Magyarország katasztrófavédelme

Átírás

1 Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr. Szilágyi Tivadar

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés Katasztrófavédelem Magyarországon A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) A BM OKF feladatai Felépítése - részletesen A központi szerv A területi szervek A helyi szerv A katasztrófákról általában A katasztrófák csoportosítása Egy megtörtént eset A vörösiszap katasztrófa A globális éghajlatváltozás jelentősége a katasztrófavédelem szempontjából Összegzés Mellékletek Felhasznált irodalom

3 Bevezetés Napjainkban hihetetlenül megnőtt földünk népességének a civilizációs, természeti, mesterséges katasztrófák általi veszélyeztetettsége, bonyolultabbá, összetettebbé váltak azon veszélyforrások, melyek a polgári lakosságra, az anyagi javakra, a természetes és épített környezetre kockázatot jelentenek. A társadalom jogosan várja el, hogy a közbiztonságuk, a saját testi épségük, a társadalom alapvető létszükségletéhez kellő javak biztonságának kérdésköre a lehető leghatékonyabb módon legyen kezelve, megoldva. Erre a komplex és nehéz feladatra az egyik opció a hazai hivatásos katasztrófavédelem. A világ szinte minden területén felléphetnek különböző eredetű katasztrófák, melyek súlyos környezeti károkat okozhatnak, jelentős számú halálos áldozatokat követelhetnek, és komoly gazdasági visszaesést eredményezhetnek. A különböző természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés ezért alapvető fontosságú feladat, ahol a katasztrófák csökkentésére mely a fenntartható fejlődés alapja csak egységes irányelvek és jogszabályok alkalmazásával van esély. A katasztrófavédelem tehát magába foglalja az esetleges károk megelőzését és a kialakult katasztrófahelyzet elhárítását egyaránt. Katasztrófavédelem Magyarországon Az Országgyűlés június 22-én elfogadta azt a törvényt, amely a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szól. A törvény megalkotása egy lépcsőfoka a Magyarországon a rendszerváltás óta végbemenő politikai gazdasági és társadalmi folyamatoknak, eszköze az ország biztonságpolitikai célkitűzései megvalósításának. A törvény elfogadása teljesebbé tette jogállamiságunkat, a civil kontrollt, megfelel a NATO tagság igényének, olyan körülmények között, amikor térségünkben egy globális fegyveres összeütközés veszélye csökken, viszont a migráció és a helyi katasztrófák bekövetkezésének lehetősége növekszik. A figyelem középpontjába tette a válsághelyzetek, ipari balesetek, nukleáris helyzetek, természeti katasztrófák kezelését, a nemzetközi segítségnyújtást, a lakosság biztonság érzetének növelését. Az új katasztrófavédelmi törvény alapján január 1-jével megalakításra került a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Tűzoltóság Országos Parancsnokság és a Polgári Védelem Országos Parancsnokság jogutódjaként. Elmondható, - 3 -

