Az üzleti döntéshozó tudásmegosztása az e-korszakban

Átírás

1 BUDAPESI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGUDOMÁNYI EGYEEM Gazdaság- és ársadalomudományi Kar Műszaki Menedzsmen Gazdálkodás és Szervezésudományi Dokori Iskola Az üzlei dönéshozó udásmegoszása az e-korszakban dokori érekezés Velencei Jolán 007. okóber

2 Alulíro Velencei Jolán kijelenem, hogy ez a dokori érekezés magam készíeem és abban csak a megado forrásoka használam fel. Minden olyan rész, amelye szó szerin, vagy azonos aralomban, de áfogalmazva más forrásból áveem, egyérelműen, a forrás megadásával megjelölem. Budapes, 007. okóber. /Velencei Jolán/ Az érekezés bírálaai és a védésről készül jegyzőkönyv a későbbiekben a BME GK Dékáni Hivaalában elérheő.

3 aralom Kuaásom módszere...4 Problémaerüle... 3 udásháér Az üzlei dönéshozás új környezee Bizalomalapú ranszfunkcionális Hálózai ÚJ fogalmak e-cölöpök I. ézis Az üzlei dönéshozás szereplőinek személyes udása Hallgaólagos udás udásgyűjés udásgyarapodás ÚJ kapcsolaok a udáselemek közö e-dönéshozó II. ézis Az üzlei dönéshez szükséges udás megoszása Laza beszélgeések a eakonyhában Vállalara szabo (on-sie) műhely Személyre szabo coaching ÚJ fogalmak e-udásmegoszás III. ézis Az e-udásmegoszás ámogaása axonómia Vizualizáció udásérkép I eszközök ÚJ érvényessége e-aralom IV. ézis Magyar és angol nyelvű összefoglaló Ábrák Irodalom

4 Kuaásom módszere Érekezésemben az üzlei dönési folyamaoka és azok szereplői kuaom az e- korszakban. Szükségesnek arom ennek a problémaerülenek a körvonalazásához kuaásom módszerének bemuaásá. Ez részben a kuaásra való felkészülésem során alakíoam ki, részben a udományfilozófiából meríeem. A mi kuaok kérdés megelőzi a mikén kuaok. A mikén kuaok kérdésre ado válasz muaja meg, hogyan haározom meg kuaási erüleeme. apaszalaaim az sugallják, hogy a problémaerüle meghaározása személyes. Nincs egy olyan semleges mérce, amellyel mindenki ugyanaz a kuaási erülee körvonalazná. Megfogalmazhaom ez úgy is, hogy az üzleelés kuaásának erüleén nem mondhajuk, hogy valaminek például önek kell lennie, de mos csak keő. Ha elfogadnánk ez a felevés, akkor az a valami egyszerűen hárommal kellene növelni. Minden kuaó sajá paradigmáján kereszül láhaja a valóságo. Paradigmákon olyan álalánosan elismer udományos eredményeke érek, melyek egy bizonyos időszakban a udományos kuaók egy közössége számára problémáik és problémamegoldásaik modelljekén szolgálnak. (Kuhn, 984,. old.) Egy paradigmán kereszül a valóság úgy néz ki, ahogy éppen akkor lájuk. És az, ami a kuaó a paradigmáján kereszül lá, azokkal a fogalmakkal írja le, amelyekkel gondolkodik. Ebből kövekezik, hogy az üzleelés valóságá és annak ellenmondásai mindenki máskén lája. Ez egy paradoxon, mer a paradigma nemcsak az haározza meg, hogy mi, hanem az is, hogy mikén láhaok. Érekezésemben arra örekszem, hogy a használ fogalmak segíségével hűen ábrázoljam gondolkodásom folyamaá, és eredményei. Az üzleelés kuaásának akkor van érelme, ha udáshiány van. A udáshiány eszmei konsrukció, ellenmondás a régi és az új udás közö. (Velencei, 005, old.). emérdek ismer és valamicske ismerelen fogalmaka aralmaz. Úgy is mondhanám, hogy az üzleelés kuaása udáshiány elháríás. Nagyon fonos meghaározni, hogy az üzleelés kuaásának melyik szakaszában mondhajuk az, hogy udjuk, mi nem udunk. A dönéshozók megpróbálják a problémáka alkoó elemeire bonani. Az feléelezik, hogy a probléma elemei megfogalmazhaók. Néhány problémá könnyebb visszafelé haladva megoldani, min előre. Akár egy labirinus, ahol csak néhány lépés van mögöünk, de rengeeg előünk. (March, 000, 4. old.) Miér mondom, hogy dönési folyamaoka és nem valami más vizsgálok? Kicsi az esély, hogy egy részproblémára megoldás aláljunk, ha 4

5 azonban a megoldásból indulunk ki, jó esély van arra, hogy megfelelő lesz valamely probléma számára. Kövekezésképpen egy szerveze inkább megoldásoka keres, min problémáka, és valamely fellel megoldás illeszi össze valamely releváns problémával. (March, 005, 68. old.) A lényeg: az üzleelésben nem a részproblémák ismeree segíi a folyamaok vizsgálaá, hanem a folyamaok ismeree árha fel részproblémáka, amelyek csak abban a folyamaban olyanok, amilyenek. ehá ez nem egy álalános részprobléma. Ha viszon egy ember eremee szerveze egészé venném problémaerülenek, akkor öbbé-kevésbé lényegelen összefüggés udnék csak vizsgálni, mivel ez úl széles erüle. A dönési folyamaok vizsgálaakor megpróbálom megéreni, hogy mi örénik a valóságban, leírni és valahogy ámogani az. A folyamanak nem mindig van jólsrukurál modellje, de eől még megismerheő a működése. Az üzleelés kuaása nem lehe eljes egészében szakácskönyv, aminek első íz oldala leírja, hogyan kell nekifogni, és a ovábbiak helyes használaával a vár eredmény kapjuk. Anélkül, hogy részleesen viakoznék a különböző udományfilozófiai iskolákkal, röviden bemuaom hozzáállásoma. Ennek kiindulóponja a kövekező: Ha egy echnológiai előírás (eljárás vagy eljárások halmaza) öbbször is használunk, akkor az módszernek nevezzük (Pólya, 957, 08. old.). A jólsrukurál eljárások, erős módszerek, csak egyelen diszciplína szűkebb erüleén használhaók. Kuhn (984) szerin nincs olyan módszer, amelynek előírásai minden paradigmában érvényesnek arhanánk és kövehenénk. Feyerabend (00) még ennél is ovábbmegy, s amelle érvel, hogy egyelen olyan szabály, norma sincs, amely univerzálisan érvényben le volna, s amelye ne szegek volna meg a legnagyobb udósok is. Ráadásul olyan sincs, amelynek megszegése ne hozo volna előrelépés. Minden, ami ebben a fejezeben leírok végül is egy eljárás, de lényeges észrevenni, hogy lazán srukurál. Nem álalános, de nem is speciális. Kuaásom i és mos így fog haladni. A kuaásom eredményéhez szükséges udás egy része elérheő, másik része a udáshiány, melynek elháríására örekszem. A udáshiány kérdésekkel közelíheő meg, amelyek egyszerre ükrözik személyes udásoma, és kifejezik annak hiányosságá is. A udáshiány körvonalazásához öbb kérdésre van szükség. Nincs olyan egyszerű udáshiány, amelye egyelen kérdésre ado válasszal el udnánk háríani. Ha egyelen kérdés elegendő lenne, akkor ez az jelenené, hogy már a kérdés felevésekor elhárul a udáshiány. Óvakodni kell aól, hogy minden kérdés udáshiánynak ekinsünk, de arózkodni kell aól is, hogy egyelen kérdés felevése kielégísen. Megfogalmazhaom ez úgy is, hogy személyes udá- 5

6 som haározza meg az, milyen kérdésekre keresem a válasz. A udáshiány elháríásához szükséges udás a guruk udásháeréből, személyes udásomból és a udáshiányra vonakozó hipoéziseimből rakom össze. Kuaásom módszerének leírásakor ilyen egyszerűen, a udáshiány c. ábrán muaom be az üzleelés kuaásá elindíó udáshiány. szükséges udás udásháér (guruk udása) személyes udás. ábra: udáshiány udáshiány ÚJ udáshiány Az üzlei dönéseke kuaónak az kell udni, hogy hol van az üzlei dönések leírásához szükséges udás. Ma a meglévő udás mennyisége óriási, kicsi az esély az egész udásháér felkuaására. A udásháér c. fejezeben bemuaom a kuaási erüleemmel foglalkozó guruk udásá, és hangsúlyozom, hogy ez kuaásom módszerének nélkülözheelen eleme. Nem szabad azonban a kuaáshoz szükséges udás összekeverni az üzlei dönéshozó dönéshez szükséges udásával. Az üzlei folyamaoka fogalmakkal és azok kapcsolaaival írhajuk le. Kuaásomban a kövekező udáshiány ípusokkal foglalkozom: o o o Fogalomhiány (nem udom leírni a valóságo) Kapcsolahiány (nem érem a működés az üzlei folyama elemeinek kapcsolaá) Alkalmazhaósághiány (nem udom megjósolni az új udás érvényességi arományá) Amikor elégedelen vagyok egy üzlei folyama működésével, akkor i-o alálok egy-egy gyanús jele. Ezek sohasem isza udáshiányok. A folyama alapján láhaom, hogy vannak egymás mellé helyezheő gyanús jelek. Ezek halmazá problémagócoknak nevezem. Ezek, öbbek közö a udásomól függenek. Ezen a erüleen minden megfigyelés szubjekív. Ugyanarról a valóságról különböző problémagócoka vagyunk képesek felvázolni. Éppen az adja a kuaás kihívásai, hogy nem lehe egyformán, és nincs egyelen helyes. udjuk, hogy minden, ami a valóságról szól, objekív, és minden, ami függeleníheelen a megfigyelőől, szubjekív. A megfigyelőől csak az függeleníheő, ami mérni ud. Az üzleelésben kevés mérheő dolgo alálhaunk. A problémagócokban lévő udáshiány 6

7 vagy elháríom vagy nem. Egyeseke azér nem, mer nem arom fonosnak, de vannak olyanok is, amelyeke azér nem, mer hosszú ideig nem juoam eredményre. Hogy melyiknek indíom el a kuaásá, az egy dönési dilemma. Ahhoz viszon, hogy egy ilyen bonyolul dönés meghozzak, ismerni kell a meglévő udás és a valóságo. A problémagócok körülhaárolásával körvonalazom a problémaerülee. Az előző felevés alapján ugyanarról a valóságról különböző problémaerülee vagyunk képesek felvázolni, és ugyanaz a problémaerülee különböző problémagócokkal is leírhajuk. A problémaerüle ehá problémagócokból áll össze, melye A problémaerüle alakulása c. ábra illuszrál. vizsgál üzlei folyama problémagócok problémaerüle. ábra: A problémaerüle alakulása Kuaási erüleem senkiföldjének nevezem, amely nem köheő csak egyelen diszciplínához. Ez a senkiföldje ranszdiszciplináris erüle. A kuaási erüle ranszdiszciplinariása ala homson Klein (996) nyomán az érem, hogy a kuaás során öbb diszciplína eszközei használom, mer a valóság nem ismerheő meg egyelen diszciplína kereein belül. Ez a ranszdiszciplinariás c. ábrával illuszrálom A mulidiszciplinariás és az inerdiszciplinariás mindig egy diszciplína kereein belül marad. Mulidiszciplináris hozzállása lehe például egy kuaócsopornak, akiknek agjai öbb diszciplína szemponjából vizsgálnak egy problémá. Inerdiszciplináris például egy üzlei probléma, mely diszciplínák közö van, azaz egyelen diszciplína sem képes lefedni. Más megfogalmazásban a ransz- előag arra ual, hogy a ranszdiszciplináris megközelíés olyan dologra vonakozik, amely egyszerre van diszciplínák közö, azokon kereszül, és minden diszciplínán úl. Célja megéreni a jelen világo, amelynek egyik imperaívusza a udás egysége (Nicolescu, 00). öbbek közö Nicolescu agja a he Inernaional Cener for ransdisciplinary Research (CIRE) közponnak, melye 987-ben alapíoak Párizsban azzal a céllal, hogy kifejlesszék a ranszdiszciplináris kuaási hozzáállás. Coaching munkámban a valósággal foglalkozam, üzlei folyamaoka vizsgálam. Ez arra kényszeríe, hogy megismerjem a 7

8 különböző diszciplínák fogalmai. A arka valóságban igen furcsa kérdések szülehenek. Ezek segíeék a ranszdiszciplináris hozzáállásom kialakulásá. A diszciplína B diszciplína C diszciplína 3. ábra: ranszdiszciplinariás A problémagócokból álló problémaerüle udáshiányának elháríására hipoéziseke alkook. A hipoézis olyan gondolai konsrukció, amely korábban nem léező objekum (dolog vagy kapcsola) reális leheőségének felismerése. Ami azonban puszán reálisan leheséges, az nem bizos, hogy egy ado kor echnikai színvonalán megvalósíhaó. Ezér a alálmányok hipoézisek megalkoása nélkül elképzelheelenek. (Hársing, 999, 58. old.) Ez nem valamilyen recep szerin örénik. Inkább hasonlí a hegyek vándorához, aki nem ismeri az ua, lassan kínlódva mászik fölfelé, s gyakran vissza kell mennie egy-egy darabon, mer nem juha ovább. S ekkor, akár öprengés révén, akár szerencse folyán, felfedez egy új ösvény, amely elvezei egy darabon, míg végül, amikor nagy sokára felér a csúcsra, szégyenkezve állapíja meg, hogy jár ú is van, s ha le volna annyi esze, hogy ráaláljon, ezen is följuhao volna. (Selye, 967, 97. old.) Ezen állíásokra épíve kuaásom eredményeinek, az új udásoknak is három ípusá haározom meg, melye Az üzleelés kuaásának eredményei c. ábrán muaok be. kuaás eredménye érékelés ámogaó kérdés új udás a fogalmakról mi? (leírhaó) új udás a működésről mikén? (magyarázhaó) új udás az érvényességi arományról mikor? (jósolhaó) 4. ábra: Az üzleelés kuaásának eredményei Kuaásom eredményei, az új udásoka meaforákkal fogom leírni. A meafora a környeze észlelésének leírása. Nonaka (007) nyomán a meaforák segíségével ki udjuk fejezni 8

9 az, ami csak nehezen udunk szavakba öneni. A meafora ké különböző erüle észlelésé olvaszja össze egyelen, minden magába foglaló képbe vagy szimbólumba ami a nyelvész-filozófus Max Black alálóan így ír le: ké öle egy kifejezésben. A meaforikus képeknek öbbszörös a jelenésük, és logikailag ellenmondónak, akár irracionálisnak is űnhenek. A leírás a mi kérdésre ad válasz. Az üzleelés nyelvén az mondhaom, meghaározom kiről/miről van szó. Az új fogalmak akkor érékesek, ha leírhaók. Ha valami le udok írni, akkor az a megérésnek egy, de nem egyelen igazolása. Fogalmaink akkor is működnek, ha udaosan nem működejük őke, mindig készenlében állnak, hogy álaluk lássuk a valóságo. Új fogalmak csak meglévő fogalmakból alkohaók. A leírásnak nem köveelménye, hogy a mikén és a mikor kérdésre is válaszoljon. A magyaráza a mikén működik kérdésre ad válasz, köveelménye a megfelelés a kéérékű logikának. Magáól éreődik, hogy az új udásnak az üzlei folyama működéséről is meg kell felelnie ennek az alapköveelménynek. Ez nem más, min a hipoézisek kapcsolaai. Sokan szigoríják a magyarázhaóság köveelményei. Ezekbe nem mélyedek bele, de egye közülük megemlíek, anélkül, hogy érvelnék mellee, vagy cáfolnám. Kell-e az üzleelés kuaásában, vagy nem hogy legyenek apaszalailag felülvizsgálhaók a magyarázaok? Például az a hipoézis, hogy Az összes földi baj a démonok meserkedése okozza (Hársing, 999, 38. old.) felülvizsgálhaalan, noha nem önellenmondó. Ennél az állíásnál kevesen kéelkednének a felülvizsgálhaalan kizárásában, viszon az üzleelésben vannak ennél szelídebb felülvizsgálhaalan feléelezések. Hangsúlyozom, i nem a jövőben bekövekezheő események felülvizsgálhaalanságáról beszélünk. Legöbb gond a mikor kérdés megválaszolásával van. Megvan már az eredmény, de mikor alkalmazhaó. Gyakori helyze. Ebből a zavaros helyzeből úgy lehe kievickélni, ha az mondom: meg kell jósolni az új udás érvényességi arományá. Vannak, akik kapkodnak, és gyorsan rávágják: semmi gond, kísérleezzünk az eredménnyel különböző körülmények melle. A válaszom erre: az üzleelés nem fizika. Sohasem udunk a valósághoz megközelíő körülmények közö kísérleezni az üzleelésben, ezér megfordíom a hozzáállás. Nem a körülmények bekövekezésé fogom megjósolni, hanem az, hogy milyen körülmények melle működik hipoézisem, és milyenek melle nem. A udományos módszer közgazdaságani alkalmazásánál fonos, hogy lássuk, mely nehézségek a valódiak és melyek csak lászólagosak. Gyakran mondják, hogy a közgazdaságanba nem haolha be a szigorú udományos elemzés, mer o nem lehe szabadon kísérleezni. Emlékeznünk 9

10 kell, hogy a ermészeudomány a csillagászaal kezdődö, ahol a maemaikai módszer először alkalmazák áüő sikerrel. Minden udományok közö a csillagászaban lehe legkevésbé kísérleezni. A szabad kísérleezés leheősége ehá nem abszolú szükségesség. A kísérle kellemes eszköz, de a udomány erüleei nélküle fejlődek ki. (Neumann, 003, 348. old.) 0

11 Problémaerüle Kuaásoma az üzlei dönések ámogaásában, az I alkalmazásában és az okaásban szerze apaszalaaim haározák meg. Egyelőre ez a erüle a senkiföldjének űnik. Van néhány szomszéd erüle, ahol már vannak fejle udások (első paradigma uáni időszak). Van viszon a erülenek egy része, az embereremee rendszerek, ahol jónéhány próbálkozás örén arra, hogy a ermészeudományok szabályai, örvényei vagy elméleei becsempésszék. Ezek nagyjából sikerelenek volak. Így érekezésem problémaerüleének körülhaárolásá Karl Popper hozzáállása ámaszja alá: Galilei és Newon működésével a fizika sikerei minden várakozás felülmúlak, s így messze maga mögé uasíoa a öbbi diszciplíná. Mióa felűn Paseur a biológia Galileije, a biológia is csaknem ugyanilyen sikeres. (Popper, 989, 7. old.) Fizikus lévén kiválóan ismere a ermésze összefüggései, és a szociológia ismereé is bemuaa (Popper, 97). Olyan kuaási erülee haárolok körül, ahol a évvel ezelő megalkoo udásoka napjainkban senki sem cáfolja, de eől még elhanyagolni sem szabad. Ezeknek az időknek a szimbólumai homas Kuhn A udományos forradalom szerkezee című 96-ben megjelen könyve, Polányi Mihály 966-ban megjelen anulmánya a hallgaólagos udásról, Herber Simon az emberi problémamegoldásról ír 97-ben kiado munkája és Karl Popper a Szűnelen keresés című 974-ben megjelen műve. Az üzlei dönési folyamaok vizsgálaánál megjelen egy procedurális probléma, nevezeesen a folyamaok klasszifikálása, ami a kövekezőkben fogok kifejeni. Az elv, aminek alapján a klasszifikáció elvégezem, a leírhaóság. Azok a dönési folyamaok, ahol az eseményeknek egy kimeneele van, és ismer a végrehajás sorrendje, önműködeheővé eheők. Azok a folyamaok, amelyekben az eseményeknek ismerelen kimeneele és sorrendje is lehe, vezénylés, állandó beavakozás igényelnek. A 70-es évek elején Ackoff (97) nyomán az üzleelés kuaásához kialakul egy fogalmi kere. Nagyjából ezek a fogalmak haározák meg az üzleelés normál időszaká a kövekező húsz évben. A nyolcvanas évek végén a vezeés gyakorlaának leírása egy új fogalma köveel. Drucker (Drucker, 988) és Minzberg (Minzberg, 998) a vezénylés (conducing) meaforá használa a gyakorla leírására. Ez a meafora ma már elfogado fogalommá vál, és bővíee a meglévő fogalmi keree. Mikor lehe és mikor nem egy dönési folyamao jólsrukurálan leírni? Már Herber Simon (98) megmuaa, hogy vannak programozhaó és programozhaalan dönési folyamaok. Ennek ellenére még mindig sokan megrögzö-

12 en ragaszkodnak az ipari kor mechanikus gondolkodásmódjához, az feléelezve, hogy minden felada világosan körülírhaó, és opimális megoldás alálhaó rá. (Leser, Piore, Malek, 999, 35. old.) A dönésámogaásban használ egyik eszköz, a udásbázisú rendszer (Szeghegyi, Velencei, 003) ámogaja a vezényel folyamaok áláhaóságá, és így ezekbe a folyamaokba időben be lehe avakozni. Legkevésbé leírhaók azok a dönési folyamaok, amelyeke nem a környezeből érkező jel befolyásol. A szerveze legsabilabb folyamaai azok, amelyek a gazdasági, szociális és poliikai környezere reagálnak. (March, 005, 63. old.) Ezek a folyamaok előre leírhaó szabályoka aralmazhanak. A működés során a szabályok módosíhaók, de akkor is előre meghaározo szabályokról van szó. Az előbb már emlíe fogalma használva, mondhaom: programozhaók, vagy önműködeheővé eheők. Ezek az anyagáramlás, a pénzáramlás és az adaáramlás folyamaai. A programozhaalan folyamaok nem reagálnak önműködően a környeze válozásaira, hanem a folyamaon belül meghaározo problémák, dilemmák és/vagy feladaok valamin a folyama környezeében lezajló ipizálhaalan esemény pillanaában gondolkodunk róluk. Az o és akkor megjelenő jeleknek ado jelenés alapján válozahaók, vezényelek. Ezek a szemanika, azaz a fogalmi kere, az érékrend, azaz az érékek halmaza és a paradigma, azaz a dönéshozó ablaka válozásá előidéző üzlei folyamaok. Ezekben a vezényel folyamaokban a józanész öbbre viszi, min a meserségesen előállíhaó algorimus. Csak az ember udja megmondani, beleillik-e valami a szemanika, az érékrend és a paradigma válozásainak folyamaaiba, és az is, hogy érdemes-e nekirugaszkodni a válozaásának úgy, hogy az beépüljön a folyamaokba. Akik önműködeheő üzlei dönési folyamaokkal veszik körül maguka, azok nem számíhanak másra, min zavarelháríásra. A józanésszel alkoo folyamaok lényegesen különböző eredményekre vezehenek. Néha váralan sikerrel, gyakran kudarccal is végződhenek. Az üzlei dönési folyamaok klasszifikációjá a leírhaósága alapján az Üzlei dönési folyamaok c. ábra muaja:

13 anyagáramlás pénzáramlás adaáramlás szemanika érékrend paradigma önműködeheő folyamaok vezénylés köveelő folyamaok 5. ábra: Üzlei dönési folyamaok A menedzsmen feladaa az, hogy megbirkózzon a komplexiással. A vezeés rendeleése viszon az, hogy kezelje a válozás. (Koer, 999) A programozhaalan folyamaok válozásaihoz szükséges dönéseke megjelen publikációimban (Baracskai, Velencei, 004/a) eredei dönéseknek nevezem. A vezeői dönésekben ezek dominálnak. A menedzseri dönésekben azok a dönések dominálnak, melyekbe a meganul ipizálhaó szabályok előre beépíheők. Ezeke ruindönéseknek nevezem. A dönéshozó először az kérdezi: Gyakori helyzeel, azaz ruindönéssel állok szemben, vagy eredeivel? Rikaság, hogy a dönéshozó olyan dönéseke hozzon, amelyek áfogják az emberi érékek egészé, és amelyekben minden egyes probléma összekapcsolódik a világ összes más problémájával. (Drucker, 99, 78. old.) Ezeke a rika dilemmáka egyedileg kell elbírálni. I a környeze egyérelmű jelei melle ipizálhaalan homályos jelek, szimbólumok is vannak. A legelerjedebb évedés úgy meghozni egy ruindönés, minha eredei volna. Szinén hiba egyszerű megoldásra örekedni a ruinárunkban lévő szabályok megérése nélkül. Ugyancsak elerjed évedés, ha egy új dilemmára a régi dilemma régi ipizál szabályai alkalmazzuk. A dönéshozó akkor dönhe kényelmesen, ha az önműködeheő folyamaokra előre definiálja a ha...akkor szabályoka. Lassú az a szerveze, amelyben az önműködeheő folyamaoka is egyedi jelenségkén kezelik. Reakcióképelen az a szerveze, amelyben minden dönési folyamao önműködeheővé eek. A 90-es évek viáiban Henry Minzberg (990) a kövekező kérdés ee fel: Lehe-e formalizálni a menedzselés? Ma már udjuk, hogy van, ami lehe formalizálni, azaz önműködeni, és van, ami nem. Gyorsan hozzáeszem, hogy az önműködeheő gépesíeni is lehe. Ha rendező elvnek az vesszük, hogy a folyamaok mikén működeheők, akkor rájöheünk, hogy csak egy kicsiny részük önműködeheő. A diva afelé megy, hogy 3

14 rengeege foglalkoznak az önműködeheővel, és majdnem semmi a vezényel folyamaokkal. Ha foglalkoznak is velük, akkor is afelé erelődik a munka, hogy egyszerűsísék, vagyis önműködeheővé egyék, ahogy Minzberg monda, formalizálják azoka. Az én fogalmaimmal kifejezve egy olyan világban maradok, ahol ovábbra is csak az anyag, pénz és adaáramlás folyamaai önműködeheők. A szimbólumok vállalaon belüli jelenésalkoására, a szemanikára vonakozó és az annál bonyolulabb dönések megérésére csak az ember képes. Az e-korszak az üzlei folyamaoka I eszközökkel ámogaja. Az önműködeheő folyamaok, jellemzőik megarásával, jól űrik ez a ámogaás. Rengeeg szofver áll rendelkezésre, amelyekkel elsősorban a gyorsaság növelése érheő el. A vezényel folyamaoka az e-korszakban a világháló és a szabad szofverek filozófiája befolyásolja. Az i megjelenő új I eszközök az ember okoskodására is kihanak. Érekezésemben ezekhez a vezénylés köveelő üzlei folyamaokhoz szükséges udás megoszásá vizsgálom. A Kuaásom módszere c. fejezeben leír udáshiány ípusok alapján a ma udáshiányá a kövekezőkkel haározom meg: o Nem udjuk, mik az új korszak kulcsfonosságú fogalmai. Az üzlei dönésekhez szükséges udásmegoszás fogalomvilága jelenős probléma. Ezen belül probléma a udásmegoszás ökológiája, más szóval annak a környezeel való viszonya. Mikén is írhaó le a környeze? Ehhez kiválaszom a régi fogalmaka és/vagy azoka az új, de még lazán definiálaka, amelyeknek megerősíése nélkülözheelen. o Nem udjuk, mikén kapcsolódnak egymáshoz a dönéshozó dönéshozáshoz szükséges udáselemei. Az üzlei dönések erüleén a dönéshozáshoz nélkülözheelen új udás befogadása szinén lényeges probléma. Egyszerűbben fogalmazva: nem udjuk, mikén kapcsolódnak az új és a régi udás elemei. o Nem udjuk, mikor, mely feléelek közö (nem)alkalmazhaók az I eszközök. A szofverfejleszés ma nem előzi meg udományos kuaás. Persze, ez nem eljesen így van. De nem érdemes a kivéelek nyomán haladnom. Számomra ebből egy dolog fonos: a működő szofverek mögö nincsenek igazol örvények vagy elméleek, csak szabályok. Az I eszközök alkalmazásának erüleén nincs idő kivárni az igazol udás. A szofvergyárók a konsrukőr észjárásával dolgoznak. Így a munka ermészeénél fogva figyelmen kívül hagyják az, hogy mikor nem működik az I eszköz. Ebből a konsrukőri okosko- 4

15 dásból még az is kövekezik, hogy a ermék bemuaásakor csak az előnyöke hangsúlyozzák. Persze vannak, akik ex-pos összehasonlíják az ígér előnyöke a működéssel. Csakhogy az érékelés szemponjai nem udnak elszakadni a szofverek ulajdonságaiól, melyeke a gyáró észjárása, és nem a felhasználók szükségleei haároznak meg. A meghaározo udáshiányok alapján a kövekező problémagócoka fedezem fel: o o o ismerelen a udásmegoszás környezee a vezényel üzlei dönési folyamaokban ismerelen a dönéshozó dönéshozáshoz szükséges udásípusainak kapcsolaa a vezényel üzlei dönési folyamaokban ismerelen a udásmegoszás ámogaó új I eszközök érvényessége a vezényel üzlei dönési folyamaokban A problémagócok körvonalazásával behaárolom érekezésem problémaerüleé a vezényel dönési folyamaokhoz szükséges puha udás gyűjésére és rendezésére. A udásháér fogalmai a normál korszakra vonakoznak. A lényeges válozás a egnap és a ma közö a udásmegoszás jeleni. Ez a különbsége, min a normál időszak részé vizsgálom. Ez azér eheem meg, mer nem várhaó udományos forradalom a behaárol erüleen. homas Kuhn (984) nyomán a udományos forradalmak álalában akkor kövekeznek be, amikor a rejvényfejő normál időszak csődö mond. Amikor olyan problémák vannak, amelyeknek megoldás elkerülheelen, de a régi paradigmán belül megoldhaalanok. Az emlíe I alkalmazásokhoz hasonlóan az üzleelésre is nagy részben érvényes, hogy a folyamaok válozása nem vár a udományra. Így elhalaszhaó a forradalom, a paradigmaválás. 5

