J31, J64 A munkanélküliség megérésének mára alán legismerebb közgazdasági eszköze a munkapiaci keresési modell. A megközelíés arra a megláásra épül, hogy a poenciális munkavállalók (munkanélküliek) és munkálaók (üres álláshelyek) csak fokozaosan alálnak egymásra. Míg a neoklasszikus megközelíésben a munkapiac a öbbi piachoz hasonlóan az egyensúlyi bér melle azonnal egyensúlyba kerül, a keresési modellben ez nincs így. A keresési súrlódások kövekezménye az egyensúlyi munkanélküliség, ami ermészees jelenség. A modellkere az is leheővé eszi, hogy ezen egyensúlyi munkanélküliség meghaározói azonosísuk: ezek a munkapiac földrajzi, szerkezei és inézményi sajáosságai, amelyek egy része a gazdaságpoliika álal befolyásolhaó. A munkapiaci keresési megközelíés fonosságá jelzi, hogy 21-ben Peer Diamond, Dale Morensen és Chrisopher Pissarides Nobel-díja kapak az ezen a erüleen végze munkásságukér. * A anulmányban kifeje gondolaok a szerzők nézeei aralmazzák és nem felélenül ükrözik a Nemzeközi Valuaalap vagy a Magyar Nemzei Bank hivaalos állásponjá. Jakab M. Zolán, Nemzeközi Valuaalap. Kónya Isván, Magyar Nemzei Bank és Közép-európai Egyeem.

2 934 Jakab M. Zolán Kónya Isván Ebben a anulmányban egy olyan megközelíés muaunk be, amely a munkapiaci keresés beépíi a korábbi magyar dinamikus, szochaszikus, álalános egyensúlyi (DSGE) modell (Jakab Világi [28]) egy némileg egyszerűsíe válozaába. Ennek segíségével leheőség nyílik nemcsak a munkanélküliség explici megjeleníésére és magyarázaára, hanem a keresési súrlódások álal az inflációs folyamaok jobb megérésére is. Elsődleges célunk nem a modell minden echnikai részleének ismereése, bár a Függelék aralmazza a modell, illeve a becslés fonosabb jellemzői. Ehelye az szerenénk bemuani, hogy 1. a keresési modell önmagában milyen vizsgálaokra ad leheősége, 2. mikén segíhenek a munkapiaci DSGE modellek az inflációs perziszencia megérésében, illeve 3. mi anulunk a magyar adaokra illesze munkapiaci DSGE modellünkből. A keresési modellek egyik fő erénye, hogy megjelenik bennük az időben válozó, a gazdasági környeze álal meghaározo nem önkénes munkanélküliség. Ez azér is fonos, mer a gazdasági ciklusok fő megközelíéseiben mind a gazdasági ciklusok reálmodelljében (real business cycle, RBC; Hansen [1985]), mind az újkeynesi modellkereben (Smes Wouers [23]) a munkanélküliség álalában hiányzik. A dinamikus, szochaszikus, álalános egyensúlyi (DSGE) makromodellek a foglalkozaás magyarázzák, a munkanélküliség és inakiviás közö azonban nem esznek különbsége. Ilyen munkapiaci felevés aralmaz a Magyar Nemzei Bank munkaársai álal kidolgozo, és a magyar gazdaságra megbecsül DSGE modell is (Jakab Világi [28]). A munkapiaci keresés beilleszésével kapo úgyneveze munkapiaci DSGE modellek másik előnye, hogy az egyszerű újkeynesi modellekhez összehasonlíva jobban képesek az infláció lassú alkalmazkodásá megragadni. Ennek oka az, hogy a munkapiaci súrlódások lelassíják a reálhaárkölség reakciójá, ami pedig az infláció fő meghaározója. Természeesen nem ez az első anulmány, amely munkapiaci DSGE modell mua be. A keresési modell korábban már megjelen gazdasági ciklusok reálmodelljeiben (Andolfao [1996]), illeve a közelmúlban újkeynesi DSGE modellekben is (Trigari [26]). Az Európai Közponi Bank Wage Dynamics Neork (WDN) kuaási projekje kereében öbb ilyen irányú anulmány is szülee. 1 Ezekhez képes a mi megközelíésünk újdonsága részben a magyar vonakozásból fakad, részben pedig abból, hogy kis, nyio gazdaságo vizsgáló közepes méreű modellünkben külön kezeljük az új belépők és meglévő álláshelyek bérmerevségé. Hasonló modell fejleszeek például az új-zélandi jegybankban Alberini Kamber Kirker [211], de a bérezés differenciálása nélkül. A ovábbiakban először ismerejük a munkapiaci keresés alapmodelljé, majd bemuajuk ennek használaá DSGE modellekben. Az ismereőben rávilágíunk a munkapiaci DSGE modellek előnyeire, illeve a echnikai nehézségekből fakadó egyszerűsíések okoza hiányosságokra. A modellkere ismereése uán ráérünk a magyar modell sajáosságaira, illeve bemuajuk a modell bayesi becslésének eredményei. Végül áekinjük a becsül modell főbb üzeneei a magyar gazdaság jellegzeességeinek megismerésében. 1 hp://.ecb.in/home/hml/researcher_dn.en.hml.

3 Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben 935 A munkapiaci keresés alapmodellje A munkapiaci keresés alán legismerebb modelljé Dale Morensen és Chrisopher Pissarides állíoa fel (Morensen Pissarides [1994]). Ebben a részben ennek a modellnek egy egyszerűsíe válozaá muajuk be. Állományok és áramlások A modellkere alapösszefüggéseinek felírásában van némi szabadságfokunk, aszerin, hogy a dönéshozaal és az áramlások eseében milyen időzíés feléelezünk. A ovábbiakban az a válozao muajuk be, amely az irodalomban leginkább használaos. A megközelíés a munkanélkülisége állapoválozókén kezeli, és az állomány válozásaira helyezi a hangsúly. Álalános eseben a munkapiaci sáus lehe munkanélküli, foglalkozao vagy inakív. A keresési modell öbbnyire nem foglalkozik az inakiviással, hanem az feléelezi, hogy a foglalkozaás válozása csak a munkanélküliségen kereszül örénik. Mindezek alapján a munkanélküliség és foglalkozaoság közö a kövekező áramlási egyenlee írhajuk fel: n = (1 ρ 1 )n 1 + s 1 u 1, (1) ahol u és n a munkanélküliek, illeve a foglalkozaoak aránya az akívakon belül, ρ a munkahely elveszésének valószínűsége, s pedig annak a valószínűsége, hogy egy munká kereső állás alál. Feléelezzük, hogy egy ado időszakban lérejövő munkahelyek csak a kövekező időszakban válnak produkívvá. Az alapmodellben nincsen heerogeniás, minden álláshely és munkanélküli egyforma. Nyilvánvaló, hogy az állományok aránykén örénő definíciója mia eljesül, hogy: u + n = 1. (2) A keresési modell fő kérdése az, hogy mikén haározódnak meg az egyensúlyi áramlások, ρ és s. A ké válozó relaív súlya a munkanélküliség ingadozásának magyarázaában még ma is via árgya. Az Egyesül Államok adaainak vizsgálaa alapján a munkanélküliségből való kiáramlás ingadozása űnik meghaározóbbnak (Shimer [27]). Nemzeközi vizsgálaokban ez az eredmény sokkal kevésbé robuszus (Elsby Hobijn Sahin [29]). Bár a referenciaanulmányban (Morensen Pissarides [1994]) mindké áramlás endogén, a munkapiaci DSGE modellekben álalában feléelezik, hogy ρ = ρ exogén konsans. Az egyszerűség kedvéér a ovábbiakban mi is ezzel a felevéssel élünk.

