GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június

Átírás

1 GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP /2/A/KMR pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi Inéze és a Balassi Kiadó közreműködésével Készíee: Pee Péer Szakmai felelős: Pee Péer június

2 5. hé Ragadós árak Neoklasszikus szinézis Pee Péer Árragadósságok A nominális jelenségek (pénz, moneáris poliika) reálgazdasági haása leginkább a nominális merevségek, ideiglenes ragadósságok kövekezménye. Emia a pénzmennyiség válozása nem egyszerre váloza meg minden ára, ámeneileg relaív (reál) árválozások is lesznek, amire reagálnak a reál válozók. Ezér rövid ávon az oupu nem a poenciális szinen van, lehe a ermészees ráa ala is, fele is a keresle ingadozásáól függően. Nem eljesen a kínála álal meghaározo. Poenciális oupu Definíció szerin az, ahol akkor lenne, ha az árak (nominális válozók) ökéleesen flexibilisek lennének, vagyis a kereslenek semmi szerepe se volna. Ez van például az RBC modellben, ezér hagyhajuk ki a nominális válozóka, hiszen nem befolyásolnak semmi. 2

3 Makroszinű gazdaságpoliika: (opimális eseben) sabilizáció a poenciális ráa körül Hosszú ávon az árak rugalmasak, hosszú ávon a keresle nem számí, vagyis a konjunkúrapoliika csak rövid ávú lehe. Neoklasszikus szinézismodell AS-AD Árnyalabb saikus aggregál makromodell Y = D(Y, r, T) + G IS görbe M/P = L(Y, r) LM görbe Az IS és LM görbék egymásba helyeesíésével, r kiejésével kelekezik az AD görbe Y = Y* + α(p P e ) AS Ado P e melle az árszinől poziíve függő kínála AS-AD egyensúly 3

4 Kereslei oldal Formálisan azonos a fix áras keynesi modellel. Ké fonos, empirikusan megfigyel vonása van: 1. A keresle függ a reálkamalából 2. A moneáris poliika képes ámenei haás gyakorolni a kamalábra Kamaláb iszázalan RBC-ben az ineremporális helyeesíés befolyásoló ényező, de i nincs jövő Kínálai oldal Hosszú ávon Y* exogén (konsans), vagyis a modell nem magyarázza. Rövid ávra VAN kínálai magaarás. A kínála nem függ a kamalából. Ha függene (min az RBC-ben) vagy konsans lenne (min hosszú ávon), akkor a pénz semleges lenne, hosszú ávon az is. Az árupiac egyensúlyá rövid ávon az árszínvonal alkalmazkodása eremi meg. Lucas-féle meglepeés-kínálai görbe Y = Y* + α(p P e ) AS Alkalmazkodás váralan jelenségekhez Akár nominális (pénzkínálai), akár más sokkhoz az alkalmazkodás a nominális árválozókon kereszül megy végbe. Információhiány vagy egyes nominális árak ragadóssága (válozaás kölségessége, nominálisan rögzíe szerződések vagy más ökélelenségek mia ámeneileg befolyásolja a reál-, relaív áraka, ennek pedig reálhaása van. 4

5 Ha számíounk az eseményre, akkor van idő alkalmazkodni, P = P e. Ez a helyze hosszú ávon is. Rövid áv, P meglepeésszerűen megválozik, egyes szereplők korábban vár árszin, P e alapján viselkednek még egy darabig. Ado P e melle poziív meredekségű kínálai görbe P függvényében. Álalános forma, nagyos sokféle konkré piaci ökélelenség gondolhaó bele. Kínálai magyarázaok Legegyszerűbb: bérszerződések, ideiglenesen merev nominális bér Pl. Williamson keynesi modellje Váralan emelkedés P-ben ado W melle csökkeni a reálbér, munkakeresle nő, oupu nő. Tulajdonság, W merevsége mia a munkapiac sohasem iszul meg. Információhiány modellje (Friedman Lucas) Egyensúlyi munkapiac, de információhiány mia a foglalkozaoak nem veszik észre, hogy P elér P e -ől, ennek felismeréséhez idő kell. Ugyanez a jószágpiacon: ermelők a sajá ermékük árának emelkedése eseén nem udják eldöneni, hogy az árszínvonal nő-e vagy kedvező relaív áremelkedés örén. Várakozások Ha exogének vagy adapívak (pl. P e = P -1 ) akkor Y időben elnyúlva alkalmazkodik Y*-hoz, arós oupu gap kelekezik. Moneáris (és fiskális) poliikával a keresle manipulációján á az alkalmazkodás 5

