Bethlendi András: Ph.D. - Tézisgyűjtemény

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezésudományi Dokori Iskola A Dokori Iskola vezeője: Dr. Szlávik János Témavezeő: Dr. Veress József Konzulens: Dr. Hajdu Oó Behlendi András: A HAZAI HITELPIAC EMPIRIKUS VIZSGÁLATA FEJLŐDÉSI IRÁNYOK, MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI STABILITÁSI KÖVETKEZMÉNYEK Ph.D. - Tézisgyűjemény Budapes, 2009.

2 I. A kuaás előzményei A hazai hielpiacra vonakozó empirikus kuaásom szorosan összefüggö karrierem és szakmai érdeklődésem alakulásával. Rövid kereskedelmi banki apaszalao köveően 2002-ben a Magyar Nemzei Bank Bankfőoszályán (késöbbi Pénzügyi Sabiliási erüle) helyezkedem el elemzőkén. Az új munkahely szakmai érdeklődésemhez nagyon közel áll. Későbbi karrierem és kuaásaim szemponjából meghaározó vol ez a Mérő Kaalin álal vezee szakmai műhely. Először a banki porfólió minőség, illeve az ebből kövekező veszeség-elszámolás, jövedelem és őkehelyze közöi összefüggések vizsgálaá végezem. A őkehelyzere és a őkeköveelményre irányuló elemzésen kereszül bekapcsolódam az akkor induló új bázeli irányelvek, illeve európai őkeszabályozás haásvizsgálaba. Ez köveően az abban az időszakban fellendülő házarási üzleág vizsgálaára érem á. Ezen a erüleen a nemzeközi apaszalaok alapján bizonyos folyamaokra számíani lehee ihon is, azonban fonos hazai sajáosságok is kialakulak. Ez a éma sokoldalú jellegéből adódóan számos kuaási erülee foglal magában. A házarási hielpiac fejlődése, a házarások eladósodási és magakaríási viselkedése a bankrendszeri, illeve pénzügyi sabiliási haásokon úl fonos makrogazdasági összefüggéseke is lefed. A éma vizsgálaa során az MNB különböző árserüleeivel, illeve külföldi kuaókkal is akív szakmai kapcsolaba kerülem, mely nem egyszer igen inenzív, de gyümölcsöző szakmai viákhoz vezee. MNB-és éveim ala kezdem el a Ph.D. anulmányaima, amely evékenység jó összhangban vol az akkori munkahelyi feladaaimmal. A dokori iskoláól kapo elmélei és módszerani ismereek is nagyban hozzájárulak a kuaásaim eredményességéhez. Az MNB-és munkaviszonyoma köveően egy regionális kereskedelmi banknál helyezkedem el kockázakezelési részben kele-közép európai (régiós) - munkakörben, ahol alkalmam adódo az elmélei ismereeim gyakorlai alkalmazására. Jelenleg egy nagy bizosíó ársaság regionális közponjában Solvency 2, Marke Consisen Embedded Value és IFRS Phase 2 régiós felkészüléséér felelek. Tehá újból a pénzügyi szabályok válozásaira örénő felkészüléssel foglalkozom, de ezúal mikró szinen. II. Kuaási célkiűzések és akualiásuk A hazai bankrendszer és hielpiacok jelenős válozáson esek á az elmúl húsz év folyamán. Az egyszinű bankrendszer köveően a 90-es évek közepére már kialakul a piaci alapelveken működő készinű bankrendszer. Amíg a 90-es években még a hielhez juás, illeve a hielezési evékenység úri huncuságnak űn a hazai házarások és vállalkozások dönő részének, addig a 2000-es években már a hielek demokraizálódásá figyelhejük meg. Ma már a pénzügyi közveíőrendszer fejlődése és a piacgazdaság inézményrendszerének megszilárdulása kövekezében a hazai gazdasági szereplők széles része számára elérheőek különböző hielleheőségek. Az egyéb pénzügyi szolgálaások nagymérékű fejlődéséről már nem is beszélve. A pénzügyi közveíés 90-es években megfigyelheő szűkülése, majd az az köveő gyors mélyülése jól láhaó az 1. ábrán. 2

3 A hazai pénzügyi közveíés - fejlődésének kövekezében - egyre növekvő szerepe jászik a gazdaságban. A pénzügyi közveíésben zajló folyamaok ma már jelenős makrogazdasági (házarási finanszírozási képesség, a folyó fizeési mérleg, fiskális és moneáris poliika haékonysága) és pénzügyi sabiliási haásokkal járnak. Ezek összhangban állnak az elmúl harminc év hielpiacokkal kapcsolaos nemzeközi kuaások eredményeivel. Az amerikai másodrendű jelzáloghiel-piaci válság és annak kövekezményei újra felhívák a figyelme a pénzügyi közveíés hielkínála - reálgazdasági haásaira, a gyors hielfelfuás kockázaaira (főleg, ha az elsősorban a lazuló hielezési feléelekhez köődik), illeve a bankrendszereken kereszüli ferőzési csaornákra. Ez a válság a hazai pénzügyi rendszer sabiliásá is komoly erőpróbának eszi ki. A válság jelenős negaív haás gyakorol a befekeők kockázai évágyára, a világgazdasági és ezen belül az európai növekedésre, és ezeken kereszül az európai bankrendszer likvidiási és őkehelyzeére. Mivel a hazai pénzügyi szekor (ulajdonosi, finanszírozási ekineben) és a külkereskedelem szoros kapcsolaban van az Európai Unióval, a hazai pénzügyi inézmények sem udják a kedvezőlen nemzeközi folyamaok alól kivonni maguka. Az ilyen jellegű kockázaok érékeléséhez szükséges a hazai bankrendszer jellemzőinek ismeree. A válság haásainak árgyalása azonban már nem árgya a dolgozaomnak. 