4 936 Jakab M. Zolán Kónya Isván A alálai függvény A keresési modellek másik fonos alkoóeleme a alálai függvény (maching funcion), amely redukál formában ragadja meg a munkapiaci keresés súrlódásai. Formálisan, m = µ v σ u 1 σ, (3) ahol m az időszakban lérejö alálkozások, v pedig a vállalaok álal meghirdee nyio pozíciók száma. A alálai függvény felír formájában konsans skálahozadéko feléelez. A μ paraméer a keresés álalános haékonyságá méri, míg σ a alálai függvény üres álláshelyekre veíe rugalmassága. A alálai függvény segíségével felírhajuk annak a valószínűségé, hogy a munkanélküliek munká alálnak (s ), illeve egy üres álláshelye beölenek (q ): m σ s = = µθ u (4) m σ q = = µθ 1, v ahol θ = v /u a munkapiaci feszesség mérőszáma. Láhaó, hogy a konsans skálahozadékból adódóan mindké valószínűség kizárólag a munkapiaci feszesség függvénye. Üres álláshelyek Az (1) egyenleből láhaó, hogy a munkanélküliség válozása az állásalálás valószínűségén múlik, ez pedig a (4) képle szerin a munkapiaci feszesség függvénye. Mivel a munkanélküliség szinje lassan válozó állapoválozó, a feszessége rövid ávon az üres álláshelyek számának válozása haározza meg. Ennek magyarázaához a vállalaok előreekinő viselkedésé kell elemeznünk. A modellkere fonos felevése, hogy az üres álláshelyek meghirdeése kölséges. A vállalaok ehá annak alapján nyinak meg álláshelyeke, hogy azok várhaó haszna mikén viszonyul a meghirdeés kölségéhez. Beláhaó, hogy ez a feléel a kövekezőképpen írhaó fel: κ q = β ρ κ E z+ +, (5) q ( ) ahol κ az üres álláshely kiírásának kölsége, z egy beölö álláshely ermelékenysége, pedig a fizeendő bér. Az egyenle bal oldala az álláshely beölésének várhaó kölsége, hiszen a vállala q valószínűséggel alál munkavállaló. A jobb oldal pedig a várhaó haszon: a vállala neó profija, illeve az abból adódó haszon, hogy nem kell újra meghirdeni az üres állás a kövekező periódusban. Ez a kifejezés az irodalomban a munkahelyeremés egyenleekén (job creaion condiion) ismer.

5 Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben 937 Bérezés A modell zárásához még a bérmegállapíás leírása szükséges. Fonos észrevennünk, hogy a bérezés kérdése a modellkereben nem egyérelmű. Ennek oka az, hogy a súrlódásokból adódóan egy lérejö alálkozás (mach) álalában öbblee generál. 2 A öbble eloszása a ké fél közö azonban nem nyilvánvaló, hiszen kéoldali alku eredménye. Ráadásul a alálkozáskor kialkudo bér vonakozha csak a kövekező időszakra, de akár egy hosszabb időaramra is, hiszen a lérejö álláshely várhaóan 1/ρ időszakig él. Mindaddig, amíg az akuális bér melle mindké fél poziívan részesedik a öbbleből, a bér megválozaása nem szükségszerű. A keresési modellben a bér ehá nem allokaív : bizonyos korláok közö nem befolyásolja a reálválozóka. A szakirodalom alapfelevése az, hogy a bér minden időszakban újraárgyalják, az ún. Nash-alku alapján. Ez az feléelezi, hogy a felek alkuereje egy állandó paraméer, illeve a külső leheőségeik függvénye. Az ily módon lérejövő bér a kövekező egyenle írja le: = η(z + κθ ) + (1 η)b, (6) ahol η jelöli a munkavállalók alkuerejé, b pedig a munkanélküliségből származó haszno. Ez uóbbi az alapmodellben exogén, és öbbnyire a munkanélküli-segély, illeve a rendelkezésre álló öbbleszabadidő jeleni. A szakirodalomban az összefüggés neve béregyenle. A folyamaos Nash-alku felevése a szakirodalomban komoly via árgya. Megmuahaó, hogy a munkahelyeremés szemponjából az új belépők bére a kulcsfonosságú, nem pedig a már a vállalanál dolgozók bére. Az új belépők bérének meghaározódása azonban empirikusan viao: egyes anulmányok szerin rugalmasan alkalmazkodik a munkaermelékenység válozásához (Pissarides [27]), míg közvelen vállalai felmérések az jelzik, hogy a cégek az új belépők bérei a már o dolgozókéhoz igazíják (Galuscak és szerzőársai [29]). A Európai Közponi Bank MNB magyar vállalai WDN-felmérése is ez uóbbi ámaszja alá (Kézdi Kónya [212]). A béralku modellezési bizonyalanságai és a nem egyérelmű empirikus eredmények mia a munkapiaci DSGE modellekben célszerű rugalmas megközelíéssel élni. Különösen fonos, hogy megkülönbözessük az új belépők bérének rugalmasságá, hiszen a munkapiac feszességére és a munkanélküliség alakulására elsősorban ez van haással. A magyar munkapiaci DSGE modellben ennek megfelelően külön kezeljük az álagbérek és az új belépők bérének rugalmasságá (lásd később). 2 Ennek elégséges feléele, hogy a munkanélküliségből származó haszon a segély és a szabadidő (b ) ne haladja meg a munkavállaló ermelékenységé (z ). A ovábbiakban ezzel a felevéssel fogunk élni.

6 938 Jakab M. Zolán Kónya Isván Hosszú ávú egyensúly Feléelezve, hogy a bérek legalábbis hosszú ávon a Nash-alku álal meghaározo szinhez aranak, a munkapiac nyugalmi állapoa leírhaó a kövekező egyenleekkel: ρ u = + σ ρ µθ (7) ( )( z b)= ( ) 1 σ 1 η 1 β 1 ρ κθ + βηκθ. Láhaó, hogy a második egyenleből egyérelműen meghaározhaó a munkapiaci feszesség méréke (θ), míg ennek segíségével az első egyenle megadja a hosszú ávú munkanélküliség szinjé (u). A keresési súrlódások ezen egyszerű modellezésével számos fonos kövekezeés vonhaunk le. 1. A munkapiaci súrlódások (μ <, κ > ) mia a ermészees, hosszú ávú munkanélküliség poziív. 2. A munkanélküli-segély ado szinje melle a ermelékenység növekedése csökkenő munkanélküliséghez veze. 3. Ado ermelékenység melle a munkanélküli-segély emelése növeli a munkanélkülisége. 4. A ermelékenységnövekedés haására az üres álláshelyek száma nő, míg a munkanélküliek száma csökken. Ez az empirikusan is megfigyel negaív korreláció írja le a Beveridge-görbe. 1. ábra A Beveridge-görbe Magyarországon (ado év első negyedéve) Munkanélküliség,12 21, , , Üres álláshelyek,15,2,25,3 Forrás: Magyar Nemzei Bank

