GYAKORLÓ FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN II. TÁRGYHOZ

Átírás

1 MEER IETMAR HEVÉR BOGLÁRKA GAKORLÓ FELAATOK KÖZGAZAÁGTAN II. TÁRGHOZ A munka szakmai aralma kapcsolódik a "Minőségorienál, összehangol okaási és K+F+I sraégia, valamin működési modell kidolgozása a Műegyeemen" c. projek szakmai célkiűzéseinek megvalósíásához. A projek megvalósíásá az Új zéchenyi Terv TÁMOP /B-9/1/KMR-21-2 programja ámogaja.

2 BEVEZETÉ A gyakorló feladaoka aralmazó összeállíás a MEER-OLT: MAKROÖKONÓMIA című könyv (Aula Kiadó) ismereanyagának elsajáíásában hivao segíeni, emelle épül a Budapesi Műszaki és Gazdaságudományi Egyeem Közgazdaságan II. árgy emaikájára, az egyes részek ennek megfelelően kerülek kialakíásra. A feladaok sorrendisége egyben nehézségi foko is akar, ezálal segíve a ananyag fokozaos begyakorlásá, illeve a számpéldákon úl az elmélei összefüggések megérésé is ámogani szerenénk a használ feladaípusokkal. Jó munká!

3 1. RÉZ MAKROÖKONÓMIAI ALAPFOGALMAK GAZAÁGI ZEREPLŐK É INTÉZMÉNEK A GAZAÁGI KÖRFORGÁ 1. Valamely országban az egyszerűség kedvéér csak ké erméke állíanak elő, A- és B-. A -edik évben megermel mennyiségek q A () és (). A szóban forgó ermékek egységárai p A () és (). Ezek az adaok szerepelnek a kövekező áblázaban, mégpedig p B három egymás köveő évre vonakozóan. p A () q A () p B () () q B q B Haározza meg a) az egyes évek nominális jövedelmei, b) az egyes évek válozalan áras jövedelmei (az 1. év árai alapján), c) a nominális és válozalan áras jövedelmek növekedési ráái, d) az egyes évek súlyozalan és az egyes évek ermékmennyiségeivel súlyozo álagárai! e) a súlyozalan és a súlyozo álagárak növekedési ráái! 2. Valamely országban az egyszerűség kedvéér csak ké erméke állíanak elő, A- és B-. A -edik évben megermel mennyiségek q A () és q B (). A szóban forgó ermékek egységárai p A () és p B (). Ezek az adaok szerepelnek a kövekező áblázaban, mégpedig három egymás köveő évre vonakozóan. p A () q A () p B () () q B a) Haározza meg az első év reáljövedelmé! b) Hány százalékkal nő a ermelés nominálisan a második évről a harmadikra? c) Mekkora a harmadik év reáljövedelme az első év árai bázisnak véve? 3

4 3. Valamely országban az egyszerűség kedvéér három gazdasági evékenysége folyanak: fakiermelés, fafeldolgozás és búorkészíés. A fafeldolgozó üzem a faanyago a fakiermelő vállalaól vásárolja, a búorgyár a fafeldolgozó üzemől szerzi be a faanyagoka. A kövekező ábláza aralmazza a három evékenység éves adaai: Fakiermelés Fafeldolgozás Búorkészíés Termékmennyiség (db) Egységár (F) Termelési érék Elhasznál eszközök éréke (F) Hozzáado érék (F) GP (F) NP (F) Tölse ki a ábláza hiányzó adaai! 4. Egy amerikai űrállomáson egy éve nemzeközi személyze arózkodik, ké amerikai űrhajós melle o alálhaó egy-egy orosz, japán, kínai és francia kolléga. A japán űrhajós rosszul le, de a francia orvos álal elvégze vakbélműé megmenee az éleé. Mivel az űrhajósok rejélyes okokból nem kööek beegbizosíás, a japán a műé kölségei (25 U) zsebből fizee ki, azaz áualaa a francia orvos párizsi számlájára az összege. Ez uóbbi a pénz felé a Londonban ké év óa anuló fiának juaa el, aki ez angol állampapírokba fekee. Az ebből származó kamaok (a kamaláb 1%) egy öödé az orvos fia dél-koreai baránője szüleinek külde el az ázsiai országba. A maradék pénzmennyiség felé újra befekee angol érékpapírokba, a másik feléből rendeze meg szüleésnapi parijá Londonban. A francia orvos a kapo pénz másik felé a őle különvál, öbb év óa Olaszországban élő feleségének ualaa á, aki az összegből új barájával vájcba men síelni (a pénz csak a vájcban adják ki). a) Mely országok GP-je, illeve GNP-je válozo a feni ranzakciók haására? b) Mennyire más a helyze, ha az élemenő műée elvégző francia orvos csak a japán űrhajós megbeegedése uán egy indiai űrhajóval küldék az űrállomásra? (Felesszük, hogy minden egyéb ada válozalan!) 5. Egy háromszekoros gazdaságról udjuk, hogy a jövedelem 1, a vállalai szekor megakaríása 5, a fogyaszás 8, ezen összeg 1%-á a házarási szekor adókén fizei be a kölségveésbe. A beruházások éréke megegyezik a kormányzai áruvásárlások érékével. A kormány 7 egységnyi ranszfer fize a házarási szekornak. Haározza meg a) a bérkifizeések méréké, b) a kormányzai vásárlásoka, valamin c) a házarás és az állam megakaríásai! 4

5 6. Egy makrogazdaságról ismerjük az alábbi adaoka: a makrojövedelem 6, a vállalai szekor 56 egységnyi bér fize a házarásoknak, amelyek ezen kívül még 5 egységnyi ranszferjövedelemhez junak. Bevéeleiből a házarási szekor 8 egységnyi adó fize, és a fogyaszási javakra kölö jövedelem uán még marad 3 egységnyi megakaríása. Az állam 5 egységnyi jövedelme köl áru- és szolgálaásvásárlásra. Tudjuk ovábbá, hogy a beruházás 6, az exporjövedelem pedig 2. Haározza meg a) a vállalai szekor megakaríásai, b) a fogyaszás, c) az állam megakaríásai, d) a kereskedelmi mérleg egyenlegé, e) az imporjavakra fordío jövedelme! 7. Egy makrogazdaságról ismerjük az alábbi adaoka: a makrojövedelem 26, a fogyaszás 21. A vállalai szekor megakaríása 3, a házarási szekor megakaríása pedig 1. A házarások jövedelme csak a bér. A külföldi szekor megakaríása 3, az exporjövedelem pedig 2. A kormányzai vásárlások éréke 15. Haározza meg a) a bér, b) a házarások álal fizee adó, c) az állam megakaríásá, valamin d) a beruházás és az imporo! 8. Egy nemzegazdaságról udjuk, hogy a makrojövedelem 3, a munkabér 27, a fogyaszás 21, a házarási szekorra kivee adó méréke 4, a házarásoknak juao ranszferek nagysága 4, a kormányzai vásárlások 25, a neóexpor 15. Haározza meg a) a vállalai szekor megakaríásá, b) a házarások megakaríásá, c) a külföld megakaríásá! d) Mi ud mondani az állami kölségveés egyenlegéről? 9. Egy gazdaságról a kövekező adaok ismerek: a vállalai szekor megakaríása 4, a magánszekor fogyaszása 46, az állam megakaríása 3, a neóexpor 9, a beruházás 15. Tudjuk ovábbá, hogy a házarási szekor ugyanolyan mennyiségű adó fize az államkasszába, min amennyi jövedelme az állami szekor a házarásoknak ranszfer formájában fize. Egyéb jövedelemáramlások nincsenek. Haározza meg: a) a makrojövedelme, b) a bérösszege, c) a kormányzai vásárlásoka, d) a külföldi szekor megakaríásá! 5