16 3 udásháér Lelár készíeem eddigi könyveim, cikkeim és előadásaim udásháeréből. A öbb száz idéze szerző java részé mos már nem arom gurunak. Eredményeik másodkézből származak, vagy felüleesen épíeék be a guruk eredményei, és így belső ellenmondás van a udáselemek közö. Az sem rika, hogy néhány idézee, már ki udja hányszor, kézrőlkézre adnak-vesznek, és a végén szine felismerheelen az eredei, ső szine kideríheelen. Dr. Jerome Engelnek, a neurológia professzorának Daniel Goleman könyvében idéze mondaai is meggyőzek arról, hogy a guruk és kuaócsoporjaik udásá használjam. Ma már minden kuaócsoporok csinálnak. A köőanyago azok alkoják, akik nagyszerűek a öbbiek moiválásában és az együműködésben, akik eheségesen udják működeni az orvos-biológiai projekeke. A kuaás jövője aól függ, léezik-e ilyen ember a csapaban. ezeke a készségeke alábecsülik. A jó együműködők inkább másokkal, öbbnyire a főnökükkel együ publikálnak, s a minősíő bizoságok vakon feléelezik, hogy az egész a főnök munkája jóllehe ezek az emberek kulcsszerepe jászanak.a kollaboráció maga is olyan készség, ami mia megéri valaki megarani A kövekezmény: a fiaalabb kuaók közül sokan félnek együműködni, ezér egyedül vágnak neki riviális és érdekelen kuaásoknak. Ez a paranoia légköré eremi meg, ahhoz veze, hogy a kuaók nem szívesen oszják meg egymással az adaoka és a munká, s mindez aláássa egy egész udományos nemzedék együműködési készségé. (Goleman, 00, 30. old.) iszában vagyok azzal, hogy a guruk nevéhez köö eredmények a körülöük lévő csapanak is az eredménye, de a guru dominanciája mia ők a színfalak mögö maradnak. Mikor leszűrem ez a emérdek forrás, rájöem, hogy az érekezésemben leír kuaási módszernek a kövekezőkben bemuao szerzők felelnek meg, személyes udásom gyarapodásához az ő udásuka használam. Ahogy máshol is, az üzlei éleben az új mozgalmaknak szükségük van egy gurura, egy próféára, aki világgá küröli az új módszerről szóló meséke és csodálaos erejének híré; a guruk öleeke ránanak elő bűvészkalapjukból, és azoka rendszerbe helyezik. A guruk nélküli üzlei mozgalmak nem junak messzire. (Davenpor, Prusak, 006, 77. old.) ehá keresem a Guru! Ahhoz hasonlóan mondhaom ez, min ahogy szokák mondani: Cherchez la Femme! (Keresd a nő!) A kuaás erüleén ez úgy szólna: nézd meg, ki a guru? De vajon hogyan alálhaom meg? A felvázol problémaerüleen megjelenő fogalmak alapján kezdem keresni. Azán megvizsgálom a meglévő udásból az első alálao, milyen 6

17 udásháérrel dolgozik, és így ovább. Lassan kialakul a hivakozások hálója, és megmuakozik a legöbb bemene helye is. Ő lesz a guru, aki legfeljebb egy-ké filozófusól idéz. Gyakori ese, hogy a guru measémáinak köszönve más diszciplína összefüggéseiből is merí. Így jöem rá, hogy olszojól és Doszojevszkijól öbbe lehe anulni a szervezeekhez arozó emberek megpróbálaásairól, és örömeiről, min bármely ankönyvből. A legöbb udományos áörés, például a relaiviáselméle is, abból származo, hogy az éle egyik erüleéről kölcsönveek valami és meaforakén alkalmazák a másik erüleen. (Handy, 004, 65. old.) Davenpor és Prusak részleesen vizsgálják az üzleelés gurui. öbbek közö az is állíják mindenekelő kapcsolao kell araniuk a cégekkel, mivel klasszikus eseben a cégek öleeik elsődleges forrásai. A cégekkel alálkozhanak anácsadói projekek, kuaások alkalmával, vagy min menedzserek az üzlei gyakorlaban. Ahogy egy guru fogalmazo a guruk szerepé firaó egyik anulmányában: ermészeesen mások kuaásaiból is meríek, de rég rájöem, ha udni akarom, mi örénik odakin, muszáj személyesen beszélnem a menedzserekkel. (Davenpor, Prusak, 006, 8. old.) Könyvük függelékében a készáz legismerebb guru ranglisájá muaják be. Ezzel illuszrálhaó, hogy milyen apaszal emberek azok, akikől a legöbb üzlei újíás származik. A lisából csak néhánya emlíek, zárójelben megadva helyezésüke a szerzők álal összeállío ranglisában. A lisa Michael Porerrel () kezdődik. A műfaj ismerőinek ez nem lehe meglepeés. Az első húsz közö alálhaók az álalam is gyakran idéze apaszal guruk: Peer Drucker (4), Peer Senge (6), Daniel Goleman (9), Charles Handy (4), Henry Minzberg (6). Érdekesség, hogy a könyv egyik szerzője, homas Davenpor a 4. helyen áll a lisában. Bárki, műfajáól függően, bizonyosan ráalál egynéhány kedvencére. A lényeg, hogy a készáz guru közö nincs apaszalalan ember. Mondhanám, minden nagy horderejű üzlei és vezeési öle (ezeknek lisájá is bemuaják a szerzők), min pl. BSC, BCG, ERP, kéhurkos anulás, anuló szervezeek, a gurukól származnak. A udáshiány nagyon érzékeny erüle. Mi udunk a kezdésnél? Hajszál híján semmi. Már Menón is foglalkozaa ez a kérdés: És miképpen fogod kifürkészni, Szókraész, az, amiről egyálalán nem udod, hogy mi? Ki udsz-e űzni valami azok közül a dolgok közül, ami nem ismersz, magad elé, hogy kuasd. (Polányi, 99, 9. old.) Ilyen érelemben nem udhaom, mi keressek. Az üzlei kuaás folyamaában ami udok, abból nem lehe levezeni az, ami nem udok. Ha nem udom az eredmény, akkor viszon nem udom, milyen fogalmakkal írhaom le. A meglévő udás megalálásához személyes udásom 7

18 fogalmai segíenek. Ha udjuk egy probléma megoldásá, akkor nincs probléma, ha viszon nem udjuk a megoldás, akkor nem udjuk mi az, ami keresünk, s így nem várhajuk el, hogy aláljunk valami. (Polányi, 99, 38. old.). Leegyszerűsíve: ha udom a megoldás, a kuaás eredményé, akkor nincs mi keresnem, ha viszon nincs elképzelésem róla, akkor nem udom, hova szerenénk kievickélni. A problémagócok meghaározása még nem jeleni az eredmény megalálásá. Ha viszon alálok egy elfogadhaó eredmény, az nem bizos, hogy az, ami megszünei a problémá. Gyakori ese, főleg az I fejleszésekkel, és a pszichológia kísérleeivel, hogy eredményüke a probléma meghaározása nélkül fejleszeék. Ahogy Polányi idézi Gauss: Rég megvannak a megoldásaim, de még mindig nem udom, hogyan juoam el hozzájuk. (Polányi, 994, 7. old.) Érekezésem udásháeré a Guruk udásháere c. ábra illuszrálja. A bemuaás nem kövei a udások napvilágra jöének időrendjé. Fonosabbnak arom annak sorrendjé bemuani, hogy a guruk álal alkoo udások mikén haoak kuaásom problémaerüleére és hozzáállásomra. 6. ábra: Guruk udásháere Karl Popper-rel kezdem, mer kuaásom módszerének alakulásában meghaározó vol. az érékek a problémákkal együ jönnek lére, és nem is léezhenek problémák nélkül. ovábbá, érékeke ényekből sem levezeni, sem másképp leszármazani nem lehe, bár gyakran ényekre vonakoznak, vagy azokkal vannak kapcsolban. (Popper, 998, 47. old. 8

19 Régebben, Hume (006), a skóok büszkesége, az állíoa, hogy csak azér, mer a nap minden reggel felkel eddig, nem jeleni, hogy emia van bármi racionális okunk az hinni, hogy holnap is fel fog kelni. Folyava gondolakísérleé állíja, hogy nincs racionális módja annak, hogy egy mina a jövőben folyaódni fog annak alapján, ahogy eddig megörén. Popper válasza erre az, hogy ugyan semmilyen bizonyíás nincs arra, hogy a nap fel fog kelni, de elképzelhejük. Amíg felkel, addig az elméle nincs cáfolva, és így elfogadhaó. Ha nem kel fel, akkor ez cáfolja a felállío elmélee. Azóa udjuk, helyesebben, rendeze udás formájában meganulhajuk, hogy a múlbéli apaszala nem igazolja a jövőbeni működés, hiszen a apaszala egyelen kijelenés igazságá sem képes garanálni. Ez megfogalmazhaom úgy is: a premisszák igazsága nem szavaolja a konklúzió igazságá. Én úgy vélem, hogy udományos elméleek eljesen sohasem igazolhaók vagy verifikálhaók, mindazonálal ellenőrizheők. Ezér az fogom mondani, hogy a udományos állíások objekiviása abban áll, hogy inerszubjekíven ellenőrizheők. (Popper, 997, 54. old.) Ez az állíás kuaási módszerem lényege. Minél öbbe foglalkozam az üzlei dönések ámogaásával, és minél öbb hallgaóval igyekezem a dönés, a problémamegoldás és a udásmenedzsmen udáselemei megismereni, annál haározoabban érezem, hogy a programozókén elfogado 0 vagy világa sem az üzleelésre sem az okaásra nem érvényes. Képelen volam objekív lenni a dönésámogaásban és az okaásban is. Érekezésem megéréséhez ezér a kövekező is fonosnak arom: Az objekív és szubjekív szavak azok közé a filozófiai kifejezések közé aroznak, amelyeke súlyosan megerhel az ellenmondásos használa s az eredményelen és paralan viák öröksége. Én nagyjából Kanhoz hasonlóan használom a kifejezéseke. Ő az objekív szó annak jelzésére használa, hogy a udományos ismerenek bárki szeszélyéől függelenül igazolhaónak kell lennie: egy igazolás akkor objekív, ha ellenőrizheő és megérheő. (Popper, 997, 54. old.) A kövekező guru, a paradigma fogalmának ayja, homas Kuhn keree ado a udomány műveléséhez. Érekezésem szerkeszése megköveele, hogy már néhány udás használjak őle az előző fejezeekben. Kuhn paradigma fogalmának ké olvasaa léezik. Az egyik jelenése eredmény, amely a udományos válság pillanaában meghozza a válozás. A másik jelenése egy kere, amely meghaározza, mik az érelmes kérdések az elkövekező normál időszakban. A fejle szomszéderüleek érekezésem számára legjelenősebb része a udás a udásról. Polányi nyomán a udás elválaszhaalan az emberől. Ennek ellenére észlelheők örekvé- 9

20 sek a udás semlegesíésére. A modern udomány deklarál célja az elfogulalan, objekív udás lérehozása. Az eől való elérés ideiglenes ökélelenségeknek ekinjük, ami igyekeznünk kell felszámolni. De amennyiben minden udásnak elkerülheelenül van hallgaólagos része, akkor a személyes elemek eliminálásának ideálja valójában minden udás megsemmisíésére irányul. Az egzak udomány ideálja alapveően félrevezeő és puszíó éveszmék forrása lehe. (Polányi, 966, 0. old.) Kuaásom paradigmája Polányi Mihály figyelmezeésein alapul. Nem udjuk formalizálni elköeleződésünk folyamaá, mivel nem udjuk kifejezni az elköelezeségünke részrehajlás nélkül. Ez megkísérelni olyan őrülség, ami megsemmisíi a vizsgálódás árgyá. (Polányi, 966, 5. old.) Nehezen érheő, miér olyan kevesen fogadják el a udás hallgaólagos dimenziójá annak ellenére, hogy együ élnek vele. Abból kiindulva vizsgálom felül az emberi udás, hogy öbbe udunk, min amennyi ki udunk mondani. Valakinek az arcá felismerjük ezer, ső millió arc közül is. Mégis, álalában nem udjuk megmondani, hogy hogyan ismerjük fel az ismer arco. ehá ennek a udásnak a nagy része nem önheő szavakba. Felismerjük egy emberi arc hangulaai anélkül, hogy meg udnánk mondani, legfeljebb álalánosságban, hogy milyen jelek alapján ismerjük fel A leíró udományok olyan fiziognómiákkal foglalkoznak, amelyek nem írhaók le ponosan szavakkal, ső még képekkel sem. (Polányi, 997, 70. old.) Ikujiro Nonaka 99-ben a Harvard Business Review magazinban megjelen cikke elősegíee Polányi hallgaólagos udás fogalmának közismeré válásá és elerjedésé az üzleelésben. Nonaka öbbször felhívja a figyelme arra, hogy a dönéshozás új környezeében ez a hosszanaró versenyelőny egyelen forrása. És mégis, hiába esik oly sok szó az ész erejéről és az inellekuális őkéről, csak nehezen lehe elfogadani az üzlei dönéshozásban beölö szerepé. Ez mi sem bizonyíja jobban, min hogy ugyanaz a folyóira 007-ben újra közli ez a cikke (Nonaka, 007), annak ellenére, hogy közben megjelen a szerző könyve (Nonaka, akeuchi, 995) is. Hogy miér? Az üzlei dönéshozás szereplői még ma sem érik ponosan, mi is a udás, és hogy mi kell enni annak kiaknázása érdekében. (Megjegyzem, érekezésem írása közben lekorálom a cikknek a Harvard Businessmanager folyóira 007. decemberi számában való megjelenésé.) Nem az emlíe korszakhoz köheő, de fonos megemlíenem Berrand Russell elképzelései is a udásról. Russel a udás az alapján oszályozza, hogy fogalmak közveíésével, vagy anélkül eünk rá szer. Fogalmak nélkül olyasmiről udhaunk, ami vagy személyesen észlelünk, vagy az várjuk, hogy a közvelen közeli jövőben (a kövekező pillanaban) észlelni fogjuk. Ez a kaegóriá nevezi Russell non-verbális vagy érzéki udásnak. Észlel- 0

21 jük a körülöünk lezajló eseményeke, pl. lájuk, hogy egy ajó a huzaban becsapódik. Néha előre lájuk, hogy mi fog örénni, pl. ha lájuk a becsapódó ajó, akkor elmékben megjelenik a becsapódás kövekezménye, a csaanás. Ha behunyjuk a szemünke, és valaki megállíja az ajó, meglepődünk, hiszen az váruk, hogy becsapódik az. Minden egyéb udáshoz fogalmak közveíésével juunk, ezek származhanak valakinek a beszédéből, egy könyvből, egy hyperex-ből, sb. Ez Russel nyomán a verbális, vagy narraív udás. A udás ké okból is homályos fogalom. Egyrész a szó érelme mindig öbbé-kevésbé homályos, kivéve a logikában és a isza maemaikában, másrész mivel minden udás öbbékevésbé bizonyalan. (Russell, 948, 3. old.) Russell Human Knowledge című könyvében azzal foglalkozik, hogy megállapísa, mi a udás és mi nem az, és végül ezzel fejezi be definíció helye: minden emberi udás bizonyalan, ponalan és részleges. Ennek a dokrínának nem ismerjük semmilyen korlájá. (Russel, 948, 57. old.) Minél régebbről keresnénk legendáka, annál inkább lánánk, hogy a dönések eredee azonos kúfőből van. A Harvard Businessmanager magazin (Buchanan, L., O Connel, old.) egyik számában ez képekkel illuszrál kronológiai sorrendben be is muaja. A mai örökországi Anaólia erüleén lévő ókori Phügia királysághoz köődik egy legenda. A viázó elöljárók egy jóshoz fordulak segíségül, aki az anácsola, hogy az első ember, akivel alálkoznak, válasszák királyuknak. Így ese a válaszás Gordiusra. Az álala alapío és a nevé viselő főváros (Gordion, Gordium) fellegvárában helyeze el a legendásan bonyolul csomóval összeköö (számára haalma hozó) szekere és jármo, melye Zeusznak ajánlo. A legenda úgy aroa, hogy a csomó csak Kis-Ázsia jövendő uralkodója fogja kioldani, ami be is igazolódo. Nagy Sándor i.e. 344-ben, amikor seregeivel áhalad a városon, egy kardcsapással megoldoa a problémá, ponosabban kioldoa a csomó. Néhány száz évvel később szülee egy másik szállóigévé vál mondás: a kocka el van veve (alea iaca es). Ez akkor hangzo el, amikor Julius Caesar a Rubicon parján arra az elhaározásra juo, hogy megámadja Iáliá. A kövekező ké évezredben volak különböző kiérők. Herber Simon (Simon, 98) az ember kogniív korláai hangsúlyozza. A korláozo racionaliás elmélee alapján a dönés során nem udjuk az összes releváns információ megszerezni, vagy ha meg is szereznénk, az agyunk nem lenne képes az földolgozni. Képelenek vagyunk a legjobb dönési váloza megalálására és megvalósíására, ehá a dönések során az opimalizálás leheelen. Az emberek kielégíő megoldásra örekednek. Herber Simon eredményei közül érekezésemben a legfonosabb: a dönési folyamaok programozoságának méréke ezek gyakoriságáól és kidolgozoságáól függ. A

22 dönések oly mérékben programozhaalanok, amennyire újszerűek, és nincs rájuk könynyen használhaó módszer. Ezek esre szabo kezelés igényelnek, vezényelek. Simon nyomán a programozo és programozhaalan dönések egy koninuum részei, melynek egyik végén ponosan programozo (fekee), a másikon pedig a programozhaalan (fehér) dönések vannak. A szürke minden árnyalaában alálhaunk dönéseke a koninuum menén. A dönések vizsgálaának idősorában végül Malcolm Gladwell a szempillanás ala meghozo dönések könyvében visszaér ahhoz a hozzáálláshoz, ami már az ókorban is használak. Frappáns öréneekkel muaja be, hogy a dönéshozók megérezék, mire megy ki a jáék, mielő még rájöek volna, hogy rájöek: jóval azelő módosíoák magaarásuka, mielő udaosan felfogák volna, milyen dönés kell hozniuk. (Gladwell, 005,. old.) Érekezésem moója is lehene a kövekező állíása: a lényeg kiragadása gyakran jobb eredményre veze, min a részleesebb, alaposabb kimeríő gondolai körbejárása. (Gladwell, 005, 3. old.) Van egy, már évizedek óa, behaárol erüle, ami mos Darab amás (99) nyomán gépesíheő érelemnek nevezek. ermészeesen fonosnak arom Ludwig von Beralanffy rendszerkuaási eredményei is, de az úl messzire vinne. Simon és Minsky is foglalkozak a gépesíéssel, de később kiderül, hogy 959-ben és 970-ben e jóslaaik úlzoak volak. Nem nehéz rájönni, mi az indíóoka ennek a lelkiismerelen önreklámozásnak. Nagy pénzekről van szó. (Roszak, 990,. old.) Ezér meríem a gépesíheőség udásháeré heodore Roszakól. Gondolameneem fő mondanivalója, hogy alapveő különbség van a számíógép információkezelő működése és az agy gondolkodó evékenysége közö. ez a különbsége világosan kell láni. (Roszak, 998, 8. old.) Roszak ennek a erülenek a ársadalmi dimenziójában is lényeges udás kreál. Az Információ kulusza című könyvében megmuaja a számíógép és az ember kapcsolao. A baj az, hogy az empirisák sikere ahhoz is hozzájárul, hogy kulúránkban felüsse fejé a udásnak egy rendkívül leegyszerűsíe felfogása, amely durván alulérékeli a képzele szerepé az eszmék lérejöében, és az eszmék szerepé a udásban. (Roszak, old.) Roszak világképe szépen illeszkedik a Polányiól elfogado udáselemekhez. A gépi érelmezés ígéree nem csak szeszélyes öle, hanem abszurd is. A dolgok érelmezése az élő elme kiválsága, éppúgy, ahogy a szüleés az élő esé. (Roszak, 990, 5. old.) A guruk bemuao eredményei öbbé-kevésbé behaárolják a udásháere. Gyorsan hozzáadom, hogy különös figyelme szenelem ennek belső konziszenciájára. A udásháere a problémagócok meghaározása uán, ehá amikor körvonalazhaó a problémaerüle, ér-

23 elmes böngészni. Ebből nem kövekezik, hogy a hipoézisek leírásánál nem lehe szükség valamilyen meglévő udásra. Vannak olyan elképzelések is, miszerin a udásháér használhaó az eredmény elfogadásánál. Azzal, hogy a problémaerüle definiálása uán beszélek a udásháérről, csak az akarom hangsúlyozni, hogy i nélkülözheelen. Ha a problémaerüle definiálásakor nem vizsgálnám meg a meglévő udás, megörénhene, hogy olyan erülee körvonalazok, aminek már van eredménye. 3

24 4 Az üzlei dönéshozás új környezee Az üzlei dönéshozás új környezeének vizsgálaához a dönéshozó paradigmájából indulam ki. Ennek alapján három különböző korszako különbözeek meg. Ebből nem kövekezik, hogy a korszakok közö éles haár van, ső néha évizedes áfedéseke is alálhaunk. A ovábbiakban b-korszak -nak nevezem az, melyre a biroklás vol jellemző, korszak -nak nevezem az, melyre a ipizálás és a sandardizálás vol jellemző és ekorszak -nak nevezem a ma üzlei környezeé. A b-korszak -ban Adam Smih olyan dolgoka vizsgál, min: gazdagodás, jövedelemeloszás. Olyanoka feléeleze, min: önműködés, egyensúly, önzés, csere. Ezekből felállíoa a Láhaalan kéz -dokríná. ehá a gazdaságban is, min a ermészeben, belső rend van, és nem kell beavakozni, vonhanánk le a kövekezeés. Ebből sok minden ászivárgo az üzleelésbe is. Drucker is kriizálja ez a gondolkodási keree: A ermészeudományok vizsgálaának lényege a árgyak, esek viselkedése. A ársadalomudományok közük a vezeés közponjában viszon az emberek és az ember inézményeinek viselkedése áll. A egnap még érvényes előfelevések mára elavulhanak, ső pillanaok ala félrevezeőkké válhanak. (Drucker, 000, 6. old.) I állunk az információs ársadalom küszöbén a kőkorszaki agyunkkal mi lesz ebből? Ez az agya az evolúció úgy alakíoa ki, hogy a vadászó-gyűjögeő élemódra legyen minél alkalmasabb fejegei a kérdés Mérő László (004) legújabb könyvében. A -korszak jellemzője a ervezés, bár a korszak elnevezésé aylor neve alapján is megadhaam volna. aylor világképe: úgy ervezzük meg a folyamaoka, hogy ne lehessen rosszul csinálni. Még akkor sem, ha ez keveredik azzal a bankár világláással, miszerin abba inveszáljon a vállala, ami öbbe hoz, minha bankba enné a pénzé. Ennek a korszaknak az alapfelevései közö Drucker (000, 7. old.) olyanoka emlí, min például léezik, vagy kell, hogy legyen egyelen megfelelő szervezei srukúra és léezik, vagy kell, hogy legyen egyelen helyes ú, amellyel embereke lehe menedzselni. A mai dönéshozó sikere: o lenni az elekronikus hálózaban. Néhány évvel ezelő Ekorszaki vezeő című e-publikációmban (Baracskai, Velencei, 003/a) először használam az e-korszak fogalma. Azóa erjed ez a fogalom. A mi kuaok kérdésre már a címben megadam a válasz, de mos még rövidebben az is mondhaom: az e-korszaki üzleelés, ahol ha a jólé középszerű foká elérék, mind az egyének, mind a közösségek inkább a haalomra fognak örni minsem a vagyonra. (Russell, 004, 9. old.) Russell a közgaz- 4

25 dászok évedésének véli, hogy az anyagi önzés ekinik fő hajóerőnek. Ma a siker, az üzlei is, az új alkoásáról szól. Az álagos ermékeknek és szereplőknek befellegze (Riddersråle J., Nordsröm, K., 00, 3. old.). Különbözőnek kell lenni ebben a funky világban. A funky business az jeleni, hogy a kérdések megsokszorozódnak, míg univerzális válaszból egyre kevesebb és kevesebb lesz. Einsein évede. Egyelen elméle nem képes vezeni bennünke. A sokféleség győzedelmeskede. (Riddersråle J., Nordsröm, K., 00, 37. old.) Ehhez másra van szükség, nem a mindenki álal meganul és ugyanúgy használandó fogalmakra. Sehova sem juunk, ha a commerce-ből e-commerce-e, a business-ből e-business-, a learning-ből e-learning-e csinálunk. Nem feshejük á a régi fogalmaka, hanem újaka kell keresnünk, amelyeknek új jelenésük van. Ezek egyelőre meaforák. Majd álalánossá, közismeré válnak, és az új környezeben kialakul egy új nyelveze. Addig, amíg az odabiggyesze e -k csak arra asszociálanak bennünke, hogy az új kereskedelem csak abban fog válozni, hogy elekronikus lesz, elképzelheelen, hogy az e-korszaki vállala ala ne a -korszak szüle vállalaok elekronizálásá érsük. Minden új környeze haással van az üzleelés folyamaaira. Az I nyomulása a környeze egyik, de nem egyelen válozása. A vállalaok az informaika fejleszése révén rikán érnek el radikális eljesíményjavulás, ha a számíógépeke az elavul üzlei dönési folyamaok felgyorsíására használják. A számíógépek eljesíménye csak a régimódi vállalai folyamaok gyökeres újjáalakíásával aknázhaó ki igazán. Az üzlei dönési folyamaok nagy része olyan szabályokon alapszik, amelyek az ipari forradalomban gyökereznek, amikor még lassú vol a kommunikáció, az információ nehéz vol összegyűjeni és ovábbíani, és emia csak a menedzserek volak képesek dönéseke hozni. De ma már a kommunikáció hiheelenül gyors, az információ bármikor elérheő és könnyen ovábbíhaó, az alkalmazoak képzeek, és elvárják, hogy kikérjék a véleményüke. A menedzsereknek el kell veniük az elavul hipoéziseke, és ki kell dolgozniuk a munkavégzés új módszerei. (Hammer, 997, 37. old.) A vállalai inegrál rendszerek még mindig csak a öredéké használják ki a számíógép leheőségeinek, de még ezek sem udnak elfogadoak lenni. A web- a ársadalmi hálózaok kialakíásának és működeésének új leheősége, amelye a legöbb vállalaban meglévő hierarchián alapuló kommunikáció gáol. Az I-környezenek haalma van a ársadalom, a gazdaság alakíására, de ezzel egy időben mi is befolyásolhajuk. Példák sorá hozhaom fel arra, hogy különböző korszakokban milyen haalmuk vol az új echnológiáknak a ársadalom és az emberi viselkedés megválozaására. Az inerne egy új echnológia, amelye vagy beépíünk, vagy nem az üzlei folyamaokba. Ehhez fo- 5

26 lyamaosan vizsgálnunk kell dönéseinke. iszában kell lenni azzal, hogy a beépíés bonyolul dönés. Néha olyan folyamaválozásoka köveel, amelyek kihanak az e-korszaki vállala meglévő érékrendjére is. Ekkor az újjáalakío folyamaok nagyon lassan hoznak eredményeke. ipikus esee ez annak, ami már a kuaási módszerem bemuaásánál emlíeem, hogy egy új udás keresi a helyé anélkül, hogy egy jól körvonalazo problémagóc udáshiányá elháríaná. Gyakran alábecsüljük a környeze viselkedésünkre gyakorol haásá. Vajon hogyan készülheünk fel az üzlei folyamaok befolyásolására? Ebben az új környezeben, melye e-korszaknak nevezek, új érékek és új fogalmak vannak, amelyeke a régi szemüvegünkön kereszül leheelen elfogadni. Az üzlei dönéshozásról alkoo képünke is meg kell válozani, hogy megérsük, miér vannak nagyok és kicsik, világszere ismerek és csődbejuoak. A funky szervezeeknek nem céljuk, hogy mindenkinek mindenben megfeleljenek. Ehelye arra örekszenek, hogy valakinek megfeleljenek valamiben. (Riddersråle, J., Nordsröm, K., 00, 3. old.) Ha az üzlei dönéshozás, min folyamao ekinem, akkor a környezeéhez aroznak a részvevők is. Ennek a folyamanak a főszereplője csak az lehe, aki dönésképes. Ahogy már eddigi publikációimban (Baracskai, Velencei, 003/a, 004/a, 004/b) öbbször használam, dönésképesnek ekinem az, aki észleli a kibírhaalan helyzee, lája a kiua az észlel helyzeből és van jogosíványa a kiú megvalósíására. A hasonlaal ovább élve vannak mellékszereplők is. Azér nevezem őke mellékszereplőknek, mer nincs jogosíványuk. A dönési folyamaban azonban szükség van rájuk, mer udásuk a folyama öbb szakaszában hasznosíhaó. Ezeke a mellékszereplőke a ovábbiakban dönésámogaóknak fogom nevezni. Ha ponosan akarok fogalmazni, akkor dönésámogaó embereknek kellene mondanom, de lehe, hogy a dönéshozó ámogaó embereknek. Észreveheő, hogy a ponosíás afelé erelem, hogy hozzáadom az ember szó. Ez azér fonos, mer az Ikörnyeze mind öbb dönésámogaó eszköz kínál. Nem is olyan rég még az hirdeék: a udás haalom. A háérben magáól éreődö, hogy a udás biroklása a haalom. Ebből sokan arra kövekezeek, amire nagyapáik, hogy a biroko be kell keríeni. A dönéshozás új környezeében még ma is vannak olyanok, akik fölnéznek azokra az emberekre, akik a kulcsra zár fiókjukban nélkülözheelen udáselemeke őriznek. Habár pozíciójuk nincs, mégis elinézik, hogy őlük is kérhessenek. Ennek ellenére a udásmegoszásból csak a dokumenummenedzsmene megérők még ma is azon fáradoznak, hogy felérképezzék, kinek a fiókjában milyen udás van. Döcögni fog a udásmegoszás o, ahol nem örén meg az érékrend válozása. Az adabázisokban, a 6

27 kulcsra zár fiókokban és kulcsra zár fejekben marad a udás, és nem lesz mi megoszani. Ma a sikerhez nem elegendő a udás biroklása, a megoszo udás a versenyképességhez nélkülözheelen. A b-korszak érékeivel nem működeheők az e-korszaki vállalaok. E fejeze ovábbi részében bemuaom, milyen új érékek jelennek meg az üzlei dönéshozás új környezeében, és ezek vizsgálaa mikén vezee I. ézisemhez. Eredményem a mi kérdésre válaszoló új fogalom, egy leírás, melye az e-cölöpök meaforával írok le. 7