4 hogy a közelmúltban a társadalmi és közigazgatási fejlődés részeként Magyarországon a polgári védelem is megújult, feladatrendszerében, felfogásában jelentősen közeledett az európai normákhoz, alkalmassá vált a polgári veszélyhelyzetek koordinációjára. Ezt tükrözi az 1996-os XXXVII. sz. törvény is a polgári védelemről. A másik lényeges előrelépés volt az európaiság felé, hogy 1996-tól a korábbi katonás irányítási és működési rendszerben dolgozó állami tűzoltóság egy részéből létrejött az önkormányzati tűzoltóság is, a konkrét elsődleges helyi települési szintű beavatkozások ellátására. Tehát már az évi LXXIV. sz. törvény megjelenéséig is a polgári védelem gyűjtőfogalomként tartalmazta európai felfogásban a környezetvédelmet, a katasztrófa-elhárítást, a nukleáris biztonságot, a lakosság és anyagi javak védelmét, illetőleg a tűzoltóság állami feladatai között annak szakmai irányítását, a tűzmegelőzést, a tűzvizsgálatot, a kiképzést, a technikai eszközök rendszerbeállítását, a felügyeleti hatáskörben megvalósítandó hatósági tevékenységet. Mindezen korszerű elvek elfogadásának, a magyar tűzoltó és polgárvédelmi szervezetek céljainak, feladatrendszerének és tevékenységüknek továbbfolytatásaként, figyelembe véve az újonnan megfogalmazott biztonság politikai és társadalmi elvárásokat, logikusan következett egy egységes nemzeti katasztrófavédelmi rendszer kialakításának szükségessége. A magyar katasztrófavédelem működését alapvetően négy törvény szabályozza: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, valamint a tűzoltóságról szóló évi XXXI. Törvény (CompLex, 2013a); a polgári védelemről szóló évi XXXVII. Törvény (CompLex, 2013b); a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény (BM OKF, 2013; CompLex, 2013c); a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény (CompLex, 2013d). A jogi keretek közé szorított katasztrófák elleni védekezés állami szintű irányítása a Kormány feladata. A hazai katasztrófavédelem a tűzoltósági, a polgári védelmi, és az iparbiztonsági szakterületekből áll. A törvény megalkotásának célja a katasztrófák megelőzésének, az ellenük való védekezésnek az egységes irányítási rendjének kialakítása, továbbá veszélyhelyzetben illetve a katasztrófa sújtotta területeken alkalmazható szabályok bevezetésének meghatározása volt, mely egyben kitűzte az eddigi párhuzamosságok kiküszöbölését, és a nagyobb hatékonyságot is. Új elem a törvény sorai között, hogy három időszakra, a felkészülésre, a védekezésre és a helyreállításra - 4 -

5 különíti el a megyei és helyi vezetők feladatait. Nevesíti a katasztrófavédelem hivatásos szerveit, úgy, mint központi, területi és helyi szervek. Az integráció végrehajtásakor elvárás volt, hogy az alakuló szervezet folyamatosan legyen képes gyakorolni a tűzoltóparancsnokságok szakmai felügyeletét, koordinálni a tűzoltásokat, műszaki mentéseket, illetve természeti csapások, ipari szerencsétlenségek esetén végezze a polgári védelmi szervezőmunkát a lakosság érdekében. A katasztrófák elleni védekezés felelősség elvén alapuló irányításának érdekében az új törvény tételesen meghatározza minden hivatalnak államigazgatási vagy választott funkciónak a jól körülhatárolt, békére és normális viszonyoktól eltérő időszakra vonatkozó feladatait. Ezek alapján elkülönítettek a kormány, a kormányzati koordinációs bizottság a belügyminiszter, az illetékes miniszter, az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei, fővárosi, helyi, védelmi bizottságok, ezen bizottságok elnökei valamint a polgármesterek feladati és intézkedései. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) A katasztrófavédelmi szervezet központi szerve a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató vezetésével. A főigazgató közvetlenül irányítja a katasztrófavédelem területi szerveit, a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságokat. A főigazgatóság, mint önállóan gazdálkodó teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv irányítja a hivatásos állami tűzoltóság számára jogszabályokban előírt feladatokat. A BM OKF feladatai Meghatározza a megelőzés, a műszaki mentés, a katasztrófavédelem szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervek munkáját. Közreműködik a nukleáris balesetek, továbbá a természeti és ipari katasztrófák várható következményeinek megelőzésében, elhárításában, a védelem megszervezésében, az országos szintű tervezésben. Kidolgozza a minősített időszakkal kapcsolatos, a katasztrófavédelemmel összefüggő tervezési, szervezési, felkészítési feladatokat, irányítja az alárendelt szervezetek helyreállítási munkáját. Szükség esetén biztosítja a nemzetközi segítségnyújtásra kijelölt szervek katasztrófa területre eljuttatását, a hatósági tevékenységhez a szakértői állományt. Ellátja a katasztrófavédelemmel kapcsolatos felkészítési, alkalmazási, elhárítási tervezési feladatokat, szakmai segítséget nyújt - 5 -