6 1. Egy gazdaságban a jövedelem 3, az impor 26, az expor 18. A házarási szekor munkabérből származó bevéele 27, ranszferjövedelme pedig 5. A vállalai szekornak nem vol ranszferjövedelme. A házarások 7 egységnyi ellenszolgálaás nélküli jövedelme áramolanak az állam felé, a vállalaok viszon nem fizenek adó. A kölségveés deficije 1. A fogyaszás 21. a) Mekkora jövedelem áramlik a őkepiacra? b) Haározza meg a külföldi szekor megakaríásá! 11. Egy makrogazdaságról ismerjük az alábbi adaoka: a makrojövedelem 36, a fogyaszás 23. A vállalai szekor megakaríása 5, a házarási szekor megakaríása pedig 3. A házarási szekornak másodlagos jövedelme nincs. A kormányzai vásárlások éréke 35. A külföldi szekor megakaríása 5, az exporjövedelem pedig 4. A vállalai szekor ellenszolgálaás nélkül nem áramola jövedelme az állami szekor irányába, és fordíva sem örénik jövedelemáramlás. Haározza meg a) a házarások álal fizee adó, b) az állami szekor kölségveésének egyenlegé, c) a őkepiac keresleé! 12. Egy négyszekoros gazdaságban a neó expor 88, ami a makrojövedelem 8%-a. Ismer ovábbá, hogy a fogyaszás 71 egység, a házarási szekor elsődleges jövedelme 8. Az állami szekor adóbevéelei a magánszekoról 171-es összege esznek ki, amelyből a házarási szekor fize 71 egysége; az emlíe szekor ellenszolgálaás nélkül 69 egységnyi jövedelme kap az állami szekoról; az állami kölségveés egyensúlyban van. Haározza meg a őkepiaci kínálao és a kormányzai vásárlás éréké, feléve, hogy egyéb jövedelemáramlás nincs! 13. Egy négyszereplős nemzegazdaság adaai a kövekezők: a makrojövedelem 85, a fogyaszás 6, a házarási szekorra kivee adó méréke 4, a házarásoknak juao ranszferek nagysága 25 (másik szekor nem kap ilyen jellegű ellenszolgálaás nélküli jövedelme), a vállalaoknak juao ranszferek 1, a vállalai szekor adója 5, megakaríása pedig 3, az expor 6, az impor 75, a beruházás 2. Haározza meg a) a munkabér, b) az állami kölségveés egyenlegé, c) a neó exporo! 14. Egy országban mind az állami kölségveés, mind a külkereskedelmi mérleg deficies. Mi ud mondani a magánszekor maradék- vagy pénzmegakaríásáról ( I )? Tegyük fel, hogy a kormány csökkeneni kívánja a kölségveési deficie. Milyen leheőségek adódnak és mik a hozo inézkedések kövekezményei? 6

7 15. Nevezze meg a kövekező ábrán jelölés nélküli nyilaka, és definiálja a hozzájuk arozó kaegóriáka! W G Állam T H Vállala Tőkepiac Házarás H Külföld 7

8 2. RÉZ MUNKAKERELET É MUNKAKÍNÁLAT MUNKAPIAC A NEOKLAZIKU MOELLBEN NEOKLAZIKU ÁRUPIAC 1. Valamely neoklasszikus munkapiacról udjuk, hogy N W = N,K, P dn <, W d P dn dk > N W = N, P dn > W d P N = N Ábrázolja a feni munkapiaco az alábbi koordináa-rendszerben! Hogyan ha a őkeállomány növelése a munkapiaci egyensúlyra? W P N 2. Tegyük fel, hogy valamely gazdaságban az akuális nominális bér W = W, amely legalább az egyensúlyi nominálbér szinjén van. A kormány úgy dön, hogy minimálbér ( W min ) veze min be, W < W. Hogyan ha ez az inézkedés a munkapiacra, ha a szóban forgó gazdaság munkapiaca a neoklasszikus modell segíségével jellemezheő? Milyen feléelek melle célszerű a minimálbér bevezeése? 8

9 3. Ha egy ado ország népessége 1, de a ársadalom ¼-e fizikai, szellemi állapoa, kora vagy egyéb ényezők mia nem ud vagy nem hajlandó munká vállalni. A munkanélküliségi ráa 1%. Haározza meg a munkanélküliek számá! 4. A munkanélküliségi ráa 1%, a munkanélküliek száma 2, az inakív népesség 3, a népesség 2%-a pedig nem munkaképes. Haározza meg a népesség egészének nagyságá és a foglalkozaási ráá! 5. Ado a kövekező koordináa-rendszer. I. II. P III. N IV. a) Ábrázolja a növekvő munkakínála munkapiaci (neoklasszikus modell) haásá az alábbi koordináarendszerben, jelölve a munkapiaci egyensúlyhoz arozó érékeke, ovábbá vezesse le az aggregál kínálai görbé. b) Nevezze meg a IV. koordináában ábrázol függvény! c) Haározza meg neoklasszikus modell eseén a nominálbér árszínvonal szerini rugalmasságá! 6. Egy neoklasszikus gazdaságban a ermelési függvény = K N, ahol K = A munkakínála állandó, N = 4. A beruházási keresle I(i) = 15 1i, a megakaríási függvény pedig (i) = 5i. Haározza meg: a) a poenciális kibocsáás, b) a reálbér, c) az egyensúlyi kamalába, d) a gazdaságban maximálisan leheséges kamalába! 9

10 7. Egy neoklasszikus modell ermelési függvénye = KN, ahol K = 392. A W W munkakínálai függvény N = Tudjuk, hogy a megakaríási függvény P P (i) = 5i, a beruházási függvény pedig I(i) = 3 25i. Haározza meg a) a maximális fogyaszás, b) az egyensúlyi kamalába. c) Tegyük fel, hogy a munkakínála a reálbéről függelenül 5 egységgel nő. Mennyivel válozik ennek haására a maximális megakaríás és az egyensúlyi kamaláb? (kerekíve) Véleményé indokolja meg! 8. Valamely neoklasszikus modell ermelési függvénye = K N, ahol a őkeállomány W W állandó, K = 245. A munkakínálai függvény N = 4877, A P P megakaríási függvény (i) = 7i, a magánszekor beruházási keresleé pedig az I = 85 15i függvénnyel írhajuk le. a) Haározza meg a munkakereslei függvény! b) Mekkora az egyensúlyi reálbér? c) Haározza meg a jövedelemszine! d) Mekkora kamaláb melle lesz minimális a fogyaszás? e) Haározza meg az egyensúlyi kamalába! f) Tegyük fel, hogy az egyensúlyi kamaláb melle kialakuló beruházási keresle mérékével növelik a őkeállomány. Mekkora kerekíve az új munkakeresle, ha a reálbér nem válozik? 9. Valamely klasszikus gazdaság ermelési függvénye = K N, ahol a reálőke állománya 2 W W állandó, K = 676. A munka kínálai függvény: N = 83,1 +,1. P P a) Haározza meg a munkakereslei függvényé! b) Mekkora az egyensúlyi reálbér? c) Haározza meg a foglalkozaosági szine! d) Mekkora a kibocsáás? e) Haározza meg az árupiaci kínála árszínvonal szerini rugalmasságá! f) Tegyük fel, hogy külföldről munkaerő áramlik az országba, ennek mennyisége 33,9. Mekkora az új reálbér? (kerekíve) 2 2 1

11 1. Egy neoklasszikus modell ermelési függvénye = K N, ahol a őkeállomány állandó, K = A munkapiacról udjuk, hogy minden akívan munká kereső személy állás alál. A lakosság lészáma 72 fő. Ennek 25 % fizikai vagy szellemi adoságai mia nem ud munká vállalni. A munkaképesek közül viszon van 4 fő, akik nem hajlandók munká vállalni. Az árszínvonal P = 2. Tudjuk, hogy a megakaríási függvény (i) = 2i. A beruházási függvény I(i) = 3 5i. a) Haározza meg a munkakínálao! b) Haározza meg az akiviási ráá! c) Mekkora az egyensúlyi reálbér? d) Haározza meg a nominálbér! e) Mekkora a maximális fogyaszás? f) Mekkora a fogyaszás egyensúlyi kamaláb melle? g) A beruházási függvényben ( I(i) = 3 5i ) szereplő 5 -e érelmezze közgazdasági szemponból! 11