7 Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben A munkapiaci súrlódások növekedése (μ csökken) növeli a munkanélkülisége, vagyis a Beveridge-görbe kifelé olódik. Ez uóbbi jelenség magyarázza az, hogy egy gazdaság srukurális áalakulása idején a munkanélküliség ámeneileg megnő, mivel a munkanélküliek képzesége és az üres álláshelyekkel rendelkező vállalaok igényei közöi különbség megnő (skill mismach). Megfigyelheük ez az 199-es években Magyarországon és a öbbi ámenei gazdaságban, illeve a évi pénzügyi válság kapcsán az amerikai gazdaságban. Érdekes megfigyelni Beveridge-görbe alakulásá Magyarországon, ami az 1. ábrán láhaó. Az álalános negaív korreláció melle világosan kirajzolódik, hogy a görbe a 2-es évekre befelé olódo el, ehá az 199-es évekhez képes a munkapiaci súrlódások csökkenek. Ugyanakkor figyelmezeő jel, hogy a 21-es adapon ismé a súrlódások növekedésére ual e jelenség arósságá azonban egyelőre még nem udjuk megíélni. A modell kierjeszései A bérezés kérdései melle az alapmodell számos más felevése módosíhaó. Már emlíeük a munkahely megszűnési valószínűségének endogenizálásá (Morensen Pissarides [1994]) és az ehhez kapcsolódó empirikus viá. Egy érdekes anulmány ehhez a viához kapcsolódik, de új modellezési sraégiá válasz (Barnichon [29]). Bemuaja, hogy amennyiben a munkahelyek megszüneésé nem a ermelékenység válozásai, hanem kereslei sokkok vezérlik, az így kapo modell empirikus eljesíménye sokkal jobb lesz. Ehhez kapcsolhaó az a kérdés, hogy a munkapiaci válozók (munkanélküliség, üres álláshelyek, bér) fő mozgaói ermelékenységi vagy pedig más ípusú sokkok. A korábbi irodalom nagy része a ermelékenységi sokkok haásai vizsgála. Nagy viá kiváló cikkében Rober Shimer megmuaa, hogy a realiszikusan kalibrál alapmodell nem képes reprodukálni a munkanélküliség adaokban megfigyel volailiásá (Shimer [25]). A cikkre szülee válaszok egy része (és maga Shimer is) a bérek ragadósságá hangsúlyozza. Más anulmányok viszon arra muanak rá, hogy a munkapiaci ingadozásoka nem felélenül a echnológiai sokkok okozzák (Balleer [29]). Hasonló eredményre ju egy másik anulmány is, amely európai és amerikai adaokon végzi el az alapmodell ragadós bérekkel bővíe válozaának bayesi becslésé (Kónya Krause [211]). Végül érdemes megemlíeni azoka a kierjeszéseke, amelyek az alapmodellben nem vizsgál munkapiaci áramlásoka is figyelembe veszik. Ezek egyrész az inakiviás és akiviás közöi mozgások (Haefke Reier [26]), másrész a foglalkozaoak munkahelyválása (job-o-job ransiion) (Krause Lubik [27). Ezek és a korábban emlíe kierjeszések realiszikusabbá, de egyben nehezebben kezelheővé eszik a modell. Mivel a mi megközelíésünk elsősorban a DSGE modellkere inegrálására és a bérmerevségek szerepére koncenrál, a ovábbiakban a fenebb ismeree alapmodell fogjuk használni.

8 94 Jakab M. Zolán Kónya Isván Munkapiaci DSGE modellek A munkapiaci keresés alapmodellje, illeve annak válozaai egyszerűségük melle is számos ponon realiszikusabb képe fesenek a munkapiac működéséről, min a súrlódásokól elekinő neoklasszikus megközelíés. Segíségükkel érelmezheő az egyensúlyi munkanélküliség, a munkapiac feszessége, valamin a munkapiaci áramlások és állományok válozása a paraméerek függvényében. A DSGE modellek korábbi generációjában (Smes Wouers [27]) a munkapiac súrlódásokól menes és az inenzív haáron alkalmazkodik, ezér ezek a modellek nem képesek megragadni az állományok lassú válozásá. A keresési modell beilleszése DSGE modellekbe ehá önmagában is fonos azér, hogy a munkapiaci folyamaoka, a munkapiaci sokkok haásá a nemzegazdaságra, illeve a munkapiacon kívüli sokkok haásá a munkapiacra elemezni udjuk. A munkanélküliség DSGE modellbeli kezelésére léezik egy másik módszer is (Galí Smes Wouers [211]). Ez az oszhaalan munkakínálao feléelező RBC modelleken alapul (Hansen [1985]), de monopoliszikusan versenyző és bérmegállapíó házarásoka feléelez (Erceg Henderson Levin [2]). Az oszhaalan munkaidő felevése mia a reprezenaív házarás az exenzív haáron alkalmazkodik, azaz agjainak egy része foglalkozao lesz, más része viszon nem dolgozik. 3 Mivel a bér álalában magasabb a fogyaszás és szabadidő közöi helyeesíési haárráánál, a házarás szerené nem dolgozó agjai munkába állíani. Ez az eredmény ekvivalens azzal, hogy a nem árdiszkrimináló monopóliumok szerenének öbbe ermelni ado ár melle, ám a öbbleermelés árcsökkenő haása mia nem eszik. A mono po lisz ikusan megállapío bér ehá az oka annak, hogy a szerzők a nem dolgozóka munkanélkülikén és nem inakívkén kezelik. Bár az ily módon generál munkanélküliség egyszerűen beépíheő DSGE modellekbe, a mono po lisz ikus bérmegállapíás véleményünk szerin csak egyik, és vélheően nem is fő oka a munkanélküliség léének. A keresési súrlódások szerepe szerinünk legalább ilyen fonos, ezér ebben a anulmányban a munkanélkülisége elsősorban ilyen súrlódásokkal magyarázzuk. A bérezés a mi megközelíésünkben is fonos szerepe kap, de nem az opimálisnál magasabb bérszin, hanem a bérek ragadóssága mia. A munkapiaci keresés beilleszése poenciálisan fonos lehe az inflációs folyamaok és a moneáris poliika haásmechanizmusának megérésében is. Ennek oka az, hogy az újkeynesi modellekben az infláció fő meghaározója a vállalai haárkölség alakulása, ami pedig nagyobb rész főkén rövid ávon a munkabérek mozganak. Az újkeynesi Phillips-görbe legegyszerűbb felírásában, ahol a munka az egyelen inpu, és konsans skálahozadék van, a kapcsola közvelen: πˆ = βe πˆ + ζˆ 1. (8) + 3 A megközelíés feléelezi a házaráson belüli ökélees kockázamegoszás, amelye lenebb mi is árgyalunk.

9 Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben 941 Az egyenleben π az árinfláció, a reálbér, egy eszőleges x válozó eseén pedig xˆ = log( x x) a hosszú ávú egyensúlyi (seady sae) állapoól ve százalékos elérés jelöli. Az infláció ehá az alapeseben az inflációs várakozások és a reálbér alakulása mozgaja. A munkapiaci keresés beépíése az újkeynesi kerebe legegyszerűbben úgy örénik, hogy a munkapiaci és az árazási dönések egymásól elkülönülnek. Felesszük, hogy a ermelőszekor ökéleesen versenyzői piacon rugalmas árak melle érékesí a kiskereskedelmi szekornak; míg a kiskereskedelmi szereplők monopoliszikus versenyben ragadós árakkal érékesíenek a végső fogyaszóknak. Az árazási és munkapiaci dönések széválaszása lényegesen leegyszerűsíi a modellezés, és a (9) Phillips-görbé eredményezi. ˆ +, πˆ = βe πˆ 1 + ζp, (9) ahol p, a ermelő (nagykereskedelmi) szekor relaív árá jelöli. A reálhaárkölség az méri, hogy a végső kínála marginális növelésének mekkora a kölsége. Versenyzői munkapiacon ez egyenlő a munka haárkölségével ( ), amelye pedig a foglalkozaoak ermelékenysége haároz meg. Keresési súrlódások melle ez az összefüggés nem eljesül. Ebben az eseben a megfelelő haárkölség a p, nagykereskedelmi ár. Érdemes végiggondolni, hogy ez mikén haározódik meg. A ermelés bővíése amely feléelezésünk szerin a nagykereskedelmi szekorban örénik üres álláshelyek kiírásával és azok beölésével örénik. Ennek kölsége κ q κθ σ = 1, amely az (5) egyenle alapján nemcsak a gazdaság jelenlegi, hanem a későbbiekben várhaó állapoáól is függ. Ez az jeleni, hogy ámenei sokkok eseén a foglalkozaoság és a ermelés kevésbé fog válozni, min a keresési súrlódások nélküli modellben. A reálválozók perziszenciája ehá a keresési modellben nagyobb, beleérve a reálhaárkölsége is. Mivel az infláció a reálhaárkölség befolyásolja, ezér az várjuk, hogy az is perziszensebbé válik. A keresési súrlódások haására ehá az újkeynesi modell nagyobb belső perziszenciával rendelkezik, és kevésbé érdemes külső perziszenciá magas exogén árragadóságo feléelezni. Nem ár megjegyezni azonban, hogy a keresési súrlódások inflációs perziszenciára gyakorol haása a ermelési és árazási dönés elkülöníése mia megleheősen gyenge. Azok a modellek, amelyekben a kéféle dönés ugyanazok a vállalaok hozzák meg, a haás lényegesen erősebb (Thomas [29]). A kéféle dönés együes modellezése azonban önmagában is nehéz, az álalunk vizsgál bérmerevségekkel együ pedig gyakorlailag kezelheelen. Megközelíésünkben mi a bérmerevségek szerepére koncenrálunk, udaában a munkapiac reáloldaláról eredő ranszmisszió gyengeségének. Az alább bemuao eredmények alapján azonban megfonolásra érdemes a ké szekor várhaóan más egyszerűsíő feléelek mellei inegrálása, és az árazási és a bérezési/foglalkozaosági dönés kölcsönhaásainak vizsgálaa.