1. ábra: A pénzügyi rendszer mélységének muaói a GDP arányában 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Hazai bankrendszer mérlegfőösszege Magánszekor belföldi banki hiele Magánszekor belföldi hiele Házarások belföldi hielei Forrás: MNB Jelenősége ellenére a hazai irodalomban a pénzügyi közveíés fejlődése, működésének sajáosságai és a hielpiacok gazdaságban beölö szerepe, relaíve kevésbé kuao erüle. A hazai bankpiac egyre inkább reail (házarások, mikrovállalaok) és kis- és középvállalai piacnak ekinheő. Ez a endencia lászik fennmaradni a hazai vállalai srukúrából és ulajdonosi szerkezeből kövekezően (nagyvállalaoknál jelenős a külföldi ulajdonosi, illeve banki hielek állománya, valamin leheőségük van a közvelen pénz- és őkepiaci forrásbevonásra). A vizsgálódásaim középponjában az alábbi émakörök állak: 1) A hazai hielpiac fejlődési irányainak és sajáosságainak kuaása A fejle hielpiacokhoz képes kívánam beazonosíani a hazai hielpiaci sajáosságoka, aminek során elsősorban három erüleen vizsgálódam: 3

4 a) reail, elsősorban házarási hielezés gyors felfuása; b) árfolyamkockáza szemponjából fedezelen devizahielezés erjedése, mely főleg a reail piacon jelenkezik; c) hazai bankrendszerbe irányuló jelenős működő őke beáramlása, illeve a hazai banki működő őke expor elindulása. A nemzeközi apaszalaok alapján ké ovábbi ényező kívánam vizsgálni. d) A hielpiacok fonos jellemzője más piacokhoz képes, hogy az ár nem képes megiszíani a piaco. A nem ár jellegű ényezőknek jelenős szerepük van a hielkínálaban (Sigliz Weiss [1981]). Ez a jelensége kívánam a hazai adaokon vizsgálni a reail és KKV piacra fókuszálva. e) A veszeségelszámolás meghaározó fakora a bankok pénzügyi helyzeének, ami akár felrősíhei a gazdasági ciklusoka. A veszeségelszámolással kapcsolaos három meghaározó banki magaarás prociklikusság, jövedelemsimíás és őkekezelés vizsgálaa a kuaási ervem részé képeze. 2) A hazai házarási hielpiac kapcsolaa a makrogazdasággal és a pénzügyi sabiliással A közgazdasági elméleek a nyolcvanas évekig viszonylag kevés figyelme ulajdoníoak ennek a kapcsolanak. Álalában feléelezék, hogy a pénzügyi rendszernek nincs fonos szerepe a reálgazdaság szemponjából. Ez köveően az információs közgazdaságan fejlődése felhíva a figyelme a hielpiac ökélelenségeire (Jaffe-Russell [1976]), míg a credi view elméle (Bernanke Blinder [1988]) a hielezés moneáris ranszmisszióban beölö jelenős szerepére muao rá. Ma már öbb egymás kiegészíő elméle (hieladagolás és prociklikusság elmélee) is van arra, hogy a hielpiac különböző sajáosságai mikén éríik el a kínálao a keresleől, reálgazdasági haásoka okozva. Az előbbi elméleek alapján - az es évek második feléől - erjed el a pénzügyi sabiliás fogalma és növekede meg az ezzel kapcsolaos kuaások száma. Bár az első ponban megfogalmazo kuaási célok alapján is levonam kövekezeések a hielpiac makrogazdasági, illeve pénzügyi sabiliási haására nézve. Ez a kapcsolao azonban közvelenül is szereem volna empirikusan eszelni. A hielpiac makrogazdasági haásainak vizsgálaára az álalam már kuao és az elmúl évizedekben jelenős válozásokon áeső hazai házarási hielpiac vol legalkalmasabb. 3) A hazai házarások pénzügyi kulúrája A nemzeközi apaszalaok alapján a demográfia, a gazdaság és a pénzügyi közveíőrendszer válozásai kövekezében a házarások pénzügyi jellegű kockázaokkal szembeni kiesége folyamaosan növekszik. A leggyengébb kockázakezelési ismereel rendelkező szekor egyre közvelenebbül a pénz- és őkepiaci sokkok végső elnyelőjévé válik. Az alacsony pénzügyi kulúra (informálság) kövekezében piaci kudarc léphe fel. A házarások rossz pénzügyi dönései a jóléi veszeségeken úl a pénzügyi közveíőkkel, illeve szolgálaók bizonyos csoporjával szembeni bizalom csökkenésé is okozhaják. A piaci kudarc eredményekén sérülhe a pénzügyi közveíés haékonysága, illeve az állami szerepvállalás megerősödőséhez vezehe. Ez felismerve a pénzügyi kulúra növelése - a pénzügyi inézmények szabályozása és a fogyaszóvédelem melle - annak a kererendszernek a részévé válik, mely a gazdasági növekedés és sabiliás kívánja szolgálni (OECD [2005]). Magyarországon a 2003-ól fellendülő házarási devizahielezés érékelése során merül fel először, hogy vajon a házarások rendelkeznek-e a megválozo kockázaviselésükhöz igazodó, azaz a dönéseik kockázaainak felméréséhez szükséges pénzügyi ismereekkel. A hazai házarások fogyaszási és eladósodási viselkedése, illeve az alacsony szinű és nagyon 4