12 3. RÉZ PÉNZ É PÉNZKÍNÁLAT PÉNZTEREMTÉ 1. Tegyük fel, hogy az állam ké éves fuamidejű kincsárjegyeke bocsá ki, amelyek éves hozama 5 F. A kincsárjegyek árfolyama 95 F. A piaci kamaláb 6 %. Érdemes-e ezeke az érékpapíroka megvásárolni? 2. Valamely gazdaságban, amelyben a piaci (nominális) kamaláb 5%, egy vállalkozó arra számí, hogy a kövekező évben a piaci (nominális) kamaláb 3%. Megvásárlásra kínálnak olyan végelen lejáraú érékpapír, amelynek fix hozama 1. a) Érdemes-e ez az érékpapír megvásárolni? b) Tegyük fel, hogy a vállalkozó a kövekező év piaci (nominális) kamalábá 5,5%-os szinre várja. Ebben az eseben érdemes-e megvásárolni az érékpapír? A számíásoknál haározza meg az árfolyam-veszeség/nyereség ráájá! 3. Valamely gazdaság ké egymás köveő éveinek adaai: M M1 1. év év Tudjuk, hogy a gazdaságban a (köelező) aralékráa válozalan, = 1%. a) Haározza meg az egyes évek pénzmuliplikáorai! b) Haározza meg az egyes évek készpénz-hányadai! 4. Egy neoklasszikus gazdaságban a rendelkezésre álló jegybankpénz mennyisége 145, a köelező aralékráa 15%. Mekkora a készpénzhányad, ha a forgalomban lévő pénzmennyiség 4? 5. Egy ado gazdaság készpénzének éréke 6.. Az M pénzmennyiség nagysága 1.. A köelező aralékráa 12%. Mekkora lesz a gazdaság pénzkínálaa, ha a pénzkínálao azonosíjuk az M1 pénzmennyiséggel? 6. Ado négy gazdasági szereplő: A, B, C és. Az álaluk birokol vagyonok rendre 1, 12, 125 és 15. Ezeke a vagyonoka öbbféleképpen őrizheik meg: (i) befekeheik egy vállalkozásba, amely évene 11 -os garanál hozamo bizosí, (ii) pénz formájában a bankba lára szóló beékén eheik, ahol évene nominálisan 2%-kal kamaoznak, (iii) különböző érékpapírokba fekeheik, amelyek garanál hozamai 12, 15, valamin 112. e A kövekező évre vonakozóan a négy gazdasági szereplő inflációs várakozásai π =,5 %, e e π = 1 %, π = 1,5 %, π = 2 %. e B C a) Ado feléelek melle melyik gazdasági szereplő fogja pénzé egyik befekeési formában sem elhelyezni, azaz megarja? Haározza meg az ennek alapján kialakuló pénzkereslee! b) Hogyan válozik az előzőekben meghaározo pénzkeresle, ha a piaci kamaláb 2%- ról 1%-ra csökken? A 12

13 4. RÉZ NEOKLAZIKU PÉNZPIAC A NEOKLAZIKU MOELL ÖZEFOGLALÁA 1. Ado az alábbi ábra, amely egy neoklasszikus pénzpiaco ükröz. P M/P a) Jelölje, hogy melyik görbe mi akar! Vezesse le grafikusan a neoklasszikus modell aggregál kereslei görbéjé! b) Tegyük fel, hogy a jegybank csökkeni a köelező aralékráa éréké. Vezesse le ugyanezen ábrán (de egyérelműen jelölje, hogy melyik az eredei ese, melyik ükrözi a válozás), hogy ez milyen haással bír a pénzpiacra, illeve az aggregál kereslei görbére! 2. Egy neoklasszikus modell segíségével leírhaó gazdaságról udjuk, hogy a munkakínála állandó, N = 1. A pénzpiacra a Cambridge-egyenle érvényes, az árszínvonal P = 3, a forgalomban lévő pénzmennyiség 33, a pénzforgási sebesség 4. A ermelés echnológiai feléelei az alábbi összefüggéssel írhaóak le: = KN. a) Mekkora a őkeállomány? b) Mekkora a munka (ársadalmi) haárerméke eljes foglalkozaoság eseén? c) Tegyük fel, hogy a munkakínála válozalanul függelen a reálbéről, de 1 egységgel nő. Mennyivel válozik a kibocsáás (egész számra kerekíve)? d) Ábrázolja grafikusan a c) pon eseé! Jelölje raja az eredei és a válozás köveő egyensúlyi ponoka! e) Mekkora az egyensúlyi reálbér a megnövekede munkakínála eseén (egész számra kerekíve)? f) Mekkora a munkakeresle az új egyensúlyi reálbér melle? g) Közgazdasági szemponból hogyan érelmezheő a pénz forgási sebességének éréke? h) Mekkora az árszínvonal a megnövekede munkakínála melle, ha a pénzkínála és a pénz forgási sebessége válozalan? 13

14 3. Egy neoklasszikus gazdaság ermelési függvénye = K N, ahol a K =196. A munkakínála állandó, éréke A pénzpiacról udjuk, hogy a Cambridge-egyenle érvényes, a pénz forgási sebessége 3. a) Mekkora a gazdaság kibocsáása? b) A jegybanknak mekkora köelező aralékráá kell meghaároznia, ha arani szerené a 3 egységnyi árszínvonala, ovábbá a jegybankpénz mennyiség: 11515, a készpénzhányad pedig 1%? 4. Egy neoklasszikus modell segíségével leírhaó gazdaságról udjuk, hogy a munkakínála állandó, N = 1. A pénzpiacra a Cambridge-egyenle érvényes, az árszínvonal P = 6, a forgalomban lévő pénzmennyiség 11, ado pénzegység ado idő ala négyszer cserél gazdá. A ermelés echnológiai feléelei az alábbi összefüggéssel írhaóak le: = KN. A megakaríási függvény (i) = 5i alakú, a beruházási függvény pedig I(i) = 6 1i. a) Mekkora a őkeállomány a gazdaságban? b) Mekkora a munka (ársadalmi) haárerméke eljes foglalkozaoság eseén? c) Haározza meg egyensúlyi kamaláb melle a beruházás nagyságá! d) Mekkora poenciális jövedelem melle lenne a maximális kamaláb 1 (felesszük, hogy a szereplők megakaríási szándékai nem módosulak)? 5. Egy neoklasszikus gazdaságban a őke éréke 192; a munkakínálai függvény a kövekező alako veszi fel: beruházási függvény pedig N I(i) 2 W = ; a fogyaszási függvény: C(i) = 66i, a P = 89 23i alako vesz fel. A ermelés echnológiai feléelei az alábbi összefüggéssel írhaóak le: = KN. a) Írja fel a munkakereslei függvény egyenleé! b) Haározza meg a foglalkozaoak számá munkapiaci egyensúly melle! c) Haározza meg az egyensúlyi kamaláb nagyságá! d) Mekkora kamaláb melle lesz maximális a fogyaszás? 6. Egy neoklasszikus gazdaság ermelési függvénye = KN, a őke nagysága 19 6, a d munkakínála konsans, 4. A beruházási függvény egyenlee: I(i) = 325 9i, = 16. A di pénzpiacra érvényes a Cambridge-egyenle, a pénz forgási sebessége 4. Az árszínvonal 2. A köelező aralékráa 25%, a készpénzhányad 4% (fölös aralékoka nem képeznek a bankok). a) Haározza meg a gazdaságban érvényes egyensúlyi reálbér! b) Mekkora a forgalomban lévő pénzmennyiség? c) Mekkora jegybankpénz mennyiség bizosíja a b) ponban meghaározo éréke? (kerekíve) d) Egyensúlyi kamaláb melle mekkora a fogyaszási keresle? 14