10 942 Jakab M. Zolán Kónya Isván Magyar apaszalaok Mielő ráérnénk a munkapiaci blokkra, röviden ismerejük a modell srukúrájá. A modell eljes, loglinearizál leírása a Függelékben alálhaó. A modell alapja a Magyar Nemzei Bankban kifejlesze DSGE modell (Jakab Világi [28]), amelyhez képes néhány egyszerűsíéssel élünk. A DSGE modell srukúrája A modellkere fő jellegzeességei az előreekinő és opimalizáló házarások és vállalaok, racionális várakozások, valamin számos nominális és reálragadósság jelenlée. Az előbbiek kövekezében a moneáris poliika rövid ávon nem semleges, viselkedésé a nominális kamaláb megválaszása írja le. A modell kis, nyio gazdaságo feléelez, ahol a már leír módon különül el a ermelő és érékesíő szekor. Az érékesíés örénhe hazai piacra, illeve exporra; mindké eseben Calvo-féle árragadósság melle. A reprezenaív házarás időszaki hasznossága a fogyaszás és munkakínála függvénye. A fogyaszás hasznossága függ az előző időszaki álagos fogyaszásól (exernal habi). A házarás munka-, őke- és profijövedelmé, valamin újonnan felve külföldi hieleinek összegé fogyaszásra, beruházásra, illeve a külföldről felve adósság kamakiadásainak finanszírozására használja. 4 A külföldi adósság kamalába függ a nemzegazdaság álagos eladósodoságáól. A beruházás alkalmazkodási kölsége az előző időszaki beruházásól ve elérés függvénye (Chrisiano Eichenbaum Evans [25]). A meglévő őkeállomány kapaciáskihasználsága válozahaó. A ermelési oldalon három fázis különbözeünk meg. A közbülső ermékeke gyáró szekorban homogén erméke állíanak elő a vállalaok. Ezek legfeljebb egy munkavállaló, valamin őké és imporermékeke használnak a ermeléshez. Ebben a szekorban jelennek meg a munkapiaci keresési súrlódások. A homogén közbülső erméke differenciál válozaoka előállíó cégek vásárolják meg. Ezek egyszerűen újracsomagolják a közbülső jószágo, ovábbi inpu felhasználása nélkül. A fő szerepük ezeknek a cégeknek az, hogy ők ölik be az árazói szerepe a gazdaságban. Az árazók minden periódusban fix valószínűséggel válaszhaják meg opimálisan új áraika (Calvo-árazás), ellenkező eseben az ár részlegesen indexálódik az előző időszaki inflációhoz. A hazai és az exporszekorokban különböző lehe az opimális újraárazás valószínűsége. Végül, a különböző válozaok egy összee hazai, illeve összee exporál ermékké alakulnak. Az összee hazai erméke használják a házarások beruházásra és fogyaszásra. Az összee exporerméke külföldön érékesíik; a külföldö egy ad hoc exporkereslei görbével reprezenáljuk. 4 Az egyszerűség kedvéér feléelezzük, hogy nincsenek likvidiáskorláos házarások, ellenében az MNB DSGE modelljével (Jakab Világi [28]). További egyszerűsíés, hogy a várakozások racionálisak, míg az MNB DSGE modellben van adapív anulás.

11 Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben 943 A fiskális poliiká egy exogén kormányzai kiadási sokkal írjuk le. A moneáris poliika Taylor-szabály köve: a jegybank a nominális kamao haározza meg az infláció és a kibocsáási rés függvényében. Feléelezzük, hogy a Taylor-szabály aralmaz kamasimíás is. Az imporál inpuok külföldi ára exogén, hazai áruka pedig a vásárlóerő-pariás haározza meg. A gazdaságo különböző vélelen folyamaok befolyásolják, ezek: 1. auoregresszív sokkok (ermelékenység, beruházási kölség, kormányzai kiadás, munkakínála, belső kamafelár, külföldi kamafelár, exporkeresle, imporár), illeve 2. fehérzajsokkok (moneáris poliika, hazai árrés, exporárrés). A dönéshozók ismerik a sokkok valószínűségi eloszlásá, de maguk a sokkok csak ado időszak elején válnak ismeré. A munkapiac részleei részben már bemuauk, a bérezés pedig a kövekezőkben ismerejük. A munkapiaci súrlódások ismeree alapmodelljéhez képes még a kövekező elérések jelennek meg. Mivel a házarások hasznossága konkáv, a foglalkozaoak és munkanélküliek jövedelme és így dönési helyzee is különböző lenne. Ennek a heerogeniásnak a kiküszöbölésére használjuk a szakirodalomban beve házaráson belüli ökélees kockázamegoszás felevésé (Andolfao [1996]). Ezálal a reprezenaív házarás inernalizálja a munkanélküliségből adódó jövedelemveszesége, és belső újraeloszás segíségével kiküszöböli ennek egyéni haásá. A munkanélküliségből adódó heerogeniásnak ebben az eseben nincsen jelenősége. A munkapiacon rész vevő vállalaok a munka melle őké és imporál inpuoka is használnak. Mivel a feléeleze ermelési függvény Cobb Douglas-ípusú, és a őkének és az imporál inpuoknak ökéleesen versenyzői piaca van, a munka álagerméke a eljes oupu fix hányada. A vállala foglalkozaoságból eredő haszna ehá az alapeseől csak egy konsans szorzóban ér el. A ragadós bérek szerepe A korábban leír munkapiaci keresési modell ragadós bérekkel bővíe válozaá épíeük be a modellbe. A bérragadósság jelenősége részben empirikus, min ahogy számos korábbi anulmány, illeve az Európai Közponi Bank MNB magyar vállalai WDN-kérdőíve (Kézdi Kónya [212]) is bemuaa. Különösen fonos az új belépők bérének alakulása, amelyről az irodalomban még nincsen konszenzus (lásd fen). Hogy ennek jelenőségé megérsük, nézzük meg, hogy a bérragadósság mikén módosíja a keresési modell alapegyenleei. A bérragadósság modellezéséhez a Calvo-felevés használjuk, ahol a Calvo-paraméer az új Nash-alku valószínűségé méri. A már korábban is a vállalanál dolgozók eseében a γ, míg az újonnan felveek eseében a ϑ paraméer jelzi a Nash-alku elmaradásának valószínűségé. A becslésünk ehá leheősége ad arra, hogy az új belépők bérének merevsége elérjen a öbbi munkavállalóéól. Ha a Nash-alkura nincs leheőség, a bérek részben indexálódnak az inflációhoz, ahol az indexálás méréké a ξ paraméer jelzi. Ha ξ = 1, akkor az indexálás eljes (reálbérmerevség), míg ha ξ =, akkor nincs indexálás (nominálbér-merevség). A becslésünk ennek a paraméernek az érékéről is ájékoza.

