A nemzetgazdasági tervezés megújításának koncepciója

Átírás

1 SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA Báger Guszáv A nemzegazdasági ervezés megújíásának koncepciója AAz Állami Számvevõszék (ÁSZ) ellenõrzései és kuaóinézeének elemzései alapján az a véleményünk, hogy Magyarországon nincs olyan megfelelõ nemzegazdasági ervezés, amelynek segíségével sokoldalú válaszoka lehe adni a globális és az EU-felzárkózással járó kihívásokra. Ezér egy olyan anulmány elkészíésé ûzük ki célul, amely négy alapelv alapján esz javaslao a ervezés megújíásának koncepciójára. Ezek: a ervezés logikai rendszerének kialakíásához szükséges feléelek megeremése; a hazai ervezés oldaláról a jobb szinkroniás lérehozása az EU ervezési és dönéshozaali ciklusával; a széagol ervezési evékenységek helye nemzegazdasági ervezési rendszer kidolgozása, illeve a feléelek megeremése a nyio és ranszparens, sokoldalúan ellenõrzö ervezési rendszerhez, valamin ebben a civil szféra képviselõinek akív szerepvállalásához. A cikk ismerei a koncepció megvalósíása érdekében javasol cselekvések fõbb irányai is. Az Állami Számvevõszék ellenõrzései során és kuaóinézee programjaiban évek óa kiemel figyelme fordí az állami szerepvállalás új endenciáira, a befolyásoló ényezõk vizsgálaára és az állami funkciók, feladaok végrehajására. Ennek egyik példája az államházarás reformjára kidolgozo közpénzügyi éziseink közzééele 2007-ben, másik példája Az állam célszerû gazdasági szerepvállalása a XXI. század elejének globális gazdaságában címû anulmány 2009-ben. Tevékenységünk azonban nemcsak az államházarásra irányul, hanem a reálgazdasági folyamaok egészére és jórész a ársadalmi folyamaokra is. Ennek során egyre jobban erõsödik az a véleményünk, hogy Magyarországon nincs olyan megfelelõ ervezés, amelynek segíségével sokoldalú válaszoka udnánk adni a globális, az EUfelzárkózással és a szociális védõháló megerõsíésével járó kihívásokra. Ezér egy olyan anulmány elkészíésé ûzük ki célul, amely bemuaja néhány ország legjobb gyakorlaai, összefoglalja a ervezési rendszer megújíása szükségességének okai és ennek, valamin az új nemzeközi környezei, európai inegrációs és hazai fejlõdési kihívások, ovábbá a hazai gyakorla elemzése alapján koncepciószínû javaslao esz a ervezés alapelveire, leheséges srukúrájára úgy országos, min önkormányzai és regionális (erülei) szinen. Az ÁSZ évi ellenõrzési ervében ben induló és 2011-re áhúzódó feladakén szerepel A közponi kölségveési ervezési rendszer mûködésének ellenõrzése címû vizsgála. Kuaásunkkal ehhez az ellenõrzéshez is szerenénk udományos háere (információka, nemzeközi összehasonlíásoka, elemzéseke, hipoéziseke) bizosíani. 424

2 Közpoliikai kihívások az új évizedben NÉHÁNY NEMZETKÖZI LEGJOBB GYAKORLAT Kívánaos lenne, ha hazánkban is a fejle piacgazdaságokhoz hasonlóan a gazdaságirányíásban is elerjednének a menedzsmenudományok módszerei és echnikái. Az uóbbi években gyakran megróák, aki a erv, ervezés szó használa. Pedig a prosperáló országok sikere fejle ervezési kulúrájukból is fakad. Az információ-reprezenáció, vagyis a erv-ervezés fogalmai, echnikái szabaosan használják, mer rendezõ erejük és hasznuk sokszorosan igazolódo (a hazai gyakorla megéveszõ, mer ahány ember, annyi a erminuszkészle, ele kövekezelenséggel). Tudják, mi a különbség a cél és a program közö. Nincsenek paralan hiviák arról, hogy melyik kell inkább: a program, a projek, a erv, a prognózis vagy a prekoncepció. 1 Az sem fordulha elõ, hogy elsõsorban lisarendbe szede kölségveési kaegóriáka használnak az elõreláás kizárólagos kifejezéséhez. Nem a pénzforgalmak az elsõdleges meghaározók, hanem a ermészei, a humán és a mûvi szféra világában megoldo konkré problémák és megesesíheõ eredmények; e naurális szférákhoz igazíják a pénzügyi szférá. A sraégiaeszmé is ebben a konexusban lehe helyesen érelmezni. Nem önmagában és nem is min valamiféle jolly joker fogalma. Inkább egy konexus összefüggéseiben. Eszerin akkor, ha elõreláhaóan udunk befolyásolni valamilyen jelenségszférá, akkor a kövekezõ rendezõ eszmék kiérlelõdése apaszalhaó. Jövõképe csak akkor alakíanak, ha viszonylag isza képük van a mindenkori jelen helyzerõl, így arról is, mi kívánaos válozani, és mi hagyhaó válozalanul. A válozás eredményé rendszerin öbbféle sraégia szerin lehe megvalósíani, amelyek mindegyikéhez reális idõzíések is aroznak. Álalában poliikai álláspon kérdése, milyen jövõ gondolnak el, s ahhoz milyen sraégiá válaszanak. Nyuga-Európában elsõsorban a középávú három-öéves elõreláás arják megfelelõnek. Ez a középávú problémakép, jövõképerv az alapja az idõávon belüli egy-egy éves kormányzai kölségveésnek is (különösen Dániában, Némeországban, Spanyolországban, Írországban, Hollandiában). Van, ahol a középávú erve és az éves kölségveéseke egyelen szerveze, rendszerin a Pénzügyminiszérium készíi el, így Spanyolországban, Írországban, Norvégiában és Finnországban. Némeországban, Hollandiában, Dániában e kéféle munká másmás szervezeek végzik, de a ké munká jól koordinálják. Az ilyen munkáka megelõzõen álalában gazdaságpoliikai prioriásoka céloka és hozzájuk válaszo sraégiáka állapíanak meg. Ilyen például Franciaország, Írország és Hollandia. Ezek a jövõképbõl kiemel kulcsárgykörök az alapjai a ársadalmi parnerek és a kormány közi árgyalásoknak. Írországban még a beruházásoka is ennek megfelelõen alakíják. A közelmúl apaszalaai alapján álalában elégedeek az ilyen kiemel árgykörû jövõképekkel (például Írországban, Spanyolországban és az egyesíés elõ Némeországban). Még Hollandia eseében is, ahol az ország nagyfokú nyioságából adódóan nagymérékben érvényesül a külsõ ényezõk haása. Finnország javíoa a jövõképek minõségé azzal, hogy sikerül ellensúlyoznia a Szovjeunió felbomlásából fakadó évi kedvezõlen haásoka. A gyakorlaban a középávú jövõképeke a hosszú ávú jövõképpel is összehangolják, min például Franciaországban, Hollandiában, Norvégiában és Némeországban. A hosszú ávú jövõképek öbbsége célkijelölõ ípusú és kidolgozásukban széles körû a ársadalmi és szakérõi részvéel. A öbbi országra is jellemzõ, de különösen anulságos a norvég és a finn gyakorla. Õk úgyneveze éréke eremõ evékenységben gondolkodnak. A fejlõdési pályákól megköveelik, hogy a jelenkori problémák megoldása 425

3 SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA ne veszélyezesse a jövõ generációk éleé. Fennarhaó fejlõdésben és információs ársadalomban gondolkodnak, amelyen belül az egyre jobban veszélyezee környezee védik és a udásalapúság leheõ leggyorsabb elerjedésé öszönzik. E komplex elõreláó munkához öbb minden hozzáarozik. Együmûködnek a nemzeközi közösséggel az európai jövõkép kimunkálásában, és hangsúlyozzák a udás és a szakképzeség vagyis a humán õke jelenõségé a belsõ és az európai ervezõmunkában. A fejle piacgazdaságok ervezési gyakorlaának e rövid felvillanása melle szükséges megemlíeni az a nemzeközi apaszalao is, hogy sok fejlõdõ országban a ervezés a gazdasági felzárkózás fonos eszköze. Egy, 47 országra kierjedõ évi felmérés 2 szerin 32 országban folyanak nemzegazdasági szinû ervezés. Közülük négy fejle ország (Auszria, Kanada, Némeország és Svájc), a öbbi felzárkózó ország. A felmérés alapján a ervezés folyaó országokban a ervezés eredményei megjeleníõ dokumenumok a kövekezõ négy csoporba sorolhaók: poliikai (koalíciós) programok (Bulgária, Némeország); középávú fejleszési ervek és gazdasági programok (Kína, Tunézia); hosszú ávú fejleszési ervek és gazdasági programok (Oroszország, Livánia), valamin a kölségveéssel kapcsolaos programok (Norvégia, Mála). A KORSZERÛSÍTÉS KIINDULÓ ELVEI A legjobb nemzeközi gyakorlaok és példák anulmányozása melle a kuaás ovábbi alapjá az elmúl években kialakío ervezés apaszalaainak összefoglalása és érékelése képezi, hiszen a célunk egy sajá, nemzei igényeinknek és adoságainknak megfelelõ olyan ervezési kulúra kialakíása, amely egyúal kielégíi a nemzeközi együmûködés, mindenek elõ az Európai Unió igényei is. A hazai ervezéssel kapcsolaban az elmúl években szerze gyakorlai apaszalaoka részleesebben a kövekezõ fejezeek aralmazzák. E ponban kizárólag összefoglaló megállapíásoka eszünk a ervezés ké jelenõs erüleé érinõen. A nemzei fejleszési ervezés vonakozásában megállapíhaó, hogy sem az elsõ, sem a közöi idõszakra szóló második nemzei fejleszési erv nem bizonyul kielégíõ mérékben haékonynak a regionális különbségek mérséklésében, a vállalkozási szféra, különösen a mikro-, a kis- és közepes vállalkozások forrásainak bõvíésében. Mindez eézi, hogy az Új Magyarország Fejleszési Terv (ÚMFT) szabályozásának nincs kielégíõ örvényi háere, nem kellõen érvényesül a pályázók esélyegyenlõsége, és lassú az EU-pénzek lehívása. A hazai kölségveési ervezési gyakorla egyik legnagyobb hibája, hogy a bázisalapú, inézményorienál ervezés alkalmalan mind a eljesíményköveelmények érvényesíésére, mind a szükséges szerkezei válozások megalapozására. A pénzügyi egyensúlyi célok köveésének nincs alernaívája. E gyakorla is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az egyensúlyi problémák isméelen újraermelõdnek. Az elõünk járó országok közül sokan bebizonyíoák, hogy a közszekor egészével, ágazaaival és egyes szereplõivel szembeni eljesíményköveelmények jóléi öbblee eredményeznek, amely elérésének jelenleg Magyarországon még nincsenek meg a feléelei. Kimondhaó, hogy jelenleg Magyarországon nem léezik ervezési rendszer és koherens gyakorla, hiszen meghaározo koordinációs logika szerin az egyes ervezési evékenységek, illeve a kidolgozo ervek nem épülnek egymásra, vagy legalábbis nem szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A ervezési evékenységek és ervek közö legfeljebb csak igen lazán, ad 426