15 7. Egy neoklasszikus gazdaság őkeállománya A ermelés echnológiai feléelei az alábbi függvény írja le: 2 = KN ; a munkapiacról pedig a kínálai oldal ismer: W N = Az árszínvonal akuális éréke 2. A megakaríási függvény az P (i) = 27i alako veszi fel, az auonóm beruházás 432, a beruházási függvény pedig I(i) = 432 9i. A jegybankpénz a poenciális kibocsáás izede, a köelező aralékráa 1% (a bankok fölös aralékoka nem képeznek, készpénzhányad pedig zérus.) a) Írja fel a munkakereslei függvény egyenleé! b) Haározza meg munkapiaci egyensúly melle a nominálbér és a foglalkozaoak nagyságá! c) Egyensúlyi kamaláb melle mekkora lesz a beruházás? d) Írja fel a fogyaszási függvény egyenleé! e) Tegyük fel, hogy megválozik a beruházás kamaérzékenysége, a = 18 lesz. Hogyan válozik ennek haására az egyensúlyi kamaláb és a maximális kamaláb nagysága? Válaszá grafikusan is ámassza alá! f) Mekkora a pénz forgási sebessége, amennyiben a pénzpiacra érvényes a Cambridgeegyenle? g) Haározza meg a nominálbér árszínvonal szerini rugalmasságá! W 8. Egy neoklasszikus gazdaság munkakínálaa a N = 19 + függvénnyel jellemezheő; P 81 még a munkakeresle az N = alako veszi fel. A ermelés echnológiai feléelei az 2 W P = KN függvénnyel írhaóak le. Az árszínvonal akuális éréke 4, JBP = 2, a köelező KP aralékráa 1% (fölös aralékoka nem képeznek a bankok, és = ). A fogyaszási M1 függvény: C(i) = 33i, a beruházási kereslee leíró összefüggés pedig: I(i) = 9 17i. a) Haározza meg a őke nagyságá! b) Munkapiaci egyensúly melle mekkora a nominálbér? c) Hányszor cserél gazdá egy ado pénzegység ado időszak ala? d) Egyensúlyi kamaláb eseén mekkora lesz a fogyaszás nagysága? e) Mekkora kamaláb melle lesz maximális a fogyaszás? f) Mekkora kibocsáás bizosíana 2-as maximális kamalába? g) Mekkora az árupiaci kínála árszínvonal szerini rugalmassága? 2 15

16 9. Egy neoklasszikus gazdaság ermelési függvénye: = KN, ahol a őke éréke konsans, W Emelle ismer a munkakínálai függvény: N = 28 +, valamin a fogyaszási P di(i) függvény C(i) = 62i, az auonóm beruházás 975, = 63. Az akuális árszínvonal 3, di KP a jegybankpénz 115,2. A köelező aralékráa 2%, =, a kereskedelmi bankok nem M1 képeznek felesleges araléko. A pénzpiacra érvényes a Cambridge-egyenle. a) Haározza meg egyensúlyi kamaláb melle a megakaríás nagyságá! b) Munkapiaci egyensúly eseén mekkora a nominálbér és a foglalkozaoak száma? c) Haározza meg és érelmezze a pénz forgási sebességé! d) Mekkora kamaláb bizosí maximális megakaríás? (kerekíve) e) Ha 5%-kal emelkedik az árszínvonal, hány százalékkal módosul a nominálbér? 1. Egy neoklasszikus modellről udjuk, hogy a poenciális kibocsáás éréke 48. A megakaríási függvény lineáris. Tudjuk ovábbá, hogy az árupiaci egyensúly 6 %-os kamaláb melle alakul ki, a fogyaszás pedig 12 %-os kamaláb melle egyezik meg a megakaríással. Haározza meg a fogyaszás és a beruházás egyensúlyi érékei! 11. Egy neoklasszikus gazdaságban nő a őkeállomány (K). Ennek haására módosul néhány más válozó éréke. Az alábbi ábrán szerepelnek a bekövekeze válozások közvelen haásai, amelyeke a,, illeve nyilakkal jelölünk. (Így pl. a fogyaszási keresle közvelenül ha a makrokereslere.) 2 C az jelenené, hogy A válozók mögé ír,, illeve nyilakkal jelezze, hogy a szóban forgó közvelen haás növekvő, csökkenő, illeve nem érvényesül. L i K P M P i N W P JELÖLÉEK: i kamaláb L pénzkeresle jövedelem P árszínvonal N munkakeresle W nominálbér M nominális pénzmennyiség 16

17 12. Egy neoklasszikus gazdaságban a őkeállomány (K) csökken. Ennek haására módosul néhány más válozó éréke. Az alábbi ábrán szerepelnek a bekövekeze válozások közvelen haásai, amelyeke a, illeve nyilakkal jelölük. (Így pl. G az jeleni, hogy a kormányzai kiadások közvelenül hanak a makrokereslere.) A válozók mögé ír,, illeve nyilakkal jelezze, hogy a szóban forgó közvelen haás növekvő, csökkenő, illeve nem érvényesül. K i N u P M i C P L I JELÖLÉEK: N munkakeresle P árszínvonal jövedelem u munkanélküliségi ráa M nominális pénzmennyiség i kamaláb L pénzkeresle I beruházási keresle C fogyaszás makrokeresle 17

18 13. Egy neoklasszikus gazdaságban egy ermészei kaaszrófa mia csökken a rendelkezésre álló őkeállomány. Ennek haására nő/csökken/válozalan marad az egyensúlyi reálbér, és nő/csökken/válozalan marad a foglalkozaosági szin, s ezér nő/csökken/válozalan marad a ermelés. Az árupiacon kialakul úlkeresle/úlkínála/egyensúly mia nő/csökken/válozalan marad az árszínvonal, aminek haására nő/csökken/válozalan marad a nominálbér. Ezér a munkapiacon úlkeresle/úlkínála/egyensúly alakul ki, és nő/csökken/válozalan marad a foglalkozaosági szin. 14. Egy neoklasszikus gazdaságban a munkakínála ( N ) nő. Ennek haására módosul néhány más válozó éréke. Az alábbi ábrán szerepelnek a bekövekeze válozások közvelen haásai, amelyeke a, illeve nyilakkal jelölük. (Így pl. G az jeleni, hogy a kormányzai kiadások közvelenül hanak a makrokereslere.) A válozók mögé ír,, illeve nyilakkal jelezze, hogy a szóban forgó közvelen haás növekvő, csökkenő, illeve nem érvényesül. JELÖLÉEK: dis max C max i N W P i I P W nominálbér P árszínvonal dis rendelkezésre álló jövedelem jövedelem max C maximális fogyaszás megakaríás i kamaláb I beruházási keresle max i maximális kamaláb 18

19 5. RÉZ KENEI MUNKAPIAC ÁRUPIAC A KENEI MOELLBEN I-GÖRBE 1. Egy háromszekoros gazdaságról a kövekező információk állnak a rendelkezésünkre: dis C = C + ĉ, ( ) dis I(i) = I ai, G = G, T = T. a) Ábrázolja ezeke az összefüggéseke az alábbi koordináa-rendszerekben! b) Vezesse le a gazdaság árupiacára jellemző I-görbé! c) Mi örénik, ha a kormány az auonóm adó emelése melle dön, de az ebből származó bevéel eljes mérékben áruvásárlásra fordíja? Érveljen a grafikonok alapján! I + G T i i i i 2. Hogyan válozaja meg a fogyaszási haárhajlandóság növekedése az I-görbe alakjá? Véleményé indokolja meg! 3. Tegyük fel, hogy a fogyaszók ranszferjövedelmei emelkednek. Hogyan ha ez az árupiaci kereslere és az I-görbe alakjára? 19

20 4. Tegyük fel, hogy a fogyaszók fogyaszási keresleük meghaározása elő köelesek T nagyságú, jövedelemől függelen adó a kölségveésbe befizeni. a) Rajzolja le a fogyaszási és megakaríási függvényeke az adó bevezeése elő és uán! b) Hogyan módosíja a szóban forgó adóemelés az I-görbé? 5. Valamely gazdaság fogyaszási függvénye C( ) = C cˆ +, a kamalából függő beruházási keresle pedig I( i) = I ai. a) Érelmezze a beruházási függvény a paraméer közgazdaságani szemponból! b) Haározza meg az egyensúlyi jövedelme! c) Haározza meg az auonóm beruházási keresle muliplikáorá! d) Vezesse le az I-görbe egyenleé! e) Az alábbi grafikon segíségével vezesse le grafikusan is az I-görbé! f) Tegyük fel, hogy a kormány egy T nagyságú auonóm adó ve ki a jövedelemre. Ezen kívül G mérékű kormányzai vásárlásokkal jelenik meg az árupiacon. Az emlíe inézkedések melle a kölségveés szufficies marad. Vezesse á a kormány inézkedései a grafikonra, és haározza meg az I-görbére gyakorol haásuka! g) Hogyan válozik az f) pon alai eredmény, ha a kormány ponosan annyi jövedelme köl áruvásárlásra, min amennyi az adóbevéele vol? Érelmezze a kapo eredmény! I i i i i 2