6 az önkormányzatoknak saját feladataik tervezéséhez, szervezéséhez és az állomány felkészítéséhez. Széleskörű nemzetközi együttműködést alakít ki a megelőzés, felkészítés, felszámolás, adott esetben a helyreállítási tevékenység, tudományos megalapozottsága érdekében, gyűjti a nemzetközi tapasztalatokat. Együttműködik a katasztrófavédelemben részt vevő hazai szervezetek központi szerveivel, folyamatos ügyeleti szolgálatot működtet. Felépítése - részletesen A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak. A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerveket három csoportba soroljuk: - országos illetékességgel működő központi szerv, - a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek, - helyi szervek, amelyek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos Tűzoltóságok. A központi szerv A katasztrófavédelem központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A BM OKF főigazgatója vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei működését és szakmai tevékenységét. Központi irányítási és felügyeleti jogkörrel rendelkezik. A katasztrófa elhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkör szintén a főigazgató kompetenciája, továbbá biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek működési feltételeit, tervezi és felügyeli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő jóváhagyott fejlesztéseket. Javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére a katasztrófavédelem működését, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatkörét érintő jogszabályok megalkotására. Kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggő tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elveket. Végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervező, szervező feladatokat, irányítja a bekövetkezett események következményeinek felszámolására irányuló tevékenységet. Közreműködik a katasztrófák várható következményeinek megelőzésében és elhárításában, ennek tervezésében, felelős központi polgári védelmi szervezet létrehozásáért és a központi veszélyelhárítási terv elkészítéséért. Meghatározza a tűzvédelmi és műszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervek szakmai munkáját és tevékenységét. Ellátja a polgári védelmi - 6 -

7 szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és alkalmazásával, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggő tervezési és szervezési feladatokat. Biztosítja a védelmi igazgatás szerveinek működéséhez szükséges szakértőket, és részt vesz a védelmi igazgatás tervezési feladataiban, együttműködik az egyéb országos szervek ágazati szervezeteivel és gondoskodik a közfoglalkoztatás feltételeinek rendelkezésre állásáról a katasztrófák elleni védekezésre való felkészüléssel, a védekezéssel és a helyreállítással összefüggő katasztrófavédelmi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében. Rendelkezik nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos jogkörrel. A területi szervek A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, amelyek jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként járnak el, ellátják a jogszabályokban részükre meghatározott feladatokat, irányítják a hivatásos tűzoltóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket. Ellátják az önkormányzati tűzoltóságok felügyeletét, ellenőrzik a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét. A helyi szerv A hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szerve a katasztrófavédelmi kirendeltség, amely illetékességi területén ellátja a helyi szintű katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok szakirányítását. Hatásköre a fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság alárendeltségében kiterjed az illetékességi területén működő tűzoltó-parancsnokság(ok)ra. A kirendeltség-vezető munkáját egy- egy polgári védelmi, tűzoltósági és iparbiztonsági felügyelő segíti, és a hatósági osztályvezető. A tűzoltó-parancsnokság a tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési, polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott, önálló működési és illetékességi területtel rendelkezik. Hatásköre a katasztrófavédelmi kirendeltség alárendeltségében kiterjed az illetékességi területén működő katasztrófavédelmi őrs-(ök)-re. A tűzoltóparancsnok önálló felelősségi körben irányítja a tűzoltó-parancsnokságot és a katasztrófavédelmi őrsök tevékenységét. Az egységes irányítás lehetővé teszi a központi akarat érvényesülését, egységes felkészülést, felkészítést. A beszámolók, beszámoltatások egységessé váltak. Az ellenőrzésekkel folyamatosan nyomon követhető az egységes szervezeti struktúra. Mind megjelenésben, esztétikumban (akár a honlapon is) egységes arculatot mutat a szervezet. (A szervezeti ábrát lásd a 14. oldalon 1. sz. melléklet) - 7 -