4 Közpoliikai kihívások az új évizedben hoc módon kialakuló kapcsolaokról beszélheünk. Mindenki csak a sajá reszijével foglalkozik ahogy gyakran jellemzi a szólásmondás. Így elkerülheelen a aralmi inkonziszenciák léezése, ami megnehezíi a végrehajás, például az ÚMFT gyakorlaában az úgyneveze akcióervek összeállíásá. Rendszer nélkül a ervezõmunka elkerülheelen kísérõje a párhuzamosságok kialakulása is, ami felesleges pazarláshoz veze. Milyen elvek megvalósíása érdekében szorgalmazzuk a ervezés, ponosabban a ervezési rendszer megújíásá, amelybe beleérjük annak mindhárom elemé: a ervek készíésé, a gyakorlai végrehajás és ennek ellenõrzésé, monioringjá, hiszen a ervezés nem lehe elválaszani a ervek végrehajásáól, illeve ellenõrzéséõl. 3 A kuaás céljaira a megújíás alapjá képezõ négy alapelvünk a kövekezõ. A ervezés logikai rendszerének kialakíásához szükséges feléelek megeremése. A hazai ervezés oldaláról a jobb szinkroniás lérehozása az EU ervezési és dönéshozaali ciklusával. A széagol ervezési evékenységek helye nemzegazdasági ervezési rendszer kidolgozása. A feléelek megeremése a nyio és ranszparens, sokoldalúan ellenõrzö ervezési rendszerhez, valamin ebben a civil szféra képviselõinek akív szerepvállalásához. A TERVEZÉS LOGIKAI RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE Tervezési gyakorlaunk számos rendszerhibája közül e ponban csak a három legfõbbel, a ervezés (ervek) jellegének iszázalanságával, a jogi megalapozoság hiányosságaival és a ervek megvalósíásának öszönzésével foglalkozunk. A ervezés, ervek fogalmi köre, jellege Az Alkomány 35. -a (1) bekezdésének e) ponja szerin a kormány bizosíja a ársadalmi-gazdasági ervek kidolgozásá, gondoskodik megvalósíásukról. A 19. (3) bekezdés c) ponja szerin az Országgyûlés meghaározza az ország ársadalmi-gazdasági ervé. Az Alkomány azonban nem haározza meg, hogy mi kell a ársadalmi-gazdasági erv ala éreni, milyen aralommal, milyen idõávra kell elkészíeni. E kérdések megválaszolásához a kövekezõk megfonolásá javasoljuk. A ervezés egyfelõl a haékony állam megvalósíásának olyan, a civil szféra akív részvéelével mûködee eszköze, amely az ország jövõképének, valamin a ársadalom- és gazdaságpoliika céljainak és eszközárának meghaározásá a fejlõdési pályák leheséges válozaainak kidolgozásával szakmailag sokoldalúan megalapozza és azok elérésé az áfogó fejleszési poliika megalkoásával és az állami inézkedések kezdeményezésével folyamaosan segíi. A ervezés folyamaa azonban nemcsak célok kiûzésé, az ehhez kapcsolódó eszközök meghaározás jeleni, hanem a közpoliikai dönések érinejei (sakeholderek) közöi érdekegyezeés és inézményes alkuk inézményesíe színere is. A ervezési folyama irányíása, a erv elfogadása, a végrehajás ellenõrzése a válaszo állami esüleek kompeenciája. Tervezéselmélei megközelíésben a ervezésnek ez a felfogása a ervezésre haó paradigmák úgyneveze poszmodern irányához áll közel, amely szerin e evékenység céludaos elõreláással a ársadalmi cselekvés jól srukurál módon alapozza meg. 4 A ervezésnek ez az érelmezése a praxis oldaláról a holland gyakorlahoz áll közel, amennyiben a ervezési fázisban a kormányzai célok poliikai dönéshozók álal örénõ meghaározásá csak szakmailag segíi, a célok elérés szolgáló eszközárral kapcsolaban pedig a leghaásosabb megoldások (inézkedések) kiválaszásá kívánja megalapozni. A meg- 427

5 SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA valósíási fázisban azonban célszerû, hogy ennél akívabb szerepe jásszon a magyar ervezési rendszer: a jelenleginél nagyobb, önállóbb jogköröke kapjon a fejleszési források szakmai alapon örénõ allokálásában a fejleszési célokkal összhangban álló növekedési és foglalkozaási haásosság javíása érdekében. Az állami ervezés így elmélei összefüggésben a modern állam négy fõ gazdasági funkciója közül az allokációs, a rediszribúciós és a sabilizációs funkciók elláására irányuló evékenység. Ebben az érelemben a ervezés szineizáló állami funkció, úgyneveze koordinaív ervezés. Ami a ervek aralmá és idõhorizonjá illei, az EU a csalakozo országok számára elõíra nemzei fejleszési ervek készíésé, amely az uniós forrásokhoz való hozzájuás feléele is. E ervekkel kapcsolaban megszüneendõ az a hiányosság, hogy Magyarország eseében nem veszik figyelembe a kizárólag hazai forrásokból megvalósuló fejleszéseke, jóllehe ezek öbb erüleen fonos szerepe jászanak. Az uniós elõírások az államházarási egyensúlyi köveelmények érvényesíése érdekében középávú konvergencia- (sabiliási) programok készíésére köelezik a agországoka. Ezek meghaározó szerepe jászanak a fejleszési ervek összeállíásában, valamin az éves kölségveés kidolgozása során. Az azonban mind ez ideig iszázalan kapcsolai viszony, hogy vajon a fejleszési erve kell a konvergenciaprogram (KP) kriériumainak megfelelõ állami kölségveéshez igazíani, vagy a környezei feléelek alapján kialakío és elfogado fejleszési ervhez illeszkedõen kell a konvergenciaprogramo kidolgozni. Nyilvánvaló, hogy e dilemmák közül csak nagyarányú feléelezések eseén lehene haározoan az egyik vagy a másik leheõség melle állás foglalni. A szóban forgó ervek (programok) közö kialakuló, fennálló feszülségek feloldásához vezeõ ú a valóságban leggyakrabban a három oldal (a fejleszési erv, a konvergenciaprogram és a kölségveés) egyidejû és kölcsönös harmonizációján kereszül veze, és hosszabb ávon csak növekvõ zavaroka okoz, ha amin arra a közelmúl nehéz idõszakában öbbször is láunk példá a fejleszési erv lemarad a válozási folyamaban, nem kövei a külsõ és belsõ feléelek válozásá. A kialakul ervezési gyakorla hosszú ávú (15 évre szóló) fennarhaó fejlõdési sraégiájának kidolgozása szinén EU-kezdeményezésre örén. Ez azonban jelenleg nem udja beöleni az a funkciójá, hogy felvázolja az ország jövõképé és a prioriások rögzíésével kielégíõ alapo nyújson az emlíe ervek (programok) eredményes harmonizációjához. A ervezés jogi megalapozása Tekinve, hogy a mindenkori fejleszési poliika összársadalmi jelenõségû, ennek fonosságá az Alkomány 5 is kimondja. A fejleszéspoliikáról szóló örvény kidolgozásának jóllehe szükségességé az Országos Fejleszéspoliikai Koncepcióról szóló 96/2005. (XII. 25.) OGYhaároza kinyilváníoa elõkészíése nem örén meg, és így a fejleszéspoliika definiálása, illeve kapcsolaának meghaározása a nemzegazdasági ervezési rendszerrel mind ez ideig örvényi háér nélkül marad, mûködésé kormány-, illeve miniszeri rendeleek rögzíik. 6 Ezen okokból kifolyólag a örvényervezeek körüli viák, egyezeések elszaporodása láán az Állami Számvevõszék júniusi jelenésében javasola, hogy a kormány inézkedjen a 2005-ben kiado, korábban hivakozo OGY-haározaban foglal elvárásnak megfelelõen a fejleszéspoliika áfogó örvényi szabályozásának elõkészíésérõl; és a nemzei fejleszési és gazdasági miniszer kezdeményezze a kiemel projekek jogszerû, illeve célszerû összeállíása érdekében a besorolás feléeleinek, valamin az 428