28 4. Bizalomalapú Egy régi példával kezdem. Egy orá oszunk el három ember közö. Mindegyiknek az az érdeke, hogy az egésze elvigye. Ha a öbbségi uralom alapján oszjuk, akkor keen koalíció könek, elfelezik, és a harmadik éhes marad. Az önérdek maximalizáló homooeconomicus - aki ismerhei az összes kövekezmény - elképzelés nem működik, kivéve, ha megjelenik a haalom, aki egyedül eldöni, és normaívan előírja, kinek mennyi jusson. Van más megoldás, miszerin ké alruisa lemond a oráról, és az egésze a harmadiknak adják. Még sok variáció elképzelheő, melyek szemléleésébe nem bocsákozom. úlléphe-e egyálalán viselkedési formánk a szűk érelemben ve önérdeken? Ha nem, akkor nem jöhenek lére olyan ársadalmi szerveződési formák, amelyek valami ársadalmibba, morálisabba vagy elköelezeebbe kívánnának meg. (Sen, 003, 38. old.) A valóságban az önérdek melle, az odafigyelés (respekus) és az önfeláldozás sokféle keveréke is szerepe jászik a dönésekben. Ebből az okoskodásból nem könnyű kievickélni. Akkor az a megoldás, hogy dobjuk el? Ha a udás nem úgy képzeljük el, min más jószágo, akkor semmi gond nincs az önérdekkel. A feni példá használva, ha a orá udásból süöék, akkor mindhárman megkaphaják az egésze. Ebből nem kövekezik, hogy mindenki egyformán lakik jól. Majd annyira laknak jól, amennyire kompeensek a udás inerpreálásában. De mos nem a kompeencia a lényeg. Ezzel a példával csak az szereném megfogalmazni, hogy nem baj, ha mindenki vihei az egész udás, ha elbírja. Úgy is mondhanám: önérdekem, hogy vigyem az egésze, és nem zavar, ha más is visz ugyananynyi. Majd a kompeenciák különbözősége meghaározza, ki mi kezd vele. Nem könnyű kibújni a homo-oeconomicus, aki még néha racionálisnak is neveznek, bőréből. Nem könnyű megéreni, hogy bízhaok abban, hogy a udás megoszásával nem veszíek, nem lesz károm belőle, ha más is udja. (Szabó, Velencei, 00) A udásmegoszáshoz szükséges bizalma leheelen előírni. Az íro vagy íralan normák dilemmájának kiváló példája a Pino néven híressé vál ese. A Ford Moor Company Pino modelljének ankja egy balese bekövekezekor könnyen felrobban, amely a becslések szerin évi égési halál eredményeze. A Ford vállalanak ennek ellenére sikerül megakadályozni a modell áalakíására kényszeríő szabvány élebelépeésé. A Pinó még nyolc évig sikerül éleben arani. Csak akkor váloák le, amikor az már kifuó modellé vál. (Hoffman, 984, old.) Hajlamos vagyok olyan olvasao adni ennek a örénenek, ami ovábbra is meghagyja az iralan íralannak, 8

29 de feléelezi, hogy arra is odafigyelünk. A bizalom működéséhez hinnünk kell a humán eikában. Vannak, akik könnyen megoldják ez, és beskaulyázzák az eiká. Azok, akik meg akarják mondani az embereknek, hogy mi a jó, a ekinélyeika hívei, és azok, akik hisznek abban, hogy az ember udja, hogy neki mi a jó, a humáneika hívei. A ekinélyeika hívei képelenek elfogadni a pluralizmus, és ún. eikai kódexe készíenek, amelyben definiálják mi a jó. Ez arra ual, hogy semmi sem akarnak vagy mernek az emberekre bízni. Rosszabb eseben még kemény szankcióka is előírnak azoknak, akik eseleg eluasíanák a haalom álal definiál jó. Más megfogalmazásban a finoman szabályozhaó kiépik az eikából és áviszik a könnyebben kezelheő uasíásokba. Ezekben a vállalaokban a bizalomalapú udásmegoszás nem működhe. A keményen és a puhán vezényelheő folyamaok közöi egyensúly nehéz elalálni. Hangsúlyozom, mindkeőre szükség van. Ez úgy is megfogalmazhaom, hogy a dönéshozás új környezeében keresem a kényes egyensúly a normaív szabályozás és a bizalom közö. A udásmegoszás lényege a normaív (uasíások) és az erkölcsi (bizalmon alapuló) vezénylés kényes egyensúlya. A bizalmon alapuló köveés az jeleni, hogy valakinek van egy elképzelése a válozásról, amire nem uasíha, mer csak homályos jelekkel írhaó le, és a kövekezmények nagy része is ismerelen. A udásmegoszás lényege a normaív szabályozás és a bizalmon alapuló köveés kényes egyensúlya. Hangsúlyozom, mindkeőre szükség van. Ez úgy is megfogalmazhaom, hogy a dönéshozás új környezeében keresem a kényes egyensúly a normaív szabályozás és a bizalom közö. Nehezen érheő, hogy miér évelyegnek a vállalaok olyan soka ennek az aránynak a meghaározásában, hiszen a jólsrukurál folyamaoka önműködeheővé lehe enni, a rosszul srukurálak azonban vezénylés köveelnek. Mégis sokféle elolódásnak leheünk szemanúi. Ez szemlélei A normaív szabályozás és a bizalom aránya c. ábra. Ennek oka, hogy a bizalom hiányában mindig uasíunk, annak ellenére, hogy a folyamao képelenek vagyunk jólsrukurálan leírni. 9

30 anyag NORMAÍV SZABÁLYOZÁS pénz ada udás BIZALOM 7. ábra: A normaív szabályozás és a bizalom aránya Minél kevesebb a vállalaban a bizalom, annál öbbe szabályoznak normaívan. Fukuyama részleesen vizsgálja az a hiedelme, hogy az USA-ban az emberek nem is annyira individualisák, és Japánban sem éppen úgy működik a csoporszellem, ahogy az sokan bemuaják. A néme művezeő feladaa nem abban áll, hogy a kivielezéssel megbízoaknak megmondja, mikén végezzék munkájuka, hanem inkább abban, hogy a eendőke megjelölje. A néme ársadalom azér magasabb bizalomszinű, mer nem helyesli az elgondolás és kivielezés széválaszásá. (Fukuyama, 997, 34. old.) A Japán vállalaokban a fuószalagon dolgozó munkások iráni bizalom sokkal nagyobb, min a aylori elképzeléseken működő amerikai vállalaokban. Furcsállhaó, hogy az individualisának neveze amerikai vállalaok milyen jól használák ki a méregazdaságo és a aylori elképzeléseke. Persze az uóbbi időben egy néhány japán cég beörése, pl. az auóiparba, egy kis fejfájás is okozo. Az erkölcsi vezénylés, a bizalmon alapuló köveés lényege az odafigyelés. Meddig udjuk egymás respekálni? Amíg keresni akarjuk a másik ember egyéniségének végelenségé. Így az odafigyelés végelen sokáig arha. A másik ember respekálásá akarni kell. Minél jobban akarjuk, annál jobban fog sikerülni megismerni a másik ember egyéniségének végelenségé. Minél jobban megismerük, annál jobban akarjuk mélyebben megismerni. Nő a bizalom és csökken a félelem, mer csak az idegenől (ismerelen ember) félünk. A legnehezebb megválaszolni: kire kell odafigyelni? Mindenki figyelembe kell venni, vagy senki sem kell figyelembe venni? Ez a dönési dilemma sok ember fejében megfordul, mindké szélsőség veszélyes. A feleesek beoszojaikól megköveelik a fegyelme. Arra valók, hogy leheővé egyék az emberek sokaságának és a ermelőapparáusok sokaságának egymáshoz igazíásá (s ezen nemcsak a szó szoros érelemben ve ermelés kell éreni, hanem a udás és az alkalmasság ermelésé az iskolában, az egészség ermelésé a kórházban, a puszíó erő ermelésé a hadseregben). (Foucaul, 990, 4. old.) 30

31 Ma mind öbb helyen viruális munkacsoporok alakulnak ki, ahol a globális, földrajzilag elkülönülő szervezeekben az emberek nem ismerheik személyesen egymás. I bizani, báoríani kell az embereke a udásmegoszásra. Az anropológusok az alálák, hogy a legmélyebb udahasadás azokkal fordul elő, akik a legávolabb állnak a kulurális hagyományokól: ilyenek a narkósok, az érelmiségiek, a bevándorlók, az elsőéves egyeemi hallgaók és az újoncok a kaonaságnál. (Pirsig, 998, 449. old.) Az érékrend válozaására, a udásmegoszás szükségességének elfogadására bizani kell az e-korszaki vállala emberei. Davenpor és Prusak nyomán a leghaásosabb ú, ha a sajá szinemen én is elkezdem, miná muaok másoknak. Ahol nincs meg a sponán ársas készség, o a csoporok együműködésé és még inkább a csoporok közi együműködés kemény szerződésekkel és azok nélkülözheelen részével, szankciókkal kell szabályozni. Az e-korszaki vállalaokban nélkülözheelen a bizalom. Davenpor és Prusak (Davenpor, Prusak, 00) elképzelése nyomán a kövekezőképpen kell kiépíeni: o o o láhaónak kell lenni mindenü jelenlévőnek kell lennie a megbízhaóságnak először a legfelső szineken kell érvényesülnie Az új udás gyorsan veszí az érékéből. Ilyenkor a udásmegoszás, a bizalom melle a dönés kövekezményeiér való felelősségvállalás is feléelezi. A felelősség kényes fogalom. Sokféle jelenése, olvasaa lehe. Sem a vezeők, sem a köveők nem rajonganak a felhaalmazásér, azonban a parancsuralmi rendszer jobban ismerik, és jobban is bíznak benne. Az alkalmazoak a maguk részéről vegyes érzelmekkel fogadják a felhaalmazás: számukra ez csak addig vonzó, amíg szó nem esik felelősségükről. Így minden erőfeszíés ellenére a felhaalmazás mégis csak a császár új ruhája marad: hangosan dicsérjük a nyilvánosság elő, azuán csöndben az kérdezzük magunkól, hogy vajon miér nem lájuk. (Argyris, 999, 39. old.) Így mindkeen aláássák a felhaalmazás leheőségé. 3

32 4. ranszfunkcionális Nem lehenek mérheő adaaink az új fogalmakról, hanem észleléseink a régi fogalmak elavulásáról. Az új udás érvényessége, annak belső és külső konziszenciája a normál korszak paradigmáján belül vizsgálhaó, validálhaó. Paradigmaváláskor csak az új udás belső konziszenciája vizsgálhaó, hiszen a korszak lényege, hogy az új fogalmak néhány régi lecserélnek, és a öbbi régi fogalmakkal új kapcsolaoka eremenek. Az új fogalmak validálása ehá nem állha csak abból, hogy aláámaszjuk azoka idézeekkel, ami semmi más nem jelen, min hogy mások is így vagy hasonlóan észlelik. A XVII. századi udományos forradalomban az érékek elkülönülek a ényekől, és azóa hisszük, hogy a udomány álal felár ények az érékeinkől függelenek. Valójában a ények az emberi észlelések, érékek és cselekedeek paradigmájából erednek, melyekől elkülöníheelenek. Ezér a kuaók nemcsak inellekuális, hanem morális felelősséggel állnak szemben. (Capra, 997,. old.) Az alapfelevések feláldozása, csak azér mer mérheelenek (nincsenek ények, amiből indukcióval levonhanánk a kövekezeés) nem semlegesség, hanem erkölcselenség. Az embereke nem szervezni kell, az emberek menedzselése a felada, a cél az, hogy az egyének képességei és ismereei növeljék a ermelékenysége. (Drucker, 000, 33. old.) A -korszakból az e-korszakba való ámene nem egyszerű, ha a régi paradigma fogalmai megmaradnak. A régi paradigma alapja a funkcionális elképzelés is, ami a kövekező lépésekből áll: pénzfelhasználás, beszerzés-gyárás, eladás, pénzeloszás. Ebből kövekezik, hogy a funkcionális elképzelés a láncola elemeinek elkülöníe menedzselésé jeleni. Drucker az emberek menedzselésével kapcsolaban a kövekezőke mondja: 3

33 o o o o Minden vállalanál valószínűleg még Fayol ipikus gyáránál is öbb különböző szervezei srukúra együes léezésére van szükség. Egyelen vállalaon belül egyelen részlegnek sem szabad megengedni, hogy önállóan kezelje külföldi valua-ügyleeei. Viszon ugyanennél a cégnél az ügyfélszolgála különösen igaz ez a hiech vállalaokra és szolgálaásokra szine eljes helyi szinű auonómiá köveelhe. (Drucker, 000, 4. old.) Egy és ugyanazon személy lehe főnök a sajá szervezeénél, parner egy másiknál, kisebbségi ulajdonos egy vegyes vállalanál és így ovább. (Drucker, 000, 6. old.) Igaz ugyan, hogy a munkavállalók öbbsége ma is alkalmazo, ám egyre növekvő részük már nem is ilyen viszonyban az ado céggel, nemhogy eljes munkaidejű dolgozója lenne. (Drucker, 000, 30. old.) Hasonlóképpen lehe, hogy a markeingigazgaó korábban érékesíéssel foglalkozo. Soka ud a részerüleről, de mi sem ud a piackuaásról, az árkalkulációról, a csomagolásról, az ügyfélszolgálaról vagy a piaci előrejelzésről. Ezér a markeingigazgaó nem mondhaja meg az e erüleen dolgozó szakembereknek, hogy mi és hogyan csináljanak. (Drucker, 000, 3. old.) Ezekhez még hozzáeszem a funky szerzők állíásá: o Az információechnológia összezsugoríja a ere és az idő. Ma már nem munkahelyünk van, hanem munkaerünk és éleerünk. Az új bevándorlók viruálisak úgy veszik el mások elől a munká, hogy közben az arcuka sem muaják. Ahelye, hogy embereke imporálnánk, elég, ha gondolaaika és az öleeike imporáljuk. Ez egy vadiúj jáék vadiúj szabályokkal. És a legöbb vállala nem alkalmazkodik. Ezek kihalnak. (Riddersråle, Nordsröm, 00, 46. old.) Az e-korszaki vállala ranszfunkcionálisan menedzselheő. Nem elég az üzlei dönési folyamaokhoz a isza markeing, a isza szállímányozás és a isza finanszírozás udás., azaz egyelen funkció udása. A kuaási módszeremben leír ranszdiszciplinariásra ualva a ransz- előaggal i a vállala menedzsmenjének az a hozzáállásá érem, mely egyszerre van a funkciók közö, azokon kereszül, és minden funkción úl. Soka hallani manapság a hierarchikus szervezeek végéről. Ez egyszerűen badarság. Minden inézményben kell lenni egy legfelső haalomnak. (Drucker, 000, 3. old.) Ez a maradandóság, amiben sokan kéelkednek, nem elég ok arra, hogy a udásmegoszás a régi maradjon. Az üzleelés új 33

34 környezeében kiszámíhaalan az üzlei eredmény. Ha lenne egyelen üdvözíő menedzselés, akkor minden vállala egyforma lenne, és elűnne a verseny lényege. Minzberg egy inerjúban az mondja: Olyan ez, minha valaki eniszezés közben egyfolyában az eredményjelző áblára és nem a labdára figyelne. (Minzberg, 044, 5. old.) Jön a ranszfunkcionális hozzáállás! Minzberg már a képzés is erre ereli. 996-ban olyan okaási erve (Inernaional Masers in Pracising Managemen) állío össze, ahol nem az elkülönül funkciók, hanem a valóságban meglévő különböző nézőponok menén okahaó a menedzsmen. uduk, hogy nem ámaszkodhaunk a hagyományos MBA okaási srukúrára, amely különálló üzlei funkciókra markeing, számviel, sb. oszja fel a menedzsmen világá. Olyan menedzsereke akarunk okani, akik végre kiszabadulak ezekből a szűk kaegóriákból miér erőszakoluk vissza őke? Olyan okaási srukúrára vol szükségünk, amely az elkülönülés helye a szinézis ámogaja. (Gosling, Minzberg, 004, 7. old.) A Moorola 0 millió dollár kölö sajá egyeemére, mer abban kerese és alála meg a válasz a fejleszési kihívásokra. Vannak moorolaiskolák és balaonkenesei okig-réningek. Ezek segíik az emberekkel megéreni, hogy a udás nem darabolni kell egyszerűbb elemekre, hanem használhaó egységbe kell foglalni. Ennek ellenére kevesen udnak megszabadulni aylor világképéől: úgy ervezzük meg a folyamaoka, hogy ne lehessen rosszul csinálni. Még akkor sem, ha ez keveredik azzal a bankár világláással miszerin abba inveszáljon a vállala, ami öbbe hoz, minha bankba enné. A menedzserek világa bonyolul és zavarba ejő. Megéréséhez nem arra van szükség, hogy érsen az egyszerűsíéshez, hanem arra, hogy különböző nézőponból megszerze udás képes legyen egységbe foglalni. (Gosling, Minzberg, 004, 9. old.) Az üzlei dönéshozás új környezeére ehá a ranszfunkciomaliás jellemző. 34

35 4.3 Hálózai Az üzlei dönéshozónak lékérdés o lenni, ahol kell. Ha nincs o, akkor csak azzal foglalkozik, ami o örénik, ahol van. Fonos a dimenzió és a ávolság meghaározása is, ami az jeleni, olyan helyről nézni, ahonnan már lászik az egész valóság, és még nem vész el a fonos részle sem. A világ kereszben-hosszában összefonódo. A hálózaokban a kapcsolaok úllépnek a kialakíókon, haalmi pozíciókon. Az e-korszaki vállala nem jelen felélenül viruális vállalao. évedés az gondolni, hogy az e-korszak csak a weben működee üzleelésre vonakozik. Máskén, de lényegesen ha az üzlei dönéshozás új környezee azokra a vállalaokra is, akik üzleelésüke nem csak, vagy egyálalán nem a weben kereszül végzik. Az üzlei dönéshozó a korszaknak megfelelően hálózai ember, aki az üzlei, művészei, poliikai hálózaok agja. Milyen kicsi a világ! Mondjuk gyakran. Egy néme újság néhány éve arra a jáékos feladara vállalkozo, hogy aláljon kapcsolao egy frankfuri örök kebab-árus és kedvenc színésze, Marlon Brando közö. A Die Zei munkaársai néhány hónapon belül kinyomozák, hogy ehhez személyes ismereségek mindössze haagú láncolaa elegendő. A Salah Ben Ghaln nevű Irakból származó kebabosnak Kaliforniában él egy barája. Min kiderül, ez az ember együ dolgozik egy nőnek a barájával, aki viszon agja annak a diákklubnak, ahova a Don Juan de Marco című, Brando főszereplésével készül film producerének lánya is jár. Ha elfogadjuk, hogy mindenkinek van legalább öven ismerőse, akkor bárki elérheő ha kézfogáson kereszül. Ez a vélelenszerű háló feléelezi, hogy öven különböző ember ismerjünk. Ez nehezen képzelheő el ársas világunkban. Sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a hozzánk közel állóknak nagyjából azonos ismerősei vannak. Gyakrabban kapunk állásajánlao ávoli ismerőseinkől, min közeliől. Ha közvelen baráaimnak dobok be egy hír, előfordul, hogy háromszor-négyszer is meghallja valaki. Ha ávolabbi ismerősnek, akkor elképzelheő, hogy elér más közösségeke is. Buchanan (Buchanan, 003) nyomán vannak erős és gyenge kapcsolaaink. Megfigyelések az muaják, hogy ha egy erős kapcsola megszakad, aól a öbbiek még arják, nincs olyan nagy jelenősége. Ha azonban egy gyenge, mondhajuk, ávoli kapcsolao elveszíünk, a ávolság könnyen öbbszörösére nőhe. Ezér kell az üzlei dönéshozónak a gyenge kapcsolaai is ápolni, mer ezek révén valósulha meg kicsi világunk halépéses ávolsága. A dönéshozók és dönés- 35

36 ámogaók a hálóza bármelyik láncszeméől kaphanak udás. Ez az új érékeremés lényege. Ezekben a hálókban nincs közponi ervezés, minden csomópon maga döni el, hogy mi csinál, hova kapcsolódik. Mi dönjük el, hogy kik a baráaink, és egy cég maga döni el, hogy kikkel üzleel. Az ilyen hálózaok önszerveződő módon fejlődnek, nincs egy közponi csomópon helyee néhány erősen csaol csomópon jelenik meg, amelyek egymással versenyeznek a közponi szerepér. nincs egyelen pon sem, ami kiválaszhanánk, és kijelenhenénk, hogy arra az összes pon eléggé hasonlí. (Barabási, 003, 00. old.) Barabási nyomán ezek pók nélküli skálafüggelen hálók. A hálózai együműködés elősegíi az egyedül elérheelen állapook közös elérésé. A udásmegoszás a kapcsolaokér van, és nem a keresle kínála piaci örvényei szabályozzák. Ha valaki kiesik, könnyen megszakad a lánc. A hálózaok agjai a parnerek alapján minősíik. Kiől udja, és kinek küldi ovább a megalál udáseleme. Egymásól és egymás álal anulunk. Ehhez együélési, és nem csak felfogó képességre van szükség. Ma nem az a kérdés, ki kapha információ, hanem az, ud-e valami kezdeni az információval. Az üzlei dönéshozás szereplője, min hálózai ember, az kérdezi, mivel arozom azoknak, akikől függök, akikkel megoszom a híreke. Az informális hálózaok agjai (Cross, Prusak, 003, 6-5. old.) kiválóan működeik, de meg is béníhaják a szervezee. Az informális hálózaok agjai közöi kapcsolaok az alábbi, Informális hálózaok c. ábrán láhaók. Közponi összeköő Haárösszeköő Információközveíő Periférikus specialisa 8. ábra: Informális hálózaok A hálózaban maradás mindig a friss pleykák megoszása. Akinek nincs mi adnia, az nem is várhaja, hogy mások belesegíenek az ő házának épíésébe. Nincs ké dönéshozó, aki ugyanaz a hír ugyanarra használná. Nem az a fonos, hogy mire kell neki a hír, hanem hogy kell-e. A udásmegoszás hálózaának meaforája a kaláka, az érelmező szóár sze- 36

37 rin: nagyobb munka elvégzésére önkénes segíőársakból összeáll munkaközösség, az ebben végze ingyenes munka. A hálózaban dolgozó emberek gyorsabban és könnyebben junak oda, ahova kell. A hálózaokban új, szokalan összeköeések alakulnak ki, melyek egyszerre rugalmasak és sabilak is. Rugalmasságuka az okozza, hogy bármikor, bárki, bármivel be- és kikapcsolódha. Sabiliásuka viszon az okozza, hogy szézúzhaalan, leheelen megszüneni. Hiába eszik bele a munkaszerződésbe, hogy bizonyos ideig a munkaviszony megszűnése uán o kell hagyni a névjegy- és -gyűjemény, az új munkahelyen ilos ezeke a kapcsolaoka használni. Naivnak kell lenni a javából, hogy bárki az higgye, ezek uán a kapcsolaok elhalnak. Az e-korszaki vállalaok érékrendje neveségessé eszi ezeke az inézkedéseke. Az üzlei dönéshozás szereplői számára nélkülözheelenek a kapcsolaok, ezér nem az a kérdés, hogy mennyibe kerülnek, hanem az, hogy mennyi hoznak. Azoka a kapcsolaoka keresik, amelyek a legöbbe hozzák, amelyekkel mind jobban be udjuk hálózni maguka. 37

38 4.4 ÚJ fogalmak e-cölöpök Az üzlei dönéshozás új környezeé három új fogalommal fedem le: bizalomalapú, ranszfunkcionális és hálózai. Néhány ipikus üzlei dönés bemuaok, és ezzel illuszrálom, mikén ha a dönési környeze arra, hogy vezényel, önműködeheő, vagy a menedzsereknek delegálhaó dönésekről van-e szó. Egy haszáz fős külföldi ulajdonban lévő vállala öven körüli igazgaója fogalmaza meg dönései leírásához szükséges szemponoka, azok érékei és a közük lévő ha akkor szabályoka. A szemponok közöi kapcsolaoka muaja az Üzlei dönési szemponok c. ábra. 9. ábra: Üzlei dönés szemponjai Az igazgaóval öbb dönés vizsgálunk meg, melyekből ézisem illuszrálásához négy jellemző esee válaszoam ki. Ezek: dönés az SAP bevezeéséről, dönés egy menedzser kiválaszásáról, dönés egy logiszikai eszköz vásárlásáról és dönés egy vevőnek adhaó kedvezményről. A különböző korszakokban a dönési környeze érékei közöi logikai kapcsolaai nem iszák, egy isza eseben csak vezényel és önműködeheő dönések kellene hogy legyenek. Az üzlei dönéshozás új környezeében a b-korszak és a -korszak érékei közi logikai kapcsolaok összeüköznek az e-korszak érékei közi logikai kapcsolaokkal. A vizsgál vállalanál az igazgaó ez úgy oldoa meg, hogy azoka a meghaározó és egyszerű dönéseke, melyek környezeére a -korszak érékei jellemzőek, delegála menedzsereinek. Illuszrációmban ennek reprezenaív példája az egyes vevőknek ado bonuszok meghaározása. A bonyolul és élebevágó dönéseke, melyeknek környezeére a ranszfunkcionaliás, az elérheő hálózai kapcsolaok és a eljes bizalom jellemző, vezényli, azaz magánál arja. 38

39 0. ábra: Üzlei dönések minősíése A vezényel üzlei folyamaokhoz szükséges udás megoszásá Az üzlei dönésekhez szükséges udás megoszása c. fejezeben fogom vizsgálni. Hangsúlyozom, hogy illuszrációm fogalmai az igazgaó szemanikájá, érékrendjé és paradigmájá ükrözik. A vállalaok érékrendjé kuaók öbb elképzelés bemuaak. Ha ezeke leszűkíem azokra, amelyekben a világosan körülhaárol érékek és azok sorrendjei vannak, akkor sem alálhaó közük olyan, amely az üzlei dönéshozással foglalkozo. Ennél a szűkebb erülenél is fonosak az érékek és azok sorrendje. Olyan érékeke keresek, amelyek az ismer elképzelések uán jelenek meg. Az új környeze és azok érékei hanak mindenkire. Felsorolok három új éréke, de azok álalános sorrendjé nem haározom meg. Ezekre, min cölöpökre ámaszkodhaunk az üzlei dönéshozás új környezeében. A 4. fejezeben leírakból kövekezik első ézisem: I. ézis Állíom, hogy az üzlei dönéshozás új környezeében a szereplőknek e-cölöpökre van szüksége. Az első e-cölöp a bizalom kell hogy legyen. Ahhoz, hogy a vállala versenyképes legyen ebben a korszakban, javaslom, hogy a dönéshozás szereplői fogadják el a ranszfunkcionaliás és a hálózai kapcsolaok e-cölöpöke is. Az is állíom, hogy azok a dönéshozók, akiknél inkább a menedzseri dönések dominálnak, helyezzék a második helyre a ranszfunkcionaliás. Azok a dönéshozók, akiknél a vezeői dönések dominálnak, hozzák a hálózai kapcsolaoka a ranszfunkcionaliás elé. 39

40 5 Az üzlei dönéshozás szereplőinek személyes udása Az emberek egy szervezeben a kompeenciájuka arra használhaják, hogy éréke eremsenek. Ez nem lehe uasíásokkal szabályozni, elrendelni. Az emberi kompeencia nem másolhaó le ponosan. Mindannyian sajá kompeenciánka fejleszjük ki gyakorlaal hibákon, öprengéseken és ismélésen kereszül. (Sveiby, 00, 7. old.) Valaki vagy kompeens, vagy nem. A kompeencia nem egy ulajdonság, hanem egy viszony a udás és annak birokosa közö. A kompeencia udni mikén inerpreálni - jeleni. Az üzlei dönéshozó csak a eljes világ egy részé, az üzlei világo udja lefeseni. A kompeens dönéshozó nemcsak ismeri az üzlei dönéshozás szabályai, hanem az is udja, hogy mikén és mikor kell azoka használni. Nincs bármire és bármikor kompeens dönéshozó, hanem meghaározo szerepben, időben és összefüggésben kompeens dönéshozó van. Akik úgy szocializálódak, hogy akkor lesznek jó anulók, ha minden vissza udnak mondani, és semmiben sem kéelkednek, azoknak nem okoz gondo meghaározni, mi is a udás. Az üzlei dönéshozó udásának meghaározása már nem ilyen egyszerű. Ismereőjegye nem az, ha visszamondja és alkalmazza a szabályoka, hanem az a magabizosság, mellyel képes áhágni és jobbakkal helyeesíeni azoka. (Sveiby, 00, 95. old.) A svéd Lofgern például azzal döbbenee meg a sí-világo, hogy ugrás közben lécei az addig ismer párhuzamos elrendezés helye V-alakban aroa. Ahány ember, annyi udás, a udás szubjekív. Nincs megismerés megismerő nélkül. A személyes udás elválaszhaalan a szubjekumól. Meggyőződésem, hogy a személyes udásnak öbb megnyilvánulása is van. Vannak szavakba önheő, anulhaó részei: a cselekede, a magyaráza és mérés szabályai. Vannak szavakba önheelen, megapaszalhaó részei: a hozzáérés, a sejés és az esemény. Ez illuszrálom a udásípusok c. ábrával. 40

