Az üzleti döntéshozó tudásmegosztása az e-korszakban

Átírás

1 BUDAPESI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGUDOMÁNYI EGYEEM Gazdaság- és ársadalomudományi Kar Műszaki Menedzsmen Gazdálkodás és Szervezésudományi Dokori Iskola Az üzlei dönéshozó udásmegoszása az e-korszakban dokori érekezés Velencei Jolán 007. okóber

2 Alulíro Velencei Jolán kijelenem, hogy ez a dokori érekezés magam készíeem és abban csak a megado forrásoka használam fel. Minden olyan rész, amelye szó szerin, vagy azonos aralomban, de áfogalmazva más forrásból áveem, egyérelműen, a forrás megadásával megjelölem. Budapes, 007. okóber. /Velencei Jolán/ Az érekezés bírálaai és a védésről készül jegyzőkönyv a későbbiekben a BME GK Dékáni Hivaalában elérheő.

3 aralom Kuaásom módszere...4 Problémaerüle... 3 udásháér Az üzlei dönéshozás új környezee Bizalomalapú ranszfunkcionális Hálózai ÚJ fogalmak e-cölöpök I. ézis Az üzlei dönéshozás szereplőinek személyes udása Hallgaólagos udás udásgyűjés udásgyarapodás ÚJ kapcsolaok a udáselemek közö e-dönéshozó II. ézis Az üzlei dönéshez szükséges udás megoszása Laza beszélgeések a eakonyhában Vállalara szabo (on-sie) műhely Személyre szabo coaching ÚJ fogalmak e-udásmegoszás III. ézis Az e-udásmegoszás ámogaása axonómia Vizualizáció udásérkép I eszközök ÚJ érvényessége e-aralom IV. ézis Magyar és angol nyelvű összefoglaló Ábrák Irodalom

4 Kuaásom módszere Érekezésemben az üzlei dönési folyamaoka és azok szereplői kuaom az e- korszakban. Szükségesnek arom ennek a problémaerülenek a körvonalazásához kuaásom módszerének bemuaásá. Ez részben a kuaásra való felkészülésem során alakíoam ki, részben a udományfilozófiából meríeem. A mi kuaok kérdés megelőzi a mikén kuaok. A mikén kuaok kérdésre ado válasz muaja meg, hogyan haározom meg kuaási erüleeme. apaszalaaim az sugallják, hogy a problémaerüle meghaározása személyes. Nincs egy olyan semleges mérce, amellyel mindenki ugyanaz a kuaási erülee körvonalazná. Megfogalmazhaom ez úgy is, hogy az üzleelés kuaásának erüleén nem mondhajuk, hogy valaminek például önek kell lennie, de mos csak keő. Ha elfogadnánk ez a felevés, akkor az a valami egyszerűen hárommal kellene növelni. Minden kuaó sajá paradigmáján kereszül láhaja a valóságo. Paradigmákon olyan álalánosan elismer udományos eredményeke érek, melyek egy bizonyos időszakban a udományos kuaók egy közössége számára problémáik és problémamegoldásaik modelljekén szolgálnak. (Kuhn, 984,. old.) Egy paradigmán kereszül a valóság úgy néz ki, ahogy éppen akkor lájuk. És az, ami a kuaó a paradigmáján kereszül lá, azokkal a fogalmakkal írja le, amelyekkel gondolkodik. Ebből kövekezik, hogy az üzleelés valóságá és annak ellenmondásai mindenki máskén lája. Ez egy paradoxon, mer a paradigma nemcsak az haározza meg, hogy mi, hanem az is, hogy mikén láhaok. Érekezésemben arra örekszem, hogy a használ fogalmak segíségével hűen ábrázoljam gondolkodásom folyamaá, és eredményei. Az üzleelés kuaásának akkor van érelme, ha udáshiány van. A udáshiány eszmei konsrukció, ellenmondás a régi és az új udás közö. (Velencei, 005, old.). emérdek ismer és valamicske ismerelen fogalmaka aralmaz. Úgy is mondhanám, hogy az üzleelés kuaása udáshiány elháríás. Nagyon fonos meghaározni, hogy az üzleelés kuaásának melyik szakaszában mondhajuk az, hogy udjuk, mi nem udunk. A dönéshozók megpróbálják a problémáka alkoó elemeire bonani. Az feléelezik, hogy a probléma elemei megfogalmazhaók. Néhány problémá könnyebb visszafelé haladva megoldani, min előre. Akár egy labirinus, ahol csak néhány lépés van mögöünk, de rengeeg előünk. (March, 000, 4. old.) Miér mondom, hogy dönési folyamaoka és nem valami más vizsgálok? Kicsi az esély, hogy egy részproblémára megoldás aláljunk, ha 4

5 azonban a megoldásból indulunk ki, jó esély van arra, hogy megfelelő lesz valamely probléma számára. Kövekezésképpen egy szerveze inkább megoldásoka keres, min problémáka, és valamely fellel megoldás illeszi össze valamely releváns problémával. (March, 005, 68. old.) A lényeg: az üzleelésben nem a részproblémák ismeree segíi a folyamaok vizsgálaá, hanem a folyamaok ismeree árha fel részproblémáka, amelyek csak abban a folyamaban olyanok, amilyenek. ehá ez nem egy álalános részprobléma. Ha viszon egy ember eremee szerveze egészé venném problémaerülenek, akkor öbbé-kevésbé lényegelen összefüggés udnék csak vizsgálni, mivel ez úl széles erüle. A dönési folyamaok vizsgálaakor megpróbálom megéreni, hogy mi örénik a valóságban, leírni és valahogy ámogani az. A folyamanak nem mindig van jólsrukurál modellje, de eől még megismerheő a működése. Az üzleelés kuaása nem lehe eljes egészében szakácskönyv, aminek első íz oldala leírja, hogyan kell nekifogni, és a ovábbiak helyes használaával a vár eredmény kapjuk. Anélkül, hogy részleesen viakoznék a különböző udományfilozófiai iskolákkal, röviden bemuaom hozzáállásoma. Ennek kiindulóponja a kövekező: Ha egy echnológiai előírás (eljárás vagy eljárások halmaza) öbbször is használunk, akkor az módszernek nevezzük (Pólya, 957, 08. old.). A jólsrukurál eljárások, erős módszerek, csak egyelen diszciplína szűkebb erüleén használhaók. Kuhn (984) szerin nincs olyan módszer, amelynek előírásai minden paradigmában érvényesnek arhanánk és kövehenénk. Feyerabend (00) még ennél is ovábbmegy, s amelle érvel, hogy egyelen olyan szabály, norma sincs, amely univerzálisan érvényben le volna, s amelye ne szegek volna meg a legnagyobb udósok is. Ráadásul olyan sincs, amelynek megszegése ne hozo volna előrelépés. Minden, ami ebben a fejezeben leírok végül is egy eljárás, de lényeges észrevenni, hogy lazán srukurál. Nem álalános, de nem is speciális. Kuaásom i és mos így fog haladni. A kuaásom eredményéhez szükséges udás egy része elérheő, másik része a udáshiány, melynek elháríására örekszem. A udáshiány kérdésekkel közelíheő meg, amelyek egyszerre ükrözik személyes udásoma, és kifejezik annak hiányosságá is. A udáshiány körvonalazásához öbb kérdésre van szükség. Nincs olyan egyszerű udáshiány, amelye egyelen kérdésre ado válasszal el udnánk háríani. Ha egyelen kérdés elegendő lenne, akkor ez az jelenené, hogy már a kérdés felevésekor elhárul a udáshiány. Óvakodni kell aól, hogy minden kérdés udáshiánynak ekinsünk, de arózkodni kell aól is, hogy egyelen kérdés felevése kielégísen. Megfogalmazhaom ez úgy is, hogy személyes udá- 5