6 lerövidíheő. Feléel: a gazdaságpoliika információelőnnyel rendelkezik a privá szférához képes. Ha a privá szféra minden információ felhasznál (racionális várakozások), akkor csak váralan sokk okozha oupu gape, az is csak abban a periódusban, amikor örénik. Sziszemaikus gazdaságpoliika nem leheséges, mer a meglepeés leszámíva P e = P. A gazdaságpoliika eheelensége AS-AD gazdaságpoliika Érékelés Sok megfigyel jelensége minőségileg jól leír. Mikro alap hiánya 6

7 Emia az előreekinő várakozások szerepe a magaarásokban nem jeleníheő meg. Ez éppen a gazdaságpoliikai opciók vizsgálaánál hárány Lucas-kriika A gazdaságpoliika viselkedésére vonakozó várakozások érdemileg módosíják a magánszféra alkalmazkodásá. Phillips-görbe (ismélés) A feni meglepeés-kínálai görbe dinamizál válozaa P = α( Y X ) + P + e g Ado P -1 melle π = α( Y Y" ) + π + g Ahol e π = P P ; π 1 e = P e P Ado vagy múlból becsül várakozás eseén a váról elérő (meglepeés) infláció oupu gape okoz Moneáris poliika A jegybank képes a jelen inflációjá meghaározni a keresle manipulációján kereszül (Ennek ponos leírásához AD- is dinamizálni kellene, ez elhagyjuk) Jegybanki célfüggvény Racionális várakozások eseén: függőleges görbe, dinamikus inkonziszencia, inflációs hajlam 7

8 Phillips-görbe Tulajdonságok A jelen időszakra vonakozó infláció becslése a lényeg. Az oksági viszony: az infláció okozza az oupu ingadozásá, nem fordíva. A magaarás leírásában nincs érdemi öbble az árszin függvényekén leír kínálai görbéhez képes. Puszán azzal elegánsabb, hogy az árszinhez nem igazán köődhe gazdaságpoliikai cél. Prezenáció Moneáris poliika a 80-as évizedben Benjamin M. Friedman (1988): 8

9 Lessons on Moneary Policy from he 1980s,The Journal of Economic Perspecives, Vol. 2, No. 3 Marvin Goodfriend (2007): How he World Achieved Consensus on Moneary Policy, The Journal of Economic Perspecives, Vol. 21, No. 4 USA empíria USA, : moneáris poliikai csoda : Addig: válság, növekvő infláció (örénelmi magasságok), szigorú moneáris poliika 1982: lazíás -> gazdasági növekedés, inflációcsökkenés Nagy srukurális kölségveési hiány, de: jövedelem-, ill. árválozások és pénzállomány(m1)-növekedés összefüggései felborulak , 79: olajválság -> inflációs és árfolyamaggályok Fed célja: pénzállomány-növekedés leszoríása, sikerelen Múlba ekinés hiánya : M1 évi 1%-os csökkenése álagban De nominális és reálkamaláb nő és volailisebb lesz Kriika: hosszú ávon nem elköeleze 9

10 1982: legkomolyabb recesszió a grea depression óa Magas kamalábak, gazdasági akiviás csökken, gyorsuló pénzállománynövekedés (4,6% -> 8,6%) M1 helye M2 és M3 sikeresebb Rövidávú kamalábak sabilizálása Gazdasági akiviás nő 10

11 Makroökonómiai örvényszerűségek Pénzállomány és jövedelem, ~ és árszínvonal növekedésének kapcsolaa összeomlo az 1970-es években. Pénzkereslefüggvény (i M/Y idősora) 1980-ól insabil lesz. Pénz gyorsabban kezd nőni, min a jövedelem. 11

12 Pénzállomány-ár kapcsola Pénzállomány-infláció kapcsola: Friedman (1984): 1979q4-83q4-es időszako vizsgála: M1-növekedés késleleeje csökken, szórása is, a GNP-defláorra ugyanez igaz Friedman szerin előbbi okozza az uóbbi 1984q1-1987q2 időszak: negaív korreláció 12

13 Más moneáris aggregáumok: M2, M3 és más moneáris aggregáumokra is igaz: : soha nem láo növekedés (míg az infláció csökken, jövedelem alig nő) -> M2/GNP, M3/GNP és hielállomány/gnp is a rendje fele 13

14 A fennmarad kapcsola: infláció és munkanélküliség Dezinflációs moneáris poliika -> növekvő munkanélküliség Viszon hieles inflációs céllal a negaív haás minimalizálhaó. 1982: recesszió -> nagy kormányzai deficiek -> CA/GNP növekvő negaívuma -> 1986-ra USA a legeladósodoabb Áfogó érelemben ve $-kínála nő. M1-növekedés helye új fókusz: rövid ávú kamalábak és dollárárfolyam 1987: őkepiaci válság Kövekezeések 1982-ig: jegybanki működés elmélei koncepciójának hiánya Felismerés: a cél a gazdaság hosszú ávú sabil pályán arása -> hosszú ávú inflációs horgony kell De milyen makroökonómiai kimenee mérjünk? : rövid ávú kamalábak konrollálásával érék el a siker ~ as évek, de más: kamalábak nem cél, hanem eszköz ársabiliás reálkamaláb a lényeges 14

15 1979-ig pesszimizmus: moneáris poliika az infláció nem udja kordában arani. Okun (1978): infláció 1%-nyi csökkenése 10% GNP-csökkenéssel járna. Volcker: : infláció 4%-kal csökken. Greenspan: 2001: 2% alá ársabiliás Világszinen is csökkenő infláció (álag: : 14%->4%) : világszinen is legnagyobb recesszió 30 óa : GDP volailiása csökken a sikeres moneáris poliikának köszönheően es évek 2. fele: konszenzus a moneáris poliika alapelveiben: újkeynesi modell Ársabiliás, maginfláció célzása, alacsony inflációs cél hielessége, jövőbe ekinő, áláhaó kamapoliika es évek: káosz elméleben és gyakorlaban A Phillips-görbe jegyében Go-sop moneary policy : go = inflációnövelés->munkanélküliség-csökkenés sop = go fordíoja (megnövel infláció közudoá válik) Infláció és oupu volailiásá növele Breon Woods-i fix árfolyamrendszer önkreee ( ) 1978: Humphrey Hawkins Full Employmen Law: cél: munkanélküliség 4%, infláció 3% (1983) 15

16 őkepiac összeomlása Kérdések: Van-e A jegybanknak haalma az infláció fele? A jegybanki hielességnek befolyása az inflációs várakozásokra? Monearisák: Friedman, Brunner, Melzer: Hosszú ávú infláció a hosszú ávú pénzállomány-növekedés kövekezménye Pénzkereslei függvény Jegybank a pénzállomány meghaározója Lucas Sargen: inflációs várakozások is közrejászanak, hieles elköeleződés kell az alacsony infláció irán. Kydland Presco (1977): dinamikus inkonziszencia: alacsony inflációs cél nem hieles, örvényes elköeleződés kell. Fed hozzájárulása a moneáris poliikai gyakorlahoz 1979: Volcker nyilvánosan bejeleni az infláció elleni küzdelme -> rövid ávú kamalábak növekedése árán is. 1980: inflációs félelem -> munkanélküliség helye az infláció elleni küzdelem Federal funds rae 17%-ra emelkede márciusban, reál GDP visszaese Hielkorláozások, majd moneáris lazíás Köz ámogaása az inflációellenes harcban 1981: újabb félelem: inflációs várakozások 3%-kal nőnek -> Volcker: hosszú ávú sabiliás a cél. 16

17 1981 dönő: szigorú dezinflációs poliika 1982q2: infláció már csak 5%, szöveségi kamaláb 9%, már megvan a hielesség 1982: recesszió vége 1984: 3. inflációs félelem: megszoríás, federal funds rae 11%-ra emelése, infláció 4% marad -> recesszió nincs Tanulság: A jegybank képes az infláció kordában arani. Az alacsony inflációs cél hieles ud lenni. Az inflációs várakozásoka le udja szoríani. Vívmánya: moneáris poliika alacsonyan udja arani a munkanélkülisége és infláció egyszerre. Cél: az inflációs várakozások elűnjenek a gazdasági szereplők dönéshozaalából. Nincs formális inflációs cél es válság -> bankrendszer likviddé kell enni (uolsó hielező) -> 1990: 6% infláció Csak 1992-re csökken 3%-ra (flexibiliás). Hielesség csökken, munkanélküliség nő as inflációs félelem: infláció 3%, nem okozo recesszió, ső gazdasági növekedés 1994: Fed újra kommunikálja a kamacéloka koherens dezinflációs moneáris poliika Moneáris poliiká a köz is az infláció, foglalkozaoság és hosszú ávú kamalábak sabilizálójakén érékeli. 2001/09/11: recesszió fel sem merül: a hielesség hao. 17

18 Konszenzus nemzeközi szinen: inflációs célköveés : Új-Zéland, Kanada, Svédország, Nagy-Briannia : Korea, Thaiföld, Fülöp-szigeek IMF: hielek feléele Inflációs célköveés jellemzői: számszerűsíe cél bejelenése az inflációs sokko nem azonnal kezelik kamapoliika áláhaósága elszámolahaóság január óa: Eurosysem = Európai Közponi Bank + EU-agállamok jegybankjai Cél: ársabiliás: középávon 2% infláció Hieles elköeleződéshez inézményi ámogaás is kell. Így arhaó az alacsony infláció -> gazdaság sabil pályája. 18

19 Akadémiai hozzájárulások a konszenzushoz Racionális várakozások : Volcker sikerének elmélei alapjai, majd újraelemzése (kölcsönös) Volcker a monearisa anácso (jegybank a pénzállománnyal uralhaja az infláció) megfogada, sikerül. Fejlődés empirikus elemzésekben: reálgazdasági ciklusok kamapoliika-modellezés infláció-munkanélküliség kapcsola dinamikája Tobin (1980): közös alapok: markup, várakozásokon alapuló árrendek, munkanélküliség ermészees ráája, infláció a vár oupu gap poziív függvénye De nincs konszenzus az ár- és bérmeghaározás, várakozások, moneáris poliika, reálényezők modellbe emelésének módjában. Fischer, Taylor, Calvo: dinamikus előreekinő ár- és bérmeghaározás (ma: ragadós árak lépcsőzees modellje) Lucas (1976): várakozások a moneáris poliikai hielesség alapján, Taylor (1979): oupu és infláció nagyobb volailiása Sargen Wallace (1975): eszköz: moneáris aggregáum McCallum (1981): rövid ávú kamaláb is lehe eszköz Reálgazdasági sokkokra fókuszálás Új neoklasszikus szinézis = újkeynesi konszenzus modellje (Goodfriend King 1997, Clarida Galí Gerler, 1999): 19

20 ineremporális opimalizálás reálciklus-mag racionális várakozások monopoliszikus verseny árragadósság moneáris poliika sabilizáló szerepe Moneáris poliika szerepe: minha flexibilis árak lennének Információs poliika: áláhaóság jólénövelő haása (elköelezeség ekkor haékony) Az elmélei konszenzus haszna a gyakorlaban Megvalósul: Ársabiliás, alacsony infláció Oupu sabilizálása, haékony, orzíalan kimene Reálgazdasági ciklus haásá nem kell ellensúlyozni Infláció 0% alá nem eshe Cél a maginfláció Volailis árak nincsenek benne Minha flexibilis árak lennének Hielesség Inflációs félelmek elleni védelem Inflációs várakozások lehorgonyzása a kamalábbal Előreekinő kamapoliika 20

21 Hosszú ávú kamaláb a jövőbeli rövid ávú kamalábak álaga Kommunikáció, ranszparencia Kövekezeések Maradak kérdések: Japán deflációs problémája ( 90) Bankközi kamalábak befolyása a gazdaságra Valua- és őkepiaci árak volailiása Phillips-görbe rövid ávú érvényessége: Blanchard Galí (2007) ragadós reálbérekkel igen Hielesség, inflációs félelmek, fiskális poliika szerepe sem eljesen iszázo Természees kamaláb léezik? Az infláció világszinű leküzdése csekély 30 év ala mindenesere nagy dolog Csak akadémikusok és jegybankárok összefogásával sikerülhee Irodalom Mankiw: Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapes fejeze Benjamin M. Friedman (1988): Lessons on Moneary Policy from he 1980s, The Journal of Economic Perspecives, Vol. 2, No. 3 Marvin Goodfriend (2007): How he World Achieved Consensus on Moneary Policy, The Journal of Economic Perspecives, Vol. 21, No. 4 21