TÁJÉKOZTATÓ Technikai kivetítés és a költségvetési szabályok számszerűsítése

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ Technikai kiveíés és a kölségveési szabályok számszerűsíése okóber 21.

2 Az elemzés szerzői: Baksa Dániel, Benk Szilárd, Berki Tamás, Draban Béla, Fehér Csaba, Gerner Vikória, Gyöngyösi Zsol, Jakab M. Zolán, Jankovics László, Kiss Sándor Csanád, Marczell Kinga, Munkácsi Zsuzsa, Dr. Nyikos Györgyi, Romhányi Balázs, Veress Gábor Balázs Az elemzés a okóber 14-ig rendelkezésre álló információka veszi figyelembe. 2

3 Bevezeés A Kölségveési Tanács a akarékos állami gazdálkodásról és a kölségveési felelősségről szóló évi LXXV. örvény 7. (2) bekezdésének b) ponja alapján a kölségveési adaokra vonakozóan echnikai kiveíés készí. Ugyanezen szakasz a) ponja szerin makrogazdasági előrejelzéseke készí, a g) pon alapján ájékozahaja az Országgyűlés kölségveési ügyekben feladakörrel rendelkező bizoságá a kölségveési fegyelem megarásá és az államházarás áláhaóságá célzó jogszabály-alkoási javaslaairól. A Kölségveési Tanácsnak a echnikai kiveíéseke július 1-jéől kell készíenie, azonban úgy dönö, hogy a örvényben meghaározo haáridő megelőzően is ellája e feladaá és 5/2009 (X.19.) haározaával elfogada a Tájékozaó: Technikai kiveíés és a kölségveési szabályok számszerűsíése ( ) című anyago. A Kölségveési Tanács jelen ájékozaóban számíásoka közöl re és érékeli a kormány középávú makrogazdasági és kölségveési prognózisainak megalapozoságá. Jelen kölségveési anácsi elemzés a örvény felhaalmazásával összhangban a Kölségveési Tanács szepember 25-én közzée kiadványában ( Jelenés a Magyar Közársaság évi kölségveéséről szóló örvényervezeről ) megfogalmazo módszeran alapján - makrogazdasági előrejelzés ad és érékeli a évi kölségveési örvényjavaslaban szereplő középávú makropályá; - számszakilag és kockázai szemponból érékeli a kölségveési örvényjavasla re vonakozó kölségveési ervszámai; - vizsgálja a akarékos állami gazdálkodásról és a kölségveési felelősségről szóló évi LXXV. örvény rendelkezéseinek érvényesülésé a örvényjavaslaban. A ájékozaó Módszerani függelékében a szepemberi kiadványban közöl részlees kölségveési módszerani leírások kiegészíései alálhaók. Budapes, okóber 21. 3

4 Az eddigi kiadványai A Kölségveési Tanács véleménye a módosíó javaslaokról okóber 16. hp:// Jelenés a Magyar Közársaság évi kölségveéséről szóló örvényervezeről szepember 25. hp:// eeserol_szolo_orvenyervezerol_ pdf Elemzés a makrogazdasági kiláásokról és a kölségveési kockázaokról auguszus 18. hp:// %A1cs%20kiadv%C3%A1nya.pdf A Kölségveési Tanács DSGE modelljének rövid leírása auguszus 18. hp:// %A9k.pdf 4

5 Taralomjegyzék Bevezeés... 3 Az eddigi kiadványai Összefoglaló Makrogazdasági kiláások A re vonakozó kölségveési előirányzaok érékelése Kölségveési módszerani függelék I. Bevéelek I. 1. Gazdálkodó szervezeek befizeései I Társasági nyereségadó és különadó I Egyszerűsíe vállalkozói adó I Cégauóadó I Hielinézei járadék I Vám és cukorágazai hozzájárulás I Egyéb vállalai befizeések és kisadók I Egyéb közponosío bevéelek I. 2. Társadalombizosíási járulékok I Nyugdíjbizosíási Alap bevéelei I Egészségbizosíási Alap I Munkaerőpiaci Alap I. 3. Fogyaszáshoz kapcsol adók I Álalános forgalmi adó I Jövedéki adó I Regiszrációs adó I. 4. Lakossági befizeések I Személyi jövedelemadó és különadó I Illeékek I Vagyonadó I Adóbefizeések II. Kiadások II. 1. Családi ámogaások és egyéb szociális juaások II Anyasági ámogaások II Gyermekgondozási segély (GYES) II Családi pólék II Gyermeknevelési ámogaás II Gyermekgondozási díj (GYED) II Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) II Jövedelempóló és jövedelemkiegészíő szociális ámogaások II Különféle jogcímen ado éríések II. 2. Passzív ámogaások (álláskeresési ámogaások) II. 3. Táppénz II. 4. Nyugdíjkiadások II Öregségi nyugdíj II Rokkansági és balesei rokkansági nyugdíj II Hozzáarozói nyugelláások II. 5. Hozzájárulás az EU kölségveéséhez II. 6. MNB-vel kapcsolaos elszámolások II. 7. Kamafüggő éelek Ábrák és áblázaok jegyzéke