6 som haározza meg az, milyen kérdésekre keresem a válasz. A udáshiány elháríásához szükséges udás a guruk udásháeréből, személyes udásomból és a udáshiányra vonakozó hipoéziseimből rakom össze. Kuaásom módszerének leírásakor ilyen egyszerűen, a udáshiány c. ábrán muaom be az üzleelés kuaásá elindíó udáshiány. szükséges udás udásháér (guruk udása) személyes udás. ábra: udáshiány udáshiány ÚJ udáshiány Az üzlei dönéseke kuaónak az kell udni, hogy hol van az üzlei dönések leírásához szükséges udás. Ma a meglévő udás mennyisége óriási, kicsi az esély az egész udásháér felkuaására. A udásháér c. fejezeben bemuaom a kuaási erüleemmel foglalkozó guruk udásá, és hangsúlyozom, hogy ez kuaásom módszerének nélkülözheelen eleme. Nem szabad azonban a kuaáshoz szükséges udás összekeverni az üzlei dönéshozó dönéshez szükséges udásával. Az üzlei folyamaoka fogalmakkal és azok kapcsolaaival írhajuk le. Kuaásomban a kövekező udáshiány ípusokkal foglalkozom: o o o Fogalomhiány (nem udom leírni a valóságo) Kapcsolahiány (nem érem a működés az üzlei folyama elemeinek kapcsolaá) Alkalmazhaósághiány (nem udom megjósolni az új udás érvényességi arományá) Amikor elégedelen vagyok egy üzlei folyama működésével, akkor i-o alálok egy-egy gyanús jele. Ezek sohasem isza udáshiányok. A folyama alapján láhaom, hogy vannak egymás mellé helyezheő gyanús jelek. Ezek halmazá problémagócoknak nevezem. Ezek, öbbek közö a udásomól függenek. Ezen a erüleen minden megfigyelés szubjekív. Ugyanarról a valóságról különböző problémagócoka vagyunk képesek felvázolni. Éppen az adja a kuaás kihívásai, hogy nem lehe egyformán, és nincs egyelen helyes. udjuk, hogy minden, ami a valóságról szól, objekív, és minden, ami függeleníheelen a megfigyelőől, szubjekív. A megfigyelőől csak az függeleníheő, ami mérni ud. Az üzleelésben kevés mérheő dolgo alálhaunk. A problémagócokban lévő udáshiány 6

7 vagy elháríom vagy nem. Egyeseke azér nem, mer nem arom fonosnak, de vannak olyanok is, amelyeke azér nem, mer hosszú ideig nem juoam eredményre. Hogy melyiknek indíom el a kuaásá, az egy dönési dilemma. Ahhoz viszon, hogy egy ilyen bonyolul dönés meghozzak, ismerni kell a meglévő udás és a valóságo. A problémagócok körülhaárolásával körvonalazom a problémaerülee. Az előző felevés alapján ugyanarról a valóságról különböző problémaerülee vagyunk képesek felvázolni, és ugyanaz a problémaerülee különböző problémagócokkal is leírhajuk. A problémaerüle ehá problémagócokból áll össze, melye A problémaerüle alakulása c. ábra illuszrál. vizsgál üzlei folyama problémagócok problémaerüle. ábra: A problémaerüle alakulása Kuaási erüleem senkiföldjének nevezem, amely nem köheő csak egyelen diszciplínához. Ez a senkiföldje ranszdiszciplináris erüle. A kuaási erüle ranszdiszciplinariása ala homson Klein (996) nyomán az érem, hogy a kuaás során öbb diszciplína eszközei használom, mer a valóság nem ismerheő meg egyelen diszciplína kereein belül. Ez a ranszdiszciplinariás c. ábrával illuszrálom A mulidiszciplinariás és az inerdiszciplinariás mindig egy diszciplína kereein belül marad. Mulidiszciplináris hozzállása lehe például egy kuaócsopornak, akiknek agjai öbb diszciplína szemponjából vizsgálnak egy problémá. Inerdiszciplináris például egy üzlei probléma, mely diszciplínák közö van, azaz egyelen diszciplína sem képes lefedni. Más megfogalmazásban a ransz- előag arra ual, hogy a ranszdiszciplináris megközelíés olyan dologra vonakozik, amely egyszerre van diszciplínák közö, azokon kereszül, és minden diszciplínán úl. Célja megéreni a jelen világo, amelynek egyik imperaívusza a udás egysége (Nicolescu, 00). öbbek közö Nicolescu agja a he Inernaional Cener for ransdisciplinary Research (CIRE) közponnak, melye 987-ben alapíoak Párizsban azzal a céllal, hogy kifejlesszék a ranszdiszciplináris kuaási hozzáállás. Coaching munkámban a valósággal foglalkozam, üzlei folyamaoka vizsgálam. Ez arra kényszeríe, hogy megismerjem a 7

8 különböző diszciplínák fogalmai. A arka valóságban igen furcsa kérdések szülehenek. Ezek segíeék a ranszdiszciplináris hozzáállásom kialakulásá. A diszciplína B diszciplína C diszciplína 3. ábra: ranszdiszciplinariás A problémagócokból álló problémaerüle udáshiányának elháríására hipoéziseke alkook. A hipoézis olyan gondolai konsrukció, amely korábban nem léező objekum (dolog vagy kapcsola) reális leheőségének felismerése. Ami azonban puszán reálisan leheséges, az nem bizos, hogy egy ado kor echnikai színvonalán megvalósíhaó. Ezér a alálmányok hipoézisek megalkoása nélkül elképzelheelenek. (Hársing, 999, 58. old.) Ez nem valamilyen recep szerin örénik. Inkább hasonlí a hegyek vándorához, aki nem ismeri az ua, lassan kínlódva mászik fölfelé, s gyakran vissza kell mennie egy-egy darabon, mer nem juha ovább. S ekkor, akár öprengés révén, akár szerencse folyán, felfedez egy új ösvény, amely elvezei egy darabon, míg végül, amikor nagy sokára felér a csúcsra, szégyenkezve állapíja meg, hogy jár ú is van, s ha le volna annyi esze, hogy ráaláljon, ezen is följuhao volna. (Selye, 967, 97. old.) Ezen állíásokra épíve kuaásom eredményeinek, az új udásoknak is három ípusá haározom meg, melye Az üzleelés kuaásának eredményei c. ábrán muaok be. kuaás eredménye érékelés ámogaó kérdés új udás a fogalmakról mi? (leírhaó) új udás a működésről mikén? (magyarázhaó) új udás az érvényességi arományról mikor? (jósolhaó) 4. ábra: Az üzleelés kuaásának eredményei Kuaásom eredményei, az új udásoka meaforákkal fogom leírni. A meafora a környeze észlelésének leírása. Nonaka (007) nyomán a meaforák segíségével ki udjuk fejezni 8