21 6. Ado a kövekező modell: dis dis ( ) C ĉ C = +, ( i, ) = I ai + bη, a,b I η >, G = G, dis T + = TR, T = T + z. a) Vezesse le az I-görbe egyenleé! b) Ábrázolja az I-görbé a szokásos koordináa-rendszerben, és vizsgálja meg, hogyan ha - a profivárakozások javulása, - az adókulcs növelése, - az auonóm adók csökkenése az árupiaci kereslere! c) Tegyük fel, hogy a kormány az árupiaci keresle növelésé ervezi. Ehhez az nagyságú jövedelem áll a rendelkezésére. Hogyan válozik az árupiaci keresle, ha ez a jövedelme eljes mérékben - kormányzai vásárlásokra vagy - a házarásoknak juao ranszferekre fordíja? Muassa meg a feni haásoka a grafikon segíségével is! Érelmezze a kapo eredmény! C = 175 +,75, az adórendszer egyelen adófajá ír elő, egy egységes 1%-os jövedelemadó. A magánszekor beruházási kereslee I = 275, az állam áruvásárlásra 185 egysége fordí. dis dis 7. Valamely országban a fogyaszási függvény ( ) a) Ábrázolja a gazdaságo egy (függőleges engely) - (vízszines engely) koordináa-rendszerben! b) Vezesse le a feni ábrából az I-görbé! c) Haározza meg az árupiaci egyensúlyhoz arozó jövedelem kamaláb szerini rugalmasságá! Érelmezze a kapo eredmény! 8. Egy keynesiánus modell segíségével modellezheő nemzegazdaságban az auonóm fogyaszási keresle 425, a megakaríási haárhajlandóság,2. A magánszekor beruházási keresleé az I(i) = i függvény írja le. Az állam bevéelei adókból evődnek össze: a mindenkori jövedelem 25%-á és 8 egységnyi jövedelemől függelen adó kell a kölségveésbe befizeni. A kölségveés kiadási oldalán szerepel: 9 egységnyi állami vásárlás és 42 érékben ranszferkiadás a házarási szekor irányába. a) Haározza meg az I-görbe egyenleé! b) Haározza meg az I-görbe meredekségé! c) Tegyük fel, hogy a piaci kamaláb i = 1. Mekkora az egyensúlyi jövedelem? d) Hány egységgel válozik az egyensúlyi jövedelem, ha a piaci kamaláb egy százalékponal válozik? Induljon ki az i = 1 érékből! e) Hány százalékkal válozik az egyensúlyi jövedelem, ha a piaci kamaláb egy százalékkal válozik? Induljon ki az i = 1 érékből! H 21

22 9. Valamely gazdaság auonóm fogyaszási kereslee 18, a fogyaszási haárhajlandóság 8%. A magánszekor beruházási függvénye I(i) = 16 4i. A kormány kölségveési mérlege: G = 13 T = 2 TR H = 6,25 a) Haározza meg a megakaríási függvény! b) Haározza meg az egyensúlyi jövedelme, ha a piaci kamaláb 2% ( i = 2)! c) Haározza meg az egyensúlyi jövedelem mellei kölségveési egyenlege! d) Mekkora piaci kamaláb bizosíaná a kölségveési egyensúly? 1. Egy háromszekoros keynesiánus gazdaság fogyaszási haárhajlandósága,8. Az auonóm fogyaszás éréke 2. A kormányza 4 egységnyi jövedelemől függelen adó szed be, valamin a mindenkori jövedelem 12,5%-á. A kormányzai vásárlások méréke 64, és 6 egységnyi jövedelme áramola az állam a házarási szekor felé ellenszolgálaás nélkül. Az auonóm beruházás 8, a beruházás kamaérzékenysége 6. A ermelési függvény KN =, ahol a őke éréke 6 4. A munkakínála 12 fő. Az árszínvonal 2. a) Írja fel a beruházási és a megakaríási függvény egyenleé, valamin ábrázolja a megakaríási függvény egy - koordináarendszerben. (Ábrázolásnál ügyeljen a jelölésekre, valamin ünesse fel a nevezees ponoka!) b) Haározza meg az árupiaci egyensúlyi ponoka aralmazó görbe egyenleé! c) Tegyük fel, hogy az árupiac egyensúlyá 8 egységnyi jövedelem bizosíja. Mekkora az egyensúlyi kamaláb nagysága? d) A c) ponban szereplő egyensúly melle az állami kölségveés deficiel vagy szufficiel zár? Válaszá számíással ámassza alá! e) A c) ponban meghaározo egyensúly melle mekkora a munkanélküliségi ráa? f) Ado feléelek melle a szakszervezeek mekkora nominálbér udak kiharcolni, ha a vállalai szekor úgy használja fel a munká, hogy maximalizálja profijá? g) Mekkora árupiaci keresle bizosíana eljes foglalkozaoságo? 22

23 11. A kövekező feladaban egy folyamao írunk le. Kövesse végig az eseményeke lépésről lépésre, és jelölje aláhúzással a helyes megoldásoka! Egy keynesiánus gazdaságban növelik a házarásoknak juao ranszferkifizeéseke. Ennek haására javul/romlik/válozalan marad a kölségveési egyenleg, és egyidőben nő/csökken/válozalan marad a rendelkezésre álló jövedelem, aminek haására nő/csökken/válozalan marad a fogyaszási keresle. Emia nő/csökken/válozalan marad az összkeresle, ami mia a ermelés nő/csökken/válozalan marad. Így nő/csökken/válozalan marad a jövedelem, és nő/csökken/válozalan marad munkakeresle, s ezér nő/csökken/válozalan marad a munkanélküliségi ráa. 23

24 12. Egy keynesiánus gazdaságban az auonóm adó ( T ) emelkedik. Ennek haására módosul néhány más válozó éréke. Az alábbi ábrán szerepelnek a bekövekeze válozások közvelen haásai, amelyeke a, illeve nyilakkal jelölük. (Így pl. G az jeleni, hogy a kormányzai kiadások közvelenül hanak a makrokereslere.) A válozók mögé ír,, illeve nyilakkal jelezze, hogy a szóban forgó közvelen haás növekvő, csökkenő, illeve nem érvényesül. T dis C T G I N P u W P JELÖLÉEK: T a kormány adóbevéele G kormányzai vásárlás dis rendelkezésre álló jövedelem megakaríás I beruházási keresle makrokeresle N munkakeresle u munkanélküliségi ráa W nominálbér P árszínvonal 24

25 13. Egy keynesiánus gazdaságba külföldi munkaerő áramlik ( N ). Ennek haására módosul néhány más válozó éréke. Az alábbi ábrán szerepelnek a bekövekeze válozások közvelen haásai, amelyeke a, illeve nyilakkal jelölünk. (Így pl. G az jeleni, hogy a kormányzai kiadások közvelenül hanak a makrokereslere.) A válozók mögé ír,, illeve nyilakkal jelezze, hogy a szóban forgó közvelen haás növekvő, csökkenő, illeve nem érvényesülő. N W MP N P u P JELÖLÉEK: N P W nominálbér N munkakeresle u munkanélküliségi ráa MP munka haárerméke N P árszínvonal 25

26 6. RÉZ A PÉNZPIAC KENEI MEGKÖZELÍTÉE LM-GÖRBE 1. Ado a kövekező I-LM-modell. d ( T ) = I(i) + G T >, d ( T ) M P L L = L(,i) >, <. i a) Készíse a modell összefüggései visszaükröző ábrá! b) Muassa meg a pénzmennyiség növelésének haásá! c) Hogyan ju el a gazdaság a kiinduló egyensúlyból a megnövel pénzmennyiséghez arozó egyensúlyi állapoba? Írja le a folyamao lépésről lépésre! d) Hogyan válozik a c) pon ala leír folyama során a foglalkozaoság? 2. Egy keynesiánus gazdaságban nő a köelező aralékráa (*). Ennek haására módosul néhány más válozó éréke. Az alábbi ábrán szerepelnek a bekövekeze válozások közvelen haásai, amelyeke a, illeve nyilakkal jelölünk. (Így pl. G az jeleni, hogy a kormányzai kiadások közvelenül hanak a makrokereslere.) A válozók mögé ír,, illeve nyilakkal jelezze, hogy a szóban forgó közvelen haás növekvő, csökkenő, illeve nem érvényesülő. M M i I P m r M 1 JELÖLÉEK: L P L m készpénzhányad r N munkakeresle L reálpénzkeresle u munkanélküliségi ráa makrokeresle i kamaláb M1 forgalomban lévő pénzmennyiség I beruházás P árszínvonal M nominális pénzkínála N u 26