41 udás ügyesség inuíció ények a cselekede szabályai a magyaráza szabályai a mérés szabályai járulékos hozzáérés sejés esemény fokális. ábra: udásípusok Mérés nélkül nincsenek ények. Az igaz hamis dichoómia csak a definiál mércével mérheő ényekre vonakozik. Ahol a mérés öbbször meg udjuk isméelni, o beszélheünk igazol udásról. Nagyon kevese udnék meg azonban az üzlei dönéshozó okoskodásáról, ha csak a bizonyíhaó (bizosan igaz) ényeke venném alapul. Az események közöi öszszefüggések számíása elő mindig van egy hipoézis: feléelezem, hogy összefüggő dolgok. ényekkel a dönéshozó hié ámaszhaja alá. Van-e ké dönéshozó, akinek egyforma hie van? Elképzelheelen. Ső, még ugyanaz a dönéshozó sem fejezi ki magá készer egyformán. A ényeke a dönés meghozása uán, annak aláámaszására használja. Csak azoka a ényeke fogja használni, amelyek neki kellenek. A ények meganulásához memorizálásra van szükség. Az ügyességek (az angol skill szóra gondolok i) gyakran igen bonyolulak, mégis egyszerűnek űnnek. Anélkül is udunk biciklizni, hogy megérenénk az egyensúlyarás fizikai szabályai. Amikor biciklizünk, csak járulékosan vagyunk udaában az egyensúlyarásnak. Amikor olvasunk, csak járulékosan vagyunk udaában a beűknek. Kínos lenne a beszéd is, ha minden szó elő megállnánk, és ellenőriznénk, hogy a szabályok szerin hogyan kell. Fokális figyelmünk a közlekedésre, vagy a szöveg lényegére összponosul. Úgy beszélünk, hogy nem gondolunk a szavakra, úgy írunk, hogy nem gondolunk a beűkre. Egy ismer udós meséle, aki ifjú korában abból él, hogy úszóleckéke ado, hogy mennyire meglepődö, amikor megpróbál rájönni, hogy miől ud úszni: bármi csinál a vízben, mindig a felszínen marad. (Polányi, 994, 95. old.) Annyira begyakoroljuk az ügyességeke, hogy már máskén nem is udnánk csinálni. Ebből nem kövekezik, hogy elmondhaó, milyen szabályok alapján csináljuk. Az ügyességek gyakorlással sajáíhaók el. Vannak szabályai, de azok a háérben maradnak. A anulónak nézni kell a cselekedee. A ekinély 4

42 elismerése és a bizalom abban, akire figyelünk, nélkülözheelen. Az üzlei dönéshozónak egyelen ügyességre van szüksége, nevezeesen a beszédre. Az inuíció sohasem lehe szavakba önheő. Leírhaalan, milyen gondolkodási folyama szüleménye az íéle, csak az udjuk, hogy megszüleik a dönés és gyakran éleképes. Az inuíció sokak számára alán kissé olyan, min az ugrás a söébe: el kell rugaszkodni az adaokól, és megérzéseinkre kell hagyakoznunk. (Golemann, Boyazis, McKee, 003, 66. old.) Ami megszimaolok, az se nem kijelenés, se nem monda, hanem kép. Gyakran az üzlei dönéshozó azér dön úgy, ahogy, mer a szimaa, inuíciója az sugallja, hogy helyes. Bízik ebben, és szívesen ámaszkodik jó szimaára. Simon nyomán a rosszulsrukúrál problémák, azaz a dönési dilemmák ovábbra is gyakrabban alapulnak sejésen, min számíáson (Simon, 98, 384. old). Lehe-e az első szempillanásra meghozo dönés ugyanolyan jó, min a ervezés, hosszas gondolkodás uán. Malcolm Gladwell szerin ez nagyon is leheséges. A lényeg kiragadása gyakran jobb eredményre veze, min a részleesebb, alaposabb kimeríő gondolai körbejárás. (Gladwell, 005, 3. old.) Az inuíció inellekuális láás. A képek felismerése hallgaólagos kövekezeés. A magyarázanak meg kell felelnie a kéérékű logika szabályainak, különben érheelen lenne. Ebből nem kövekezik, hogy annak bármilyen köze van a gondolkodási folyamahoz, amelynek alapján szülee a sejés. Könnyű elfogadni, hogy az inuíció csak a apaszala szülhei. Sokkal nehezebb elfogadni ennek kövekezményé, hogy a kezdőnek nem lehe éleképes, eredei ölee. Nagyon veszélyes a vak yúk is alál szeme mondásra alapozni, mer ez nem beszél a alála gyakoriságáról. E fejeze ovábbi részében bemuaom, hogy a hallgaólagos udás elemeinek kihúzása mikén segíheő, és milyen gondjai vannak a udás gyarapodásának. II. ézisem eredménye a mikén kérdésre válaszoló magyaráza, új kapcsola a dönéshozó udáselemei közö, melye az e-dönéshozó meaforával írok le. 4

43 5. Hallgaólagos udás A apaszal üzlei dönéshozónak működik a sejése, ami meaforái segíségével le is ud írni. A hallgaólagos udás szavakba önheelen és megapaszalhaó. Polányi (Polányi, 997) a kifejezheő (explici) és szavakkal maradékalanul leírhaó explici udás kiegészíésére vezee be a hallgaólagos udás fogalmá. A kifejezheő udás úgy fogja fel, min ami rendszerezi, formalizálja a már meglévő, bár világos, hogy ez egy olyan cél, amelye sohasem lehe elérni. A udás sohasem lehe eljes mérékben kifejezheő. Leheelen elmagyarázni valakinek, hogyan kell olyan verse írni, min Shakespeare. A dönéshozó öbbe ud, min amennyi szavakba önhe. Érvelés és bizonyíás helye az üzlei annyi mondha: ez a meggyőződésem. udásá az ügyességek gyakorlása, a ények ismeree és az inuíciója haározza meg. udja, hány darabo kell gyárani, megszimaolja, ha a konkurencia blöfföl, és ügyesen ud beszélgeni a főmérnökével. Eddig ismerelen jelek felismerésére, eddig járalan uak megsejésére, újíások elfogadaására van szüksége. A hallgaólagos udás mélyen gyökerezik a cselekvésekben, az egyén konkré közeghez való ragaszkodásában legyen szó valamilyen meserségről vagy foglalkozásról, speciális echnológiáról vagy ermékpiacról, vagy akár egy munkacsopor evékenységéről. (Nonaka, 007, 78. old.) Az üzlei dönéshozás szereplői o meganulhaják az arimeiká (a ények mérésének szabályai szavakba önheők), de az események észlelésé nem o meganulhaják a grammaiká (a cselekede szabályai szavakba önheők), de regényírás vagy meggyőző beszéde nem (a hozzáérés csak megapaszalhaó) o meganulhaják a logiká (a magyaráza szabályai szavakba önheők), de a sejés aníhaalan Az üzlei dönéshozásban szükség van a megapaszalásra és a anulásra is. A dönéshozás szereplői ide-oda ugrálnak a keő közö, és így összeáll egy kép a valóságról. Az Összeáll a kép c. ábrán a görbe illuszrálja ez a folyamao. Az iskolában meganulhaják a diszciplína alapelvei, axiómái, örvényei, a munkahelyen megapaszalhaják a helyi szokásoka, szabályoka és frissíő kurzusokon naprakész válaszoka kaphanak kérdéseikre. 43

44 mérés cselekede magyaráza anulás söé megapaszalás esemény hozzáérés. ábra: Összeáll a kép sejés Az explici és a hallgaólagos udás ellenée nem egyszerűen a kimondo és ki nem mondo udás dichoómiája, min az sokan első láásra gondolják. De még csak nem is a kimondhaó és a ki nem mondhaó szembenállásáról van szó, hanem az az ellenée ragadja meg, ami a csak személyesen áadhaó vagy ilyen eleme is aralmazó ismere, és a személyelen, árgyiasul kifejezési formákban maradékalanul közveíheő udásról szóló elképzelés közö feszül. (Újlaki, 99, 80. old) Vannak dolgok, amelyek megmagyarázhaalanok még akkor is, ha azok másoknak magukól éreődőek. Nem udjuk, mikor áll össze a kép a valóságról. Bizonyos, hogy a jólsrukurál világ képeinek összeállása egyszerűbb és láványosabb. Nem kell a diáknak meganulni minden poziív számo (ény). Elegendő meganulni néhánya, és néhány szabály (ízes számrendszer), máris összeáll a kép. Ezek uán öbbe ud, min amennyi meganul. Olyan kérdésre is ud válaszolni, amire még nem halloa a válasz. Sokkal összeeebb a helyze a rosszul srukurál világ képeinél. Az üzlei dönéshozó inuíciója irányíhaalan, nem lehe szándékos. 44

45 5. udásgyűjés Érekezésem előző fejezeében a hallgaólagos udás jelenőségé hangsúlyozam. Ezek a fokális udások azér kapak külön hangsúly, mer kevesen foglalkoznak velük. Ez nem az jeleni, hogy rikán emlíik, hanem az, hogy nincsenek javaslaok a használaára. Ebben a fejezeben a személyes udás szavakba önheő, vagyis járulékos részé vizsgálom. A könynyebb ájékozódás vége megemlíem, hogy i adaokról és dokumenumokban lévő szövegekről van szó. A dokumenumok és adaok menedzselése vonzó erüle az I számára. Az ada-és szövegbányászaal i nem foglalkozom, egyrész azér, mer majdnem minden meg van oldva, másrész azér, mer érekezéseme elvinné olyan programozói dilemmák felé, amelyekkel az uóbbi húsz évben már nem foglalkozom. Ami vizsgálok, az a járulékos udás gyűjése, és az abban részvevők. Ez a erüle ipikus senkiföldje. Ez abból láom, hogy a udásgyűjésről ír cikkünk (Baracskai, Velencei, 00) a legkereseebb. Akik a udásbázis épíésének szemponjából vizsgálják, azoknak hiányos az emberismeree, akik a csapamunka szemponjából, azoknak ismerelen a udásgyűjés. A udásgyűjés és udásrendezés egy folyama, melynek során az üzlei dönéshozás szereplőinek a dönéshez szükséges udásá kell felárni. A udásgyűjés a udás kihúzásá, szavakba önésé jeleni. (Velencei, 998) Részvevői a dönésámogaók, a dönéshozó és a udásrendező. A udásrendező az angol Knowlegde Engineer megfelelője. öbb helyen udásmérnök-re fordíják, de ennek a szónak más olvasaa van. I inkább rendezői, min mérnöki munkáról van szó. A udásrendező és a dönéshozó először a dönési dilemmá haározzák meg. A udásbázis épíésének csak akkor van érelme, ha udom, hogy mi akarok megudni. Ez minden eseben így van, ha a számíógépe akarjuk segíségül hívni. Fonos, hogy udjuk, mi az oupu, hogy az inpuo meghaározzuk. A udásgyűjés azoknak a fogalmaknak az összegyűjése, amelyeke az üzlei dönésekben használnak. Fonos ezeke iszázni, definiálni jelenésüke, mer a udásbázis felépíéséhez ezeke fogjuk használni. Gyakran a legegyszerűbbek meghaározása a legnehezebb. Az üzlei dönéshozó fejében olyan mélyen van, hogy a udásgyűjés során nem is gondol rá. udásrendezői munkám során öbbször előfordul, hogy a dönésámogaók és/vagy a dönéshozók a számukra riviális fogalma nem udák kimondani, pedig az üzlei dönés meghozaalához, elfogadaásához és magyarázaához ez nélkülözheelen vol. (Velencei, 000) Ez olyan, mikor új nyelve anulunk, és el kell mesélnünk egy napunka. Jó derülnénk, ha ényleg csak az örénne. Könnyen felkészülünk az előadásra az éppen anul nyelven, lehe, hogy a vizsgá 45

46 is leesszük, de ha hirelen az ucán megkérdezi egy urisa, hány óra, nem udjuk a válasz. Pedig sokkal egyszerűbb, min az előadás. A fogalmak egy-egy esemény felidézésekor, elmesélésekor hirelen és sokkal könnyebben villannak be. Ezér nagyon fonos része a udásgyűjésnek a beszélgeés. udásrendezői apaszalaaim az sugallják, hogy a udásgyűjésben részvevő üzlei dönéshozók és dönésámogaók sokkal öbbe udnak meg egymásról, min bármelyik érekezleen. A udásbázis formalizál felölése megköveeli, hogy írják le azoka a fogalmaka, amelyeke egyébkén nap min nap használnak. A udásgyűjés elő keveseknek ju eszébe, hogy iszázzák magukban, és munkaársaikkal is megéressék, milyen jelenés adnak az olyan gyakran használ fogalmaknak, min pl. siker, lojaliás vagy üzlei folyama. (Dörfler, Velencei, 999) Ezek csak úgy záporoznak egyegy érekezleen, de ha a közük lévő kapcsolaoka firaják, sokan bajban vannak. A udásgyűjés közben kialakul egy olvajnyelv. Egyes fogalmaknak csak o és akkor van olyan jelenésük. Ezek szimbólumok, amelyeknek a jelenése eljesen levál(ha) eredeijéről. Használauk odaarozás is jelen, aki nem használja azoka, könnyen elveszíhei agságá. A dönés sokkal öbb annál, min ok a cselekvésre. Leheősége nyúj az erény és az igazság meghaározására, annak a felfedezésére vagy érelmezésére, hogy mi is örénik, mi is csinálnak a dönéshozók, és hogy mi indokolja eeinke. Alkalma ad arra, hogy a örénekér széosszák a dicsősége és felelőssége, és ezálal arra is, hogy gyakorolják, megkérdőjelezzék és megerősísék a baráságoka, ellenéeke, a haalma vagy a sáus. Az hogy a dönéshozaalban részvevő emberek öbb idő fordíanak a szimbólumokra, míoszokra és riuálékra, az azér van, mer azok jobban érdeklik őke, min az eredmény. (March, 000, 6. old.) A udásrendező legkönnyebben úgy udja megéreni a dönésámogaókkal és a dönéshozókkal a udásgyűjés lépései és a udásbázis elemei, hogy egy prooípus épíenek. A prooípus segíségével lehe rávilágíani a még iszázalan fogalmakra is, vagy rákérdezni a még ki nem mondoakra. A prooípus ne legyen egy már felállío hasonló udásbázis rövidíe bemuaása. Mindig veszélyes egy meglévő udásbázissal kezdeni. Ez a kérdőívekre ado válaszokhoz hasonlíhana. Az üzlei dönéshozó az azon lévő kérdések (ugyanúgy, min a udásbázisban lévő fogalmak) befolyásolják. Csak az előre meghaározo fogalmakra fog figyelni, bár könnyen elképzelheő, hogy más fogalmakkal gondolkodik. A kérdőív-hasonlanál maradva, megjegyzem, hogy vannak olyan kérdőívek is, amelyek végére odabiggyeszhejük sajá fogalmainka, de ez a végeredmény válozalanul fogja hagyni. Az üzlei dönéshozásban a udásbázis épíők csak örjék a fejüke egy sajá 46

47 prooípus épíésén. apaszalaaimból udom, hogy milyen jó hallani, mikor a végén elhangzik: aha, már érem, hogy min is kell gondolkodnom. A dönésámogaóknak és a dönéshozóknak á kell élni a udásgyűjés kommunikációs részé is. Amikor például fölidézzük valakinek a szavai, akkor nem csupán az ő helyébe képzeljük magunka, hanem az is kinyilváníjuk, hogyan lájuk mi a dolgoka, szemben azzal, ahogyan mások láják. Eközben persze, sokszor észrevélenül is, nagy haással van ránk mások szemlélemódja. (Darab, 99, 7. old.) Ahogy elkészül a udásbázis első válozaa, a legfonosabb az új udás megérése. I nemcsak a dönési javasla megéréséről van szó, hanem a udásbázis összes elemének elfogadásáról. A udásmegoszás ebben az eseben a dönésámogaók és a dönéshozók kimondo udásának udásbázisú rendszerbe való illeszésé jeleni. A udásgyűjés szereplői közül kiemelem a udásrendező. A udásgyűjésen belül ez a legkevésbé vizsgál evékenység. Kevés elképzelés van ennek fejleszéséről. Ez annak a kövekezménye, hogy a szükséges ulajdonságok homályosak. Az már sok gyakorló udásrendező érzi, hogy a udásbázisú kererendszer ismeree kevés a udás megszerzéséhez. A udásmegszerzés nemcsak inerjú, hanem inkább udáskreálás. Nem a kererendszer ismereén alapuló evékenység. A udásbázis felépíése nemcsak a dönésámogaók és a dönéshozók udásának kiszívásából, hanem annak rendezéséből és nagyon gyakran gyarapíásából is áll. Sokan az gondolják, hogy elég egy jó kererendszer és annak a helpje, és az üzlei dönéshozók és ámogaók már neki is foghanak a udásbázis felölésének. Felsorolom a udásrendező szükséges ulajdonságai (Baracskai, Velencei, 00), amelyeke öbb éves udásrendezői munkám során fedezem fel. A felsorolás nem fonossági sorrendben örénik, bár az első ulajdonság, ahogy később bemuaom, kiemelkedően fonos. o Odafigyelés Fonos, hogy megszimaolja mások érzelmei. udjon odafigyelni és összponosíani arra, ami mondanak, de arra is, ami kérdez. Kérdeznie kell, ha egy fogalom jelenése nem világos. Ezen kívül meg kell érenie az, hogy mi öszönzi a dönésámogaóka és a dönéshozóka. Fel kell ismernie a szervezeen belüli erőforrásoka és a haalmi viszonyoka. o Képekben gondolkodás A dönésámogaók és a dönéshozók udásá a udásrendezőnek fel kell bonania apró részleekre. Majd ezeke új rendszerbe foglalni. A közük lévő új kapcsolaoka (szabályok) meg kell magyarázni. Lánia kell az egész képe, mielő az felrajzolná, a udásbázisba a fogalmaka beépíené. 47

48 o ürelem Ahhoz, hogy iszázza az üzlei dönéshozók és dönésámogaók hié és elképzelésé, időre van szükség. olerálnia kell a leheséges ponalanságo. Persze meg kell alálni ennek is a haárai. Vannak dönésámogaónak álcázoak, akiknek sohasem lehe rájönni a hiére és az elképzelésére. Álalában azér, mer nincs is nekik. o Időérzék A udásbázis egy meghaározo időn belül kell felépíeni. Nem szabad a megszabo keree, ami az üzlei dönések ámogaásánál kb. ké hónap, lényegesen úllépni, és a kölségveésbe is bele kell férni. o Konflikuskezelés A udásgyűjésben öbben vesznek rész. Egymással való együműködésre kell serkeneni a dönésámogaóka és a dönéshozóka. Segíeni kell azoka a viáka, amelyek a különböző fogalmak iszázásakor előfordulhanak. A konflikusok felszínre hozhanak olyan nézekülönbségeke, melyek hasznosak lehenek a udásbázis csiszolásához és a dönési javasla elfogadaásához. o Nonverbális kommunikáció Az üzene áadása geszikulációkon és arckifejezéseken kereszül lényeges része a udásrendező munkájának. Az üzlei dönésámogaók és a dönéshozók álalában érzékeny emberek, és a különböző negaív geszikulációk leblokkolják, míg a poziívak serkenik együműködésüke. o Rugalmasság Az üzlei dönésámogaók és a dönéshozók udása a rendezéskor válozásokon megy kereszül. Az új udás, más szóval a másképp rendeze udás nehezen udják elfogadni, mer ragaszkodnak az elsőre kimondo fogalmakhoz. Ez a hozzáállás fékezi a udásgyűjésé. Az igazi rugalmasság nem az jeleni, hogy mindenről le kell mondani, csak az, hogy minden úja érdemes megvizsgálni. Legyen a udásrendező előíéleek nélküli, de ne legyen végső íéle hiányában. o Az üzlei dönés lényegének ismeree A kényes kérdések egyike. A udásrendező nem ismerhei a dönés lényegé, mer akkor a udásrendező dönésámogaók és a dönéshozók nélkül is fel udná épíeni a udásbázis. A 48

49 udásrendező ismeri a dönés modellezésé, de szükséges ismernie nagyvonalakban az üzlei dönés is. Ellenkező eseben gáolhaja a udásgyűjés, képelen lesz kérdéseivel az segíeni. o Vezéregyéniség A udásgyűjés kezdeén, amikor még nem az üzlei dönésről, hanem a udásbázis épíéséről van szó, a udásrendezőnek be kell muania az elképzelés. Erre a legjobb a már emlíe prooípus készíése. Fonos, hogy a udásrendező neme udjon mondani az eseleges éves elképzelésekre anélkül, hogy úl rideg lenne. Sajá öleei a udásgyűjésben részvevők számára hielesen kell bemuania. o Íráskészség A dönésámogaásról szóló jelenés úgy készíse el a udásrendező, hogy hűen és érheően ükrözze a udásbázis épíésének a folyamaá. Legalábbis a részvevők számára legyen érheő. A kívülállók gyakran panaszkodnak, hogy nem érik a jelenés. Ez álalában azér van, mer a dönésámogaás lényegé nem érik. Nem szabad a udásrendezőnek abban a csapdába esni, hogy a kívülállókra összponosíson, és jelenés helye ankönyveke írni. o Humorérzék A udásbázis épíése fáraszó munka. Gyakran kell szüneeke arani, és ilyenkor a csevegésen van a hangsúly. A humorérzék nagyon jól jön ilyenkor. A udás rendezése egy új szakma. Sokan próbálkoznak az elsajáíásával. Néhányan az Iből jönnek, néhányan már belekósolak a anácsadói munkába, és vannak közük okaók is. Senki sem készül fel rá, mer nem vol kiől anulni. öbb sajá magá képző (selfmade) udásrendező minősíeem, és íram le az előzőekben felsorol ulajdonságokkal. A felépíe udásbázisban az odafigyelés vol a leginformaívabb ulajdonság. Leolvasva egy szabály A udásrendező informaív ulajdonságai c. ábráról, kiváló vol a udásrendező, ha az odafigyelése együ érző vol és a rugalmassága képlékeny. 49

50 3. ábra: A udásrendező informaív ulajdonságai Odafigyelni a dönésámogaókra és dönéshozókra, megéreni gondjai és úgy ámogani, hogy közben érezze, róla szól minden, ez megleheősen nehéz. Egy kis aláza és iszele is kell hozzá, ami csak kevesen vállalnak fel. Ez gyakran szokam hangozani az informaikára specializálódó hallgaóknak is. Az odafigyeléshez érzelmi és szociális inelligenciára van szükség. Az, aki nem érzi magá bizonságban, nem lehe nyio. Ebben az eseben elképzelheelen, hogy bárki képes lenne udásá felszínre hozni. Nincs apaszalalan dönésámogaó és nincs apaszalalan dönéshozó. Vannak viszon éleművészek, akik már hosszú ideje o dolgoznak, de a diszciplínából kevese apaszalak. Az érzelem szükséges, de nem elégséges feléele a udásgyűjésnek. A ársas érzékenység, a ráhangolódás másokra, a hallgaás és meghallgaás művészee, az EQ, min minden csopormunkában, a udásgyűjésben is meghaározó. Goleman (00) nyomán állíom: mélyebb meggyőződés jelen, ha valami szívünkkel is udunk. Az érzelem szükséges ahhoz, hogy beleélje magá, de elégelen ahhoz, hogy a diszciplína állásá leírja. Ehhez érelem kell. Ez gyorsan kiderül. A udásrendező a udásgyűjés során felismerhei azoka, akiknek bármelyik hiányzik. A profi udásrendező az eredmény alapján rájön, ki a udás birokosa, és dönés előkészíésénél csak vele érdemes dolgozni. Miér mondom, hogy a udásgyűjés ámogaja az üzlei dönéshozó személyes udásának hallgaólagos részé is? Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a udásgyűjéskor nemcsak számokra és mérheő dönési szemponokra ámaszkodhanak az üzlei dönéshozás szereplői, hanem olyan fogalmakra, érzelmekre, megérzésekre, amelyek nehezen önheők szavakba. Időnkén az ember valaki mással közvelenül megoszja hallgaólagos udásá. Például amikor anaka Ikuko elmegy inasnak az Osaka Inernaional Hoel vezeő pékje mellé, megfigyelés, uánzás és gyakorlás úján sajáíja el hallgaólagos ügyességei, melyek sajá hallgaólagos udásának részévé válnak. Más megfogalmazásban: beleszocializálódik a meserségbe. (Nonaka, 007, 78. old.) 50

51 5.3 udásgyarapodás ovább vizsgálva a személyes udás ípusainak kapcsolahiányá, nélkülözheelen boncolgani a személyes udás gyarapodásá. A udásgyarapodás közben a udás explici (szavakba önheő) elemeinek befogadása előbb-uóbb olyan measémákhoz is veze, amelyek hosszú ideig hallgaólagosak maradnak. A udásgyarapodás leheelen, de legalábbis nagyon nehéz elválaszani az észlelésől. Olyan dönéspszichológiai kuaók, min Kahneman és wersky (98) kiváló eredményeke érek el az üzlei dönéshozó észlelésének vizsgálaában. Röviden bemuaom azoka a csapdáka, amelyek áongnak a udás gyarapodására kényszerülek elő. Ha az üzlei dönéshozás szereplőinek sikerül kikerülniük ezeke a csapdáka, de legalábbis javarészüke, akkor más akadályokba is üközhenek a udás befogadása elő. A vállala meglévő hangulaa és érékei hanak a udás gyarapodására. Az érékek közül hangsúlyozom a vállala viszonyá a kées és friss udáshoz. A dönési helyze felismerése az észlelésől és azok csapdáiól függ. A pszichológusok felfedezék a udásgyűjés és/vagy feldolgozás néhány bukaójá. Mindenki hajlamos belepoyanni ezekbe a csapdákba. Ezek beépülek az emberbe, ezér gyakran nem veszi észre őke. Az észlelés bukaói számos kísérle ámaszja alá. Senki sem udja megszabadíani gondolkodásá ezekől a mélyen gyökerező fogyaékosságokól, de mindenki képes arra, hogy meganulja megéreni, és ellensúlyozni a csapdáka. (Hammond, Keeney, Raiffa, 999, 7. old.) Az egyik kísérleben hasonló árú ajándéko adak hallgaók ké csoporjának. Senki sem vol elégede, mindenki a másik csopornak ado ajándékra áhíozo. Később megpróbálák rábeszélni őke, hogy cseréljenek. Nem akarak. Az igazi váralan fordula az vol, mikor az mondák nekik: az ajándékok lopoak. Senki sem zavar. A kérdésre, viszon ha azzal kezdék volna, hogy: i egy lopo cucc, hazavinné valaki? Mindenki az válaszola: Nem! eljesen mindegy, hogy abban nem hiek, hogy lopo ajándéko kapak, vagy elhiék volna, hogy lopoa akarak rájuk sózni. Sokan megérik, hogy a dönési helyze felmérésekor nem készíünk mérlege a poziív és negaív jelek közö, hanem amelyik erősebb, annak alapján adunk jelenés a jeleknek. Az üzlei dönéshozás szereplői gyakran lehorgonyoznak a múlbeli eseményeknél. A dönéspszichológusok egy másik kísérleben megkérdezék az emberekől, hány lakosa van örökországnak, de előe befolyásolák őke. Az egyik csoporban 35 millió emlegeek, a másikban 00 millió. A második csopor agjai lényegesen felülbecsülék örökország lakosságá. Még akkor is lehorgonyozak, nehezen vagy sehogy sem udák elfogadni a dolgoka, ha azok igazolhaók 5

52 volak. Így van ez a számani műveleekkel. Hiába igazoljuk, hogy egy más hozzáállás segíségével a számolás ugyanúgy igazolhaó, min a megszokoal. Akik benne vannak ebben a csapdában, képelenek megismerni az, amire nem aníoák meg őke. A dönési helyze észlelésének legveszélyesebb csapdája a saus quo. Mindannyian szerejük az hinni, hogy dönéseinke racionálisan és objekíven hozzuk meg, de igazság szerin mindannyiunknak vannak előíéleei, és ezek az előíéleek befolyásolják a dönéseinke. A dönéshozók például erős elfogulságo muanak az olyan dönési válozaok irán, amelyek fennarják a saus quo-. (Hammond, Keeney, Raiffa, 999, 8. old.) Ha a dönéshozás szereplői elmulaszják a válozaásra alkalmas helyzeek kihasználásá, később képelenek lesznek a saus quo-ól megszabadulni. Ennek forrása mindenkiben mélyen benne van. A nevelés része vol: a kiaposo ua ne cseréld kiaposalanra! Ahogy Einsein is monda, a józanész nem más, min egy rakás előíéle, amellyel kamaszkorodig eleömik a fejed. A válozás az e-korszakban kiaposalan úra erelhei a dönéshozás szereplői. Sokan felvállalják a megszoko kibírhaalan - és elkerülik az új kibírhaalan -. Igyekeznek úgy rendezni és sabilizálni a körülöük lévő világo, hogy soha ne léphessen fel semmiféle váralan esemény. Az üzlei dönéshozó nehezen fogadja el azoka az új udáselemeke, amelyek cáfolják a meglévőke. A apaszala kiörlése nagyon nehéz, mer az üzlei dönéshozás szereplői mindig udnak olyan új udáseleme szerezni, amely éleképesnek hagyja meglévő udásuka, és ezzel megerősíik a saus quó. Csak az képes észlelni a környezeéből, amiről van apaszalaa. A csak az hiszem, ami láok a csak az láom, ami hiszek -re válozik. New Yorkból mindenki annyi lá, amennyi belső saikus rendszere láni enged. New York dinamizmusá az muaja, ahogyan a láogaó világképé legyen az bármiféle összevissza kavarja a város. (Pirsig, 998, 30. old.) Sokan rájöek, hogy haszno hozha, ha úgy okoskodnak, min mások. Az iskolázaás során ez jualmazzák is. Ez a szocializáció oda vezehe, hogy elsorvad észlelésünk, és már az sem láhajuk, ami láhanánk. Az lájuk, amire a múlban meganíoak bennünke. Az üzlei dönéshozás szereplői is csak az a jele észlelik, persze ha odafigyelnek, amelyről van meglévő sémájuk. Ez a szelekív figyelem. Ebből kövekezik, hogy a dönéshozók és a dönésámogaók sok minden lának, de hiába láják, ha nem figyelnek oda. Ebből legkevésbé sem kövekezik, hogy nem veheék volna észre, ha odafigyelnek. Mindig az éppen domináns jelre figyelünk, ez meghaározó a udásgyarapodásban. apaszalaaim az muaják, hogy az üzlei dönéshozás szereplőinek az a meggyőződésük, hogy minél öbb udás gyűjésére van szükség a dönéseikhez. Ez a hozzáállás éves. A sok 5