9 az, ami csak nehezen udunk szavakba öneni. A meafora ké különböző erüle észlelésé olvaszja össze egyelen, minden magába foglaló képbe vagy szimbólumba ami a nyelvész-filozófus Max Black alálóan így ír le: ké öle egy kifejezésben. A meaforikus képeknek öbbszörös a jelenésük, és logikailag ellenmondónak, akár irracionálisnak is űnhenek. A leírás a mi kérdésre ad válasz. Az üzleelés nyelvén az mondhaom, meghaározom kiről/miről van szó. Az új fogalmak akkor érékesek, ha leírhaók. Ha valami le udok írni, akkor az a megérésnek egy, de nem egyelen igazolása. Fogalmaink akkor is működnek, ha udaosan nem működejük őke, mindig készenlében állnak, hogy álaluk lássuk a valóságo. Új fogalmak csak meglévő fogalmakból alkohaók. A leírásnak nem köveelménye, hogy a mikén és a mikor kérdésre is válaszoljon. A magyaráza a mikén működik kérdésre ad válasz, köveelménye a megfelelés a kéérékű logikának. Magáól éreődik, hogy az új udásnak az üzlei folyama működéséről is meg kell felelnie ennek az alapköveelménynek. Ez nem más, min a hipoézisek kapcsolaai. Sokan szigoríják a magyarázhaóság köveelményei. Ezekbe nem mélyedek bele, de egye közülük megemlíek, anélkül, hogy érvelnék mellee, vagy cáfolnám. Kell-e az üzleelés kuaásában, vagy nem hogy legyenek apaszalailag felülvizsgálhaók a magyarázaok? Például az a hipoézis, hogy Az összes földi baj a démonok meserkedése okozza (Hársing, 999, 38. old.) felülvizsgálhaalan, noha nem önellenmondó. Ennél az állíásnál kevesen kéelkednének a felülvizsgálhaalan kizárásában, viszon az üzleelésben vannak ennél szelídebb felülvizsgálhaalan feléelezések. Hangsúlyozom, i nem a jövőben bekövekezheő események felülvizsgálhaalanságáról beszélünk. Legöbb gond a mikor kérdés megválaszolásával van. Megvan már az eredmény, de mikor alkalmazhaó. Gyakori helyze. Ebből a zavaros helyzeből úgy lehe kievickélni, ha az mondom: meg kell jósolni az új udás érvényességi arományá. Vannak, akik kapkodnak, és gyorsan rávágják: semmi gond, kísérleezzünk az eredménnyel különböző körülmények melle. A válaszom erre: az üzleelés nem fizika. Sohasem udunk a valósághoz megközelíő körülmények közö kísérleezni az üzleelésben, ezér megfordíom a hozzáállás. Nem a körülmények bekövekezésé fogom megjósolni, hanem az, hogy milyen körülmények melle működik hipoézisem, és milyenek melle nem. A udományos módszer közgazdaságani alkalmazásánál fonos, hogy lássuk, mely nehézségek a valódiak és melyek csak lászólagosak. Gyakran mondják, hogy a közgazdaságanba nem haolha be a szigorú udományos elemzés, mer o nem lehe szabadon kísérleezni. Emlékeznünk 9

10 kell, hogy a ermészeudomány a csillagászaal kezdődö, ahol a maemaikai módszer először alkalmazák áüő sikerrel. Minden udományok közö a csillagászaban lehe legkevésbé kísérleezni. A szabad kísérleezés leheősége ehá nem abszolú szükségesség. A kísérle kellemes eszköz, de a udomány erüleei nélküle fejlődek ki. (Neumann, 003, 348. old.) 0

11 Problémaerüle Kuaásoma az üzlei dönések ámogaásában, az I alkalmazásában és az okaásban szerze apaszalaaim haározák meg. Egyelőre ez a erüle a senkiföldjének űnik. Van néhány szomszéd erüle, ahol már vannak fejle udások (első paradigma uáni időszak). Van viszon a erülenek egy része, az embereremee rendszerek, ahol jónéhány próbálkozás örén arra, hogy a ermészeudományok szabályai, örvényei vagy elméleei becsempésszék. Ezek nagyjából sikerelenek volak. Így érekezésem problémaerüleének körülhaárolásá Karl Popper hozzáállása ámaszja alá: Galilei és Newon működésével a fizika sikerei minden várakozás felülmúlak, s így messze maga mögé uasíoa a öbbi diszciplíná. Mióa felűn Paseur a biológia Galileije, a biológia is csaknem ugyanilyen sikeres. (Popper, 989, 7. old.) Fizikus lévén kiválóan ismere a ermésze összefüggései, és a szociológia ismereé is bemuaa (Popper, 97). Olyan kuaási erülee haárolok körül, ahol a évvel ezelő megalkoo udásoka napjainkban senki sem cáfolja, de eől még elhanyagolni sem szabad. Ezeknek az időknek a szimbólumai homas Kuhn A udományos forradalom szerkezee című 96-ben megjelen könyve, Polányi Mihály 966-ban megjelen anulmánya a hallgaólagos udásról, Herber Simon az emberi problémamegoldásról ír 97-ben kiado munkája és Karl Popper a Szűnelen keresés című 974-ben megjelen műve. Az üzlei dönési folyamaok vizsgálaánál megjelen egy procedurális probléma, nevezeesen a folyamaok klasszifikálása, ami a kövekezőkben fogok kifejeni. Az elv, aminek alapján a klasszifikáció elvégezem, a leírhaóság. Azok a dönési folyamaok, ahol az eseményeknek egy kimeneele van, és ismer a végrehajás sorrendje, önműködeheővé eheők. Azok a folyamaok, amelyekben az eseményeknek ismerelen kimeneele és sorrendje is lehe, vezénylés, állandó beavakozás igényelnek. A 70-es évek elején Ackoff (97) nyomán az üzleelés kuaásához kialakul egy fogalmi kere. Nagyjából ezek a fogalmak haározák meg az üzleelés normál időszaká a kövekező húsz évben. A nyolcvanas évek végén a vezeés gyakorlaának leírása egy új fogalma köveel. Drucker (Drucker, 988) és Minzberg (Minzberg, 998) a vezénylés (conducing) meaforá használa a gyakorla leírására. Ez a meafora ma már elfogado fogalommá vál, és bővíee a meglévő fogalmi keree. Mikor lehe és mikor nem egy dönési folyamao jólsrukurálan leírni? Már Herber Simon (98) megmuaa, hogy vannak programozhaó és programozhaalan dönési folyamaok. Ennek ellenére még mindig sokan megrögzö-

12 en ragaszkodnak az ipari kor mechanikus gondolkodásmódjához, az feléelezve, hogy minden felada világosan körülírhaó, és opimális megoldás alálhaó rá. (Leser, Piore, Malek, 999, 35. old.) A dönésámogaásban használ egyik eszköz, a udásbázisú rendszer (Szeghegyi, Velencei, 003) ámogaja a vezényel folyamaok áláhaóságá, és így ezekbe a folyamaokba időben be lehe avakozni. Legkevésbé leírhaók azok a dönési folyamaok, amelyeke nem a környezeből érkező jel befolyásol. A szerveze legsabilabb folyamaai azok, amelyek a gazdasági, szociális és poliikai környezere reagálnak. (March, 005, 63. old.) Ezek a folyamaok előre leírhaó szabályoka aralmazhanak. A működés során a szabályok módosíhaók, de akkor is előre meghaározo szabályokról van szó. Az előbb már emlíe fogalma használva, mondhaom: programozhaók, vagy önműködeheővé eheők. Ezek az anyagáramlás, a pénzáramlás és az adaáramlás folyamaai. A programozhaalan folyamaok nem reagálnak önműködően a környeze válozásaira, hanem a folyamaon belül meghaározo problémák, dilemmák és/vagy feladaok valamin a folyama környezeében lezajló ipizálhaalan esemény pillanaában gondolkodunk róluk. Az o és akkor megjelenő jeleknek ado jelenés alapján válozahaók, vezényelek. Ezek a szemanika, azaz a fogalmi kere, az érékrend, azaz az érékek halmaza és a paradigma, azaz a dönéshozó ablaka válozásá előidéző üzlei folyamaok. Ezekben a vezényel folyamaokban a józanész öbbre viszi, min a meserségesen előállíhaó algorimus. Csak az ember udja megmondani, beleillik-e valami a szemanika, az érékrend és a paradigma válozásainak folyamaaiba, és az is, hogy érdemes-e nekirugaszkodni a válozaásának úgy, hogy az beépüljön a folyamaokba. Akik önműködeheő üzlei dönési folyamaokkal veszik körül maguka, azok nem számíhanak másra, min zavarelháríásra. A józanésszel alkoo folyamaok lényegesen különböző eredményekre vezehenek. Néha váralan sikerrel, gyakran kudarccal is végződhenek. Az üzlei dönési folyamaok klasszifikációjá a leírhaósága alapján az Üzlei dönési folyamaok c. ábra muaja:

13 anyagáramlás pénzáramlás adaáramlás szemanika érékrend paradigma önműködeheő folyamaok vezénylés köveelő folyamaok 5. ábra: Üzlei dönési folyamaok A menedzsmen feladaa az, hogy megbirkózzon a komplexiással. A vezeés rendeleése viszon az, hogy kezelje a válozás. (Koer, 999) A programozhaalan folyamaok válozásaihoz szükséges dönéseke megjelen publikációimban (Baracskai, Velencei, 004/a) eredei dönéseknek nevezem. A vezeői dönésekben ezek dominálnak. A menedzseri dönésekben azok a dönések dominálnak, melyekbe a meganul ipizálhaó szabályok előre beépíheők. Ezeke ruindönéseknek nevezem. A dönéshozó először az kérdezi: Gyakori helyzeel, azaz ruindönéssel állok szemben, vagy eredeivel? Rikaság, hogy a dönéshozó olyan dönéseke hozzon, amelyek áfogják az emberi érékek egészé, és amelyekben minden egyes probléma összekapcsolódik a világ összes más problémájával. (Drucker, 99, 78. old.) Ezeke a rika dilemmáka egyedileg kell elbírálni. I a környeze egyérelmű jelei melle ipizálhaalan homályos jelek, szimbólumok is vannak. A legelerjedebb évedés úgy meghozni egy ruindönés, minha eredei volna. Szinén hiba egyszerű megoldásra örekedni a ruinárunkban lévő szabályok megérése nélkül. Ugyancsak elerjed évedés, ha egy új dilemmára a régi dilemma régi ipizál szabályai alkalmazzuk. A dönéshozó akkor dönhe kényelmesen, ha az önműködeheő folyamaokra előre definiálja a ha...akkor szabályoka. Lassú az a szerveze, amelyben az önműködeheő folyamaoka is egyedi jelenségkén kezelik. Reakcióképelen az a szerveze, amelyben minden dönési folyamao önműködeheővé eek. A 90-es évek viáiban Henry Minzberg (990) a kövekező kérdés ee fel: Lehe-e formalizálni a menedzselés? Ma már udjuk, hogy van, ami lehe formalizálni, azaz önműködeni, és van, ami nem. Gyorsan hozzáeszem, hogy az önműködeheő gépesíeni is lehe. Ha rendező elvnek az vesszük, hogy a folyamaok mikén működeheők, akkor rájöheünk, hogy csak egy kicsiny részük önműködeheő. A diva afelé megy, hogy 3

14 rengeege foglalkoznak az önműködeheővel, és majdnem semmi a vezényel folyamaokkal. Ha foglalkoznak is velük, akkor is afelé erelődik a munka, hogy egyszerűsísék, vagyis önműködeheővé egyék, ahogy Minzberg monda, formalizálják azoka. Az én fogalmaimmal kifejezve egy olyan világban maradok, ahol ovábbra is csak az anyag, pénz és adaáramlás folyamaai önműködeheők. A szimbólumok vállalaon belüli jelenésalkoására, a szemanikára vonakozó és az annál bonyolulabb dönések megérésére csak az ember képes. Az e-korszak az üzlei folyamaoka I eszközökkel ámogaja. Az önműködeheő folyamaok, jellemzőik megarásával, jól űrik ez a ámogaás. Rengeeg szofver áll rendelkezésre, amelyekkel elsősorban a gyorsaság növelése érheő el. A vezényel folyamaoka az e-korszakban a világháló és a szabad szofverek filozófiája befolyásolja. Az i megjelenő új I eszközök az ember okoskodására is kihanak. Érekezésemben ezekhez a vezénylés köveelő üzlei folyamaokhoz szükséges udás megoszásá vizsgálom. A Kuaásom módszere c. fejezeben leír udáshiány ípusok alapján a ma udáshiányá a kövekezőkkel haározom meg: o Nem udjuk, mik az új korszak kulcsfonosságú fogalmai. Az üzlei dönésekhez szükséges udásmegoszás fogalomvilága jelenős probléma. Ezen belül probléma a udásmegoszás ökológiája, más szóval annak a környezeel való viszonya. Mikén is írhaó le a környeze? Ehhez kiválaszom a régi fogalmaka és/vagy azoka az új, de még lazán definiálaka, amelyeknek megerősíése nélkülözheelen. o Nem udjuk, mikén kapcsolódnak egymáshoz a dönéshozó dönéshozáshoz szükséges udáselemei. Az üzlei dönések erüleén a dönéshozáshoz nélkülözheelen új udás befogadása szinén lényeges probléma. Egyszerűbben fogalmazva: nem udjuk, mikén kapcsolódnak az új és a régi udás elemei. o Nem udjuk, mikor, mely feléelek közö (nem)alkalmazhaók az I eszközök. A szofverfejleszés ma nem előzi meg udományos kuaás. Persze, ez nem eljesen így van. De nem érdemes a kivéelek nyomán haladnom. Számomra ebből egy dolog fonos: a működő szofverek mögö nincsenek igazol örvények vagy elméleek, csak szabályok. Az I eszközök alkalmazásának erüleén nincs idő kivárni az igazol udás. A szofvergyárók a konsrukőr észjárásával dolgoznak. Így a munka ermészeénél fogva figyelmen kívül hagyják az, hogy mikor nem működik az I eszköz. Ebből a konsrukőri okosko- 4

15 dásból még az is kövekezik, hogy a ermék bemuaásakor csak az előnyöke hangsúlyozzák. Persze vannak, akik ex-pos összehasonlíják az ígér előnyöke a működéssel. Csakhogy az érékelés szemponjai nem udnak elszakadni a szofverek ulajdonságaiól, melyeke a gyáró észjárása, és nem a felhasználók szükségleei haároznak meg. A meghaározo udáshiányok alapján a kövekező problémagócoka fedezem fel: o o o ismerelen a udásmegoszás környezee a vezényel üzlei dönési folyamaokban ismerelen a dönéshozó dönéshozáshoz szükséges udásípusainak kapcsolaa a vezényel üzlei dönési folyamaokban ismerelen a udásmegoszás ámogaó új I eszközök érvényessége a vezényel üzlei dönési folyamaokban A problémagócok körvonalazásával behaárolom érekezésem problémaerüleé a vezényel dönési folyamaokhoz szükséges puha udás gyűjésére és rendezésére. A udásháér fogalmai a normál korszakra vonakoznak. A lényeges válozás a egnap és a ma közö a udásmegoszás jeleni. Ez a különbsége, min a normál időszak részé vizsgálom. Ez azér eheem meg, mer nem várhaó udományos forradalom a behaárol erüleen. homas Kuhn (984) nyomán a udományos forradalmak álalában akkor kövekeznek be, amikor a rejvényfejő normál időszak csődö mond. Amikor olyan problémák vannak, amelyeknek megoldás elkerülheelen, de a régi paradigmán belül megoldhaalanok. Az emlíe I alkalmazásokhoz hasonlóan az üzleelésre is nagy részben érvényes, hogy a folyamaok válozása nem vár a udományra. Így elhalaszhaó a forradalom, a paradigmaválás. 5

