A Lorentz transzformáció néhány következménye
|
|
|
- Anikó Szilágyiné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Lorenz ranszformáció néhány köekezménye Abban az eseben, ha léezik egy sebesség, amely minden inercia rendszerben egyforma nagyságú, akkor az egyik inercia rendszerből az áérés a másik inercia rendszerre a köekező ranszformáció írja le: ( z = ( ( z A feni képle eseén a ké rendszer úgy álaszouk meg, hogy koordináa engelyeik párhuzamosak legyenek és a K rendszer a z-engellyel párhozamosan mozogjon sebességgel a K rendszerhez képes. A képleben c-el jelölük a kiünee sebessége. A alóságban a fény erjedési sebessége az a sebesség, amely minden inercia rendszerben állandó nagyságú, hozzáeőleg c = m/s. Az előző képleből egyszerűen leolashajuk, hogy ké inercia rendszer közöi sebesség nem haladhaja meg a fénysebessége, hiszen akkor képzees mennyiségeke kapnánk a ranszformál koordináákra, ami fizikailag nem érelmezheő. (. Lorenz konrakció Hendrik Anoon Lorenz Vegyünk egy l hosszúságú ruda, amelynek az egyik égé helyezzük a K és K rendszer közös origójába. Mérjük meg a hosszá a K rendszerben, agyis adjuk meg a égpon z = l koordináájá = 0-ban. Persze a K rendszerben más időben leszünk és i a rúd másik ége a z = l ponban lesz, agyis a sebességgel mozgó rendszerben más hossza fogunk mérni, min a rúdhoz képes álló rendszerben: ( ( ( 0 l = c l (, Az előzőekből a köekező ké egyenlee kapjuk: = l (3 l = l (, (4
2 ehá l = l (5 A mozgó rendszerben ehá a ruda röidebbnek mérjük! Ez a jelensége híjuk Lorenz konrakciónak. Persze nyugodabbak lennénk, ha egy rúd hosszá egyérelműen meg udnánk mondani, ezér a rúd hosszá célszerű a rúddal együ mozgó inercia rendszerben mérni.. Idő dilaáció Egy egyenlees sebességgel mozgó részecske sajá rendszerében az idő máskén elik min az a laboraóriumi rendszerben mérjük. A részecskéel együ mozgó rendszer álaszhajuk úgy, hogy a részecske mindig az origóban helyezkedik el. A Lorenz ranszformáció ekkor a köekező alakú lesz: ( 0 = ( ( z. Soronkén kiíra a köekező egyenleeke kapjuk: z =, ( =, amelyből köekezik, hogy = c, agyis a laboraóriumi rendszerben hosszabb idő mérünk, min a ömegponal együ mozgó rendszerben. A speciális relaiiás elméle eme jelenségé híjuk idő dilaációnak. Ennek a jelenségnek sokkal könnyebb kísérleileg a nyomára akadni, min a Lorenz konrakciónak. Az egyik legismerebb példa bizonyos könnyű részecskék, a müonok bomlásához kapcsolódik. A müonok a leponok családjába aroznak, így az elekronok rokonai. Legöbbször a kozmikus részecskék és a légkör részecskéinek üközéskor kelekeznek nagyjából 0 km-re a föld felszínéől. Az élearamuk τ =. 0 6 s, így ha még fénysebességgel is repülnek, legfeljebb 660 méer ehenek meg, ennek ellenére a föld felszínén is udjuk deekálni őke. Ennek oka, hogy a sajá órájuk lassabban jár, min a mi földfelszínhez köö óránk. Természeesen azoka a fizikai folyamaoka, amelyek a részecske bomlásá okozzák a részecskéel együ mozgó rendszerben kell leírnunk és számára az idő is a sajá rendszeréhez köö óra szerin múlik. A Lorenz ranszformációnak megfelelően τ idő ala, ameddig el nem bomlik a részecske, z = τ/ áolságo esz meg. Tegyük fel, hogy a müonunk a fénysebesség 99%-al halad, ekkor elbomlásáig a mi rendszerünkben 3.4 km- esz meg a 0.66 km-rel szemben. A részecskéel együ mozgó rendszer nem felélenül inercia rendszer, de egy infiniezimálisan röid ideig ekinsük úgy, minha egyenlees, egyenesonalú mozgás égezne egy inercia rendszerben, majd a köekező pillanaban egy
3 új sebességgel mozog egyenleesen és így oább. Ekkor a labor rendszerben elel időből a köekező inegrállal számíhajuk ki a részecskéel együ mozgó rendszerben elel idő: τ = ( d (6 c Ez a mennyiség, amelye sajáidőnek híunk, minden inercia rendszerben ugyanaz marad, agyis inariáns a Lorenz ranszformációal szemben. 3. Sebességek összeadása Vizsgáljuk mos a köekező problémá: mekkora sebességgel mozog egy részecske a K redszerben, amely a K rendszerben sebességgel mozog? A K rendszer mozogjon V sbességgel K-hoz képes. Tegyük fel, hogy kezdeben a részecske a ké rendszer közös origójában ol. idő mula K-ban a z = helyen lesz, a K redszerben pedig a, z = ponban. A ké éridő pono a Lorenz ranszformáció köi össze: ( ( ( V = c (7 V V Vagyis V = V (8 A ké egyenleből egyszerűen kifejezheő: V = V + (9 = V V (0 Ha helyére a fénysebessége, c- helyeesíjük be, akkor a K rendszer beli sebességre, elárásainknak megfelelően, ugyancsak a fénysebessége kapjuk. 4. Inariáns íelem Az számú képle a K rendszer beli idő és helye ranszformálja á a K beli időé és hellyé. Azonban egy kicsi slampos dolog az, hogy ha egy ekornak ekinjük a (, z mennyisége, akkor a komponenseknek különböző mérékegysége an. Ez a problémá egyszerűen orosolhajuk, ha az időszerű koordináá megszorozzuk a fénysebességgel, amely állandó minden inercia rendszerben. Ebben az eseben a köekező alakba írhajuk a ranszformáció: ( ( ( c z = c c ( c z 3