27 7. RÉZ AZ ÁRU- É PÉNZPIAC ÖZEKAPCOLÁA: I-LM-RENZER, A-FÜGGVÉN 1. Ado a kövekező modell: d ( T ) = I(i) + G T > d ( T ) M P = L L L i (,i) >, < 2 F F = F K, = 2 N N ( N ), >, <, K K N = W P N N F = N a) Ábrázolja a feni helyzee! b) Tegyük fel, hogy a őkeállomány válozik. Hogyan válozik az árupiaci keresle az árszínvonalól függően? c) Hogyan válozik az aggregál kereslei görbe? 2. Ado a kövekező modell: ( T) N = I(i) + G T d d ( T) > T = T + zt M P = L L L i (,i) >, < 2 F F = F K, = 2 N N ( N ), >, <, K K N = W P N N F = N N 27

28 a) Ábrázolja a modell az alábbi koordináa-rendszerben! b) Tegyük fel, hogy a kormány csökkeni az adókulcso. Kövesse végig az ebből származó válozásoka az alábbi grafikonon! i P P P N N P 28

29 3. Egy keynesiánus modell segíségével modellezheő nemzegazdaságban az auonóm megakaríás 28, a megakaríási haárhajlandóság pedig,2. Az auonóm beruházási keresle 16, a beruházás kamaérzékenysége pedig 18. A pénzkereslei függvény L,i =, A köelező aralékráa 1% (nem képeznek fölös aralékoka a ( ) i kereskedelmi bankok), a készpénzhányad, a jegybankpénz mennyisége 195, az árszínvonal 2. A gazdaságban alkalmazo echnológiá az = K N ermelési függvény jellemzi, ahol K = 13537,5. A munkakínála állandó, 16. Az állam kiadásai és bevéelei a kövekezőképpen adódnak: G = 14 TR H = 5 T = 55,2 a) Haározza meg a reálpénzkínála éréké! b) Adja meg azon egyenlee, amely az árupiaci egyensúlyi ponoka reprezenálja, és ábrázolja is az a szokásos koordináa-rendszerben! c) Áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle mekkora az egyensúlyi jövedelem és a beruházási keresle nagysága? d) Áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle haározza meg a pénzkeresle kamaláb szerini rugalmasságá! e) Tegyük fel, hogy a nominálbér,95-ös szinen rögzíe. Megegyezik-e egymással az árupiaci kereslee meghaározó árszínvonal és a foglalkozaoság álal deerminál árszínvonal? Válaszá számíással ámassza alá! f) Áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle haározza meg a munkanélküliségi ráa nagyságá! g) Mi ud mondani az áru- és pénzpiac együes egyensúlyában a kölségveés helyzeéről? h) Mekkora jövedelem bizosíaná a eljes foglalkozaoságo? i) Jellemezze az áru- és pénzpiac helyzeé 11-es kamaláb és 11 egységnyi jövedelemszin melle! 29

30 4. Egy keynesiánus modell segíségével modellezheő nemzegazdaságban az auonóm megakaríási keresle -34, a fogyaszási haárhajlandóság,8. A magánszekor beruházási keresleé az I ( i) = 12 36i függvény írja le. Az állam bevéelei adókból evődnek össze: a mindenkori jövedelem 2%-á és 2 egységnyi jövedelemől függelen adó kell a kölségveésbe befizeni. A kölségveés kiadási oldalán szerepelnek: 84 állami vásárlás és 15 ranszferkiadás a házarásoknak. A gazdaság pénzügyi szekoráról udjuk, hogy a pénzkereslei függvény L(, i) =,5 2i, a nominális pénzkínála 45. Az árszínvonal P = 1. A munkakínála állandó, N = 115. A gazdaságban alkalmazo echnológiá az = K N ermelési függvény jellemzi, ahol K a) Vezesse le az A-görbé (aggregál keresle)! b) Áru- és pénzpiaci egyensúly melle mekkora lesz a jövedelem és a beruházási keresle nagysága? c) Mekkora a munka haárerméke az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle? d) Haározza meg a munkanélküliségi ráa nagyságá! e) Mekkora jövedelem bizosíana eljes foglalkozaoságo? 5. Egy keynesiánus modell segíségével leírhaó nemzegazdaságban az auonóm megakaríási keresle -34, a fogyaszási haárhajlandóság,8. A magánszekor auonóm beruházása 14, a kamaérzékenység 36. Az állam bevéelei adókból evődnek össze: a mindenkori jövedelem 2%-á és 3 egységnyi jövedelemől függelen adó kell a kölségveésbe befizeni. A kölségveés kiadási oldalán 1 egységnyi állami vásárlás és 25 egységnyi ranszferkiadás szerepel a házarási szekor irányába. A gazdaság pénzügyi szekoráról udjuk, hogy a pénzkereslei függvény L(,i) =,6 19i, a jegybankpénz mennyiség 1, a köelező aralékráa 1%, készpénzhányad. Az árszínvonal 2. A munkakínála állandó, N = 2 echnológiá az =, az inakív népesség. A gazdaságban alkalmazo = K N ermelési függvény jellemzi, ahol K = 1. a) Haározza meg a pénzpiaci egyensúlyi ponoka aralmazó görbe egyenleé! b) Haározza meg az I-görbe meredekségé! c) Áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle mekkora az egyensúlyi kamaláb és jövedelem? d) Haározza meg a munka haárermékének éréké az áru- és pénzpiac egyensúlyi ponjához arozó foglalkozaosági szin melle! e) Mekkora a foglalkozaási ráa éréke? f) Milyen jövedelemszin bizosíaná a eljes foglalkozaoságo? (kerekíve) g) Vezesse le az A-görbe egyenleé! h) Tegyük fel, hogy a kormány a gazdaságélénkíési céllal elörli az egyösszegű adó. Muassa be grafikusan egy I-LM-rendszer segíségével, hogy ez milyen válozás eredményez az egyensúlyi kamaláb ekineében! Kérjük, a grafikonon az adóválozaás haásá jelölő görbéknél szaggao vonala használjon! 3