6 1. Összefoglaló A es évekre vonakozó előrejelzésünkben 3%-o alig meghaladó GDP növekedéssel számolunk. Ez alacsonyabb a kormány álal prognoszizál 4% körüli üemnél. Pesszimisább előrejelzésünke öbb ényező is indokolja. Ahogyan már a szepemberi Jelenésünkben is megfogalmazuk, a magyar gazdaságo a pénzügyi válság egy növekedési problémákkal és külső sérülékenységgel jellemze helyzeben ére. Ké fonos kockáza egyszerre jelenkezik: a válság közép- és hosszabb ávon visszafogja a beruházásoka, ugyanakkor a fejle országok megemelkedő államadósság-szinje a külső konjunkúrá, ezálal a hazai neó exporo fékezi. Mindké ényező alacsonyabb gazdasági növekedés von maga uán. Előrejelzésünkben a jegybank olyan moneáris poliiká folya, amelyben az infláció 2 év ala fokozaosan eléri az inflációs cél. A kormány feléelezése, miszerin az infláció középávon is alulmúlja az inflációs cél, nincs összhangban a jegybank céljával és várhaó viselkedésével. A külső kölségveési éelekre vonakozó echnikai kiveíéseinke alapveően a szepemberi elemzésünkben közöl módszeranok alapján készíeük. Becslési eljárásainka néhány eseben kiegészíeük annak érdekében, hogy a ben érvényesülő válozásoka is figyelembe udjuk venni. Önálló éelkén jelenik meg a külső éelek közö az MNB veszeségének elszámolása. Ez számíásaink szerin a évi kölségveési egyenlege még nem befolyásolja, de a kövekező években hozzáveőleg a GDP 0,4%-ával ronja a deficimuaó (a kormányza nem számol ezen a soron kiadással egyik évben sem). Elemzésünkben részlees számíásoka közlünk a kamabevéelekre és -kiadásokra is. Az elsődleges és eljes egyenlegekre ado előrejelzéseink mögö alapveő feléelezés, hogy a kormányza belső éelekre vonakozó ervszámai megalapozoak. Míg 2010-re a rövidávon opimisább makropálya kövekezében a kormányzai ervszámokhoz közel eső egyenleggel számolunk, addig 2011-re és 2012-re a hivaalos ESA-95 szerini deficicél 0,7-0,7%-os úllépésé prognoszizáljuk a külső éelekre és a kamaéelekre ado echnikai kiveíésünk alapján. Ennek háerében az MNB fenebb jelze veszeségéríésével kapcsolaos öbblekiadáson úlmenően az áll, hogy a kormányzai becslésekhez képes rendre kisebb bevéellel számolunk fogyaszási adókból és személyi jövedelemadóból. Ráadásul az állami vállalaok eredményével kapcsolaos államházarási elszámolási szabályok kövekezees alkalmazása akár a GDP öbb ized százalékponjával is ovább ronhaja az Áh. szerini egyenlege (erre a ényezőre már 2010 kapcsán is felhívuk a figyelme). 6

7 Összességében ovábbi inézkedések hiányában akkor sem arjuk elérheőnek a re erveze hivaalos egyenlegcéloka, ha a belső éelekre korábbi elemzéseinkben megfogalmazo negaív kockázaok realizálódásá sikerülne elkerülni. A Kölségveési Tanács elvégeze a szükséges számíásoka a akarékos állami gazdálkodásról és a kölségveési felelősségről szóló évi LXXV. örvény (KF v.) 3. -ában meghaározo kölségveési szabályokból a évi, illeve évi kölségveésekre vonakozó egyenleg korláok meghaározásához. Az eredmények szerin a kölségveési örvényjavasla 5. -ában javasol helyelenül a GDParányában kifejeze egyenleg korláok jelenősen elérnek a KF v-ből kövekező érékekől. A kormány álal javasol évi belső egyenleg köveelmény minegy 330 -al lazább, a évi elsődleges egyenleg cél pedig minegy 115 -al szigorúbb annál, min ami a KF v-ből kövekezik. 7