4 Muassuk meg, hogy a (c z mennyiség inariáns a Lorenz ranszformációal szemben: (c, z ( ( 0 c = (c, z ( ( 0 c 0 z 0 z = ( ( ( ( (c, z c 0 c c c 0 = c z (c, z ( ( 0 c. ( 0 z Az (c, z ( ( 0 c mennyiség inariáns a Lorenz ranszformációal szemben, ezér definiáljuk a kédimenziós éridőnkben a skalár szorza- 0 z o ezzel a műeleel: u µ µ = (c, z ( ( 0 c (3 0 z ( 0 ahol u = c, u = z és a merikus enzor. Természeesen egyszerűen erjeszhejük ki a skalárszorzao háromdimenziós érre is, csak a merikus 0 enzor lesz 4x4-es márix: g = , ( a négyes helyekor pedig (c, r négyes lesz. A sebesség a helyekor idő szerini deriálja. Ha azonban az éppen akuális inercia rendszer ideje szerin deriálunk, akkor az eredmény nem fog megfelelni a Lorenz ranszformációnak, agyis az eredmény nem egy négyes ekor lesz. A négyes sebessége ezér a négyes helyekor sajáidő szerini deriáljakén definiáljuk: 5. Fénykúp µ = du µ dτ = du µ d d dτ, (5 ( c = (. (6 Ábrázoljuk a éridőnke egy + dimenziós koordináa rendszerben. (Csak ké érszerű koordináánk an az egyszerűbb ábrázolás ége, persze aki álája a négydimenziós ere, az árajzolhaja +3 dimenzióba is. A = 0 pillanaban az origóban agyunk, az ábrán láhaó kúpok csúcsában. Ha elindíunk egy 4
5 fénysugara, az a felső kúp palásján fog mozogni, egy korábban felénk indío fénysugár pedig az alsón. Az ábrán az u, u,, ekorok egy-egy esemény helyé és idejé adják. Figyelembe ée, hogy a kölcsönhaásoknak éges a erjedési sebességük, az egyes eseményeke a köekezőképpen oszályozhajuk: u egy esemény a jöőben, amelyre haással leheünk (uu > 0 u egy esemény a múlban, amely haással lehe ránk (uu > 0 egy esemény a jöőben, amelyre nem leheünk haással ( < 0 egy esemény a múlban, amely nem lehe haással ( < 0 A fénykúp w ponjában léő esemény eseén, ermészeesen, a (ww skalárszorza nulla lesz. 5
Fizika Előadás
Fizika. Előadás A speiális relaiiás elélee Kineaika Krdináarendszerek Nygó (labraórii) krd. rdsz. Mzgó krd. rdsz. és y y és z z Galilei-ranszfráió: az órák gyanúgy járnak y z y z & & y & A ehanika örényei
mateking.hu -beli vektorokat, de egyáltalán nem biztos, hogy így az egész V
LINEÁRIS LEKÉPEZÉSEK ÉS TRANSZFORMÁCIÓK A leképezés lineáris leképezésnek neezzük, h ármely elesül, hogy ; ekorokr és R számr Minden lineáris leképezés lhogy így néz ki: Kerφ Imφ meking.hu H kkor lineáris
É Ü É ÉÉ Ú ű ű É Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á É Ú Ö ű ű É ű É ű Ú ű ű ű ű É Á ű ű Á ű ű ű Ü Ü Ú Ü ű ű ű Ú Ö Ó Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú Ú Ö Á ű ű ű ű Ü ű Ü ű ű Ü ű ű Ü Ú Ú Ö ű Á Á ű ű ű Ú Ü Ü ű ű ű ű Ú Ú Ú ű Ü ű ű
Ú Í Í í í ú Ő ü Ú É í í Ü ű ü ű í í í ű ü ú ü í ű ü ú ü ú ü ü ü ű ü Ú É í ú ü ü ü ú ü ü ú í ü ü ú ü í í ú ű í ú ű ü í í ü í Í í í ü í ú Ü Ú É í í í ü ü ü ú ú ü ü ú ü ü ú ú í í ű ü ü ü ű Á ü ú ű í í ü ü
Speciális relativitás
Fizika 1 előadás 2016. április 6. Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2016. április 4.. 1 Egy érdekesség: Fizeau-kísérlet A v sebességgel áramló n törésmutatójú folyadékban
A sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer
Kinemaikai egyensúly éele: Téel: zár kinemaikai lánc relaív szögsebesség-vekorrendszere egyensúlyi. Mechanizmusok sebességállapoa a kinemaikai egyensúly éelével is meghaározhaó. sebességállapo ismer, ha
FIZIKA FELVÉTELI MINTA
Idő: 90 perc Maximális pon: 100 Használhaó: függvényábláza, kalkuláor FIZIKA FELVÉTELI MINTA Az alábbi kérdésekre ado válaszok közül minden eseben ponosan egy jó. Írja be a helyesnek aro válasz beűjelé
XVII. SZILÁRD LEÓ NUKLEÁRIS TANULMÁNYI VERSENY Beszámoló, II. rész
osan megszûn Ez alapján közelíôleg egy évben kimondoan csak a avaszi óraáállíásnak köszönheôen álagosan 43 GWh érékkel csökken az országos villamosenergia-fogyaszás Hasonlóképpen számolunk mind az 5 évben
FIZIKA. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 2006 március 14. 3. előadás
FIZIKA Elekromágneses indukció, válakozó 6 március 14. 3. előadás FIZIKA II. 5/6 II. félév Áram ás mágneses ér egymásra haása Válakozó feszülség jellemzése FIZIKA II. 5/6 II. félév Lorenz erő mal ájár
3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás)
Maemaika A3 gyakorla Energeika és Mecharonika BSc szakok, 6/7 avasz 3. feladasor: Görbe ívhossza, görbemeni inegrál megoldás. Mi az r 3 3 i + 6 5 5 j + 9 k görbe ívhossza a [, ] inervallumon? A megado
A A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást.
. Ideális olyadék FOLYDÉKOK ÉS GÁZOK SZTTIKÁJ Nincsenek nyíróerők, a olyadékréegek szabadon elmozdulanak egymásoz kées. Emia a nyugó olyadék elszíne mindig ízszines, azaz merőleges az eredő erőre. Összenyomaalan
8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció
Ágazai Á felkészíés a hazai LI projekel összefüggő ő képzési é és KF feladaokra" " 8. előadás Ulrarövid impulzusok mérése - auokorreláció TÁMOP-4.1.1.C-1/1/KONV-1-5 projek 1 Bevezeés Jelen fejezeben áekinjük,
Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások
2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel
5. Szerkezetek méretezése
. Serkeeek méreeése Hajlío, ömör gerinű gerendaarók és oso selvénű nomo rúd méreeési példái..1. Tömör gerinű gerendaarók méreeése.1.1. elegen hengerel gerendaarók Sükséges ismereek: - Keresmesei ellenállások
3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása
3. Gyakorla A soros áramkör anlmányozása. A gyakorla célkiőzései Válakozó áramú áramkörökben a ekercsek és kondenzáorok frekvenciafüggı reakív ellenállással ún. reakanciával rendelkeznek. Sajáságos lajdonságaik
2. A speciális relativitás elmélete
László Isán Éíőérnök Fzka II. rész (Bdaes 4). A seáls relaás elélee.5 Eseének áolsága. Az íele. Teknsünk ké eseén a K nerarendszerben. Az egke a és z koordnáák jellezk a áska edg a és z koordnáák. Az s
HARMONIKUS REZGŐMOZGÁS
HARMONIKUS REZGŐMOZGÁS A es ké szélső helze közö periodikus mozás éez. Kérdés: a kiérés az időnek milen füéne:? f Eensúli helze: Eszerű leírás: a harmonikus rezőmozás az eenlees körmozás merőlees eülee.
ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü
ü ű ü ű ü ü ü ü Á ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü É É Á Á Á Á É Á Á Ő É É É Á É Á É Á É Á ű É É Á Á É É É Á É Á É Á É Á Á ü ű ű ü ü ü ü ü üü ü ü ü ü ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü ű ü ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű ü
Ns/m, y0 3 mm, v0 0,18 m/s. Feladat: meghatározása. meghatározása. 4 2 k 1600 Ns 1. , rad/s, rad/s. 0,209 s.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 8. MECHANIKA-EZGÉSTAN GYAKOLAT (kidoloza: Fehér Lajos, sz. mérnök; Tarnai Gábor, mérnök anár; Molnár Zolán, ey. adj., Dr. Nay Zolán, ey. adj.) Ey
a. Egyenes vonalú mozgás esetén az elmozdulás mindig megegyezik a megtett úttal.
A ponszerű es mozgása (Kinemaika). Ellenőrző kérdések, feladaok... Mozgásani alapfogalmak. Dönsd el a köekező állíások mindegyikéről, hogy igaz agy hamis. Írj az állíás mellei kis négyzebe I agy H beű!
Ö Ü Ü É Ü ű Ü Ü Ú Ú ű ű ű ű Ó Ú Ú ű ű Ü Ő ű ű Ü Ú Ü ű ű ű Ő Ő É ű Ú ű Ü ű Á Á Ú ű Ú ű Ü Ü Á É É Ú É Ú É ű Ü Ü ű Ü Ú Ü Ő ű Ú ű ű ű Ű ű ű Ő É ű ű ű ű ű Ő Ú Ú Ő Á ű ű ű ű ű Ü ű ű ű Ú Ü ű ű Ú Ü Ú ű Á Ü ű Ü
Speciális relativitás
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 3. (a) Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2015. január 11.. 1 Egy egyszerű probléma (1) A K nyugvó vonatkoztatási rendszerben tekintsünk
Egyenes vonalú mozgások - tesztek
Egyenes onalú mozgások - eszek 1. Melyik mérékegységcsoporban alálhaók csak SI mérékegységek? a) kg, s, o C, m, V b) g, s, K, m, A c) kg, A, m, K, s d) g, s, cm, A, o C 2. Melyik állíás igaz? a) A mege
Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások
Fizika A2E, 7. feladasor ida György József vidagyorgy@gmail.com Uolsó módosíás: 25. március 3., 5:45. felada: A = 3 6 m 2 kereszmesze rézvezeékben = A áram folyik. Mekkora az elekronok drifsebessége? Téelezzük
5. Differenciálegyenlet rendszerek
5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:
1. Előadás: Készletezési modellek, I-II.
. Előadás: Készleezési modellek, I-II. Készleeke rendszerin azér arunk hogy, valamely szükséglee, igény kielégísünk. A szóban forgó anyag, cikk iráni igény, keresle a készle fogyásá idézi elő. Gondoskodnunk
Bor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...
Bor ál Fizikaverseny 2015/201-os anév DÖNTŐ 201. április 1. 8. évfolyam Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül még a ovábbi lapokon is fel kell írnod a neved! skola:... Felkészíő anár neve:...
Fourier-sorok konvergenciájáról
Fourier-sorok konvergenciájáról A szereplő függvényekről mindenü felesszük, hogy szerin periodikusak. Az ilyen függvények megközelíésére (nem a polinomok, hanem) a rigonomerikus polinomok űnnek ermészees
Á Á ő É ö ö ő É ő ö ö ő ö É É Á ő É ő ö ö ö ő ő ő ő ő ő Ó É ő ő ő ő ü ő ő ü ü ö ö ő ő ú ű ű ö ő ö ú ő ü ő Ü ö ö ő ö ü ő ö ö ö ö ö ő ő ö ö ő ő ö ú ü ű ü ú ő É Á ő ő ö ő ő Ü ö ő ö ö ü ő ő ú ű ü ő Í ö ü ú
ö ü ö Ö ü ü ü ü Í Í Í Í ű ö ö ű ú ö ö ö ü ú ü ü ü ü ü ü ü ü ö ü ú ü ü ú ü ö ü ü ü ü ú ú ö ö ü ú Ö Ő Ü É Ó Ö Ó Ó ö ö ö ö É ü ö Í ö Ó Ó ű Ó Ó ű ü Ó Ó Í ü Ó Ü ü ü Ö ü ü Í ö ü ü ú ú ü ü ü ö ö ö ö ü ü ö ü ü
É É Í ü ü ü ű ü ü ü ü ü ü ú Í ű ú ü ű Á ú Ú ű űü Ú Ú É É ű Ú ü ú ű ú ű ü ű Í Í Ú É Ú Ú Ú Í ú ú Ú Ú É ü űü ü ü ü Ú ű ú ü ú ü ú ű ű ü ú ü ú ü Ú ü ú ü ü ú úü ú ú ü ú ü ú Ú ű ú ü ú Ú ű ü Ú ú ü ú ú ü ü ú ú
ő ő Á ő ő ő ü ő ü ő ő ő ű ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ü ü ű ő ő ő Á ő ü Ó ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ő ő ü ő ő ü ő ő ü ő ü ő ü ő ő ő ő ő ü ő ü ü ő ő ő ű ő ű ü ü ő ő
Í ü ú ü ü ü ü ú ű ű Á ü ü ű ü ű ű ü ü ü ü ü ü ü ű ű ű ű ű ü ű ü ű ü ü ű Ö ű ű ű ü Ö Í ü ű ü ű ű ű ű Í ü ű ű ü ű ű ü ű ü ű ü ű ű ü ű ű ű ű ű ü ü ü ű ü ű ü Í ű ü ű ű ű ü ű ü ü ű ü ű ü ű ü ű ű ű ű ü ü ü ü
Ü Ö Á Á Á Á É É Ü ű ű ű ű Á Ú Ü Ü ű Á Ú Ü Á Ü Ü Ü ű É Ü É Á ÜÜ Ü Á Ü Ü Ü Ü Ü Ü ű Ú ű ű ű Ü Ú Ü Ü ű Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ü Ü ű ű ű ű ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü ű Ü Ü ű Ú Ú Ü ű ű Ü Ü Ü ű ű Ú ű Ő Ü Ü Ü Ü Ü Ö Ú ű Ú ű ű
ü Í Í Í Í Í Í Ö Í Í ú ő ü Ú ő Í Í Í ü ü ő ő ő ú Í ú ő Ó Í ő ü ű ű Í ő Í ű ű Í ú Í ú ü ú ő ő ü Ü Í Í ú Ó ű ő Í ő ő ü ő ő ő Í Í ü ü ú Ú ü ü ü ő ű ü ő ő ú ő ü ő ú ő ő ő ű ő ő ü ü ű ü ő ü ő ú ő ő ü ő ő ő ü
ö Ö ü ö ü ö Ö í ü ö ü ű ö ö í ö ö ö ö í ü í ö í ö ö ü ú ö í ö ö ö í ö ú ü ö ö ö ű ö ü í í ö í í ö ö ö ü Í í Ú ú ü ű ö í ű ö ö ö ü ú ö ö í ö í ú ö ö ö ö Ö ü Ö ű ö Ö ü ö ö ö ö ü ű ö í ú í Á ü í í ö ü ö Ö
ő ú É É ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ú ű ő ú ü ü ő ő ü ő ú ú ü ő ő ő Ó É ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő Í ü ű ő ő Í ü ő úú ú ű ü É Ő Í ü ő ő ő ő ü ő ű ő ü ő ü Ű ü ü ú ü ü ü ü ú ő ő ő ő ű ő ő ú ü ő ü ő ő ű ü ő
É É ő ő ő ő Ü ú ú ő ú ú ú ú Ú ő ű ú ű ú ő ú ú ú É É ú Ú ő ő ú ú Ó Ó ú ú ú ő É É Ü Ó É ő ű ú ő ő É ú ú ú ő ő ő ő ő ú ő ő ú ú ú ű ő ő ő ű ő ő ú ő ú ú Ó ő ú ú ú ú ú ő ú ő Ó ő ő ő ú ú ő ő ő ú ű ú ű ű ű ú ő
Í ú Í Ú É Á É Á Ü Ü Ü É Ü Á É Á Á Í Á Á Á Á É É Á Á Ú É ú Í Ú Í Í ú ú ú Í ú ú ú ú Í ú Ú ú ú ú ú ú ú ú Í Í Í Í Ú Í ú Ú Ú Ö Í ú ú Ú É Ú É ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ú Í ú ú Ú É ú ú ű ú ú ú ú Ú ű Ú ú Ú ú Ú É ű ű
Ö Ú É ő ú Ü Ú É É ö ú ő ú ú ú ú ö ö ú ő ú ú ö ú Ő ö ő Ö Ú Ó ö ü ú Ü ö ú ü ü ú Ü Ú Ö Ú É ü Ú Ó ú Ú É É ő ú ő ő Ö ö Ö ü Ó Ú ú É ú ú ö úú ú ö Ü Ú É ö ő ő Ó É Ú Ú Ú Ó É É Ü É Ú Ú É ú ö ú ö ő Ú É ö ü ö ő ü
ű ő Ü ő Ü ő ő ő ő ő ő ő Ó Ú Ú Ü Ú ű Ú Ö ő ő Ó ő Ú ő ő Ú Ú ű ő ő ő ő ő Ú ő ő ő ű ő Ú Ú ő ő ő ő ő Ü ő Ú ő ő ő ű ő Ú Ú ő Ú ő Ú ő Ü ő ő Ö ő ő Ú ő Ú Ú Ü ű Ö ű Ö Ó ő Ó Ú ő ő ő ű ő Ó Ú ő Ü Ú Ü ő ű ő ő ű ő ő ő
ű ű ű ö ö ö ö ú ö ö ö ú ö ö ö ö ú ö ö ö ö ú ú ú ö ö ö ú ú ú ú ö ö ö ú ű ű ű ú ú ö ö ö ö ú ú ö ű ö ö ö ö ö ö ű ú ö ú ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ú ö ö ö ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ú ú ö ú ú ú ű ú
Ó Á Á ű Ü Á Á ű ű ű ű ű Á ű ű Ö ű Á Á Á Ú Ú Á Á Ú Ü Á Ö Ú Ó Ó Ő ű ű Ő ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú Ő ű ű ű Á ű ű ű Ü Ü Ü Ú Ó Ü Ü Ö ű Ü Ú Ó Ó Ó ű Ü Ü Ü Ü Á Á Á Ö Ú ű ű ű ű Ö Á ű Ö Ö Ö ű Ú Ó Ö Ö Ö ű ű ű Ú Ú Ö
ő ö ú ö ű ü ő Ö ő ő ő ő ö ö ö ö Ü Ö Ö Ö Ö ő ő Ö Ú Ő ő Ü ö ő ő ő ő ö ú ö ö ö ő ö ú ö ú ő ű ú ö ú ü ű ö Ú ü ü ö ő ő Ó ÜÜ ő ő ö ö ű ö ö Ü Ó ö ö ú ö ú ű ö ú ö ú ö ö ö ű ő ö ő ö ő ö ú ő ő ő ő ő ú ő ő ő ö ú
Í Í Ü Á ú Ú É ú Ú Í ű ú ú ú ú ú Í ú ú Ú ú ú ú Ú É ú ű ú ú ű ú ú Í ű ú ú ú Ú É ú ú ú ű ú Ú ű ú Í ű ú ú ú Á ú Ú É É ú ú ú ú ú Á Í ú ú Í Ú É ú ú ú Í Ü ű ú Í ú ú ű ú ú Í Í ú Í Ú É ú ű ú ú ú Í ű ú ú ú ű ű ű
ü ű Ü ü Ü ü Ü ü ü Ó ü ü ü ü ü ü ü ü ű ű ü ü ü ü ü ű ű ü ü Ú ű ü Ú ű ü ü ü ü ü ü ű Ú Ú ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű ű ü Ú ű ü ü ü ü ü ű ü Ó Ó Ö Ó Ó ü Ö Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Ö Ó Ó Ö Ó Ó Ó Ó Ü Ü Ú Ó Ó Ö Ó Ó Ó ű
Ü ő Á ü ú ü Ó ú ő ú ú ő ü ü Á ú ü Í Ó ú ü ú ü ü Á Á ú ő ú ü ü ő Ö ő Í ő ü ő ü ű ü ú ú ü ü ú ő ű ú ú Á Á Á ő ő ú Ó Ö Á Ö ü ő Á ü ü ü ü ő ű üü ü ő ü ő ü ü Ú ú ü Í ú ü ü ü ő ő ő Á ő ő Ó Ó Á ő ü ü Ó ő ú ő
ü ő ő Á Á Á Á ú ú ő Í Á Ö Á ü Á ü ő ű ú ü ő ö ü ü ü ú ú ő ö ö ú Á Á Á ü ő ő ű ö ü ö ő ö ű ú ű ú ő ö ú ő ö ü ő ü ü ö ö ő ü ü ű ő ü ö ü ö ő ő ő ö ü ő ü ő ü ö ú ú ü ö ö ü ö ü ő ö ű ű ü ö ü ő ő ú ő ú ő ő ö
ö Ö Á ö ö ü ö É ű ö ö ú ö ö ö ö Á ö ö ö ö ö ö ü ö ö ü Ö ö ö ú ú ú ö ú ö ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ü ö ö ú ö ú ö ö Á ö ö ü ú ü ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö É É Í ö É ü É ö ö ű ö ö ö ö ö ü ú üü ö ö ü ö ö
Ö Á Ö Á ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú Ú ú ú ű É ú ú Ó Á ú ú ú ú ú ú Ú ú ú ű ű ű ű Á ú ú ú ú É Ó ú ű ű Á ú ú ú ú Á ú ú ú ú ú ű ú ű ú ű ű ű ű ú Ú ú ű Ú ú ú ú ú Ö É Á Á Á Á ú Á Ú Ü ű Á Á Á Ö É Ú Á É Ü Ü ú Ú ú ú Ú Ú
Í Á Ó É ö ő Ö ö ő ü ő ü ő ü ö ö ő Ö ú ő ő ú ü ő ő ü ő ő ő ú ö ö ő ű ö ö ü ű ő ö ú ö ú ü ü ű É É É ö ö ú ű ő ú ő ú ő ű ö ö ü ö ű ö ú ö ú ü ú ő ő ö ü ö ű É É ö ö ú ő ö ő Ö ű ú ö ő ö ö ü ő ő ő ö ű ö ő ő ö
É Ö É É Ö É É Í Ü Ü É Ó ö ú í Á ö í ö Ü ú í ú ö í ö ö í ü ö í ü ü ö ö ö í ü ü ö ú í ö ö ö í ü ü ú í ú í ú ú ú ö ü ö ú í ö ú ü ú ö ö ú ö Á í ö Ü Í Ü ö ö Ü Ó ö ü É í ö í ü ö í ö í í ú í í ü ö ö í ü ö ö í
É ű ű ú ű ú ű ű ű ű ú ű ú ű Ü Ú Ú ú ű ú ú ú Ú Ú ú Ü ú Ó ú ú É Ő É ú ű ú Ü Ö ú Ö Ö ú ú Ü ú ú ú Ó ú Ö Ó ú ú Ü ű ú ú Ö Ü É Ú Ú Ú Ú É ű Ú Ö ú ú ű ú ú Ú ű ú ű Ú Ü ú Ó ú Ó ú Ü Ó É Ö É ú ú ú ú É ú Ü Ü ú ú ú ú
ű Ú Ü Ü Ü Ú Ű ű ű Ú Ú ű Ü Ú ű ű ű Ú Ü Ú ű Ú ű Ú Ú Ű Ú Ú Ű ű Ú Ú ű Ú Ú Ú ű Ú Ú ű Ú ű Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű Ú ű ű ű Ú ű ű Ú Ó Ü Ü Ú Ú Ú ű ű ÜÜ Ú Ü Ú Ü ű Ú Ü Ü ű Ú Ú Ü Ú ű Ú Ú Ö Ü Ü Ú Ú Ú Ú Ü Ú Ö Ü Ú Ö Ü Ü ű Ú