53 jel észleléséből nem kövekezik a valóság észlelése. Ahhoz, hogy a jelek közöi kapcsolao felismerjük, ismerni kell az egésze. Ha nem udjuk, mihez aroznak a jelek, akkor sok olyan összefüggés is elképzelheünk, ami nem az o és akkor valóságról szól. Egy régi indiai mesében néhány embernek bekööék a szemé. Egy elefáno állíoak eléjük és megkérdezék őlük, mi apoganak. Különböző válaszoka kapak. Olyanoka, hogy fal, legyező, cső, farönk, aól függően, ki mely részé apogaa az elefánnak. A rendelkezésre álló jelek alapján nem láva az egésze mondak íélee. Az eredmény világos. A anulság is világos az empirikus emberi megismerés korlájáról. A részek másmilyenek, amikor külön vannak, min amikor egyben vannak. Az egész jellege levezeheelen a részek jellegéből, az egész nem a részekről alkoo képek összege, hanem valami más. Van egy másik anulság is. A példabeszéd végén jön egy nyio szemű ember, aki az mondja: ez elefán. A megismerés nem a részekből, hanem az egészből indul ki. A miről dön? kérdés megelőzi a mi lá? kérdés. Ponosabban a mi láha? Van-e esélye egy kívülállónak, akinek szinén be van köve a szeme? Igen, ha dönésképes. Nem azér, mer minden lá, hanem azér, mer el udja képzelni az is, ami nem lá. Van egy harmadik anulság is. Van, aki megpróbálja cáfolni a beköö szeműek hipoézisei (elképzelések a valóságról). Új hipoézis állí fel, és az mondja, hogy elefán. Ezek uán a beköö szeműek újra ellenőrizheik a valóságo, és mos már rájöhenek, hogy az álaluk észlel részek megfelelnek az egésznek. Gyakran hallani: Lépj hára egye, hogy lásd az egésze! Minha a részekből kellene összeraknunk az. De az egész már léezik, csak sajá paradigmánk nem hagyja láani az. Ahogyan a dallam nem hangokból áll össze, a vers nem szavakból, és a szobor nem vonalakból épni, nyűni kell, míg az egyből elkészül a sok -, így van ez az emberrel is, akinek az mondom: e. Elveheem belőle hajának színé, hangjának színé, jóságának színé, ső ez újra meg újra meg is kell ennem, de ő öbbé már nem e. (Buber, 99) Az üzlei dönéshozás szereplői nem udhaják, hogy helyes-e az észlelésük. A valóság éves észlelése nem szégyen, de a helyes észlelésre való örekvés elmulaszása már az. Ez csak az egészről alkoo kép alapján örénhe meg. Az üzlei dönéshozó felismeri a kapcsolaoka olyan fogalmak közö, amelyekre nem aníoák meg, kéelkedik olyan kapcsolaokban, amelyekre meganíoák. Az, hogy valakinek van füle és szeme, elegendő feléel ahhoz, hogy lásson és halljon, de kevés ahhoz, hogy másképp is lásson, min ahogy meganíoák. A felsorol észlelési csapdáka az üzlei dönéshozás szereplői csak akkor udják elkerülni, ha udomásul veszik őke. Ami nem ér készülelenül, az ellen lehe védekezni. (Hammond, Keeney, Raiffa, old.) 53

54 Az üzleelésre készülők meglévő kogniív sémái haározzák meg, hogy milyen udásforrás válaszanak. Ezekben az eseekben a udásgyűjők meglévő udáselemei dominálnak a keresésnél és nem az okaóké, min a régi modellben. Máskén örénik a meglévő és új udás illeszése. Máskén örénik a udás validálása is. Ezek a hozzáállások rászokaák az új üzlei dönéshozóka a udáselemek sokféle összerakhaóságára. Ha a meglévő udáselemek egy része illeszheő valamely új udáselemhez vagy elemekhez, akkor a udáselemek közö új kapcsolaok jönne lére. Ez illuszrálom A fogalmak új kapcsolaa c. ábrával. illeszheő udáselemek új udáselemek új udás illeszése udásgyarapodás meglévő udáselemek 4. ábra: A fogalmak új kapcsolaa A fogaskerekekkel a meghajás és nem a preciziás kívánom ábrázolni. A megválozo udásgyűjés jócskán megválozaa a udásgyarapodás is, amelye a kövekező fejezeben muaok be. A konsrukivizmus alapja a udás kialakulásáról alkoo elméle, mely szerin a udás nem beveül a anuló ember fejébe valamilyen forrásból és valamilyen közveíőn kereszül, hanem o, a anuló fejében kelekezik, konsruálódik. Hogy még ponosabbak legyünk: a konsrukciós folyama, vagyis a anulás annak a már léező, és mindig léező előzees udásnak az áalakulása, ásrukurálódása, amely minden ember fejében a udásegész képviseli, s amely modellszerűen minegy leírja a világo. Nem vesz fel semmi az agy, hanem áalakul. Ebben az áalakulásban dönő szerepe van a már birokol udásnak, az előzees udásnak (prior knowledge), amely segíségével a apaszalaok érelmezés nyernek, s amelyen belül az információ-feldolgozó folyamaok zajlanak. (Nahalka, 007) Kevés olyan vállala van, ahol az érékek közö előbb vagy uóbb nem jelenik meg a udásgyarapodás. A hangulaeremők közül majdnem senki sem gondol arra, hogy a udás nem csak validál elemekkel gyarapodha. Ahol bizos udásra örekszenek, o csak a régi 54

55 udás iszelik, és sohasem lehenek élenjárók. A kövekező egyszerű példából indulok ki. A péneken esni fog az eső, de szombaon szép idő lesz öbb udás aralmaz, min a péneken esni fog az eső vagy a szombaon szép idő lesz. A udás elemeiben (a péneken esni fog az eső és a szombaon szép idő lesz ) kevésbé kéelkednek, min az összeeebb udásban (péneken esni fog, de szombaon szép idő lesz). Az üzlei dönéshozás szereplői nem örekedhenek egyszerre a udás gyarapodására és kéelkedés csökkenésére. E nyilvánvaló felfedezés sokan képelenségnek ekinik, habár nem az. Csak az vállalja udásának gyarapodásá, aki képes lemondani a bizonságról! Amikor a dönéshozók és dönésámogaók a udás gyarapodására örekednek, akkor a kées udás gyarapodása kövekezik be. A kées udás cáfolhaó, ehá az üzlei dönéshozás szereplői a cáfolhaó udásra örekednek. A viában dől el, hogy beengedik-e az új udás egy közösségbe. Ha igen, akkor o és akkor validálni fogják. Az új udás validálásához nélkülözheelen via elfogadásához és megéréséhez szükség van a megfelelő hangulara, nyio emberekre. A udásgyarapodás a hallgaólagos udás kiszabadíásának nevezik Krogh és ársai könyvükben. A udás alkoásá ámogani és nem irányíani kell. Ez magában foglalja a kapcsolaoknak és a beszélgeéseknek az elősegíésé, valamin a helyi udás megoszásá a szervezeen belül, földrajzi és kulurális haárokon kereszül. Viszon mélyebb szinen a gondoskodás új érelmezésé aláljuk a szervezenél, hangsúlyozva az ember közöi kapcsolaoka, és báoríva a kreaiviás, ső a jáékosságo. (Krogh, Ichijo, Nonaka, 000, 4. old.) Az I és a pszichológia fogalmai olakodnak az üzleelésbe, és ezzel gyarapíják a udás, ami gyakran hasznos, de gyakran veszélyes. Ez ala Schön (963) nyomán az érem, hogy egy diszciplína fogalmai elmozdulnak (i a displacemen of concep kifejezésre gondolok) egy másik diszciplína fogalmai közé. Az üzlei dönéshozás szereplői gyakran megörülnek nekik. Hisznek a fogalmak elolódásában, de az is hiszik, hogy az elolódo fogalmak gyakran felboríhaják a meglévő üzlei folyamaoka. A kövekezőkben néhány példával illuszrálom a különböző korszakokban a fogalmak olakodásá. A -korszakban az operációkuaás módszerei és azok fogalmai (hálós ervezés, lineáris programozás, szimuláció) gyarapíoák az üzleelés fogalmai. Elolódak még az I szofverei és fogalmai (adabázisok, áblázakezelők, inelligens dönésámogaás, felhasználói jogosulságok ada- és személyiségvédelem) valamin a pszichológia fogalmai (csopordinamika, moiváció, EQ). Az e-korszakban az I újabb fogalmai (porálok, Linux-filozófia, vizualizáció) olódak az üzleelésbe. A -korszakban az operációkuaásnak és az I-nek köszönheő 55

56 néhány fogalom elolódásának kisebb-nagyobb sikeré a Fogalmak elolódása c. ábrával illuszrálom: dönésámogaás szimuláció excel anyagáramlás pénzáramlás adaáramlás szemanika érékrend paradigma önműködeheő folyamaok vezénylés köveelő folyamaok 5. ábra: Fogalmak elolódása Az Excel beörése az üzlei folyamaokba nem alálkozo akadállyal. A szimuláció gyakran megakad az érékrenden, ugyanis nehezen ör be a forgaókönyv-készíés. Az érékrende képelen vol megválozani. A DocuS inelligens dönésámogaó rendszerünk elerjedésének akadálya a vállalaok meglévő paradigmája. Fonos észrevenni, hogy amióa elolódo a lineáris programozás és annak fogalomvilága, a paradigmában csak az a kérdés le érelmes, mikén opimalizálunk. Ebben a paradigmában érelmelen a kérdés: keresi-e minden eseben az emberi okoskodás az opimumo? Kevesen veék észre, hogy az anyag-, pénz- és adaáramlás opimalizálása nem fedi le az összes üzlei dönés. Akik észreveék a különbsége az önműködeheő és vezényel üzlei dönések közö, és beengedék az inelligens dönésámogaás, azok jól járak, mer pénz és idő akaríoak meg. A befogado fogalmak kényszeríenek. Ha az egész neveléslélekan egyelen alapelvre kellene lecsökkenenem, az mondanám: a kizárólagos és legfonosabb ényező, amely befolyással van a anulásra, az, ami a anuló korábban már meganul. (Mihály, 000) Az üzlei dönéshozás szereplői a számukra elérheő és érheő üzlei udásra örekednek. A udásgyarapodásnál a frissesség fonos elvárás. Valamikor régen soka foglalkozak a különböző diszciplínák udásfelezési idejével. Ez udáselavulásnak nevezik. Akkoriban a leggyorsabban elavuló udások is négy-ö évig állák a sara. Könnyen rávághanám, hogy hp:// 56

57 az üzleelésben ez ma hónapokra csökken. Mégsem kapkodok, mer ez csak a dönéshozás szereplőinek a dönéshez szükséges udására vonakozik. Késégelen, hogy egy új szofver lecseréli a régi. És amennyiben ennek kezelésé vesszük udásnak, akkor ényleg köveheelenek a válozások. Ha viszon az új szofverekben való ájékozódás vesszük udásnak, akkor az is mondhajuk, hogy az e-korszakban meghosszabbodo az elavulási idő. Ha a ényeke vizsgálom, akkor mondhaom, hogy az elavulási időben semmilyen válozás nincs, mer pl. a őzsdei árfolyam ugyanúgy napona válozik. Ez is csapda. A web ada leheőség a ények elavulási idejé is csökkenee, mer régebben az elavuláshoz vezeő megalálás sokkal ovább aro, min ma. A valóság megközelíéséhez a köznapi nyelvben használ naprakész udás az üzleelésben lecserélem percrekészre. Erre minden leheőség megvan. Viszon a percrekész udás kées. Az e-korszakban kiválóságnak számí a kées új udás i és mos validálása. Erre csak olyan emberek képesek, akik láják az egésze, és benne az új udás helyé. Ez azér nehéz, mer az új udásra álalában a fiaalabbak nyioak, de bennük még nem áll össze a kép, egyszóval képelenek (validálni). A frissesség nem lehe azoknak a jelszava, akik nem udják, hogy mire jó a udásfrissíés. Az élefogyiglani udásgyarapodás lényege, hogy o és akkor másra lesz szükség, min i és mos. 57

58 5.4 ÚJ kapcsolaok a udáselemek közö e- dönéshozó A dönéshozó udáselemeinek kapcsolaa a udásgyűjés és gyarapodás kereein belül válozik. Mikén működhenek a dönési folyamaok a személyes udás válozása uán? A dönéshozásban nagyobb szerepe kap a hallgaólagos udás. Másképp gyarapszik, másképp gyűjik össze. Ez a kövekező esepéldával illuszrálom, melynek elkészíésében udásrendezőkén veem rész. Az esepéldá egy bank kérésére készíeem, a hielbírálai dönések ámogaására. A dönéshozás szereplői először a dönési dilemmá fogalmazák meg. A vállalai hielkérelmek eldönéséhez a hiel kockázaának minősíésére vol szükségük. Ennek a minősíésnek a kövekező érékei haározák meg: óriási, nagy, közepes, alacsony, jelenékelen. A dönési szemponok összegyűjése, azok érékeinek meghaározása vol a kövekező lépés. Összesen harmincegy szempono haározak meg, ebből húsz vol függelen, azaz inpu aribúum. Ezekkel izennégy hielkérelme minősíeek. A izenegy függő szempon érékeinek meghaározásához 48 szabály mondak ki. ehá az mondhaom, szakérők volak. A udásbázis adaai muaja A bank udásbázisának jellemzői c. ábra. 6. ábra: A bank udásbázisának jellemzői A húsz inpu aribúumból mindössze négy vol számszerűsíheő, melye a bank adabázisából bányászak ki, és meghaározo paraméerek alapján klaszerezek. Ez uán kerülek a szakérőrendszer udásbázisába. A bank udásbázisának dedukív gráfja c. ábra muaja a hielbírálai szemponok közöi kapcsolaoka. A nyíl a számszerűsíheő aribúumokra mua az ábrán. 58

59 7. ábra: A bank udásbázisának dedukív gráfja A szakérőrendszer dedukív kövekezeésnek eredménye a kövekező A hielkockázaok minősíései c. ábráról olvashaó le. 8. ábra: A hielkockázaok minősíései Megvizsgáluk a udásbázis, és a szakérőrendszerrel redukáluk a dönési szemponoka. A redukció eredménye a dönés releváns szemponjainak kiválaszása és a közük lévő ha 59

60 akkor kapcsolaok meghaározása. A redukció eredményéből észrevehejük, hogy kevesebb szempon alapján is ugyanaz a dönés lehe hozni. ézisem illuszrálásához kiemelem, hogy ezek közül egyik sem számszerűsíheő. A három releváns szempon alapján kapo érékelés A hielkockázaok minősíései a releváns szemponok alapján c. ábrán láhaó. 9. ábra: A hielkockázaok minősíései a releváns szemponok alapján Ké dolgo is illuszrál ez az esepélda. Először, hogy a dönéshozás szereplői hisznek abban, hogy az inpu szemponok húsz százaléka számszerűsíheő, azaz húszból négye az adabázisukból lehe kibányászni. Másodszor, hogy a szakérőrendszer indukív kövekezeésével igazolni udjuk: azok nem eléggé informaívak, azaz nem relevánsak a hielkockázai minősíésekben. Megvizsgálhajuk a számszerűsíheők informaiviásá, akkor a kövekező lájuk. A Dönési szemponok informaiviása c. ábrán láhaó, hogy a számszerűsíheő szemponok magasabb informaiviással rendelkeznek. A számszerűsíheő echnológia (azaz azok száma) a legkevésbé rossz informaiviású (0.37), ehá fonos, és egyszerűen mérheő.. Hasonló informaiviású a keresle, de gyorsan hozzáeszem, hogy ez is becslés. Ennek lehe egy olyan olvasaa, hogy a bank kevésbé arja kockázaosnak azoka a vállalaoka amelyek gyorsabban áállhanak más echnológiákra. 60

61 0. ábra: Dönési szemponok informaiviása Ha az üzlei dönéshozás szereplői a udás gyarapodására örekednek, akkor a kées udás gyarapodása kövekezik be. A kées udás cáfolhaó. A viában dől el, hogy elfogadják-e az új udás, azaz például az illuszrációban bemuao dönéshez szükséges szemponok redukálásá a számszerűsíheelen szemponokra. Ha igen, akkor validálva van, ha nem, akkor cáfolva. Az 5. fejezeben leírakból kövekezik második ézisem: II. ézis Állíom, hogy az e-dönéshozó öbb, de kées udás alapján hozza dönései. Annak ellenére, hogy megsokszorozódo az adaok száma, felérékelődik az inuíció. Az e- dönéshozó annak alapján dön, ami ő és/vagy a dönésámogaók meg udnak alálni. A modern dönésámogaók nem azzal jeleskednek, hogy ismernek egy-ké adafeldolgozási módszer, hanem azzal, hogy udják, hol és mikén gyarapíhaják udásuka, és annak elemei mikén épíheők be az önműködeheő és a vezényel üzlei folyamaokba. 6

62 6 Az üzlei dönéshez szükséges udás megoszása A Briish Peroleum a 0 millió dolláros udásmenedzsmen kölségveésének 0%-á szofverre és hardverre kölöe, 80%-á az alkalmazoak képzésére és a vállala érékrendjének áalakíására. Az üzlei dönésekhez szükséges udás menedzseléséhez a hallgaólagos udás a dönésámogaók és a dönéshozók fejéből kell kihúzni, szavakba öneni, és udásbázisokban rendezni. Ez az a udásmegoszás, ami növelhei a vállala éréké, amiben más lehe - ami versenyelőny, vagy hárány. Behaolha-e a udásmegoszás az üzlei dönésekbe? Elfogadják-e az üzlei dönéshozás szereplői, hogy udásuka menedzseljék, azaz megosszák egymással. Ahhoz, hogy megérsük a válozás folyamaá, úgy kell gondolkodnunk, min egy biológus és nem úgy, min egy vezeő. A legöbb válozás hasonlí a biológiai folyamara: kezdei gyorsulás, majd az idő előrehaladával a haás lassan és folyamaosan csökken. Ha a fejlődés úl korán megáll, még mielő a szerveze elérné leheőségeinek a haárai, annak az az oka, hogy a fejlődés elkerülheelen akadályokba üközö. Hasonló helyzeekben a vezeő inkább kerészekhez lehene hasonlíani, akik virágaik melle álldogálva könyörögnek (vagy épp parancsolják), hogy fejlődjenek és növekedjenek. arós haása nem annak van, amikor felszólíjuk az embereke a keményebb munkavégzésre, és hogy mosanól elköelezeebbek vagy lelkesebbek legyenek. (Senge, 007) Nem könyörögheünk, és nem is parancsolhajuk meg az üzlei dönésekhez szükséges udás megoszásá. Milyen elkerülheelen akadályai vannak a udásmegoszásnak? Egy riporban Bill Gaes-e az újságírók provokálák a docom cégek jövőéről. Persze, maflák, persze, hogy egy lufi az egész! De nem ériek a lényege! monda, és az egésze az aranylázhoz hasonlíoa: akkoriban udniillik, jobb üzle vol Levi s nadrágo, csákány, ásó, lapáo és szállás eladni az aranyásóknak, min aranyásónak lenni. (Friedman, 006, 60. old.) Lufi-e a Wikipédia, a szabad enciklopédia, ami bárki szerkeszhe? Nem udom, hogy a udásmegoszásnak ez a válozaa lufi-e, de buaság lenne észrevélenül hagynom. Gyár-e a szabadon épíe udásrakáraknak valaki ásó és lapáo, és meggazdagszik-e belőle vagy sem, azzal i nem foglalkozom. De egyálalán nem elképzelheelen, hogy a Wiki-hez hasonló udásrakárak előidéznek egy kées udásra alapozo üzlei dönés-láz. Ahogy B. Russel mondja: Ne féljünk a különc elképzelésől! Minden ma elfogado elképzelés különc vol egykor. Mégis sokan aggódnak, hogy a weben alálhaó szócikkek elfogadhaók-e. Láak már enciklopédiaszerkesző munka közben? Mi garanálja, hogy a néhány száz jogosí- 6

63 vánnyal rendelkező ember udása validál? Miér vannak olyan sokan meggyőződve, hogy a jogosívánnyal a zsebükben udásuk bizonyío, és hogy évedheelenek? A Naure című folyóira a Wikipédia aralmá csak kevéssel alála hibásabbnak cikkenkén, min az Encyclopedia Briannica -é. Abból, hogy rikaság a évedés egy nyomao enciklopédiához képes, nem kövekezik, hogy a szabadon gyáro udás validál, de arról legalább feléelezzük, hogy kées. Ezek uán láhajuk: a szabadon gyáro udás nem haalom, hanem veszély a nagy bukásra, vagy esély a nagy ugrásra. Ez már nagyobb válozás, min szofverrel ámogani az ada és/vagy dokumenum rakáraka, ami sajnos sokan a udásmenedzsmen egyelen gyümölcsének gondolnak. udásrendezői munkámban gyakran az első megbeszélés legelején emlíeem a Briish Peroleum eseé. A furcsa az vol, hogy sokan bólogaak rá, viszon előbb-uóbb visszavisszaérünk az I vásárlásra. Veszélyes lenne ebből az eseből az a kövekezeés levonni, hogy nagyon kevese kell köleni az I-re. udniillik i vannak piaci árak, és azoknál a jobb cégeknél, akik kész I ermékeke vásárolnak, csak az a kérdés, hogy drágábba vagy olcsóbba vesznek. Azokról, akik ismerelen I cégekkel megkonsruálaják és legyáraják az eszközöke, nem érdemes beszélni, mer ők gyakran nem figyelnek a lényegre, működik-e majd. Ha az olcsóbb készermék melle dönenek, udniuk kell, hogy annál olcsóbba nem lehe venni. Ebből kövekezik a feni ese lényege: sokkal öbbe kell köleni a udásmegoszás elfogadaására, min az az ámogaó eszközre. Nem vélelen, hogy az elfogadaás és nem a bevezeés szó használam. A bevezeés kölségei már benne vannak a ermékben. Az eddig mondoakból kövekezik, hogy a hangsúly az elfogadaásra eszem. I is vigyázam, hogy az elfogadaás helye nehogy olyan szó mondjak, amely a befolyásolás, vagy annak durvább válozaá, a ráerőszakolás sugallja. Az előző fejeze eredményeiből kiolvashaó, hogy lényeges különbség van a hallgaólagos és a szavakba önheő udás közö. Ez illik szem elő arani, amikor a megoszására eszköz válaszunk. Halloam már olyan elképzeléseke is, hogy az oulook exchange vagy a Lous Noes szolgálaása elegendő eszközámogaás a udásmegoszáshoz. Ez csak akkor lehene elfogadhaó, ha az üzlei dönéshozó rövid szövegeke és kollegáinak időbeoszásá használná a dönések előkészíésében. Máskén megfogalmazva, elképzelheelennek arom, hogy ezek az új eszközök megválozanák a vállala érékrendjé, azaz ámoganák az e-cölöpök elfogadásá. Davenpor és Prusak nyomán: Ne a szofverekől várjunk megoldás a udásmegoszás megvalósíásához. Én olyan udásmegoszásra buzdíok, ahol a dönési folyamaok minél öbb szakaszában 63

64 megoszhajuk udásunka. Így a nem magáól éreődő miről dönünk kezdeekől a dönés álalásáig különböző eszközökre és hangulaokra lesz szükség. Sokan szerenének fölkapaszkodni a udásmegoszás vonaára. Főleg aól kezdve, amióa így hívják. Akik fenn akarnak maradni raja, azoknak ké dologgal kell foglalkozni. Az egyik erkölcsi, a másik információechnológiai. Aki a ekinélyeika híve, és képelen elfogadni a pluralizmus, az hamarosan lepoyan a udásmegoszás mind gyorsabb vonaáról. (Nagy, Szabó, Velencei, 003) Aki a udásmegoszásban egy új esély lá a kihasználalan számíógépének, az sem uazik sokáig. Felsorolok néhány éréke (Davenpor, Prusak, 00) melyek akadályozzák a udás megoszásá: o o o o o o o o bizalom hiánya elérő érékek, szókincsek, paradigmák idő és alálkozóhely hiánya korláol gondolkodás a produkív munkáról a udás kizárólagos birokosának sáus és jualom jár a befogadási képességének hiánya hi abban, hogy a udás meghaározo csoporok előjoga inolerancia a hibákkal és a segíségkéréssel szemben Meaforáka használok a udásmegoszás ípusaira: svédaszal, kiskocsma, a séf kínálaa és eakonyha. Ezzel az hangsúlyozom, hogy a udásmegoszás olyan új ípusairól van szó, amelyeknek veszélyes régi neve adni. Az üzlei dönésekhez szükséges udásmegoszás modelljé a udásmegoszás ípusai c. ábrán lévő elemekkel írom le: 64

65 . ábra: udásmegoszás ípusai Az önműködeheő üzlei dönésekhez szükséges új saikus udás álalhaó, a vezényel üzlei dönésekhez szükséges dinamikus udás bedobhaó. Azér válaszoam a álalás és a bedobás meaforá, mer a szokványos prezenáció szó nem fejezi ki mindkeő. A saikus és a dinamikus udással publikációimban (Baracskai, Velencei, 004/a, 004/b) már részleesen foglalkozam. A közük lévő különbsége Pirsig örénee illuszrálja. Amikor egy dallamo meghallunk, alig várjuk, hogy újra és újra hallhassuk. Amin megpillanjuk a zenebolban, megvásároljuk, és egész nap az hallgajuk. Azán hirelen megkopik a varázs. Mi zajlik i? Mondhajuk, hogy belefárad a dallamba, de mi is érünk ezen? án a dallam minősége romlo? Ha így van, miér mondja még mindig az, hogy jó a felvéel? Mos vagy jó, vagy nem jó. Ha jó, miér nem jássza le? Ha meg nem jó, akkor micsoda dolog az állíani a baráaiknak, hogy jó? Az első jó, ami a lemezbolba kergee az ember, maga vol a Dinamikus Minőség. A Dinamikus Minőség olyan, min derül égből a villámcsapás. A felvéel egy pillanara széöre a meglévő saikus kereeke, és hirelen minden a Dinamikus Minőség ragyogása ölö be. Szabad érzés, saikus formák béklyója nélkül. A második jó akkor kövekezik be, amikor az ember a felvéel baráainak figyelmébe ajánlja, jóllehe a kezdei lelkesedése már elenyésze. Ez Saikus Minőség. (Pirsig 998, 6. old.) Az önműködeheő folyamaokhoz szükséges új saikus udás álalásakor a udásmegoszás a svédaszalhoz vagy a kiskocsmához hasonlóan örénik. A svédaszalon minden készen kínálnak, kedvünkre válogahaunk belőlük. A hírporálok ehhez hasonlóan minden a fogyaszó elé ömleszenek. Mondhaom úgy, hogy a svédaszalról összeszedhejük az 65

66 önműködeheő folyamaok inpujá. Ez a zavarelháríás egyik leheősége. Minden hír fenn van az inerneen. A hírporálok versenye abból áll, hogy ki eszi fel percrekészen a jólsrukurál udás. Fonos hangsúlyoznom, hogy a srukurálság nem jelen késégelen udás. Az, hogy a hír percrekészen fenn van, az még nem elég arra, hogy hasznos is legyen. A hasznossághoz a megalálhaóság és a udni mi csinálni vele is hozzáarozik. A Mancheser Unied éppen befejeze fuballmeccsének eredménye bizos, hogy fenn van valahol. Ebből nem kövekezik, hogy az, aki a híreke az index.hu-n vagy a sporv.hu-n nézi, percrekészen lehe informál. Ehhez ismernie kell a Mancheser Unied honlapjá, mer o azonnal felrakják az eredményeke. Olyan hírporál kell ismerni, amelyen az eredmény percrekészen fenn van. A kiskocsmákban a pincér működei az éeloszás. Ő az, aki ismeri a saikus udás kínála és keresle oldalá. udja, hogy ki milyen éel szerene enni, és az is, hogy mi a kínála a konyhában. Az üzlei dönéshozáshoz szükséges udás a pincér szerepéhez hasonlóan a udásbróker álalhaja. A udásbrókerek kapcsolao eremenek a vevő és az eladó közö. Összehozzák az, akinek szüksége van a udásra azzal, aki rendelkezik vele. (Davenpor, 00, 44. old.) Ahhoz, hogy ismerhesse a udáseladó és a udásvevő (ponosabban, hogy sok udáseladó és udásvevő ismerhessen) nagy hálózaa kell, hogy legyen. És mivel a udás nem űri az olyan meserséges korláoka, min az iparág vagy a diszciplína, a udásbróker hálózaa szinén öbb diszciplínába/iparágba kell, hogy nyúljon. A udásbróker kíváncsi arra, hogy ki mi csinál, hasonlóan a pincérhez, aki kíváncsi ki és mi szerene enni, és igyekszik megéreni az egész működésé, azaz az is, hogy mi főznek a konyhában. ermészeesen szó sincs arról, hogy a udásbróker érene mindenhez, ami mások csinálnak, de annyi megér, hogy ki mi csinál. Ez szükséges ahhoz, hogy megérhesse, hogy ki kivel kell összehozni. Ezzel nem mondam, hogy csak a szavakba önheő kereslere gondolok. Ez a keresle nagyon gyakran láens. Ez a udás az egyes diszciplínák specialisáinak mély udásával ellenében egy széles udás. A udásbróker udása a udásra vonakozik. A udásbróker az, aki ismeri az önműködeheő folyamaok kínálaá és keresleé. Ha a vállalaban egy önműködeheő folyama az oka egy zavarnak, ami a működés kimeneelének elérésé jelzi a váról, akkor a udásbróker ismerve az önműködeheő folyamaok algorimusá, összehozhaja a vevő az eladóval. Az inerneen is alálhaunk az önműködeheő folyamaok megválozaására saikus udás. Hasznos például megkeresni a vezeő gyakorlao (i a lead pracise -re gondolok). Az üzlei folyamaok nagy része olyan szabályokon alapszik, amelyek az ipari forradalomban gyökereznek, amikor még 66

67 lassú vol a kommunikáció, az információ nehéz vol összegyűjeni és ovábbíani. (Hammer, 999, 36. old) Amikor az üzlei dönéshozó elégedelen egy folyamaal, akkor i-o alálha egy-egy gyanús jele. A BPR más, ezzel nem javígaja, hanem újraírja a folyamao. I is javasol a saikus udások kipróbálása. iszelem a régi elve, ami olcsóbban veheek, min amennyibe a gyárása kerülne, és hasonló a minősége, az vásároljuk meg. Ahhoz, hogy a udásbróker közveíeni udjon a udáseladó és a udásvevő közö, ismernie kell ez a ké szereplő, meg kell érenie, hogy ki kivel hozzon össze, és lére kell, hogy udja hozni a kapcsolao. Még egy fonos kérdés: miér nem lehe a udásbróker valamiféle szofverrel helyeesíeni? Miér nem valamilyen kulcsszavas rendszerrel kaegorizáljuk, ami udunk, és a kulcsszavak alapján keresünk olyan udás, amelyre szükségünk van? ermészeesen ilyennel is alálkozhaunk az inerneen, de ez sohasem udja eljesen helyeesíeni a udásbróker. Már van apaszala arra, hogy a kulcsszavak hozzárendelése csak néhány rendkívül egyszerű eseben auomaizálhaó, ehá szükség van az emberre, aki megéri, hogy ki mi ud. E fejeze ovábbi részében bemuaom a udásmegoszás másik ké ípusá, a séf kínálaá és a eakonyhá. Ezek a vezényel folyamaokhoz szükséges öleek bedobásakor örénő udásmegoszás segíik. III. ézisem eredménye a mi kérdésre válaszoló leírás, egy új fogalom, melye az e-udásmegoszás meaforával írok le. 67