6 Közpoliikai kihívások az új évizedben országos és regionális érdek fogalmának jogszabályi ponosíásá; gondolja á a kiemel projekek összeéelé, annak célszerûségé és egyen javaslao áalakíására úgy, hogy azok valóban országos ársadalmi, gazdasági érdekeke szolgáljanak, egyúal bizosíva az elmarado érségek esélyegyenlõségé. Ennek haására kormányzai dönés szülee a fejleszéspoliika szélesebb összefüggéseinek áekinésérõl és jogszabályi megalapozásáról, amely koncepció a poliikai dönés igénylõ kérdések megjelölésével az illeékes miniszer árja a kormány elé. A koncepció kidolgozásának folyamaában mind ez ideig csak szakérõi egyezeésekre ezeken meghívokén az ÁSZ is rész ve kerül sor, amelyeken a koncepcióval kapcsolaban a kövekezõ kardinális kérdések merülek fel: ekineel arra, hogy a fejleszéspoliika örvényi háérének hiányában a fejleszéspoliika mûködésé kormány-, illeve miniszeri rendeleek rögzíik, amelyekben egyes elemek szabályozása alapveõen koherens, ám az egységes örvényi alap hiánya mia kockázaos a joghézagok, párhuzamosságok kialakulása, a fejleszéspoliika irányíásá kabineszinû fejleszési irányíóesüleek végzik, így jelenleg is válozalanul fennáll a fejleszéspoliikáról szóló örvény vagy helyee a fejleszéspoliika kidolgozásá is szabályozó nemzegazdasági ervezésrõl szóló örvény kidolgozásának és elfogadásának igénye; a örvényi szabályozási szin szükségszerû, mivel az önkormányzaok alapveõ jogainak és köelezeségeinek meghaározása csak örvényben leheséges, ovábbá a civil szféra érinesége mia a ervezéshez szükséges együmûködéshez nem eremheõ meg rendelei úon a kielégíõ szabályozás; az eddigi kísérleekõl elérõen a jogszabályalkoó munka kodifikál szövegervezeek készíésének szorgalmazása helye a hangsúly az elemzõ szakmai anulmányok kidolgozására és sokoldalú szakmai és ársadalmi megviaására kell helyezni. Mindezek alapján javasoljuk, hogy a árgykör érinõ ovábbi jogalkoási munka a dönési leheõségek szélesebb köré mérlegelje és közülük részleesen a legcélszerûbb válozao munkálja ki: csak a szûken érelmeze ervezési vonakozásoka nem aralmazó fejleszéspoliikai örvény kidolgozására, vagy a ervezés inézményrendszeré, illeve folyamaai is áfogó örvény kidolgozására van szükség; a szûken érelmeze fejleszéspoliikai örvény melle önálló, a ervezés inézmény rendszeré, illeve folyamaai szabályozó kereörvény megalkoása is indokol; a ervezés inézményrendszeré, illeve folyamaai áfogó kereörvény melle a örvényi szabályozás a ervezés eredményé megesesíõ ervekre is vonakozzon; a fejleszéspoliikáról és ervezésrõl, illeve ervekrõl szóló örvények helye maradjon ovábbra is a rendelei szinû szabályozás, amelynek kialakíása eseén egyedül kormányzai kompeencia a dönéshozaal, szabályozás és az idõközbeni módosíás is. A kuaás alapján arra a kövekezeésre juounk, hogy a szûken érelmeze fejleszéspoliikai örvény melle önálló, a ervezés inézményrendszeré, illeve folyamaai szabályozó kereörvény megalkoása szolgálná leginkább a nemzegazdasági ervezés korszerûsíésé. A ervek megvalósíásában való érdekelség megeremése A ervezés eredményességé a ervek végrehajásának fázisában nagymérékben befolyásolja a végrehajó inézmények (személyek) elköelezesége az elfogado preferenciák és célok megvalósíása irán. Tekinve, hogy a részvevõk ez irányú moivációja nemcsak az elmúl években (például a PHARE-programok és az 429

7 SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA EU elõcsalakozási alapok felhasználásában) vol alacsony fokú, hanem a gyakorlai apaszalaok alapján jelenleg sem kielégíõ az. Ennek megválozaása a ervszerzõdések inézményének alkalmazásá eszi szükségessé. Erre a nemzeközi ervezési gyakorlaban a lengyel vajdasági szerzõdés inézménye és a francia egységes regionális programozási eljárás eseeiben alálunk példá. Ennek alkalmazása különösen fonos, megoldandó felada a regionális és vidékfejleszési ervezési és végrehajási felelõsség, valamin érdekelség megeremése során. A régió álal vállal, a közpon álal delegál megvalósíandó feladaoka az úgyneveze regionális ervszerzõdésekben lenne szükséges összefoglalni, amelyek a forrásoka, a mérésre szolgáló indikáoroka, a finanszírozás módjá, az ellenõrzés kereei, valamin az eseleges nem eljesíéssel járó szankcióka rögzíenék. Ez az együmûködési forma már szerepel a erülefejleszésrõl szóló évi XXI. örvényben, ám ennek alkalmazásához a kormány mind ez ideig nem alkoa meg a végrehajási rendeleeke. Ezzel kapcsolaban megjegyezzük, hogy a Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi IV. örvény a már szepember 1-jéõl március 1-jéig aralmaza a ervszerzõdés, min olyan szerzõdés, amelynek aralmá a népgazdasági erv célkiûzései megvalósíó gazdasági evékenység során jelenkezõ szükségleek figyelembevéelével kelle megállapíani. A ervszerzõdés napjaink jogalkoásában is megjelenik, így például az Országos Terülefejleszési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY-haároza rögzíi, hogy a decenralizál fejleszési források regionális felhasználása érdekében a kormány és a regionális szereplõk közöi öbb évre szóló közszerzõdések (ervszerzõdések) rendszeré ki kell alakíani. A erülefejleszési ámogaásokról és a decenralizáció elveirõl, a kedvezményeze érségek besorolásának feléelrendszerérõl szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY-haározaban meghaározo feladaok végrehajásáról szóló Inézkedési Tervrõl szóló 2011/2008. (II. 14.) kormányhaároza hasonló céllal a kormány és a regionális fejleszési anácsok közö megköendõ ervszerzõdési rendszer szabályainak kidolgozásá irányozza elõ. A HAZAI ÉS AZ EU-TERVEZÉS SZINKRONIZÁLÁSÁNAK ELVE A ervezésben az EU-köveelmények eljesíése min korábban láuk meghaározó jelenõségû. Jelenleg egyelen olyan országervünk sincs, amely az uniós elvárásól függelenül, sajá kezdeményezésre készül volna. Mondhaó, hogy az EU a fõ öszönzõje annak, hogy egy haékony ervezési kulúra jöjjön lére hazánkban és a közelmúlban csalakozo öbbi agországban is. Ebben a Marshall-erv végrehajási gyakorlaához hasonló jelensége láunk, amely a II. világháború uáni idõszakban, Nyuga-Európa országaiban meghonosíoa a középávú, de inkább a hosszú ávú, perspekivikus ervezés. 7 Az évi Széchenyi-erv úörõ jellegû kidolgozása és megvalósíása uán a évekre szóló I. Nemzei Fejleszési Terv (I. NFT) összeállíása indíoa el az EU- köveelményeknek megfelelõ összkormányzai ervezési gyakorlao. Az I. NFT végrehajása során adódó apaszalaok három fõ ponban foglalhaók össze: az I. NFT célrendszerének srukurálsága nem vol kielégíõ; az I. NFT sok ekineben echnikai és számvieli jellegû vol, öbb részében a kölségveés fejezeeihez hasonlío, vagyis nem cél-, hanem úlzo mérékben forrásorienál vol. E formális hasonlóság ellenére mégsem mondhaó, hogy koherens a kölségveéssel, hanem öbb eseben een érheõk volak vele kapcsolaban az úgyneveze hivaali külön alkuk; és 430