5 konzervaív srukúrájú pénzügyi megakaríások is összefügghenek a pénzügyi kulúra kérdésével. Ebből kiindulva erjeszeem ki kuaásoma erre a kérdéskörre. III. Vizsgálai módszerek Kuaási pononkén elérő módszeran alkalmazam a émáól és az elérheő adaokól függően. Ezér részleesebben az álalam használ vizsgálai módszer az egyes ézisponoknál muaom be. Mindegyik árgyal émakörnél a nemzeközi és hazai irodalom összefoglalásával kezdem a vizsgálao. Majd álalában ez köveék a silizál ények és összefüggések bemuaása (gyakran nemzeközi konexusba helyezve), egyszerűbb saiszikai módszerek alkalmazásával. A hipoéziseim egy részé ökonomeria eszközökkel (idősorelemzés, panel ökonomeria, hibakorrekciós modell) is eszelem. Egyes émakörök vizsgálaánál az MNB-PSZÁF adaforrásoka kiegészíeem kérdőíves felmérésekkel (GfK Hungária Pénzügypiaci adaszolgálaás, MNB Hielezési Felmérés), mely újszerű megközelíésnek számío. Az előbbi fejezeben ismeree kuaási émakörök melle pénzügyi szabályozási kérdéseke is vizsgálam. Azonban a munkahelyi via visszajelzései alapján mind a ézisekből, mind a dolgozaból elhagyam ezeke a részeke. IV. Új udományos eredmények 1. ézis 1970 és 2006 közöi időszak alapján, Magyarországon a házarási hielállomány válozása elsősorban a hielkínálai oldal álal meghaározo. A hazai házarási hielpiacon jelenős srukurális és inézményi válozásoka figyelheünk meg az elmúl közel négy évized során. Fonos kuaási kérdés, hogy a válozások mennyire volak kínálai indíaásúak. Az előbbi elsősorban a 90-es évek hielszűkének, illeve a 2000-es évek gyors hielfelfuásának érelmezésénél merül fel az irodalomban. Lásd például Várhegyi [2001], aki paradox jelenségkén érelmezi, hogy a magyar bankszekorba lépek be legkorábban és legnagyobb arányban a külföldi bankok a közép- és kele európai régióban. Ennek ellenére a pénzügyi közveíés szinje rendkívül alacsony, a környező országoknál is alacsonyabb marad. Ez ő elsősorban kereslei ényezőkre vezee vissza. A hielkínála szerepének megérése makrogazdasági (fogyaszásra és megakaríásra kifeje haásá lásd a 2. ézisben) és pénzügyi sabiliási haásainak szemponjából bír jelenőséggel. A hosszú ávú kapcsolaok megragadása érdekében a vizsgálaomba bevonam a szocialisa gazdaság hielezésé, így összességében az 1970 és 2006 közöi időszako elemezem. A vizsgála kezdő időponjá az elérheő adaok haározák meg. A házarási hielezés a szocialisa gazdaságban az 1960-as évek második felében kezde kialakulni, idősoros adaokkal azonban csak 1970-ől rendelkezem. A feni kérdéskör a kövekező módszerekkel vizsgálam: piaci srukura bemuaása, nemzeközi endenciákkal való összeveés, felmérések eredményeinek elemzése (GfK 5

6 Hungária Pénzügypiaci adaszolgálaás és MNB Hielezési felmérése), fogyaszás ökonomeriai modellezése. Az alábbiakban a ézis aláámaszó eredményeke ismereem három nagyobb csoporra bonva: Az üzlei ciklus ranszmissziójának, illeve a nemzeközi gazdasági és finanszírozási környeze meghaározó szerepe. A hazai házarási hielezés nagymérékű kilengései egybeesek a külföldi anyabankok pénzügyi helyzeének, illeve a nemzeközi gazdasági és finanszírozási környeze ciklusaival, melyek az üzlei ciklus bankszekoron kereszüli ranszmissziójának hipoézisé ámaszják alá. McGuire Tarashev [2008] szerzőpáros 1990 és 2007 közöi időszako vizsgálva kimuaa, hogy a fejle országokban székelő anyabankok pénzügyi helyzeének romlásával a felzárkózó országok felé irányuló hielnövekedésük visszaesik, annak ellenére, hogy a hielporfóliójuknak relaíve kis részé eszik ki ezek a köveelések. Bár a külföldi bankok korán megjelenek Magyarországon a pénzügyi közveíés szinje a házarási hielpiacon jelenősen visszaese. Más vol szocialisa országokkal összehasonlíva az állam viszonylag gyorsan kivonul a különböző hielpiaci szegmensekből. Ugyanakkor a gyors piacnyiás során megjelenő új külföldi szereplők az üzlei ciklus ranszmissziója mia nem ölöék be a megnyíló finanszírozási űr. Ugyanis a fejle országokban a 90-es évek első felében apaszalhaó gazdasági recesszió és bankválságok (skandináv, Egyesül Államok - saving and loans), illeve a kedvezőlen nemzeközi finanszírozási környeze mia a külföldi bankok csak korláozo akiviás fejeek ki. Míg ezzel szemben a 90-es