8 2. Makrogazdasági kiláások Szepember 25-i Jelenésünkben részleesen kifejeük a magyar gazdaság makrogazdasági kiláásaira vonakozó előrejelzésünke. Helyzemegíélésünk azóa nem válozo. 1 Jelen anyagunkban elsősorban a középávú kiláásokra és az azoka övező főbb kockázai ényezőkre fordíunk figyelme es előrejelzésünkben 3%-o alig meghaladó GDP növekedéssel számolunk, amely elmarad a kormány álal prognoszizál 4% körüli üemől. A pesszimisább növekedési előrejelzésünke öbb ényező is indokolja. Egyfelől, a magyar gazdaság növekedése már hosszabb ideje mua lassulás. A gazdaságo már a finanszírozási nehézségek bekövekeze 2008 elő is alacsony beruházási ráa, lassuló ermelékenység-bővülés, a magánszekor gyors eladósodása mellei élénk fogyaszási keresle-növekedés jellemeze. Becsléseink szerin a gazdaság poenciális növekedése 2 % körüli szinre lassul 2, a es sabilizációs inézkedések ezen a folyamaon nem javíoak, ső a kiigazíás szerkezee a középávú növekedési poenciál szemponjából még rono is a helyzeen. Mivel az akkori 4% körüli növekedési üem jelenős egyensúlyalanságokkal párosul, a hosszú ávon fennarhaó üeme meghalada. Másfelől, ebben a lassú növekedési poenciállal jellemze helyzeben ére a magyar gazdaságo 2008-ban a világméreű gazdasági és pénzügyi válság és lépek fel az ahhoz kapcsolódó finanszírozási problémák. Az egyensúlyalanság kövekezében sem a moneáris, sem a fiskális poliiká nem lehee alkalmazni a recessziós haások ompíására. A válság egyik kövekezménye az, hogy a befekeők csak egy fennarhaóbb, alacsonyabb folyó fizeési mérleg hiány szine és adósságszine olerálnak majd, amely hosszabb ávon is csökkenőleg ha a beruházásokra és a fogyaszásra. Az egyensúlyalanság kezelésére 2009 közepén a kormányza számos inézkedés hozo, amelyek a becsléseink szerin rövid ávon növekvő infláció, hosszabb ávon viszon egyszeri, 1-1,5%-os kibocsáási szin-emelkedés eredményeznek. Az adó-járadék árendező inézkedések valamelyes hozzájárulhanak egy magasabb kibocsáási szinhez, a gazdaság hosszabb ávú növekedési kiláásai azonban más ényezők visszaveheik. Min emlíeük, a finanszírozási nehézségek 1 A szepember 25. óa beérkeze friss makrogazdasági adaok (auguszusi ipari ermelés, júliusi részlees, külkereskedelmi forgalom, auguszusi foglalkozaoság és munkanélküliség) beleillenek a prognózisunkba. Megjegyzendő, hogy a KSH időközben (szepember 22-én) revideála a GDP idősor múljá. Ez azonban ké okból nem vezeük á előrejelzésünkön. Egyrész, mivel a revízió csak az éves adaoka érinee, és negyedéves dinamikák nem állnak rendelkezésünkre, így előrejelzésünke nem uduk frissíeni az új információkkal. Másrész, mivel a kölségveés benyújásakor a kormány is még a revízió elői adaokkal számol, az összehasonlíás érdekében sem célszerű válozani prognózisunkon. A szepemberi fogyaszói árindex ada alacsonyabb vol a piaci várakozásoknál, ami rövidávon (2009. év álagában) az előrejelzésünknél kb. 0,2 százalékponal alacsonyabb infláció felé muaha. Az alacsonyabb infláció azonban lazább moneáris kondíciókkal is járha, ezér es inflációs prognózisunk körül a kockázaoka ovábbra is szimmerikusnak véljük. 2 A poenciális növekedés dinamikus szochaszikus álalános egyensúlyi (DSGE) modellünkben a ermészees kibocsáás és az előreláhaó haások összegekén érelmezzük. Ez a kibocsáásnak az a szinjé jeleni, amikor nem lép fel inflációs/dezinflációs nyomás, vagy kapaciásokon felüli öbblefelhasználás. A poenciális kibocsáás álalunk használ fogalma nem felélenül esik egybe a rendszámíásokon alapuló gyakran használ muaószámokkal. 8

9 mia az alacsonyabb beruházási akiviás középávon is érezehei haásá. Erre ualnak a korábbi pénzügyi válságok apaszalaai is 3. A pénzügyi válságok álalában középávon is maradandó nyomo hagyak az érine gazdaságok növekedési üemén. Ez főkén azok az országok udák elkerülni, amelyekben a beruházási evékenység a válság elő viszonylag élénk vol, és a moneáris és fiskális poliikának viszonylag nagy vol a mozgásere. Min emlíeük, Magyarországon ezek a feléelek nem eljesülnek. Fennáll ehá a veszélye annak, hogy a jelenlegi helyzeben a magyar GDP növekedése sem lesz képes középávon visszazárkózni a korábbi rendjéhez. A feni kockázaoka erősíi, hogy az előrejelzésünkben szereplő, fokozaosan élénkülő külső keresle is örékeny lehe. A fejle országok megemelkede államadósságának erhei későbbi adóemelésekkel vagy kiadáscsökkenésekkel kell finanszírozni, ami a magyar expor iráni kereslee újra fékezi, vagy akár vissza is vei. Másfelől, ha a jelenlegi laza moneáris kondíciók globálisan az inflációs veszélyeke emelik, akkor a fejle országok jegybankjainak szigoríaniuk kell, ellenkező eseben globálisan magasabb inflációs környeze alakul ki. Kövekezésképpen nem zárhaó ki egy globálisan visszafogo keresleel, vagy a korábbinál magasabb inflációval jellemezheő külső környeze kialakulása. Figyelembe véve ehá a feni kockázaoka (magasabb őkekölség, örékeny nemzeközi környeze, a beszűkülő moneáris/fiskális poliikai mozgásér), az álalunk vár 3% körüli középávú növekedési előrejelzésünk körül sokkal inkább lefelé muanak a kockázaok. Véleményünk szerin ehá a kormány es növekedési prognózisa mindenképpen opimisának ekinheő. Ami az infláció középávú alakulásá illei, előrejelzésünkben a 3 %-os inflációs cél körüli érékekkel számolunk, amely meghaladja a kormány álal vár érékeke. Prognózisunk szerin a jegybank lazí a moneáris kondíciókon, ami megfelel az inflációs-célköveési rendszernek. Így az infláció csak fokozaosan közelí majd az inflációs célhoz. Ezzel szemben a kormány előrejelzésében az infláció középávon alaa marad az inflációs célnak, amely a moneáris poliika viselkedésével inkonziszens. 3 lásd: IMF World Economic Oulook, Ocober

10 1. ábláza: Az és a kormány makrogazdasági előrejelzése éves százalékos válozás 2008 előrejelzés kormány előrejelzés ény GDP 0,6-6,2-0,5 3,2 3,3-6,7-0,9 3,9 4,0 Házarások fogyaszási kiadása -0,5-6,9-1,9 1,4 2,1-8,0-2,4 3,4 2,8 Kormányzai fogyaszás -1,9-2,2-2,0 0,3 0,2-2,2-2,0 0,3 0,2 Természebeni ranszferek 2,3-1,0-1,1 0,3 0,2-1,0-1,1 0,3 0,2 Bruó állóeszköz-felhalmozás -2,6-7,1-0,5 4,0 4,9-9,3 0,6 6,7 7,5 Expor 4,8-13,4 4,8 10,0 10,9-15,1 3,0 9,2 9,5 Impor 4,7-15,9 3,7 9,4 10,0-17,2 2,0 9,1 9,3 Fogyaszói árindex 6,1 4,5 4,4 3,2 3,0 4,5 4,1 2,2 2,6 Nemzegazdasági foglalkozaoság Versenyszekor bruó nominálbér -1,2-3,1 0,3 0,6 0,6-2,2-1,3 0,9 0,9 8,5 3,8 4,1 4,0 4,0 3,8 3,7 3,0 5,0 Kama (%)* 8,84 8,3 5,8 5,4 5, Árfolyam (F/euró)* 251,5 278,8 276,4 278,0 274,1 280,9 272,1 272,1 272,1 * éves álag 10

11 Min láhaó, véleményünk szerin a kormány növekedési és fogyaszási előrejelzése középávon opimisának ekinheő, miközben rövidávon ( ben) valamivel pesszimisább. Eközben az az egész horizonon magasabb inflációra számí. Mindez azzal a furcsa kövekezménnyel jár, hogy a vásárol fogyaszás forinban számío éréke (ami a fogyaszáshoz kapcsolódó adóknak egy meghaározó válozója) az előrejelzésében végig meghaladja a kormányé, igaz ben a ké pálya közöi elérés folyamaosan szűkül (ld. 1. ábra). Ami a munká erhelő adók adóalapjának meghaározó ényezőjé, a nemzegazdasági bruó bérés kereseömege illei, dönően a magasabb infláció mia a eljes előrejelzési horizonon ( ) a kormányé meghaladja a becslésünk (ld. 2. ábra) 1. ábra: Fogyaszási kiadás folyó áron az és a kormány előrejelzése alapján kormány 2. ábra: Nemzegazdasági bruó bér- és kereseömeg az és a kormány előrejelzése alapján kormány * A kormány a nemzegazdasági bérömege más súlyozással állíja elő (az inézményi lészám saiszika alapján). Az összehasonlíhaóság érdekében az ábrán a kormányzai előrejelzésnél is az álal használ súlyokkal számolunk. 11

12 3. A re vonakozó kölségveési előirányzaok érékelése A kormány évi kölségveési örvényjavaslaáról szepember 25-én publikál jelenésünkhöz hasonlóan az elsődleges éelek közül csak a külsőkre van a Kölségveési Tanácsnak sajá előrejelzése, a belső éelek eseében egységesen ávesszük a kormányzai előirányzaoka. Fonos ezúal is felhívni a figyelme, hogy a kölségveési éelek belső-külső széválaszásá a sajá szakmai érékíéleünk alapján árgyaljuk ebben az elemzésben, ami öbb ponon is elér a örvényjavaslaban szerepelee kormányzai állásponól. Az egyik fonos elérés, hogy a örvényerveze mellékleében közöl bonás szerin az elkülöníe állami alapok eljes összes kiadása és bevéele külső éelkén szerepel, míg az előrejelzése ermészeük szerin csoporosíja ezen elemeke. Így elemzésünk például a Munkaerőpiaci Alap kiadási oldalának nagyobb részé (közel 2/3-á) belső éelkén számolja, és csak a passzív eszközöke sorolja be külső éelnek. Ennek is köszönheő, hogy a kölségveési felelősségről szóló évi LXXV. örvény 3. (1) ponja alapján a 2011-es belső egyenlegre közöl kormányzai ervszám minegy 250 -al kisebb hiány mua, min az álalunk alkalmazo módszeran szerini belső egyenleg. 4 A külső éelek 2010 uáni előrejelzésekor legöbb eseben a szepember 25-én publikál jelenésünk 5 Kölségveési módszerani függelékében kifeje eljárásoka alkalmazuk. Alapveően ké eseben egészíeük ki 6 a echnikai kiveíésünk módszeraná: (1) Néhány éel kapcsán olyan, már elfogado jogszabályválozásoka kelle figyelembe venni és beárazni, amelyek csak 2010 uán fejik ki a haásuka, így korábbi elemzésünk még nem árgyala őke. Tipikusan ilyen ese a gyermekámogaások jogosulságának 2009 májusában örvénybe ikao szigoríása, aminek a kölségveési haása csak egy ámenei idő uán érvényesül. (2) A releváns időhorizonon haó egyedi ényezők számíási módjának leírása. Ilyen jellemzően a jelenlegi mély recesszió adóbevéelekre gyakorol elhúzódó haásainak számbavéeli módja (pl. a ársasági adónál az a kérdés, hogy milyen mérékben korrigáljuk az előrejelzésünke az elhaárol veszeségek várhaó megemelkedése mia). Ezekben az eseekben a jelen elemzésünkhöz is csaol Kölségveési módszerani függelék részleesen árgyalja a szükséges válozaásoka. Ké új, a korábbi kiadványunkban részleesen nem árgyal éelre is önálló számíási módszeran közlünk ezen alkalommal: az MNB veszeségéríésére (ami a külső éelek közé arozik), valamin a kamafüggő éelekre. Az MNB-nek adandó őkejuaás kereében a haályos szabályozás szerin mindig a kövekező évben éríi meg a kölségveés az eseleges jegybanki veszesége. Mivel 2009-re összességében nullszaldó körüli eredmény várunk, ezér a 2010-es hiányszámo 4 A 2011-es közöl külső és belső egyenlegre közöl hivaalos számíás, valamin a közponi alrendszer elsődleges egyenlegcéljának összeveéséből kiviláglik, hogy a külső egyenlegbe a kormányza belefoglala a kamabevéelek közel 74 milliárdosra prognoszizál összegé is. Ez az elszámolási mód nincs összhangban az államházarási örvény kölségveési kaegóriákra vonakozó előírásaival, amely külön csoporkén kezeli a kamajellegű éeleke. 5 Jelenés a Magyar Közársaság évi kölségveéséről szóló örvényervezeről. Leölheő: hp:// szolo_orvenyervezerol_ pdf 6 Ha eljeséggel válozalan is az meodikája, a függelék minden külső éel kapcsán elemzi a kormányzai ervszámok és az előrejelzéseink közöi eseleges különbségeke. 12