31 6. Egy keynesiánus gazdaságról udjuk, hogy az auonóm megakaríási keresle -825, a fogyaszási haárhajlandóság,8; a magánszekor auonóm beruházási kereslee 32, a beruházás kamaérzékenysége 16. Az állam bevéelei kizárólag adókból szerzi, az adófüggvény T () = 1 +,25. Az állam kiadási oldalán 345 egység szerepel, amelyből a házarásoknak juao ranszferek összege 15, a fennmaradó rész pedig a kormányzai vásárlásoka eszi ki. A gazdaság pénzpiacára vonakozó információk: a pénzkereslei függvény L(,i) =,2 21i ; a jegybankpénz mennyisége 284, a köelező aralékráa 5%; a kereskedelmi bankok nem képeznek fölös aralékoka, készpénzhányad. Az árszínvonal 2. = KN írja le a ermelés echnológiájá, ahol a őke éréke 1. A munkakínála nagysága konsans, 1. a) Haározza meg az árupiaci egyensúlyi ponoka aralmazó egyenes egyenleé! b) Tegyük fel, hogy a jövedelem 3. Mekkora kamaláb bizosíaná a pénzpiac egyensúlyá? c) Az előző pon jövedelme és kamalába melle jellemezze az árupiac helyzeé! Válaszá indokolja! d) Írja fel az A-görbe egyenleé! e) Milyen jövedelem-kamaláb páros bizosíaná a pénz- és árupiac együes egyensúlyá? f) Az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle haározza meg a munkanélküliségi ráá! g) Mekkora jövedelem bizosíaná a eljes foglalkozaoságo? h) Az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle mekkora a megakaríás éréke? 7. Egy háromszereplős makrogazdaságban a megakaríási haárhajlandóság,2, az auonóm megakaríás -2 egység. A kormány bevéelei adóból fedezi: a jövedelemől függelen adó méréke 441 egység, valamin a mindenkori jövedelem 15%-á kell befizeni a kölségveésbe. A kiadási oldalon szerepelnek a kormányzai vásárlások, amelyek éréke 16, ovábbá 9 egysége áramolanak ellenszolgálaás nélkül a házarási szekornak. Az auonóm beruházás éréke 19, a beruházás kamaérzékenysége 8. A gazdaságban 176 egység a jegybankpénz, a köelező aralékráa 25%, a készpénzhányad 4%, a kereskedelmi bankok nem képeznek fölös araléko; a reálpénz kereslei függvény: L =,25 4i. A ermelési függvény: = KN, ahol a őkeállomány éréke Az akuális árszínvonal 1. A munkakínála konsans, 35. a) Írja fel a pénzpiaci egyensúlyi ponoka aralmazó egyenes egyenleé! b) Írja fel az A-görbe egyenleé! c) Jellemezze az áru- és pénzpiac helyzeé 16-os kamaláb és 1475 egységnyi jövedelem melle! Ez a pono ábrázolja is egy I-LM-rendszerben a szokásos koordináában! d) Haározza meg a munkanélküliségi ráá áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle! e) Az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle mi mondhaunk az állami kölségveés egyenlegéről? f) Mekkora jövedelem bizosíaná a eljes foglalkozaoságo? g) Haározza meg a munka haárermékének éréké az áru- és pénzpiac együes egyensúlyá bizosíó foglalkozaosági szin melle! h) Az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle mekkora a beruházás kamaláb szerini rugalmassága? 31

32 dc 8. Egy keynesiánus gazdaságban =, 8, az auonóm fogyaszás 785. Az auonóm d beruházás 4, a beruházás kamaérzékenysége 81. Az állami szekor bevéelei a kövekező függvénnyel írhaóak le: T = 2 +,2, kiadási oldalon pedig a kormányzai vásárlások szerepelnek 311 egységben, valamin a házarási szekor felé áramolao ranszferek, 13- zal. A ermelés echnológiai feléelei az = KN függvény írja le, ahol a őke nagysága 25. A munkakínála konsans, 55. A pénzkereslei függvény: L =,6 165i, a jegybankpénz mennyisége 45, a köelező aralékráa 15% (készpénzhányad zérus, a bankok fölös araléko nem képeznek). Az akuális árszínvonal 1,5. a) Haározza meg a pénzpiaci egyensúlyi ponok halmazá! b) Jellemezze az áru- és pénzpiac helyzeé 18-as kamaláb és 25 5-es jövedelem melle! Ábrázolja ez a kamaláb-jövedelem páros a szokásos I-LM-rendszerben! c) Mekkora a pénzkeresle kamaláb szerini rugalmassága az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle? (kerekíve) d) Haározza meg a munkanélküliségi ráa nagyságá az áru- és pénzpiac együes egyensúlya eseén! (kerekíve) e) Mekkora jövedelem bizosí eljes foglalkozaoságo? (kerekíve) f) Haározza meg a fogyaszási hányado az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle! (kerekíve) g) Teljes foglalkozaás melle mekkora a munka haárerméke? (kerekíve) di 9. Egy keynesiánus gazdaságban az auonóm beruházás 6, = 14. Az auonóm di megakaríás -122, a fogyaszási haárhajlandóság,8. Az állami szekor auonóm adó ve ki, méréke 5; valamin az adókulcs 1%-os; a házarási szekor felé pedig ellenszolgálaás nélkül 125 egységnyi jövedelme áramola. További állami kiadás a 92 egységnyi kormányzai vásárlás. Ismer ovábbá a reál pénzkínála, 24; az akuális árszínvonal 3. A pénzkereslei függvény: L őke nagysága 1322,5. A munkakínála konsans, 7. =,3 22,5i. A ermelési függvény = KN alakú, ahol a a) Mekkora jövedelem bizosíja az áru- és pénzpiac együes egyensúlyá? b) Haározza meg a megakaríási hányado az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle! (kerekíve) c) Mekkora a munka haárerméke eljes foglalkozaás eseén? (kerekíve) d) Haározza meg a munkanélküliségi ráa nagyságá az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle! (kerekíve) e) Jellemezze az áru- és pénzpiac helyzeé 94-as jövedelem és 12-es kamaláb melle! f) Vezesse le az aggregál kereslei görbe egyenleé! g) Az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle mekkora a beruházás kamaláb szerini rugalmassága? (kerekíve) h) Tegyük fel, hogy az állam 2%-os jövedelemadó ve ki a szereplőkre. Mennyivel válozik ennek haására az I-görbe meredeksége? (kerekíve) 32

33 1. A kövekező feladaban egy folyamao írunk le. Kövesse végig az eseményeke lépésről lépésre, és jelölje aláhúzással a helyes megoldásoka! Egy keynesiánus gazdaságban növelik az adókulcso. Ennek haására javul/romlik/válozalan marad a kölségveési egyenleg, és egyidőben nő/csökken/válozalan marad a fogyaszási keresle, aminek haására nő/csökken/válozalan marad a ermelés. E mia nő/csökken/válozalan marad a pénzkeresle, ami mia a piaci kamaláb nő/csökken/válozalan marad. Egyidőben a feni ermelésválozással nő/csökken/válozalan marad a munkakeresle, s ezér nő/csökken/válozalan marad a munkanélküliségi ráa. A kamaláb feni válozása növeli/csökkeni/válozalanul hagyja a magánszekor beruházási keresleé. Ez válja ki az árupiaci összkeresle növekedésé/csökkenésé/válozalanságá, és ennek haására nő/csökken/válozalan marad a pénzkínála, e mia nő/csökken/válozalan marad az árszínvonal. Az összkeresle leguóbbi válozása a munkanélküliség növekedésé/csökkenésé/válozalanságá válja ki. 33

34 8. RÉZ A GAZAÁGI ÉLET PROBLÉMÁI: MUNKANÉLKÜLIÉG, INFLÁCIÓ, KÖLTÉGVETÉI EFICIT 1. Egy keynesiánus modell segíségével leírhaó gazdaság auonóm fogyaszása 6, d =,25. Az auonóm beruházás 485, a beruházás kamaérzékenysége 6,5. A kormány d bevéelei a T =,1 + 1 függvény írja le. A kormányzai vásárlások méréke 2, az állami szekor 12 egységnyi ellenszolgálaás nélküli jövedelme áramola a házarási szekor irányába. Az akuális árszínvonal 2, a reál pénzkínála 14. A pénz kereslei oldalá az L =,4 12i egyenle jellemzi. A ermelési függvény A munkakínála konsans, / 2 1/ 2 = K N alakú, ahol a őke a) Mekkora kamaláb bizosíja a pénzpiac egyensúlyá, amennyiben ismer, hogy az árupiacon 389-as jövedelem haározódik meg? b) Az a) ponban meghaározo jövedelem-kamaláb melle jellemezze az árupiac helyzeé, ábrázolja is ez a pono a szokásos I-LM-rendszerben! c) Írja fel azon ponok halmazá az árszínvonal-jövedelem függvényében, amelyek az áru- és pénzpiac együes egyensúlyá bizosíják! d) Az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle haározza meg a beruházás kamaláb szerini rugalmasságá! (kerekíve) e) Mekkora a munkanélküliségi ráa, ha az áru- és pénzpiac is egyensúlyban van? (kerekíve) f) Haározza meg a fogyaszási hányad nagyságá az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle! (kerekíve) g) Mennyivel kellene váloznia a jövedelemnek (az áru- és pénzpiac együes egyensúlyá bizosíó jövedelemhez képes) ahhoz, hogy eljes foglalkozaoság legyen érvényben a gazdaságban? h) Teljes foglalkozaoság eseén mekkora a munka haárerméke? (kerekíve) i) Tegyük fel, hogy a kormány a munkanélkülisége a kiinduló helyzehez képes 5,43%-ra szerené mérsékelni. i. Mennyivel kell módosíani a kormányzai vásárlásoka a cél elérése érdekében? (Feléve, hogy minden más válozalannak ekinünk.) ii. Mennyivel kell módosíani a ranszfereke a cél elérése érdekében? (Feléve, hogy minden más válozalannak ekinünk.) iii. Mennyivel kell módosíani a forgalomban lévő pénz mennyiségé a cél elérése érdekében? (Feléve, hogy minden más válozalannak ekinünk.) 34