évek második feléől a javuló nemzeközi gazdasági helyze, az alacsonyabbá váló kamakörnyeze és növekvő likvidiás melle a külföldi bankok álal a hazai házarási hielezés felfuása a régió országainak nagy részénél korábban megindul. Jelenős mérékű hieladagolás állapíhaó meg a vizsgál időszak egészében. A hieladagolás jelenségének az nevezzük, amikor a hielpiacon az ár nem hozza egyensúlyba a hielkereslee és -kínálao, melynek eredményekén arós hiel-úlkeresle alakul ki. Azaz: (1) a hieligénylők egy része egyálalán nem ju hielhez még akkor sem, ha hajlandók lennének magasabb kamao fizeni, míg másoknak kielégíik a hieligényé; vagy (2) a kölcsön igénylője az ado kamaláb melle nem ud annyi hiel felvenni, min amennyi működésének opimalizálásához szükséges lenne. A házarások fogyaszási szokásai leíró irodalomban a hieladagolás jelenségé a fogyaszó szemszögéből vizsgálva likvidiási korlának nevezik. Piaciszíó ár hiányában a banki hielezés alakulásá jelenős mérékben a nem ár jellegű ényezők magyarázzák, melyek ala a bankok hielképességi sandardjai és hielezési feléelei érjük. Hieladagolás eseén a folyósío hielek nagyságának válozásá alapveően a kínálai oldal haározza meg, a hielúlkeresle kövekezében. Az alábbi elemzések alapján jelenős mérékű hieladagolás állapíoam meg a vizsgál idősszak egészére, mely a 2000-es években muao érdemi enyhülés. Ökonomeriai modell alapú vizsgálaok A hazai házarások fogyaszására hibakorrekciós modell becsülem az 1970 és 2006 közöi időszakra. A modellben a srukurális öréseke kezelem. A modell alapján a likvidiáskorláos fogyaszók aránya 68%. A magasnak ekinheő érék összhangban áll Menczel [1999] eredményével (83%), aki egy rövidebb a hielfelfuás nem aralmazó és 1998 közöi időszakra végeze a számíásá. Az 1990-es évek második felére, illeve a 2000-es évek elejére végze bankpiaci verseny és a moneáris ranszmisszió vizsgáló ökonomeria modell alapú anulmányok a fogyaszási 6

7 hielpiacon nagyon alacsony kereslei kamaérzékenysége (Móré a al. [2004]), illeve a fogyaszási hielek kamaának a piaci kamaokhoz való alkalmazkodása kirívó rugalmalanságá (Várhegyi [2003]; Horváh a al. [2004]) alálák, mely a hieladagolás, illeve hiel-úlkeresle jele. Házarási felmérés alapú vizsgála A GfK felmérése alapján az alálam, hogy még a 2000-es évek első felében (hielfelfuás időszakában) is az eladósodás gyakorisága szoros poziív kapcsolao mua a vagyoni helyzeel, az egy főre juó neó jövedelemmel, illeve a kedvezőbb jövedelem-kiláással, azaz a gyengébb hielképességű házarások közül kevesebben junak hielhez. A megakaríási célok közül pedig a legfonosabbnak a meghaározo jövőbeli fogyaszásra irányuló megakaríás bizonyul. Mindké magaarás a likvidiási korlá megléére ual. Hielezési felmérés alapú vizsgála A 2003-ban kezde Hielezési felmérés anúsága szerin a hazai bankok a házarási hielezésben jelenős mérékben ámaszkodnak a nem ár jellegű feléelekre. Állami hieladagolás a lakáshielezési szegmensben A szocialisa gazdaságban a hielszabályozás kövekezében a házarásoknak viszonylag egyenleesen növekvő jövedelemarányos eladósodása kövekeze be, elsősorban az erősen ámogao lakáshieleken kereszül. A rendszerválás köveően, az állam gyorsan és eljesen kivonul a házarási hielezésből. A 2000-ben újból kialakuló lakáshielezésben ismé jelenőssé vál az állami szerepvállalás. A lakáshielezés 1990 elő és 2000 uán egyarán jelenős mérékű állami kamaámogaás jellemeze. Az alacsony kamaok jelenős úlkereslee eredményezek. A nem ár ényezőkkel szabák meg az elérheő hielek nagyságá. A lakásberuházási ráára vonakozó idősoros ökonomerai elemzésem aláámaszoa az ár ényező gyengeségé. Az örököl monopoliszikus piaci srukúra, a gyenge verseny is hozzájárul az alacsony szinű házarási hielkínálahoz. Az 1990-es években alacsony szinű házarási hielkínálahoz a gyenge kínálai verseny is hozzájárul. Magyarországon a rendszerválás köveően, egészen az 1990-es évek végéig a bankok ulajdonosi háerükől függelenül - a nagyvállalai hielezés ekineék fő piacuknak. A kezdei monopoliszikus piaci srukúrában az új szereplők megjelenésé a házarási piacon hárálaák a vállalai piacon apaszalhaónál sokkal jelenősebb belépési korláok, melyek kiépíése megleheősen idő- és kölségigényes vol. Az előbbiek melle még inézményi hiányosságok (például a lakásfedeze haékony érvényesíésének örvényi feléelei) is fennállak. A házarási piacól való arózkodásnak kockázai okai is volak, ugyanis ebben a kaegóriában nagyobb vol illeve nehezebben mérheő a kockáza a nagyvállalai erülehez képes. Az 1990-es évek végére a makrogazdasági sabilizáció (alacsonyabb hozamok, javuló házarási fizeőképesség) és az inézményi rendszer fejleszése (jelzáloghielezés jogi kererendszere) ellenére piaci alapon nem indul meg a jelzáloghielezés, mely a piaci erők gyengeségé muaa. Ez a piaco csak az állami lakásámogaási rendszer kaalizála a 2000-es évek elején. A verseny csak lassan növekede ezen a piacon. Móré a al. [2004] alacsony fokú árverseny muao ki a fogyaszási hielpiacon 1996 és 2003 közöi időszakra és 2003 közöi időszakra Várhegyi [2003] korláozo árverseny alál a házarási hielpiacon. 7