13 még nem érini ez a éel ben és 2012-ben ugyanakkor a számíásaink szerin jelenős mérékben (hozzáveőleg a GDP 0,4%-val) ronani fogja a veszeség a kölségveés egyenlegé. Előrejelzésünk összefoglalása A külső éelek eseén ehá a 2011-re és 2012-re vonakozó kölségveési előirányzaok közvelenül összeveheők a sajá számíásainkkal. Az prognózisai minden éel eseén csak a már elfogado, és az előrejelzési horizonon haályosuló jogszabályi válozásokra épülnek, vagyis ilyen érelemben isza echnikai kiveíéskén érelmezheők. A kormány ervszámai kapcsán ugyanakkor néhány eseben elképzelheőnek arjuk, hogy azok még be nem jelene inézkedések (pl. cigareák jövedéki adójának ovábbi emelése) feléeleze haásá is aralmazzák. A jegybankkal kapcsolaos elszámolások nélkül 2011-re 156 -al (a GDP közel 0,6%-ával) rosszabb egyenlege jelzünk előre a külső éelek alapján, aminek körülbelül 2/3-á a bevéeli oldal kormányzai előrejelzésekől való elmaradásai eszik ki. Ehhez adódik hozzá, hogy a kiadási oldalon öbb éelnél úllépés prognoszizálunk összesen minegy 50 milliárdos nagyságrendben. Az adó- és járulékbevéelek csoporjában a legnagyobb különbség az és a kormányzai prognózis közö a fogyaszási adóknál és az szja bevéeleknél jelenik meg. Az előbbieknél kiemelheő a regiszrációs adó kérdése, ami a 2009-es és es lefeleződése uán 2011-ől a kormány szerin hirelen visszapaan a válság elői érékére. Mivel nem áll rendelkezésre olyan nyilvános információ, amely a kormány újauó-eladásokra megfogalmazo opimisa prognózisá alá udná ámaszani, ezér nagyon magas annak a kockázaa, hogy a befolyó regiszrációs adó bevéelek öbb ízmilliárd forinal is elmaradjanak a ervezeől (ez a kockáza nagyságrendileg ugyanekkora 2012-ben is). Abszolú érékben hasonló különbség figyelheő meg a ké inézmény áfa prognózisai közö is, ami elsősorban arra vezeheő vissza, hogy a kormány 2011-ben a házarási fogyaszási kiadások álala becsül bővülésénél érdemben nagyobb üeme feléeleze a bevéelek növekedésére (részleesen lásd az I.3.1. pono a Módszerani függelékben). A ké inézmény prognózisa közöi rés el is űnik 2012-ben, amikor az áfa-bevéelek növekedési üemé a kormányza már a fogyaszási kiadások dinamikája alapján vezei ovább. Az egyes adónemeke illeően a legnagyobb abszolú különbség az szja soron alakul ki 2011-ben (közel 80 ). Fonos megjegyezni, hogy bár a ké inézmény szja prognózisai közöi különbség a eljes előrejelzési időhorizonon fennáll, ennek méréke megugrik 2011-ben. Ennek egyik leheséges oka, hogy elérően kerül beárazásra az szja sávhaár-emelés kölsége. Frissíe előjelzésünk szerin amely részleesen megalálhaó a Módszerani függelék I.4.1. részében az inézkedés önmagában 195 -os adókiesés eredményez éves szinen. Hivaalos haásvizsgálao erre a éelre ovábbra sem ismerünk. Emlíésre méló még, hogy a 2010-ben megjelenő vagyonadóra bevéeli prognózisunk közel 20 -al kisebb mindegyik évben a kormányzai előirányzanál. A fenebb felsorol főbb adóelmaradásoka részben kompenzálja, hogy a járulékbevéeleknél konziszensen (mind a Nyugdíj- és Egészségbizosíási, mind a Munkaerőpiaci Alap eseében) a kormányzai ervszámoknál öbb bevéel jelzünk előre. Az elérés öbb min felé a bruó bér- és kereseömeg alakulására vonakozó, 13