8 A katasztrófákról általában A katasztrófák kialakulásának, bekövetkezésének legfőbb jellemzői, hogy előre nem láthatóak, előrejelzésük nehéz, olykor lehetetlen, a legváratlanabb időben és helyen következnek be, hatásuk jóval összetettebb. A katasztrófa (görög szó) jelentése fordulat, pusztulás, megsemmisülés, csapás, megrázó, hirtelen esemény. Az emberiség története folyamatos küzdelem a természet erőivel és önmagával. Élete és javai védelmében már az ősember is elkerülte a veszélyes területeket. Az árterekre, az omlásveszélyes helyekre nem települt, és kihasználta a természet kínálta védelmet, a barlangokat, a magaslatokat, völgyeket. Az ókori társadalmak hatalmas méretű műszaki védelmi létesítményeket hoztak létre, erődített városokat építettek, vízszabályozó, vízellátó, árvízvédelmi rendszereket hoztak létre. A túlélés szempontjából kiemelkedő fontosságú volt a létfontosságú javak és közszolgáltatások, élelmiszer és az ivóvízkészletek védelme. A helyi közösség vezetői és polgárok önszerveződése mellett idővel megjelentek a hivatásos fegyveres és rendvédelmi szervek. A katasztrófavédelem szerepe napjainkban felértékelődött. A katasztrófavédelem nemzeti ügy, amelyben a társadalom legszélesebb köre vesz részt. A katasztrófák csoportosítása A Magyarországon használatos felosztás szerint a katasztrófákat többféleképpen csoportosíthatjuk (BM OKF, 2013): eredetük vagy jellegük szerint, ahol megkülönböztetjük a természeti katasztrófákat (földtani, meteorológiai és biológiai) és a civilizációs katasztrófákat (technikai és társadalmi); helyük és kiterjedésük szerint (helyi, térségi, országos és nemzetközi); hatáserősség, intenzitás szerint (relatív, közepes, küszöb és abszolút); tér- és időkoordináták szerint (statikus és dinamikus); időparaméter szerint (gyors, közepes és lassú). A földtani katasztrófák közé tartoznak a földrengések, a vulkánkitörések, a földcsuszamlások, a hegy- és kőomlások, a talajsüllyedések, az iszapárak, és a gátszakadások. A meteorológiai katasztrófák közé többek között a felhőszakadásokat, a szélviharokat és forgószeleket, a jégesőket és jegesedéseket, az aszályokat és hőhullámokat, a tornádókat és hurrikánokat, a hideghullámokat, a hófúvásokat, lavinákat és ködöket, a villámcsapásokat, a nagy téli havazásokat, az erdőtüzeket, valamint az ár- és belvizeket soroljuk. Az ár- és belvizeket, illetve a villámárvizeket (flash flood) gyakran sorolják a hidrológiai katasztrófák közé. A - 8 -