8 A ézishez kapcsolódóan még a kövekező eredményekhez juoam: A relaíve alacsony pénzügyi megakaríás, a örleszési eher közel azonos szinje, illeve a magas devizahiel részarány Magyarországon egy kockázaosabb házarási eladósodoságo, illeve nagyobb pénzügyi sabiliási kockázaoka jeleznek a fejle európai országokhoz viszonyíva. A fogyaszási hielek 50% fölöi aránnyal rendelkeznek a eljes házarási porfólióból, mely magasnak ekinheő. A házarások kama- és örleszőerhének nagyobbik része is fogyaszási hielekből származik. A házarási hielezés gazdasági súlya elére a nagyon heerogén fejle országok alsó mezőnyé. Kiépül a hazai házarási hielpiac, melye bejárao inézményrendszer, széles ermékválaszék és erősödő verseny jellemez. Emelle jól megfigyelheő egy eladósodással kapcsolaos házarási magaarás (lásd a 2. ézis). Ezér az elkövekező időszako már kevésbé lehe felzárkózási folyamanak ekineni. A külső és belső gazdasági helyze melle alapveően a hazai inézményi és kulurális ényezők haározzák meg az eladósodás jövőbeli alakulásá. Ennek ellenére öbb szerző még ma is alapveően felzárkózási folyamakén érelmezi a hazai házarások eladósodásá (lásd például MNB [2008] 8.o.) 1. A 2000-es években a likvidiás korlá oldódásának eredményekén egyes hielpiaci insrumenumok (személyi és áruhiel) ma már ömegerméknek számíanak, míg másoknál még erősebb a hieladagolás ől a jelzáloghiel piacon is jelenős ermékkínála bővülés vol megfigyelheő. Nemzeközi apaszalaok alapján a korábban homogénnek ekinheő nemzei jelzáloghiel-piacok egyre heerogénebbé válnak, ez a folyama 2004-ől a hazai jelzálogpiacra is egyre jellemzőbbé vál. A jelzáloghiel ermék és az ezekhez kapcsolódó refinanszírozási, illeve őkearbirázs innovációknak meghaározó szerepe vol az Egyesül Államokban kibonakozó másodrendű jelzálogpiaci válság kialakulásában és a világ szinű ferőzési haásaiban. Az amerikai piacon már a körül láhaóvá vál, hogy a klasszikus jelzálog-hielezéshez képes a kockázaok érdemben növekedek, illeve a hagyományos kockázamérési és -kezelési echnikák veszíeek haásosságukból. 2. ézis - (2) Behlendi [2009] Magyarorszgágon erős hielkínála melle arósan alacsony házarási pénzügyi megakaríási ráa alakul ki. Ugyanis a házarások hosszú ávú viselkedésére egy, a pénzügyi magakaríásokkal szemben a fogyaszás és lakásberuházás előnyben részesíő magaarás a jellemző. Az 1970 és 2006 közöi időszako vizsgálva, megállapíoam, hogy az inézményrendszer jelenős válozásai ellenére a hazai házarások hosszú ávú viselkedésére egy, a pénzügyi megakaríásokkal szemben a fogyaszás és lakásberuházás előnyben részesíő magaarás a jellemző. A hielkínála alakulása jelenékeny haással van a házarások pénzügyi megakaríási ráájára. A házarások a hielleheőségeke is kihasználva növelik fogyaszásuka és lakásberuházásuka. A nagyságrendje mia jelenős makromuaó, a házarások fogyaszási kiadása, a 2000-es években jelenősen növekede, s egy magasabb szinre áll á, amely arósan alacsony ben ovább növekede a házarások eladósodosága, részben a felzárkózási folyama, részben a fogyaszássimíás kövekezében. 8

9 pénzügyi megakaríáshoz vezee. Ez a folyama kíséreiesen hasonlí az 1970-es és az as években apaszalakhoz. Holo egyrészről ma már kifinomul és széles körű pénzügyi megakaríási leheőségek állnak rendelkezésre szemben a szocialisa gazdaság egyszerű pénzügyi megakaríási kínálaával. Másrészről a szociális elláórendszer áalakulásával az öngondoskodás szerepe megnövekede, s ez nagyobb mérékű pénzügyi megakaríás indokolna. A szekor eladósodása gyors üemben növekszik. Az elmondoak alól kivéel a ranszformációs válság időszaka, amelye a pénzügyi megakaríások megugrása, a megakaríási csoda, illeve a fogyaszás csökkenése jellemze. Célom vol, hogy a feni folyamaban felárjam a hielpiac szerepé. A házarások hosszú ávú viselkedésé vizsgálva, az feléelezem, hogy a rendszerválás nem