14 összességében opimisább sajá becsléseink okozzák. A fennmaradó rész forrásá a kormány módszerani publikációjának hiányában nem udjuk ponosan megíélni, a legvalószínűbb az effekiviás válozásáról alkoo elérő kép. A kiadási oldalon a legnagyobb különbség (bár ez a éel nagyságrendjéhez képes nem számoevő) a nyugdíjaknál alakul ki (a GDP öbb min 0.1%-a). Ehhez adódnak hozzá kisebb éelek, amelyek közül emlíésre méló még a áppénz soron álalunk becsül közel 10%-os kiadási úlfuás re az előrejelzésünk és a kormányzai erv közöi különbség minegy 50 -al csökken, de így is kissé meghaladja a 100 -os nagyságrende. Míg a bevéeli oldalon bár válozó szerkezeben a 2011-eshez hasonló mérékű bevéeli elmaradás jelzünk előre, addig a kiadási oldali előrejelzésünk gyakorlailag egybeesik a kormányzai ervszámmal. Fonosnak arjuk megjegyezni, hogy számíásainka újra elvégezük a kormány makrogazdasági előrejelzése alapján is. Ez eseben 2011-ben közel 100 al (a GDP 0,4 %-ával) nagyobb hiányszámo kapunk volna eredményül, ami eljes egészében a bérhez köheő adók és járulékok alakulására vezeheő vissza. Ez az eredmény úgy inerpreálhaó, hogy bár aól az évől a gazdasági akiviás dinamikájában már opimisább a kormányza, főkén a kiemel adóalapoknál apaszalhaó bázishaások mia a kölségveési számíásokban ez még csak részlegesen jelenkezik. Ugyanakkor az lászik, hogy a szepemberi jelenésünkben 2010-re közöl 122 rés már szűkülni kezd ben a makropályákból fakadó különbség gyakorlailag el is űnik a számíásokból (14 -ra zsugorodik). 14

15 2. ábláza: A közponi kormányza külső éeleinek egyenlege 2011-ben Bevéelek () előrejelzés Kölségveési irányszám Elérés () Elérés (kölségveési előirányza %-a) Gazdálkodó szervezeek befizeései 1062,5 1095,7-33,2-3,1% Társasági adó 622,8 634,9-12,1-1,9% Hielinézei járadék 10,7 13,0-2,3-21,5% Cégauóadó 20,6 34,0-13,4-65,0% Energiaelláók jövedelemadója 0,0 0,0 0,0 0,0% Társas vállalkozások különadója 0,0 0,0 0,0 0,0% Egyszerűsíe vállakozói adó 187,9 191,3-3,4-1,8% Ökoadó 26,4 26,5-0,1-0,5% Bányajáradék 38,4 38,0 0,4 0,9% Jáékadó 65,0 70,4-5,4-8,4% Vám- és cukorágazai hozzájárulás beszedési kölség megéríése 10,1 7,8 2,3 22,7% Egyéb befizeések 32,1 32,4-0,3-0,9% Egyéb közponosío bevéelek 48,6 47,3 1,2 2,6% Fogyaszáshoz kapcsol adók 3422,7 3534,3-111,6-3,3% Álalános forgalmi adó 2482,7 2521,0-38,3-1,5% Jövedéki adó 897,6 932,6-35,0-3,9% Regiszrációs adó 42,4 80,7-38,3-90,5% Lakosság befizeései 1910,9 2004,5-93,6-4,9% Személyi jövedelemadó és magánszemélyek különadója 1759,5 1838,7-79,2-4,5% Adóbefizeések 6,6 5,8 0,8 11,7% Illeék befizeések 113,1 110,0 3,1 2,7% Egyes vagyonárgyak adója 31,7 50,0-18,3-57,7% Munkaerőpiaci Alap Szakképzési hozzájárulás 44,7 50,8-6,1-13,7% Rehabiliációs hozzájárulás 86,1 78,6 7,5 8,7% Egészségbizosíási- és munkaerőpiaci járulék MPA- megilleő hányada 199,3 182,7 16,6 8,3% Nemzei Kulurális Alap Jáékadó bevéel öös loóból 9,3 10,0-0,7-7,7% Kuaási és Technológiai Innovációs Alap Innovációs járulék 27,0 25,6 1,4 5,2% Nyugdíjbizosíási Alap Munkálaói és bizosíoi járulék 2344,3 2269,0 75,3 3,2% Egyéb járulékok és hozzájárulások (kedv. nyugd., GYED pénz) 120,4 125,3-4,9-4,1% Késedelmi pólék és bírság 12,0 12,6-0,5-4,5% Egészségbizosíási Alap Munkálaói és bizosíoi járulék 650,2 607,9 42,3 6,5% Egyéb járulékok és hozzájárulások 51,9 48,2 3,7 7,1% Egészségügyi hozzájárulás 40,7 45,2-4,5-11,1% Késedelmi pólék és bírság 5,3 4,1 1,2 22,8% Bevéelek összesen 9987, ,4-107,2-1,1% 15

16 Kiadások () előrejelzés Kölségveési irányszám Elérés () Elérés (kölségveési előirányza %- a) Családi ámogaások, szociális juaások 633,9 635,6-1,7-0,3% Családi ámogaások 450,5 456,0-5,5-1,2% Jövedelempóló és kiegészíő szociális ámogaások 157,3 151,5 5,8 3,7% Különféle jogcímen ado éríések 26,1 28,1-2,0-7,7% Hozzájárulás az EU kölségveéséhez 226,0 223,7 2,3 1,0% Passzív elláások 138,1 135,0 3,1 2,2% Nyugelláások 3038,2 3003,9 34,3 1,1% Egészségbizosíási Alap 251,4 239,9 11,5 4,6% Táppénz 106,9 98,3 8,6 8,0% GYED 93,2 89,1 4,1 4,4% EA egyéb pénzbeli elláásai 51,3 52,5-1,2-2,4% MNB veszeségéríés 110,5 0,0 110,5 100,0% Kiadások összesen 4398,1 4238,1 160,0 3,6% Külső éelek egyenlege 5589,1 5856,3-267,2-4,8% 16