68 6. Laza beszélgeések a eakonyhában Az üzlei dönéshozás szereplői úl soka arózkodnak a munkahelyünkön, de kevese beszélgenek. öbb idő ölenek munkaársaikkal, min azokkal, akike magunk mellé válaszoak. Mind kevesebb az olyan kékgalléros, aki odaáll a munkapadhoz, és a munkaidő végéig csak a munkadarabo bűvöli. A munkadarab a munkagép használaára mindig ugyanúgy viselkedik. Ma öbb a fehérgalléros, és megjelenek az aranygallérosok (akik, pénzből pénz csinálnak) is. Mind öbben vannak, akik óránkén, de inkább percenkén más emberekkel gyakran más nyelven is beszélnek, leveleznek. Hamar rájönnek, hogy egyes szavakra, kifejezésekre különbözőképpen válaszolnak. Valaki kialál egy problémá vagy dönési dilemmá, neán feladao, és ezzel máris rengeeg vállalaon belüli udásfelhasználó felborí. Ez sok pénzbe és időbe kerül. Néha még külső szakérők is elvihenek pénz. Ez a dominó-effekus. Rájöem arra, csak később, amire a menedzsmen-guru Drucker. A kézi munka kulcskérdése: hogyan kell elvégezni. A szellemi munka (eredeiben: knowledge worker) kulcskérdése: Mi csináljunk? Mi kellene, hogy legyen? (Drucker, 000, 57. old.) A mi csinálni? mindig egy kialáció és nem a valóság. Néha hasonlí a valóságra, néha nem, de soha sem lehe azonos vele. Egyérelmű: a problémák vagy dönési dilemmák eszmei konsrukciók, kialációk. A kialációknak olyan hangulao kell eremeni, amiben nincsenek sem úl, sem alábecsülve. Nem egy magányos fejből paannak ki, hanem a szó legmélyebb érelmében ve kollaborációból szülenek. (Goleman, 00, 9. old.) Csak beszélgeés álal szülehenek. Az üzlei éleben a fennmaradáshoz nélkülözheelen a viruális kapcsolaok lérehozása és alkalmazása. Ennek öbb oka is van. Nincs öbbé egész éleen á aró munkahely, sem munkakör. Amikor valaki elhagy egy szervezee, a udása vele együ ávozik. A globális, földrajzilag elkülönülő szervezeekben az egyik ember nem udja, mi ud a másik. A echnológia válozásai gyorsulnak, és ez ha az üzleelésre és ársadalomra is. Nemcsak az üzlei dönéshozás szereplőinek gondolkodásá, de a környeze viselkedésének észlelésé is meghaározza a weben kereszüli e-kommunikáció. Az ember akkor és azzal lép viruális kapcsolaba, aki megalál és megér. Az inernees kommunikáció haályalaníja az egyéb hagyományoka, amelyek megszabják, hogyan s milyen sílusban kell megformálni egy levele. (Wallace, 00, 88. old.) Elfogadják-e ezeke a válozásoka az üzlei dönéshozás szereplői? A weben kereszüli e-kommunikáció alapfeléele egy új bizalom megszüleése. Ez az üzlei dönéshozás új környezeének leírásánál már bemuaam. Az e- 68

69 kommunikáció nem-anyanyelvű beszélgeés ismerelen udású és érékrendű emberekkel. Ma minden meganulhaunk, ha megalálják, és ha a fejükbe fér. A web inerakiviásleheőségé kihasználva az e-kommunikáció nem csak információcseré, hanem a udás megoszásá is jeleni. Ez egy új médium, amelynek használaá a konvencionális (pl. nyelvani, helyesírási) szabályok gáolják. Csak mos kezdik anulni, alakíani a minái az üzleelés szereplői. Ha eláraszja őke a sok rendezelen információ, öbbe kapnak, min amennyire idejük vagy szükségük van, ez erősen igénybe veszi őke. Ebben az eseben az e-kommunikáció nemcsak kevésbé haékony, de áralmas is lehe. Mindannyian szokásaink rabjai vagyunk. Nem szabad csodálkozni azokon, akik gyakran eluasíják az e- kommunikáció, nehezen regiszrálnak ismerelen webcímeken, és nem szívesen adják meg elérheőségüke. De fonos észrevenni, hogy ha nem alálják meg őke a regiszráció hárányai mia, nem lehenek a hálózaok láncszemei sem. Az az e-kommunikáció egyik eszköze. Az e-kommunikációból, ha a helyére esszük, sok hasznunk lehe. Meggyorsíhaja és kiszélesíhei a kapcsolaeremés. Csak egy dolgo nem helyeesíhe, mégpedig azoka a beszélgeéseke, ahol a sorok közö is kell udni olvasni. A rosszul és lazán srukúrál udások, min például miről is dönsünk, helyeesíheelenek e-eszközökkel. A dönési folyama kezdee és vége személyes kommunikáció marad. I és mos a dönésámogaók egymás közi és a dönésámogaók és dönéshozók közi beszélgeésre gondolok. Ahhoz, hogy a csopor, ragyogóan udjon gondolkodni és haékonyan cselekedni, érzelmi inelligenciára van szükség. A pompás inellekus vagy a remek echnikai eheség önmagában még nem esz valaki nagyszerű csoporaggá. (Goleman, 00, 95. old.) A nagyobb cégek olyan eakonyháka léesíenek, ahol az emberek alálkozhanak. Minden megesznek a minél öbb informális ismerkedésér. Ezek a gyakran sponán alálkozások esély adnak az új udás megszüleésére, és a meglévő rendezésére. alálkozam már ennek az elképzelésnek a gúnyolásával is. Amikor a vezeők beséálak a eakonyhába, az perceken belül kiürül. Mindenki rohan az íróaszalához munká színlelni. Nem vol meg a hangula arra, hogy a laza aha élmény bedobásá és fogadásá elfogadják a műhelymunkában. A eakonyha ípusú udásmegoszásban olyan eszmei konsrukcióka, min a dönési sziuáció, amely úlnyomóan hallgaólagos udás aralmaz, érdemes megoszani. A beszélgeés laza srukúrája laza környezee köveel. Csak így lehe dobálni a dinamikus udás. Gyakran a dönéshozók melle megjelenik egy árnyék coach, aki udja kezelni a fogalmak elolódásá. Az sem baj, ha segí a valóság megfogalmazásában - inerpreálásá- 69

70 ban. Róla a ovábbiakban még lesz szó. A eakonyhában a udásmegoszás nemcsak adás jelen, hanem o o o o o o o o gondos visszajelzés gyakori kérdezés másokól segíség és anács kérésé együdolgozás kimondásá, hogy mi csinálunk és miér megismerésé, hogy mások mi csinálnak másképp a udni hogyan és a udni miére bizalomalapú anulás A eakonyhában örénő beszélgeéseknek hangulao kell eremeni. A vezényel dönési folyamaokhoz szükséges udásmegoszás szociális inelligencia nélkül elképzelheelen. A csoporos képességek iráni igény az elkövekező években csak fokozódni fog, mer a munkában egyre nagyobb szerepe kapnak a viruális szervezeekben működő ad hoc csoporok (azok a sponán munkacsapaok, amelyek lérejönnek és feloldódnak, amin az iránuk való szükségle felmerül, majd elenyészik), és a feladaok oly bonyolulá válnak, hogy egyre kevésbé alálni olyan ember, akinek adoságai a megoldásukhoz elégségeseknek bizonyulnának. (Goleman, 00, 36. old.) A örzsekben élő közösségek időről időre öszszegyűlek és leülek egy körbe. Csak beszélek, beszélek és beszélek, lászólag minden cél nélkül. Nem hozak dönéseke. Nem vol vezeő. Mindenki rész vehee benne. Vol alán közük olyan bölcs férfi vagy asszony, akire kicsi jobban figyelek álalában az idősebbje, de mindenki beszélhee. A beszélgeés csak foly és foly, míg egyszer csak, lászólag minden ok nélkül, abbamarad, és a ársaság szészéled. Uána valahogy mégis mindenki uda, hogy mi kell ennie, mer olyan jól megéreék egymás. Ezuán már öszszejöheek kisebb csoporokba valami közös evékenységre vagy egy dönés meghozaalára. (Bohm, 996) Ezeke a kisebb csoporoka a vállalara szabo műhelyek csíráinak ekinem. 70

71 6. Vállalara szabo (on-sie) műhely A vállala éleében az egyelen lényeges anulási folyama az, amelyben azok az emberek anulnak, akiknek van erejük a cselekvéshez. I elérheő az inimiás, a bizalmas viszony. Az inimiás szó a lain inimaus szóból származik, melynek eredei jelenése: valami udoá enni más számára. Az inimiás eredeileg nem érzelmi közelsége jelene, hanem az őszine szándéko egy információ megoszására. Amire a séf kínálaa meaforá használom, az ahhoz hasonló udásmegoszás sok néven fu a világban: On-sie Workshop, Incompany raining, Cusomized On-Sie raining, In-he-job raining. Annak ellenére, hogy öbb néven jelennek meg, mindegyik egy vállalara szabo műhelyben az üzlei folyamahoz szükséges udásmegoszásra helyezi a hangsúly. Amikor egy séf kínálaa ípusú éerembe megyünk, nem éel válaszunk, hanem bízunk a séfben, és az fogjuk enni, ami éppen felkínál. Kuaási módszeremben a guruk kiválaszásánál is ez, a bizalom a séf -ben, a guruban vol a meghaározó. Más megfogalmazásban Eserházy Péer megmuaja, hogy a séf nem valamiben jobb a kukáól, hanem más. A negyedoszályú fuballisa az nem egy elfuserál első oszályú, nem egy eheségelen másodoszályú vagy egy fegyelmezelen, fruszrál harmadoszályú. (Eserházy, 006, 5. old.) Ha a harmadoszályú fegyelmezné magá, abból még nem kövekezik, hogy elsőoszályú lehe. Drucker már figyelmezee, hogy Sokan mégis arra összponosíanak, hogy hozzá nem érőkből középszerű eljesíőke faragjanak. Pedig az energiá és az erőforrásoka inkább arra kellene fordíani, hogy a hozzáérő emberekből csúcseljesímény nyújóka neveljünk. (Drucker, 000, 8. old.) A csúcseljesíők neveléséhez nélkülözheelen a guru. Nem azér nevel és/vagy vásárol a vállala elsőoszályú dönéshozó, hogy megmondja neki, mi és mikén főzzön, hanem azér, mer bízik benne, hogy kínálaa olyan lesz, ami másnak nincs. Óriási a kockáza. Az elsőoszályúak nemcsak a -korszak érékrendjé rombolják, hanem a beléjük fekee pénz is csak néha érül meg, de akkor bőségesen. Az elkényezee elsőoszályú szároka csak a karizmaikus vezeő köveői udják elfogadni maguk melle, uasíásokkal nem megy. A vállalara szabo műhelyben a guru ugyanaz lája, min bárki más, csak más ju eszébe róla. Van egy másik ú is, nevezeesen hogy a vállala felnevelje sajá dönéshozói. Ha már a spor analógiájánál arok, akkor udhaó, hogy a nevelés lassúbb ú. Az sem mondhaom, hogy kevésbé kockázaos. Ugyanolyan esélye van a vásárol, min a nevel dönéshozónak, hogy kedvezőbb ajánlaér áálljon az ellenfél csapaához. Vannak, akik erre azonnal rávágnák: nem ugyanaz a lojali- 7

72 ása a vásárol és a nevel dönéshozónak. Lehe, hogy így van, de ebből nem kövekezik a lassúbb nevelés jelenős előnye. Az üzlei dönéshozás új környezeére a ranszfunkcionaliás jellemző, melyről már érekezésem korábbi fejezeében íram. Az iskolarendszerű funkciókra képzés kemény kriikusa Henry Minzberg. A kriika egy része megjelen a Harvard Businessmanager folyóiraban is. uduk, hogy nem ámaszkodhaunk a hagyományos MBA okaási srukúrára, amely különálló üzlei funkciókra markeing, számviel, sb. oszja fel a menedzsmen világá. Olyan menedzsereke akarunk okani, akik végre kiszabadulak ezekből a szűk kaegóriákból miér erőszakoluk vissza őke? Olyan okaási srukúrára vol szükségünk, amely az elkülönülés helye a szinézis ámogaja. (Gosling, Minzberg, 004, 7. old.) A vállalai emberek udásgyarapodásához az iskolarendszerű képzésen kívül másra is szükség van. Az I fogalmainak elolódása, a programozók egy ember egy jelszó érékrendje, haással van a vezényel üzlei folyamaok válozására. A programozók a udásmegoszás akadályaira hajlamosak az mondani: mos már csak műszaki gondok vannak. Ha elháríják a műszaki gondoka, azzal sok minden megoldódik. Csak a legfonosabb nem: mire van jogosíványom, melyik udás használaá engedélyezi a jelszavam? Elképzelheő, hogy a mindenki minden láha -elv, amiben hiszek, meghozza az éréknöveléshez szükséges válozás, de lehe, hogy akadályba üközik. Ennek a valószínűségé leheelen megjósolni. A jó üzleemberek a rossz üzleemberekől nemcsak abban különböznek, hogy melyik mennyi udáshoz juha, hanem abban is, hogy mikén és milyen gyorsan alálják meg közöük az összefüggéseke, és mikén udják az hasznosíani a vállala másságára. ehá a versenyképesség egy másfaja udás felé olódik. Lesz néhány jó, sok közepes és elég sok rossz üzlei dönés. Erről kell meggyőzni a dönéshozóka. Ha sikerül, akkor a programozókól az üzleelésbe áolódo divaos személyre szabás a versenyképes másságra szabhaóságra válozik. Ennek lényege, hogy nem egy álagos vállalara (esre) szabo dönésképző udás, hanem a műhelyben a dönési folyamaok udáshiányá elháríó udás kell gyarapíani. Egyálalán nem veszélyes errefelé vinni a vezényel folyamaok válozásá. Mi a kövekező lépés? Ha már senki sem zavarnak az üzlei dönéshozás új környezeének e- cölöpei, és bárki szabadon gyarapíhaja udásá. A udásmegoszás, az élefogyiglani udásgyarapodás elképzelés a kövekező elveken alapulha: 7

73 o o o o o o bárki szabadon hozzájuha a műhelyben alakuló udáshoz bárki szabadon sajá esére szabhaja az alakuló udás bárki szabadon erjeszhei az új udás bárki szabadon elvehe bármi az új udásból bárki szabadon lecserélhe bármi az új udásban bárki szabadon hozzáadha bármi az új udáshoz A dönés folyamaa más egy sereg ember elő, min egy ükör elő. A vállalara szabo műhely egy együműködő csapa, akiknek agjai cselekszenek dönenek. A műhelyben az üzlei dönéshozás szereplőinek udásmegoszása a dialógus megvalósulásáól függ. David Bohm (996) az vallja, hogy az emberek szüleésük jogán képesek a közös anulásra és a közös gondolkodásra, és ez az együes gondolkodás összehangol cselekvéshez vezehe. Mindannyian a gondola és az észlelés éleerében kapcsolódunk, élünk és cselekszünk. A világ nem rögzíe, hanem folyon válozik, ennek megfelelően a jövő sem fix. A jövő alakíhaó. Sokkal öbbe udunk, min gondolnánk. Vajon mikén lehe feloldani a gáaka és kimondhaóvá, mások számára is elérheővé enni udásunka, mellyel mindnyájunk álal akar jövő eremheünk magunknak? 983-ól Bohm már ideje nagy részé annak a folyamanak a megérésére szenele, melye dialógus -nak neveze. A dialógus szó, Bohm érelmezésében, ké görög őből, a dia és a logos szóőből származik, és nagyjából az jeleni: kereszül áramló jelenés. Ennek jelenése ellenében áll az olyan kifejezésekkel, min via, viakozás (az angol szó debae, gyökereiben magában hordja a leverni jelenés) vagy árgyalás (a discuss gyökere a széör ige, ami megalálhaó a percussion insrumen - üős hangszer- szóban is). A dönésképesség egyik feléele, amin az az üzlei dönéshozás új környezeének leírásakor már bemuaam, az észlelés. Ennek gáa szabhanak érékeink, melyek szüleésünkől kezdve folyamaosan érékrendünk részévé válnak a környezeünk haására. Ezek olyan mélyen bennünk vannak, hogy szine azonosulunk velük, és amikor kéelkednek bennük, haározoan kiállunk melleük, akár akaraunól függelenül is. Bohm rámuao arra, hogy ezek megviahaalan émák. Senki sem beszél róluk, csak o lebegnek közünk, és gáolják a dialógus. A udásmegoszás dialógusában nem szükséges egyeérenünk egymással. Bohm és kuaócsoporja a MI-nél megerősíeék, hogy az emberek képesek a udásmegoszásra anélkül, hogy szükségképpen egyeérenének. 73

74 A vállalara szabo on-sie műhely veszélyes összemosni a divaos réningekkel, melyek előnyben részesíik a fordulaos, jópofa élményeke a lényegi apaszalaokkal szemben. A réningek legálalánosabb haása az, hogy növeli az emberek önbizalmá legalábbis egy időre. A kellemes időölés a hasznosság jelekén érékelik; a szórakozás a aníásnál nagyobb becsben áll. (Goleman, 00, 356. old.) A vállalara szabo műhelyekben az a udás oszják meg, ami éppen akkor és o a guru felkínál. 74

75 6.3 Személyre szabo coaching Az üzlei dönéshez szükséges udás megoszásának eddig ké ípusá részleesebben bemuaam. A eakonyhában, hasonló udással bíró emberek rosszul srukurál udásanyagról beszélgenek. A jelek inerpreálásával és az új fogalmak kialakíásával foglalkoznak. A másik ípusnál, a vállalara szabo műhelyben egy guru segíi a dönési folyamaok udáshiányá elháríó új udás gyárásá. Egyik sem alkalmas arra, hogy külön-külön figyelembe vegye a dönéshozók személyes udásá, vagyis annak meglévő sémái. A eakonyhában a beszélő a sajá mondanivalójára figyel, és csak részben veszi figyelembe a udásmegoszás öbbi részvevőjé. A vállalara szabo műhelyben a guru a folyama udáshiányá póolja. A udásáadás a sajá paradigmájáól függően vagy a leggyengébb vagy az álagos vagy a legerősebb részvevő meglévő udásához igazíja. Legöbbjük az álaghoz igazodik, mer álalában ők vannak öbbségben. Szükséges egy olyan udásmegoszás is, ahol a mondanivaló egyelen ember meglévő udásához formálódik. Ilyen a személyre szabo coaching, ahol o és akkor egyelen ember meglévő udása gyarapodik. Hozzáeszem, a aníáshoz hasonlóan aníva anulni -, a coach udása is gyarapodha. A személyre szabo coaching hasonlí ahhoz az egyszerű esehez, mikor valaki megkérdezi a buszon, hol kell leszállnia, hogy eljusson az Operába. A dönéshozó és a coach udásmegoszása ennél bonyolulabb, de a lényeg ugyanaz. A dönéshozó kérdéseke ehe fel, és udja, hogy a fele kérdés csak ő és csak abban a dönési helyzeben érdekli. Mondhaom, jobban srukurál, min a udásmegoszás a eakonyhában, és személyre szabo, ehá nem az álagra, min az on-sie műhelyben. A kövekező szemléleés hasznos lehe. A zeneiskolákban megalálák a személyes udás gyarapíásának egy elfogadhaó ípusá. Egyszerű. Az a udás, ami mindenkinek kell udni, egy csopornak adják á ilyen például szolfézs óra -, és ami mindenki máskén ud, az a udás a meserrel négyszemköz oszják meg. Az arányoka is ávehenénk a zenészekől, és használhanánk az üzlei udásgyarapodásban. Körülbelül egyharmad a műhelymunka és kéharmad az egyéni foglalkozás. A coaching személyes udásgyarapíás. A mai valóság ez jelenősen afelé ferdíi, hogy a coach nem mondja meg, mi kell csinálni. A gyakran pszichológusból le üzlei coach abból indul ki, hogy a beszélgeések folyamán a dönéshozó majd rájön. Az üzlei dönéshozásban fonosabb egy másmilyen coach, aki igenis megmondja így kellene csinálni, ez az új udás kell még magadba épíeni. Ebből nem kövekezik, hogy ő hozza meg a dönés, hiszen ahogy már érekezésemben emlíeem, a dönésképesség egyik feléele a jogosívány, ami a coach-nak nincs. 75

76 A coaching az on-sie udásgyarapodásól abban is különbözik, hogy drágább és lassabb. A coachingo olcsóbbá és gyorsabbá ehei, ha elég nagy alálai aránnyal sok udáseleme sikerül a vállalara szabo műhelyekben elsajáíani. Ehhez az új környeze e-cölöpei el kell fogadniuk a műhely részvevőinek. A coachnak nemcsak a ipizál válasz, hanem a ipizál kérdés sem ajánlo. Semmi sem lenne veszélyesebb, minha kész ellenőrző lisával érkezne. Ez olyan lenne, min a rossz riporer, aki előre udja az összes kérdés, mer képelen az első kérdésére megado válaszból, és a kialakul hangulaból ovábbiaka rögönözni. iszeleben kell arania a dönéshozó, és személyreszabo kérdéseke és válaszoka kell gyárania. A coaching-ban nem a gyengeségek bírálaán van a hangsúly, hanem azokon az erősségeken, amelyeke erősíeni kell, vagy amelyek eddig ismerelenek volak. Ké dönéshozó udáshiánya soha nem azonos, még akkor sem, ha első láásra nagy hasonlóságo muanak. Gyakori hiba, ha az egyik szervezenek ado javaslao módosíás nélkül alkalmazni akarja a coach egy másik szervezere. (Előfordul, hogy a zárójelenésben még a szerveze nevé is elfelejeék kicserélni.) Ez a mindenre egy kicsi jó, de semmire se nagyon erápiához hasonlí: derékól felfelé aszpirin, lefelé hashajó! Szinén hiba, ha a coach a dönéshozó udáshiányának elháríására a kézikönyvekben ajánlo recepeke udja csak felkínálni, és azoka nem illeszi a meglévő folyamaokhoz. Nem lehe coach az, akinek minden hozzáállás rivális. A coachnak azonnal láni kell, hogy melyek a szóba se jöheő megoldások. Úgy is mondhaom, hogy első láásra éreznie kell, hogy melyekkel érdemes foglalkozni, és ezér nem vizsgálja meg mindegyike. Ez egy köznapi példával illuszrálom. Ha reggel az iskolába induló gyerek ruhadarabo vesz fel, akkor az féleképpen ehei meg. Persze soha nem fogja először a cipőjé, és azán a zoknijá felvenni, de az elképzelheő válaszások száma is kb Mégsem ar órákig az ölözködési sorrend megfelelő kiválaszása, mer agyunk felidézi a ruinszerű cselekvéseke, s a gyerek csak kövei a megszoko sémá. Az agy olyan nagyszerűen van megszerkeszve, hogy minden apaszalaunkból ilyen megszoko sémáka állí fel. A coachnak nincs szüksége mérlegre, hogy eldönse, egy zsák ólom vagy egy zsák oll nehezebb. Aki mesersofőr, nem rohan érképér, hogy megérezze, mi van messzebb Budapesől, Bécs vagy Frankfur. Aki nem érzi az arányoka, nem lehe coah. A személyre szabo coaching alapfeléele a bizalom. A bizalomalapú kapcsolao megszilárdíhaják a coach kérdései, amelyekkel a dönéshozó aggályai próbálja kimondani. A bizalmalanság megfogalmazásával enyhíheő az ellenállás. Gyakran ellenállásba orkollik 76

77 a coaching, mer a coach segísége a dönéshozóban a függőség érzésé válja ki. A legöbb vállala légköre nem segíi elő, hogy a vezeő segíségér folyamodjon. A szervezeek rendszerin versengésre épülnek, és a belső ámogaó csoporokól, vagy más anácsadókól való segélykérés a gyengeség jelének minősülhe. Kulúránk már éleünk korai szakaszában az közveíi különösen a férfiak számára -, hogy mindenkinek képesnek kell lennie sajá problémájának megoldására, és hogy semmiben sem kell másokra hagyakoznunk. (Block, 005, 55. old.) A személyre szabo coaching szokalan és váralan helyzeeke hozha lére, amelyeke a dönéshozók nehezen fogadnak el. Gyakran úgy viselkednek, minha a meglepeés a legrosszabb dolog volna a világon. Bizonságra örekvésük egy olyan védekezés, amire a coach-nak fel kell készülnie. Szakmai háerük olyannyira az adaokra, ényekre, a logikára irányíja a figyelmüke, hogy amikor az kérik őlük, hogy próbálják meg érzékelni a jelen lévő érzelmeke, vagy a lejászódó inerperszonális folyamaoka, úgy érzik maguka, min amikor a moziban ülve elmosódo képeke veíenek a szemük elé. (Block, 005, 40. old.) Peer Block Makulálan anácsadás című könyvében ezerarcú ellenállásról ír. Az edzelen coachok nem udnak mi kezdeni azzal, amikor a dönéshozó az mondja: Nos, az egész íz évvel ezelő kezdődö, szepemberben, egy csüörök déluán (Block, 005, 4. old.) De azzal sem, mikor nyíl ámadás inéznek ellenük dühöd szavak, kivörösödö fej, aszalcsapkodás, minden egyes szó külön nyomaékosíó muaóujj (Block, 005, 43. old.) kíséreében, és megkapják, ami jár, vagy nem jár neki. Az újhoz való hozzáállással már Ariszoelész is foglalkozo, az öröm kereséséről és a fájdalom elkerüléséről beszél. A személyes coachingban Russel Ackoff (97) nyomán a dönéshozó reakív és proakív hozzáállásá vizsgálom. Ackoff hangsúlyozza, hogy gyakrabban igyekszünk elháríani az, ami nem felel meg nekünk, ehá a reakív hozzáállás alkalmazzuk, és rikábban alkalmazzuk a proakív hozzáállás, ami a kedvezőbb elérésére orienál. A űzolás, a zavarelháríás, a meglevő és nem kíván helyze elkerülése a coach javaslaának befogadásá nehezíi. A nem léező, de kíván helyze elérésére vágyó dönéshozóval könnyebb elfogadani a coach javaslaá. A személyre szabo coaching befogadása c. ábrából kiolvashaó, hogy a dönéshozó, hozzáállásáól függően, mikén fogadja el a coach javaslaá. 77

78 coach javaslaa dönéshozó hozzállása proakív reakív ismer megerősíi a bizalmá kevesli az új udás ismerelen gyarapíja udásá sokallja az új udás. ábra: A személyre szabo coaching befogadása A dönéshozók öbbségére a reakiviás jellemző. Ha a coach kérdez valami, akkor majd válaszol. Vár, és ha örénik valami, akkor arra reagál. Reménykedik a coaching kedvező körülményeiben, és ha az elmarad, szerencsélen helyzeére panaszkodni fog. Az ismer javaslaoka kevesli: ez én is udom, miér kell ezér fizenem. Az ismereleneke sokallja: miér pon velem kelle ennek megörénnie? A reakív emberek cselekedeei a környeze viselkedése befolyásolja. Például, ha mindenki részvénybe fekei a őkéjé, megyek én is, ha mindenki eladja, én is eladom, ha mindenki egy piac felé nyi, én is nyiok, ha mindenki kivonul, én is kivonulok. A reakív álláspon a bizosra való jászás aki nem kockáza, valószínűleg nem is fog évedni, de nem is fog elérni semmi igazán érékese. (Srica, 006, 47. old.) A coach felelőssége, hogy ebből a hozzáállásból kibillense a dönéshozóka. Ha ez nem sikerül megvalósíania, könnyen működésbe léphe a Pygmalion-effekus. A proakív dönéshozók sajá elképzeléseike akarják megvalósíani. Elsők és eredeiek szerenének lenni, versenyképességüke ebben láják. A személyes coaching kiváló alanyai, mer leheősége lának benne. A coach ismer javaslaai megerősíik a bizalmá: én is pon így gondolom. Az ismerelenekkel gyarapíja udásá: végre, a udáshiány elhárul, van válasz a kérdéseimre. A proakív dönéshozókkal csak az igazán apaszal coachok udnak edzősködni. 78

79 6.4 ÚJ fogalmak e-udásmegoszás Minden új hasznosíhaó udás egy öleel kezdődik. Ezeke valahogy validálni kell, hiszen sohasincs annyi pénz, hogy minden felbukkanó öleből eredmény fejlesszen a vállala. Ha az öle valóban új eredményre ad esély, akkor az mindig egy kées udás. Ahhoz, hogy érheő legyen, mik a gondok az öleekkel, egy illuszráción megmuaom, hogyan is érékeli azoka egy hazai nagyvállala fejleszési oszályának vezeője. A gondok o kezdődnek, hogy az öleekől a sikeres eredményig nem juhaunk el ervezéssel. Ha új eredmény várunk, márpedig csak az érdemes várni, akkor mindig beleüközünk új, eddig ismerelen fogalmakba és kapcsolaaiba. Az új eredmény még az is jeleni, hogy nem hasonlíhaó valamelyik meglévőhöz. Azok, akik a várhaó profi vagy más eljesíménymuaó szerenének használni, beleüköznek az új ervezésének akadályába. Illuszrációm alapja egy öbb éves öleérékelés. Érekezésemben az esepéldáknak csak egy részé muaom meg, hiszen a hangsúly nem azon van, hogy o és akkor mire jö rá a fejleszési oszály vezeője, hanem azon, hogy mikén jö rá arra, amire rájö. Mivel megörén öleérékelő dönésekről vol szó, az indukív okoskodás modelljé használam. Ennek eredménye azok az informaív szemponok, amelyek meghaározák a sikeres öleeke. Gyorsan hozzáeszem, hogy ebben a munkában egy egész napo arra fordíounk a dönéshozás szereplőivel, hogy meghaározzuk, mi is jelen a siker. A végén egyszerű le, de udni kell, hogy nem magáól éreődő. 3. ábra: Az öleérékelés informaív szempnjai Mi is láhaunk az Az öleérékelés informaív szemponjai című ábrán? Pénz akkor le az öleekből le, ha az ölebirokosnak jó a koordináció apaszalaa és ha a vezeés serkeni az alkalmazás. Az is láhaó, hogy ha az ölebirokosnak gyenge vol a koordi- 79

80 nációs apaszalaa, akkor mindig buka le az öleből. Sok másra is rájöheünk a dönéshozók észjárásából, de ez mos i elegendő, mer ahogy már emlíeem a hozzáállás és nem a konkré vállalao illuszrálom. Könnyű rájönni, hogy a kées udás sorsá puha dönési szemponok haározzák meg. Meaforáka használok az e-korszaki udásmegoszás ípusaira is: svédaszal, kiskocsma, a séf napi kínálaa és eakonyha. Ezzel az akarom hangsúlyozni, hogy a udásmegoszás olyan új ípusairól van szó, amelyeknek veszélyes régi neve adni. Az önműködeheő üzlei dönésekhez szükséges új saikus udás álalhaó, a vezényel üzlei dönésekhez szükséges dinamikus udás bedobhaó. Az új saikus udás álalásakor a udásmegoszás a svédaszalhoz vagy a kiskocsmához hasonlóan örénik. A svédaszalon minden készen kínálnak, kedvünkre válogahaunk belőlük. A hírporálok és az adaárházak ehhez hasonlóan minden a fogyaszó elé ömleszenek. A kiskocsmákban a pincér működei az éeloszás. Ő az, aki ismeri a saikus udás kínála és keresle oldalá. Az üzlei dönéshozáshoz szükséges udás a pincér szerepéhez hasonlóan a udásbróker álalhaja. A 6. fejezeben leírakból kövekezik harmadik ézisem: III. ézis Állíom, hogy a vezényel üzlei dönésekhez szükséges öleek bedobása a séf napi kínálaa és a eakonyha ípusú udásmegoszásban örénik. A eakonyhában a beszélő a sajá mondanivalójára figyel, és csak részben veszi figyelembe az olevőke. A vállalara szabo műhelyben a guru a folyama udáshiányá póolja. A udásáadás a sajá paradigmájáól függően a részvevők udásához igazíja. Szükséges egy olyan udásmegoszás is, ahol a mondanivaló egyelen ember meglévő udásához formálódik. Ilyen a személyes coaching, ahol o és akkor egyelen ember meglévő udása gyarapodik. 80

81 7 Az e-udásmegoszás ámogaása Az előző fejezeben megmuaam a udásmegoszás leheőségei, és részleesen foglalkozam a vezényel folyamaokhoz szükséges dinamikus udás szüleésével. Azoka az új fogalmaka, amelyek megjelenek a udásmegoszás során, rendszerbe kell foglalni, hogy álalhaók legyenek. öbb publikációmban (Baracskai, Velencei, 004/c és Velencei, 003, old. és Baracskai, Dörfler, Velencei, 005/a) bemuaam ez a gyakran elhanyagol, de nagyon fonos lépés, és hangsúlyozam ennek érzelmi vonakozásai. A udás álalásá I eszközök ámogaják, melyek érvényességi arományá vizsgálom. Ludwig von Beralanffy (968) nyomán abból indulok ki, hogy ahol elemek vannak egymással kapcsolaban, az rendszer. A rendszergondolkodás alapelvének lényege ehá a gondolkodásmód-válás, vagyis: ne lineáris ok-okoza láncolaokra, hanem szövevényes kölcsönhaásokra, illeve ne kimerevíe különálló filmkockákra, hanem válozási folyamaokra figyeljünk. (Senge, 998, 83. old.) Ahhoz, hogy egy valamikén udjunk kezelni egy rendszer, meg kell húznunk a haároka. Az egymásra erősen haó elemek lesznek a rendszeren belül, a öbbiek kívül. Ha ez elfogadjuk, akkor mindig rendszerekkel foglalkozunk. A rendszereknek egy egységes áfogó elmélee nem léezik. A részek nem ismerik az egésze, és az egész sem ismeri minden részé. A klasszikus udomány először a lineáris vagy egyirányú kauzaliással foglalkozo, vagyis egy okkal, amelyre egy okoza kövekezik. Egy biológiai kísérle szokásos menee például így fes: egy válozó variálunk (mondjuk a hőmérsékle válozaásával, egy gyógyszer beadásával, sb.), és megnézzük, mi sül ki belőle. (Beralanffy, 99, 63. old.) Az új fogalmak mindig a fejben lévő sémák alapján szülenek. A gond o van, hogy a fejben lévő rendszer, amibe illik az új fogalom, gyakran elér a dönési folyamaok rendszeréől. Ebből kövekezik, hogy oda csak úgy beenni nem lehe, árendezés nélkül beilleszheelen. Ez hallgaóimmal örénekkel illuszrálom. A Problémamegoldás árgy egyes óráin három-három új fogalommal gyarapíhaják udásuka. A harmadik órán illelenül feleem a kövekező kérdés: Mi ju eszükbe a problémamegoldásról? A fejükben lévő rendszer elemeiből válogava a kövekező fogalmaka sorolák fel: kreaiviás, dönés, excel, gondolkodás, öle. Az új fogalmak melyeknek egy részé még nem illeszeék be, a kövekezők volak: gondolkodás, kíváncsiság, udáshiány, ranszdiszciplináris, rendkívüliek. Gyorsan elfogadák, hogy a fejükben lévő rendszer árendezése szükséges ahhoz, hogy az újaka is fel udják sorolni, azaz beilleszheőek legyenek. Ha egy üzlei folyamaban valami zavar van, akkor veszélyes a zavar okozó egyelen esemény elháríásával foglalkozni, az egésze újra kell gondolni. Vol egyszer 8

82 egy szőnyegkereskedő, aki egy nap az vee észre, hogy legszebb szőnyege kellő közepén egy nap hupli van. Rálépe há a huplira, hogy kisimísa és sikerül is. Ám a hupli újra megjelen, nem messze az eredei helyől. Ismé ráugro a huplira, ami el is űn de csak egy pillanara, s máris felbukkan egy új helyen. A szőnyegkereskedő mos már egyre elkeseredeebben ugrál, simíoa, lapíoa a szőnyege, amíg végre felemele a szőnyeg egyik sarká, ahonnan egy feldühödö kígyó csusszan elő. (Senge, 998, 65. old.) A zavar okozó hupli elávolíására vonakozó erőfeszíései, cselekedeei az egész szőnyeg rendjére haásalanok volak. Az üzlei folyamaban megjelenő egy-egy zavar elháríása helye ehhez hasonlóan - muszáj a folyama mögé nézni. Megfigyelhejük a rendszereknek öbb ulajdonságá, amelyekkel egyes rendszerek rendelkeznek, mások nem. Mindegyik alapján csoporosíhajuk is azoka, ezzel az is mondhanám: Nem a rendszereke csoporosíjuk, hanem a rá vonakozó udásunka, még ponosabban az, hogy i és mos minek ekinjük. Mikén írjuk le a rendszer? Ez aól függ, hogy minek lájuk. És az, hogy minek lájuk, a legkevésbé aól függ, hogy milyen. A csoporosíás aól függ, hogy mi milyenek vagyunk, azaz, hogy mi az uralkodó paradigmánk. Arról lehene viakozni, hogy a paradigmánk haározza meg az eszközeinke vagy fordíva, mindenesere nagyjából együ járnak. Azér csak nagyjából, mer nem mindenki képes mindenféle eszköz használni. Peer M. Senge nyomán Sokan az gondolják, hogy egy szerveze srukúrája vagy vázlaa egy ábra a szervezei hierarchiáról. Mások szerin a srukúra, a munkafolyamaoknak és az eljárásoknak a vázlaá jeleni. De a rendszergondolkodásban a srukúra, a rendszer lényeges elemei közöi mináka és kölcsönhaásoka jeleni. Ez aralmazhaja ugyan a hierarchiá és a munkafolyamaoka, de ugyanúgy magában foglalja a viselkedés- és érzékelésmódoka, a ermékek minőségé, a dönések meghozaalának módjai, és rengeeg más ényező. A srukúra a lain suere, épíeni szóból származik. Az új udás srukúrájának megéréséhez az ábrázolás javasolom mankónak. A könnyebb memorizáláshoz csak arra ámaszkodhaunk. Az ábrázolás érekezésem egyik éziséhez kapcsolódó fogalom vizualizációjával illuszrálom. Az üzlei dönéshozás új környezeének egyik e-cölöpe a ranszfunkcionaliás. A vállalara szabo műhely a ranszdiszciplináris udásgyarapodás jellemzi. Mikén foglalhaók rendszerbe ennek fogalmai? Az Új fogalmak srukúrájának ábrázolása c. ábra haszögeibe ír fogalmak segíik az új srukúra ki- hp:// 8

83 alakíásá. Rakjuk össze az a kép haszögei úgy, hogy a közös élek valamilyen kapcsolao jelensenek! a eika befolyásolás eika b alkudozás reorika kulurközi kapcsolaok image épíés alkudozás kulúrközi reorika kapcsolaok image épíés befolyásolás c befolyásolás befolyásolás d alkudozás reorika image épíés eika alkudozás reorika image épíés ranszfunkcionális képzés eika kulurközi kapcsolaok kulurközi kapcsolaok 4. ábra: Új fogalmak srukúrájának ábrázolása öbbféleképpen is össze lehe rakni. A c kép érelmes, egyszerű is, szép is. A haszögek oldalainak alálkozása magyarázhaó. Máskén is összerakhajuk, pl. a b kép. Vagy akkor már baj van? Vagy mégse? Magyarázhaalan? Vagy mégis? Próbáljuk ki! Lehe, hogy ez is magyarázhaó, de a kép nem áll össze egy egésszé. Az sugallhaja, hogy a srukúra kialakíása még nem fejeződö be. Úgy űnik, minha szükség lenne néhány hipoézisre, új fogalomra vagy kapcsolara. Ahhoz, hogy szép legyen, kellene még néhány haszög. Ahány ember, annyi képe kaphaunk. A meser lazán jászik ezekkel a srukúrákkal (elemekkel és kapcsolaaikkal). Amikor az új udás elemei összeállnak (minden haszög a helyén van, c kép) akkor egy új egésze alkonak ( d kép). Ennek új neve adok: ranszfunkcionális képzés. Ez olyan, min Darwin méhcsaládja, vagy Ray őserdője. homas Ray amerikai biológus számára sem vol világos, hogy miképpen hozha lére az evolúció egy komplex, reményelenül összegabalyodo srukúrá, amelyben már az sem mindig világos, hogy hol is vannak az egyes élőlények fizikai haárai. Lehe, hogy maga az esőerdő ekinheő egyelen élőlénynek, min ahogy az Darwin a méhcsaládokkal kapcsolaban is felveee? (Mérő László kézira). 83

84 A haszögekkel bemuao srukúrák egyszerűek. Az ábrázolás elválaszhaalan a képi megjeleníésől. Az I eszközök azzal foglalkoznak, hogy mikén ábrázolhaunk valami. Egyik sem mondhaja meg, mi ábrázoljunk. Graduális és poszgraduális hallgaóimnak szívesen áldozok egy-ké órá arra, hogy próbálják meg ábrázolni a valóság hallgao leckére vonakozó részei. Villámgyorsan rájönnek, hogy a felkínál I eszköz kezelésének elsajáíása mindössze néhány perce vesz igénybe. Ennél sokkal öbb időre van szükség a fejekben lévő fogalmak rendezésére, az elképzel srukúra kialakíására. Az I eszközei csak ez uán alkalmazhaók. Ezek a nélkülözheelen kínok mindig arról szólnak, mikén ábrázolni, mikén épíeni. Ennek ámogaásához három elkerülheelen evékenysége muaok be. Olyan fonos dolgoka válaszoam ki, min a udáselemek mennyisége és axonómiája, a udáselemek szemanikai és logikai kapcsolaainak vizualizációja és a udásérképek használaa. E fejeze ovábbi részében bemuaok egy I eszköz, a udásérkép rajzoló szofver az e- udásmegoszás ámogaására. Illuszrálom, hogy ez csak akkor használhaó, ha a fogalmaknak világos axonómiája van. A IV. ézisem eredménye a mikor kérdésre válaszoló új érvényességi aromány, melye az e-aralom meaforával írok le. 84

85 7. axonómia öbbször kérdezem hallgaóima, próbálák-e már sajá könyváruka összerakni? Sokan nehezen udják elképzelni, hogy színek szerin nem rosszabb, min a szerzők vezeékneve alapján. Nem könnyebb egy Minsky-könyve az M beűnél megalálni, min elképzelni, merre van az a kék. Leheelen egy olyan kulcsszó alálni, ami alapján egy könyv csak egyelen helyre kerülhe. Egy Sendhal- vagy egy Doszojevszkij-regény egyedisége nem ugyanolyan, min az Emberi színjáék darabjaié, s ezek nem úgy különböznek egymásól, min az Ulysses az Odüsszeuszól. (Foucaul, 00, 3. old.) Nagy válozás kell ahhoz, hogy az üzlei dönéshozás szereplői a világháló ne egy elekronikus könyvárnak ekinsék, ahol a régi fogalmak alapján megalálják a kerese könyve. Megjegyzem, ez a régi vágású könyvárban sem működö, de az a lásza, hogy minden könyv csak egy helyen lehee, félrevezee a felülees kereső. A könyvesbolokban öbb helyen is lehe ugyanaz a könyv, de ekkor csak úgy udjuk megalálni, ha ismerjük a bolos észjárásá. Lehe, hogy az egyik helyen nincs, de aól még a másikon lehe. Ahogy szokam mondani: vasedény and fazék. Semmi sem űnik egyszerűbbnek, min az, hogy a vasedény egy edénycsalád, amibe a fazék melle még sok minden belefér. Ennek ellenére alálunk olyan írásműveke, ahol pl. az üzlei szereplők ké csoporjá vizsgálják. Az egyik mondjuk a beszállíási haáridő alapján le kiválaszva, a másik a fizeési haáridő bearásának alapján. Keveseke zavar, hogy a ké csopornak vannak közös elemei, de vannak olyan beszállíók is, amelyek egyikbe sem aroznak. Rengeeg érelmelen csoporosíással lehe alálkozni. A udásmegoszáskor használ fogalmak rendezéséhez meg kell haározni a axonómiá. A axonómia az oszályozás forélya. Az élővilág kuaói ennek érdekében gyűjik az élőlényeke, megvizsgálják és megnevezik azoka, majd oszályokba sorolják. Nekik is nagy gondo okoz, ha olyan élőlénnyel alálkoznak, amelyik nem űri a már felállío axonómiá. Hová együk a kacsacsőrű emlős? Csináljunk egy kis helye neki, vagy borísuk fel miaa a hagyományos axonómiá? Így van ez az üzleelésben is. Hova együk a mérlegbe kiváló kuaóink öleei? Vagy ahogy a diszciplína mondja: mi legyen az immaeriális javakkal? 85

86 Nem udom, vajon elgondolkozo-e már valaki azon, hogy az üzleelés okaásának Mekkájában, a Harvard Egyeem honlapján 3 a vezeés vajon miér oszják fel a kövekező árgyszavakra (opic): menedzsmen sílus, személyes sraégia és sílus, haalom és befolyásolás, láomás. Késégelen, hogy lehene másképp is. Baracskai Zolánnal ír egyik könyvünkben (Baracskai, Velencei J. (004/b) három nagy fejezeben íruk le a vezeés. A fejezeek címei a kövekezők volak: homo karizmaikus, homo informaikus, homo eikus. Ezen is soka lehene gondolkodni, de nem junánk sehova. A vezeés axonómiájának egy másik példájakén megemlíem az üzleelésben nehezen használhaó EO (UDC) oszályozásá, ahol pl. a vezeés módja a kövekezőképpen van feloszva: egyszemélyi vezeés, kollekív vezeés. Mindenkinek van véleménye arról, hogy melyikben ájékozódik kényelmesebben. Az sem szükséges megmagyarázni, hogy ez miér van így. Ha szavaznánk a ömérdek csoporosíásról, kaphanánk valamilyen eredmény. De abból, hogy az egyik öbb szavazao kapna a öbbieknél, nem kövekezne, hogy az helyes. A fogalmaka gyorsan kell megalálni. A feni példákban vajon mennyi idő ala alálhaó meg a vezeő láomása -fogalom. A Harvardéban néhány milliszekundum ala, az emlíe könyvben a jó szerencse és ürelem függvénye. Ha ellenben a vezeés eikájá akarjuk megalálni, akkor a fordíoja örénhe meg. Észre kell venni, hogy legrikábban keresünk olyan fogalmaka, amelyek már a aralomjegyzékből kínálkoznak. Ha másfelől indulok az okoskodásnak, akkor az mondhaom: leheelen olyan aralomjegyzéke alálni, amelyben bármely elképzelheő fogalom benne van. A aralomjegyzék e gondjai árgymuaóval próbálják elháríani. Hogyan is épül fel egy árgymuaó? A könyvben szereplő árgyszavaka (fonosabb fogalmak, melyeke a könyv bemua) és a megfelelő oldalszámoka (vagyis a fogalmak előfordulásai) egymáshoz rendeli. Egyes árgyszavakhoz öbb előfordulás, azaz oldalszámo rendelheünk, ső az előfordulás melle vagy helye lásd még megjegyzésű ualás is alálhaunk. Ezek nem mások, min a árgyszavak közöi kapcsolaok (asszociációk). Vannak egyoldalas és öbb ízoldalas árgymuaók is a könyv erjedelméől függelenül. Kinek mi a jó? Ez sok mindenől függ, ehá i sem megoldás a szavazás. Köznapi udásunk oszályozására öbben használunk kis parafaábláka a gyorsan elérendő fogalmak rakározására. Elég egy kis réfa, a celik áhelyezése, és kész a zűrzavar. Az új axonómia a fogalmak közöi kapcsolaok felismerheelenek. Mi ennek a csomó celinek a lényege? O és akkor gyorsan elérheő, folyamaosan cserél és rendeze udásháér. A weben bön- 3 hp://harvardbusinessonline.hbsp.harvard.edu (005. november) 86

87 gészve rábukkanam egy olyan oldalra, ahol a kis celike dönésámogaó eszközkén árulják 4. Ez illuszrálja A köznapi udásháér kuszasága c. kövekező ábra. 5. ábra: A köznapi udásháér kuszasága A axonómia kialakíásának gondjá a Problémamegoldás árgy előadásakor a kövekező diasorozaal illuszrálom. Ha a második diával kezdeném, öbb hallgaó az hinné, erme évesze. Az első dia bemuaásakor öbb rendező elve is ajánlanak a hallgaók, a színől a húsvéi ünnepekig, de a második dián bemuaoa ami riviális, amin megláom még senki sem javasola. Mik vannak a képen? Velencei Jolán: Problémamegoldás udáskeresés 6. ábra: A axonómia kialakíása. dia 4 (006. szepember) 87

88 vannak kapcsolaok a képek közö járművek épüleek foglalkozások állaok Velencei Jolán: Problémamegoldás udáskeresés 7. ábra: A axonómia kialakíása. dia jó így? udás foglalkozások járművek állaok épüleek orvos anár szemész hegesző moorkerékpár auóbusz repülő nyúl igris ehén gyár Eiffel orony irodaház pagoda? Velencei Jolán: Problémamegoldás udáskeresés 3 8. ábra: A axonómia kialakíása 3. dia Ha ezzel a képpel kezdem volna a bemuaás, öbben érelenkedek volna. Ez így már úl egyszerű. A ovábbiakban néhány udásérképpel fogom illuszrálni, milyen egyszerű a végén a axonómia, amely a érképek rajzolása közben ermészeesen állandóan válozha. 88

89 Az illuszrálással előadásaim során elérem, hogy hallgaóim elfogadják, az I eszközök a udáselemek axonómiájának felállíása nélkül nem alkalmazhaóak. Egy I eszköz érvényessége az o és akkor alkalmazhaóságá jeleni. És ez már egy új udás, ahogy a Problémaerüle c. fejezeben meghaározam, a mikor kérdésre válaszoló jóslás. 89

90 7. Vizualizáció Az illuszráció (képi megjeleníés) nélkülözheelen az e-kommunikációban. A hangulaok, érzelmek kifejezésére jeleke alkounk, próbálgajuk a meakommunikáció helyeesíeni. A leír szavakból képeke alkounk, ez meaforák használaa segíi. Nincs messze az idő, amikor a viruális vállala-bemuaók kelik a legnagyobb bizalma az érdeklődőkben. Hasonlóan a szofverek demójához, az érdeklődők úgy alakíják ki képüke a vállalaról, ermékeiről és szolgálaásairól, ahogy az nekik megfelel. A szöveg és kép a korábbiaknál sokkal szorosabb kapcsolaba lép egymással. S a képek segíségével, min már jelezem, könnyebben adhaó á gyakorlai udás, min szövegek segíségével. Ezen körülmény folyán, valamin ama ény folyán, hogy az inerne közegében a diszciplináris elzárkózás nehezen arhaó fenn, az egységes udomány perspekívája ma jóval kevésbé illuzórikus, min néhány évizeddel ezelő vol. A hálózo, digiális képalkoás és képhasznála világa ranszdiszciplináris világ. (Nyíri, 00, 58. old.) A dönéshozás új környezeében a vállalaok a bizalmon alapuló e-kommunikációban arra fognak örekedni, hogy minél öbb képe kínáljanak magukról. Így érheik el, hogy beszállíóik, vevőik és szöveségeseik nem érezheik maguka félrevezeve, mer az bizos veszeséghez veze. Minél öbbe jegyzeelem, annál rosszabban anulam. Hiába húzam alá a dolgoka a könyvben. monda egyik hallgaóm. Jegyzeeléskor a legöbb diák csak egy szín és néhány előrevonalazo papír használ, amelyek könnyen unalmassá válnak. A nagy gondolkodók, pl. Leonardo mindig rajzolak. Ma erre egyre nagyobb szükség van. Ahhoz, hogy agyunk számára vonzóbbá együk a jegyzeelés, színeke és mókás rajzoka használunk. Gyakran egy-egy képre emlékezünk csak vissza, és annak segíségével idézzük fel a halloaka. Az ábrák, képek rengeeg egymáshoz köheő fogalma aralmaznak, így könynyebb megjegyezni azoka. A udás képi megjeleníése, a vizualizáció emberközelibb, min a csak íro szöveg. (Baracskai, Velencei, 004/d, 4-6. old.) A régi mondás, egy kép ezer szóval is felér, ma is érvényes. A apaszal üzlei dönéshozó könnyedén jászik a fogalmakkal, a udásháérben való kereséskor az egyik fogalomról eszébe juha a másik. Ezek az asszociációk segíik a udásgyarapodásá. A vizualizáció megkönnyíi a bóklászás udásháérben, ha láványos. Fiaim kisiskolás maemaika-, fizika- vagy kémiakönyvében rengeeg képe láam, és számalanszor emlíik a szerzők: micsoda szép megoldás! Ha a duzzaszógáa nem a megfelelő alakúra épíjük, akkor összeomlik. A elefon aól még vidáman működhe, hogy doboza Volkswagen vagy paradicsomo formáz. (Gelerner, 90

91 9 998, 6. old.) Az üzlei dönéshozás folyamaa se nem duzzaszógá, se nem elefon. Se nem az áramlásan, se nem a diva haározza meg, hogy milyen formája lehe. Az An Inelligen Poral wih Docus Knowledge Based Exper Sysem című előadásoma egy konferencián (Velencei, 003, old.) a Szép és csúnya képek c. ábrán bemuao képpel indíoam, és rögön feleem a kövekező kérdés: Melyik képből ragadha meg öbb úja? ipical picures on www Can you find any differences beween he his picures? Which one conains more knowledge? Which auhor do we believe? World space World space domain domain Everyday life user user domain domain Everyday life user user resource handling mehods knowledge map booser erm recognizer On-demand knowledge consrucor Knowledge Learning Agen op-onology ono ono vocabulary wih sense Knowledge Hub Lexical Mapper KM-Search agen Knowledge map ruhmainenance verifier knowledge inegraor knowledge map pariion agen knowledge handling mehods user s KH user s KH KM-Pariion Search Agen invoke demon user knowledge level modulaor User s query for knowledge definiion generaion agen definiion mehod reposiory definiion for user i How o personal knowledge Resource meadaa onology query Dokaz: ( ) ( ) ( ) ( ) e e A Q e A Q e A Q A Q e e e A Q e A Q A Q e e e e A e A Q e e A Q e e A Q = + + = + + = + = + = ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ Koriseći razvoj u red, dobija se: k k k e k + =...! e A Q A Q e A Q A Q e A Q A Q A Q A Q = = + + = ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ Dokaz: ( ) ( ) ( ) ( ) e e A Q e A Q e A Q A Q e e e A Q e A Q A Q e e e e A e A Q e e A Q e e A Q = + + = + + = + = + = ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ Koriseći razvoj u red, dobija se: k k k e k + =...! e A Q A Q e A Q A Q e A Q A Q A Q A Q = = + + = ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ ϑ 9. ábra: Szép és csúnya képek Majdnem mindenki megéree, hogy az a megjeleníésől, a vizualizációól függ, és nem az információ mennyiségéől. Kevesen gondolnák, hogy a dia baloldali képén a folyamadiagram csakis a udásmenedzsmene, és semmi más nem ábrázolha. Illúzió lenne elvárni, hogy a jobb felső képle láán mindenki a moorhűésre asszociáljon, kivéve persze az az ervező. A udósok abbeli képessége, hogy megjelenő formákból a valóságra kövekezehessenek, csupán annyiban különbözik a mindennapi észlelésünkől, hogy olyan formáka is egységbe képes foglalni, melyekkel a köznapi észlelés nem ud mi kezdeni. A udós inuíciója az irreveláns összefüggések sokasága álal áláhaalanná e, elszór adaoka is egységbe udja rendezni, ső valósággal vadászik az efféle adaokra olyan kísérleek révén, melyeke a ovábbi leheőségekről alkoo előzees udásra hagyakozva ervez meg. Ezek a megláások lehenek évesek, miképpen előfordul az is, hogy egy akarásban lévő es formájáról éves képe alkounk a héköznapi éleben. (Polányi, 997, 5. old.) A kuaó jobban hasonlí a művészre, min gondolnánk. Szép képeke rajzol, amelyek sugallják az új udás. A propeller lapájaiból érheő a repülés dinamikája. A udásmegoszás

92 képeiből is érheő kell, hogy legyen az üzleelés dinamikája. Az sem vélelen, hogy 003. november 7-9-én a he Second IASED Inernaional Conference on Informaion and Knowledge Sharing című konferenciának már külön szekciója vol Knowledge Visualizaion néven. Az érdeklődők számá ekinve az mondhaom: i a jövő slágere! Amikor az ember o jár, ahol 35 évvel ezelő nyaral, akkor néhány kép felidéz olyan más képeke is, amelyek az újraláás nélkül nem szokak megjelenni. Nincs ez másképp a udásháér memorizálásakor sem. Mindig háromdimenziós képeke láunk. Ha ön elolvassa a szó: macska, és becsukja a szemé, akkor mi lá? Kevesen láják az M, A, C, S, K, és A beűke. Az üzlei dönéshozás szereplői soka küszködnek a dönéshez szükséges fogalmak összerakásával. Valójában sohasem elégedeek vele. Ennek gondjá a ananyag összerakásával illuszrálom. Az alábbi, A szükséges fogalmak sorrendjei c. ábrán a szükséges fogalmak három, különböző sorrendjé muaom be. Ha pl. a vezeés anárgy vízió, befolyásolás, eika és köveők fogalmakkal vázol udásháeré akarom bemuani, vajon mi alapján dönheő el, hogy az A, a B vagy a C sorrend a jobb. A vízió eika befolyásolás köveők B eika vízió köveők befolyásolás C befolyásolás köveők vízió eika 30. ábra: A szükséges fogalmak sorrendjei Nincs okom az mondani, hogy egyik sorrend jobb a másiknál, de mondhaom: egyik sem elfogadhaó mindenkinek. Minden szekvenciális, egymás uán kövekező bemuaás ellenmond az emberi agynak. A vizualizáció különböző grafikai echnikák ámogaják. ony Buzan 5 elképzelése alapján a meglévő udás fogalmai szekvenciális sorrend helye egy faágakhoz hasonlóan ábrázoljuk. Ez segíi a fogalmak közöi kapcsolaok megragadá- 5 (006. szepember) 9

93 sá, a gondolaok elágazó asszociációkkén kapcsolódnak össze. Az érdeklődés éppen kikrisályosío émája kerül a lap közepére egy kép vagy ábra formájában, és ebből nőnek ki a fő émák ágai. Minden egyes ág egy fogalom, a főágak alágakra bonódnak, és így ovább. Valakinek így, valakinek úgy. A fő éma alakulása c. ábra illuszrálja a vezeés an emlíe négy fogalmának kapcsolaai. 3. ábra: A fő éma alakulása Ha nem haározom meg előre a fogalmak sorrendjé, szekvenciális egymásuániságá, akkor vizualizálhaom a szereágazó kapcsolaai. A bal oldali képen középre kerül a vezeés, és mivel nem rakam sorba, bármelyik főággal elkezdheem a aníás. A jobb oldali csúnya ábrá köveve kényelen lennék a köveőkkel kezdeni, mer ebből az ábrából arra lehe kövekezeni, hogy a vezeés fogalomról csak a köveőkre asszociálok. A vizualizáció során az elágazások szaporodhanak, de lesznek olyanok is, amelyek megszűnnek. A végén (előadás, anárgy, félév, képzés avagy svédaszal, kiskocsma, a séf kínála, eakonyha) középre az kerül, aminek a legöbb ága van. Fonos megjegyezni, hogy gyakran megválozik a középső kép. Így alakulak ki vagy éppen á, anío anárgyaim, és ehhez hasonlóan alakul a dönéshez szükséges udás is. A udásháér vizualizációja során rájöheünk, hogy valamiről öbbe, másról kevesebbe udunk. A fogalmak vizualizációja c. alábbi ábrán láhaó, hogy micsoda lyukak vannak. 93