okozo srukurális válozás. A ézis igazolása a kövekezőképpen épül fel: Először a hazai házarások porfólió alakulásá ismereem silizál módon. Ez köveően a fogyaszási, beruházási és megakaríási ráa alakulásá muaam be. A megakaríási ráa nemzeközi összehasonlíásá is elvégezem, mely során három fonos inézményi ényező haásá (közösségi fogyaszás szinje, adó- és nyugdíjrendszer) is kiszürem az OECD [2004] módszerana alapján. Majd kéfaja - idősorelemzés és hibakorrekciós modell alapú - ökonomeriai elemzés kereében vizsgálam a hielpiaci válozók szerepé. Az elméle és az elérheő adaok alapján a kövekező magyarázó válozóka használam: jövedelem, neó pénzügyi vagyon, beéi kamaláb és hielkínála (neó hielfelvéel, hielkama, spread, Herfindahl Hirschman-index). Az idősorelemzés a fogyaszásválozás modellezésével kezdem. Mivel a beruházási kiadásoka a fogyaszási kiadások messzemenően felülmúlják, az aggregál kiadás modellezésekor (fogyaszás és beruházás együese) a fogyaszás modellezéséhez képes nagyon hasonló eredményeke váram. Ezér a beruházási kiadásokra külön becslés is végezem. Hibakorrekciós modellem az alábbiból indul ki. D(lnCE ) n = 0 - b1(lnce- 1 - a 0 - a1 lny -1 ) + b 2D(lnCE -1 ) + b 3D(lnY ) + S TiZ -i 1= 0 b + e, (1) ahol CE a házarások válozalan áras fogyaszása, Y a házarások jövedelme és Z a fogyaszás befolyásoló egyéb konrollválozók. A kiinduló éziseme az ökomeriai elemzés bizonyíoa és e melle a kövekező fonos eredményeke kapam még: A ranszformációs válság okoza óvaossági moívum melle a megakaríási csodá egyes szerzők (például Zsoldos [1997]) elsősorban a porfólióegyensúly helyreállíási folyamaának arják. Véleményem szerin a megakaríások megugrásában a draszikus hielszűkének nagyobb jelenősége vol a porfóliegyensúly helyreállíási folyamanál. Megállapíhaó, hogy a 2000-es években a hazai bruó és neó megakaríási ráák nem egyedülállóan alacsonyak az európai országok közö. Mind az új, mind a régi agországok közö alálam arósan hasonló vagy akár alacsonyabb muaójú országoka. Az eurózóna álagával való összehasonlíáskor az alálam, hogy a bevon három fonos inézményi ényező nem magyaráza a megakaríási ráák közöi különbsége a hasonló inézményi berendezkedés kövekezében. Mindké modell alapján a reál-hielkamaláb emelkedése negaív, míg a reál beéi kamaláb növekedése poziív kapcsolaban áll a fogyaszással. A beéi és hielkamalábak azonos mérékű válozása eseén összességében negaív a kapcsola a fogyaszás és a 9

10 kamaválozás közö, ami a moneáris poliika céljával azonos folyamaoka indukál, bár ebben a hazai moneáris poliika szerepe egyre kisebb a növekvő devizahielezés mia. A hibakorrekciós modell alapján a jövedelem és a fogyaszás közö koinegrációs kapcsola muakozik. Kimuahaó, hogy a lakáshielek nem elhanyagolhaó részé fogyaszási célra is fordíoák a házarások. A ézisből kövekező gazdaságpoliikai kövekezményekre is fel szereném hívni a figyelme, melyeke a as hazai gazdasági események is igazolak. Erős hielkínála melle: A hazai házarások arósan alacsony neó finanszírozási képessége nem bizos, hogy fedezni udja a vállalai szekor finanszírozási igényé, különösen akkor, ha az állam finanszírozási igénye jelenősebb. Ez a külső eladósodás növekedéséhez veze; A folyó fizeési mérlegre arós nyomás nehezül a fogyaszási és beruházási akiviás magas imporigénye mia; A fogyaszássimíásra örekvés mia a fiskális megszoríások haása korláozoabb, mivel a házarások kihasználják a hielleheőségeke; A bemuao magaarásra a moneáris poliika haása is leszűkül a devizahielezés elerjedése mia. 3. ézis - (4) Behlendi [2007] A hazai bankok hielezésiveszeség-elszámolása prociklikus: a veszeségelszámolás szorosan együ mozog a gazdasági konjunkúrával. A hazai banki hielezésiveszeség-elszámolási gyakorlao kívánam bemuani az 1997 és 2004 közöi időszak adaai alapján. Megállapíhaó, hogy a vizsgála alá von bankok összességénél az érékveszésképzés a vállalai hielek dominálják a házarások növekvő eladósodása ellenére. Ezér i nem szűkíeem le a vizsgálao a házarási erülere, hanem a eljes (a vállalai szekor is magában foglaló) veszeség-elszámolás vizsgálam. A magyar szakirodalom erre a problémakörre eddig kevés figyelme fordío. Ugyanakkor a nemzeközi apaszalaok alapján a veszeségelszámolás, nagyságrendjénél fogva, nemcsak meghaározó eleme a bankok pénzügyi helyzeének, hanem akár jelenősen felerősíhei a gazdaság ciklikusságá. Erre a jelenségre az amerikai másodrendű jelzálogpiaci válság kövekezményei is felhívák a figyelme. A prociklikus