17 3. ábláza: A közponi kormányza külső éeleinek egyenlege 2012-ben Bevéelek előrejelzés Kölségveési irányszám Elérés () Elérés (kölségveési előirányza %-a) Gazdálkodó szervezeek befizeései 1090,7 1132,2-41,5-3,8% Társasági adó 645,5 663,7-18,2-2,8% Hielinézei járadék 10,2 13,0-2,8-27,5% Cégauóadó 20,4 34,4-14,0-68,6% Energiaelláók jövedelemadója 0,0 0,0 0,0 0,0% Társas vállalkozások különadója 0,0 0,0 0,0 0,0% Egyszerűsíe vállakozói adó 198,3 202,9-4,6-2,3% Ökoadó 27,7 27,2 0,5 1,9% Bányajáradék 29,6 28,5 1,1 3,7% Jáékadó 66,3 74,0-7,6-11,5% Vám- és cukorágazai hozzájárulás beszedési kölség megéríése 11,0 7,9 3,1 28,2% Egyéb befizeések 33,1 33,0 0,1 0,3% Egyéb közponosío bevéelek 48,6 47,7 0,9 1,9% Fogyaszáshoz kapcsol adók 3621,3 3685,5-64,2-1,8% Álalános forgalmi adó 2654,3 2646,2 8,1 0,3% Jövedéki adó 916,4 957,2-40,8-4,5% Regiszrációs adó 50,6 82,1-31,5-62,2% Lakosság befizeései 2015,6 2082,8-67,2-3,3% Személyi jövedelemadó és magánszemélyek különadója 1863,2 1915,0-51,8-2,8% Adóbefizeések 6,6 5,8 0,8 11,7% Illeék befizeések 114,1 112,0 2,1 1,8% Egyes vagyonárgyak adója 31,7 50,0-18,3-57,7% Munkaerőpiaci Alap Szakképzési hozzájárulás 46,7 53,8-7,2-15,3% Rehabiliációs hozzájárulás 86,1 80,0 6,2 7,2% Egészségbizosíási- és munkaerőpiaci járulék MPA- megilleő hányada 208,1 193,4 14,6 7,0% Nemzei Kulurális Alap Jáékadó bevéel öös loóból 9,1 10,0-0,9-10,4% Kuaási és Technológiai Innovációs Alap Innovációs járulék 28,4 26,8 1,6 5,6% Nyugdíjbizosíási Alap Munkálaói és bizosíoi járulék 2428,6 2398,9 29,7 1,2% Egyéb járulékok és hozzájárulások (kedv. nyugd., GYED pénz) 124,4 129,5-5,1-4,1% Késedelmi pólék és bírság 12,4 13,3-0,9-7,4% Egészségbizosíási Alap Munkálaói és bizosíoi járulék 679,0 645,6 33,4 4,9% Egyéb járulékok és hozzájárulások 53,1 49,4 3,7 6,9% Egészségügyi hozzájárulás 42,8 46,5-3,7-8,6% Késedelmi pólék és bírság 5,5 4,2 1,3 23,1% Bevéelek összesen 10451, ,0-100,3-1,0% 17

18 Kiadások előrejelzés Kölségveési irányszám Elérés () Elérés (kölségveési előirányza %-a) Családi ámogaások, szociális juaások 631,6 645,5-13,9-2,2% Családi ámogaások 446,9 462,4-15,5-3,5% Jövedelempóló és kiegészíő szociális ámogaások 159,5 154,4 5,1 3,2% Különféle jogcímen ado éríések 25,2 28,7-3,5-13,9% Hozzájárulás az EU kölségveéséhez 240,3 242,2-1,9-0,8% Passzív elláások 139,8 129,9 9,9 7,1% Nyugelláások 3112,5 3116,7-4,2-0,1% Egészségbizosíási Alap 258,4 243,5 14,9 5,8% Táppénz 111,7 101,1 10,6 9,5% GYED 91,5 88,4 3,1 3,4% EA egyéb pénzbeli elláásai 55,2 54,0 1,1 2,0% MNB veszeségéríés 100,0 0,0 100,0 100,0% Kiadások összesen 4482,6 4377,8 104,8 2,3% Külső éelek egyenlege 5969,1 6174,2-205,1-3,4% 18