9 biológiai katasztrófáknak számítanak például a különböző inváziók, a járványok, a túlnépesedések, vagy a fertőzések. A technikai katasztrófákat a teljesség igénye nélkül feloszthatjuk vegyi jellegűre, nukleáris jellegűre, közművek hibáira, közlekedési balesetre, tájrombolásra. A társadalmi katasztrófák közé tartoznak például a terrorcselekmények, felkelések, bűnözések, a fegyveres összecsapások, a sztrájkok, blokádok, a politikai, etnikai és vallási zavargások, az elszegényedés, a gyilkosságok és merényletek, a légi kalózkodás, és a migráció (BM OKF, 2013). A hagyományos tűz- és polgári védelmi feladatok mellett tehát új kihívások is megjelentek, melyek legyőzése nagyobb terhet, szervezést jelent a társadalom számára. Egy megtörtént eset Egy konkrét példán szemléltetve közelebbről bemutatom a katasztrófavédelem, a polgári védelem és a tűzoltóságok hivatásos állományának munkáját. A vörösiszap katasztrófa Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt október 04-én kor, amikor egy magántulajdonban lévő vállalat, a Magyar Alumínium ZRt. területén az iszaptároló X. kazetta nyugati gátja átszakadt. A gátszakadás következtében ezer m 3 vörösiszap és víz elegye a Torna patakon keresztül elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. A kiömlő vörösiszap 800 hektáron árasztotta el a környező területeket. A legnagyobb pusztítást a tározóhoz közel található falvakban, Devecseren és Kolontáron okozta. A katasztrófavédelem és a tűzoltóság a riasztást követően azonnal megkezdte a szennyezett területeken a mentést, mentesítést. Forrás:

10 A globális éghajlatváltozás jelentősége a katasztrófavédelem szempontjából A Föld éghajlatának globális szintű megváltozása ma már nem kétséges, a kimutatható tendenciák egyértelműek. Ez az éghajlatváltozás sok esetben jelent szélsőséges időjárási jelenségeket. Fontos megjegyeznünk, hogy nem áll minden extrém időjárási jelenség mögött az éghajlatváltozás, legalábbis nem tekinthetők annak jeléül. Bár a katasztrófák által követelt emberéletek száma csökkenőben van, ennek ellenére a katasztrófák által érintett, és az éghajlatváltozás által még sebezhetővé váló népesség erőteljesen növekszik. Előbbi hátterében a javuló veszélyriasztó rendszerek és a fejlődő technika áll. Az éghajlatváltozás egyrészt felerősíti azokat a hatásokat, amelyek veszélyeztetik a megélhetést és az infrastruktúrát, másrészt gyengíti a megélhetéshez szükséges alkalmazkodás képességét a növekvő veszélyekkel és kockázatokkal szemben. Az éghajlatváltozás növeli a sebezhetőséget az olyan veszélyekkel szemben is, melyek nem kapcsolhatók az éghajlatváltozáshoz. Ezek a változások jelentős mértékben érintik az egész társadalmat, ezért az alkalmazkodás kulcsfontosságú. A katasztrófavédelemnek tehát szükségszerűen fel kell készülnie az éghajlatváltozás különböző hatásaira. A gyakrabban fellépő extrém hőmérsékleti viszonyok, csapadékok és szélviharok a klímaváltozás elsődleges hatásainak tekinthetők, míg az ezek következtében fellépő ár- és belvizek, földcsuszamlások, aszályok, tűzesetek, a kritikus infrastruktúra sérülése, a migráció, az egészségre gyakorolt negatív hatás, a gazdaságban okozott károk, mint másodlagos hatások léphetnek fel. Az éghajlat változásából eredő meteorológiai katasztrófák eddig nem tapasztalt következményekkel járhatnak, mely jelentős többletterhet és új kihívásokat eredményez a katasztrófavédelem számára. Az új veszélyforrásokhoz való alkalmazkodás elengedhetetlen és alapvető fontosságú, ehhez azonban fontos az éghajlatváltozás mértékének minél pontosabb becslése. Számos szervezet tevékenykedik világszerte azért, hogy segítse a népességet az új kihívásokhoz való alkalmazkodásban, az ismeretek bővítésében, a megélhetésben és a túlélésben a katasztrófák kockázatainak csökkentése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás által. Katasztrófavédelem hatása Az éghajlat változása és változékonysága, a szélsőséges, hirtelen kialakuló, nagy intenzitású időjárási jelenségek (pl. heves zivatarok, zivatarláncok, mezociklonok, tornádók), a téli havazások, ónos szitálások, extrém hideg időszakok, vagy a hosszan tartó aszályok ismétlődő