16 3 udásháér Lelár készíeem eddigi könyveim, cikkeim és előadásaim udásháeréből. A öbb száz idéze szerző java részé mos már nem arom gurunak. Eredményeik másodkézből származak, vagy felüleesen épíeék be a guruk eredményei, és így belső ellenmondás van a udáselemek közö. Az sem rika, hogy néhány idézee, már ki udja hányszor, kézrőlkézre adnak-vesznek, és a végén szine felismerheelen az eredei, ső szine kideríheelen. Dr. Jerome Engelnek, a neurológia professzorának Daniel Goleman könyvében idéze mondaai is meggyőzek arról, hogy a guruk és kuaócsoporjaik udásá használjam. Ma már minden kuaócsoporok csinálnak. A köőanyago azok alkoják, akik nagyszerűek a öbbiek moiválásában és az együműködésben, akik eheségesen udják működeni az orvos-biológiai projekeke. A kuaás jövője aól függ, léezik-e ilyen ember a csapaban. ezeke a készségeke alábecsülik. A jó együműködők inkább másokkal, öbbnyire a főnökükkel együ publikálnak, s a minősíő bizoságok vakon feléelezik, hogy az egész a főnök munkája jóllehe ezek az emberek kulcsszerepe jászanak.a kollaboráció maga is olyan készség, ami mia megéri valaki megarani A kövekezmény: a fiaalabb kuaók közül sokan félnek együműködni, ezér egyedül vágnak neki riviális és érdekelen kuaásoknak. Ez a paranoia légköré eremi meg, ahhoz veze, hogy a kuaók nem szívesen oszják meg egymással az adaoka és a munká, s mindez aláássa egy egész udományos nemzedék együműködési készségé. (Goleman, 00, 30. old.) iszában vagyok azzal, hogy a guruk nevéhez köö eredmények a körülöük lévő csapanak is az eredménye, de a guru dominanciája mia ők a színfalak mögö maradnak. Mikor leszűrem ez a emérdek forrás, rájöem, hogy az érekezésemben leír kuaási módszernek a kövekezőkben bemuao szerzők felelnek meg, személyes udásom gyarapodásához az ő udásuka használam. Ahogy máshol is, az üzlei éleben az új mozgalmaknak szükségük van egy gurura, egy próféára, aki világgá küröli az új módszerről szóló meséke és csodálaos erejének híré; a guruk öleeke ránanak elő bűvészkalapjukból, és azoka rendszerbe helyezik. A guruk nélküli üzlei mozgalmak nem junak messzire. (Davenpor, Prusak, 006, 77. old.) ehá keresem a Guru! Ahhoz hasonlóan mondhaom ez, min ahogy szokák mondani: Cherchez la Femme! (Keresd a nő!) A kuaás erüleén ez úgy szólna: nézd meg, ki a guru? De vajon hogyan alálhaom meg? A felvázol problémaerüleen megjelenő fogalmak alapján kezdem keresni. Azán megvizsgálom a meglévő udásból az első alálao, milyen 6

17 udásháérrel dolgozik, és így ovább. Lassan kialakul a hivakozások hálója, és megmuakozik a legöbb bemene helye is. Ő lesz a guru, aki legfeljebb egy-ké filozófusól idéz. Gyakori ese, hogy a guru measémáinak köszönve más diszciplína összefüggéseiből is merí. Így jöem rá, hogy olszojól és Doszojevszkijól öbbe lehe anulni a szervezeekhez arozó emberek megpróbálaásairól, és örömeiről, min bármely ankönyvből. A legöbb udományos áörés, például a relaiviáselméle is, abból származo, hogy az éle egyik erüleéről kölcsönveek valami és meaforakén alkalmazák a másik erüleen. (Handy, 004, 65. old.) Davenpor és Prusak részleesen vizsgálják az üzleelés gurui. öbbek közö az is állíják mindenekelő kapcsolao kell araniuk a cégekkel, mivel klasszikus eseben a cégek öleeik elsődleges forrásai. A cégekkel alálkozhanak anácsadói projekek, kuaások alkalmával, vagy min menedzserek az üzlei gyakorlaban. Ahogy egy guru fogalmazo a guruk szerepé firaó egyik anulmányában: ermészeesen mások kuaásaiból is meríek, de rég rájöem, ha udni akarom, mi örénik odakin, muszáj személyesen beszélnem a menedzserekkel. (Davenpor, Prusak, 006, 8. old.) Könyvük függelékében a készáz legismerebb guru ranglisájá muaják be. Ezzel illuszrálhaó, hogy milyen apaszal emberek azok, akikől a legöbb üzlei újíás származik. A lisából csak néhánya emlíek, zárójelben megadva helyezésüke a szerzők álal összeállío ranglisában. A lisa Michael Porerrel () kezdődik. A műfaj ismerőinek ez nem lehe meglepeés. Az első húsz közö alálhaók az álalam is gyakran idéze apaszal guruk: Peer Drucker (4), Peer Senge (6), Daniel Goleman (9), Charles Handy (4), Henry Minzberg (6). Érdekesség, hogy a könyv egyik szerzője, homas Davenpor a 4. helyen áll a lisában. Bárki, műfajáól függően, bizonyosan ráalál egynéhány kedvencére. A lényeg, hogy a készáz guru közö nincs apaszalalan ember. Mondhanám, minden nagy horderejű üzlei és vezeési öle (ezeknek lisájá is bemuaják a szerzők), min pl. BSC, BCG, ERP, kéhurkos anulás, anuló szervezeek, a gurukól származnak. A udáshiány nagyon érzékeny erüle. Mi udunk a kezdésnél? Hajszál híján semmi. Már Menón is foglalkozaa ez a kérdés: És miképpen fogod kifürkészni, Szókraész, az, amiről egyálalán nem udod, hogy mi? Ki udsz-e űzni valami azok közül a dolgok közül, ami nem ismersz, magad elé, hogy kuasd. (Polányi, 99, 9. old.) Ilyen érelemben nem udhaom, mi keressek. Az üzlei kuaás folyamaában ami udok, abból nem lehe levezeni az, ami nem udok. Ha nem udom az eredmény, akkor viszon nem udom, milyen fogalmakkal írhaom le. A meglévő udás megalálásához személyes udásom 7

18 fogalmai segíenek. Ha udjuk egy probléma megoldásá, akkor nincs probléma, ha viszon nem udjuk a megoldás, akkor nem udjuk mi az, ami keresünk, s így nem várhajuk el, hogy aláljunk valami. (Polányi, 99, 38. old.). Leegyszerűsíve: ha udom a megoldás, a kuaás eredményé, akkor nincs mi keresnem, ha viszon nincs elképzelésem róla, akkor nem udom, hova szerenénk kievickélni. A problémagócok meghaározása még nem jeleni az eredmény megalálásá. Ha viszon alálok egy elfogadhaó eredmény, az nem bizos, hogy az, ami megszünei a problémá. Gyakori ese, főleg az I fejleszésekkel, és a pszichológia kísérleeivel, hogy eredményüke a probléma meghaározása nélkül fejleszeék. Ahogy Polányi idézi Gauss: Rég megvannak a megoldásaim, de még mindig nem udom, hogyan juoam el hozzájuk. (Polányi, 994, 7. old.) Érekezésem udásháeré a Guruk udásháere c. ábra illuszrálja. A bemuaás nem kövei a udások napvilágra jöének időrendjé. Fonosabbnak arom annak sorrendjé bemuani, hogy a guruk álal alkoo udások mikén haoak kuaásom problémaerüleére és hozzáállásomra. 6. ábra: Guruk udásháere Karl Popper-rel kezdem, mer kuaásom módszerének alakulásában meghaározó vol. az érékek a problémákkal együ jönnek lére, és nem is léezhenek problémák nélkül. ovábbá, érékeke ényekből sem levezeni, sem másképp leszármazani nem lehe, bár gyakran ényekre vonakoznak, vagy azokkal vannak kapcsolban. (Popper, 998, 47. old. 8