19 Ha az MNB-nek a kölségveés álal megéríendő veszeségei 7 is figyelembe vesszük, akkor a 2011-es kölségveési egyenlegbecslésünk 110 -al, míg a 2012-es 100 -al (a GDP hozzáveőleg 0,4%-val) ovább romlik (részlees számíásainka lásd a Módszerani függelék II.6-os alfejezeében). Ezek az összegek eljes egészében hozzáadódnak a korábban közöl különbséghez, ugyanis a kormány középávú kölségveési ervei nem aralmaznak egyelen F-o sem veszeségéríésre. Ez implicie azzal a feléelezéssel egyenérékű, hogy a jegybank kövekező években felmerülő serilizációs veszesége legrosszabb eseben is finanszírozhaó lesz az eredményaralékból (2008 évre vonakozó mérleg szerin ennek az összege kerekíve 9,5 ). A kamaegyenlegre vonakozó prognózisunk 2011-ben még érdemben kedvezőbb a kormányzai ervszámnál, ugyanakkor 2012-ben már majdnem azonos a ké előrejelzés. A nagyobb defici előrejelzések ellenére számol kisebb adósságszolgálai erhek majdnem eljes egészében az elérő forinhozam feléelezések kövekezményei. Az álal alkalmazo hozamgörbe alapveően azér alacsonyabb a kormányzai számíásoka megalapozónál, mer időben csaknem egy hónappal később készül, mely időszak ala a forinhozamokra vonakozó várakozások érdemi mérékben csökkenek az állampapírpiacon. 4. ábláza: Összefoglaló az egyenlegmuaókról Kormány Kormány Belső éelek egyenlege -5427,5-5427,5-5698,4-5698,4 Külső éelek egyenlege 5589,1 5856,3 5969,1 6174,2 Közponi alrendszer elsődleges egyenlege 161,6 428,8* 270,7 475,7* Kamaegyenleg -965,1-1022,3-1019,9-1019,6 Önkormányzai rendszer egyenlege -135,0-135,0-120,0-120,0 Államházarás pénzforgalmi egyenlege -938,5-728,5-869,2-663,8 Államházarás egyenlege (GDP %-ban) -3,3-2,6-2,9-2,2 ESA-híd (GDP %-ban) -0,2-0,2-0,3-0,3 Maasrichi egyenleg (GDP %-ban) -3,5-2,8-3,2-2,5 Megjegyzés: A áblázaban dől beűvel szedve szerepelnek a kormányzaól válozalan formában áve ervszámok. * A kölségveési örvényjavaslaban 2011-re 502,5 és 2012-re 570,1 szerepel elsődleges öbblekén. Ezek a kormányzai ervszámok azonban már aralmazzák a kamabevéeleke is, ami nem felel meg az Áh. szabályainak, így i korrigálva szerepelnek. Részben elérő szerkezeben, de mindké árgyal évben a hivaalos deficicélnál 0,7 százalékponal rosszabb egyenlege jelzünk előre (ez nagyságrendileg 200 milliárd F-os elérés). Eredményünk úgy is érelmezheő, hogy a 2009-ben öbb részcsomagban elfogado kiadásoldali inézkedésekhez köheő öbblemegakaríások, valamin a beinduló gazdasági növekedés öbb min elégséges ahhoz, hogy a beüemeze szja- csökkenés és az MNB veszeségének köelező megéríése finanszírozhaó legyen. Ekkor azonban az egyenlegjavulás 2010-hez képes csak lényegesen kisebb mérékű lehe a jelenleg ervezenél. A kormány a középávú erveiben re a GDP arányában 1 százalékponos egyenlegjavíás 7 Erre a negaív kockázara már az auguszusban megjelen Elemzés a makrogazdasági kiláásokról és a kölségveési kockázaokról című anyagunkban is felhívuk a figyelme. 8 A részleekér lásd például a leguóbb szepemberben akualizál féléves konvergencia beszámoló. Leölheő: 19

20 vállal (2,8%-os ESA defici), amelye ovábbi 0,3%-os GDP arányos deficilefaragás kövene 2012-ben. Ennek eléréséhez a számíásaink szerin ovábbi inézkedések lesznek szükségesek, amelyeke legkésőbb a 2010 őszén, a évi kölségveési örvényjavaslaal együ specifikálni kell majd. Megjegyezzük ovábbá, hogy az alkalmazandó elszámolási szabályok ellenére hasonlóan évi örvényjavaslaban apaszalakhoz az állami vállalaok mérleg szerini eredményei 9 nem jelennek meg re a középávú ervekben. Ezen kívül az állami vállalaokkal kapcsolaos kiadások és bevéelek közö sincsenek elszámolva ezek a éelek. Ezen a soron re csupán 8,1 oszalékelvonás és közel 5,4 illeve 5,5 ámogaás van felüneve. A örvényi előírások szerin a kölségveési mérleg egyenlegében figyelembe veendő vállalai eredmények közül számíásaink szerin csak a MÁV Zr. veszesége ben 70,6, míg 2012-ben 74,9 lesz 10. Ennek kövekezében akár a GDP öbb ized százalékponjával is romolha a magyar szabályok szerini kölségveési egyenleg. Ugyanakkor ez a haás nem érvényesül az ESA-95 szerini muaókban a szűkebb szervezei lefedés mia. Az államadósság alakulása A KF v. numerikus előírásainak legfonosabb eleme az adósságszabály, ami a közponi alrendszer adósságára van meghaározva. A eljes államházarásra vonakozó bruó államadósság kiszámíásához még öbbek közö hozzá kell adni az önkormányzai szekor adósságá is, ami hozzáveőleg 5 százalékponal emeli meg a leni áblázaban közöl GDP arányos muaószámo (pl. a kormány várakozása ennek az aránynak a 2010-es érékére 79,2% a GDP arányában). 5. ábláza: A közponi alrendszer államadóssága közö (év végi érékek) Folyó árakon () GDP arányos muaó ény erv előrejelzés kormány ,5% 73,8% 71,6% 68,8% 68% kormány 74,3% 74,5% 72,5% 69,7% Megjegyzés: A közöl számok minden eseben az év végi állapoo ükrözik. Újra szerenénk felhívni a figyelme, hogy az államadósságra megfogalmazo hivaalos becslések sem aralmazzák az állami vállalaok eredményének haályos szabályok szerini elszámolásá. Megjegyzendő ovábbá, hogy az nominális GDP előrejelzése magasabb a kormányénál az egész előrejelzési horizonon (2009 hp:// ss%20repor% %20_hu.pdf 9 A évi kölségveési örvényjavasla álalános indoklás részekén fel vannak ugyan üneve az állami vállalaok 2009-es gazdálkodására vonakozó kormányzai becslések, de ezek nem kerülek be számszerűsíve a mérlegbe. 10 Technikai kiveíésünke az auguszusi kiadványunkban (Elemzés a makrogazdasági kiláásokról és a kölségveési kockázaokról) 4. fejezeében megjelen módszeran alapján készíeük el ( o.). 20