11 veszélyhelyzeteket okoznak hazánkban is, s eddig nem tapasztalt következményekkel járhatnak. Ezek kezelése új kihívások elé állítja a nemzetvédelmi igazgatást, benne a katasztrófavédelmet. Egyre nagyobb figyelem fordul az időjárás okozta veszélyhelyzetek felé. A biztonságot fenyegető támadások kivédésében, elhárításában hatékonynak bizonyult módszerekből, a tapasztalatok alapján megfogalmazható válságkezelési alapelvek alapján úgy tűnik, hogy a válságok kezelésének hatékony felfogása egyre inkább katasztrófavédelmi megközelítésű kell, legyen. Mára a bekövetkezett katasztrófák, vagy a fenyegető veszélyhelyzetek olyan kihívások elé állítják a szakembereket, amelyek gyökeresen különböznek a korábban megtapasztalt, kezelendő helyzetek jellegétől, nagyságrendjétől, komplexitásától. A természeti katasztrófák a világméretű klímaváltozás következtében okoznak komoly fejtörést a tudósoknak, a társadalmi, pénzügyi válságok, a terrorizmus, pedig egymást sokszor kiszámíthatatlanul mutáló, vagy felerősítő módon állítják kemény próba elé a válságkezeléssel foglalkozó szakembereket. A természeti és civilizációs katasztrófák egymásra hatásából fakadó krízisek bonyolult szakmai és morális kérdései, pedig nyomasztóan nehezednek mindnyájunkra. A tervekben előírtak sematikus követésével ma már nehezen tudjuk kezelni korunk kihívásait. Egy bekövetkező esemény annyira összetett és sok területet érint, sőt hatásai is nehezen megjósolhatóak, hogy napjainkra a jó tervezés mentén a professzionális beavatkozók kreativitása, felkészültsége oldja, oldhatja meg kizárólag a problémákat. Szükség volt egy széles látókörű és széles hatáskörű koordinációt ellátó szakmai szervezetre (katasztrófavédelem), aki szervezeti egységeit (tűzoltóság, polgári védelem, iparbiztonság közbiztonság, egészségügy, logisztika szervei) és azok tevékenységét koordinálja, átfogva a biztonság teljes dimenzióját. Természetesen a szakterületeknek önállóan kell dolgozniuk, a szakterületi kompetencia határoknak is el kell, hogy különüljenek. Katasztrófahelyzet, biztonsági esemény esetén létfontosságú, hogy a katasztrófavédelem szakértői a feladatmegoldás sikeressége érdekében szakszerűen legyenek képesek irányítani, különös tekintettel a szakterületek határain végzett tevékenységekre. Komoly befolyással bír a társadalmi stabilitásra a biztonság: szorosan összefügg a biztonság politikai, gazdasági elemével. Meghatározóak a lakosság (állampolgárok) anyagi-szociális biztonsága, munkalehetőségei, egészségügyi és a szociális ellátás rendszere, az oktatás, művelődés lehetősége. Lényeges összetevői az emberi jogok, a jogbiztonság, esélyegyenlőség, közbiztonság. A társadalmi problémák biztonságpolitikai szintre emelése nem meglepő a 21. században. Az emberek biztonságának védelme alapvetően az állam feladata, és a társadalmi problémák pusztító humanitárius következményeit elkerülendő, az