8 Közpoliikai kihívások az új évizedben az I. NFT fejezeei közö nem vol kimunkál kapcsola, megfelelõ ájárási leheõség. A évekre szóló Új Magyarország Fejleszési Terv (ÚMFT) szinén kiemelkedõ jelenõségû a fejleszési poliikánk szemponjából. E erv aralmazza az a nemzei sraégiai kereprogramo, amely megfogalmazza a fejleszési prioriásoka, és az egyes prioriások külön operaív programban jelennek meg. Minden agország maga haározhaja meg a fejleszési ervé, ám az az operaív programokkal együ az EU-nak jóvá kell hagynia. A kormányzai sraégiá kijelölõ és az uniós köelezeségeknek is elege evõ ÚMFT elkészíésének koordinációjáér a Nemzei Fejleszési Hivaal, 2006-ól Nemzei Fejleszési Ügynökség (NFÜ) a felelõs. A kidolgozo nemzei ervek (I. NFT, ÚMFT) egyik fonos jellemvonásakén megállapíhaó, hogy egyoldalúan fejleszéspoliikai aralmúak, kielégíik az az igény, hogy az EU-ámogaások elnyerésének céljaira a felhasználás megjelölése melle a ámogaási erüleeke leíró dokumenumok legyenek, de nem elégíik ki a széles körûen érelmeze makrogazdasági, illeve gazdaságpoliikai koordinációs köveelményeke. Fonos vonáskén kiemelheõ az is, hogy az uniós elõirányzaok vonakozásában a dönési feladakör az elõirányzaok ervezési, beszámolási köelezeségé illeõen az NFÜ elnöké, míg a szabályozási jogkör ekineében a nemzei fejleszési és gazdasági miniszer illei. Így nemcsak a dönés, de a felelõsség is megoszo, ami az áláhaóságo és az elszámolahaóságo nehezíi. A ervekre, illeve kidolgozásukra jellemzõ a prioriások nagy száma. Jóllehe, ez összefügg a árcák, valamin a régiók azon örekvésével, hogy minél öbb EU-forráshoz jussanak, ez a gyakorla mégis kedvezõlen, hiszen megalapozalan illúzióka kelhe. Ez az ÚMFT kidolgozási folyamaának elején öbbek közö megnyilvánul a javasol operaív programok nagy számában, ami az EU Bizoságól érkeze információknak is megfelelõen jelenõsen csökkeneni kelle. A erv végrehajásában meghaározó szerepe jászó operaív programok közö nem sikerül eljesen elkerülni az áfedéseke, párhuzamosságoka. Ez a probléma öbb, olyan operaív programo érinõ ervezési egység eseében is felmerül, min a komplex programok és a kiemel fejleszési pólusok. A kidolgozo ervek kapcsolaá, illeve a ervezési gyakorlao érinõ ovábbi fonos jellemzõ vonás, hogy nem irányul kellõ figyelem az I. NFT kereében elkezde programok sorsának eldönésére (folyaására, módosíására vagy megszüneésére) az ÚMFT-ben való beilleszésük során. Az ÚMFT kidolgozásával kapcsolaban a szakirodalom alapján figyelemre méló apaszala az is, hogy nem vol egységes a fejleszési engelyek bemuaása. Míg a gazdasági versenyképesség engelyén belül a erv nem nevesí prioriási engelyeke (viszon beavakozási erüleeke felsorol), addig a öbbi fejleszési engely prioriási engelyeke vázol fel konkré beavakozási erüleek nélkül, és az uóbbiaknál a erülei dimenzió explici bemuaása is hiányzik. A erülefejleszési engely öbb olyan fejleszési erülee vázol fel, ami más fejleszési engelyben is szerepel anélkül, hogy hivakozna azokra vagy az áfedések kiküszöbölésére, az egyérelmû széválaszás nyilvánvaló szükségességére. A erülefejleszésrõl szóló fejleszési engellyel kapcsolaban nem világos, hogy az országosan kiemel, közponi koordináció igénylõ érségi fejleszések hogyan jelennek meg az operaív program srukúrájában. Egyes engelyeknél hivakoznak az operaív programokban örénõ beilleszheõségre, másoknál nem. A környezefejleszési engely bemuaása a legszûkszavúbb, legkoncenrálabb. E néhány ervezési apaszala alapján is megállapíhaó, hogy a ervezés álalános szak- 431

9 SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA mai színvonalának emelkedése melle még öbb vonakozásban jelenõs elõrelépésre van szükség ahhoz, hogy e evékenység megfeleljen a gyorsan növekvõ köveelményeknek. A fejleszési erv kidolgozásán úlmenõen az EU ervezési sraégiája még a kövekezõ erüleeken eszi szükségessé a szinkroniás, illeve annak javíásá. A Lisszaboni Sraégia Nemzei Akcióprogramjá (NAP) úgy kell kidolgozni és annak végrehajásáról éves beszámoló készíeni, hogy kiemel hangsúly helyezzenek a makroés mikrogazdasági poliikák alkalmazására, a versenyképessége javíó és a foglalkozaás növelõ inézkedésekre. A Göeborgi Programnak megfelelõen Nemzei Fennarhaó Fejlõdési Sraégia (NFFS) kerül kidolgozásra a fennarhaóság eléréséhez szükséges cselekvések fõ irányairól, kiemel figyelemmel a környezevédelem és az energiagazdálkodás erüleére. A bizonság, a szerveze bûnözés, az illegális migráció kérdéseivel foglalkozó Hágai, 8 illeve a Sockholmi Programban 9 örénõ részvéel mia szükségessé válik e szakpoliikák kidolgozása ekineel arra, hogy ez a erüle az EUegyümûködés nagy szelee le. A agországoknak a lisszaboni célok megvalósíásá szolgáló hároméves sraégiai dokumenumo (Nemzei akcióprogram a növekedésér és foglalkozaásér, NAP) széles körû parnerség kereében különösen a szociális parnerek bevonásával kelle kidolgozni, és meg kelle viania az Országgyûlésnek is. Az akcióprogram végrehajásáról és a Lisszaboni Sraégiához kapcsolódó új inézkedésekrõl minden agállamnak 2006-ban és 2007-ben jelenésben kelle beszámolnia, ami alapján a öbbi agállam és az Európai Bizoság évene közösen érékele az elõrehaladás. Az akcióprogram végrehajásának nyomon köveésébe be kelle vonni a szociális parnereke is ban új akcióprogram kidolgozásával indul egy újabb hároméves ciklus. Az elsõ magyar akcióprogram (NAP) haáridõre, okóber 15-ére elkészül, és az jóváhagyás uán a kormány megkülde az EU- Bizoságnak. A NAP készíésének meneében 2005 okóberében a ársadalmi szervezeek széles körû részvéelével egyezeõ konferencia zajlo le, amelynek apaszalaai a NAP végsõ válozaának kialakíásánál a kidolgozók igyekezek figyelembe venni. A dokumenum véleményezésére az NFH, a PM, a GKM és az FMM öbb min 500 szervezee kér fel, elsõsorban azoka, amelyek már az Országos Fejleszéspoliikai Koncepcióval kapcsolaos munkában is rész veek, közöük az OÉT szakmai szervei, megyei munkaügyi közponoka, illeve önkormányzaoka. Az Európai Bizoság január 25-én publikála éves jelenésé a Lisszaboni Sraégiáról. A jelenés érékele a 2005-ben elkészíe 25 nemzei reformprogramo (Nemzei Akcióprogramok), és az ezekbõl levonhaó kövekezeések alapján áfogóan elemeze az EU egészére vonakozóan a lisszaboni folyamaban elér újabb eredményeke, ovábbá a kövekezõ idõszak ennivalóihoz úmuaókén felsorolja a hiányosságoka. Az elemzés alapján a Bizoság a magyar kormány figyelmé elsõsorban az államházarási egyensúly bizosíásának sraégiájára, a hálózai iparágak erüleén a verseny erõsödésé eredményezõ inézkedésekre, az üzlei környeze ezen belül a kkv-k finanszírozási háerének javíására, az okaási és ovábbképzési rendszer munkaerõpiaci igényekhez való jobb megfelelésére kívána irányíani okóber 15-ére benyújásra kerül az Európai Bizosághoz Magyarország re szóló Nemzei Lisszaboni Akcióprogramja, amely a Bizoság országérékelésé és ajánlásai is figyelembe veszi. Magyarország Nemzei Akcióprogramja az EU úgyneveze inegrál gazdaság- és foglalkozaáspoliikai iránymuaásai álal meghaározo 432

10 Közpoliikai kihívások az új évizedben sraégiai célrendszernek megfelelõen készül el. A magyar prioriásoka (key challenges) figyelembe véve a Lisszaboni Sraégia kerefeléelei a kövekezõk szerin haározák meg. A prioriások a es Nemzei Akcióprogramban definiál prioriásokon alapulnak, alkalmazkodva a válozó feléelrendszerhez, figyelembe véve az elmúl idõszakban elér eredményeke. A konvergenciaprogram eredményei alapján, valamin a kölségveési hiány kiigazíásának növekedésre és foglalkozaásra gyakorol kezdei visszafogó haása mia szempon vol, hogy az államházarási hiány ovábbra is a konvergenciaprogramban leír pályának megfelelõen alakuljon. Mindemelle a prioriások közö hangsúly kapak a növekedés és foglalkozaás bõvíésé szolgáló kormányzai lépések is. Az akcióprogramban a makro- és mikrogazdaság, valamin a foglalkozaás erén meghaározo reforminézkedések végrehajása, az Új Magyarország Fejleszési Tervben és a konvergenciaprogramban szereplõ inézkedések a szükséges koordináció hiánya mia annak ellenére nem járulak hozzá a foglalkozaás és a gazdaság növekedésének hosszú ávú bizosíásához, hogy a Nemzei Akcióprogramról a kormány ársadalmi egyezeés folyao az Országos Érdekegyezeõ Tanáccsal, a Gazdasági és Szociális Tanáccsal, az Országos Terülefejleszési Tanáccsal és a Magyar Tudományos Akadémiával. A Nemzei Fejleszési Ügynökség honlapján kereszül számos észrevéel érkeze, és emelle öbb szerveze nyújoa be véleményé, amelyeke az NFÜ beépíe a végleges akcióprogramba. A Nemzei Fennarhaó Fejlõdési Sraégiá (NFFS) ársadalmi egyezeés uán a kormány 2007 júniusában fogada el és a hozzá kapcsolódó agállami jelenés az Európai Unió megújío fennarhaó fejlõdési sraégiájának végrehajásáról megkülde az Európai Unió Bizoságának. A sraégiá 2007 õszén megárgyala és haározaal elfogada az Országgyûlés is. A kormány dönö arról, hogy a sraégia meghaározo idõközönkén felülvizsgálara kerül, valamin hozzá kapcsolódóan konkré, kééves cselekvési ervek kerülnek kidolgozásra és végrehajásra. A sraégiá alkoó ervezõmunka irányíásában egyenrangúan ve rész a NFÜ és a Környezevédelmi Vízügyi Miniszérium. A hosszú ávú sraégia fõ célkiûzése az vol, hogy elõsegíse a hazai ársadalmi-gazdaságikörnyezei folyamaok összességének, azaz országunk fejlõdésének közép-, illeve hosszú ávon fennarhaó pályára való áérésé, figyelembe véve a hazai adoságoka és a ágabb folyamaoka, feléeleke. A sraégia figyelemre mélóan sok és fonos kérdéssel korszerû szemléleben foglalkozik, ám ez nem jellemzõ a dokumenum egészére. Az anyagból hiányzik néhány, nemzeközi szinen elerjed elemzõ megközelíés, például az inézményi háér és felelõsségi rendszer, kompeenciafejleszés, a végrehajás és a köveõ inézkedések rendszerszemléleû megközelíése, és szerkezeé öbb ponon a megérheõsége is nehezíõ felépíés jellemzi. A sraégiában nincs bemuao célhierarchia. Így az olvasóban nem alakul ki egy áfogó jövõkép, ami pedig egy ilyen sraégiában nélkülözheelen. A 11 beavakozási émakörön belül mindössze csak egy-egy mondaos célmeghaározás szerepel, ehá a sraégia nem muaja be, hogy az egyes célok megvalósíása érdekében milyen ársadalmi erõfeszíéseke (ráfordíásoka) kell alkalmazni. Ennek hiánya nem eszi leheõvé annak a viszonylag kis számú erülenek a kiválaszásá, amelynek segíségével érezheõ elõrelépés lehene elérni a fennarhaó fejlõdési pályán. A sraégia másik jelenõs hiányossága, hogy nem aralmaz programozás, illeve nem jelöli meg egyérelmûen a felelõsségi rendszer és az a végrehajói kör, amelyre a megvalósíás során épíeni kíván, jóllehe az ehhez szükséges feléelekre öbbször is ualás örénik. 433

11 SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA A sraégia harmadik jelenõs hiányosságakén egyeérve más szakérõkkel 10 az szükséges megemlíeni, hogy nem a súlyának megfelelõen foglalkozik a mezõgazdaság és a vidékfejleszés émakörével. E fõbb hiányok ellenére a sraégia elkészíésének nagy jelenõségé nemcsak az Európai Unió felé eljesíendõ felada elvégzése, hanem annak esélye adja, hogy a magyar ervezési kulúrából hiányzó és áfogó hosszú ávú program kidolgozásával elindulha egy szakmailag magasabb köveelményeke kielégíõ folyama, amelynek eredményekén a hosszú ávú ervezés valóban jövõképalkoó lehe. 11 E sraégiai erüleekkel kapcsolaban új, illeve számos, nem kielégíõ módon megoldo ervezési felada azonosíhaó. Új fonos feladao jelen a Hágai, illeve Sockholmi Programban való részvéelünk kereeinek kialakíása, hiszen az ÚMFT erre nem erjed ki. Jóllehe a Lisszaboni Sraégia és a Göeborgi Program émakörei aralmazza az ÚMFT, az érine erüleekkel kapcsolaban haározoabb nemzei ervezési válaszokra van szükség, ami a részleesebben kimunkál és koordinálabb ágazai szakpoliikák kidolgozása alapozha meg. E hiányosságok korrigálása más, nem emlíe leheõségekkel együ elõsegíhei a magyar és az EU ervezési evékenység haékonyabb szinkronjá. E korszerûsíés számára a rövidebb ávú kölségveési ervezéshez, illeve a konvergenciaprogramok kidolgozásához örénõ közelíés mia kedvezõ helyzee erem az EU ervezési gyakorlaában eddig alkalmazo hééves kölségveési idõáv ö évre való csökkenése. A NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉSI RENDSZER KIDOLGOZÁSA A rendszerképzés logikája öbbféle lehe. Mi elsõsorban a kövekezõ három dimenzió szerin arjuk fonosnak a rendszerképzés. Ezek az irányíási és ervezési szinek szerin megkülönbözeve: nemzegazdasági, valamin regionális és önkormányzai szineke, az idõávok szerin különbözõ ervezési evékenységek és ervek, valamin a pénzügyi és a reálfolyamaokra irányuló ervezési evékenységek és ervek. Az irányíási és ervezési szinek A szinek szerini rendszerképzés három eleme közül nemzegazdasági szinen folyik legkierjedebben ervezési evékenység. A nemzegazdasági ervezési evékenységek, ervek, programok és az inézmények kialakul kapcsolaainak egy felvázolhaó kvázirendszeré az 1. ábra muaja be. E kvázi- vagy viruális rendszerben a ervek (programok) közöi viszonylag szoros, domináns kapcsolao vasag nyíl jelöli. Hasonlóan jelöljük az erõs inézményi (EU-) dominanciá is, ami az ado ervnek (programnak) nemcsak a véleményezésében, hanem az elfogadásában is megnyilvánul az ÚMFT és a konvergenciaprogram (KP) eseében. A magyar állami vezeõ szervekkel kapcsolaban ermészeesen felesleges volna ilyen szerepnek a kihangsúlyozása. Min az ábrán láhaó, közponi jelenõségû kérdés az ÚMFT, az ÚMVP és az állami kölségveés összefüggése. Az ÚMFT nagymérékben szelekív jellegû: funkciójából adódóan nem vázol fel makrogazdasági pályá, kölségveési és moneáris poliikai összefüggésrendszer, a gazdasági növekedés megalapozó fejleszési kiadásokból csak az EU-ámogaás és a hozzáarozó hazai ársfinanszírozás összegei aralmazza, megvalósíása évene nem kerül kiérékelésre, részben csak háromévenkén a Lisszaboni Sraégia Nemzei Akcióprogramja kereében. Az ÚMFT ovábbi nagy hiányossága, hogy elmarad a hazai és külsõ feléelek válozásának köveésében, mivel vele kapcsolaban nem érvé- 434

12 Közpoliikai kihívások az új évizedben 1. ábra A NEMZETGAZDASÁGI SZINTÛ TERVEK, PROGRAMOK ÉS INTÉZMÉNYEK KAPCSOLATA EURÓPAI UNIÓ Nemzei Fennarhaó Fejlõdési Sraégia Országos Fejleszéspoliikai Koncepció Új Magyarország Fejleszési Terv* ORSZÁGGYÛLÉS KORMÁNY Kölségveés Lisszaboni Program, Nemzei Akcióprogram Konvergenciaprogram * Ideérve az Új Magyarország Vidékfejleszési Programo (ÚMVP) is. nyesül a folyamaos ervezés köveelménye évi elfogadása óa válozalan állapoúnak ekinheõ annak ellenére, hogy a magyar módszerani innovációkén a kééves akcióervek rendszere leheõvé eszi elvileg a erv és az operaív programok megvalósíása közi elérések helyrebillenésé. Az operaív programoka is érinõ kiigazíásra csak a nagyméreû nemzeközi pénzügyi és gazdasági válság mia kerül sor 2008 végén. A kormány december 17-i ülésén foglalkozo azzal a kérdéssel, hogy a gazdasági válság haásainak enyhíésére és a gazdaság élénkíésére ácsoporosíás kezdeményez az ÚMFT operaív programjai közö, illeve azokon belül. Szándék szerin az ácsoporosíás fõ végsõ kedvezményezejei a kkv-k, hiszen õk foglalkozaják a legöbb munkavállaló, és közülük kerülnek ki leginkább azok a pályázók, akik élni udnak a gyorsan felhasználhaó fejleszési forrásokkal, és ezzel vállalni udják a munkaerejük megarásá, leheõség szerin komplex beruházások megvalósíásával, hozzájárulva a gazdasági válság negaív foglalkozaási haásainak csökkenéséhez. Az ÚMFT operaív programjai számára a fejleszéspoliikai örvény hiányában különösen fonos szerepe öl be az Országos Fejleszéspoliikai Koncepció, amely leheõségeihez képes jóllehe a céloka ekinve nagymérékben kívánságkosár jellegû, nincs lebonva programokra sb. alapo erem a ervezõmunkának, és az ország fejleszéspoliikája számára a sraégiai célok elérésé 2020-ig ûzi ki. Ugyanakkor olyan peremfeléelekre irányíja a figyelme, min a ervezés álalános makrogazdasági kereei és az állami evékenységek (például a makrogazdasági sabiliás megõrzéséhez szükséges lépések, a haékony közigazgaás megeremése, a szabályozórendszer konziszenciája és kiszámíhaósága) összehangolásának szükségessége. Az ÚMFT számára fonos 435

13 SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA másik ényezõ a Nemzei Fennarhaó Fejlõdési Sraégia, amely a hosszú ávú folyamaok mérlegelésének jelenõségére hívja fel a középávú erv készíõinek figyelmé. Az állami kölségveés áfogó jellegû: egyrész aralmazza az EU-ámogaásokkal kapcsolaos kölségveés érinõ ársfinanszírozási szükséglee; másrész áfogja a pénzügyi és a legfonosabb makrogazdasági folyamaoka és a hazai fejleszési kiadások, valamin az egyéb állami ámogaások allokációjával elõsegíi a fejleszéspoliikai célok megvalósíásá. A kölségveés ervezése számára a ervezési rendszer elemei közül a KP a leginkább meghaározó erejû, hiszen ez aralmazza a kormány köelezeségvállalásá a kölségveési egyenleg pozíciójának és az államadósság helyzeének javíására. A Nemzei Akcióprogram szerepe kisebb, de a makrogazdasági poliika fennarhaósága, a mikrogazdasági poliikák gazdálkodási környezee alakíó szerepe és a foglalkozaás öszönzése mia fonos ényezõ. Jóllehe az ÚMFT és a kölségveés feladaainak ilyen munkamegoszásából szükségszerûen a ké erv folyamaos együélése, egymásra haása kövekezne, a valóságban azonban sem a hivaalos, jogi kereek, sem a gyakorlai mûködés oldaláról ilyen munkakapcsola mind ez ideig nem alakul ki annak ellenére, hogy az elmúl években öbb kísérle örén a kölségveésben szereplõ állami beruházások megjeleníésére az ÚMFT-ben. A makrogazdasági ervezési erüleek e rövid áekinése alapján is megállapíhaó, hogy a szakmai-aralmi kapcsolaok szemponjából szorosabban záró, a jelenleginél homogénebb ervezési rendszer kialakíására van szükség Magyarországon. Továbbá arra is, hogy e kvázirendszer jelenleg hiányzó fonos ágazai és ársadalmi-gazdasági sraégiák kidolgozásával kibõvüljön. Szociális helyzeünk alapján elengedheelen, hogy az ágondol ervezési evékenység kiérjen olyan égeõ problémák megoldására, min a népesség elöregedésével járó haások, a népegészségügy javíása, a romainegráció, a kulúra és a mûvelség ámogaása, az államszerveze újjáépíése vagy akár a hadügyi reform. A makrogazdasági ervezéssel szemben hasonló köveelményeke ámasz az EU Bizoság közelmúlban közzée Európa 2020 programja, 12 amely olyan gazdasági növekedés fokozó erüleeken megvalósíandó programok szükségességére hívja fel a figyelme, min az okaás és szakképzés, a K+F és innováció, a széles sávú inerne, energia- és szállíási hálózaokba örénõ beruházások. A regionális és vidékfejleszési ervezés számára egyrész az ÚMFT 5. erülefejleszési prioriása (a 7 kiemel pólus rendszerével és 3 kiemel projekjével), másrész az Új Magyarország Vidékfejleszési Program (ÚMVP) képez kiinduló pono. Ez a kiinduló pono azonban elbizonyalaníja az a körülmény, hogy az ÚMFT és az ÚMVP a szándékol koordináció ellenére alig összehangol, ovábbá az a körülmény, hogy a erülei elmaradoság megszüneeésére, illeve csökkenésére az ÚMVP-ben elõirányzo összegek nincsenek szoros összefüggésben az éves kölségveések elõirányzaaival. Egy másik megoldandó problémá a közponi forráseloszás és érdekérvényesíés jelenlegi magas szinje jelen a erülei fejleszések ervezésében és végrehajásában. A közponi inézmények befolyásoló szerepe olyan fokú, hogy még akkor is közponi ervezésrõl és projekvégrehajásról beszélheünk, amikor egy szélesebb (mondjuk ágazai) fejleszés megvalósíása egyérelmûen erülei, illeve helyi ügy és annak allokációs dönései erülei haáskörbe aroznak. Gondo okoz az is, hogy a regionális és erülei köelezeség-, felelõsségvállalás és érdekelség rendkívül alacsony fokú. A erülei (régió, megye, kisérség, elepülés) közremûködõ inézmények helye szine minden problémá a nagymérékben forráseloszási szemléleel 436

14 Közpoliikai kihívások az új évizedben mûködõ NFÜ kezel, ráadásul oly módon, hogy hiányzik belõle az eredményközponúság köveelménye. Ebben az összefüggésben külön nehézsége okoz, hogy mivel a régióknak nincs sajá bevéelük, vagyonuk sb., nem vállalhanak felelõssége és köelezesége, s így szine mindenben az erõs közponi befolyásolásnak kelle érvényesülnie. Megoldandó feladakén kiemeljük az is, hogy bizonyos fejleszések elmaradása, háérbe szorulása melle a meghirdee pályázaok eseében is een érheõ a pazarlás abból a szemlélebõl kifolyólag, hogy a forrásoka el kell köleni. Ilyen okok jászoak szerepe abban, hogy nem készülek el öbbek közö az igencsak hiányzó, megfelelõ romaprogramok, a vidékfejleszési elmaradoságo csökkenõ programok, miközben a meghirdee pályázaokkal kapcsolaban az adminiszráció abban érdekel, hogy minél hamarabb leköésre kerüljön minél nagyobb forrás, még azon az áron is, hogy eseleg nem lehe azoka maradékalanul eljesíeni. A pályázai mechanizmus bürokraikus, szine már kezelheelenül bonyolul vola is számos nehézség forrása. Fonos felada a megállapodásokon alapuló ervezési-fejleszési rendszer erõsíésé is. Például haározo igény van a komplex programok (a roma- és más, például városfejleszési programok) egységesíésére, olyan módszerani eljárások alkalmazására, amelyek számon kérheõ haékonysági köveelmények kidolgozásá alapoznák meg. A közpon-régió, a régió-megye, a régió-kisérség, a megye-kisérség és a kisérség-elepülés közöi megállapodások kiemel célerülee lehene a munkahelyeremés, az innováció és a romainegráció elõsegíése. Kisérségi szinen a helyi megállapodások eredményei már kezdei (kölséghaékonysági) formában láhaók. Például a nagyobb elepülés(ek) nyúj(anak) a kisebbeknek szolgálaásoka, ezálal elegendõ kizárólag a fõ elepülés(ek)en kialakíani elláó funkcióka. E fejlõdési irány érdekében megoldandó felada, hogy a dönések elõkészíése vége kisérségi szinen is kialakuljon olyan ervezési funkció, amely az igényekre épülõ projekervezésre fókuszál. E funkció jelenõsége immár az egyes Operaív Programok gazdái körében is felismer: egyre öbben próbálják az ágazai célok programszerû, illeve projekszinû megervezésé ágazai szinen elvégezni. A kisérségi ervezés fejleszésével kapcsolaban az ÚMFT és az ÚMVP közöi kompeenciamegoszás kialakíása érdekében mérlegelendõ a kisérségek alapveõen urbánus és rurális érségekre való besorolásának megvalósíása. E ké kisérségípus fejleszésére más és más ípusú fejleszéspoliiká szükséges kialakíani. A vidékies evékenységek eseében a mezõgazdasági evékenység fejleszése a meghaározó, míg a városias erüleek versenyképességének erõsíése más módon örénhe. Mindké kisérségípusnál a városnak és a környezõ érségeknek új ípusú kapcsolaoka kell kiépíeni. 13 Ami a helyi önkormányzai szekor illei, megleheõsen fejlelen ervezési kulúrával mûködik. Ez különösen élesen felveõdõ probléma az EU-ámogaásokhoz szükséges abszorpciós képesség megíélése és javíása szemponjából. A helyi önkormányzaokról szóló évi LXV. örvény elõírja, hogy minden újonnan válaszo képviselõ-esüle gazdasági programo köeles készíeni a poliikai ciklusra. Jóllehe a program aralmá, a kövee sraégiá az önkormányza önállóan döni el, e örvényi köelezeségnek az önkormányzaok jelenõs része formálisan sem, aralmi érelemben öbbsége nem esz elege. Egy másik hiányosságkén az EU-ámogaások felhasználásá szabályozó jogszabályokkal kapcsolaban az emlíheõ meg, hogy a szabályozás jogi érelemben úgyneveze boom up ervezési filozófiá érvényesí, hiszen mind a gazdasági program, mind a pályáza úján megszerezheõ források vonakozásában a helyi kezdeményezésnek van prioriása. Ez a 437

15 SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA megközelíés önmagában helyes is lehene, de úgy gondoljuk, hogy ez a magyar gazdaság igényeinek nem felel meg. Egyfelõl az ország jelenlegi fejleségi szinjén a közszükségleekkel kapcsolaos ényleges szükséglei srukúra és a meglévõ kapaciások elérése mia önbecsapás a kezdeményezés a helyi preferencianyilváníásra bízni. Másfelõl nincsenek meg azok az információs háerek (elepülési, államházarási információk) és a humánerõforrások, amelyek ez a rendszer érdemben mûködenék. Harmadrész a boom up filozófia ellenmond a kölségveési fennarhaóság köveelményének. Fonos hiányosság az is, hogy nincs meg a aralmi kapcsola a elepülésfejleszés és a erülei ervezés közö. A kiüresíe erülei önkormányzaok nem képesek e ké szempon inegrálására. E néhány gond emlíése is jelzi, hogy a helyi önkormányzaok gazdálkodásának minõségé a helyi közfelada-elláás haékonyságá és gazdaságosságá jelenõsen javíani lehene érdemi evékenységgel. Egy haékony önkormányzai ervezési rendszer képes volna az emlíe anomáliák és veszeségek mérséklésé, a rendelkezésre álló mûködési és fejleszési források célirányosabb felhasználásá elõsegíeni. Ennek megvalósíása öbb ponon igényeli a jelenlegi ervezési rendszer korszerûsíésé. Ezek: a gazdasági programkészíés álalános köelezesége helye önkormányzai szinenkén differenciál aralommal elõír, köelezõ és meghaározo szakmai köveelményeknek megfelelõ középávú ervkészíési köelezeség beépíése. Ebben a ervben bizosíani kellene a kölségveési kereek és a nem kölségveési kereek közöi feladaelláás együes konszolidál bemuaásá és megervezésé annak érdekében, hogy az elkészül ervek valóban az önkormányzaok mûködésének szervezõ erõi legyenek; az önkormányzai pénzügyi ervek, az ebben megfogalmazo célok összhangban álljanak az ado régió és végsõ soron az ország fejleszési erveivel (programjaival), és a ervezés echnológiájának hozzáarozó eleme legyen a programalapú ervezési módszer alkalmazása; a elepülésfejleszés és a erülei ervezés inézményi összekapcsolása; az államházarási ervezési szabályok és módszerek fejleszése, beleérve a szinek közöi forrásmegoszás ervezési háerének fejleszésé és a korszerû kölségveési echnikák alkalmazásá; az önkormányzai forrásszabályozás kiszámíhaóbbá éele megfelelõ pénzügyi echnikákkal; a helyi önkormányzai ervezés információs feléeleinek (a saiszikai adaok gyûjése és hozzáférheõsége, az államházarási információs rendszer fejleszése) bizosíása; humánerõforrás-fejleszés, a ervezéshez szükséges kapaciások és kompeenciák bizosíása a helyi önkormányzaoknál. A ervek idõben örénõ összehangolása Áérve a ervezési rendszerképzés második dimenziójára abból indulunk ki, hogy a ervek, programok és a ervezõinézmények kapcsolarendszere haékonyságának a szakmai aralmak melle jelenõs ényezõje az idõben örén összehangolság köveelményének kielégíése is. A magyar ervezési gyakorlaban e köveelmény csak alacsony fokon érvényesül (lásd 1. ábláza). Nemzeközi apaszalaok alapján állíhaó: nagyobb bizonsággal ámogaja az állami dönéshozaal az olyan ervezõrendszer, amelyben sokoldalú inerakiviás érvényesül a rövid, közép- és hosszú ávú elõrejelzések és mérlegelések közö. 438

16 Közpoliikai kihívások az új évizedben Az összehangolási köveelmény ükrében ahogyan az a 1. ábláza is muaja öbb aszimmerikus idõávzavar jellemzi a jelenleg viruálisan léezõ hazai ervezési rendszer. A kölségveés kidolgozása dönõen rövid ávú szemléleel örénik, az éves kölségveések háerében a öbbéves kiadási kereek meghaározása még csak a kezdeeknél ar. Hiányuka az elmúl idõszakban enyhíhee volna a konvergenciaprogram, amennyiben szakmai megalapozosága ez leheõvé ee volna. A kölségveés ervezésében válozalanul fehér folo jelen a kapcsolódó fejleszéspoliika hiánya. Ez megszünené, ha az ÚMFT alapján folyamaos és csúszó ervezési eljárással évekre bono (decenralizál) fejleszési ervek, valamin azok figyelembevéelével hároméves ervek is készülnének, amelyek ermészees hida képeznének az éves kölségveési és a hééves (eseleg késõbb öéves) fejleszési ervezõmunkák (ervek) közö. Eme új ípusú erveke különösen haékony kapcsolaarókká enné egy olyan ovábbi korszerûsíés, amely a kölségveés kidolgozásában megnövelné a hároméves idõszak szerepé, ideális eseben egy hároméves kölségveés kidolgozásával. A hároméves idõszak melle szól az a körülmény is, hogy a kölségveési szabályok bevezeése kövekezében a kölségveési ervezés valójában egy hároméves folyamaá vál. Egy ilyen korszerûsíéshez célszerûen javasolhaó az eddig alkalmazo gördülõ ervezéssel készülõ akcióervek kééves idõhorizonjának három (2+1) évre örénõ emelése is. Az egymással szoros egysége alkoó ervek együesének ilyen ovábbfejleszése eseén megfelelõ irányíási kere állna rendelkezésre a napirendre kerülõ áfogó adócsökkenési program, valamin a szerkezei reformok elindíása, illeve azoknak a makrogazdasági folyamaokkal szükséges harmonizációja számára. A középávú szemlélee képviselõ ÚMFT kidolgozásának folyamaából viszon hiányoznak azok, a fejleszéspoliika haékony megvalósíásához szükséges pénzügyi láncszemek, rendszerek, amelyek rövid ávú szemléleben is bizosíani udják a mûködõképessége. E hiány feloldásá szinén eredményesen szolgálná az elõzõ ponban javasol éves, illeve hároméves korszerûsíési irány. Ami pedig a közép- és rövid ávú ervek és programok, illeve ervezõ munkák hosszú ávú megalapozásá illei, csak eseleges, elsõ lépéseknek ekinhejük mindazoka a kísérleeke, amelyekre az elmúl években épíeni lehee. A globális válságból örénõ kilábalás és az EU Európa 2020 programja 14 a hosszú ávú ervezõmunka szerepének olyan erõsíésé eszi szükségessé, amely szilárd alapo képez a hosszú ávú sraégiai kormányzás és menedzsmen számára. A hosszú ávú (10 15 éves) elõreekinõ ervek kidolgozásá a globális kihívások (éghajlaválozás, energiaelláási nehézségek sb.) 1. ábláza AZ ÉRVÉNYES NEMZETGAZDASÁGI TERVEK, PROGRAMOK KIDOLGOZÁSÁNAK IDEJE Kidolgozás éve Korszerûsíés éve Lisszaboni Sraégia Nemzei Akcióprogramja Országos Fejleszéspoliikai Koncepció 2005 Konvergenciaprogram 2006 Évene (részleges) Új Magyarország Fejleszési Terv Új Magyarország Vidékfejleszési Program 2007 Nemzei Fennarhaó Fejlõdési Sraégia 2007* 2010 (kezdee) Állami kölségveés Évene * Az ÚMFT és az ÚMVP kidolgozása uán készül el. 439

17 SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA melle önmagában indokolja az az emlíe ervezési idõhorizon-csökkenés, ami az EUforrások jelenlegi hééves eloszási gyakorlaának erveze lerövidíése jelen. A pénzügyi és reálfolyamaok összehangolása Ami a ervezési rendszerképzés harmadik dimenziójá illei, a pénzügyi és a reálfolyamaokra irányuló ervezési evékenységgel szemben fonos köveelmény, hogy mindké oldalra kiemel figyelem forduljon, és egymással összehangolak legyenek. Ennek fonosságára az EU Bizoság Európa 2020 programja is felhívja a figyelme, amikor olyan kölségveési konszolidációs programok megvalósíásá javasolja, amelyek egyben prioriás adnak a gazdasági növekedés fokozásának is. A jelenlegi ervezési gyakorlaban e köveelmény nem érvényesül. Olyan mérékben áll elõérben a pénzügyi folyamaok szerepe, minha már a magyar gazdaságban nem is léeznének reálgazdasági folyamaok. Ilyen körülmények közö csak boladozunk az oly annyira fonos gazdasági növekedés, illeve a foglalkozaoság alakulásá meghaározó ényezõk közö. Ezen szûken ve ervezési érelemben oly módon kell válozanunk, hogy az eddiginél inenzívebben, körülekinõbben árjuk fel és elemezzük a ermék- és szolgálaáspiacok alakulásának endenciái az üzlei és a közszekorban egyarán. Szélesebb érelemben áfogó megoldás jelenhe olyan ervezési modellek és módszeranok kierjed alkalmazása, amelyek a haások elõrejelzésére és a eljesímény mérésére alkalmas indikáorokon alapulnak. Ezek hiányá az ÁSZ jelenései öbbször is kifogásolák, például az I. NFT programjainál, ahol a megvalósíás mérésé, a ámogaások hasznosulásának ellenõrzésé és a beszámolás eljesíésé szolgáló indikáor- és monioring-eszközrendszer nem alakíoák ki. Az ÚMFT-nél már felállíoák az eredményszemléleû indikáorrendszer. Egy öbbszinû indikáorrendszer készül, amely leképezi az ÚMFT hierarchiájá: a rendszerben külön indikáorok kerülek, illeve kerülnek kialakíásra ÚMFT-, operaív program- (OP), prioriás-, konsrukció-, illeve kiírásszinen. Az ÚMFT- és operaív programszin kivéelével a különbözõ szineken definiál indikáorok aggregálhaók. Az indikáorrendszer az ÚMFT projekjeinek (és korábban az I. NFT projekjeinek) kezelésére szolgáló informaikai rendszer, az Egységes Monioring és Információs Rendszer (röviden EMIR) moduljakén mûködik. Az indikáormodulban az eddigi gyakorla szerin az EMIR felhasználói, jellemzõen a közremûködõ szervezeek munkaársai rögzíeék projekenkén (álalában egy ado projek gondozása közben) az indikáor ado projekhez arozó erv- és ényérékei. Hasonló haás- és eljesíményszemléleû indikáorrendszer alkalmazása szükséges a kölségveés kidolgozása és végrehajása során is. Tekinve, hogy a jelenlegi kölségveés ervezési gyakorlara a eljesíményorienáció helye a kialakul helyzebõl örénõ kiindulás a jellemzõ, szükséges, hogy a kiadások jelenõs és növekvõ része programalapon kerüljön megervezésre. Mivel az áérés hosszabb idõ igényel, javasolhaó, hogy a programalapú kölségveés bevezeésére elsõ lépcsõben az európai uniós ámogaási programok és a leginkább úgyneveze fejezei kezelésû elõirányzaokkal gazdálkodó miniszériumok eseében kerüljön sor. A ervezés köveõen a gazdálkodás során a eljesíményorienáció úgy lehe érvényesíeni, ha a kölségveési elõirányzaok felhasználásához eljesíményindikáoroka rendelnek és azok eljesülésé szervezei, ágazai és kormányzai szinen egyarán figyelemmel kísérik. * * * A ervezési erüleek áekinése alapján megállapíhaó, hogy mind a szakmai-aralmi kapcso- 440

18 Közpoliikai kihívások az új évizedben laok, mind az idõhorizonok, mind pedig a pénzügyi és reálfolyamaok szemponjából szorosabban záró, a jelenleginél homogénebb ervezési rendszer kialakíására van szükség Magyarországon. A NYITOTT, TRANSZPARENS TERVEZÉSI RENDSZER ÉS A CIVIL SZFÉRA SZEREPE Ahogyan az áláhaóság és az elszámolahaóság az államházarás mûködésének jogi alapelvei, ezek érvényességé ki kell erjeszeni a ervezõmunkára, illeve a ervek végrehajására is. A ervezõrendszer áláhaó, elszámolahaó mûködése nélkül nem szerezheõ meg a ársadalom öbbségének, a szakmai köröknek a bizalma, de a külföldi parnerek, inézmények együmûködési készsége sem, ami a haékony ársadalmi-gazdasági cselekvési forgaókönyvválaszásokhoz nélkülözheelen feléel. Eme elv alapján nem ekinhejük kielégíõnek az ÚMFT-hez kapcsolódó érdekegyezeés, jóllehe a rész vevõ civil szervezeek poziívan érékelék, ám ez inkább a formai jegyekre (a részvéel leheõségére), minsem a vélemények dönésekbe való beépülésére vonakozo, hiszen annak mechanizmusai nem ismerek. A civil szervezeek a rendelkezésre álló rövid idõ mia is gyakran érezék úgy, hogy az egyezeéssel az állami szereplõk csak az EU elvárásainak kívának megfelelni. Úgy véljük ehá, hogy a nyio, ranszparens, ellenõrzö ervezési rendszer kialakíási folyamaának részekén erõsíeni kell a kormányzai inézmények, valamin a civil ársadalom és inézményei közöi együmûködés, a hangsúly a szociális dialógusról a civil dialógusra helyezve á. A haékonyság és civil részvéel hiányosságai mia a konzulaív eljárásoka nem elég inézményesíeni a szociális parnerekkel (például a szakszervezeekkel, a munkálaói szöveségekkel), hanem a civil szervezeek eljes körû, inézményes részvéelére, civil dialógusra van szükség a közpoliikai dönéshozaalban és a megvalósíásban. Az EU konformiás érdekében is három aribúumo kell kifejleszeni: az áláhaóságo, amely azér fonos, hogy a közinézmények evékenysége és azon alkalmazoak egyéni felelõssége, akik a közinézményekben dolgoznak, megjelenjen az állampolgárok számára és annak vizsgálaá és eseleges bírálaá leheõvé egye; a hozzáférheõsége, amely az jeleni, hogy a szolgálaások s a közinézményre vonakozó információk az állampolgárok számára hozzáférheõk legyenek; a válaszadási, avagy reagálási képessége, amely az igényli, hogy a közinézmény válaszolni udjon a civil ársadalom körében jelenkezõ igényekre, szükségleekre és eszmékre. Min ebbõl láhaó, a nyioság köveelménye úlmua az áláhaóság köveelményén. (Korábban ez ilyen egyérelmûen nem fogalmazák meg.) A hozzáférheõség és a válaszadási képesség ké olyan ovábbi dimenzió jelen, amely újabb minõségi köveelményeke ámasz a közinézmények és a ársadalmi csoporok, közösségek kapcsolaaiban a nemzegazdasági ervezés vonakozásában is. A KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK CSELEKVÉSI IRÁNYAI A ervezési rendszer javasol megújíása érdekében négyirányú cselekvéssorozara van szükség. Ezek a kövekezõk. A megújíás szolgáló jogalkoási program elkészíése, amelynek középponjában a nemzegazdasági ervezésrõl, minimumköveelménykén a fejleszési poliikáról szóló örvény kidolgozása áll. Ennek céljaira javasoljuk, hogy olyan nemzegazdasági ervezésrõl szóló örvény szülessen, amely valamennyi ársadalmigazdasági ervnek minõsülõ nemzei dönésre vonakozik, ehá a ervezés inézményrendsze- 441

19 SZÁMVEVÕSZÉKI KONFERENCIA re és folyamaa kerüljön örvényi szinen meghaározásra. E éren nélkülözheelen eendõ a ervezés fõbb erüleein megoldandó feladaok rendszerszerû áekinése, lelározása is. A nemzegazdasági ervezés felelõsségi, inézményi rendjének kialakíásában elsõ meghaározó lépés a ervezõmunkák koncepcionális és módszerani irányíásáér felelõs állami inézmények meghaározása. Javasoljuk, hogy a Nemzegazdasági Miniszériumban Sraégiai (Tervezési) államikárság jöjjön lére, amely a nemzegazdasági ervezés közponi inézményekén bizosíaná, hogy megvalósuljon a magas szinû ervezési koordinációs evékenység. Javasoljuk ovábbá az, hogy az EU-források felhasználásának programozására, pályázaainak, illeve a Széchenyi Terv pályázaainak lebonyolíására a Nemzei Fejleszési Miniszériumban olyan ervezõi szakapparáus jöjjön lére, amely a fejleszési ervek gyakorlai végrehajásá, ennek ellenõrzésé és monioringjá végzi. Feléelezve a ké miniszérium részérõl várhaó legnagyobb együmûködési készsége is, elkerülheelennek lászik olyan jelenõs és folyamaos súrlódások kialakulása, amelyek szakmai feloldása nem leheséges rövid államigazgaási úon, s így megnövelik a koordinál dönéshozaal idejé. Ennek elkerülése vége megfonolásra javasoljuk a Miniszerelnökségen belül egy olyan Sraégiai-Tervezési Tikárság lérehozásá, amely folyamaosan bizosíja, hogy az ország koordinál jövõképével összhangban megállapío fejleszési célok alapján örénjen a ársadalmi és gazdasági fejleszések prioriásainak kijelölése és a civil szférával örénõ egyezeésük megszervezése. Második fonos lépés a ervezõ apparáus (szervezei egység) újbóli lérehozása a szakpoliikai alkoás erõsíése vége a miniszériumokban. (Min ismerees, ezek a fõoszályok az o dolgozó ágazai ervezõk száma 2004-ben fõ vol az uóbbi években megszûnek/áalakulak/összezsugorodak.) Harmadik lépéskén öbb kuaóinéze részvéelével el kell indíani olyan kuaásoka, amelyek a felhasználhaó, egységes ervezési módszeran alapjai eremenék meg, ovábbá elõsegíenék e módszeran okaásá a felsõokaási inézményekben. A korszerûsíe nemzegazdasági ervezés alkalmazásának nélkülözheelen feléele a ervezési célokra alkalmas információs rendszer kialakíása. A jövõkép meghaározása és folyamaos karbanarása, az állami feladaok összehangol megoldása igényli kiépíésének mielõbbi megkezdésé. Olyan rendszer szükséges kialakíani, amelynek legfonosabb sajáossága, hogy a reálfejleszés (nemzei fejleszési koncepció és erv, a erülefejleszés, a vidékfejleszés, a elepülésfejleszés, a gazdaságfejleszés, a szociális és kulurális szféra fejleszése) és a pénzügyi ervezés (konvergenciaprogram és az éves kölségveések közponi és helyi szineken egyarán) inézményes összhangja bizosío legyen. E rendszerrel szemben ámaszo másik elvárás, hogy a fejleszéspoliika és a gazdasági versenyképesség köveelményei szem elõ arva illessze bele a srukurális modernizáció a fejleszési ervekbe, szûnjön meg a komplexiás figyelmen kívül hagyása, ami az eddigi reformkísérleeke jellemeze. Az Új Magyarország Fejleszési Terv ké operaív programja (az Államreform és az Elekronikus Kormányzás OP) közvelenül is forrás bizosíha a korszerû fejleszõ állam alapjainak megeremésé szolgáló ervezési rendszer kialakíásának céljaira. 442

20 Közpoliikai kihívások az új évizedben 1 Báger Guszáv: A ervezés min célkeresés: európai példák, magyar feladaok, In: sorsfordíó eszendõ. A 42. Közgazdász-Vándorgyûlés elõadásai, Tas-11 Kf, 2005, pp A felmérés az INTOSAI Nemzei Teljesíményindikáorokkal Foglalkozó Munkacsoporjának programja kereében örén. 3 Jelen anyagban erjedelmi okokból azonban a fõ figyelme a ervkészíésre fordíjuk. 4 Faragó László: Szeleek a ervezés mélyréegeibõl, Tér és Társadalom, XV. évfolyam pp A Magyar Közársaság Alkományáról szóló évi XX. örvény 35. -a (1) bekezdésének e), f) ponja. 6 Lásd Jelenés A Nemzei Fejleszési Ügynökség mûködésének ellenõrzése, Állami Számvevõszék, június 7 Báger Guszáv Szabó-Pelsõczy Miklós: A Marshall-ervõl az új egyensúly felé, Közgazdasági Szemle, 1998/5. szám 8 Az Európai Tanács december 4 5-én üléseze, és elfogada a szabadságon, a bizonságon és a jog érvényesülésén alapuló érség erõsíésé célzó öbbéves Hágai Programo. 9 The Sockholm Programme An open and secure Europe serving and proecing he ciizens, 17024/09 JEGYZETEK Council of The European Union, Brussels, 2 December Lásd A Nemzei Fennarhaó Fejlõdés Sraégia dokumenumának sraégiai környezeei vizsgálaa. (Zárójelenés) RESPECT Tanácsadó és Szolgálaó Korláol Felelõsségû Társaság és a KÖVET Környezeudaos Vállalairányíási Egyesüle Konzorciuma. Budapes, július. 6. A Zárójelenés elkészíésé a DELPHI szakérõi módszer alkalmazása során szakérõi inerjúalanykén segíee Dr. Báger Guszáv, az ÁSZ Fejleszési és Módszerani Inézeének vol fõigazgaója is. 11 Jövõkeresõ, A Nemzei Fennarhaó Fejlõdési Tanács jelenése a magyar ársadalomnak, Nemzei Fennarhaó Fejlõdési Tanács, november A saegy for smar, susainable and inclusive growh. European Commission, Brussels, Faragó László: Javaslaok az új Nemzei Fejleszési Terv regionális megalapozásához, EU Tanulmányok IV. Budapes, Nemzei Fejleszési Hivaal, pp A saegy for smar, susainable and inclusive growh. European Commission, Brussels, A sraégia célja annak elõsegíése, hogy az Európai Unió megerõsödve kerüljön ki a jelenlegi válságból a udásalapú, haékony és szociálisan érzékeny gazdasági növekedés álal olyan fennarhaó szociális piacgazdaság megeremésével, amely magas szinû foglalkozaoságo, ermelékenysége és szociális kohézió eredményez. 443