veszeségelszámolás a kövekező csaornán kereszül hordoz veszélyeke a makrogazdasági és a pénzügyi sabiliásra. Kedvező gazdasági környezeben a bankok hielezési akiviása gyorsan növekszik, és alularalékolnak a hosszabb ávon várhaó gazdasági visszaesés is magába foglaló veszeségekhez képes. Az alacsony veszeségelszámolás a hielezők opimizmusá erősíi, illeve magasabb visszaforgao jövedelmen kereszül a hielnövekedés őkeoldalról is segíi. Ennek kövekezében fellendülés eseén úlzo hielezés alakulha ki. Az előbbiek mia a gazdaság recesszióba fordulásá köveően a bankok elszámol veszesége megugrik, aminek kövekezében jövedelmük nagymérékben lecsökken, negaívvá válik. A nem vár veszeségek melle, a vár veszeségek egy részére is a őkének kell fedezee nyújania. A bankok őkehelyzee romlik. Gazdasági visszaesés idején a megingo pénzügyi helyzeű bankok nem, vagy csak nagyon drágán udnak új őké bevonni. Ezér a minimális őkeköveelménynek való megfelelés érdekében a bankok a keresle csökkenésé meghaladóan fogják vissza hielezési akiviásuka, ovább mélyíve a gazdasági visszaesés. 10

11 A konjunkúrára való érzékenység alapján a nagyobb gazdasági kilengések, ciklusok, várhaóan jelenősebb haással vannak a veszeségelszámolásra ((4) Behlendi [2007]) Magyarországon a 2007-ől kibonakozó hazai gazdasági lassulás, illeve visszaesés jelenős banki veszeségelszámolás növekedéshez veze. A 2008-as év végi bankszekori veszeségelszámolások már ez muaák. Az előbbi a hielkínála csökkenésé is maga uán vonja a fen ismeree csaornán kereszül. Ezenkívül a drágábbá váló refinanszrozás és az emelkedő kockázaok is a hielkínála visszafogásának irányába hanak. A hazai bankszekor nagy része ugyan külföldi banki ulajdonban van. Mivel azonban a ulajdonosainak öbbsége is hasonló problémákkal küzd komolyabb piaci alapú őkeinjekció rövid ávon nem várhaó. Az EKB hielezési felmérése (European Cenral Bank [2009]) az eurózónában már 2007 második félévéől egy jelenős mérékű hielkínálai visszafogás jelez a vállalai és házarási piacon egyarán a hielezési sandardok és feléelek szigoríásán kereszül. Magyarországon a vállalai szegmensre vonakozó hazai eredmények hasonlóak az EKB felméréseiben jelze szigoríási endenciákhoz. A hazai házarási piacra azonban ez a folyama a várhaóan csak közel egy éves késéssel gyűrűzik be: 2008 első félévére a hazai Hielezési felmérés még nem jelze szigoríás a hielezési sandardokban és feléelekben, 2008 második félévére várhaó ennek jelenkezése. Elméleileg a veszeségelszámolás poziív függvénye a hielkockázanak (bank kockázai profilja, KOCK ). Azonban a bankok a szabályozási kereeken belül mozgásérrel rendelkeznek a veszeségelszámolás erén. A szakirodalom alapján a kövekező hipoéziseke állíoam fel: 1) Prociklikusnak ekinjük a veszeségelszámolás, amikor a reálgazdaság ciklusával szorosan együ mozog az elszámol veszeség nagysága. Azaz az elszámol (indokol) veszeség ( TEL ) a bank kockázai profilja melle a gazdasági konjunkúra ( RÉS ) függvénye is. -1 TEL b, ahol b b 0 (2) = 0KOCK - b1rés- 1 0, 1 > 2) Jövedelemsimíás eseén a énylegesen elszámol veszeség ( ATEL ) a hielkockáza álal * indokol veszeség mérékénél a ényleges ( P = ( JÖV - ATEL )(1 - z) ) és a megcélzo ( P ) jövedelmezőség közöi elérés függvényében ér el ( JÖV : adófizeés és veszeségelszámolás elői jövedelem, z : adókulcs). * ATEL = TEL - b 2 ( P - P ), ahol b 2 > 0 (3) 3) Tőkekezelés eseén a énylegesen elszámol veszeségből kelekező visszaforgao * jövedelem (VJ) a periódus elejei ( TMM ) és a megcélzo ( TMM ) őkehelyze közöi -1 különbség csökkenése irányába ha. * VJ ATEL ) VJ ( TEL ) = b ( TMM -TMM ), ahol β 3 >0 (4) ( ) Jövedelem és őkehelyze együes befolyásolásá is megcélozhaja a bank, amikor a jövedelem cél a őkehelyze függvényében módosul. * * P P + d ( TMM -TMM ) 1, ahol δ>0 (5) = - 5) A fenieken kívül egyéb, az elszámol veszeségek alakulása szemponjából feléelezheően befolyásoló erővel bíró ényezőkre is kierjeszeem az elemzés, min: banki mére, fedezeek használaa és gyors hielnövekedési üem. A silizál ények és a válozóim bemuaásá köveően panel ökonomeriai módszerrel eszelem a feniekben ismeree hipoéziseime. 11