12 1990-es évek óta a humánbiztonság egyre fontosabb helyet követel magának a biztonságpolitikai napirenden. A humánbiztonság több dimenziót foglal magába. Az ember akkor van biztonságban, ha nem kényszerül arra, hogy egész életében a szegénységi küszöb alatt éljen, ha biztosított számára a megfelelő minőségű és mennyiségű táplálék, ha lehetősége van egészséges környezetben élni, ha lehetősége van igénybe venni az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat, ha biztosított a személyes szabadsága, a helyi közösségének a szabadsága, amelyben él, és ha rendelkezik az őt elvileg megillető alapvető politikai szabadságjogokkal. Mindannyiunk közös feladata ezek elősegítése. A katasztrófavédelem szerepe napjainkban felértékelődött. Sohasem volt olyan központi fogalom a biztonság, mint napjainkban. A biztonság olyan fogalom, ami nem értelmezhető a veszély, fenyegetettség fogalmai nélkül. Az emberiség folyamatosan küzd a természet erőivel fennmaradása érdekében. A biztonságot fenyegető támadások kivédésében, elhárításában hatékonynak bizonyult módszerekből, a tapasztalatok alapján megfogalmazható válságkezelési alapelvek alapján úgy tűnik, hogy a válságok kezelésének hatékony felfogása egyre inkább katasztrófavédelmi megközelítésű. A civil lakosság, a pedagógusok, gyermekek, közigazgatási vezetők részére a katasztrófavédelmi oktatás erősítése szintén prioritást élvez.. A lakosságvédelmet erősíti mind a tájékoztatás, mind a képzés. Összegzés A katasztrófák kialakulásának, bekövetkezésének legfőbb jellemzői, hogy előre nem láthatóak, előrejelzésük nehéz, olykor lehetetlen, a legváratlanabb időben és helyen következnek be, hatásuk jóval összetettebb. A katasztrófavédelem szerepe napjainkban felértékelődött. A megújítási folyamat fontos lépése az egységes szemlélet kialakítása, megteremtése. Ez elősegítette a rendszer megszilárdulását. Erősödött a polgári védelem szerepe, az önkéntes mentőszervezetek (járási szintig megtalálhatók). A magyarországi katasztrófa védelem működésének szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a magyar kormány támogatja az e területen történő kutatásokat, fejlesztési elképzeléseket. A katasztrófavédelem felépítése megfelel a kor kihívásainak. Az események lefolyásának, következményeinek meghatározásához a tervezés, prognózisok rendszeres használata komoly segítséget jelent. Az egyes szakmai területek tevékenységének eredményeit, jellemzőit alapos vizsgálat alá kell vetni, különösen a szervek szakmai határ tevékenységét, a komplex kezelésének, irányításának eredményessége szempontjából. A beavatkozók a rendelkezésre álló erőikkel, eszközeikkel képesek a katasztrófa következményeinek

13 enyhítésére, felszámolására, az önkéntes mentőszervezetek haszna kézzel foghatóvá válik. A felső szintű oktatás területén, a katasztrófavédelmi szakemberek képzését szükséges a gyakorlati, tapasztalati típusú oktatásra átállítani. Komoly alkalmassági kiválasztás bevezetését kell megvalósítani. A széles ismerettel rendelkező, jó integráló képességű, lényeglátó, kreatív szakemberek lesznek képesek komplex feladatok megoldására, akik jellemüket tekintve is képesek a jó kommunikációval, vezetési ismereteikkel, stílusukkal sikeresen irányítani, koordinálni a várt és váratlan helyzetek megoldását. A fogalmak egységes használatát, tartalmi tisztázását különösen fontos megvalósítani. Meg kell találni a rendszeren belül minden szervnek a számára és a rendszer számára is fontos helyét, feladatát, hogy az ellentétek ne rontsák az együttműködés hatékonyságát. Rendkívül hasznos, és gyakorlati hasznot hozott az önkéntes mentőcsapatok támogatása szervezése. A baj órájában hasznosan és aktívan képesek a segítségnyújtásra. A védekezés, a katasztrófák elleni összefogás a társadalmunk közös ügye. Összességében az átalakult, állami irányítás alá vont katasztrófavédelem megfelel a kor kihívásainak

14 Mellékletek 1 sz. melléklet BM OKF szervezeti ábra

15 Felhasznált irodalom - Bukovics István: A katasztrófavédelem helye, szerepe a XXI. század elején. pp Dr. Tatár Attila: Megfeleltünk a kihívásoknak. Katasztrófavédelem. XLVIII. évfolyam 1. szám. 2-4 oldal. (2006) évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról