BEVEZETŐ. De, beszélhetünk e, városi szintű fenntarthatóságról?

Átírás

1

2

3

4 BEVEZETŐ Dokori érekezésem émaválaszásá a közel 15 éves elepüléservezői, illeve 7 éves okaói munkám apaszalaai, eredményei valamin egy mára már igen kiemel fonosságú szempon a FENNTARTHATÓSÁG haároza meg. De, beszélheünk e, városi szinű fennarhaóságról? Vagy csak az egyén, az ember az, aki udaos gondolkodással lépéseke ehe a fennarhaóbb környeze felé, vagy eseleg a városon úl, annak eljes - koncepcionális áalakíása a környezei / ermészei elemek rendszerszinű összehangolása eredményezhei a fennarhaóbb éleér felé való elmozdulás? Az EMBER a VÁROS /elepülés vagy eseleg a KÖRNYEZET eseleg mind együvéve lehe az ideális lépék egy haékony beavakozásra? 3

5 Napjainkra minden második ember városban él, Európában már csaknem az emberek háromnegyede városlakó. Városaink leek a globális válozás közponjai. Rajunk múlik, hogy hogyan segíjük a elepülésszerkeze az épíe környeze haékony megújulásá, hogy hogyan eremjük meg az egyensúly az ember és a ermésze érdekei közö. A fennarhaó városervezés eljesíésének módja, módszerana nem magáól éreődő és nem is egyérelmű. Sok alapelv léezik, mégis a fennarhaó városervezés ponos módszeraná nem ismerjük. Érekezésemben a szakmá, az embereke foglalkozaó, mára már médiaszlogenné alakul fennarhaó fogalom jelenőségére szerenék rámuani városi lépékben, úgy, hogy egy magvalósul belváros rehabiliáció muaok be ezen a szemüvegen kereszül. A leír eredmények, anulságok alán a hallgaók és kollégák számára is egyérelmű, használhaó megoldásoka nyújanak. 4

6

7 Az evolúció kifejezés a biológiában gyakran, és mindig ponosan meghaározo érelemben használják. Más udományokban az evolúció nem kevésbé kedvel, ám meglepően sokféle jelenésű. Gyakran egyszerűen a fejlődés szó szinonimájakén szolgál, máskor, szembeállíva fogalom-párjával a revolúcióval, a fokozaos, és iránnyal rendelkező válozások leírására alkalmazzák. Emberi evolúció Az evolúció kifejezés egy lain szóból ered, elsődleges jelenése egy könyvekercs kibonásá, olvasásá, mai érelemben viszon (idegen szavak szóára) fejlődés jelen. Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, az mondhajuk, hogy az evolúció fokozaos időbeni válozás. A elepülés alakíó folyamaok is válozásokhoz vezenek, de ezek iránya / irányíhaósága a legöbb eseben még nem egy hosszúávon megfogalmazo koncepció eredménye. A elepülések, a városok - sokáig - ermészees úon alakulak, fejlődek. Evolúciójuk irányá ulajdonságaik, - morfológiájuk, földrajzi elhelyezkedésük, hagyományaik - valamin az élő (ermészei, ársadalmi) és éleelen (épíe) környeze válozásai és egymásra haásuk befolyásolják. Nagy Béla szerin a városevolúció nem azonos a városöréneel, inkább városfejlődésöréneről beszélheünk. Úgy gondola, hogy a elepülések fejlődésé befolyásoló globális rendek min; - a erüleek és hálózaok egyensúlya, - a közponképző funkciók fejlődése, - a kommunikáció szerepének növekedése, - a szellem/kulúra jelenőségének növekedése - vagy éppen a környezei állapo szerepének növekedése, a város működési modelljének válozásához, új városevolúciós szakaszba lépéséhez vezenek. A modellválás akkor kövekezik be amikor a rendekre, válozásokra reagálva a város muálódik és más elveken kezd el működni. Városevolúció 6

8

9 Lehe e fennarhaó egy elepülés? Teen érheő a elepüléservezés szerepe, felelőssége a városok/elepülések fennarhaó fejlődésében? Szükséges e a városi/elepülési szinű beavakozás? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresék és keresik a válasz a szakemberek az 1980-as évek eleje azaz a fennarhaó fejlődés fogalmának megjelenése óa. A fennarhaó fejlődés fogalmi köre folyamaosan águl. Míg korábban csak a klasszikus környezevédelme hozák összefüggésbe a fennarhaósággal, ez bővül a nem újraermelődő energia forrásokkal való akarékoskodás igényével. A 80-as évek közepéől egyre gyakrabban jelen meg a környeze minőségének a ársadalmi harmóniával való összekapcsolása. A megközelíések ovábbi águlásával a 90-es évekől a elepülési környezeminőségbe beleérjük az épíe környeze eszéikai minőségé, a fejlődés fennarhaóságába pedig az épíe környeze érékeinek védelmé is. A fennarhaó fejlődés mai érelmezése az ENSZ Környeze és Fejlődés Bizoságának, az úgyneveze Brudland Bizoságnak az 1987-ben közzée Közös jövőnk című jelenésében fogalmazódo meg, mely szerin: nem foszja meg a jövő generációi sajá szükségleeik kielégíésének leheőségeiől. Napjainkra minden második ember városban él, Európában már csaknem az emberek háromnegyede városlakó. Városaink leek a globális válozás közponjai. Rajunk múlik, hogy hogyan segíjük a elepülésszerkeze az épíe környeze haékony megújulásá, hogy hogyan eremjük meg az egyensúly az ember és a ermésze érdekei közö. Prognózis (forrás:ricky Burde) Egy auszráliai kuaásban rangsorolák az épíe környeze elemeinek megújulási ciklusá. E szerin egy épüle 100, egy uca szerkeze 500 egy város pedig 1000 év ala képes megújulni. ( Alexander,N (1990) Sqeezing Spread Ciies: Improving he Energy Efficiency of Large Ciies (Thesis:Melbourne,Auszralia) A harmonikus/fennarhaó fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégíése melle 8

10

11 Városaink a jövő: ökologikus elvekkel, fennarhaósággal kapcsolaos émák már nem egyszerűen divaos ügyek vagy hangzaos média szlogenek, hanem realiások. Ugyan, leheelen küldeés lenne meghaározni a fennarhaó elepülésszerkeze kialakíásának egységes meodikájá, mivel minden elepülés egy különálló ideniás, a szükséges beavakozások sorá pedig az ado elepülés jellemezői haározzák meg. Jó hír azonban, hogy rendelkezésre állnak sablonok, álalános módszeranok, melyek udaos használaával poziív eredmények érheők el. Jelen fejeze ezekre az alernaívákra helyezi hangsúly, melyek ismeree szolgálha az első lépéskén a fennarhaó elepülések ervezésében. A fennarhaóság és a elepülés A elepülések mai állapoa hosszú fejlődésük, folyamaos válozásaik eredményekén alakulak ki. Mibenléük, válozásaik, kelekezésük, elűnésük mindig is foglalkozaa az emberisége. Több udomány, szakerüle kísérele meg, a elepülések éleének - ideális működésének örvényszerűségei, sajáosságai felárni. E szakerüleek közös nevezője lehe az a megleheősen leegyszerűsíe éel, miszerin a elepülés egyidejűleg egy ársadalmi, gazdasági és érbeli-fizikai környezei jelenség. A elepülés ehá folyamaos válozásban lévő ársadalmi, gazdasági, környezei (épíe és ermészei) rendszer, és e alrendszerek egymásra haása haározza meg, hogy a város milyen mérékben szolgálja a fennarhaó elepülés, min jövőkép elérésé. Az alán már mindenki számára egyérelmű, hogy a fennarhaó fejlődés városi/elepülési viszonylaban nem puszán (épíe) környezei probléma. Haékonyságá a fen emlíe három alapényező viszonya befolyásolja. A gazdaság, a ársadalom, és a környeze közöi viszony úgy magyarázhaó helyesen, hogy a környeze forrása a gazdaságnak és elarója a hozzá arozó ársadalomnak, mindhármuka pedig a ermésze rendszere foglalja egységbe, azaz ezek az alrendszerek a ermésze részei. (Gyulay Iván: Fennarhaó fejlődés, Inéze a fennarhaó fejlődésér Alapívány, Miskolc, 2000) A város összee, bonyolul megvilágíásához nem elég egyelen udomány lámpása.mindegyik más szemszögből világí rá az egészre fogalmaza meg Mendöl Tibor. (Városi Szemle 1945) 10

12 Fennarhaóság gyenge koncepciója A fennarhaó fejlődés három alappillére közöi szoros kapcsola mia a dönések haása mindig komplexen érvényesül, ezér a fennarhaóbbá váláshoz első lépéskén, ezen alrendszerekről való egyidejű, inegrál gondolkodás szükséges. További lépések, erüleek a fennarhaóság felé, városi konexusban: policenrikus városszerkeze, válozaos erülehasznála bizosíása, környezebará, energiaakarékos közlekedési módok előérbe helyezése, (a közlekedés keresle csökkenésével, minőségi közösségi közlekedés bizosíásával, az egyéni gyalogos, kerékpáros közlekedési módok öszönzésével), Fennarhaóság erős koncepciója 1 épüleek energiahaékonyságának javíása, új léesímények energiaakarékos ervezése helyi gazdaság előnybe részesíése (a helyi ermékek, szolgálaások és erőforrások felhasználásával), akív energiagazdálkodás (az elepülések energiafelhasználásának csökkenésével, megújuló forrásból örénő bizosíásával), klímabará hulladék- és vízgazdálkodás megeremése (szelekív hulladékgyűjés, újrahasznosíás, komposzálás leheőségének bizosíásával, udaos és akarékos vízgazdálkodással). 1 forrás: Fleischer Tamás: Fennarhaó fejlődés: környezei, ársadalmi és gazdasági ényezők, MTA Világgazdasági kuaóinéze,

13 A feniek alapján érzékelheő, hogy igen összee az ú egy fennarhaó módon fejlődő elepülés felé. Ennek a fejlődésnek a megvalósíásában dönő szerepe van a szemléleformálásnak, a megfogalmazo elvek udaosíásának. Siker csakis akkor lehe elérni ezen a erüleen, ha a elepülésen élők is azonosulnak a örekvésekkel. Erre pedig akkor van esély, ha megérik mi is a lényege és jelenősége a fennarhaó fejlődésnek. Jelen fejezeben városi konexusban szerenék ezzel a erüleel ovább foglalkozni. 12

14

15 A erv semmi, a ervezés minden. (Eisenhower) Az ember illeve az emberi közösségek ermészees igénye, hogy foglalkozik a jövőjével és így vagy úgy de haás is szerene rá gyakorolni. Ez a jövőre irányuló evékenységünk, annak felérképezése, megismerése és ezen információk birokában a befolyásolása, maga a ervezés. A elepülésekkel kapcsolaos ervezés gondolaa a elepülés megjelenésével egyidős. A közösségek igényeik és elképzeléseik szerin igyekezek lérehozni, alakíani városaika, falvaika. A elepüléseknek az a funkciójuk, hogy opimális érbeli, műszaki feléeleke bizosísanak a elepülési ársadalom éleének. Mindez ermészeesen csak az ado gazdasági leheőségek kereein belül és az ado echnikai leheőségek szinjén eheik, az érdeküközések feloldásá jelenő kompromisszumok menén. Ebből kövekezik, hogy a elepülések fejlődése, és a fejlődésbe való beavakozások jellege, aralma mélyen beágyazódik az ado ársadalom viszonyaiba. Mivel a ársadalomnak egyálalán nem mindegy, hogy a elepülések milyen érbeli keree bizosíanak élefolyamaaihoz, a városépíés egész eddigi öréneében nyomon köveheő a elepülések fejlődésének valamilyen legiim ársadalmi befolyásolása. Ez a funkciója a ervezésnek is. DE, milyen feléelekkel lehe a elepülés a ervezés árgya? Az előző fejezeben már megfogalmazuk, hogy a elepülés egyidejűleg egy ársadalmi, gazdasági és érbeli-fizikai jelenség. A elepülés jövőbeli megjelenésé fennarhaó fejleszésé akkor vagyunk képesek megervezni, ha a ervezés azonos időávra, mind a három ényezőre egyszerre képesek vagyunk kierjeszeni. A elepüléservezés (planning, nem design!) ehá némileg leegyszerűsíve - az urbanizációs folyamaok környezei kereeinek ervezésére irányuló, inerdiszciplináris evékenység. Lewis Munford szerin a város hivaása, hogy kozmikus és örénelmi lépékű folyamaokban udaos részvevővé egye az ember. Nem vélelen ehá, hogy a elepüléservezés középponjában is a eljes környeze alakíása áll, mely környeze magába foglalj az ember. A magyar szakmai szóhasznála áfogó fogalomkén elepüléservezésről beszél, aminek részei a elepülésfejleszés és elepülésrendezés. A elepülések a örénelem során lérejönnek, megszűnnek, virágzanak, elsorvadnak, állandóan 14

16 váloznak. A válozások egyik - öbbé kevésbé sponán végbemenő - iránya a elepülések fejlődése. Nem felélenül az ember udaos beavakozásának függvénye, hanem külső erők, ermészei adoságok, jelenségek kövekezménye. A elepülésfejleszés során a elepülés fejlődésé udaos beavakozással befolyásoljuk, aminek kövekezében, a fejleszés eredményekén a elepülés poziívan válozik; - javulnak az élekörülmények, a szociális elláás, - gyarapodnak a munkahelyek, - fejlődik, bővül az épíe környeze, a műszaki infrasrukúra, - erősödik a elepülés kisérségi/ regionális helyzee, - növekszik a vonzóhaása, - sb. A elepülésfejleszés nem csak mennyiségi öbblee ad a elepülésnek, hanem helyzeé, érékei gyarapíja, minőségi öbblee is ad. Eszköze nem minden eseben a gyarapíás, hisz néha a jobb érdekében a megszüneés, áigazíás áalakíás a haékonyabb. Az ágondol elepülésfejleszés során a elepülések egyre magasabb színvonalon udják kielégíeni a lakosság igényei. Kiemel feladaa a - rövid, középés hosszú ávú - áfogó fejleszési célok, meghaározása, összehangolása és megvalósíása a fejleszési programok kereében és érvényesíése az egyéb ágazai dönésekben. Az áfogó célkiűzés - az elmúl évized gyakorlaa alapján - a fennarhaó fejlődés eljesíése, azaz a ársadalmi igényeke a fizikai (épíe es ermészei) környeze érékeinek megőrzésével és ovábbfejleszésével, gazdaságilag is hosszú ávon fennarhaó (megvalósíhaó, működeheő, finanszírozhaó) módon kell kielégíeni. A elepülésfejleszés a elepülésre kierjedő olyan ársadalmi, gazdasági, érbeli-fizikai ervezési és operaív evékenység, amelynek célja a elepülési lakosság éleminőségének, elláási és környezeegészségügyi viszonyainak javíása, a elepülés fennarhaó fejleszésének bizosíása. (Településfejleszés Bp. 1999, Kőszegfalvi György - Loydl Tamás) A fejleszés az adoságok felárásán alapuló jövőkép prognózisával kezdődik, és az elérendő célok meghaározásában eljesedik ki. Ezen célokhoz kööen pedig realizálódik a elepülés rendezésének alapja. Ké külön dimenziójú, de egymásra épülő, egymás kiegészíő evékenységekről beszélünk. A fejleszés a mi, miér, kinek, miből és mennyiér, a rendezés a hogyan és hol kérdésekre ad válasz. 15

17 A elepülésrendezés ehá, egy olyan - műszakilag megalapozo - evékenységnek ekinhejük, amely a elepülésre, min érbeli-fizikai objekumra irányul. A elepülésrendezés árgya a elepülés azon része - épüleei, épíményei, ermészei elemei, föld alai illeve felei léesíményei - ami láunk, érzékelünk. Az így érelmeze elepülés kísérli meg rendezni a elepülésrendezés. Nem egy ökélees állapoo kíván kialakíani, hanem a elepülésen élők számára egy jobb, rendezeebb fizikai műszaki - ökológiai éleere megeremeni. Az épíe környeze alakíásáról és védelméről szóló évi LXXVIII. örvény érelmében: A elepülésrendezés olyan igazgaási evékenység, amelynek célja a elepülésfejlődés érbeli-fizikai kereeinek meghaározása, a elepüléspoliikai célokkal, közösségi érdekekkel összhangban. A elepülésrendezés célja a elepülések erülefelhasználásának és infrasrukúra-hálózaának kialakíása, az épíés helyi rendjének szabályozása, a környeze ermészei, áji és épíe érékeinek fejleszése és védelme, ovábbá az országos, a érségi, a elepülési és a jogos magánérdekek összhangjának megeremése, az érdeküközések feloldásának bizosíása, valamin az erőforrások kímélees hasznosíásának elősegíése. A fennarhaóság egyszerre köveeli meg a városok környezeszennyező haásainak jelenős csökkenésé, a városi hagyományos érékek, a városi örökség védelmé (az épíe környeze, közerek, zölderüleek, a városok körüli kulúráj védelmé) és igényli a modernizáció, a fejleszéseke. Szlogenje, gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan a erüle- és elepülésfejleszési, rendezési ervezési folyama minden részleé á kell hassa. A fennarhaóság a elepüléservezés vonakozásában a elepülési környezei állapook, a erüleek erhelheősége kapcsán merül fel a leggyakrabban. Amíg a légszennyezés, a zajszin haárérékei ponosan számszerűsíheők, addig a elepüléservezésben - a beépíés inenziásával, sűrűségével kapcsolaban - nincsenek ponos és számon kérheő normaív érékek. Ajánlások és elvek viszon rendelkezésre állnak, melyeke a kövekező fejezeekben szerenénk bemuani, és a magyar elepüléservezési gyakorlaal azonosíani, segísége nyújva ezzel a környezeudaosan gondolkodó illeve azzá váló szakemberek, dönéshozók számára. 16

18 A fennarhaó elepülések jellemzői A haékony és kövekezees fejleszések nulladik lépcsőfoka a fennarhaó szemléleben megalkoo, nagy legiimációs erővel bíró es jól kommunikál elepülésfejleszési erv (koncepció, sraégia), amely a városlakok es befekeők számára egyérelmű es köveheő üzenee hordoz. A kövekezeesen megvalósíhaó, fejleszési irányoka aralmazó városfejleszési forgaókönyvek megalkoása ugyanakkor nem egyszerű felada. Többek közö azér sem, mer a városfejleszés egyben poliikai akus is. A városfejleszési időávok, a poliikai ciklusok és programozási időszakok elérő időaralmúak. A hazai gyakorla szerin a városvezeés fókusza (a városfejleszés szemponjából) a rövidáv, amely sajnos az eseek öbbségében nem elegendő az inegrál, nagy volumenű fejleszések megvalósíására. A hosszú ávú gondolkodás, a lefekee célok egy város éleében is elengedheelenek. Célok nélkül nincs irányű a fejlődéshez, így pedig egy város elkerülheelenül lemarad a versenyben (melynek árgya az éleminőség, szolgálaások, elephelyválaszás vagy/és a urizmus lehe). Szükség van a udaos gondolkodásra és ervezésre, a fejleszési ervekre, hiszen ezek rajzolják ki a fő konúroka még akkor is, ha eseenkén el is kell érni az eredei fejleszési irányól. A fejleszési sraégiák az ado ársadalmi, ökológiai, gazdasági és műszaki környezeből és a közösen megfogalmazo jövőképből indulnak ki. Ezek nélkül elszigeel, ponszerű fejleszési projekek megvalósulására van csak esély, így pedig elvész a szinergikus haások kihasználásának leheősége. Több egymással összefüggésben lévő, egymás haásá erősíő fejleszéssel nagyobb és kedvezőbb haás érheő el, min egy olyannal, ami nem kapcsolódik szervesen a elepülés öbbi részéhez. A jó hír, hogy egészen rövid idő ala is lérehozhaók sikeres és fennarhaó fejleszések, melyeke érdemes anulmányozni és ávenni: Jaime Lerner (épíész, Curiiba korábbi polgármesere) újjáerveze városá, az 1,7 millió lakosú brazíliai nagyváros. A város ké fő problémája a szegénység és a szemé vol. A szegények ké legfőbb gondja pedig az élelem és a mobiliás vol. Egyik igen sikeres projekje a város szemeének összeszedése szegényekkel, akik cserébe élelmiszercsomago és auóbuszjegye kapak. 17

19 Világszínvonalú, hi-ech gyorsbusz alapú ömegközlekedési hálózaá pedig a meróépíés kölségének öredékéből valósíoa meg. E. Penalosa, Bogoa polgármesere is sikeresen ávee és alkalmaza az uóbbi rendszer. Munkássága eredményekén nem csak a elepülésé válozaa meg, hanem a városfejleszők világnézeé is. A 2006-ban Madridban megrendeze Planning and susainable developmen of meropolian capial regions c. konferencián a kövekezőke monda: A város nem probléma, hanem maga a megoldás J. Lerner szerin a világ összes városa három év ala ovábbfejleszheő a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökől és a városméreől függelenül: a kreaiviás o kezdődik, amikor a kölségveésedből elvesznek egy nullá és o folyaódik, amikor elveszünk négye. Véleménye szerin a gyors és ponszerű beavakozásokkal érheők el nagy eredmények (a gyorsaság mia nincs idő a bürokrácia és a poliikai felfordulás kialakulására). Lerner a minőségi élee egy eknős példáján vezei le. A eknős ugyanazon a helyen él és dolgozik. A eknős páncélja olyan, min egy városi szöve. Szerine azzal, hogy elhagyjuk a város és az agglomerációba kölözünk úgy eszünk, minha levágnánk a eknősről a páncélzaá. Törekedj az egyszerűségre! Szerine nem kell minden kérdésre válasz adni. A konferencián felhíva a figyelme a 24 órás ucákra, erekre és épüleekre, valamin arra, hogy hasznosísunk a leheő legöbb dolgo újra. 18

20

21 A elepülésszerkeze fogalmáról, alkoóelemeiről mindenkinek van egy kialakul képzee. A elepülésszerkeze jelenhei a ája, domborzai viszonyoka, a közlekedési hálózao, az egyes funkciók, erülefelhasználások szerkezeé, a beépíési módok erülei elhelyezkedésé, az épíe környezei elemek magassági viszonya, inenziása álal meghaározo elepülésszerkezee. A jogszabályban meghaározo fogalom szerin a elepülésszerkezee az egyes erüleek felhasználásának módja és a elepülés működéséhez szükséges műszaki infrasrukúra elemeinek érbeli elrendezése haározza meg, azaz a elepülés szerkezeé a áji, ermészei adoságok és a szerkezealakíó hálózai elemek, erülei egységek együesen alakíják. A elepülésszerkeze fogalma, a hálózai és erülei elemek valamilyen fokú szervezeségé feléelezi, még akkor is, ha egy elepülés sponán módón jö lére és a szerkezealkoó elemei közö örvényszerűség nem felismerheő. A elepülés szerkezeé mégsem csupán ezér célszerű ervezni, hanem elsősorban a kölségesen üzemeleheő elepülési rendszer haékonyságának javíása érdekében. (Települések világa, Nagy Béla) A hálózai és erülei elemek egyúal a különböző funkciók érbeli megnyilvánulásá is muaja. Ennek megfelelően a elepülésszerkeze nem csak a funkciók beölésének haékonyságá, hanem a fennarhaóságo is befolyásolja. Az első Ahéni Chara megállapíásai és elhaározásai rendkívül korszerűek volak és nagyrész ma is akuálisak. Rendszerszemléleben érékele a város és környéke ermészei, ársadalmipoliikai és gazdasági egészé, valamin komoly jelenősége ulajdoní az ember fiziológiai és pszichológiai ermészeű érékeinek is. A dokumenum a kaoikus állapook felszámolására egy olyan ervezési elve dolgozo ki, amelynek alapja a város funkcióinak érbeli elkülönülése. Ezzel szándékozo bizosíani a lakóerüleek egészséges környezeé, a zöld erüleek megmaradásá, és kiküszöbölni vagy mérsékelni az ipari erüleek környezeszennyező haásá. A Machu Picchu Kara az 1933-as Ahéni Kara első revíziójának ekinheő. Az 1977-es Kara éréke, hogy megkísérele jegyzékbe foglalni és az elmúl évizedek városfejlődési endenciái és az ezek kapcsán felmerül kihívásoka. Az Ahéni Karával szemben, a város funkcionális részekre bonása helye felvei a funkciók inegrálásának szükségességé. Az Új Ahéni Kara (1998) álalános jellegű ajánlásoka esz, hogy hogyan elégíheők ki a jövő 20

22 városának szükségleei és polgárainak örekvései. A Kevesebb szabályozás, nagyobb válozaosság. ajánlásában már a Machu Picchu Kara álal, a városi funkciók szeparálásával szemben kriikakén megfogalmazo új elv szerepel, melyben a monofunkciónális fejleszések felhagyására, a városi szöve válozaosságára hívja fel a figyelme. A 2003-Új Ahéni Kara már jövőképe vázol a XXI. század városairól. Lérehozza a koherens város fogalmá, amely egy olyan kapcsolarendszer jelen, mely különböző hálózaokon kereszül realizálódik a városon belül és a városok közö is. Prognoszizálja, hogy a koherens városban növekszik a funkciók koncenrálódása, növekszik ezeknek a helyeknek az élénksége s ezzel párhuzamosan óvják a ermésze közeli állapooka az urbánus erülehasználaól. Hazánkban a elepülésrendezési ervek készíésének gyakorlaa, válozalanul a erülefelhasználási kaegóriák széválaszásán alapul. Ugyan mára már ismeré válak a szigorú széválaszás kövekezében felmerülő problémák - a kapcsolaok hiányából eredő működési zavarok, a monofunkciós városrészek exenzív erülehasználaa, a lakó és munkahelyek közöi ávolságok okoza forgalomnövekedés és valamelyes enyhül az övezeesíés merevsége, az ökologikus elepülésfejleszés megvalósíása még így is komoly nehézségekbe üközik. A fejeze bevezeésében már vázolam azoka a sraégiai elemeke, amelyek eljesíése egy fennarhaó elepülés sajája. Ezek elepülésszerkezei illeve erülehasználai megközelíésben: policenrikus városszerkeze horizonálisan és verikálisan is bizosío funkcionális diverziás megfelelő mennyiségű közerüle ágondol vonalas infrasrukúra hálóza a közösségi és egyéni (gyalogos, kerékpáros) közlekedés bizosíására szabad erüleek összefüggő hálózaa egyensúlyban lévő zöld- illeve épíe környeze koncenrál beépíés A feni elvárások eljesíésének módja, módszerana nem magáól éreődő és nem is egyérelmű. Sok alapelv léezik, mégis a fennarhaó városervezés ponos módszeraná nem ismerjük. Ennek a fejezenek nem célja egy új módszeran megalkoása, sokkal inkább a meglévő példák, minák bemuaása és azok ideálisnak vél övözése, házasíása a hazai gyakorlaal. 21

23 Policenrikus városszerkeze A fennarhaó elepülésszerkeze legfonosabb jellemzője az alkoóelemek és funkciók hierarchikus sokfélesége. A elepülési funkciók elhelyezkedésé az szabja meg, hogy azok milyen hierarchia szine képviselnek. A közponi funkciók a cenrumban és annak közvelen közelében, míg az alapelláás bizosíó szolgálaások érben szóran, nagyjából egyenleesen helyezkednek el. A elepülés szerkezeének minázaa a ermészeéhez hasonlóan organikusan válozaos. A nagy kierjedésű városok szerkezei felépíése öbb ilyen egymás melle működő rendszernek feleleheő meg. Ez a nyio hálózakén működő, öbb kisebb közponal rendelkező policenrikus városszerkeze az, amely jelenősen csökkenhei a károsanyagok kibocsáásá, hiszen ha az emberek nem csak egyelen városközponban inézheik ügyeike, vehenek igénybe szolgálaásoka és vásárolhanak, hanem lakóhelyük közelében is, jelenősen csökken a közlekedési igény. Funkcionális diverziás A funkcionális diverziásnak az a lényege, hogy elsősorban a szolgálaó és a közösségi inézmények érben és időben jól kihasználak legyenek. A verikális kihasználásra leginkább a lakóövezeekben van jó leheőség, ahol a földszinen és az első emeleen leheőség van a szolgálaások és munkahelyek léesíésére, elhelyezésére. A kislépékű szolgálaóegységek kényelmesek a vásárlók számára, munkahelye bizosí és leheősége ad a lakosságnak a közvelen emberi kapcsolaok kibonakozására. (Ehhez viszon léfonosságú, hogy a helyi gazdaságo ámogassák, különben a nagy bevásárlóközponok leheelenné eszik annak működésé.) Lukovich (1997) szerin a funkciók válozaosságára azér kell a ervezés során kiünee figyelme fordíani, mer a beruházók (gazdaságosság, megérülés) és a haóságok (könnyű igazgaás) érdeke is sokszor ellene dolgozik. Szinén ő hívja fel a figyelme arra, hogy a sokfélesége alapveően meghaározza az, hogy a különböző evékenységek elérheő áron junak-e a szükséges erülehez/helyiséghez. Így ez bizonyos árszin fölö csak a jól jövedelmező szolgálaási funkciók elepedhenek meg (pl. bevásárló közponok), és nem valósulha meg a válozaosság. 22

24 Ezér kiemelkedően fonos, hogy az ingalanárak vagy a bérlei díjak legalább egy részé meghaározo funkciók bizosíása érdekében alacsony szinen arsák. Ebben a helyi önkormányzaoknak kiemelkedő szerepük lenne, nem csak a sajá ingalanjaik, hanem a szabályozásokon kereszül a elepülés bármely jelenős ingalanja ekineében is. Éppen ezér is lényeges - és a későbbiekben ki is érünk erre a régebbi, nem exra kvaliású épüleek megarása, hiszen ezek adhanak hely a csak alacsonyabb kölségeke elviselni képes funkcióknak haással rendelkező funkciók udaos csoporosíása sokkal élheőbbé ehei a elepülés. Erre, a fen vázol problémára ad jó megoldás egy új megközelíés, a puha és kemény funkciók elve. Nyuga-Európában az elmúl években új ípusú erülefelhasználási ervek készíésével kezdek kísérleezni. A kísérle alapja a puha és kemény funkciók csoporosíása. A rendszer lényege, hogy nem az egyes funkciókhoz rendel kaegóriáka, hanem a erülehasznála környezere gyakorol haása alapján funkciócsoporoka állapí meg. Puha minden olyan funkció, amely fokozoan érzékeny a környezekárosíó haásokra és amely funkciók nem, vagy csak csekély mérékben gyakorolnak haás a környezeükre. Ilyenek például: Szinén elsődleges, hogy az egyes funkciók milyen (gazdasági, környezei, szociális) kölcsönhaással bírnak. Az egymással nem kompaibilis funkcióka ermészeesen nem szabad egymásra erőleni, de az egymás kiegészíő, eseleg poziív szinergikus A különböző zölderüleek, vizek, vízparok, véde ermészei és erdő erüleek; Kevésbé szennyező jellegű, exenzív mezőgazdasági erüleek; Kis helyigényű vállalkozási és inézményi erüleek (kuaóinézeek, okaási, egészségügyi léesímények); Alacsony inenziású megfelelő infrasrukúrával elláo lakóerüleek; Nagy zöldfelüleel rendelkező exenzív urizmus és rekreációs erüleek; 23

25 Kemény csoporba a ermészei környezere negaív haás gyakorló, nagy forgalomigényű funkciók aroznak, amelyek a környezei haásokra kevésbé érzékenyen reagálnak: Termelő, kereskedelmi szolgálaó vállalkozások; Inenzív mezőgazdasági erüleek; Inenzív beépíésű lakóerüleek; Inenzív uriszikai léesímények; Az egyensúly fennarása illeve a környeze regenerálódó képességének fokozása szemponjából nyilvánvalóan az érzékeny illeve kevésbé szennyező funkcióknak kell elsőbbsége élvezniük és leheőség szerin összefüggő hálózao alkoniuk. A szabad erüleek védelme érdekében fonos a puha és kemény funkciók közöi haárerüleek, úgyneveze puffer zónák kialakíása. A haárzónáknak érdemes olyan akív funkció kapnia, amely megakadályozza az inenzív funkciók erülehódíásá. A ervezési módszer lényege, hogy egyszerre bizosíja a szabad erüleek beépüléssel, valamin a környezekárósíó haásokkal szembeni védelmé és meghaározza a piaci mechanizmusok működési kereei a koncenrál beépíés és a vegyes erülefelhasználás öszönzésével. Az alacsony és nagy inenziású erüleek széválaszásának legfonosabb eszközei a kapcsolarendszerek, a közlekedés és a vízházarás. Egy jól működő közlekedési hálóza, egy jó közlekedési kapcsolaal rendelkező erüle mindig vonzza a vállalkozásoka, felgyorsíja fejlődés. Az inenzív, kemény funkcióka ömöríő erüle lapveő feléele egy ilyen jól kiépíe rendszer. Ezzel szemben az érzékeny erüleeknél érdemes a gépjármű közlekedési felüleeke minimálisra korláozni, illeve az auó használok számára olyan kényelmelen körülményeke eremeni, amely így közveve akadályozza a beépülés. Ezek az alacsony inenziású erüleek szolgálják a vízházarás regenerálódás is. Tehá, amíg az inenzív erüleek arószerkezee a közlekedési hálóza, addig az alacsony inenziású erüleeké a vízhálóza. A keő alálkozása - a puffer erüle amely a vízhez köődő akár kemény funkciók fejleszésé urizmus, rekreáció, vízi szállíás - is leheővé eszi. 24

26

27 Megfelelő mennyiségű és minőségű közerüle A mobiliás az egyik legfonosabb ényező egy város éleében. Manapság azonban ez a nagyfokú mobiliás már sajá magá és a valódi fejlődés is veszélyezei. Ennek egyik legfőbb oka az auóhasznála úlzo méréke. Az a város, amely mérsékelen függ az auóhasználaól, gazdaságosabb, egészségesebb és emberibb is. Ennek elérésére az első felada a közlekedési keresle csökkenése, mely a már felvázol policenrikus szerkeze kialakíásával bizosíhaó. A második a minőségi közösségi közlekedési szolgálaások bizosíása elérheő áron. Ahol a lakóhelyekről a város nagy része gyorsan és kényelmesen elérheő közösségi közlekedési eszközökkel, az emberek szívesen válaszják ez az alernaívá. közlekedés minél kedvezőbb feléeleinek kialakíása (melyeknek poziív egészségügyi haásai sem elhanyagolhaóak) A városok közlekedésének kialakíásánál ehá arra kell örekedni, hogy a földalai- és felszíni ömegközlekedés, az auós, kerékpáros és gyalogos közlekedés egészséges arányban működve, lefedve a város egész erüleé kiegészíse egymás. Továbbá, a közerüleek fejleszése és a közszolgálaások bizosíása elősegíi a városlakók szociális kapcsolaainak fejlődésé, leheővé eszik a funkcionális összefüggések és kapcsolarendszerek kialakulásá. A séálóucák, erek és parkok álal összeköö hálózara épül rá a szolgálaó üzlei szféra, ezér a gyalogos közlekedés bizosíásának elengedheelen feléele a minőségi közerüleek kiépíése. A közerüleek leheővé eszik a időől és éről függelen funkcionálisan gazdag használao, és közveve még generálják is azoka. A harmadik a környezebará egyéni közlekedési módok öszönzése a gyalogos és kerékpáros 26

28

29 Egyensúlyban lévő zöld- illeve épíe környeze - Szabad erüleek összefüggő hálózaa A városi lé egyik ismérve a ermészei folyamaokól, a ermészei megújulás képességeiől való elidegenedés. Ezér az egyik legfonosabb cél kell hogy legyen, a ermészeel való kapcsola bizosíása és újraudaosíása egy sűrű városi szöveben. Ez jelenhei a növényze minőségének és mennyiségének növekedésé, a hely ökológiai adoságainak láhaóvá éelé esővizek nyíl színi gyűjésével, újrahasznosíásával, szelekív hulladékgyűjő szigeek kialakíásával mely így növeli a lakosság elköelezeségé az környezebará szemléle melle. Az emberi egészség nem bizosíhaó a ermésze adoságai nélkül. A beépíelen, növénnyel illeve vízzel fede erüleeknek dönő szerepük van az ökológiai egyensúly helyreállíásának szemponjából. A ermészei környeze bizosíja a megújulás, a rekreáció leheőségé, csökkeni a légszennyezesége, szabályozza a környeze klimaikus viszonyai, hozzájárul a vízházarás egyensúlyához, élőhelye erem növények és állaok számára. Az új erüleek beépíésénél, a régi erüleek áalakíásánál örekednünk kell a zöldfelüleek és beépíe erüleek egyensúlyának bizosíására. (Vancouverben például az űzék ki célul, hogy valamennyi városlakó lakhelyéről 5 percen belül gyalog is elérhessen valamilyen zölderülee) Ez az egyensúly azonban nem csak mennyiségi, hanem szerkezei kérdés is. A szabad erüleek összekapcsolása révén lérejöhe a zöld- illeve vízfelüleek ökológiai folyonossága, ami összefüggő élőhely hálózao és rekreációs helyszín bizosí. A szabad erüleek összefüggő hálózaá a jelenkori fejlődési endenciák egyre inkább veszélyezeik (nagy a piaci igény az relaív olcsó, szabad erüleek beépíésére, új uak épíésére). A elepülések ökologikus működeése és a szabad erüleek beépülése elleni védelem egyik eszköze lehe a koncenrál beépíés öszönzése. 28

30

31 Koncenrál beépíés Az alacsony energiafogyaszású környeze lérehozásának kulcsa, a elepülések/elepülésrészek sűrűsége és racionális érbeli szervezése. A koncenrál beépíés jó adoságoka kínál a környezebará közlekedési hálózaok és egyéb infrasrukúra kialakíására. A nagy laksűrűség pedig a funkcionális gazdaság működéséhez szükséges kriikus ömege is bizosíja. A koncenrál, egymásól jól lehaárol elepülések közö jobb leheőség nyílik, összefüggő, szabad ökológiailag is érékes zölderüleek kialakíására. A koncenrálság ermészeesen nem fokozhaó a végleekig. A sűrűségnek fennarhaósági szemponból, megvannak az alsó és felső haárai is, amelyek nagy részben a beépíési formákól, inenziásól illeve a ársadalmi, kulurális igényekől is függenek. A koncenrál beépíésnél mérlegelni szükséges a környezei haások csökkenésének/növekedésének méréké, a ömegközlekedési hálózaok működésének haékonyságá, és az így lérejö (lakó) környeze minőségé is. lépcsőházas, ké-háromemelees ársasházaka arják a legmegfelelőbbnek. Kompak város elve A kompak város eszméje a város erjeszkedésé a klasszikus horizonális helye verikális irányba igyekszik kényszeríeni. A elepülési funkcióka vegyes és haékony erülehasználaal bizosíja, gáolva az, hogy a elepülések a ermészei környeze rovására erjeszkedjenek. A kompak város élheőségéhez hozzájárul a szolgálaások és munkahelyek sokfélesége és elérheősége (a közlekedési igények is csökkennek.), a haékony infrasrukúra- és ömegközlekedés üzemeleés. Minél sűrűbben lako egy elepülés, fajlagosan annál olcsóbb a vonalas infrasrukúra. A kompak város ulajdonképpen egy opimálisan cenralizál, haékony modell, mely összhangban van a fennarhaóság koncepciójával, oly módon, hogy a valós fizikai növekedési korláok ismereében a fejlődés ezen korláokon belül igyekszik megoldani. Egy fennarhaó kompak város az elképzelések szerin közepes népűrűséggel rendelkezik. Beépíeség ekineében az álagosan egy-ké 30

32

33 Az eddigi fejezeekben felsorol elvek, elvárások közül már számos fennarhaóságo szolgáló köveelmény beépíe a magyar jogrend a elepüléservezési gyakorlaba: - A évi XXVI. örvénnyel jóváhagyo Országos Terülerendezési Terv (OTrT) 6. -a haározza meg a érségi erüle-felhasználási kaegóriákra vonakozó szabályoka. A örvény részleezi az egyes érségi erüle-felhasználási kaegóriák kijelölésére vonakozó szabályoka. A szabályok adják meg az alacsonyabb szinű erülerendezési ervek mozgáseré, oly módon, hogy az országos ervben meghaározo elsődleges rendeleésől a kiemel érségi és megyei ervek milyen mérékben érhenek el. Ez bizosíja, hogy az OTrT szerkezei ervében meghaározo jellemző érségi erüle-felhasználás ne válozzon meg nagyobb mérékben. Például az erdőerüleek és az inenzív mezőgazdasági erüleek fokozo védelme érdekében az elsődleges rendeleésől való elérés leheősége az álalában megengede 25%-os méréknél kisebb. (Megyei erülerendezési erv szinen ezen elérések méréke már csak 5 %!) - Az Épíési örvény 7. -a rendelkezik a elepülésfejleszés és rendezés alapveő köveelményeiről melyben kimondja; a erüleek akarékosságának elvé (a elepülések beépíésre szán erülee, csak olyan erüle-felhasználás céljára növelheő, amilyenre a elepülés már beépíésre kijelöl és igénybe ve erüleén belül nincs megfelelő erüle), a elepülések közöi szabad erüleek elvé (a elepülések beépíésre szán erüleeinek összességé - o, ahol az fizikailag leheséges - beépíésre nem szán erüleekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a elepülések összenövésének elkerülése érdekében.) a biológiailag akív felüleek védelmének elvé (újonnan beépíésre szán erüleek kijelölésével egyidejűleg a elepülés közigazgaási erüleének biológiai akiviás éréke 2 az áminősíés elői akiviás érékhez képes nem csökkenhe) illeve a ermőföld védelmének elvé (a ermőföld igénybevéelével járó, újonnan beépíésre szán erüleek kijelölésénél elsősorban a ermőföld védelméről szóló örvényben meghaározo álagosnál gyengébb minőségű ermőföld-erüleek jelölheők ki). 2 A biológiai akiviásérék meghaározása: az érék, a erülere jellemző növényzenek a elepülés ökológiai állapoára és az emberek egészségi állapoára kifeje haásá muaja. Kiszámíására a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendele a erüleek biológiai akiviásérékének számíásáról 32

34

35 Az eddigi fejezeekben sorra veük a sraégiai megközelíésű városszerkezei beavakozásoka, amelyeke a ervezés, rendezés illeve (ovább) fejleszés során fonos érvényesíeni. Valójában ezek olyan koncepcionális városi, erülei szinű víziók, amelyek a elepülésszerkezei beavakozásokra, a erülefelhasználások ideális rendszerére, összefüggéseire a városi szövebe ékelődö nagyobb, összefüggő, megújíandó erüleekre fókuszálnak. Késégelen, hogy egy földrajzilag meghaározo és örénelmi lépékben kialakuló érszerkeze pár év ala nem szabhaó á. Mi öbb, a beavakozások során különös ekineel kell lenni a városszerkezei, városképi hagyományainkra is, hisz épíészei örökségünk egyszeri és póolhaalan. A fennarhaó, ideális városszerkeze kialakíása soha nem egyelen beavakozás, hanem azok sorozaa a jelenlegi elepüléssrukúrák alakíására, konrollálására. Új városrész megépíése során - elvben - érvényesíheők a fennarhaósági szemponok, és egy áfogó városrehabiliációban is viszonylag széles körben lehe ezeke alkalmazni. Leggyakrabban azonban kisebb beavakozásokra nyílik csak mód. Ezér, hogy e kis lépések is egy jobb srukúra felé vezessenek, fonos, hogy legyenek a konkré dönéshozaalban is érvényesíheő világos célok, irányelvek. Az elkövekező fejezeekben kicsi elveszve a részleekben a eljesség igénye nélkül ezeke a klímaválozás megelőzésére irányuló, a meglévő elepülési szöveen belüli kis lépékű városépíészei, épíészei beavakozásoka szereném bemuani. Városi közerek klímabará kialakíása Városi közerüle ala az ucák hálózaá, a közereke, közparkoka, jászóereke, vízfelüleeke érjük. Ezek a erek fonos szerepe ölenek be a városok éleében hisz a közösségi éle kulurális színhelyei, ársasági közponjai a város egyéniségének lineáris lenyomaa, és nem uolsó sorban a örénelmi és nő városok eseében az ökológiai hálóza alapjai. Elsődleges cél, hogy a jól erveze/felújío közereke a városlakók akívan használják. A főbb szemponok: (Klímabará városok egy egészségesebb és élheőbb európai unióér, 2011) - A közereken fonos a megfelelő árnyékolás illeve a megfelelő ülő- és pihenőhelyek bizosíása. (fák, növények, árkádok, passzázsok alkalmazásával) 34

36 - A klímaválozás felérékeli a víz jelenőségé. A kuak, mosdók, szökőkuak, összefüggő vízfelüleek kialakíásával, vízakarékos önözőrendszer alkalmazásával, vízáeresző burkolaok növelésével javíhaó a közerek mikroklímája. - A közerekre kihelyeze épíe elemek anyaghasználaánál ekineel kell lenni eljes éleciklusára, energiaigényére illeve a minimális hőelnyelő képességre. (Fehér és világos felüleek alkalmazásával) - A közerek hálózaának megfelelő bizosíása segíi a városok ermészees szellőzésé és a csapadék elvezeésé. Az ucák és közerek megfelelő ervezése, a gyalogos és kerékpáruak öszönzik a fennarhaóbb közlekedési módok érnyerésé. - A jó minőségű és használhaó közerüle javíja a lakókörnyeze minőségé. Fonos, hogy ezek gyalogos ávolságokon belül, mindenki számára elérheőek legyenek. - Külön figyelme kell szenelni a közerek örénelmi örökségének a megőrzésére is. A kerkompozíciók rekonsrukciójánál örekedni kell az eredei növényállomány újraelepíésére, azonban figyelembe kell venni a klímaválozás és különösen a városi mikroklíma haásai, amelynek ükrében szükséges a növényfaják kiválaszása. Egy meglévő városi szöveben elő kell segíeni a meglévő zölderüleek, zöldfelüleek megarásá illeve új erüleek lérehozásá. Erre leheősége a foghíjelkek zölderülei hasznosíása, a ömbbelsők köelezően zöldfelülekén örénő kialakíása bizosíha. Új zöldfelüleek elepíésénél a kövekező szemponoka érdemes figyelembe venni: (Klímabará városok egy egészségesebb és élheőbb európai unióér, 2011) - Többszines és összefüggő zöldfelüleeken a ermészees folyamaok jobban érvényesülnek, viszon a elepíéskor örekedni kell a környezehez illeszkedő őshonos növényze alkalmazására. - Klimaikus szemponból a nagy lombfelüle az igazán kedvező. - Egy zöldfelüle fennarási kölsége, dézsába ülee növények, virágágyások eseében az inenzív gondozási igény mia magasabb, min a gyepfelüleeké. - A faják kiválaszásánál ekineel kell lenni a várhaó időjárási körülményekre, ezek klimaikus haására. A szárazságűrő növények 35

37 kedvezőlenebbek az adapáció szemponjából, ám kevesebb önözés igényelnek. Az önözés érdekében fonos a csapadék vizek helyben arása. - A vegeáció szerkezeéől függően elérő a zöldfelüleek hűőhaása: a nagy és összefüggő erüleek hűési haása erősebb a kisebb kierjedésű erüleekhez képes. A sűrűbb zöldfelüleek hűőhaása nagyobb. (Mahey, J. Rößler, S. Wende, W., 2010). Sajnálaos módon a dönéshozók, mosohagyerekkén ekinenek a zöldfelüleekre, mer drága, pénzügyi haszno nem ermelő városi erüleek. Jelenősége mégis óriási mind klímaszabályozási, kulurális, rekreációs, eszéikai mind ársadalmi szemponból is. Az egész alapja egy megfelelő zöldfelüle gazdálkodás, amely alapja lehe például, a mulifunkcionális erek kialakíása, ahol a rendezvények, piacok megrendezésével kelekező bevéelek, kizárólag a zöldfelüle fennarására, fejleszésére fordíhaók. 36

38

39 ELŐZMÉNYEK Kapcsola - A Város és Én Szigevárral a viszony, a elepüléservezői munkásságom elején 2003-ban kezdődö, a város rendezési ervének eljes felülvizsgálaa okán. Ez időől kisebb megszakíásokkal ugyan de folyamaos vol a szakmai kapcsolaom (is) a elepüléssel. A bejárások, helyszínelések, kuaások során áfogó képe kaphaam Szigevár múljáról, jelenéről és jövőjéről egyarán. Párhuzamosan készül a elepülés fejleszési koncepciója, amely a várospoliika hangsúlyos sraégiai céljai a kövekezőkben jelöle meg: Szerves fejlődés vagy erőlee mene? Szigevár város, a kisérség, a megye gazdasági helyzee, a város ársadalmának sajáos vonásai csak egyféle válasz engednek. A város fennarhaó fejlődése szemponjából a szerves fejlődés, a hosszú ávra előre megerveze, fokozaos épíkezés a járhaó ú. Az erőlee fejleszések a város gazdaságának megbillenésé eredményezheik. A koncepció az alábbi céloka rögzíee: Konszenzuson alapuló várospoliika célok megfogalmazása, A városi ársadalom városias jellegének, illeve kohéziójának erősíése, A város kisérségi funkcióinak kiegyensúlyozo fejleszése, illeve erősíése, A város gazdaságának kiegyensúlyozo fejleszése, A város gazdaságának fejlődéséhez szükséges humán erőforrások fejleszése, Szigevár város markeingje, a város és környezee érékeinek eladása, és nem uolsósorban Szigevár városias jellegének erősíése az épíe környeze ekineében. A elepülés kisvárosias jellege olyan leheőség, melynek ágondol és kövekezees fejleszése például az idegenforgalom, a urizmus erüleén - gazdasági poenciál is jelen. A legfonosabb operaív célok a belváros épíe környezee állapoának javíása a városon belüli közlekedés újragondolása és rendezése a forgalom elől elzár, vagy forgalom-csillapío öveze kialakíása, ezzel összefüggésben rendeze parkolási leheőségek bizosíása a foghíjelkek beépíése - a félkész, befejezelen beruházások befejezése sb. 38

40 A jövő alkoás folyamaában 2007-ben a elepülés inegrál városfejleszési sraégiájának elkészíése során (árservezőkén) veheem rész. A sraégiában megfogalmazásra kerül a város hosszú ávú elképzelése, miszerin Szigevár egy népesség megarásra képes, modern, vonzó miliőjű fennarhaó fejlődésű város. A dokumenum kiemelen foglalkozo a elepülés örénelmi belvárosának szívével, fókuszban a város legérékesebb épíe környezeével és közösségi ereivel ban - kiemel projekkén - elkészül a erülere vonakozó akcióerülei erv, amely a legöbb sraégiai cél elérésé segíő program hiszen: a közösségi erek fizikai rehabiliációjával, a érfalak felújíásával, a környezeminőség javíásával olyan élefeléelek hozhaók lére, amelyek javíják a lakosság, a városláogaó urisák, valamin a leelepül vállalkozók komforérzeé, a elepülés vonzerejé, és a beelepülni szándékozó vállalkozások számára is kedvezőbb (szociális, gazdasági) környeze alakulha ki. a örénelmi és kulurális örökség szemponjából is érékes szigevári belváros hozzájárul a elepülés gazdasági és kulurális fellendüléséhez, ennek haására csökkenhe a népességerózió. a erveze fejleszések révén megeremődnek a helyi közösségi éle kedvezőbb feléelei, erősödhe a civil szervezeek és a lakosság egyéb önszerveződéseinek akiviása. A erv, célkén fogalmaza meg; a ársadalmi kapcsolaok erősíése érdekében a közösségi erek minőségi javíásá, a városközpon forgalomcsillapíásá, parkolók léesíésé, burkolaok megújíásá, a funkcióvesze és funkcióhiányos épüleek hasznosíásá, a Belváros fejleszésének érdekében a magánőke mozgósíásá. Az akcióerülei erv kiegészíő anyagakén készül a belváros vizuális arculai kézikönyve, amelyben öbbek közö javaslao eünk a cenrum megújíására, érfalainak színezésére, a erek burkolaára, a microarchiekúra elemeire. Egy olyan anyag elkészíése vol a célunk, amelyben a javasol vizuális elemek megeremik a város épíe és árgyi környezeének harmóniájá, valamin irány mua a városvezeés és a beruházók, fejleszők számára. 39

41 2009-ben alán a várossal való régi ismereségnek, kapcsolanak köszönheően, a belváros funkcióbővíő megújíására kiír közbeszerzéses pályázara, olyan programo sikerül megfogalmazni mely a város vezeés víziójával is megegyeze, így a közös munka ismé elkezdődö és a kapcsolaunk Szigevár és Én újabb szinre emelkede. 40

42

43 A Város rövid örénee Szigevár erüleé a középkorban a mocsár, a kedvező fekvés és a környeze haároza meg. Ez formála lérejöé, fejlődésé, fonos kaonai szerepé. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakul, melye bizonságo nyújó védőművekkel erősíeek meg. Az erődíés először egy kis négyze alaprajzú, magas églafalú lovagvár vol, majd a XV. század közepén egyik sarkához nagyméreű öbbszines ornyo épíeek. A hosszúkás églalap alakú város ulajdonképpen folyaása vol a várnak, s közöük a mocsáron kereszül az összeköés híd bizosíoa. A város egymás kereszező ké uca négy részre oszoa. Az uak alálkozásánál alakul ki a város ere, a piacér a emplommal. Az ú és a városfal alálkozásánál épíeék ki a városkapuka. A kelei, vagyis pécsi kapuól kelei irányba Pécsre vezee az ú,a kanizsai kapuól, vagyis a nyugai kapuól Kanizsa felé az északi kapuól északra magába a városba, s a déli kapuól délre Siklós irányába folyaódo az ú. A vár a XVI. század elején nagyszabású áépíésen men kereszül. A kis középkori lovagvár falai ledönöék és a korszerű hadiechnika köveelményei szerin alakíoák á. A örök ámadások inenzívebbé válásakor a lakóhelyükről elmenekülő lakosság befogadására, leelepíésére a szűk kisméreű város már nem vol elegendő, ezér egy négyze formájú hevenyészve felépíe elepülés hozak lére Szigevár városáól délre, az Újváros. Az épíkezés során a város egy híddal összekapcsol várakból álló erődíménnyé le. Ez az erődímény foglala el a örök 1566-ban. A városban egyelen lakos sem marad meg a régiből. Részin elmenekülek a nyugai erüleekre, vagy a szigei várhoz arózó szőlődombon, s a közeli Zsibó község haárában elepedek le. Az elnépelenede város lakosainak pólására a Balkánról származó, de mohamedánná le alavalóka elepíeek be. A visszafoglalás uán a örök Szigevár lakossága ismé nagymérékben kicserélődö. Néme elepeseke elepíeek le a városban és a városól nyugara a Kanizsai ú ké szélén. Így lassan kezdeé vee a Kanizsai városrész kialakíása. A örök időkben leelepíe balkáni kereszény lakosság újra felépíee lerombol ohoná. A szőlődombokról is lassan beszivárogak az emberek főleg a horvá és szerb lakosság elepüléshelyére a Pécsi városba. 42

44 1699-ben Szigevár sorsá századokra megpecséele a megyék rendezése. Szigee az újjá éleszendő Somogyhoz csaolák azon indokkal, hogy Somogy nem nélkülözhei Szigevár ól Szigevér jelenősége egyre csökken, míg a kedvezőlen körülmények ellenére Pécs, Kaposvár, Kanizsa fejlődése megindul. Ma a vár egy mező közepén áll, elkülönülen. (Egyik oldalán folyik ma is az Almás-paak.) A vár szabályalan alaprajzá máig megőrize és a sarkain a nagyszabású básyaornyokkal forduló erődfal ma is szigeszerűen emelkedik ki. Mára viszon a város meleg vizes fürdője, könyvára, művelődési háza a környék kulurális és idegenforgalmi igényei elégíi ki. A vár, a megmarad örök épüleek, valamin öbb kiállíás Szigevár kulurális és örénei örökségének őrzői. A elepülés szerkezee A múl század 70-es évei uán rendkívül erős épíési evékenység indul meg a városban. Ez az épíő evékenység számos épíősílus kialakulásá, a városrendezés új irányá eredményeze. Az inenzív városfejlődés ellenére a város ér és ucaszerkezeében a középkori városmag nyomon köveheő. A középkori vár-, város és előváros hármas agolsága ma is felleheő, bár az előváros régi nyomai elűnek, helyee az északkelei városrész fejlődö. 43

45 Előe a régi várároknak megfelel sávon úl feküd az Óváros, melye egy négyszög alakú fal ve körül. Ennek a falnak a vonulaá nyugai oldalon az Almáspaak folyása jelzi, délről a Szecsődi Máé uca vonala, keleről a Zárda ucával valaha párhuzamosan fuó várárok, valamin a jelenlegi Tinódi Sebesyén uca vonala haárolja. A képzelebeli falakon a négy égáj felé nyíló kapuk is megjelölheők. Az Óváros egy kele nyugai valamin egy déli-északi engellyel oszoák meg, és ezek alálkozásában vol a város közepe, piacere. A mai kereszengelyek, Rákóczi ú, Vár uca (délészaki), valamin a Széchenyi-, József Ailla uca (kele-nyugai) és ezek meszésponja a mai Zrínyi ér eredei érfalai védendő épíészei elemek. Az Újváros a Szecsődi ucáól délre kezdődö és onnan kelere húzódo, de sajnos a külváros régi nyomai elűnek. Természeesen nem csak a régi várfallal körülve ucák, erek örénelmi jelenőségűek, hanem a várfalon kívül beelepül erüleek is hordoznak épíészei-, elepülési érékeke. Ilyen lehee a mai Szabadság uca környéke ahol a részben rendezelen nyomvonalú, fésűs beépíés középkori eredere vall. A jelenlegi épüleek a régi nyomvonalra épülek, ezzel megőrizve a erüle beépíési jellegé. 44