19 Régebben, Hume (006), a skóok büszkesége, az állíoa, hogy csak azér, mer a nap minden reggel felkel eddig, nem jeleni, hogy emia van bármi racionális okunk az hinni, hogy holnap is fel fog kelni. Folyava gondolakísérleé állíja, hogy nincs racionális módja annak, hogy egy mina a jövőben folyaódni fog annak alapján, ahogy eddig megörén. Popper válasza erre az, hogy ugyan semmilyen bizonyíás nincs arra, hogy a nap fel fog kelni, de elképzelhejük. Amíg felkel, addig az elméle nincs cáfolva, és így elfogadhaó. Ha nem kel fel, akkor ez cáfolja a felállío elmélee. Azóa udjuk, helyesebben, rendeze udás formájában meganulhajuk, hogy a múlbéli apaszala nem igazolja a jövőbeni működés, hiszen a apaszala egyelen kijelenés igazságá sem képes garanálni. Ez megfogalmazhaom úgy is: a premisszák igazsága nem szavaolja a konklúzió igazságá. Én úgy vélem, hogy udományos elméleek eljesen sohasem igazolhaók vagy verifikálhaók, mindazonálal ellenőrizheők. Ezér az fogom mondani, hogy a udományos állíások objekiviása abban áll, hogy inerszubjekíven ellenőrizheők. (Popper, 997, 54. old.) Ez az állíás kuaási módszerem lényege. Minél öbbe foglalkozam az üzlei dönések ámogaásával, és minél öbb hallgaóval igyekezem a dönés, a problémamegoldás és a udásmenedzsmen udáselemei megismereni, annál haározoabban érezem, hogy a programozókén elfogado 0 vagy világa sem az üzleelésre sem az okaásra nem érvényes. Képelen volam objekív lenni a dönésámogaásban és az okaásban is. Érekezésem megéréséhez ezér a kövekező is fonosnak arom: Az objekív és szubjekív szavak azok közé a filozófiai kifejezések közé aroznak, amelyeke súlyosan megerhel az ellenmondásos használa s az eredményelen és paralan viák öröksége. Én nagyjából Kanhoz hasonlóan használom a kifejezéseke. Ő az objekív szó annak jelzésére használa, hogy a udományos ismerenek bárki szeszélyéől függelenül igazolhaónak kell lennie: egy igazolás akkor objekív, ha ellenőrizheő és megérheő. (Popper, 997, 54. old.) A kövekező guru, a paradigma fogalmának ayja, homas Kuhn keree ado a udomány műveléséhez. Érekezésem szerkeszése megköveele, hogy már néhány udás használjak őle az előző fejezeekben. Kuhn paradigma fogalmának ké olvasaa léezik. Az egyik jelenése eredmény, amely a udományos válság pillanaában meghozza a válozás. A másik jelenése egy kere, amely meghaározza, mik az érelmes kérdések az elkövekező normál időszakban. A fejle szomszéderüleek érekezésem számára legjelenősebb része a udás a udásról. Polányi nyomán a udás elválaszhaalan az emberől. Ennek ellenére észlelheők örekvé- 9

20 sek a udás semlegesíésére. A modern udomány deklarál célja az elfogulalan, objekív udás lérehozása. Az eől való elérés ideiglenes ökélelenségeknek ekinjük, ami igyekeznünk kell felszámolni. De amennyiben minden udásnak elkerülheelenül van hallgaólagos része, akkor a személyes elemek eliminálásának ideálja valójában minden udás megsemmisíésére irányul. Az egzak udomány ideálja alapveően félrevezeő és puszíó éveszmék forrása lehe. (Polányi, 966, 0. old.) Kuaásom paradigmája Polányi Mihály figyelmezeésein alapul. Nem udjuk formalizálni elköeleződésünk folyamaá, mivel nem udjuk kifejezni az elköelezeségünke részrehajlás nélkül. Ez megkísérelni olyan őrülség, ami megsemmisíi a vizsgálódás árgyá. (Polányi, 966, 5. old.) Nehezen érheő, miér olyan kevesen fogadják el a udás hallgaólagos dimenziójá annak ellenére, hogy együ élnek vele. Abból kiindulva vizsgálom felül az emberi udás, hogy öbbe udunk, min amennyi ki udunk mondani. Valakinek az arcá felismerjük ezer, ső millió arc közül is. Mégis, álalában nem udjuk megmondani, hogy hogyan ismerjük fel az ismer arco. ehá ennek a udásnak a nagy része nem önheő szavakba. Felismerjük egy emberi arc hangulaai anélkül, hogy meg udnánk mondani, legfeljebb álalánosságban, hogy milyen jelek alapján ismerjük fel A leíró udományok olyan fiziognómiákkal foglalkoznak, amelyek nem írhaók le ponosan szavakkal, ső még képekkel sem. (Polányi, 997, 70. old.) Ikujiro Nonaka 99-ben a Harvard Business Review magazinban megjelen cikke elősegíee Polányi hallgaólagos udás fogalmának közismeré válásá és elerjedésé az üzleelésben. Nonaka öbbször felhívja a figyelme arra, hogy a dönéshozás új környezeében ez a hosszanaró versenyelőny egyelen forrása. És mégis, hiába esik oly sok szó az ész erejéről és az inellekuális őkéről, csak nehezen lehe elfogadani az üzlei dönéshozásban beölö szerepé. Ez mi sem bizonyíja jobban, min hogy ugyanaz a folyóira 007-ben újra közli ez a cikke (Nonaka, 007), annak ellenére, hogy közben megjelen a szerző könyve (Nonaka, akeuchi, 995) is. Hogy miér? Az üzlei dönéshozás szereplői még ma sem érik ponosan, mi is a udás, és hogy mi kell enni annak kiaknázása érdekében. (Megjegyzem, érekezésem írása közben lekorálom a cikknek a Harvard Businessmanager folyóira 007. decemberi számában való megjelenésé.) Nem az emlíe korszakhoz köheő, de fonos megemlíenem Berrand Russell elképzelései is a udásról. Russel a udás az alapján oszályozza, hogy fogalmak közveíésével, vagy anélkül eünk rá szer. Fogalmak nélkül olyasmiről udhaunk, ami vagy személyesen észlelünk, vagy az várjuk, hogy a közvelen közeli jövőben (a kövekező pillanaban) észlelni fogjuk. Ez a kaegóriá nevezi Russell non-verbális vagy érzéki udásnak. Észlel- 0