35 2. Egy háromszereplős makrogazdaságban a fogyaszási hajlandóság 8%, az auonóm fogyaszás 1 egység. A kormányzai kiadások összege 54 egység, az adó 2 egység egyösszegű adóból és 12,5%-os jövedelemfüggő adóból evődik össze, a ranszferek nagysága 4 egység. A beruházási függvény: I = 9 8i. A gazdaságban lévő nominális pénzmennyiség 36 egység, a reálpénzkeresle pedig: L = 1,4 16i. A ermelési függvény = KN, a őkeállomány fix: 36. A gazdaságban az egyensúly 1,8-as árszínvonalon, a fix nominálbér mia kényszerű munkanélküliség melle alakul ki. A kormányza a munkanélküliség csökkenése érdekében növelni kívánja a pénzkínálao 2 egységgel. a) Haározza meg az egyensúlyi jövedelme a kiinduló helyzeben! b) Vezesse le a makrokereslei görbe egyenleé! c) Haározza meg az egyensúlyi jövedelme a pénzkínála növelése uán! d) Haározza meg az új árszínvonala! e) Mennyivel válozik a kamaláb az inézkedés haására? e 3. Valamely gazdaság pénzkereslei függvénye L = L (,i, π ). Tegyük fel, hogy a gazdaság áru- és pénzpiaci egyensúlya az I-LM-rendszerrel írhaó le. Hogyan hanak a növekvő inflációs várakozások a beruházási kereslere, a munkanélküliségre? Válaszá indokolja! 4. Ado a kövekező Phillips-görbe: π = π +,21 2u. A gazdaságban megfigyelheő infláció mia a szakszervezeek nyomására a nominálbérek növelésé az inflációs ráákhoz köik. Mivel a nominálbéreke csak minden második időszakban lehe módosíani, ezér a feni cél csak a munkaszerződések 5%-nál udják érvényesíeni. A szakszervezeek a nominálbérek növeléséér folyao harcban a kövekező inflációs várakozásoka udják e elfogadni: π =,5π +, 5π 1. a) Érelmezze a várakozásképzés közgazdasági szemponból! b) Hogyan válozik az inflációs ráa a (-1)-edik évről a -edik évre, ha udjuk, hogy az infláció éréke a. évben 3% (,3), a munkanélküliség pedig 1% ugyanebben az évben. c) Hogyan válozik azonos kiindulási érékek eseén az inflációs ráa a (-1)-edik évről a -edikre, ha a munkaszerződések 6%-nál sikerülne a nominálbéreke az akuális inflációs ráához igazíani? e d) Tekinsük a példá paraméerekkel, azaz π = π + γ αu és π = µπ + ( 1 µ ) π 1. Milyen feléel melle igaz a kövekező állíás? Minél nagyobb arányban sikerül a nominálbéreke az akuális inflációs ráához igazíani, annál nagyobb mérékben nő az inflációs ráa. e e 35

36 5. Egy gazdaságról a kövekező adaok ismerek: év u π,12,2476 1,1,248 2,8,2484 3,6,2488 4,4,2492 a) A ábláza alapján írja fel a gazdaság rövid ávú Phillips-görbéjének egyenleé! b) Tegyük fel, hogy az inflációs ráa a munkanélküliségi ráán kívül az inflációs várakozásokól is függ, mégpedig úgy, hogy az inflációs várakozások 1 százalékponos válozása az inflációs ráá,2 százalékponal módosíja. Írja fel ennek érelmében az új Phillips-görbe egyenleé; valamin haározza meg a hosszú ávú Phillips-görbe egyenleé is! 6. Mi az ár-bér-spirál? Milyen veszélyekkel jár a nominálbérek befagyaszása? 7. Valamelyik országban a jövedelemulajdonosok auonóm adó és egy lineáris jövedelemadó fizenek. A kormány a kölségveési bevéelekből finanszírozza az auonóm kormányzai vásárlásoka és a szinén auonóm ranszfereke. a) Írja fel a kölségveés egyenlegé! b) Hány százalékkal válozik a kölségveési egyenleg, ha az adókulcs 1 %-kal nő? 8. Valamelyik gazdaságban a beruházási keresle kamarugalmalan. Az áru- és pénzpiac együes egyensúlya melle a kölségveés deficies. Melyik gazdaságpoliika a kölségveési- vagy a pénzpoliika eredményezi inkább a defici kedvező alakulásá? Véleményé indokolja meg! e =, ahol π -vel a gazdasági szereplők álal képze inflációs várakozásoka jelölük. Tegyük fel, hogy a gazdaság áru- és pénzpiaci egyensúlya az I-LM-rendszer segíségével írhaó le, az emlíe egyensúly melle a kölségveés deficies. önse el, hogy növekvő inflációs várakozások kedvezően vagy kedvezőlenül hanak a kölségveés alakulására! Véleményé indokolja meg! e 9. Valamely gazdaság reálpénzkereslei függvénye L L (,i, π ) 1. Tegyük fel, hogy a kormány az akuális kölségveési defici finanszírozásához érékpapíroka ad el a lakosságnak; a lakosság ezeke az érékpapíroka el is fogadja. Grafikon használva muassa meg, hogy ennek az inézkedésnek a gazdasági élere gyakorol haása lénygében megegyezik az adóemelés haásával! 11. Valamely ország kormánya keresleorienál gazdaságpoliikával kívánja növelni a jövedelemszine. El kell dönenie, hogy kölségveési poliiká vagy pénzpoliiká alkalmaz. A kölségveés pozíciójá figyelembe véve melyik gazdaságpoliika jobb? Véleményé indokolja meg! 36

37 13. Ado a kövekező helyze: i I LM G, TR, T T G + TR a) Haározza meg a kölségveés egyenlegé az áru- és pénzpiac együes egyensúly melle! b) Tegyük fel, hogy a kormány a defici finanszírozásához hiel vesz fel a jegybanknál. Muassa meg a grafikonon, hogy mekkora hielmennyiség szükséges a kölségveési egyensúly bizosíásához! Reprodukálódik ebben az eseben a defici? Véleményé indokolja meg! 37

38 14. Egy keynesiánus gazdaságban a kölségveés deficies. Ennek érdekében a kormány érékpapíroka ad el külföldi bankoknak, aminek haására módosul néhány más válozó éréke. Az alábbi ábrán szerepelnek a bekövekeze válozások közvelen haásai, amelyeke a,, illeve nyilakkal jelölünk. (Így pl. G az jeleni, hogy a kormányzai kiadások közvelenül hanak a makrokereslere.) A válozók mögé ír,, illeve nyilakkal jelezze, hogy a szóban forgó közvelen haás növekvő, csökkenő, illeve nem érvényesül. B M P C i L I T G JELÖLÉEK: G i I C kormányzai vásárlás reáljövedelem piaci kamaláb magánszekor beruházása fogyaszás P B M L a kormány álal kibocsáo érékpapírok mennyiség árszínvonal nominális pénzmennyiség reális pénzkeresle 15. Valamely gazdaság I-LM-rendszeré muaja a kövekező ábra. i I LM a) Tegyük fel, hogy a kölségveés együes áru- és pénzpiaci egyensúly melle deficies, azaz T G TR <. A deficie a kormány vásárlásainak csökkenésével kívánja csökkeneni. Ábrázolja az új helyzee! b) A közponi bank pénzpoliikai inézkedéseivel arra örekszik, hogy a csökkene állami vásárlások jövedelmi haásá kompenzálja. Ábrázolja az új helyzee! c) Hogyan hanak a kormány és a közponi bank inézkedései a kamalábra? Muassa meg a kamamódosulás lépésről lépésre! 38