94 3. ábra: A fogalmak vizualizációja Ahhoz hogy szép legyen, hiányzik még legalább egy fogalom egy főágon. Azér mondom, hogy legalább egy, mer a kuaás folyamán máskén is (á)alakulha a problémaerüle. Ha így rajzolom le a vezeés udáselemei, ha ezekkel a fogalmakkal bírok, akkor hiányos emlékeim vannak. Ha ennyi udok valamiről, ha egy üzlei dönési folyamao így vizualizálok, akkor az inkább egy problémaerüle, minsem a vizsgál folyamaról egy rendszereze udásháér. 94

95 7.3 udásérkép Mire kell a érkép? Arra, hogy a kíván helyre odaaláljunk, és közben ne évedjünk el. És mindez minél rövidebb idő ala. Ha meg akarunk alálni egy városhoz vezeő ua, elővesszük a érképe. Gyakran meglepeések érnek bennünke: néhány úvonal megválozo, új auópályáka épíeek. A szép kivielű, hajogaós érképek helye a naprakészen leölheő elekronikus érképeke keresgéljük. És ahol megaláljuk, még úvonaljavaslao is kaphaunk. A érkép megmuaja az ua a városokhoz, de a város magá nem. Csak az, hogyan érheünk el oda. Az ismer városokba érkép nélkül is könnyen odaalálunk, ugyanígy az is udjuk, hogy a közvelen munkaársainkól mi kérdezheünk. Ha ezeke a udásoka összerakosgajuk, és rendezzük, és léezne akkora auó, hogy mindannyian beleférünk, akár a világ összes városába mehenénk érkép nélkül is. Az elekronikus érképen gyorsan végigfuhaok, és elég csak az ismerelen úvonalaka kinagyíani. Előnye, hogy gyakrabban módosíhaó, min a nyomao. Ehhez hasonlóan az üzlei dönéshozásban a udásérkép megmuaja, az ua a dönésekhez szükséges udások lelőhelyeire. (Baracskai, Velencei, 004/f) Míg a weben navigálva dokumenumról dokumenumra fukározunk, az uazó egy magasabb, abszrak szinen közelí a célja felé. Az üzlei dönéshozás azon szereplői keresik a vállalaok, akik csak annyi dönési szempono vesznek figyelembe dönéseiknél, amennyire o és akkor éppen szükség van. Azok udnak gyors dönéseke hozni, akik kevesebb szabállyal dolgoznak. Az Occam borovája elv i is érvényes. A jól szerkesze udományos kérdés annyiban is hasonlí a jól szerkesze rejvényhez, hogy nem könnyen űr meg fölösleges szereplőke, elhagyhaó feléelezéseke. William Occam, 3. századi angol filozófus nyomán Occam borovájának nevezik az a jól bevál elve, hogy a konkurens, empirikus adaokkal egyforma mérékben aláámaszo udományos elméleek közül az fogadjuk el, amelyik kevesebb előfeléelezésre épül. (Mérő, 00, 5. old.) Az üzlei dönéshozás szereplőinek a dönéshez szükséges udás gyorsan kell megalálniuk. Ez a gyorsaságo segíik a udásérképek. Az I eszközök garmadájá kínálja ezen az új erüleen. Különböző elnevezésekkel alálkozunk: opic Map, Conen Map, Knowledge Map, Mind Map és a öbbiek, melyek hasonló elképzelések alapján szüleek. Valamennyi I eszköz a gyors keresés és elérés ámogaja. Mikor és kinek jók ezek az eszközök? 95

96 Amikor udásérképe rajzolunk, gondolkozunk, újraérelmezve és újragondolva a udásháér fogalmai. A udásérkép készíésével az üzlei dönéshozás szereplői meganulják a udás felárásá, vizualizálásá és rendezésé, amely az üzleelés minden erüleén alkalmazhaó. A földrajzi érképekhez hasonlóan a udásérképek is megmuaják az ua a szükséges udáshoz. Ki udja a szükséges udás? A udásérképek a fogalmak axonómiája és vizualizációja uán bővíheők a lelőhelyekkel. Erre az üzlei dönéshozás új környezeében azér is van szükség, mer a dönéshez szükséges udás öbb ember fejében van. Ennek megoszása örénik a eakonyhákban és a vállalara szabo műhelyekben, és gyors elérésé a udásérképek ámogaják. Ha a udás valóban fonos egy vállala számára, ha a udás birokosai felismerik és jualmazzák, akkor a érkép a saus és a siker ükre is lesz, nemcsak udáslokáor. (Davenpor, Prusak, 00, 93. old.) 33. ábra: A udásérkép elemei A feni, A udásérkép elemei c. ábrán bemuao udásérképen a már kikrisályosodo fogalmakkal írjuk le a dönéshez szükséges udás. Egy-egy fogalom 7± ovábbi fogalom felé ágazha, mer csak ennyi vagyunk képesek észlelni a rövidávú memória kapaciásának (Miller, 956) figyelembe véele mia. A árgyszavakkal (opic) kezdjük, és ezekhez köjük a kulcsszavaka (keyword). Ahol a kulcsszavaknál mélyebb udásunk van, o egy kogniív érkép elemei, aribúumoka és azok kapcsolaai is berajzoljuk. Az aribúumok egy része mindig kemény ada, ezek közö arimeikai kapcsola van. A másik része puha udás, amelyek nincsenek dokumenálva, ezek közö ha..akkor logikai kapcsolaok 96

97 vannak. Ezek mindig aól függenek, mikén láják a dönéshozás szereplői az üzlei folyamao. A udásérkép negyedik szinje a dönéshozás szereplőinek lelőhelyé muaja. Ha kogniív képességünk alsó haárá vesszük, akkor (5x5x5x5) haszázhuszonö fogalom lesz a érképen. Ez áláhaalan. Öleem, hogy a udásérkép harmadik (aribúumok) szinjén a szemanikai érkép elképzelésről (az elemek közöi kapcsola igékkel írhaó le) érjünk á a kogniív érkép (az elemek közö ha akkor logikai kapcsola van) elképzelésre. Ha elkészíjük az üzlei dönések udásbázisá, akkor egy udásgenerálóval redukálhajuk (Baracskai, Dörfler, Velencei, 005/b) az aribúumoka az elég informaívakra. És i legöbbször három-négy aribúum marad, amelyekkel ugyanolyan jól leírhaó a dönés, min a használ húsz-huszonöel. A puha udásoka fonos a lelőhelyekhez köni, mer azok az emberek fejében vannak. Az üzlei dönéseke vizsgálva megapaszalam, hogy egy vállalanál a dönésekhez szükséges udás izennégy-izenha ember fejében van. ehá egy ember fejében lehe különböző dönések aribúuma is. Mos Számolhaunk másképp! Ha meghaározunk 7 árgyszó, és mindegyikhez 7 kulcsszó, ezekhez köjük a redukál három-négy aribúumo, majd hozzáesszük a izenö lelőhelye, akkor láhajuk, hogy így kb. 00 elemből álló udásérképe kapunk, ami így áláhaó. Az, hogy egy fogalom a udásérképen hova kerül, azaz hogy árgyszó, kulcsszó vagy aribúum, a axonómiáól függ. A udásháér vizualizációja, az elágazások rajzolása kialakíoa a meglévő udás rendezéséhez szükséges axonómiá. Az I eszközei csak ezek uán használhaók. A udásérképek is a végén egyszerűek lesznek. Megéri a ürelem, persze csak azoknak, akik képesek rendszerezni a fogalmaka, kialakíani és újrarendezni a axonómiá. A baj, vagy a szerencse, az, hogy a dönéshez szükséges udásmegoszásban sajá udásérképé kell rajzolni. Ne feledjük, kész érképeke mindenki vehe néhány cenér, de akkor minden dönéshozó olcsón ugyanoda fog érni! 97

98 7.4 I eszközök ÚJ érvényessége e-aralom Az I fejleszések mennek a maguk ujain. Nagy a kínála az e-aralom ámogaására. Ahogy megmuaam, a szemanikai és kogniív érkép kombinációjával egy olyan udásérképe udunk elkészíeni, amely elemből áll, és így áláhaó. A ovábbiakban néhány udásérképpel illuszrálom a fogalmak axonómiájának különbözőségé. A udásérképeke poszgraduális hallgaóim készíeék. A Munkaköri leírás udásérképe c. ábrá egy ügyvezeő pozícióban lévő hallgaóm készíee. 34. ábra: Munkaköri leírás udásérképe A jólsrukúrál feladaleírás elkészíéséhez egy I eszköz kapo segíségül. A munkájá leíró fogalmak összegyűjése, majd azok rendezése nélkül nem segíhe az eszköz. A legnehezebb a fogalmak közöi kapcsolaok meghaározása vol számára. Az eszköz i is segí kérdőjelekkel hívja fel a figyelme a rendező elv, azaz a axonómia meghaározására. Ebben az illuszrációban, pl. a külső és a belső kapcsolaok szervezése. A kövekező illuszráció A vevőközponú szerveze udásérképe c. ábra. 98

99 35. ábra: Vevőközponú szerveze udásérképe Egy másik illuszráció egy ügyvédi iroda működésének érképe. Ez a érkép könnyen kiegészíheő a udás lelőhelyeivel. 99

100 36. ábra: Ügyvédi iroda működése A 7. fejezeben leírakból kövekezik negyedik ézisem: 00

101 IV. ézis Állíom, hogy az üzlei dönésekhez szükséges udás álalásához nélkülözheelen a rendszergondolkodás. A udásmegoszásnak gyakran van egy éves olvasaa, ami az sugallja, hogy ez csak a folyama elejére vonakozik. Ez akkor lenne így, ha csak a folyama elején lennének inpuok. Az üzlei dönéshozás folyamaa olyan, ahol a folyama folyása haározza meg az úközben szükséges inpuoka. A procedurális problémák megjelenésénél is szükség van udásmegoszásra. A folyamanak abban a részében, amikor készek a dönési válozaok, a udás összeevőinek (aralom) ábrázolására világos axonómiára és eszeős képekre van szükség. Az I eszközök nem lehenek a megvalósíás korláai. 0

102 8 Magyar és angol nyelvű összefoglaló ile of his docoral research he knowledge sharing of he business decision aker in he e-era Absrac In his docoral research I invesigae he business decision processes and he players in hese processes in he e-era. My heses, which I describe wih he meaphors of e-pillars, e- decision-aker, e-knowledge-sharing, and e-conen, address he following problem nodes: he environmen of knowledge sharing in human-conduced business decision processes is no known; he relaionships of he knowledge ypes needed for he decision aker in human-conduced business decision processes are no known; he domain of validiy of new IC ools for supporing knowledge sharing in human-conduced business decision processes is no known. 0

103 Érekezésemben az üzlei dönési folyamaoka és azok szereplői kuaom az e- korszakban. Ez a erüle nem köheő csak egyelen diszciplínához, ezér kuaási módszereme a ranszdiszciplinariás jellemzi, melye az üzlei dönések ámogaásában, az I alkalmazásában és az okaásban szerze apaszalaaim haározák meg. A kuaási módszeremben meghaározo udáshiányok alapján a kövekező problémagócoka fedezem fel, melyek elháríásához hipoéziseke alkoam: ismerelen a udásmegoszás környezee a vezényel üzlei dönési folyamaokban, ismerelen a dönéshozó dönéshozáshoz szükséges udásípusainak kapcsolaa a vezényel üzlei dönési folyamaokban, ismerelen a udásmegoszás ámogaó új I eszközök érvényességi arománya a vezényel üzlei dönési folyamaokban. Az üzlei dönéshozás új környezeének vizsgálaához a dönéshozó paradigmájából indulam ki, és e-korszak -nak nevezem a ma üzlei környezeé. Megvizsgálom, hogy a vezényel dönési folyama környezee milyen új érékekkel írhaó le. Ebből kövekezik első ézisem, melyben állíom, hogy az üzlei dönéshozás szereplőinek e-cölöpökre van szüksége. Ezek a bizalom, a ranszfunkcionaliás és a hálózai kapcsolaok. A dönésekhez szükséges udás gyűjésének és rendezésének gondjai is vizsgálom, melynek legnagyobb kihívása a hallgaólagos udás elemeinek felszabadíásának, ámogaása. Ahol a dönéshozók a udás gyarapodására örekednek, o a kées udás gyarapodása kövekezik be. Ebből kövekezik második ézisem, melyben állíom, hogy annak ellenére, hogy megsokszorozódo az adaok száma, a vezényel üzlei dönésekben előérbe kerül az inuíció. udásrendezői munkámban meggyőződheem arról, hogy sokkal nehezebb a vezényel üzlei dönésekhez szükséges udásmegoszás elfogadaása, az ahhoz szükséges hangula megeremése, min az az ámogaó eszköz használaa. Meaforákkal íram le az e-korszaki udásmegoszás ípusai. Ebből kövekezik harmadik ézisem, melyben állíom, hogy a vezényel üzlei dönésekhez szükséges öleek bedobása a séf napi kínálaa és a eakonyha ípusú udásmegoszással oldhaó meg. A udásmegoszás eredményének álalásá I eszközök ámogaják, melyek érvényességi arományá vizsgálom. Az üzlei dönéshozás szereplőinek a dönéshez szükséges udás gyorsan kell megalálniuk. Ez segíik a udásérképek. Ebből kövekezik negyedik ézisem, melyben állíom, hogy az üzlei dönésekhez szükséges udás álalásához rendszergondolkodásra, világos axonómiára és áláhaó képekre van szükség. 03

104 In his docoral research I invesigae he business decision processes and he players in hese processes in he e-era. As his area canno be ied o a single discipline my research mehod can be characerized as rans-disciplinary, which is formed by my experience in supporing business decisions, using IC, and eaching. In he problem domain, based on he idenified knowledge gaps, I discovered several problem nodes for which I have drawn up hypoheses; he problem nodes are he following: he environmen of knowledge sharing in human-conduced business decision processes is no known; he relaionships of he knowledge ypes needed for he decision aker in human-conduced business decision processes are no known; he domain of validiy of new IC ools for supporing knowledge sharing in human-conduced business decision processes is no known. o invesigae he new environmen of business decision aking, I used he paradigm of he business decision aker as saring poin. I have examined wha new values can describe he environmen of human-conduced business decision processes. his inquiry resuls in my firs hesis, ha he players of business decision processes need e-pillars; hese are he rus, he rans-funcionaliy, and he nework connecions. I have also examined he problems of knowledge acquisiion and knowledge engineering in business decision processes; he greaes challenge of which is supporing he enabling knowledge creaion. he consequence is my second hesis, he e-decision-aker uses larger amoun of knowledge bu his knowledge is doubful. Alhough here has been increase in he amoun of available daa, in human conduced business decisions inuiion has gained imporance. As a knowledge engineer I experienced ha i is much more difficul o ge he knowledge sharing acceped in human conduced business decisions; o creae he ambien han o use he decision suppor ools. Consequenly, in my hird hesis I use meaphors o describe he ypes of knowledge sharing in he e-era which are suiable for he idea piching in human conduced business decisions. I also examine he domain of validiy of IC ools ha are used for serving up he resuls of knowledge sharing. he players of human conduced business decision processes need o find he knowledge required for he decision quickly. his can be suppored by knowledge maps. Based on his, my fourh hesis is ha serving up he knowledge required for human conduced business decisions requires sysem hinking and he axonomy of knowledge componens. 04

105 9 Ábrák. ÁBRA: UDÁSHIÁNY ÁBRA: A PROBLÉMAERÜLE ALAKULÁSA ÁBRA: RANSZDISZCIPLINARIÁS ÁBRA: AZ ÜZLEELÉS KUAÁSÁNAK EREDMÉNYEI ÁBRA: ÜZLEI DÖNÉSI FOLYAMAOK ÁBRA: GURUK UDÁSHÁERE ÁBRA: A NORMAÍV SZABÁLYOZÁS ÉS A BIZALOM ARÁNYA ÁBRA: INFORMÁLIS HÁLÓZAOK ÁBRA: ÜZLEI DÖNÉS SZEMPONJAI ÁBRA: ÜZLEI DÖNÉSEK MINŐSÍÉSE ÁBRA: UDÁSÍPUSOK ÁBRA: ÖSSZEÁLL A KÉP ÁBRA: A UDÁSRENDEZŐ INFORMAÍV ULAJDONSÁGAI ÁBRA: A FOGALMAK ÚJ KAPCSOLAA ÁBRA: FOGALMAK ELOLÓDÁSA ÁBRA: A BANK UDÁSBÁZISÁNAK JELLEMZŐI ÁBRA: A BANK UDÁSBÁZISÁNAK DEDUKÍV GRÁFJA ÁBRA: A HIELKOCKÁZAOK MINŐSÍÉSEI ÁBRA: A HIELKOCKÁZAOK MINŐSÍÉSEI A RELEVÁNS SZEMPONOK ALAPJÁN ÁBRA: DÖNÉSI SZEMPONOK INFORMAIVIÁSA ÁBRA: UDÁSMEGOSZÁS ÍPUSAI ÁBRA: A SZEMÉLYRE SZABO COACHING BEFOGADÁSA ÁBRA: AZ ÖLEÉRÉKELÉS INFORMAÍV SZEMPNJAI ÁBRA: ÚJ FOGALMAK SRUKÚRÁJÁNAK ÁBRÁZOLÁSA ÁBRA: A KÖZNAPI UDÁSHÁÉR KUSZASÁGA ÁBRA: A AXONÓMIA KIALAKÍÁSA. DIA ÁBRA: A AXONÓMIA KIALAKÍÁSA. DIA ÁBRA: A AXONÓMIA KIALAKÍÁSA 3. DIA ÁBRA: SZÉP ÉS CSÚNYA KÉPEK ÁBRA: A SZÜKSÉGES FOGALMAK SORRENDJEI ÁBRA: A FŐ ÉMA ALAKULÁSA ÁBRA: A FOGALMAK VIZUALIZÁCIÓJA ÁBRA: A UDÁSÉRKÉP ELEMEI ÁBRA: MUNKAKÖRI LEÍRÁS UDÁSÉRKÉPE ÁBRA: VEVŐKÖZPONÚ SZERVEZE UDÁSÉRKÉPE ÁBRA: ÜGYVÉDI IRODA MŰKÖDÉSE

106 0 Irodalom Ackoff, R.(97) owards a sysem of sysem concep. Managemen science. vol 7. No old. Argyris, C. (999) Az alkalmazoak felhaalmazása: a császár új ruhája. In: HBm. évf.. szám. Barabási A. (003) Behálózva. Magyar Könyvklub Baracskai Z., Dörfler V., Velencei J. (005) Majsor i kalfa (Meser és inas) Sinergija Zagreb Croaia Baracskai Z., Dörfler V., Velencei J. (005/b) Reducive Reasoning. Monenegrin Journal of Economics, () old. (hp:// ) Baracskai Z., Dörfler V., Velencei J. (005/c) MABE Mehodological Framework. Proceedings of he 4h European Conference on Research Mehods in Business and Managemen. Paris, France, - April, - 9. old. Baracskai Z., Nagy Z., Velencei J. (003) Ineligenni poral Docus (Docus inelligens poral). Sraegijski menadžmen. - sz old. Baracskai Z., Velencei J. (00) Imporan Characerisics for a Knowledge Engineer. Proceedings of he h Annual Business Informaion echnology Managemen "Semanic Fuures" Conference, Mancheser, UK, 6-7 November 00 Baracskai Z., Velencei J. (003/a) E-korszaki vezeő. In: Műszaki vezeő (szerk.: Dr. Kövesi János) Verlag Dashoher Baracskai Z., Velencei J.(003/b) Kényes egyensúly az uasíások és a bizalom közö. CEO Magazin, IV évf. 6 sz old. Baracskai Z., Velencei J. (004/a) Köveő nélkül nincs vezeő. Myrror Média, Budapes Baracskai Z., Velencei J. (004/b)...i u e-doba odlučuje čovjek, (az e- korszakban is az ember dön) Sinergija Zagreb, (Horváország) Baracskai Z., Velencei J. (004/c) Dönésvezérele udásmenedzsmen. CEO Magazin, V. évf. sz. pp Baracskai Z., Velencei J.(004/d): Vizualizacija znanja (udásvizualizáció). Sraegijski menadžmen. 3 sz old. (hp:// ) 06

107 Baracskai Z., Velencei J.(004/f) Knowledge map. Bangkok Inernaional Conference on Applied Business Research. Bangkok, hailand, December -3. ( ) Beralanffy, L. (99) ám az emberről semmi sem udunk. KJK Könyvek Beralanffy, L.(968) General Sysem heory: Foundaions, Developmen, Applicaions. George Braziller, New York, NY. Block, P.(005) Makulálan anácsadás. HVG Könyvek Bohm, D.(996) On Dialogue. Rouledge, New York Buber, M.(99) Én és e. Európa Kiadó Budapes Buchanan, M.(003) Nexus, avagy kicsi a világ. ypoex Budapes Buchanan, L., O Connel, A.(006) A dönéshozaal rövid örénee. In: HBm 8. évf. 7-8 szám. Capra, F.(997) he Web of Life: A New Synhesis of Mind and Maer. Flamingo, London Cross, R., Prusak, L.(003) Akik működeik vagy megbéníják a szervezee. In: HBm 5. évf.. sz. Darab.(99) Gépesíe érelem. Áron kiadó Davenpor,.,Prusak, L.(00) udásmenedzsmen. Kossuh Kiadó Budapes Davenpor,., Prusak, L.(006) Az öleől a sikerig. Alinea Kiadó Dörfler V., Velencei J.(999) udásrendezés. Gazdaság, Vállalkozás, Vezeés. Szervezési és Vezeési udományos ársaság, III. évf. 4. sz. pp Drucker, P.(988) he Coming of he New Organizaion. Harvard Business Review, January-February, old. Drucker, P.(99) A haékony vezeő. Park kiadó, Budapes Drucker, P.(000). századi kihívások a vállala irányíásában. HVG Könyvek, Budapes Drucker, P.(000) Önmagunk menedzselése. In: HBm. évf.. szám. Earl, M.(004) Knowledge managemen sraegies: oward a axonomy. Journal of Managemen Informaion Sysems, Vol. 8, No.. 07

108 Eserházy P.(006) Uazás a izenhaos mélyére. Magveő Kiadó, Budapes Feyerabend, P.(00) A módszer ellen. Alanisz Kiadó, Budapes Foucaul, M.(990) A fegyelmező ársadalom kialakulása. In: Felügyele és büneés. Gondola Kiadó Foucaul, M.(00) A udás archeológiája. Alanisz Kiadó, Budapes Friedman,.(006) És mégis lapos a föld. HVG Könyvek Fukuyama, F.(997) Bizalom. Európa Könyvkiadó Budapes Gelerner, D.(998) Ami működik, az csodálaos. Vince Kiadó, Budapes Gladwell, M.(005) Öszönösen. A dönésről másképp. HVG könyvek, Budapes Goleman, D.(00) Érzelmi inelligencia a munkahelyen. SHL Hungary Kf., Budapes Golemann, D., Boyazis, R., McKee, A.(003) A ermészees vezeő. Vince Kiadó Gosling, J., Minzberg, H.(004) A menedzser öfaja gondolkodásmódja. In: HBm 6. évf. 6. szám. Hammer, S.(999) A munkafolyama újjáalakíása - számíógépesíés helye újragondolása. HBm.. évf. 3. sz. Hammond, J. S., Keeney, R. L., Raiffa, H.(999) A dönéshozaal reje csapdái. In: HBm. évf. 3. szám. Handy, C.(004) Az elefán és a bolha. HVG Könyvek Hansen, M..(00) Knowledge Neworks: Explaining effecive knowledge sharing in Muliuni companies. Organizaional Science, Vol. 3, No. 3. Hársing L.(999) Bevezeés a udományelmélebe. Bíbor Kiadó, Miskolc Hoffman, W. M.(984) A Ford Pino. homas Donaldson (ed.): Case Sudies in Business Ehics. Prenice-Hall, Inc., Englewood Cliffs, New Jersey. Hume, D. (006) Érekezés az emberi ermészeről. Akadémiai Kiadó Kahneman, D., Slovic, P., versky, A. (98). Judgmen under uncerainy: Heurisics and biases. New York: Cambridge Universiy Press 08

109 Koer, J.(999) Mi csinálnak a vezeők valójában? In: HBm I. évf.. szám Krogh, G., Ichijo, K., Nonaka, I.(000) Enabling Knowledge Creaion: How o Unlock he Mysery of aci Knowledge and Release he Power of Innovaion, Oxford Universiy Press, New York Kuhn,.(984) A udományos forradalom szerkezee. Gondola Kiadó Laihonen, H.(006) Knowledge flows in self-organizing processes. Journal of Knowledge Managemen, Volume: 0 Issue: 4 Leser, R. K., Piore, M., Malek, K.(999) Inerpreáló menedzsmen - mi anulhanak a menedzserek a ermékfejleszőkől? In: HBm. évf.. szám March, J.G.(000) Bevezeés a dönéshozaalba. Panem Kiadó, Budapes March J.G.(005) Szervezei anulás és dönéshozás. Alinea kiadó Mérő L.(00) Új észjárások. ericum Mérő L.(004) Élő pénz. ypoex Mihály I. (000) örekvések az előzeesen megszerze udás meg- és elismer(e)ésére. Új pedagógiai szemle, 4. évf.. szám. (hp:// ) Miller, G. (956) he Magical Number Seven, Plus or Minus wo: Some Limis on Our Capaciy for Processing Informaion. he Psychological Review, Vol old. Minzberg, H.(990) he design School. In: Sraegic Manageman Journal, Vol.. Minzberg, H.(998) Cover Leadership: Noes on Managing Professionals. Harvard Business Review. November-December Minzberg, H.(004) Elköeleze vezeés. CEO 5. évf. 3-4 szám. Nagy Z., Szabó A., Velencei J.(003) Knowledge-Sharing in rus- Based Corporae Culure. Sraegijski menadžmen. - sz old. (hp:// ) Nahalka I.(007) Konsrukivizmus és az e-learning. (hp:// 3, ) Neumann J. (003) Neumann János válogao írásai. ypoex 09

110 Nicolas, R.(004) Knowledge managemen impacs on decision making process. Journal of Knowledge Managemen, Volume: 8 Issue:. Nicolescu, B.(00) Manifeso of ransdisciplinariy. Albany: Sae Universiy of New York Press Nonaka, I., akeuchi, H. (995) he Knowledge-Creaing Company: How Japanese Companies Creae he Dynamics of Innovaion. Oxford Universiy Press, New York Nonaka, I. (007) he Knowledge-Creaing Company. Harvard Business Review. July-Augus Nyíri K.(00) Szavak, képek, udásegész. In: Világosság 4. évf szám Oliver, S., Kandadi, K. R. (006) How o develop knowledge culure in organizaions? Journal of Knowledge Managemen, Volume: 0 Issue: 4. Pirsig, R. M.(998) Lila, Vizsgálódás az erkölcsről. Európa Könyvkiadó Budapes Polanyi, M.(966) he aci Dimension, Glouceser, MA, Peer Smih. Polányi M.(99) Filozófiai írások II. Alanisz Kiadó, Budapes Polányi M.(994) Személyes udás. I. Alanisz Kiadó, Budapes Polányi M.(997) udomány és ember. Argumenum Kiadó Pólya Gy.(957) A gondolkodás iskolája. Gondola Kiadó Popper, K.(97) he Open Sociey and Is Enemies. Princeon Universiy Press. Princeon, New Yersey Popper, K.(989) A hisoricizmus nyomorúsága. Akadémiai Kiadó Popper, K.(997) A udományos kuaás logikája. Európa Kiadó Popper, K.(998) Szünelen keresés. Áron Kiadó Budapes Riddersråle, J., Nordsröm, K.(00) Funky business A eheség áncolaja a őké. KJK Budapes Roszak,.(990) Az információ kulusza. Európa Könyvkiadó, Budapes Russell, B. A.(948) Human Knowledge: Is Scope and Limis. Rouledge, London Russell, B.(004) A haalom. ypoex 0

111 Schön, D.(963) Displacemen of concep. avisock Publicaions, London Selye J.(967) Álomól a felfedezésig. Akadémiai Kiadó Sen, A.(003) A fejlődés min szabadság. Európa kiadó Senge, P.(998) Az 5. alapelv. HVG Könyvek, Budapes Senge, P.(007) A válozás ánca. (hp:// ) Simon, H.(98) A vezeői dönés új udománya. Saiszikai Kiadó, Budapes Simon, H.(98) Korláozo racionaliás. KJK Budapes Simon, H.(98) Models og Bounded Raionaliy. Volume. Economic Analysis and Public Policy. he MI Press. USA Smih, A.(007) Nemzeek gazdagsága. ( ) Srica, V. (006) Száz lecke menedzsereknek. Myrror Media Kiadó, Budapes Sveiby, K. E.(00) Szervezeek új gazdagsága: a menedzsel udás. KJK Budapes Szabó A., Velencei J.(00) Knowledge-sharing in rus-based corporae culure. Proceedings of he h Annual Business Informaion echnology Managemen "Semanic Fuures" Conference, Mancheser, UK, 6-7 November Szeghegyi Á., Velencei J.(003) Üzlei dönéshozásra alkalmas udásalapú dönésámogaó rendszerek. BMF KGK homson Klein, J.(996) Crossing Boundaries, Disciplinariies, and Inerdisciplinariies. Charloesville: Unversiy Press of Virgina Újlaki G. (99) A hallgaólagos és az explici udás, Polányi Mihály posz-kriikai filozófiája. In: Nagy E., Újlaki G. (szerk.): Polányi Mihály filozófiai írásai II., Alanisz Kiadó, Budapes Velencei J.(998) A szakérő udása. Vezeésudomány, XXIX. évf. 0. sz. pp Velencei J.(000) Leírhaó-e a udás? udásbázisú szakérőrendszerrel ámogao eljesíményérékelés. CEO Magazin, I. évf. 3. sz. pp. 6-3.

112 Velencei J. (003) An Inelligen Poral wih Docus Knowledge Based Exper Sysem. Proceedings of he Second IASED Inernaional Conference on Informaion and Knowledge Sharing, Scosdale, AZ, USA, November 7-9, old. ( ) Velencei J. (005) Az új udás. MABEC Menedzsmen Szakkiállíás és Konferencia, konferencia kézikönyv, november old. Wallace, P.(00) Az Inerne pszichológiája. Osiris Kiadó, Budapes Williams R.(006) Narraives of knowledge and inelligence beyond he aci and explici. Journal of Knowledge Managemen, Volume: 0 Issue: 4