12 A kiinduló éziseme az ökomeriai elemzés bizonyíoa és e melle a kövekező fonos eredményeke kapam még: A veszeségelszámolás poziív kapcsolaban áll a banki méreel. Ez azonban csak konrollválozókén érelmezheő, a hazai bankpiac jellemzői mia nem jeleni a nyugod éle hipoézis eljesülésé. Elveeem az a hipoézis, hogy a gyors hielnövekedés a jövőben a veszeségek növekedéséhez veze. Ezzel ellenées, prudens banki magaarás apaszalam. A bankok a gyors hielnövekedéssel gyakorlailag egyidejűleg növelik a veszeségelszámolásuka. A porfólióminősíési és érékveszésképzési szabályok előírásai ellenére a neó érékveszésképzés erős szezonaliás mua. A bankok a hielkockázaban bekövekező válozás az egész éves eredmény ükrében, illeve az audiálási köelezeség mia elsősorban év végén köveik le érékveszésképzéssel. Ez nem ekinem prudensnek, mivel feléelezheő, hogy a veszeségek bekövekezésé valószínűsíő információk nem az év végére összponosulnak. Így azoka, a felmerülésükkor, a bankok nem veszik eljesen figyelembe. Az előbbi melle prudenciális szemponból még aggályosnak arom, hogy a bankok a várhaó veszeségeike jelenős ponalansággal becslik, az elszámol veszeségek közel felé visszaírják. Irodalomjegyzék Bernanke, B. S. Blinder, A. S. [1988]: Credi, Money and Aggregae Demand, American Economic Review, Vol. 78. No. 2., Papers and Proceedings of he One-Hundredh Annual Meeing of he American Economic Associaion, o. European Cenral Bank [2009]: The euro area bank lending survey, January 2009, hp:// Horváh Cs. - Krekó J. - Naszódi A. [2004]: Kama-ágyűrűzés Magyarországon. MNB Füzeek 2004/8 Jaffe, D. Russell, Th. [1976]: Imperfec Informaion, Uncerainy and Credi Raioning. Quarerly Journal of Economics, Vol. 90. No o. Magyar Nemzei Bank [2008]: Jelenés a pénzügyi sabiliásról április McGuire, P. Tarashev, N. [2008]: Bank healh and lending o emerging markes. BIS Quarely Review, December 2008 Móré, Cs. Nagy, M. [2004]: Verseny a magyar bankpiacon. MNB Füzeek 2004/9., auguszus OECD [2004]: Comparison of Household Saving Raios Euro area/unied Saes/Japan. OECD Saisics Brief. No. 8. OECD [2005]: Recommendaion on principles and good pracices for financial educaion and awareness Soussa, F. [2004]: A Noe on Banking FDI in Emerging Markes: Lieraure Review and Evidence from M&A. Daa Inernaional Finance Division, Bank of England London EC2R 8AH March, 2004 Sigliz, J. E. Weiss, A. [1981]: Credi Raioning in Markes wih Imperfec Informaion, American Economic Review, Vol. 71., No 3., o. Taylor, A. Goodhar, C. A. E. [2004]: Procyclicaliy and volailiy in he financial sysem: The implemenaion of Basel II and IAS 39. Mimeo. Várhegyi, É. [2001]: Külföldi ulajdon a magyar bankrendszerben. Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., július auguszus [ o.] Várhegyi, É. [2003]: Bankverseny Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 12. sz o. 12

13 A ézisponokhoz kapcsolódó udományos közlemények [1] Behlendi, A. [2007]: Foreign Direc Invesmen in he Banking Secor. Developmen & Finance 2007 / 1. [2] Behlendi, A. [2009]: Consumpion and saving of Hungarian households. The imporance of credi marke. Aca Oeconomica 2009/1 [3] Behlendi, A. Bodnár, K. [2005]: A hazai hielpiac srukurális válozása. A Hielezési felmérés apaszalaai. Hielinézei Szemle 2005/3 [4] Behlendi, A. [2007]: A hazai bankok hielezési-veszeségelszámolásának vizsgálaa. Közgazdasági Szemle LIV.évf., január. További sajá publikációk lisája [5] Behlendi, A. Naszódi, A. [2003]: Reflecions on he preferenial reamen of small and medium-sized enerprises in Hungary, he role of diversificaion, Sudies on he Poenial Impacs of he New Basel Capial Accord, MNB Occasional Papers 2003/27. [6] Behlendi, A. Czei, T. Krekó, J. Nagy, M. Paloai, D. [2005]: A magánszekor devizahielezésének mozgaórugói. MNB HT 2005/2 [7] Behlendi, A. Nagyné Vas, E. [2003]: The double challenge ha cooperaive ownership and inernaional regulaions pose o he cooperaive secor Repor on Financial Sabiliy June 2003, MNB. [8] Behlendi, A. [2005]: Van-e ere a jelzálog-bizosíás piaci konsrukciójának? Bizosíási Szemle, június-július. [9] Behlendi, A. [2006]: Maximálól az indexálig, innovációk a lakossági jelzáloghielezésben. Bank&Tőzsde, szám [10] Behlendi, A. [2004]: Mire jó a Hielezési felmérés? március. hp:// [11] Behlendi, A. [2004]: Felmérés a hielezési vezeők körében, a bankok hielezési gyakorlaának vizsgálaára - Az első három felmérés összesíe eredményének ismereése március. hp:// [12] Behlendi, A. Nagyné Vas, E. [2004]: Dynamic expansion in he Hungarian consumer lending marke in he ligh of inernaional rends Repor on Financial Sabiliy December 2004, MNB. [13] Behlendi, A. Kiss, G. [2004]: Housing Finance in Hungary, Par II and Chaper 2. in Housing Finance Markes in Transiion Economies, Trends and challenges. OECD Publishing. 13