12 944 Jakab M. Zolán Kónya Isván A képleek egyszerűsíése kedvéér a ovábbiakban együk fel, hogy nincsen indexálás, valamin az új belépők és a régi dolgozók bérmerevsége azonos (γ = ϑ ). 5 A loglinearizál béregyenle ekkor a kövekezőképpen írhaó fel: ( ) ( ) 1 γ βγ ρ N πˆ β ρ)( πˆ ˆ ˆ = ( s) E + 1 ( ), (1) γ ahol N a (6) egyenle álal definiál Nash-bér, míg π a nominálbér-infláció. A nominálbér válozása az egyenle szerin fokozaos, végső soron pedig a ényleges és a Nash-bér közöi különbség mozgaja. Az egyenle ily módon eljesen analóg a jól ismer újkeynesi Phillips-görbével. Érdekes viszon, hogy a görbe meredeksége nem csak a Calvo-paraméerekől, hanem a munkapiaci áramlásokól (ρ, s) is függ. A munkahelyeremés egyenlee szinén módosul. Továbbra is feléelezve az indexálás hiányá, illeve a közös új/régi Calvo-paraméer, a kövekező loglinearizál egyenlehez juunk: κ κ qˆ = β( 1 ρ) E ˆ zzˆ + qˆ (11) q q Láhaó, hogy az (5) egyenlehez képes a különbség mindössze annyi, hogy a munkahelyeremés nem a Nash-bér, hanem az álagbér befolyásolja. Fonos megjegyezni, hogy az (5) egyenlee a ϑ = eseben kapjuk vissza; ehhez sem nem szükséges, sem nem elégséges a γ = feléel eljesülése. 6 Ennek az az oka, hogy ha az új belépők bére eljesen rugalmas, akkor a kezdei béralku képes figyelembe venni a bérek eseleges későbbi merevségé. Mivel az alku előreekinő, a munkahely megléének várhaó öbblee előre feloszhaó a kezdei bér megfelelő válaszásával. Ekkor a későbbi merevség irreleváns a vállalai várhaó profi és így a munkahelyeremés szemponjából. Az álagbér válozásá mindaddig a (1) egyenle írja le, amíg γ >, de ez egy közgazdasági kövekezmények nélküli összefüggés, amennyiben ϑ =. Ha viszon mindké Calvo-paraméer poziív, akkor a munkahelyeremés és az álagbér is a keő együes nagyságáól és inerakciójáól függ. Ha például az új belépők bére ragadós, de a meglévő dolgozók bére rugalmasan újraárgyalhaó, az előbbi haása jelenékelen, hiszen a ragadósság csak egy időszakra vonakozik. A bérmerevségek közgazdasági haásai ehá mindké Calvo-paraméer nagyságáól függnek. Összegezve ehá, munkapiaci DSGE modellünk vizsgálja 1. a keresési súrlódások haásá a reálgazdaságra, illeve a moneáris poliikára, illeve 2. a bérmerevségek szerepé keresési súrlódások eseén. A munkapiac részleesebb és realiszikusabb modellezéséől az várjuk, hogy az ad hoc reál- és nominális merevségek helye 5 A eljes modellben és a becslés során ermészeesen megengedjük a ké bérragadóssági paraméer különbözőségé. 6 A bér- és munkahely-eremési egyenleek az álalános eseben (γ ϑ ) hasonlóan érelmezheők, de a képleek némileg bonyolulabbak (lásd Függelék). Ekkor világosan lászik, hogy a munkahelyeremés egyenlee akkor és csak akkor különbözik a rugalmas béres alapeseől, ha ϑ.

13 Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben 945 srukurális módon magyarázhajuk a lassú alkalmazkodásoka. A megközelíés ovábbi előnye, hogy vizsgálni udunk olyan jól érelmezheő munkapiaci sokkoka, amelyek a korábbi DSGE modellekben ad hoc módon jelennek meg. Ennek legjobb példája a munkakínálai sokk, amely a korábbi megközelíésekben egy preferenciaparaméer, i azonban fő komponense a munkanélküli-segély, ami jól megfigyelheő és érelmezheő. A munkapiaci paraméerek kalibrálása Érdemes röviden végignézni azoknak a munkapiaci paraméereknek a magyarországi érékei, amelyeke nem becsléssel, hanem kalibrálással haározunk meg. A kalibrálás során a paraméer éréké egyelen saiszika alapján válaszjuk ki, míg a becslés a felhasznál adasorok összes saiszikai ulajdonságá figyelembe veszi. Olyan paraméerek eseében, amelyek egyérelműen köheők egy jól megfigyel saiszikához, a kalibrálás ponosabb, megbízhaóbb eredményhez veze. Amennyiben ilyen saiszika nem áll rendelkezésre, a becslés kell válaszanunk. A munkapiaci áramlások paraméerei, valamin a munkanélküliséghez arozó hasznosság egy része jól megfigyelheő. Az 1. ábláza aralmazza a kalibrál paraméereke. 1. ábláza A munkapiac kalibrál paraméerei Paraméer Paraméer éréke Munká alálás valószínűsége,18 Munkahely megszűnésének valószínűsége,156 Egyensúlyi munkanélküliség,8 Munkanélküli-segély a bér hányadában,62 A munká alálás negyedéves valószínűségé Hobijn Sahin [27] alapján válaszouk, ami szerzők a munkaerő-felmérésben alálhaó munkanélküliségi időaramból számolák. 7 Az egyensúlyi munkanélküliség éréké 8 százalékra állíouk be, ami a 21 harmadik negyedéve és 21 első negyedéve közöi időszak minaálagának felel meg. E ké saiszika (s és u), valamin az egyensúlyi munkanélküliség (7)-ben láhaó egyenlee segíségével számíhajuk ki a munkahelyek megszűnésének negyedéves valószínűségé (ρ). Magyarországon a munkapiaci áramlások méréke alacsony. Az Egyesül Államokban a hasonló saiszikák éréke s =,9 és ρ =,1, míg a nyuga-európai szinek hasonlók a magyarországihoz. 8 Ennek fő kövekezménye, hogy bár 7 Hobijn Sahin [27] OECD-országokra közük Magyarországra végeze el a kalkuláció, innovaív módszerannal. 8 A negyedéves munká alálási valószínűség az Európai Unióban 7,3 százalék (Olaszország) és 57,8 százalék (Svédország) közö szóródik (Hobijn Sahin [27]). A munkahely megszűnésének valószínűsége 2 százalék (Olaszország) és 5,8 százalék (Spanyolország) közé esik (uo.); a magyar érék abban