Á Á Á Á Á Á Á Ú Ő Ő Ő Á Á Ú Á Á Á Ő Ú Ú Á Ú Ú Ú Ú Ú Ú Ő Ű Ú Ő Ú Ú Ú Ú Á Á Ú Ő Ő Ő Ő Ú Á Ő Ő Ű Ő Ú Á Ú Ő Ő Á Ú Ő Ő Ú Ú Ú Ú Á Á Ű Á Á Ő Á Á Ú Á Á Á Ú Ú Ú Ő Ú Ú Ú Ú Ő Ú Ő Ő Ő Ú Ő Ő Ő Ú Ű Ő Ú Ő Á Ú Ő Ú Á Á
ú Á É ű ű Á ú ú ú Ú ű ú ű Ö ű ú ű É ú ú Ü Ú ú ú ú ú Ó Ú ú Ú Ú ú ú ú ú Ú Ú Ő É ú Á ú ú ú Á ú ú Á Á ú ú ű ú É ű ú ű ú ú ú ú ű ú É ű ú ű Ö Ü ú Ú ú ú Ú ú Ú ű ű ú ú ű É Ú ű Á ú ú ú ú Á ú ú ű ű ú ú ú ú ú ú Á
É É Ő ö ő ő ő ö ő ö É ő ő ő Ü ö Ó Ü ő ő ő Ü ö ö Ó ü ö ő ö ű ö ű ö ő ö Ö ö ö Ö ú ö Ü ü ő ő ő ö ő ü ő Ú ú Ü ő ö ő É ő ő ű Í ő ő ö É ö ő Ö ő É Í ő ö ő Ü ő Í ú Ó ü Ő ú ö ú ű ú ú Í Í Í Í Í ő ö ö ö ő ő Ö ö ü
ö ü ó ö ü ü ó ó í ó í ó ú ó ö ö ö ü ü í ü ü ó ü ü ü ö ö ö ö í ü ü ö í ü ú ö í Í ö ö ó ö í ú ö ú ó ó ó í ú ö ú ó ó ó í ö ú ö ú ó í ó ü ö ö ó ú ó ó ó Ö ö ü ö í í ó í ü É ü ú ö í í ü í ó ó Í ö ü í ó í ö ö
Á ü Á Ü Í Ü ü ü ú Ú Ó ü ő ü ö ő ö Ö ú ö ú ö ü ü ő ú ü ü ő ű ő Ö ü ü ő Ú ö ő ü ő ő ö ö ö ö ö ő Í ő ő ő Ü ő ű ő ö ü ü ő ü ő ü ű ú ő ú ö ű ő ű ú ő ú ő Ű ü ő ő ú ő Ú Ö Ö Ö Ö ü Ó ő ö ö ö ö ú ö ü ü ő ő ő ő ű
ü Ö Ö É Ű ü ű É É É ő Ő É ű É ő ő ő ő ü ü ü ő ő ő Ü ő ő ő ő ü ő ü Í ő ű ü ő ő Ö Ö ő ü Ö Ö ő ő ő Ö ő ü ő ü ü ő Ö ü ü ő ő Ö ő ő ű ő ő ő ő ű ő ő ű ő ő ő ő ő Ö ő ü ő Ö Ö ő ű ű ő ő ő ő É ő ő ő Ö ő É ő ü ü ő
ű Á Ü É Ü Ü Í ö ö ű ö ö ö ü ű ü ü ü ü Í ű Í ű ü ű ö ü ö ű ü ö Í ö ö Ö Á Á É Á Í Ő Ő Ő É Ü É ü É ö Ü ö Ü Ü ö ö ö ö ü ü ű ö ü ü ü É Á É ü ö Í ö ö É ö Á É É Á Á Ü ö ű Ü Á Á É É Á Á Á Á Ö Ü ű Ü ö ü Ü ü Ü Ö
Í í ú ú ű í í í í í í Í í í í í í í í í í í í í Á í í í í í Ó ÜÜ Ü ü ü í Á Á Á Ö í Á Á í í ü í í í í í í Í í í í í í ü í í ü í í í í í í í í í í í í ü í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í ű ü í í
ö ü ö ü í ü ü ü ö Á Á í ö ö ö ü ü í ü ü ü ö ű ö í í í í ö Ö ú ű ö Í ű ö ö í ö Ó Í ü ö ö í ö ú ű ö ö ö ű ö ö ü ü í í ö Ö ü ú ű ö Í ü ü ü ű ü ü ü ü ú ü í ö ü ü ö Ó ü ú ű ö ű í ö Á ö Á ö í ö ö ü ö ö ü ű í
Ú Í ü ü Ö É ű ű ű ű Í Ú Í ű ű Ú Á ű Á Á Ú Á Ö Ó ű ű Í Ú ű Ú Ú Á Á Á Í Ű Í Á Ú Ú Ú ű Í ű Í ü É É Ú Ú Ú ű Ú Ú Ú Ú Á É Ú Ú Ú Ú Ú Ú Ú Í Í Ú ű Ú ű Ú Ú Í Í É ű Ó Ú ú Ú Ú Ú Ú Ú Ú Í É ű Í Á Á ű Í ű ű Ú Ú ű Ú
Ü É É ü ü ú ú Á ü ú ü ú ú ú ü ű É ü ü Ü É Á Á Á ú ü Ö Á ű ű ú ű É ú Ű ű ü ü ú ű ü ú ü ű ü ú ú ü Ú ú Ó ú ü ű ü Í ü ú ü ü ü ü ú ü ú ú ü ú ü ú ű ű ü Ü Ű ú ü ű ú ű ú ú ü Ü ü ü Ü ü Ü ü ü Ó Ö ü Ú ú ü ú ű ü ú
Í Ú ü Á Á ü ű ü ü Ö É Ő ű ű ú ú ű É ű Í Ü É ü ü Ü úü ü ü Í ú ü Ő ű Í ű Í Ú Í Ú ü ú ű ű Ú ű É ú ú Í ü ü Ú Ú Ú Ú Á ű ü ü Í Ú Á Á ű ü ü Ú Á ű ü ú Ú ü ü Ú Ö É Ö ü ú ú ú ü ü ú Ö Ü ü Ü ú üü Á ú É Í É Í Í ű Á
Ü Í ú Í É Ú É É Ú Ó ú ü ü ü ú ú Ő ú ú Í ú ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ú ú ú ü ú ü ű É ú ú ű ü ü ú ú ú ú ü ú ü Ú ü ú ú ü ű ú ü ü ü Í ü ú ú ü ú ü ü Ú ü ü ú Ú Á ü ű ü ű ú ú ü ü Ú ü ü ü ü ü ű ű ü ú ú Í ü ú ű ú Ú ü
É Ü ú ü Ü Ü ú Ü Ü ü ü Ü ú ú ú ű ü É Ü É Í Ó É ü ű Ü É ü ü É Ü Í Ó Ó Ó Ü Ó Í Ó Ó Ó Í Ü ü Ó Ö Ü ü ü Ü Ü ű Ü Ö Ü É Ü É Ü É É É É É ű Ó É Ö Ö ü ü ú ú ú Ü Ü Ü ú ú Ü ú ú ú ú ú ú Ü ú ú É Ú ü Ú Ú Í Í Ú É Ü Ü Í
Í Ö Ű ő í Ú Ó Á ú ó É ű ú ő ó ó ő ó ü Á ó ű Ű ő í Ó Á ű í Ó ó Ó Á ó ó í ó í ó Ö í ú Á É Í Í Ú í í űü í ő í É Ó í í Ú Ü ű Ú ő ő Ű ő ű ő Ú ő ő ő Ü ő ő ű ő í É í í Í Ő ő ó í í ő ő ú ő ő ó ó ő ő ú ő ő Ö ő
DIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta
BIOFIZIKA I 010. Okóber 0. Bugyi Beáa TRANSZPORTELENSÉGEK Transzpor folyama: egy fizikai mennyiség érbeli eloszlása megválozik Emlékezeő: ermodinamika 0. főéele az egyensúly álalános feléele TERMODINAMIKAI
Negyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc
Negyedik gyakorla: Szöveges feladaok, Homogén fokszámú egyenleek Dierenciálegyenleek, Földudomány és Környezean BSc. Szöveges feladaok A zikában el forduló folyamaok nagy része széválaszhaó egyenleekkel
Ú ő ő ü ü É É É ú ü ú ü ö ő ö ö ő üú ü ü ö ö ü ö ö ü É ü ő ü ö ö ö ü ü ö ö ü ú ú ő É ü ü É ú É ú ü ü ő ű ö ő ö ő ő ü ő ő ö ö É É É ő ú ü Ű É ú ö Í ö ü ö ö ö ö ö ö ö ő ű ö Ü ü ű ü ü ü ö ú ű ú ü ü ő ö ú
Á Ö ő ő ö Ö Á Í Á É ÉÉ í ő ö Í í őí í ú ú ö í í ö Í Í Í í ú í ú ő ú í Ö Ö ú ü í ű Ö í ű Í ő Ö í í í ü Ö í í ú í ő ú í í í ő í ő ü í í ű Ö ő í ő í Í ö Ő ü ő í í ö í ő í Á í ö ü ö Ő ü ü ő ü ü Íő Í Í Í í
Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
2. gyakorlat: Z épület ferdeségmérésének mérése
. gyakorla: Z épüle ferdeségének mérése. gyakorla: Z épüle ferdeségmérésének mérése Felada: Épíésellenőrzési feladakén egy 1 szines épüle függőleges élének érbeli helyzeé kell meghaározni, majd az 1986-ban
1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása
hagyományos beszállíás JIT-elvû beszállíás az uolsó echnikai mûvele a beszállíás minõségellenõrzés F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó K csomagolás rakározás szállíás árubeérkezés minõségellenõrzés
É Ü ú ő ü ő Á ő ő Á ő ő ü ő ü ő ü ő ő ü ú ő ú ü ű ü ő Á ő ő ő ú ű ő ő Ö Á ő ü ő É ü ő ő ő ő ő ő ü ő ő ü ű ü ü ü ő ő ü ű ő ő ő ő ő ő ü ő ü Ü ű ő ő ő ü ő ü ő ü ű ő ú ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ü ű ű ő ő ű Á ő ü
Egydimenziós instacionárius gázáramlás, nyíltfelszínű csatornabeli folyadékáramlás
Eimenziós inscionárius gázármlás, nyílfelszínű csornbeli folyékármlás Koninuiási eenle e ellenőrzőfelüleel hárol érfogr: () Mozgáseenle (imulzuséel: z imulzus iőbeli álozásánk és felülei imulzusármoknk
REAKCIÓKINETIKA ALAPFOGALMAK. Reakciókinetika célja
REKCIÓKINETIK LPFOGLMK Reakiókineika élja. Reakiók idbeli lefuásának, idbeliségének vizsgálaa: miér gyors egy reakió, és miér lassú egy másik?. Hogyan függ a reakiók sebessége a hmérséklel? 3. Reakiók
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
Ö Ó Ö Í Á Ö Á Ö Í Ö Ö Ö Ó É Í Ö Ö Á Ö Ó Ö Ö Ö Ö É Ö Ö Á Ö Ó Á Á Í Ö Ö Í Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö É Ö Ö Ö Ö Ó Ö Ö É Ö Ö Ö Ö Ó Ö Ö Ö Ó Á Ö Á Á Í Í Ú Ó Á Á Á É Á Í Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö Ö É Í Á Á Á Á
HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és
Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.
17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 8 VIII VEkTOROk 1 VEkTOR Vektoron irányított szakaszt értünk Jelölése: stb Vektorok hossza A vektor abszolút értéke az irányított szakasz hossza Ha a vektor hossza egységnyi akkor
Elektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK KINEMATIKA ÉS DINAMIKÁBÓL
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK KINEMTIK ÉS DINMIKÁBÓL nyagi pon kinemaikája: Mi a definíciója a kövekező alapfogalmaknak: - pálya: mozgásörvény grafikonja a érben, valamilyen görbe (érgörbe), de fonos speciális eseek
LUCKY LUKE AZ EMBER, AKI GYORSABBAN LÔ, MINT AZ ÁRNYÉKA
KÉN (S) megnevezése a nyelvújíás idején is kevese válozo, ez megelôzôen Zay büdöskônek is neveze 1791 (Zay: Mineralógia), Kovás is így emlíi 1822 (Kovás: Ásványnévár); a nyelvújíás idején kénô 1829 (Schuser:
Á ű ő ö Í é é ő Ö Ö é ő Ö ő ö é é Ö ü é ó Ő é é ó é ó é é é é Ö ó ó ő é Ü é ó ö ó ö é é Ő ú é é é é ő Ú é ó Ő ö Ő é é é é ű ö é Ö é é ó ű ö é ő é é é é é é é é é Ö é Ö ü é é é é ö ü é ó é ó ó é ü ó é é
Ü Éü É ü í í Í ö Ü Ú ú Ó í ő í Ö ű ö Ó ú Ű ü í Ó ö Ó Ü Ó Ó í í ú í Ü Ü ő Ú Ó Ó í ú É ÉÉ É Á Ü Ü Ü Ú ő í Ő Ó Ü ő ö ü ő ü ö ú ő ő ő ü ö ő ű ö ő ü ő ő ü ú ü ő ü ü Í ü Í Á Ö Í É Ú ö Í Á Ö í É ö í ő ő í ö ü
ű Ő ű Ü Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű Ú Ü Ő ű Ö ű Ü ű Ö ű Ú ű ű Ű É É ű ű ű ű ű ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű É Ű É Ü Ü Ú É É ű ű ű Ü ű É É Ű É ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű ű Ö É Ó É É É Ü
ó ó ú ú ó ó ó ü ó ü Á Á ü É ó ü ü ü ú ü ó ó ü ó ü ó ó ú ú ú ü Ü ú ú ó ó ü ó ü ü Ü ü ú ó Ü ü ű ű ü ó ü ű ü ó ú ó ú ú ú ó ú ü ü ű ó ú ó ó ü ó ó ó ó ú ó ü ó ó ü ü ó ü ü Ü ü ó ü ü ü ó Ü ó ű ü ó ü ü ü ú ó ü
:.::-r:,: DlMENZI0l szoc!0toolnl ránsnnat0m A HELYI,:.:l:. * [:inln.itri lú.6lrl ri:rnl:iilki t*kill[mnt.ml Kilírirlrln K!.,,o,.r*,u, é é é ő é é é ő é ő ő ú í í é é é ő é í é ű é é ő ő é ü é é é í é ő
Ü Ö Á Á Á Á Á É ű Ü Ú ű ű Á É ű Ú Ü ű Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ü Ü Ü Ö Ö Ú Ö Ü Ö ű ű ű ű ű Á ű Ú ű ű ű ű ű É Á Ö Ö Ö ű ű ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű ű ű ű Ü Ö Ü Ó Ö ű ű ű
Ö Ó ú É ű É Ö Ö Ö Ü Ó Ú É ú É Ü Ú ú Ü ű ú Ü Ö Ö ú ű Ú ű ű ú Ö Ö Ö Ö É ú ú Ő Ö ú Ü Ó ú Ú Ü Ö ű ű ű Ö ű ú Ó ű Ö Ü ű ú ú ú ú É ú Ö ú ú Ü ú Ó ú ú ú ú ú ú ű ű ú ű ú ú ű Ö ú ú ú ű Ö ú ű ú ű Ü Ö Ü ű Ü Ö ú ú Ü