21 jük a körülöünk lezajló eseményeke, pl. lájuk, hogy egy ajó a huzaban becsapódik. Néha előre lájuk, hogy mi fog örénni, pl. ha lájuk a becsapódó ajó, akkor elmékben megjelenik a becsapódás kövekezménye, a csaanás. Ha behunyjuk a szemünke, és valaki megállíja az ajó, meglepődünk, hiszen az váruk, hogy becsapódik az. Minden egyéb udáshoz fogalmak közveíésével juunk, ezek származhanak valakinek a beszédéből, egy könyvből, egy hyperex-ből, sb. Ez Russel nyomán a verbális, vagy narraív udás. A udás ké okból is homályos fogalom. Egyrész a szó érelme mindig öbbé-kevésbé homályos, kivéve a logikában és a isza maemaikában, másrész mivel minden udás öbbékevésbé bizonyalan. (Russell, 948, 3. old.) Russell Human Knowledge című könyvében azzal foglalkozik, hogy megállapísa, mi a udás és mi nem az, és végül ezzel fejezi be definíció helye: minden emberi udás bizonyalan, ponalan és részleges. Ennek a dokrínának nem ismerjük semmilyen korlájá. (Russel, 948, 57. old.) Minél régebbről keresnénk legendáka, annál inkább lánánk, hogy a dönések eredee azonos kúfőből van. A Harvard Businessmanager magazin (Buchanan, L., O Connel, old.) egyik számában ez képekkel illuszrál kronológiai sorrendben be is muaja. A mai örökországi Anaólia erüleén lévő ókori Phügia királysághoz köődik egy legenda. A viázó elöljárók egy jóshoz fordulak segíségül, aki az anácsola, hogy az első ember, akivel alálkoznak, válasszák királyuknak. Így ese a válaszás Gordiusra. Az álala alapío és a nevé viselő főváros (Gordion, Gordium) fellegvárában helyeze el a legendásan bonyolul csomóval összeköö (számára haalma hozó) szekere és jármo, melye Zeusznak ajánlo. A legenda úgy aroa, hogy a csomó csak Kis-Ázsia jövendő uralkodója fogja kioldani, ami be is igazolódo. Nagy Sándor i.e. 344-ben, amikor seregeivel áhalad a városon, egy kardcsapással megoldoa a problémá, ponosabban kioldoa a csomó. Néhány száz évvel később szülee egy másik szállóigévé vál mondás: a kocka el van veve (alea iaca es). Ez akkor hangzo el, amikor Julius Caesar a Rubicon parján arra az elhaározásra juo, hogy megámadja Iáliá. A kövekező ké évezredben volak különböző kiérők. Herber Simon (Simon, 98) az ember kogniív korláai hangsúlyozza. A korláozo racionaliás elmélee alapján a dönés során nem udjuk az összes releváns információ megszerezni, vagy ha meg is szereznénk, az agyunk nem lenne képes az földolgozni. Képelenek vagyunk a legjobb dönési váloza megalálására és megvalósíására, ehá a dönések során az opimalizálás leheelen. Az emberek kielégíő megoldásra örekednek. Herber Simon eredményei közül érekezésemben a legfonosabb: a dönési folyamaok programozoságának méréke ezek gyakoriságáól és kidolgozoságáól függ. A

22 dönések oly mérékben programozhaalanok, amennyire újszerűek, és nincs rájuk könynyen használhaó módszer. Ezek esre szabo kezelés igényelnek, vezényelek. Simon nyomán a programozo és programozhaalan dönések egy koninuum részei, melynek egyik végén ponosan programozo (fekee), a másikon pedig a programozhaalan (fehér) dönések vannak. A szürke minden árnyalaában alálhaunk dönéseke a koninuum menén. A dönések vizsgálaának idősorában végül Malcolm Gladwell a szempillanás ala meghozo dönések könyvében visszaér ahhoz a hozzáálláshoz, ami már az ókorban is használak. Frappáns öréneekkel muaja be, hogy a dönéshozók megérezék, mire megy ki a jáék, mielő még rájöek volna, hogy rájöek: jóval azelő módosíoák magaarásuka, mielő udaosan felfogák volna, milyen dönés kell hozniuk. (Gladwell, 005,. old.) Érekezésem moója is lehene a kövekező állíása: a lényeg kiragadása gyakran jobb eredményre veze, min a részleesebb, alaposabb kimeríő gondolai körbejárása. (Gladwell, 005, 3. old.) Van egy, már évizedek óa, behaárol erüle, ami mos Darab amás (99) nyomán gépesíheő érelemnek nevezek. ermészeesen fonosnak arom Ludwig von Beralanffy rendszerkuaási eredményei is, de az úl messzire vinne. Simon és Minsky is foglalkozak a gépesíéssel, de később kiderül, hogy 959-ben és 970-ben e jóslaaik úlzoak volak. Nem nehéz rájönni, mi az indíóoka ennek a lelkiismerelen önreklámozásnak. Nagy pénzekről van szó. (Roszak, 990,. old.) Ezér meríem a gépesíheőség udásháeré heodore Roszakól. Gondolameneem fő mondanivalója, hogy alapveő különbség van a számíógép információkezelő működése és az agy gondolkodó evékenysége közö. ez a különbsége világosan kell láni. (Roszak, 998, 8. old.) Roszak ennek a erülenek a ársadalmi dimenziójában is lényeges udás kreál. Az Információ kulusza című könyvében megmuaja a számíógép és az ember kapcsolao. A baj az, hogy az empirisák sikere ahhoz is hozzájárul, hogy kulúránkban felüsse fejé a udásnak egy rendkívül leegyszerűsíe felfogása, amely durván alulérékeli a képzele szerepé az eszmék lérejöében, és az eszmék szerepé a udásban. (Roszak, old.) Roszak világképe szépen illeszkedik a Polányiól elfogado udáselemekhez. A gépi érelmezés ígéree nem csak szeszélyes öle, hanem abszurd is. A dolgok érelmezése az élő elme kiválsága, éppúgy, ahogy a szüleés az élő esé. (Roszak, 990, 5. old.) A guruk bemuao eredményei öbbé-kevésbé behaárolják a udásháere. Gyorsan hozzáadom, hogy különös figyelme szenelem ennek belső konziszenciájára. A udásháere a problémagócok meghaározása uán, ehá amikor körvonalazhaó a problémaerüle, ér-

23 elmes böngészni. Ebből nem kövekezik, hogy a hipoézisek leírásánál nem lehe szükség valamilyen meglévő udásra. Vannak olyan elképzelések is, miszerin a udásháér használhaó az eredmény elfogadásánál. Azzal, hogy a problémaerüle definiálása uán beszélek a udásháérről, csak az akarom hangsúlyozni, hogy i nélkülözheelen. Ha a problémaerüle definiálásakor nem vizsgálnám meg a meglévő udás, megörénhene, hogy olyan erülee körvonalazok, aminek már van eredménye. 3

24 4 Az üzlei dönéshozás új környezee Az üzlei dönéshozás új környezeének vizsgálaához a dönéshozó paradigmájából indulam ki. Ennek alapján három különböző korszako különbözeek meg. Ebből nem kövekezik, hogy a korszakok közö éles haár van, ső néha évizedes áfedéseke is alálhaunk. A ovábbiakban b-korszak -nak nevezem az, melyre a biroklás vol jellemző, korszak -nak nevezem az, melyre a ipizálás és a sandardizálás vol jellemző és ekorszak -nak nevezem a ma üzlei környezeé. A b-korszak -ban Adam Smih olyan dolgoka vizsgál, min: gazdagodás, jövedelemeloszás. Olyanoka feléeleze, min: önműködés, egyensúly, önzés, csere. Ezekből felállíoa a Láhaalan kéz -dokríná. ehá a gazdaságban is, min a ermészeben, belső rend van, és nem kell beavakozni, vonhanánk le a kövekezeés. Ebből sok minden ászivárgo az üzleelésbe is. Drucker is kriizálja ez a gondolkodási keree: A ermészeudományok vizsgálaának lényege a árgyak, esek viselkedése. A ársadalomudományok közük a vezeés közponjában viszon az emberek és az ember inézményeinek viselkedése áll. A egnap még érvényes előfelevések mára elavulhanak, ső pillanaok ala félrevezeőkké válhanak. (Drucker, 000, 6. old.) I állunk az információs ársadalom küszöbén a kőkorszaki agyunkkal mi lesz ebből? Ez az agya az evolúció úgy alakíoa ki, hogy a vadászó-gyűjögeő élemódra legyen minél alkalmasabb fejegei a kérdés Mérő László (004) legújabb könyvében. A -korszak jellemzője a ervezés, bár a korszak elnevezésé aylor neve alapján is megadhaam volna. aylor világképe: úgy ervezzük meg a folyamaoka, hogy ne lehessen rosszul csinálni. Még akkor sem, ha ez keveredik azzal a bankár világláással, miszerin abba inveszáljon a vállala, ami öbbe hoz, minha bankba enné a pénzé. Ennek a korszaknak az alapfelevései közö Drucker (000, 7. old.) olyanoka emlí, min például léezik, vagy kell, hogy legyen egyelen megfelelő szervezei srukúra és léezik, vagy kell, hogy legyen egyelen helyes ú, amellyel embereke lehe menedzselni. A mai dönéshozó sikere: o lenni az elekronikus hálózaban. Néhány évvel ezelő Ekorszaki vezeő című e-publikációmban (Baracskai, Velencei, 003/a) először használam az e-korszak fogalma. Azóa erjed ez a fogalom. A mi kuaok kérdésre már a címben megadam a válasz, de mos még rövidebben az is mondhaom: az e-korszaki üzleelés, ahol ha a jólé középszerű foká elérék, mind az egyének, mind a közösségek inkább a haalomra fognak örni minsem a vagyonra. (Russell, 004, 9. old.) Russell a közgaz- 4