14 946 Jakab M. Zolán Kónya Isván a munkanélküliség szinje viszonylag alacsony, a munkanélküliség időarama hosszú. Az is érdemes figyelembe venni, hogy az álagos áramlási valószínűségek nagyfokú heerogeniás akarhanak. Érdekes kuaási éma lehene, hogy mennyiben duális a magyar munkaerőpiac együesen vannak jelen a rugalmas, könnyen munká alálók és a rendkívül nehezen alkalmazhaó munkanélküliek. Modellünkben ez a heerogeniás csak nagyon felszínesen (az álagos érékek módosíásával) udjuk figyelembe venni. A munkapiac ovábbi kulcsfonosságú paraméere a munkanélküliek külső opciója, amely a munkanélküli-segély és a munkanélküliségből adódó egyéb hasznosság (szabadidő, ohoni, illeve szürkegazdaságbeli foglalkozaoság) összege. Az előbbi éréké az OECD összehasonlíó saiszikájából vesszük. 9 A munkanélküli-segély szinje európai összehasonlíásban közepesnek ekinheő. Mivel a munkahelyeremés és a bérezés a eljes külső opció függvénye, ezér a segélyen felüli rész amely közvelenül nem megfigyelheő a becslés során kapjuk meg. A munkanélkülisegély kalibrálásának eseleges ponalansága ezér kevésbé probléma, mer a becsül rész rugalmassága ez ellensúlyozza. Becslési eredmények Az eddigiekben röviden ismeree modell magyar adaokon megbecsülük. Ebben a részben a becslés eredményei muajuk be. A becsléshez a kövekező idősorok publikus adaai használuk: reálfogyaszás, reálberuházás, kormányzai reálfogyaszás, reálimpor és -expor, reálbér, foglalkozaoság, fogyaszói árindex, nominális kamaláb, exporár, imporár és a nominális effekív árfolyam válozása. A minaperiódus 21 harmadik negyedéve és 21 első negyedéve közöi időszak: a mina kezdeé az a ény korláoza, hogy az MNB akkor ér á az inflációs cél köveő rendszerre. A negyedéves idősorok öbbségére Hodrick Presco- (HP) rende illeszeünk (a szokásos λ = 16 simíási paraméer használva) 28 harmadik negyedévéig, majd 28 negyedik negyedévéől a második és harmadik negyedév közö becsül rendnövekedés exrapoláluk. 1 Az árfolyamválozás, a fogyaszói árindex és a nominális kama eseében egyszerűen csak kivonuk a 21 harmadik negyedéve és 28 harmadik negyedéve közöi álagos éréküke. A munkapiaci DSGE-becslés [amelye a ovábbiakban SM-modellnek (search and maching model) rövidíünk], illeve az abból nyer impulzusválaszoka ösza anulmányban 2,9 százalék (uo.). A mi kalibrál érékünk ennél alacsonyabb, mivel modellünk nem veszi figyelembe a munkából inakiviásba áramlás leheőségé. 9 Forrás: Benefis and Wages Saisics (OECD). Az ieni áblázaban alálhaó érék 26-ra és egy álagbér kereső egyedülállóra vonakozik a munkanélküliség első fázisában. 1 Ennek oka a 28 végén elmélyülő világgazdasági és magyarországi válság úl erős haása a eljes minán számol HP-rendre. Mivel a válság a minaperiódus végén még nem ér vége, nem udjuk eldöneni, hogy a visszaesés mekkora része rend, és mekkora része ámenei. Mivel a magyar növekedés már 28 második és harmadik negyedéve közö is lassú vol, az álalunk 28 negyedik negyedévéől kapo lineáris rend így is konzervaív rendbecslésnek ekinheő.

15 Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben 947 szevejük egy olyan modellel, amelyben csak a munkapiaci blokko cserélük ki. Az összehasonlíó modell (Erceg Henderson Levin [2] modellje, amelye a szerzők neveinek kezdőbeűi uán EHL-modellnek nevezünk) a sandard, monopoliszikus versenyen és bérragadósságon alapuló munkakínálai megközelíés. Az EHL-modellben a házarások bérmegállapíókén viselkednek, de béreike csak bizonyos (Calvo-féle) valószínűséggel udják opimálisan módosíani. Az EHL-modell összes öbbi egyenlee megegyezik az SM-modellel; a ké modell egyenleenkéni leírásá a Függelék aralmazza. Az EHL-modell lényegében ugyanaz, min az MNB DSGE modellje (Jakab Világi [28]) anulás és hielkorláos fogyaszók nélkül. A 2. ábláza aralmazza a főbb paraméerek becsül érékei és a becslés illeszkedésé. A likelihood függvény érékei közöi nagy különbség alapján láhaó, hogy a keresési súrlódások drámain javíják a modell azon képességé, hogy a magyar adaok viselkedésé megmagyarázza. Érdekes módon a becsül paraméerek éré- 2. ábláza Becsül paraméerek keresési frikciókkal és azok nélkül* Infláció és moneáris poliika Hazai árak Calvo-paraméere Hazai árak indexálása Exporárak Calvo-paraméere Exporárak indexálása Taylor-szabály, kamasimíás Taylor-szabály, infláció Taylor-szabály, kibocsáás Munkapiac Régi bérek Calvo-paraméere Új belépők Calvo-paraméere Nominális () vagy reálbér (1) merevség Becslésdiagnoszika SM-modell,8689 (,8335,946),358 (,1649,5462),54375 (,4664,689),3398 (,1173,5459),8471 (,817,8927) 1,4818 (1,2447 1,7127),72 (,187,1238) EHL-modell,8298 (,783,8813),469 (,242,6759),2511 (,1814,3184),4179 (,1753,6382),8489 (,843,8973) 1,52 (1,2611 1,7264),37 (,4,7),866 (,7357,8774),673,421 (,5658,7825) (,1849,655),3574 (,192,5362),3232 (,1316,4911) A loglikelihood éréke 139,38 95,36 * Zárójelben bayesi 9 százalékos konfidenciainervallumok.

16 948 Jakab M. Zolán Kónya Isván ke az eseek nagyobb részében megleheősen hasonló. A Calvo-paraméerek éréke az SM-modellben magasabb, különösen az expor és a bérek eseében. Az előbbi magyarázhaja az, hogy mivel az exporárak külföldi valuában ragadósak, az SMmodell válozékonyabb nominális árfolyamá a becslés ily módon ellenéelezi. Az árindexálás eseében viszon az SM-modell lényegesen alacsonyabb érékeke becsül. Ez összhangban van azzal a várakozásunkkal, hogy a munkapiaci súrlódások mia az infláció endogén módon perziszensebbé válik, és ezér az exogén perziszencia kisebb paraméerére van szükség az adaok magyarázaához. A bérek Calvo-paraméere az EHL-modell eseében az álagos bérmerevsége méri, ami jóval alacsonyabb, min a régi alkalmazoak bérének merevsége az SMmodellben. A különbsége nem magyarázhaja az új belépők bérének ennél lényegesen alacsonyabb merevsége, mivel ezek száma a munkapiaci áramlások csekély méréke mia alacsony. Ugyanakkor az EHL-modellben a munkapiaci alkalmazkodás sokkal erősebb (lásd len), valószínűleg ehhez idenifikál a becslés alacsonyabb Calvo-paraméer. Fonos azonban megjegyezni, hogy az új belépők bérmerevségének és kisebb mérékben a bérek EHL-modellbeli Calvo-paraméerének becslése megleheősen ponalan. A bérek ragadósságának méréke az Európai Közponi Bank MNB magyar WDN-felmérés alapján magas, a vállalaok álalában évene egyszer válozaják béreike (Kézdi Kónya [212]). Az éves bérezéshez arozó Calvo-paraméer éréke,75. Ez nagyon hasonló az SM-modell álagos becsül paraméeréhez, de lényegesen magasabb az EHL-modell becsül paraméerénél. Az MNB DSGE modellben (Jakab Világi [28]), amelyben az EHL-modellhez képes anulás és hielkorláos fogyaszók is szerepelnek, a bérek becsül Calvo-paraméere a minaidőszakra,698. Abban a modellben azonban az új belépők bérei nincsenek megkülönbözeve. A Taylor-szabály paraméerei eseében is érvényesül, hogy az SM-modell kisebb perziszencia melle képes az adaoka magyarázni. A kibocsáás súlya mindké modell eseében alacsony. Összességében ké fonos kövekezeés vonhaunk le a becsül paraméerek öszszehasonlíásából. Először, a munkapiaci súrlódások bevezeésének haására a nominális válozók kevésbé űnnek visszaekinőnek. Másodszor, a munkapiaci súrlódások nem magyarázzák a nominális válozók merevségé. Az SM-modell ezek alapján fonos, de ávolról sem elegendő lépés a moneáris poliika haásmechanizmusának megérésében. Impulzusválaszok A munkapiaci keresés szerepe az impulzusválaszok összehasonlíásánál lászik a legvilágosabban. A becslés során 11 sokko idenifikálunk, amiből négynek a haásá muajuk i be a GDP, foglalkozaás, infláció és a jegybanki kamaláb alakulására. A keresési súrlódásos modell impulzusválaszai az SM-, míg az összehasonlíó modell impulzusválaszai az EHL-görbék jeleníik meg 2. ábrán.

17 Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben ábra Kereslei sokk GDP x 1 3 x Foglalkozaoság Kamaláb x 1 4 x 1 4 Infláció SM EHL A 2. ábra egy kereslei sokk 11 haásá muaja be a ké modellkörnyezeben. A fő különbség a foglalkozaás alakulásában van: az SM-modell lényegesen kisebb haás jelez előre. Ennek oka a keresési súrlódásokból adódó, lassú és előreekinő menynyiségi alkalmazkodás. Az inflációra ennek megfelelően erősebben ha a sokk az SM-modellben, hiszen a foglalkozaás alkalmazkodása helye áralkalmazkodásra van szükség. E keő eredőjekén a GDP hasonlóan viselkedik mindké eseben. Az SM-modellben a jegybanki kamaláb erősebben csökken, hogy leheővé egye az infláció nagyobb mérékű csökkenésé. A 3. ábra egy moneáris poliikai sokk haásai jeleníi meg. A fő különbség ismé a foglalkozaásban muakozik, ahol az EHL-eseben lényegesen nagyobb haás lá- 11 I a sokk definíciója: a jegybanki alapkama és a házarások álal fizee kama közöi elérése. Egy poziív sokk ehá növeli a kamakülönbözee, amely az Euler-egyenleen kereszül növeli a jelenbeli fogyaszás, illeve csökkeni a megakaríás és a beruházás.

18 95 Jakab M. Zolán Kónya Isván unk. Érdekes módon a GDP és az infláció alakulásában nincs érdemi különbség. Ez az eredmény megegyezik a hasonló modellek becslésekor kapoakkal, ami már korábban emlíeük. A reálkama szinén hasonlóan alakul, ükrözve a GDP és az infláció hasonlóságá. 3. ábra Moneáris poliikai sokk x GDP,2,4,6,8,1,12 Foglalkozaoság 5, Kamaláb x 1 3 x 1 3 3, 2,5 2,,5 Infláció 1,5 1,,5, , 1,5 2, SM EHL A 4. ábra egy külső kereslei sokko mua be. Ebben az eseben lényeges különbsége láhaunk mindegyik válozónál. Az EHL-modell nagyobb mennyiségi és kisebb áralkalmazkodás mua, illeve az SM-haások jóval arósabbak. Az EHL-modell mennyiségi előrejelzései megleheősen valószerűlenek: egyszázalékos (,1) külső kereslei növekedés haására a GDP és a foglalkozaás 4 százalékkal emelkedik. Az SM-modellben a foglalkozaás kisebb bővülése melle a GDP 1,5 százalékkal nő, amely lényegesen elfogadhaóbb nagyságrend. E sokk eseén ehá az SM-modell sokkal jobban viselkedik. A moneáris poliika reakciója nagyon különböző: az SM-eseben a kezdei minimális reakció uán ka-

19 Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben 951 macsökkenés kezdődik, míg az EHL erős kibocsáási reakciója kamaemelés indukál. 4. ábra Exporkereslei sokk,5 GDP,5 Foglalkozaoság,4,4,3,2,3,2,1,1, Kamaláb x 1 4 x Infláció ,2,4,6,8 1, SM EHL Végezeül az 5. ábra egy munkakínálai sokkra ado impulzusválaszoka jelení meg. Mivel ez a sokk közvelenül a szabadidő hasznosságá válozaja, ugyanolyan módon jelenik meg mindké modell bér Phillips-görbéjében. Ennek megfelelően a reálbér reakciója nagyon hasonló (nem láhaó). A foglalkozaás azonban sokkal erősebben esik az EHL-modellben, ezér a GDP reakciója is lényegesen nagyobb. Ez megjelenik az infláció alakulásában is: az EHL-modellben a reálhaárkölség jobban megemelkedik, ehá az infláció is erősebben reagál. Ennek megfelelően az SM-modellben jóval kisebb kamaemelés elegendő az infláció emelkedésének ellensúlyozására. Összegezve az mondhajuk, hogy a munkapiaci keresési frikciók haására a foglalkozaoság kevésbé reagál a sokkokra, részben az alkalmazkodás lassúsága, részben pedig a munkahelyeremés előreekinő jellege mia. Ez bizonyos sokkok

20 952 Jakab M. Zolán Kónya Isván eseén megválozaja az infláció és a GDP viselkedésé is, az erősebb ár- és kisebb mennyiségi alkalmazkodás irányában. Érdekes módon ez alól fonos kivéel a moneáris poliikai sokk, ahol az infláció és a GDP hasonlóan viselkedik a ké modellben. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a moneáris poliikai sokk nem sziszemaikus jegybanki reakció, hiszen az a Taylor-szabály jeleníi meg. A munkapiaci súrlódások ehá haással vannak a moneáris poliika sziszemaikus részének ranszmiszsziójára, amin ez a munkakínálai sokk esee is muaja. Érdemes megjegyezni, hogy az EHL-modellben láo úlzo munkapiaci reakció haására a hagyományos DSGE modellekben (Smes Wouers [27]) is megjelenik a foglalkozaoság lassú alkalmazkodása. Mivel ezekben a modellekben a munkakínála a munkaóráka jeleni, a foglalkozaoság alakulásá egy kiegészíő, a modellben nem magyarázo egyenle jeleníi meg. Ezzel a megoldással az impulzusválaszok közelebb kerülnek az SM-modell impulzusválaszaihoz, de a keresési megközelíéssel ellenében nem kapunk válasz arra, hogy a foglalkoza- 5. ábra Munkakínálai sokk GDP x 1 4 x Foglalkozaoság SM EHL Kamaláb x 1 4 x 1 4 2,5 5 Infláció 2, 1,5 1,,5,

21 Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben 953 oság alkalmazkodása miér lassú. Ezér véleményünk szerin az SM-modellben használ srukurális megközelíés alkalmasabb mind a ényellenes vizsgálaokra, mind a munkapiaci sokkok és mechanizmusok moneáris ranszmisszióra gyakorol haásának elemzésére. Válozók sokkdekompozíciója Az impulzusválaszok melle a becslés leheősége nyúj arra, hogy a minaperiódusban az endogén válozóka mozgaó sokkoka idenifikáljuk. Hely hiányában csak néhány válozó (a foglalkozaás és az infláció) dekompozíciójá muajuk be, és összehasonlíásul ismé az EHL-modell használjuk. A kövekezőkben a legfonosabb sokkoka különíjük el, míg a öbbi sokk és a kezdei érék eredőjé egyéb kaegóriakén ábrázoljuk. Az ábráknál csak a minaidőszak második felére (26 első negyedéve és 21 második negyedéve közöi időszakra) koncenrálunk. A 6. és 7. ábra muaja az infláció sokkdekompozíciójá az SM-modell és az EHLmodell eseében. A leginkább szembeűnő különbség, hogy a es válság idején az EHL-modellben a ermelékenységi sokk jászik kulcsszerepe, míg az SMmodellben a külső keresle súlya hasonló. Az SM-modellben a kereslei sokkok és a külső kamafelárak álal gerjesze sokkok is valamivel fonosabbak, míg a kölségés moneáris poliikai sokkok szerepe hasonló. Mindké modell becslése megragadja az adóválozásoka, kölségsokkén idenifikálva őke. A kölségsokkok szerepe azonban az SM-modellben valamivel erősebb. 6. ábra Az infláció sokkdekompozíciója (SM-modell),4,3,2,1,1,2,3,4 26. I. 26. II. 26. III. 26. IV. 27. I. 27. II. 27. III. 27. IV. 28. I. 28. II. 28. III. 28. IV. 29. I. 29. II. 29. III. 29. IV. 21. I. Egyéb Exporkeresle Keresle Imporár Kölség Moneáris poliika Összesen

22 954 Jakab M. Zolán Kónya Isván 7. ábra Az infláció sokkdekompozíciója (EHL-modell),4,3,2,1,1,2,3,4 26. I. 26. II. 26. III. 26. IV. 27. I. 27. II. 27. III. 27. IV. 28. I. 28. II. 28. III. 28. IV. 29. I. 29. II. 29. III. 29. IV. 21. I. Egyéb Imporár Kölség Termelékenység Keresle Moneáris poliika Összesen A 8. és a 9. ábra drámaian illuszrálja a ké modell közöi elérés. A becslés során a foglalkozaásnál mérési hibá feléelezünk, mivel ennek hiányában a becslések lényegesen rosszabbul eljesíeek. Láhaó, hogy az EHL-modell nem képes megragadni a foglalkozaás dinamikájá. Különösen a válság idején, de a öbbi időszak nagyobb részében is, mérési hibával ellensúlyozza a öbbi sokk haásá. Ha összehasonlíjuk a mérési hiba nélküli eredőke a ényleges foglalkozaosággal, az láhajuk, hogy az EHL-modell a énylegesnél egy nagyságrenddel nagyobb 8. ábra A foglalkozaás sokkdekompozíciója (SM-modell),15,1,5,,5,1,15,2,25,3,35,4 26. I. 26. II. 26. III. 26. IV. 27. I. 27. II. 27. III. 27. IV. 28. I. 28. II. 28. III. 28. IV. 29. I. 29. II. 29. III. 29. IV. 21. I. Egyéb Foglalkozaoság Imporár Munkakínála Exporkeresle Keresle Összesen

23 Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben ábra A foglalkozaás sokkdekompozíciója (EHL-modell),5,4,3,2,1,1,2,3,4,5 26. I. 26. II. 26. III. 26. IV. 27. I. 27. II. 27. III. 27. IV. 28. I. 28. II. 28. III. 28. IV. 29. I. 29. II. 29. III. 29. IV. 21. I. Egyéb Foglalkozaoság Imporár Munkakínála Termelékenység Külső kamaprémium Összesen foglalkozaásválozás jelez előre. Ennek kövekezményei már láhauk az impulzusválaszok bemuaásánál is. Ezzel szemben az SM-modell lényegesen jobban eljesí. Bár a mérési hiba i is jelenős, különösen a válság idején a modell képes azonosíani azoka a kereslei sokkoka, amelyek a foglalkozaoság csökkenéséhez vezeek. A három domináns sokk a válság idején az exporkeresle, a belső keresle, valamin némileg meglepő módon az imporár. Az is láhaó, hogy a mérési hiba nagyságrendje hasonló a ényadaokéhoz, ehá az EHL-modellel ellenében nem dominálja a foglalkozaoság dinamikájá. Végül érdemes megjegyezni, hogy a válság elői időszakban az egyéb sokkok közül a moneáris poliika vol a legfonosabb. * A anulmány bemuaa, hogy mikén illeszheő a munkapiaci keresés modellje egy álalános egyensúlyi új-keynesi kerebe. Láuk, hogy egy ilyen modellkere használaa mennyiben járul hozzá a magyar makroökonómiai idősorok viselkedésének megéréséhez. Végül vizsgáluk, hogy mennyiben különbözik a munkapiaci súrlódásokkal bővíe modell viselkedése egy olyan modelléől, ahol ezek a súrlódások nem jelennek meg. A munkapiaci súrlódások beépíése hasznos és fonos, hiszen segíségével jobb illeszkedés, könnyebben érelmezheő srukurális sokkoka, és jóval realiszikusabb impulzusválaszoka kapunk. A moneáris poliika haásmechanizmusának eljesebb megéréséhez azonban ovábbi kuaásra van szükség. Különösen ígérees iránynak űnik az árazási és bérezési dönések összekapcsolása, amely a munkapiaci folyamaoka még közvelenebbül csaornázza be a moneáris poliika ranszmissziójá meghaározó folyamaokba.

24 956 Jakab M. Zolán Kónya Isván Hivakozások Alberini, J. Kamber, G. Kirker, M. [211]: An esimaed small open economy model ih fricional unemploymen. Reserve Bank of Ne Zealand, Discussion Paper Series DP211/4. Andolfao, D. [1996]: Business Cycles and Labor-Marke Search. American Economic Revie, Vol. 86. No o. Balleer, A. [29]: Ne Evidence, Old Puzzles: Technology Shocks and Labor Marke Dynamics. Kiel Insiue for he World Economy: Kiel Working Papers 15. Barnichon, R. [29]: Demand-driven job separaion. Reconciling search models ih he ins and ous of unemploymen. Board of Governors of he Federal Reserve Sysem: Finance and Economics Discussion Series, 24. Chrisiano, L. Eichenbaum, M. Evans, C. [25]: Nominal Rigidiies and he Dynamic Effecs of a Shock o Moneary Policy. Journal of Poliical Economy, Vol No o. hp://.benoimojon.com/pdf/chrisiano%2%2eichenbaum%2 Evans%225%2JPE.pdf. Elsby, M. Hobijn, B. Sahin, A. [29]: Unemploymen Dynamics in he OECD. Working Paper Federal Reserve Bank of San Francisco, 4. Erceg, C. Henderson, D. Levin, A. [2]: Opimal moneary policy ih saggered age and price conracs. Journal of Moneary Economics, Vol. 46. No o. Galí, J. Smes, F. Wouers, R. [211]: Unemploymen in an Esimaed Ne Keynesian Model. NBER Macroeconomics Annual 211 Conference, Cambridge, MA, április 8 9. Galuscak, K. Keeney, M. Nicolisas, D. Smes, F. Srzelecki, P. Vodopivec, M. [29]: The deerminaion of ages of nely hired employees: survey evidence on inernal versus exernal facors. European Cenral Bank, Working Paper, Haefke, C. Reier, M. [26]: Endogenous Labor Marke Paricipaion and he Business Cycle. Insiue for he Sudy of Labor (IZA): IZA Discussion Papers, 229. hp://fp.iza. org/dp229.pdf. Hansen, G. D. [1985]: Indivisible labor and he business cycle. Journal of Moneary Economics, o. Hobijn, B. Sahin, A. [27]: Job-Finding and Separaion Raes in he OECD. Federal Reserve Bank of Ne York, Saff Repor, No Jakab M. Zolán Világi Balázs [28]: An esimaed DSGE model of he Hungarian economy. Working Papers, 9. sz. Magyar Nemzei Bank, Budapes, hp://.mnb. hu/roo/dokumenumar/mnb/kiadvanyok/mnbhu_mnbfuzeek/mnbhu_p28_9/ p_28_9.pdf. Kézdi Gábor Kónya Isván [212]: Wage seing in Hungary: Evidence from a firm survey. MNB Occasional Papers, 13. hp://.mnb.hu/roo/dokumenumar/mnb/ Kiadvanyok/mnbhu_mnbanulmanyok/OP13.pdf. Kónya Isván Krause, M. [211]: Wage Rigidiy and Search Fricions in Europe and he Unied Saes. Mimeo, hp://.ecb.in/evens/conferences/shared/pdf/labour_ marke8/2_michael_krause.pdf?72f869b15f3ad3bae57a2ccf2fb9b. Krause, M. Lubik, T. [27]: On-he-job search and he cyclical dynamics of he labor marke. European Cenral Bank, Working Paper Series, 779. Morensen, D. Pissarides, C. [1994]: Job Creaion and Job Desrucion in he Theory of Unemploymen. Revie of Economic Sudies, Vol. 61. No o. hp://.iab.de/