25 dászok évedésének véli, hogy az anyagi önzés ekinik fő hajóerőnek. Ma a siker, az üzlei is, az új alkoásáról szól. Az álagos ermékeknek és szereplőknek befellegze (Riddersråle J., Nordsröm, K., 00, 3. old.). Különbözőnek kell lenni ebben a funky világban. A funky business az jeleni, hogy a kérdések megsokszorozódnak, míg univerzális válaszból egyre kevesebb és kevesebb lesz. Einsein évede. Egyelen elméle nem képes vezeni bennünke. A sokféleség győzedelmeskede. (Riddersråle J., Nordsröm, K., 00, 37. old.) Ehhez másra van szükség, nem a mindenki álal meganul és ugyanúgy használandó fogalmakra. Sehova sem juunk, ha a commerce-ből e-commerce-e, a business-ből e-business-, a learning-ből e-learning-e csinálunk. Nem feshejük á a régi fogalmaka, hanem újaka kell keresnünk, amelyeknek új jelenésük van. Ezek egyelőre meaforák. Majd álalánossá, közismeré válnak, és az új környezeben kialakul egy új nyelveze. Addig, amíg az odabiggyesze e -k csak arra asszociálanak bennünke, hogy az új kereskedelem csak abban fog válozni, hogy elekronikus lesz, elképzelheelen, hogy az e-korszaki vállala ala ne a -korszak szüle vállalaok elekronizálásá érsük. Minden új környeze haással van az üzleelés folyamaaira. Az I nyomulása a környeze egyik, de nem egyelen válozása. A vállalaok az informaika fejleszése révén rikán érnek el radikális eljesíményjavulás, ha a számíógépeke az elavul üzlei dönési folyamaok felgyorsíására használják. A számíógépek eljesíménye csak a régimódi vállalai folyamaok gyökeres újjáalakíásával aknázhaó ki igazán. Az üzlei dönési folyamaok nagy része olyan szabályokon alapszik, amelyek az ipari forradalomban gyökereznek, amikor még lassú vol a kommunikáció, az információ nehéz vol összegyűjeni és ovábbíani, és emia csak a menedzserek volak képesek dönéseke hozni. De ma már a kommunikáció hiheelenül gyors, az információ bármikor elérheő és könnyen ovábbíhaó, az alkalmazoak képzeek, és elvárják, hogy kikérjék a véleményüke. A menedzsereknek el kell veniük az elavul hipoéziseke, és ki kell dolgozniuk a munkavégzés új módszerei. (Hammer, 997, 37. old.) A vállalai inegrál rendszerek még mindig csak a öredéké használják ki a számíógép leheőségeinek, de még ezek sem udnak elfogadoak lenni. A web- a ársadalmi hálózaok kialakíásának és működeésének új leheősége, amelye a legöbb vállalaban meglévő hierarchián alapuló kommunikáció gáol. Az I-környezenek haalma van a ársadalom, a gazdaság alakíására, de ezzel egy időben mi is befolyásolhajuk. Példák sorá hozhaom fel arra, hogy különböző korszakokban milyen haalmuk vol az új echnológiáknak a ársadalom és az emberi viselkedés megválozaására. Az inerne egy új echnológia, amelye vagy beépíünk, vagy nem az üzlei folyamaokba. Ehhez fo- 5

26 lyamaosan vizsgálnunk kell dönéseinke. iszában kell lenni azzal, hogy a beépíés bonyolul dönés. Néha olyan folyamaválozásoka köveel, amelyek kihanak az e-korszaki vállala meglévő érékrendjére is. Ekkor az újjáalakío folyamaok nagyon lassan hoznak eredményeke. ipikus esee ez annak, ami már a kuaási módszerem bemuaásánál emlíeem, hogy egy új udás keresi a helyé anélkül, hogy egy jól körvonalazo problémagóc udáshiányá elháríaná. Gyakran alábecsüljük a környeze viselkedésünkre gyakorol haásá. Vajon hogyan készülheünk fel az üzlei folyamaok befolyásolására? Ebben az új környezeben, melye e-korszaknak nevezek, új érékek és új fogalmak vannak, amelyeke a régi szemüvegünkön kereszül leheelen elfogadni. Az üzlei dönéshozásról alkoo képünke is meg kell válozani, hogy megérsük, miér vannak nagyok és kicsik, világszere ismerek és csődbejuoak. A funky szervezeeknek nem céljuk, hogy mindenkinek mindenben megfeleljenek. Ehelye arra örekszenek, hogy valakinek megfeleljenek valamiben. (Riddersråle, J., Nordsröm, K., 00, 3. old.) Ha az üzlei dönéshozás, min folyamao ekinem, akkor a környezeéhez aroznak a részvevők is. Ennek a folyamanak a főszereplője csak az lehe, aki dönésképes. Ahogy már eddigi publikációimban (Baracskai, Velencei, 003/a, 004/a, 004/b) öbbször használam, dönésképesnek ekinem az, aki észleli a kibírhaalan helyzee, lája a kiua az észlel helyzeből és van jogosíványa a kiú megvalósíására. A hasonlaal ovább élve vannak mellékszereplők is. Azér nevezem őke mellékszereplőknek, mer nincs jogosíványuk. A dönési folyamaban azonban szükség van rájuk, mer udásuk a folyama öbb szakaszában hasznosíhaó. Ezeke a mellékszereplőke a ovábbiakban dönésámogaóknak fogom nevezni. Ha ponosan akarok fogalmazni, akkor dönésámogaó embereknek kellene mondanom, de lehe, hogy a dönéshozó ámogaó embereknek. Észreveheő, hogy a ponosíás afelé erelem, hogy hozzáadom az ember szó. Ez azér fonos, mer az Ikörnyeze mind öbb dönésámogaó eszköz kínál. Nem is olyan rég még az hirdeék: a udás haalom. A háérben magáól éreődö, hogy a udás biroklása a haalom. Ebből sokan arra kövekezeek, amire nagyapáik, hogy a biroko be kell keríeni. A dönéshozás új környezeében még ma is vannak olyanok, akik fölnéznek azokra az emberekre, akik a kulcsra zár fiókjukban nélkülözheelen udáselemeke őriznek. Habár pozíciójuk nincs, mégis elinézik, hogy őlük is kérhessenek. Ennek ellenére a udásmegoszásból csak a dokumenummenedzsmene megérők még ma is azon fáradoznak, hogy felérképezzék, kinek a fiókjában milyen udás van. Döcögni fog a udásmegoszás o, ahol nem örén meg az érékrend válozása. Az adabázisokban, a 6