BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

Átírás

1 Készül a Baranya Megyei Önkormányza megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ELFOGADÁSI TERVFÁZIS II. KÖTET MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK DECEMBER 1085 Budapes Kőfaragó u. 9. Tel: , Fax: [email protected]

2 TARTALOM BEVEZETÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ SZAKÁGI TERVJAVASLATOKAT ELŐKÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Földrajzi lehaárolás, opográfiai jellemzés Földani felépíés, felszínfejlődés Domborzai viszonyok, geomorfológiai jellemzés Éghajlai adoságok Vízrajzi jellemzés Természees növényze Talajani jellemzés Természei erőforrások, ásványi nyersanyagok TÁJ JELLEMZŐI A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSAI TELEPÜLÉSRENDSZER A megye közigazgaási beoszása A kisérségek DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK Népességszám, népsűrűség Népesedési folyamaok Vándorlás A népesség srukúrája KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA, SZENNYEZETT TERÜLETEK SZÁMBAVÉTELE Álalános környezei állapo Levegőiszaság-védelem Talaj- és földvédelem Vízgazdálkodás, vízvédelem Ivóvíz-minőség Szennyvízkezelés Zaj és rezgés elleni védelem Hulladékgazdálkodás TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Országos jelenőségű véde ermészei erüleek Helyi jelenőségű véde ermészei erüleek Érzékeny ermészei erüleek (ÉTT) Ökológiai hálózaok AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME Világörökség és világörökség-várományos erüleek Törénei elepülési erüle övezee álal érine elepülések MEZŐGAZDASÁG Mezőgazdasági erüleek, a mezőgazdasági érség Országos és megyei erülerendezési összefüggések Baranya megye jelenlegi mezőgazdasági erüleeire vonakozó adaok és információk Borvidékek A megye ájhasználai módjainak kiérékelése a művelési ágak megoszlása alapján ERDŐGAZDÁLKODÁS Országos és megyei erülerendezési ervi összefüggések

3 Baranya megye jelenlegi erdőerülei helyzeére vonakozó országos és megyei szinű adaok, információk ÜDÜLÉS, IDEGENFORGALOM A külső körülmények, a keresle álalános válozásai Baranya idegenforgalmi pozicionálása Kiemel idegenforgalmi célok (ermékípusok) helyzee Fejleszési célok, folyamaban és előkészüleben lévő idegenforgalmi pályázaok VÍZGAZDÁLKODÁS, FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK Felszíni vizek, vízkészleek Felszín alai vízkészleek VÍZKÁRELHÁRÍTÁS, ÁRVÍZ- ÉS BELVÍZVÉDELEM VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZISZAP ELHELYEZÉS Vízelláás Szennyvízelvezeés, szennyvíziszíás, elhelyezés ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS Energiagazdálkodás Energiaközművek ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS KÖZLEKEDÉS Közúi közlekedés Vasúi közlekedés Auóbusz közlekedés Vízi közlekedés Légi közlekedés Kerékpáros közlekedés Baranya megye közlekedési hálózaának válozásai Az Országos erülerendezési erv, az Országos Gyorsforgalmi és Főúhálóza nagyávú koncepciója és hosszúávú fejleszési erve, valamin Baranya megye sz. évi erülerendezési erve közöi közlekedési hálózai elérések HONVÉDELEM A TÁJ TERHELÉSE ÉS TERHELHETŐSÉGE A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK SZAKÁGI TERVJAVASLATAI ÉS AZOK MŰLEÍRÁSAI BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA SORÁN TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK A megyei szerkezei erv erülefelhasználásá érinő válozaások A érségi szerkezei erve érinő - az infrasrukúra hálózaal összefüggő - válozaások A megyei övezei erve érinő válozaások A TÉRSZERKEZET FEJLESZTÉSE A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ALAKÍTÁSÁNAK CÉLJAI TÁJSZERKEZET ALAKÍTÁSA, TÁJRENDEZÉSI IRÁNYELVEK A TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV MEZŐGAZDASÁGI, ERDŐGAZDÁLKODÁSI ÉS VEGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSÚ TÉRSÉGEI A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEIK MÓDOSÍTÁSÁNAK TERVJAVASLATA A TÉRSZERKEZETET ÉRINTŐ ENERGIAKÖZMŰ-INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI JAVASLAT BARANYA MEGYE TERÜLETÉRE Energiagazdálkodás

4 2.7.2 Energiaközművek Elekronikus hírközlés VÍZGAZDÁLKODÁS Felszíni vizek, vízkészleek Felszín alai vízkészleek Vízrendezés, árvíz- és belvízvédelem A VÍZI KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSI JAVASLATA Vízelláás Szennyvízelvezeés, szennyvíziszíás, elhelyezés Csapadékvíz elvezeés, felszíni vízrendezés ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI (MEGYEI) ÖVEZETEK Magerüle, ökológiai folyosó, puffererüle övezee (országos ökológiai hálóza érségi övezeei) Kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüleek Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas erüle Kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüleek Erdőelepíésre alkalmas erüleek Erdőelepíésre másodlagosan alkalmas erüle Országos jelenőségű ájképvédelmi erüle Térségi jelenőségű ájképvédelmi erüle Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgála alá vonhaó erüle Világörökségi, világörökségvárományos és örénei elepülési erüle Kiemelen érzékeny felszín alai vízminőségvédelmi erüle Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjő erülee Ásványi nyersanyag-gazdálkodási erüle Együ ervezheő érségek övezee Rendszeresen belvízjára erüle Nagyvízi meder erülee Földani veszélyforrás erülee Vízeróziónak kie erüle Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgála alá vonhaó erüle Niráérzékeny erüleek övezee Kiemel fonosságú érzékeny ermészei erüle övezee Belvízzel mérsékelen veszélyezee erüleek övezee A gazdaságfejleszés érségi jelenőségű közponjainak övezee Kedvezményeze érségek övezee Turizmusfejleszés célerüleei és közponjainak övezee Borvidékhez arozó, szőlőkaaszer álal érine elepülések övezee Jelenősebb gyümölcsermesző erüleekkel rendelkező elepülések övezee Új beépíésre szán erüle kijelölésé korláozó - összesíő - öveze KÖRNYEZETVÉDELEMI KONFLIKTUSELEMZÉS, MEGOLDÁSI JAVASLATOK Közlekedésből eredő konflikusok és megoldásuk Hulladékgazdálkodással kapcsolaos konflikusok és megoldásuk Csapadékvíz- és szennyvíz-elvezeés problémáiból eredő konflikusok és megoldásuk Ipari evékenységből eredő konflikusok és megoldásuk Mezőgazdasági evékenységből eredő konflikusok és megoldásuk AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV ÉS BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSÁNAK ÖSSZHANGJA Térségi erülefelhasználás összhangja Műszaki infrasrukúra-hálózaok összhangja TERVEZŐI NYILATKOZAT AZ OTRT ÉS PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ÖSSZHANGJÁRÓL TÁRSADALMI-, KÖRNYEZETI-, GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA KERETÉBEN ÉRVÉNYESÍTETT VÁLTOZÁSOKRÓL

5 Bevezeés Az évi XXI. örvény érelmében a megyei erülerendezési erv eszköz a érszerkeze harmonikus fejlődésének elősegíésére, a megyei Önkormányza e árgyban örvényben bizosío koordinaív szerepének gyakorlására. Baranya megye haályos erülerendezési erve az akkori aralmi köveelmények figyelembe véelével közö készül, amelye a 9/2005. (V.12.) számú rendeleel hagyo jóvá a Baranya Megyei Közgyűlés. A ervezés elhúzódásának oka a megyei ervnek keree adó Országos Terülerendezési Terv (OTrT) parlameni jóváhagyásának elhúzódása vol. A megyei erülerendezési erv - a jóváhagyása időszakában haályos OTrT figyelembevéelével - haároza meg a megye szerkezeének, erülehasználaának és erülei szabályozásának rendszeré. Ezzel a megyei erv a elepülések álal készíe elepülésrendezési ervek készíése számára olyan keree ado, amelynek helyi szinű bearása eseén a elepülésszerkeze alakíásában, illeve az egyes erüleek felhasználásában bizosíoá vál az országos, a érségi (megyei) és a helyi érdekek összehangol érvényesülése. A megyei erülerendezési erv álal megfogalmazoak a jóváhagyás óa növekvő haékonysággal érvényesülnek a erülei és elepülési ervezésben. Tekineel arra, hogy a Baranya Megye Terülerendezési Tervéről szóló megyei közgyűlési rendele 2005-ben hosszú ávra és előremuaó módon haároza meg a megye erüle-felhasználásának és a műszaki infrasrukúra hálózaoknak a érbeli rendjé, a 2011 évi felülvizsgála és módosíás nem irányul a erv koncepciójának alapveő megválozaására, hanem csak az elel időben bekövekeze - az még alábbiakban részleeze - válozások mia szükséges korrekciók ávezeésére. A megyei erülerendezési erv módosíásá alapveően az OTrT évi módosíása indokolja. Az Országgyűlés 2008-ban módosíoa az Országos Terülerendezési Tervről szóló örvény, jelenős mérékben alakíva az ország érszerkezeére és erülehasználai rendszerére vonakozó korábbi erveke, szabályoka. A megyei erülerendezési erveke a korábbi haáridő érelmében december 31.-ig hozzá kelle volna igazíani az OTrT-hez, bizosíva annak érségi, majd elepülési szinű érvényesíésé. A rendelkezésre álló idő rövidsége mia ez a haáridő időközben a Parlamen 31.-re módosíoa, idő és leheősége adva egyrész a megyei ervek megfelelő színvonalú ádolgozására és a jogszabályban rögzíe módon örénő széleskörű egyezeésére, másrész a 2010-ben megválaszo új megyei önkormányzai esüleek számára a erülefejleszési érdekeikkel összefüggő szemponok - az OTrT-ben rögzíe országos elhaározások válozalansága bearásával örénő - érvényesíésére. A megye erülerendezési erve felülvizsgálaára és módosíására - közbeszerzési eljárás eredményekén - a PESTTERV Kf kapo megbízás. A erv elkészíésére a erülefejleszési koncepciók, programok és a erülerendezési ervek készíéséről és aralmi köveelményeiről szóló új kormányrendele előírásai érvényesek annak érdekében, hogy a módosío erv hosszú ideig szolgálhassa a megyei érdekeke. A mos haályos ben elfogado - megyei erv megalapozó vizsgálai munkarészei az ezredforduló megelőző években készülek a VÁTI Kh-ben. (Vezeő erülerendezési ervező: Faragó Péer vol.) A vizsgálaokban foglal információk egy része - az elmúl évized válozásai kövekezében jelenős mérékben részben elavul. A megyei erv módosíása során ezér első felada vol annak a helyzeképnek a felvázolása (az ehhez szükséges kiegészíő vizsgálaok elvégzése), amelynek alapján a erülerendezés akuális megyei célkiűzései, illeve az elérésükhöz alkalmazhaó (erülerendezési kompeenciába arozó) beavakozások a ervezés során megfogalmazhaók. Bármilyen sok válozás örén az elmúl időszakban, mindezek ellenére a megye elepülésrendszerében, érszerkezeében, erüle-felhasználásában nem kövekezek be alapveő lényegi és érdemi válozások, kivéve az M6 és M60 auópálya időközben örén megvalósulásá. A korábbi vizsgálaok számadaai ugyan elavulak, fő érékelő megállapíásai öbbsége azonban ma is helyálló. Az országos érszerkezei elemek Baranya megyé érinő szakaszaiban erveze válozások (elsősorban gyorsforgalmi úhálóza új nyomvonalon erveze elemei) érvényesíése részben megörén a megye haályos szerkezei ervében, azok a közelmúlban részben meg is valósulak. Azonban ovábbi új erveze elemek is rögzíésre kerülnek a megye erülerendezési ervében. 5

6 A még haályos ben elfogado - megyei erv megalapozó vizsgálai munkarészei közö készülek, a benne foglal információk egy része - az elmúl évized válozásai kövekezében - elavul. A megyei erv módosíása során ezér első felada annak a helyzeképnek felvázolása (az ehhez szükséges kiegészíő vizsgálaok elvégzése) vol, amelynek alapján a erülerendezés akuális megyei célkiűzései, illeve az elérésükhöz alkalmazhaó (erülerendezési kompeenciába arozó) beavakozások a ervezés során megfogalmazhaók. Bármilyen hosszú idő egy évized, bármilyen sok válozás örén ebben az időszakban, mindezek ellenére a megye elepülésrendszerében, érszerkezeében, erüle-felhasználásában nem kövekezek be alapveő lényegi és érdemi válozások. A korábbi vizsgálaok számadaai ugyan elavulak, fő érékelő megállapíásai öbbsége azonban ma is helyálló. Az országos érszerkezei elemek Baranya megyé érinő szakaszaiban erveze válozások (elsősorban gyorsforgalmi úhálóza új nyomvonalon erveze elemei) érvényesíése a megye haályos szerkezei ervében megörén, az új OTrT-ből viszon öbb új infrasrukurális elem ávéele válik szükségessé. Az M6 és M60 gyorsforgalmi uak egy részének már a megvalósíása is megörén ovábbi szakaszok megvalósíása azonban még vára magára. A módosíás megalapozó vizsgálaok a megye álalános jellemzésén, a gazdasági-, ársadalmi, környezei kerefeléelek felvázolásán úl elsősorban azokra a émaerüleekre koncenrálak, amelyek alakíásában a megyei erülerendezési ervnek jogszabályban rögzíe kompeenciái, illeve haékony eszközei vannak. A vizsgálaoknál felhasználásra kerülek a haályos erv megalapozására készül vizsgálaok, elemzések is, kiegészíve az elmúl évek válozásainak bemuaásával. Az előkészíő munka és a helyzeérékelő fejezeek eredményei felhasználásával készül el Baranya Megye Terülerendezési Terve módosíásának (a megye valamennyi elepülése, az államigazgaási szervek, a érségi ársadalmi és szakmai szervezeek körében egyarán) egyezeésre kerül dokumenuma, amely egyarán aralmaza a vizsgálaok összefoglalójá, a megyei erv módosíásának ervezeé, valamin az az aláámaszó műleírásoka. A jelen EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ a véleményezés megkönnyíése érdekében ké köeben aralmaza a Megyei Terülerendezési Terv módosíásának szakmai anyagá. Az I. köe aralmazza a jóváhagyásra kerülő munkarészeke: a Megyei Önkormányza Közgyűlésének a Megyei Terülerendezési Tervről szóló rendeleének ervezeé a kapcsolódó szöveges és érképi mellékleekkel együ, a Megyei Önkormányza Közgyűlésének a Megyei Terülerendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló haároza ervezeé a kapcsolódó szöveges és érképi mellékleekkel együ, a Megyei Önkormányza Közgyűlésének haároza ervezeé a Megyei Terülerendezési Terv módosíása érvényesíéséhez szükséges inézkedésekről. A II. köe aralmaza a megalapozó és az aláámaszó munkarészeke: a Megyei Terülerendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei aláámaszásakén és kiegészíésekén - a aralmi köveelményekben meghaározo émaerüleekre vonakozó - elemzéseke, műleírásoka, valamin a erv módosíása kereében érvényesíe válozásokról szóló ársadalmi-, gazdasági- és környezei haásvizsgála ervezeé. Külön - a módosío ervől elkülönülő - köe aralmaza a ervmódosíás környezei érékelésé, a külön jogszabályban rögzíeeknek megfelelően elindío környezei vizsgálai eljárás első eredményeinek bemuaásá. A módosíás nem érini a megyei erülerendezési erv valamennyi elemé. Azok a (ermészei adoságokkal összefüggő) megyei övezeek, amelyek a módosíás eredménye alapján nem váloznak, válozalan aralommal maradnak a erv részei. A módosíás kidolgozásánál felhasználásra kerülek: 6

7 a haályos megyei erülerendezési erv elfogadásáról szóló megyei közgyűlési rendele és haározaok, azok az országos, régiós és megyei fejleszési dokumenumok, amelyek közveve a erülerendezés célrendszeré is meghaározzák, a módosíás megalapozó vizsgálaok és elemzések fő eredményei, az Országos Terülerendezési Terv (és a ervről szóló örvény) Baranya megyére vonakozó elemei, a módosíás elkészíéséhez beszerze hivaalos ágazai adaszolgálaások (a 282/2009. (XII.11.) Korm. rendeleben foglalak figyelembevéelével), a megye elepüléseinek haályos elepülésszerkezei ervei, a módosíás ervezése során - Baranya Megye Önkormányzaa közreműködésével a ervező álal - beszerze kiegészíő ágazai adaszolgálaások és információk, valamin a erülerendezési ervezői munka eddigi eredményei. A Baranya megyei erülerendezési erv módosíásának céljai alapveően nem különböznek azokól a célokól, amelyek korábban - a mos haályos erv készíésének időszakában - megfogalmazásra kerülek: A megyei szerkezei erv kidolgozásának fő célja a megye sajáos ermészei és ársadalmigazdasági adoságaira alapozva olyan, erüleileg kiegyenlíe fejlődés feléeleinek bizosíása, amely elősegíi a különleges ermészei érékek megőrzésé, a megye környezei állapoának javulásá és a megyén belüli kisérségek ársadalmi, gazdasági különbségeinek mérséklésé. Baranya megye szerkezei erve - a vonakozó erülefejleszési koncepciókban, az Országos Terülerendezési Tervben és megyei erülerendezési programban meghaározoak alapján - a kövekező szemponok és célkiűzések szerin javasolja alakíani a megye érségi szerkezeé: - Külső kapcsolaok fejleszése érdekében a nemzeközi és országos folyosókhoz való kapcsolódás megeremése az elsődleges, így fonos a megyében erveze gyorsforgalmi uakhoz és a megyehaáron kívül haladó gyorsforgalmi hálózahoz a megfelelő főúi kapcsolaok megeremése, figyelme fordíva a megyehaárok meni kapcsolafejleszési igényekre is. - Belső kapcsolaok fejleszése érdekében a megyerészek közöi kapcsolao bizosíó főuak és hálózai szerepű mellékuak kiépíése, ill. fejleszése, ami új fejleszési vonalaka erem a fejlődésben lemarad peremérségek számára. - A vízgazdálkodás, vízelláás erülei szerkezeé olyan irányban kell erősíeni, amely bizosíja az árvizek elleni haékony védekezés, a megye különösen érékes felszín alai vízbázisainak és felszíni vizeinek védelmé, valamin a közműolló minél nagyobb mérékű záródásá. - Az energia- és ávközlési rendszerek olyan kiépíése szükséges, amely a erüleileg kiegyenlíe lakossági elláás a megye egész erüleén bizosíani képes. - A ermészei érékekben gazdag, környezeileg érzékeny megyei erüleeken a ermőhelyi és ökológiai adoságokhoz igazodó áj- és erülehasznála kialakíására kell a hangsúly helyezni. - A elepülésrendszer érbeli szerkezeének alakíásakor figyelme kell fordíani a beépíésre szán erüleek növekedésének mérséklésére, elősegíve ezzel az érékes beépíe erüleek rehabiliációjá és az épíészei, elepülési érékek védelmé. 7

8 - A megye- és régióhaáron ányúló erülerendezési és erülefejleszési feladaainak koordinációjához bizosíani kell az információka a Közép- és Nyuga-dunánúli, valamin a Délalföldi régió érine megyéi felé. A megyei erülerendezési erv módosíásánál figyelembevéelre kerülek a elepülések álal elfogado elepülésszerkezei ervek, amelyek ado elepülés fejleszési céljainak figyelembevéelével kerülek megfogalmazásra és elfogadásra. E elepülési erülei jövőképek összességének az országos és érségi elemekkel való szineizálása bizosíja, hogy a megyei erülerendezési erv érvényesíi és szineizálja az országos, a érségi és a helyi érdekeke. Baranya megye erülerendezési erve módosíásának a jogszabályban előír módon és körben örénő egyezeése és véleményezése júliusa és auguszusa során örén. A módosíás ervezee felkerül az inernere is, a megyei önkormányza honlapjára annak érdekében, hogy a erveze válozaások a megye ársadalma számára is megismerheőek és véleményezheőek legyenek. A módosíás ervezeé a elepülési önkormányzaokon kívül megkapa valamennyi az egyezeési jogszabályban meghaározo miniszérium és azok illeékes erülei szervei, valamin mindazok a szakmai és ársadalmi szervezeek, amelyek szakmailag és erüleileg illeékesek erülerendezés vonakozásában. Az egyezeési időszak elején a megyei Önkormányza erülerendezési ervér felelős munkaársai és a ervezők kisérségenkén szerveze fórumokon muaák be a ervezee a elepülési önkormányzaok vezeőinek, rámuava azokra a ponokra, amelyek a megyei erülerendezési erv elfogadása uán leginkább befolyásolják majd a elepülések helyi elepülésrendezési dönései. A ervezők válaszolak a felmerül kérdésekre is, segíve a elepüléseke a erv módosíásáról szóló véleményük kialakíásában. A megyei erülerendezési erv sajáossága a megyei jogú várossal Péccsel kapcsolaos ervi aralom. A erülefejleszésről és erülerendezésről szóló örvény úgy fogalmaz, hogy a megyei erülerendezési erve a megyei jogú várossal egyezee módon kell elkészíeni. Taralmilag ezér jelen megyei ervi módosíás a szerkezei ervi elemek (és erülefelhasználás) vonakozásában a megyeszékhely haályos elepülésszerkezei ervével megegyező aralmú. Ugyanakkor a megyei erülerendezési erv módosíása aralmazza (és lehaárolja) mindazoka az övezeeke, amelyeke az OTrT örvény volából kövekezően Pécs vonakozásában is érvényesíeni kell a elepülésrendezési ervezések és eljárások során. Mivel azonban a megyei Közgyűlés rendeleével elfogadásra kerülő megyei ervi módosíás nem aralmazha a megyei jogú város vonakozásában az OTrT aralmán úl kiegészíő köelező elemeke, Pécs közigazgaási erüleén a megyei erülerendezési ervi módosíás nem haárol le újabb, (úgyneveze) megyei övezeeke. (A haározaal elfogadásra kerülő megyei erülerendezési ajánlások azonban - jellegükből adódóan - a megyeszékhely ervezésénél is hasznosíhaóak.) A erv megyei közgyűlési előerjeszésére és jóváhagyására az köveően kerül sor, hogy a benyújo dokumenumok alapján a erülerendezésér felelős miniszer 2012 januárjában nyilakozo a módosío megyei erülerendezési erv és a haályos Országos Terülerendezési Terv összhangjáról. A megyei Közgyűlés a erv, a haásvizsgála és a környezei vizsgála együes ismereében dön majd a ervmódosíás elfogadásáról. A erv elfogadására várhaóan 2012 első negyedévében kerül sor. A ervezési folyama végén elfogadásra kerülő megyei erülerendezési erv elsősorban a ovábbi elepülésrendezési ervezés számára fogalmazza meg azoka a regionális szemponoka és kereeke, amelyeknek érvényesíésével a erülei folyamaok kedvező irányú befolyásolása bizosíhaó. 8

9 1 A erülerendezési erv módosíásá megalapozó szakági ervjavaslaoka előkészíő vizsgálaok összefoglaló érékelése 1.1 Nagyérségi összefüggések Baranya megye a Dunánúl déli részén helyezkedik el, a Dél-Dunánúli Régió része. A megyé északról Tolna és Somogy megyék, nyugaról Somogy, keleről Bács-Kiskun megye haárolja, délről pedig a szomszédos Horváországgal haáros. A megyében kilenc kisérség alálhaó, ezek a kövekezők: Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szenlőrinci, Szigevári kisérségek. Baranya megye erülee km 2, amely az ország erüleének 4,76%-á eszi ki, ez alapján az ország közepes méreű megyéi közé sorolódik. Baranya megye lakónépessége a január 1-én fő vol. Ez az ország népességének 3,66%-á, a Dél-Dunánúli Régió népességének pedig 27,8%-á eszi ki. (A 2011-es évközi adaok szerin en élnek a megyében). Baranya megye országos érszerkezeben elfoglal helyé a közlekedési hálózaok haározzák meg. A vasúi és a közúi hálóza bizosíja a megye bekapcsolódásá az országos vérkeringésbe. A megye országon belüli pozíciója soka javul az M6 és az M60 auópályák megépülésével. Ezzel a régióközponok közül uolsókén Pécs is elérheővé vál gyorsforgalmi úon a fővárosból. A megye kelei részé ászelő M6 auópálya Horváország felé is új kapcsolao ereme, amely a nemzeközi szállímányozásban és a nyári idegenforgalmi időszakban a személyforgalom erén egyarán jelenős. A haáron úli erüleekkel való kapcsola szemponjából fonos az M6 magyar-horvá haárig örénő megépülése, és ezzel a Pécs-Eszék gyorsforgalmi úi kapcsola megvalósulása. Az országos főúhálózaból a megyé hé főú érini, ezek a kövekezők: 6., 56., 57., 58., 66., 67., 611. sz. főuak. Ez alapján a megye főúi elláosága jónak mondhaó, közúi kapcsolaa a környező megyeszékhelyekkel megfelelő. Nemzeközi örzshálózai vasúi fővonal mindössze keő érini a megyé, közülük is a Budapes Gyékényes vonal mindössze néhány km-es hosszon. A Dombóvár-Pécs-országhaár-Eszék vasúvonal szeli á ÉNy-DK irányban a megyé. Baranya megye vasúhálózaa szereágazó, ovábbi ké fővonal és ö mellékvonala bizosíja a megye külső vasúi kapcsolaai. A megye ké vízi úal is rendelkezik. A Duna nemzeközi hajózó úvonala érini a megyé. Elsősorban a mohácsi kiköő kapcsán az európai viziú forgalmába kapcsolódik be Baranya megye mind személy-, mind eherforgalom erén. Ez a kapcsolarendszer azonban még megleheősen alulhasznosío, jelenős aralékokkal rendelkezik. A megyei erv is aralmazza Mohácson nemzeközi kiköő léesíésé. A megye déli részén Horváország felé haárfolyó képező Dráva a mainál lényegesen inenzívebb kapcsolao enne leheővé. Ez várhaóan Horváország közeljövőben megvalósuló Európai Uniós csalakozásá köveően eljesedhe ki. Az energia nagyrendszerek közö öbb nemzeközi hálózai elem is érini a megyé, bizosíva ezálal Baranya megye és a megyeszékhely Pécs bekapcsolásá a hazai és a nemzeközi energiahálózaokba. Az elekromos elláás a Paks-Pécs nagyfeszülségű vezeék bizosíja, és Pécsről Horváország irányába is van 400kV-os ávieli hálózai kapcsola. A szénhidrogénvezeékek közül egy horváországi kapcsola és ezen felül három országos összeköeés kapcsolja be a megyé a hazai és a nemzeközi rendszerbe. Pécs, min a Dunánúl legnagyobb városa, régióközpon országos szerepkörökkel rendelkezik, vonzása a régióhaáron is úlmua, bizonyos éren országos, ső haáron úlra Észak-Bácskára is kierjed. Pécs országos vonzása elsősorban felsőokaási szerepkörében eljesedik ki. Európa Kulurális Fővárosakén a nemzeközi kapcsolaai is erősödek, a város az európai kulurális piac, és programkínála jegyze szereplőjévé vál. Baranya külkapcsolaai szereágazóak. A közép-kele-európai érségen úl medierrán, skandináv, bri, és kínai kéoldalú kapcsolaokkal is rendelkezik a megye. A megye rész vesz alábbi szervezeek 9

10 munkájában: Alpok-Adria Munkaközösség, Duna Meni Tarományok Munkaközössége, Duna-Dráva- Száva Euroregionális Együműködés, AREV, Európai Régiók Gyűlése. A külkapcsolaok erén legfonosabb a szomszédos horvá haármeni erüleekkel való együműködés, de kiemel a sájerországi kapcsola is. 1.2 Természeföldrajzi adoságok Földrajzi lehaárolás, opográfiai jellemzés Baranya megye a Dunánúl déli részén helyezkedik el. Földrajzi helyzeé ekinve Baranya megye az É.sz és szélességi illeve a K.h és hosszúsági körök álal közrefogo erüleen helyezkedik el. Legnagyobb kele-nyugai irányú kierjedése minegy 96km, észak-déli irányban pedig megközelíőleg 76km. A megyében alálhaó az ország legdélebbi ponja, Beremend közigazgaási erüleén. Baranya megye erülee 4487km 2, amely az ország erüleének 4,76%-á eszi ki. Viszonylag kis erülee ellenére ermészei és áji adoságai nagyfokú válozaosságo muanak. A megye legmagasabb ponja a Mecsekben alálhaó Zengő (682m), legalacsonyabb ponja a Duna parján az országhaár közelében, Kölked község külerüleén (84m) alálhaó Földani felépíés, felszínfejlődés Baranya megye erüleének geológiai adoságai rendkívüli válozaosságo muanak. A földani fejlődésmene összeesége, az erős szerkezei agolság kövekezményekén erülee geológiai érelemben erősen heerogén, földani jellegükben alaposan elüő ájak helyezkednek el egymás szomszédságában. A geológiai fejlődés válozaosságá jól jelzi, hogy a felszínen vagy felszínközelben paleozóos gráni illeve homokkő, riász, jura és kréa kori mészkövek, a engeri üledékek, a pliocén kori hegylábfelszínek, folyóvizekhez köheő medencefelölések, fiaal nagy vasagságo elérő löszös üledékek, ovábbá a gazdag karszos formakincs egyarán megalálhaó. A megye erüleé legnagyobb részben elfoglaló Tolna-Baranyai dombvidék középidei alapkőzeeire folyóvízi üledékek, majd pleiszocén lösz elepül. Töréses szerkeze jellemzi a dombvidék alapkőzeé, ahogyan a Mecsek mészkő ömbjei is. Ez uóbbiak a függőleges irányú mozgások kövekezében kialakul sasbércek sorozaá alkoják. A megye D-i és DK-i alföldi ájainak fejlődésmeneében a folyóvízi akkumuláció és a pleiszocén löszlerakódás öl be meghaározó szerepe Domborzai viszonyok, geomorfológiai jellemzés Összee szerkezei adoságaiból, válozaos fejlődésmeneéből adódóan, illeve a felszínalakíó ényezők máig haó munkája eredményeképpen a domborzai viszonyok nagyfokú válozaossága jellemzi a megye erüleének úlnyomó részé. Orográfiai viszonyainak alakíásában a szerkezei meghaározoság, a liológiai viszonyok, a folyóvizek kisebb mérékben eróziós, nagyobb rész akkumulációs evékenysége és nagy erüleeke érinve a periglaciális folyamaok, kiválképp a löszképződés jászoák a fő szerepe. Kis erüleen gazdag felszíni és felszín alai karszjelenségek is gazdagíják a felszín. A középhegységi és a dombsági felszínek eseében a domborza uralkodó jellegé a szerkezei mozgások nyomán kialakul örések menén feldarabolódo, és különböző mérékben kiemel elemek haározzák meg. A folyóvizek eróziós és akkumulációs evékenysége és a periglaciális löszképződés formála ovább és alakíoa ki a domborza mai képé. A megye déli és kelei ökélees sík felszínein a folyóvízi felölés és a lösz lerakódás öbb 10 méer vasagságú összleeke alkoo. Az álagos engerszin felei magasság szerini agolódás alapján a megyében jól elkülöníheő érszínek haárolhaók el, s ezek egyben sajáos domborzai ípusoka is jelenenek. A megye közepén K-Ny-i irányban húzódó Mecsek hegység a legnagyobb álagmagasságú, agol középhegységi érszín. A Mecsek, öbb 600 m magasságo meghaladó és megközelíő csúccsal (Zengő 682m, 10

11 Tubes, 611, Dobogó 594m, Jakab-hegy 592m) a megye legnagyobb álagmagasságú érszíne, amelyen néhol jelenős magasságkülönbségek is előfordulnak. A Dráva meni síkság és a Duna meni síkság ökéleesen sík felszíne fekszik legalacsonyabban (84-120m), míg a Zselic, a Völgység és a Baranyai-hegyhá m álagos magasságú, szerkezei örésekkel szabdal erősen agol dombsági felszíne, illeve a Dél-Baranyai-dombság m álagmagasságú, inkább hullámos dombsági érszíne foglalja el a megye erüleének hozzáveőleg a felé. A Villányi-hegység legmagasabb csúcsai 400m fölé emelkednek ugyan (Szársomlyó 442m, Tenkes 408m), de a hegység álagmagassága azonban 300m alai. Ez az ország legdélebbi fekvésű hegysége, amely a Dél- Baranyai-dombságból emelkedik ki, és viszonylag meredeken ereszkedik le a Dráva-meni sík irányába Éghajlai adoságok Baranya megye klíma adoságaiban D-i fekvéséből kövekezően a szubmedierrán haások erősebben érvényre junak, min az ország erüleén bárhol, ami az álagosnál magasabb évi középhőmérsékleben és napsüéses órák számában muakozik meg. Az éves csapadékmennyiség az alani haások kismérékű - érvényesülésének köszönheően az országos álago némileg meghaladja, de különösen a megye déli és kelei részén országos álag körüli csapadékmennyiség jellemző. A megye éghajlaa koránsem mua eljesen egységes képe, Ny-ÉNy-ról K-i, DK-i irányban a csapadékmennyiség csökken és az éghajla szárazabbá, naposabbá válik, az évi álagos középhőmérsékle emelkedik. A megyében meglévő magasságkülönbség szinén éghajlao befolyásoló ényező. A legmagasabb éves csapadékösszeggel a Mecsek legmagasabb régiói rendelkeznek, ahol mm, a csúcsok érségében 780m az éves csapadékmennyiség. A megye északi felében, hozzáveőleg a Mecsek vonaláól É-ra mérsékelen meleg mérsékelen nedves éghajla az uralkodó mm közöi éves csapadékmennyiséggel. A megye legcsapadékosabb erüleei a magasabb dombsági, középhegységi érszín melle az uralkodó jellemzően ÉNy-i szeleknek is köszönheik viszonylagos csapadékbőségüke. Az évi álagos középhőmérsékle 10 0 C körül alakul. A megye D-i felében is a mérsékelen meleg mérsékelen neves éghajla jellemző, amely DK-en egyre inkább meleg és száraz jellege öl. A jellemző csapadékmennyiség mm közöi, amely a Mohácsi sík erüleén már csak mm. A hőmérsékle 10,5-10,8 0 C közö jellemző, amely Ny-ról K felé növekszik. A napsüéses órák száma a megyén belül D-en és DK-en a legmagasabb Vízrajzi jellemzés A Mecsekben és a őle É-ra eső dombsági erüleeken a poziív vízmérleg, a felszín nagyfokú szerkezei agolsága, illeve a alajok nagy részének rossz vízgazdálkodása együesen eredményezik, hogy a lefolyásviszonyok relaíve kedvezőek és a áj vízhálózaá a nagy vízfolyássűrűség, és relaíve magas vízhozamok jellemzik. A déli, síkvidéki ájak szárazabb éghajlaa és a sík felszín kevésbé sűrű vízhálózao eredményeze. A megye déli részén a folyómedrek irányulsága a nagyszerkezei lejésviszonyok kövekezében uralkodóan ÉNy-DK-i, a Mecsekől É-ra az erős szerkezei agolságo ükrözi. A megye erüleén minegy 160 állóvíz alálhaó, öbbségük meserséges eredeű. A megye erüleének vizei szállíó vízfolyások három vízgyűjőhöz aroznak. Közülük a Duna és a Dráva a megye peremén folyik, a Kapos nem is érini a megyé. A Mecsek a megye fő vízválaszója, őle É-ra a Kapos, D-re a Dráva illeve a Duna a vizek befogadója. A megye fonosabb folyóvizei: - Duna, Dunába ömlő jelenősebb vízfolyások: Karasica, Vasas-Belvárdi-vízfolyás, Villány-Pogányivízfolyás, Csele-paak, Borza; - Dráva, Drávába ömlő jelenősebb vízfolyások Fekee-víz, Gyöngyös, Okor, Almás-paak, Bükkösdi-víz, Pécsi-víz, Korcsina; - Kaposba ömlő jelenősebb vízfolyások Baranya-csaorna, Völgységi-paak. A Duna vízjárására a kora avaszi hóolvadás nyomán fellépő ár, és a május-júniusban levonuló zöldár melle a kora őszi és éli alacsony vizek jellemzők. A Dráva vízjárása érdekesen alakul, mivel a hazai csapadékmaximumok és hóolvadások kiváloa kora avaszi és őszi árhullám melle kora nyári árhullám is levonul a felső szakasz magasabb régióiban bekövekező hóolvadás nyomán. Medierrán 11

12 haásra haározo őszi árhullám is jellemzi a folyó, ami a megyé érinő szakaszon okóbernovemberi magas vízállások jeleznek. A megye kisvízfolyásainak vízjárásá a hóolvadás és a csapadékmennyiség befolyásolja. A avaszi árvizek melle a heves esőzések, zivaarok nyomán hirelen levonuló nagyvizek is egyre gyakoribbak. A felszín alai vizek előfordulása, mélysége és mennyisége a megye erüleén jelenős különbségeke mua. A alajvíz összefüggően a Mecsekől D-re a Dráva és a Duna síkján a vízfolyások álal felölö, alacsonyabb érszínű erüleeken érheő el. A réegvizeke összefüggően és nagy mennyiségben a Duna menén mélyül kuak érik el. A Mecsekben a alajvízszin nem összefüggő, a Villányihegységben pedig egyálalán nincs. A Mecsek karsz- és réegvizeinek mennyiségé és elhelyezkedésé a szerkeze és a domborza haározza meg. A Villányi-hegység karszvizei a hegység peremén ermál- ill. gyógyvízkén érheők el (Harkány, Szigevár). A alajvíznívó a megye alacsonyan fekvő sík érszínein 2-4 méeren van, a dombsági erüleeken a 2-6m mélység a jellemző. A megye ermál- és gyógyvizekben az ország leggazdagabb erüleei közé arozik Természees növényze A megye poenciális ermészees növényakarója válozaos képe mua, erüleén öbb flórajárás húzódik. A ermészees növényze jellegé a mikroklimaikus jellemzők és a helyi víz- és alajviszonyok formálák. A ermészees növényze ma már csak nyomokban lelheő fel. A megye déli síkvidéki erüleén a szánók illeve a réek, legelők az uralkodóak. A áj ermészees növényakarója a szubmedierrán lágyszárú fajokban gazdag ölgy-kőris-szil ligeerdő, a gyeryános kocsányos ölgyesek, és főkén a Dráva hullámerén a fűzligeek is fellelheők. A aárjuharos löszölgyes a Dél- Baranyai-dombság sajáos fafaja. Az ülevények közül az akác a legelerjedebb, mivel gyorsan ere nyer a ermészees növényzeel szemben. A Duna meni keskeny sávban az áréri erdők is megalálhaók. A Mecsek közel 70 százaléká boríja erdő, melynek nagyobb része őshonos fafajokból áll. Csak i és a Villányi-hegységben fordulnak elő az ezüshársas örmeléklejő-erdők és a szurdokerdők. Növényvilágában szubmedierrán fajok is megfigyelheők, ovábbá számos növényfaj egyedül i él az országban. A Mecsekől északra húzódó dombságokban a cseres és gyeryános ölgyesek, az ezüshársas bükkösök alkoják a szánók melle még megmarad őshonos erdőke. A Villányi-hegység, a Dél-Baranyai-dombság és a Mecsek D-i kieségű lejőin a áj elválaszhaalan részévé válak a szőlőülevények Talajani jellemzés A megye erüleének alajviszonyaira a válozaos alajípusok elerjedése jellemző. A alajképző ényezők, így az alapkőze ípusa, a domborzai jelleg, a lejőviszonyok és kieség, az éghajlai adoságok, vízházarás jellege, a ermészees és részben a ermesze növényze ípusai kis erüleen is nagyfokú válozaossággal bírnak, s ennek kövekezében a geneikai alajípusok sokszínűsége alakulhao ki. A nagyobb domborzai agolság és az ezzel járó válozaosabb mikroklíma mia a Zselic és a Dél- Baranyai dombságra egyarán jellemző, hogy a magasabb érszíneiken az agyagbemosódásos barna erdőalajok az uralkodóak, de a felszín alacsonyodásával és a csapadékmennyiség csökkenésével fokozaosan a barnaföldek, csernozjom barna erdőalajok válnak jellemzővé. A paakvölgyekben megjelennek a réialajok. A Mecsekben a gránion és homokkövön a Ny-i Mecsekben az agyagbemosódásos barna erdőalajok a legelerjedebbek, melyek nagy vízrakározó képességűek. A vörös homokkövön podzolos erdőalajok is kialakulak. A mészkő dominanciája jellemeze K-i Mecsekben a rendzina az uralkodó alajípus. A Villányi-hegységben is a rendzina foglalja el a legnagyobb erülee, a hegységperemeken barnaföldek, csernozjom barna erdőalajok alakulak ki. A megye alföldi ájain a réi csernozjomok és az önésalajok erjedek el leginkább a Mohácsi-sík erüleén. A Dráva mellékén a réi önésalaj az uralkodó, a Fekee-víz síkján a réi önések melle a réi alajok a legelerjedebbek, de az erdei alajok is megjelennek. A megye alajadoságai a dombságokban és a középhegységekben elsősorban az erdőgazdálkodásnak, a szánóknak és a szőlőermeszésnek kedveznek. A mezőgazdasági ermelés szemponjából relaíve jó minőségű, ermékeny alajok a megye déli, alföldi részé uralják. 12

13 A megye alajainak köösége és a növényboríoság kövekezében szélerózió a alajoka nem veszélyezei. A sekélyebb és kevésbé köö alajréeggel borío nagy lejésű felszíneke, völgyoldalaka a lineáris és az areális erózió egyarán veszélyezehei Természei erőforrások, ásványi nyersanyagok A geológiai fejlődésmene jellegzeességei, a megye erüleén előforduló képződmények válozaos kora a fellelheő ásványkincsek köré is meghaározzák. A korábbi geológiai korok vízboríása nyomán az épíőkőnek is alkalmas különféle üledékes és mélységi kőzeek és a szénféleségek előfordulása jellemző. A megye fémes ásványokkal gyakorlailag nem rendelkezik, az ércek közül viszon előfordul az urán a Ny-i Mecsek permi homokkövében. Sajáos, országhaáron is úlnyúló jelenőségű ermészei erőforrás jelen a megye ermál- és gyógyvíz készlee, és az erre alapozo nagyhírű fürdők (Harkány, Sikonda, Szigevár) A fellelheő nyersanyagai közül az épíőkőnek használhaó mészkő és vörös homokkő (Jakabhegy) a Mecsek épíőkőzeei. A Villányi-hegység szinén úlnyomóan mészkőből áll, a beremendi cemengyár hasznosíja egy részé. A Kelei-Mecsek reji a fekeeszene, a Nyugai-Mecsekben pedig az uránérc alálhaó. A Dráva és a Duna mene homok, illeve kavicsvagyonnal rendelkezik. A dombsági erüleeken a Mecsekől északra agyag előfordulások ismerek. Baranya megye sajáságos ermészei erőforrásai közé lehe sorolni a ájképi érékekben gazdag ájai, kiválképp a válozaos, sűrűn erdősül középhegységi felszíneke, a karszos formakincse a Mecsekben, a Mecsek és a Villányi-hegység páralan ájképi érékei. A Villányi-hegység lejőivel összeforr szőlőkulúra, az ország legnevesebb borvidékeinek egyike a megye legfonosabb ermészei és gazdasági poenciálja. 1.3 Táj jellemzői Az ország ájföldrajzi beoszása szerin Baranya megye erüleén keő nagyáj, a Dunánúli-dombság és az Alföld oszozik. Középáji szinen a megye erüleének legnagyobb része a Mecsek és Tolna- Baranyai dombvidék illeve a Dráva meni síkság része. Baranya megye ermészei földrajzi, ájföldrajzi rendkívüli összeesége a kisájak szinjén muakozik meg igazán, ami jól mua, hogy a erüleé összesen 15 kisáj érini részben vagy eljes egészében. A megye D-i, haármeni szegélyén a Dráva-sík húzódik, a megye déli harmada sík felszín, amelye délen a Dráva, Keleen a Duna szegélyez. A megye igazi középhegysége a Mecsek, amely a kelenyugai irányban húzódik a megye középső részén. A Villányi-hegység jóval kisebb erüleű és álagmagassága is elmarad a Mecseké mögö. A ké hegység közö szelíd dombsági és sík felszín a Baranyai-dombság és a Fekee-víz síkja, Pécsi-síkság helyezkedik el. A Mecsek vonaláól északra jóval agolabb dombvidéki arculaú áj húzódik, melynek főbb részei a Zselic, a Baranyai-hegyhá, a Völgység és a Geresdi-dombság. A megye kisájai közö a szyepp jellegű ökélees síkságokól és az áréri erdőkől a agol dombsági felszíneken á a zár erdőkkel borío középhegységig számos ájkaraker előfordul. A Mecsek vonaláól délre a szubmedierrán jegyek is előfordulnak. A megye északi részé a Völgység foglalja el. A áj jellege i erősen felszabdal dombsági, a völgyekben sűrű vízhálózaal, melynek fő levezeője a Völgységi-paak. A megyébe benyúlik a kisáj középponjá jelenő Bonyhádi-medence egy része is. Az álagmagasság m közöi, amely É felé, a megyehaár irányába növekszik. A Völgységben kiváló mezőgazdasági poenciál jelenő jó ermőképességű alajok vannak. Az erdőerüleeken kívül a réek és a szánók foglalnak el nagy erüleeke. A Völgységől Ny-ra a Zselic helyezkedik el, amely szinén ekonikus örések menén sűrűn feldarabol szerkezeű, ezér élénk morfológiájú dombsági áj képé nyújja. Legmagasabb érszíne az ÉK-Zselic. Jellegzees lépcsős lepuszulásszinek illeve löszformák eszik válozaossá. A 13

14 megye északi harmadá elfoglaló dombsági ájhoz képes is kiemelkedik a őle D-re elhelyezkedő Mecsek-hegység, amely minegy válaszóvonala jelen a agolabb északi dombsági áj és a megye déli felé elfoglaló síkvidék közö. Baranya megye legmagasabb érszínű, középhegységi erülee a úlnyomóan homokkőből és mészkőből felépülő Mecsek-hegység, amelye örésekkel, karszformákkal agol felszíne, szubmedierrán éghajlai jellege, összefüggő (közel 70%-os) erdőségei esznek ájképileg gazdaggá. A Mecsek-hegység az északról haároló dombvidékbõl enyhe lejõk ámeneével emelkedik ki, a déli oldalán meredeken örik le. Környezeéől mind geológiájában, mind arculaában elü. A öréses szerkezeén ma már elegyengee felszín jellemzi. Ny-i részén a sajáos denudációs formák képződek (Babás szerkövek) a permi homokkőben. A Kelei-Mecsek mészkőfelszíné karszjelenségek sora eszi válozaossá. A hegységben számos völgyhá, csuszamlás (Melegmány, Orfű) figyelheő meg. A hegység magas erdősülsége melle szánók, gyümölcsösök és főkén a Kelei-Mecsekben szőlők jelenik az uralkodó erülehasználao. A Mecsek meredek déli leörése a kis alaperüleű Pécsi-medencével érinkezik. A medence fiaal süllyedék, emlye a Pécsi-víz és a mecsekből lefuó paakok ölöek fel hordalékkal, ennek köszönhei sík felszíné. Egy részé a Pécs-Barcs vasúvonalól D-re - a megyeszékhely Pécs foglalja el. Délebbre egészen a Villányi-hegységig húzódik a megye legnagyobb kierjedésű kisája, a Baranyai-dombság. A Mecsek és a Villányi-hegység közö elerülő vidék alacsony álagmagasságű, kevéssé agol dombsági illeve sík felszínű. A ájképe uralja a Mecsek illeve a Villányi-hegység impozáns láványa. A dombság erüleén sűrű elepüléshálóza alakul ki, 100 körüli elepülés helyezekdik el. K-Ny-i irányban szeli á az M60 auópálya. A áj jó alajadoságainak köszönheően szánókén hasznosul. A Villányi-hegység egyedülálló felépíésű erüle az országban, a hegység fő ömege pikkelyszerűen egymásra orlódo réegekből áll. Felszíne ma már elgyengee, épíőkőzee bár a mészkő, de karszos formakincs nem alakul ki. A hegység Ny-i része lösszel fede sasbércek sorozaa Turonyól Ny-ra. Turony és Villány közö egységes fennsík. A hegység déli előere sasbérces rögök sorozaa. A hegység legimpozánsabb része a ája messziről uraló Szársomlyó, amely meredeken emelkedik ki környezeéből. A mészkőbányásza nyomai ájsebkén nyomják rá bélyegüke a hegység délkelei részére. A áj arculaához szorosan hozzá aroznak a hegység szőlőülevényei. A kis alaperüleű hegyvidéke szubmedierrán éghajlaa és déli kieségű lejői eék az ország legfonosabb borvidékeinek egyikévé. Apró falvainak mindegyikében kiemel jelenőségű a szőlőermeszés és borásza. A borurizmus melle Harkány fürdője és Siklós lánivalói eszik a megye kiemel uriszikai célponjává. A megye déli szegélyé a Drává kísérő és egészen a Dunáig húzódó és a Mohácsi-szigeen folyaódó síkvidék alkoja. A Dráva sík ökélees sík felszíné jelemzően legelők és szánók boríják, amelye facsoporok szakíanak csak meg. A Drává és a Duná parmeni galériaerdők kísérik. Vízhálózaa gazdag. A megye periférikus érsége, ahonné a főközlekedési úvonalak hiányoznak. Aprófalvas elepülésszerkeze jellemzi, ársadalmi, gazdasági problémákkal erhes leszakadó érség. 1.4 A erülefelhasználás válozásai Az alábbiakban az előző megyei erülerendezési erv elfogadása óa elel néhány év során regiszrál, a érségi erülefelhasználásban bekövekeze legfonosabb válozás foglaljuk össze. A községekben lényeges válozás nem örén. Ugyan minden önkormányza a rendezési erve felülvizsgálaakor kér új lakóerüle kijelölni, mer úgy gondolja, hogy majd a fiaal családi ház épíők felvirágozaják a elepülés. Azán a erveze elkeke nem udja érékesíeni. Tehá a elepülésrendezési eszközökben hiába jelennek meg új lakóerüleek, ezek a gyakorlaban nem jelenenek módosulás a erüleek felhasználásában. Az előbbi alól valószínűleg kivéelek a Pécs közeli elepülések. Ebből a sorból kiemelheő Hosszúheény, ahol a Pécsről kikölözők egy új lakóerülee épíeek ki, valamin a Péccsel majdnem 14

15 összenő új város, Kozármisleny, ami városi rangjá is jelenős népességszám gyarapodásának köszönhei. Ennek a folyamanak ké, egymás erősíő oka van. Egyrész a Pécsről kikölözők alapíanak új ohon a városkörnyéki elepülésekben, másrész a ávolabbi vidékről pécsi munkahelyek uán kölözők állnak meg első állomáskén a városkörnyéki elepülésekben. A városok perifériáin álalában kisebb-nagyobb számmal megjelenek a bevásárló közponok, a különöböző gazdasági evékenységek elephelyei, az ipari parkok, amelyek a nagyobb városokban, elsősorban Pécse valódi válozás eredményezek a erülefelhasználásban. Pécse a nagy közlekedési infrasrukúra fejleszésekhez kapcsolódva, ezek kihasználásával jöek lére válozások a város déli kapujában, ugyanis mind a repülőér, mind az auópálya a város déli előerében van. I egy új gazdasági erüle kerül kialakíása, helye adva a város második ipari parkjának, és öbb logiszikai valamin kereskedelmi szolgálaás is elepül ebbe a érségbe. Pécse az Európa Kulurális Fővárosa beruházásai jelenős erülefelhasználási válozásoka eredményezek. A Zsolnay gyár korábbi erüleének egy kis részére húzódo vissza, a ömb nagyságú Zsolnay-negyed öbbi részébe kulurális inézmények és az egyeem Művészei Kara elepülek illeve folyamaban van a erüle új funkcióinak kiépülése. A Zsolnay közelében a lé nagy kulurális léesímény, a Kodály Közpon konferencia és hangverseny-közpon, valamin a Tudásközpon épülee, amely a városban alálhaó könyváraknak ad ohon korszerű könyvári szolgálaásokkal, szinén komoly erülefelhasználási válozás hozo. Ehhez kapcsolódva elmondhaó, hogy a válozások álalában a már beépíe erüleek áépíésével, a beépíés inenziásának emelésével jöek lére. 1.5 Településrendszer Baranya elepülésrendszere jellemzően aprófalvas. Ezek közö sok a zsákelepülés is. Ennek közlekedési és szociális kövekezményei a fő oka annak, hogy a megye kisérségei közö sok a hárányos és a halmozoan hárányos kisérség. A elepüléshálóza kicsiben szine eljesen leképzi az ország elepüléshálózaának egyenelenségé, féloldalasságá. Az uóbbira Budapes úlsúlya és az európai mércével mér középvárosok hiánya nyomja rá a bélyegé, Baranyában Pécs eszi ugyanez, fő felei népességével, Mohács és Komló, valamin a hozzájuk felzárkózó Szigevár kivéelével a középvárosok hiányával A megye közigazgaási beoszása A közigazgaási beoszás jó eseben folyamaosan leképezi az ado időszak elepülésrendszerének kapcsolai hálójá, függelenül aól, hogy az egyes érségeke járásoknak, kisérségeknek, vagy bárhogyan is hívák, hívják. A különböző időponokban végrehajo közigazgaási ászervezések dönően az egyes egységek perifériáin lévő elepülések más egységbe való ászervezésé, vagy a közponi akara módosulásá (cenralizálás vagy decenralizálás) jelezék. Ez uóbbiakól függelenül persze a elepüléshálózai kapcsolaok szine rezzenéselenek maradak. Az 1950-es megyerendezés elő Baranyához hé járás arozo. A Hegyhái (Sásdi), a Mohácsi, a Pécsi, Pécsváradi, Siklósi, Szenlőrinci és Villányi járások, amelyek kiegészülek a megyerendezés kapcsán Baranyához csaol Szigevári járással. A járások közponjai akkor is és a járások megszüneésé köveően ma is válozalanul jelenős érségszervező erővel bírnak. Ezek a részben inézményekben, de még dönőbben a szokásjogon, az emberi ényezőkön nyugvó kapcsolaokon alapulnak, amelyek rendkívül hosszú éleűek, függelenül a kormányzai szinen eldönö ászervezésekől. A járások megszüneésekor, 1983 végén a folyamaos cenralizációs programok folyományakén a megyében csak négy járás vol. A közigazgaás ászervezése érdekében jelenleg is folynak a válozások előkészüleei, megszülee az új önkormányzai örvény koncepciója, de az új rendszer kialakulása még bizonyalan. Nyilvánvaló azonban, hogy az új közigazgaási beoszás és az új önkormányzai örvény hosszabb ávon jelenős 15

16 haással lesz a elepüléshálózai kapcsolaokra. Baranya megye szemponjából fonos, hogy az új közigazgaási beoszás legyen ekineel a megye jellemzően aprófalvas elepüléshálózaára és a járási közponoknak a hozzájuk csaol községekből való könnyű megközelíheőségére. Városok A megye városainak száma folyamaosan nő ben a megyében Pécsen kívül egy város vol, Mohács. Sajáos földrajzi fekvése, ideniásudaa, érelmisége máig is megőrize megkülönbözee helyé a megye városai közö. Komló, a megye bányász városa 1951-ben, Szigevár 1966-ban Siklós 1977-ben kapo városi rango. Mára a megye egy hosszabb sagnálás köveően (1990-ig nem kerül sor újabb várossá nyilváníásra) a megyében is beindul a várossá nyilváníások sora. Ennek eredményekén ma az alábbi városokkal 1 rendelkezik Baranya megye: Szenlőrinc fő Kozármisleny fő Pécsvárad fő Harkány fő Bóly fő Sásd fő Sellye fő Mágocs fő Villány fő Mohács fő Komló fő és persze Pécs, amely közigazgaásilag nem a megye része, de a megye elképzelheelen lenne Pécs nélkül és persze Pécs is a megye nélkül- Pécs fő A megye városainak nem is a ponos népességszáma a dönő, hanem hogy Mohács és Komló kivéelével a megye városai valóban kisvárosok és Pécs, amely ma megyei jogú város és így nem része közigazgaásilag Baranya megyének messze kiemelkedik a megye városai közül. Ebben a kisvárosi mezőnyben nagyobbaknak számíanak: Szenlőrinc Pécsvárad Kozármisleny Bóly A megye városai közül Szenlőrinc és Pécsvárad Pécshez közvelenül köődnek, az o lakók Pécsre járnak be dolgozni, Pécs középiskoláiba is nagy számban járnak be az o lakó gyerekek. Folyamaosan éma Pécse az elővárosi közlekedés megoldása, ami a MÁV vonalán funa, és nyugai irányban Szenlőrince, kelei irányban Pécsvárado köné össze Péccsel, a nagyvárossal. Szenlőrinc annak köszönhei növekedésé, hogy Pécse az uránbánya üzemei a városól nyugara helyezkedek el és az uránbányászok egy része, akik nem akarak a pécsi Uránváros öbbszines épüleeiben élni, i épíeek családi házaka. Pécsvárad gyönyörű környezeének, örénei múljának, Pécs közelségének köszönhei kiemelkedésé a megye városai közül. A pécsi érelmiségi panellakók kedvel kikölözési célponja vol Pécsvárad. Újabban ez a funkció a Pécsvárad és Pécs közö minegy félúon lévő Hosszúheény község eljesíi sikerrel. Hosszúheény ennek köszönhei a napjainkban apaszalhaó gyors népességnövekedésé. Kozármisleny egy kis falu vol Pécs közvelen közelségében. Az oani vezeés már a 80-as években felismere az ebben lévő leheőségeke. Előközművesíeek családi házak épíésére kínál erüleeke, amelyek gyorsan el is kelek. Sikeresen fejleszeék inézményeike, ennek köszönhee gyors népességnövekedésé, majd városi jogállásá is. Sporcsarnokába öbb pécsi lobbi hobbi focicsapa jár ki, kedvezőbb árfekvése mia, éermeiben hasonló okok mia rendszeresen szerveznek pécsiek különböző összejöveeleke, bankeeke. 1 A népességszám adaok forrása a KSH, az adaok a év végi lakónépességre vonakoznak 16

17 Bóly Mohács közelségében önálló fejlődési pályá ír le. Ebben nagy része vol az o élő néme (sváb) nemzeiségnek, akik sikeresen kamaozaák már a rendszerválás elő is némeországi rokoni kapcsolaaika. A megye városai (kisvárosai) közül népességszámban ké elepülés emelkedik ki. Komló és Mohács. Jelenősen különböző fejlődési pályá fuoak be, funkcióik és a elepülésrendszerben beölö szerepük, jellegük is lényegesen különbözik. Komló a megye legnagyobb népességszámú városa a maga fő meghaladó népességével. Léé az időközben már megszűn mecseki szénbányászanak köszönhei. Mindig is rendkívül erős kapcsok fűzék Pécshez, mondhani hogy Pécs bolygóvárosakén jö lére. Még fénykorában is, amikor a közeli aknák mia gyors népességnövekedés él á, és amikor a bányavállala abszolú úr vol a elepülésen, a bányavállala közponja Pécse vol. A rendkívül sűrű auóbusz járaok jelezék, jelzik ma is Komló és Pécs inenzív kapcsolaá. A humán érelmiség Pécsről ingázo ki komlói munkahelyére és igyekeze a legrövidebb időn belül visszakerülni pécsi munkahelyre. Ez ugyan mára már némileg oldódo, de a kapcsolaok, a függőség megmarad. Sajá műszaki érelmisége a bányászahoz köődö és ma már a bányák bezárása uán mondhani nem léezik. A városnak ez a monofunkcionális jellege okozza ma a legöbb gondo, amikor is jelenős épüleállományával, infrasrukurális meglévőségeivel a úléléséér, a fennarhaóságáér küzd. A feniekből kövekezik, hogy a környező elepülések közvelenül is Pécshez, a megyei önkormányzahoz és hivaalához köődnek. Mohács a maga fő körüli népességével Baranya megye második legnagyobb városa. Mohács egy önálló ideniás, jelenős, Pécsől függelen önállósággal. A város alföldies, síkvidéki jellegével, Duna pari fekvésével elérő képe mua Baranya öbbi városaiól. Sajá érelmisége jól képviseli a város érdekei. Folyami haárákelő, jelenős ipara, inézményei is önálló élee élnek. Térségi kapcsolaai igen erősek, valódi szervezője környezeének. Erős kapcsolaa van a megye városai közül Bóllyal, amely a kölcsönös alapján előnyök alapján folyamaosan fejlődö és fejlődik napjainkban is. A megye erülee városokkal lefede, új városok kijelölésére nincsen szükség. Minden kisérségnek városi jogállású közponja van. Ebből érzékelheő, hogy a városok erülei elhelyezkedése is megfelelő. Ugyanakkor népességszámuk jelenős részben alacsony, funkcióhiányos kisváros, városiasodásuk folyamaban van. Harkány és Villány jellemzően szine egyfunkciós városok és erre a húzó funkcióra fűződnek fel mindké helyen a öbbi városi funkciók. Harkány fürdőváros. Fejlődésé és várossá válásá is a mélán híres gyógyfürdőjének köszönhei. A gyógyvízre épül rá szinén jelenős gyógy-kórháza. A gyógyfürdőben már lezajlo egy jelenős korszerűsíés, de sajnos kínálaa, felszerelsége jelenősen elmarad Nyuga-Magyarország gyógyfürdőiől. Megközelíheőségének javíásával viszon megnyílo a leheőség Nyuga Európa bizosíó ársaságaival való inenzívebb együműködésre, ami vendégforgalmá várhaóan jelenősen növelni fogja. A város szállodái, éermei, nyaraló házai, kereskedelme mind dönően a város idegenforgalmá szolgálják ki. A környékbeli elepülésekből is sokan járnak be Harkányba dolgozni, kihasználva az ieni munka leheőségeke. Villány városi rangjá mélán világhírű vörös borainak köszönhei, ami egyben megalapoza a elepülés rendszerválás köveő jelenős fejlődésé is. A város főucájá övező műemléki védesége élvező pincesora folyamaosan várja a urisáka. I a kulúra is a borra épül, múzeuma a Bor Múzeum, rendszeres Bor Fesziválja a borrendek ünnepe. A bor fonosságá és a elepülés ebből adódó gyarapodásá jelzik az uóbbi időben sorra megépül borházai, ahol a szőlő feldolgozása melle vendégfogadásra is berendezkedek. A elepülésen a megfárad és kocsijá nem használni akaró borurisa korszerű kényelmes szálás leheőségeke is alál a városban. Siklós egy kellemes, hagyományosan városi szolgálaásoka nyújó, haár közeli kisváros. Korszerű piaca, kierjed üzlehálózaa és újabban ermálfürdője is kedvel hellyé eszi. A Siklós Villányi ború egyik alapíója. Turiszikai kínálaában fonos szerepe van a jó állapoban fennmarad várnak, ahol korábban elegáns éerem és szálloda is működö, amelyek mos hiányoznak a városnak. A várhoz az ország örénelmének jelenős epizódjai fűződnek. Várkápolnájának góikus bolozaa a magyarországi góika féle emléke. Sásd egy hárányos kisérség közponja. Szolgálaásaival jelenős számú községe lá el. A érség uóbbi időszakban megindul fejlődésében nagy szerepe vol a Sásdi Többcélú Kisérségi Társulásnak. Fonos a közlekedési helyzee. Sásd a 66-os és a 611-es ú csomóponjában fekszik. Az első a régió ké legnagyobb városá, Pécse és Kaposvár köi össze, a 611-es ú pedig a Pécs- 17

18 Balaon közi kapcsola fonos nyomvonala. A város a Pécs-Budapes vasúi nyomvonal jelenős állomása. Komló vasúi összeköeése i csalakozik rá a fővonalra. Sellye az Ormánság közponja, egy leépülő, halmozoan hárányos elepüléskör közponja. A elepülésre a rendszerválás elő elepül kevés ipari üzemeinek jelenős része megszűn, ezzel egy éppen beinduló fejlődési pálya ör meg. A érségben dolgozó kevés foglalkozao dönően a mezőgazdaságban helyezkede el. Kierjed környékbeli erdői adják a nyersanyago az i működő fafeldolgozásnak. Fonos uriszikai vonzerő képvisel a vadásza, az i alálhaó Bahyány- Draskovich kasély, amelyben mezőgazdasági szakiskola működik, és a hozzá arozó arboréum. Mágocs a megye északi részének közponja, földrajzi érelemben a Baranya-Hegyhá része, a Völgység fonos elepülése. Közúi közlekedési csomópon, ebből adódik megleheősen inenzív ámenő forgalma, és gazdasági fejlődése. Már nagyközségi igazgaási sáuszában is jelenős érségi funkcióka láo el, ez alapoza meg várossá nyilváníásá is. A Sásdi kisérség része, viszonylag messze van Pécsől és Komlóol is, de inenzív kapcsolaai vannak a közeli Tolna megyei Dombóvárral. Érdekes megfigyelni Pécs és a megye válozó viszonyá. Az 1950-es megyerendezéskor a megye székhelye, Pécs örvényhaósági jogú város vol, így nem arozo a megyéhez. Amikor 1950 közepén ez a sáusza megszűn, Baranya megyéhez arozo és 1971 közö nem arozo a megyéhez, 1971-ől ismé a megyéhez arozo. Érdekes Pécs folyamaosan válozó helyzee, amelynek során hol a megye részekén, hol a megyéől függelen ideniáskén aposzrofálják a források. Napjainkban is megyei jogú városkén nem része a megyének, ennek ellenére Pécs nélkül Baranya megyé nagyon nehéz lehene árgyalni. A megye és Pécs kapcsolaá jól muaja, hogy a pécsi álalános iskolába járók közül ma minegy 13 % vidéki. A középiskolai anulók pécsi-vidéki megoszlásáról (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) az alábbi kimuaás ad információ. A város Polgármeseri Hivaala álal, a 2011-es ászervezés előkészíésének részekén összeállío, az iskolákól bekér, kissé ponalan, de a lényege szépen muaó Pécs mj. város Polgármeseri Hivaalának kimuaása szerin közö a pécsi középiskolai (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) anulók száma minegy 2000 fővel csökken, főleg a vidékről bejáró anulók nagyfokú (minegy 1600 fős) lészámcsökkenése mia. Érdekes, hogy közben a kollégiumban lakók száma alig csökken ( fő közö) ben az összes pécsi középiskolában anuló diákoknak csak kb. fele a pécsi, a bejárok számaránya kb. 39%, a kollégiumokban lakók számaránya minegy 11%-o esz ki az összes diákákhoz viszonyíva. Arról, hogy a vidéki anulók mely elepülésekből járnak be, illeve a kollégisáknak hol van az állandó lakhelye, nem alálni adaoka. A KSH előbbinél ponosabb de nem részleeze adaai szerin a megyében a kollégiumokban lakó a 2010/2011 anévben Baranya megyében: szakiskolai anulók közül kollégiumokban lakik a anulók 7,9%-a, szakközépiskolai anulók közül kollégiumokban lakik a anulók 11,7%-a, gimnáziumi anulók közül kollégiumban lakik a anulók 13,8%-a Pécs és a megye kapcsolaához ezeke az adaoka csak azér arouk fonosnak jelezni, hogy egyrész az álalános iskolai okaásban Pécs dönően a városkörnyéki elepüléseknek segí be, a középiskolai okaásban pedig a megye egész erüleére fonos érőhelyeke bizosí. Elmondhaó, hogy a megye jelenlegi városhálózaa, kisérségi közponjai a megye egész erüleé arányosan lefedve láják el a környezeükben lévő elepülések legfonosabb, o hiányzó, legkülönbözőbb elláási igényei. Ez a városok és környezeük közö egy egyoldalú hierarchikus kapcsolao jelen. Ugyanakkor a városok egyes hiányzó funkciói a környezeükben lévő megyei elepülések láják el. Pécs hiányzó vízpari rekreációs funkciói javarész Orfű lája el, vagy a Pécse hiányzó családi házas új, beépíheő lakóerüleeinek java része a városkörnyéki elepülésekben realizálódik, dönően Kozármislenyben, amely a Pécsről kiszoruló funkciók ieni gyors fejleszése kövekezében városi jogállás is szerze. Mohács rekreációs funkcióinak egy részé a Duna paron Mohácsól északra húzódó szőlőhegyek és a Duna-paron lévő elepülések üdülőerülei parcellázásai (elsősorban Dunaszekcső) bizosíják. 18

19 A városok és a városkörnyéki elepülések közi néha kéirányúvá is váló hierarchikus kapcsolaok melle egyre erősebbé válnak a hierarchiá nélkülöző, a meglévő, differenciál adoságra épülő hálózai jellegű, megleheősen bonyolul kapcsolaok, amelyek a elepüléseke egy mozgó, folyamaosan válozó hálóba fogják össze. Baranya megye nagyközségei Baranya megye elepülésrendszerére jellemző az aprófalvak nagy száma. A megye összesen 301 elepüléséből 85 elepülés 199 fő lakónépesség alai 123 elepülés fő lakónépesség alai. Az 500 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező elepülések (208 elepülés) a megye elepüléseinek 69,1%-á eszik ki. A 2001 év végi népességi helyzehez viszonyíva a 199 főnél kisebb elepülésekben 15,5% a népességcsökkenés, a fős elepülésekben 10,1%, az fős elepüléskaegóriában 5,9% a népességcsökkenés Az aprófalvas községhálózaból kiemelkedik a megye 3 nagyközsége 2010 év végi népességével Beremend 2573 fős népességével, Szászvár 2350 fővel és Vajszló, a maga 1703 fős népességével (Forrás: KSH) Országos összehasonlíásban ezek sem számíanak nagy elepüléseknek, de érségükben, a környezeük elláásában visel funkcióikkal valóban azok. Az új önkormányzai örvény koncepciója, a nyilvánosságra hozo munkaanyag szerin azonban Vajszlón megszűnne a polgármeseri hivaal (a erveze szerin ez az inézkedés minden 2000 főn aluli elepüléseke érinené) A kisérségek A megye falvai jelenleg a kövekező kisérségekbe szerveződnek: Komlói kisérség Mohácsi kisérség Pécsi kisérség Pécsváradi kisérség Sásdi kisérség Sellyei kisérség Siklósi kisérség Szenlőrinci kisérség Szigevári kisérség Baranya megye 9 kisérsége közül 8 hárányos helyzeűnek ekineő (egyedül a Pécsi kisérség nem sorolhaó ezek közé) A hárányos helyzeű kisérségek közül 3 a leghárányosabbak közé sorol. Ezek a kövekezők: Sásdi kisérség Sellyei kisérség Szigevári kisérség A kisérségekben működő elepülési önkormányzaok meghaározo feladakörbe arozó közszolgálaásoka 2004-ől öbbcélú kisérségi ársulásokon kereszül bizosíhanak. Ilyenek például a szociális elláás, a család, gyermek és ifjúságvédelem, de megállapodhanak más elláások közös, a ársuláson kereszül örénő elláásában is. Nem állíhaó, hogy a elepülések közi kapcsolaoka deerminálná a közigazgaási sáuszuk, a hivaalos erülei szerveződések, de az bizon elmondhaó, hogy erősíik, moderálják, szervezik a közigazgaási egységen belüli kapcsolaoka. A kisérségek lakónépessége helyesen a KSH adaai szerin 2010 év végén: Komlói: fő, válozás 2001 év végéhez: - 8,5% Mohácsi: fő válozás 2001 év végéhez: - 5,6% 19

20 Pécsi: fő válozás 2001 év végéhez: +1,0% Pécsváradi: fő válozás 2001 év végéhez: - 7,4% Sásdi: fő válozás 2001 év végéhez: - 10,7% Sellyei: fő válozás 2001 év végéhez: - 12,3% Siklósi: fő válozás 2001 év végéhez: - 6,2% Szenlőrinci: fő válozás 2001 év végéhez: - 6,2% Szigevári: fő válozás 2001 év végéhez: - 8,2% Összesen: fő válozás 2001 év végéhez: - 3,7% Láhaóan egyelen kisérség népességszáma növekszik némileg, a Pécsi Kisérség (+1,0%). Jelenős népességveszés szenvedek el a vizsgál időszakba a Sásdi és a Sellyei Kisérség. A kisérségek rövid jellemzése 2 Komlói kisérség Településeinek száma: 19, Komló nélkül a elepülések álagos népességszáma 500 fő körül szóródik. Földrajzi helyzee: A Mecsek hegység északi részén és a Hegyhá kelei részén fekszik, jellemzően dimbes-dombos ájon. Gazdasága: Dönően ipari jellegű erüle, a földrajzi helyzeéből adódóan a mezőgazdasági ermelés nem jellemző. A érsége folyamaos ipari szerkezeválás, a barnamezős erüleek funkcióválása, fejleszése jellemzi. Komlón a szénbányák bezárása uán az acélszerkezei gyárás, a mezőgazdasági gépgyárás, az auógyáráshoz kapcsolódó beszállíói ipar és a ermelésé egyre növelő kőbánya a jellemző. A vállalkozások nagy része Komló középvállalkozásai melle mikro-vállalkozásokban részben Szászváron, Magyarszéken, Egyházaskozáron és Magyarherelenden összponosul. Mohácsi kisérség Településeinek száma: 43, Mohács melle Bóly is városi rangú, Mohács melle annak ársközponjakén funkcionál. A kisérségben élők 12%-a lakik hárányos helyzeű elepülésben. A elepülések közül 13 zsákelepülés. Földrajzi helyzee: A megye D-K-i részén erül el, keleen a Duna haárolja, délen a horvá haár. Topográfiájá a síkvidék jellemzi. Gazdasága: Mohácson jelenősek a kiköői és logiszikai szolgálaások és az ipari zónában lévő, valamin a ké ipari parkjában lévő üzemei, Bólyban az ipari park üzemei. Pécsi kisérség Településeinek száma: 39. A kisérség Pécsen kívül kis és aprófalvakból áll, egyelen fő meghaladó elepülése Kozármisleny városa, amely 2010 év végén 14 fő híján elére a fős lakónépesség számo fő körüli Pellérd. Kozármisleny és Pellérd a Pécse a normál családi házas programjuknak megfelelő elekkínálao nem aláló kikölözőknek köszönhei magasabb lélekszámá. Ez a ké elepülés Pécs bolygó elepülésének is nevezheő, mivel mindkeő közvelenül Pécs haára menén helyezkedik el. A elepülések nagyobb része főn aluli, de 7 elepülés 500 főn alóli népességgel rendelkezik. Mindez azér vol érdemes részleezni, hogy érzékelheővé váljon a kisérség rendkívül differenciál összeéele, Pécs abszolú úlsúlya, a kisérsége jellemző érdekviszonyok és lépékek különbözősége érzékelheővé váljon. Ezér is alakul ki a érségben 7 mikroérség: Pellérd, Görcsöny, Egerág, Kozármisleny, Szalána és Orfű kis-közponal. Földrajzi helyzee: Rendkívül válozaos, erüleén mind a síkvidék (Pécsi-síkság) mind pedig hegyvidéki, dombsági erüleek (Mecsek hegység és előerei) megalálhaók. A öbbcélú ársulás dönően a kis elepülések éleében dönő szervező funkcióka vállal magára. Gazdasága: A kisérség gazdasági poenciáljá Pécs úlsúlya, mondhani egyedülisége esesíi meg. A bányák bezárása gazdaságilag Pécse is megrendíee, ami csak kiegészíe a hagyományos iparágak (például a bőripar) padlóra kerülése. Ugyanakkor örvendeesen fejlődik Pécs ké ipari parkja. Fonos városi célkiűzés a város ké lakórészé a vasú menén elválaszó barna öveze kezelése, az ieni ipari szerkezeválás ámogaása, ami az ádolgozás ala álló IVS akcióerüleekén is kezelni kíván a városi önkormányza. Mindezek melle a város az igen jelenős inézményekkel bíró kulurális iparának gazdasági szerepében, annak más ágazaokra begyűrúző eljesímény-növelésében bízik. A falvakban fellelheő mikro vállalkozások melle csak Orfű a maga idegenforgalmi szerepével jelen fonosabb gazdasági ényező a erüleen. 2 Források a minden kisréségben 2010-ben kidolgozo XX kisérség fejleszései című anulmányok. A népességszám a anulmányok szerin a 2007-i állapoo muaja. 20

21 Pécsváradi kisérség Településeinek száma: 19, közponja Pécsvárad, fő alig meghaladó népességű. Községei jellemzően az apró, illeve a örpe falvak kaegóriába aroznak. 15 ide arozó község népességszáma 500 főn aluli. Földrajzi helyzee: A kisérség Tolna megyével haáros, a Kele-Mecsek hegyvidék dominálja a erülee, a 6-os úól délre lévő erüleei a Baranyai dombsághoz aroznak. Közponja, a örénelmi múlal rendelkező Pécsvárad a Kele-Mecsek ájvédelmi Körze szélén, a Zengő lábánál fekszik Gazdasága: A kisérség hagyományosan mező és erdőgazdálkodási erüle. A mélyebben fekvő dombháakon kedvezőek a körülmények a kalászosok, a kukorica, a napraforgó, a repce számára. A hegy lábánál megjelennek a szőlők, a gyümölcsösök. A borermelésről már Szen Isván alapíólevelében is alálhaunk emlíés. A érségbe nem elepülek jelenősebb ipari vállalkozások, pár üzem van Pécsváradon. Sásdi kisérség Településeinek száma: 27, közponja Sásd, amely a 66-os és a 611-es ú csomóponjában fekszik. A 66-os ú köi össze a régió ké legnagyobb városá, Pécse és Kaposvár. A 611-es úon Dombóvár érinésével a Balaon felé auózva sokan haladnak á a elepülésen. Az aprófalvas elepülésrendszer elláásának jobb igénye híva élere a mikroérségi közponoka: Mágocs, Sásd, Vásárosdombó, Gödre, Mindszengodisa, amelyek közül Sásd és Mágocs városi jogállású elepülés. Földrajzi helyzee: A kisérség Baranya, Tolna és Somogy megyék valamin, három ermészeföldrajzi kisáj haárán, részben ezek erüleein is fekszik. Ezek az Észak-Zselic, a Baranyai-hegyhá és Völgység. Ez a öbbszörös haár meni fekvés és a örénelmi elepülésrendszer, a zsákelepülések magas száma lehe indoka annak, hogy ez a kisérség egyike Baranya leghárányosabb helyzeű kisérségeinek. Gazdasága: A vállalkozások nagy része Sásdon, Alsómocsoládon, Mágocson, Bikalon és Mindszengodisán összponosul. Jelenős a halgazdaság, a mezőgazdasági ermékek feldolgozása. Néhány középvállalkozás kivéve a mikrovállalkozások jellemzik ennek a kisérségnek a gazdaságá is. Sellyei kisérség Településeinek száma: 35, a legöbb elepülése nem éri el az 500 fős népessége. Földrajzi helyzee: Az ország déli részén a Dráva menén helyezkedik el a világ végén, a fővárosól minegy 300, Pécsől 50 km ávolságra. Ebbe a kisérségbe arozik a ké világháború közi szociológiai irodalomból jól ismer Ománság erülee is. A reformáus családok egykézése kapcsán az irodalomban vizionál leépülés mára már minden ekineben megvalósul. A gyönyörű kazeás reformáus emplomokhoz már nem arozik se iszelees se gyülekeze. A megüresede épüleeke roma családok lakják. Halmozoan hárányos kisérség Gazdasága: Munkahely alig van a erüleen, még Sellyéről is sokan járnak be Pécsre dolgozni vonaal, szenlőrinci ászállással. Sok az ingázó a környező kisérségi közponokba is, Szigevára és Siklósra, de ingáznak Harkányba is. Gazdasága radicionálisan a földműveléshez köődik, annak ellenére, hogy ehhez az adoságai nem mondhaók jónak. Az ország egyik fonos dinnyeermelő erülee van a kisérségben. Kivéeles adoságokkal az erdő és vadgazdálkodás rendelkezik. Erdősülsége magasabb az országos álagnál és még sok másra nem hasznosíhaó erüle vár beerdősíésre. Jelenős a külföldi vadászaás is. Az előbbihez köődve számos fafeldolgozó vállalkozás működik a erüleen. A érség ipari kapaciása gyenge, a helyi vállalkozók nagyobb része önfoglalkozaó kényszervállalkozásban működik. Jellemző az alulképzeség, különösen az i élő roma népesség körében. Siklósi kisérség kisérség lakóinak 45%-a ezekben a városokban él. Településeinek száma: 53, ezekből 29 elepülés 300 fő alai. A 311/2007. (XI.17.) sz. kormányrendele az aprófalvas erülee a hárányos helyzeű kisérségek közé sorola. Földrajzi helyzee: A megye déli részén helyezkedik el, délen a Horváország haárolja. Hazánkban i érvényesülnek leginkább a szubmedierrán haások. Gazdasága: Éghajlaa rendkívül kedvező a mezőgazdaság számára, ez a érség egyik fonos ágazaa. Az ország első borúja is jelzi, hogy i országosan is kiemelkedő a szőlő ágaza. A érség műemlékei, és a siklósi vár, a harkányi gyógyfürdő, az új siklósi ermálsrand melle a borurizmus is fonos ényező a kisérség jelenős idegenforgalmában. Az ipari poenciál Beremenden koncenrálódik a cemen és mész gyárással, a Nagyharsányi kőbányával, de Siklós ipari parkja is várja a beruházásoka 21

22 Szenlőrinci kisérség Terülee: 271 km2. A kisérség mind erülee, mind népességszáma ekineében a legkisebbek közé sorolhaó. A öbbi kisérségnek 10 éves előnye van a Szenlőrinci Kisérséggel szemben, mer ez a kisérségek megalakulása uán 10 évvel a Pécsi Kisérségből válaszoák le. A 20 elepülése közül 13 elepülés 500 főnél kisebb Településeinek száma: 20 Földrajzi helyzee: A Szigevári és a Pécsi kisérség közö helyezkedik el. Gazdasága: Szenlőrincből sokan járnak be Pécsre dolgozni, ez a kisérség munkanélküliségi muaójá csökkeni. A érség mezőgazdaságának fonosságá jelzi Szenlőrinc mezőgazdasági iskolája. A érség legjelenősebb ipara a Királyegyháza közigazgaási erüleén, Szenlőrinc közelében megépül és 2011 nyarán már üzembe helyeze cemenmű és ennek a nyersanyag elláásá bizosíó korszerűsíe kőbánya Bükkösdön. Szigevári kisérség Településeinek száma: 46. Aprófalvas elepülésrendszer jellemzi. Szigeváron él minegy fő, raja kívül csak ké 1000 főnél nagyobb elepülés van a kisérségben: Hobol és Mozsgó. A érség okaási, kulurális inézményei zömmel Szigeváron vannak, de ez alól kivéelnek számíanak az 1000 főnél nagyobb ké elepülés inézményei. A szigevári kórház a kisérségnél nagyobb erülee lá el. Földrajzi helyzee: A Dél-Zselic és az Ormánság haárán helyezkedik el. Gazdaság: A kisérség az ország 33 leghárányosabb helyzeű kisérségeinek egyike. A hagyományokkal rendelkező nagy cégek megszűnek. Jelenős ilyen cég vol a Szigevári Cipőgyár, amelynek helyé kisebb vállalkozások foglalák el, de ezek is fennmaradásukér, piacér küzdenek. Meghaározó a érég mezőgazdasága, amelynek jó felvevő piaca vol a jelenős szovje megrendelésekkel bíró konzervgyár. Ennek külföldi kézbe kerül uód vállalaa ma már szine kizárólag impor nyersanyago dolgoz fel. A kisérségben fonos leheőségeke hordoz a Szigevárhoz köődő idegenforgalom. A szigevári vár, a eljesen áépíe, korszerű ermálfürdő, a város örök emlékei jelenhenek komoly vonzerő. 1.6 Demográfiai folyamaok Népességszám, népsűrűség A megye népessége 2010-ben fő legfrissebb évközi kerekíe adaa szerin pedig már csak en lakják a megyé. A megye népességszámának 2000-es évekbeli alakulásá vizsgálva megállapíhaó, hogy a 2001-es népszámlálás óa elel egy évized során regiszrál - országos álagnál (1,83%) közel készere rosszabb - minegy 3,53%-os csökkenés kövekeze be. A megye lakónépessége 2001 és 2010 közö öbb min 12 és fél ezer fővel csökken. Összehasonlíásképpen: a megye harmadik legnépesebb városa Mohács, ahol 19 ezren laknak, a negyedik legnépesebb Szigevár, ahol csaknem 11 ezren laknak. A megye 10 év ala bekövekeze népességcsökkenése ehá olyan mérékű, minha a megye harmadik-negyedik legnagyobb városának népességével fogyo volna a lakosság. Az álagos népsűrűség a megyében 89 fő négyzekiloméerenkén, ami ugyan a 108 fő/km2-es országos álag alai, de ezzel az érékkel Baranya megye az ország nyolcadik legsűrűbben lako megyéje. A népesség erülei elhelyezkedése a megyében - a sajáos elepüléshálózai adoságok kövekezében - megleheősen kiegyenlíelen. A nagyobb népességömörülések a megye három érségében összponosulnak. Pécs és agglomerációs övezee, Mohács és érsége, valamin a Villányi hegység vidéke a megye legsűrűbben lako erüleei. A megye ÉNy-i és DNy-i vidékei a legrikábban lakoak. Ezekben az aprófalvas érségekben igen alacsony, 30 fő/km 2 alai a népsűrűség. A legkisebb népsűrűségűek a Sellyei, a Szigevári és a Sásdi kisérségek, a legsűrűbben lako a Pécsi, ahol az országos álago messze meghaladó a népsűrűség. 22

23 1.6.2 Népesedési folyamaok A megyében élő népesség fogyása a megye erüleén belül nem egyenlees, a csökkenés jelenős erülei differenciá mua. A lakónépesség alakulása a kisérségekben Válozás (%) Válozás (%) Komlói ,3-4,2 Mohácsi ,2-2,4 Pécsi ,6 +1,6 Pécsváradi ,5-2,8 Sásdi ,5-4,8 Sellyei ,8-6,1 Siklósi ,6-3,1 Szenlőrinci ,7-2,4 Szigevári ,5-3,9 Megye összesen ,0-1,2 A megye népessége 2001 és 2009 vége közö évről évre csökken. Az évizede ké időszakra bonva az össznépesség fogyása mérséklődik, mivel közö közel készer annyival csökken a népesség, min 2005-ől az évized végéig. A népességcsökkenés gyakorlailag a megye összes kisérségé sújja. Csupán a csökkenés mérékében vannak számoevő - elérések. Mindössze egy kisérség, a Pécsi uda növelni népességé az elmúl évizedben, az első időszak minimális fogyásá köveően 2010-re három ezerrel laknak öbben ebben a érségben. A Pécsi kisérség növekedése olyan mérékű vol, hogy összességében ellensúlyozni vol képes a megye öbbi kisérségében apaszal gyorsuló mérékű fogyás. Hiszen a megye fogyása összességében lassul, viszon a növekvő Pécsi és a lassuló üemben fogyó Pécsváradi illeve Szenlőrinci kisérség melle az összes öbbi kisérség népessége gyorsuló üemben fogy. A legrosszabb helyzeben a Sellyei kisérség van, ahol az évized első felében közel 5, a leguóbbi 5 év során pedig 6 százalékkal élnek kevesebben, összességében 11 százalékos a csökkenés. A Sásdi kisérségben is közel 10 százalék a csökkenés méréke 2001 és 2010 közö. Összességében ehá a megye középső részén, Pécs környékén jelölheő ki egy olyan összefüggő elepüléscsopor, főkén a város délről és nyugaról övező elepülések, amelyek az elmúl évized során növelni udák népességüke. Ennek a poziív egyenlegű érségnek a magjá az amúgy negaív mérlegű Pécse övező agglomerálódó elepülések alkoják, de nyugai irányban úlnyúlik a Pécsi kisérség haárain. A megye DNy-i érsége, Sellyéől nyugara és délre, valamin az északnyugai megyehaárhoz közeli dél-zselici kiselepülések alkoják a megye legkriikusabb mérékben csökkenő népességű elepülései. Az Ormánság és a Zselic aprófalvainak öbbségé a népesség elöregedő jellegéből adódóan a halálozások magasabb és a szüleések alacsonyabb aránya melle az elkölözések magas száma is sújja, s ezek a negaív demográfiai folyamaok együesen vezenek a lakosságszám draszikus visszaeséséhez. 23

24 A lakónépesség alakulása a közöi időszakban Természees népmozgalom A lakónépesség számának alakulásá az élveszüleések és halálozások különbségéből adódó ermészees szaporodás valamin az állandó és ideiglenes be- illeve elvándorlások egyenlegekén előálló vándorlási különböze haározza meg. Baranya megye népessége a haályos erülerendezési erv demográfiai vizsgálaai óa elel 12 év, valamin a 2001-es népszámlálás óa elel egy évized során is folyamaos csökkenés mua. Ennek okai a ermészees szaporodásban (fogyásban) és a negaív vándorlási egyenlegben keresendők. A ermészees szaporodás (az élveszüleések és a halálozások számának különbsége) a vizsgál időszak során negaív, mivel a halálozások száma magasabb a szüleésekénél, ezér a megyében ermészees fogyásról beszélheünk. A ermészees fogyás éves éréke a közöi időszak első felében romlo különösen, amikor a csökkenő szüleésszámhoz emelkedő halálozási arányszám ársul közö a szüleésszám emelkede, miközben a halálozásoké gyakorlailag sagnál ól a kismérékben csökkenő halálozási arányszám melle a szüleések száma évről-évre ovább csökken ben a ermészees fogyás - azaz az élveszüleések és a halálozások különbsége - -4,0 ezrelékes éréke jóval alaa marad az országos (-3,4 ezrelék) álagnak, kedvezőbb vol viszon a Dél-Dunánúli Régió -4,9 ezrelékes álagánál. A legfrissebb, 2010-es adaok a szüleések számának csökkenésé és a halálozások újbóli növekedésé muaják, aminek kövekezében a ermészees népességfogyás felerősödö. 24

25 fő Baranya megye erülerendezési erve megalapozó munkarészek A szüleések és halálozások alakulása Baranya megyében élveszüleés halálozás A kedvezőlen népesedési muaók a megye déli része kivéelével gyakorlailag a megye egész erüleé jellemzik, de a ermészees fogyás méréke mégsem eljesen homogén, e ekineben jelenős erülei differenciák léeznek az egyes érségek közö. A közöi időszak adaainak összesíése alapján a megye 301 elepülése közül 229-, azaz 76 százalékuka a ermészees fogyás jellemzi. A megye elepüléseinek alig öbb min egyöödében haladja csak meg a vizsgál 9 éves időszakban a szüleések száma a halálozásoké. E elepülések öbbsége a Szigevár-Pécs-Babarc vonalól délre helyezkedik el, e elepüléscsopor ovábbi jellemzője, hogy javarész kiselepülések alkoják. E elepülések ovábbi sajája a cigány enikumhoz arozó lakosság relaíve magasabb aránya. A legsúlyosabb mérékű ermészees fogyás a megye kelei érségében a Mágocs-Pécs-Beremend vonalól kelere elerülő érségekben jellemző, ahol a muaó éréke a -5 ezreléknél is rosszabb. Ilyen összefüggő érségek a megye ÉK-i perifériáján fordulnak elő. Különösen magas ermészees fogyás jellemzi a Pécsváradi, a Mohácsi és a Komlói kisérsége. Ezekben a elepülésekben a -15 ezreléke is meghaladja a népesség ermészees fogyása. Külön-külön vizsgálva csak a szüleési illeve a halálozási arányszámoka az alábbi megállapíások eheők. Az élveszüleések arányá a lakossághoz viszonyíva a legmagasabb érékekkel a megye DNy-i érsége rendelkezik, különösen a Sellyei kisérségben igaz ez, de a Komló-Pécs-Siklós vonalól Ny-ra alapveően a magasabb szüleési arányszámok jellemzőek. A halálozások lakónépességhez viszonyío aránya megye egyes érségeiben különböző módon alakul, azonban nem rajzolódnak ki összefüggően az álagosól lényegesen rosszabb, illeve jobb muaójú érségek a megyén belül. 25

26 A ermészees szaporodás alakulása közö (éves álag, ezrelék) Forrás: TEIR Vándorlás A megye külső vándorlási egyenlege, azaz a más megyékből örénő bekölözések és a más megyékbe örénő elkölözések egyenlege a 2000-es évek során negaív. Az állandó elvándorlások éréke évről évre ha nem is jelenős mérékben, de meghaladja a bevándorlásoké. A belföldi vándorlási veszesége a nemzeközi vándorlásból adódó nyereség az elmúl évized második feléől kezdődően ellensúlyozza. Ez megelőzően évekig bár poziív vol a külföldi vándorlás egyenlege, de méréke nem vol elegendő a hazai elvándorlásból adódó veszeség ellensúlyozásához. Különösen igaz ez annak ükrében, hogy a megye belföldi vándorlási veszesége 2007-ől évről-évre növekszik. 26

27 fő fő Baranya megye erülerendezési erve megalapozó munkarészek Belföldi és nemzeközi vándorlási különböze Baranya megyében nemzeközi belföldi Az állandó és ideiglenes el- és odavándorlások alakulása Baranya megyében közö odavándorlás elvándorlás A megye poziív vándorlási egyenleggel rendelkező érségei köz is kiemelkedik a Pécse övező agglomerációs gyűrű. A 90-es években megerősödö szuburbanizáció azóa is ar, és ennek eredményeképpen az agglomerálódó érségben a elepülések öbbsége közö jelenős vándorlási nyeresége könyvelhee el évene. A megye jelenősebb üdülőelepülései, pl. Harkány, Orfű mua még vándorlásból származó népességnövekedés, bár Orfű egyben a megyeszékhely agglomerációs övezeének is része. A megye elepüléseinek mindössze egyööde rendelkezik poziív vándorlási egyenleggel a vizsgál közöi időszakban. A megye megoszo, mivel a negaív elkölözési aránnyal sújo elepülések öbbsége az ÉNy-i illeve a megye DNy-i részén helyezkednek el. A Dráva-mené, az Ormánságo, valamin a Zselic aprófalvas vidékei sújja leginkább a arós vándorlási veszeség. A 27

28 legnagyobb népességveszésű erüleek a megyeszékhely övező kedvezőbb adoságú elepüléscsopor és a megye haárai közöi ér gyakorlailag egészében megalálhaók. A legrosszabb helyzeben lévő, -10 ezrelék alai vándorlási veszeségű elepülések a Pécsől északnyugara lévő városhiányos érben alálhaók. Az elvándorlás a nagyobb lélekszámú, jobb korösszeéelű, illeve a kedvezőbb földrajzi, közlekedési, foglalkozaási adoságokkal bíró elepülések eseében nem jelen olyan mérékű problémá, min a megye perifériáin elhelyezkedő kiselepülések éleében. A vándorlási különböze alakulása közö (éves álag, ezrelék) Forrás: TEIR A megye elepülései csak a bekölözések lakossághoz mér magas aránya szerin vizsgálva, öbb kisebb érség rajzolódik ki, ahol az odavándorlás megközelíi, vagy meg is haladja az 7,5%-os arány. A megyeszékhely körülvevő agglomerációs öveze északkelei érségé leszámíva a elepülésgyűrű mindegyiké a magas bevándorlási arány jellemzi. Ezek a elepülések a szuburbanizációs eredeű, a Pécsről kifelé irányuló kölözéseknek köszönheik kiünee helyzeüke. Szigevár érségében szinén kimagasló (75fő/1000lakos évene álagosan meghaladó mérékű) a elepülések odavándorlási aránya. 28

29 Odavándorlások alakulása közö (éves álag, ezrelék) Forrás: TEIR Baranya megye DNy-i perifériája, a Sellyei kisérség nagyrésze és a Szigevári kisérség déli részének csaknem valamennyi elepülése az elmúl évizedben arósan magas, 7,5 százalék felei elvándorlási arány mua éves álagban. Pécsen és a megyeszékhelyől északkelere lévő elepülések zömében, valamin Mohács érségében a legkisebb a lakossághoz mér elvándorlási arány. A megye elepüléshálózaának sajáossága az aprófalvas jelleg. Ezér a magas elvándorlási arányszámok gyakran csak pár fő, legfeljebb néhány uca elkölöző akarnak, ami számszerűségé ekinve nem űnik jelenősnek. Ám a falvaka elhagyók leggyakrabban a fiaalabb, produkív korban lévő koroszályokból kerülnek ki, s ávozásuk a számszerű lakosságveszésen úl az amúgy is elöregedő félben lévő elepülések korsrukúrájá ronja. Ezek a kiselepülések fokozaosan elveszíheik megújuló képességüke mind demográfiai, mind pedig gazdasági érelemben, ami ovábbi népességveszéshez, eseleg elnépelenedéshez veze. 29

30 Elvándorlások alakulása közö (éves álag, ezrelék) Forrás: TEIR A saiszikai adaok anúsága szerin sajáos népességcsere zajlik a Dráva-meni elepülésekben, illeve a Pécsől nyugara elhelyezkedő, a Pécsi és a Szenlőrinci kisérségben lévő jónéhány elepülésben. E zömmel 500 fő alai lakosságú kiselepülésekben hosszú idő óa magas az elvándorlás. A Pécs környéki elepülések eseében a városból örénő népességkiáramlás a 90-es évekől kezdve az elvándorlás ellen ha, és e elepülések népessége kismérékben növekszik is a jelenős népességcserélődés melle is. A Sellyei kisérségben a elepülések állandó népességéhez méren relaíve magas el- illeve odavándorlás haásából az előbbi a domináns, és e elepülések a jelenős népességcsere melle veszíenek lélekszámukból A népesség srukúrája A népesség szerkezeének ekineében a legfőbb sajáosság a megye korsrukúrájának kedvezőlen képe. A megye egyes érségeiben a úlzo elöregedés, másu a gyermekkorúak kiugróan magas aránya jellemző. E ké korsrukúrájú erüle egymásól karakeresen különböző korösszeéelű népessége akar. A fokozo elöregedés, azaz az idősebb koroszályok eljes népességen belüli magas részaránya és a fiaal népesség relaíve kisebb részesedése az érine elepülések reprodukciós képességének csökkenésével jár. Az e elepülésekről elvándorló népesség javarész a fiaal és középső koroszályok köréből kerül ki, ami népességen belüli részarányuk csökkenése melle a elepülések demográfiai megújuló képességének esélyé is visszavei. A fiaal, és gyermekkorú népesség kiugróan magas részaránya más ípusú szociális problémáka okoz az érine elepüléseken. A gyermekkorúak (0-14év közöiek) arányának csökkenése jellemző az egész elmúl évizedben, 10 év ala 15,5 százalékkal. Ez a ény, figyelembe véve a népességszám folyamaos csökkenésé is, a korsrukúra válozásához veze az idősebb koroszályok javára. Míg 2001-ben a fiaal (0-14 éves) koroszály aránya 16,1% vol, addig 2010-re a gyermekkorúak aránya 14,1%-ra csökken. Az idős (65 év felei) lakosság részaránya ugyanezen időszak ala növekede, hiszen 2001-ben 14,9%-os aránya 2010-re 16,7%-ra nő. A fiaalok részaránya kicsivel alaa marad az országos álagnak, míg az idősek aránya a megye lakosságán belül gyakorlailag megegyezik az országos álaggal. 30

31 A népességszerkeze erülei differenciáinak érékelése a erülerendezés számára sem érdekelen. Az idős népesség fokozo részarányával jellemezheő összefüggő elepüléscsoporok elsősorban a megye északi és kelei részén rajzolódnak ki. Komló és a városól a Tolna megye haáráig húzódó elepüléscsoporban ovábbá a Mohácsól északnyugara egészen Pécsváradig erjedő elepülések nagy öbbségében 200-nál is öbb időskorú ju 100 gyermekkorú lakosra. Ilyen, megleheősen elöregedő korsrukúrájú elepüléseke alálunk még Siklós környékén és az Ormánság nyugai részén. A megye népességének elöregedesége az országos álagól nem sokkal ér el. A megye északkelei érségében magasabb fokú az elöregedés, a délnyugai részen a népesség korösszeéele kedvezőbb. Mindké érség aprófalvas elepülésszerkezeű, egymásól jelenősen elérő korsrukúrájú népességgel. A megye középső, Pécse övező érségében az érine elepülések népességén belül a szuburbanizációs kikölözések révén éppen a fiaalabb koroszályok részaránya növekszik. Ezzel párhuzamosan viszon a városok korsrukúrája az idősek irányába olódik el. Az öregedési index (a 65 év felei koroszály a 14 év alai koroszály százalékában) álagos éréke a Komlói kisérségben a legrosszabb (180,5). A Mohácsi, Pécsi és a Pécsváradi kisérségekben időskorú ju 100 gyermekkorúra. A Szenlőrinci és a Sellyei kisérségben a legalacsonyabb az öregedési index, vagyis a legfiaalabb népességgel ezek a kisérségek rendelkeznek. Az öregedési index Baranya megye elepüléseiben 2009-ben Összegzésképpen megállapíhaó, hogy a 90-es évek rendjeihez képes alapveő válozás nem kövekeze be, de kisebb elmozdulások kimuahaók. A megye és a megyeszékhely Pécs lakossága évről-évre csökken. A 90-es évekbeli 9,5 ezer fővel örén népességfogyás az elmúl évizedre 12,5 ezerre emelkede, vagyis gyorsul a megye népességveszése. A 90-es években a ermészees szaporodás rossz éréke vol a meghaározó, kövekező évizedben ehhez az elvándorlás erősödése ársul. A népesedési muaók összességében a megye Ny-i felében, elsősorban a Pécs körül kialakul, a megyeszékhelyhez sok szállal köődő agglomerációs érségben nyújják a legkedvezőbb képe. Ez a dinamizmus érezheő a Pécsi kisérség haárán úl is. Ebben dönő szerepe van a öbb, min 150 ezres megyeszékhely gazdaságban, foglalkozaoságban beölö kimagasló szerepének, és a 31

32 szuburbanizációs eredeű vándorlásnak, ami a kölözések célerüleévé ee a városkörnyéke, különösképp a produkív korban lévő, gazdaságilag is akív fiaal és középső koroszályok körében. A megye demográfiai érelemben leginkább hárányos helyzeű érségei egyrész azok, ahol az erősen negaív ermészees fogyás jelenős vándorlási veszeséggel párosul, így a elepülések népessége rohamosan fogy. Tovább ronja helyzeüke, hogy e elepülésekről épp a reprodukív korú népesség vándorol el kedvezőbb éleleheőségek reményében. E érségek közös jellemzője az elöregedő népesség, az idős koroszályok relaíve magas aránya az akív korú lakossághoz képes, azaz a rossz korsrukúra. A elepülések - uánpólás hiányában - belső forrásokból nem lesznek képesek megfordíani a kedvezőlen endenciáka. Ezek a érségek egyben a megye gazdasági, ársadalmi ekineben is periférikus erüleei. E kedvezőlen adoságú érségek - elekinve néhány, valamely szemponból némileg jobb helyzeen lévő elepülés közbeékelődéséől - összefüggő sávo alkonak a megye É-i, ÉK-i és K-i szélén a Komlói, a Pécsváradi és a Mohácsi kisérség erüleén. Másrész a megye DNy-i érségében lévő elepülések ugyancsak különösen hárányos helyzeben vannak, mer bár a szüleésszámok magasak, de az elvándorlás e érségből kimagasló. E elepülések sajáos ársadalmi-szociális problémakörrel kényelenek szembenézni. 1.7 Környezei elemek állapoa, szennyeze erüleek számbavéele Jelen vizsgála célja az, hogy megalapozza a megyei rendezési erv felülvizsgálaának és módosíásának ervi munkarészei, ezér a vizsgálai összefoglaló aralmá elsősorban az haározza meg, hogy - a haályos erv elfogadása óa elel kb. 5-6 év során bekövekeze válozásokra (azoknak is elsősorban erülei vonakozásaira) helyezi a hangsúly, - azoka a környezevédelemmel összefüggő folyamaoka emeli ki, amelyek a erülerendezési ervezés eszközrendszerével befolyásolhaók, - foglalkozik az elmúl évek környezevédelemmel összefüggő jogszabályi válozásaival, amelyek a ervezés befolyásolják. Baranya megye a Dél-dunánúli Környezevédelmi, Természevédelmi és Vízügyi Felügyelőség illeékességi erüleén, illeve a Dél-dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság működési erüleén alálhaó. A helyzeérékeléshez a környezevédelemmel kapcsolaos adabázisokból és a ervegyezeésben közreműködő államigazgaási szervekől szerezünk információka. Személyes egyezeés folyaunk a KTVF illeékeseivel, akik segíőkész és hasznos együműködésé ezúon is köszönjük. Sajnos a megye Környezevédelmi Programja (ill. Hulladékgazdálkodási Alprogramja) megleheősen idős (233/1997. (IX. 29.) kgy. haároza), ezér ez e munkarész készíése során kevéssé uduk felhasználni. Nagyon akuális lenne e Környezevédelmi Program felülvizsgálaa, melynek elfogadása uán annak érvényesíésé kellene elősegíeni a rendezési folyamaok során. A Program 1997-es elfogadása óa csak a Dél-dunánúli Környezevédelmi, Természevédelmi és Vízügyi Felügyelőség álal készül 2007-ben egy áfogó munkaanyag D-Dunánúl környezei állapoára vonakozóan. A megyei TrT felülvizsgálaa ervi aralmá a fen emlíe meghaározó ényezők közül a jogszabályi válozások és az új jogszabályalkoások is jelenős mérékben befolyásolják. Jelen ervi egyezeési dokumenáció készíése során felmérük ezeke a válozásoka, melyeke a ervbe beépíeünk és amelyek kövekezében a erülefelhasználási és övezei ervlapok is különböző mérékben módosulnak a haályos ervhez képes. A ROP Dél-dunánúli Operaív Programja: Figyelembe véve a helyzeelemzésben felár problémáka, erülei különbségeke és sajáosságoka, valamin az Országos Fejleszéspoliikai Koncepcióban és az Országos Terülefejleszési Koncepcióban foglal erülefejleszési céloka és prioriásoka, a Dél-dunánúli Operaív Program hosszú ávú áfogó célja (2020-ig) a Dél-dunánúli régió felzárkózaása az ország fejleebb érségeihez. A felzárkózási folyama eredményeképpen hosszú ávon el kell érni, hogy a Dél-dunánúli régió és az ország fejle régiói közöi fejleségi szakadék szűküljön. A közöi programozási időszakban reális célkén a fejleségi differenciák növekedésének megállíása fogalmazhaó meg. Ennek megfelelően a Dél-dunánúli OP sraégiai célkiűzése (2013-ig) a Dél- 32

33 dunánúli régió leszakadásának megállíása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán arása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyama Álalános környezei állapo Baranya megye erülee kb km2, lakosszáma kb fő, elepülésszáma 301 db, melyből 13 db városi rangú. Az urbanizációs agglomerációs folyama eredményekén a megyében Pécs, min vonzásközpon körül 21 elepülés szoros ársadalmi gazdasági inegrációja figyelheő meg. A megye földrajzilag válozaos erüle, É-i része hegyes, dombos vidék, haalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg D-i és K-i részén síkság alálhaó. Éghajlaára jellemző a medierrán haás, a napfényes órák száma magas. A csapadék méréke jelenős, az országban a legmagasabb. Termálés ásványvizekben a megye igen gazdag, ahogy egyéb ásványkincsekben is: az ország fekeeszénkészleének 98 %-a i alálhaó. Legmagasabb ponja: Zengő a Mecsekben, 682 m. Tájegységei: Mecsek, Villányi-hegység, Zselic és Ormánság. Nagyobb folyóvizei: Duna és Dráva (haárfolyó). Nagyobb állóvizei: Orfűi avak. Településszerkezee leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénéhez hasonlí, jellemzők rá a végleek: székhelye, Pécs, régióközpon, egyike az ország 5 legnagyobb városának és 3 legnagyobb agglomerációjának, de a megye elepüléseinek öbb min 2/3-a 500 lakosnál kisebb lélekszámú apróvagy örpefalu. A megye lakosságának ½-e a megyeszékhelyen vagy közvelen környezeében lakik. A népesség 22 %-a 1000 főnél kisebb lélekszámú elepüléseken él. A mind domborzaban, mind vízrajzban válozaos megye elepülésszerkezee, gazdasági-ársadalmi éleének és az infrasrukúra elláoságának sajáosságai poziív és negaív módon egyarán jelenősen befolyásolják a érség környezeminőségé. A érségben sűrűn szészór, kis lélekszámú elepülések infrasrukúra-elláása csak műszakilag öbble beruházás, fajlagosan nagyobb kölségráfordíás igénylő fejleszések árán valósíhaó meg. A elepülésszerkeze és az infrasrukúraelláás érségi jellemzői, valamin a elepülési önkormányzaok és a házarások önerő fedeze hiánya az országos közműfejleszési pályázai-ámogaási leheőségekkel befolyásol gazdasági környezee is figyelembe véve - alapveően a csaornaközmű-elláás elmaradoságá, hiányosságai eredményezi. A erüle gazdaságföldrajzi helyzeé jellemzi, hogy évizedeken á jelenős bányásza foly a erüleen, amely mára visszaszorul, helyé a könnyűipar próbála ávenni kisebb-nagyobb sikerrel hagyományos és újonnan leelepül iparágak révén, úgy min pl.: - dohánygyárás (BAT Pécsi Dohánygyár Kf.) - sörgyárás (Pécsi Sörfőzde R.) - cemengyárás (Beremend, Királyegyháza) - elekronikai ermékek gyárása (Elcoeq Magyarország Kf.) - falemez gyárás (KRONOSPAN-MOFA Kf, Mohács) - gép, gépi berendezés gyárása (Pécs) A szánóföldi mezőgazdasági művelés jelenősége nem meghaározó, de a sík részeken gabonaermeszés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a szőlőermeszésnek kedveznek. A baranyai szőlőkulúra a római kor óa folyamaos. Az erdőgazdálkodásnak viszon jelenős szerepe van a megye gazdaságában. A megye ipara nemcsak Pécsre korláozódik, hanem öbb kisebb ipari koncenráció is kialakul, köszönheően a megye minden szemponból válozaos szerkezeének. Elsősorban már csak a feldolgozó-, könnyű- és élelmiszeripar jelenlée jellemző a megyére, és az új ermelőkapaciások kialakíása során fokozoan érvényre ju a károsanyag-kibocsáás minimálisra szoríása, a környezei kockáza összességében alacsony szinen arása. A ermelő ipari-gazdasági léesímények környezei erhelése az elérheő legjobb echnológia alkalmazása melle a megengede környezei haárérékek ala arhaó. Környezevédelmi szemponból jó irány az ipari parkok kijelölése és léesíése, mer mind a szennyezések, mind az ellenőrzések egy-egy elepülés összefüggő részerüleére koncenrálhaók, ráadásul olyan elepülésrészen, mely környezevédelmi szemponból kevéssé problémás ill. kevéssé zavaró a lakó- vagy egyéb védendő környezeére. A megyében a kiemelen környezeszennyező evékenységek öbbsége (kb. 70 db) az alábbi: 33

34 - baromfi- és seréselepek, - hulladékkezelő léesímények, - épíőipari elephelyek, bánya (Beremendi Cemengyár, Mészüzem, és Nagyharsányi Kőbánya, Szenlőrinc-Királyegyháza közöi cemengyár (2011-ől)) - feldolgozóipari üzemek, - villamosenergia ermelés (Pécsi Hőerőmű). A megye erüleén öbb gyógy- ill. ermálfürdő (pl. Harkány, Pécs, Szigevár) és ározó, horgászó, holág alálhaó, amelyek nagy idegenforgalmi szereppel bírnak. Baranya megye erüleén a veszélyes anyagokkal kapcsolaos súlyos baleseek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendele (ovábbiakban: R.) szerin 7 db veszélyes ipari üzem alálhaó. Felső küszöbérékű veszélyes ipari üzem: - MOL Nyr. Pécs Báziselep (Pécs) Alsó küszöbérékű veszélyes ipari üzem: - Pannon Hőerőmű Zr. (Pécs) - Toal Hungaria Kf. (Pécs-Cserkú) - Szige-Chem Agrókémiai Kf. (Szigevár) - Ausin Powder Kf. (Komló) - Bólyi Agrokémia Kf. (Bóly) - IKR Termelésfejleszési és Kereskedelmi Kf. (Szenlőrinc) Levegőiszaság-védelem A levegő állapoára vonakozó vizsgálaok aralmá, minőségé meghaározza, hogy nem állnak rendelkezésre a megye erüleének környezei levegőminőségé érségi szinen jellemző immissziós adaok. A környezei levegő ényleges állapoára vonakozó immissziós adaok hiányában a levegőminőségre vonakozó vizsgálai megállapíásoka az emiáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamin a erülei adoságok (pl. beépíeség, mezőgazdasági művelség, érszerkezei adoságok, klimaikus viszonyok) vizsgálaa és érékelése alapján lehe megenni. A legfonosabb ényezőke összefoglalva: a megye gazdaságilag kevésbé erős, álalában csak kisebb erheléssel üzemelő gazdasági léesímények jellemzők rá (feldolgozó, elekronikai, könnyű-, élelemiszeripar), már nem üzemelnek a legnagyobb légszennyező iparok (vegy-, nehézipar ill. hőerőművek) vagy bányák, erdősülségének méréke ugyanakkor rendkívül magas, így levegőminőség szemponjából Pécs, Komló és Beremend környéké kivéve - már inkább a iszább levegőjű érségekhez arozik. Az Országos Légszennyezeségi Mérőhálóza 2010-ben auomaa mérőhelye üzemelee: - Kisszenmáronban (Majláh-pusza, gáőrház /háérszennyezeség/) (1 helyen) - Komlón (1 helyen) - Pécse (3 helyen) manuális mérőhelyek vannak/volak az alábbi elepüléseken: - Beremend, Komló, Mohács, Pécs, Sellye, Siklós, Szenlőrinc, Szigevár, melyek mérései alapján meghaározo légszennyezeségi index érékeke alább foglaljuk össze. Légszennyezeségi index a manuális mérőhelyek adaai alapján (2006.) /Dél-dunánúli Környezevédelmi, Természevédelmi és Vízügyi Felügyelőség: Dél-Dunánúl környezei állapoa, 2007., 2. mellékle/ TELEPÜLÉS NO2 SO2 ÜLEPEDŐ POR ÖSSZESÍTETT INDEX BEREMEND kiváló kiváló megfelelő megfelelő EGYHÁZASHARASZTI - - jó jó KISTAPOLCA - - jó jó KOMLÓ kiváló kiváló jó jó MATTY - - megfelelő megfelelő MOHÁCS jó kiváló jó jó NAGYHARSÁNY kiváló kiváló jó jó 34

35 PÉCS jó kiváló jó jó PELLÉRD kiváló kiváló jó jó SÁSD - - jó jó SIKLÓS jó - jó jó SZÁSZVÁR kiváló kiváló kiváló kiváló SZENTLŐRINC kiváló kiváló jó jó SZIGETVÁR jó kiváló jó jó VÁSÁROSDOMBÓ - - jó jó MEGYE ÖSSZESEN jó kiváló megfelelő megfelelő Légszennyezeségi index az auomaa mérőhelyek adaai alapján (2006.) /Dél-dunánúli Környezevédelmi, Természevédelmi és Vízügyi Felügyelőség: Dél-Dunánúl környezei állapoa, 2007., 4. mellékle/ MÉRŐÁLLOMÁS NEVE SO2 NO2 NOx PM10/TSPM BENZOL CO O3 ÖSSZESÍTETT INDEX MAJLÁTH-PUSZTA kiváló Kiváló kiváló kiváló kiváló PÉCS, Boszorkány kiváló Kiváló kiváló jó jó u. PÉCS, Buzsáki u. kiváló kiváló jó kiváló jó PÉCS, kiváló megfelelő megfelelő megfelelő - kiváló - megfelelő Légszeszgyár u. PÉCS, Nevelési kiváló - - jó - kiváló jó jó Közpon PÉCS, Szabadság kiváló megfelelő szennyeze megfelelő kiváló kiváló kiváló szennyeze ú (A Légszeszgyár ucai mérőállomás májusig, a Buzsáki ucai okóberig üzemel.) Érékelés a rendelkezésre álló évi eljes adaállomány alapján elepülések szerin az éves haárérékhez viszonyíva (2009.) /Országos Meeorológiai Szolgála: évi összesíő érékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálóza adaai alapján/ TELEPÜLÉS NO2 SO2 ÜLEPEDŐ POR ÖSSZESÍTETT INDEX BEREMEND kiváló - - kiváló MOHÁCS jó - - jó NAGYHARSÁNY kiváló - - kiváló PÉCS jó - - jó SIKLÓS jó - - jó SZENTLŐRINC kiváló - - kiváló (-: nem mérék) A elepülések levegőjének szennyezesége az éves álagok alapján a légszennyezeségi index szerin (2009.) /Országos Meeorológiai Szolgála: évi összesíő érékelés hazánk levegőminőségéről az auomaa mérőhálóza adaai alapján/ TELEPÜLÉS SO2 NO2 NOx CO O3 PM10 BENZOL ÖSSZESÍTETT INDEX PÉCS kiváló jó jó kiváló jó jó kevés jó ada KOMLÓ - jó jó kiváló jó megfelelő - megfelelő MAJLÁTH- kiváló kevés kevés - jó - - jó PUSZTA ada ada (-: nem mérék) Az Országos Légszennyezeségi Mérőhálózanak az elmúl 5-10 évbeli rendkívül rika, hiányos és válozó helyű ill. db-számú adabázisa alapján a megye légállapoára vonakozahaó álalánosíhaó kövekezeés levonni szine érelmelen. Megjegyezzük, hogy még így is viszonylag sok a mérőhely 35

36 és a mérés más álagos megyékhez viszonyíva. Ezen kívül még annyi megállapíás eheő, hogy a Pécsi Hőerőmű ben örén korszerűsíése kövekezében (leginkább: szénüzelés helye földgáz-, majd földgáz és biomassza üzelés) a legöbb légszennyezőanyag mennyiségének erős visszaesése kövekeze be. Ezuán pedig a légszennyezeség 2007-ől észreveheő ovábbi csökkenésének oka, hogy okóber 31. uán nem működhe olyan légszennyező forrás, amelynek a kibocsáása nagyobb, min az érvényes haárérék (a már haályon kívül helyeze, a levegő védelméről szóló 21/2001. (II. 14.) korm. rend. szerin /helyee haályos: 306/2010. (XII. 23.) korm. rend. /) ben pedig a Beremendi Cemengyára korszerűsíeék. Ugyanakkor az is meg kell emlíeni, hogy a Hőerőmű biomassza (vagyis fa-) üzelése újból megemele a légszennyező anyagok és a hulladékok kibocsáási mennyiségé, ha nem is olyan arányban, min az a szénhasznála ala vol. Érdekes ugyanakkor az is megfigyelni, hogy - a Dél-dunánúli KTVF illeékességi erüleének másik megyéjében, - Somogyban viszon annyira elenyésző a légszennyezés, hogy bármelyik szennyezőanyag éves mennyiségei nézve, relevanciája csak a Baranya megyei szennyezéseknek van. Ide arozó, alán jó hír, hogy a ben, KEOP pályáza kereében indío - Baranya és Somogy megye, kiemelen Pécs erüleére vonakozó levegőminősége modellező információs rendszer idén megvalósul. (Bár eddig is udak modellezni a városa jellemző légállapoo főleg szmogra vonakozóan a NILU finn program kereében (kén-dioxid, nirogén-oxidok (NOx, NO2), por (TM10) és ólom), de ez ermészeesen kevésbé vol korszerű.) Ezálal lérejö egy olyan érinformaika alapú szolgálaás, amely Pécs város Önkormányzaának, a Dél-dunánúli Zöldhaóságnak, valamin a programmal érine erüle állampolgárainak, az o működő gazdálkodó és egyéb szervezeeknek folyamaos és eljes körű információ nyúj a jövőben a levegőminőségre, és annak válozására vonakozóan. A levegőminőséggel kapcsolaos információk megoszásával, a dönéshozók, a haósági szakemberek és nem uolsó sorban a civil szervezeek számára felhasználhaó adaokkal a szakerülei szabályozás, a sraégiai ervezés haékonysága fejlődhe. Jelenős eredmény lesz, hogy az elekronikus levegő-monioring szolgálaás kialakíásával olyan vidéki, rikán lako erüleeken is bizosío a levegőminőségre vonakozó információk elérése, ahol eddig ehhez nem lehee hozzáférni. E érinformaikai modellező rendszer működése röviden az jeleni, hogy 2 légszennyező anyag: a nirogén-oxidok (NOx) és a 10 μm alai szálló por (PM10) - vagyis amik a levegőszennyezés szemponjából kriikus anyagnak minősülnek kibocsáásoka és azok erülei eloszlásá (közlekedési, lakossági, ipari) kibocsáó forrásonkén, illeve ezek összegze érékei (pl. fűési, nem fűési, negyedéves és éves időszakokra) haározza meg. Az előző adaok és a jellemző meeorológiai információk felhasználásával a vizsgál szennyezőanyagok légkörben való erjedésé lehe megállapíani. A modellezéssel nyer kibocsáási és szennyezeségi adaok a ervek szerin második feléől a hp://elemod/pecs.hu/ weboldalról elérheők. Baranya megye közúhálózaának sűrűsége a domborzai adoságok és a elepülésszerkeze mia az országos álagnál sűrűbb. (Csak egy erre vonakozó - érdekes összehasonlíás: Baranya (4430 km2 / 301 db elepülés = 6,8 db/100 km2 Békés (5630 km2 / 75 db elepülés = 1,3 db/100 km2)). A közlekedésből eredő légszennyezés ezér különösen érini az úvonalak közvelen környezeé, vagyis az uak menén sűrűn felfűzö falvaka, mely szennyezés kiemelkedik az országon ámenő forgalmú úvonalak menén (6-os ú, de pl. a 66, 67-es úon is Kaposvár felé), o is a városokban sűrűsödik, a jelenős (helyi és ámenő) eherforgalom mia. Ezér ezen uaknak a védendő épíe környeze és a ermészei érékek erüleé érinő úszakaszainak kiválása hosszúávon elkerülheelen fejleszési, illeve rendezési felada (min pl. ami az elmúl évben Villány vagy Hosszúheény körül megvalósul). Nem mérheő, de a lakosság szemponjából jelenős lokális és álalában eseenkéni - erhelés a bűzhaás, ami egyfelől a közúi közlekedés okoz, másfelől pedig a nem megfelelően elepíe állaaró és szennyvíziszíó elepek környezeében alakul ki. Az elmúl években ugyanis öbb új állaaró (főleg serés és szarvasmarha) elep léesül, ill. öbb a feldolgozó kapaciásá bővíee. Illeve meg kell emlíeni még az allergén polleneke is, min légszennyezőke, melyek mennyisége folyamaosan növekszik, és az év egyre hosszabb időszakában okoznak allergiás üneeke, bár visszaszoríásuk kevéssé erülerendezési felada. A fenieke összefoglalva a levegőállapora vonakozóan megállapíhaó, hogy annak szennyezeségéhez legnagyobb mérékben hozzájárulnak az: - ipari-gazdasági evékenységek 36

37 - gépjárműves közlekedés - lakossági fűés. Illeve szinén megállapíhaó, hogy a levegőállapo kb évől való javulásához (leginkább a legszennyezeebb Pécs és környékén) legnagyobb mérékben hozzájárul a: - Pécsi Hőerőmű rekonsrukciója - Pécse D-ről elkerülő ú eljes szakaszának megvalósulása - ömegközlekedési járműpark korszerűsíése - forgalmas közuak rendszeres iszíása, pormenesíése. I kell megemlíeni az a sajnálaos ény, hogy Pécs és környéke légállapoának javíása érdekében az önkormányza álal hozo rendelee az alkománybíróság az elmúl heekben semmisíee meg a versenyhelyze elleheeleníése indokán. Ill. az is, hogy a gazdasági helyze romlása mia észreveheő az energiasrukúra oly irányú válozása, hogy a földgáz használaról visszaérnek a vegyes üzelésre, mely mia várhaó, hogy az uóbbi évek jó levegőállapoa újra rosszabbra fordul a öbb légszennyezőanyag kibocsáás mia. Megjegyzendő, hogy a szilárd üzelés nemcsak öbb légszennyezés, hanem öbb hulladéko is ermel, min hamu, salak sb., így számolni kell azzal a leheőséggel is, hogy a jelenleg léesíe/léesíés ala lévő hulladéklerakók kapaciása is kevés lehe, az energiaermelési hulladékok növekedése kövekezében Talaj- és földvédelem Mivel a alaj- és földvédelem a környezevédelem egyik ága, ezér külön is árgyaljuk, de e émakör alán a legszorosabban függ össze a vízvédelem émakörével, hiszen a alajszennyező evékenységek akár közvelenül, akár közveeen is hozzájárulnak mind a felszíni, mind a felszín alai vizek szennyezéséhez is (ill. akár fordíva is előfordulha), ezér bár kisebb érdeklődés vonz legalább annyi figyelme érdemelne, min a vizek védelme. A Mecsek ismer ásványkincse a fekeekőszén, amely nagyüzemi kiermelése az ugyancsak jelenős uránérccel együ gyakorlailag megszűn. A fekeeszén bányásza ben, az uránérc bányásza 1997-ben. Fekeeszén és urán bányaelkek a mai napig vannak, ill. ilyen irányú kuaási erüleek is, ugyanis napjainkban kezdeményezések vannak mind a szén, mind az urán (pl. a Nyuga-Mecsekben) isméel kiermelésére. Fonos még a cemenipari agyag és mészkő bányásza, mely működik. Ezen kívül óriási erüleek vannak szénhidrogén kuaási céllal kijelölve, pl. Mecseknádasd érségében sb. A bezár és újranyiásra nem érdemes bányáka rekuliválni kell. A alajszennyeződések kb %-a szénhidrogén eredeű, - 16 %-a nehézfémek és a fennmaradó - 14 % szerves és szervelen vegyi anyagokból, rágyaárolásból adódik. Meg kell emlíeni a különböző elephelyeken a föld alai szimpla falú arályok korróziójából eredő különféle szennyeződéseke, melyek - szerencsére - öbbségükben lokális kierjedésűek, és ezek különböző echnológiájú - áalakíása ill. felszámolása folyamaban van. Ill. jelenős vol még az uránércbányászai zagyározók sószennyezése. Az uránércbányák rekulivációjának vége van, már csak az uógondozások folynak. Ugyanakkor a főleg Komlón és Pécs haárában vol mélyművelésű bányákkal kapcsolaban a kénsavas víz felszíni megjelenése még lehe gond, ill. pl. Pécsszabolcs erüleének egy része korláozoan beépíheő a bányaművelés uán ma is fellépő földmozgások mia. Probléma még a felhagyo uránbányászai elephelyek hasznosíása is a sugárszennyezeség(ől való arózkodás) mia. A jelenleg is működő, országos Nirá Akcióprogram kereében a jogszabályban kijelöl niráérzékeny erüleeken a köelezően alkalmazandó jó mezőgazdasági gyakorla célja, hogy a vizek nirákoncenrációja 50 mg/l ala legyen. A művelési szabályok bearása a közvelen mezőgazdasági kifizeések feléele. Az akcióprogram 3. fázisa zajlik a közöi időszakban. Bár álalánosíásra feljogosíó áfogó vizsgálaok nem készülek, de azér megállapíhaó, hogy a megye erüleén lévő felszín alai vízesek nem csak a kijelöl nirá-érzékeny erüleen muanak 50 mg/l-nél magasabb nirá-koncenráció, ezér a program évi felülvizsgálaa kereében indokol a nirá- 37

38 érzékeny erüleek módosíása.. A ermőföld védelméről szóló évi CXXIX. v a alapján minden földhasználó köelezesége az erózió elleni védekezés, függelenül aól, hogy kap ére állami ámogaás vagy sem. A nirá rendeleben ( FVM r.) foglalak bearása is vonakozik minden niráérzékeny erüleen gazdálkodóra. Akik állami ámogaás igényelnek (leggyakrabban erülealapú), azoknak minimum köveelmény" a jogszabályban foglal előírások bearása A Nemzei Környezevédelmi Program részé képező Országos Környezei Kármenesíési Program (OKKP) fogja össze a környezei kármenesíéssel kapcsolaos feladaoka. Ezen belül az állami felelősségi körbe arozó kármenesíési feladaok elvégzése a illeékes miniszerek feladaa. Az érine árcák kármenesíési beruházásaika OKKP alprogramok kereében valósíják meg. Az OKKP infrasrukurális alapjá képező Kármenesíési Információs Rendszer - a FAVI-KÁRINFO - kiépíésével és mosanában folyó - ásrukurálásával nagy üemben folyik a arós környezekárosodások, szennyeze erüleek, illeve szennyezőforrások számbavéele. A felmérések eljes körűvé éele érdekében megkezdődö a múl évszázadokban végze evékenységek környezekárosíó haásá felderíő örénei számbavéel módszerani kuaása is. A arós környezei károsodással érine erüleek azok, melyek szennyezései 5-10 éven belül sem szűnnek/szüneheők meg, ponosabban a ényfelárási záródokumenáció elfogadásáól számío 5 éven belül sem csökken a kármenesíési célállapo haárérék alá, ezeken a erüleeken rekuliváció, erülehasznála-korláozás vagy lezárás, egyéb ilás leheséges, és melye az ingalannyilvánarásba bejegyezenek: - Bp-i Vegyiművek garéi veszélyes hulladék elepe - Pécsi Bőrgyár garéi iszapárolója - Bp-i vegyiművek hidasi gyáregysége - MOL pécsi báziselepe - pellérdi uránipari zagyározók - MÁV pécsi vasúállomása - Kővágószőlős I. bányaüzem (vol ÉDÜ elep) - vol külszíni bányák ájsebei A vizek mezőgazdasági eredeű nirászennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) korm. rend. jelenősen megszigoríoa az állaaró elepek működésé. A nagylészámú állaaró elepek és azok rágyaárolói niráérzékeny erülenek minősülnek, ezér azoka legkésőbb december 31-ig kell megfelelő állapoba hozni. A nagylészámú állaaró elepek jellemző állafajai: - baromfi - serés - szarvasmarha - egyéb, úgy min juh, ló, nyúl. Az állaarás fellendülése szinén az EU ámogaási rendszerével van szoros összefüggésben. Megállapíhaó, hogy elsősorban nagylészámú állaaró elepeke üzemelenek, és az elmúl években folyamaos az új elepek léesíése, és a meglévők fejleszése, illeve kapaciásbővíése. Az állaaró elepek léesíése és üzemeleése során gyakori környezevédelmi probléma forrása, hogy a védőávolságoka különböző okokból nem arják be, ráadásul a környezevédelmi szabályozás a bűzzel, min légszennyezési formával nem ud érdemben foglalkozni. Az állaarással együ járó másik környezei erhelés a rágyakezelésből adódik, és komplex környezei problémá okoz a felszíni víz felszín alai víz alaj rendszerben, valamin a levegőben egyarán. A lakó- és érzékeny ermészei erüleek védelme érdekében a erülerendezési ervezés során is meg kell szigoríani az állaaró elepek elepíésének szabályai. Az állaaró elepek korszerűsíése szinén hozzájárulha a erhelések csökkenéséhez, a folyama az Új Magyarország Vidékfejleszési Program (ÚMVP) ámogaásainak igénybe véelével zajlik. A bejegyze elepeken kívül fonos felada a lokális, egyéni, illegális erhelések felszámolása is. A közcsaorna hálózaal nem rendelkező vagy akár a közcsaorna hálózaal rendelkező elepülések közcsaorna hálózara nem csalakozó beépíe erüleein kelekező szennyvizeke az előírások szerin, helyben elken belüli árolókba gyűjik, amelyek azonban jellemzően emészőkén üzemelnek, és csak kisebb hányaduk ún. zár szennyvízározó, amelyből a szennyvize szippanó kocsival szállíják a kijelöl szennyvízleüríő-helyre. A alajba szakszerűlenül és ellenőrizelenül kerülő szennyvíz a megye egyik legjelenősebb szennyező forrása, amely veszélyezei a megye ivóvíz bázisai. Az engedély nélküli lerakások és az elhagyo hulladékok is a megye öbb elepülésén 38

39 okoznak alajszennyezés, illeve poenciálisan veszélyezeik a felszín alai és a felszíni vizeke is. Jelenős erhelés okoz a mezőgazdasági evékenység is. A alajszennyezéssel kapcsolaos folyamaok szoros összefüggésben, kölcsönhaásban vannak a vizek állapoával is, ezér ezek részlees ismereése egy helyen, a Vízgazdálkodás, vízvédelem című fejezeben örénik Vízgazdálkodás, vízvédelem Vízgazdálkodás és vízvédelem erüleén meghaározó jogszabály az Európai Unió Víz Kereirányelve (VKI) (2000/60/EK), melynek célkiűzései a vizek és az azokkal összefüggő egyéb környezei elemek áfogó védelmé szolgálják. Az irányelvnek megfelelően 2015-re Magyarország felszíni vizei jó ökológiai és kémiai, felszín alai vizei pedig jó mennyiségi és kémiai állapoba kell hozni. Ennek eléréséhez Magyarország is vállala a Vízgyűjő-gazdálkodási Terv (VGT) kidolgozásának köelezeségé. A 2009-ben elkészül VGT-ben az alábbi fő részvízgyűjők ill. ervezési alegységek érinik a megyé: Fő részvízgyűjők: Duna Dráva Tervezési alegységek: 1-11 Sió 1-12 Kapos 1-15 Alsó-Duna jobb par 1-16 Felső-Bácska 3-3 Fekee-víz A VGT gyökeres válozás jelen a vízgazdálkodási ervezésben. Egyrész áfogóbb környezevédelmi szemponrendszer érvényesí, min a korábbi vízgazdálkodásban használaos ervípusok, mivel a vizek állapoának javíása melle kiemelen foglalkozik a vizekkel kapcsolaban lévő élőhelyek védelmével, állapouk javíásával. Másrész fonos jellemzője, hogy a VGT nem kivieli erv, hanem a vizek állapoá feláró, és jó állapoba hozásá megalapozó sraégiai erv, amely koncepció és inézkedéseke haároz meg a kiűzö cél elérése érdekében. A vízgazdálkodással, vízvédelemmel kapcsolaos fejeze készíése során akualiása és komplex szemlélee mia elsősorban a VGT ismereanyagára ámaszkodunk. A VGT adagyűjése (az emberi evékenységekből eredő erhelések, haások számbavéele) elsősorban a közöi évekre erjed ki. Az adaok feldolgozása, a haáselemzés országosan egységes módszerannal örén. A vizsgálaok elvégzésé akadályozó (eseleg elleheeleníő) hiányosságok és problémák felárásra kerülek. Bár a felszíni és felszín alai vizek jelenlegi monioring programja kielégíi a Víz Kereirányelv előírásai, az állapoérékelés során nyilvánvalóvá vál, hogy az inézkedések ervezéséhez és a már beindío inézkedési programok haásának ellenőrzéséhez a monioring hálóza és a programok bővíésére, megerősíésére van szükség. Ár- és belvízvédelem A 18/2003. (XII. 9.) KvVM BM együes rendele meghaározza a elepülések ár- és belvíz veszélyezeeségi alapon örénő besorolásá. A rendele így a veszélyezee elepüléseke 3 kaegóriába sorolja: A Erősen veszélyezee kaegóriába arozik, ha a hulláméren lakóingalannal rendelkezik, illeőleg, amelye a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönhe. Ebbe a csoporba arozik (71 elepülés): Ág Almamellék Almáskereszúr Alsómocsolád Apávarasd Bakóca Bár Baranyahídvég Baranyajenő Baranyaszengyörg y Bikal Bodolyabér Bogádmindszen Bogdása Boldogasszonyfa Bükkösd Dencsháza Drávakereszúr Drávapiski Dunaszekcső Ellend Gödre Görcsönydoboka Harkány Hásságy Helesfa Hevehely Hidas Horváherelend Hosszúheény Huszó Ibafa Illocska Ipacsfa Ivándárda 39

40 Kacsóa Kákics Kárász Káoly Kisjakabfalva Komló Lapáncsa Mágocs Magyarbóly Magyaregregy Magyarsarlós Mánfa Máriakéménd Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mohács (Újmohács) Óbánya Okorág Okorvölgy Olasz Old Palé Pécs Sásd Sumony Szabadszenkirály Szászvár Szederkény Szenegá Szigevár Tarrós Vajszló Várad Vásárosdombó Vékény B Közepesen veszélyezee kaegóriába arozik, ha nyíl vagy menesíe áréren fekszik, és amelye nem az előír bizonságban kiépíe védmű véd. Ebbe a csoporba arozik (25 elepülés): Alsószenmáron Cún Drávacsehi Drávacsepely Drávapalkonya Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávaszára Egyházasharaszi Gordisa Hirics Kásád Kémes Kemse Kisszenmáron Kovácshida May Ófalu Piskó Siklósnagyfalu Sósverike Szaporca Tésenfa Veji Zaláa C Enyhén veszélyezee kaegóriába arozik, ha nyíl vagy menesíe áréren helyezkedik el, és előír bizonságban kiépíe védművel rendelkezik. Ebbe a csoporba aroznak (9 elepülés): Drávafok Drávaiványi Felsőszenmáron Homorúd Kölked Lúzsok Markóc Teklafalu Udvar Oldi Öblöze Projek, a Dráva bal pari ölés fejleszése (Állami Árvízvédelmi Fejleszések KEOP Konsrukció) A projek a siklósi kisérségben 7 elepülés Alsószenmáron, Old, Beremend, Egyházasharaszi, Kásád, Kisapolca és May érin. Túl az árvízi veszélyezeeségen, a erüleen csapadékos időszakban belvíz, száraz időszakban aszály fenyege. A megépíendő árvízvédelmi ölés rendeze körülményeke erem és csökkeni az árvízvédelmi kockázao, így javíja az ezen a erüleen élő emberek éleminőségé. Cél, hogy az országhaáról a gyűrűspuszai gáőrházig erjedő védvonalon eljesüljön a bizonságos és a jogszabályi köelezeségeke is figyelembe vevő 120 ceniméeres mérékadó árvízszin, a jelenlegi 60 ceniméer helye. Ezér szükséges a drávaszabolcsi árvízvédelmi öblöze elkülönül alsó oldi öblözeé védő és a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendele 1. mellékleében szereplő Dráva bal pari árvízvédelmi ölés, számú drávaszabolcsi szakaszhoz arozó 5,1 kiloméer hosszúságú szakasz előír mérékre örénő kiépíése. A projek előkészíése 2007-ben kezdődö, befejezése 2010 szepembere. Drávaszabolcs-Kémes Öblöze Projek (Állami Árvízvédelmi Fejleszések KEOP Konsrukció). Jelenleg a Drávaszára alai folyószakasz védvonalán csak a mérékadó árvízszin felei 60 cm-es bizonság eljesül a 120 cm-es előírással szemben. A érség vízházarásának, vízgazdálkodásának helyzee nem megfelelő. Az árvízi veszélyezeeségen úlmenően, csapadékos időszakban belvíz, száraz időszakban aszály veszélyeze. A gazdálkodáshoz nincs hasznosíhaó felszíni vízkészle a szükséges erüleeken a Dráva kivéelével. Cél a kizárólagos állami ulajdonban és a Dél-dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság vagyonkezelésében lévő - a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendele 1. mellékleében szereplő - Dráva bal pari árvízvédelmi ölés és visszaöléseze szakaszainak, a számú drávaszabolcsi szakaszhoz arozó cca. 20 km-es ölésszakasz előírások szerini kiépíése. Érine ölésszakaszok a Dráva bal pari ölés fkm közöi, a Fekee-víz bal par fkm közöi, valamin a Pécsi-víz bal par fkm közöi szakasza. A 2fordulós pályáza 1. szakasza március és december közö, míg a megvalósíási szakasza az ez köveő 4 év ala örénik. A megvalósíás befejezési haárideje év vége. 40

41 A Dél-dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság és a Hrvaske Vode horvá vízügyi szerveze közös fejleszésbe kezde Dráva árvízi előrejelző rendszer fejleszése projekcímen, mely révén a Dráva minden eddiginél öbb információra épülő előrejelző rendszere valósulha meg. A fejleszés oka a meglévő magyar előrejelzés alapjai a 90-es évek közepén készülek el. Azóa anyagi források és echnikai feléelek hiánya mia érdemi fejleszés nem örén a rendszeren, mely a kevés bemenő információ (pl. állomásszám, a domborzai modell ponalansága, az erőművek üzemelési (vízereszési) adaainak hiánya) mia nem elégíi ki a védekezés során elvár ponosságo. A fejleszés célja öbb lépcsőben örénik a meglévő rendszerek felülvizsgálaa és az új rendszerek kifejleszése. A munka során kiegészíő geodéziai méréseke (pl. légifoó, erepi mérések) végeznek a erepmodellek ponosíása érdekében. Elkészül a Dráva folyó a Mura beorkollásáól (Őrilos) a Dunába orkollásáig (Almás) erjedő szakaszra 236 fkm hosszban a folyó lefolyásmodellje, valamin a eljes km 2 vízgyűjő digiális erepmodellje és csapadék lefolyásmodellje. A fejleszés részekén a horvá parnerrel közösen meghaározo vízrajzi állomásokra a 6 napos időelőnnyel számoló 12 óránkén frissülő előrejelző modul alakíanak ki. A fejleszés a lakosság számára is elérheő lesz a horvá és magyar vízügyi honlapokon. A eljes fejleszés május auguszus közö valósul meg. Felszíni vizek minősége Az állóvizek eseében a úl nagy ápanyag és/vagy szervesanyag-aralom okozza a legjellemzőbb problémá, aminek egyik okakén a kommunális szennyvíz bevezeésének módja nevezheő meg. A halásza és horgásza ápanyag-beviele, valamin a srandok erhelése szinén fonos ényező. Diffúz elephelyi szennyezéskén kerül a vizekbe mezőgazdasági és egyéb eredeű hulladék. Természeesen az állóvizeke ápláló folyóvizek magas szervesanyag-aralma is ronja a avak állapoá. A felszíni vízfolyások állapoának legjellemzőbb kedvezőlen adaa szinén a úl nagy ápanyag és/vagy szervesanyag-aralom. A problémás állapo okakén megjelölheő ényezők: kommunális szennyvízelepek, szennyvízbevezeések, belvízlevezeések, halasavi vízleereszések, mezőgazdaságból a szánóföldi műrágya- és rágyahasznála, a ápláló vízfolyásokon érkező úl nagy koncenrációjú hozzáfolyások. A szennyvíziszíó-elepek szennyvízkibocsáásai jásszák a legnagyobb szerepe a felszíni vizek szennyezésében. A jelenős ipari üzemek (Pécsi Hőerőmű, KRONOSPAN-MOFA mohácsi faroslemezgyára, bányák: bányavíz) szennyvizeinek szennyezőanyag-kibocsáása - jelenőségük ellenére - öredéke a elepülési szennyvizekének. A faroslemezgyár 2007-es echnológiaválása kövekezében mind a szennyvízmennyiség, mind a szennyezések jelenősen csökkenek, ugyanakkor zajszennyezési és a szolgálai lakások eladásából adódó szennyvíziszíási probléma van még. A Hőerőmű és a bányavizek (kénsavas víz felszíni megjelenése) szennyeze vizei még mindig meghaározók. A kibocsáo szennyvíz zömében azonban előkezelés köveően elepülési iszíóba kerül. A ermelőke a haóság rendszeresen ellenőrzi. A mezőgazdasági evékenységek során jelenős erhelés okoz a szánóföldi növényermeszés a műrágyák és növényvédő szerek használaa mia. Az állaaró elepeken kelekező híg- és almos rágya megfelelő műszaki védelemmel való árolása EU-ámogaások felhasználásával egyre öbb helyen megvalósul. Problémá okoz a kelekező rágyának a földekre való kijuaása is. A jelenősebb közlekedési úvonalak csapadékvíz-elvezeése nem ekinheő jelenős veszélyforrásnak a kereszeze vízfolyásokra nézve. Az uak álalában korszerűen kiépíeek, bár az uóbbi években az úburkolaok minősége gyorsabban romlo, min ahogy az az újavíások köveék. (Egyébkén a közlekedési úvonalak az invazív növényfajok erjedésében is meghaározó szereppel bírnak.) 41

42 Az Inegrál Drávai Monioring Program kereében a Dél-dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság projekvezeése ala vízrajzi, vízkémiai, biológiai méréseke végeznek a Dráva és mellékfolyói menén, majd az a horváokkal együ érékelik ki. Felszín alai vizek minősége A felszín alai vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) korm. rend. szerini érzékenységi kaegóriáka a - földani közeg vízvezeő-képessége, - a felszín alai víz uánpólódása, - a védelem ala álló erüleek érinesége alapján haározák meg. A feni ulajdonságok alapján az alábbi érzékenységi főkaegóriáka haározák meg: - fokozoan érzékeny (1) - érzékeny (2) - kevésbé érzékeny (3) Van még egy kaegória az ún. kiemelen érzékeny erüleek, melyek a feniek közül a vízbázisok védőövezeei és a nyílkarszos erüleek. A vízre veszélyes szennyezőanyagok ényleges elhelyezésére, árolására vonakozó adaoka ől az ún. FAVI nyilvánarási rendszer aralmazza. A nyilvánarásba véel bevalláson alapul. A nyilvánarásba ve szennyezőanyag elhelyezésére vonakozó objekumok ípusai az alábbiak (előfordulási szám szerin csökkenő sorrendben): - Híg- és almosrágya árolás (500 körül) - Üzemanyag árolók (500 körül) - Szennyvíz- és szennyvíziszap árolás (300 körül) - Vegyianyag árolás (200 körül) - Egyéb (200 körül) - Hulladéklerakók (100 körül) - Műrágya és növényvédőszer árolás (50 körül) A megyében jelenős (75 v. 76 db) a sérülékeny vízbázisok száma és védőerüleeik kierjedése, ami az ado helyeken minden - poenciális vagy ényleges - alaj- és vízszennyező forrás felszámolásá köveeli meg. A 219/2004. (VII. 21.) korm. rend. alapján, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendele szerin a felszín alai vizek minőségvédelme szemponjából kiemelen érzékeny és érzékeny meghaározású elepülések erüleén a poenciális és ényleges alajszennyező forrásoka föl kell számolni. Az érzékeny erüleeke menesíeni kell a alajba szakszerűlenül és ellenőrizelenül kerülő szennyvizekől, ennek érdekében a helyben megoldás jelenő környezekímélő szennyvízáralmalaníási eljárás alkalmazásának feléelei bizosíani kell. Kiemelen érzékeny felszín alai vízminőségvédelmi erüle : Abalige, Alsószenmáron, Apávarasd, Aranyosgadány, Babarcszőlős, Bakóca, Bár, Beremend, Bicsérd, Bisse, Bükkösd, Csarnóa, Csebény, Cserkú, Cún, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakereszúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Egyházasharaszi, Felsőszenmáron, Gordisa, Harkány, hegyszenmáron, Hevehely, Hidas, Hosszúheény, Ipacsfa, Ivánbayán, Kárász, Kémes, Kemse, Keszü, Kisharsány, Kisjakabfa, Kisszenmáron, Kisapolca, Kisófalu, Komló, Kórós, Kovácshida, Kővágószőlős, Kővágóöős, Lúzsok, Magyaregregy, Magyarmecske, Mánfa, Márfa, Máriakéménd, Markóc, May, Máza, Mecseknádasd, Mindszengodisa, Mohács, Monyoród, Nagyharsány, Nagyófalu, Mindszengodisa, Mohács, Óbánya, Orfű, Palkonya, Pécs, Pécsvárad, Pellérd, Piskó, Pócsa, Rádfalva, Sámod, Siklós, Siklósnagyfalu, Somberek, Sósverike, Szalanak, Szaporca, Szászvár, Szava, Szederkény, Székelyszabar, Szenkaalin, Tésenfa, Túrony, Vásárosdombó, Veji, Vékény, Velény, Versend, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláa, Zengővárkony, Zók. Fokozoan érzékeny : Abalige, Alsószenmáron, Apávarasd, Aranyosgadány, Babarcszőlős, Bakóca, Bicsérd, Bisse, Bükkösd, Csarnóa, Csebény, Cserkú, Cún, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakereszúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Egyházasharaszi, Felsőszenmáron, Gordisa, Harkány, Hegyszenmáron, Hevehely, Hidas, 42

43 Homorúd, Hosszúheény, Ipacsfa, Kárász, Kémes, Kemse, Keszü, Kisharsány, Kisjakabfa, Kisszenmáron, Kisófalu, Komló, Kórós, Kovácshida, Kölked, Kővágószőlős, Kővágóöős, Lúzsok, Magyaregregy, Magyarmecske, Mánfa, Márfa, Máriakéménd, Markóc, May, Máza, Mecseknádasd, Mindszengodisa, Mohács, Monyoród, Nagyharsány, Nagyófalu, Óbánya, Orfű, Palkonya, Pécs, Pécsvárad, Pellérd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Siklós, Somberek, Sósverike, Szaporca, Szászvár, Szava, Szederkény, Székelyszabar, Szenkaalin, Tésenfa, Túrony, Vásárosdombó, Veji, Vékény, Velény, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláa, Zengővárkony, Zók. Érzékeny : Adorjás, Ág, Almamellék, Almáskereszúr, Alsómocsolád, Áa, Babarc, Bakonya, Baksa, Bánfa, Bár, Baranyahidvég, Baranyaszengyörgy, Baranyajenő, Basal, Belvárdgyula, Beremend, Berkesd, Besence, Bezedek, Bikal, Birján, Boda, Bodolyabér, Bogád, Bogádmindszen, Bogdása, Boldogasszonyfa, Bóly, Borjád, Bosa, Boykapeerd, Bürüs, Csányoszró, Cserdi, Cserő, Csonkamindszen, Dencsháza, Dinnyeberki, Dunaszekcső, Egerág, Egyházaskozár, Ellend, Endrőc, Erdősmárok, Erdősmecske, Erzsébe, Fazekasboda, Feked, Felsőegerszeg, Garé, Gerde, Gerényes, geresdlak, Gilvánfa, Gödre, Görcsöny, Görcsönydoboka, Gyód, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hásságy, Hegyhámaróc, Helesfa, Himesháza, Hirics, Hobol, Horváherelend, Huszó, Ibafa, Illocska, Ivánbayán, Ivándárda, Kacsóa, Kákics, Kásád, Kaádfa, Káoly, Kékesd, Kéújfalu, Királyegyháza, Kisasszonyfa, Kisbeszerce, Kisbudmér, Kisdér, kisdobsza, Kishajmás, Kisherend, Kiskassa, Kislippó, Kisnyárád, Kisamási, Kisapolca, Kisvaszar, Kovácsszénája, Kozármisleny, Köblény, Kökény, Lánycsók, Lapáncsa, Lige, Lippó, Lipód, Lohárd, Lovászheény, Mágocs, Magyarbóly, Magyarherelend, Magyarlukafa, Magyarsarlós, Magyarszék, Magyarelek, Majs, Maráza, Marócsa, Márok, Maronfa, Mecsekpölöske, Mekényes, Merenye, Meződ, Molvány, Mozsgó, Nagybudmár, Nagycsány, Nagydobsza, Nagyhajmás, Nagykozár, Nagynyárád, Nagypall, Nagypeerd, Nagyváy, Nemeske, Nyugoszenerzsébe, Ócsárd, Ófalu, Okorág, Okorvölgy, Olasz, Old, Oroszló, Ózdfalu,, palé, Paloabozsok, Páprád, paapoklosi, Pécsbagoa, Pécsdevecser, Pécsudvard, Pereked, Peerd, Peend, Pócsa, Pogány, Regenye, Romonya, Rózsafa, Sárok, Sásd, Sáorhely, Sellye, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Somogyapái, Somogyhárságy, Somogyhavan, Somogyviszló, Sumony, Szabadszenkirály, Szágy, szajk, Szalána, Szalanak, Szárász, Szebény, Szellő, Szemely, Szendénes, Szenegá, Szenlászló, Szenlőrinc, Szigevár, Szilágy, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Szörény, Szulimán, Szűr, arrós, Tékes, Teklafalu, Tengeri, Téseny, Tófű, Tormás, Tószengyörgy, Töős, Udvar, Újpere, vajszló, Várad, Varga, Vásárosbéc, Vázsnok, Véménd, Versend. Kevésbé érzékeny : nincs. A alajvíz álalában szennyezenek ekinheő. A elepülések beépíe erüleén a alajvíz nagyrész a kommunális szennyvíz-szikkaszások kövekezében szennyeződö el. A másik jellemző diffúz szennyezési forma a mezőgazdaság erhelése. A műrágyák, rágyák, valamin a gyom- és rovariró szerek felhasználásának módja mia a művel erüleek ala sok helyen a nirá, ammónium és peszicid (növényvédőszer) szennyezés haárérék felei, vagy a haárérék közelében van. A jelenlegi gazdálkodási echnológiai kövekezményei melle az 1990-es évek elői évizedekben folyao, úlzo mérékű műrágya és növényvédőszer-használa káros haása a mai napig kimuahaó alajvizeinkben. Valamivel kedvezőbb helyzeben vannak a magasabban fekvő erüleek, ahol a mélyebben elhelyezkedő alajvíz felei vasagabb fedőréeg a szennyezés egy részé visszaarja, a szennyező haás azonban i is egyérelműen kimuahaó. Rika kivéelekől elekinve a művel erüleek alai alajvíz ezér gyakorlailag ivásra nem alkalmas. Az állaarással összefüggő, az előző fejezeben ismeree folyamaok a felszín alai vizeke is veszélyezeik. A problémá súlyosbíja, hogy az ivóvízkivéelre használ, mélyebben alálhaó réegvizek a felszín felől, a szennyeze alajvízből kapják uánpólásuka. A szennyeze alajvíz haása ezér már kimuahaó a sekélyebb réegvizekben is. Kiemelkedően sok (32 db) a pannóniai vagy a karsz hévízkú is. Minősíe gyógyvíz Harkányon van. A megye felszín alai vizeinek kiermelése és hasznosíása az alábbi kaegóriák közö oszlik meg: - réegvíz kb. 16 millió m3 - karszvíz kb. 6 millió m3 - gyógyvíz kb. 1 millió m3 - alajvíz kb. 0,8 millió m3 - ermálvíz kb. 0,2 millió m3 - pari szűrésű víz kb. 0,1 millió m3 43

44 A megye kiermel felszín alai vizeinek megoszlása felhasználási cél szerin (millió m3-ben): FELHASZNÁLÁSI CÉL RÉTEGVÍZ KARSZT- ÉS HASADÉKVÍZ GYÓGYVÍZ TALAJ- ÉS PARTI SZŰRÉSŰ VÍZ KÖZÜZEMI ÉS 27,0 5,4-0,1 INTÉZMÉNYI GYÓGYÁSZATI ÉS 2,5 0,4 1,6 0,1 FÜRDŐ IPARI ÉS GAZDASÁGI 3,5 0,9 0,1 0,1 MEZŐGAZDASÁGI 1,7 0,2-0, Ivóvíz-minőség Az Európai Közösség 1998-ban elfogada az emberi fogyaszására szán víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelve, amelynek érvényesíése köelezővé vál Magyarországon is. A hazai feladaoka az ivóvíz minőségi köveelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) korm. rend. foglalja össze, amely rendele 6. melléklee elepülésenkén muaja be a haárérék felei ivóvíz minőségi paraméereke, illeve a 2006-ig és 2009-ig erveze vízminőségi célállapoo kielégíő fejleszési eendőke. Eszerin a szolgálao ivóvíz vonakozásában nyilvánaro minőségi kifogással érine elepülések Baranya megyében: BÁNFA BARANYAHÍDVÉG BARANYAJENŐ BESENCE BOGDÁSA BOLDOGASSZONYFA- ANTALSZÁLLÁS BOLDOGASSZONYFA- TERECSENY BORJÁD BÜRÜS CSÁNYOSZRÓ DENCSHÁZA DRÁVACSEHI DRÁVAFOK DRÁVAIVÁNYI DRÁVAKERESZTÚR DRÁVAPALKONYA DRÁVASZABOLCS DRÁVASZTÁRA FELSŐSZENTMÁRTON GYÖNGYFA HETVEHELY HIDAS HIRICS HOMORÚD IBAFA ILLOCSKA KÁKICS KATÁDFA KEMSE KIRÁLYEGYHÁZA KISHAJMÁS KISLIPPÓ KISSZENTMÁRTON- MAILÁTHPUSZTA KISVASZAR LÚZSOK MAGYARBÓLY MAGYARLUKAFA MAGYARMECSKE MARKÓC MARÓCSA MATTY MINDSZENTGODISA MOHÁCS- SZABADSÁGPUSZTA MOLVÁNY NAGYBUDMÉR NAGYNYÁRÁD NEMESKE ÓBÁNYA OROSZLÓ PALÉ PÁPRÁD PISKÓ PÓCSA RÓZSAFA SÁSD SELLYE SOMOGYHÁRSÁGY SOMOGYHÁRSÁGY- KISHÁRSÁGY SUMONY SZENTDÉNES SZENTEGÁT SZENTLŐRINC UDVAR VAJSZLÓ VÁZSNOK VEJTI VELÉNY ZÁDOR ZALÁTA Az 1. üemben (2006-ig) a program az ország 70 elepülése eseében arja szükségesnek az arzénkoncenráció csökkenésé, amelyből 11 elepülés Baranya megyében alálhaó. A feniek csak a leggyorsabban megoldandó arzénmenesíési eendőke aralmazzák, a eljes arzénmenesíési felada (2009-ig) ennél jóval nagyobb (összesen 30 db: (Bánfa, Baranyhidvég, Besence, Bogdása, Csányoszló, Dencsháza, Drávafok, Drávainányi, Drávaszára, Gyöngyfa, Hevehely, Ibafa, Kákics, Kaádfa, Kemse, Királyegyháza, Kisszenáron, Lúzsok, Magyarmecske, Markóc, May, Páprád, Piskó, Rózsafa, Sellye, Sumony, Szendénes, Szenegá, Vajszló, Veji). A niri problémával érine - országosan 57, ebből Baranyában 13 (Baranyajenő, Borjád, Drávaiványi, Drávaszabolcs, Kákics, Kaádfa, Kemse, Kisvaszar, Mindszengodisa, Nagybudmér, Nagynyárád, Pócsa, Sásd) - vízelláási zónáka illeően előzees vizsgálaokra kerül sor az ivóvízminőség-javíás műszaki megoldási leheőségeinek felárása érdekében. Bór problémával egy elepülés érine a megyében, Kishajmás. Fluorid érineségű elepülés a megyében Óbánya. Ezeknél az ivóvízminőség-javíás előkészíése olyan nagyprojekek kereében örénhe, amelyek öbb ivóvízminőségi probléma egyidejű megoldására irányulnak (bór, fluorid, arzén, ammónium). A felár szennyeződések ellenére a megyében egyelőre megoldhaalan ivóvíz-minőségi problémák nincsenek. Ugyanakkor főleg arzén, niri, nirá, ammónia, bór, fluoridok alálhaók az ivóvízben, min mérgező anyagok. Az ivóvízkezelés a szükséges helyeken a vízminőségől függő módon bár nem 44

45 EU-s szinen, de - álalában megoldo. A felhasználásra előirányzo alaj-, és pari szűrésű vízkészleek minőségének állandó bizosíásához elengedheelen a megfelelő hidrogeológiai védőidomok kijelölése és védelme, a haáserüleeken az épíési korláozások elrendelése és szigorú vízminőség-védelmi inézkedések foganaosíása (pl. menesíés a szennyvizekől, hulladékokól). Baranya megyében eddig a jelenősebb válozások elsősorban a közmű-elláás erüleén volak apaszalhaók. A vízelláás erüleén - ill. ezen belül is elsősorban a vízminőség-javíás erüleén - napjainkig a fejleszések előkészíése örén meg, de a ényleges megvalósíás fázisába (min pl. Somogy megyében Kaposvár ivóvízminőség javíó programja) még csak kevés program juo el. Az ilyen ípusú programok nagy öbbsége ekineében ovább lépés csak a kövekező években várhaó. Baranyá érinően kiemelendő még, - min jelenős ivóvízhálóza fejleszés célzó projek - a Pécse zajló ISPA szennyvíz-programmal egyidejűleg a közműves ivóvízhálóza bővíések megvalósulása. Elmondhaó, hogy a jövő illeően halaszhaalan és jelenős feladaok vannak a elepülési vízgazdálkodás erén annak érdekében, hogy az előírásoknak megfelelő ivóvízminőség bizosíva legyen az ország minden elepülésén. A felszín alai vízhasználaok vonakozásában jelenős vízkivéel jelen a közüzemi ivóvízelláás bizosíó vízművek elsősorban a öbb elepülés elláó erülei vízművek ermelése. A réegvízbázisok melle kiemel jelenőségű a ermálvizek hasznosíása, a fürdők vízkivéele is, valamin a korábbi úlzo vízkivéelek mai napig aró haása. A szénhidrogén kuaások során számos helyen különböző ásványi összeéelű ermálvizeke árak fel, melyek érékes kincsei a régiónak. A legismerebb hévízforrások: a harkányi, szigevári, sikondai, magyarherelendi, sellyei. A ermálkuakban a vízbázisok egyikénél sem alálak szennyezés. A szennyezések öbbnyire kisebb-nagyobb folokban alálhaók, ehá nem szennyezik el a vízbázisok erüleé, ezér jelenléük öbbnyire nem vol kimuahaó a VGT során alkalmazo, monioring kuak használaán alapuló állapoérékelési módszerrel, ugyanakkor a leheőségekhez méren megörén a ényleges szennyeződések felárása. Ezek nagy része iparelepekhez, üzemanyag árolókhoz kapcsolódó szénhidrogén szennyezés, és előfordulnak közöük olyanok, amelyek énylegesen veszélyezeik az ivóvíz minőségé. A vízműkuak rendszerin a elepülések haárában alálhaók, ezér a diagnoszikai vizsgálaokban a szennyezés a legnagyobb arányban a csaornázalan elepülések és üdülőövezeek, ill. a belerülei mezőgazdasági ermelésből és a kiskeres övezeekből származó nirá szennyezés okozzák. A második leggyakrabban előforduló, a vízbázisra veszély jelenő szennyezések a mezőgazdasághoz fűződnek (növényermeszés, állaenyészés vagy mindkeő). Ponszerű, de helyenkén a vízermelésre is veszély jelenő problémá okoznak a nagylészámú, iparszerű állaaró elepek. Gyakran előforduló poenciális szennyező forrásnak számíanak a növényvédőszer és műrágya rakárak, a rossz állapoban lévő használ vagy felhagyo TSZ gépelepek, üzemanyag árolók Szennyvízkezelés Szennyvízelvezeési agglomerációk Baranya megyében december 31-én: (csak normál érzékenységű vízgyűjő erüleen fekvő elepülések vannak benne) LAKOS-EGYENÉRTÉK (LE) DB fölö 1 Települési szennyvíz-csaornázoság helyzee Dél-Dunánúlon a csaornahálózaba köö lakások aránya szerin: IDŐPONT % , , , ,0 45

46 Szennyvíziszíó elepek (kapaciása) Baranya megyében december 31-én: LAKOS-EGYENÉRTÉK (LE) DB A elepülési szennyvíziszíásról szóló 91/271/EGK irányelv jogharmonizációs feladaainak végrehajásáról a Nemzei Települési Szennyvízelvezeési és iszíási Megvalósíási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) korm. rend. ad úmuaás. A program a közösségi előírásnak megfelelő köelezeségkén országosan - előirányozza a 2000 lakosegyenérék felei 660 db szennyvízelvezeési agglomerációból (1927 elepülés) a fejleszéssel érine 591 db szennyvízelvezeési agglomeráció (összesen 1746 elepülés) közműves szennyvízelvezeésé és eljes biológiai iszíásá évi haáridejű megvalósíásával a csaornába beköö lakosok aránya - országosan - 91 %-ra kell, hogy nőjön. A program - haáridő nélkül - előirányozza ovábbá kereken 100 db, érzékenynek minősíe befogadók vízgyűjő erüleein lévő, 2000 LE alai erheléssel jellemezheő kiselepülés áralommenes elhelyezésé, mely megvalósíásánál a megyének jelenős szerep juha, ekineel aprófalva szerkezeére. A programo a kormány a 30/2006. (II. 8.) korm. rendeleel módosíoa, mely szerin 2015-re a lakosság 85 %-a számára kell bizosíani a csaornába beköés leheőségé, valamin a korszerű szennyvíziszíás. Továbbá az Egyedi Szennyvízkezelési Nemzei Megvalósíási Program kereében a ervek szerin országosan 2015 végéig 590 ezer egyedi léesímény épül, amely a csaornahálózaból kimarad kiselepüléseken jelen megoldás. A megyei szennyvizes fejleszések folyamaosan zajlanak, ill. részben megvalósulak. Megvalósul pl.: - a pécsi ISPA projek kereében zajló csaorna beruházás akuális üeme, - a kővágószőlősi 5 elepülés érinő kisérségi rendszer, - a Keszű-Gyód kisérségi rendszer, - az alsómocsoládi új szv. elep, - az olaszi új szv. elep Folyamaban van pl.: - a Pécs sérülékeny vízbázisának védelmé és szennyvízcsaorna hálózaának bővíésé szolgáló ISPA/Kohéziós Alap projek II/B épíési üeme Megállapíhaó, hogy az összes megyei város rendelkezik közműves csaornahálózaal, a falvak elláosága azonban lényegesen kedvezőlenebb. Az érine elepülések nagyszámban fogak neki a szennyvíz csaornázási fejleszések ervi előkészíésének, ehhez kapcsolódóan már megjelenek kezdeményezések a nemzei szennyvízelvezeési programban lehaárol szennyvízelvezeési agglomerációk lehaárolásának módosíására is. A feniek melle az aprófalvas elepülésszerkeze kövekezében jó bizonsággal prognoszizálhaó, hogy a megyében várhaóan hosszú ávon szerepük marad az egyedi szennyvíz elhelyezési megoldásoknak. Az aprófalvas elepülésszerkeze melle különös jelenősége lehe a ermészeközeli szennyvíziszíási eljárásoknak, melyek alkalmazása különösen a apaszalaszerzés szolgáló első időszakban a vízbázis-védelmi szemponból kevésbé érzékeny erüleeken kerülhe előérbe. A megyei 301 db elepülésből 41 db-nak van csaornaműve. A régióban kelekező szippano szennyvíz kb. 60 %-á szennyvízelepen kezelik, kb. 40 %-a lerakóba (hagyományos üríőhelyre) kerül. A szennyvíziszap kelekezés a régióban dinamikusan növekszik, ekineel arra, hogy a csaornázoság folyamaosan nő. Mohács, Bóly, Villány, Harkány, Siklós, Beremend szennyvízelepeinek kommunális szennyvíz iszíásából származó szennyvíziszapjá a Bólyi Önkormányza szajki elephelyén komposzálják. Az 1 éven á aró kezeléssel előállío komposz minősége mezőgazdasági hasznosíásra alkalmas. A Pécs-Pellérdi Szennyvízelep iszapjának komposzálására irányuló kísérleek folyamaban vannak. A 2 megyében 38 olyan hagyományos üríőhely alálhaó, amelynek jelenlegi felhagyása és rekulivációja-egyéb megoldás hiányában - még nem leheséges, de jogszerű üzemeleése még bizonyalan. 46

47 A felszíni és a felszín alai vizek, valamin a alaj minőségé jelenősen befolyásolja a elepülések vízelláási és csaornázosági szinje, valamin ezen közműelláási muaók viszonya, vagyis a közműolló nagysága. Az alábbi ábra a REMEK adabázis alkalmazásával készül a közműolló válozásának bemuaására. Jól lászik, hogy a megyei elláoság 2004-ben és 2008-ban is kb. 10 %- ban halada meg a régiós. Ugyanakkor a megyei elláoság az országos elláoságo 2004-ben kb. 5 %-kal halada meg(!), de 2008-ban már összeér vele, vagyis az országos fejlődés gyorsabb vol, min a megyei (ső, a megyei sagnálónak mondhaó 2007-ől). Meg kell azér jegyezni, hogy e jó arány Pécs nagy méreének és csaornázoságának köszönheő, ezzel ellenében viszon az Ormánság vagy Siklós csaornázosága rendkívül elmarad. Dél-dunánúli Régió / Baranya megye A megye sűrűn szészór elepülésrendszere és kisebb lakosszámú falvai mia a szennyvízelvezeés és -kezelés megoldásának kedvezőbb módja lehe az egyedi szennyvíziszíó rendszerek üzemeleése is. Az elmúl években a szakmai érékelés és a jogalkoás is elmozdul ezeknek a rendszereknek a ámogaása felé. A közműves szennyvízelvezeő és -iszíó művel gazdaságosan el nem láhaó erüleekre vonakozik az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzei Megvalósíási Programja, mely elsősorban a 2000 lakosegyenérék szennyezőanyag erhelés alai elepüléseken 2015-ől 2020-ig megvalósuló fejleszésekre vonakozik. Alapveően az alábbiakban felsorol, szennyvíziszíás szolgáló léesíményeke, épíményeke haározza meg: - egyedi szennyvízkezelés, - egyedi szennyvíz-elhelyezési kisléesímény, - egyedi szennyvíziszíó kisberendezés, - egyedi zár szennyvízároló. A kiselepülések legmegfelelőbb szennyvízkezelési megoldásának kiválaszásához minden eseben részlees gazdaságossági, haékonysági vizsgálaok szükségesek, melynek kereében figyelembe kell venni a beruházási, a későbbi üzemeleési és fennarási kölségeke, illeve a lakosság díjfizeésiképességé is. Mindig az ado helyzeben legjobbnak, leggazdaságosabbnak íél megoldásoka kell ámogani a feniek közül, mérlegelve ezek kombinálhaóságá is Zaj és rezgés elleni védelem A elepülési környeze zajerhelésének kialakulásában a zaj- és rezgésforrások számának, az álaluk kibocsáo zaj- és rezgések nagyságának, a kialakul elepülésszerkezenek és a különböző funkciójú erülehasználaok egymáshoz viszonyío elhelyezkedésének van meghaározó szerepe. Baranya megye környezei zajhelyzeének áekinésére sajnos nem állnak rendelkezésre emaikusan rendszereze mérési adaok. A megye környezei zajhelyzeé, zajállapoá alapveően és folyamaosan a gépjárműves közlekedés befolyásolja. A közúi közlekedésből eredő zaj szinje álalában a nappali és az éjszakai időszakban is meghaladja a megengede haáréréke a nagyobb városok forgalmasabb erüleein. A zajerhelés részben a belső forgalomból, részben az országos főúvonalak elepülési belerülei szakaszainak ámenő forgalmából ered. Sajnos ugyanis a sűrű elepüléshálóza kövekezében a városok, községek lako erülerészei láncszerűen fűzik föl az országos főuak. Ezen kívül zaj- és rezgéskelő a vasúi közlekedés is, de sajnos az ezen ípusú 47

48 szállíás fokozaos visszaszorulásával egyre kevésbé jelenős a zavaró haása, és az is csak inkább éjjel. Bár a közlekedésen kívül az üzemi evékenységek ill. az épíési evékenységek is okoznak olykor haárérék felei - zaj- vagy rezgésszennyezéseke, ezek mégsem relevánsak az összes zajszennyezés ekinve, mer álalában csak ponszerűek és időszakosak. Az újonnan léesülő elephelyek pedig már csak akkor kapnak engedély, ha igazolan haárérék ala maradnak az álaluk kele zajok. A Villány vagy Hosszúheény belerülei elkerülő szakaszainak áadásai az elmúl évben jelenősen csökkeneék a védendő lakóerüleeken az ámenő forgalom okoza zaj- és rezgéserhelés. A megvalósul közúi fejleszések is bizonyíják, hogy a közúi forgalomból eredő zajerhelés elleni védelemnek egyik leghaékonyabb eszköze, ha a forgalmas uak elkerülik a védendő erüleeke. A közúi zaj csökkenése ill. közúhűlóza-fejleszési célból elő az alábbi elkerülő uak valósulak meg: - Pécs - Siklós - Mohács - Harkány ben az alábbi korszerűsíések valósulak meg: - Villány - elkerülő ú épíése Az jelű ök. ú belerülei szakaszá válja ki, ehermenesíve a elepülés az ámenő forgalomól. Az elkerülő ú ké szakaszból, egy D-i és egy K-i szakaszból áll. Az elkerülő ú összeköő úi paraméerekkel van megervezve és engedélyezve. - Pécs-Pogány repülőér - főú 4sávosíása Az 58. sz. főú, 4,9 km, 2x2 sáv, I. rendű belerülei (70 km/h) ill. II. rendű külerülei (90 km/h) főúvonal. - Hosszúheény - elkerülő ú épíése A sz. Hird-Szászvár ök. ú belerülei szakaszá válja ki, ehermenesíve a elepülés az ámenő forgalomól, 3 km, 2x1 sáv. - Dunaújváros-Szekszárd - auópálya épíése Az M6 auópálya Dunaújváros-Szekszárd közöi szakasza és az M6/M60 auópályák Szekszárd-Pécs közöi szakasza az M6 auópálya Érd Dunaújváros szakasz folyaásakén, a megépül dunaújvárosi M6-M8 auópálya-auóúi csomópon uán, Fejér, Tolna és Baranya megye erüleén épül meg. - Bóly-Pécs - auópálya épíése Az M60 auópálya Bóly és Pécs közöi szakaszának hossza 30,2 km. Az auópálya 2x2 sávos, oszo pályás ú, burkol leállósávokkal. Folyaása: Pécs-Szenlőrinc. Folyamaban van (erv van, kivielezés még nincs): - Beremend - elkerülő ú. Meg kell azonban jegyezni, hogy az úkorszerűsíések még sok póolnivaló hagyak maguk uán, melyek befejezése nélkül a kíván környezei erheléscsökkenés nem udják megvalósíani ill. máshol okoznak nagyobb erhelés, pl. mohácsi gyorsforgalmi ú hiányzó beköése, szenlőrinci, pellérdi gyorsforgalmi szakaszok problémája Pécs-kerváros sb Hulladékgazdálkodás A megyében (és az országban) álalánosan jellemzi a hulladékgazdálkodás helyzeé, hogy a kelekező hulladékok mennyisége viszonylag magas, míg azok hasznosíási aránya alacsony. A hulladékermelőkől és hulladékkezelőkől származó, önbevalláson alapuló adaoka a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer dolgozza föl és készíi belőle a kimuaásoka. 48

49 Kommunális hulladéklerakás Az EU-s szabályozás, köelezeségvállalás mia július 15. óa a hulladéklerakóknak szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük, csak az EU normáknak megfelelő, műszakilag korrek kialakíású hulladéklerakók működhenek. A köveelményeknek való megfelelésre a hulladéklerakók öbbsége nem udo felkészülni, így öbbségüke bezárák július 15. uán működő regionális kommunális lerakó jelenleg 3 db van a megyében: Szigevár, Görcsöny, Kökény. A bezár hulladéklerakóka rekuliválni kell. Az EU-s előírásoknak megfelelő regionális hulladékkezelő közponoka pedig meg kell valósíani. A kövekezőkben a már megvalósul Dél-Balaoni és Sió-völgyi Hulladékgazdálkodási Program és a (Somogy, Tolna, Baranya megye) jelenleg megvalósulás ala lévő, Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási ill. Rekulivációs Program fő paraméerei ismerejük. A Dél-Balaoni és Sió-völgyi Hulladékgazdálkodási Program 2003-ban indul Somogy, Tolna és Baranya megyei elepülések összefogásával. A Program Baranya K-i részé érini. A Program megvalósulásának végé a somi hulladékkezelő közpon áadása jelenee 2010 őszén. A Program kereében megvalósul: Som (Somogy megye) új lerakó, komposzáló üzem, válogaóközpon Cikó (Tolna megye) új lerakó, komposzáló üzem, válogaóközpon Ordacsehi (Somogy megye) meglévő lerakó bővíése, komposzáló üzem, válogaóközpon + Hulladékgyűjő járművek (67 db) Hulladékudvarok (17 elepülésen) Árakóállomások (4 elepülésen) Válogaóüzemek (3 elepülésen) Komposzálóelepek (8 elepülésen) Rekulivációk (hány?). Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programhoz 2009-ben a Dél-dunánúli Régió három megyéjében 313 elepülés csalakozo. A Program megvalósíása uán a vegyesen gyűjö hulladékból mechanikai-biológia kezelőmű segíségével külön elválaszásra kerülj a magas fűőérékű, energeikailag még hasznosíhaó frakció, amelye nem új égeőműben, hanem a érségben évek óa működő Beremendi Cemengyárban lehe együégeéssel energeikailag hasznosíani. A Program eredményekén Pécse az ország legkorszerűbb, komplex, de egyben legkölséghaékonyabb begyűjési rendszere kerül bevezeésre, mellyel megvalósul a eljes körű szelekív gyűjés, aminek köszönheően a lerako hulladék mennyisége 30 % alá csökken. A ervek szerin a projek erüleén 4 árakóállomás és 2 mechanikai-biológiai kezelőközpon léesül. Ezeken kívül zöldhulladék komposzálók, válogaóművek és hulladékudvarok is léesülnek. Árakó állomások: Kaposszekcső (Tolna megye) Pécs Szenlőrinc Barcs (Somogy megye) Kezelő közponok: Kökény Marcali (Somogy megye) Mecsek-Dráva Rekulivációs Program kereében 89 önkormányzai ulajdonban lévő hulladéklerakó rekulivációja fog megörénni. A rekuliválandó lerakóka az alábbiak szerin csoporosíjuk: Helybeni rekulivációval (64 db), ebből 1üemű rekulivációval (58 db), ebből Baranyában 42 db 2üemű rekulivációval (6 db), ebből Baranyában 3 db Felszámolással (25 db), ebből Baranyában 15 db. Az 1üemű rekulivációra kerülő 58 lerakó eseében a eljes rekulivációs réegrend kialakíásra kerül. A 2üemű rekulivációra kerülő lerakóknál (6 db) a projek kereében csak az ámenei záróréeg lesz kialakíva. A felszámolásra köeleze 25 lerakónál a felszede hulladék széválogaásra kerül. A kiválaszo fémeke érékesíik, a veszélyes hulladék megfelelő áralmalaníó helyre kerül, a komposzálódo hulladék és az iner hulladék a helyszínen marad. A lerakóban elhelyezendő maradék hulladék a 49

50 projek erüleén lévő három szigeel lerakó (Kökény, Sellye, Marcali) egyikébe szállíódik. A felszámolás uán a lerakó helyén a haóság álal előír mennyiségben és módon alaj és vízminavéelre kerül sor az eseleges szennyezés kizárására. A rekulivációs munkák része a monioring rendszer kialakíása, úgy min alajvíz-figyelő kuak, gázfigyelő kuak, gázkiszellőzeő csövek. A programok várhaó befejezése: 2012 nyara. A Kaposmeni Hulladéklerakó Rekulivációs Program és Hulladékgazdálkodási Program kivielezése 2009-ben indul és várhaóan 2012 avaszára fejeződik be. A program kereében 118 Kaposvár környéki elepülés áll össze önkormányzai ársulás formájában, hogy 28 felhagyo hulladéklerakó rekuliváljanak és Kaposvár melle léesísenek egy minden EU-s feléelnek megfelelő regionális hulladéklerakó. A hulladékok kb. 70 %-á fogják udni újrahasznosíani, így csak 30 %-uk kerül lerakásra. I kell megemlíeni a SufalNe4EU hálózao, melynek célja a legjobb gyakorlaok, módszeranok felkuaása a felszíni hulladéklerakók rekulivációjá, jóléi hasznosíásá illeően. Az INTERREG IVC EU program a holland Noord-Brabani régióvezeő parner irányíása ala 15 európai részvevővel indul év elején. Minden projekparnernek egy felhagyo hulladéklerakó rekulivációs projeköleel kell előállnia, és a legjobb helyreállíási, újrahasznosíási gyakorlao megalálva konkré akcióerve kell készíenie. Cél, hogy a erüle újra akív használaba kerülhessen, a közjava szolgálva. A magyar projekparner Dél-dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság a pécsi üskésréi erüle revializációjá, a zagykazeák rekulivációjának koncepciójá vizsgálja meg a projek kereein belül, bevonva a folyamaba az érine helyi haóságoka, dönéshozóka, érine szervezeeke és a lakosságo is, így kiemelen Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzaá és a PANNONPOWER Holding ZR- (Pécsi Hőerőmű), a erüle ulajdonosai. Az erőművi zagyo aralmazó, felhagyo hulladéklerakó erülee Pécs város szívében fekszik, ezér a közcélú fejleszések mindenképp reális célkén fogalmazhaók meg. A ervek szerin a erüle alkalmas lesz a lakosság rekreációs leheőségeinek növelésére. Termelési nem veszélyes hulladékok Min az egyik legöbb ermelési nem veszélyes hulladéko ermelő evékenység, a külszíni szénbányásza ben eljesen megszűn, ezér innenől a bányászai meddő óriási mennyisége kikerül a kelekező hulladékok közül. Ezen kívül erősen visszaese a bőrgyárási hulladékermelés is, sajnos nem a korszerűsíés, hanem a ermelés csökkenése kövekezében. A ermelési nem veszélyes hulladékok közül az alábbiak ermelődnek a legnagyobb mennyiségben: - szennyvíziszap - fahulladék - fémhulladék - állai hulladék - csomagolási hulladék - biomassza üzelési hulladék (ebből biohamu néven magas K-aralmú alajjavíó anyago állíanak elő) Nemcsak a megye sajnos egyik legnagyobb hulladékermelője, hanem a megye szerencsére legnagyobb hulladékhasznosíója is a Beremendi Cemengyár, amely a Márai Erőműben hulladékkén ermelődő szénpernyéből és gipszhulladékból ill. egyéb acél kohászai hulladékból is nagy mennyisége használ fel. Veszélyes hulladéklerakás A kelekező veszélyes hulladékok mennyisége alapján Baranya megye országos viszonylaban ovábbra is az uolsók köz foglal helye. Veszélyes hulladéklerakó nincs is a megyében. Veszélyes hulladékok dönően az alábbi evékenységekből kelekeznek a megyében: - kórházakból - ferőző hulladék - auóbuszközlekedésből - olajos iszapok 50

51 - kármenesíésekből - veszélyes föld és kövek A megye erüleén lévő dögereke és dögkuaka december 31-ig bezárák és rekulivációs rendezéssel felszámolák. A hullo állaoka a gyűjőkonénerekből az ATEV szállíja el áralmalaníásra. Meg kell jegyeznünk, hogy 2005-ől az állai eredeű hulladékok nem aroznak az ún. veszélyes hulladék kaegóriába, ezér az azelői és azuáni kimuaások nem összehasonlíhaók. Tekineel arra, hogy a Baranya megyei Boda a nagy akiviású radiokaív hulladékok poenciális mélységi lerakóhelye, röviden ismerejük a feni hulladékok csoporosíásá. A radioakív hulladékok minősíése: - kis akiviású hulladék (LLW) - közepes akiviású hulladék (ILW) - nagy akiviású hulladék (HLW) A radioakív hulladékok elhelyezése: - ámenei (elephelyen vagy külön árolóhelyen) - végleges Végleges lerakóhelyek: - LLW számára felszínközeli vagy mélységi lerakóhely - ILW számára felszínközeli vagy mélységi lerakóhely - HLW számára mélységi lerakóhely Felszínközeli vagy mélységi lerakóhely (meglévők): - Püspökszilágy (Pes megye) Radioakív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) - Báaapái (Tolna megye) Nemzei Radioakív Hulladék Tároló (NRHT) Mélységi lerakóhely (erveze): - Boda (Baranya megye) BAF=Bodai Aleuroli Formáció Szelekív hulladékgyűjés 2010-ben a Pécse és vonzáskörzeében ermelődő kommunális hulladék kb. 1/5-ödé gyűjöék szelekíven ben 1 főre évi 16,5 kg szelekíven gyűjö szemé juo. Ez az 1998-as szelekíven gyűjö mennyiségnek kb. a 4x-ese. Mindegyik fenebb fölsorol hulladékgazdálkodási programban jól működnek a gyűjőszigees megoldások is, de egyre jobban kedvel és fejlesze módszer a házhoz menő szelekív gyűjés, melyen belül a zöldszemee, a műanyago és a papír már külön-külön gyűjik és rendszeresen elszállíják. A hulladékgyűjés egyre szelekívebbé és szélesebb körűvé éele érdekében bár nem erülerendezési felada, de rendkívül fonosnak arjuk felhívni a figyelme, hogy a szelekív hulladékgyűjés minden leheséges módon reklámozni kell és a lakosságo akár anyagilag, akár erkölcsileg - érdekelé kell enni benne. 1.8 Természe- és ájvédelem Baranya megye az ország ermészei érékekben gazdagabb vidékei közé arozik. Az elmúl évizedek inenzív ájhasznosíási, ájgazdálkodási formáinak kövekezében az ország más részeihez hasonlóan számos áji-, ermészei érék semmisül meg, illeve szenvede el maradandó károsodásoka. Mindezen kedvezőlen folyamaok ellenére a megyében sok olyan ermészeileg érékes erüle, illeve objekum alálhaó, melyek már védeek, vagy arra érdemesek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. 51

52 A megye ermészei érékeinek védelmében az uóbbi másfél évizedben örének a jelenősebb lépések a Duna-Dráva Nemzei Park 1996-ban örén megalakíásával. A Nemzei Park öbb részerüleből kerül kialakíásra, már meglévő véde ermészei erüleek bevonásával, valamin ovábbi új erüleek védeé nyilváníásával. A megye erüleén a ermészevédelmi feladaoka a pécsi székhelyű Duna-Dráva Nemzei Park Igazgaóság lája el. Baranya megyében jelenleg 1 nemzei park, 3 ájvédelmi körze, 8 ermészevédelmi erüle és minegy félszáz helyi jelenőségű ermészevédelmi erüle alálhaó. A véde ermészei erüleek erülei megoszlása: nemzei park ha, ájvédelmi körze ha, ermészevédelmi erüle ha. A megye erüleének (4.487 km 2 ) kb. 7,9%-a áll országos védelem ala. A ermészevédelmi erüleek adaai és rövid ismereései jórész a Vidékfejleszési Miniszériumól kapo adaszolgálaás, a Duna-Dráva Nemzei Park Igazgaóság, a Természevédelmi Információs Rendszer, valamin a Függelen Ökológiai Közpon Alapívány honlapján lévő adaok alapján kerülek összeállíásra Országos jelenőségű véde ermészei erüleek Az országos jelenőségű véde ermészei erüleek kierjedésük és védeségük jellege alapján a kövekezők lehenek: nemzei park, ájvédelmi körzeek, ermészevédelmi erüleek. A ermésze védelméről szóló évi LIII. örvény érelmében, az előzőekben felsorolakon kívül (ex-lege) országos jelenőségű véde ermészei erülenek minősülnek még a barlangok, lápok és szikes avak. Ezen kívül a örvény érelmében (ex-lege) országos jelenőségű véde ermészei emléknek minősülnek a véde források, víznyelők, kunhalmok és földvárak. Országos jelenőségű véde ermészei erüleek Baranya megye erüleén Duna-Dráva Nemzei Park A Duna-Dráva Nemzei Park 1996 avaszán a Duna és a Dráva menén jö lére, A Dél-Dunánúli megyék erüleére kierjedően, minegy hekár erüleen. Ebből hekár esik Baranya 52

53 megye erüleére. Természei képének formálásában a víz jászoa a főszerepe. A ké folyó, azok vízömege haároza meg a sokféle élőhely kialakulásá, melyeken színes élővilágo alálunk. A nemzei park szine eljes erülee az egykori áréren alálhaó. A Duna menén a Sió-csaorna orkolaáól a déli országhaárig húzódik a véde ermészei erüle, amelyből a Dunaszekcsőől az országhaárig erjedő szakasz esik a megye erüleére. A Duná kísérő véde pari sáv Mohácsól D-re szélesedik ki, a Duna mindké parján. I alálhaó Béda-Karapancsa, mely az Alföld része. A Dunának ezen a szakaszon az esése csökken, így sebessége is kisebb, ezér középszakasz jellegűvé válik. Kanyarogva (meanderezve) foly, a magával hozo iszapból és homokból záonyoka épíe, állandóan válozaa medré. A úlfejle kanyaroka ermészees úon ávága, így kelekezek a holágak és a mélyebb erüleen a belső avak. A folyó vízrendezése alapjaiban válozaa meg ez a helyzee. A folyószabályozások során a jeges árak gyorsabb levonulása, valamin a hajózás érdekében a kanyaroka ávágák, a folyó gáak közé szoríoák. A medre a gyorsabban folyó víz kimélyíee, ezér a vízszinje csökken, ső ez a alajvízszin jelenős csökkenésé eredményeze. Az i élő lakosság a XVIII. század végéig nem kísérele meg újá állni az árvizeknek, hanem éppen ellenkezőleg, mind nagyobb erüleeke próbálak bekapcsolni e ermészees légzésbe. A Dunán évenkén érkező haalmas vízömege nagyrész meserséges csaornák, úgyneveze fok -ok segíségével szévezeék a halászó víznek alkalmas avakba, mélyedésekbe, a kaszálókra, legelőkre, gyümölcsösökbe. Közben a lassú áradással párhuzamosan meneék érékeike és az állaaika. Ez a módszer a fokgazdálkodás, amely minimálisra csökkenee az árvíz puszíó haásá, valamin bizosíoa az i élő emberek megélheésé, elsősorban bőséges haláldás ado. A halásza melle a rideg állaarás, a ló és a szürke marha arása a legfonosabb áréri gazdálkodási forma. A rendszer működésé bizosíoák a fokok. Egy-egy fok gyakran egész sor ava láo el vízzel. Fennarásuk jelenős szakérelme és munkaerő igényel. A gáak megépíésével a Duna és a holágak kapcsolaa megszakad, a vízszinsüllyedés a fokokkal is megszünee az összeköeés. A mene oldalon elmaradak az árvizek, megkezdődö a kiszáradás és a felölődés. A nemzei park ennek a ermészees áréri élő rendszernek a maradványai őrzi, és kiemelkedően fonos érékű a ermészevédelemnek, mer Európában alig marad meg ilyen kierjed áréri vizes élőhely rendszer. A Duna záonyai durva homokból épülnek fel, ezér alacsony vízálláskor megleheősen kiszárad a ermőhely. Az ilyen élőhelyen csigolya-bokorfüzesek és mandulalevelű bokorfüzesek alálhaók. Az iszapos homokkal borío parokon, a holágak menén fűzligeek fordulnak elő, melyek a fehér fűz ezüsös lombjáról messziről felismerheők, avasszal rendszerin elönésre kerülnek. Jellemző növényük a nyári őzike, ömeges virágzásakor fesői lávány nyúj. A vízi-lófark családjának egyelen ma élő képviselője májusban virágzik a bédai holágak homokos aljzaán. A közönséges rence, mely rovarfogó élemódja mia nevezees, virágzásakor szinén dekoraív. A véde sulyom melegkori maradványfaj, rombusz alakú levelei mozaikszerűen boríják a vízfelszín. Gyakori még a ké vízipáfrány a méelyfű és a rucaöröm, melyek spórákkal szaporodnak, ugyancsak véde fajok. A vízi vegeáció a parok felől mocsári növényze szegélyezi. A nádasoka magassásos ársulások köveik. A ölgy-kőris-szil ligeerdők a magas áréren alálhaók, ahol csak nagy árhullám öni el a erülee. A hullámérben és az ármenesíe erüleen egyarán megalálhaók. Az erdő kocsányos ölgy, vénic szil, magyar kőris alkoja. A fák ala dús cserjeszin alakul ki, benne a véde jerikói lonc és a ligei szőlő. A lágyszárú szinben aláljuk a rózsaszínes-vörösbarna sakkáblaszerűen folos virágú kockás kouliliomo. Béda-Karapancsa erüleén aláljuk ezeknek a fajgazdag erdőknek a maradványai. Az Alsó-Duna-völgy bennszülö véde cserjéje a fekee galagonya. Az eddigi kuaások szerin 51 halfaj előfordulásá bizonyíoák a dunai erüleről. A Duna halai közül a kecsege és a menyhal még elég gyakran előfordul. A holágak ragadozó hala a csuka. Sokféle kéélű él a erüleen. A hüllők közül a vízisikló és a mocsári eknős láhajuk a leggyakrabban. Béda- Karapancsa és - a megyehaáron úli - Gemenc madárvilágának a fekee gólya és a réisas állománya európai jelenőségű. A legnagyobb hazai fekee gólya populáció megvédése a nemzei park kiemel feladaai közé arozik. A Béda-Karapancsa ájegységben még gyakori a barna kánya, mely a környezei haások válozásaira érzékenyen reagál, ezér indikáor fajnak ekinheő. A gémfélék közül 53

54 a nádasokban fészkelnek a kis kócsagok, nagy kócsagok, bakcsók, vörös gémek, néhány pár bölömbika. A gyakori szürke gém fűzligeekben köl. A erüle déli részén a nyári lúd szigeszerű előfordulású. A vonulási időszakban madárvendégek ezrei alálnak áplálkozó és pihenőhelye az áréren. A récék, ludak, kárókaonák gyakran áelelnek. A veszélyezee denevérfajok menedéke alálnak a háboríalan erdőkben. A Dráva a Tiroli-Alpokban ered, hazánk erüleé Őrilosnál éri el. A folyó gyors, esése jelenős, sok hordaléko hoz magával. Az esése a magyar szakaszon fokozaosan csökken, hordaléká lerakja. A Dráva jellegzees képződményei a záonyszigeek, melyek folyamaosan épülnek és puszulnak, ezálal a helyüke is válozaják. Jellegzees élőhelyei a pionír növényzenek. A hazánkban csak i előforduló csermelyciprus, a amariska rokona, pirosas szirmú virágai májusól fűzérekben nyílnak. A paro áréri ligeerdők kísérik, ahol fehér fűz, fehér nyár és fekee nyár a lombkoronaszin fái, gyakori cserje a veresgyűrű som, de van kányabangia is. A dús aljnövényze véde haraszjai a kígyónyelvpáfrány és a éli zsurló, mely helyenkén ömeges előfordulású. A szukcesszió kövekező állomása a ölgy-kőris-szil ligeerdő a magasabb érszíneken. A lágyszárúak közül emlíés érdemel a nyugai csillagvirág, konyvirág, kardos madársisak, piríógyökér és a borosás sás. A nemzei park Dráva-meni szakaszának válozaos élőhelyein csaknem állafaj él. A drávai egzes jelzi, hogy a Dráva még isza vizű folyó, i él a Földön az egyelen éleképes populációja. A fokozoan véde dunai galóca, a magyar bucó, a pénzes pér és a sima ok, halaink rika képviselői. A kopár kavicszáonyokon újra köl a kis csér, a kis lile és a küszvágó csér is i fészkel. A folyó kísérő magaspar, a függőleges löszfal lakóelepe bizosí a pari fecskéknek, gyurgyalagoknak, de fészkelnek i jégmadarak és búbosbankák is. A Dráva a vízimadarak vonulásában és elelésében meghaározó szerepe öl be. Az állóvizek befagyása uán sok ezer madár gyülekezik ide a nyíl vízükörre. A puhafaligeekben él a magyar színjászólepke, a keményfaligeek és üde lomberdők puhaesűi a nyugai ajóscsiga és a hazánkban csak i élő Helicigona planospira. Madárani érékeik a fokozoan véde réisas, fekee gólya, barna kánya. A folyó menén alálhaó kiselepülések lakói elsősorban állaenyészéssel foglalkozak, szarvasmarhá, csikó, birká és disznó legeleek. A régi meserségek, min a eknővájás és a kosárfonás a puhafaligeekhez köődek. A keményfás erdők kiváló faanyagá palánkvárak épíésére, hamuzsír készíésére használák fel. Az Ormánság egyes falvaiban - Kórós, Drávaiványi, Adorjás, Kovácshida - ma is megnézhejük a fese fakazeás emplomoka. Tájvédelmi körzeek Kele-Mecsek TK A nemzei park áréri erüleeiől elkülönülő, a környező sík- és dombvidékekből kiemelkedő egyelen hegyvidéki ájegység a megyében a Mecsek. A KNy-i kierjedésű hegység szubmedierrán haásoka ükröző élővilága, a kierjed erdőségek, a déli oldalakra felhúzódó gyümölcsösök, szőlők, szelídgeszenyések, a környező erüleeke figyelő egykori őrornyok maradványai és a szerény, de mégis iszelee parancsoló megjelenésű középkori emplomok sajáos, mással összeéveszheelen délvidéki hangulao áraszanak. A Mecsekre jellemző gyűr, öréses szerkezeű riász és jura kori mészkő melle a kele-mecseki részeken a kréa időszaki vulkánosság haására magmás kőzeek is kelekezek. Ezen vulkáni kőzeek képviselője a sajáos, csengő hangú fonoli és a vele együ előforduló rachidoleri. A Mecsek éghajlaára jellemzőek a szubmedierrán haások nyomán kialakul éghajlai különbségek az északi és a déli hegyoldalak közö és az így válaszóvonalkén működő hegygerincek. Az évi csapadék álaga 710 mm, a középhőmérsékle 10,0 C körül mozog. A erüle legfonosabb vízgyűjője É-on a Völgységi-paak, ÉNy-on a Baranya-csaorna, DNy-on a Pécsi-víz és D-en a Vasas-Belvárdi víz. Ezen vízfolyásoka a hegységben rendszerin a földani felépíéshez köődő számú és vízhozamú, minegy ezer forrás áplálja. A Kele-Mecsek haalmas erdőömbjé É-ról és D-ről száraz gyeperüleek övezik. A löszboríoa domboldalakon degradál lejőszyeppek sudárrozsnok gyep (Bromion)- szerű ársulásoka alkonak. Jellemző e gyepekre a fajgazdagság és a véde fajok nagy száma. A erüle erdeinek fő ömegé 54

55 három erdőársulás alkoja. A mecseki bükkös, a mecseki gyeryános-ölgyes és a mecseki cseresölgyes boríja legnagyobb erüleen a Mecsek K-i részé. Ezekben az erdőkben öbb közönséges, de mégis a erülere jellemző, véde növényfaj melle rika, csak a Mecsekre jellemző fajok is előfordulnak. Kora avasszal bonja szirmai a májvirág, a száralan kankalin és a ma már véde illaos hunyor. Nagy erüleeke borí a szúrós csodabogyó, de a szinén piros bogyós rokonának, a lónyelvű csodabogyónak is felfedezhejük élen is zöld csokrai. Ma Magyarországon csak a Mecsekben alálkozhaunk a havasi iszesfű nagyermeű, de mégis apró virágú példányaival. A szerény külsejű, szine észreveheelen nőszőfüvek is képviseleik maguka egy-ké unikális, rika fajjal. Bükkösökben, gyeryános ölgyesekben alálkozhaunk a csak a Mecsekre és a Villányi-hegységre jellemző szubmedierrán olasz mügével. A meleg, déli oldalaka, száraz eőke boríó cseres-ölgyesekben és ezek vágásaiban díszlik a Kele-Mecsek híressége, a világon már csak i előforduló bánái bazsarózsa. A megnyíló, napfényes erdőrészeke kedvelő növény fokozoan véde. A Kele-Mecsek erüleén előforduló növényársulások közül még hárma érdemes kiemelni. A sziklás hegycsúcsok, gerincek északi, sekély ermőréegű, sokszor kőgörgeeges ermőhelyén kialakul illír jellegű ársulás az ezüshársas örmeléklejő-erdő. E relikum jellegű növényegyües felső szinjé az ezüshárs és a magas kőris, az alsó a virágos kőris és a nagylevelű hárs alkoják. A fák a mozgó kőörmelékől meggörbülek, elágazók. Nagyszámú, a hegysége behálózó paakok sokaságá legöbbször ké növényársulás kövei, a mézgás éger jellemeze sásos égerligeek és a ölgykőris- szil ligeek. Az i élő állafajok sem kevésbé érékesek, a nagyszámú véde faj melle fokozoan védeekkel is alálkozhaunk, min a békászósas, a réi sas és a fekee gólya, és öbb rika denevérfaj. Védeé nyilváníva: 8/1977. OTVH. ha. Nyuga-Mecsek TK A 2009-ben kihirdee Nyuga-Mecsek Tájvédelmi Körze a Pécs-Abalige-Bükkösd-Cserkú álal haárol erüleen helyezkedik el ha kierjedésben. Magába foglal öbb korábban lérehozo ermészevédelmi erülee, így a Jakab-hegy Természevédelmi Terüle, Melegmányi-völgy, Pinérker, Abaligei-barlang felszíne erüleé, valamin a Kőszegi-forrás erdőrezerváumo. Helyi jelenőségű véde ermészei erüleek közül a legjelenősebb a Pécsi Parkerdő, amely szinén az új ájvédelmi körze része le. A geológiai érékek közül ki kell emelni a ájvédelmi körze délnyugai részén elhelyezkedő Jakab-hegye és környéké, amelye zömében alsó riász és perm üledékes kőzeek, homokkő, aleuroli és konglomeráumok épíenek fel. A meredek, déli lejők láványos morfológiai elemei a kipreparálódo konglomeráum ornyok, a Babás szerkövek illeve a Zsongorkő ermészees kiláóponja. Az észak felé lejő erüleen alálhaó a Nyuga-Mecseki karsz, amely zömében jól karszosodó középső-riász mészkőből épül fel és jelenős felszíneken jégkorszaki lösszel borío. A felszíni karszjelenségekben (öbrök, víznyelők, források) gazdag erüle láványossága a Melegmányi és a Nagy-mély-völgyben alálhaó mészufa lépcsősor is. A erüleen alálhaó öbb min száz barlang közül 5 fokozoan véde, a leghosszabb és egyben legismerebb a urisák számára is kiépíe, minegy 1,5 km hosszú Abaligei-barlang. A erüle flórája szubmedierrán haás nyomai viseli magán, erre ualnak azok az elerjed véde növényfajok is, min például a piriógyökér vagy a szúrós csodabogyó is. A meredek, száraz, déli oldalakon virágos kőrises-molyhos ölgyes bokorerdők, a eőkön zömében illír gyeryános ölgyesek, míg az északi oldalakon és a hűvös völgyekben bükkösök a jellegzees erdőípusok. A déli oldalakon kisebb sziklagyepfolok, az északi hegylábnál nedves kaszálók fokozzák az élőhelyek válozaosságá. Növényani érékek közül- a eljesség igénye nélkül- kiemelheünk öbb hazai orchideafaj (majomkosbor, szarvasbangó, méhbangó, bíboros sallangvirág), a pécsi zergevirágo vagy a havasi iszesfüve is. Az állavilág is számos véde fajjal képviselei magá. Ízellábúak közül meg kell emlíeni a gyeperüleekre jellemző magyar arszá és a karszvidék völgyeiben előforduló mecseki egzes és sárgafolos hegyisziaköő. A madárvilágra alapveően a lomberdei fajok a jellemzőek, rika és érékes képviselője a hegyi billegeő és a kis légykapó, de a hegylábi kaszálókon erős populációja van a fokozoan véde harisnak is. Emlősfajok közül, köszönheően a számos barlangnak, üregnek kiemelkedően sok denevérfajjal alálkozhaunk, min például a csonkafülű denevér, kis- és nagy 55

56 pakósorrú denevér. A védeé nyilváníás célja a erüleen jelenleg is megalálhaó véde és rika fajok és ársulások megőrzésén úl az is, hogy a Tájvédelmi Körzeben folyó gazdálkodás is ermészekímélő irányba mozduljon el. Zselici TK A Zselici Tájvédelmi Körze dönően Somogy megyében erül el, de a TK déli pereme érini nem nagy erüleen Baranya megye erüleé is. Természei érékei jelenős mérékben jellegzees erdőársulásai adják nagyszámú szubmedierrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal. A zselici áj jellegzeességé a széles, lapos dombháaka boríó, összefüggő erdőségek adják. A elepülések öbbsége az álagosan méer engerszin felei dombok lábánál fuó paakok menén léesül. A avaszi-őszi csapadékmaximumoknak is köszönheő, hogy a Zselicben egyedülálló erdővadon alakul ki. A ájvédelmi körze jelenős éréke képviselő, válozaos élővilágo rejő erdővagyona 1976 óa véde, minegy ha nagyságú erüleen. Ebből minegy 1670 ha, a TK déli része esik Baranya megye erüleére. A zselici elepülések öbbsége a paakok völgyeiben léesül, ahol a lakosság a környező nedves réeke kaszála, a szánóföldek és legelők pedig a lankásabb dombok lejőin helyezkedek el. A meredek, szabdal felszínű oldalaka az ember nem uda megművelni, így azok napjainkig erdők maradak. Délről közeledve a Drávasík alföldi jellegű ájából alig észreveheően, lankásan emelkedik ki. Kele felé a zselici erdők a mecseki erdőkkel összefüggő erdőrengeege alkonak, a ké ájegysége csak a Baranya-csaorna - észak felé kiszélesedő, egyébkén keskeny - völgye válaszja el egymásól. A Mecsek-hegységből nézve széles, lapos, erdővel borío dombháak jellemzik a Zselici-dombságo. Jellemző ájképi elemek a meredek falú lösz-szurdokok, helyenkén homokkőkibúvásokkal. A elepülések közelében a régóa használ földuak lassankén löszmélyuakká alakulak. Egyedi áji érékek a erüleen alálhaó gémeskuak, kőkereszek, magányos idős fák és fasorok, hagyományos rakodók, magárak. A erüleen fellelheő különlegességnek számí az ezüshársas bükkös erdőársulás, mivel a hűvösebb klímá, magasabb hegyvidéki régióka kedvelő bükk a síksági-dombvidéki ezüshárssal közösen alko erdő, amely hazánkban egyedülállónak számí. A másik jellemző erdőársulás a hűvösebb völgyalpakban és a szárazabb peremvidékeken az ezüshársas-gyeryános-ölgyes. Gyepszinjében jellemző a kisvirágú hunyor és a meéng. A Dél-Dunánúl ermészees növényzeében számos déli származású (illír, balkáni, alanimedierrán, ponusi-medierrán és szubmedierrán) növényfaj él, ezek a növények adják a Tájvédelmi Körze jellegzeességei. Ezeknek a fajoknak az elerjedési erülee a Dél-Dunánúlon éri el északi vagy kelei haárá, északabbra és keleebbre már nem, vagy csak elvéve fordulnak elő. Ilyen például a zalai bükköny, a kakasmandikó és a nyugai csillagvirág. A kelebalkáni és dél-erdélyi (ún. dacikus) növényfajok ezzel szemben délkele vagy kele felől, a Mecseken vagy a Villányi-hegységen kereszül érkezek a Zselicbe, ilyenek például az örökzöld csodabogyók, a piríógyökér, a kispárlófű. A Zselici Tájvédelmi Körze november 16-án elnyere - a skóciai Galloway Parkkal közösen - a "Nemzeközi Csillagoségbol-park" (Inernaional Dark Sky Park) címe. Ez a helyszín uriszikai vonzerejé is fokozza, melyre kiegészíő szolgálaások elepíheők a ermészevédelem érdekeinek szem eleő arása melle. Védeé nyilváníva: 6/1976. OTVH. ha. Véde erüle nagysága: ha Természevédelmi erüleek Bükkhá Erdőrezerváum A Bükkhá erdőrezerváum a Dráva meni síkságon, az Ormánság erdőgazdasági, ill. néprajzi áj erüleén, Páprád, Vajszló, Baranyahídvég, Sámod községhaárokban erül el. A erüleen síkvidéki gyeryános-ölgyesek és ölgy-kőris-szil ligeerdők érékes állományai alálhaók, melyekben fekee gólya és vörös kánya is fészkel. Az erdőrezerváum-hálóza kiépíésének célja, hogy megismerjük 56

57 erdeink bonyolul működésé elsősorban ermészees viszonyok közö, ovábbá az emberi beavakozások haásai vizsgálva. A magerüle eseében cél a ermészees erdődinamikai folyamaok érvényre juásának elősegíése és annak megfigyelése, hogy a gazdálkodás és más emberi beavakozások megszűnével az erdő hogyan alakul á. A védőzónában a védelmi funkciók fennarása melle kiemel cél a kísérlei erdőgazdálkodás, a nagy erüleű arvágásos vágásmód helye új erdőhasználai eljárások kidolgozása, összehasonlíása és bemuaása. Védeé nyilváníva: 11/2007 (III. 30.) KvVM rendele Véde erüle nagysága: 452,2 ha Dunaszekcsői Löszfal A Baranyai-dombság a kelei végén magas paral éri el a Duná. Ilyen magas par a dunaszekcsői Várhegy. A erüle 1998 óa áll ermészevédelmi olalom ala Dunaszekcsői Löszfal Természevédelmi Terüle néven. A erüle 145 méer engerszin felei magasságon alálhaó, 60 méerrel a Duna szinje fölö. A riász kori anizuszi mészkőn pliocén és pleiszocén korú lösz és löszszerű üledékréeg rakódo le. Ez a lösz meredeken szakad bele a Dunába, mely folyamaosan bonja-mossa a paroldal, aminek eredményekén időről-időre haalmas löszömbök süllyednek meg, illeve hullnak alá. A Várhegye a löszplaó öbbi részéől az erodál völgyek válaszják el. A erüle jellegzees emberi haásra kelekeze formakincsei a különleges hangulao áraszó löszmélyuak, meserséges ereplépcsők, a várárok. A Várhegy bővelkedik kulúrörénei emlékekben is. Az első emberi jelenlé nyomai a kora bronzkorból valók (Péceli kulúra - i.e ). A erülee az I. században hódíoa meg Róma, a Duna menén haárvédelmi vonala (Limes) épíeek ki. A löszfal ájképi éréke is kiemelkedő, a Dunáról félelmees lávány a fölé magasodó csupasz löszfal. A Várhegy eejéről pedig fesői kiláás nyílik a Dunára és záonyaira, valamin a Mohácsi-szigere. A erüle ermészei érékekben is gazdag, melyek közül kiemelkedik a kevésbé meredek lejőkön élő, felűnő színű, de kisermeű apró nőszirom, mely a löszfalársulások agja. Különleges éréke képvisel a környéken egyedül i megalálhaó kis kierjedésű löszgyep-ársulás. A majdnem eljesen csupasz szakadékok napsüöe részeiről alig pár éve kerül elő a fokozoan véde haragos sikló. A csupasz falszakaszok színpompás kölőmadara a gyurgyalag. Védeé nyilváníva: 27/1998.(VII.10) KTM r. Véde erüle nagysága: 6,8 ha Fekee-hegy A Szársomlyóól északra fekszik a jóval alacsonyabb Fekee-hegy. Alapkőzee mészkő, klímája kevésbé szubmedierrán, min a Villányi-egység déli oldaláé, ennek oka az erdősülség magasabb foka. A molyhos-ölgyesek közöi iszásokon orchideafélék nyílnak avasszal, az erdőben szúrós és lónyelvű csodabogyók örökzöldjé láni. Eddig közel 50 véde faj alálak i. Védeé nyilváníva: 25/1997. (VIII. 1.) KTM r. Véde erüle nagysága: 94,6 ha Mohácsi Törénelmi Emlékhely Az 1526-ban vívo ragikus kimeneelű csaának állí emléke a Mohács haárában alálhaó sírker, amely 1700 kaona végső nyughelye. A ízezer iszafával és mogyorófa ligeel szegélyeze emlékpark a Kárpá-medencében őshonos növényeke jelképezi. A növények erdeje egy ponon, délnyugaon megörik, minegy fenyegeő őrkén hasí belé a fekeefenyőkből ülee ék, mely a örök ámadás jelképezi. A ömegsírok közö II. Lajos és Szulejmán szulán szobrai is láhaók. Védeé nyilváníva: 2/1975. OTVH ha. Véde erüle nagysága: 7,5 ha. Nagy-mező, Arany-hegy 57

58 A Mecsek Hosszúheény és Pécsvárad közö húzódó, korábbi helyi jelenőségű véde részeke is magába foglaló 101 hekáros erülee rendkívüli boanikai érékei mia élvez védesége. A Zengő déli lábánál elerülő száraz erdő és gyepfolok igen szabdalan és mozaikosan maradak fenn a művel erüleek - szánók, szőlők és gyümölcsösök (pl. mandulások) - közö. A gazdálkodásra kevésbé alkalmas dombok (Hideg-hegy, Illés-hegy, Nagymező, Arany-hegy, Nádasdi-eő, Buykahegy, Pavojda) azonban megőrizek olyan száraz ölgyeseke, szyeppréeke, száraz gyepeke, ahol az o élő növényfajok nem csak rikaságukkal, hanem ömegükkel is lenyűgözik az oda láogaó. A Nagy-mező, Arany-hegy Természevédelmi Terüleen öbb min harminc véde növényfaj fordul elő. Megalálhaó i a fokozoan véde bánái bazsarózsa. A bodzaszagú ujjaskosbor rika, piros színválozaú példányaival is alálkozhaunk, de kora avasszal megcsodálhajuk a fekee kökörcsin bókoló, pelyhes virágai is. A Duna-Dráva Nemzei Park Igazgaóság a gyeperüleek fennarása és növényrikaságainak megőrzése érdekében legeleéses állaarás folya a avaszinyári időszakban. A véde ermészei erüleen nem veze á urisaú. Védeé nyilváníva: 26/1996. (X.9.) KTM r. Véde erüle nagysága: 101 ha Szenegái erdő A Dráva-sík ÉNy-i részén alálhaó a Szenegái Ősbükkös ermészevédelmi erüle. A erüleen kis részben ölgy-kőris-szil ligeredő, úlnyomórész gyeryános kocsányos ölgyes alálhaó. Uóbbi állományába ékelődve aláljuk a mára már áalakul bükkös ársulásoka. A TT erüleén 14 véde növényfaj alálhaó. Boanikai jelenőségé muaja a 4 orchidea faj (madárfészek kosbor, kélevelű sarkvirág, békakony, széleslevelű nőszőfű), a 3 páfrány faj (szálkás pajzsika, díszes- és karéjos vesepáfrány) valamin a síkvidéken rikán előforduló farkasboroszlán. Állavilágából a fekee harkály, az egyelen odúlakó galambunk, a kékgalamb, a barna kánya, a darázsölyv és a léprigó emelendő ki. Védeé nyilváníva: 6/1993. (III.09.) KTM r. Véde erüle nagysága: 234,8 ha Szársomlyó Magyarország legdélibb hegyvidékének - a Villányi-hegységnek - legmagasabb ömbje a Szársomlyó. Neve régi magyar szóból ered, mely kopasz jelene. A nép nyelvén sziklás felszíne mia csak "ördög szánoa hegy"-kén ismer. Erőeljes kiemelkedése sajáos és igen elérő mikroklimaikus viszonyoka hoz lére a déli és északi oldalon. Ezek kialakulásában szerepe jászik a felszínen kibukkanó, földörénei középkorban kelekeze nagy iszaságú mészkő is, melynek mélyedéseiben a jura időszak rópusi klímájában bauxi is felhalmozódo. A csúcson a hegységképződés során kialakul repedések menén felörő forró vizek oldásos folyamaai ké hidroermális kürő is lérehozak. A hegy bizonságo és védelme nyújó déli előere már 3000 éve lako erüle. Ez idő ala a római birodalom elepesei is emelek i város. A csúcson az 1200-as évekől vár áll, amely a örök hódolság során elpuszul, ma már csak az egykori várfalak maradványai láhaók. Az i élő és gazdálkodó rómaiak eék fejleé a máig meghaározó szőlőművelés, melye a később beelepülő szláv, rác és néme népcsoporok formálak ovább. A érség gazdaságához arozik az 1910-ől inenzíven folyó mészkőbányásza. A régebbi, kelei bányá 1967-ől fogva a szobrászok veék birokukba, művészelepük mai napig működik. A Szársomlyó élővilága igen egyedi. A szubmedierrán klímaerüleen boanikai rikaságok élnek. A hegyen 75 véde növényfaj alálak, közülük 7 faj kizárólag i fordul elő hazánkban. A hegy eején és kelei részén bokornövésű rikás karszbokorerdő ársulás láhaó. Rika növénye a magyar méreggyilok. A hegy északi oldalá ezüshársas gyeryános-ölgyes erdő fedi. Aljnövényzeének érdekességei a szúrós és a lónyelvű csodabogyó és az illaos hunyor. A sziklagyepeken fordul elő a hegy legféleebb kincse, a fokozoan véde magyar kikerics. Ez a növényké hazánkban sehol máshol nem alálák meg. A növényvilághoz hasonlóan az állavilág alakulásában is érződik a medierrán haás. Gyakora alálkozhaunk pohos gyászbogárral, a piros porohú bikapókkal és i él a hazai hüllőfauna rikasága, a fokozoan véde haragos sikló. A madarak közül kis szerencsével megfigyelheők fekee gólyák, a csúcs fele keringő egerészölyvek és hollók, de akár a löszfalban fészkelő gyurgyalagok és a medierrán elerjedésű bajszos sármány is. A vol bauxibányák felhagyo árói kiváló élő- és búvóhelye nyújanak a véde denevérfajoknak, és más kisebb emlősöknek is. 58

59 Védeé nyilváníva: /1944. I./A. -2r. Véde erüle nagysága: 224,3 ha, amely szine eljes kierjedésében fokozo ermészevédelmi olalma élvez. Villányi Templom-hegy Korábban Mészhegy néven ismer erüle kőbányája udvarán egyedülálló jura időszaki és pliocénpleiszocén korú kőzeani érékek láhaók a sziklafalban. Az ammoniesz és gerinces maradványok öbb ízmillió év evolúciós öréneé őrzik. A erüleen 1910-ől folynak geológiai kuaások, melyek során 27 új állafaj fedezek i fel. Az ősgerincesek közö alálak i Észak-Amerikából bevándorol vadlovaka és farkasoka is. Védeé nyilváníva: 3/1989. (II.22.) KVM r. Véde erüle nagysága: 3,4 ha Helyi jelenőségű véde ermészei erüleek A helyi jelenőségű véde ermészei erüleek nyilvánarása nem eljes körű. Ez részben abból ered, hogy a helyi önkormányzaok álal védeé nyilvánío erüleeknél, a védeé nyilváníás folyamaá nem folyaják le eljes körűen. Így egyrész a erüle nem kerül be az országos nyilvánarásba, másrész előfordulha, hogy a jó szándék ellenére a védeé nyilváníás folyamaának jogszerűségébe is hiba csúszik. A Természevédelmi Információs Rendszer (TIR) 2010-es adaai alapján Baranya megye erüleén a haályos önkormányzai rendeleel véde ermészei erüleek a kövekezők: Baranya megye helyi védeségű ermészei erüleei: Almamellék - Almamelléki-mocsárölgy ermészei emlék - Almamelléki-ősbükkös ermészevédelmi erüle Bár - Bári-kasélypark ermészevédelmi erüle Boda - Bodai geológiai infopark ermészevédelmi erüle - Bodai véde erüle ermészevédelmi erüle Bodolyabér - Bodolyabéri szürkenyár ermészei emlék Bogád - Bogádi gyepek és mocsár ermészevédelmi erüle Bóly - Bólyi plaánfák ermészei emlék - Kasélypark ermészevédelmi erüle Bükkösd - Bükkösdi-közpark ermészevédelmi erüle - Jeszenszky-kasélypark ermészevédelmi erüle - Perovszky-kasélypark ermészevédelmi erüle - Szendomjáni-geszenyefasor ermészei emlék Cserkú - Nádas ermészevédelmi erüle Cserő - Cserői-park ermészevédelmi erüle Dinnyeberki, Ibafa, Nagyváy - Gyűrűfű TT ermészevédelmi erüle Drávafok - Drávafoki Fodor-kúria kerje ermészevédelmi erüle - Drávafoki-gyepek ermészevédelmi erüle - Drávafoki Nákói-mocsár ermészevédelmi erüle - Drávafoki-ölgyek ermészei emlék Harkány - Harkányi facsopor ermészei emlék Helesfa - Helesfai szociális ohon parkja ermészevédelmi erüle Hevehely - Hevehelyi-vadgeszenyefák ermészei emlék Hobol - Hoboli-ölgyfák ermészei emlék Hosszúheény - Cseresznyefasor ermészei emlék Ibafa - Ibafai-plaánfa ermészei emlék Keszü - Keszüi fás legelő ermészevédelmi erüle - Keszüi-gyepek ermészevédelmi erüle - Keszüi-mocsár ermészevédelmi erüle 59

60 Kéújfalu - Hársfa ermészei emlék - Kocsányosölgyek ermészei emlék Királyegyháza - Királyegyházai fás legelő ermészevédelmi erüle - Királyegyháza - Rigópuszai-park ermészevédelmi erüle Kisdér - Kisdéri facsopor ermészei emlék Kisapolca - Langyosvizű forrás környéke ermészevédelmi erüle Komló - Csermaaljai-erdőrészle ermészevédelmi erüle - Mecsekjánosi miocén kori kőzefal ermészei emlék - Sikondai-pihenőpark ermészevédelmi erüle - Sikondai-avak ermészevédelmi erüle Kovácsszénája - Kőpar-alja és Knipl-malom ermészevédelmi erüle - Nagyerdőköz és Bakó-réek ermészevédelmi erüle - Orfűi-árok meni réek ermészevédelmi erüle - Öreghegyi-réek ermészevédelmi erüle - Tómál-oldali paak ermészevédelmi erüle Kovácsszénája, Orfű - Herman Oó-ó ermészevédelmi erüle Magyarelek - Kasélypark ermészevédelmi erüle - Kocsányos ölgyek ermészei emlék Markóc - Markóci-ré ermészevédelmi erüle May - Madár-emlékpark ermészevédelmi erüle Mozsgó - Mozsgói-park ermészevédelmi erüle Nagypeerd - Véde fák ermészei emlék Nagyófalu - Kislevelű hárs ermészei emlék Paapoklosi - Fás legelő ermészevédelmi erüle Pécs - Bálicsi-örökmogyoró ermészei emlék - Bányaelepi szelídgeszenyés ermészevédelmi erüle - Isván éri örökmogyoró (Apáca u. 12.) ermészei emlék - Janus Pannonius Tudományegyeem boanikus kerje ermészevédelmi erüle - Kálvária-domb ermészevédelmi erüle - Kápalan ucai iszafák ermészei emlék - Kulich Gyula ucai szőlőfa ermészei emlék - Pécsi-páfrányfenyő ermészei emlék - Pécs városi parkerdő ermészevédelmi erüle - Sz. Isván ér és Barbakán növényanyaga ermészei emlék - Teye-Havihegy ermészevédelmi erüle Peerd - Kocsányos ölgyek (3 db) ermészei emlék Pogány - Erzsébe királyné emlékfái ermészei emlék - Halasó és környezee ermészevédelmi erüle - Idős kosárfűz fasorok ermészei emlék - Pogányi vízfolyás meni gyepek és ligeek ermészevédelmi erüle - Temeői hársfák ermészei emlék Sásd - Sásdi plaánsor ermészei emlék - Sásdi ulipánfa ermészei emlék - Sásdi véde facsopor ermészei emlék Sáorhely - Sáorhelyi vadgeszenye fasor ermészei emlék Sellye - Kis-ré ermészevédelmi erüle - Park ermészevédelmi erüle - Plaánok ermészei emlék Siklós - Hársfa sorok ermészei emlék - Máriagyűdi-barlang felszíne ermészevédelmi erüle - Vadgeszenye fasorok ermészei emlék 60

61 Szászvár - Kiss György park ermészevédelmi erüle - Május 1. ér ermészevédelmi erüle Szebény - Molyhosölgy ermészei emlék - Tiszafák ermészei emlék Szigevár - Szigevári vár környéke ermészevédelmi erüle Szilágy - Nagylevelű hársfák ermészei emlék Szőke - Cserölgyfák ermészei emlék Szőkéd - Akácfás-legelő ermészevédelmi erüle Tószengyörgy - Legelő-erdő ermészevédelmi erüle Varga - Tiszafa ermészei emlék Zaláa - Kocsányos ölgyek ermészei emlék Baranya megyében a ermészei emlékek száma 41 db. A ermészevédelmi erüleek száma 52db, kierjedésük összesen 6 031,8 hekár Érzékeny ermészei erüleek (ÉTT) Az érzékeny ermészei erüleekre vonakozó szabályokról a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együes rendele rendelkezik. Az érzékeny ermészei erüleek (ÉTT) célja a ermészei (ökológiai) szemponból érzékeny földrészleeken olyan ermészekímélő gazdálkodási módok megőrzése, fennarása, ovábbi földrészleek kijelölése, amelyek ámogaással öszönzö, önkén vállal korláozások révén bizosíják az élőhelyek védelmé, a biológiai sokféleség, a ájképi és kulúrörénei érékek összehangol megőrzésé. Az ÉTT ámogaásá szolgáló agrár-környezegazdálkodási programo az érzékeny ermészei erüleekre vonakozó szabályokról szóló 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM együes rendele alapján 2002-ben kísérlei jelleggel vezeék be 11 minaerüleen, amely a Nemzei Vidékfejleszési Terv kereén belül (a közöi időszakban)-15 minaerüleen folyaódo. A év szepemberében elfogado Új Magyarország Vidékfejleszési Program bizosíja a ámogaási program folyaásá, azonban e programszakasz indulása elő felülvizsgálara kerülek a ámogaásra jogosul, Mezőgazdasági Parcella Azonosíó Rendszerben lehaárol ÉTT minaerüleek ől már 25 erüleel, immáron MTÉT megnevezéssel indul ovább a program. Az MTÉT célja nem válozo, az ánevezés csupán az EU ermészevédelmi rendszereivel való harmonizálás szolgálja. Az érzékeny ermészei erüleek (ÉTT) kijelölése az alábbi kaegóriákban örénik: - kiemelen fonos ÉTT: azok a erüleek, ahol nemzeközi viszonylaban is kiemelkedő ermészei, áji és kulúrörénei érékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középávon (5-10 év) is késéges a ermészekímélő gazdálkodás ámogaása nélkül; - fonos ÉTT: ahol országos viszonylaban jelenős ermészei, áji és kulúrörénei érékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása vagy állapoának javíása érdekében a ermészekímélő gazdálkodás ámogaása szükséges; - erveze ÉTT: ahol jelenős az exenzív mezőgazdasági hasznosíású földrészleeken alálhaó élőhelyek száma, de a ermészei, áji és kulúrörénei érékek jelenősége kisebb, illeve olyan erüleek, ahol az exenzív gazdálkodás öszönzésével és ámogaásával a erüle ermészei éréke növelheő, a környeze állapoa javíhaó. Kiemelen fonos ÉTT-ek érségei: Fás legelők Baranya megyében (4.1.2.) A erüle kaegóriája: kiemelen fonos ÉTT. Az érine Baranya megyei elepülések: Adorjás, Babarcszőlős, Bánfa, Baranyahídvég, Basal, Besence, Bogádmindszen, Bogdása, Boykapeerd, Bürüs, Csányoszró, Cserő, Csonkamindszen, Cún, Dencsháza, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakereszúr, Drávapiski, Drávaszára, Endrőc, Felsőszenmáron, Gerde, Gilvánfa, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hegyszenmáron, Hirics, Hobol, Kacsóa, Kákics, Kaádfa, Kémes, Kemse, Kéújfalu, Királyegyháza, Kisasszonyfa, Kisdobsza, Kisszenmáron, Kisamási, Kórós, Lúzsok, Magyarmecske, Magyarelek, Markóc, Marócsa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagycsány, Nagydobsza, Nagypeerd, Nagyváy, Nemeske, 61

62 Nyugoszenerzsébe, Okorág, Ózdfalu, Páprád, Paapoklosi, Peend, Piskó, Rádfalva, Rózsafa, Sámod, Sellye, Siklósbodony, Somogyapái, Somogyhavan, Somogyviszló, Sósverike, Sumony, Szaporca, Szendénes, Szenegá, Szenlőrinc, Szigevár, Szörény, Teklafalu, Tengeri, Tésenfa, Téseny, Tószengyörgy, Vajszló, Várad, Vásárosbéc, Veji, Zádor, Zaláa. A megyében fonos ÉTT valamin erveze ÉTT nem alálhaó Ökológiai hálózaok Az ökológiai folyosók az elszigeel, érékes ermészei erüleeke, élőhelyeke köik össze. Az ökológiai folyosók hálózaának elemei szervesen illeszkednek az európai, országos, megyei, elepülési és élőhely szinű ökológiai hálózai felépíésbe. Az ökológiai folyosók kialakíásánál örekednek a folyonos hálózai elemek kijelölésére, de előfordulhanak megszakío (ún. "sepping sone") hálózai elemek is. Az elmúl években az ökológiai hálózaok áfogó, nagyobb lépékű elemeinek kijelölésére helyeződö a hangsúly. Ezek közé aroznak a Naura 2000 hálóza (Európai ökológiai hálóza), az országos ökológiai hálóza és a megyei ökológiai hálózaok erüleei. (Az országos ökológiai hálóza lehaárolásának ponosíása, valamin az ez kiegészíő megyei ökológiai hálóza kijelölése a megyei Terülerendezési Terv feladaa.) Naura 2000 hálóza erüleei A Naura 2000 hálóza az Európai Unió ökológiai hálózaa, amelye a agországok közösen jelölnek ki meghaározo eljárási rende köveve, ké uniós jogszabály - a madárvédelmi (79/409/EEC ) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelvek - alapján. Kialakíásának célja, hogy az európai közösség számára jelenős élőhely ípusok hosszúávon fennmaradjanak egy összefüggő ökológiai hálóza részekén. Baranya megyében a Naura 2000 hálóza erüleei részben a már meglévő véde erüleekkel áfedésben kerülek kijelölésre. A Naura 2000 hálóza erüleei a megye erüleének minegy 15 %-á érinik. Akárcsak a véde ermészei erüleek eseében, i is kerülek meghaározásra olyan Naura 2000 erüleek, amelyek öbb folból állnak, mozaikosak. A legöbb mozaikból álló erüle az Ormánsági-erdők amely 15 egységbõl épül föl. A Naura2000 erüleekből ha a különleges madárvédelmi és ha a különleges ermészemegőrzési erüle. A művelési ágak szerini megoszlásának vizsgálaa az muaja, hogy az erdő művelési ág mindké Naura 2000 erüleípusban (madárvédelmi és ermészemegõrzési) dominál. Naura2000 erüleek Baranya megyében 62

63 1.9 Az épíe környeze és a kulurális örökség védelme Baranya megye erüleén a erülerendezési erv készíéséhez a Kulurális Örökségvédelmi Hivaal álal nyújo adaszolgálaás alapján világörökségi, világörökség-várományos és örénei elepülési erüleek egyarán alálhaók. Ismereésükre az alábbiakban kerül sor Világörökség és világörökség-várományos erüleek Az KÖH a Baranya megyei elepülések közül a Világörökség és világörökség-várományos erüle övezee álal érine elepüléskén jelöle meg az alábbi elepüléseke: Pécs Bár Dunaszekcső Kölked Mohács Sáorhely Somberek Világörökségi erüle, Pécs Az ókereszény emeő erülee 63

64 Pécs városa 2000 éves örénelemmel büszkélkedhe. A város erülee a római kor óa folyamaosan lako és a korábban i élő népek, egymás köveő, vagy éppen egymás melle élő kulúrák kiemelkedő jelenőségű emlékanyago hagyományozak ránk. Ezek közö különös helye foglal el az ókereszény, Kr. u. IV. századi emlékanyag, amely a mai belváros északnyugai részén marad fenn. A világörökségi helyszínek a Székesegyházól délre a Szen Isván éren és környékén alálhaók. Sopianae városának IV. századi ókereszény közössége jelenős számú sírépímény, kápolná, sírkamrá, épíe síroka, mauzóleumoka emel egykori emeőjében. Az ókereszény emeői épüleegyües nagysága és gazdagsága a legjelenősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok emlékanyagában. Az épímények figurális és ornamenális falfesése csak a Róma városi kaakombafesészehez hasonlíhaó. A sírkamrák falain az ókereszény szimbólumok (Kriszus monogram, galamb, a korsó és a pohár) melle bibliai jeleneek láhaók: Péer és Pál aposolok, Ádám és Éva, Dániel próféa az oroszlánok barlangjában, Háromkirályok, Jónás jelenee, Mária és a gyermek Jézus. A pécsi ókereszény épímények éppen méreükből adódóan bensőséges, anik miliő képesek áraszani még napjainkban is. A pécsi emlékek épíészeileg abban érnek el a Balkánon és más európai provinciákban alál hasonló épüleekől, hogy a sopianae-i emeőépüleek közö készineseke is alálunk, amelyeke keős felada elláására emelek: egyszerre volak emekezési helyek, sírkamrák és szerarások céljára szolgáló kápolnák. A sopianaei emeő erüleén eddig felár sírkamrák, kápolnák, mauzóleum olyan együes alkonak ehá, amely egyedi épíészei megjelenése és ugyancsak egyedi, bibliai gyökerekből áplálkozó falfesészee álal anúskodik egy napjainkig élő kulúráról és civilizációról, az Európa öréneé meghaározó kereszénység megjelenésének legkorábbi anúi láhajuk bennük. A viszonylag kis erüleen felár, dokumenál és nagyrész a mai napig is megekinheő kisméreű, részben föld alai, részben föld felszínén épül ókereszény épímények műemlékegyüese a késő római emeő hangulaá idézi az épüleekbe belépő láogaó számára. A falképeken kereszül közel kerülheünk a késő római kori ember lelkivilágához és megbizonyosodhaunk arról, hogy a kereszénység elerjedése milyen páralan művészei alkoásoka eredményeze. Az ókereszény emlékcsopor különleges, egyedi bizonyíéká jeleni egy sajáos örénelmi koninuiásnak, amely áível a Kr. u. IV. századól a népvándorláskor mozgalmas évszázadain kereszül egészen a magyar honfoglalásig. Pécs a római kor óa szorosan kapcsolódik a kereszény gondolaisághoz és az államalapíáshoz. Ez a műemléki együes a Bazilikával, a Püspöki Paloával, és a Kápalani Levélárral, a középkori egyeem romjaival és a Dómmúzeummal kiegészülve és beágyazódva a ér évszázados geszenyefás hangulaába, áveze napjainkba, bizonyíván a római koról folyamaos koninuiás. Az első sírkamrá a XVIII. század elején a mai Ciszerci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma udvarán alálák, erről azonban csak feljegyzések udósíanak ben bukkan elő az első ókereszény emlék, a Péer-Pál sírkamra, 2000-ben kezdődö el a legújabb lele, az alaprajzilag egyedülálló nyolcszögű sírkamra felárása. A közben elel 218 év ala 16 sírkamrá, öbb száz sír és az azokban elemee öbb ezer késő római árgya hozo felszínre a régészek ásója. A sírkamrák közül három (a Korsós sírkamra, az ókereszény mauzóleum és az Apáca ucai ókereszény sírkápolna) jelenleg is nyiva áll, a Péer-Pál sírkamra várhaóan a jövő évben nyílik meg újból a közönség elő, hé a védelem és állagmegóvás érdekében ideiglenesen zárva ar. A fese sírkamrák száma ö, az V. számú, nyolcszög alaprajzú épüle felárása mos folyik. A pécsi ókereszény emlékek egyeemes és helyi, de mindenképpen kiemelkedő érékű anúi az első évezred kereszény haloi kuluszának, egy új vallás ébredésének és a válozó körülmények közöi uóéleének. Ilyen nagyszámú és válozaos arculaú ókereszény emlék - amelynek nagyobb része ma is láogahaó - az európai provinciákban máshol nem kerül elő. A bibliai és más vallási árgyú jeleneekkel, ókereszény szimbólumokkal ékes falfesmények a késő római ókereszény művésze kiemelkedő alkoásai. A kuaások folyaása, a felár műemlékek megmenése, megőrzése és rekonsrukciója és bemuaása mindannyiunk feladaa annak érdekében, hogy az uókorra is ráhagyományozhassuk örökül kapo érékeinke. Láogahaó emlékek Cella Sepichora Láogaó Közpon 64

65 - Cella Sepichora: A hékaréjos késő római épüle az egész Duna vidéken egyedülálló alaprajzú, a 4. században épül. 4-6 méer mélyen, az egykori római járószinre ereszkedve láhajuk a falaka, melyek néhol 2 méer magasan is megmaradak. - Péer-Pál sírkamra: A 4. századi épüle a emeő közponi részén áll. Föld ala helyezkede el a sírkamra a sírral, fölöe épül fel a kápolna. A sírkamra gazdagon kifese falai és dongabolozaá csodálhajuk meg. - Korsós sírkamra: Az egykor készines épímény alsó szinje, a sírkamra láogahaó, melynek oldalfalai geomerikus és növényi ornamenikából álló díszíés boríja. Nevé a falba mélyíe fülkében láhaó kancsó és pohár ábrázolásról kapa. - III. sz. sírkamra: Felszíni épímény valószínűleg nem áll felee. Bolozaa beomlo, szarkofágjának eejé a sírkamra egykori kirablói összeörék. - XIX. sz. sírkamra: A 2004-ben felár sírkamrában ké sírládá alálak. A ké sír csak egy églarács válaszoa el egymásól, mely az odaemeeek összearozására ual. A felszíni kápolna elpuszul. - XX. sz. sírkamra: Az i alál 3 sírláda közül az egyik belülről vakolva és fesve vol. Az ásaáskor előkerül nagy mennyiségű freskóöredékből íélve az egykori felszíni kápolna is fese lehee. - Nyolcszögű sírkápolna: A 4. század végére Sopianae emeője valószínűleg megel, így a korábban alán kereszelő kápolnának emel épülee alakíoák á sírkamrává. Legmagasabb megalál fala 3,8 méer. Ókereszény Mauzóleum A készines épímény felső része kápolna vol, az alsó szinje pedig bibliai eredeű falfesményekkel díszíe sírkamra. Ma e sírkamra láhaó. Ókereszény emeőkápolna, Ókereszény sírépímények (Apáca uca 8 és 14.)Több ásaás alkalmával előkerül emlék, emeőkápolna, fese falú keős sír, feselen sírkamra, egyszerű sír ekinheő meg ké helyszínen. Világörökségi erüle, Pécs Világörökség várományos erüleek álal érineek az alábbi elepülések: - Bár - Dunaszekcső 65

66 - Kölked - Mohács - Sáorhely - Somberek A dunai LIMES, min világörökség várományos erüle A Római Birodalom öbb ezer kiloméeres, hegyeken-völgyeken á húzódó, folyók vonalá köveő haárvonala vol a limes. A birodalom európai haárvonala a Rajna és a Duna vonalára ámaszkodo. Az erődíe folyami haár neve ripa vol (ripa: folyópar). A pannóniai haárszakasz ezér ripa Pannonicanak nevezzük. Pannonia aromány Duna menén húzódó haára mindvégig a Római Birodalom egyik legfonosabb európai haárszakasza vol, melye az i állomásozao igen erős, eleine három, később négy légióból és álagosan harminc segédcsapaból álló haderő bizonyí. A Kr. u. I. század végéől a fokozódó barbár ámadások haására kialakul a lineáris haárvédelem, vagyis a csapaoknak a haárvonalon, vagy annak közvelen közelében való állomásozaása. A haár megerősíése megköveele a korábban csak fából és földből épíe áborok kőerődíményekké való áépíésé. A limes egy keskeny, de sűrűn és gondosan kiépíe rendszerré vál. Pannonia haárszakaszán négy állandó légióábor, segédcsapaábor, számos időszakos ábor, öbb késő római erődímény, és minegy 200 felár (vagy ismer) orony, kiserőd, hídfőállás vol. Az erődímények egymásól való ávolsága km, az őrornyoké különösen a késő római korban 1-2 km, eseenkén csak 500 méer, de mindenképpen láóávolságon belüli. Sánc, vagy bármilyen fizikai akadály épíésére nem vol szükség, mivel az maga a Duna alkoa. A haárvédelmi rendszer igen fonos része vol a Duna, min vízi ú, és az erődíményeke összeköő hadiú, a limes-ú. A rómaiak álal épíe erődímények és uak egy részé még a középkorban is használák, ső a római kor köveően egészen a XIX. század második feléig nem is készíeek ilyen minőségű uaka. A Római Birodalom öbb ezer kiloméer hosszú, egyelen nagy egysége alkoó haárvédelmi rendszere, a limes a kínai Nagy Fal uán a legnagyobb összefüggő ember alkoa rendszer a Földön. Megismerése, felárása, maradványainak bemuaása a kulurális örökségvédelem kiemelkedő feladaa. A római limes az emberi géniusz kiemelkedő alkoása, amely napjainkig sugározza erejé, és mindenben kielégíi a világörökségi helyszínekkel szemben ámaszo köveelményeke. Ez felismerve 2000-ben indul el egy nemzeközi kuaási munka, a Kulúra 2000 pályáza kereében. Hazánka a Pécsi Tudományegyeem képvisele a közös munkában ra elkészül a magyarországi szakasz várományosi dokumenációja, majd pedig a nevezés előkészíő szakmai munka. A projek kifuásával azonban bizonyalanná vál a folyaás. Szerencsére uniós agságunk és a Kulurális Örökségvédelmi Hivaal szerepvállalása eredményekén újabb pályázai projek kereében folyaódha a munka, immár kibővíe célokkal. Ennek első lépésekén elkészül a várományosi anyag új köveelmények szerini ádolgozása és benyújása. A mindmáig fennmarad számos emlék öbb ország erüleére esik, így felárásuk, megóvásuk és bemuaásuk nemzeközi együműködés kereében a legcélszerűbb. Így Auszria, Szlovénia, és a bulgáriai limesen dolgozó Lengyelország is részese ennek a pályázanak. A öbb országo és szervezee áfogó, szövevényesnek ígérkező projek összehangolásá a Kulurális Örökségvédelmi Hivaal végzi. A római limes hazánk legnagyobb kierjedésű, erüleileg összefüggő kulurális öröksége. A védeségre váró objekumok közö kaonai léesímények, erődök, őrornyok, uak, meserséges gáak, sáncok és polgári léesímények lehenek. Az egyes különálló helyszínek közöi kohéziós erő a haárvonal menén haladó limes-ú, és ahol vol, az épíe limes (falak, sáncok). Ennek ismer szakaszai adják nálunk a világörökségi helyszín nyomvonalá, gerincé. A limes ú, illeve a Duna nyomvonalá köveve kijelölheők azok a elepülések, amelyek kül- vagy belerüleei érineek lehenek a projekben. A római limes az UNESCO álal kijelöl egységes világörökségi erülee fog alkoni, mely 8 országo érin, a Magyarország részvéelével is jelenleg folyamaban lévő projekben pedig 5 ország vesz rész. 66

67 (Ez a program az 5 országban 150 elepülés és 300 helyszín érin). A világörökségi cím egyrész rango, elismerés, pezsgő kulurális urizmus és ezzel gazdasági fellendülés hozha, másrész azonban olyan köelezeségeke, megszoríásoka is jelen, melyek a világörökségi helyszín megmaradásá és fejleszésé szolgálják. A védelem ehá bizonyos kööségeke jelen az o élők és gazdálkodók számára. Ez ellenérdekeke hozha a felszínre, melyek a megnehezíheik, vagy meg is akadályozhaják a védelem céljainak megvalósíásá. Ezér a KÖH munkaársai egyezeés kezdeményeznek valamennyi érdekelel. A KÖH kezelési erve készí, amely valamennyi ingalanra lebonva rögzíi a eendőke. A hivaal munkaársai felkeresik az összes érine elepülés önkormányzaá, képviselő esüleé, és ájékozaják őke a ervekről, a közös feladaokról és leheőségekről. A Kulurális Örökségvédelmi Hivaal álal elvégze szakmai vizsgálaok felhasználásával a erülerendezési erv Világörökség és világörökség-várományos erüle övezee ervlapjain egyarán lehaárolásra kerülnek - a meglévő világörökség erüleek, - valamin a világörökség várományos erüleek úgy elepüléshaáros, min valós lehaárolásos válozaban, min a világörökségi erüle kijelölése szemponjából vizsgála alá von erüle. A Duna fennarhaó fejleszésére vonakozóan az érine agállamok - Némeország, Auszria, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Szerbia május 6-án közös együműködési nyilakozao fogadak el Ulmban. A nyilakoza célja olyan, a erülei, gazdasági, kulurális kohézió fonosságá hangsúlyozó, a Duna-meni országoka érinő sraégia az Európai Unió Duna Makroregionális Sraégiája - összeállíása, amelynek alapján a kialakuló Duna Régió" a 2014-ben induló új kölségveési periódusban közös európai fejleszési és kuaási érségkén kerülhe meghaározásra. A Sraégia Akcióerve december 8-án kerül kihirdeésre, amiben szerepel konkréan a dunai Limes projek is. A magyarországi program kapcsán kormányhaározaok fogalmazzák meg a feladaoka. Az Európai Unió Duna Makro Regionális Sraégia kereében első üemben indíandó magyar projekekről" szóló 1272/2011. (VIII. 10.) Korm. haároza 2. ponja szerin A Kormány felhívja a vidékfejleszési miniszer, a nemzei fejleszési miniszer, a közigazgaási és';' igazságügyi miniszer, a belügyminiszer, a nemzei erőforrás miniszer, a nemzegazdasági miniszer, ovábbá az 1149/2010. (VII. 9.) Korm. haároza 2. c) ponja szerin az EU Duna Régió Sraégiáér felelős kormánybizos, hogy gyűjse össze a DMRS-hez kapcsolódó, a Kormány dönésére előkészíe projekek körén úli, folyamaban lévő projekeke, ovábbá lássa el azoka DMRS minősíéssel." 2011 auguszusában a Kormány elfogada Az Európai Unió Duna Makro Regionális Sraégia kereében első üemben indíandó magyar projekekről" szóló előerjeszés és az abban foglal projekeke, amelyek közö a Limes önálló projekkén kerül meghaározásra: Dunai Limes Unesco Világörökség; A római dunai Limes közép-európai részének jelölése a nemzeközi UNESCO Világörökség 'Római birodalom haárai' Programban" címmel Törénei elepülési erüle övezee álal érine elepülések A KÖH a Baranya megyei elepülések közül a Törénei elepülési erüle övezee álal érine erüle álal érine elepüléskén jelöle meg az alábbi elepüléseke: - Bóly - Bükkösd - Dunaszekcső - Hosszúheény - Mecseknádasd - Mohács - Palkonya - Pécs - Pécsvárad - Siklós - Somberek - Szigevár - Villánykövesd - Zengővárkony 67

68 Bóly Földrajzi fekvésé ekinve Bóly Baranya megye egykori mohácsi járásában fekszik. Mohács 15 kiloméerre van a városól kelere, Pécs 25 kiloméerre nyugai irányban, dél felé pedig a villányi borok és Harkány gyógyvizei várják a érségbe láogaóka. Bóly az egykori dél-baranyai sváb falvak egyik gyöngyszeme, a elepülés 1997-ben kapa meg a városi rango. Törénee, ahogy ez a földből előkerül régészei emlékek bizonyíják, a késői kőkorba (neoli) nyúlik vissza. Bólyról 1093-ból, Szen László idejéből származik az első írásos emlék, mely Bolok néven, egyházi birokkén emlegei a elepülés, bár a emeőben alálhaó Római Casrum korábbi idők emléké idézi. A örök hódolság ala szine eljesen elnépelenede ban Bóly a örökök kiverésében jelenős érdemeke szerze Bahyány Ádám gróf ulajdonába kerül. A kialakuló uradalmi közpono Mária Terézia uralkodása ala néme jobbágyok népesíeék be, akiknek uódai ma is lakják e elepülés. A XIX. század végén a falu és az uradalom - házasságköés révén - a Mounenovo hercegi család birokába kerül és marad 1945-ig. A Bahyányak-Mounenuovok idején alakul ki a elepülés mai arculaa, ligees, széles ucáival, közerüleeivel. Ekkor le érségi közponá és vál híressé kézműipara. A II. világháború uán a Némeországba kielepíeek helyére felvidéki és bihari magyarok érkezek. A falu birokosai fokozaosan fejleszeék ki az elhagyo, elhanyagol földeken a gazdaságuka ől puszáikon nagyüzemi gazdálkodás vezeek be, s fejleszeék, korszerűsíeék a szőlőművelés is ben svájci ehenészee léesíeek, a gazdaságban foglalkozao szakemberek irányíásával. A ermékeny földeken jelenleg is gazdagon virágzó növényermelés folyik. Mezőgazdasági nagyüzemeinek gabona- és veőmag ermelése európai-hírű. A elepülés övező lankákon dúsan erem a zamaos borszőlő, melyből a híres pincesorban készül a hegy leve. A város sík erüleen fekszik, csupán készer három domb láhaó a elepülés északi és déli haárában. A városól északra magasodik a Temeő-domb, a Mária-hegy (Marienberg) és a Tukar. Az uóbbi ké dombon vannak a szőlőerüleek, az előbbin a Bahyány-Monenuovo mauzóleum és a emeő űnik szembe. A város déli erüleén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Faludombja. A klasszicisa Bahyány-Monenuovo kasély helyén áll XVIII. századi vadászkasély 1805 és 1807 közö klasszicisa sílusban áépíeék. A klasszicisa sílus számos jellegzees eleme megalálhaó az épüleen: dór oszlopok, pilaszerek, nagyméreű impanon, széles lépcsősor, rozeák, és mélyíe falmezők. Monenuovo Nándor 1921-ben végezee belső áalakíásoka, amikor jelenősen modernizála az épülee. A Bahyány-Monenuovo mauzóleum épíésé Monenuovo Vilmos felesége, Bahyány Julianna grófnő rendele el 1879-ben. A neoromán neogó sílusú épüle művészi kiképzésével a maga nemében országos viszonylaban is párjá rikíja. A pihenés, kikapcsolódás szolgálja a feszíe vízükrű uszoda, a jól kiépíe kerékpáruak, lovaglási, vadászai leheőségek, a Kasélypark eniszpályái. A korszerű infrasrukúrahálóza és Ipari Park melle megalálhaók a népi kézművesség hagyományai őrző meserek is. Bükkösd Bükkösd neve viszonylag későn, 1448-ban bukkan fel íro forrásokban, Nagybekes alakban. A magyar bükkös, bükkerdő jelenésű főnévből alakul ki. A mai elepülés három falu és egy pusza egyesülésével jö lére. Bükkösdön ma is megkülönbözeik Gorica, Megyefa és Bükkösd elepülésrészeke. A örök hódolság ala elnépelenede elepülés 1746 körül kezd benépesülni némeekkel és magyarokkal. Megyefa és Gorica a örök uralom ala elnépelenede, és a 18. illeve a 17. században kezdek az előbbibe magyarok és némeek, az uóbbiba szlávok és némeek beelepedni. A 18. századól a Horváh család, a Perovszky család, majd a Jeszenszky család birokola ben épül kápolnája Kereszelő Szen János iszeleére. A Jeszenszky család közö római kaolikus emplomo épíee ben a Perovszky család kasély épíee copf sílusban, amely a Jeszenszky család birokába kerül. A kasély parkja védeé van nyilváníva. A Jeszenszky család nevéhez fűződik a Megyefán 1788-ban épül másik kasély, amely méreeiben jóval kisebb a bükkösdinél. A Kúnak vagy Török kúnak neveze helye 1792-ben Perovszky Zsigmond épíee. Emlíésre méló műemléke még a Kálvária és a 1903-ban emel harangláb. A elepülés az 1930-as években mezővárosi rango kapo, évi négy vásárarási joggal. Lakóinak a száma 1281 fő. A vezeékes víz és elefonhálóza van a faluban, a szennyvízelvezeésé és a hulladékbegyűjés megoldoák. 68

69 Dunaszekcső Már a bronzkorban nagyobb emberi elep vol, de a kelák idejében község is vol. Fekvése és közvelen környéke már a legősibb korban is alkalmas vol arra, hogy i emberek elepedjenek meg. A községe és annak haárá észak-déli irányban a Duna oszja keé. Dunaszekcső a örénelem során a megye, a régió éleében mindig jelenős szerepe jászo. Ennek elsőrendű oka földrajzi fekvése. A különböző korok, népek fonos újai, amelyek sraégiai és gazdasági szerepe jászoak, áhaladak raja. I az emberek megelepedek, keresve boldogulásuka. Ilyen vol már az újkőkor korai szakaszában a Körösi kulúra, majd a rézkor késői szakaszában a Péceli Kulúra képviselői élek i. A Kálváriahegyen és a Várhegyen rájuk vonakozóan elepülés árak fel, emelle szórványos leleek is kerülek a múzeumba. A bronzkor korai szakaszából a Somogyvár-Vinkovci Kulúrára vonakozóan szinén szórványos leleek kerülek napvilágra. A középső szakaszról, a Mészbeées Edények Népére vonakozó felszíni kerámiaöredékeke elemezheek a régészek. Az uánuk kövekező Urnamezős Kulúra álöredékeke, bronzlándzsá, fúróka, lyukaszóka hagyo maga uán. A kelákól mély álak, nagyobb edények, fazekak, bronzvereek maradak ránk. A falu műemlékei a századból valók. A római kaolikus emplom klasszicizáló sílusban épül, homlokzaa oromzaos. A emplom elő álló kőkeresz 1819-ből való. A régebbi, 18. századi emplom ma magár, a szerb emplom a 18. századból marad ránk. Az álalános iskola a Jankovich család kúriája vol, majd a 19. század elején részben áépíeék. A régi emeőben álló kápolná a 19. század első felében klasszicisa sílusban áalakíoák. A Duna melle a dombeőn egy 15. századbeli kolosor romjai láhaók. Hosszúheény Hosszúheény a falusi urizmus kedvel célponja, a Zengő és a Hármashegy lábánál fesői környezeben fekvő falu. A nagyközség erüleén már a kőkor idején megjelenek az első leelepülők. A római időkben is jelenős elepülés vol, melynek emléké egy római-kori villa maradványa őrzi. A III- IV. századból való római villa nyomai 1937-ben árák fel. Az épüle valószínűleg egy nagybirok középponjához arozo. A villáól kelere egy églasír is előkerül, ami elpuszul ugyan, de ugyanezen a helyen később még négy églasír árak fel. Hosszúheényről az első írásos feljegyzés 1091-ből való, melyben Villa Heen illeve Heyn néven emlíik. A középkorban a falu vásárairól vol nevezees. A örök uralom ideje ala végig lako vol, a hódolság végére pedig Baranya egyik legnagyobb lélekszámú helységévé növekede. Lakossága a múl század első feléig magyar vol, az 1800-as évek második felében pedig öbb néme család is leelepede i. Hosszúheényhez arozó ké elepülés Püspökszenlászló és Kisújbánya. Püspökszenlászló nevé 1235-ben egy adománylevél emlíee. A szájhagyomány szerin Szen László király a falu közelében vadásza közben egy nagy zivaar elől egy barlangban kerese menedéke, melynek helyén később emplomo épíee. A elepülés középkori magyar falu, mely évszázadokon á a pécsi püspök biroka vol. A örök hódolság ala elnépelenede, majd az 1760-as években némeek elepedek i le. A község klasszicizáló-barokk sílusú kasélyá Eszerházi Pál épíee 1797-ben. A közigazgaásilag Hosszúheényhez arozó faluban összesen 32 elek alálhaó, nagyrész eredei állapoban megőrzö, öbb száz éves paraszházakkal. Állandó lakos kevés van, a házak nagy részé üdülőkén használják, néhány házban falusi vendégfogadás is működik. Püspökszenlászló az évek során a Mecsek kedvel üdülőfalujává, a Dél-Dunánúl csiszolalan ékkövévé vál, köszönheően szerencsés fekvésének, ezerarcú növényvilágának és kellemesen hűvös klímájának. Kisújbánya a XVIII. században léesül, az i leelepül Franken környéki bajor elepesek alapíoák. Neueglashüe névre kereszelék, mivel a erüleen üveghua működö. A Kele- Mecsek erdei ugyanis bükkfában gazdag erüleek volak, mely fafaja elengedheelen az üveggyárásban. Az üvegolvaszás rengeeg bükkfá emésze fel, ezér rövidesen új, fában gazdag erülee kelle keresni a huák számára, így jö lére Puszabánya. Kisújbánya a magyar Svájcnak" is neveze kele-mecseki ájvédelmi körze közepén, egy fesői szépségű völgyben alálhaó a község ma is kedvel uriszikai célpon. A falun paak folyik kereszül, és öbb forrás is alálhaó a erüleén. A 69

70 helyileg véde elepüléskép a klasszikus sváb faluképe őrzi, ezér i nemcsak a szép áj gyönyörködei a láogaó, hanem a hagyományos sváb porák ihlee időuazás is. A falu szépsége, fesői környezee, jó levegője, szívélyes lakói és a kiűnő helyi bor sok vendége csábí Hosszúheénybe. Hosszúheényben és a hozzá arozó ké községben öbb család fogad vendégeke a falusi urizmus kereein belül. Jelenősebb rendezvényeik közé arozik a püspökszenlászlói búcsú június közö, a heényi szüre szepember uolsó vasárnapján és a heényi búcsú okóber uolsó vasárnapján. Az 1970-es évekől folyamaosan kölözek be Püspökszenlászló és Kisújbánya lakói. Az 1990-es évekől városi emberek kölözek ki ezen elepülésrészekre, ezálal ez a ké kis falu nem puszul el, hanem újra élere kel. Mecseknádasd Mecseknádasd a megye kelei részén alálhaó község, mely lélekszámá ekinve az aprófalvas Baranyában már elég nagynak számí. A elepülés a megye kelei részén, a 6. sz. főú menén alálhaó. A régészei leleek anúsága szerin már a neoli korban is volak lakói. A római birodalom idején i vezee á az Eszéke (Mursa) Pécsen (Sopianae) á Budával (Aquincum) összeköő kereskedelmi és hadiú. Első írásos emlíése egy 1235-ből származó, II. András álal kiado okiraban alálhaó. A XIV. század elején a pécsváradi apáság jobbágyai lakák, majd a olnai főesperességhez kerül. A erülee 1470-ben Janus Pannonius szereze meg a pécsi püspökség számára. A örök fennhaóság idején a elepülés városi (oppidum) rangra emelkede. A XVIII. század elején az őslakos magyarok Váraljára és Zengővárkonyra kölözek á, helyüke pedig néme elepesek foglalák el. A II. világháború elő a lakosság szine eljes egészében néme vol, magyarok alig lakak a faluban. A háború köveően minegy 200 családo elepíeek ki, és helyükre először Zalából és Debrecen vidékéről, majd a második hullámban a Felvidékről kölözeek á magyaroka. A községben öbb műemléki védeségű épüle alálhaó, így a Templom éren az 1771-ben épül barokk sílusú plébániaemplom, plébániaház és iskolaépüle. Ugyancsak védesége kapo a ké barokk kápolna: a Vérizzadó Kriszus-kápolna (1749), a Haviboldogasszony-kápolna (1770) és a 6. sz. ú melle láhaó, a XIII. században épül román-góikus Szen Isván-kápolna. Falai XIV. századi góikus freskók díszíik a szenek éleéből. A XVI. századi keríőfal maradványai ma is láhaók. A kora Árpád-kori egyhajós kisemplom alapjaira épül XIV. századi román és gó elemeke egyarán aralmazó emplomban Zsigmond-kori falfesmények maradványai láhaók. Ez vol a elepülés első plébániaemploma, majd ez a szerepe a Szen György-emplom vee á, és a Szen Isván-kápolna megmarad emeőkápolnának. A környéken ké középkori vár romjai is megalálhaók: a Várhegyen és a Réka-völgyben. Az uóbbi Skóciai Szen Margi szülőhelyekén vál nemzeközileg is ismeré. A elepülés néprajzi érékei a korábbi Gungl-féle kocsmában helye kapo Néme Tájház muaja be. A ájház és berendezése a XVIII. század elején a Rajna mellékéről, Hessenből beelepül néme lakosság népi épíészeé, lakáskulúrájá és egykori élemódjá muaja be. A faluól kissé nyugara lovaspanzió és lovasiskola léesül. Mohács A város Magyarország legdélebbi Duna-pari elepülése. A Duna úja Bajánál ké ágra szakad, a szélesebb Duna-ág délnyugai irány vesz, majd derékszögben délkelere fordul. Ahol a szélesebb, az "öreg" Duna elfordul, o fekszik Mohács ől Mohács az Európai Unió dunai haárkiköője. A elepülés Magyarország egyik legdélibb városa. Kedvező infrasrukurális elláoságú, rendkívül jó minőségű mezőgazdasági erüleekkel öveze város. A város elkerüli az 56-os főú, mely Szekszárdól a horvá haárig ar. Mohácso Baranya megye székhelyével, Péccsel az 57-es főú köi össze. A városól a horvá haár 10 km, Budapes 190 km, Pécs pedig 40 km messze van. A város egyik legfőbb nevezeessége az évene megrendeze, ezrek álal láogao busójárás, amelye ben az UNESCO - első magyarországi elemkén - felve Az emberiség szellemi kulurális örökségének reprezenaív lisájára" az alábbi megnevezéssel: Mohácsi busójárás, maszkos élűző szokás" a szellemiörökség-lisájára. A városól délre örén auguszus 29-én a örénelmi jelenőségű csaa, melynek során a szervezelen magyar sereg megsemmisíő veresége szenvede 70

71 a haalmas úlerőben lévő örök sereg ellen. Mohács környékén az ember már az őskoról leelepede. Az i. e. 1. századól a 4. századig a erüle a Római birodalom Pannónia provinciájához arozo. A környék a Duna menén, a provincia haárán helyezkede el, így a fonos védelmi vonal, a limes is erre húzódo. Mohácsól délre, a mai Kölkeden vol Alinum, a limes egyik fonos állomáshelye. A római birodalom bukása uán egy 6-7. századi, avar kori elepülés áll vidéken. A város nevé a források először 1093-ban emlíik, a kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai volak. A környéken állaarás, földművelés, halásza foly. A 15. században már mezővároskén emlíeék, a század közepén a kuaások szerin körülbelül 800 lelke számlál. Az erőeljes déli örök erjeszkedés mia a város palánkkal erősíeék meg. A elepülés haárában lezajló auguszus 29-ei ragikus kimeneelű vereség uán a örökök a város elpuszíoák. Másfél évizeddel később a palánko újjáépíeék, és ismé szandzsákközpon le. A örök megszállás éveiben, illeve a 18. században érkezek a városba a szerb, sokác és néme beelepülők. A városól minegy 20 km-re nyugara, Nagyharsánynál zajlo Magyarország örök alóli felszabadulásának nevezees eseménye, a II. mohácsi csaa. Mohács 1724-ben mezővárosi városi rango kapo (uóbb visszaminősíeék). A reformkorban ovább erősödö Mohács kereskedelmi jellege ől a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járák a folyó ben megépül a Pécs és Mohács közöi 56 km hosszú vasúvonal, melyen a Pécse bányászo szene szállíoák a Dunára, melye onnan hajókkal viek ovább ban mezővárosi rangjá elveszee, és nagyközséggé fokozák vissza. A 20. század elején új közinézményeke, polgárházaka, üzleházaka emelek és 1921 közö a város szerb megszállás ala vol, 1921-ben a rövid éleű Baranya bajai Szerb Magyar Közársaság része. A rianoni békeszerződés nem sokkal Mohács ala húza meg az új haár. Sok szerb elkölözö a városból, de az 1920-as évek közepén a város lészáma ismé elére a korábbi. Mai városi és járásszékhelyi sáuszá 1924-ben nyere el ől megyei város. Ekkoráj kezde meg működésé a gimnázium ban a jeges árvíz mia a szigei anyák 80%-a romba dől. Ezuán alakulak ki a Mohács-szigei falusias Újmohács és Sárhá elepülések. Ezuán kezdődö a város inenzív iparosíása. A város napjainkban is dinamikusan fejlődik ben Hild János-emlékérme kapo. Palkonya A Villányi-hegység északi oldalán elhelyezkedő elepülés először 1296-ban emlíik az írásos források Polkona néven. Akkor a község a kéméndi uradalomhoz arozo, amely a Győr nemzeségbeli Konrád biroka vol. Évszázadokon kereszül gyakran váloák egymás a ulajdonosok, és a lakosságról is alig lehe már valami felkuani. A örök időke köveően a Bahyány-család birokába kerül. A falu horvá lakosságá a felszabadíó harcok ala veszíee el. A megcsappan lakosság pólására a 18. század 30-as éveiben és a rákövekező években megindul a néme és szerbhorvá lakosság nagyarányú beelepíése a Duna menén és a Dunánúlra, először szerbek, majd nem sokkal később némeek elepedek be. A Würembergből érkeze elepesek leszármazoainak egy részé a második világháború köveően kielepíeék Némeországba. A plébánia 1745-ben léesül, korábban a község a siklósi plébániához arozo. Az első néme nevek a elekkönyvben 1748-ban fordulnak elő. Palkonya ma is hűen őrzi a XVIII. században beelepíe néme szőlőművesek épíészei kulúrájá. A község képe a ornácos házak fésűs beépíésével, majd a XIX. században kialakul pincefaluval ére el mai formájá. Országos műemléki védeség ala áll Palkonya kaolikus emploma és pincesora. A falu leghíresebb épülee a magyar köremplomépíésze kiemelkedő alkoása, a klasszicisa sílusú római kaolikus emplom, amelye a Bahyány-család épíee 1816-ban. A palkonyai pincefalu fölö, a lakóházak közül kiemelkedve uralja a elepülés képé. A emplom klasszicisa sílusban épül, a szabadon álló cenrális emplom kupolával fedve, ornya a szenélyrész mögö a bejáraal szemben helyezkedik el. A népi épíészei emlékkén véde, 53 présház álal alkoo, egymás fölö öbb sorban elhelyezkedő pincesor elepülésszerkezei, gazdálkodásörénei - és egyben kiemelkedő eszéikai érék is. A XIX. század elején léesül, egységesnek lászó pincecsopor egyenkén elérő épüleekből áll, és a különböző korok épíészei sílusa érzékelheő rajuk az áépülések kövekezében is. A domináns, eljesen egyszerű, réegvonalakra merőleges eővel készül épüleömegek melle megalálhaók a kereszbeforduló, íves és pillérsoros ornácú présházak is. 71

72 A község hazánkban elsőkén 2007-ben Európa Kulurális Faluja le. A község a Villány-Siklós Ború Egyesüle agja, a ború első állomása a Villányi-hegység északi lejőjén. Pécs Pécse és környéké a kedvező földrajzi viszonyok már korán alkalmassá eék az ember megelepedésére, már az őskor embere is menedéke és leelepedésre alkalmas helye alál e ájon. Az első, emberre ualó jelek a Mecsekben az i.e ezer közöi évekből valók, majd az ez köveő korok árgyi emlékei is bő számmal kerülek elő a régészek ásói nyomán, s kapak helye a Janus Pannonius Múzeum Régészei Kiállíásán. A római birodalom is elfoglala Baranya megye erüleé. Pannóniá arományokra oszoák, és Sopianae, a mai Pécs erüleén elerülő egykori város Valeria aromány közigazgaási székhelye le. A római kori Pécs fonos közlekedési csomópon vol. I halad á az Eszékről Szombahelyre vezeő ranszkoninenális hadiú. A középkori és a modern város eljes egészében lefedi római kori elődjé, ezér a régészei kuaás nehezen udo megfelelő forrásanyaghoz juni. Sokáig csak a késő római emekezések szolgálaak egyérelmű bizonyíéko az egykori városra. A 20. század elejéől meginduló ásaásoknak, valamin az uóbbi évizedek beruházásaihoz kapcsolódó felárásoknak köszönheően rajzolódak ki Sopianae városának egykori körvonalai. A római kori elepülés a mai belváros erüleén feküd, közponi részé egy kb. 400x400 m nagyságú erülee - legkésőbb a 4. század elején városfallal veék körbe. A III. század közepén űnek fel Pannóniában és Pécse is a kereszénység első nyomai. Az i működö egyházközség evékenységének kiemelkedő emlékei (a mai Magyarországon egyedülállóan) az ókereszény sírkamrák. Ez az akkori város nagy emeője, i alálhaó a világörökségi helyszín is. A öbb ezer sír, számos sírkamra, sírkápolna, valamin nagyobb emeői épüleek (mauzóleum, Cella Trichora és Cella Sepichora) nagyszámú kereszény közösségre, vallási közponra ualnak. E melle Pécse késő római emeőke, fese sírkamráka, emeői épíményeke is felárak. A Mecsek lábainál megbúvó város nyugalmasabb élee bizosío, min a aromány más részei. Így kereskedők, hivaalnokok, kaonák elepedek le i végleg, sokan földbiroko szerezve. Ezzel magyarázhaó, hogy az országban egyelen római város környékén sem alálak annyi római villá, min éppen Pécs környékén. A Római Birodalom felbomlása uán a népvándorlás népei, népcsoporjai lakák a erülee, amelye a szép számmal előkerül emlékek bizonyíanak. A honfoglalás idején Baranya és Pécs erüleé Boond örzse szálla meg, Isván király koronázásának évében veee meg a pécsi püspökség alapjai, az évi birokadománylevélben haározák meg erüleé, és kezdék meg a ma is álló Székesegyház emplomelődjének épíésé. Pécs első püspöke Boniperus vol, aki 1008-ban iskolá léesíe a városban ban i íra meg Szen Mór pécsi püspök az első magyar irodalmi alkoás ban emlíi okira először Peuhe, Peuche, Penhe néven. I. László király a pécsi püspökség lakóinak különféle kiválságoka bizosío ben szenelék fel a Mindenszenek emplomá ben emlíik először Pécs várá; s akkor a város kőfallal veék körül ben Pécse Nagy Lajos király alapíoa hazánk első, egyben Közép- Európa negyedik egyeemé. Az első kórháza a városban 1393-ban emlíik ban Zsigmond király országgyűlés szerveze Pécsre. Máyás király is öbbször jár i, az ő uralkodása ala a reneszánsz szellem urala a város. E korszak leghíresebb pécsi lakosa Csezmicei János, írói nevén Janus Pannonius, aki köz ölöe be a pécsi püspöki széke. A közelgő örök veszély mia, Kinizsi Pál úmuaásai alapján erősíik meg a várfalaka. A örök július 29-én szálla meg a város. A régi épüleeke meghagyák, vagy egy részüke áalakíoák, így le a középkori Szen Beralan emplomból a Gázi Kászim pasa nevé viselő dzsámi okóber 22-én szabadul fel a örök hódolság alól a város. 143 év uán visszaelepül a pécsi püspök ban gimnáziumo nyioak, 1710-ben pedig új városháza épül. Az ebben a korban épül barokk paloák, épüleek ma is fonos épüleei a városnak ban emlíeék először a mecseki szene, és 1770-ben nyioák meg az első bányá ban Klimó György pécsi püspök nyomdá alapío, 1774-ben nyilvános könyvárrá ee a püspöki könyvára, 1776-ban megnyioa az ország első leányiskolájá. Az 1780-as eszendőben Pécs szabad királyi városi rango kapo, melye Mária Terézia adományozo a városnak közö új városháza épül, 1839-ben megnyíl a város első kőszínháza, 1845-ben a Nádor Szálloda és kávéház. A város az egész Dél-Dunánúlon ávee a vezeő szerepe a kereskedelem, ipar és kulurális éle vonakozásában ben lérejö a Like- 72

73 féle pezsgőgyár, 1861-ben gyárrá alakul a Hamerli keszyűgyár, 1867-ben megindul a munka az Angser orgonagyárban, 1868-ban Zsolnay Vilmos gyárában ben adák á első vasúvonalá Pécs-Mohács közö, 1882-ben Pécs-Budapes, 1913-ban Pécs-Harkány közö. Az I. világháború befejezése uán Baranya megyének minegy kéharmada Péccsel együ az ananszerb csapaok megszállása alá kerül, majd a város auguszus 21-én szabadul fel. A II. világháború súlyos szenvedéseke hozo Pécs lakosságának november 29-én a szovje csapaok bevonulak Pécsre. A világháború uáni államosíás a bányákon kívül a híres pécsi gyáraka, majd 1948-ól az iskoláka is érinee ől le önálló egyeemmé az Orvosudományi Kar, amely kivál az addigi egyeemből ben a város nyugai haárában megkezdék az uránérc bányászaá, és új városrész épül a város nyugai részén. Az es anévben a Janus Pannonius Tudományegyeem három karán indul meg az okaás, a jogi, a közigazgaási és anárképző karon. Az uóbbi 1991-ben Bölcsészeudományi és Természeudományi Karrá alakul. A rendszerválás uán megkezdődö a pécsi ipar szerkezeének áalakulása: üzemek, gyárak, bányák szűnek meg, vagy más ársasági formában folyaák evékenységüke. A város kulurális éleére a gazdagság, sokszínűség, a hagyományiszele és a megújulásra örekvés jellemző. Pécs megyei és regionális haású művelődési és kulurális cenrumokkal is rendelkezik ben Essen és Iszambul melle Pécs viselhee az Európa Kulurális Fővárosa (EKF) címe. A cím elnyerésével járó előnyöke azonban nem csak egy eszendeig élvezhee a város, hiszen a kéezer megvalósul kulurális esemény és a számos elkészül beruházás melle kulurális lépékválásra is sor kerül, amely hosszú ávú leheőségeke is bizosí a elepülésnek. Az egykoron jelenős épüleegyüesben működő, és a XXI. századra nagyrész kiüresedő Zsolnay-gyárban az EKF hozadékakén lérejö az a jelenős kulurális cenrum, amely az ugyancsak a 2010-es évben áado Kodály Közponal és a világörökségi emlékeke működeő szervezeel együ új, Pécs város kulurális éleé alapveően meghaározó inézményi srukúrává alakul. Ez a srukúra egyrész a legkülönbözőbb erüleeke magában foglaló kulurális kínálao nyúj a városlakóknak és az ide láogaó hazai és külföldi vendégeknek, másrész leheősége, keree bizosí a kulurális ipar megeremésére. Pécs egy pályáza nyeres szlogenje szerin "a medierrán hangulaok városa". Talán a rómaiak, akik a medierránumból jöek, nem vélelenül érezék maguka ohon ezen a vidéken. Aki forró nyári napokon végigekin a Széchenyi éren, a dzsámi fehéren izzó kövein, vagy déluán-koraese áséál a déliesre formál Jókai éren, vagy esefelé megfordul a korzón, a Király uca szabadéri éermei, kávézói közö és megpihen a Színház éri szökőkuak kőpárkányain, máris Iáliában érezhei magá. Harkány felől, auóval érkezve megpillanva a város minha Toscana, vagy Lazio dombjai közö uaznánk. Bizonyára nem vélelen, hogy Janus Pannonius a pécsi püspökvár falai köz lel ohonra. I énekele meg a élben virágzó mecseki mandulafá, melynek késő példányai ma is o viríanak kora avasszal a hegyen, a Havihegyen, vagy a Szkókóban. Ha innen lenézünk, a drávai síkságon á a láóhaár lezárják a horvá hegyek, s mögöük pár száz kiloméerre o az Adria. A Mecsek oldalában szőlő is akad szép számmal, bár egyre kevesebb, hiszen a város folyamaos növekedése mia a házak egyre feljebb és feljebb kúsznak a hegyen. A bor azér még megerem az Aranyhegyen, a Makárban, a Donáusban, a Bálicsban, vagy Paacson, Rigóderben és meszesi kerekben. Pécs nem ok nélkül le a "Szőlő és a bor városa", s az sem vélelen, hogy a generációk óa i élő igazi pécsiek a sajá szőlőbirokhoz arozó "őke" szóból eredezeve ükének nevezik maguka. Pécshez hozzá arozik az ugyancsak délies hangulao áraszó szabadéri fesziválok sokasága is, a Tavaszi Fesziválól az aranyló séaéri geszenyefák ala zajló Pécsi Napokig. Az Országos Színházi Találkozó kísérő kavalkád, az egyeemisák ünnepei, a szőlő és a bor ünnepe és az az kísérő bordalfeszivál mind mind az ucákra, a erekre hívja a városlakóka és a vendégeke. A pécsiek ilyenkor maguka ünneplik és az élee, s ez az igazi közösségformáló erő Pécsvárad A Zengő körülölelő falvak mindegyikének örénee a honfoglaló ősökig vezeheő vissza. A vidék közponja már a X. században a Zengő lábánál fekvő Pécsvárad vol. Pécsvárad ezer eszendeje szerves közponja egy kisebb ájegységnek, a Kelei-Mecseknek. Géza fejedelem korában a mai vár 73

74 erüleén fejedelmi udvarház és ké emplom áll. Ez a biroko ada Isván király a bencés rendnek. Pécsvárado a monosorról és a Vashegyről (a Zengő középkori neve) nevezik meg 1212-ig: monaserium Sanci Benedici. WARAD = vár(acska), kis vár, írják le 1212-ben először egy peres iraban. Mai alakjában Károly Róber írja le először a hely nevé, aki Pechwaradról kelezi egy levelé 1316-ban. A örök hódolság idején Pécsvárad az 5 baranyai náhie (bírósági székhely) egyike. A virágzó középkori város a örök időben lehanyalik. Ebben az időben szerbek elepülnek a városba ől a pécsváradi apá megkezdi a némeek beelepíésé, akik ben érkeznek ömegesen. A nagybiroko Mária Terézia 1778-ban közalapíványi uradalommá alakíja. A pécsváradi uradalom ezuán egyike a örénelmi Magyarország 5 főiszi kerüleének, iszviselőinek házaka épí a város erüleén, melyek ma is állnak. A hieleshely 1778-ig működik a várban, 1848-ig a várban van az úriszék, a földesúri örvényszék ól fogva Pécsvárad kaonai állomáshely, ahol lakanya és kórház van a Hardegg vasas lovasok számára. A kaonák a múl század végéig arózkodak i okóberében alakul meg a pécsváradi járás, amely 1966-ig áll fenn ben kezdék épíeni a Pécs-Báaszéki vasúvonala, 1912-ben indul a személyszállíás, felélénkül a gazdasági éle. A legnépesebb iparos céh, a molnárság évszázadokon kereszül, 1948-ig minegy 25 vízimalmo működe Pécsváradon őszéől Pécsvárad is az anan szerb megszállás alá kerül, 1921 auguszusában, a megszállás végezével a helyi szerbség Jugoszláviába ávozik, elűnik Pécsváradról. Mindké világháború puszíásai megkímélék a elepülés uán Pécsvárad népe, ársadalma alapveően árendeződik, kicserélődik ban földművesszövekeze alakul, 1951-ben alakul meg a Kisipari Termelőszövekeze a helyi iparosokból. Az államosíások, szövekezeesíések korában sem elepül Pécsváradra a helyől idegen vagy környezeszennyező ipari evékenység. Megőrződek a hely hagyományai: a gyümölcsermeszés, szőlőművelés, iparűzés, erdőgazdálkodás, idegenforgalom, sokféle szolgálaás, és az érelmiség jelenős koncenrációja ban megépül a 6. sz. főúvonal. A község kelei haárában új családi házas elepülésrész alakul ki az övenes évek végéől napjainkig. Pécsvárad örénelmi elepülésrésze ugyanakkor szine érinelen marad. Pécsvárad viszonylag kis erülee ellenére, gazdag és sokréű a kulurális fejlődésnek ápalaj nyújó és az idegenforgalom számára oly vonzó áji, örénelmi és műemléki érékkel rendelkezik: Hazánk második bencés kolosorá Pécsváradon alapíoa I. Szen Isván király, az igen rangos Pécsi Püspökséggel közel egyidőben. A Dél-dunánúli régióban a pécsváradi vár is speciális helyzeű, hiszen az i alapío kolosor csak később erődíik várrá, így az egyelen kolosorvár lesz a érségben. A elepülés oly nagy jelenőséggel bír a középkorban, hogy ké vásárere és ké plébániaemploma vol, melyek közül a Mindenszenek emploma Magyarország egyik első daálhaó középkori emploma, mely már a kolosor alapíásakor áll. Pécsvárad 52 országosan véde műemléke és egy műemléki környezee udha magáénak, mely közigazgaási erüleéhez viszonyíva, országos viszonylaban is jelenős. Fejlődése során nem rombola le érékei, hanem megőrize és ovábbfejleszee, így ma is eredei formájában csodálhaó meg a elepülés ké középkori vásárere és az az övező, országos szinen is egyedülálló középkori érsrukúra. Különösen fonos, hogy műemlék épüleek állnak a fonosabb uak menén és csalakozási ponjain, melyek szinén mélóképp őrzik a középkori elepülés emlékei. A elepülés fő moívuma a már messziről felárulkozó kolosorvár és három emplom együese, mely kiemelkedő ájképi éréke képvisel. Pécsvárad ovábbi éréke a elepülés válozaossága. A műemlékek szomszédságában elhelyezkedő nagy kierjedésű zöld felüleek szinén a elepülés érékmegőrző fejlődése során válak a város szerves részévé. A örénelmi beelepíéseknek köszönheően Pécsvárad népi hagyományokban igen gazdag, mely még sokszínűbbé eszi a elepülés népi műemlékállományá (pl. néme elepesházak). Számos műemlék ma is a elepülés kulurális eseményeinek helyszínéül szolgál. Siklós Az i.e. III. IV. században kela pannonok és illírek élek i, majd időszámíásunk kezdee körül a Római Birodalom foglala el, akik a II. században kiépíeék az összefüggő úhálózao. Ennél a helyi lakosok korábban használ hagyományos kereskedelmi úvonalai is figyelembe veék, így alakul ki a Villányi-hegység déli részén fuó, Mursá (Eszéke) és Sopianae (Pécse) összeköő főú. Siklós környékén öbb római villá is magalálak és kiásak, ám az i épül Serena elepülés és casrumo sajnos nem. A várdomból délre római kori emeő maradványai árák fel. A VII. századból öbb avar sír ásak ki, amelyek a IX. századig i él nép hagyaékai. A város nevé egy 1191-ben keleze oklevélben olvashajuk először, min a Kán nemzeségbeli Siklósi család lakhelyé és birokának 74

75 közponjá, valószínű, hogy Siklós a család első biroka lehee, s így névadóvá is válhao. Magá a vára első ízben egy 1294-es oklevél emlíi, már min meglévő virágzó vára és elepülés, amely már ekkor vásároshely vol ben a Garai család ulajdona le a vár. Erről az időszakról a góikus szárny és a gazdag góikus bolozással épül várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke - anúskodik ől a Perényiek épíkezek a várban, nekik a reneszánsz áalakíások köszönheőek. Perényi Imre felesége vol Kanizsai Doroya, akinek szobra a várárokban áll. Kanizsai Doroya és férje emeeék el a mohácsi csaa elese kaonái. Az oszmán hódolság ala a örökök erődnek használák a vára. A külvárosban mecseeke épíeek, ezek közül is kiemelkede a rózsaligeel öveze Malkocs bej dzsámi. A XVIII. században a Bahyány család barokk sílusban áalakíoa és kiegészíee a vára, amely a XIX. századra elveszíee kaonai jelenőségé. A XVIII. századi, formájá máig őrző erődímény spanyolbásyájának eraszáról pompás a kiláás Siklósra és a közeli szőlőülevényekre. A külső várfalon belül álló Ferences emplom a XIV. században épül. Szen Annának szenelék, és góikus szenélyé iáliai haásról anúskodó kora reneszánsz freskók díszíik, és i láhaó Garai I. Miklós sírköve is. A Szerb-orodox emplomo a XV. században leelepede szerbek és 1738-ban a hívők adakozásából emelék. A emplom leége, ami 1783-ban a mai alakjában épíeek újjá. A siklósi reformáus egyház a helyi hagyomány szerin egyidős a magyarországi reformációval. A dokumenumok szerin Siklós első reformáus lelkipászora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály vol, aki egyes vélekedések szerin a város szülöekén kölözö a mai Sáoraljaújhelyre, amely Siklóshoz hasonlóan Perényi-birok vol akkoriban. A siklósi reformáus emplom épíésé 1804-ben fejezék be. A elepülés örénee a ovábbiakban nagyvonalakban megegyezik a váréval. A különleges szubmedierrán mikroklímának is köszönheő, hogy az ország egyik legrégebbi és legkiválóbb borvidéke is a Villányi-hegység lejőin alakul ki, a Villány-Siklósi borvidék. Már a rómaiak is ermelek ezen a erüleen bor, majd a honfoglaló magyarok bár valamilyen szinű borkulúrá magukkal hozak áveék az i alál régi római hagyományoka, a keő idővel keverede, s így a mai magyar borkulúra is igen nagy mérékben kapcsolódik ehhez a vidékhez. A örök megszállás uán szerb és horvá menekülek érkezek erre a vidékre, akik magukkal hozák a vörösbor ermelésének szokásá, s min hogy Villány erüleének ermőalaja a vörös szőlő ermeszéséhez kiválóan alkalmas, így a borvidék fokozaosan ké részre oszódo. Villányban elsősorban vöröse alálhaunk, Siklósra a fehér borok jellemzőek, a legelerjedebb szőlőfaja, mely egyben Siklós zászlós bora, az Olaszrizling. Somberek Somberek község Baranya megye kelei részén erül el. A megyeszékhelyől, Pécsől kelere fekszik, őle való ávolsága km. A Baranyai-dombság egyik elepülésekén Mohács vonzáskörzeéhez arozik. A Somberek környékének legrégebbi régészei leleei a rézkorból származnak, melyek a pécsi Janus Pannonius Múzeumban alálhaóak. A szlávok laka elepülés először 1270-ben emlíik az írásos források Berek néven óa Somberek. Az 1526-ban bekövekeze a örökök elleni mohácsi csaaveszés uán a lakók elmenekülek, de később a szészóródo nép lassan visszaér a faluba. A örök hódolság során elnépelenedik az ekkor már magyar elepülés, s a XVIII. sz. elején a szerbek, majd ez köveően a némeek népesíik be újra. Ez uóbbiak Pfalz és Schwarzwaldd környékéről érkeznek. Az 1920-as évek ala a szerbek Jugoszláviába ávozak, a II. világháború köveően néhány néme családo kielepíeek. Helyükre székelyek és felvidéki magyarok érkezek. A községben a görögkelei szerb és a római kaolikus emplomo, a góikus emplomromo és a Sauska féle uradalmi magár célszerű felkeresni, min a falu nevezeességei. A válozaos és gazdag örénelmi múl emlékei közül felélenül emlíésre érdemesek a kora rézkori Balaon-csopor (i.e ), a Somogy-vár-Vinkovci kulúra (i.e ) és a római lakosság leleei. Szigevár Szigevár a megyeszékhelyől, Pécsől 33 km-re nyugara, a Zselic dombos nyúlványain és a déli síkvidék alálkozásánál, az Almás-paak menén fekszik. A földrajzi elhelyezkedéséből adódóan mezőgazdasági jellegű elepülés a érség foglalkozaási, közlekedési, okaási, közművelődési, 75

76 egészségügyi, idegenforgalmi és kulurális közponja. Fonos közúi és vasúi csomópon. Jelenős ermészei kincse az 1966-ban megalál bővízű, ásványi anyagokban gazdag, 62 o C-os ermálvíz. A mai város környéke már a örénelem elői időkben is lako hely vol. Ez jól bizonyíják a kőkorszakból, a bronzkorból, a kelák és a rómaiak idejéből, valamin a népvándorlás századaiból előkerül régészei leleek. A magyarok a IX.-X. század fordulóján jelenek meg a erüleen. A elepülés a XV. században már a középkori fogalmaknak megfelelően város, amely 1446-ban mezővárosi rango kapo. A XV. században már védőművekkel és várral is megerősíeék. A örök hadak csak öbbszöri ámadás uán foglalák el a vára szepember 7-én Zrínyi Miklós, a vár akkori kapiánya maroknyi éleben marad kaonájával a Belső-várból kirohan a örök csapaok kezében levő erülere. I ére őke a halál. Teük a magyar örénelemben az önfeláldozó, hősi hazaszeree jelképévé vál. Az elnépelenede városba főkén örök meseremberek kölözek. Az oszmán-örök birodalom egyik végvárakén megerősíe várával államigazgaási, gazdasági, vallási közponja le a környéknek. 122 évi uralom uán ben foglalák vissza a császári seregek, és a örök végvárból oszrák vár le. A megválozo hadiechnika mia a XVII. század közepén kaonai jelenőségé elveszíee. A helyzee nehezíee, hogy Mária Terézia földesúri kézbe ada a város a várral egyeemben ig gazdasági közponkén működö ban áadák a Pécs- Barcs közöi vasúvonala, amely az országos ipari és kereskedelmi vérkeringésbe kapcsolja be a város. Ebben az időszakban alakul meg a Fehér-féle gőzmalom 1881-ben, 1884-ben a Szigevári Cipőgyár, s később 1937-ben a konzervgyár. A mind nagyobb fejlődésnek induló város a hősi helyállás 400. évfordulóján 1966-ban kapo városi rango. A küzdelmes örénelmi múl öbb sajáos emléké őrzi a város. A vár a Szulejmán dzsámival örénei kiállíásnak ad ohon. Az Ali pasa dzsámi, amely áépíve a város főerének a plébániaemploma, benne a híres, 1789-esévben készül Dorfmeiser Isván kupolafreskójával. A Törökház, amely Magyarország egyelen ilyen jellegű épüleemléke, ugyancsak kiállíásnak ad ohon ben avaák fel a ké nép baráságá jelképező Magyar-Török Baráság parko a város haárában a Kaposvárra vezeő ú menén. Szulejman szulán jelképes síremléke és szobra, valamin a örök ivókú melle a vár hős védőjének, Zrínyi Miklósnak emléke állíó szobro is láhanak az ide érkező láogaók. Szigevár épíészei emlékei közé arozik a urbéki kegyemplom és a Zárda ucai barokk Ferences emplom a zárdával, amely ma zeneiskola. Sok láogaó vonz a Makovecz Imre ervei alapján épül Vigadó épülee. A város 1996-ban ünnepele a kórházi elláás fennállásának 100. évfordulójá. E evékenység mai akív képviselője a 439 ágyas korszerű kórház, ahol a gyógyhaású ermálvize hasznosíják. Szigevár közepébe ékelődö hekárnyi gondozo parkerdő a Várparko is magában foglalva bizonyíja a város sikeres környezevédelmi evékenységé is. A Szigevári vár az európai örökség cím lérehozására irányuló kormányközi kezdeményezés kereében megkapa az Európai Örökség Címe. Villánykövesd A lengyeli kulúra (i.e ) idejében is lako helyen kialakul elepülés először ben emlíik az írásos források Kuesd, majd ké évszázad múlva Kwesd néven. A örök hódolság ala elnépelenedő faluba szerbek elepedek a felszabadíó harcok elő, akik a Rákóczi-szabadságharc idejé leszámíva állandóan a elepülésen élek. Közéjük az 1700-as évek második felében némeek elepülek, s fokozaosan elnémeesíeék a községe. A XIX. sz. folyamán, majd a második világháború köveően Felvidékről és az Alföldről magyarok is érkezek a községbe. Villánykövesdhez szervesen hozzáarozik a maga nemében páralan háromszines pincesor, amely sok urisá, művész és borkedvelő vonz a faluba. A véde, műemlék pincesor az ország egyik legláványosabb műemlék együese. Az muaja, hogy a múlban milyen jelenős szőlőermeszés és borkészíés foly a vidéken. A pincék jellegzees színes kapui egész évben nyiva állnak a láogaók elő, a láogaók megekinheik a borfeldolgozás éppen akuális munkafázisai, szerszámai, megízlelheik a gazdák és a ermésze munkájá dicsérő bor zamaá. A öbb évszázados szőlőművelés egyik markáns eredményekén kell megemlíeni a Bahyány-család álal a XVIII. sz. végén épíee óriási pincé, amely az épíeőkről kapa a nevé. Jelenős eseményeke szerveznek i, öbbek közö az Európai Bordalfeszivál megnyiójá és borrendi avaásoka. A község akív agja a Villány-Siklós Borúnak, amelynek kereében egyre öbb urisá képes nemcsak fogadni, hanem elszállásolni is. Az idegenforgalom számára ovábbi leheősége jelen a közelben felár, de elfojo ermálvízforrás. 76

77 Zengővárkony A helye ősidők óa lakják. A zengővárkonyi Madonna névre elkereszel őskori agyagszobrocská, amelye Dombay János hozo a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. A erülee Szen Isván a Pécsváradi Apáságnak adományoza az apáság alapíólevele szerin. Az Árpád-ház ala is lako faluban - melye Villa Varkun, Warkun és Varkon néven is emlíenek a korabeli források - a XVIII. sz. folyamán elepede meg a ma is o élő néme nemzeiség. Zengővárkony úléle a örök hódolságo és vannak feljegyzések, amelyek szerin a örökök elől menekülő görögök is leelepedek a környéken. A Balázs-forrás neve állíólag egy Basileus nevű görög remeének állí emléke. A hagyomány szerin korábban menekülő husziák is leelepedek i. A falu haárában van egy Tóok Szőlleje nevű dűlő. A örök kiűzése uán némeek is beelepedek. Zengővárkony reformáus emploma 1787 és 1802 közö épül. Zengővárkony számos helyi védeségű épüleel rendelkezik, amelyek a népi épíésze gyöngyszemeikén ismerek. Találunk közöük lakóépülee, vízi malmo, gazdasági épülee, elemi iskolá, reformáus parókiá és késő barokk reformáus emplomo. Ez uóbbi 1787-ben késő barokk sílusban épíeék. A Kelei-Mecsek lábánál fekvő, zömében magyar lakosságú elepülés elsősorban népviseleéről, ájházáról, a benne alálhaó néprajzi kiállíásról, hagyományőrző ánccsoporjáról híres. Másik ékességé, a szelídgeszenyés feleheően a örök korban i menedéke kereső magyarok elepíeék. Valódi mauzsálemek is akadnak a geszenyefák közö Mezőgazdaság Baranya megye mező- és erdőgazdasági erüleei együesen a megye erülefelhasználásának dönő részé eszik ki, erülehasználai szemponból a megye elsődlegesen erdő és mezőgazdasági vegyes agrárérségnek ekinheő, a mezőgazdasági ájhasznála dominanciája melle az országos álagnál jelenősebb szerepe van az erdőgazdaságnak. A ké erülehasználai mód részesedése (a ermőerüleen belül) ~¾ ¼ arányú a megye összerüleéhez képes, - egymáshoz viszonyíva is jelenős az erdőerüleek részesedése az abszolú mérékben uralkodó mezőgazdasági erüleekhez képes. A ervelőzmény szakági vizsgálaai (Vái Kh.) évben kerülek dokumenálásra, a ervi munkarészeke 2005-ben fogada el Baranya megye Közgyűlése. Ezek áekinése melle vizsgáluk és elemezük az országos, valamin az egyéb megyei ervelőzményeke, valamin a megye jelenlegi mező- és erdőgazdasági erülehasználai állapoá és adaai. A ké adasor összehasonlíása módo ad az elel évized válozásainak érékelésére is. Vizsgálandók ovábbá a haályos ervek, a fejleszési előzmények és ervelőzmények mező- és erdőgazdasági érségekre vonakozó megállapíásai és lehaárolásai is. Vizsgálaaink célja, hogy megalapozzák a erülerendezési erv mezőgazdasági és erdőgazdasági érségének meghaározásá és erülei lehaárolásá Mezőgazdasági erüleek, a mezőgazdasági érség Baranya megye erülehasználaában uralkodó a mezőgazdasági művelés, minegy 60%-ban. A ermőalajok minősége szélsőségek közö ingadozó, a ermékelen kopárokól akár 25 Ak/ha- is meghaladó érékű földekig. A válozó alajminőség melle a domborzai és klimaikus adoságok viszon egyérelműen kedvezőek. Az agroechnikai szemponból is kedvező síkvidéki halomvidéki jellemzőkkel bíró érség inszolációs muaói a kiemelkedő érékeke muanak (a napfényaram max. megközelíi a ó/év éréke), bár i megjegyzendő, hogy ez a maximális klimaikus zónaérék, amely kieség szerin erősen válozó. A relaív csapadékhiány elenyésző (éves ál. csapadékmaximum mm/év köz; az aridiási index:~0,95-1,1; - a közöl éghajlai érékek kisájankén válozók). Emelle a megye gazdag felszín alai vízkészlee és viszonylag sűrű vízrajzi hálózaa is kedvező haású. A megye erüleileg domináns szánóföldi kulúrái melle (l. alábbi ábra: a 77

78 szánók erülee ezer ha köz 3 ) jelenős szőlészei borászai ágazaa, az ország minőségi bor ermő vidékei közül a Dél Dunánúli Borrégióhoz arozó Pécsi és Villányi Borvidék eljes erülee a megyében alálhaó (l. az alábbi második ábrá). A szánók erülee (2005) Forrás: KSH adaok alapján A Pécsi borvidék (a kapcsolódó olnai erüleekkel) és a Villányi borvidék érképei* 4 Összefoglalóan megállapíhaó, hogy a megye erülehasználaában ugyan legnagyobb a mezőgazdasági művelési ágak aránya, de összességében inkább vegyes mező- és erdőgazdasági jellegű, - amelye az alább elemzésre kerülő erülei szerkezei adaok is messzemenőkig aláámaszanak Országos és megyei erülerendezési összefüggések Az OTrT 2008-ban módosío és örvénnyel elfogado anyaga a megye érségi erülefelhasználásának rendjé szerkezei ervlapján (OTrT 2.sz. ervmelléklee) az alábbiak szerin ábrázolja. (A ervlapon halvány sárga színnel jelölve a mezőgazdasági érség erülee.) A ervlap kivonaá anulmányozva könnyen megállapíhaó, hogy a megye OTrT-ben meghaározo mezőgazdasági érsége az uralkodó, a megye összerüleéhez képes domináns. Ezek a erülei arányok lényegileg megfelelnek a jelenlegi állaponak (ezek bemuaásá és elemzésé lásd később), az OTrT ehá nem számol a mezőgazdasági erüleek jelenősebb csökkenésének leheőségével. A ervlapo összeveve a jelenleg haályos megyeervvel (bemuaásá és elemzésé lásd a kövekező bekezdésben) megállapíhaó, hogy az OTrT ennél valamivel öbb mezőgazdasági érségbe sorol erülee haárol le ös ada; jelenleg is ~ ha körül 4 Forrás: magyar boruak, borvidékek inernees publikációi:

79 (Szerkezei ervlap: OTrT 2008.) Az OTrT mezőgazdasági érségre vonakozó előírásai: 6. (1) Az országos erülefelhasználási kaegóriákon belül a kiemel érségi és megyei erülefelhasználási kaegóriák kijelölése során a kövekező szabályoka kell alkalmazni: b) a mezőgazdasági érsége legalább 75%-ban mezőgazdasági érség kaegóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező elepülések kivéelével - városias elepülési érség nem jelölheő ki; - ovábbá, már a megyei és elepülési ervek konexusában: (2) A kiemel érségi és megyei erülefelhasználási kaegóriákon belül a elepülési erülefelhasználási egységek kijelölése során a kövekező szabályoka kell alkalmazni: ; b) a mezőgazdasági érsége legalább 85%-ban mezőgazdasági erüle erülefelhasználási egységbe kell sorolni, a érségben nagyvárosias lakóerüle és vegyes erüle erülefelhasználási egység nem jelölheő ki; Az OTrT övezeei köz meghaározza a kiváló ermőhelyi adoságú szánóerülei övezee. Ez a meglevő mezőgazdasági erüleeken belül meghaározo, különös védeségű öveze, az alábbi előírással: 13/A. Kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüle övezeében beépíésre szán erüle csak kivéelesen, egyéb leheőség hiányában erülerendezési haósági eljárás alapján jelölheő ki. Ez az országos öveze a megye erüleé jelenős mérékben érini, a mezőgazdasági érség erüleének jelenős részé (~ 35 %) lefedi. Baranya megye jelenleg haályos erülerendezési erve 2005-ben kerül elfogadásra és örekede a megye meglévő agrárerülei arányának leheőség szerini maximális mérékben való megarására, a mezőgazdasági érség jelenleg meglevő erülei szerepének megőrzésére, ugyanakkor célkén űze ki a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas erüleek erdősíésének előirányozására. E szándékok övezei megfeleleésekén jelenős erüleeke sorol a kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüle övezeébe, megalapozva az ágazai és elepülési ervekben a legkiválóbb ermőhelyek fokozo védelmének leheőségé. A megyei TrT szerkezei ervlapja az alábbiak szerin jelöli ki a mezőgazdasági érség erüleei (világos és söéebb sárga színnel jelölve, elkülöníve az akkori meodikának megfelelően a belerjes 79

80 és külerjes mezőgazdasági erüleeke.) A erülefelhasználási kaegóriák ala alapérképi jelkén muaja a ervlap a művelési ágak jellegé, különös ekineel a gyeperüleekre, amelyek jellemzően az exenzívebb kaegóriába kerülek besorolásra, valamin a szőlő- és egyéb ülevényerüleeke. A mezőgazdasági erüleek úlnyomó öbbsége szánó művelési ágban van nyilvánarva és hasznosíva (a mezőgazdasági erüleek öbb min 80%-a szánóerüle). A mezőgazdaság TrT-n ábrázol, inenziás illeve végsősoron ermőképesség alapján differenciál erülei szerkezee viszonylag kompak rajzolao mua. Ennek alapján a megye legjobb ermőképességű és leginenzívebb szánóművelés ala álló erüleei déli délkelei részén alálhaók legnagyobb arányban (Dráva-völgye és Pécsi medence, Baranyai Lösz-szige), illeve ehhez kapcsolódva a Baranyai - Geresdi dombság, eől elszakadva, Tolnai erüleekhez kapcsolódva, a megye legészakibb erüleén. Ezzel a lehaárolással részben egybeesik a TrT övezei ervlapjai közül a kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüleeke ábrázoló lehaárolás. A megye ezen kívüli déli - nyugai szélső részerüleein (főleg megye D DNy-i részén, az Ormánság, Drávamene erüleein illeve szórványban a Mecsek Zselici Hegyhá Somogy meni nyugai sávjában) magasabb a külerjes mezőgazdasági erüleek aránya. A korábban közöl érszerkezei ervlap ábrázolásmódja leheősége ad a érségi ervből ugyancsak meodikai okokból hiányzó áj- és ermészevédelmi, ökológiai srukúra érzékeleésére, ugyanis a hozzáérő szem megláhaja a szerkezei erven is az ökohálózai, ermészevédelmi érszerkeze reje haárvonalai, - amelyek a mezőgazdasági érség differenciálásának legrelevánsabb külső meghaározói. (Ezen emaikai jellemzők a módosíás során már csak vizsgálai szinen állapíhaók meg, mivel az új szerkezei erv már csak egységesen aralmazhaja a mezőgazdasági érség lehaárolásá.) A megyei erv az OTrT álal megengede rendelei előírásokon (melyeke i nem ismélünk) úl érékes és iránymuaó ajánlásoka, irányelveke fogalmaz meg a mezőgazdasági érségre is. A megyeerv aralmazza a mezőgazdasági ájhasznála szemponjából legfonosabb övezei besorolásoka, amelyekből visszakövekezeheők azok a áji környezei ermőhelyi adoságok, amelyek az ado erüleek mezőgazdasági erülehasználaá, művelési módjá és művelési ág szerkezeé is meghaározzák. Ezek a külön ervlapon is megjelenő, jóváhagyo övezeek közül a kiváló ermőhelyi adoságú szánóerülei valamin a kiemelen fonos érzékeny ermészei erüleek övezee (ez uóbbi használaáról külön jogszabály rendelkeze), ovábbá figyelembe veendők még az ökológiai ermészei ermészevédelmi övezeek lehaárolása és előírásai is. Ezek közül különösen sokamondó a kiváló szánó és az érzékeny ermészei erülei (ÉTT) övezeek egymásmellé helyeze ábrája (l. alább), mivel ezek lényegileg komplemener (egymás á nem fedő) lehaárolásoka aralmaznak (ovábbá, min emlíeük, a TSZT bel- és külerjes mezőgazdasági érségi lehaárolásával is logikusan összecsengenek). Az alább bemuao 2005-ös szerkezei ervlapon az ÉTT erüleeke lényegileg áfedik az exenzív mezőgazdasági erüleek és ezek melle magukban foglalják a ermészevédelmi szemponból fonos (véde és egyéb ökológiailag érékes, Dráva meni) erüleek egy részé is. 80

81 A TrT övezei ervlapjai közül a kiemelen fonos érzékeny ermészei erüleeke ábrázoló lehaárolás - a megye DNy-i részén koncenrálan- részben egybeesik a Tr külerjes mezőgazdasági érségével. (A megyei TrT a készíésének időszakában érvényes meodikai előírásoknak megfelelően speciális mezőgazdasági adoságkén meghaározza kiváló ermőhelyi adoságú szánóerülei öveze melle a kiemelen fonos érzékeny ermészei erüleek (ÉTT) övezeé is. Az ÉTT öveze a jelenleg érvényes meodika szerin kikerül a TrT haásköréből, arra való hivakozással, hogy külön jogszabály haározza meg kierjedésé és használai szabályai és ezér felesleges a megyei TrT-ben való szerepeleése. Ez az indoklás szakmailag is logikailag is kifogásolhaó, de ennek kövekezménye, hogy a jelen módosíás során az öveze szerepeleése kimarad, holo hasznos információka szolgálana a elepülésrendezési ervezés számára is, - ami végső soron a érségi erv készíésnek fő célja. Temaikai válozás kövekezében ugyancsak kikerül a érségi ervezés köelező kaegóriái közül a mezőgazdasági érség kül- és belerjes feloszása is.) Az alábbi ábláza 2005-ös megyei/országos adaai a sajá kiérékelés alá eső 2010-es adaokkal való összeveés érdekében idézzük. Tanulságosak lehenek a fél évized ala bekövekeze művelés ág - szerkezei válozások elemzéséből levonhaó kövekezeések (ezeke az ez köveő alfejeze aralmazza). A művelési ág válozások illeve ezek kövekezményei - ükrözik leghívebben a érségi szinű rendezési ervben vizsgálandó ájhasználai mód béli válozásoka. A földerüle művelési ágak szerin (ezer hekár), KSH május 31. Ebből: Ezen belül Megye, főváros Termőerüle mezőgazdasági szánó gyümölcsös szőlő erüle Művelés alól kivon erüle Összes földerüle Budapes 92,1 66,8 41,0 1,7 2,4 66,9 159,0 Pes 469,3 330,9 263,8 11,2 4,5 114,7 584,0 Fejér 340,8 298,2 252,0 2,5 3,7 123,6 464,4 Komárom-Eszergom 186,9 129,4 104,1 0,8 1,7 36,7 223,6 Veszprém 344,5 214,6 145,5 1,4 6,1 70,6 415,1 Győr-Moson-Sopron 359,1 272,2 231,9 2,0 2,7 65,0 424,1 Vas 272,2 180,1 151,6 2,2 1,1 52,3 324,5 Zala 315,2 196,8 127,1 3,0 3,6 59,7 374,9 Baranya (e.ha/% 5 ) 372,6/84,8 265,7/60,5 227,5/51,8 1,3/0,3 4,1/0,9 66,6/15,2 439,2/100 Somogy 485,4 316,4 253,6 3,3 4,0 79,7 565,1 Tolna 303,6 253,7 214,8 1,8 5,2 38,7 342,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 575,1 408,3 262,7 7,3 8,7 110,0 685,1 Heves 324,0 215,8 153,6 4,0 12,9 56,3 380,3 Nógrád 226,3 120,9 80,1 3,1 0,7 26,9 253,2 Hajdú-Bihar 509,6 461,6 331,5 3,7 1,6 86,0 595,6 Jász-Nagykun-Szolnok 471,8 415,8 358,4 1,9 1,6 124,7 596,5 Szabolcs-Szamár-Bereg 513,6 392,1 282,4 35,4 0,9 112,2 625,8 Bács-Kiskun 740,7 559,8 381,6 10,7 26,8 126,4 867,1 Békés 459,1 442,4 391,8 1,0 0,1 81,7 540,8 Csongrád 373,0 322,3 258,1 4,5 2,8 69,9 442, Összesen (e.ha/% 6 ) 7 734,8/83,1 863,9/63,0 513,1/48,5 102,8/1,1 95,2/1, ,6/16,9 303,4/100 Baranya/Összes % 4,8 4,5 5,0 1,3 4,3 4,2 4,7 Az alapadaok forrása: KSH Terülei Saiszikai Évkönyv, A feni ábláza uolsó sorának %-os kiérékelése megmuaja, hogy a megyei erülehasználai arányok öbbé-kevésbé az országos álag körül mozognak (4,7 +/- 0,5%), ebből a sorból egyedül a gyümölcsös ülevények rendkívül alacsony relaív aránya (-3,4%) lóg ki (bár az abszolú országos aránynál így is kissé magasabb.) 5 A megye összerüleének arányában 6 Az ország összerüleének arányában 81

82 A TrT 1998.évi helyzeelemzése megállapíja - és ez a jelenlegi KSH adaok is aláámaszják -, hogy a megye birokszerkezee megleheősen felaprózódo, a föld ulajdoni és használai viszonyai nagyrészben elszakadak egymásól. Ez a helyze ájhasználai ado eseben ájképi szemponból is lényeges lehe. A felaprózo birokszerkezenek poziív és negaív áji kövekezményei egyarán lehenek a ájképi megjelenés illeően, de a mezőgazdálkodás szemponjából inkább a negaív haások dominálnak. Ugyanakkor udnivaló, hogy a nyilvánaro földulajdonosok fajlagos muaója az országos álagnál valamivel kedvezőbb, ovábbá a helyze azér is jobb a mechanikusan számíhaónál, mivel a birokosi kör álalában jóval szélesebb a valós földhasználók körénél. Így ehá az effekív mezőgazdasági erülehasznála, a földművelés a biroksaiszikai mérenél nagyobb blokkokban jelenik meg Baranya megye jelenlegi mezőgazdasági erüleeire vonakozó adaok és információk Országos összehasonlíásban Baranya a megyék köz a középső zónában áll, 60-65% közi muaójával a mezőgazdasági erülei arányok (MÖT/összerüle) rangsorában. A hasonló helyzeben van megyék öbbsége a Dunánúlon: Somogy, Veszprém, Vas és Komárom Eszergom megye. A szomszédos megyék közül kb 5%-kal magasabb Bács-Kiskun, közel 10%-kal magasabb Tolna megye MÖT éréke. Az ország mezőgazdasági erüleének közel 4,5%-a van a megyében, ezen belül az összes szánóerüle minegy 5%-a baranyai. A jelen ényadaoka megelőzően érdemes egy rövid örénei áekinés végezni a megye ájhasználai módjainak alakulásá illeően. A Kárpá medence XVIII XIX. századi kaonai felméréseinek a mai Baranya megye erüleére vonakozó információi alapján is megállapíhaó ránézésre is, a karogrammok számszerű kiérékelés nélkül -, hogy e erüleen már a múl évszázadokban is a vegyes, mező- és erdőgazdasági ájhasznála vol az uralkodó. Felűnő azonban a mozaikosság jelenleginél nagyobb válozaossága, a művelés alá nem von erüleek arányainak jelenleginél jóval magasabb hányada, amely elsősorban a vízmedrekhez, illeve az ezekhez öbbnyire kapcsolódó mélyebb fekvésű, vizenyős erüleekhez kapcsolhaó. A Duna és Dráva meni vízgyűjőerüle áfogó vízrendezése elő a jelenleginél jóval nagyobb mocsaras, nádas és ré erüleek, ovábbá áréri erdőerüleek volak a erüleen. Láhaó ovábbá, hogy - eől függelenül a ré- legelőerüleek aránya is jóval magasabb vol, valószínűleg a nagymérékű külerjes állaarásnak köszönheően. Az is nyomon köveheő, hogy elepülési és műszakilag igénybeve erüleek, kisebb arányban jelenek meg. A hagyományos aprófalvas elepülésszerkeze az uóbbi évszázadokban is jellemző vol. A maihoz hasonló elepülési szerkezee a nagyobb elepülési közponok, városok kissé alacsonyabb száma figyelheő meg, ájszerkezeileg pedig a öréneileg kialakul úhálóza válozásai melle a vasú megjelenése hozo jelenősebb válozás. Terülefelhasználási szemponból a szánóés ülevényerüleek agolabban és szórványosabban helyezkedek el, a szőlőülevények a jelenleginél jelenősebbek volak a délies hegy- és domboldalakon. 82

83 A feni 2 részle a Baranya megyeszékhelyének, Pécsnek és ágabb környezeének érképi részlee a II. és III. kaonai felmérés szerin. (A kivágaok csak illuszrációkén szolgálnak a fen leírakhoz, mivel a eljes megye erüleére vonakozó ábra, a felmérés részleessége mia nem közölheő.) A kaonai felmérések uán készül 1911.évi közigazgaási (járáshaáros) érképen jól láhaó, hogy a megyehaár nem állandó, szine minden irányban (délvidék, Somogy, Tolna felé is) válozo. (A vol Baranyavári járás erüleének nagyrészé a rianoni országhaár vága le a megyéről.) Ezek a válozások jól áekinheők az alábbi vármegye érképre nézve is, - mellé képzelve a megye jelenlegi jól ismer lehaárolásá. a vármegyeérkép ábrája (1911.) Visszaérve a ájhasználai módok alakulására, az alábbi áblázaban áekinjük a érségi erülefelhasználás a nyilvánosan hozzáférheő ingalan-nyilvánarás (Takarne 2011.) évi adabázisa alapján, összeveve a fen közöl 2005.évi KSH adaokkal.* A kiérékelés összesíe adaainak áblázaa: a 2005.évi KSH jellemző erülefelhasználás adaai és a 2011.évi művelési ág nyilvánarási adaok összeveése: Corine - jellemző erülei kaegóriák, érségípus illeve művelési ágak erüle(ha)* 2005/2011. válozás (ha) 2005/2011. arány(%)* 2005/2011. válozás (%) 2005/ erdőerüle, erdőgazd. érség : / ,9/25,3 +0,4 - szánók: / ,8/50,4-1,4 - gyepek (réek, legelők): 32700/ ,3/7,5 +0,2 - ülevények (szőlő + gyümölcsös): 5400/ ,2/1,7 +0,5 mezőgazdasági érség össz.: / ,5/60,8 0,3 elepülési érség,belerüle 32200/ ,3/7,4 +0,1 - vízfelüleek és vizenyős erüleek: 3100/ ,8/0,8 - kive erüleek össz.: 66600/ ,2/13,9-1,3 Mindösszesen: *a erülei adaok 100 ha-ra, az arányok ized %-ra kerekíve 7 A évi KSH szerin 439,2 km 2 ; erre válozás nem számíounk 83

84 A 2005.évi KSH adaok alapján végze kiérékelés és a jelenlegi erülefelhasználás főszámainak összeveése nem mua jelenősebb eléréseke - +0,5 és -1,4% közöi érékekkel -, a megye erülefelhasználási srukúrája sabilizálódo. A relaíve legjelenősebb válozás a mező- és az erdőgazdasági erülehasználaban a szánók csökkenésében muahaó ki, de ennek abszolú éréke ha-ban és %-ban sem mondhaó magasnak (mindössze 1,4%, abszolú érékben 5000 ha ala marad). A feni adaok szerin leginkább mezőgazdasági jellegű a Mohácsi, Siklósi és Szigevári (60-70 % közö), legkevésbé a Komlói kisérség (50% ala). A feni számadaokhoz arozó Térségi erülefelhasználás vizsgálaa c. mellékle érképlap a 2011.évi adabázisok sajá kiérékelése alapján készül. A mezőgazdálkodás a ermészei adoságok oldaláról meghaározó ényezők részlees ismereése megalálhaó a Természei adoságok c. fejezeben, i csak egy meghaározó, agrárgazdálkodási szemponból kiemelen jelenős szineizál ényező, a ermőképesség minősíésé ragadjuk ki. A alajípusok megoszlása, a lejőérékek, a kieség predeszinálja a poenciális ermőképessége és ennek függvényében a racionális földhasznála alapján kialakuló művelési ág szerkezee és művelési módoka. Az alábbi ábrán szemléleesen kirajzolódnak a mezőgazdálkodásra való alkalmasság szemponjából elérő adoságú erüleegységek. A legjobb ermőhelyek a megye középső és déli délkelei részén koncenrálódnak (jellemzően a Baranyai lösz-szige és a Pécsi medence ájkörze erüleén). Ezek rendelkeznek a legjobb ermőképességgel, ezek az inenzív szánóföldi gazdálkodás elsődleges erüleei (az alábbi ábrán inenzívebb barnás vöröses, szürkés színekkel jelölve). Az ábra forrása a B.m. TrT. Előkészíő fázis I.sz., Vizsgálai köee (1998.) Hasonló elhelyezkedésű, de kisebb erüleegységeke magukban foglaló és differenciálabb eredményre juoak a kiváló adoságú szánóerüleeke lehaároló övezei ervlapok (OTrT, Bm.TrT) is (ezek persze érelemszerűen nem aralmazzák pl. az ülevényművelés, szőlőermeszés szemponjából legkiválóbb borvidéki erüleeke). Az országos szinen véde ermészei erüle-részek (elsősorban a Duna - Dráva NP illeve a Mecseki TK erüleei) folszerűen, szórványosan helyezkednek el és elsődlegesen a réi ípusú alajokhoz, vagy a hegyvidéken a meszes karszos és kopáros alajípusokhoz köődnek. Még kifejezeebb az országos ökológiai hálózahoz és/vagy a Naura2000 hálózahoz arozó erüleek gyengébb 84

85 ermőképességű alajípusokhoz való köődése. Ezek csak részben aroznak országos szinen véde (NP és TK) erüleekhez, csakúgy, min a kiemelen érzékeny ermészei erüle (ÉTT) kaegória erüleei (az ÉTT ábrájá l. előbb, a B.m. TrT- elemző alfejezenél) Borvidékek A megye mezőgazdaságának leírása és elemzése nem lehe eljes a megye hagyományos szőlőülevényeinek, borvidékeinek ismereése nélkül. Ezek a Pannon Borrégióhoz aroznak. A Pannon Borrégió alkoó négy borvidék: a megyén kívüli Szekszárdi és Tolnai Borvidék 8 melle a Pécsi és a Villány-Siklósi Borvidék. A Pécsi Borvidék összes erülee: ha, a Hegyközségi nyilvánarás szerin: 673 ha; a borvidékbe arozó elepülések száma: 30. A Pécsi borvidék is a római időkben gyökerező múlal büszkélkedik, mára a Cirfandli, Furmin és Olasz rizling fajákból készíe kiűnő minőségű fehér borairól vál híressé. Magyarország egyik legkisebb borvidéke, de ennek ellenére borvidékhez három körze arozik,. A Pécsi és Versendi körze klímája, időjárása szélsőségekől menes, szubmedierrán jellegű, míg a Zselicségben fekvő Szigevári körzeben már inkább az alani klímahaás érvényesül. A alajképző kőzeek és alaj rendkívüli válozaosságának köszönheően - a Tokaj-hegyaljai borvidék melle - ezen a ájon haol fel a szőlőkulúra a legmagasabb erüleekre. A Mecsek hegység déli oldalain a szőlőerülek felső haára megközelíi a 400 méer. A Pécsi borvidék legelerjedebb fajái az Olaszrizling, a Chardonnay, a Rizlingszilváni, a Zöldvelelini, a Királyleányka, a Sauvignon blanc, a Rajnai rizling, a Tramini és a Hárslevelű. A Pécsi körze különleges fajája a Cirfandli és a hagyományos Furmin. A borvidék borai álalában esesek, lágyak, fűszeresek, gyorsan fejlődnek, jó minőségűek. Kedvező évjáraban különleges minőségű borok készíésére is mód van. Évszázados hagyományai vannak a pécsi pezsgőgyárásnak is. A Pécsi Borvidék Baranya megyében a 600 méer fölé magasodó, kele-nyugai csapásirányú Mecsek-hegység északi szelekől véde déli kieségű lejőin, a Szederkény és Mohács környéki szelíd dombok oldalain, illeve a Zselic délkelei lankáin alálhaó. A borvidék kele-nyugai irányban Dunaszekcsőől Szigevárig öbb min 80 km hosszan nyúlik el. A borvidék erülee öbb min 7000 ha (ebből ~6400 ha I. oszályú), A szőlővel beelepíe erüle: kb. 740 ha. Klímája szubmedierrán jellegű, legmelegebb, leghosszabb enyészidejű borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben szegény. Talaja Warfeni palán, permi vörös homokkő és mészkő málladékán, márgán, löszön képződö nagyobb részben kevés mesze aralmazó podzolos és agyagbemosódásos barna erdőalajok, rendzina. A borvidék, az ieni szőlőkulúra örénelme egészen a rómaiakig vezeheő vissza, melynek közponja Pécs (Sophianae) vol. A honfoglaló magyarok vándorlásaik során már alálkozak szőlővel, ezér az ezen a vidéken leelepedők megbecsülék, és gondozák az ieni szőlőülevényeke. A Pécsváradon alapío apáság alapíólevele már 1015-ben emlíés esz az ieni szőlőművelésről. Az Árpád-házi királyok korában i élők fő foglalkozása a kereskedelem és a fölművelés vol, és ekkor indul igazán nagy fejlődésnek a szőlőművelés. A XIX. században a borkereskedelemből befolyó összegek alapozzák meg Pécs városának ipará, majd a filoxéra járvány i is felüi a fejé, és az ülevények 80%-á megsemmisíi. A járvány uán beelepíe és a jelenlegi szőlőerüleek nagy része közel 50 éven kereszül a Pécs-Villányi borvidékhez arozak, majd az 1940-ben lérejö Mecseki Borvidékhez arozo, uána 1977-ben újabb erüleeke vonak bele a borvidékbe, és a neve is megválozo Mecsekaljai Borvidékre ben a név újra válozo, ezúal Pécsi Borvidékre. A borvidék elepülései három körzere oszlanak: - Pécsi körze: Boda, Cserkú, Hosszúheény, Iványbayán, Keszü, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágóöös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely; - Versendi körze: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend; - Szigevári körze: Helesfa, Kispeerd, Mozsgó, Nagypeerd, Nyugoszenerzsébe, Szigevár. 8 A Tolnai Borvidék egy elepülés erejéig (Hidas) érini Baranya megyé, de ez i nem árgyaljuk 85

86 A Villány-Siklósi Borvidék összes erülee: ha, a Hegyközségi nyilvánarás szerin: ha. A borvidékbe arozó elepülések száma: 16. Hazánk egyik legjellegzeesebb, legdélebbre eső borvidéke. Rangjá évszázadok óa, elsősorban a Villány környékén erme kiűnő vörös borok adják. A borvidék ké körzere agolódik. A Villányi körze 5, a Siklósi körze 11 elepülés szőlőerüleei foglalja magában. Régészei leleekből kiűnik, hogy már a borkedvelő rómaiak művelék i a szőlő. Fonos ermeszésörénei események köheők a örök hódolságo köveő időszakhoz is. Ekkor hozák ugyanis a környékre bekölöző rácok a Kadarká, illeve az elnépelenede baranyai falvakba beelepíe néme szőlőmunkások feleheőleg a Kékoporó. A filoxéravész uán vál jelenős fajává az Olaszrizling. A Villány-Siklósi borvidék klímája is szubmedierrán jellegű. A borvidék legfőbb alajképző kőzee a lösz, melyhez helyenkén dolomi és mészkőörmelék keveredik. Talajai válozaosak. A Kadarka a magas művelésű szőlőkből kiszorul, helyé a Kékfrankos vee á, aminek bora Villányi burgundi néven vál elismeré. Az uóbbi egy-ké évizedben a borvidéknek egyre nagyobb rango adnak a Caberne franc és Caberne sauvignon fajákból készíe kiűnő minőségi borok, melyek már-már közelíenek a medierráni vörös borokhoz. A fehér borok közül az Olaszrizling és a Hárslevelű a legismerebbek és legkereseebbek. A borvidék csodálaos földrajzi fekvése és öbb enikumhoz köődő kulúrája (magyar, néme, délszláv) az, ami a szőlőermeszés, a borászkodás udományá és a boroka évszázadok ala érlele, csiszola, és ez, ami ma idehívja a láogaóka. A borurizmus egyre meghaározóbbá válik ezen a ájon is, ső az ieni ermelők volak azok, akik elsőkén kezdék a ború kiépíésé. A borvidék fejlődése már a nagy gazdasági és ársadalmi válozások elő, az 1980-as években megindul, amikor a korszerűbb, minőség-közponú szőlőermeszési módszerek megjelenek. Magyarország legismerebb borászai közül sokan köődnek ide, akik különösen a soka eek a borvidék felvirágozaásáér. Ők nemcsak a minősége helyezék középponba, hanem a hozzákapcsolhaó ermelési háere és igyekezek munkájuka is minél jobban megismereni fogyaszóikkal. Nem vélelen, hogy ma Magyarországon a legnagyobb áron a villányi borok kelnek el. A híres borászok neve márkanévvé vál és a fogyaszók így jobban eligazodnak a márka mögö álló borok közö. Mára a ermékszerkezeben egyre inkább megjelennek a dűlőszelekciós borok, amelyek évjáraonkén még jobb és kifinomulabb minősége és ermészeesen nagyobb ára is képviselnek. A borvidék ereje - az adoságokon úl - a ermelők kezdeől fogva meglévő szervezeségében is megmuakozik. Ennek példái a borurizmus közös fejleszése, a borvidéki rendezvények megszervezése, amihez kulurális és gaszronómiai események is köődnek. A urizmus része a Ború, amelynek lérehívója a Siklós-Villányi Ború Egyesüle A borvidék ika abban rejlik, hogy a kiváló ermészei adoságokban (éghajla, domborza, faják) meglévő leheőségeke közös és egyéni munkával jól ki is kell aknázni és minden ermelő és fogyaszó számára elérheővé enni. Hazánk legdélebbi borvidéke a Villányi-hegysége öleli körül, a magasabban fekvő dűlőkből szine "áláni" Horváországba. A borvidék erülee : öbb min 4500 ha (ebből ~3800 ha I. oszályú) a szőlővel beelepíe erüle : kb ha. Villány három ájegység alálkozásánál a róla elneveze hegysége keleről lezáró Templom- hegy lábánál, a Karasica parján, a medierráneum szélén fekszik. Mérsékelen meleg és nedves éghajlaú, jelenősebb mikroklímabeli elérés a hegységi és síksági erüleek közö alálhaunk, elsősorban a kieségéből adódóan. Villány éleében dönő szerepe van annak, hogy a hegység déli lejőinek éghajlai és alajadoságai egyedülállóan kedvező feléeleke bizosíanak a magas színvonalú szőlőermeléshez. A szőlőerüleeknek a 150 m-es réegvonal felei erülee I. oszályú, alaa a 120 m-es réegvonalig II. oszályú besorolású. Mérsékelen meleg és nedves éghajlaú, jelenősebb mikroklímabeli elérés a hegységi és síksági erüleek közö alálhaunk, elsősorban a kieségéből adódóan. Villányi hegység déli lejőinek éghajlai és alajadosága igen kedvező feléeleke bizosí a magas színvonalú szőlőermeszéshez. A alajadoságok meghaározó szerepe jászanak a borok jellegének, illa- és zamaanyagának, ovábbá exrak- aralmának alakulásában. A Szársomlyó jellegzees kopár, kúpszerű csúcsa cukorsüveg alakjával könnyen megéveszhei a borvidékre láogaó. Formája ellenére a hegység javarész mészkőből áll, de az évszázadok során bebizonyosodo, hogy így is érékes ermőalajjal szolgál a szőlők számára. A borvidék fő alajanyagai a mészkő, agyagos, néhol homokos löszakaróval. Az ieni szőlők szine eljes egészben nehéz, de jó vízaró alajon eremnek. Villány elsősorban nem fehérborairól vál híressé. Siklós környéki erüleeken elepíik a fehérszőlő, így az innen származó borokhoz párosul a Siklósi név. Az innen származó fehérborok fő ulajdonságai, hogy sokkal öbb napfény kapnak a más borvidékek szőlőjénél, és megfelelő borászai ismereekkel nagyon aralmas, szép fehérboroka lehe készíeni. A vidéken az úgyneveze rizlingvonal a 86

87 domináns. Az első elepesek álal behozo kékoporó (Blauporugieser) szőlőkből sehol másu meg nem alálhaó vörösbor állíanak elő. Törénelmi áekinés: a legenda szerin a Honfoglalás uán Bor viéz és népe ezen a vidéken elepedek le, ők fejleszeék a borkulúrá, ső maga a nedű is róla kapa a nevé. Az évezredes hagyományokra visszanyúló szőlészenek és borászanak mindig is vezeő szerepe vol Villányban. A örök idők uáni beelepíéseke köveően a XIX. századi vasúépíés ad új lendülee a régiónak sok középüle, egyházi polgárias lakóház épül. A filoxéra vész az első, majd az első világháború köveő szerb megszállás és a Dél-vidék elcsaolása komoly piacveszés, és hanyalás okozo. A második világháború köveő szocialisa gazdálkodás módo felváloa a rendszerválás uáni gazdálkodási rendek, amelynek köszönheően gyors virágzásnak indul Villány, minőségi borkereskedelembe bekapcsolódó magán gazdaságok kapcsán felgyorsul a elepülések fejlődése is, virágoznak a családi pincészeek. 9 A borvidék elepülései ké körzere oszlanak: - Villányi körze: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd, - Siklósi körze: Bisse, Csarnóa, Diósviszló, Harkány, Hegyszenmáron, Kisófalu, Márfa, Nagyófalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány A megye ájhasználai módjainak kiérékelése a művelési ágak megoszlása alapján A mezőgazdasági erüleek egy évizeddel ezelői elhelyezkedéséről és a művelési ág szerkeze inenziás szerini megoszlásáról az előzőekben közöl szerkezei ervlap ad szemlélees ájékozaás. Érdekes ez összeveni a jelenlegi állapoo ükröző, álalunk szerkesze vizsgálai érképlappal. A jelenleg akuális nyilvánarási adaoka a Takarne adabázis 2011.évi inernees közzééele alapján ismerejük 10. Az i hozzáférheő elepülési adaoka kisérségi összesíésbe rendezük. A mezőgazdasági erülere vonakozó akuális főadaok alapján a megye - ermőerülee összesen: ,4ha, a megye összerüleének 86,1%-a (ebből valamivel öbb min 60% a MÖT*) - *összes mezőgazdasági erülee (MÖT) összesen: ,7ha, a ermőerüle 70,6%-a, - az összes mezőgazdasági erüleen belül uralkodó szánók erülee ,5ha, a MÖT 83 %-a. Földrészle saiszika fekvésenkén TAKARNET fekvés összes erüle (m2) % álagos földrészle erüle (m2) belerüle , külerüle , zárker , ÖSSZESEN ,9541 Mö= ,7ha, 60,8%; TT= ,4ha, 86,1% Földrészle saiszika művelési ágankén TAKARNET művelési ág földrészleek száma alrészleek száma összes alrészle er. (m2) álagos alrészle er. (m2) Kiérékelő munkafelüle (össz. ha, %) erdő , ,7 ha fás. erüle , E= 25.3% gyep (legelő) , ,6 ha legelő , L= 6,1% gyep (ré) , ,6 ha ré , R= 1,4% 9 Forrás: a borvidékekkel foglakozó inernees publikációk, elsődlegesen: hp://pecsiborvidek.eu; borvidek.uw.hu; Forrás: 87

88 szánó , SZ= 50,4% szőlő , sz=1,2% gyümölcsös , < 1% ker , < 1% nádas , < 1% halasó , < 1% kive , Kv=13,9% A erülehasználaában uralkodó művelési ág a szánó, de részesedése az országos álagnál alacsonyabb, alig haladja meg az 50%-o és aránya az uóbbi ké évizedben ezen érék körül ingadozó, enyhén csökkenő endenciá mua (a TrT évi vizsgálaaiban közöl adaok szerin: 1990-ben közel 228ezer, 1998-ban ha - vagyis 52% körül vol). Ez kiegészíve a viszonylag jelenős gyeperüleekkel (ré és legelőerüleek összesen: 7,5%) valamin az ülevény (szőlő+gyümölcs) és ker erüleekkel (egyenkén a szőlő kivéelével 1% alai részesedéssel, de összesen: ~2%), ovábbá a ermőerülekén nyilvánaro nádasokkal és halasavakkal (együ is <1%) a mezőgazdaságilag művel összerüle aránya (MÖT=) nem egészen 61%. A megye erdősülsége jelenős, a fásíásokkal együ meghaladja az összerüle ¼-é (25,3 25,4%). Ez hozzáadva a MÖT erüleéhez, a megye eljes ermőerülee (TT=) öbb min 86%, a kive erüleek aránya közel 14%. A feni adaok időbeli válozásá vizsgálva (viszonyíási alap: Baranya m. TrT helyzeérékelés 1998.) a TT és ezen belül a MÖT aránya enyhén csökkenő, az erdőerülei arány enyhén növekvő, a kive erülei arány is enyhén növekvő endenciá mua. A művelési ágak közö a legerősebb csökkenés az uóbbi évizedben a gyepek (közel 5000 ha, -15%) muaák, a legerősebb növekedés az erdő (+ 5%) muaa. Az erdő 1997-ben ha, növekménye mára öbb min öezer ha. (Újabb 10 évvel visszaekinve, 1988-as erülei adaa még csak ha.). Összességében jelenősebb kiugró válozások nem figyelheők meg, a művelési ág szerkeze, az agrár ájhasznosíási srukúra sabilizálódo, a 90-es és a 2000-es évek adasorai nem különböznek jelenősen. A fekvések szerini megoszlás vizsgálva a belerüle növekedése melle a külerüle csökken (90% alá kerül), a zárker nem válozo. A mezőgazdasági erüleek részlees adaai kisérségi bonásban illeve összesíésben az alábbi áblázaok közlik. A forrásadaoka (KSH, Takarne) százalékos kiérékelés módszerével dolgozuk fel (1.sz. ábl.). A főbb jellemzőke a jellemző művelési ág-csoporok szerin összevonva is kiérékelük, közelíve a ájhasználai módok jellemzőihez (2.sz. ábl.). 1.: A MÜVELÉSI ÁGAK KISTÉRSÉGENKÉNT ÖSSZESÍTVE; RÉSZLETES ADATOK (ha; %) Kisérség közig. er. erdö fásío gyümöl- halasó ker kive legelő ré nádas szánó szölö (ha) er. csös KOMLÓI , ,9 86, , , ,6 112,9 % 37,2 0 1,4 0 0,5 11,1 9 1, ,4 MOHÁCSI ,9 0,6 96,3 283,0 485, ,6 2477,6 541,1 2038, ,8 667,4 % 17,7 0 1,1 3,3 5,7 13,9 29,3 6,4 2,4 59,5 7,9 SÁSDI ,5 3,5 138,5 386,3 83,4 3606,7 2506,6 389,7 0, ,3 155,7 % 38,8 0 0,4 1 0,2 9,4 6, ,3 0,4 SELLYEI ,6 0 44,8 38,4 46,1 5762,1 3189,5 582,4 55, ,6 % 26,8 0 0,1 0,1 0,1 12,4 6,9 1,3 0,1 49,6 SIKLÓSI , ,1 265,3 218,8 9710,1 2893,1 376,5 230, ,8 2561,5 % 14,9 0 0,4 0,4 0,3 14,9 4,4 0,6 0,4 58,2 3,9 SZIGETVÁRI ,7 6,4 193,8 766,2 250,8 7786, ,2 0, ,7 454,4 88

89 % 28,5 0 0,3 1,1 0,4 11,6 9, ,8 0,7 PÉCSI ,4 2, ,3 547, ,2 2608,3 514,4 5, ,3 781,9 % 25, ,7 1 23,7 4,6 0,9 0 41,3 1,4 PÉCSVÁRADI , ,4 136,8 137,4 2779,8 2433, , ,8 242,1 % 32, ,5 0,5 10,8 9,4 2,5 0 41,8 0,9 SZENTLŐRINCI ,2 14, ,5 126,7 3140,6 2111,1 632,5 2, ,9 182,4 % 23,3 0,1 0,3 0,3 0,5 11,6 7,8 2,3 0 53,1 0,7 MEGYE ÖSSZ.: 442, ,4 1658,9 2439,7 2040, , ,3 6160,4 2345, ,8 5158,3 % 25,3 * * * 13,9 6,1 1,4 * 50,4 1,2 (A részleesebb, elepüléssoros Takarne adaoka a fejeze áblázaos melléklee aralmazza.) *1% ala A megye 9 saiszikai kisérségre oszlik, ezek közül mezőgazdálkodási szemponból egyérelműen a Mohácsi, Siklósi és Szigevári kisérség a legjelenősebb. Második sorban a Sellyei és Pécsi kisérségek emlíendők. Speciális mezőgazdasági szemponból a Siklósi kisérség emelendő ki, szőlőermeszési hagyományai és borkulúrája mia. Az alábbi elepülés sorok és ábláza szemléleik a mezőgazdálkodási jelenőségük mia kiemel városok és egyéb elepülések, valamin a kisérségek fonosabb mezőgazdasági jellemzői. 2.: A MÜVELÉSI ÁGAK KISTÉRSÉGENKÉNT ÖSSZESÍTVE; ÖSSZEVONT ADATOK (ha/%) Kisérség erdő + gyep (ré + ülevény szánó halasó + fás.er. legelő) (szőlő+ gyümölcs) +ker nádas kive össezse n Komlói 11713,8 3293,6 708,8 7555,6 86,9 3480, Mohácsi 15022,9 3018,6 1249, ,8 2321, , Pécsi 14515,8 3122,7 1924, ,3 406, , Pécsváradi 8418,2 3073,1 634, ,8 148,5 2779, Sásdi ,3 377, , , Sellyei 12415,6 3771,9 90, ,6 93,8 5762, Siklósi 9754,5 3269,6 3041, ,8 495,8 2893, Szenlőrinci 6319,5 5762,1 272, ,9 78,1 3140, Szigevári 19056,1 8137, ,7 766,2 7786, Megye össz/% ,4/25, ,1/8, /2, ,8/49, ,4/1, ,7/12,3 442,943 Szánóerüleek a elepülés erüleén 1000 ha fele: ha közö: Komlói k.: Egyházaskozár; Mohácsi K..: Belvárdgyula Bóly Lippó Paloabozsok Szebény Töös; Véménd Sásdi K.: Mindszengodisa; Sellyei k.: Felsőszenmáron Hegyszenmáron Kórós Sellye; Siklósi K.: Cún Kiskassa Márok Nagyharsány Újpere Villány; Szigevári k.: Almamellék Dencsháza Mozsgó Rózsafa Somogyhárságy Szenegá Vásárosbéc; Pécsi K.: Görcsöny Szalána; Pécsváradi K.: Berkesd Pécsvárad; Szenlőrinci k.: Bicsérd Királyegyháza Sumony Szenlőrinc ha fölö: Mohácsi K..: Dunaszekcső Homorúd Majs Mohács Nagynyárád Somberek; Sásdi K.: Gödre Mindszengodisa; Sásdi K.: Mágocs; Siklósi K.: Siklós; Szigevári k.: Szigevár; Pécsi K.: Pécs; Pécsváradi K.: Pécsvárad. Szánóerülei szemponból a kisérségek köz domináns Mohácsiban alálhaó a legöbb 1000, illeve 2000 ha fölöi szánóval rendelkező elepülés. Emelle még jelenősek a Sellyei, Szigevári és Siklósi kisérségek elepülései. A szánók abszolú nagyságá ekinve abszolú első helyen áll Mohács öbb min 7000 ha-ral,- ovábbá számoevő Mágocs, Szigevár, Majs és Pécs elepülések egyenkén 2500 ha- megközelíő szánóerülee. Szőlőerüleek a elepülés erüleén 20 ha fele: ha közö: Mohács k.: Bóly Dunaszekcső Szederkény; Sásdi k.: Mindszengodisa; Sellyei k.: Hegyszenmáron; Siklósi k.: Diósviszló Garé Harkány Ivánbayán Kisófalu Palkonya 89

90 Túrony Villánykövesd; Pécsi k.: Cserkú Görcsöny Keszü Kozármisleny Kökény Nagykozár Pellérd Regenye; Pécsváradi k.: Berkesd Hidas Mecseknádasd Pécsvárad; Szenlőrinci k.: Bükkösd Helesfa Szenlőrinc Zók ha fölö: Siklósi k.: Kisharsány Nagyharsány Nagyófalu Siklós Villány; Pécsi k.: Pécs. Szőlőerülei szemponból a kisérségek köz egyérelműen domináns a Siklósi, amely a Villány Sikósi borvidék elepülései foglalja magában. I alálhaó a megye szine valamennyi 200 ha fölöi szőlővel rendelkező elepülése. Emelle csak Pécs város szőlőerülee haladja meg a 200 ha-. A szőlők abszolú nagyságá ekinve abszolú első helyen állnak Siklós és Nagyharsány elepülések együ közel 1000 ha-ral,- ovábbá 300 ha fölö van Villány, Kisharsány és Pécs elepülések szőlőerülee. A feni, országos megyei és elepülési adaok forrása a Takarne adabázisa, a kisérségi adaok nagyrész sajá szinézis alapján állak elő Erdőgazdálkodás A erülerendezési ervezésben az erdőerüleek illeve erdőgazdasági erüleek, valamin az erdőgazdálkodási érség erülee csak részben azonos, mivel a haályos megyei erülerendezési erv erdőgazdálkodási érsége, min erülefelhasználási kaegória a meglévő és az erdőelepíésre javasol erüleeke egyarán aralmazza. A erv erdőgazdálkodási érségének meghaározásánál alapul kell venni a jelenlegi ényadaokon és megyei ervi meghaározásokon úl az OTrT-ben meghaározo erdőgazdálkodási érsége, melye megyei szinen legalább 75%-ban erdőgazdálkodási érség kaegóriába kell sorolni Országos és megyei erülerendezési ervi összefüggések Az OTrT 2008-ban módosío és örvénnyel elfogado anyaga a megye érségi erülefelhasználásának rendjé szerkezei ervlapján (OTrT 2.sz. ervmelléklee) az alábbi ábra szerin ábrázolja. (A ervlapon söézöld színnel jelölve az erdőgazdasági érség erülee.) A ervlap kivonaá anulmányozva könnyen megállapíhaó, hogy a megye OTrT-ben meghaározo erdőgazdálkodási érsége reális, a megye összerüleéhez képes jelenős. Ezek a erülei arányok lényegileg megfelelnek a jelenlegi állaponak (ezek bemuaásá és elemzésé lásd később), az OTrT ehá nem számol az erdőerüleek jelenős növelésének leheőségével. A ervlapo összeveve a jelenleg haályos megyeervvel (bemuaásá és elemzésé lásd a kövekező bekezdésben) megállapíhaó, hogy az OTrT ennél valamivel kevesebb erdőgazdasági érségbe sorol erülee haárol le. 90

91 (OTrT Szerkezei ervlap kivonaa: 2008.) Az OTrT erdőgazdálkodási érségre vonakozó előírásai: 6. (1) Az országos erülefelhasználási kaegóriákon belül a kiemel érségi és megyei erülefelhasználási kaegóriák kijelölése során a kövekező szabályoka kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási érsége legalább 75%-ban erdőgazdálkodási érség kaegóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező elepülések kivéelével - városias elepülési érség nem jelölheő ki; - ovábbá, már a megyei és elepülési ervek konexusában: (2) A kiemel érségi és megyei erülefelhasználási kaegóriákon belül a elepülési erülefelhasználási egységek kijelölése során a kövekező szabályoka kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási érsége legalább 85%-ban erdőerüle erülefelhasználási egységbe kell sorolni; - valamin: 7. (1) Az erdőgazdálkodási érség Országos Erdőállomány Adaár szerin erdőerülenek minősülő erüleé a elepülésszerkezei erv legalább 95%-ban csak erdőerüle erülefelhasználási egységbe sorolhaja. Az OTrT övezeei köz meghaározza a kiváló ermőhelyi adoságú erdőerülei övezee. Ez a meglevő erdőerüleeken belül meghaározo, különös védeségű öveze, az alábbi előírással: 13/B. (1) Kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüle övezeében beépíésre szán erüle csak kivéelesen, egyéb leheőség hiányában erülerendezési haósági eljárás alapján jelölheő ki. (2) Az övezeben külszíni bányaelek megállapíása, illeve bányászai evékenység engedélyezése a bányászai szemponból kive helyekre vonakozó szabályok szerin leheséges. Ez az országos öveze a megye erüleé jelenős mérékben érini, de az erdőgazdálkodási érség erüleének jelenős részé (közel 2/3-á) lefedi. A kiváló ermőhelyi adoságú erdőerülei öveze OTrT szerini lehaárolásá az alábbi ábra szemlélei (az övezei erv nagyobb ponossága mia i a érszerkezei erven nem jelöl erdőerüleek is besorolásra kerülek). 91

92 (OTrT 3.03 sz. övezei ervlap kivonaa: 2008.) A jelenlegi OTrT a fenieken úl leheősége ad megyeervi szinen az erdőelepíésre alkalmas erüle megyei öveze meghaározására. Ez az övezee a jelenleg haályos megyei TrT nem alkalmaza, de erveze erdőerüle kijelölési leheőséggel jelenős mérékben él, - amin ez a Baranya megyei TrT ismereésnél a későbbiekben bemuajuk. Baranya megye jelenleg haályos erülerendezési erve (TrT) 2005-ben kerül elfogadásra és örekede a megye meglévő magasszinű erdősülségének megőrzésére és leheőség szerini növelésére, az erdőgazdálkodási érség jelenleg meglevő erdőerüleeken úli kismérékben való kierjeszésére (elsősorban a megye kevésbé erdősül délnyugai nyugai negyedében). E szándék övezei megfeleleése nem szerepel a ervben az akkori meodikai korláok mia. A érségi szerkezei erven (TSZT) jelöl erdőelepíésre alkalmas erüleek az övezei lapokon nincsenek megjeleníve, de a TSZT aralmazza azoka rejve, min erveze erdőerüleeke 11, megalapozva az ágazai és elepülési ervekben a erveze erdőerüleek kijelölésének leheőségé. A megyei TrT a készíésének időszakában érvényes meodikai előírásoknak megfelelően nem haároz meg kiváló ermőhelyi adoságú erdőerülei és erdőelepíésre alkalmas erülei övezee sem. A megyei TrT szerkezei ervlapja az alábbiak szerin jelöli ki az erdőgazdálkodási érség erüleé (zöld színnel jelölve, ezen belül vízszinesen alásraffozva a meglévő megarandó erdőerüleeke): 11 a TSZT jelkulcsa nem különbözei meg a meglévő és erveze erülefelhasználás, de alapérképi jelkén felünei a meglevő erdőerüleek kierjedésé, ezzel megfelelően láhaóvá eszi a szöveges munkarészében kimuao erdőerülei növekedés érbeli elhelyezkedésé 92

93 A megyei erv az OTrT álal megengede rendelei előírásokon (melyeke i nem ismélünk) úl érékes és iránymuaó ajánlásoka, irányelveke fogalmaz meg az erdőgazdálkodási érségre is. Figyelemre méló és szakmailag ámogahaó a ervelőzmény azon kezdeményezése, hogy mezőgazdálkodási szemponból legkevésbé érékes, leginkább mellőzheő erüleeken próbálja felderíeni az erdősíésre alkalmas, vagy legalábbis leginkább szóbajöheő erüleeke. A szerkezei ervlapon ábrázol erdőerüle növelési javasla erülei lehaárolása ezen, ehá a ermőhely érékelésén alapul. (I jegyezzük meg, hogy TrT jelen módosíáshoz kér erdészei ágazai adaszolgálaás anúsága szerin még jelenleg sem áll az ágaza rendelkezésére olyan, részlees ermőhely feláráson alapuló adabázis, amely szerin haósági adaszolgálaás alapján ki lehene jelölni az erdősíésre elsődlegesen alkalmas erüleeke a megyében. Ezér a erv készíése során felhasználjuk az OTrT-hez készül agrárökológia alkalmassági vizsgálaok megyére való lebonásá, a erveze illeve javasolhaó erdőerüleek meghaározásához.ennek jelenős szerepe lehe az erdőgazdasági érség javasol meghaározásában, miuán ez a meglévő megarandó erdőerüleeken úl az erdősíésre elsődlegesen alkalmas erüleeke is magában foglalja.) Baranya megye jelenlegi erdőerülei helyzeére vonakozó országos és megyei szinű adaok, információk Országos összehasonlíásban Baranya a megyék köz jó közepes helyen áll, az országos álago meghaladó 25% körüli muaójával az erdősülségi rangsorban. Más hasonló erdősülségű megyék a Dunánúlon kissé magasabb érékekkel rendelkeznek (a 25 30%-os kaegórián belül): Somogy megye (29,3%), Veszprém megye (29,8%), Vas megye (28,1%) és Komárom Eszergom megye(27,1%). Az ország erdőerüleének minegy 5,8%-a van a megyében. Az országos erdősülségi álaghoz (20,6%) képes a különbség közel +5%, a Dél-Dunánúli régió 25%-os álagával lényegileg megegyezik. 93

94 Baranya megye 25,3% A öréneileg kialakul közepes erdősülségi szin válozása lassú üemű, mivel az erdősíésre alkalmas erüleek aránya is megleheősen alacsony a megyében. Az alábbi ábra az erdősíés dinamizmusá muaja az uóbbi évizedben. Az erdősülség növelése gyenge-közepes üemű, az országos álag ala marad (5-10% közöi). Hasonló dinamizmussal rendelkeznek a dél délnyugai országhaárnál levő Somogy és Zala megyék is. 94

95 A feni ábláza alapján a megye erdőerülee kereken ha, a megye összerüleének 25,1%-a. Az erdők öbb min fele (~54%) állami ulajdonban van. Az erdők erülei elhelyezkedéséről, a délkele magyarországi érség erdősülségi viszonyairól az alábbi ábra ad szemlélees ájékozaás. A feni kivágaon a Magyarország erdőállományá raszeresen bemuaó 2006.évi emaikus érképből Baranya megye erüleére vonakozóan a megye déli és délkelei, síkvidéki részén az Alsó-Dunai árér (14c) és a Drávameni síkság (16), a megye domborzailag válozaosabb részein a Nyuga- és Kele- Zselic (53 a,b), a Baranyai- Hegyhá és Völgység (54b), a Mecsek (55) valamin a Geresdi dombság és a Dél-Baranyai dombság(56 a,b) jelű földrajzi erdőáj adaai mérvadóak. A érkép adaállománya is szemléleesen ükrözi az előzőekben már rögzíe ény, miszerin a megye erdősülsége kisájankén igen válozó: a megye erüleének minegy harmada a feni kaegorizálás szerini legkedvezőbb, 20% felei (kéféle zöld-színű) mezőbe esik és emelle magas az 5-20% közi 95

96 arományba eső (narancsszínű) pixelek aránya fehér folok és sárga pixelek (5% alai erdősülség) aránya viszon elenyésző. A koncenráció emelkedése egyérelműen a hegyvidéki és magasabb dombvidéki fekvésű erüleekhez (Mecsek, Zselic, Geresdi - dombság, Baranyai - hegyhá) köheő, ahol az 50% felei erdősülség sem rika. (A feni, országos kiekinésű adaok forrása az országos MgSzH Erdészei Igazgaóság inernees erdészei adaára 12.) A megyére vonakozó részleesebb adaok, az erdők elepülési és kisérségi megoszlása a KSH és a TAKARNET adabázisok alapján foglalhaók össze. A megye 9 saiszikai kisérségre oszlik, ezek közül erdészei szemponból egyérelműen a Sásdi, Komlói és Pécsváradi, kisérség a legjelenősebb, 30% felei muaóikkal. Az ellenoldalon a Siklósi és a Mohácsi kisérség áll, 20% alai erdősülséggel. Abszolú érékben a Szenlőrinci kisérség rendelkezik a legkevesebb (alig öbb min 6ezer ha), a Szigevári a legnagyobb (csaknem 20ezer ha) erdőerüleel. A elepülési szine vizsgálva a városok közül Pécs, Komló és Pécsvárad emelheő ki összesen közel ha-os erdőerüleükkel. A megyében a legjelenősebb (elepülésenkén 1000 ha felei) erdőerüleekkel rendelkeznek ovábbá Abalige, Almamellék, Bükkösd, Erdősmecske, Gödre, Hevehely, Homorúd, Horváherelend, Ibafa, Kisvaszar, Kölked, Magyaregregy, Magyarherelend, Mánfa, Mecseknádasd, Orfű, Pécsvárad, Somogyhárságy, Szenegá, Tormás és Véménd elepülések. Ezek erdei mindösszesen ~ ha- esznek ki, ami a megyei erdőerüle öbb min 37%-a. Az alábbi ábláza szemlélei a kisérségek fonosabb erdőerülei jellemzői 13. A Takarne adabázis 2011-es adaai szerin a megye jelenlegi erdőerülee ,4ha, fásío erülee 36,26ha, amelyek együesen (112094,7 ha) a megye erüleének 25,3%-á fedik le. Kisérség Székhely Település Terüle (km²) Erdőerüle (ha) % Komlói kisérség Komló , ,8 37,2 Mohácsi kisérség Mohács , ,9 17,7 Pécsi kisérség Pécs , ,4 25,4 Pécsváradi kisérség Pécsvárad , ,2 32,6 Sásdi kisérség Sásd , ,5 38,8 Sellyei kisérség Sellye , ,6 26,8 Siklósi kisérség Siklós , ,5 14,9 Szenlőrinci kisérség Szenlőrinc , ,2 23,3 Szigevári kisérség Szigevár , ,7 28,5 Megye össz. Pécs , ,7 25,3 38,8 37,2 17,7 12 hp:// 13 A elepülési adasoroka a mezőgazdasági fejeze függeléke aralmazza 96

97 14,9 a kisérségek elhelyezkedése Baranya megyében a legmagasabb és legalacsonyabb erdősülségi muaók (%) felüneésével Az erdőgazdasági erülere vonakozó akuális főadaok alapján a megyében - az összes erdőerüle ,4 ha, a megyei ermőerüle 29,4%-a, - az összes erdőerüle a megye összerüleének 25,3%-a. A megye erülee az ország erüleének ~4,7%-a, ehhez képes az ország erdőerüleének minegy 5,8%-a van a megyében. A megye relaíve legjobban erdősül erüleei az északi északkelei részén levő 3 összefüggő kisérség (Sásdi, Komlói, Pécsváradi) erüleén alálhaók. Ez a 3 kisérség azonban nem esik egybe a legnagyobb erdőerüleeke abszolú érékben magukban foglaló kisérségekkel, ezek sorrendben a Szigevári, Mohácsi, Sásdi és a Pécsi, ahol összesen ,5ha erdő alálhaó (a fásío erüleeke nem is számíva), ez a megyei erdők öbb min fele, közel 57%-a Üdülés, idegenforgalom A külső körülmények, a keresle álalános válozásai A vonakozó anulmányok anulsága szerin a nemzeközi és hazai urizmusban is új rendek, új endenciák jelennek meg. Az EU-n belüli szabad mozgás a hazai urizmusnak is a nemzeközi mezőnyben megszoko színvonallal kell versenyeznie. Az eddig megszoko rend, mely szerin a kínála haározza meg a kereslee megfordulni lászik. A uriszikai piac kínálai oldalának sűrűsödésével, elíődésével éles versenyhelyze bonakozik ki a urisák megnyerésére. A keresle kínálaformálóvá, alakíóvá lép elő. A kompeiív piac megjelenése melle a keresle szerepkör válozásá felerősíi a öbb diszkrecionális jövedelemmel, szabadidővel és széleskörű ismereanyaggal rendelkező uazó réeg, mely igényes, magasabb elvárásoka ámasz a szolgálaókkal szemben. Demográfiai válozásokból fakadóan a senior koroszály növekvő részesedése várhaó a urizmusban is. E fogyaszói szegmens jellemzőiből kövekezően minden éren megnövekszik a minőség, a bizonság iráni igény (pl. közlekedés, szolgálaások). A szezonalíásra poziívan ha, hogy ezen csopor uazásai kevésbé köődnek a főidényhez. Szolgálaások szenderdizálása, konra szükségleek egyéni kielégíése az egyéni szükségleeke mind eljesebb mérékben, de ömeges méreekben kell realizálni. Egészségudaosság megjelenése a szabadidős evékenységek során. Alapveő válozásoka hoz a szállásadók, vendégláás erüleén. Az iskolai végzeség álalános emelkedésével növekszik az ismereek ovábbi gyarapíásának, az akív részvéelű uazások iráni igény. Az ismereszerzés, a művészeek, a örénelem, és a kulúra, min moiváló ényező szerepe növekszik, a hagyományos uriszikai formák iráni keresle csökken. Nagyobb elvár érék egyrész elengedheelenné eszi a vonzerők, fogadási feléelek, idegenforgalmi szolgálaások minősíésé, illeve a minősíés eredményének megjeleníésé, ezzel segíve a urisá a ájékozódásban, az elvár érék megalálásában; másrész az individuális urisa igényeinek megfelelően felérékeli a ermészei és épíe vonzerőkön úl a helyi hagyományoka, radicionális ermékeke, ermelési ismereeke, gaszronómiá sb. min máshol nem megapaszalhaó idegenforgalmi arakció. 97

98 A ermészei ársadalmi környeze iráni felelősség felismerésével a fennarhaó deszinációk iráni keresle növekszik. Tovább erjednek a ké-háromnapos, hosszú hévégékre kierjedő, akív pihenéssel, kikapcsolódással elölö rövid uazások, melyek célponjául jellemzően akív szabadidő elölés és kulurális ismereszerzés igényé is kielégíő kínálaal bíró deszinációka válaszanak a fogyaszók. A személyre szaboság egyre fonosabbá válik a uriszikai szolgálaásokban is. Speciális ermékek, erősödő szegmenáció. Így például a vendégláás erüleén az auenikus szolgálaók lesznek előnyösebb helyzeben. Információechnológia fejlődésével az Inerne használaa a uriszikai információ gyűjésre, uriszikai ermékek megvásárlására ovább fog növekedni Baranya idegenforgalmi pozicionálása A feniek ükrében megállapíhaó, hogy Baranya uriszikailag hasznosíhaó áji, ermészei adoságai nem udja kellően hasznosíani, mivel forráshiány mia nem udo új fejleszésekkel, korszerűsíésekkel az elvár gyorsasággal alkalmazkodni a kereslei rendek válozásaihoz. Ez az eredményeze, hogy fokozaosan lemarad a megye a uriszikai iparágon belüli egyre élesebb versenyében. Az EU agságunk kapcsán megnyílak a haárok, ez jelenős nemzeközi versenyhelyzebe helyeze a magyar uriszikai ágazao. Ez a verseny nem hoza sem a régió, sem ennek részekén Baranyá kedvezőbb helyzebe. Baranya helyzee nem vonakozahaó el ebben a ekineben közvelen szomszédjaiól, a régió egészéől. Erősségeinek, gyengeségeinek, leheőségeinek és veszélyeinek jó része azonos a Dél-Dunánúli uriszikai régióra készíe SWOT analízis álal bemuaoakkal. A Dél-Dunánúli uriszikai régió összefoglaló SWOT analízise 15 Erősségek - Regionális közpon Pécs és ársközponok (Kaposvár, Szekszárd) hálózaa - A ermészevédelmi olalom ala álló erüleek jelenős száma, régiós elerjedsége - Nagyszámú, kiemel érékű műemlék, örökségi érék a régióban - Megőrzö radíciók, hírneves ermékek az iparban és mezőgazdaságban egyarán - A lakosság vendégbará aiűdje és vendégfogadói akiviása - Pécs kulurális és műemléki cenrum, világörökségi helyszín - Formálódó, önálló arculaú deszinációk, jól csengő erülei márkák a régióból - Különleges minőségű ermál- és gyógyvízkincs - Nemzeközi és országos vonzású rendezvények, fesziválok - Nemzeközi vonzású, országosan egyedülálló régiós hálózaa a boruaknak - A véde ermészei erüleek jelenős ökouriszikai bázisai - Erősödő, régiós hálózaá fejlődö falusi urizmus - Egyes sikeres ermékek (öko, rendezvény, boruak, falusi urizmus) irán markáns érdeklődés, formálódó piaci szegmensek Gyengeségek - Periférikus fekvés, a régió kiesik a fő kapcsolai irányokból - Közlekedési zsák helyze, fejlelen közlekedési infrasrukúrák - Alulőkésíe idegenforgalmi vállalkozások - Alacsony beruházói akiviás a régióban és a urizmus szekorban is, különösen a külföldi érdeklődés is mérsékel - Kommunikációs problémák, a nyelvudás hiányosságai - Önkormányzaok és vállalkozások közö alacsony szinű együműködés - Az arakciófejleszés haékonysága erülei és elepülési szineken is alacsony, a vonzerők jelenős részére nem elepül uriszikai kínála klaszerbe - A szervezés és markeing non-profi hálóza alulfinaszírozo - Lemaradás a minőségi szálláshelyek és szolgálaások erüleén 14 Auber A. Szabó G, Dél-Dunánúli Regionális Fejleszési Tanács,

99 - Az arakcióka kiegészíő szolgálaások és programok hiányosak, színvonaluk ingadozó - Hiányzó kínálai szegmensek perspekivikus ermékeknél, pl. emaikus- és élményparkok - Az egészséguriszikai bázisok kínálaa heerogén és koordinálalan - Sagnálás mérsékel visszaesés a régió iráni keresleben, a külföldi vendégek csökkenő aránya Leheőségek - A regionális növekedési pólus fejleszések dinamizáló haásai - Terveze nagy közlekedési fejleszések elérheősége javíó haásai (auópálya, regionális repülőerek, vasúi kapcsolaok, kiköők) - Pécs Európa Kulurális Fővárosa 2010 projek kierjedő haásai - Egymásra épülő, egymás kiegészíő rendszere épül ki az iskolai és anfolyami képzési és felkészíési rendszereknek, erős gyakorlai orienációval - Elnyer, érségi nagyprojekek beruházásainak kínálaélénkíő haásai - A régió imázsának, belső kohéziójának bővíése uriszikai eszközökkel - Az elérheőség javulásával az arakciók felérékelődnek Veszélyek - A közlekedési periférikus helyze lassan oldódik - Elmaradó beruházások, leszakadó régió korláozza a urizmus fejlődésé - Tovább fokozódik a preferál uriszikai cenrumok és a vendégforgalom álal alig érine erüleek közöi különbség - A régió rurális érségeinek, diffúz vonzerőinek uriszikai hasznosíása elmarad - Egymás haásai ronó, párhuzamos fejleszések, az erők széaprózása - A urizmusmarkeing erülei és elepülési egységei működésükben elleheelenülnek - További pozícióromlás az egészségurizmus vendégkör szegmenseinél A megye külső kapcsolaai ekinve a Budapes Pécs reláció a dönő. A swo elkészülé köveően Pécsre ér az auópálya, de ennek haása a város megközelíheőségében egyelőre alig érezheő, nyomvonala sem ideálias Pécs szemponjából. A Budapes-Pécs ú az auópályán 30 kiloméerrel hosszabb, min a 6-os úon. Áadásra kerül a Pécs-Pogányi repülőér, de jelenős részben a menedzsmen problémák okán ennek haása is csak korláozoan érzékelheő. A megye vendégforgalmi pozíciójáról elmondhaó, hogy a kiemel forgalmú helyek uán a sabil középmezőnyben helyezkedik el. A korábbi sagnálás, illeve visszafejlődés csak a 2010-es év öre meg, amikor is jól érzékelheő Pécs Európa Kulurális Főváros pozíciója, illeve az ehhez kapcsolódó nagy számú rendezvény haása. Pécs idegenforgalmi súlya korábban is domináns vol a megyében, ami a kulurális urizmusban és a konferencia urizmusban a világörökségi helyszín (Ókereszény sírkamrák) az Európa Kulurális Fővárosa (EKF) rendezvényei illeve fejleszései csak erősíeek és ennek kisugárzó haása öbb megyei elepülésen is nyomon köveheő. A szomszédos megyeszékhelyek (Kaposvár, Szekszárd és Kecskemé) vendégforgalma is messze elmarad Pécs mögö. Pécse 2010-ben a kereskedelmi szállásheyleken összesen vendégéjszaká regiszrálak. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Baranyában 2010-ben, a múl évi forgalomhoz jelenős növekmény felmuaó elepülésekben az előző év %-ában 16 (Előző év 100%) Település Külföldi Belföldi Összes Komló 239,3 140,7 149,2 Hosszúheény 150,0 119,7 120,1 Bóly 120,4 154,1 148,9 Bikal 32,0 138,7 134,8 Villány 147,8 109,9 115,8 Szigevár 111,4 141,5 138,2 Pécs 171,3 114,0 125,7 Mecseknádasd 139,2 200,4 194,9 Orfű 186,7 140,5 142,6 16 Forrás: A Magyar Turizmus Zr. Dél-Dunánúli Regionális Markeing Igazgaóság álal összeállío saiszika,

100 A vendégéjszakák abszolú száma ekineében Hagyományosan Pécs veze, mögöe Harkány és Orfű. Érdekes, hogy 2010-ben Pécs és a Pécshez közeli Orfű vendégforgalma jelenősen nő, addig Harkány vendégforgalma 2009-hez képes csak 79,7 %-os éréke mua. Ez is jelzi, hogy Harkány fürdő infrasrukúrája a leguóbbi áépíés köveően sem ekinheő korszerűnek és egyre kevesebb vendége vonz, a Pécsől való ávolsága pedig a pécsi vendégkörnek nem megfelelő. Komló növekménye is a Pécshez való közelségére vezeheő vissza. Bikal a megyében egyedüli négy csillagos kasély szállójának köszönhei pozicionális helyé, jelezve egyben a minőségi szálláshelyek iráni megnövekede kereslee Kiemel idegenforgalmi célok (ermékípusok) helyzee Gyógy és ermálurizmus Hazánk ezen a erüleen kiváló ermészei adoságokkal rendelkezik. Egyes becslések alapján erüleének minegy 80 %-a ala megalálhaó a ermálvíz, amelyek összeéelük alapján gyógyvízzé is minősíheőek. Nem vélelen, hogy dönően az oszrák és az igényes hazai vendégkörre számíva Budapesen és az ország nyugai felében igen jelenős gyógyfürdő fejleszések, korszerűsíések zajloak (Nyuga-Dunánúlon pl. Bükfürdő, Zalakaros, Sárvár, Kehidakusány). Az uóbbi időben ezekhez felzárkózo egy-egy kiemel fejleszéssel Kele-Magyarország és Dél-Alföld is. Sorra jöek lére az új és minden igény kielégíő wellness szállók, ermál és élménysrandok. Mindeközben az ország ké painás örénei gyógyfürdője közül Hévíz megőrize nemzeközi vonzerejé, Harkány egyre inkább lemarad a versenyben és ebben az uóbbi évek fejleszései sem udak jelenős áörés eredményezni. Ugyanakkor a kierjed balneoerápiás gyógyászai funkcióival és a fürdőhöz kapcsolódó gyógy-korházzal és számos sajá medencével rendelkező üdülőjével Harkány ekinheő Baranyában az egyelen komplex gyógy-idegenforgalmi elepülésnek. Minősíe gyógyvízzel rendelkezik Szigevár is, ahol a régi, mondhani falusi ermálsrando lebonva egy korszerű, de kis kapaciású gyógyfürdő épül ki helyee. Vendégforgalma azonban csak a közvelen környezeére korláozódik. Termálvizű szép, parkosío srandja van Sellyének,a völgyek szoríásában lévő Magyarherelendnek, a eljesen áépíe Komló-Sikondának és a eljesen új siklósi ermálsrandnak. Nem uolsó sorban a fejleszések koncenrálásának hiánya mia nem udo egyik helyen sem egy nemzeközi mércével is számoevő idegenforgalmi vonzerő eremődni. Ugyanakkor helyi és környéki szinen az i élő népesség könnyen elérheő helyeken kapo gyógy idegenforgalmi, kikapcsolódási leheőségeke ben a régió és Baranya megye vendégkörének 70 %-a belföldi 17, Harkánynak van egyedül jelenősebb számú, horvá és néme vendége. Vizi urizmus A vízi urizmushoz a Duna, Dráva, Orfű jelzik a megye kierjed és jó adoságai, de egyik kiemel erüle sem problémamenes. A Duna leheőségei messze kihasználalanok. A srandolás a vízminőség akadályozza, holo nagyon jó fövenyes parszakaszai is vannak a megyében. Mohács fele a 70-es, 80-as években a parhoz közel öbb üdülőerüle is lérejö, ma zömmel a vízi sporok és a spor-horgásza elephelyei. A dunai vízi urizmus közponja Mohács, ahol a helybeliek élee a Dunához köődik. Különböző uriszikai programoka is szerveznek a vízhez köődve. Lehe kisebb séahajó bérelni barái ársaságoknak és nyarana menerendszerű mooros uaj viszi a urisáka a vízi világ megismereésére. A város egyben dunai haárákelőhely is, áépíe Duna pari szállodája, éermei, cukrászdái minden igény kielégíenek. A urizmus Mohács ala, a városól délre a Béda ermészevédelmi erüle korláai mia nem udo kifejlődni. A Dráva haárfolyó, ez nehezíi a urizmusba, idegenforgalomba való bekapcsolásá. Ugyanakkor a Duna-Dráva Nemzei Park erüleekén rendkívül vonzó ermészei környezee jelen. I is lehe 17 Auber A Szabó G,

101 séahajó bérelni, lehe horgászni és a Nemzei Park Igazgaósága rendszeres bejárásoka, ermészei úráka is szervez. Orfűn a avak kiűnő sporolási leheőségeke kínálnak ben adák á a eljesen új, a óól függeleníe medencékkel kiépíe élmény-srando, de a ermészees vízben is lehe a kijelöl helyeken lévő szabad srandokon fürdeni. A órendszer egyes elemei kedvel horgász paradicsomok. A meserséges órendszer és a valóban gyönyörű áji környeze öbb üdülőelepe hívo élere a avak körül. Rendezeségük példa érékű. A kiváló vendéglők, a parkosío elepülési környeze és a avaka körülfogó hegyek, erdők, a szépen kiépíe camping jelenik a uriszikai vonzerő. Az egyelen komoly hiány, hogy a campingen kívül csak kisebb moelek kínálnak szálás leheősége. Meg kell még emlíeni a megyében szép számmal alálhaó horgászavaka, min a vízhez köődő uriszikai célponoka. Ökourizmus Dél-Dunánúl kedvező adoságokkal rendelkezik az ökourizmus számára, A ermészee és a falusias vidéke kedvelők számára számos leheősége aroga. Folyóvizeink közül a Drávamene európai viszonylaban is kiemelkedő ermészei éréke képvisel. A drávai vízi urizmus fellendíésé szolgála, hogy négy Dráva-meni elepülésen (Barcs, Drávaamási, Drávaszára, Drávaszabolcs) ponon kiköőke, víziúra-áborhelyeke épíeek. A Duna és a Dráva menén húzódó, csaknem 50 ezer hekáros Duna-Dráva Nemzei Park amelynek jelenős erülee, minegy négyööde Baranyára esik a a régió legkierjedebb országos jelenőségű véde ermészei erülee. A ermészei érékek bemuaásá szolgálják a Duna-Dráva Nemzei Park láogaóközponjai, valamin emaikus kiállíásai (pl. az abaligei denevérmúzeum, vagy a mayi gólya múzeum). Az abaligei cseppkőbarlang is jelenős uriszikai célpon. A ermészei érékekkel való ismerkedés szolgálják a anösvények, valamin a nagyközönség számára meghirdee, előre meghaározo időponokban lebonyolíásra kerülő, szakvezeéssel egybeköö úrák. A ermészevédelem és a urizmus szemponjából fonos lenne a véde ermészei erüleek elhelyezkedése mia a haármeni együműködés bővíése Horváország és Magyarország közö, amelynek Horváország várhaó EU agságá köveően várhaóan elhárulnak az akadályai. A Mecsek gyöngyszemei ökouriszikai program kereében 19 kisebb nagyobb fejleszés valósul meg az elmúl években öbb min egymilliárd F. felhasználásával az érine elepüléseken,. A program 890 millió FT vissza nem éríendő ámogaás kapo. Lovas és vadászurizmus A lovas urizmus az uóbbi években felfejlődésben van, de ez álalában más uriszikai vonzerők kiegészíőjekén szerepel, póni lovagolaással, kocsizással. A vadász urizmusnak is vannak Baranyánál kedvelebb helyei a régióban, de Baranyában öbb, kifejezeen erre a célközönségre épíő szálás leheőségek is vannak (pl. Békáspusza Bóly melle) Kerékpáros urizmus A kerékpáros urizmus fejleszésére a leheőségek csak korláozoan vannak kihasználva. A válozaos, de nem úlságosan agol domborza, a nagy kierjedésű erdők, a vizes erüleek nagy száma mind vonzó környezee erem a kerékpáros urizmus számára. A sűrű elepülésszerkeze rendszeres pihenőke és lánivalóka kínál. A kapcsolódó sűrű mellékúhálóza alkalmas a kerékpáros közlekedésre. A kerékpáros urizmushoz kapcsolódó infrasrukúra azonban kiépíelen. Megoldalan a forgalmasabb szakaszokon a gépjárműforgalomól elkülöníe kerékpáros közlekedés bizosíása, a Pécse Orfűvel összeköő kerékpárua is csak 2011-ben adák á. A pihenő-vendégláó és a szerviz infrasrukúra fejlelen. A vasú nincs felkészülve nagy mennyiségben kerékpárok szállíására, megoldalan ovábbá a kerékpárok árolása, őrzése a lánivalók, megállóhelyek környékén. A meglévő rövid kerékpárú-szakaszok nem alkonak egységes és egybefüggő kerékpárú-hálózao. Dél- Dunánúl jelenős, öbb országo is érinő projekje a Mura-Dráva-Duna kerékpárú, melynek megvalósíása folyamaban van. 101

102 Borurizmus Magyarországi viszonylaban a Dél-dunánúli régió és ezen belűl Baranya igen kedvező erepe a borurizmusnak. Az ország 22 borvidéke közül három a Mohács-Bólyi, a Pécs-Mecseki, a Siklós- Villányi alálhaó érségünkben. Az ország első ború egyesülee éppen a Baranyában alakul meg 1994-ben a Villányi borvidéken. A minegy 2000 hekár kierjedésű erüle borászai kulúrájá Villányban egy bormúzeum is népszerűsíi. A év elejére a régió öbbi borvidékén is megalakulak a hasonló jellegű ború egyesüleek, azonban az egyes bor uak közö jelenős különbségek is megmuakoznak a szolgálaások szervezeségé, összehangolságá illeően. Nem kielégíő a kínála az idegenforgalma kiegészíő szolgálaások a színvonalas, egyedi, valóban az ado érség jellegzees gaszronómiai kínálaá bemuaó vendégláóhelyek száma erén. Az éermek kínálaában a helyi, hagyományos éelek rika kivéelől elekinve min például a villányi és villánykövesdi pincékben nem jelennek meg. Ezeknek a pincéknek a felszerelsége korszerű, hagyományőrző és eszéikus környezee bizosí a kikapcsolódáshoz. I a szálláshelyek egész évben 60-70%-os kihasználsággal működnek. A borurizmushoz köődve a családi vállalkozások száma igen erős emelkedés mua. Szép számmal aranak a megyében a bor- és gaszronómiai urizmushoz kapcsolódó rendezvényeke. E rendezvények jelenős része helyi jelenőségű program, borversenyek, szürei felvonulások. Rendezvény urizmus Láogaoság és ismerség szemponjából országosan kiemelkedő kulurális rendezvények közé a mohácsi Busójárás, a Pécsi Országos Színházi Találkozó, a Pécsi Tavaszi Feszivál, a Pécsi Művészei és Gaszronómiai Heek, a Villány érségben megrendezésre kerülő Bordal Feszivál és a pécsváradi Leányvásár. Helyi jelenőségűek a falusi urizmushoz kapcsolódó és a szomszédos községeke megmozgaó falusi programok. Nagy rendezvényeke, vásároka a korszerű sáor szerkezeel lefede Pécs Expo épüleében lehe arani. Falusi urizmus Baranya megye a falusi urizmus vonzerői ekinve rendkívül kedvező adoságokkal rendelkezik. A falusi urizmus kiemel erüleei a Kelei- és a Nyugai Mecsek. A falusi urizmus a vidéken élők számára öbblebevéel ad, de emelle hozzájárul a kulurális, néprajz érékek megőrzéséhez, a falvak ideniásának megarásához, erősíéséhez. A városlakó urisáknak kikapcsolódás, a falusi környeze és éle megismerésé bizosíja. A falusi urizmus segíik a majd minden faluban évi gyakorisággal megrendezésre kerülő helyi gaszronómiai fesziválok a falu hagyományos éeleinek bemuaásával Krumpli feszivál, dinnye feszivál, rées feszivál, illeve helyi kulurális (népánc) fesziválok, réfás sporversenyek. A falusi környezeben való kikapcsolódás speciális leheőségé adják a Mecsekben megbújó üdülőfalvak, ahol a kiüresede falvak épüleei városiak veék meg és felújíva, korszerűsíve hévégi házkén, a szabadság idejére arós üdülésre, közben a falusi urizmus számára kiado épülekén hasznosíják. Ilyenek Gorica, Kán, Püspökszenlászló, Óbánya, Kisújbánya. Több helyü is panziók egészíik ki a szálláshely kínálao pl. Püspökszenlászlón, Óbányán. Kánban még szabadéri filmfeszivál is aranak, ahol egy paja meszel falára veíenek 9 mm-es filmeke és mindenki viszi a széké vagy a pado és az udvarról nézik a filmeke. Ezek az üdülőfalvak egyől egyik gyönyörű környezeben vannak, a áj és épíe örökségük gazdagsága jeleni vonzerejüke. A közelmúlban alakul meg a Dél-dunánúli Falusi Turizmus Klaszer, 12 aggal. Elnöke a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szöveség elnöke. Ez is jelzi a megye falusi urizmusának erősségé. Kulurális urizmus, Pécs EKF évének haása a urizmusra 102

103 A megye legfonosabb épíészei nevezeessége Pécse alálhaó, ahol a Világörökség címe kapák a Pécs belvárosában felár ókereszény sírkápolnák illeve emeő. Emelle a románkori alapokkal rendelkező székesegyház, a város örök-kori és barokk műemléképüleei jelenenek fonos vonzerő. A gazdag iparörénei emlékek, ipari műemlékek nagy része, így a felhagyo bányaüzemek épíe öröksége ma még jórész hasznosíalan és nem láogahaó A pécsi Zsolnay-gyár fejle idegenforgalmi profillal rendelkeze korábban is, de mos, hogy a Zsolnay kulurális negyed részekén léezik, ez sajáos idegenforgalmi leheőségei növeli. Ebben az új kulurális negyedben van egy korszerű bábszínház, egy nagy kiállíó erem és más kisebb kamara kiállíásoka befogadó hely, mos épül a csodák paloája ide elepül ki az egyeem művészei kara és már láogahaó az Egyesül Államokból hazahozo Zsolnay kerámiákból álló Gyugyi gyüjemény A Zsolnay kulurális negyed egyes projek elemei még kivielezés ala állnak. A közereke, közük a zászlóshajó, a Széchenyi ere már birokba veék a városi polgárok és a urisák. Ugyanez mondhaó el a Kodály Közpon -nak elneveze Konferencia és Koncerközponról, a Tudásközpon - ról és a Nagy kiállíóérről is Az EKF fejleszési, beruházási programjai 5 kulcsprojekben leek összefoglalva, az alábbi kölégveéssel: Pécs Konferencia és Koncerközpon 7,9 milliárd F Zsolnay negyed 10,9 milliárd F Közerek és parkok újjáéleszése 7,4 milliárd F Dél-Dunánúli Regionális Könyvár és Tudásközpon 4,9 milliárd F Nagy Kiállíóér 3,5 milliárd F Kölségveés összesen: 34,6 milliárd F Ilyen volumenű beruházás Pécs a rendszerválás óa nem láo, és ezek gyakorlailag egyől egyik a kulurális urizmus és a a konferenciaurizmus szolgálják. Három beruházási csopor projek gazdája Pécs város vol, ké projek pedig, a Tudásközpon és a Nagy Kiállíóér a megyei önkormányza felügyelee ala valósul meg. A megye rendkívül gazdag és arakív műemlék állománya is jelenős szerepe hordoz a kulurális urizmus kinálai csomagjában. Az egyházi műemlékek közül a kora-románkori épíésze emlékei elszórva alálhaóak meg Pécsváradon, Mecseknádasdon, Kővágószőlősön, Cserkúon, Mánfán, ahol a kis Árpád kori falusi emplomok műemléki felújíás uán, ma már eredei szépségükben várják a láogaóka. Az egyik legjelenősebb, a megye idegenforgalmi vonzerejé is erősíő épíménye a góikus siklósi várkápolna. A öbbször áépíe pécsi székesegyház önmagában is komoly vonzerő jelen, idegenforgalmi súlyá erősíik a vezee láogaásokkal összeköö programok, a püspöki pincésze borkósolója és a székesegyház eredei románkori farago kőanyagá bemuaó korszerű Dóm múzeum. A proesanizmus épíészeének kiemelkedő erősségei a kórósi, adorjási, a kovácshidai és a Drávaiványiban lévő fese kazeás reformáus emplomok. A megye sokszínű, soknemzeiségű volá szerb orodox emlékek is fémjelzik, Mohács és Siklós görögkelei szerb emplomaival, ikonoszáziéival. A barokk kor jellegzees épíészei emlékei főleg Pécse, Mohácson alálhaók. Az egyházi műemlékekhez kapcsolódó vallási urizmus egyik kiemel célponja a Baranya megyei Máriagyűdön alálhaó barokk kegyemplom, amelye a Mária-kulusz jegyében zarándokok ízezrei keresnek fel. A örökkor emlékei Pécs melle Siklós és Szigevár vonzerejé is növelik. A Mohácshoz közeli Sáorhelyen kiépíe Törénelmi Emlékhely emléke állí az 1526-ban bekövekeze örénelmi fordulóponnak, azonban állapoa mia felújíásra szorul. A Szigevár mellei Török-Magyar Emlékpark Zrínyi és Szulejmán egymás melle felállío szobrával szimbolikus érelme hordoz. A megyében öbb vár, illeve az ezekhez kapcsolódó múzeumok, kiállíóhelyek is megalálhaók. Szigevár, Siklós, Pécsvárad várai, ovábbá a magyaregregyi Máré-vár jelenős idegenforgalommal bírnak, láogaoságuk számoevő. A várakra, min uriszikai vonzerőkre azonban jóformán nem épülnek uriszikai ermékek, a saikus jellegű vármúzeumokon kívül elvéve alálkozunk más, korban és hangulaban a várakhoz illeszkedő kínálai elemekkel, min pl. várjáékok, a várak fénykorá megidéző koncerek, várfesziválok. A kulurális örökség érékekben gazdaságfejlesző erő rejőzik, amelyek kiaknázása fonos lenne a kisérség szemponjából. Pl. Sellyén alálhaó Bahyány - Draskovich-kasély. A Bahyány - 103

104 Draskovich kasély örénei kerjével (amely egyben helyi jelenőségű ermészevédelmi erüle is) együ művelődésöréneileg hieles helyreállíásra és a nagyközönségnek való bemuaásra lenne érdemes. A kasély és park nemcsak érékei, de az érékeke lérehozó családok révén is méló a helyreállíásra és bemuaásra, mindamelle, hogy a urizmusba való bekapcsolódás, különösen a megyében alálhaó más örökség elemekkel együ programcsomagba szervezve gazdasági szemponból is fonos. A megye képzőművészee, annak hagyaéka szinén jelenős vonzerő. Pécse a Csonváry Kiállíás, ovábbá Amerigo To szellemi hagyaéká bemuaó árla, a Vasarely kiállíás, a világhírű Zsolnay múzeum, a nagyharsányi szabadéri szoborpark láogaóinak száma kiemelkedő. A múzeumok infrasrukurális állapoa leromlo. Kiűnő gyűjeményekkel büszkélkedhenek, de a kapcsolódó szolgálaások alacsony színvonala mia az uóbbi években veszíeek láogaoságukból. Kivéel a pécsi világörökségi színhely valamin az EKF év kapcsán lérehozo új kiállíáserekben rendeze kiállíások, min például a Nyolcak. Pécse a múzeumok a 80-as évek fejleszései kapcsán erüleileg koncenrálódak, ami a Kápalan uca közkedvel neve: Múzeum uca is jelez. Az EKF év kiállíó-ér fejleszései a belvárosban és a Zsolnai gyár felhagyo erüleén valósulak meg, Konferencia urizmus Pécs korábban is kedvel helyszíne vol a különböző konferenciáknak, de ezek nehézkesen volak csak szervezheők egy komolyabb konferenciaerem hiánya mia. A vonzerő nem a hiányos infrasrukúra, hanem maga a város jelenee. Az EKF beruházása közö szerencsére elkészül egy öbb szekcióeremmel és egy 1200 fős nagyeremmel rendelkező hangverseny és konferencia közpon (Kodály közpon) és mellee a Tudás közponnak neveze regionális könyvár, ahol pár száz fős konferenciáka folyamaosan rendeznek. A konferenciák kényelmes megrendezésé hárálaja, hogy a konferenciák helyszínének közelében nincs megfelelő kapaciású és minőségű szálloda. Baranya megye idegenforgalmi vonzerői 104

105 Fejleszési célok, folyamaban és előkészüleben lévő idegenforgalmi pályázaok A Baranya megyei Önkormányza folyamaosan kiemel figyelme fordí fejleszési céljai közö a uriszikai fejleszésekre. Ennek kereében valósul meg 2011-ben a mohácsi örénei emlékpark korszerűsíése, egy új inerakív számíásechnikai eszközökkel felszerel fogadó épüleel, a siklósi vár uriszikai fejleszése és öbb kisebb-nagyobb projek. Nagy leheősége jelen a megyének Mohács Duna-pari fekvése, ahol a Duna Sraégia részekén lesznek leheségesek komoly fejleszések. Mohács eseében az EU Schengeni vízi haárákelő kapcsán már eddig is jelenős fejleszések realizálódak. Például a fellendülő vízi uriszikai keresle jobb kihasználása érdekében Mohácson a vízpari szállodá megvee a római kaolikus egyház pécsi püspöksége és eljesen felújíoa, modernizála az a Dunán a megyébe érkező egyházi urizmus fogadására. A Magyar Horvá Haáron Ányúló Együműködési Program kereében is komoly leheőségek rejlenek a uriszikai, idegenforgalmi együműködésre, a vendégforgalom emelésére, az épíe környezei érékek fokozo védelmére, közös számbavéelére és kiajánlására. A megye a nagy uriszikai fejleszések melle (csak zárójelben pl. a szigevári ermálfürdő eljes áépíésével, a siklósi ermálsrand megépíésével és a harkányi gyógyfürdő fejleszésével) folyamaosan szorgalmaza a elepülések épíe környezei emlékeinek védelmé, fennarásá, az országos szinű műemlékvédelem melle a helyi érékek elepülési érékvédelmi rendeleel örénő védelmé. A megye kiemel fejleszési céljai közül megemlíendő Közlekedési szemponból: az auópálya és a regionális repülőér megépüle uán az alsóbbrendű úhálóza fejleszése, a elepülések zsák jellegének megszüneése a mohácsi híd megépíésével egy országos déli körgyűrű lérehozása. A gazdaság szerkezeének áalakíása kapcsán: a versenyképes gazdasági szerkeze kialakíása, az exporképesség fokozása, az inegrál élelmiszergazdaság fejleszése, a echnológiai műszaki innováció ámogaása, kihasználva a Pécsi Tudományegyeemben rejlő leheőségeke, a kis és középvállalkozások ámogaása. A megyék funkcióinak erveze áalakíásra is ekineel,(amely szerin a megyék erülefejleszési funkciói erősödni fognak) javasoljuk, hogy a Baranya megyei Önkormányza akualizálja, fogalmazza újra megyei erülefejleszési koncepciójá. A formálódó közeli idegenforgalmi fejleszések közül ki kell emelni, hogy várhaóan a Dunán 4 új csónakkiköő léesül. Mohácso és Siklós urisa úvonal köi majd össze, ahol gyalogosan és kerékpárral is lehe közlekedni. Ez egy 1,0 milliárdon felüli beruházás jelen. A harkányi gyógyfürdő szolgálaásainak bővíése minegy 1,4 milliárd forinba kerül. I a gyógyfürdő egy élményfürdővel bővülne. A regionális operaív programok irányíó haósága jóváhagya a feni pályázaoka, de Harkány eseében gondok lehenek az önerő bizosíásával. A munkahely eremés szemponjából fonos a kis és középvállalkozások anyagi ámogaása, valamin a 2011 végén realizálódó pécsi nagyvállalaok EU forrásokból való ámogaása (Gépipar, dohánygyár, sb.) 1.13 Vízgazdálkodás, felszíni és felszín alai vízkészleek Felszíni vizek, vízkészleek Baranya megye a Duna vízgyűjő erüleén, ezen belül részben közvelen a Duna, részben a Dráva részvízgyűjőjén fekszik. Az egyes részvízgyűjők vízgyűjő alegységekből épülnek fel, amelyekre agolhaók a vízelvezeési és vízgazdálkodási feladaok. Baranya megye erüleé 5 alegység érini, ezek közvelen a Duna részvízgyűjőjéhez arozó 1-11 Sió vízgyűjő alegység, az 1-12 Kapos 105

106 vízgyűjő alegység, az 1-15 Alsó-Duna jobb pari vízgyűjő alegység és az 1-16 Felső-Bácska, Margia szige és az Igal vízgyűjő alegység, ovábbá a Dráva részvízgyűjőjéhez arozó 3-3 Fekeevíz vízgyűjő alegység. Az egyes alegységek legfőbb vízgazdálkodási feladaairól a kezelésükre kijelöl vízügyi igazgaóságok a közelmúlban készíeek erve, amely min vízügyi kereerv közájékozaásra kerül. Ezek felhasználásával készül a erülerendezési erv szakági munkarésze. Baranya megye erüleé érinő ervek közül az 1-11 Sió vízgyűjő alegység ervei a Közép-Dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság (Székesfehérvár) készíee, az 1-12 Kapos vízgyűjő alegység ervei szinén a Közép- Dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság (Székesfehérvár) készíee, bár az alegység erüleének dönő hányada a Dél-Dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság működési erülee. Az 1-15 Alsó-Duna jobb par vízgyűjő alegység ervei a Dél-Dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság (Pécs), az 1-16 Felső Bácska vízgyűjő alegység ervei az Alsó Duna-völgyi Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság (Baja), a 3-3 Fekee-víz vízgyűjő alegység ervei pedig szinén a Dél-Dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság (Pécs) készíee. A ervek készíésében közreműködő vízügyi igazgaóságok száma jelzi, hogy a megye erülee bár öbb vízügyi igazgaósághoz arozik, erüleének dönő hányada a Dél-Dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság működési erüleén fekszik. A megye erüleé érinő ervezési alegységek ánézei vázlaa A megye erüleé érinő ervezési alegységek ánézei vázlaa Baranya megye erüleének nagyobb hányada a Dráva részvízgyűjőjére, azon belül a 3-3 Fekee-víz vízgyűjő alegység erüleére esik. A Fekee-víz vízgyűjőjé az Alsó-Duna jobb pari vízgyűjőől a Villányi hegység, a Tenkes hegy és a Kele-Mecsek dombjai válaszják el, a Sió-Kapos vízgyűjő erüleéől a Mecsek hegység, a Baranyai Hegyhá és a Zselici Dombság válaszja el, a Rinya vízgyűjőjéől a Belső-Somogy dombvidék válaszja el. A Fekee-víz vízgyűjőjén hidromeeorológiai szemponból mérsékel, szárazföldi haások érvényesülnek, a kelei részén mm, a nyugai részén mm éves csapadékmennyiséggel lehe számolni. A Fekee-víz Tésenfánál orkollik a befogadó részvízgyűjőbe, a Drávába. A Dráva bal-parján, az alegység erülee felé ölés halad végig, védve a drávaszabolcsi, kémesi és ormánsági öblözeeke a Dráván lefuó árhullámok elönéséől. A Dráva Barcs-Drávaszabolcs közöi szakasza, a közös horvámagyar szabályozás eredményekén szabályozoá vál, a folyó vízjárásá a horvá erőművek csúcsra járaásának üzemrendje befolyásolja. Az alegység mély fekvésű Dráva meni erüleén belvízi öblözeek alakulak ki, amelynek hasznosíására az öblözeek vízrendezésével nyílik csak leheőség. A Fekee-víz vízgyűjő erüleé 5 kisebb részvízgyűjő alkoja, amelyből az egyik közvelen a Fekeevíz, a ovábbiak a Pécsi-víz, a Bükkösdi-víz, az Almás-paak és a Gyöngyös-paak vízgyűjője. A vízgyűjő alegység erülee válozaos opográfiájú, az előforduló legnagyobb szinkülönbség 400 m. A 106

107 Fekee-víz és a Gyöngyös-paak főmedre síkságon fu végig, a öbbi vízfolyás dombvidéki erüleen halad. A Fekeevíz vízgyűjő alegység erüleének hidrogeológiai jellemzője, hogy a felszín alai vízadó összle a felső-pannóniai réegcsopor, melynek homokos réegei bizosíják a erüle kújainak a vízuánpólásá. A kisebb mélységű kuak pleiszocén-holocén korú homokréegeke csapolnak meg. Vízzáró agyagréeg hiányában a homokos felszín mia a csapadékkal együ a szennyeződés könnyed ju a vízadó réegekig, ezér a érségben üzemelő vízbázisok közö öbb a sérülékeny ivóvízbázis. Baranya megye erüleének másik jelenősebb hányada a Duna részvízgyűjőjéhez arozó 1-15 Alsó- Duna jobb pari vízgyűjő alegység erüleén fekszik. Az Alsó-Duna jobb pari vízgyűjő erüleé észak nyugaon a Mecsek hegység, nyugaon a Baranya Dombság, dél-nyugaon a Villányi hegység gerince haárolja, min vízválaszó, a szomszédos vízgyűjő erüleekől. Az Alsó-Duna jobb pari vízgyűjőjén hidromeeorológiai szemponból az ország legmelegebb erüleei közé arozik, koninenális klímája melle 600 mm éves csapadékmennyiséggel lehe számolni. Az alegység erüleéről elvezeésre kerülő vizek befogadója a Duna, vízgyűjő erüleé ovábbi kisebb részvízgyűjők alkoja, amelyből az egyik közvelen a Duna, a ovábbiak a Karasica, a Borza-paak, a Kölkedi- és Vizslaki-főcsaorna, a Lánycsók- és Csele-paak, a Véménd-Bári-vízfolyás, a Belsőréipaak vízgyűjője. A Karasica paak vízgyűjőjének fonosabb részvízgyűjői a Borza paak, a Sárokivízfolyás és a Bara paak, a Topolyás árok, az Ilocskai mellékárok, a Karasica csaorna és a Karasica- Szívó-csaorna, ovábbá a Karasica ké jelenősebb mellékága a Pogány-villányi és a Vasas-belvárdi paak, amelyek az alegység erüleéről a vizek elvezeésé bizosíják. A vízgyűjő alegység erüleének Baranya megye erüleére eső részének jelenős hányada síkvidéki jellegű, de Villányi-hegység és a Mecsek irányába eső erüle része már válozaosabb opográfiai adosággal rendelkezik. A dombháak közi völgyekben duzzaszással avaka alakíoak ki. Az Alsó-Duna jobb pari vízgyűjő alegység erüleének hidrogeológiai jellemzője, hogy jelenős része árerüle, a mohácsi Duna-kanyaról a Mohács-Udvar összeköő úig fekvő mély fekvésű erüle a Mohács-bédai belvíz öblöze, melye a Dunán lefuó árhullámokól árvízvédelmi ölés és ámfal védi, de mélyfekvésével rendszeresen belvízjára erüle övezeekén rögzíi a erülerendezési erv. Az elsőrendű védvonalon kívül az öblözeben, valamin az országhaáron is lokalizációs ölések is alálhaók. Az árvízvédelmi öléseken kereszül csak zsilipeken á, vagy szivayúelepek áemelésével lehe a vizeke a befogadóba vezeni. Az Alsó-Duna jobb pari vízgyűjő alegység erüleén a legjellemzőbb felszín alai vízese a Karasica vízgyűjőjéhez kapcsolódik, sérülékeny vízbázisai a porózus réegre szűrőzö Majs és Palkonyai kuak. További ké vízbázis alajvízből nyeri a vize a Villányi és a Hirdi Vízbázisok. Baranya megye erüleé érinő ovábbi vízgyűjő alegységekhez a megye erüleének csak kisebb erülei része kapcsolódik, az 1-11 Sió vízgyűjő alegység erüleén Ófalu és érsége fekszik. Az 1-16 Felső-Bácska (Margia-szige Mohácsi szige- és Igal vízgyűjő) alegység erüleéhez is Baranya megyének csak kis erülei hányada, Mohács Duna kelei oldalán fekvő része és Homorúd elepülés érsége, a Mohácsi Duna kanyar és a megye haár közöi erüle, a Mohácsi szige déli része kapcsolódik, mely erüle vizeinek befogadója az Alsó-Duna bal parja és bal pari vízfolyásai. Baranya megye északi erülerésze az 1-12 Kapos vízgyűjő alegység erüleéhez kapcsolódik. A Kapos vízgyűjőjé déli irányban, min vízválaszó, a Mecsek és a Zselic haárolja. A erüle éghajlaá a medierrán haások jellemzik, az éves csapadékvíz mennyisége mm közö ingadozik, bár jellemző a szélsőséges vízjárás. A heves esőzések elönéseke is okoznak. A Kapos vízgyűjő alegység erüleének Baranya megye erüleére eső részének egy hányada síkvidéki jellegű, de a Mecsek és a Zselic irányába eső erüle része már válozaosabb opográfiai adosággal rendelkezik. A dombháak közi völgyekben, ebben az alegységben is avak alakulak, illeve alakíoak ki. 107

108 Felszín alai vízkészleek A felszín alai vízkészlee a alajvíz, a réegvíz és a karszvíz alkoja. A alajvizek válozó mélységben fordulnak elő. A mélyebben fekvő erüleeken magasabban fekszenek, de minőségük szine az egész megye erüleén már a 20 század uolsó negyedében ivóvízkén való hasznosíásra alkalmalan vol. A megyében a szennyvízelvezeés közcsaornás megoldásának a késlekedésével, mivel jellemzően a szennyvize a alajba szikkaszoák, haására a alajvíz réeg elniráosodo, ezzel a alajvíz ivóvízkén való hasznosíásra már nem felel meg. A megyében a alajvíz ivóvíznek is megfelelő vízminősége legfeljebb a beépíe erüleől ávolabbra eső erüleeken fordul elő, o is az ivóvízkén való használhaóságához a vízminőség folyamaos ellenőrzése szükséges. A hidrogeológiai adaok alapján a Duna és a Dráva közelében nagyon jó vízadó réegek fordulnak elő. A kiermelheő réegvíz meghaladja a helyi igényeke, így, különösen a Dráva menén a réegvizek ávlai vízbázisnak is ekinheők. A megye észak-kelei része viszon réegvizekben kedvezőlenebb adoságú. A megyében a karszvíz előfordulása a karbonáos alaphegységekhez köődik. A Nyuga-Mecsekben, a Szederkény-bári rögvonulaban, a Villányi hegységben és környékén van megfelelő mennyiségben kiermelheő karszvíz. Meg kell jegyezni, hogy a Villányi hegységben ivóvízkén kiermelheő karszvíz mennyisége szigorúan korláozo, mivel a harkányi gyógyvízzel közvelen kapcsolaos, azaz egymásra hanak. A kiermelheő és hasznosíhaó karszvíz koningens eljesen leköö. Meleg karszvíz vízkivéel Harkányban, Szigeváron és Sikondán van. A nagyobb mélységbe nyúló réegvizek a 30 o C-os hőmérséklee is elérik, ezeknek a meleg-vizes hasznosíására Mágocs, Szenlőrinc elepüléseknél van leheőség. A megye hévizeire jellemző, hogy az összes sóaralmuk minden eseben meghaladja az 500 mg/dm 3 éréke, ami az ásványvízzé minősíés feléele. Különös adosága a szulfidaralom, amely Harkányban az egyik gyógy ényező. A sóaralom azonban nehezíi a hasznosíásá, mivel a vízgazdálkodási és környezevédelmi szemponból is igényel hasznosío víz víz-visszasajolása gazdaságosan nem megoldhaó. Az előforduló ermálvízkincs hasznosíásának erjedésének ez a meghaározó korlája Vízkárelháríás, árvíz- és belvízvédelem A vízjára erüleek hasznosíására emberi beavakozás nélkül nincs leheőség. Baranya megyé érinő korábbi feljegyzések már a római időkből és a középkorból is jelezek mederalakíó munkálaoka, azonban komolyabb, a vízfolyásoka érinő beavakozások a 18. századi ipari-kereskedelmi fejlődéssel együ örének. Ekkor készülek az első lecsapolások, csaornaépíések és az első jelenősebb árvízmenesíő beavakozások, valamin malom csaorna, malomgá épíésével igyekezek a víz energiájá is hasznosíani. A Fekee-víz alegység erüleén is a 18. században végezék az első komolyabb vízrendezési munká, ekkor épíeék a Dráva meni árvízvédelmi gáa és még néhány vízfolyás medrének rendezésé. Ekkor kezdék az Alsó-Duna alegység erüleén és a Felső-Bácskai erüleen is a Duna meni gáaka épíeni. A Duna meni jelenlegi árvízvédelmi fővédvonal 1876 uáni megerősíéssel, annak ovábbfejleszésével alakul ki. A mai méreei az 1965-ös árvízuáni helyreállíás során nyere el. Mohács belerüleé védő ámfal közö épül. A Dunán lefuó árhullámok Dunaszekcső érségében gyakran okoznak ma is gondoka, a elepülés védelme érdekében az árvízi bizonságo növelő beruházás megvalósíására lesz szükség. A 19. században a Fekee-víz és a Pécsi-víz rendezésére, a Korcsina-csaorna kiépíésére kerül sor. A Fekee-víz jelenősebb ágainak, mellék-ágainak rendezésével egyidejűleg a Fekee-víz orkolaá is új helyre helyezék. A régi orkola Régi-Fekee-víz vízgyűjőkén marad meg. 108

109 A 20. században is folyamaosan végezek mederrendezési munkáka. A 70-es évekől a kézi munkavégzés fokozaosan a gépek veék á. Azok a mederszakaszok, melyeken a gépi üzemeleés feléelei nem volak bizosíoak, azok a karbanarásból kimaradak. A karbanarás hiányában feliszapolódás, növénybenövések szűkíeék a meder érfogao, ronoák a vízszállíó képessége. Ennek megoldására a 90-es évekől elindul a medrek rekonsrukciója, egyre jobban érvényesíve az ökológiai szemponoka is. Ma már a főbb befogadók rekonsrukciója megörén, a medrek gépi karbanarása bizosío. Az Alsó-Duna jobb pari vízgyűjőjéhez arozó Karasica paak medré 1930-as években rendezék, az 50-es években újra rendezésre szorul, majd a 70-es években, a nagy árvíz uán újra helyreállíoák és akkor nyere el Villány alai szakasza a mai formájá. A Villány-Pogányi vízfolyás rendezésére a 80-as években kerül sor, a Karasica Villány felei szakaszának és a Vasas-Belvárdi vízfolyás alsó szakaszának rendezésére a 90-es években kerül sor. A Felső-Bácska vízgyűjő alegység erüleének Baranya megye erüleére eső része mély fekvésű, s bár a Dunán levonuló árhullámok ellen a védelme a kiépíe elsőrendű védvonal bizosíja, a mene oldalon a mély fekvésű erüle belvízzel veszélyezee, a Kölked-Bédai belvízvédelmi szakasz, a Duna menén közepesen veszélyezee, aól ávolabb mérsékelen veszélyezee rendszeresen belvízjára övezekén jegyze. A Kapos vízgyűjő alegység fő vízfolyásának, a Kaposnak az első mederrendezési munkái is a 19. században végezék, addig a Kapos völgye mocsárkén szerepel. A Kapos völgyéről már akkor is ismer vol, hogy a őzeges alalaj mia árvízvédelme nyújó depóniá nem szabad épíeni, mer a mene oldalon a fakadóvizek előfordulása nem zárhaó ki, a eljes vízeleníés nehezen oldhaó meg. A mélyfekvésű Kapos-völgyben fuó vízfolyás Dombóvár-Tolnanémedi közöi szakasza, mérsékelen veszélyezee belvízi öblözekén jegyze, s ez érini Baranya megye haárá is, mivel a megye haárfolyó a Kapos. A Kapos medrének rendezésére a vízkárok elkerülésére már a 20. század uolsó negyedében anulmányok készülek, annak eredményekén a Baranya megye erüleé érinő szakaszán kívül árvízcsúcs-csökkenő ározóka épíeek. A közelmúlban előforduló veszélyezeések elkerülésére újabb árvízcsúcs-csökkenő ározó épíésé haározák el Somogy megye (Kaposújlak) erüleén, bizosíva ezzel az alsó vízfolyás, a Kapos Baranya megyé érinő szakaszának veszélymenes üzemelésé. A mellékágak felöl is érkeznek árhullámok, i árvízcsúcscsökkenő ározók nem épülek, de a mellékfolyókon levő halasavak, kisebb ározók a víz levonulásá megfelelően fékezni udják. A Dráva menén, annak bal-parján az elsőrendű védvonal mene oldalán is mély fekvésű a erüle, amelye a haályos megyei erülerendezési erv belvízjára erülekén jelöle a Dráva Baranya megyei eljes szakaszán. A közelmúlban készül anulmány alapján a rendszeresen belvízjára erüle lehaárolás ponosíhaó. A rendszeresen belvízjára erüleből ké szakaszon arandó fenn ovábbra is a belvízzel veszélyezee jelzés, az egyik a Lankai-Tapolcai belvízi öblöze, amely a Dráva országo elhagyó szelvényéől Drávaszabolcsig erjed, a másik Drávakereszúról a Korcsina völgyében a Baranya megyé érinő szakasza Somogy megye haáráig ar. A végrehajo vízrendezések árvíz védekezési céloka szolgálak, a vízlevezeés minél zavaralanabb megoldásá, a szivayúelepek léesíésével a alajvízszin süllyeszésé érheik el. A leguóbbi időkben a karbanarásra fordíhaó gazdasági kereek csökkenek, s ezzel romlanak a vízelvezeési feléelek. A Fekee-víz vízgyűjő alegység erüleén a domborzai viszonyok avak kialakulásá és kialakíásá ee leheővé, így jelenleg az alegységen minegy 139 ó üzemel. A avak részben völgyzárógáas, részben hossz-öléses kialakíásúak, egyes vízfolyásokon ó-fűzérek is alálhaók. A avak öbbségében halgazdálkodás folyik. A avak vízházarásának a bizosíása egyes avak eseében akadozik. Az Alsó-Duna jobb-pari vízgyűjő alegység erüleén is a domborzai viszonyok avak kialakulásá és kialakíásá ee leheővé. A avak i is részben völgyzárógáas, részben hossz-öléses kialakíásúak, egyes vízfolyásokon ó-fűzérek is alálhaók. I is a avak öbbségében halgazdálkodás folyik. A avak vízházarásának a bizosíása egyes avak eseében akadozik. 109

110 A Kapos vízgyűjő alegységhez arozó Baranya megye erüleén levő mellékvízfolyások szine mindegyikén alálhaók avak, amelyeke öbbnyire halasókén hasznosíják, de árhullámok levonulásának fékezésében is jelenős a szerepük. A avak i is részben völgyzárógáas, részben hossz-öléses kialakíásúak, egyes vízfolyásokon ó-fűzérek is alálhaók. Korábban a megyében, öbbféle (szén, kőszén, kő, urán, bauxi, homok) bányászai evékenység is foly, ma már az iparág szerepe visszahúzódo. A bányásza a vizek különböző szennyezésé okozák és okozzák. A megye erüleén kiépíe, üzemelő nagyobb erülee kiszolgáló önözőrendszer nincs. Önözésre csak helyi jelenőségű vízkészlere ámaszkodó szészóran előforduló, kis függelen rendszerek fordulnak elő. Kisvízfolyásokra ámaszkodva helyi vízkivéel szine mindenhol megoldhaó Vízelláás, szennyvízelvezeés, szennyvíziszíás, szennyvíziszap elhelyezés Vízelláás A vízelláás az elmúl évizedekben kormány program eredményekén, a szükséges állami ámogaás bizosíásával kiépül. Ma a megye erüleén fekvő valamennyi elepülés rendelkezik vezeékes ivóvíz elláással, s a megyei szinen a lakások vezeékes ivóvíz beköösége 98 %-os. 110

111 Baranya megye Települések lakásállományának vezeékes ivóvíz elláosága. Készül a 2009-es évi KSH adaok alapján. A 2009-es (2010 január 1-i állapoo rögzíő) saiszikai adaok szerin 167 elepülés vízelláása már eljes körűnek ekinheő (98% felei), de még vannak 60 % alai elláoságú elepülések (Cserdi, Nemeske) is. A elepülések vízelláása részben helyi vízkivéellel, helyi kuakkal, min helyi vízbázissal, részben regionális, vagy kisérségi ársuláskén üzemelee vízbeszerzési leheőséggel regionális, vagy kisérségi, illeve egyéb elepülésközi gerinchálóza segíségével örénik. A helyi, megfelelő vízminőségű vízbeszerzés, a helyi bázisból addig lehe szolgálani, amíg az abból kiermel víz közvelenül, vagy kezeléssel az előírások szerini vízminősége, azaz az egyes komponensekre vonakozó haárérékeke eljesíeni udja. Ezér nagyon fonos a vízbázisok védelmének a bizosíása. A helyi vízbázis vízminőség romlása, illeve nem megfelelőssége eseén a vízelláás a elepülésől kisebb-nagyobb ávolságban levő vízbázisról kell megoldani. A nagyobb kapaciású vízbázisok, amelyről öbb elepülés is elláhaó, védelmének megoldása még különösebb figyelme érdemel. Az ivóvíz-minőség kérdésével az fejeze részleesebben is foglalkozik, de érdemes ájékozódni, hogy a vízminőség romlásá milyen komponensek okozzák. Erről felmérés 2001-ben készül. A nyilvánaro ivóvíz minőségi kifogással érine elepülések lisája, az ivóvíz minőségi kifogásának oka 111

112 Település Bór (>1,0 mg/l) Fluorid (>1,5 mg/l) Nirá (>50 mg/l) Niri (>0,5 és 0,1 mg/l) Arzén (>0,01 mg/l) Ammónium (>0,5 mg/l) Vas (>0,2 mg/l) Mangán (>0,05 mg/l) Adorjás X Almamellék X Bánfa X Baranyahídvég X Baranyajenő X X Besence X X Bogdása X Boldogasszonyfa- Analszállás X Boldogasszonyfa- Terecseny X Borjád X Bürüs X Csányoszró X Dencsháza X X X Drávacsehi X Drávafok X Drávaiványi X X Drávakereszúr X Drávapalkonya X X Drávaszabolcs X Drávaszára X X X Felsőszenmáron X X Gyöngyfa X X Hevehely X Hidas X X Hirics X Homorúd X X Ibafa X X Illocska X Kákics X X X X Kaádfa X X Kemse X X Királyegyháza X Kishajmás X X Kislippó X X Kisszenmáron- Mailáhpusza X X X Kisvaszar X Lúzsok X X X Magyarbóly X Magyarlukafa X Magyarmecske X X Markóc X X Marócsa X X X May X X X Mindszengodisa X X Mohács- X X 112

113 Szabadságpusza Molvány X X Nagybudmér X Nagynyárád X X Nemeske X Óbánya X Oroszló X X Palé X Páprád X X X Piskó X Pócsa X X X Rózsafa X Sásd X X Sellye X X Somogyhárságy X Somogyhárságy- Kishárságy X Sumony X X Szendénes X X X X Szenegá X X X Szenlőrinc X Udvar X X Vajszló X X Vázsnok X Veji X X X Velény X Zádor X X Zaláa X X A elepülések dönő hányadában az ivóvíz minőség javíás vagy megoldoák, vagy az folyamaban van. Ma már csak nyolc elepülés van (Gilvánfa,Gyöngyfa, Hevehely, Királyegyháza, Kisasszonyfa, Magyarmecske, Magyarelek, Szendénes), ahol még az ivóvíz minőségjavíás el sem kezdék. A vizsgálaok készíésekor gyűjö adaok szerin Baranya megye 301 elepüléséből a legöbb (95) elepülés vízelláásá a Szige-Víz Kf üzemelee. A DDKÖVIZIG-ől kapo 2009-es adaok szerin a Tenkesvíz Víz és Csaornamű Üzemeleő Kf 53, a Pécsi Vízműveke Működeő és Vagyonkezelő Zr 33 és a Teye Forrásház Pécsi Városi Víziközmű Üzemeleési Zr 5 elepülés vízelláásá szolgálaa. A Dunánúli Regionális Vízmű (DRV) Zr 30, a Komló-Víz Üzemeleő és Szolgálaó Kf 23, a Mohács-Víz Kf 13, a Pécsváradi Vízmű Üzemeleő Szolgálaó Kf 10, a Szederkény Térségi Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf 8, a Villány és Térsége Víziközmű Üzemeleő Kf 6, a Haraszi Vízmű Nonprofi Kf 4, az Illocska-Lapáncsa-Magyarboly-May Szolgálaó Kh 4, a Pócsa- Borjád-Nagybudmér Víziközmű Üzemeleési és Szolgálaó Kf 3, a Sáorhely-Majs Kisérségi Vízmű Kf 3, a Bóly-Monyoród Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf 2, a Somberek-Paloabozsok Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf 2, a Bonycom Bonyhádi Közüzemi Kf 1, a Dombóvár és Környéke Víz- és Csaornamű Kf 1, a Feked Vízmű 1, a Mágocsvíz Kf 1, a Sellye Kommunális Beruházó és Szolgálaó Kf 1, a Szebény Víziközmű Üzemeleő Kf 1 és a Vajszló-Víz Kh 1 elepülés elláásá bizosíoa. Ezek a szolgálaók részben sajá vízbeszerzéssel bizosíják a vízelláás, részben a sajá vízbázisról áplál kisérségi hálózaal, részben a nagy regionális hálózaról véeleze vízzel láják el a elepüléseke. A legnagyobb vízbeszerzéssel a DRV Zr rendelkezik. Kúcsoporja Mohács és Bár érségében üzemel, ahonnan nagy regionális hálózaal szállíja az álala közvelenül elláo 30 elepüléshez az ivóvize, illeve ovább-szolgálaásra áadva a vele ársvízműveknek, Pécsi Vízmű Zr, Mohács Víz Kf, Komlóvíz Kf számára a víz áadásával. 7 önálló szolgálaó üzemele sajá vízbeszerzés és csak az ado elepülés elláásá szolgálja. A öbbi szolgálaó 2, vagy öbb elepülés 113

114 elláásá bizosíja részben közvelen a sajá vízbázisáról, részben a sajá vízbázisáról áplál kisérségi regionális hálózaal szállío vízzel. (2009-es adaok alapján) Üzemeleő neve: Bóly-Monyoród Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. BONYCOM Bonyhádi Közüzemi Kf. Dombóvár és Környéke Víz- és Csaornamű Kf. DRV Zr. (Baranya megye) Vízműrendszer: Bóly-Monyoród Hidas Vásárosdombói vízmű Vásárosdombó-Margimajor Mohács-Pécs-Komló RV Hosszúheényi vízmű Huszó-Kovácsszénája vízmű Település, vízelláás: Bóly Monyoród Hidas Orfűi vízmű Feked vízmű Fekedi vízmű Feked HARASZTI Nonprofi Kf. Illocska-Lapáncsa- Magyarbóly-May Szolgálaő Kh. VÍZMŰ Komló-Víz Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Egyházasharaszi kisérségi vízmű Magyarbóly Illocska-Lapáncsa May Alsómocsoládi vízmű Baranyajenői vízmű Vásárosdombó Ellend Erzsébe Káoly Kékesd Pereked Szellő Áa Bírján Egerág Kisherend Kiskassa Kozármisleny Lohárd Pécsdevecser Pécsudvard Peerd Pogány Szemely Szőkéd Dunaszekcső Bár Bogád Magyarsarlós Nagykozár Romonya Hosszúheény Abalige Huszó Kovácsszénája Orfű Egyházasharaszi Alsószenmáron Old Siklósnagyfalu Magyarbóly Illocska Lapáncsa May Alsómocsolád Baranyajenő 114

115 Ág Gerényesi vízmű Gerényes Tékes Kárászi vízmű Kárász Kishajmási vízmű Kishajmás Kisvaszari vízmű Kisvaszar Bodolyabér Komló Lige Komlói kisérségi vízműrendszer Magyarherelend Magyarszék Mánfa Mecsekpölöske Köblényi vízmű Köblény Magyaregregyi vízmű Magyaregregy Mázai vízmű Máza Mekényesi vízmű Mekényes Nagyhajmási vízmű Nagyhajmás Szalanaki vízmű Szalanak Tairósi vízmű Tarrós Vékényi vízmű Vékény Mágocsvíz Kf. Mágocs Mágocs Mohács-Víz Kf. Mohácsi kisérségi vízmürendszer Mohács Kölked Lánycsók Székelyszabar Hímesháza Szűr Görcsönydoboka Geresdlak Fazekasboda Erdősmárok Kisnyárád Lipód Maráza Bakócai vízmű Bakóca Felsőegerszeg-Varga vízmű Felsőegerszeg Varga Kisbeszercei vízmű Kisbeszerce Mindszengodiai vizmű Mindszengodisa Oroszlói vízmű Oroszló Páléi vízmű Palé Pécsi Vízműveke Sásdi vízmű Sásd Működeő Vagyonkezelő Zr. és Bicsérd-Zók-Aranyosgadány-Keszü-Gyód- Kőkény kisérségi vízmű Bodai vízmű Aranyosgadány Bicsérd Zók Gyód Keszü Kökény Boda Bakonya Cserkú 115

116 Pécsváradi Üzemeleő Szolgálaó Kf. Vízmű és Pócsa-Borjád- Nagybudmér Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Sáorhely-Majs kisérségi Vízmű Kf. Sellye Kommunális Beruházó és SzolgálaóKf. Somberek-Paloabozsok Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Szebény Víziközmű Üzemeleő Kf. Szederkény Térségi Vziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Szige-Víz Kf. Szalánai vízmű Túronyi Vízmű Meződi vízmű Szászvári vízmű Bikal - Egyházaskozár vízmű Hegyhámaróc-Tófű vízmű Szárászi vízmű (vízávéel Lengyel községből) Vázsnoki vízmű Szágyi vizmű Gödrei vízmű Baranyaszengyörgy-Tormás vízmű Mecseknádasdi vízmű Pécsváradi kisérségi vízmű Apávarasdi vízmű Erdősmecskei vízmű Óbányai vízmű Véméndi vízmű Pócsa-Boijád-Nagybudmér vízmű Nagynyárádi vízmű Majsi vízmű Udvari vízmű Sellyei vízmű Somberek-Paloabozsok vizmű Szebényi vízmű Szederkényi érségi vizmű Almamellék vízmű Almáskereszúri vízmű Kővágóöös Szalána Turony Meződ Szászvár Bikal Egyházaskozár Hegyhámaróc Tófű Szárász Vázsnok Szágy Gödre Baranyaszengyörgy Tormás Mecseknádasd Maronfa Szilágy Pécsvárad Zengővárkony Nagypall Lovászheény Apávarasd Erdősmecske Óbánya Véménd Pócsa Borjád Nagybudmér Nagynyárád Majs Udvar Sellye Somberek Paloabozsok Szebény Szederkény Máriakéménd Babarc Szajk Versend Belvárdgyula Olasz Hásságy Almamellék Almáskereszúr Mozsgó 116

117 Analszállási vízmű Baksai vízmű Besencei vízmű Boykapeerdi vízmű Goricai vízmű Bükkösdi vízmű Bürüsi vízműrendszer Csányoszrói vízmű Csebényi vízmű Csonkamindszen vizmű Dencsházai vízmű Dinnyeberki vízmű Drávafoki vízmű Drávaiványi vízmű Drávakereszúri vízmű Drávaszárai vizmű Felsőszenmároni vízmű Görcsönyi vízmű Gyöngyfai vízmű Hevehelyi vízmű Hiricsi vízmű Horváherelendi vízmű Ibafai vízmű Kacsóai vízmű Kaádfai vízmű Kemsei vízmű Kéújfalui vízmű Királyegyházai vízmű Lúzsoki vizmii Magyarmecske Markóci vízmű Marócsai vizmű Merenyei vízmű Molványi vízmű Nagydobsza Nagypeerdi vízmű Nagyváyi vízmű Boldogasszonyfa- Analszállás- Tercseny Baksa Besence Nagycsány Boykapeerd Bükkösd-Gorica Bükkösd Cserdi Helesfa Bürüs Várad Csányoszró Csebény Csonkamindszen Dencsháza Szenegá Dinnyeberki Drávafok Bogdása Drávaiványi Drávakereszúr Drávaszára Felsöszenmáron Görcsöny Gyöngyfa Hevehely Hirics Horváherelend Ibafa Kacsóa Kaádfa Bánfa Kemse Endrőc Gyöngyösmellék Kéújfalu Teklafalu Királyegyháza Lúzsok Gilvánfa Kisasszonyfa Magyarmecske Magyarelek Markóc Marócsa Merenye Molvány Kisdobsza Nagydobsza Nagypeerd Nagyváy 117

118 TENKESVIZ Víz- és Csaornamű Üzemeleő Kf. Nemeskei vízmű Nyugoszenerzsébei vízmű Kákics-Okorági vízmű Páprádi vízmű Paapoklosi vízmű Piskói vízmű Rózsafai vízmű Somogyhárságyi vízmű Sósverikei vízmű Sumonyi vízmű Szabadszenkirályi vízmű Szendénesi vízmű Szenkaalin vizmű Szenlászlói vízmű Szenlörinci vízmű Szigevári vízmű Szulimáni vízmű Tengeri vízmű Tésenyi vízmű Tószengyörgyi vízmű Vásárosbéci vízmű Veji vízmű Velényi vízmű Zádor Zaláai vízmű Babarcszőlős Beremendi vízmű Bissei vízmű Bodágmindszeni vízmű Bosai vízmű Kisamási Nemeske Peend Nyugoszenerzsébe Kákics Okorág Páprád Basal Paapoklosi Somogyapái Somogyhavan Somogyviszló Piskó Rózsafa Magyarlukafa Somogyhárságy Sósverike Sumony Szabadszenkirály Szendénes Hevehely-Karácodfa Okorvölgy Szenkaalin Szenlászló Boldogasszonyfa Szenlőrinc Szigevár Hobol Szulimán Cserő Tengeri Téseny Tószengyörgy Vásárosbéc Veji Gerde Pécsbagoa Velény Zádor Szörény Zaláa Babarcszőlős Siklósbodony Beremend Kásád Bisse Bogádmindszen Hegyszenmáron Ózdfalu Bosa Garé Regenye 118

119 Szilvás Szőke Csarnóai vízmű Csarnóa Drávacsepely Drávacsepelyi vízmű Drávaszerdahely Kovácshida Ipacsfa Drávapalkonyai vízmű Drávapalkonya Drávacsehi Diósviszló Diósviszlói vízmű Szava Rádfalva Ivándárdai vízmű Ivándárda Sárok Kisdéri vízmű Kisdér Ócsárd Kisharsányi vízmű Kisharsány Cún Drávapiski Kémesi vízmű Kémes Szaporca Tésenfa Kisszenmároni vízmű Kisszenmáron-Majláhpuszai vízmű Kisszenmáron Kisapolcai vízmű Kisapolca Nagyharsány Kórósi vízmű Kórós Adorjás Márok Mároki vízmű Töös Lippó Bezedek Nagyófalui vízmű Nagyófalu Baranyahídvégi vízmű Baranyahídvég Sámod Siklós Harkány Siklósi vízmű Márfa Gordisa Drávaszabolcs Vókány Vókányi vízmű Újpere Kisófalu Pécs és környéke vízmű Pécs Teye Forrásház Pécsi Pécs-Hird Városi Víziközmű Pécs-Somogy-Vasas Üzemeleési Zr. Kővágószölös Pellérd VAJSZLÓ-VIZ Kh. Vajszlói vizmű Vajszló Villány és Térsége Villány Víziközmű Üzemeleő Villányi vízmürendszer Villánykövesd Kf. Ivánbayán 119

120 Palkonyai vízműrendszer Kisjakabfalva Kisbudmér Palkonya A vízelláás bizonságára a vízbázisok védelme érdekében a hidrogeológiai védőidomok kijelölése részben megörén, részben folyamaban van. A kismélységű kuak öbbnyire sérülékeny vízbázisok, ezek körül fokozoan sürgeő a védőidom kijelölése. A sérülékeny vízbázisok előzees hidrogeológiai védőövezeének lehaárolásá köveően a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendben előír erüle-felhasználási korláozásoka figyelembe kell venni. A megyében iparivíz elláás a DRV Zr szolgála. A bári vízbeszerzési helyől Pécsig a vize regionális vezeékkel szállíják, amely párhuzamosan halad az ivóvíz regionális vezeékkel. A megyében a ovábbi, a DRV Zr álal üzemelee regionális iparivíz hálózaról nem véelező iparivíz igénylő gazdasági üzemek az iparivíz elláásuka egyedileg, sajá vízbeszerzéssel, alajvíz, réegvíz kúal, illeve felszíni vízkivéellel oldják meg Szennyvízelvezeés, szennyvíziszíás, elhelyezés Az elmúl évizedekben kiépíe vezeékes ivóvízelláással párhuzamosan lényegesen megnő a fajlagos vízfelhasználás, s ezzel együ a kelekező szennyvíz mennyisége is. Az elhasznál víz a környeze egyik alapveő szennyező eleme, amelynek megfelelő elhelyezése nagyon fonos felada. A szennyvízgyűjés és kezelés problémájának megoldalansága, valamin a kelekeze szennyvizek jelenős hányadának még ma is kezelelenül a alajba szikkaszása, az ivóvízkészle vízminőségének egyik legnagyobb veszélyezeő forrása. A vízügyi ágaza a közel múlban a korábbi vezeékes ivóvízelláás kiépíéséhez hasonlóan, kormányámogaás segíségével bonyolíoa a szennyvízhálóza és szennyvíziszíás léesíésének inenzív fejleszésé. Ennek haására öbb szennyvíziszíó elep léesül és öbb km-nyi csaornahálóza kerül már kivielezésre, ill. van a kivielezése folyamaban. A megvalósío csaornázási és szennyvíziszíó elep léesíési beruházások ellenére azonban a megye 301 elepüléséből a KSH 2009-es évi (2010. január 1.-ei állapoo rögzíő) nyilvánarása alapján, még 232 elepülés nem rendelkezik szennyvíz közcsaorna hálózaal. A csaornázo elepüléseken a szennyvízgyűjő hálóza a szennyvizeke vagy a helyi iszíóelepre, vagy kisérségi elláási funkcióra léesíe iszíóelepre szállíja a szennyvizeke. A DDKÖVIZIG-ől kapo 2011 avaszi adaok szerin a megyében jelenleg 14 öbb elepülés elláásá beölő szennyvíziszíó elep üzemel: Pécs (+9 elepülés), Komló(+6 elepülés), Mohács (+2 elepülés), Szigevár (+2 elepülés), Bóly (+2 elepülés), Dunaszekcső (+1 elepülés), Hímesháza (+3 elepülés), Máza (+6 elepülés), Mecseknádasd (+2 elepülés), Olasz (+1 elepülés), Pécsvárad (+1 elepülés), Sáorhely (+3 elepülés), Somberek (+1 elepülés) és Villány (+5 elepülés). Ezek az agglomerációs szennyvíziszíó elepek összesen 57 elepülés szennyvízkezelésé bizosíják. Településen belül sajá önálló iszíóeleppel rendelkezik 11 elepülés: Siklós, Harkány, Beremend, Hosszúheény, Mágocs, Sásd, Sellye, Szenlőrinc, Görcsöny, Orfű, Alsómocsolád elepülések. Vásárosdombó elepülésen is üzemel közcsaorna hálóza, amely a szennyvize a szomszédos Tolna megyei Kaposszekcső szennyvíziszíó elepére szállíja a szennyvize. Meg kell emlíeni Máza szennyvíziszíó elepé, amely viszon Tolna megyei elepülések szennyvizé is fogadja. Üzemeleő neve: Bóly-Monyoród Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. BONYCOM Bonyhádi Közüzemi Kf. Cserő Önkormányza Kommunális Szennyvízüzemeleö Inézmény Dombóvár és Környéke Víz- és Csaornamű Kf. Szennyvízelvezeési Település, Agglomeráció szennyvízelvezeés: Bóly Szennyvízelvezeési Bóly Agglomeráció Mecseknádasd Szennyvízelvezeési Agglomeráció Hidas Szigevár Szennyvízelvezeési Cserő Agglomeráció Kaposszekcső Szennyvízelvezeési Agglomeráció Vásárosdombó 120

121 DRV Zr. (Baranya megye) Hásságyi Közmű Üzemeleő Inézmény KEBAKON Kele-baranyai Koncessziós Közműüzemeleő Kf. Komló-Víz Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Mágocsvíz Kf. Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kf. Olasz-Hásságy Inézmény Közműüzemeleő Pécsi Vízműveke Működeő és Vagyonkezelő Zr. Hosszúheény Szennyvízelvezeési Agglomeráció Hosszúheény Dunaszekcső Szennyvízelvezeési Agglomeráció Orfü Szennyvízelvezeési Agglomeráció Olasz Szennyvízelvezeési Agglomeráció Hímesháza Szennyvízelvezeési Agglomeráció Komló Szennyvízelvezeési Agglomeráció Máza Szennyvízelvezeési Agglomeráció Bár Dunaszekcső Orfű Hásságy Hímesháza Székelyszabar Szűr Görcsönydoboka Bodolyabér Komló Lige Magyarherelend Magyarszék Mánfa Mecsekpölöske Kárász Köblény Magyaregregy Máza Szalanak Vékény Alsómocsolád Szennyvízelvezeési Agglomeráció Alsómocsolád Mágocs Szennyvízelvezeési Mágocs Agglomeráció Mohács Szennyvízelvezeési Mohács Agglomeráció Lánycsók Olasz Szennyvízelvezeési Olasz Agglomeráció Bakonya Pécs Szennyvízelvezeési Agglomeráció Boda Cserkú Kővágóöös Keszü Gyód Sásd Szennyvízelvezeési Sásd Agglomeráció Máza Szennyvízelvezeési Szászvár Agglomeráció Mecseknádasd Szennyvízelvezeési Agglomeráció Mecseknádasd Pécsvárad Szennyvízelvezeési Pécsvárad Pécsváradi Vízmű Üzemeleő és Agglomeráció Zengővárkony Szolgálaó Kf. Mecseknádasd Szennyvízelvezeési Agglomeráció Óbánya Sáorhely-Majs kisérségi Vízmű Kf. Sáorhely Szennyvízelvezeési Sáorhely 121

122 Agglomeráció Majs Udvar Nagynyárád Sellye Kommunális Beruházó és Sellye Szennyvízelvezeési Sellye SzolgálaóKf. Agglomeráció Somberek-Paloabozsok Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Somberek Szennyvízelvezeési Somberek Agglomeráció Paloabozsok Szederkény Térségi Vziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Szenegái Önkormányzai Kommunális Szennyvíz-üzemeleő Inézmény Szigevár-Becefa-Zsibó Önkormányzai Kommunális Szennyvíz-üzemeleő Inézmény Szige-Víz Kf. TENKESVIZ Víz- és Csaornamű Üzemeleő Kf. Teye Forrásház Pécsi Városi Víziközmű Üzemeleési Zr. Villány és Térsége Víziközmű Üzemeleő Kf. Bóly Szennyvízelvezeési Agglomeráció Szigevár Szennyvízelvezeési Agglomeráció Szigevár Szennyvízelvezeési Agglomeráció Szigevár Szennyvízelvezeési Agglomeráció Görcsöny Szennyvízelvezeési Agglomeráció Szenlőrinc Szennyvízelvezeési Agglomeráció Beremendi Szennyvízelvezeési Agglomeráció Harkány Szennyvízelvezeési Agglomeráció Siklós Szennyvízelvezeési Agglomeráció Pécs Szennyvízelvezeési Agglomeráció Villány Szennyvízelvezeési Agglomeráció Babarc Szajk Szenegá Szigevár Becefa és Zsibó városrészei Szigevár Görcsöny Szenlőrinc Beremend Harkány Siklós Pécs Kővágószőlős Pellérd Kozármisleny Villány Villánykövesd Kisjakabfalva Palkonya Márok Ivánbayán 122

123 Baranya megye Települések lakásállományának csaornázosága. Készül a 2009-es évi KSH adaok alapján. Bár az ábra is jelzi, hogy 232 elepülés nem rendelkezik közcsaornával, de szerencsére ezek a elepülések kisebb lélekszámúak, így figyelembe véve a már csaornázo elepüléseken is a közcsaornára nem csalakozóka, összesíve a megye lakosságának csak 26,6 %-a, akiknek szennyvize jellemzően alajba szikkaszásra kerül. Meg kell azonban emlíeni, hogy ez a mindössze 26,6 %-nyi lakosságól a alajba szikkadó szennyvíz mennyisége is napi 8700 m 3 /nap mennyiség, amely a alaj, alajvíz, réegvizek elszennyeződésé okozzák. Sajnálaosan a jelenősebb szennyezés nemcsak a alajba szikkaszo szennyvíz mennyisége okozza, hanem ez ovább fokozza a szennyvíz szennyezeségének növekedése, azaz annak a minősége, mivel a házi szennyvíz (megnövekede mosószerfogyaszás sb. mia) egyre magasabb nirogén és foszforaralmú. Ezek a szennyező anyagok a alajba és a alajvízbe juva, jelenős szennyezés okoznak, veszélyezeve a vízbázisoka. 123

124 Baranya megye Települések alajba szikkadó szennyvíz erhelése. Készül a 2009-es évi KSH adaok alapján. A meglévő csaornahálóza és szennyvíziszíó elepek elsősorban a kommunális szennyvizeke gyűjik össze és iszíják. A nagyobb ipari üzemek sajá ipari szennyvíziszíóval rendelkeznek, melynek üzemeleésé is maguk végzik. A szennyvíziszíás egyik végermékének, a iszío víznek a befogadói a vízfolyások. A másik végerméknek, a szennyvíziszapnak az elhelyezése jellemzően még ma is mezőgazdasági erüleen örénik, de biomasszakén feldolgozva az energiaermelési hasznosíása növekvő endenciájú. 124

125 1.16 Energiagazdálkodás és energiaelláás Energiagazdálkodás Baranya megye az ország erüleének déli szélén helyezkedik el, mégis néhány jelenősebb energiaelláó rendszerekhez arozó gerinchálóza halad á raja. Ezek a nagyfeszülségű 120, illeve 400 kv-os ávieli hálózaok és nagynyomású földgáz és ermék szállíóvezeékek nagy állóeszköz érékűek, így helyüknek megválozaásának kicsi a realiása. Ezeke a hálózaoka, valamin azok bizonsági, illeve védőövezeeinek helyé, min helyhez köö adoságoka kell kezelni, meghaározó elemek a megye érszerkezei ervében. A megye erüleé érinő: 400 kv-os ávieli hálóza ávvezeék elemei: (Paks)-Pécs Erőmű alállomás Pécs-(Kaposvár) Pécs -országhaár-(horváország) Mohács-Pécs-országhaár - (Horváország ávvezeék felhasíási ponja) 120 kv-os MAVIR üzemeleésű, ávieli hálóza ávvezeék elemei: Pécs Erőmű alállomás Pécs Erőmű Siklós országhaár (Horváország) Helyi, érségi jelenőségű 120 kv-os eloszó hálóza elemei: Pécs Erőmű (Bonyhád) Pécs Erőmű-Komló Komló- Komló [Sikonda] -Mindszengodisa MÁV-(Kaposvár) Pécs Erőmű Pécs Kele Pécs Erőmű Pécs Kerváros Pécs Erőmű Pécs Újmecsekalja Pécs Erőmű-Pécs Újmecsekalja-Kővágőszőlős-Királyegyháza-Szigevár Szigevár-(Kaposvár) Szigevár-(Barcs) (kérendszerű) Pécs-Mohács-(Csáalja) Pécs Erőmű-Siklós-Beremend (kérendszerű) Mohács (Báaszék) - (Szekszárd) Kővágószőlős - Királyegyháza ávvezeék felhasíása - Vajszló Pécs Erőmű Mohács ávvezeék felhasíása - Bóly alállomás Pécs Erőmű Pécs Kele ávvezeék felhasíása - Pécs I. alállomás Nemzeközi és hazai szénhidrogén szállíóvezeék elemei: (Városföld Baja) országhaár (Horváország DN 800 földgáz) (Városföld-Baja)-Pécs (Szank-Pécs DN 400) (Kápolnásnyék-Mezőszengyörgy)-Pécs (Cserkú ermék) Helyi, érségi (nagynyomású) szénhidrogén szállíóvezeék elemei: (Baja) - (Báa) Duna aralék ág Paloabozsok Mohács Pécs I.-Pécs hőerőmű Pécs I.-Pécs II. A megyében országos jelenőségű 50 MW felei erőmű Pécsen üzemel. A 180 MW eljesíményű kapcsol energiaermelés nyújó, Pannon Hőerőmű Zr álal üzemelee pécsi hőerőmű 2004-ig primer energiahordozókén kizárólag szene használ. A szénüzelésű kazánok jelenős környezei erhelés okozak, ennek felszámolásakén részben földgázüzelésre, részben biomassza üzelésre érek á ben 49,9 MW eljesíményű biomassza üzelésű blokko helyezek üzembe, amelynek energiahordozója az erdészei hulladékokon kívül energeikai faülevényből előállío biomassza vol ben 45 ha erüleen elepíeek először energiaülevény. Ezzel a korszerűsíéssel jelenősen csökken az erőmű környezeerhelése. További fejleszése is folyamaban van. 125

126 A megyében üzemelő 50 MW alai hő- és energiaermelő bázisok közvelen helyi energiaigényeke elégíenek ki MW közöi arományú a Komlón üzemelő fűőerőmű 11,9 MW eljesíménnyel. Meg kell emlíeni az egyre szaporodó szélkerekeke, amelyek a villamosenergia hálózara ermelnek, ermelésük bár szorosan összefügg az időjárással, ma már a műszaki fejleszések eredményekén közelinek űnik a ermel villamosenergia rakározási leheőségének megoldása, amely feléele lenne az alapelláásban is a szélenergiának a figyelembe véeli leheőségére. A megye erüleén a jelenleg ugyan nem üzemelő, vagy üzemelő vízerőműveke sem lehe figyelmen kívül hagyni, bár egyiknek sem éri el a eljesíő képessége az 5 MW-o. Helyi igényeke elégíenek ki az 5 MW-nál kisebb eljesíményű gázmooros kiserőművek, a Magyar Energia Hivaal nyilvánarása szerin ilyen erőmű üzemel Pécsen, Komlón, Baranya megyei Kórházban (Pécs), Mohácson, Siklóson, E.ON-Energiaermelőnél (Pécs) valamin szinén 5 MW-nál kisebb biogáz hasznosíó üzemel Bicsérd és Kökény elepüléseken. Energiagazdálkodási szemponból meg kell emlíeni még a megújuló energiahordozók hasznosíásánál egy-egy egyedi napkollekor, napelem használaá, de ezeken kívül energiagazdálkodási jelenőségű megújuló energiahordozó hasznosíás jelenleg még nincs a megyében Energiaközművek Villamosenergia elláás Villamosenergia elláás vonakozásában a megye erüleén haladó villamosenergia ávieli hálózaok a megye erüleén jelenkező igények elláásában ölenek be bázis szerepe. Az ávieli hálózao a MAVIR Zr üzemelei. A megye fogyaszóinak villamosenergia-elláásá min regionális áramszolgálaó szerveze, az E.ON-DÉDÁSZ Zr.(Pécs) bizosíja. A megye egyelen országos alaphálózai rendszerhez arozó ápponja a Pécsi Erőmű 400/120 kv-os MAVIR Zr üzemeleésében levő alállomás, amelynek 400 kv-os beáplálása a Paksi Erőmű ranszformáor-állomásáról épül ki. A megye villamosenergia fogyaszóinak elláási bázisponjai a 120/20 kv-os alállomások, amelyeknek beáplálása a Pécsi Erőmű alállomásáól induló 120 kv-os hálózaokról örénik. Alállomások üzemelnek Pécsen (Erőmű 120/35/10kV, Kele 120/10 kv, Újmecsekalja 120/25/10 kv, Kerváros 120/20/10 kv), Kozármislenyben (120/20 kv), Kővágószőlősön (120/35 kv), Királyegyházán (120/10 kv), Szigeváron (120/20 kv), Komlón (120/35/20 kv), Sikondán (120/20 kv), Mindszengodisán (120/20 kv), Mohácson (120/20/10 kv), Siklóson (120/20 kv) és Beremenden (120/6 kv). A Pécsi Erőmű alállomásból 120 kv-os hálóza épül Pécs-Kővágószőlős-Királyegyháza-Szigevár- Barcs felé, Szigevár-Kaposvár felé, Pécs-Komló-Sikonda-Mindszengodisa-Kaposvár felé, Pécs- Mohács felé, Pécs Siklós-Beremend felé és Pécs-Paks irányban. A megye villamosenergia elláásának gerince a 120 kv-os főeloszóhálóza. Kővágószőlős, Komló és a Pécsi Erőmű, ahol még 35 kv-os ranszformálás, Újmecsekalján és Mindszengódisán a MÁV 25 kv-os ranszformáció igényel, egyedi 120/6 kv-os ranszformáció Beremenden üzemel. Ezek jellemzően ipari célú igények kielégíésé szolgálják. A kommunális célú igényeke kielégíő ápponokon 20, illeve 10 kv-os ranszformációval állíják elő a középfeszülségű szolgálaáshoz szükséges hálózai feszülsége, amely hálózaokról közvelen a fogyaszói ranszformáoroka áplálják. A megye valamennyi elepülésén bizosío a közszolgálao villamosenergia elláás. A elepülések dönő hányadában az elláás megközelíi a 100 %-o, mindössze 24 elepülés van, ahol az elláoság 95 % alai, ebből 90 % alai elláosággal 9 elepülés rendelkezik, s a legkedvezőlenebbül elláo Somogyapái elepülésen is az elláoság 77,4 %. 126

127 Baranya megye Települések lakásállományának villamos-energia elláosága. Készül a 2009-es évi KSH adaok alapján. Földgázelláás A megye erüleén áhaladó országos alaphálózai rendszerhez arozó szénhidrogén szállíó hálózaoka a Földgázszállíó Zr és a MOL Nyr Logiszikai Távvezeékes szállíás üzemelei. A megye erüleén áhaladó jelenősebb országos gázszállíóvezeékekre elepíe gázáadók áplálják a gázfogadó nyomáscsökkenő állomásoka, ahonnan indul a megye elepüléseinek elláásá bizosíó nagy-középnyomású gázeloszó gerinchálóza. A elepülések földgáz szolgálaási szemponból korábban a DDGÁZ szolgálaási erüleéhez arozo, ma a szolgálaás az E.ON Hungária csoporhoz arozó E.ON-DDGÁZ Zr. bizosíja, amelynek közponja Pécsen van. A 21. század fordulója óa ámogaással megvalósuló gyorsüemű hálózafejleszések eredményekén minegy 50 elepülés gázhálózai csalakozásá oldoák meg, ennek ellenére a megye elepülései közül még ma sem részesül 106 elepülés a vezeékes gázelláásban. Bár az egyes elepüléseken belül is a gázhálózara való rácsalakozás méréke fokozaosan emelkedik, a KSH 2009-es évi, 2010 január 1.-i saiszikai adaok szerin az ingalanok rácsalakozása megyei álagkén még nem éri el a 60 %-o (56,5 %). A városokban az elláoság méréke kedvezőbb, 64,2 %, a községekben alig haladja meg a 40 %-o (40,6 %). 127

128 Baranya megye Települések lakásállományának vezeékes földgáz elláosága. Készül a 2009-es évi KSH adaok alapján. Megújuló energiaforrások, elláások A megújuló energiaforrások közül a megyében elsősorban a biomassza alapú üzelési mód és echnológia alkalmazása emlíheő energiagazdálkodási szinen. A napenergia, valamin a geoermikus energia hasznosíása fordul elő, az előbbi egyedi alkalmazással (főleg használai melegvíz ermelésre), az uóbbi jellemzően fürdő célú hasznosíással. 128

129 Napenergia hasznosíás leheősége A globális napsugárzás évi összege Magyarországon (BERZÉKI, 1994) Forrás: Megújuló Energiaforrások Hasznosíása a Békési kisérségben, szakanulmány PYLON Kf., 2005 Szélenergia hasznosíás leheősége vidékfejleszési kisérségek Magyarország szélerő érképe 70 m magasságban Forrás: Megújuló Energiaforrások Hasznosíása a Békési kisérségben, szakanulmány PYLON Kf., 2005 Termálvíznyerés leheősége Hőmérsékle eloszlás 3000 méer mélységben Forrás: Megújuló Energiaforrások Hasznosíása a Békési kisérségben, szakanulmány PYLON Kf.,

130 A megye klimaikus adosága, hogy a napenergia, akív és passzív hasznosíásának és a szél energiájának a hasznosíásának a leheősége bizosío, de egy-egy szórványosan előforduló egyedi hasznosíásól elekinve, ma még számoevő szerepe a nap és a szél a fogyaszói energiaigények kielégíésében nem öl be. A megyének, min jellegzeesen mezőgazdálkodással is foglalkozó érségnek speciális adosága az energiaülevény léesíési leheősége, s annak biomassza formájában való hasznosíási leheősége. A megújuló források közé sorolják a geoermikus energiá is. Hasznosíási formái közül elsősorban a hévizek hőhasznosíása indul el, főkén gyógyfürdők, srandok, üzemeleésében Elekronikus hírközlés A modern információs ársadalom legfonosabb infrasrukúra eleme az elekronikus hírközlés, amely vezeékes és nem vezeékes módon bizosíhaó. Baranya megyében is kellő kiépíeséggel bizosío a vezeékes és vezeék nélküli ávközlés. A megye eljes erüleén a vezeékes ávközlési elláásá jelenleg a Magyar Telekom Zr. bizosíja. A megye elláó hálózaának szekunderközponja Pécs, amelyhez arozó Pécs, Szigevár, Mohács primer közponok a vezeékes ávközlési hálóza bázisai. A pécsi primer közponhoz arozó elepülések 72-es, a Mohács primer közponhoz arozó elepülések 69-es, a Szigevár primer közponhoz arozó elepülések 73-as körzeszámon csalakozhanak az országos, illeve nemzeközi ávhívó hálózahoz. Mindössze 2 elepülés van, illeve vol, a vizsgálaok készíésének idején, Gilvánfa és Kővágóöös, ahol a vezeékes ávközlés nem bizosío, illeve 6 elepülésen: Alsószenmáron, Babarcszőlős, Drávapiski, Piskó, Siklósbodony és Siklósnagyfalu elepülésen a vezeékes ávközlési elláoságo igénybe vevők nem érik el a lakosság 10 %-á. 130

131 Baranya megye Települések lakásállományának vezeékes ávközlés elláosága. Készül a 2009-es évi KSH adaok alapján. A megye erüleén üzemelő mikrohullámú összeköeések rendelkezésre állásával valamennyi elepülésen a vezeék nélküli ávközlés legalább küléri fedeséggel bizosío. A műsoreloszásra egyes elepüléseken kiépíe kábel TV szolgálaás áll rendelkezésre. A megyében 146 olyan elepülés van, amelyikben még a vezeékes műsoreloszás nem épül ki. 131

132 Baranya megye Települések lakásállományának vezeékes műsorszolgálaás elláosága. Készül a 2009-es évi KSH adaok alapján Közlekedés Közúi közlekedés Gyorsforgalmi uak Az M6-M60 auópálya áadása uán Pécs és a megye kelei része bekapcsolódo az országos gyorsforgalmi úhálózara, Budapesről 2 óra ala elérheővé vál. Az M6 auópályának ké csomóponja van a megyében: az jelű Pécsvárad-Mohács összeköő únál, és az 57. sz. főúon Mohácsnál. Az M60 auópályán az M6-os és 58. sz. főúi végcsomóponok közö Bóly/Szederkény, illeve Kozármisleny csomóponja bizosíja a kapcsolaoka. Az M9 szekszárdi hídján Baranya megye és az Alföld déli része közö közvee gyorsforgalmi kapcsola jö lére. 132

133 Főuak 6. sz. főú: Budapes-Szekszárd-Pécs-Barcs-Horváország- 2 x 1 sávos országos elsőrendű főú (csak Pécs ákelési szakaszán bővül 2 x 2 sávra). Belerülee elkerülő szakaszai Pécsváradon és Szenlőrincen vannak. 56.sz.főú: Szekszárd-Mohács-Udvar-Horváország 2 x 1 sávos másodrendű főú. belerüleé elkerüli. Mohács 57.sz.főú: Pécs-Mohács, 2 x 1 sávos másodrendű főú 58.sz.főú: Pécs-Harkány-Drávaszabolcs-Horváország 2 x 1 sávos másodrendű főú, Harkány belerüleé elkerülő szakasza megépül. Pécsi bevezeő szakasza az M60 és 6. sz. főú közö 2 x 2 sávos. 66.sz.főú: 67.sz.főú: 611.sz.főú: Pécs-Sásd-Kaposvár másodrendű főú. Pécsi belerülei szakasza 2 x 2 sávos. Balaonszemes-Kaposvár-Szigevár másodrendű főú. Sásd-Dombóvár másodrendű főú. Mellékú hálóza A mellékú hálóza jelenleg is érségi jelenőségű úvonalai: 5107.j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j. Mohács-Nagybaracska Mohács-Véménd-Pécsvárad Mohács-Hímesháza-Pécsvárad Szederkény-Pécsvárad Szederkény-Bóly-Villány-Máriagyüd Sáorhely-Lippó-Magyarbóly Villány-Újpere Nagyharsány-Beremend Kozármisleny-Újpere-Siklós Pécs-Baksa-Vajszló Harkány-Vajszló-Sellye-Drávafok-Darány Szenlőrinc-Baksa Szenlőrinc-Nagycsány Királyegyháza-Sellye Szigevár-Kéújfalu-Drávafok Görcsöny-Harkány Vajszló-Zaláa-Sellye Bonyhád-Szászvár-Mágocs-Kaposszekcső Pécs/Hird-Hosszúheény-Szászvár Komló-Magyarszék Komló-Mánfa Pécs-Abalige Szenlőrinc-Oroszló Szigevár-Kadarkú A megyében magas a zsákelepülések aránya, a 301 elepülésből 87, azaz 29% Vasúi közlekedés Baranya megye erüleé egy nemzeközi és országos hálózai jelenőségű vasúvonal érini: - A 40. sz. Budapes-Dombóvár-Pécs vonal A kaegóriájú pályája kévágányú, villamosío. Budapes és Pécs közö Inerciy kapcsola van. 133

134 A pálya jelenleg öbb szakaszon nem felel meg a kaegóriához szükséges 120 km/h sebességnek. - Pécs és Horváország (Eszék) közöi kapcsolao a Pécs-Villány-Magyarbóly irányú vonalszakasz bizosíja. Egyéb országos örzshálózai vonalak a megyében: - Szenlőrinc-Barcs-Gyékényes (60.sz.vonal) Pécs és Nyuga-Dunánúl (Nagykanizsa, Szombahely) közöi uasforgalma bonyolíja le. Egyvágányú, nem villamosío vonal. - Dombóvár-Báaszék (50.sz.) vonal az Alföld déli része (Baja) felé bizosí vasúi kapcsolao. A Baja-Bácsalmás-Szabadka-Szeged kapcsola hiányában jelenleg a dél-alföldi megyeszékhelyekkel nincs közvelen vasúi összeköeés. - Villány-Mohács vonal a Pécs-Mohács személyforgalom, illeve a mohácsi hajókiköő megközelíése szemponjából jelenős. Mellékvonalak: A megye vasúi mellékvonalai közül a Szenlőrinc-Sellye-Középrigóc vonala kivéve a öbbin (Barcs- Sellye-Villány, Pécs-Báaszék) a személyvonai forgalma a gazdaságalan üzemeleésre hivakozva ideiglenesen megszüneék. A Szenlőrinc-Sellye (61.sz.) és a Godisa-Komló (47.sz.) vonalon megmarad a személyszállíás Auóbusz közlekedés Távolsági auóbuszközlekedési közvelen kapcsolaa Pécsnek van Budapesel és a megyeszékhelyek jelenős részével. A megye helyközi közlekedésé a Pannon Volán Zr bonyolíja le. A hálóza csomóponjai a városok (Pécs, Pécsvárad, Komló, Sásd, Mágocs, Szenlőrinc, Szigevár, Sellye, Harkány, Siklós, Villány, Mohács), illeve a községek közül Vajszló. A helyközi hálóza az országos összeköő és beköő uakon a megye összes elepülésé elérheővé eszi, de a sok zsákelepülés mia kedvezőlen a hálóza szerkezee és az eljuási idők egyes irányokba Vízi közlekedés A Duna nemzeközi jelenőségű vízi ú a VII. sz. Európai közlekedési folyosó. Mohács az Európai Unió schengeni köveelményeknek megfelelő déli haárkiköője. A kiköő a Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kf üzemelei. A évi fejleszések kereében korszerű, eherszállíás ellenőrző léesíményekkel láák el. Mohács uszálykiköője a Bóly Zr külkereskedelmi közponja. A személyhajó kiköő a város közponjában van. Budapesről Mohácsra esei programjáraok közlekednek, menerendszerű forgalom nincs. Mohács és Újmohács közö kompközlekedés van, az jelű összeköő ú városi kapcsolaá is bizosíja. Dunaszekcső és a Bács-Kiskun megyei Dunafalva közöi komp helyi forgalma bonyolí le Légi közlekedés A megye egyelen repülőere: Pécs-Pogány nyilvános kereskedelmi repülőér, 1500 m hosszú, 30 m széles aszfal fel- és leszállópályával rendelkezik, korszerű irányíási rendszere és uasforgalmi épülee közö megépül. Nemzeközi forgalma is lebonyolí Kerékpáros közlekedés Baranya megye kerékpárújai csak néhány fonos elepülésközi irányban épülek ki, nem alkonak összefüggő hálózao. A szabadidős kerékpározás úvonalai közül megvalósulak: 134

135 - Pécs-Orfű-Abalige - Harkány-Siklós- Máriagyüd - Harkány-Drávaszabolcs - A Dráva árvédelmi ölésein vezee kerékpárú egyes szakaszai. - Villány-Bóly A elepülések bel- és külerüleei közö kiépül hálózaok: Pécs, Mohács Baranya megye közlekedési hálózaának válozásai Közúi hálóza Gyorsforgalmi uak ben elkészül az M6 auópálya észak felől az M60/57. sz. főú csomóponjáig (2 x 2 sáv) - Az M6 auópályához kapcsolódóan forgalomba helyezék az M60 auópálya Mohács (M6) Pécs (58.sz. főú) közöi szakaszá 2 x 2 sávos kereszmeszeel. Főuak - 58.sz. főú Harkány elkerülő Mellékuak - Az M6 auópálya csomóponjához kapcsolódva elkészül az 5606.j. összeköő ú Paloakozsok-Véménd elkerülő szakasza. - Az M60 auópályához kapcsolódva elkészül az jelű ú Bóly elkerülő szakasza. - A Pécs belerüleé délről elkerülő forgalom számára áadák az 5831.jelű összeköő ua az 57. sz. főú és a 6. sz. főú közö. Vasúi hálóza ban megszűn a személyközlekedés a 62. sz. Barcs-Sellye-Villány vonalon ben leállíoák a vasúi a közlekedés = a Pécs-Pécsvárad (64.sz.) vonalon. Vízi közlekedés évben készül el a mohácsi haárkiköő az Európai Unió előírásainak megfelelően Az Országos erülerendezési erv, az Országos Gyorsforgalmi és Főúhálóza nagyávú koncepciója és hosszúávú fejleszési erve, valamin Baranya megye sz. évi erülerendezési erve közöi közlekedési hálózai elérések Közúi közlekedés Gyorsforgalmi uak - Az M60 auópályá (Pécs-Barcs szakasz) az OTRT kiemel főúkén, a főúhálózai erve a nemzeközi hálózai kapcsolaok mia auópálya kaegóriával aralmazza. Az OTRT-ben és a megyei erülerendezési ervben a nyomvonal azonos, az OGYFT az auópálya nyomvonalá Szenlőrincől a nyugai megyehaárig délebbre helyezi. - A megyei erv aralmazza Mohács gyorsforgalmi ú kapcsolaá az M6-M60 csomóponól a belerüle haáráig, az országos ervek ehelye az 57. sz. főú 2 x 2 sávra bővíésé irányozzák elő ugyanezen a szakaszon. - Az M9 auóú megyei szakasza mindhárom ervben azonos, nyomvonalválozások csak a megyén kívül vannak. Főuak - A 6.sz. főúon az OTRT és a megyei erv aralmazza Szigevár északi elkerülő szakaszá, a főúhálóza fejleszési erve nem. 135

136 - A 66. sz. főú 611. sz. főú irányban (Pécs K.-Dombóvár) az országos ervek kiemel főú kaegóriával haározák meg, a megyei ervben M65 gyorsforgalmi úkén szereplő úvonala. - A 66. sz. főú Sásd-Kaposvár szakasza az OTRT-ben és a megyei ervben főú kaegóriájú marad, a főúhálóza erve szerin visszaminősül mellékúá. - A 67. sz. főú Szigeváról a horvá haárig vezeő új szakasza Sellyéől délre az OTRT-ben és a megyei ervben Drávaszáráól nyugara éri el az országhaár, a főúhálózai ervben kelere, Cadarica irányában. - A déli haár menén az jelű ök. uak irányában kijelöl új főú a megyei ervben csak az 58. sz. főú és az M6 auópálya közö főú kaegóriájú, az OTRT-ben Sellyéől az 56. sz. főúig, a főúhálózai ervben Sellyéől nyugara Darányig húzódik. - Az országos ervek nem aralmazzák egyes másodrendű főuak belerülei elkerülő szakaszai, a megyei ervől elérően: 56. sz. főú (Dunaszekcső, Bár), 58. sz. főú (Szalána). Kerékpáros közlekedés Az országos kerékpárú örzshálóza elemei közül elérően szerepel az OTRT-ben és a megyei ervben: - Dunánúli haármene kerékpárú (OTRT) és Dráva meni kerékpárú (megyei erv) megnevezése - A megyei ervben Dél-Dunánúl kerékpárúkén a 6. sz. főú menén kijelöl vonal az OTRTben Külső-somogyi kerékpárú néven Pécsől Újpere-Siklós irányban húzódik, csak a Bonyhád-Pécs szakasz azonos. - Az OTRT Belső-somogyi kerékpárú néven Fonyód-Kaposvár-Abalige-Pécs irányban országos vonala jelöl ki, ez a megyei ervben nem szerepel Honvédelem A megye erüleén az elmúl évizedekben jelenős erüleeke foglalak el a honvédség és a haárőrize szerveinek ulajdonában illeve használaában lévő erüleek. A rendszerválozás köveően, a geopoliikai helyze megválozása kövekezében az elmúl 20 évben országos szinen draszikusan csökken a honvédelem céljára igénybe ve erüleek kierjedése. Ennek megfelelően a megye erüleén is számos korábban használ erüleéől vál meg a Magyar Honvédség. A haályos megyei erülerendezési erv készíésének időszakában a honvédségi erüleek a vizsgálaok szinjén és a erv munkaközi válozaaiban ábrázolásra kerülek, illeve a 2005-ben elfogado erv vonakozó övezee is aralmaza a honvédségi erüleeke. Az azóa elel öbb min 5 év során is ovább csökken a honvédség álal kezel vagy használ erüleek száma és kierjedése. Baranya megye erüleén mindezek ellenére a Magyar Honvédség kezelésében lévő erüleek ovábbra is megalálhaók. Azonban a HM adaszolgálaása érelmében a megyében csak kiemel fonosságú meglévő honvédelmi erüle alálhaó, honvédelmi erüle övezeébe sorolandó ingalanokkal a honvédség nem rendelkezik. A kiemel fonosságú meglévő honvédelmi erüle övezeébe arozó erüle összesen keő van a megyében. Pécs és Siklós erüleén helyezkedik el egy-egy ilyen erüle A áj erhelése és erhelheősége Tájrendezési szemponból elsődlegesen a kedvező áji adoságok, ezen belül is a áji, ermészei érékek megőrzése a felada, összehangolan a megye fejlődésé szolgáló erülefelhasználási és szerkezei válozaások ájba illeszésének meghaározásával. 136

137 A ájerhelheőségi vizsgála feniek megalapozásához készül és a ermészeföldrajzi, ájszerkezei és ájhasználai, áj-, és ermészevédelmi, a ájerhelheőségi és egyéb szakági (vízügyi, közlekedési, közmű) vizsgálaok szinéziséből áll. A megye ájhasználai módjai közül elsősorban az ökológiai szemponból alapveő mezőgazdasági és erdőgazdasági használa álal érine erüleek differenciál érékelése örén meg, a meglévő ökológiai hálóza védelme és fejleszése érdekében. Megállapíhaó, hogy a megye ökológiai érszerkezeé alapveően meghaározzák a ermészeföldrajzi fejezeben részleesen ismeree éghajlai, feszín alai és felszíni adoságok, valamin az ezeken kialakul ájhasznála. Az áalakío ermészei áj emlékei és emlékezee a fennmarad eredei, őshonos illeve ezekhez közelálló ájalakulaai, és élőhelyei. Ezek közül a legérékesebbek, legérinelenebbek ermészevédelmi olalom ala állnak, melynek erüleei a Természe- és ájvédelmi fejeze ismerei. Az ökológiai hálóza ezeken kívül magában foglalja az ezeke összeköő zöldfolyosóka, véde ermészei erüleeken kívüli jelenősebb erdő és nedvesvizes erüleeke, ermészeközeli erüleeke és exenzív hasznosíású mezőgazdasági erüleeke. A megye meglévő ökológiai hálózaának alappillérei elsődlegesen a magasan erdősül hegy- és dombvidéki erüleek, valamin a felszíni vízrendszer elemei, a paak- és folyóvölgyek, a hozzájuk kapcsolódó vizenyős és vízpari erüleekkel és áréri erdőerüleekkel. A legkieebb hegy- és dombvidéki erüleek a Mecsek és a Villányi hegység gerincein és lejőin, valamin a Baranyai- Geresdi- dombság és Mecsek Zselici hegyhá erüleein alálhaók. Ezek részben a Mecsek Tájvédelmi Körze országos védeség ala álló erüleei. A Dráva és a Duna folyóvölgyei és oldalágai, a kapcsolódó mélyebben fekvő erüleekkel a megye legkevésbé erhelheő ájai. Ezen egységes, összefüggő hálózao alkoó ermészees és ermészeközeli zöldfelülei rendszer, kiegészíi néhány szigeszerűen fennmarad, ökofolyosóval már megfelelően összekapcsol ermészeközeli erüleegység, jellemzően inenzív mezőgazdasági erüleek szomszédságában lévő exenzív gyepes erüleek vagy erdőfolok. Ezek öbbsége a Duna Dráva Nemzei Park véde ermészei erülee. A ájerhelésre leginkább érzékeny erüleek az ökohálóza legérékesebb erüleei, magerüleei. Ezek részben országos szinű védeség ala is állnak, közülük erüleileg legjelenősebbek a Nemzei Park nagyrész összefüggő, jellemzően sávszerű erüleei, valamin a z országos ökológia hálóza (OÖH) és a Naura2000 hálóza jóval nagyobb és koninuusabb erüleei. (Az ezeken kívüli számos ermészevédelmi erüle és ermészei érék, valamin egyéb ermészei ermészeközeli, ermészei érékű erüleek ismereésé a áj - ermészevédelmi fejeze aralmazza.) Az európai és országos ökológiai hálózaokhoz arozó erüleek a megye ermészei érékmegőrzés szemponjából legérékesebb és egyben legérzékenyebb erüleei. Jellemzően i a legalacsonyabb szinű a ájerhelés, összhangban e erüleek erhelheőségi (érzékenységi) muaóival. E erüleek érbeli elhelyezkedésé szemlélei az alábbi OTrT övezei ervlap ábrája, amely alapján kirajzolhaók az ökológiai erhelheőségi haárvonalak is. (Érdekes ez összeveni amin ez a vizsgála mező- és erdőgazdasági fejezeei meg is eék az érzékeny ermészei erüleek (ÉTT) jelenleg haályos megyei TrT-ben szereplő övezei ervlapjával, valamin a érségi szerkezei erv belerjes és külerjes mezőgazdasági érségeke lehaároló ervlapjával is. Ezek ugyancsak, kimondva kimondalanul alapveően a ájerhelési - ájerhelheőségi adoságok alapján kerülek lehaárolásra. Az alábbi ábrák az OTrT ökológiai hálózai övezeé (2008.), valamin a korábbiakban meghaározo Baranya m. TrT (2005.) kiemelen fonos érzékeny ermészei erüleek (ÉTT) és ermészevédelmi övezei rendszeré szemléleik, a erv jóváhagyo övezei ervlapjaival. 137

138 A megyei ÉTT öveze 18 és a megyei ermészevédelmi övezeek valamin az OTrT országos ökológia hálóza álal érine erüleek (ÖOH) lehaárolása inkább komplemener jellegű meghaározásuk a 18 Az ÉTT-re vonakozó szabályokról a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együes rendele rendelkezik. Az ÉTT célja a ermészei (ökológiai) szemponból érzékeny földrészleeken olyan ermészekímélő gazdálkodási módok megőrzése, fennarása, ovábbi földrészleek kijelölése, amelyek ámogaással öszönzö, önkén vállal korláozások révén bizosíják az élőhelyek védelmé, a biológiai sokféleség, a ájképi és kulúrörénei érékek összehangol megőrzésé. Az ÉTT kaegóriái: - kiemelen fonos ÉTT: azok a erüleek, ahol nemzeközi viszonylaban is kiemelkedő ermészei, áji és kulúrörénei érékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középávon (5-10 év) is késéges a ermészekímélő gazdálkodás ámogaása nélkül; - 138

139 áj erhelési és erhelheőségi viszonyainak más más alapokon örénő érékelésén áll. Míg az ÉTT az alapveően védeség ala nem álló, elsősorban mezőgazdasági ájra, addig az ökológiai ermészevédelmi ípusú övezeek i elsősorban a véde külerüleekre, erüleileg dönően erdőgazdasági ípusú ájra állapí meg szabályoka. OTrT OÖH övezei ervlap kivonaa (2008.) Terülei arányok szemponjából, a megye vegyes mező- és erdőgazdasági jellegének köszönheően elsődlegesen a mezőgazdálkodás, ezen belül is az inenzív szánóföldi művelés az elsődleges ájerhelő ényező. A megyé országos álag körüli ermőhelyi muaói csak egyes részerüleein (pl. a legjobb ermőképességű löszös erüleek: Baranyai lösz-szige; illeve a Pécsi medence erüleei) predeszinálják a nagy erüleeke igénybevevő és minél haékonyabb haszonnövény ermeszés és élelmiszer előállíás ágazaainak fennarására és fejleszésére. Agronómiai szemponból a megye legerhelheőbb érségei a domborzai és erepadoságok szemponjából is legkedvezőbb, legjobb ermőképességű alajadoságokkal rendelkező középső déli, délkelei erüleei. Ezek erhelési erhelheőségi vonakozásai is szemléleik az alábbi megyei Tr ábrák: a ermőképesség érékelésére kidolgozo karogram, valamin a érszerkezei erv keős mezőgazdasági érségi kaegorizálása. fonos ÉTT: ahol országos viszonylaban jelenős ermészei, áji és kulúrörénei érékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása vagy állapoának javíása érdekében a ermészekímélő gazdálkodás ámogaása szükséges; (- a harmadik kaegória a erveze ÉTT a megye erüleé nem érini). Az ÉTT-k elhelyezkedésé a megye ervezési erüleén, kaegóriák szerin, ovábbá az ÉTT kaegória részlees leírásá a ermészevédelmi fejeze aralmazza. 139

140 A érszerkezei lapon (TSZT) külerjes ájgazdálkodásra 19 kijelöl kevésbé erhelheő erüleek: a mélyebben fekvő, erősebb közvelen vízhaású erüleek,- a nád- és gyepgazdálkodás, az exenzív vegyszermenes szánóföldi gazdálkodás, valamin a biogazdálkodás elsődleges erüleei; ovábbá a dombvidéki erózióveszélyes erüleek, elsősorban a alajvédő gyepgazdálkodás és az ökológiai ülevényművelés (bio gyümölcsös) erüleei. Elsősorban ez uóbbiaknál jöhe szóba ökológiai szemponból versenyképes alernaívakén a művelési ág válás, az erdősíés leheősége is. 19 /I is meg kell jegyeznünk, hogy a erülerendezési ervi meodika úlzo leszűkíése kövekezében hivaalosan megszűn a mezőgazdasági érség kül- és belerjes feloszási leheősége, ez azonban éppen ájerhelési és erhelheőségi szemponok érvényre juaása mia legalább aláámaszó és ajánlási szinen szükséges ovábbra is szerepeleni a TrT-ben./ 140

141 A leginenzívebb ájerheléssel az urbanizációs folyamaok járnak, amelyek a beépíések révén ermészees felszínek effekív megsemmisíésével és áalakíásával járnak, ezálal felszín alai (víz, alaj) és felszín felei (légkör) ermészeáalakíó erhelő, szennyező haásaik is a leginenzívebbek. Ezek a megyében kisebbrész koncenrálan, városi érségkén, de jellemzően szórványban, ponszerűen jelennek meg, a megye elepülésszerkezei hagyományainak megfelelően. A kevesebb, nagyobb haárú elepülés melle jellemző az aprófalvas elepülésszerkeze, ami regionális szinen kedvezőbb ájerhelési haásokkal jár, min a szöveszerűen burjánzó, nagyvárosi ípusú agglomerációs ípusú urbanizálódás, ami a megyében nem jellemző (a megyeszékhely kivéelével, de ez a jelenség i is viszonylag alacsony inenziással van jelen). A megyében meglevő külszíni fejések - jellemzően felhagyo szénbányák, kisebbrész kavicsbányák - ájképi megjelenése és környezei haásai jellemzően csak helyi szinen okoznak problémá - kierjedésüknek, sűrűségüknek, jellegüknek köszönheően érségi szinű érékelésük nem szükséges, a már megörén ájrehabiliációs jellegű övezei meghaározásokon úl. Az i meghaározo rekulivációs, ájrendezési eendők végrehajása melle a elepülésrendezés során ekineel kell lenni a megye hagyományos bányászvidékein az alábányászo erüleek erhelheőségére is. Hasonlóan csak lokális haásokkal rendelkeznek a műszaki infrasrukúra hálóza elemei illeve ezek együese. Részben kiépíeségük, erüle igénybevéelük és sűrűségük viszonylag alacsony szinje, részben elhelyezkedésük, jellegük kövekezében. A erhelési szemponból legkriikusabb auópályával jelenleg csak ké rövidebb szakaszon rendelkezik a megye, néhány logiszikai közpon azonban kialakulóban van, elsődlegesen a haárákelők környezeében, amelyek fejleszésé fejleszheőségé célszerű erhelheőségi vizsgálaokkal is megalapozni. Min ahogy ilyen erhelheőségi vizsgálaok elvégzése szükséges minden érzékeny ermészei erülee, és/vagy ökológia szemponból érékes (ermészei) erülee érinő inenzívebb hasznosíásra (a ermészees felszín megválozaására, beépíésre, sb.) irányuló szándék megalapozásához. A ájerhelési és erhelheőségi adoságok megállapíása során számos összeevő figyelembe véele szükséges, amin ez jelen fejeze öbb ponján is hangsúlyozuk. A erhelési és erhelheőségi viszonyoka alapveően meghaározó mező- és erdőgazdasági ájhasznála elemzése melle ualunk a éma számos ermésze- és környezevédelmi összefüggésére. Ezek erülerendezési jogszabályoknak megfelelő övezeei foglaljuk össze az alábbiakban. Az OTRT ájerhelési és erhelheőségi szemponból, a megyei erv készíése során is figyelembeveendő országos övezeei: országos ökológiai hálóza országos jelenőségű ájképvédelmi erüle országos komplex ájrehabiliáció igénylő erüle kiemelen érzékeny felszín alai vízvédelmi erüle felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjő erüle ásványi nyersanyag gazdálkodási erüle kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüle kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüle övezee. A megyei erv készíése során ovábbi érségi övezeek haározandók meg, az OTrT előírásainak megfelelően (részben az OTrT övezeek differenciálásakén). A ájerhelési vizsgálaok összefoglaló érékelésekén megállapíhaó ovábbá, hogy a megye ájikörnyezei helyzee összességében kedvezőnek minősíheő, lokális szinen azonban vannak a ájerheléssel összefüggő, rekuliváció illeve ehermenesíés igénylő problémák, de regionális szinen speciális, különös beavakozás igénylő ájrendezési konflikuserüleek nem haározhaók meg. A ájszerkezee és a ájhasználai módoka érinő konflikusok álalános - az ország más régiójában is megfigyelheő - mezőgazdasági földhasználaból, ökológiai és műszaki szemlélei üközésből, ájvédelmi szabályozalanságból eredő, nem csupán Baranya megyére jellemző problémák. Ilyen ípusú és a megyére konkreizálhaó konflikusok kezelésére eselegesen a erveze műszaki infrasrukúra fejleszések és az urbanizál erüleek növekedése, illeve az ökológiai hálóza szándékol kierjeszésének üközése révén lehe szükség. A felülvizsgála során ilyen ípusú 141

142 konflikushelyze a gyorsforgalmi úhálóza fejleszésének egyes elemei illeően állha elő, amelyek megfelelő ájvédelmi - ájrendezési megoldás igényelnek. A áj erhelésének, erhelheőségének más aspekusaival foglakoznak a már emlíe mező- és erdőgazdasági ájhasználai, áj- és ermészevédelmi fejezeeken úl a környezevédelmi és vízgazdálkodási szakági fejezeek, valamin a TrT-hez készülő környezei érékelés is. Ezek eredményeinek együes figyelembe véele szükséges a megyei erülefelhasználási és övezei rendszer áji adoságokkal összhangban lévő, áj és környezekímélő, fennarhaó fejleszésnek meghaározásához. A ervfejeze jellegének megfelelően a ájerhelési és erhelheőségi érékelés a megyei erv (TrT) programszinjén lesz komplex módon feldolgozhaó és lezárhaó, amikor ismeré válnak azok a haóényezők /erveze erülefelhasználási válozaások, infrasrukúra elemek, környezei haással járó fejleszési szándékok, sb./, amelyek poenciális erheléskén jelennek meg a ájban, illeve haással lehenek annak eherbíró képességére, erhelheőségi viszonyainak alakulására. 142

143 2 A erülerendezési erv módosíásának szakági ervjavaslaai és azok műleírásai - A JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEKET ALÁTÁMASZTÓ ÉS KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK Baranya megye erülerendezési erve módosíása során erveze válozaások Tekineel arra, hogy Baranya megye haályos erülerendezési erve 2005-ben hosszú ávra és előremuaó módon haároza meg a megye erülefelhasználásának és a műszaki infrasrukúra hálózaoknak a érbeli rendjé, a 2011 évi felülvizsgála és módosíás nem irányul a erv koncepciójának alapveő megválozaására, hanem csak az elel időben bekövekeze válozások mia szükséges korrekciók ávezeésére A megyei szerkezei erv erülefelhasználásá érinő válozaások A megyei erv felülvizsgálaa és módosíása előkészíése során - a haályos elepülésszerkezei ervek aralmának feldolgozásával - elkészül a erülefelhasználás jogi állapoá - ezen belül a elepülési erüleek kierjedésé - rögzíő vizsgála, amely a módosíás kiinduló alapjá képezi. A megyei szerkezei ervben erveze erüle felhasználás meghaározása során új elem - a vegyes erülefelhasználási kaegória - is alkalmazásra kerül az OTrT-ben ado felhaalmazás szerin, a megyei sajáosságok figyelembevéelével. Vegyes erülefelhasználási érségek elsősorban Dél-Baranyai dombság erüleén kerülek lehaárolásra a erülei sajáosságok figyelembe-véelével. Az erdőgazdasági érség erveze kierjedése a haályos megyei ervben ervezehez képes nő azálal, hogy az elsődlegesen erdősíésre alkalmas erüleek is ávlai erdőgazdasági érségkén kerülek meghaározásra és lehaárolásra. Az OTrT módosíása során megválozo erülefelhasználási kaegóriák alkalmazása kereében egységes mezőgazdasági érség kerül meghaározásra és lehaárolásra a megyei ervben, ezzel megszűnik a haályos megyei ervben a kül- és belerjes minősíés, valamin a művelési ág (gyep, legelő, ülevény) szerini megkülönbözeés. A szerkezei erv ábrázolja a 1 millió m 3 - meghaladó és 10 millió m 3 -nél kisebb ározási leheőségeke. A megyei szerkezei erv és a megyei erülerendezési szabályozás a korábbinál akarékosabb erülefelhasználásra öszönöz azzal, hogy - új övezeek alkalmazásával - korláozza a mező- és erdőgazdasági érségben az újabb beépíésre szán erüleek kijelölésé. A erülehasznála koordinálásá segíik azok (az OTrT-vel összhangban kijelöl) övezeek, amelyek a beépíésre szán erüleek kierjeszésé korláozzák. A megyei szerkezei ervhez kapcsolódó aláámaszó munkarészek megjeleníik a erülehasználao korláozó övezeek erülei kierjedésé, ezzel kirajzolódik az a korláozo mozgásér, amelyen belül a elepülések a örvény álal leheővé e bővíési leheőségükkel élhenek. A elepülési érség ajánlásai számos új elemmel egészülnek ki, amelyek legfonosabb célja, hogy az új beépíésre szán erüleigénybevéelekre bizonyos feléelek kapcsolódás már meglévő beépe erülehez, műszaki infrasrukúra rendelkezésre állása - eljesülése eseén legyen csak leheőség, elősegíve ezzel a a beépíésre szán erüleek koordinálalan erjeszkedésének visszafogásá. 143

144 Jelen ervezési eljárás kereében készül módosío érségi szerkezei ervhez egy olyan elepüléssoros - és valamennyi erülefelhasználási kaegória erüleé meghaározó, a ervmódosíás mellékleé képező - erülei mérleg készül, amely leheővé eszi az önkormányzaok álal készíendő elepülésszerkezei ervekben erveze elérések (válozaások) %-os megfelelőségének ellenőrzésé. A érségi erülefelhasználásra vonakozó ajánlások kiegészülnek a magyarországi megyei erülerendezési ervezés fő apaszalaai és eredményei felhasználásával A érségi szerkezei erve érinő - az infrasrukúra hálózaal összefüggő - válozaások Az M60 auópálya nyomvonalának ponosíása a Pécsől Ny-ra eső szakaszon. Új főúi kapcsolaok szerepeleése az OTrT-vel összhangban. Új érségi jelenőségű mellékúi kapcsolaok ervezése a megye rosszabbul felár érségeinek színvonalasabb elláása érdekében. Az országos kerékpárúhálóza kiegészíése érségi jelenőségű elemekkel, amely a megye urizmusa és a lakóhely-munkahely kapcsolaok szemponjából is lényeges. A Dráván öbb érségi jelenőségű kiköő ervezése A megyei övezei erve érinő válozaások Az OTrT övezei rendszerének megfelelően az országos ökológiai részé képező erüleeken lehaárolásra kerülnek a magerüle, ökológiai folyosó és a puffererüle kaegóriák. Azokon a erüleeken ahol erülei üközés van a védelmi kaegóriák lehaárolása és a elepülésrendezési ervekben rögzíe erüle-felhasználás közö, o a megyei erv inézkedéseke javasol az összhang bizosíására Ezzel egyidejűleg a megyei erv módosíása során elmaradnak a haályos megyei erülerendezési ervben (az akkor haályos OTrT-vel összhangban korábban alkalmazo és lehaárol övezeek, min: - a kiemelen fonos érzékeny ermészei erüle övezee, - a véde ermészei erüle övezee, - a véde ermészei erüle védőövezee, - a ermészei erüle övezee, - valamin az ökológiai (zöld) folyosó övezee A erv módosíása során - az OTrT-ben is alkalmazo módszeran alkalmazásával - felülvizsgálara és a lépéknek megfelelő ponosíásra kerül a kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüle övezei lehaárolása a rendeleel elfogadásra kerülő munkarészek közö. Ezen úlmenően meghaározásra és lehaárolásra kerül a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas erüle övezee a megyei közgyűlési haározaal elfogadásra kerülő munkarészek közö. Új övezekén kerül lehaárolásra az erdőelepíésre alkalmas erüle övezee a rendeleel jóváhagyásra kerülő munkarészek közö és az erdőelepíésre másodlagosan alkalmas erüle övezee Új övezekén kerül lehaárolásra a kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüle övezee az MGSzH adaszolgálaása figyelembe-véelével. 144

145 A érségi jelenőségű ájképvédelmi erüle övezee (az OTrT-vel megegyező módszeran alkalmazásával kerül kidolgozásra) A megyei erv módosíása során az OTrT-ben közigazgaási haárosan meghaározo országos ájképvédelmi erüleek ponosíásra és a érségi ájképvédelmi erüleekkel kiegészíésre kerülek. Új övezekén lehaárolásra kerülnek a világörökségi és világörökségvárományos, valamin a örénei elepülési erüleek a Kulurális Örökségvédelmi Hivaal adaszolgálaásában megado elepüléskör érinően erülei lehaárolásokkal. Lehaárolásra kerül a rendszeresen belvíz jára erüle övezee a VKKI adaszolgálaása felhasználásával. Új övezekén lehaárolásra kerül a nagyvízi meder övezee a VKKI adaszolgálaása felhasználásával. Új érségi övezekén kerül lehaárolásra a földani veszélyforrás erüle övezee. A megyei erülerendezési erv módosíásában - megyei közgyűlési haározaal jóváhagyandó munkarészek közö - szerepelnek majd kiegészíő övezeek, amelyek aralma segíi a elepülésrendezési ervezés, de előírásai, ajánlásai nem köelező érvényűek a elepülésrendezési ervek készíésénél. Alkalmazo kiegészíő övezeek: - a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas erüle övezee, - az erdőelepíére másodlagosan alkalmas erüle övezee, - az együ ervezésre ajánlo elepülések övezee, - világörökség-várományos és örénei elepülési erüleek ényleges kierjedésé bemuaó öveze, - valamin a szélerőművek elepíése szemponjából vizsgála alá vonhaó erüleek övezee. 2.2 A érszerkeze fejleszése A érszerkeze alakíásának kiinduló alapja a haályos erülerendezési erv és az OTrT bizosíoa kereek. A jelenlegi adoságok vizsgálaa és érékelése az érvényben lévő erve megalapozó vizsgálaok készíése óa elel időszakra fókuszál, ovábbá figyelembe veszi a jövőben várhaó válozási endenciáka, azok érvényesülésé orienálja. A megye érszerkezeének meghaározó elemei a elepülések rendszere, az elérő funkciójú és szerepkörű elepülések egymás kiegészíő hálózaa, a elepülési erüleek érbeli kierjedése, a áji, ermészei (ökológiai) elemek rendszere és hálózaa, a érszerkeze alakulásá befolyásoló - sokszor meghaározó - műszaki infrasrukúra hálózaok érbeli rendje (elsősorban a közlekedési, ezen belül is a közúi közlekedési infrasrukúra). Baranya megye szerkezei ervének módosíásánál kövee célok és prioriások A érszerkeze alakíása mindenkor a ájszerkezei, elepülésszerkezei sajáosságok figyelembevéelével örénhe: - a elepülési erüleek kompakságának megarásával, ahol ez a hagyomány (pld. ucás elepülések), 145

146 - a laza - a áji és az épíe környezei elemek harmonikus - srukúrák megőrzésével és ovábbfejleszésével o, ahol ez a radíció (pld. borvidéki elepülések). Cél a agol, harmonikusan fejleszheő érszerkeze kialakíása, ahol a áji-, ermészei elemek, ökológiai hálózaok az összefüggőek és folyamaosak, a művi, elepülési erüleek pedig szigeszerűek. Támogao a fejlődési pólusok - elsősorban a városi és városiasodó foglalkozaó és elláó közponok, valamin a urizmus kiemel célerüleei jelenő elepülési közponok - ovábbfejleszése, valamin a fejlődési engelyek erősödése, de ez a válozás nem eredményezhei a elepülési - beépíe - erüleek összefüggő zónáinak kialakulásá. Támogao a érben a polifunkcionális erülehasznála, de ez nem eredményezhei az elérő környezeminőség-igényű funkciók egymás mellé kerülésé, ezzel veszélyezeve az ado funkció működéséhez nélkülözheelen környezeminőség fennarásá és javíásá. A érszerkeze fejleszésé szolgálva a közlekedési hálózaok fejleszése, érbeli rendjük összehangolása segíse elő: - a megye egésze, érségei - kisérségei - és elepüléscsoporjai (és azok gazdasága) bekapcsolódási leheőségei a formálódó magyarországi és európai érsrukúrába, gazdasági szerkezebe (ennek eszköze a gyorsforgalmi hálóza OTrT-beli meghaározoságo és a erülefejleszési szemponoka is figyelembe vevő kijelölése), - a elepülésközi kapcsolaok erősíésé (az országos fő és mellékúvonal hálóza) ovábbfejleszésével, hálózaának és nyomvonalainak alakíásával (a elepüléseke elkerülő szakaszok ámogaásával). A szerkezefejleszés olyan megoldásoka alkalmaz, amely elősegíi a megye relaív hárányos érségei elérheőségének a javíásá, o a gazdaságfejleszés gyorsíásá, a népességmegaróképesség fokozásá, - az egyes elepülések közö, illeve a foglalkozaó-, elláó közponi városias elepülések és a szolgálaásoka igénybe vevő falvak közö ma még számos helyen hiányzó közúi kapcsolaok kiépíésével járuljon hozzá a szolgálaásokhoz való gyorsabb hozzájuás bizosíásához, a magasabb színvonalú okaási, egészségügyi, kulurális, kereskedelmi szolgálaások elérheőségének javíásához, ezzel a ársadalmi igazságosság érvényesíéséhez. 2.3 A erülefelhasználás alakíásának céljai A hosszúávon is fennarhaó erülefelhasználás kialakíása, ahol a művi, műszakilag igénybe ve erüleek növekedésé más erüleeken ellensúlyozza a biológiai akiviás növelése, a áji-, ermészei adoságoknak leginkább megfelelő ermészeszerű ájhasznála. A erülefelhasználási konflikusok enyhíése, az áláhaó hosszúávú ervek rögzíésével az új konflikusok kialakulásának csökkenése. A érszerkeze kedvező irányú alakíásához, a műszaki infrasrukúra hálózaok egymással is összehangol rendszerei kiépíéséhez, valamin a elepülések fejlődéséhez nélkülözheelenül szükséges erüleek bizosíása. A műszaki infrasrukúra erveze hálózaai és a elepülési erüleek erveze fejleszési irányai közöi összhang bizosíása. Az ökológiai hálózaok védelme, erülei folyamaosságának bizosíása. A elepülési és az épímények álal igénybeve erüleek szigeszerűségének leheőség szerini fennarása, a elepülések összenövésének megakadályozása. 146

147 A legkedvezőbb adoságú mezőgazdasági erüleek védelme, o az inenzív mezőgazdasági hasznosíás feléeleinek hosszúávú bizosíása. A szőlőermeszés feléeleinek elsődlegessége a borvidéki elepüléseken. A kevésbé kedvező adoságú és a gyenge ermőképességű erüleeken az exenzív mezőgazdasági hasznosíás feléeleinek ámogaása, az erdőelepíésre különböző mérékben alkalmas erüleeken az erdőerüleek növelése. A vízgazdálkodás és a erülefelhasználás összehangolása, a áji-, ermészei adoságoknak és a vízgazdálkodási viszonyoknak megfelelő ájgazdálkodás elősegíése. A gyeperüleek fogyásának megállíása, a ré és legelőerüleek ávlai növelése. 2.4 Tájszerkeze alakíása, ájrendezési irányelvek Tájrendezési irányelvek A ájrendezési irányelvek a ervkészíés álalános irányelveivel és célkiűzéseivel összhangban a megye erüleének - elepüléseinek, kisérségeinek - fennarhaó fejlődésé célozzák. A fennarhaó fejlődés elvének megvalósíása magában foglalja a megye érékeinek, sajáosságainak megőrzésé, a koordináció köveelményeinek való megfelelés a szerkezei, erülefelhasználási beavakozások ervezése és megvalósíása során. A koordináció köveelménye egyrész a megyén belüli elepülések és kisérségek együműködésé, összehangol fejleszésé és rendezésé, másrész a megye nagyobb érségbe, a Dél-Dunánúli régióba való illeszkedésé jeleni. A megye érékeinek védelme és sajáosságainak megőrzése a áji - ermészei és művi érékvédelem melle a kulurális, gazdasági és néprajzi hagyományok megőrzésé is jeleni. Tájrendezési szemponból elsődlegesen a áji adoságok, ezen belül is a áji, ermészei érékek megőrzése a felada, összehangolan a megye fejlődésé szolgáló erülefelhasználási és szerkezei válozaások meghaározásával. A megye ájszerkezeének és ájhasználai módjainak alakíása a áj- és ermészevédelmi szakerüle melle a környezevédelmi, mező- és erdőgazdasági, közlekedési, közmű és elepülésrendezési ágazaok függvénye és bizonyos szemponból ezek szinézisének ekinheő. Az ágazaok közül ájrendezési szemponból kiemel figyelme érdemel a ájhasználai módok egy csoporjá meghaározó és ájszerkezei ényezőkén is fonos áj- és ermészevédelmi szakerüle, a szőlőermeszés és borkulúra, valamin más szemponból közlekedési ágaza. A áj- és ermészevédelem émakörében meghaározásra kerül a különböző szinen véde és védendő erüleeken, érékeken úl ezek és a közes nem véde, de áji, ermészei szemponból érékhordozó erüleek összefüggő rendszere, az ökológiai hálóza, amely érségi jelenőségű szerkezei elem. Az ökohálóza egy része szervesen kapcsolódik a áj vízrajzi adoságaihoz, a folyó és paakvölgyekhez. Ezekben a érségekben fonos az ár- és belvízvédelme szolgáló vízrendezési, valamin a ermészei érékvédelme szolgáló ájrendezési érdekegyezeés, illeve ennek során az ökológiai szemléle erősíése. A érségi és elepülési infrasrukúra szemponjából szerkezeképző közlekedési hálóza fejleszése vonja maga uán a legegyérelműbb ájszerkezei válozásoka, új elepülési és érségi kapcsolaok lérejöével. Az új nyomvonalak vezeése, elepülési és ökológiai hálózai elemekkel való egyezeése fonos feladaa a ájrendezési ervnek. Fonos a felsőbbrendű - országos és érségi - ervekben előír közúi és vasúi fővonalak megfelelő ájbailleszése, ájrendezési szemponból is megfelelő nyomvonalvezeése és kialakíása. 147

148 Tájszerkeze A ájszerkeze alakíása szemponjából elsődleges a megye ökológiai hálózai rendszerének kieljesíése, a meglevő elemek összekapcsolásával, illeve kiegészíésével. Az ökológiai hálóza legérékesebb és legmagasabb szinen véde elemei az országos védeségű ermészei erüleek, a megye erüleén levő nemzei parkok, ájvédelmi körzeek és ermészevédelmi erüleek. Az elsődleges hálóza kiegészül másodlagos, megyei szinű ökológiai elemekkel, amelyeke a helyi védeségű erüleek és valamennyi az elsődleges hálózahoz nem arozó ermészei erüle, meglevő és erveze ökológiai- és zöldfolyosó együese képez. Az ökológiai folyosók a megye ermészeföldrajzi sajáosságainak megfelelően elsősorban a kisvízfolyásokhoz, paakvölgyekhez, erdőfolokhoz, illeve a hegy- és dombvidéki erüleek meredek oldalainak erdőihez, illeve mindké felszínípusnál exenzív gyepekhez kapcsolódnak. A zöldfolyosók a meglevő és erveze művi ájelemek (közlekedési és más műszaki infrasrukúra nyomvonalak, új beépíések, elepülésszegélyek) zöldfelülei kiegészíésé, környezevédelmé és ájbailleszésé szolgáló meglevő és erveze zöldsávok, véderdősávok és erdősíések. Az ökológiai hálóza országos elemei kiegészíő megyei szinű alkoórészek egymáshoz és az országos hálózahoz is kapcsolódva képeznek rendszer. E rendszer sajája, hogy a megye minden regionális szinen érelmezheő és jelenős meglevő és erveze ermészei, ermészeszerű, ermészeközeli és renaurál erüleé magában foglalja, függelenül ezek jelenlegi és erveze védeségi szinjéől és ulajdonviszonyaiól. Ezér is szükséges e erüleek védelme, fennarhaósága érdekében a erülerendezési erv kereében - a elepülésrendezési ervek szinjére is áviheő és áveheő - speciális ájhasználai-ájvédelmi szabályozás adni, a ilások és korláozások melle meghaározva a ámogaások és öszönzések leheőségei is. Tájhasználai módok A ájhasználai módok jövőbeli alakulása szemponjából a ájrendezési fejeze elsősorban a mezőgazdasági és az erdőgazdasági ájhasználao illeően meghaározó, az egyéb ájhasználai ípusok (elepülési, műszaki infrasrukurális, sb.) más szakági munkarészek kereében meghaározo srukúrájá illeően ezek érbeli megjelenésé, ájbailleszésé segíi elő. A ájrendezésnek, szándékaink szerin egyre jelenősebb szerepe lesz a felszíni vízrendezés (folyó- és kisvízfolyás szabályozás, ár- és belvízvédelem), a vízfelüleek alakíása erén is, az ökológiai szemléle erősödésével. A mezőgazdasági - és erdőerüleek srukurálásá és fejleszésé egyre nagyobb mérékben áhaja a racionális ájgazdálkodás - a ermőhelynek megfelelő művelési ágak és módok megválaszása -, valamin a elepülési és ermészei környeze védelmének érségi szinű figyelembe véelének szemponjai. Ezeknek megfelelően javaslao eszünk az elsődelgesen erdő- illeve mezőgazdasági hasznosíású erüleek kiegészíésekén a mezőgazdasági művelésre, ovábbá az erdőelepíésre másodlagosan alkalmas mező- és erdőgazdasági erülei srukúra kialakíására. Ezzel összhangban a nem ermészei alapú ájhasználaok (beépíések, műszaki infrasrukúra léesímények, műszaki és kommunális elephelyek, sb. álal igénybeve erüleek) zöldbeágyazására, ájbailleszésére, a ermészei és meserséges zöldfelülei rendszerek szerves összekapcsolásá elősegíő elepülésrendezési ajánlásoka is aralmaz jelen ervmódosíás. 2.5 A érségi szerkezei erv mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vegyes erülefelhasználású érségei A haályos megyei érségi szerkezei ervhez képes a válozások elsősorban a 2008-ban módosío Országos Terülerendezési Terv (OTrT) kövekezményei. A 2003-ban elfogado OTrT-hez képes a 2008-as módosíás a megye erüleén növele az erdőgazdálkodási érség erüleé, illeve bevezee a vegyes erülefelhasználású érség erülei kaegóriá. A szabályozás is válozo: Az új OTrT a megyei ervek számára is leheősége bizosío a 148

149 vegyes erülefelhasználású érség kijelölésére, ami áj- és ermészevédelmi szemponból is kedvező, mer ebben a erülefelhasználási érségben a mezőgazdasági és erdőgazdasági célú erülefelhasználásnak egyarán prioriása lehe. A érségípusra nincs alkalmazási normaíva kiköve. Ezekkel a leheőségekkel élve a érségi szerkezei erv a vegyes erülefelhasználású érség erüleé csökkenee az OTRT-hez képes. Vegyes erülefelhasználású érségbe sorola a erv a megye erdőgazdasági és mezőgazdasági érségek álal keveren érine, mozaikos erüleei. A vegyes erüleek leheőség szerini növelésével kívánja hangsúlyozni a erv, hogy ezen érségen belül kiemel jelenősége van a helyi ájhagyománmyoka őrző mozaikos ájhasznála fennarásának, ovábbá leheőség van az erdőerüleek, fásíások növelésére és ezzel a biológiai sokféleség növelésére, illeve a áj válozaosabbá, uriszikai szemponból is vonzóbbá éelére. A érségi szerkezei ervhez kapcsolódó ajánlások, részlees irányelveke fogalmaznak meg a áji, ermészei érékek védelmére, az ökológiai hálóza erüleeinek bizosíására, a ájképvédelemre, a hagyományos ájszerkeze megőrzésére, fejleszésére és a mezőgazdaság, erdőgazdaság öbb funkciós fejleszésére vonakozóan is. Az ajánlások és irányelvek megfogalmazása során ámaszkodunk a ájrendezési és környeze(védelm)i vizsgálaokban felár problémák, konflikusok, áj- és környezehasználai ellenmondások elemzésére és megoldási leheőségeik felvázolására. Mezőgazdasági evékenységekből eredő konflikusok és megoldásuk Baranya megye erüleén hagyományosan jellemző a mezőgazdasági evékenység, elsősorban a szánóföldi növényermeszés és az állaarás. A szánóföldi növényermeszés környezei erhelése a műrágyák és növényvédőszerek akarékosabb használaa mia az elmúl években csökken. A felszín alai vizek védelmé segíi a ápanyag-felesleg jelenős csökkenése, például megfelelő rágyázási gyakorlaal. A haékony agrár-környezevédelmi inézkedések fonos eszköze erózió-, belvíz- és nirá érzékeny erüleeken a művelési ág vagy mód válása, illeve a erülehasznála módosíása erdősíéssel, gyepesíéssel, élőhelyek lérehozásával. A felszíni vizek vízminőségének javíásában dombvidéken a ápanyag-gazdálkodás melle az erózió csökkenésével lehe számoevő eredményeke elérni, amely ennek megfelelő művelési módszerek alkalmazásá jeleni, vagy alkalmazhaó magá a forrás megszüneő művelési ág-válás. A vizek VKI szerini jó állapoának eléréséhez a dombvidéki kis vízfolyások felső szakaszain mindenképp indokol a szánó erdő művelési ág válás. Az erdők jóékony vízvisszaaró és a alaj vízmegköő funkciója párosíhaó a szánók kiszoríásának haására csökkenő ápanyagszennyezéssel. A vízfolyások alsóbb szakaszain, szélesebb völgyekben és síkvidéki jellegű vízfolyásokon pedig elsősorban szánó-gyep konverzió jelenhe megoldás, illeve enyhébb eseben a művelési mód válása. Uóbbi eseben a vízfolyások mellékén a megfelelő védősávok (erdő, mező) kialakíásával kell az inézkedés haásá erősíeni. Ezeke a folyamao segíik az EU ámogaással öszönző programjai (pl. az agrár-környezegazdálkodási program) is. A jelenleg is működő országos Nirá Akció-program kereében a jogszabályban kijelöl niráérzékeny erüleeken a köelezően alkalmazandó helyes mezőgazdasági gyakorla bearása a feléele a közvelen mezőgazdasági kifizeéseknek. Az akcióprogram harmadik fázisa jelenleg zajlik (a közöi időszakban). A megye erüleén lévő felszín alai vízesek nem csak a kijelöl niráérzékeny erüleen muanak 50 mg/l-nél magasabb nirá-koncenráció, ezér a program évi felülvizsgálaa kereében indokol a nirá-érzékeny erüleek módosíása. Az erózióval szembeni védelem jelenleg a helyes mezőgazdasági és környezei állapo (HMKÁ) bearaásán kereszül érvényesül. A 12 % lejőszög felei erüleeken köelezően bearandók a veésválásra és agrár-echnikai eszközök alkalmazására (szinvonalra merőleges művelés vagy alajakarás valamely módozaa) vonakozó szabályok. Ez a közvelen kifizeések ovábbi feléele. Az 5-12 % közöi lejőszögű erüleeken a vállalás önkénes. Az erózió csökkenésé haékonyabbá ehei, ha az erózió-érzékeny erüleek kijelölésében a lejőszögön kívül egyéb szemponok is megjelennek (pl. alajakaró, lefolyási viszonyok). Az erózió-érzékeny erüle, és az annak megfelelő jó gyakorla bevezeése a nirá-érzékeny erüleekéhez hasonló jogszabályi háere igényel. 149

150 Az állaarás fellendülése szinén az EU ámogaási rendszerével van szoros összefüggésben. Megállapíhaó, hogy elsősorban nagylészámú állaaró elepeke üzemelenek, és az elmúl években folyamaos az új elepek léesíése, és a meglévők fejleszése, illeve kapaciásbővíése. Az állaaró elepek léesíése és üzemeleése során gyakori környezevédelmi probléma forrása, hogy a védőávolságoka különböző okokból nem arják be, ráadásul a környezevédelmi szabályozás a bűzzel, min légszennyezési formával nem ud érdemben foglalkozni. Az állaarással együ járó másik környezei erhelés a rágyakezelésből adódik, és komplex környezei problémá okoz a felszíni víz - felszín alai víz - alaj rendszerben, valamin a levegőben egyarán. A lakó- és érzékeny ermészei erüleek védelme érdekében a erülerendezési ervezés során is meg kell erősíeni az állaaró elepek elepíésének szabályai. Az állaaró elepek korszerűsíése szinén hozzájárulha a erhelések csökkenéséhez, a folyama az ÚMVP ámogaásainak igénybe véelével zajlik. A bejegyze elepeken kívül fonos felada a lokális, egyéni, illegális erhelések felszámolása. Vegyes erülefelhasználású érség Az OTrT fogalomhasználaa szerin vegyes erülefelhasználású érség: országos, kiemel érségi és megyei erülerendezési ervben megállapío erülefelhasználási kaegória, amelybe mozaikos szerkezeű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és elepülési érségek aroznak. Vegyes erülefelhasználású érség erüleének legalább 85%-á a elepülésrendezési ervekben mezőgazdasági és/vagy erdő erülebe kell sorolni. A fennmaradó erüleen - nagyvárosias lakóerüle kivéelével - beépíésre szán erüle is kijelölheő. A vegyes erülefelhasználási érségre vonakozó erülerendezési ajánlások szakmai megalapozása és javaslaai: - A vegyes erülefelhasználású érség álal érine - gazdaságosan nem művelheő - erüleeken a racionális földhasznála elvének alkalmazásával cél a kedvezőlenebb ermőhelyi adoságú erüleek erdő, illeve gyeperülekén való használaa. A érségen belül előnyben kell részesíeni a rövidávú gazdálkodási érdekekkel szemben a hosszúávú ökológiai szemponok érvényesíésé. - A érségben beépíésre szán erüle kijelölése csak jóváhagyo elepülésfejleszési koncepció álal meghaározo funkcióra, a akarékos erülehasznála szemponjainak figyelembevéelével ajánlo. A vegyes erülefelhasználású érség álal érine erüleeken is örekedni kell a öréneileg kialakul kompak elepülésszerkeze megőrzésére és ovábbfejleszésére. Ennek érdekében új beépíésre szán erüleek kijelölésére a kialakul elepülésszerkezehez szervesen kapcsolódó és beépíésre alkalmas erüleen kerüljön sor. A vegyes erülefelhasználású érség álal érine erüleeken elepülési érségen kívüli - ahhoz szervesen nem kapcsolódó - zöldmezős beruházások elepülésrendezési ervbe illeszése elő erülerendezési anulmány és sraégiai környezei haásvizsgálao kell készíeni (a erveze fejleszés haásainak komplex vizsgálaára), ha a erveze erülefelhasználás kierjedése meghaladja a 10 hekár, vagy az egymással funkcionális kapcsolaban lévő, de egymáshoz nem kapcsolódó erülefelhasználások együes kierjedése meghaladja a 15 hekár. Takaró- illeve szegélyfásíás elepíése indokol a külerülei szigeszerűen megjelenő zöldmezős beruházások ájbailleszése érdekében. A szegélyfásíás során leheőség szerin kerülni kell a ájidegen fajok alkalmazásá. Mezőgazdasági érség Az OTrT mezőgazdasági érség, min erülefelhasználási kaegória elsősorban mezőgazdasági művelés ala álló erüleeke aralmaz, amelyek a megyei erülerendezési ervben legalább 75%-ban mezőgazdálkodási hasznosíású érség kaegóriába kerülek besorolásra. A mezőgazdasági érség erülefelhasználására vonakozó OTrT szabályok: 1./ A megyei erülerendezési ervben a mezőgazdasági érség legalább 75%-ban mezőgazdasági kaegóriába oszlik, a fennmaradó részen városias elepülési érség nem jelölheő ki. 150

151 2./ Borvidéki és borermőhelyi elepülés szőlőkaaszer szerini I.-II. oszályú erüleeihez arozó földrészle beépíésre szán erüleé nem minősíheő. Szőlő művelési ágban nyilvánaro földerüle művelési ága csak az illeékes hegyközség, annak hiányában a elepülés jegyzőjének egyeérő nyilakozaa melle válozahaó meg. A mezőgazdasági érség erülefelhasználására vonakozó megyei ajánlások, irányelvek szakmai megalapozása és ájrendezési javaslaai A ervelőzmények illeve a megye áji - erülei adoságainak ismereében megfogalmazhaók azok a érségi ajánlások, irányelvek, amelyek a mezőgazdasági érség opimális ájhasználaának legfonosabb szemponjai és javaslaai foglalják össze. Az alábbi bekezdésekben összefoglaljuk azoka a szakmai háéranyagban megfogalmazhaó javaslaoka, amelyek közül a legfonosabbak bekerülhenek a erv elfogadásra kerülő munkarészeibe is: - A ermőföld más célú hasznosíása csak a legszükségesebb mérékben és elsősorban a jelenleg beépíe erüleel haáros gyengébb ermőhelyi adoságú erüleeken javasolhaó. Az álagosnál jobb minőségű ermőföld beépíésre szán erüleé csak kivéelesen indokol eseben jelölheő ki, amennyiben a más célú hasznosíás helyhez köönek minősül, közérdekű és jóváhagyo elepülésfejleszési koncepcióban ámogao cél szolgál, és arra a funkcióra gyengébb minőségű ermőföld nem áll rendelkezésre. - A mezőgazdasági érség erülefelhasználása során - a mindenkori erüle poenciálja és a művelési ág együes figyelembevéelével - öszönözni kell a gazdaságos áruermelésre alkalmas birokméreek kialakíásá. Ahol a birokmére az ado művelési ághoz viszonyíva megfelelő, és áji, ermészevédelmi érdekeke nem sér, leheővé kell enni farmgazdasági ípusú erüleek kijelölésé - a gazdálkodással való együlakás leheőségének bizosíásá - is. - A ermőerüleek védelme érdekében külerüleen elepülésrendezési ervekben az OTÉK-ban megengede elekminimumnál nagyobb, illeve az o megengede beépíési %-nál kisebb érékeke célszerű meghaározni a beépíheőség feléelekén, ovábbá célszerű a kisebb üzemméreű erüleek kijelölése helye a birokközponos rendszer öszönzése a elepüléservekben. A mezőgazdasági érséghez arozó erüleek ovábbi felaprózódásá a elepülésrendezés eszközeivel is gáolni kell. - A mezőgazdasági érségben elő kell segíeni az agrár-érszerkezee előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok elepíésé, egyben bizosíani kell a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmé. A erüleeken meg kell akadályozni a alaj fizikai, kémiai és biológiai degradációjá. - A mezőgazdasági érség részé képező kergazdaság erüleeken - differenciál külerüleszabályozással, azon belül a helyi sajáosságokhoz illeszkedő erülefelhasználási kaegóriák alkalmazásával örekedni kell a erüle rendeleésszerű használaához képes inenzívebb beépíések meggálására. A ájkaraker védelme érdekében a elepülésrendezési ervek készíése során javasol az OTÉK-ban megengede elekminimumnál nagyobb - irányelvkén: hagyományos szőlő- és inenzív kerészei erüleeknél legalább m2, nem hagyományos szőlő- és gyümölcsös erüleeknél min m2 -, illeve az OTÉK-ban megengede beépíési %-nál kisebb - 0 és 1% közi - érékeke meghaározni a beépíheőség feléelekén. A mezőgazdasági érséghez arozó borvidéki és szőlőkaaszerbe sorol erüleeken a beépíés elepülésrendezési ervben megállapíandó feléele a szőlő művelési ágnak megfelelő erülehasznála. - Amennyiben a szánóföldi művelés épíményigénye az övezeen kívül(i birokközponban) nem bizosíhaó, a elepülésrendezési ervben megengedheő annak léesíése a erüle áji-ermészei éréke nem képező részén, max. 0,5%-os, ájbaillő beépíeséggel. Az állaarás, szénaárolás elepüléservben meghaározandó épíményigénye is csak ájba illesze módon bizosíhaó, a erüle áji-ermészei éréke nem képező részén, max. 0,5%-os beépíeséggel. - A mezőgazdasági érség hasznosíásánál érvényesíeni kell a vizek mezőgazdasági eredeű, nirászennyezéssel szembeni védelméről szóló, rendeleben foglal előírásoka. - A érség erülehasználaa során bizosíani kell az ökológiai ájgazdálkodás, a racionális földhasznála elveinek érvényesülésé, meg kell védeni az éréke képező hagyományos ájkaraker elemei, a mezőgazdasági ájfásíás és dűlőrendszer érékei. A érségben össze kell egyezeni a mezőgazdasági hasznosíás, valamin a áj- és ermészevédelem érdekei, az opimális ájhasznála kialakíása érdekében. - A magasabb ökológiai, de alacsonyabb ermőhelyi érékű mezőgazdasági erüleek az agrárkörnyezevédelmi alapú környezekímélő erülehasznála, az ökogazdálkodás és az erre épülő ökourizmus és vidékfejleszés javasol célerüleei, ennek megfelelően i kiemel fejleszési 151

152 és rendezési cél a áji válozaosság, mozaikosság fennarása: gyepek - ligeek - erdők, nádasok, nedves - vizes élőhelyek megóvása illeve erülei részarányuk növelésének elősegíése. - Az inenzív művelésből kivonandó öko- (bio-) és egyéb külerjes mezőgazdálkodásra sem alkalmas erüleek elsősorban exenzív gyepgazdálkodással, honos fafajokkal örénő ligees fásíással, halasókén vagy egyéb vizes- nedves élőhelyek kialakulására módo adó formában hasznosíandók. - A érségben elsődlegesen a áj érékeinek és karakerének megőrzésé szolgáló ájhasznosíási módoka szükséges ámogani. Ezen belül - a erülei adoságok és alkalmasság figyelembevéelével - az exenzív gyepgazdálkodás - ré és legelőgazdálkodás -, ár- és hulláméri gazdálkodás, vízározás, halasavak, és öbbcélú ározók léesíése élvezzen prioriás. A mezőgazdasági érség gyengébb ermőhelyi adoságú erüleein - az agrár, a környezevédelmi és az erdészei ámogaási formák összehangol alkalmazásával - öszönözni kell a szánóerüleek arányának csökkenésé, a gyep és erdőerüleek arányának jelenős növelésé. A vízfolyások meni hulláméri erüleeken és a megyei erülerendezési ervben ökológiai zöldfolyosókén erveze erüleeken alálhaó szánóerüleeke erdősíeni, fásíani, illeve gyepesíeni célszerű. - A mezőgazdasági érség beépíésre szán erüleé való minősíése álalában nem kívánaos, kivéelesen csak abban az eseben, ha a erüle ermészei-, ájképi érékei nem károsodnak, adoságai is fennmaradnak, ovábbá a erüle biológiai sokfélesége sem károsodik helyreállíhaalanul. A érségben - a megyei szerkezei ervben ábrázol erüleeken és épíményeken úlmenően - új épímény léesíése is csak indokol eseben, a ermészei érékek, ájképi adoságok károsíása, sérelme nélkül legyen leheséges. Fáslegelőn, nedves réen és lápos-mocsaras erüleen ill. azok 500 méeres körzeében a vonalas léesímények elepíése elkerülendő. A vízkincs megőrzendő, a felszíni és csapadékvizeke leheőleg helyben kell arani, a alajvíz csökkenésé eredményező evékenység csak kivéelesen, indokol eseben végezheő. - A mezőgazdasági érségben a áj- és ermészevédelmi szemponoknak alárendelen kell elősegíeni az erdősávok, fasorok elepíésé, de elsődlegesen a meglévő mezsgyék, facsoporok, erdősávok védelmé kell bizosíani. Az érzékeny ermészei erüleek a jelenlegi meodika szerin ugyan nem jeleníendők meg köelező önálló övezekén, de aláámaszó információkén célszerű az ismereük és feldolgozásuk. A jelenleg haályos erv önálló övezekén aralmazza és erülerendezési szemponból is lényeges előírásoka, ajánlásoka fogalmaz meg. Az ÉTT-k csak részben vannak áfedésben a ermészevédelmi olalom ala álló erüleekkel. A ben lehaárol ÉTT-k minegy 20%-a véde ermészei erüle. A ermészevédelmi célú agrárkörnyezevédelmi kifizeések igénybevéelére jogosul MTÉT minaerüleeknek minegy 50%-a a Naura 2000 hálóza része, 20 %-a pedig véde ermészei erüle. Az érzékeny ermészei erüleek nem állnak ermészevédelem ala, nem aroznak felélenül véde ájhoz, illeve ökológia hálózahoz, de áji - ökológiai adoságaik mia különleges szabályokkal és leheőségekkel is rendelkeznek. Jellemzőjük, hogy álalában mezőgazdasági művelés ala állnak (jobb eseben gyep, vagy nádas, rosszabb eseben inenzívebb művelési ágakban) és áji - ermészei érékeik fennarásához sajáos kezelésükre van szükség. Mivel ennek korláozó és ámogaási formái külön jogszabályban meghaározásra kerülek, önálló erülerendezési ervi elkülöníésük nem indokol, viszon szükséges legalább irányelvi szinen összefoglalni a fennarhaóságuk érdekében megfogalmazhaó szabályoka, ajánlásoka. Az érzékeny ermészei erüleeken ámogao ermészekímélő ájgazdálkodással kell bizosíani az élőhelyek, a biológiai sokféleség védelmé, a ájképi és kulúrörénei érékek összehangol megőrzésé. Ennek érdekében az alábbi ájhasználai és kezelési javaslaok eheők: a erüleek ermészees illeve ermészeközeli állapoa megőrzendő erüleei beépíésre szán erüleé nem minősíheők, az öveze erüleén külszíni bánya nem nyihaó, poenciálisan környezeszennyező léesímény (elephely, nyomvonal) nem léesíheő, a mező- és erdőgazdasági valamin vízgazdálkodási erüleek a áj- és ermészevédelmi szemponok prioriásának bizosíásával arandók fenn és a elepülésrendezési ervekben köelezően külön övezei előírásokkal szabályozandók, amelyek meghaározása elepüléservezés feladaa, 152

153 a erüleen épüle elhelyezés csak indokol eseben, az öveze ermészei erülenek nem minősülő részerüleein valósíhaó meg, a kialakul áblahaárok mezsgyéi, gyepes ábla szegélyei meg kell őrizni. A feni, kívánaos erülehasználao elősegíő javaslaok: A erüleen a ermésze- és környezekímélő erülehasznála, exenzív gazdálkodás javasol, Az érzékeny (erdő- és) mezőgazdasági erüleeken kívánaos az agroechnikailag inenzívebb művelési ágak és módok felválása exenzívebb, ermészeközelibb irányba. Meglévő gyepes és vízhaású erüleek fásíása kerülendő. Az árkok, csaornák, uak menén és a áblák szélén az élővilág fennmaradásá szolgáló fasoroka, cserjesávoka, erdősávoka kívánaos megarani, illeve javasol elepíeni, illeve i levő gyepek erülee nem csökkenheő, - a meglevő gyepek fennarásán úl kívánaos egyéb, ökológiailag kevésbé érékes erüleek gyepesíése. Az állaarás és a gyepgazdálkodás épüleigénye az öveze áji- ermészei éréke nem képező részén bizosíhaó. Műrágyázás, vegyszerezés, inenzív gépi művelési echnológiák végzése a ré és legelő erüleeken kerülendő. Az i lévő vízgazdálkodási erüleeken a ermészees és ermészeközeli vízmedrekre vonakozó kezelési - fennarási irányelveknek megfelelően ajánlo bizosíani a vízi- és vízközeli élőhelyek védelmé, a vízházarásba örénő művi beavakozások az öveze erüleén csak árvízvédelmi érdekből végezheők. A elepülésrendezés során érvényesíendő irányelvek szakmai megalapozása és javaslaa: E erüleeke - amennyiben a elepülésfejleszési koncepció nem irányozza elő elepülési erüleé fejleszésüke - az OTÉK keres övezeére vonakozó (29. ) szabályok figyelembevéelével kell ovábbervezni, a kergazdasági erülere vonakozó részlees szabályoka - az álalános ájvédelem szemponjai is figyelembe véve- a elepülésrendezési ervben kell megállapíani. Cél a kergazdasági erüleek beépíelen mezőgazdasági külerülekén való megarása, a erüleeken megfigyelheő beépíési igények szabályozo, ájvédelmi köveelményeknek is megfelelő mederbe erelése, az illegális és ájképromboló jelenségek visszafogása. A beépíésre szán erüleé való áminősíés regulálása érdekében javasoljuk az alábbi előírások megfogalmazásá: a kergazdasági erüleek ávlaban csak az alábbi feléelek eljesülése eseén fejleszheők elepülési érséggé: - amennyiben a elepülés jelenlegi, vagy erveze belerüleéhez (beépíésre szán erüleéhez) szervesen kapcsolódnak, - a erveze (lakó, üdülő) funkció működéséhez szükséges: - a megközelíés és a közművek elhelyezésé egyarán bizosíó közerüleek, - a funkcióhoz arozó (OTÉK-ban szabályozo és a helyi sajáosságoknak is megfelelő) eleksrukúra, elekmére és elekgeomeria kialakíása, erre vonakozó ulajdonosi vállalások, - a közművek kiépíesége illeve kiépíésének és a kommunális hulladék gyűjésének, - a erüle áminősíésével együ járó öbblenépesség elláására szolgáló helyi humán infrasrukúra bizosíoak illeve bizosíhaók, ovábbá lérejö fejleszési megállapodás a ulajdonosközösség és az Önkormányza közö a szükséges szolgálaások kölségeinek vállalásáról. A erüle azon részére, amely a szőlőermeszésről és borgazdálkodásról szóló külön örvény alapján borvidéknek (Baranyai borvidék) minősülő elepülés I. és II. ermőhelyi oszályú haárrészein fekszik, e örvény illeve az OTrT vonakozó a rendelkezései is alkalmazni kell. A mezőgazdasági érségre vonakozó ovábbi irányelvek szakmai megalapozása és javaslaa: A mezőgazdasági erüleek áji, ermőhelyi és erülefelhasználási szemponból is sokfélék, és bár érszerkezei szinen alapveően egy - a vegyes érsége is figyelembe véve: keő - kaegóriához aroznak, szükséges differenciál kezelésük. Válozaosságukból ered sokoldalú és körülekinő szabályozási igényük, amely csak részben jelenhe meg a érségi szerkezei erv szinjén, de kifejheő az övezeek köz, illeve az ajánlások - irányelvek 153

154 szinjén is. Ezek megfogalmazása során - a fenieken úl - javasoljuk figyelembe venni az alábbiaka is: Az ár-és belvízveszélyes mezőgazdasági erüleek művelési ágá és módjá úgy kell megválaszani, - szánó és egyéb inenzív művelés eseén: megválozani - hogy a vízgazdálkodási és a ermészevédelmi szemponok prioriása érvényesüljön, e erüleek - kemikália-, sb.- szennyeződése kizárhaó legyen, poenciálisan környezeszennyező vagy veszélyezeő léesímény elhelyezésére ne kerülhessen sor. Az érzékeny erüleeken levő mezőgazdasági érségben a szánóföldi művelés a minimumra kell visszaszoríani, de a fennmaradó szánókon is csak exenzív ökológiai gazdálkodás ípusú művelés folyahaó: a ápanyag-uánpólás, a vegyszerek használaá minőségében, időben és mennyiségben korláozni szükséges; csak mechanikai gyomirás megengede; a szánókon is űrni el kell a belvizes foloka, időszakos vízállásoka, ávlailag célszerű kezdeményezni a művelési ág válás; a kialakul áblahaárok mezsgyéi, gyepes, cserjés áblaszegélyei meg kell őrizni. A mezőgazdasági érség ré- legelő művelési ágú erüleein a gyepek exenzív fennarása kívánaos. A fennarás elsődleges módja a legeleés és kaszálás, műrágyázás, vegyszerhasznála csak kivéelesen megengede. Inenzív gyepgazdálkodás szánó művelési ágú erüleen folyahaó. A ájfásíás meglevő érékei megőrzendők, új fásíás elepíésénél honos fajok alkalmazhaók. A mezőés erdőgazdálkodási erüleek egymással összehangolan ervezheők és alakíandók. A borvidékek szőlőerüleein és minden szőlőkaaszerbe sorol erüleen, ovábbá a vegyes művelési ág- és elepülési szerkezeű erüleeken szükséges a ájhagyományok megőrzése. Erdőgazdálkodási érség A erülerendezési ervezésben az erdőerüleek illeve erdőgazdasági erüleek, valamin az erdőgazdasági érség erülee csak részben azonos, mivel a haályos megyei erülerendezési erv erdőgazdálkodási érsége, min erülefelhasználási kaegória a meglévő és az erdőelepíésre javasol erüleeke egyarán aralmazza. A erv erdőgazdálkodási érségének meghaározásánál alapul kell venni a jelenlegi ényadaokon és megyei ervi meghaározásokon úl az OTrT-ben meghaározo erdőgazdálkodási érsége, melye megyei szinen legalább 75%-ban erdőgazdálkodási érség kaegóriába kell sorolni. A megyei erülerendezési ervben az erdőgazdálkodási érségbe legalább 75%-ban erdőerüleek és erdőelepíésre szán erüleek aroznak. Az erdőgazdasági érség erülefelhasználására vonakozó OTrT szabály: 1./ A megyei szerkezei ervben erdőgazdasági érségkén lehaárol erülee a elepülésrendezési ervekben legalább 85%-ban erdőerüle kaegóriába kell sorolni. E szabály alól kivéel képeznek azok a elepülések, amelyek közigazgaási erüleének legalább 50%-a véde. E érségben városi beépíésre szán erüle nem jelölheő ki. 2./ A közlekedési vonalas infrasrukúra erdőerüleen áhaladó szakaszai melle csak a forgalom lebonyolíásá és bizonságá közvelenül szolgáló épímények helyezheők el. A megye érségi szerkezei ervén erveze erdőerülekén, azaz erdőgazdálkodási érségkén meglevő erdők és erdősíésre elsődlegesen alkalmas erüleek együese kerül lehaárolásra. Az erdőerülei bővíés ovábbi erülei alapjai bizosíja az egyedi megyei övezekén meghaározo erdősíésre másodlagosan alkalmas erüleek övezee, amely fakulaív elepüléservezési információ és ajánlás formájában szerepel a TrT-ben, a érszerkezei ervben nem kerül ábrázolásra. Az erdőgazdasági érség erülefelhasználására vonakozó megyei irányelvek szakmai megalapozása és ájrendezési javaslaai: 154

155 Az erdőgazdasági érségben új erdőelepíések, ájfásíások meghaározásánál kiemel szempon a mezőgazdasági áj ökológiai és környezevédelmi agolása, a véderdők és véderdősávok erózió- és defláció elleni védelemnek megfelelő elepíése, a zöldfolyosó-rendszer kiegészíése, és a elepülési környezevédelmi érdekek érvényesülésé szolgáló erdősrukúra kialakíása. A meglevő erdők fennarása, új erdők elepíése során kiemel figyelme kell fordíani a védelmi, valamin a közjóléi rendeleés érvényesíésére, elsősorban a nagyobb városi elepülések és az üdülő funkciójú elepülések környezeében. A véde ermészei erüleeken levő erdők elsődleges védelmi rendeleése melle a védeség fokának függvényében örekedni kell az ökourizmus fejleszésére. A védelem ala álló erdőerüleeken meg kell oldani a fennarhaó erülehasznála, a biológiai sokféleség védelme, a ermészekímélő erdőgazdálkodás szemponjainak összeegyezeésé, örekedni kell az őshonos ársulások fajösszeéelének fennarására ill. elősegíésére. Erdőelepíésre kijelölendő erüleek meghaározásánál a áji - ermőhelyi adoságoka, a mezőgazdálkodásra való erülealkalmasságo, a ermészevédelmi és gazdasági igényeke is szükséges mérlegelni. Erdőelepíés a ájvédelmi szemponok figyelembevéelével, a ájkaraker megőrzésének bizosíásával javasol végezni. A jelenleg nem erdő művelési ágba sorol ermészei erüleek - ermészeközeli gyepek, nádasok, mocsarak, vízállásos erüleek, sb., véde és védelemre erveze ermészei erüleek, Naura2000 hálózahoz arozó ermészees élőhelyek, a ermészevédelmi örvény erejénél fogva véde erüleek - lápok, földvárak, sb., illeve védeé nyilvánío - ermészevédelmi, ájvédelmi erüleek erdősíése álalában nem kívánaos, illeve indokolnak űnő erdőelepíési igény eseén csak a ermészevédelmi szakhaóság hozzájárulásával végezheő. Az árereken levő erdőerüleek fennarásánál és ervezésénél figyelembe kell venni a vízgazdálkodási és ermészevédelmi érdekeke is, a nem őshonos fafaj-összeéelű erdőállományok áalakíására programo célszerű kidolgozni. Összehangol ámogaási rendszerek alkalmazásával indokol a megyei erdősíési program megvalósíásának elősegíése és befolyásolása az alábbi irányelvek figyelembevéelével: Az erdősíési program megvalósíásához eljeskörű állami ámogaás és EU-s pénzügyi hozzájárulás javasol bizosíani. A hosszú ávú ámogaás méréké a eljes bekerülési összeg figyelembevéelével célszerű meghaározni (emelni). A célállomány ípusonkén differenciál ámogaási rendszer kidolgozása és alkalmazása indokol a ermészeközeli állományok lérejöének erőeljes ámogaására. A ulajdonosoka öbboldalú öszönzőrendszerrel kell rávezeni erüleük ökológiailag is legmegfelelőbb hasznosíására, az arra alkalmas erüleeken az erdőelepíés kezdeményezésére. Ezen öszönzőrendszer egyik legfonosabb, nem pénzügyi ermészeű eleme a erülei- és elepülési ervek ávlai erülefelhasználás meghaározó funkciója. A érségi szerkezei ervlapon meghaározo erdőérség magában foglalja a meglévő erdőerüleeken úl az erdősíésre elsődlegesen alkalmas (és javasol) erüleek összességé. Az erdősíésre elsődlegesen alkalmas erüleek egyben önálló övezee is képeznek. Ennek kiegészíésére javasoluk lérehozni az erdősíésre másodlagosan alkalmas erüleek övezeé, amely ugyan a érszerkezei lapon nem jelenik meg, de ajánlo övezekén orienáló lehe a megye elepüléseinek rendezési erv készíése során. Az erdőérséghez kapcsolódó övezei rendszer a ervben javaslaunk szerin háromszinű: az OTrT álal köelező Kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüleek illeve Erdőelepíésre (elsődlegesen) alkalmas erüleek övezeei melle javaslao esz az Erdőelepíésre másodlagosan alkalmas erüle övezeének bevezeésére is. 155

156 2.6 A közlekedési hálózaok és léesíményeik módosíásának ervjavaslaa A közlekedéshálóza ervezésének célkiűzései és fő elemei A közlekedési és helyválozaási igények dönően ké jelenősebb csoporba sorolhaók: a mindennapi, kisávolságú ( helyi ) közlekedési igények és a nagyobb ávolságú igények. A megye úhálózaában meglevő jelenlegi hiányosságok (leginkább a gyorsforgalmi uak hiánya) kövekezében a meglevő úhálózaon differenciálalanul keveredik e kéfaja, jellegében, összeéelében, sebességében gyakran jelenősen elérő forgalom, amely az uaknak a környezeükkel való konflikusaival együ az opimális sebességű és összeéelű járműfolyamok kialakulásá gáolja. Ez viszon végső soron gazdasági-gazdaságossági kérdéskén is felfoghaó. A közlekedés energiaigényes ágaza, amelynél a szükségelenül alacsony sebesség, az uak elíesége, sb. nagyobb eljuási idő eredményez. Ez viszon öbbszörösen hárányos mind a közlekedőkre, mind az úhálóza közvelen közelében élőkre. A kisebb sebesség, a gáol forgalomlebonyolódás öbb üzemanyago igényel, másrész az idő = pénz elv alapján nehezen számszerűsíheő, viszon jól érzékelheő öbbleerhelés okoz minden közlekedőnek. Ugyanígy öbbleerhelés okoz az úvonalak közelében lakókra, mer a rosszabb közlekedési körülmények kövekezében elégee öbble üzemanyag plusz környezei erhelés okoz. A feniekből kövekezően örekedni kell a megyében is a hierarchikus felépíésű úhálóza kialakíására. Ennek lényege és érelme abban körvonalazhaó, hogy a forgalomban részvevők mindig a számukra legopimálisabb úhálózai eleme udják igénybe venni: a ávolsági forgalom számára legideálisabb a gyorsforgalmú ú, mivel ez elszívja az alsóbbrendű hálózaból az o leginkább zavaró ávolsági (nem rikán nagysebességű) forgalma és egyúal elősegíi az ado erüle jobb elérheőségé, ez célszerű kiegészíeni olyan főúhálózai elemekkel, amelyek a gyorsforgalmú hálózao kiegészíve arra ráhordanak, illeve az onnan érkező célforgalom nagy részé eríik a gyorsforgalmi ú csomóponjai közöi erüleen, az alsóbbrendű (állami kezelésű) úhálózao alkalmassá kell enni a bizonságos kéirányú közlekedésre, majd fokozaosan opimalizálni kell az egyes elepülések közöi kapcsolaoka: a kisérségi együműködés és differenciálódás elősegíése érdekében, a hiányzó kapcsolaok kiépíésével közelebb kell hozni egymáshoz a elepüléseke, meg kell kezdeni és nagyobb ávlaban ki kell alakíani a helyi uak (hálózaok) olyan rendszeré, amely ugyan alacsonyabb paraméerekkel, de a kor színvonalának megfelelően sűríi az állami úhálóza ada kereeke, ovábbi kapcsolaoka hoz lére a elepülések közö, segíi a külerülei elepülési funkciók működésé, a külerülei lakó- és munkahelyek megközelíésé, a mezőgazdasági munkavégzés. A feni módon hierarchizál hálóza opimalizálja a járművek fuáseljesíményé, ezálal a gazdaságosabb szállíási, közlekedési feléelek mia mérsékli a közlekedés jelenleg még meglevő álalános kölségfelhajó szerepé. A közlekedés fejlesége összefügg a érség álalános fejleségével. Az nem képzelheő el, hogy fejle régiónak fejlelen a közlekedése, vagy fordíva. Tehá a közlekedésbe inveszál eszközök az egész gazdasági fejlődés indíó öleei lehenek, ha ezek megfelelő körülekinéssel örénnek. Ugyanis az infrasrukúra-beruházásoknak bizonyíoan van húzó haása a öbbi ágazara, de csak akkor, ha az egyéb ágazaokól való színvonalbeli ávolság nem úl nagy. A modern gazdaságban a közlekedés szerepe és feladaai főbb vonalaiban az alábbiak: az álalános civilizációs és modernizációs folyamaok megeremésének és a ermelésnek egyik fonos feléele, a gazdasági növekedéshez való kapcsolódásához (regionális, országos és nemzeközi kapcsolaok szinjén) alapfeléel a lée és működőképessége, a hazai és nemzeközi őke bevonásához, a megyében való leelepedéséhez szükséges, a különféle gazdasági ényezők és szereplők, piacok és régiók, szociális, kulurális és okaási elláó rendszerek egymással való kapcsolaa működésének feléele. 156

157 A közlekedésfejleszés álalános és részlekérdéseinek megíélésénél, a fejleszési leheőségek kimunkálásánál figyelembe kell venni a fejle piacgazdasággal rendelkező országok apaszalaai. Ezek - öbbek közö - az muaják, hogy az államnak az infrasrukúra fejleszés erüleén ovábbra is fonos, de az eddiginél árnyalabb szerepe van. A közlekedési ágaza (ennek léesíményei és szolgálaásai) nem klasszikus piaci szereplőkén reagál a keresle-kínálai haásokra, ezér a piaci részvevők (állam, önkormányzaok, egyének és ezek ársaságai) egymásra haása bonyolul, nehezen modellezheő, öbb eseben csak spekulaív módon vélelmezheő folyamaokban nyilvánul meg. A piacosíás elkerülheelen a közlekedés egyes erüleein is, de a mindennapi élehez nélkülözheelen vola mia van bizonyos szociális aspekusa is, ezér a nem, vagy csak komolyabb kööségek melle piacosíhaó erüleeken komoly vagy eljes mérékű állami, önkormányzai szerepvállalás kell fennarani, nem lehe eljes mérékben kienni a piac haásainak. Olyan szolgálaásoknál lehe előérbe helyezni a piaci körülményeke, ahol ársadalmi szemponból ellenérdekelség nem merül fel (pl. áruszállíás, axi közlekedés, járműjavíás), de ehhez piackomform inézményrendszer kell lérehozni. Közúi közlekedés Gyorsforgalmi úhálóza Főuak - M6 auópálya: Az M60 és az országhaár közöi szakasz az érvényes megyei ervnek megfelelően a Nagynyárád-Lippó-Ivándárda úvonalon fog csalakozni a horváországi szakaszhoz. Csomóponja Lippónál a Villány-Sáorhely (56.sz. főú) irányú új főúnál léesül. - Megvalósíásá a gyorsforgalmi úhálóza fejleszési erve a IV. programciklusra irányoza elő. - M60 auópálya: Az OTRT-ben szereplő Pécs-Barcs közöi szakaszon kiemel főú kaegóriájú. A megye számára kedvezőbb az országos gyorsforgalmi úhálózai erv szerini auópálya kaegóriájú új nyomvonal, Szenlőrincől nyugara a korábbi vonalól minegy 2-3 km-re délre kijelölve, az OTRT módosíásakor ávezeése szükséges. Csomóponi kapcsola szükséges a Pécs-Vajszló új főúnál, Szenlőrincnél (5802.ök.ú) Szigevár 67.sz. főúnál - Az M sz. főú és Pellérd közöi szakasza 2016-ig várhaó megvalósíással, a ovábbi szakasz 2027 uán erveze. - M9 auóú: Nyomvonala a Dombóvár-Bonyhád szakaszon érini a megyé Mágocs-Szászvár irányban. Csomóponjai Mágocs érségében és a Komló-Köblény új főúnál léesülnek. Az OTRT és az országos gyorsforgalmi úhálóza fejleszési ervben azonos nyomvonalon szerepel. Megvalósíásá közöre üemezék. - 6.sz.főú: Szekszárd-Pécs-Barcs irányban a jelenlegi nyomvonalán marad. Az országos főúhálóza-fejleszési erv a Pécsvárad-Pécs és Pécs-Szenlőrinc szakaszon 2 x 2 sávra bővíés irányoz elő. Szenlőrinc és Szigevár elkerülésé az OTRT aralmazza. Szigeváron a város a vasúi meni nyomvonal megvalósíásá javasolja sz.főú: Szekszárd-Mohács-Udvar-Horváország irányban a jelenlegi vonalon marad, Dunaszekcső és Bár elkerülő szakaszainak nyomvonala - az OTRT-ben nem szerepel, mellékúkén jelölheő ki sz.főú: Pécs-Mohács-Dávod (51.sz.főú), Mohácsól kelere új Dunahíd épíésével és az jelű ök. ú főúá fejleszésével, az M6-Mohács szakaszon 2 x 2 sávos kereszmeszeű bővíéssel. (A Mohács-Dávod szakasz az OTRT szerin új főúkén szerepel) - 58.sz.főú: Pécs-Harkány-Drávaszabolcs-Horváország a jelenlegi nyomvonalon marad, Szalána,Túrony és Drávaszabolcs elkerülő szakasz kiépíése szükséges. 66.sz.főú: Az M60 (Kozármisleny) és M9 (Dombóvár) közöi 2 x 2 sávos kiemel főú, a megyei ervben szereplő M65 gyorsforgalmi ú helye, a Baranya megyei szakaszon azonos nyomvonalon. A 66. sz. főú új nyomvonalon, kiemel főúkén való megvalósulása uán a meglevő főú érségi jelenőségű mellékúá minősül á.a Sásd-Kaposvár szakasz a kiemel főú megvalósíása uán is főú kaegóriával célszerű megarani az OTRT szerin. - A Pécs-Sásd szakaszon a jelenlegi főú az új úvonal megvalósíása uán, érségi jelenőségű mellékúá minősíendő á. 157

158 - 67.sz.főú: A jelenlegi Kaposvár-Szigevár szakasz déli meghosszabbíása, Sellyé keleről elkerülve. A Sellye és az országhaár közöi szakaszon az OTRT-ben a Drávakereszúr érsége felé halad, az Országos főúhálóza fejleszési erve szerin (a horvá féllel örén egyezeés szerin). Drávaszára erüleén kereszezi a Drává. A megyei erv az OTRT-nek való megfelelőség mia az a nyomvonala aralmazza sz.főú a 66.sz.főú kiemel főú kiépíése uán visszaminősül összeköő úá. Új főú kapcsolaoka jelölek ki az országos ervek - Pécs-Vajszló irányban az 5801.jelű ök. ú vonalán - Sellye (67.sz.főú)-Harkány-Sáorhely (56.sz.főú) irányban az jelű ök. uak vonalán (ez az érvényes megyei erv csak Harkány és az M6 auópálya közö aralmaza). Sellyéől kelere az OTRT egyezés mia érségi jelenőségű mellékú kaegóriájú. - M9 Köblény-Komló irányban Térségi jelenőségű mellékuak A meglevő és megarandó érségi jelenőségű mellékuakon (5608, 5701, 5707, 5708, 5711, 5808, 5814, 6534, 6541, 6542, 6543, 6601, 6604, 6607) kívül a megyei erv 2 irányban jelöl ki új érségi hálózai jelenőségű összeköő ua, ezek megarása indokol: - A 6.sz. főúól (Boda déli elkerülő)-bükkösd-66.sz.főú/szenbalázs irányban - Pécsvárad és Mohács közö, az jelű összeköő ú helye, aól nyugara Maráza- Erdősmárok-Székelyszabar irányban, az 56109, és jelű beköő uak zsákjellegének megszüneésével. - A jelű Mágocs-Dombóvár beköő ú érségi jelenőségű összeköő úá válik. - Új érségi jelenőségű mellékú-szakasz Komló keleről elkerülő úvonal. A megye ovábbi szükséges mellékúhálóza fejleszései, a zsákelepülések megszüneésé bizosíó, elepülésközi összeköeések: - Kisdobsza Kálmáncsa - Merenye Kálmáncsa-Lajosháza - Merenye-Ceglédpusza Somogyhavan északi meghosszabbíás - Merenye Paapoklosi Basal Cserő Vásárosbéc Visnye Szenlászló Somogyhárságy - Nyugoszenerzsébe Almáskereszúr Almáskereszúr Ibafa-Gyűrűfű Ibafa Horváherelend - Csebény 6. sz. főú és a 66. sz. főú Szenbalázs közöi új ú Szágy 6. sz. főú és a 66. sz. főú Szenbalázs közöi új ú Szágy Gödre-Szénáspusza - Gödre Hajmás - Gödre Kaposkereszúr - Bakóca Tormás Szenkaalin - Kishajmás - Bakonya 6.sz. főú - Orfű-Tekeres Kovácsszénája j. ök. ú M9 Köblény-M65 Komló közöi új főú Komló kelei elkerülő - Varga Lige Felsőegerszeg Tékes Vázsnok Felsőegerszeg és Tékes közöi új ú Tarrós Felsőegerszeg és Tékes közöi új ú Ág bek. ú Alsómocsolád meglevő elepülési - Alsómocsolád Bikal - Alsómocsolád Szalanak Köblény Hegyhámaróc Hidas Kismányok Ófalu Cikó Erdősmecske Ófalu

159 - Hímesháza Görcsönydoboka Kisnyárád bek. ú Erdősmárok Pécsvárad-Maráza-Mohács - Erdősmárok Lipód Lipód Maráza Monyoród Máriakéménd Káoly Berkesd Maronfa Pereked Magyarsarlós Hásságy j. ök. ú Bóly j. ök. ú Bóly Bóly déli elkerülő j. ök. ú Töös j. ök. ú Majs - Majs - Udvar - Birján Lohárd Szemely Szőkéd Pogány Peerd 5711 j. ú Áa Kisófalu és Bisse közöi új ú Kisófalu Bisse Belvárdgyula Nagybudmér Kiskassa Belvárdgyula és Nagybudmér közöi új ú Kisjakabfalva Kisbudmér Sárok Bezedek Alsószenmáron Old Kásád Old Old-Eperjespusza Siklós Egyházasharaszi - Gyód Regenye Csarnóa Szava Márfa Kovácshida - Tésenfa Drávacsehi Tengeri Hegyszenmáron-Monyorósd Bicsérd Szabadszenkirály - Gerde Királyegyháza - Kisasszonyfa Ózdfalu Besence Páprád Cún bek. ú Hirics Kisszenmáron Sósverike Zaláa Drávakereszúr Drávakereszúr-Révfalu Drávaszára - Endrőc Marócsa Szenegá Okorág58107 meglevő elepülési ú - Bánfa Sumony Kaádfa Dencsháza Bürüs bek. ú Szenegá Peend Gyöngyösmellék Nagydobsza Peend Vasúi közlekedés A vasúi hálóza fejleszése Baranya megyében új vonalak kiépíésé nem eszi szükségessé, a nagysebességű vonalak nyomvonala a megyé nem érini. A meglevő vonalak közül a megyén áhaladó örzshálózai vonal: Budapes-Dombóvár-Pécs- Magyarbóly, a nemzeközi hálóza részekén 160 km/ó sebességű közlekedésre alkalmassá fejleszendő. Az ehhez szükséges ívkorrekciók nem megyei erv szinűek. A vonal ávlaban kévágányúra fejleszendő. A Pécs-Szeged irányú vasúi közlekedés szolgálaási szinjének javulása a Szeged-Szabadka- Bácsalmás-Baja kapcsola megvalósíása uán várhaó. A Szenlőrinc-Barcs-Gyékényes (60.sz.), a Dombóvár-Báaszék (50.sz.) és Villány-Mohács vonalak az egyéb országos örzshálózai kaegóriában maradnak. A mellékvonalak közül a megszünee személyforgalmú vonalakon (Barcs-Sellye-Villány- Szenlőrinc-Sellye, Pécs-Báaszék) a pálya megarása szükséges. 159

160 Kerékpáros közlekedés A Baranya megyé érinő országos kerékpárú hálóza az OTRT-nek megfelelően elemei: - Alsó-Duna meni kerékpárú, az EuroVelo hálóza része a megyé a Baja-Mohács-Kölked irányban és Mohácsól elágazva Hercegszánó felé húzódik. - Dunánúli haármene kerékpárú megyei szakasza (9.A.) Kölked-Lippó-Villány-Siklós-Veji- Felsőszenmáron irányban, illeve a (9.B.) Siklós-Harkány-Kórós-Kisszenmáron vonalon csalakozó szakasszal. - Külső-somogyi kerékpárú (72): Bonyhád-Pécsvárad-Pécs-Újpere - Belső-somogyi kerékpárú (73): Kaposvár-Abalige-Pécs Az országos kerékpárú-hálózahoz kapcsolódó érségi jelenőségű kerékpáruak: - Pörböly-Dunaszekcső-Mohács - Sásd-Orfű-Pécs Ny-Pellérd-Görcsöny-Harkány - 67.sz.főú vonala (Kaposvár-Szigevár-Sellye-Drávaszára) - Máronfa-Hosszúheény-Komló-Kisvaszar - Komló-Magyarszék-Abalige - Hoszó-Szenlőrinc - Görcsöny-Vajszló - Pécs-Villány vasúvonal meni kerékpárú - Pécsvárad-Káoly-Bóly-Újpere-Siklós - Szajk-Mohács (57.sz.főú menén) - Magyarbóly-Beremend - Pécsvárad-Véménd-Báa - Benedek-Villány Vízi közlekedés A Duna (VII. sz. európai folyosó) hajózási feléeleinek javíásával a vízi közlekedés jelenőségének növekedése várhaó, ezzel együ a mohácsi kiköő forgalma is nő, fejleszése szükséges. A Dráván elsősorban uriszikai célú hajózás fejleszése várhaó. Drávaszabolcs kiköője Horváország csalakozásáig schengeni haárkiköő. A kompkapcsolaok közül a Dunán a Dunaszekcső-Dunafalva közöi összeköeés megmarad, Mohácsnál a erveze híd megvalósíása uán megszűnik. Légi közlekedés Pécs-Pogány repülőere kereskedelmi (nemzeközi) repülőérré fejleszheő besorolású, erre funkcióra az 5 évvel ezelői fejleszések már jelenleg is alkalmassá eszik. 2.7 A érszerkezee érinő energiaközmű-infrasrukúra fejleszési javasla Baranya megye erüleére Energiagazdálkodás A megye bár korábban jelenős szénbányászaal rendelkeze, energiaelláásában a helyi energiahordozók egyre kisebb szerepe kapak. Az energiaelláásuka ma már jellemzően az országos egységes energiaelláó hálózaokról véelezik, s a megyében üzemelő közcélú erőmű is az országos hálózai rendszerre ermel. Baranya megye energiaelláásában így a legjelenősebb szerepe a megye erüleé érinő országos hálózai rendszerekhez arozó gerinchálózaok jelenik. Ezek a 160

161 nagyfeszülségű 120, illeve 400 kv-os ávieli hálózaok és nagynyomású földgáz és ermék szállíóvezeékek. A megye erüleé érinő meglevő: 400 kv-os ávieli hálóza ávvezeék elemei: (Paks)-Pécs Erőmű alállomás Pécs Erőmű alállomás-országhaár-(horváország-ernesinovo) 120 kv-os MAVIR üzemeleésű, ávieli hálóza ávvezeék elemei: Pécs Erőmű alállomás Pécs Erőmű Siklós országhaár (Horváország) Helyi, érségi jelenőségű 120 kv-os eloszó hálóza elemei: Pécs Erőmű (Bonyhád) Pécs Erőmű-Komló Komló-Sikonda-Mindszengodisa MÁV-(Kaposvár) Pécs Erőmű Pécs Kele-Komló Pécs Erőmű Pécs Újmecsekalja Pécs Erőmű-Pécs Kerváros-Pécs Újmecsekalja-Kővágőszőlős-Királyegyháza-Szigevár- (Kaposvár) Pécs Erőmű-Siklós I-II (kérendszerű) Szigevár-(Barcs I.-II.) Pécs Erőmű-Mohács-(Csáalja) Siklós-Beremend Nemzeközi és hazai szénhidrogén szállíóvezeék elemei: (Városföld) (Baja) Pécs-országhaár (Horváország DN 800 földgáz) (Városföld-Baja)-Pécs (Kápolnásnyék-Mezőszengyörgy)-Pécs (Cserkú ermék) Helyi, érségi (nagynyomású) szénhidrogén szállíóvezeék elemei: Paloabozsok Mohács (Baja Báa)-Paloabozsok Maráza-Pécs (Szank-Pécs DN400 földgáz) (Baja)-(Báa) Duna aralék ág (DN 300 földgáz ) Székesfehérvár-Pécs Paloabozsok-Mohács Pécs I.-Pécs hőerőmű Pécs I.-Pécs II. Térsége jelenős iparági fejleszési szándékok is érinik Villamosenergia elláás erén: Mohács-(Báaszék)-(Szekszárd) ávvezeék PécsiErőmű-Mohács ávvezeék felhasíásával beforgaása Bóly alállomásba Kővágószőlős-Királyegyháza ávvezeék felhasíása, beforgaása Vajszló alállomásba Pécsi Erőmű-Pécs Kele ávvezeék felhasíása, beforgaása Pécs I. alállomásba Kaposvár-Pécs 400 kv-os ávieli hálóza A Kaposvár-Pécs 400 kv-os ávieli hálózafejleszési szándék megvalósíása elbizonyalanodo, az iparág a sajá 2024-ig előkészíe fejleszési ervéből öröle. A hálózaépíési erv szorosan összefüggö a Paksi Aomerőmű erveze fejleszésével. Annak lassúbb megvalósíása és annak időbeli olódása, valamin az időközben megépíe Paks-Pécs ávieli ávvezeék a Kaposvár-Pécs összeköés kiépíésének szükségességé legalább is 2024-ig- megkérdőjeleze. Az OTrT-ben szereplő vezeék nyomvonalá az OTrT-vel való összeveheőség érdekében, min a vezeék számára ávlai helybizosíási szándékkal ovábbra is rögzíjük. A nyomvonal számára örénő helybizosíás fennarásá az OTrT kereében kell felülvizsgálni. Az iparági ovábbi fejleszési ervek megvalósíására helybizosíás szükséges figyelembe véve ezeknek a nagyfeszülségű ávieli hálózaoknak és érségi jelenőségű hálózaoknak a bizonsági védelméhez szükséges helyigényé is. 161

162 A vizsgálaok alapján a megyében országos jelenőségű 50 MW felei erőmű Pécsen üzemel. A 180 MW eljesíményű kapcsol energiaermelés nyújó, Pannon Hőerőmű Zr álal üzemelee pécsi hőerőmű. Az erőmű gazdaságosságának javíására biomassza hasznosíó blokko is léesíeek, s újabb biomassza egység elepíése van folyamaban. Áadásá 2012-őszére ervezik. Távlai ervkén újabb erőmű léesíés szándéká sem beruházó, sem a villamosenergia országos hálózai rendszeré üzemeleő MAVIR Zr, sem a érség villamosenergia elláásának szolgálaója az E.ON Zr nem jelezék. Korábban az OTrT készíésekor az E.ON még erveze és jeleze Mohács érségében egy újabb földgázüzelésű nagyobb eljesíményű erőmű léesíési, s annak 400 kv-os hálózai kapcsolaának a kiépíési szándéká. Ennek megvalósíása valószínű nagyobb ávlara olódo, de min már jelenkező fejleszési szándék a megyei ervben is rögzíésre kerül. Egyéb, akár ávlai fejleszési szándék nem ismer. A megyében üzemelő 5-50 MW közöi hő- és energiaermelő bázisok közvelen helyi energiaigényeke (Komló fűőerőmű)elégíenek ki MW közöi léesíendő új hőermelő, energiaermelő léesíési szándék, amelye a megyei erülerendezési ervkészíése során figyelembe kellene venni, nem ismer.. Meg kell jegyezni, hogy az észrevéelek közö öbb elepülés is jeleze megújuló energiahordozó hasznosíási szándéká. Jelezek biomassza hasznosíású fűőerőmű léesíési és szélkerekek elepíési szándéko. Az állásfoglalás azonban az, hogy csak azoka a már előkészíe fejleszési erveke szabad a megyei erülerendezési ervbe beépíeni, amely már legalább környezevédelmi engedéllyel, vagy azzal azonos érékű engedéllyel rendelkezik, s a beruházás reálisan a közeljövőben megvalósíásra kerül. Energiagazdálkodási szemponból meg kell emlíeni a megújuló energiahordozók hasznosíásá is, de a már emlíebiomassza erőművi hasznosíásán kívül (jelenleg 49,5 MW) egy-egy egyedi napkollekor, napelem használaán kívül energiagazdálkodási jelenőségű megújuló energiahordozó hasznosíás jelenleg még nincs a megyében. A megújuló energiaforrás-adoságok közül, a megye erüleének jelenős erdősülsége, a biomassza előállíás leheőségé bizosíja. Az erdőgazdasági hulladékok, a fa és egyéb növényermeszési hulladékok, ill. az energiahasznosíási céllal elepíe energiaülevények (jelenleg a pécsi hőermőmű elláására 45 ha-on) folyamaosan kelekező és hasznosíhaó energiahordozókén állnak rendelkezésre. Ezek megfelelő kogenerációs echnológiával hasznosíva, kiválhaják fokozaosan - nagy ávon- a meglévő városi ávfűés primer energiahordozójá. A biomassza egyedi alkalmazással is kiválhaja nagyobb kommunális okaási, kórházi, egyéb inézményi sb. léesímények hagyományos hőenergia hordozójá, lakossági közponos hőenergiaelláási rendszereinek primer energiahordozójá, ipari parkok új, egyéb vállalkozások hő- és villamosenergia-áalakíó berendezéseinek is primer energiahordozójá. Továbbá, alap energiaforrásul szolgálhanak új vidékfejleszési, uriszikai, rekreációs sb. léesímények energiaelláási rendszereinek. A biomassza poenciális adoságaira alapozva készíheő el a megyei biomassza energiaforráshasznosíási javaslaa, amelyben elsődlegesen a ávhőszolgálaás bázisainak biomassza üzelésű áállíásá célszerű megoldani, amennyiben a helyi szándékok is megérek erre az olcsóbb, versenyképes és környezekímélő megoldás módra, mely egyben munkahelyereméssel és folyamaos foglalkozaással párosul. Biomassza hasznosíására konkré fejleszési szándék a Pécsi Hőerőmű primer energiahordozójának kiválására van. Tervezik a jelenleg földgázüzelésű erőművi blokkok biomassza üzelésre örénő áállíásá. Folyamaban van egy újabb 50 MW-os biomassza üzelésű blokk épíése, majd egy 80 MW-os blokk elepíése. A geoermikus energia öbblépcsős hasznosíása (humán erőforrás-foglalkozaás fejleszés, gazdasági versenyképesség, éleminőség javíás) javasol, egyrész a meglévő ermálfürdőhelyek (Harkány, Szigevár, Sikonda, Magyarherelend, Mohács) fejleszése során, kedvezőbb haásfokú hőhasznosíás kiegészíésekkel, másrész a érszerkezeben alkalmas helyen preferál új (Mágocs, Szenlőrinc) beruházás léesíésével. 162

163 A helyi jelenőségű ermálsrandok léesíési leheőségé is célszerű ámogani, hisz 30 o -os ermálvíz kivéelre, annak előzees megkuaásával, ovábbi elepüléseken is van leheőség. Vízenergia villamosenergiává örénő áalakíására kis- és örpe vízerőművek léesíésére a Dráván kívül öbb vízfolyáson is lenne leheőség, a ermészees szinkülönbségek a már kiépíe és még kiépíheő duzzászási leheőségek haására. Ezeke kellő körülekinéssel szabad csak léesíeni, mer erőlee duzzaszások előnyelenül megválozaják és veszélyezeik a vízi élővilágo és a vízfolyások egyéb uriszikai és komplex hasznosíásai. Ezér érségi ökológiai rendszervédelemre ekineel a léesíendő kis- és örpe vízerőművek külön haósági szabályozás és megállapodás szerini feléelek melle léesíheők csak. Szélenergia villamosenergiára való áalakíására helyi kezdeményezések nem ismerek, a leheőségek is a ermészei adoságok mia korláozoabbak. Napenergia hőhasznosíásra való áalakíási igénye főleg az üdülőerüleeken jelenkezik, kempingek, szabadidőközponok, üdülő együesek, ározóavak érségében. Ezek helyi szinen jelenősek energiamegakaríás és környezekímélés szemponjából, azonban nem alkonak összefüggő rendszer megyei szinen. Alkalmas szoláris berendezéseik kombinálhaók a biomassza bázisú energiaáalakíási echnológiákkal, ahol már mérheő nagyságrende jelenhenek a megye korszerű energiahordozói szerkeze-áalakíásában. Foovillamos napenergia hasznosíó berendezések használaának elerjeszése célszerű a Nemzei Park és egyéb véde erüleek, erdészei-, meeorológiai külerülei léesíményeknek a elepülésekől ávol eső állomásai, szolgálaási közponjainak, közlekedéshez kapcsolódó, közhálózai rendszerekől ávolabbra eső jelő rendszerek villamosenergia elláására, elkerülve ezzel a hagyományos hálózaépíés erülei erhelésé Energiaközművek Villamosenergia elláás A vizsgálaok alapján a megye erüleén haladó villamosenergia ávieli hálózaok a megye erüleén jelenkező igények elláásában ölenek be bázis szerepe. Az ávieli hálózao a MAVIR Zr üzemelei. A megye fogyaszóinak villamosenergia-elláásá min regionális áramszolgálaó szerveze, az E.ON-DÉDÁSZ Zr.(Pécs) bizosíja. A megye egyelen országos alaphálózai rendszerhez arozó ápponja a Pécsi Erőmű 400/120 kv-os MAVIR Zr üzemeleésében levő alállomás, amelynek 400 kv-os beáplálása a Paksi Erőmű ranszformáor-állomásáról épül ki. A közelmúlban épíeék a Pécs Erőmű alállomás-országhaár- (Horváország-Ernesinovo) nemzeközi kapcsolao bizosíó 400 kv-os hálózao. A megye villamosenergia fogyaszóinak jelenlegi elláási bázisponjai az alállomások, amelyeknek beáplálása a Pécsi Erőmű alállomásáól induló 120 kv-os hálózaokról örénik. Alállomások üzemelnek: - Pécsen (Erőmű 120/35/10kV, Kele 120/10 kv, Újmecsekalja 120/25/10 kv, Kerváros 120/20/10 kv), - Kozármislenyben (120/20 kv), - Kővágószőlősön (120/35 kv), - Királyegyházán (120/10 kv), - Szigeváron (120/20 kv), - Komlón (120/35/20 kv), - Sikondán (120/20 kv), - Mindszengodisán (120/25 kv), - Mohácson (120/20/10 kv), - Siklóson (120/20 kv), - Beremenden (120/6 kv). 163

164 A Pécsi Erőmű alállomásból 120 kv-os hálóza épül Pécs-Kővágószőlős-Királyegyháza-Szigevár- Barcs felé, Szigevár-Kaposvár felé, Pécs-Komló-Sikonda-Mindszengodisa-Kaposvár felé, Pécs- Mohács felé, Pécs Siklós-Beremend felé és Pécs-Paks irányban. A megye villamosenergia elláásának gerince a 120 kv-os főeloszóhálóza. Kővágószőlős, Komló és a Pécsi Erőmű, ahol még 35 kv-os ranszformálás, Újmecsekalján és Mindszengódisán a MÁV 25 kv-os ranszformáció igényel, egyedi 120/6 kv-os ranszformáció Beremenden üzemel. Ezek jellemzően ipari célú igények kielégíésé szolgálják. A kommunális célú igényeke kielégíő ápponokon 20, illeve 10 kv-os ranszformációval állíják elő a középfeszülségű szolgálaáshoz szükséges hálózai feszülsége, amely hálózaokról közvelen a fogyaszói ranszformáoroka áplálják. A megye valamennyi elepülésén bizosío a közszolgálao villamosenergia elláás. A villamosenergia elláás vonakozásában a meglevő fogyaszók várhaó igénynövekedése, a erveze új fogyaszók igénye melle a ársadalmi, gazdasági éle fejlődése is a villamosenergia folyamaos fajlagos igénynövekedésé eredményezi. Ehhez folyamaos hálózafejleszési igény csalakozik. A hálózafejleszési igény lépcsőzeesen elepülés közi hálózafejleszési feladaoka haároz meg, amelyek a elepülések elláási leheőségének a bővíéséhez szükségesek. Ebbe a csoporba sorolhaók villamosenergia elláás vonakozásában az új alállomások elepíési feladaai és új középfeszülségű hálózaok fekeési igénye. A középfeszülségű hálózafejleszési igények elepülés szinű ervezés részé képezik, a nagyfeszülségű hálózafejleszési igény az iparági fejleszés egyéb fejleszési erveivel együesen haározza meg. 164

165 Baranya Megye Terülerendezési Terv Módosíása Villamosenergia-elláás, energiahálózaok és alépíményeik Távlai kiekinéssel Baranya megye erüleé érinő ávieli hálóza fejleszési szándék nem merül fel. A megye erüleén várhaó igény növekedés kielégíése viszon gerinchálóza fejleszés esz 165

166 szükségessé. Az iparág ervei alapján, az E.ON-DÉDÁSZ Zr 120 kv-os főeloszóhálózai fejleszéskén ervezi : - Pécs-I. 120/20 kv-os új alállomás léesíésé a Pécs-Erőműből új 120 kv-os hálóza épíésével, - Vajszlón új 120/20 kv-os léesíésé, beáplálása Kővágószőlős-Királyegyháza 120 kv-os hálóza felhasíásával, 120 kv-os hálózaépíés Királyegyháza és Vajszló közö, - Bólyban új 120/20 kv-os alállomás léesíésé, beáplálása a Pécs-Mohács 120kVos hálóza felhasíásával, 120 kv-os beköés épíése A megye fogyaszóinak villamosenergia elláásá a szolgálaó a meglevő és erveze 120 kv-os hálózai rendszerén kereszül, a meglevő és erveze alállomások segíségével bizosíja. Az ávieli hálózaokon kereszüli villamosenergia véelezés leheősége ávlailag is bizosío. A fajlagos villamosenergia igények vonakozásában egyenleesen növekvő endenciájú igénynövekedés prognoszizálhaó. Az egyenlees fajlagos villamosenergia igény növekedés a kommunális évi 3-5 %-kal, az egyéb ipari, vagy nagyfogyaszóknál 1-2 %-kal fog növekedni. A megye kiépíe hálózai rendszere és az iparági fejleszési ervek a várhaó igények ávlai kielégíésé is helyi eloszó hálózai fejleszésekkel bizosíani udják. Baranya megye gazdasági éleének a fellendülésé főkén az idegenforgalomól várja, közműveke érinően ezér a vonzóképességé az eszéikai megjelenésének javíásával udja fokozni. Egyelőre láványjavíás érdekében a hálózaok földalai elhelyezésével csak elepüléseken belül, beépíe, illeve beépíésre javasol erüleeken kell az igényesebb, de egyben kölségesebb műszaki megoldás felé örekedni. Csak ávlailag emlíheő meg, hogy foglalkozni kell a elepülésközi hálózaok földkábelesíésének ávlai ajánlaával egyelőre csak a ermészevédelmi erüleeken, vagy egyéb szemponból véde erüleeken, mivel a műszaki feléele bizosío, hogy a 120 kv-ig bezárólag a közép- és nagyfeszülségű hálóza is földkábelbe fekeve kerüljön kivielezésre. Földgázelláás A vizsgálaok szerin a megye erüleén áhaladó országos alaphálózai rendszerhez arozó szénhidrogén szállíó hálózaoka a Földgázszállíó Zr és a MOL Nyr Logiszikai Távvezeékes szállíás üzemelei. A megye erüleén áhaladó jelenősebb országos gázszállíóvezeékekre elepíe gázáadók áplálják a gázfogadó nyomáscsökkenő állomásoka, ahonnan indul a megye elepüléseinek elláásá bizosíó nagy-középnyomású gázeloszó gerinchálóza. A elepülések földgáz szolgálaási szemponból korábban a DDGÁZ szolgálaási erüleéhez arozo, ma a szolgálaás az E.ON Hungária csoporhoz arozó E.ON-DDGÁZ Zr. bizosíja, amelynek közponja Pécsen van. A közelmúlban megvalósío fejleszések ellenére a vizsgálaok felárása szerin még ma is Baranya megye 106 elepülésén élők számára a vezeékes gázelláás nem áll rendelkezésre. A megye lakásállományának csak 56,5 %-a részesedik a komforos, auomaikus üzemeleésre alkalmas hőelláás leheőségével. Baranya megye erüleén üzemelő 5 áadóállomás és 1 megyén kívüli áadóállomás, a gázelláás ápponjai. Az áadóállomások mellé elepíe nyomáscsökkenőkről indul a nagy-középnyomású vezeék, amely szállíja a földgáz a elepülésekig, álalában a elepülések haárába elepíe gázfogadóig és a nagy-közép/közép nyomásszabályozóig. A elepülések közöi eloszás nagy-középnyomású vezeékkel épül ki, ez képezi a megye gázelláó hálózaának a gerincé és erről elláo a megye elepüléseinek jelenős hányada. Néhány elepülés a nagy-középnyomású vezeékekre elepíe 6/4, 6/3-as nyomáscsökkenőkről indío középnyomású hálózaokról elláo. 166

167 Az egyes elepüléseken belül a fogyaszók gázelláása vagy közvelen nagy-középnyomású hálózaról vagy a elepülés gázfogadójánál elhelyeze nyomáscsökkenőől indío középnyomású gázeloszó hálózaról kiépíe beköéssel örénik, vagy körzei nyomáscsökkenőkről indío kisnyomású eloszóhálózaal bizosío. Távlai kiekinéssel Baranya megye erüleé érinő szállíóhálóza fejleszési szándék nem merül fel. A megye erüleén a jelenlegi országos álag alai elláoság, a még beköéssel nem rendelkező elepülések elláásának bizosíása viszon gerinchálóza fejleszés esz szükségessé. A megye erüleén 106 elepülés nem rendelkezik jelenleg kiépíe gázhálózai kapcsolaal. Ezek a elepülések vezeékes gázelláás vonakozásában elláalan. Meg kell jegyezni, hogy az infrasrukúra elepülésfejlesző haásá elemző kuaások a vezeékes gázelláás ekinik az egyes elepülések népességmegaró képességé segíő közműágnak, amelyek álal bizosío és gazdasági szemponból is fennarhaó auomaikus üzemvielre alkalmas, kezelés nem igénylő ermikus hőelláás az idősek helyben maradásá leheővé eszik és a fiaalok elvándorlásá fékezik. A saiszikai adaok elemzése ezeknél a elepüléseknél ez igazolják is, így vezeékes gázelláásának kiépíése indokol lenne. 167

168 Baranya Megye Terülerendezési Terv Módosíása Földgázelláás, energiahálózaok és alépíményeik Szénhidrogén- és ermékvezeékek 168

169 Megújuló energiaforrások, elláások A megújuló energiaforrások közül a megyében elsősorban a biomassza alapú üzelési mód és echnológia alkalmazása emlíheő energiagazdálkodási szinen. A napenergia, valamin a geoermikus energia hasznosíása fordul elő, az előbbi egyedi alkalmazással (főleg használai melegvíz ermelésre), az uóbbi elepülés szinű alkalmazással, jellemzően fürdő célú hasznosíással. A biomassza hasznosíása Baranya megyében, min a Pécsi Hőerőmű primer energiahordozója, energiagazdálkodási szinen is érékelendő. A jelenlegi közel 50 MW-os blokk és a erveze újabb 50, illeve 80 MW-os blokk megvalósíásával zöld erőművé fejleszheő a korábban szenes, nagy környezeerhelés okozó, majd földgázüzelésre ugyan áállíva, de ezzel helyi energiahordozó helye alaphálózai elláásra szoruló hőerőmű. A biomassza előállíásához szükséges energiaülevény számára bizosíandó erüleel, a mezőgazdasági művelésből kieső erüleek hasznosíásá is segíi. A jó példa a megyében üzemelő ovábbi ávhő bázisok gazdaságosabb és környeze baráibb üzemeleésére való áállási készsége is javíja. Napenergia hasznosíás leheősége A globális napsugárzás évi összege Magyarországon (BERZÉKI, 1994) Forrás: Megújuló Energiaforrások Hasznosíása a Békési kisérségben, szakanulmány PYLON Kf., 2005 Szélenergia hasznosíás leheősége vidékfejleszési kisérségek Magyarország szélerő érképe 70 m magasságban Forrás: Megújuló Energiaforrások Hasznosíása a Békési kisérségben, szakanulmány PYLON Kf.,

170 Termálvíznyerés leheősége Hőmérsékle eloszlás 3000 méer mélységben Forrás: Megújuló Energiaforrások Hasznosíása a Békési kisérségben, szakanulmány PYLON Kf., 2005 A megye klimaikus adosága, hogy a megújuló energiahordozók közül a biomassza hasznosíásán úl a napenergia, akív és passzív hasznosíásának és a szél energiájának, ső a víz energiájának, valamin a ermálvíz, a föld energiájának a hasznosíásának a leheősége is bizosío. Egy-egy szórványosan előforduló egyedi hasznosíásól elekinve, ma még számoevő szerepe a nap és a szél a fogyaszói energiaigények kielégíésében nem öl be. A megújuló források közé sorolják a geoermikus energiá is. Hasznosíási formái közül elsősorban a hévizek hőhasznosíása indul el, főkén gyógyfürdők, srandok, üzemeleésében. A nemzeközi energiapoliika a hazai energiagazdálkodásban is elvárja, hogy a megújuló energiahordozók alkalmazásának aránya a jelenlegihez képes lényegesen növekedjen. Az országos energiafogyaszásból a megújuló energiaforrások részhányadának jelenlegi 4 %-os álagá 2016-ig a nemzeközi szerződésekben vállal köelezeségeknek megfelelően legalább 16 %-ra kellene növelni, s ennek elérése Baranya megye erüleén is energiasraégiai válozaás igényel. A legkedvezőbben Baranya megye a biomassza használaának növelésével ud hozzájárulni a megújuló energiaforrások hasznosíási arányának növeléséhez, de a napenergia és a föld energiájának hasznosíásával is a hagyományos energiahordozó igénybevéelé udja csökkeneni. Míg a biomassza hasznosíásá közcélú léesíménynél is udja alkalmazni, addig a nap és a föld energiájának igénybevéelére ovábbra is helyi, egyedi alkalmazások kereében bizosíhaó leheőség Elekronikus hírközlés A modern információs ársadalom legfonosabb infrasrukúra eleme az elekronikus hírközlés, amely vezeékes és nem vezeékes módon bizosíhaó. Baranya megyében is kellő kiépíeséggel bizosío a vezeékes és vezeék nélküli ávközlés. 170

171 Baranya Megye Terülerendezési Terv Módosíása Elekronikus hírközlés 171

172 Vezeékes hírközlés érségi rendszerei A vizsgálaok szerin a megye eljes erüleén a vezeékes ávközlési elláásá jelenleg a Magyar Telekom Zr. bizosíja. A megye elláó hálózaának szekunderközponja Pécs, amelyhez arozó Pécs, Szigevár Mohács primer közponok a vezeékes ávközlési hálóza bázisai. A pécsi primer közponhoz arozó elepülések 72-es, a Mohács primer közponhoz arozó elepülések 69-es, a Szigevár primer közponhoz arozó elepülések 73-as körzeszámon csalakozhanak az országos, illeve nemzeközi ávhívó hálózahoz. Az elláoságo vizsgálva megállapíhaó, hogy az elláás az igény jelenkezésé szorosan kövei. A már megvalósío gerinchálóza fejleszés eredményekén a jelenkező mennyiségi igények kielégíenek ekinheők és a fejleszés fokozaosan a minőségi szolgálaás érdekében örénhe. A helyközi ranzi hálóza alai síko, a primer közpono a körze helyi közponjaival összeköő primer körzei hálóza képezi. A ávközlés fejleszési ervei alapján épülek meg a körzehálózaok, melyek a megye erüleén, a primer körzeeken belül az irányíás rendjé, besorolásá végzik. A körzehálózaok öbbségében fény-vezeő(opikai) kábel, koax, PCM anyagúak és hagyományos helyközi rézkábelen csalakoznak. A megépül ávközlési hálózaok jellemzően az uak szabályozási szélességén belül, az úburkolao kísérő zöldsávban ill. a járdában és a vasúvonalak nyomvonalá köveően vannak vezeve. A helyi ávbeszélő közponhoz csalakozó helyi hálóza és a végberendezések együesen alkoják az előfizeői hálózao, mely az egyéni és a közülei fogyaszóka kapcsolja a ávközlési rendszerbe. A ávbeszélő közponok az európai szabvány előírásainak megfelelnek. Az egyes ávközlési körzeek erüleén azok a kis elepülések, amelyek nem rendelkeznek sajá elefon közponal egységes hálózaal csalakoznak a szomszédos elepülés egységes hálózao is fogadó elefonközponjához. Településeken belül az eloszóhálóza a városközponok, lakóelepek és nagyobb községközponok, ipari park erüleén földalai elhelyezéssel épülek. A perem-városrészekben, a lazább beépíésű városi erüleeken és a községekben álalánosan a ávközlési vezeékek föld felei elhelyezésűek. Jellemzőnek ekinheő, hogy a föld felei elhelyezésre a kisfeszülségű eloszóhálóza aróoszlopai használák, de sok helyen önálló oszlopsor helyezek el a ávközlési kábel számára. A hírközlés alanyi szolgálaás, amelye a privaizál szolgálaók sajá fejleszési feladakén valósíanak meg. A megye erülerendezési ervében a hírközlési ágaza szolgálaóinak fejleszési elképzelései úgy kell befolyásolni, hogy a korszerű hírközlés nyújoa leheőségek -a ávmunkavégzés, ávanulás, ovábbképzés, információáramlás, logiszikai evékenység egyre igényesebb bizosíási leheősége- melle a megye ávlai fejlődési ervei az idegenforgalmi igényeke, a ermészevédelmi köveelményeke- a hírközlési léesímények, hálózaok sem helyfoglalásával, sem láványával ne korláozza. A község-város, a fejleebb-elmaradoabb érségek közöi kiegyenlíés segíhei a korszerűbb hírközlési (informaika, hír-, kép- adaávielre alkalmas) hálóza kiépíése. Ezér a szolgálaóknak módo kell adni arra, hogy eljes erülei lefedesége meg udják valósíani és ezzel az álaluk kínál leheőségek igénybe véele a megye erüleén mindenü bizosíhaóvá válha. Ehhez az egyes szolgálaóknak hálózao kell épíeni, egyes szolgálaóknak léesíményeke kell elhelyezni. A kedvező műsorvéel (rádió-tv) érdekében az épüleenkén elhelyezendő anennák szerepé fokozaosan a kiépíe vezeékes kábelévé hálóza vehei á. A kábelhálóza kiépíése a 90-es évek fejleszése, ma már a kedvező műsorvéel a kábel TV szolgálaók, a megye lakásállományának nagyobbik felében bizosíják. A megyében 146 olyan elepülés van, amelyikben még a vezeékes műsoreloszás nem épül ki. Településeken belül is a hírközlési hálóza megfelelő fejleszésével hozzá lehe járulni a elepülés arculaának a javíásához. A hírközlési vezeékek földalai elhelyezésével az ucaképek javíhaók, az egyedi anennák a kábel-tv hálózaal felválhaók. 172

173 Vezeék nélküli hírközlés érségi rendszerei Baranya megye erüleén az országos mikrohullámú rendszer részekén a Magyar Telekom Zr és az Anenna Hungária Zr.-nek üzemelnek mikrohullámú állomásai, melyek közö mikrohullámon az összeköeés bizosío. A mikrohullámú összeköés ké ponja közö az üzembizos működéshez, a jelek ovábbíásához az opikai áláás bizosíani kell. Ezér erülerendezési szemponból a mikrohullámú állomások közöi összeköés védősávjában korláozási érékekkel számolni kell, amely a megye szabályozási ervében kerül rögzíésre. Az Anenna Hungária Zr. mikrohullámú állomásai közö áhaladó modulációs vonalak, a mikrohullámú összeköés sávjában magassági épíéskorláozásra kell számíani. A Magyar Telekom Zr mikrohullámú állomásai közöi modulációs vonalak szinén magassági épíési korláozás okoznak. A ké országos mikrohullámú rendszer hálózaán kívül a megye erüleén áhaladnak ill. érinik a T Mobil, a Telenor és VODAFON mobil ávközlési szolgálaók mikrohullámú hálózaai is. A mobil szolgálaók álal kiépíe rendszereken a érségben álalában jó minőségű a véel leheősége. A megye opográfiai adoságából kifolyólag még vannak nem eljes lefedeséggel rendelkező erüleek, elepülések. Álalában a küléri lefedeség bizosío, de vannak elepülés részek, amelyek még eljesen fedelenek. A lefedesége bizosíó rendszerek kiépíése folyamaban van. Az Anenna Hungária Zr Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zr végzi a rádió és a elevízió műsorának sugárzásá országos szinen. A megyében a TV ájászók és műsorszórók a megye erüleén elfogadhaó fedeséggel bizosíják a műsorvéel leheőségé. Ez irányú fejleszés az ágaza nem erveze. Meg kell emlíeni, hogy a ervlapon bemuao vezeék nélküli szolgálaás segíő anennákon úl az iparági anennák is jelenős számú léesíménnyel állnak rendelkezésre. 173

174 Baranya Megye Terülerendezési Terv Módosíása Mikrohullámú mobil hálózai állomások 174

175 2.8 Vízgazdálkodás Felszíni vizek, vízkészleek A vizsgálaok alapján Baranya megye a Duna vízgyűjő erüleén, ezen belül részben közvelen a Duna, részben a Dráva részvízgyűjőjén fekszik. Az egyes részvízgyűjők vízgyűjő alegységekből épülnek fel, amelyekre agolhaók a vízelvezeési és vízgazdálkodási feladaok. Baranya megye erüleé 5 alegység érini, ezek közvelen a Duna részvízgyűjőjéhez arozó 1-11 Sió vízgyűjő alegység, az 1-12 Kapos vízgyűjő alegység, az 1-15 Alsó-Duna jobb pari vízgyűjő alegység és az 1-16 Felső-Bácska, Margia szige és az Igal vízgyűjő alegység, ovábbá a Dráva részvízgyűjőjéhez arozó 3-3 Fekee-víz vízgyűjő alegység. Az egyes alegységek legfőbb vízgazdálkodási feladaairól a kezelésükre kijelöl vízügyi igazgaóságok a közelmúlban készíeek erve, amely min vízügyi kereerv közájékozaásra kerül. Ezek felhasználásával készül a erülerendezési erv szakági munkarésze. Baranya megye erüleének nagyobb hányada a Dráva részvízgyűjőjére, azon belül a 3-3 Fekee-víz vízgyűjő alegység erüleére esik. Földrajzi lehaárolásá, hidromeeorológiai adoságá a Vizsgálaok fejezee rögzíi. A Fekee-víz Tésenfánál orkollik a befogadó részvízgyűjőbe, a Drávába. A Dráva bal-parján, az alegység erülee felé ölés halad végig, védve a drávaszabolcsi, kémesi és ormánsági öblözeeke a Dráván lefuó árhullámok elönéséől. A Dráva Barcs-Drávaszabolcs közöi szakasza, a közös horvámagyar szabályozás eredményekén szabályozoá vál, a folyó vízjárásá a horvá erőművek csúcsra járaásának üzemrendje befolyásolja. Az alegység mély fekvésű Dráva meni erüleén belvízi öblözeek alakulak ki, amelynek hasznosíására az öblözeek vízrendezésével nyílik csak leheőség. A vízrendezés megvalósíásánál az ökológiai igényeke is figyelembe kell venni. A Fekee-víz vízgyűjő erüleé 5 kisebb részvízgyűjő alkoja, amelyből az egyik közvelen a Fekeevíz, a ovábbiak a Pécsi-víz, a Bükkösdi-víz, az Almás-paak és a Gyöngyös-paak vízgyűjője. A vízgyűjő alegység erülee válozaos opográfiájú, az előforduló legnagyobb szinkülönbség 400 m. A Fekee-víz és a Gyöngyös-paak főmedre síkságon fu végig, a öbbi vízfolyás dombvidéki erüleen halad. A Fekeevíz vízgyűjő alegység erüleének hidrogeológiai jellemzője, hogy a felszín alai vízadó összle a felső-pannóniai réegcsopor, melynek homokos réegei bizosíják a erüle kújainak a vízuánpólásá. A kisebb mélységű kuak pleiszocén-holocén korú homokréegeke csapolnak meg. Vízzáró agyagréeg hiányában a homokos felszín mia a csapadékkal együ a szennyeződés könnyed ju a vízadó réegekig, ezér a érségben üzemelő vízbázisok közö öbb a sérülékeny ivóvízbázis. Baranya megye erüleének másik jelenősebb hányada a Duna részvízgyűjőjéhez arozó 1-15 Alsó- Duna jobb pari vízgyűjő alegység erüleén fekszik. Földrajzi lehaárolásá, hidromeeorológiai adoságá a Vizsgálaok fejezee rögzíi. Az alegység erüleéről elvezeésre kerülő vizek befogadója a Duna, vízgyűjő erüleé ovábbi kisebb részvízgyűjők alkoja, amelyből az egyik közvelen a Duna, a ovábbiak a Karasica, a Borza-paak, a Kölkedi- és Vizslaki-főcsaorna, a Lánycsók- és Csele-paak, a Véménd-Bári-vízfolyás, a Belsőréipaak vízgyűjője. A Karasica paak vízgyűjőjének fonosabb részvízgyűjői a Borza, a Sároki vízfolyás és a Bara paak, a Topolyás árok, az Ilocskai mellékárok, a Karasica csaorna és a Karasica-Szívócsaorna, ovábbá a Karasica ké jelenősebb mellékága a Pogány-villányi és a Vasas-belvárdi paak, amelyek az alegység erüleéről a vizek elvezeésé bizosíják. A vízgyűjő alegység erüleének Baranya megye erüleére eső részének jelenős hányada síkvidéki jellegű, de Villányi-hegység és a Mecsek irányába eső erüle része már válozaosabb opográfiai adosággal rendelkezik. A dombháak közi völgyekben duzzaszással avaka alakíoak ki. Az Alsó-Duna jobb pari vízgyűjő alegység erüleének hidrogeológiai jellemzője, hogy jelenős része árerüle, a mohácsi Duna-kanyaról a Mohács-Udvar összeköő úig fekvő mély fekvésű erüle a Mohács-bédai belvíz öblöze, melye a Dunán lefuó árhullámokól árvízvédelmi ölés és ámfal védi, 175

176 de mélyfekvésével rendszeresen belvízjára erüle övezeekén rögzíi a erülerendezési erv. Az elsőrendű védvonalon kívül az öblözeben, valamin az országhaáron is lokalizációs ölések is alálhaók. Az árvízvédelmi öléseken kereszül csak zsilipeken á, vagy szivayúelepek áemelésével lehe a vizeke a befogadóba vezeni. Az Alsó-Duna jobb pari vízgyűjő alegység erüleén a legjellemzőbb felszín alai vízese a Karasica vízgyűjőjéhez kapcsolódik, sérülékeny vízbázisai a porózus réegre szűrőzö Majs és Palkonyai kuak. További ké vízbázis alajvízből nyeri a vize a Villányi és a Hirdi Vízbázisok. Baranya megye erüleé érinő ovábbi vízgyűjő alegységekhez a megye erüleének csak kisebb erülei része kapcsolódik, az 1-11 Sió vízgyűjő alegység erüleén Ófalu és érsége fekszik. Az 1-16 Felső-Bácska (Margia-szige Mohácsi szige- és Igal vízgyűjő) alegység erüleéhez is Baranya megyének csak kis erülei hányada, Mohács Duna kelei oldalán fekvő része és Homorúd elepülés érsége, a Mohácsi Duna kanyar és a megye haár közöi erüle, a Mohácsi szige déli része kapcsolódik, mely erüle vizeinek befogadója az Alsó-Duna bal parja és bal pari vízfolyásai. Baranya megye északi erülerésze az 1-12 Kapos vízgyűjő alegység erüleéhez kapcsolódik. Földrajzi lehaárolásá, hidromeeorológiai adoságá a Vizsgálaok fejezee rögzíi. A Kapos vízgyűjő alegység erüleének Baranya megye erüleére eső részének egy hányada síkvidéki jellegű, de a Mecsek és a Zselic irányába eső erüle része már válozaosabb opográfiai adosággal rendelkezik. A dombháak közi völgyekben, ebben az alegységben is avak alakulak, illeve alakíoak ki. 176

177 Baranya Megye Terülerendezési Terv Módosíása Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjő erüleének övezee 177

178 2.8.2 Felszín alai vízkészleek A felszín alai vízkészlee a alajvíz, a réegvíz és a karszvíz alkoja. A alajvizek válozó mélységben fordulnak elő. A mélyebben fekvő erüleeken magasabban fekszenek, de minőségük szine az egész megye erüleén már a 20 század uolsó negyedében ivóvízkén való hasznosíásra alkalmalan vol. A megyében a szennyvízelvezeés közcsaornás megoldásának a késlekedésével, mivel jellemzően a szennyvize a alajba szikkaszoák, haására a alajvíz réeg elniráosodo, ezzel a alajvíz ivóvízkén való hasznosíásra már nem felel meg. A megyében a alajvíz ivóvíznek is megfelelő vízminősége legfeljebb a beépíe erüleől ávolabbra eső erüleeken fordul elő, o is az ivóvízkén való használhaóságához a vízminőség folyamaos ellenőrzése szükséges. A hidrogeológiai adaok alapján a Duna és a Dráva közelében nagyon jó vízadó réegek fordulnak elő. A kiermelheő réegvíz meghaladja a helyi igényeke, így, különösen a Dráva menén a réegvizek ávlai vízbázisnak is ekinheők. A megye észak-kelei része viszon réegvizekben kedvezőlenebb adoságú. Fekee-víz vízgyűjőjén nagyon sok a sérülékeny üzemelő vízbázis, ezeknek dönő hányadának a hidrogeológiai vizsgálaa és védőidomának lehaárolása elkészül. A védőidomon belül az előírások bearása nagyon fonos. A Fekee-víz vízgyűjőjén öbb elepülés helyi vízbázisá jelenő vízadó réegből kiermel víz vízminősége azonban kifogásolhaó, amelynek javíási feladaai vízművenkén, a helyi gondok kezelésekén kell megoldani. Kapos és a Sió vízgyűjőjén fekvő erüleen is sok a sérülékeny vízbázis, de az Alsó-Duna jobb pari vízgyűjőjén, Villány érségében, Mogyoród-Versend-Máriakéménd, Székelyszabar, Somberek-Bár, Majs érségének vízbázisai sérülékenyek, Felső-Bácska vízgyűjőjéhez arozó Mohácsi-Homorúd érsége is kiemelen érzékeny felszín alai vízminőség védelmi erüleen fekszik. A megyében a karszvíz előfordulása a karbonáos alaphegységekhez köődik. A Nyuga-Mecsekben, a Szederkény-bári rögvonulaban, a Villányi hegységben és környékén van megfelelő mennyiségben kiermelheő karszvíz. Meg kell jegyezni, hogy a Villányi hegységben ivóvízkén kiermelheő karszvíz mennyisége szigorúan korláozo, mivel a harkányi gyógyvízzel közvelen kapcsolaos, azaz egymásra hanak. A kiermelheő és hasznosíhaó karszvíz koningens eljesen leköö. Meleg karszvíz vízkivéel Harkányban, Szigeváron, Magyarherelenden és Sikondán van. A nagyobb mélységbe nyúló réegvizek a 30 o C-os hőmérséklee is elérik, ezeknek a meleg-vizes hasznosíására Mágocs, Szenlőrinc elepüléseknél van leheőség. A megye hévizeire jellemző, hogy az összes sóaralmuk minden eseben meghaladja az 500 mg/dm 3 éréke, ami az ásványvízzé minősíés feléele. Különös adosága a szulfidaralom, amely Harkányban az egyik gyógy ényező. A sóaralom azonban nehezíi a hasznosíásá, mivel a vízgazdálkodási és környezevédelmi szemponból is igényel hasznosío víz víz-visszasajolása gazdaságosan nem megoldhaó. Az előforduló ermálvízkincs hasznosíásának erjedésének ez a meghaározó korlája. 178

179 Baranya Megye Terülerendezési Terv Módosíása Kiemelen érzékeny felszín alai vízminőség-védelmi erüle övezee 179

180 2.8.3 Vízrendezés, árvíz- és belvízvédelem A vizsgálaokban is részleezeek szerin vízjára erüleek hasznosíására emberi beavakozás nélkül nincs leheőség. Baranya megyé érinő korábbi feljegyzések már a római időkből és a középkorból is jelezek mederalakíó munkálaoka, azonban komolyabb, a vízfolyásoka érinő beavakozások a 18. századi ipari-kereskedelmi fejlődéssel együ örének. Ekkor készülek az első lecsapolások, csaornaépíések és az első jelenősebb árvízmenesíő beavakozások, valamin malom csaorna, malomgá épíésével igyekezek a víz energiájá is hasznosíani. A Fekee-víz alegység erüleén is a 18. században végezék az első komolyabb vízrendezési munká, ekkor épíeék a Dráva meni árvízvédelmi gáa és még néhány vízfolyás medrének rendezésé. Ekkor kezdék az Alsó-Duna alegység erüleén és a Felső-Bácskai erüleen is a Duna meni gáaka épíeni. A Duna meni jelenlegi árvízvédelmi fővédvonal 1876 uáni megerősíéssel, annak ovábbfejleszésével alakul ki. A mai méreei az 1965-ös árvízuáni helyreállíás során nyere el. Mohács belerüleé védő ámfal közö épül. A Dunán lefuó árhullámok Dunaszekcső érségében gyakran okoznak ma is gondoka, a elepülés védelme érdekében az árvízi bizonságo növelő beruházás megvalósíására lesz szükség. A 19. században a Fekee-víz és a Pécsi-víz rendezésére, a Korcsina-csaorna kiépíésére kerül sor. A Fekee-víz jelenősebb ágainak, mellék-ágainak rendezésével egyidejűleg a Fekee-víz orkolaá is új helyre helyezék. A régi orkola Régi-Fekee-víz vízgyűjőkén marad meg. A 20. században is folyamaosan végezek mederrendezési munkáka. A 70-es évekől a kézi munkavégzés fokozaosan a gépek veék á. Azok a mederszakaszok, melyeken a gépi üzemeleés feléelei nem volak bizosíoak, azok a karbanarásból kimaradak. A karbanarás hiányában feliszapolódás, növénybenövések szűkíeék a meder érfogao, ronoák a vízszállíó képessége. Ennek megoldására a 90-es évekől elindul a medrek rekonsrukciója, egyre jobban érvényesíve az ökológiai szemponoka is. Ma már a főbb befogadók rekonsrukciója megörén, a medrek gépi karbanarása bizosío. A Dráva védvonal ké szakaszból áll, a Drávaszabolcsi védelmi szakaszból (Dráva bal pari és a Fekee-víz bal- és jobb pari, Pécsi-víz bal pari védvonal), valamin a Drávaszárai védelmi szakaszból (Dráva bal parri védvonal). A Drávaszabolcsi árvízvédelmi ölés magyarországi szakasza Old község ala a Dráva bal parjánaz országhaáról indul és Kelemenligeig ar. A Drávaszárai árvízvédelmi szakasz Kelemenligenél kiindulva a Dráva folyó medré a bal paron nagyjából köveve Drávagárdony haáráig (Baranya megyében Felsőszenmáronig) ar. A ölés végszelvényéől Barcsig a folyó bal parján magaspar húzódik, i árvízvédelmi művek nem épülek. A Dráva balpari védvonal eljes hosszában az árvízvédelmi ölés előír magassága (+1,20 m-es magassági bizonsággal) a 11/2010 (IV.28.) KvVM rendeleben kerül meghaározásra. A Dél- Dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság kezelésében levő ölés ezzel szemben a horvá államhaár és Drávaszára közö álagosan csupán 0,6 m-es magassági bizonsággal épül ki az 1970-es évek végén. A Drávaszára fele levő (és Somogy megyében folyaódó) árvízvédelmi ölés magassága megfelelő. A kezelő vízügyi Igazgaóság az 1990-es évekől kezde meg a ölésfejleszés előkészíésé. A fejleszés végül 2008-ban énylegesen is megkezdődö. Az országhaáról 5,1 km hosszban 2010-ben (Oldi Öblöze Projek)befejeződö, majd folyaáskén ovábbi 20 km-es szakaszon várhaóan 2014-ig kiépül. A második szakasz (Drávaszabolcs-Kémes öblöze projek) a Dráva ölésen a Fekeevíz orkolaáig és a visszaöléseze Fekee-víz és Pécsi-víz bal pari ölések kiépíésé jeleni. A projekre a ámogaási szerződés aláírásra kerül. A fennmaradó Kémes-Drávaszára közöi szakasz a későbbi pályázai leheőségek függvényében kerül fejleszésre. Az Alsó-Duna jobb pari vízgyűjőjéhez arozó Karasica paak medré 1930-as években rendezék, az 50-es években újra rendezésre szorul, majd a 70-es években, a nagy árvíz uán újra helyreállíoák és akkor nyere el Villány alai szakasza a mai formájá. 180

181 Baranya Megye Terülerendezési Terv Módosíása Hullámér és nyíl árér övezee Rendszeresen belvízjára erüle övezee 181

182 A Villány-Pogányi vízfolyás rendezésére a 80-as években kerül sor, a Karasica Villány felei szakaszának és a Vasas-Belvárdi vízfolyás alsó szakaszának rendezésére a 90-es években kerül sor. A Karasica folyamkiloméer szelv. közöi valamin a Vasas-belvárdi vízfolyás orkola és 10 kmsz közöi szakasz rendezése a Karasica és a Vasas-belvárdi vízfolyások vízkárelháríási fejleszése című pályáza kereein belül folyamaban van. A Felső-Bácska vízgyűjő alegység erüleének Baranya megye erüleére eső része mély fekvésű, s bár a Dunán levonuló árhullámok ellen a védelme a kiépíe elsőrendű védvonal bizosíja, a mene oldalon a mély fekvésű erüle belvízzel veszélyezee, a Kölked-Bédai belvízvédelmi szakasz, a Duna menén közepesen veszélyezee, aól ávolabb mérsékelen veszélyezee rendszeresen belvízjára övezekén jegyze. A Duna meni belvízvédelmi rendszer ké különálló öblözeből, a Kölkedi és a Bédai öblözeből áll. A Kölkedi öblöze főbefogadója a részben DDKÖVIZIG, részben önkormányzai kezelésben levő Kölkedi-főcsaorna, mely graviációsan és szivayúsan képes a belvizeke a vízállásól függőena befogadóba vezeni. A Bédeai öblöze főbefogadója a Bédai holág, melynek graviációs becsalakozása nincs a befogadóba, a belvizek áemelésé szivayúelep bizosíja. A Kapos vízgyűjő alegység fő vízfolyásának, a Kaposnak az első mederrendezési munkái is a 19. században végezék, addig a Kapos völgye mocsárkén szerepel. A Kapos völgyéről már akkor is ismer vol, hogy a őzeges alalaj mia árvízvédelme nyújó depóniá nem szabad épíeni, mer a mene oldalon a fakadóvizek előfordulása nem zárhaó ki, a eljes vízeleníés nehezen oldhaó meg. A mélyfekvésű Kapos-völgyben fuó vízfolyás Dombóvár-Tolnanémedi közöi szakasza, mérsékelen veszélyezee belvízi öblözekén jegyze, s ez érini Baranya megye haárá is, mivel a megye haárfolyó a Kapos. A Kapos medrének rendezésére a vízkárok elkerülésére már a 20. század uolsó negyedében anulmányok készülek, annak eredményekén a Baranya megye erüleé érinő szakaszán kívül árvízcsúcs-csökkenő ározóka épíeek. A közelmúlban előforduló veszélyezeések elkerülésére újabb árvízcsúcs-csökkenő ározó épíésé haározák el Somogy megye (Kaposújlak) erüleén, bizosíva ezzel az alsó vízfolyás, a Kapos Baranya megyé érinő szakaszának veszélymenes üzemelésé. A mellékágak felöl is érkeznek árhullámok, i árvízcsúcscsökkenő ározók nem épülek, de a mellékfolyókon levő halasavak, kisebb ározók a víz levonulásá megfelelően fékezni udják. A Dráva menén, annak bal-parján az elsőrendű védvonal mene oldalán is mély fekvésű a erüle, amelye a haályos megyei erülerendezési erv belvízjára erülekén jelöle a Dráva Baranya megyei eljes szakaszán. A közelmúlban készül anulmány alapján a rendszeresen belvízjára erüle lehaárolás ponosíhaó. A rendszeresen belvízjára erüleből ké szakaszon arandó fenn ovábbra is a belvízzel veszélyezee jelzés, az egyik a Lankai-Tapolcai belvízi öblöze, a másik Drávakereszúról a Korcsina völgyében a Baranya megyé érinő szakasza Somogy megye haáráig ar. A Tapolca-Lanka belvízvédelmi öblöze a Dráva menén, Drávaszabolcs és Kásád közö fekszik, erülee fedésben van az áréri öblözeel. Főcsaornái a Tapolca paak és a Lanka csaorna. A Korcsina belvízvédelmi öblöze a Dráva menén, Drávaamási (Baranya megyé érinő szakasza Felsőszenmáron) és Révfalu közö fekszik, erülee fedésben van az áréri öblözeel. A erüle főbefogadója a Korcsina csaorna, mely az árvízvédelmi ölésen kereszül graviációsan juaja a belvizeke a befogadóba. Pályázai ámogaással készül az felsőszenmároni mellékág revializációja a Dráván. A revializáció a mellékág előrehalado szukcessziós folyama leállíásá, a mellékág élő kapcsolaának megeremésé a Drávával, a pangó vízfelüleek megszüneésé és a folyamaos friss víz uánpólás megoldásá szolgálja. A projek megvalósíása elindul és 2012 év végére várhaóan elkészül. Hasonlóan készülnek a haár mesző vízfolyások rendezése. A cél a haár meni erüleen levő 10 db horvá-magyar vízfolyás közös érdekű fennarásának segíése. A magyarországi oldalon a vízfolyások állapoa rossz, feliszapolódo és benő, ennek rendezése szükséges. A munka I. üeme elkészül, a II. üem folyamaban van, a projek befejezése 2012-ben várhaó. 182

183 További fejleszési felada a Karasica és a Vasas-Belvárdi vízfolyás vízkárelháríási fejleszése. Elsődleges cél az árvízi bizonság növelése, valamin a Víz Kereirányelv előírásainak a eljesíése. A megvalósíás elindíási sádiumban van. Meg kell még emlíeni Dunaszekcső problémájá is. A elepülés magaspari fekvésű, de az uóbbi időkben előforduló áhullámok a elepülés par meni sávjában elönéseke okozak. Ezér a elepülés már készíee anulmány a elepülés védművel örénő árvízi menesíésének megoldására. Ennek megvalósíása a gazdasági háér megeremésén múlik. A ervlapon, min erveze árvízvédelmi mű bejelölésre kerül. A végrehajo vízrendezések árvíz védekezési céloka szolgálak, a vízlevezeés minél zavaralanabb megoldásá, a szivayúelepek léesíésével a alajvízszin süllyeszésé érheik el. A leguóbbi időkben a karbanarásra fordíhaó gazdasági kereek csökkenek, s ezzel romlanak a vízelvezeési feléelek. A Fekee-víz vízgyűjő alegység erüleén a domborzai viszonyok avak kialakulásá és kialakíásá ee leheővé, így jelenleg az alegységen minegy 139 ó üzemel. A avak részben völgyzárógáas, részben hossz-öléses kialakíásúak, egyes vízfolyásokon ó-fűzérek is alálhaók. A avak öbbségében halgazdálkodás folyik. A avak vízházarásának a bizosíása egyes avak eseében akadozik. Az Alsó-Duna jobb-pari vízgyűjő alegység erüleén is a domborzai viszonyok avak kialakulásá és kialakíásá ee leheővé. A avak i is részben völgyzárógáas, részben hossz-öléses kialakíásúak, egyes vízfolyásokon ó-fűzérek is alálhaók. I is a avak öbbségében halgazdálkodás folyik. A avak vízházarásának a bizosíása egyes avak eseében akadozik. A Kapos vízgyűjő alegységhez arozó Baranya megye erüleén levő mellékvízfolyások szine mindegyikén alálhaók avak, amelyeke öbbnyire halasókén hasznosíják, de árhullámok levonulásának fékezésében is jelenős a szerepük. A avak i is részben völgyzárógáas, részben hossz-öléses kialakíásúak, egyes vízfolyásokon ó-fűzérek is alálhaók. A megye vízfolyásokban, vízfelüleekben, vízuánpólásban, csapadékvizekben való bősége egyik oldalról ugyan okoz feladaoka a zavarmenes vízrendezés megoldásánál, de a másik oldalon, min áji adoság érségfejlesző haása is lehe. A vizes adoságokkal való gazdálkodás, azok elepülésrendezési ervbe illeszésével, megvalósíhaóvá válnak. A vízfolyásokra különböző hasznosíási célra már eddig is öbb ározó ava léesíeek. A kialakíhaó nagyobb avak egyidejűleg öbbféle célú hasznosíásra is alkalmasak lehenek. 183

184 Baranya Megye Terülerendezési Terv Módosíása Árvízcsúcs-csökkenő ározók erüleének övezee Vízgyűjő erüleének lehaárolása 184

185 Tó, ározó neve Baranya Megye erüleén alálhaó avak, ározók Tófelszín Vizhasznála üzemvízszinen Vízfolyás neve helye (ha) Tóérfoga üzemvízszinen (1000 m³) Tóérfoga árvízszinen (1000 m³) Vízhaszná la jellege Szen Domján Puszai Díszó Bükkösd Cserdi árok Tószengyörgy, Horgászó Tószengyörgy Gyöngyös főág Bogádi Díszó Bogád Bogádi mellékág 0,01 88 Jóléi Kárász, Jóléi Tó Kárász Völgységi-paak 0, Jóléi Lelovics-Ker Forrás Foglalás És Díszó Pécs Talajvíz 0, Jóléi Magyarszék, Magyarszék Kaszánya paak 0, Halároló Medencék Csikósöösi Csikósöös Hábi csaorna 0, Vízározó Medence Polány, Díszó Polány Polányi vízfolyás 0, Jóléi Hevehely, 0119 Hrsz-Ú Terüleen Parki Díszó Hevehely Áso kú 0, Jóléi Kárászi Díszavak Kárász Csepegő árok 0, Várvölgyi Tározó Magyaregregy Márévári mellékág 0, Tározó Szűri Teleleők Szűr Csele paak 0, Kővágószőlősi Horgász Kôvágószôlôs Kajdács paak 0, Horgászavak a Szászvár, Díszó Szászvár Völgységi-paak 0, Jóléi Hosszúheény 393/3 Hrsz-U Hobby-Tó Hosszúheény Áso kú 0, Jóléi Ba- Tó Bakonya Bakonyai mellékág 0, Horgász a Mánfai Kisérlei Halasó Mánfa Talajvíz 0, Sarádi-Vízfolyás Mellei Láványó Kaposszekcső Sarádi csaorna 0, Jóléi Pécsudvardi Diszó Pécsudvard Kozármislenyi paak mellékága 0, Jóléi Pécsváradi Felső Tó Pécsvárad Pécsvárad-szellői vízfolyás 0, Jóléi Obányai Piszrángos Mecseknádasd Öreg paak 0, Tavak Hosszúheény, Hosszúheényi Horgász Fekee György Hosszúheény 0, vízfolyás mellékága a Díszava Komló Jóléi Tavak Komló Talajvíz 0, Jóléi Máriakéméndi Máriakéménd Pakányos paak 0, Halasó Alsómocsolád, Horgász Alsómocsolád Mágocsi vízfolyás 0, Puszaréi Horgászó a Ófalu, Vadiaó Tavak Ófalu Öreg paak 0, Jóléi Cserkúi Láványó Cserkú Cserkúi árok 0, Jóléi Komló, Gadányi Komló Gadányi árok 0, Halasó Komló, Csendes-Tó Komló Mecsekjánosi árok 0, Jóléi Hidas, Balogh Pál Díszava Hidas Hidasi árok 0, Jóléi Mánfai Kísérlei Mánfa Talajvíz 0, Halasó Szászvári Halasó Mázaszászvár Császa paak 0, Bakonya Golfpálya Díszó Bakonya Bicsérdi vízfolyás 0, Jóléi 185

186 Kővágóöös 02/5 Kővágóöösi Kôvágóöös Hrsz-U Hobby Tó mellékág 0, Jóléi Baráúri Jóléi Tó Orfű Baráúri mellékág 0, Jóléi Kővágószőlősi Iii Sz Horgászó Kôvágószôlôs Kajdács paak 0, Tó, ározó neve Orfű, Rácz Tanya Díszavai Vizhasznála helye Vízfolyás neve Tófelszín üzemvízszinen (ha) Tóérfoga üzemvízszinen (1000 m³) Tóérfoga árvízszinen (1000 m³) Horgász a Vízhas znála jellege Orfű Bükkösdi vízfolyás 0, Jóléi Halnevelő Medence Pellérd Gyódi paak 0, Pécs, Familia Camping Díszava Pécs-Vasas Béa Akna Ipari Célu Vízároló Bakonya, 030/1 Hrsz- On Hobbi Tó Korcsánypuszai Plankonnevelő Tavak Dobszai Halasavak Kieg Léesim. Mohácsi Agyagbánya Szabadidő Tava Pécsdevecseri Horgászó Mindszengodisai Jolei Tavak Szenkaalin 03 És 046 Hrsz-U Rekreációs Tavak Szalána-Némei Díszó Apávarazsdi Díszó Pécs Talajvíz 0, Jóléi Pécs-vasas Vasasi mellékág 0, Tározó Bakonya Bicsérdi vízfolyás 0, Jóléi Almamellék Almás paak 0, Dobsza Kisdobszai árok 0, Mohács Talajvíz 0, Jóléi Pécsdevecser Áso kú 0, Mindszengodisa Felsőmindszeni vízfolyás 1 mellékág Horgász a 0, Jóléi Szenkaalin Talajvíz 0, Jóléi Szalána-némei Fúr kú 0, Jóléi Apávarasd Apávarasdi árok 1 mellékág 0, Jóléi Mozsgói Tüzivíz Mozsgó Porovica paak 0, Tároló Kozármisleny, Láványó Kozármisleny Üszög-puszai árok 0, Jóléi Szalána, Önkormányzai Szalána Bukvéki mellékág 0, Halasó Szalai Féle Halasó Hosszúheény Hásságy-Ellendi vf. 0, Papkui mág. Termés Dencsháza 199 Hrszu Ökológiai Tó Dencsháza Talajvíz 0, zevédelem Szenkaalini Horgász Szenlőrinc Szenkaalin árok 0, Horgászavak a Bakonyai Horgászó Bakonya Bakonyai mellékág 0, Horgász a Várad 09/5 Hrsz-U Bányaó Várad Talajvíz 0, Jóléi Égervölgyi Tározó Pécs Magyarürögi árok 0, Jóléi Lohárdi Horgászó Lohárd Peerd-Szemelyi Horgász 0, vízfolyás a Hosszúheényi Hásságy-Ellendi Hosszúheény 0, Halasó vízfolyás Boykapeerd 03/2 Hrsz-U Bányaó Boykapeerd Talajvíz 0, Jóléi Treforpuszai Tó Feked Karasica 0,

187 Szigevár, Csónakázó Tó Szigevár Fúr kú 0, Jóléi Komló, Mézesréi Komló Völgységi-paak 0, Vízároló Szemelyi Horgászó Szemely Szemelyi mellékág 0, Szederkényi Kis Tó Szederkény Áso kú 0, Jóléi Sároki Halasó Sárok Sároki vízfolyás 0, Szigevári Csónakázó Tó Tó, ározó neve Magyaregregyi Díszavak Szigevár Basali árok 0, Jóléi Vizhasznála helye Vízfolyás neve Tófelszín üzemvízszinen (ha) Tóérfoga üzemvízszinen (1000 m³) Tóérfoga árvízszinen (1000 m³) Vízhas znála jellege Pécs Völgységi-paak 0, Jóléi Boda 2 Sz Halasó Boda Bodai paak 0, Mágocs, Esox Kf. Halgazdaság Babarcszőlősi Halasó Szenlászló 46/1 És 020/4 Hrsz-Ú Láványó Mágocs Méhész paak 0, Babarcszőlős Hegyadó árok 0, Jóléi Szenlászló Szenlászlói árok 0, Jóléi Bikali Halasavak Bikal Hábi csaorna 0, Mozsgói Jóléi Tó Mozsgó Mozsgói árok 0, Jóléi Bogád, Horgászó Bogád Bogádi mellékág 0, Pellérdi Napközisábor Díszava Vékény 090/9 Hrsz-U Halasó Horgász a Pellérd Pellérdi árok 0, Jóléi Vékény Csepegő árok 0, Görcsönyi Tározó Görcsöny Kisdér-Görcsönyi árok 0, Jóléi Szellői Halasó Szellô Pécsvárad-szellői Horgász 0, vízfolyás a Birjáni Horgaszó Birján Birjáni mellékág 0, Horgász a Pécs, Rücker Aknai Horgász Pécs Rücker mellékág 0, Horgászó a Szenmáronpuszai (Almamellék) Díszó Almamellék Talajvíz 0, Jóléi Görcsönyi Szoc.Oh. Kisdér-Görcsönyi Görcsöny Hordalékfogó Tó árok 0, Tározó Bóly, Hobbi Tó Bóly Versendi vízfolyás 0, Mozsgói Horgászó Mozsgó Fúr kú 0, Horgász a Alsószenmároni Jóléi Tó Alsószenmáron Podbora csaorna 0, Jóléi Kisszenlászlói Horgász Kisszenlászló Talajvíz 0, Horgászó a Pécsvárad, Réger Zengővárkonyi Pécsvárad 0, János Halasavai vízfolyás Pellérd, 010 Hrsz-U Horgász Pellérd Földmedence 0, Horgászó a Kisbeszerce, Jóléi Tó Kisbeszerce Kisbeszercei árok Jóléi Kéújfalui Déli KorcsinaiTekeresi Horgász Kéújfalu Horgászó árok a Fekedi Önözővíz Feked Karasica 1, Tározó 187

188 Tározó Bogád, Mischinger Bogád Bogádi vízfolyás 1, Kf. Halasava Bogád, Mischinger Bogád Bogádi mellékág 1, Féle Halasó Véméndi Halasó Véménd Paloabozsoki 1, vízfolyás Bólyi Hobbi Tó Tószengyörgy Versendi vízfolyás 1, Jóléi Szenny Treforpuszai Paloabozsoki víz Véménd 1, Halasó vízfolyás uóiszí ás Treforpuszai Halasó Áai Horgászó Pécs 0897/4 Hrsz. Halasó Tó, ározó neve Pécs, 0897/4 Hrsz.-Ú Ingalanon Halasó Véménd Áa Paloabozsoki vízfolyás Villány-pogányi vízfolyás 1, , Pécs-somogy Vasasi mellékág 1, Pécs Vizhasznála helye Vízfolyás neve Vasasi II. sz. mellékág Tófelszín üzemvízszinen (ha) Tóérfoga üzemvízszinen (1000 m³) 1, Cserői Rakáravak Cserô Almás paak 1, Baksai Horgászó Szalánai Horgászó Dióspuszai Szabadido Tó Baksa Szalána Baksa-Tengeri vízfolyás Kisófalu-Némei vízfolyás 1, , Tóérfoga árvízszinen (1000 m³) Szenny víz uóiszí ás Horgász a Vízhas znála jellege Horgász a Horgász a Vásárosbéc Csurgói árok 1, Jóléi Garéi Halasó Garé Hegyadó árok 1, Dombay Tó Pécsvárad Tóvölgyi árok 1, Horgász a Abaligei Felső Tó Abalige Abaligei vízfolyás 1, Horgász a Pusza Árkon Lévő Mecseknádasd Pusza árok 1, Halasó Baranyaszengyörgyi Baranyaszengyörgy Szágyi árok 1, Halasó Bólyi Halasavak Bóly Versendi vízfolyás 1, Mecsekjánosi Komló Mecsekjánosi árok 1, Halasavak Magyareleki Tarozó Magyarelek Magyareleki árok 1, Jóléi Mecseknádasdi Horgász Mecseknádasd Öreg paak 1, Díszavak a Kozármisleny, Horgász Csikósvölgyi Kozármisleny Kozármislenyi paak 1, a Horgászó Pécsudvardi Tarozók Tengeri, Malom-Tó Pécsudvard Tengeri Pécsudvardi mellékág mága Baksa-Tengeri vízfolyás 1, , Bodai Halasó Boda Bodai paak 1, Kiskassa, Majorsági Halasavak Kiskassa Peerd-Szemelyi vízfolyás 1, Hevehelyi Halasó Hevehely Bükkösdi vízfolyás 1,

189 Lippói Halasavak Lippó Bezedeki vízfolyás 1, Perekedi Halasó Vasasi Horgászavak Szőkéd, Ii. Számú Halasó Tengeri Halasó Kisbudméri Horgászó Pécsvárad, Tóvölgyi Halasó Vasasi Horgaszavak Pécs-Hirdi Tó Tószengyörgyi "Kis Tó" Poly R. Püspökbólyi Önözővíz Tározó Egyházasharaszi Horgászavak Kozármislenyi Horgász Tó Pereked Pécs-vasas Szőkéd Tengeri Hásságy-Ellendi vízfolyás Vasas-belvárdi vízfolyás Villány-pogányi vízfolyás Baksa-Tengeri vízfolyás 1, , , , Kisbudmér Nagybudméri árok 1, Pécsvárad Tóvölgyi árok 1, Pécs-vasas Pécs-Hird Vasas-belvárdi vízfolyás Vasas-belvárdi vízfolyás 1, Horgász a Horgász a Horgász a 1, Jóléi Tószengyörgy Gyöngyös főág 1, Beremend Karasica szívócsaorna Egyházasharaszi Talajvíz 1, , Tározó Kozármisleny Kozármislenyi paak Olaszi Tó Olasz Olaszi mellékág Vékényi Halasó Tó, ározó neve Vékény Vizhasznála helye Izmény-Györei vízfolyás Vízfolyás neve 2, Tófelszín üzemvízszinen (ha) Tóérfoga üzemvízszinen (1000 m³) Tóérfoga árvízszinen (1000 m³) Horgász a Horgász a Vízhas znála jellege Malomvölgyi Kökény Keszü-Kökényi árok 2, Tározó Arboréum Tározói Hosszúheényi Hársasvölgyi Horgász Hosszúheény 2, Horgászó vízfolyás a Pogányi 2 Sz. Villány-pogányi Pogány 2, Halasó vízfolyás Bakonyai Golfpálya Bakonya Bicsérdi vízfolyás 2, Jóléi Díszavai Villány-Virágosi Villány Karasica 2, Halasó Sasréi Tározó Apávarasd Lyukafapuszai árok 2, Tározó Kozármislenyi Horgász Kozármisleny Kozármislenyi paak 2, Horgászó a Horgász Bicsérdi Horgászó Bicsérd Bicsérdi vízfolyás 2, a Aranyosgadányi Horgászó És Csónakázó Tó Aranyosgadányi Tavak Birjáni I. És Iii. Sz Horgászavak Szigevári Önözővízározó Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadányi vízfolyás Aranyosgadányi vízfolyás 2, Jóléi 2, Horgász a Birján Olaszi mellékág 2, Tározó Szigevár Almás paak 2, Tározó Véménd-bári Bári I Sz Halasó Bár 2, vízfolyás Komló, Gadányi Gadány Gadányi árok 2, Halasavak Kisófalu-Némei Szalánai Halasó Szalána 2, vízfolyás Szenlászlói Halasó Szenlászló Szenlászlói árok 2,

190 Drávapalkonyai Tó Drávapalkonya Földmedence 2, Jóléi Kéújfalui Horgászó Kéújfalu Gyöngyös Ny-i ág 2, Horgász a Csele Teleleők És Mohács Csele paak 2, Ivaóavak Pécs, Rücker Ny-I Díszó Pécs Rücker mellékág 2, Jóléi Bári Ii Sz Halasó Bár Véménd-bári vízfolyás 2, Sombereki Horgászó Somberek Horpács paak 2, Horgász a Abaligei Alsó Tó Abalige Abaligei vízfolyás 2, Jóléi Kishárságyi Horgász Somogyhárságy Kishárságyi árok Horgászó a Kovacshidai Kovácshida Egerszegi-csaorna Horgászó Erzsébe-Nagypalli Nagypall, 4. Sz. Tó Nagypall vízfolyás Nagydobszai Halasó Nagydobsza Kisdobszai árok 3, Zengővárkonyi Zengővárkonyi Pécsvárad 3, Tógazdaság vízfolyás Bogád, Euro-Copy Bogád Bogádi mellékág 3, Prin Kf. Halasavai Baksa-Tengeri Tengeri Halasavak Tengeri 3, vízfolyás Nyergesvölgyi Nyergesvölgyi Horgász Dombóvár 3, Horgászavak vízfolyás a Kölked, 0464 Hrsz-U Kölked Talajvíz 3, Jóléi Talajvizes Tó Ócsárdi Hobbiavak Ócsárd Ócsárdi paak 3, Kisdéri Halasó Tó, ározó neve Mánfai Halasavak Jenyei Paak Mellei Horgászó Egyházaskozár, Diósi Halasavak Egyházaskozár, Diósi Halasavak Bakócai Tározók Mecsekpölöskei Árvizi Tározó Hosszúheény, Hársasvölgyi Horgászó Ellendi 1/A És 1/B Jelű Halasavak Cserői Halasó Teleleői Kisdér Mánfa Vizhasznála helye Mohács Kisdér-Görcsönyi árok Vízfolyás neve Nagymélyvölgyi árok Lánycsók-Marázai vízfolyás 3, Tófelszín üzemvízszinen (ha) 3, Tóérfoga üzemvízszinen (1000 m³) 3, Egyházaskozár Diós- paak 3, Egyházaskozár Bakóca Egyházaskozári vízfolyás Szágyi árok mellékága 3, Tóérfoga árvízszinen (1000 m³) Vízhas znála jellege Horgász a 3, Tározó Mecsekpölöske Mecsekfalusi árok 3, Hosszúheény Ellend Hársasvölgyi vízfolyás Hásságy-Ellendi vízfolyás 4, , Cserő Almás paak 4, Szavai Halasó Szava Hegyadó árok 4, Üszögpuszai Horgászó Drávaszára, Bresziki Tó Kozármisleny Üszög-puszai árok 4, Drávaszára Dráva 4, Horgász a Horgász a Horgász a 190

191 Mároki Horgászó Márok Mároki vízfolyás 4, Bükkösdi Horgászó Bükkösd Cserdi árok 4, Ellend, Ii. Sz Halasó Pelikan Lp Szennyvízuóiszíó Tó Kaposszekcsői Horgászó Ellend Görcsöny Hásságy-Ellendi vízfolyás Kisdér-Görcsönyi árok 4, , Kaposszekcső Sarádi csaorna 4, Belvárdgyulai Halasó Belvárdgyula Belvárdi mellékág 4, Lanka Tározo Cún Dráva 4, Hegyszenmároni Halasó Tarcsapuszai Horgászavak Sikondai Horgászavak Hegyszenmáron Baksa-Tengeri vízfolyás Szenlőrinc Haárárok 5, Sikonda Sikondai árok 5, Bikali Ii Sz. Halasó Bikal Hábi csaorna 5, Mágocsi Szárazáru Üzem Oxid. Tavak (3) Gödre, Piyókai Halasó Somogyhavani Tavak Szőkédi Halasavak Domolosi Ii.Horgászó (Szigevár) Peerdi Halasó Berkesdi Ii.Sz Halasó Szenlőrinc É-I Halasavak Mágocs Mágocsi vízfolyás 5, Gödre Szénási árok 5, Somogyhavan Somogyhavani árok 5, Szôkéd Villány-pogányi vízfolyás 5, Szigevár Boykapeerdi árok Peerd Berkesd Peerd-Szemelyi vízfolyás Szilágy-berkesdi vízfolyás Szenlőrinc Aszai árok 6, Horgász a Horgász a Szenny víz uóiszí ás Horgász a Termés zevédelem Horgász a Horgász a Szenny víz uóiszí ás Horgász a Horgász a Tó, ározó neve Pécs-Somogyi Halasavak És Teleleők Somogyhavani Felső Halasó Vizhasznála helye Pécs-somogy Vízfolyás neve Vasas-belvárdi vízfolyás Tófelszín üzemvízszinen (ha) Tóérfoga üzemvízszinen (1000 m³) 6, Tóérfoga árvízszinen (1000 m³) Vízhas znála jellege Somogyhavan Somogyhavani árok 6, Basali Halasó Basal Basali árok 6, Kémesi Tározó Pellérd Fekee-víz 6, Tározó Görcsönyi Kisdér-Görcsönyi Horgász Görcsöny 6, Horgászavak árok a Vokányi Halasavak Vokány Vókányi mellékág 7, Berkesdi I Sz Halasó Berkesd Szilágy-berkesdi Horgász 7, vízfolyás a Szenlászló, Boldogasszonyfa Almás paak 7,

192 Korcsánypuszai Ii/B Halasó Máriakéméndi Tározó Máriakéménd Pakányos paak 7, Tározó Hegyszenmáron, Baksa-Tengeri Hegyszenmáron 7, Pusza-Tó vízfolyás Ivanbayáni Horgász Kisbudmér Kisjakabfalvi árok 7, Horgaszavak a Fazekasbodai Fazekasboda Karasica 7, Halasó Mogyoródi Tározó Monyoród Monyoródi vízfolyás 7, Tározó Lajosmajori(Szajk)Bo Horgász Szajk Borza-paak 7, rza Horgászó a Pécs, Tüskés Réi Tó Bővíése 1 Üem Pécs Talajvíz Jóléi Domolosi I.Horgászó Horgász Szigevár Boykapeerdi árok 8, (Szigevár) a Szőkéd, Varga Tó Szôkéd Villány-pogányi 8, vízfolyás Szőkéd, Varga Tó Szőkéd Villány-pogányi 8, vízfolyás Kisapolcai 2. Számú Siklósnagyfalu Kisharsányi árok 8, Tó Szárászi Halasó Szárász Hábi csaorna 8, Paloabozsoki I És Ii Sz. Halasavak És Teleleők Komlósvölgyi I. Sz. Halasó Egyházaskozári Halasavak Paloabozsok Bikal Egyházaskozár Véménd-bári vízfolyás Egyházaskozári vízfolyás Egyházaskozári vízfolyás 8, , , Szarkádi Halasavak Szenlőrinc Aszai árok 9, Ujperei Halasavak Újpere Kisherendi vízfolyás 9, Bári Halasó Komlósvölgyi Ii Sz Halasó Erzsébe-Nagypalli Tározok Bár Egyházaskozár Erzsébe Véménd-bári vízfolyás Egyházaskozári vízfolyás Erzsébe-Nagypalli vízfolyás 9, , , Tározó Orfűi Tó Orfű Orfűi paak Szalanaki Iii.Iv.Halasavak Tószengyörgyi Horgászó Babarci Halasórendszer Sombereki Halasó Szalanak Szalanaki vízfolyás Tószengyörgy Gyöngyös főág 10, Szajk Borza-paak 10, Somberek Véménd-bári vízfolyás 10, Ócsárdi Halasavak Ócsárd Ócsárdi paak 10, Tó, ározó neve Pogányi Horgászó Tófűi Horgászó Baksa, Ii/1. És Iii. Halasavak Nagypall, 2. Sz. Halasó Vizhasznála helye Pogány Szászvár Baksa Nagypall Vízfolyás neve Villány-pogányi vízfolyás Izmény-Györei vízfolyás Baksa-Tengeri vízfolyás Erzsébe-Nagypalli vízfolyás Tófelszín üzemvízszinen (ha) Tóérfoga üzemvízszinen (1000 m³) Tóérfoga árvízszinen (1000 m³) 11, , , , Horgász a Horgász a Vízhas znála jellege Horgász a Horgász a 192

193 Szenlászló, Szenegyedpuszai Alsó Tóegység Pécsváradi Halasavak Nagypall, 1. És 3. Sz. Halasó Szenlászló Almás paak 12, Pécsvárad Tóvölgyi árok 12, Nagypall Erzsébe-Nagypalli vízfolyás 13, Bikali I Sz Halasó Bikal Hábi csaorna 13, Szilágypuszai Ii,Iii.Halasó Szenmáronpuszai Horgászó Lánycsók-Marázai Vf. Halasórendszer Szilágypuszai I Sz. Halasó Majláhpuszai Horgászavak Szőkei Horgászavak És Halasó Bissei Horgászavak Lovaszheényi Sz Halasavak Pécsvárad Pécsvárad-szellői vízfolyás Almamellék Lyukafapuszai árok 14, Lánycsók Bikal Cún Lánycsók-Marázai vízfolyás Pécsvárad-szellői vízfolyás Kisszenmároni árok 14, Szôke Hegyadó árok Bisse Kisófalu-Némei vízfolyás Lovászheény Apávarasdi árok 17, Majsi Halasavak Töös Majsi malomárok 17, Nagyváyi Horgászavak Almamellék, Szenegyed Puszai Halasó És Tározó Palkonyai Déli Halasavak Tormási Halasórendszer Horgász a Horgász a Horgász a Horgász a Nagyváy Sándor árok Tározó Almamellék Almás paak 18, Palkonya Villány-pogányi vízfolyás 18, Tormás Szágyi árok 18, Szebenyi Halasavak Szebény Szebényi vízfolyás 19, Almamelléki Tógazdaság Gréc-Puszai Halasavak Dunaszekcsői Halasavak Baksai Halasavak Okorági 1. Sz. Halasó Hajmasvölgyi Halasórendszer Szalanaki I. Ii.Halasavak Nagydobszai I. És Ii. Halasavak Szenlászlói Halasavak Tó, ározó neve Almamellék Almás paak 19, Újpere Újperei árok 20, Dunaszekcsô Belsőréi paak 20, Baksa Baksa-Tengeri vízfolyás 20, Okorág Okorköz csaorna 22, Bikal Nagyhajmási árok 22, Szalanak Szalanaki vízfolyás 22, Nagydobsza Kisdobszai árok 22, Szenlászló Szenlászlói árok 22, Vizhasznála helye Vízfolyás neve Tófelszín üzemvízszinen (ha) Tóérfoga üzemvízszinen (1000 m³) Tóérfoga árvízszinen (1000 m³) Vízhas znála jellege Majsi Halasavak Majs Majsi malomárok 22, Bikali Bikal Hábi csaorna 26, Halasórendszer Hóedra És Mayi Tó May Gordisai-csaorna 27, Horgász 193

194 Kovácshidai Horgászó Malomvölgyi Horgászavak Okorági Halasógazdaság Áai Halasórendszer Kovácshida Talajvíz 28, Keszü Keszü-Kökényi árok 29, Okorág Okorköz csaorna 29, Áa Villány-pogányi vízfolyás 31, Cserői Halasavak Cserô Almás paak 32, Lánycsóki Halasó Somogyhárságyi Horgászavak Lánycsók Lánycsók-Marázai vízfolyás 33, Somogyhárságy Gyöngyös K-i ág 38, Mágocsi Halasavak Mágocs Méhész paak Lipód Erdősmároki Halasavak Hásságyi Halasó Herman Oo Tó És Kovácsszénájai Tó Lovaszheényi Sz Halasavak Alsomocsoládi Halasórendszer Korcsánypuszai Halasavak Alsómocsoládi Halasórendszer Erdôsmárok Hásságy Lánycsók-Marázai vízfolyás Vasas-belvárdi vízfolyás 40, , Kovácsszénája Orfűi paak 44, Fazekasboda Apávarasdi árok Alsómocsolád Hábi csaorna Almamellék Almás paak 65, Alsómocsolád Hábi csaorna Helesfai Halasó Helesfa Bükkösdi vízfolyás Hegyszenmáron, Tüskés Puszai Tavak Hegyszenmáron Egerszegi-csaorna 74, Pécsi Tó Orfű Orfűi paak Csele Halasó Somberek Csele paak 76, Zálogospuszai Árvizi Tározók Palkonyai Halasavak Somogyapái Halasó És Telelők a Horgász a Horgász a Horgász a Horgász a Horgász a Kásád Tapolca paak 85, Tározó Palkonya Peerd-Szemelyi vízfolyás 91, Somogyapái Gyöngyös K-i ág Merenyei Halasó Merenye Gyöngyös főág Cserői Halasó Cserô Almás paak Békaói Halasavak (Mágocs) Mágocs Méhész paak 148, Pellerdi Halasavak Pellérd Pécsi-víz 148, Sumonyi Halasórendszer Szen Domján Puszai Díszó Tószengyörgy, Horgászó Sumony Okor-Bükkösdi vízfolyás 256, Bükkösd Cserdi árok Tószengyörgy Gyöngyös főág A Dél-Dunánúli Környezevédelmi és Vízügyi Igazgaóság néhány éve megvizsgála és anulmányerve készíe Baranya megye erüleén még ovábbi léesíheő avakról, amelyek egyrész vízgazdálkodási feladaoka elégíhenek ki, záporok eseén víz visszaarásban, árvízi időszakban 194

195 csúcsározókén segíhenek, száraz időszakban a környezeük vízházarásá, kisebb vízfolyások vízuánpólásá segíheik, de jóléi szolgálara is alkalmassá eheők. Elsődlegesen halászai, horgászai célú hasznosíási igény elégíhenek ki, de egyéb szabadidős hasznosíásra is megfelelhenek. A vízügy álal ovábbi megvalósíhaó ározók: Léesíheő árvízcsúcs csökkenő ározók lisája Sorsz. Elnevezés Település Vízfolyás neve Max. vízszinhez arozó erüle érfoga /ha/ /1.000 m 3 / 1. Vásárosbéci Vásárosbéc Somogyhavani vf. 0,6 5,5 2. Szennai Szenna Drégelyi árok 1,6 19,5 3. Töröcskei Törőcske Töröcskei ág 1,5 21,0 4. Kaposszenjakabi Kaposvár Nádasdi paak 3,9 58,5 5. Baranyajenői Baranyajenő Gödrei vf. m.ága 1,3 20,4 6. Ági Ág Ági-paak 0,8 19,7 7. Felsöegerszegi Felsőegerszeg Baranya-cs. mága 0,6 19,5 8. Tormási Tormás Szágyi-paak mága 1,2 18,0 Felsőmindszeni vf. 9. Mindszengodisai (1) Mindszengodisa má. 1,0 9,0 Felsőmindszeni vf. 10. Mindszengodisai (2) Mindszengodisa má. 0,3 5,4 11. Ligei Lige Lige-oroszlói vf. 2,1 27,3 12. Mecsekpölöskei (1) Mecsekpölöske Kaszánya-paak mága 1,3 17,9 13. Mecsekpölöskei (2) Mecsekpölöske Kaszánya-paak mága 0,8 13,0 14. Magyaregregyi Magyaregregy Völgységi-paak mága 0,5 6,1 15. Váraljai Váralja Váraljai árok mága 1,1 29,4 16. Hidasi Hidas Vadvízárok 3,0 60,4 17. Kisbeszercei Kisbeszerce Kisbeszercei-paak 3,8 33,9 18. Horváherelendi Horváherelend Almás p. m. ága 1,0 18,0 19. Nyugoszenerzsébei Nagypeerd Nagyvölgyi árok 2,7 54,0 20. Dinnyeberki Bükkösd Dinnyeberki p. völgye 0,8 15,0 21. Bükkösdi Bükkösd Bükkösdi m. ág 1,8 32,0 22. Hevehelyi Hevehely Héméhekvölgyi paak 2,6 58,0 23. Aranyosgadányi Aranyosgadány Aranyosgadányi paak 0,9 18,0 24. Magyarsarlósi Magyarsarlós Sarlósi m. ág 3,5 42,0 25. Zengővárkonyi Zengővárkony Zengővárkonyi vf. 1,1 37,0 26. Puszakisfalui Puszakisfalu Róka-hegyi paak 1,6 38,0 27. Erdősmecskei Erdősmecske Erdősmecskei m. ág 0,6 7,0 28. Fekedi Feked Fekedi m. ág 0,8 10,0 29. Fazekasbodai Fazekasboda Fazekasbodai m. ág 1,2 23,0 30. Geresdlaki Geresdlak Hímesházi vf. 0,5 11,0 31. Szebényi Szebény Szebényi vf. 0,8 18,0 32. Marázai Maráza Marázai vf. 1,3 23,0 33. Babarci Babarc Lencseföldi m. ág 6,0 85,0 34. Széke lyszabari Székelyszabar Székelyszabari m. ág 2,9 36,0 35. Sombereki Somberek Sombereki vf. 1,7 20,0 36. Romonyai Romonya Vasas-Belvárdi vf. 39,5 592,0 megjegyzés: a dől beűvel jelöl sorok nem érinik Baranya megye erüleé, de 195

196 hozzájárulnak a megye felszíni vízelvezeésének zavarmenesebb lefuásához. A vizsgálaokban is rögzíésre kerül, hogy korábban a megyében, öbbféle (szén, kőszén, kő, urán, bauxi, homok) bányászai evékenység is foly, ma már az iparág szerepe visszahúzódo. A bányásza a vizek különböző szennyezésé okozák és okozzák. Természeesen a bányászai evékenység visszahúzódásával a szennyezés csökken. A megye erüleén kiépíe, üzemelő nagyobb erülee kiszolgáló önözőrendszer nincs. Önözésre csak helyi jelenőségű vízkészlere ámaszkodó szészóran előforduló, kis függelen rendszerek fordulnak elő. Kisvízfolyásokra ámaszkodva helyi vízkivéel szine mindenhol megoldhaó. 2.9 A vízi közművek fejleszési javaslaa Vízelláás A vizsgálaokban felárak szerin a megye erüleén fekvő valamennyi elepülés rendelkezik vezeékes ivóvíz elláással, s a megyei szinen a lakások vezeékes ivóvíz beköösége 98 %-os. A 2009-es (2010 január 1.ei állapoo rögzíő) saiszikai adaok szerin Baranya megye 301 elepüléséből 167 elepülés vízelláása már eljes körűnek ekinheő (98% felei), mindössze ké elepülés van, Cserdi és Nemeske, ahol a lakásállomány közhálózara való rácsalakozása 60 % alai. Így a jelenlegi elláoság alapján vízelláás vonakozásában a fejleszési feladaokban ma már a még eljes körű elláással nem rendelkező elepülésen kívül, ahol az elláoság növelése is még felada, öbbnyire már nem a bekööség növelése, a "mennyiségi elláás" megoldása a legfonosabb. A "minőség" bizosíása kerül előérbe a vízelláás fejleszési feladaok körében. A minőségi igény pedig elsődlegesen a vízminőségre vonakozik, amely az álalánosan erjedő elszennyeződés kövekezében egyre nehezebben bizosíhaó. Az egészséges víz, min a ermésze legfonosabb kincse kiemel védelme igényel. Ezér a jövő feladaa, rövid és hosszabb ávú időciklusban egyarán a vízbázisok fokozo védelmének bizosíása. Baranya megye elepüléseinek vízelláásá bizosíó Szige-Víz Kf, Tenkesvíz Víz és Csaornamű Üzemeleő Kf, Pécsi Vízműveke Működeő és Vagyonkezelő Zr, Teye Forrásház Pécsi Városi Víziközmű Üzemeleési Zr, Dunánúli Regionális Vízmű (DRV) Zr, Komló-Víz Üzemeleő és Szolgálaó Kf, Mohács-Víz Kf, Pécsváradi Vízmű Üzemeleő Szolgálaó Kf, Szederkény Térségi Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf, Villány és Térsége Víziközmű Üzemeleő Kf, Haraszi Vízmű Nonprofi Kf, Illocska-Lapáncsa-Magyarboly-May Szolgálaó Kh, Pócsa-Borjád-Nagybudmér Víziközmű Üzemeleési és Szolgálaó Kf, Sáorhely-Majs Kisérségi Vízmű Kf, Bóly-Monyoród Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf, Somberek-Paloabozsok Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf, Bonycom Bonyhádi Közüzemi Kf, Dombóvár és Környéke Víz- és Csaornamű Kf, Feked Vízmű, a Mágocsvíz Kf, Sellye Kommunális Beruházó és Szolgálaó Kf, Szebény Víziközmű Üzemeleő Kf és Vajszló-Víz Kh szolgálaók, részben sajá vízbeszerzéssel bizosíják a vízelláás, részben a sajá vízbázisról áplál kisérségi eloszóhálózaal, részben a regionális hálózaról véeleze vízzel láják el a elepüléseke. A helyi, megfelelő vízminőségű vízbeszerzés egyre nehezebb bizosíani, így a jó vízminőségű vízbázisok védelme nagyon fonos feladaa a érségnek. A vizsgálaok készíése óa a vízelláás szolgálaói közöi erülemegoszásban örének válozások. Sásd elepülés elláásá a DRV vee á, A Pécsi Vízművek Zr-ből kivál Aranyosgadány, Bicsérd, Zók, Gyód, Keszű, Kökény, Boda, Bakonya, Cserkú, Kővágóöös és Turony elepülések, ezek vízelláásá a Teye Forrásház Zr vee á. Továbbá önállósíoa magá Szalána elepülés. Ezzel a közelmúlban így rendezőek á az egyes szolgálaók elláási körzeei: Település, Üzemeleő neve: Vízműrendszer: Bóly-Monyoród Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. BONYCOM Bonyhádi Közüzemi Kf. Bóly-Monyoród Hidas vízelláás: Bóly Monyoród Hidas Dombóvár és Környéke Vásárosdombói vízmű Vásárosdombó 196

197 Víz- és Csaornamű Kf. Vásárosdombó-Margimajor Üzemeleő neve: Vízműrendszer: Település, vízelláás: DRV Zr. (Baranya megye) Mohács-Pécs-Komló RV Berkesd Ellend Erzsébe Káoly Kékesd Pereked Szellő Áa Bírján Egerág Kisherend Kiskassa Kozármisleny Lohárd Pécsdevecser Pécsudvard Peerd Pogány Szemely Szőkéd Dunaszekcső Bár Bogád Magyarsarlós Nagykozár Romonya Hosszúheényi vízmű Hosszúheény Huszó-Kovácsszénája vízmű Abalige Huszó Kovácsszénája Orfűi vízmű Orfű Sásdi vízmű Sásd Feked vízmű Fekedi vízmű Feked Egyházasharaszi HARASZTI VÍZMŰ Alsószenmáron Egyházasharaszi kisérségi vízmű Nonprofi Kf. Old Siklósnagyfalu Illocska-Lapáncsa- Magyarbóly-May Szolgálaő Kh. Komló-Víz Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Magyarbóly Illocska-Lapáncsa May Alsómocsoládi vízmű Baranyajenői vízmű Gerényesi vízmű Kárászi vízmű Kishajmási vízmű Kisvaszari vízmű Komlói kisérségi vízműrendszer Magyarbóly Illocska Lapáncsa May Alsómocsolád Baranyajenő Ág Gerényes Tékes Kárász Kishajmás Kisvaszar Bodolyabér 197

198 Komló Üzemeleő neve: Vízműrendszer: Település, vízelláás: Komlói kisérségi vízműrendszer Lige Magyarherelend Magyarszék Mánfa Mecsekpölöske Köblényi vízmű Köblény Komló-Víz Üzemeleő és Magyaregregyi vízmű Magyaregregy Szolgálaó Kf. Mázai vízmű Máza Mekényesi vízmű Mekényes Nagyhajmási vízmű Nagyhajmás Szalanaki vízmű Szalanak Tairósi vízmű Tarrós Vékényi vízmű Vékény Mágocsvíz Kf. Mágocs Mágocs Mohács-Víz Kf. Mohácsi kisérségi vízmürendszer Mohács Kölked Lánycsók Székelyszabar Hímesháza Szűr Görcsönydoboka Geresdlak Fazekasboda Erdősmárok Kisnyárád Lipód Maráza Bakócai vízmű Bakóca Felsőegerszeg-Varga vízmű Felsőegerszeg Varga Kisbeszercei vízmű Kisbeszerce Mindszengodiai vizmű Mindszengodisa Oroszlói vízmű Oroszló Páléi vízmű Palé Szalánai vízmű Szalána Meződi vízmű Meződ Szászvári vízmű Szászvár Pécsi Vízműveke Bikal Működeő és Bikal - Egyházaskozár vízmű Vagyonkezelő Zr. Egyházaskozár Hegyhámaróc Hegyhámaróc-Tófű vízmű Tófű Szárászi vízmű (vízávéel Lengyel Szárász községből) Vázsnoki vízmű Vázsnok Szágyi vizmű Szágy Gödrei vízmű Gödre Baranyaszengyörgy-Tormás vízmű Baranyaszengyörgy Tormás Mecseknádasdi vízmű Mecseknádasd Üzemeleő neve: Vízműrendszer: Település, vízelláás: 198

199 Pécsváradi Vízmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Pócsa-Borjád- Nagybudmér Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Sáorhely-Majs kisérségi Vízmű Kf. Pécsváradi kisérségi vízmű Apávarasdi vízmű Erdősmecskei vízmű Óbányai vízmű Véméndi vízmű Pócsa-Boijád-Nagybudmér vízmű Nagynyárádi vízmű Majsi vízmű Udvari vízmű Maronfa Szilágy Pécsvárad Zengővárkony Nagypall Lovászheény Apávarasd Erdősmecske Óbánya Véménd Pócsa Borjád Nagybudmér Nagynyárád Majs Udvar Sellye Kommunális Beruházó és Sellyei vízmű Sellye SzolgálaóKf. Somberek-Paloabozsok Somberek Víziközmű Üzemeleő és Somberek-Paloabozsok vizmű Szolgálaó Kf. Paloabozsok Szalánai vízmű Szalánai vízmű Szalána Szebény Víziközmű Üzemeleő Kf. Szebényi vízmű Szebény Szederkény Térségi Vziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Szige-Víz Kf. Szederkényi érségi vizmű Almamellék vízmű Almáskereszúri vízmű Analszállási vízmű Baksai vízmű Besencei vízmű Boykapeerdi vízmű Goricai vízmű Bükkösdi vízmű Bürüsi vízműrendszer Csányoszrói vízmű Szederkény Máriakéménd Babarc Szajk Versend Belvárdgyula Olasz Hásságy Almamellék Almáskereszúr Mozsgó Boldogasszonyfa- Analszállás- Tercseny Baksa Besence Nagycsány Boykapeerd Bükkösd-Gorica Bükkösd Cserdi Helesfa Bürüs Várad Csányoszró 199

200 Üzemeleő neve: Vízműrendszer: Település, vízelláás: Csebényi vízmű Csebény Csonkamindszen vizmű Csonkamindszen Dencsházai vízmű Dencsháza Szenegá Dinnyeberki vízmű Dinnyeberki Drávafoki vízmű Drávafok Bogdása Drávaiványi vízmű Drávaiványi Drávakereszúri vízmű Drávakereszúr Drávaszárai vizmű Drávaszára Felsőszenmároni vízmű Felsöszenmáron Görcsönyi vízmű Görcsöny Gyöngyfai vízmű Gyöngyfa Hevehelyi vízmű Hevehely Hiricsi vízmű Hirics Horváherelendi vízmű Horváherelend Ibafai vízmű Ibafa Kacsóai vízmű Kacsóa Kaádfai vízmű Kaádfa Bánfa Kemsei vízmű Kemse Kéújfalui vízmű Endrőc Gyöngyösmellék Kéújfalu Teklafalu Szige-Víz Kf. Királyegyházai vízmű Királyegyháza Lúzsoki vizmii Lúzsok Magyarmecske Gilvánfa Kisasszonyfa Magyarmecske Magyarelek Markóci vízmű Markóc Marócsai vizmű Marócsa Merenyei vízmű Merenye Molványi vízmű Molvány Nagydobsza Kisdobsza Nagydobsza Nagypeerdi vízmű Nagypeerd Nagyváyi vízmű Nagyváy Nemeskei vízmű Kisamási Nemeske Peend Nyugoszenerzsébei vízmű Nyugoszenerzsébe Kákics-Okorági vízmű Kákics Okorág Páprádi vízmű Páprád Paapoklosi vízmű Basal Paapoklosi Somogyapái Somogyhavan Somogyviszló 200

201 Üzemeleő neve: Vízműrendszer: Település, vízelláás: Piskói vízmű Piskó Rózsafai vízmű Rózsafa Somogyhárságyi vízmű Magyarlukafa Somogyhárságy Sósverikei vízmű Sósverike Sumonyi vízmű Sumony Szabadszenkirályi vízmű Szabadszenkirály Szendénesi vízmű Szendénes Szenkaalin vizmű Hevehely-Karácodfa Okorvölgy Szenkaalin Szenlászlói vízmű Szenlászló Boldogasszonyfa Szenlörinci vízmű Szenlőrinc Szigevári vízmű Szigevár Hobol Szige-Víz Kf. Szulimán Szulimáni vízmű Cserő Tengeri vízmű Tengeri Tésenyi vízmű Téseny Tószengyörgyi vízmű Tószengyörgy Vásárosbéci vízmű Vásárosbéc Veji vízmű Veji Gerde Velényi vízmű Pécsbagoa Velény Zádor Zádor Szörény Zaláai vízmű Zaláa TENKESVIZ Víz- és Csaornamű Üzemeleő Kf. Babarcszőlős Beremendi vízmű Bissei vízmű Bodágmindszeni vízmű Bosai vízmű Csarnóai vízmű Drávacsepelyi vízmű Babarcszőlős Siklósbodony Beremend Kásád Bisse Bogádmindszen Hegyszenmáron Ózdfalu Bosa Garé Regenye Szilvás Szőke Csarnóa Drávacsepely Drávaszerdahely Kovácshida 201

202 Üzemeleő neve: Vízműrendszer: Település, vízelláás: Drávacsepelyi vízmű Ipacsfa Drávapalkonyai vízmű Drávapalkonya Drávacsehi Diósviszlói vízmű Diósviszló Szava Rádfalva Ivándárdai vízmű Ivándárda Sárok Kisdéri vízmű Kisdér Ócsárd Kisharsányi vízmű Kisharsány Kémesi vízmű Cún Drávapiski Kémes Szaporca Tésenfa Kisszenmároni vízmű TENKESVIZ Víz- és Kisszenmáron-Majláhpuszai vízmű Kisszenmáron Csaornamű Üzemeleő Kisapolca Kisapolcai vízmű Kf. Nagyharsány Kórósi vízmű Kórós Adorjás Márok Mároki vízmű Töös Lippó Bezedek Nagyófalui vízmű Nagyófalu Baranyahídvégi vízmű Baranyahídvég Sámod Siklós Harkány Siklósi vízmű Márfa Gordisa Drávaszabolcs Vókány Vókányi vízmű Újpere Kisófalu Pécs és környéke vízmű Pécs Pécs-Hird Pécs-Somogy-Vasas Kővágószölös Pellérd Teye Forrásház Pécsi Aranyosgadány Városi Víziközmű Bicsérd-Zók Bicsérd Üzemeleési Zr. Zók Aranyosgadány-Keszü-Gyód-Kőkény Gyód kisérségi vízmű Keszü Kökény Bodai vízmű Boda Bakonya Cserkú 202

203 Üzemeleő neve: Vízműrendszer: Település, vízelláás: Teye Forrásház Pécsi Városi Víziközmű Üzemeleési Zr. Túronyi Vízmű Kővágóöös Turony VAJSZLÓ-VIZ Kh. Vajszlói vizmű Vajszló Villány és Térsége Víziközmű Üzemeleő Kf. Villányi vízműrendszer Palkonyai vízműrendszer Villány Villánykövesd Ivánbayán Kisjakabfalva Kisbudmér Palkonya 203

204 Baranya Megye Terülerendezési Terv Módosíása Vezeékes vízelláás 204

205 A vízelláás bizonságára a vízbázisok védelme érdekében a hidrogeológiai védőidomok kijelölése részben megörén, részben folyamaban van. A kismélységű kuak öbbnyire sérülékeny vízbázisok, ezek körül fokozoan sürgeő a védőidom kijelölése. A sérülékeny vízbázisok előzees hidrogeológiai védőövezeének lehaárolásá köveően a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendben előír erüle-felhasználási korláozásoka a elepülésrendezési ervek készíése során figyelembe kell venni. Abalige Egyházasharaszi Luzsok Piskó Apávarasd Erdősmecske Magyaregregy Püspökszenlászló Bakóca Felsőszenmáron Magyarmecske Sellye Beremend Górica Majs Siklós Besence Gyöngyfa Mánfa Somberek Bogádmindszen Harkány Máriakéménd Sósverike Bükkösd Hevehely Marócsa Sumony Csányoszró Hidas Mecseknádasd Szederkény Csebény Hircs Mindszengódisa Vajszló Cserkú Hird Mohács Veji Dinnyeberki Kákics Monyoród Velény Diósviszló Kémes Nagyharsány Villánykövesd Drávafok Kemse Nagyófalu Vokány Drávaiványi Kisharsány Orfű Zádor Drávakereszúr Kisapolca Pécs Zaláa Drávaszára Komló Pellérd Zengővárkony Vízbázisok diagnoszikai vizsgálaokkal, részben már haározaal rendelkező víz kijelöl védőövezeek Vízbázis neve Típusa haároza Abalige üzemelő, sérülékeny, karsz van Apávarasd üzemelő, sérülékeny, réegvíz van Bakóca üzemelő, sérülékeny, alajvíz van Beremend, DDCM üzemelő, sérülékeny, karsz van Bóly-Monyoród üzemelő, sérülékeny, karsz van Bükkösd üzemelő, sérülékeny, karsz van Diósviszló üzemelő, sérülékeny, karsz nincs Egyházasharaszi ermálkarsz nincs Felsőszenmáron üzemelő, sérülékeny, réeg- és alajvíz nincs Hevehely üzemelő, sérülékeny, karsz van Hegyszenmáron üzemelő, sérülékeny, karsz nincs Harkány üzemelő, ermálkarsz nincs Hosszúheény üzemelő, sérülékeny, karsz van Hidas üzemelő, sérülékeny, alajvíz nincs Komló-Mánfa, Kőlyuk üzemelő, sérülékeny, karsz nincs Kisharsány üzemelő, sérülékeny, karsz nincs Magyaregregy üzemelő, sérülékeny, alajvíz van Magyarherelend, fürdő ermálkarsz nincs Máriakéménd-Szederkény üzemelő, sérülékeny, karsz van Mecseknádasd üzemelő, sérülékeny, alajvíz van Mohács, Jenyei-völgy üzemelő, sérülékeny, karsz van Nagyharsány-Kisapolca üzemelő, sérülékeny, karsz van Nagyófalu üzemelő, sérülékeny, karsz van Orfű üzemelő, sérülékeny, karsz nincs Pécs, "P"-"T" erüle üzemelő, sérülékeny, réegvíz van Pécs-Teye üzemelő, sérülékeny, karsz van Pécsvárad-Zengővárkony üzemelő, sérülékeny, alajvíz nincs 205

206 Somberek üzemelő, sérülékeny, karsz van Szászvár üzemelő, sérülékeny, alajvíz nincs Tengeri üzemelő, sérülékeny, alajvíz nincs Villány üzemelő, sérülékeny, alajvíz van Villánykövesd üzemelő, sérülékeny, karsz van Vokány üzemelő, sérülékeny, karsz nincs A jelenlegi és várhaó vízigények kielégíése mennyiségi szemponból részben a már meglevő vízbázisok szabad kapaciásával, részben a aralék kapaciások igénybe véelével bizosíhaók. Magyarország az Európai Unióba örén belépésekor a Csalakozási Szerződésben köelezesége vállal arra, hogy december 25-ig végrehajja az Ivóvízminőség-javíó Programo. Az Ivóvízminőség-javíó Program felgyorsíásáról szóló 1224/2011. (VI. 29.) Korm. haározaban az önkormányzai önrész ávállalásra kerül. Baranya megyében számos önkormányza megkezde a felada végrehajásá, azonban van még 8 olyan elepülés, ahol nem kezdődö meg az előkészíés sem: Gilvánfa, Gyöngyfa, Hevehely, Királyegyháza, Kisasszonyfa, Magyarmecske, Magyarelek, Szendénes. A vízminőség romlásá okozza az is, hogy a vízelláó hálózai rendszereken kereszül helyenkén hosszú vezeéken ju el a fogyaszóhoz a víz. A pangó vizek jelenős vízminőség romlás eredményeznek. A vízminőség javíására az egészségügy öbb helyen időnkéni klórozás ír elő, ami a fogyaszási élvezee csökkeni. Többnyire valamennyi vízelláó rendszernél már korábban felárák a vízminőségi problémáka és meghaározák a javíás szolgáló feladaoka, melyeke azóa, dönően gazdasági korláok mia csak részben valósíoak meg. A közeljövőben ezeknek a minőségjavíó feladaoknak a ényleges megoldása a felada. A megyében közponi iparivíz elláás a DRV Zr szolgála. A megyében a ovábbi, a DRV Zr álal üzemelee regionális iparivíz hálózaról nem véelező iparivíz igénylő gazdasági üzemek az iparivíz elláásuka egyedileg, sajá vízbeszerzéssel, alajvíz, réegvíz kúal, illeve felszíni vízkivéellel oldják meg. Az ivóvíz minőségű víz beszerzése és vízminőségének előállíása egyre kölségigényesebb, ezér nagyon fonos, hogy az egyes olyan fogyaszók, ahol a vízigényük nem igényelné az ivóvíz minősége, o keressék meg az iparivíz elláás leheőségé, akár a regionális hálózaról való elláás megoldásával, akár helyi egyedi, vagy ársulási beszerzés segíségével. Ezzel nemcsak önmaguk fennarásá eszik gazdaságosabbá, hanem az ivóvízelláó rendszer erhelésének csökkenésével hozzájárulnak a rendszer kedvezőbb, akarékosabb, s ezzel gazdaságosabb üzemeleéséhez is Szennyvízelvezeés, szennyvíziszíás, elhelyezés A vizsgálaok felárása szerin Baranya megyében a kelekeze szennyvizek egy részé még ma is kezelelenül a alajba szikkaszják, s ez az ivóvízkészle vízminőségének egyik legnagyobb veszélyezeő forrása. A közelmúlban ugyan öbb szennyvíziszíó elep léesül és öbb km-nyi csaornahálóza kerül már kivielezésre, ill. van a kivielezése folyamaban. A megvalósío csaornázási és szennyvíziszíó elep léesíési beruházások ellenére azonban a megye 301 elepüléséből még ma is csak 69 elepülésen üzemel közcsaorna hálóza, bár szerencsésen a lakosság jelenős hányada ezekben a elepülésekben él. A csaornázo elepüléseken a szennyvízgyűjő hálóza a szennyvizeke vagy a helyi iszíóelepre, vagy kisérségi elláási funkcióra léesíe iszíóelepre szállíja a szennyvizeke. A vizsgálaok alapján a megyében jelenleg 14 öbb elepülés elláásá bizosíó szennyvíziszíó elep üzemel: Pécs, Komló, Mohács, Szigevár, Bóly, Dunaszekcső, Hímesháza, Máza, Mecseknádasd, Olasz, Pécsvárad, Sáorhely, Somberek és Villány elepüléseken, ezek az agglomerációs szennyvíziszíó elepek összesen 57 elepülés szennyvízkezelésé bizosíják. Önálló, jelenleg még csak a sajá elepülés elláásá szolgáló iszíóeleppel rendelkezik 11 elepülés: Siklós, Harkány, Beremend, Hosszúheény, Mágocs, Sásd, Sellye, Szenlőrinc, Görcsöny, Orfű, Alsómocsolád elepülések. Vásárosdombó elepülésen is üzemel közcsaorna hálóza, amely a szennyvize a szomszédos Tolna 206

207 megyei Kaposszekcső szennyvíziszíó elepére szállíja a szennyvize. Meg kell emlíeni Máza szennyvíziszíó elepé, amely viszon Tolna megyei elepülések szennyvizé is fogadja. Üzemeleő neve: Abalige Önkormányza Bezedek Önkormányzaa Bóly-Monyoród Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. BONYCOM Bonyhádi Közüzemi Kf. Cserő Önkormányza Kommunális Szennyvízüzemeleö Inézmény Dombóvár és Környéke Víz- és Csaornamű Kf. DRV Zr. (Baranya megye) Geresdlak Önkormányzaa Hásságyi Közmű Üzemeleő Inézmény KEBAKON Kele-baranyai Koncessziós Közműüzemeleő Kf. Komló-Víz Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Mágocsvíz Kf. Üzemeleő neve: Szennyvízelvezeési Agglomeráció: Abaliger Szennyvízelvezeési Agglomeráció Bezedek Szennyvízelvezeési Agglomeráció Település, szennyvízelvezeés: Abalige Bezedek Töös Lippó Sárok Ivándárda Bóly Szennyvízelvezeési Bóly Agglomeráció Mecseknádasd Szennyvízelvezeési Agglomeráció Hidas Szigevár Szennyvízelvezeési Cserő Agglomeráció Kaposszekcső Szennyvízelvezeési Agglomeráció Vásárosdombó Hosszúheény Szennyvízelvezeési Agglomeráció Hosszúheény Dunaszekcső Szennyvízelvezeési Agglomeráció Orfü Szennyvízelvezeési Agglomeráció Geresdlak Szennyvízelvezeési Agglomeráció Olasz Szennyvízelvezeési Agglomeráció Hímesháza Szennyvízelvezeési Agglomeráció Komló Szennyvízelvezeési Agglomeráció Máza Szennyvízelvezeési Agglomeráció Bár Dunaszekcső Orfű Geresdlak Hásságy Hímesháza Székelyszabar Szűr Görcsönydoboka Bodolyabér Komló Lige Magyarherelend Magyarszék Mánfa Mecsekpölöske Kárász Köblény Magyaregregy Máza Szalanak Vékény Alsómocsolád Szennyvízelvezeési Agglomeráció Alsómocsolád Mágocs Szennyvízelvezeési Mágocs Agglomeráció Szennyvízelvezeési Település, Agglomeráció: szennyvízelvezeés: 207

208 Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kf. Olasz-Hásságy Inézmény Közműüzemeleő Pécsi Vízműveke Működeő és Vagyonkezelő Zr. Pécsváradi Vízmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Mohács Szennyvízelvezeési Agglomeráció Olasz Szennyvízelvezeési Agglomeráció Pécs Szennyvízelvezeési Agglomeráció Mohács Lánycsók Olasz Bakonya Boda Cserkú Kővágóöös Keszü Gyód Sásd Szennyvízelvezeési Sásd Agglomeráció Felsőegerszeg Máza Szennyvízelvezeési Szászvár Agglomeráció Mecseknádasd Szennyvízelvezeési Agglomeráció Mecseknádasd Pécsvárad Szennyvízelvezeési Agglomeráció Pécsvárad Zengővárkony Mecseknádasd Szennyvízelvezeési Agglomeráció Óbánya Sáorhely-Majs kisérségi Vízmű Kf. Sáorhely Szennyvízelvezeési Agglomeráció Sáorhely Majs Udvar Nagynyárád Sellye Kommunális Beruházó és Sellye Szennyvízelvezeési Sellye SzolgálaóKf. Agglomeráció Somberek-Paloabozsok Víziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Somberek Szennyvízelvezeési Somberek Agglomeráció Paloabozsok Szederkény Térségi Vziközmű Üzemeleő és Szolgálaó Kf. Szenegái Önkormányzai Kommunális Szennyvíz-üzemeleő Inézmény Szigevár-Becefa-Zsibó Önkormányzai Kommunális Szennyvíz-üzemeleő Inézmény Szige-Víz Kf. Bóly Szennyvízelvezeési Agglomeráció Szigevár Szennyvízelvezeési Agglomeráció Szigevár Szennyvízelvezeési Agglomeráció Szigevár Szennyvízelvezeési Agglomeráció Görcsöny Szennyvízelvezeési Agglomeráció Szenlőrinc Szennyvízelvezeési Agglomeráció Kisdobsza Szennyvízelvezeési Agglomeráció Baranyahídvég Szennyvízelvezeési Agglomeráció Babarc Szajk Szenegá Szigevár Becefa és Zsibó városrészei Szigevár Görcsöny Szenlőrinc Kisdobsza Nagydobsza Kacsóa Baranyahídvég Sámod Adorjás Kisszenmáron Bükkösd Szennyvízelvezeési Település, Üzemeleő neve: Agglomeráció: szennyvízelvezeés: Szige-Víz Kf. Királyegyháza Királyegyháza 208

209 TENKESVIZ Víz- és Csaornamű Üzemeleő Kf. Teye Forrásház Pécsi Városi Víziközmű Üzemeleési Zr. Villány és Térsége Víziközmű Üzemeleő Kf. Szennyvízelvezeési Agglomeráció Kisasszonyfa Magyarelek Magyarmecske Gyöngyfa Hevehely Hevehely Szennyvízelvezeési Okorvölgy Agglomeráció Szenkaalin Beremendi Szennyvízelvezeési Beremend Agglomeráció Harkány Szennyvízelvezeési Harkány Agglomeráció Siklós Szennyvízelvezeési Siklós Agglomeráció Pécs Pécs Szennyvízelvezeési Agglomeráció Villány Szennyvízelvezeési Agglomeráció Kővágószőlős Pellérd Kozármisleny Villány Villánykövesd Kisjakabfalva Palkonya Márok Ivánbayán 209

210 Baranya Megye Terülerendezési Terv Módosíása Szennyvízelvezeés 210

211 Bár az ábra is jelzi, hogy nagyon sok olyan elepülés nem rendelkezik közcsaornával, amely kiemelen érzékeny felszín alai vízminőség védelmi erüleen fekszik, de szerencsére ezek a elepülések kisebb lélekszámúak, így ezeknél a elepüléseknél kisebb mennyiségű szennyvíz szikkad a alajba. Megye szinen azonban a vizsgálaok szerin a alajba szikkadó szennyvíz mennyisége eléri a 8700 m 3 /nap mennyisége, amely a alaj, alajvíz, réegvizek elszennyeződésé okozzák. Ahogy az a vizsgálaok felárák a jelenősebb szennyezés nemcsak a alajba szikkaszo szennyvíz mennyisége okozza, hanem ez ovább fokozza a szennyvíz szennyezeségének növekedése, azaz annak a minősége, mivel a házi szennyvíz (megnövekede mosószerfogyaszás sb. mia) egyre magasabb nirogén és foszforaralmú. Ezek a szennyező anyagok a alajba és a alajvízbe juva, jelenős szennyezés okoznak, veszélyezeve a vízbázisoka. A szennyvízelvezeéssel és kezeléssel összefüggő fejleszési igényeke elsődlegesen a vízkészle védelme haározza meg. Ezér a nem csaornázo elepüléseknek és a már csaornázo elepüléseknek a minél eljes körűbb közcsaornás szennyvízelvezeésé és annak szennyvíziszíó elepen örénő iszíásá mielőbb kéne megoldani. A közelmúl néhány évben Baranya megyében öbb elepülés nyer a szennyvízkezelés és elvezeés megoldásának beruházására ámogaás. Így a DDOP pályáza segíségével a kövekező beruházások valósulak meg, illeve kezdődek el: Bezedek, Ivándárda, Lippó, Töös, Sárok elepülések szennyvízkezelésének fejleszése, csaornahálóza és szennyvíziszíó elep kiépíése Kacsóa község szennyvízkezelésének fejleszése Sámod és környékének csaornázo szennyvízelvezeési projekje Dencsháza és Hobol Községek szennyvízelvezeésének és kezelésének kialakíása Felsőegerszeg község szennyvízelvezeése Abalige község szennyvízcsaornázása és szennyvíziszíása Bükkösd község szennyvízcsaornázása és szennyvíziszíása Egyházaskozár szennyvízelvezeés és iszíás Szennyvíziszíó elep léesíése Geresdlakon Hevehely, Okorvölgy és Szenkaalin községek kommunális szennyvízcsaornázási projek. Nagydobsza és Kisdobsza szennyvízkezelésének fejleszése Pogány Község szennyvízelvezeéssel kapcsolaos fejleszése Nagydobsza és Kisdobsza szennyvízkezelésének fejleszése Királyegyháza, Gyöngyfa, Magyarmecske, Magyarelek és Kisasszonyfa elepülések szennyvízkezelésének fejleszése A megye szennyvíz okoza környezeszennyezés csökkenése érdekében a jelenlegi szennyvízhálózara, illeve annak bővíésével a rácsalakozás méréké kellene növelni kiegészíve azzal a célkiűzéssel, hogy a közműolló % körüli zárása lenne elérendő. Ennek érdekében részben új iszíóelepeke kell léesíeni helyi, vagy regionális szerepre alkalmasan, illeve a meglevő iszíóelepre annak bővíésével kell csalakozni. A jelenleg üzemelő iszíóelepekre a ráköösége az egyes elepülésen belül növelni udják a szennyvízgyűjő hálóza bővíésével, hálózafejleszéssel pedig újabb elepülések csalakozahaóak és újabb iszíóelepek léesíheőek. Már 2002-ben kormányrendele rögzíee ágazai javasla alapján a csaornázás sraégiai ervé, meghaározva 2008, 2010, 2015-ig az állam álal is csaornázás megvalósíásá ámogao elepülések lisájá. A erv megvalósíásá a gazdasági leheőségek korláozák, ezér 2010-ben a rendele felülvizsgálara kerül. A léesíendő új iszíóelepekkel és a csaornahálózaok növelésével, kiegészíve a meglevő iszíóelepek bővíésével, a megfelelő gyűjőhálóza kiépíésével a szennyvíz rácsalakozás méréke növelheő lesz, elérve az a célkiűzés, hogy a szennyvízzel való környezeszennyezés lényegesen csökkenheő legyen. A iszíási folyama végermékekén maradó szennyvíziszap elhelyezése is a környeze veszélyezeése nélkül oldandó meg. Amennyiben az iszap összeéele ez leheővé enné, célszerű a 211

212 ermészenek visszaadni, erre a mezőgazdasági erüleen örénő elhelyezéssel van leheőség. Egyébkén biomassza formájában energiaermelésre célszerű hasznosíani. A erveze fejleszések megvalósíásá köveően is öbb elepülés marad közüzemi szennyvízelvezeés és kezelés megoldása nélkül. Ezeknek a elepüléseknek a megoldás vagy egyénileg, vagy szűkebb ársulás formájában sajá erőre ámaszkodva lehe megoldani. A gazdasági leheőségek birokában nagyon kedvező leheősége nyújanak a ma már kereskedelmi forgalomból is beszerezheő kisebb kapaciású iszíó berendezések. Megfelelő befogadó rendelkezésre állásával, ezzel az egyes elepülések szennyvízkezelése megoldhaó. Különösen azokon a elepüléseken, ahol a helyi vízbázis védelme az szükségessé eszi, célszerű ennek mielőbbi rendezése. A szennyvízcsaornázásra nem erveze kisebb lélekszámú falvakban, illeve a csaornázo, vagy csaornázásra kerülő elepüléseknél a gazdaságosan nem csaornázhaó peremerüleek, elepülésrészeken kelekező szennyvizek kezelésére a ervezés ávlaában is csak egyedi megoldások javasolhaók. A szakszerű szennyvíz szikkaszás kiépíésével (ha ez egyéb adoság nem akadályozza) ezeken is lehe a környeze károsíása nélkül helyi, egyedi szennyvizek kezelés megoldani. Ha bármi okból a szakszerű szennyvízszikkaszás nem alkalmazhaó, akkor a ervezés ávlaában is marad a szigorúan zár szennyvízgyűjő medencék kiépíési igénye és az összegyűjö szennyvizek szippanó kocsival örénő elszállíása a kijelöl lerakóhelyre, illeve kezelőhelyre Csapadékvíz elvezeés, felszíni vízrendezés A megye opográfiai adoságából eredően vízfolyásokban, vizes felüleekben, avakban rendkívül gazdag, ermészei adoságából eredően a megye kellő mennyiségű csapadékvize is kap. A vizek elvezeésé dönő hányadban ermésze alakíoa vízfolyások, s az azoka kiegészíő meserséges vízározók és vízelvezeő rendszerek bizosíják. A felszíni vízrendezés probléma körébe aroznak a megye erüleén haladó vízfolyások melle a elepüléseken belüli (belerülei) csapadékvíz levezeési feladaok is, mivel a elepülések beépíe, beépíésre szán, de a beépíésre nem szán erüleeiről is a csapadékvizek zavaralan, károkozás menes elvezeésé bizosíó csapadékvíz csaornahálóza, legyen az akár nyíl árok, akár zár csapadékcsaorna, az, azzal összegyűjö vizeke a vízfolyások fogadják be és szállíják ovább. Rendeze, hidraulikailag méreeze csapadékvíz elvezeésre szolgáló kiépíe hálóza (akár zár, akár nyio) jelenleg álalánosan csak a nagyobb elepülések beépíe erüleén, vagy, annak is csak egy részén alálhaó, kisebb elepüléseken legfeljebb a közponjában. A elepülések dönő hányadán részben a ermésze, részben az érine ingalan ulajdonosok, vagy az úépíés során kialakío nyíl árkok fogadják be a csapadékvizeke, amelyekből a ovábbvezeés hidraulikailag méreeze módon nem megoldo. A vízelvezeésre kialakul, illeve kialakío vízelvezeő rendszer sokhelyü feliszapolódo növényzeel benő. Az uóbbi években elmarad karbanarások mia a szállíóképességük csökken, így egyes érségekben a levezeési zavarok elönéseke okoznak. A megfelelő mederkarbanarással ezek a vízkárok csökkenheők. A elepülésekről a csapadékvizek ovábbvezeésé a befogadó vízfolyások, nem mindig udják zavarmenesen ovábbvezeni, a befogadók fogadókészségé is javíani szükséges. A fogadókészség bizosíására puffer vízfelüleek, záporározók sb kialakíása is szükséges. A közelmúlban Baranya megyében öbb elepülés nyer a a zavaralan csapadékvíz elvezeés megoldásának beruházására ámogaás. Így a DDOP pályáza segíségével a kövekező beruházások valósulak meg, illeve kezdődek el: DDOP Települési bel- és külerülei vízrendezés Belerülei csapadékvíz elvezeő hálóza fejleszése Mágocson Belerülei csapadékvíz elvezeő hálóza fejleszése Mindszengodisán Belerülei csapadékvíz elvezeő hálóza fejleszése Sásdon Belerülei csapadékvíz elvezeő rendszer fejleszése Baranyaszengyörgyön Beremend Nagyközség Belerülei Vízrendezése Csapadékvíz elvezeő hálóza fejleszése Vázsnokon Dunaszekcső Diási árok belerülei szakaszának rendezése Feked belerülei vízrendezése 212

213 Köblény község belerülei vízrendezése a Kossuh és Béke ucában Máza község belerüleeinek vízrendezése Mohács város Bégpaak belerülei szakaszának burkolása, és a Munkás uca és környéke vízrendezése Nagypall község belerüleének vízrendezése Orfűi Cseralja ucai csapadékvíz-elvezeő árok kiépíése Paloabozsok belerülei vízrendezése Szászvár nagyközség belerüleének vízrendezése. Szine valamennyi vízfolyás szállíóképessége korláozo, így a elepülésrendezési ervek kereében, azok helyi épíési szabályzaában fel kell hívni a figyelme arra, hogy nagyobb erülere (akár 5000 m 2 ) kierjedő új beépíési javasla eseén a vízelszállíás leheőségé meg kell vizsgálni a vízgyűjőre kiekinéssel, s ha a víz ovábbszállíása nagy bizonsággal a vég befogadóig nem oldhaó meg, akkor a helyi víz-visszaarás kiépíésével lehe a vízgyűjő erüleén az elönés veszély kizárni. A elepülések burkol felüleeiről összegyűlő csapadékvíz, egy perces zápor eseén kedvezőlen összeéelű szennyezesége mos le a közlekedési felüleekről és folyik a felszíni vizeken kereszül a befogadóba. Ezér a közeljövőben kiemel feladakén kell kezelni nemcsak a csapadékvíz zavaralan elvezeésének elepülésszinű megoldásá, hanem az elvezee, s a befogadóba bevezeendő csapadékvíz iszíásának kérdésé is. Ez is az egyes elepülések elepülésrendezési ervének kereében, a helyi épíési szabályzaban kell szabályozni Országos és érségi (megyei) övezeek Magerüle, ökológiai folyosó, puffererüle övezee (országos ökológiai hálóza érségi övezeei) A haályos erülerendezési erv elfogadása óa elel időszakban öbb jogszabályi válozás is örén az ökológiai hálóza, áji-, ermészei érékek védelmével összefüggésben. Megválozo az ökológiai hálóza övezei rendszere, kijelölésre kerülek a Naura 2000 erüleek. Az országos ökológiai hálóza erüleé a haályos erülerendezési erv az OTrT vonakozó övezei rendszere alapján véde ermészei erüle övezebe, véde ermészei erüleek védőövezeébe, ermészei erüle övezeébe és ökológiai (zöld) folyosó övezebe sorola. A 2008-ban módosío Országos Terülerendezési Terv az országos ökológiai hálóza új övezei rendszeré vezee be: magerüle, puffererüle, ökológiai folyosó övezeekkel. A Vidékfejleszési Miniszérium adaszolgálaása alapján a erv az új övezei rendszer aralmazza. Az ökológiai hálóza megyei erüleei elsősorban Duna és a Dráva völgye, ovábbá a megye középhegységi és dombsági erüleei, így a Mecsek, a Zselic és a Villányi-hegység bizonyos részei érségében koncenrálódnak. Az ökológiai hálóza övezeeinek kijelölése során a véde ermészei erüleek melle meghaározó jelenősége vol a Naura 2000 madárvédelmi erüleeknek és ermészemegőrzési erüleeknek is. Az ökohálóza megyei erüleein kijelöl magerüleek is elsősorban e ájegységeken alálhaók. A puffererüleek jól körülhaárolhaóan néhány kisebb érségben koncenrálódnak. Az ökológiai folyosó övezee jellemzően a véde ermészei erüleek és a magerüleek közö helyezkednek el, nagyarányú áfedésben a Naura2000 erüleekkel is. Az ökológia magerüleek és folyosók övezeei lefedik a megye valamennyi jelenősebb ermészevédelmi erüleé is. Az ökológiai hálóza övezeeire alkalmazni kell az OTrT vonakozó előírásai melle, a ermésze védelméről szóló örvény előírásai, a véde ermészei erüleek védeségé kimondó rendeleben foglal előírásoka. A Naura 2000 erüleeken pedig a vonakozó kormányrendele szerini előírásoka is figyelembe kell venni a elepülésrendezési ervek készíése és a erüleek hasznosíása során. A erv az ökológiai hálóza kiemel éréké képviselő, véde ermészei erüleeke is jellemzően magában foglaló magerüleekre, az ökológiai folyosó erüleeire és a puffererülei övezere vonakozóan ajánlásoka is megfogalmaz. 213

214 A áj- és ermészevédelmi vizsgála megállapíoa, részlees számszerű adaokkal, érképi lehaárolásokkal is aláámaszoa, hogy Baranya megye országos szinen ermészei érékekben közepesen gazdag erüle. Az elmúl évizedek inenzív ájhasznosíási, ájgazdálkodási formáinak kövekezében számos áji-, ermészei érék semmisül meg, illeve károsodo. A kedvezőlen folyamaok ellenére a megyében sok olyan ermészeileg érékes erüle, illeve objekum alálhaó, amelyek védeek, vagy arra ervezeek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Ezek az országos szinen véde ermészei erüleek (ájvédelmi körzeek, ermészevédelmi erüleek) valamin az időközben megállapíásra kerül Naura2000 európai ökológiai hálózahoz arozó erüleek besorolásra kerülek az OTrT álal előír ökológiai hálózai kaegóriákba. Az országos ökológiai hálóza erüleei A évi XXVI v. az Országos Terülerendezési Tervről (OTrT) kijelöli - öbbek közö - az országos ökológiai hálóza erüleé, mely megyei szinen a kövekező övezeekből épül fel: magerüle, ökológiai folyosó és puffererüle. A ervmódosíás áj- és ermészevédelmi aralma megjelenik számos más, külön fejezeben árgyal erüleen (ájképvédelmi és örökségvédelmi övezeek), de elsődlegesen az ökológiai hálózaok övezeeiben. Az ökológiai hálóza övezeeinek elhelyezkedésé külön övezei ervlap szemlélei Kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüleek A erv övezei rendszerében a köelező kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüleek övezeén úl javaslao esz a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas erüle övezeének bevezeésére, ugyanakkor elhagyni kényszerül meodikai válozások mia - az érzékeny ermészei erüleek övezeé. Ez uóbbi érékes, ökológiai ájgazdálkodás szolgáló öveze információaralmá ugyanakkor igyekszünk beépíeni az ajánlások, irányelvek anyagába. A kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüle övezee az országos erülerendezési ervben megállapío, kiemel érségi és megyei erülerendezési ervekben alkalmazo öveze, amelybe az agroökológiai adoságai alapján kimagasló agrárpoenciállal rendelkező, ugyanakkor környezei szemponból a legkevésbé érzékeny, ezér mezőgazdasági áruermelésre legalkalmasabb szánóerüleek aroznak. Ez az övezee már aralmaza a 2005-ban elfogado megyei erülerendezési erv is, azonban a 2008-ban módosío OTrT jelenősen csökkenee ennek a erülenek a kierjedésé. Az övezei lehaárolásá ennek megfelelően kelle felülvizsgálni. A megyei erüle viszonylag nagy része (minegy fele) alapveően mezőgazdasági áruermelő erüle, ezér fonos, hogy ezeken a erüleeken a elepüléservezés és fejleszés bizosísa a mezőgazdasági ermelés feléelei, ezen belül a mezőgazdasági majorok elhelyezésének kedvező szabályozásá, a nem üzemelő majorok újrahasznosíásának bizosíásá, valamin a ermőföld védelmé. Mindeközben örekedni kell a nagyüzemi szánóföldi művelés nagy, összefüggő ábláin a mozaikosság kialakíására, meglévő mezsgyék, fasorok megőrzésére, újak elepíésére, melyek a ájkép kedvező alakíása melle, a ermőföld védelmé is szolgálják, valamin ökológiai szemponból válozaossá eszik a erülee. Ez szolgálják az övezere vonakozó ajánlások is. Az agroökológiai érékelés szerin a megye erüleének jelenős része kevésbé jó - közepes minőségű ermőfölddel rendelkezik, de ezeken belül célszerű meghaározni azoka a erüleeke, amelyek az országos kiváló minősíésbe nem kerülheek be, de a megyében relaíve jobb minőségű erülenek számíanak. Az ez megalapozó agroökológiai érékelés nemcsak a szánó művelési ágra, hanem valamennyi inenzívebb művelésű erülere célszerű meghaározni. Ennek az érékelésnek alapján eünk javaslao a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas, a megyében még jobb minőségűnek számíó mezőgazdasági öveze meghaározására. A mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas (közepes ermőhelyi adoságú) erüleek övezeének leírása az egyedileg meghaározo megyei övezeeknél alálhaó. 214

215 Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas erüle A mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas (közepes ermőhelyi adoságú) erüleek övezeének kijelölésé a racionális földhasznála elveinek való megfelelés eszi indokolá. Mivel a megye erüleé viszonylag kis erüleen érini az OTRT kiváló adoságú szánóerülei övezee, ugyanakkor i is szükséges a relaíve legjobb minőségű ermőföldek mezőgazdasági művelésben arásának bizosíása. A elepülésrendezési ervek számára iránymuaás adha a erüleek agráralkalmassági rangsoroláson alapuló minősíése, a művelés alóli kivonással járó erülefelhasználási válozások ervezéséhez. (Az öveze nem képezi majd a Megyei Közgyűlési rendele részé.) Kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüleek A kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüle új öveze, amelye az OTrT jelöl ki. Az övezei érkép a MgSzH Közpon - Erdészei Igazgaóság adaszolgálaása alapján készül. Az övezere vonakozóan az OTrT a kövekező fogalom meghaározás alkalmazza: Az őshonos fafajokból álló erdőársulások fennarására leginkább alkalmas az erdő hármas funkciójá - környezevédelmi, gazdasági, ársadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinen bizosíani képes erdőerüleek. Az övezere vonakozóan az OTrT ké szabály aralmaz. - Egyrész a külszíni bányaelek megállapíása, illeve bányászai evékenység engedélyezése a bányászai szemponból kive helyekre vonakozó szabályok szerin leheséges. - Másrész beépíésre szán erüle csak kivéelesen, egyéb leheőség hiányában, erülerendezési haósági engedély alapján jelölheő ki. A megye erdőerülei érékeinek fokozo védelme indokolja, hogy a kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüleeken sem beépíésre szán erüleek, sem külszíni bányászai erüle kialakíása ne legyen megengedheő Erdőelepíésre alkalmas erüleek Az erdőelepíésre alkalmas erülere vonakozóan ágazai adaszolgálaás nem kapunk, így az a ervező javaslaakén kerüle kijelölésre, agroökológiai alkalmassági vizsgála alapján. Az öveze erüleének meghaározása során kiemel szempon vol, hogy a mezőgazdálkodási szemponból gyenge ermőképességű, beépíelen és ökológiai hálózahoz nem arozó erüleek elsődlegesen erdőelepíési célra legyenek felhasználhaók, amennyiben az erdősíés ermőhelyi feléelei is elvileg bizosíoak. Az erdőelepíésre alkalmas övezeek készinű rendszeré javasoljuk kialakíani. Ennek első szinje az OTrT alapján meghaározo öveze, amelye erdőelepíésre (elsődlegesen) alkalmas erülekén aralmaz a erv. Az öveze erüleére vonakozóan az OTrT 19/A -a kimondja, hogy beépíésre szán erüle csak kivéelesen, egyéb leheőség hiányában erülerendezési haósági eljárás alapján jelölheő ki. Az erdőelepíésre elsődlegesen alkalmas erüleek erdőerülei besorolása és erdőelepíésre való igénybevéele kívánaos, ezér a érszerkezei ervlapon ábrázol erdőgazdasági érség részé képezik Erdőelepíésre másodlagosan alkalmas erüle Az erdőelepíésre másodlagosan alkalmas erüleek övezeének kijelölése részben a feni elveknek való megfelelés másik logikus eleme, gyakorlailag pedig az országos és európai irányelveknek megfelelő erdőerüle növelési elvárásoknak való megfelelés egyik eszköze. A megyei szinen meghaározo erdőelepíésre elsődlegesen alkalmas erüleeke kiegészíő öveze kijelölése elősegíi az erdősíés erülei alapjainak növelésé, illeve az e célra igénybe veheő erüleek meghaározásának megkönnyíésé. Amennyiben a elepülésszerkezei ervekben az elsődlegesen és másodlagosan alkalmas erdőelepíési erüleek erveze erdőkén kerülnek besorolásra, nagy valószínűséggel nemcsak az erdőerüleek mennyiségi, hanem minőségi fejleszése is megvalósulha. 215

216 Az övezehez ajánlás-szinű előírások kapcsolódnak, ezér csak az erdő-övezei ervlapon jelenik meg. (Az öveze nem képezi majd a Megyei Közgyűlési rendele részé.) Országos jelenőségű ájképvédelmi erüle Az Országos Terülerendezési Tervvel összhangban az előző megyei erülerendezési erv közigazgaási erüleek szerin jelöle ki a érségi jelenőségű ájképvédelmi erüleek övezeé. A 2008-ban módosío OTrT új övezekén bevezee az országos jelenőségű ájképvédelmi övezee. Az országos jelenőségű ájképvédelmi erüle övezee nagyságrendileg a megye felé lefedi. Összefüggően lefedi a Mecsek, a Zselic és a Villányi-hegység erüleé, mozaikosan pedig a Dél- Baranyai dombság nagy részé. Az OTrT az országos ájképvédelmi öveze melle ovábbra is fennarja a leheőségé érségi jelenőségű ájképvédelmi öveze kijelölésének Térségi jelenőségű ájképvédelmi erüle A elepülések és a áj harmonikus egységének megőrzése, a ájképi érékek halmozo jelenlée, a ermészei érékekben való gazdagság és ermészevédelmi érzékenység figyelembevéelével ájképi szemponból kiemelen érzékenynek arjuk a feni érségeken úl a Dráva-völgy és a Fekee-víz síkja erüleé is, ovábbá a Völgység és a Geresdi-dombság erüleé, amelyeke érségi jelenőségű ájképvédelmi övezekén haározunk meg. Ezek elhelyezkedésé a ájképvédelmi ervlap külön övezekén haárolja le. Az országos és érségi jelenőségű ájképvédelmi övezeek nem foglalják magukba a elepülési érségek erüleé, fonos azonban a elepülések áji környezeében, a hagyományos ájkaraker megőrzése, a elepülések és a Dunai és a Dráva meni áréri öbbszörösen véde áj közöi érségek megyei szinű összehangol ájképvédelme. Ennek érdekében az OTrT ké övezere vonakozó szabályozása melle fonosnak arjuk az övezere megfogalmazo ajánlások alkalmazásá is az érine elepülések rendezési erveinek készíése során. A érségi ájképvédelmi erüle övezee lehaárolásának módszerana Hazánkban a erülefejleszésről és erülerendezésről szóló 21/1996-os örvény és a végrehajásáról szóló 18/1998-os rendele eremee meg a erülerendezési ervekben a ájképvédelmi övezeek lehaárolásának leheőségé. A erülefejleszési koncepció, a erülefejleszési program és a erülerendezési erv aralmi köveelményeiről szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelee rendele szerin a erülerendezési ervek övezeei közö kell az országos és a érségi jelenőségű jelenőségű ájképvédelmi erülee megjeleníeni. Az OTRT ájképvédelmi erüleének lehaárolásához kialakío módszeran megpróbál egy olyan egységes, ájalkoó elemekre alapozo módszer kialakíani, amely kisebb módosíásokkal jól alkalmazhaó a érségi ájképvédelmi öveze lehaárolásokhoz is. A ájképe meghaározó legfonosabb adoságok ké fő csoporba sorolhaók. A rurális ájban a ermészei adoságok közül a domborza, a növényze, a boríoság, a erülehasznála szerkezee, az urbánus ájban kulurális örökség adoságai, az épíe elemek száma, minősége, együese a meghaározó. A ájképben, a vizuálisan megjelenő láványban az elemek sajáosan keverednek és mindké csopor fonos meghaározója lehe a ájképnek. Az érékelésnél kövee alapelvek ezér a kövekezők: - Az érékelés a vizsgál elemek sokszínűsége, elérősége és jelenős száma mia csak érinformaikai feldolgozással valósíhaó meg. - Minél öbb vizsgálai szempono veszünk számíásba annál ponosabb érékelés kapunk. - A szubjekiviásból származó arányelolódásoka a vizsgálaba bevon elemek számának - növelésével csökkenjük. - Csak olyan ájképileg fonos elemeke vizsgálunk, amelyekhez adabázisa eljes lefedeségű. - A echnikailag a még kezelheő, legrészleesebb adabázisoka használjuk a feldolgozáshoz. - Az egységes adabázis alapjá a DTA50 digiális opográfia érkép és a CORINE CLC50 adabázisok jelenik. 216

217 - A rendkívül elérő, különböző jellegű emaikus fedvények (pon, vonal, felüle, elepüléssoros ada) összehasonlíásának, összekapcsolásának megkönnyíésére, az adaoka egy egységes rácshálós modellbe (500 x 500 m) konveráljuk. Az érékelések elvégzése uán az eredményeke erülehaáros fedvénnyé alakíjuk vissza. - A vizuális haások érékelése a legöbb szakirodalmi ada szerin a vizsgál objekum körüli 2 kmes ávolságig erjed, ezér az érékelési cellák rácsméreé ennek negyedében 0,5 km-ben haározzuk meg. - Új, önálló felmérésekre, kuaásokra az érékelés szűk haárideje mia nincs leheőség, ezér csak meglévő adaoka használunk. - A nemzeközi gyakorlaban elerjed ájökológiai méréséi módszereke (landscape merics) felhasználjuk. - Az auomaikusan kapo eredményeke manuálisan finomíjuk, erülehaárok alapján ponosíjuk, de az öveze haára nem jelen erülehasznála haároka, mivel az öveze öbb fonos ényező együes fellépése eredményekén jö lére. - A vizsgál elemeke a könnyebb összehasonlíhaóság és számolás kedvéér 10 ponos érékskála rendszerbe konveráljuk. - Az érékelésben a pozíív adoságok, ájképi éréke növelő ényezők melle a ájképi éréke csökkenő ényezőke is vizsgálunk. 217

218 A ájképvédelmi öveze lehaárolásának módszerana, felhasznál adaok Természei adoságok (+) Csökkenő ényezők (-) Domborza - reliefenergia (1) (A) Anyagnyerőhelyek (I) - anyagnyerőhelyek, bányaer (14) Láhaóság - láhaóság (2) (B) Uak - auópálya, főú, mellékú (15) (J) Boríoság (C) - erdőerüleek (3) - gyepek (4) - szőlőerüleek (5) Felszíni vizek (D) - folyóvizek, avak (6) Vasú - Vasúvonalak (16) Légvezeék - Légvezeékek (17) (K) (L) Tájszerkeze, diverziás (E) - szegélyek (7) Természevédelmi erüleek (F) - ökológiai hálóza (8) - ermészevédelmi erüleek (9) - Naura2000 (PSci), (10) - Naura2000 (SPA), (11) Kulurális örökség (+) Kulurális örökség (G) - szakrális épímények, romok (12) - műemlékek (13) Tájképi érékek összesíe denziásérképe (500x500 m rácsháló) Tájképvédelmi övezeek azonosíása (opográfiai erkép és orofoó alapján a az övezeek azonosíása) A érségi jeleőségű ájképvédelmi erüle övezeének lehaárolása az alábbi szemponok figyelembe véelével örén: - Domborza a relief energia szerin - Erdőerüleek - Gyepek - Szőlőerüleek - Folyóvizek, avak - Szegélyek - Ökológiai hálóza - Természevédelmi erüle 218

219 - Naura2000 (PSci) - Naura2000 (SPA) - Szakrális épímények, romok - Műemlékek - Érékek összesíve - Anyagnyerőhelyek - Légvezeékek - Uak - Vasúvonalak - Csökkenő ényezők - Tájképvédelmi érékesség (Összesíe érékelés) A ájképileg legérékesebb felső 40% érékhaár erüleei képezik az öveze lehaárolásának alapjá. A ájképileg érékes erüleek gyakran egy ömbben helyezkednek el, de sok az egy-ké cellára kierjedő erüle is. A ájképvédelmi öveze lehaárolása az orofoón és 10-ezres opográfiai érképen örénő beazonosíással örén Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgála alá vonhaó erüle Az övezebe a megyei erülerendezési ervben kijelölheő azon erüleek aroznak, amelyek a védendő erülefelhasználású erüleeken (erdő, kiváló ermőhelyi adoságú szánó-, szőlő- és gyümölcsös erüleek) és a érségi védelmi övezeeken kívüliek. A vizsgála alá vonhaó erüle övezeben új érségi hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghaározo erülealkalmassági vizsgálaok (környezei haásvizsgálaok - előzees-, részlees környezei anulmány), valamin az országos-, a regionális és az előbbiekkel összhangban készíendő megyei hulladékgazdálkodási ervek alapján helyezheők el Világörökségi, világörökségvárományos és örénei elepülési erüle Bár az OTrT szerin elegendő a megyei erülerendezési ervekben az érine erüleek elepüléssoros meghaározása és ábrázolása, a Baranya megyei erülerendezési erv módosíása kereében ebben a vonakozásban is ovábblépünk a örénei elepülési erüle övezehez arozó erüleek előzees lehaárolásában. A rendelkezésre álló elepülésszerkezei ervek másodelemzésével, légifoók kiérékelésével, a elepülésszerkezei sajáosságok figyelembevéelével (elepülésenkén) lehaárolásra kerülek a örénei elepülési erüleek, amelyek ponosíásá és szabályozásá a elepülésrendezési eszközök módosíása során kell majd elvégezni. Az övezei ervlap kiegészíő ervlapjakén külön ervlap aralmazza a elepüléshaáros lehaárolás, min a szakmai előkészíő munka eredményé a erüleek előzees lehaárolására, minden - az öveze álal érine - elepülésben. A örénei elepülési erüle övezee OTrT álal is alkalmazo szabályai a megye erüleén is érvényesíendők azzal a kiegészíéssel, hogy a konkré erülei lehaárolásoka az övezei erv aralma figyelembevéelével kell a elepülésrendezési ervekben elvégezni Kiemelen érzékeny felszín alai vízminőségvédelmi erüle Az öveze a sérülékeny, felszíni szennyeződésre fokozoan érzékeny vízbázisok és felszín alai vízkészleek védelmé bizosíja. A hidrogeológiai adoságok kövekezében a megye erüleén számoevő felszín alai vízkészle helyezkedik el. Különös jelenőségé az adja, hogy a felszín alai vízkészle egy része bizosíja a megye számos elepülése ivóvízszükségleé. A erülerendezési öveze legfonosabb célja ennek az ivóvízbázisnak a megóvása a szennyező evékenységek káros haásaiól. 219

220 A megyében a legnagyobb összefüggő védendő vízbázis erüleek a Mecsek és a hegység déli előerének karszvízkészleeire, valamin Dráva és a Mohácsi-szige kavicshordalékkúpjaira erjednek ki Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjő erülee Az öveze célja a vízfolyások és állóvizek szennyezéssel szembeni védelmének bizosíása nem csak a felszíni vizek közvelen védelme, hanem a eljes vízgyűjőerülere érvényes erülehasznosíási szabályok illeve korláozások megfogalmazásával. A megye erüleének sűrű vízhálózaa és egyes - városi - érségeinek nagyfokú erhelsége, az inenzív erülehasznála indokolá eszi a megye egy részének öveze álali védelmé. Az OTrT alapján az öveze a Duna megyei szakaszához kapcsolódóan kerül kijeölésre. Az öveze a elepülések közigazgaási haárai menén kerül lehaárolásra Ásványi nyersanyag-gazdálkodási erüle Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási erüle új öveze, a haályos megyei erülerendezési erv nem aralmazza. Az öveze célja a megye erüleén ismer ásványkincs készleek lehaárolása, a szükséges erülehasználara vonakozó előírások erülei haályának kijelölése. Az öveze a Magyar Állami Földani Inéze és a Magyar Bányázai és Földani Hivaal illeékes bányakapiányságának adaszolgálaása alapján kerül lehaárolásra Együ ervezheő érségek övezee Az együ ervezheő érségek övezeére az OTrT a kövekező szabályoka haározza meg: 16/B. (1) Az együ ervezheő érségek övezeébe arozó elepülési önkormányzaok elepülésfejleszési és elepülésrendezési feladaaik összehangol elláásához - örvényben meghaározo - közös egyszerűsíe elepülésszerkezei erve készíhenek. (2) A közös egyszerűsíe elepülésszerkezei ervnek az egyes elepülésekre vonakozó részei az érine elepülési önkormányzaok haározaal fogadják el. A vonakozó OTrT szabályozás szerin a feléeles mód használaából kövekezően ehá nem köelező az o meghaározo érségek együes ervezése. Ez inkább egy racionálisan végiggondol ajánlo leheőségnek ekinendő és az OTrT örvény a elepülési önkormányzaokra bízza, hogy élni akarnak-e a felkínál leheőséggel. Ez a szabályozás elvileg nem zárja ki, hogy a megyei önkormányza más erüleeke is kijelöljön ebbe az övezebe, amennyiben az o lévő elepülések közös ervezésé racionálisnak arja. Egyebekben a elepülésrendezésér felelős miniszérium mindenkor szorgalmaza öbb elepülés (például a elepülési ársulások alapján) örénő közös ervezésé. A rendezési ervek menedzselésé így a kis községekből álló ársulás egy a ervezés idejére foglalkozao főépíésszel szakmailag kézbe udja arani a munká, valamin mer a közös ervezés anyagilag is előnyösebb, min a külön megbízások alapján, külön-külön örénő ervezeés. A szomszédos elepüléseknek a közigazgaási haárok menén álalában azonos, vagy legalábbis egymásra haás gyakorló erülehasználaai, erülefelhasználása van, ami ugyancsak indokolja a közös ervezés. Ez sokkal erősebb kapcsolao jelen, min a elepülésrendezési erv köelező egyezeése a szomszédos önkormányzaokkal, ami az eseek 99%-ában formális eredménnyel zárul. Az OTrT fogalom meghaározása szerin együ ervezheő érség: országos erülerendezési ervben megállapío és kiemel érségi és megyei erülerendezési ervekben alkalmazo öveze, amelybe a Budapesi Agglomeráció kivéelével az agglomerációk, a Balaon Kiemel Üdülőkörze kivéelével az agglomerálódó érségek, valamin a nagyvárosi elepülés-együesek aroznak. Ez a fogalom meghaározás azonban az OTrT-ben kijelöl érségekre vonakozik és nem zárja ki, hogy a megyei az OTrT-szerini együ ervezheő érségek válozalan ávéele melle sajá fogalom meghaározása szerin más érségeke is szerepelessen az együ ervezheő érségek közö. 220

221 Az OTrT a pécsi agglomeráció erüleé haárola le, min együ ervezheő érsége. Az OTrT agglomerációs lehaárolása megfelelő, de az agglomerációs elepüléseknek nem egyforma erős a Péccsel való kapcsola, és úl nagy a erüle, hogy az egész agglomeráció (Péccsel együ, ami önmagában is úl nagy ervezési fala) haékonyan lehene együ ervezni. Pécs problémái lépékükben különböznek a kis elepülések problémáiól, a Péccsel való közös ervezés elhúzza a ervezés figyelmé a kis elepülések problémáiól. Ugyanakkor vannak olyan agglomerációs elepülések, amelyekben a Pécse nem realizálhaó erülehasznála apaszalhaó, így ezek Péccsel örénő együ ervezése indokolhaó lenne. Így a pécsi agglomeráció együ ervezéséhez az alábbi finomíás javasolhaó. Péccsel együ ervezésre javasolhaó Orfű (Pécs üdülőerülee, a Pécse eljes mérékben hiányzó vízpari üdülés erülee) Kozármisleny, Hosszúheény, Pellérd, Keszü, Gyód, Pogány (min a Pécse nem realizálhaó családi házas erüleek helyszínei, a Pécsi panelekből kikölözni udó családok lakásépíésének, msérész a megyéből Pécsre kölözni szándékozók lakásépíési erüleeinek helye adó elepülések. Ezeknek a elepüléseknek sajá adoságaik melle rendkívül jó és gyakori auóbusz közlekedésük van Pécs felé. Pogány Péccsel örénő együ ervezésé külön is indokolja, hogy Pogány erüleén, Pécs haárában épül fel a Pécs-Pogányi repülőér.) A megyei erv felülvizsgálaa során az OTrT-ben jelze pécsi agglomeráció elepülésein kívül az együ ervezendő megyei érségek kijelölésének illeve lehaárolásának szemponjai a kövekezők: A közös ermészei, áji érékek, adoságok, amelyeke a elepülésrendezési ervezés során egyformán figyelembe kell venni. A elepülés éleképességé, fennarhaóságá bizosíó gazdasági háér azonossága, amelynek használaa, kiaknázása és addiív fejleszése minden érine elepülés fonos érdeke. A speciális érékek, adoságok védelme, megarása és az ezekre ekineel lévő fejleszésük okán a közös szabályozások szükségessége. Ilyen szemponok szerin szóba jöhenek a baranyai boruak elepülései, ahol a szőlőermő erüleek, min áji ermészei, és gazdasági adoságok közösek. A szerkezei erv ekineében ezeke a boruakhoz arozó elepüléseke összeköi az OTrT kövekező szabályozási eleme is: 8. (1) Borvidéki elepülés szőlő ermőhelyi kaaszere I-II. oszályú erüleeihez arozó földrészle beépíésre szán erüleé nem minősíheő. Egy másik megközelíés szerin a boruakhoz arozó elepüléseke már nem a elepülésszerkezei, hanem a szabályozási előírások és a szabályozási erv ekineében a szőlő feldolgozása, a pincék, borházak elepíési kérdései és uriszikai érékesíés (borkósoló helyek, szálláshelyek) azonos elepíési, szabályozási vonakozásai is összekapcsolják ezeke a elepüléseke. Mivel ezeken a elepüléseken a felérékelődik az idegenforgalom szerepe, fonos a ermészei, áji és épíe környezei elemek helyi védelme is. Ez a szempon is összekapcsolja ezeke az egymás melle lévő elepüléseke. A baranyai borermő erüleeken a boruak egyes elepüléseiben a öréneileg kialakul és rendkívül arakív pincesorok különös és érékes épíe környezei adoságo, idegenforgalmi szemponból is fonos környezei elemek, egységesen beépíe erüleeke jelenenek. Hogy csak a legismerebbekre ualva: Villány, Villánykövesd, Palkonya műemlékileg is véde pincesorai ilyenek, de öbb, a boruakhoz arozó más elepülésen is vannak ezekhez hasonló kisebb pincesorok, amelyek műemlékileg ugyan nem védeek, de a elepülés vonzereje, a ború működése szemponjából ugyancsak fonosak. Ezek az együesek semmilyen mai szabályozásnak nem felelnek meg, ugyanakkor bővíésük, fejleszésük mindenü éma. Szabályozásuka is egységesen lenne célszerű megoldani. Így a boruak elepüléseinél a szerkezei erven úlmenően a szabályozási előírások és a szabályozási ervek is ajánloan közösen lennének elkészíendők. A bor-uakhoz belépő ársul elepülések felismerék a közös cselekvések fonosságá, előnyei. Feleheő, hogy ismé csak önkénességi alapon a elepülésrendezési ervek közös készíés is fonosnak fogják arani. Az országban elsőkén alakul meg a Sikló Villányi ború, amely ma is az ország és a megye legismerebb, legláogaoabb, uriszikailag legjobban felszerel, legjobban borúja, dönően a villányi vörösbor-kulúrájához köődik. Közponjai Villány és Villánykövesd, valamin Palkonya. 221

222 A Villányi borvidék borújához arozó elepülések: Bisse, Csarnóa, Diósviszló, Harkány, Hegyszenmáron, Kisharsány, Kisófalu, Márfa, Máriagyűd, Nagyharsány, Nagyófalu, Palkonya, Siklós, Szava, Túrony, Villány, Villánykövesd, Vókány A megye másik borúja a Mohács-Bóly Térségi Fehérbor Egyesüle koránsem olyan fejle uriszikai vonzerővel bír, min az előző és i a borásza nem jászik az egyesülebe ömörülő elepülések éleében olyan fonos szerepe, min ami a villányi érség elepüléseinél fonosabb elepüléseinél apaszalhaunk. Ezér ez a érsége nem javasoluk az együ ervezheő érségek felvéele közé Hasonló helyzeben vannak a Mecsek üdülőfalvai is, dönően a ermészei, áji, épíe környezei adoságaik, valamin az idegenforgalom, az üdülés speciális funkció okán. Az ebben a körben érine elepülések eseén problémakén jelenkezhe, hogy ezek nem egymás melle vannak, valamin, hogy mindegyik valamely nagyobb elepülés részekén működik. Ez azonban nem akadályozhaja, hogy az érine elepülési önkormányzaok elfogadva a megyei erülerendezési erv vonakozó ajánlásá, közösen ervezessék meg ezeknek a elepülések a elepülésrendezési ervei. Az ebbe a körbe arozó üdülőfalvak: Kisújbánya, Óbánya, Püspökszenlászló, Kán, Gorica Mivel az együ ervezheő érségek elepülési önkormányzaai sajá haáskörben dönhenek az ajánláskén kezelendő közös ervezési megbízásról, leheőségük van az ajánlás részbeni elfogadására is. Ez az jelenhei, hogy akár a ború, vagy az üdülőfalvak csoporjának elepülései is csak részben erveződnek majd közösen. Így például a Siklós-Villányi Ború eseében nem felélenül vesz majd rész a közös ervezésben Siklós, amelynek a borúhoz kapcsolódó kérdések melle számalan más elepülésrendezés igénylő problémája van. Az az OTrT idéze 16/B. (2) alapján a közösen készíe erveknek az egyes elepülésekre vonakozó részei az érine elepülési önkormányzaok külön-külön fogadják el, haározaal illeve rendelei formában. Az együ ervezheő érségekben a közös ervezés a elepülésszerkeze közös ervezésére vonakozik. Ez a Siklós-Villányi ború és az üdülőfalvak ekineében is a fenieknek megfelelően a szabályozás közös ervezésével is célszerű kiegészíeni Rendszeresen belvízjára erüle A megye erüleén a síkvidéki vízjára erüleeke az un. Pálfai-féle belvíz veszélyezeeségi, illeve belvíz gyakorisági érképpel jellemezzük. A Pálfai-féle érkép a belvíz-boríosági gyakoriságo négy kaegóriába (I, II, III, IV) sorolja. Ezen kaegóriák jelenése: Veszélyezeeségi kaegória Az elönés relaív gyakorisága I. <0,05 II. 0,05-0,10 III. 0,11-0,20 IV. >0,20 Szöveges minősíés Belvízzel nem, vagy alig veszélyezee erüle Belvízzel mérsékelen veszélyezee erüle Belvízzel közepesen veszélyezee erüle Belvízzel erősen veszélyezee erüle Nagyvízi meder erülee A nagyvízi meder erülee a 21/2006. Korm. rendele alapján le kijelölve, vagyis A nagyvízi meder erüleé a mérékadó árvízszin vagy az eddig előfordul legnagyobb árvízszin közül a magasabb jelöli ki. Ez az is jeleni, hogy ahol a folyó medre árvédelmi ölések közé van szoríva o a nagyvízi meder műszaki haára a ölés nyomvonala. 222

223 Az öveze erülee a VKKI adaszolgálaása alapján kerül lehaárolásra. Az öveze erülee Baranya megyében a ké nagy folyó, a Duna és a Dráva menére korláozódik. Az öveze erülee a megyei Duna illeve Dráva szakasz eljes hosszá végig kíséri Földani veszélyforrás erülee Az öveze összee szemponrendszer alapján foglalja magába mindazon erüleek a megyében, amelyek dönően földani szerkezei okok, állékonysági adoságok, vagy föld alai üregek okán kiemelen kezelendők. A haályos megyei erülerendezési erv megfelelő övezee csak a csúszásveszélyes erüleeke haárola le. Ehhez képes a erv felülvizsgálaa során egy gyűjőkaegóriakén a földani veszélyforrások együesen képezik részé a érségi övezenek Vízeróziónak kie erüle A vízeróziónak kie erüle övezeébe a nagy relaív reliefű erüleek, a vízmosások és paakvölgyek környezee arozik. A vízeróziónak kie erüle övezee a megye domborzailag erősen agol, nagy magasságkülönbségekkel jellemze, és gazdag vízhálózaal rendelkező középhegységi illeve dombsági erüleei foglalja magába. Ennek megfelelően a Zselic, a Mecsek, a Villányi-hegység és a Geresdi dombság érine elsősorban az öveze álal Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgála alá vonhaó erüle A szélerőmű elhelyezéséhez vizsgála alá vonhaó erüle övezeének kijelölésé öbb ényező is indokolá eszi. A növekvő igény a megújuló energiaforrások hasznosíására szükségessé eszi a szélerőmű-parkok elhelyezésére alkalmas érségek felérképezésé is. Sajnálaos, hogy erre nézve az OTRT nem nyúj iránymuaás, mivel ilyen ípusú övezeeke nem haároz meg, de leheősége ad egyedileg meghaározo övezekén ilyenek meghaározására. A sajáos megyei érségípus javaslaának másik oka speciális ermészei és ájképi - ájvédelmi vonakozásai. A léesímények elepíheőségének alapfeléele a megfelelő ermészei erőforrás, a szükséges erejű és gyakoriságú szél jelenlée és hasznosíhaósága. A léesíményípus oronyszerű épíményei ugyanakkor ermészei szemponból és ájképileg érzékeny erüleeken nem helyezheők el. Az alkalmassági és kizáró ényezők együes mérlegelésével szükséges meghaározni azoka a elepüléseke, ahol a későbbiekben a elepülésrendezési ervezés során a legkevesebb konflikussal kijelölheők a szélerő hasznosíó művek elepei Niráérzékeny erüleek övezee Az öveze lehaárolásának alapjául a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendele melléklee szolgál. Az öveze célja öszhangban a kormányrendele céljával a vizek védelme a mezőgazdasági eredeű nirászennyezéssel szemben, ovábbá a vizek meglévő nirászennyezeségének csökkenése. A megye erüleén a Dráva-meni sík és a Fekee-víz síkjának elepülései kerülek az övezebe, a megyei Duna-szakasz meni és Dunába ömlő kisvízfolyások elepülései a Duna illeve a dunai kavicseraszok vízkészleeinek védelme céljából, valamin a Mecsek elepülései a karszvizek védelme érdekében Kiemel fonosságú érzékeny ermészei erüle övezee A védelmi öveze célja az érzékeny ermészei erüleekre vonakozó szabályokról szóló 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együes rendeleben foglalak alapján Baranya megye erülerendezési ervében is lehaárolni a megye kiemel fonosságú érzékeny ermészei erüleei. A mezőgazdasági földhasználók a hivakozo rendeleben kijelöl ÉTT-k közül jelenleg a Baranya-megye fás legelői Magas Természei Érékű Terüle néven, a MePAR-ban lehaárol, közel 15 ezer hekár gyep, illeve szánó erüleeken igényelhenek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejleszési Alapból nyújo agrárkörnyezegazdálkodási ámogaások igénybevéelének részlees feléeleiről szóló 61/2009. (V. 14.) 223

224 FVM rendele alapján nyújo agrár-környezegazdálkodási ámogaásoka. A megyé érinő MTÉT program célja a érségre jellemző hagyományos gazdálkodási módok fennarásával, újbóli elerjeszésével a áj jellegének, ermészees és fél-ermészees élőhelyeinek megőrzése. Az öveze minegy 60 elepülés erüleére erjed ki, egybefüggően magába foglalva a megye délnyugai részé. Az öveze a Dráva-sík, a Fekee víz síkja és a Dél-Zselic ermészei ájainak védelmé segíi elő Belvízzel mérsékelen veszélyezee erüleek övezee Az öveze kiegészíi a Megyei Közgyűlés álal rendeleel elfogado belvíz álali veszélyezee erüleek övezeé. A közgyűlési haároza részé képező öveze a megye belvízveszélyes erüleei közül az alig és a mérsékelen veszélyezee erüleeke foglalja magába. A ké öveze együesen kiadja Baranya megye különböző mérékben - belvízveszélyes erüleei, ami egyebek melle új beépíésre szán erüleek kijelölése során nyúj ámpono a elepülésrendezési ervek készíőinek. Az öveze része a Mohácsi-szige eljes egészében, ovábbá a Dráva menén ké összefüggő, öbb elepülés magába foglaló erüle A gazdaságfejleszés érségi jelenőségű közponjainak övezee Az öveze célja Baranya megye gazdasági szemponból legjelenősebb fejlődési poenciállal rendelkező, húzóelepüléseinek meghaározása. Az övezebe jellemzően a megye kisérségi közpon elepülései kerülek, annyi különbséggel, hogy az övezenek nem része ké hárányos helyzeű kisérség közponja, Sellye és Sásd. Az övezehez arozik viszon Bóly, amely ugyan nem kisérségi közpon, viszon a megvalósul M6 auópálya a elepülés gazdaságfejleszési pozíciójá nagyban felérékele, és a városban ez az új leheősége kihasználva dinamikus fejleszés erveze Kedvezményeze érségek övezee A kedvezményeze érségek övezee a megye nyugai részén elhelyezkedő három kisérség erüleére erjed ki. A lehaárolás alapja a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendele, amely a leghárányosabb helyzeű kisérségek köré haározza meg. Baranya megyében három kisérség érine, a Sellyei, a Szigevári és a Sásdi Turizmusfejleszés célerüleei és közponjainak övezee Az öveze lehaárolásánál figyelembe veük a Dél-Dunánúli Regionális Fejleszési Ügynökség álal készíe a Dél-Dunánúli Régió uriszikai magerüleeinek lehaárolása c. anulmány. Az öveze három kaegóriába besorolva aralmazza a megye uriszikai szemponból országos, illeve érségi jelenőségű elepülései, ovábbá a urizmusba bekapcsolódo elepüléseke Borvidékhez arozó, szőlőkaaszer álal érine elepülések övezee A megye országos és európai hírű borvidékekkel rendelkezik. Az öveze a megye erüleé érinő, vagy eljes egészében o alálhaó három borvidék elepülései rögzíi. Eszerin az öveze része a Villányi-Siklósi-, a Pécsi-, és a Tolnai-borvidék. Az övezehez rendele irányelvek és ajánlások a szőlőművelés és a borásza feléeleinek megőrzésé illeve javíásá célozzák Jelenősebb gyümölcsermesző erüleekkel rendelkező elepülések övezee Az övezebe azok a megyei elepülések aroznak, amelyek erüleén a gyümölcsösök az álagosnak legalább háromszorosá eszik, ki, illeve abszolú kierjedésükben is meghaározóak. Ennek megfelelően a mecsek É-i és D-i előerének elepülései, Siklós, Mohács aroznak jellemzően az övezebe. Az öveze célja a gyümölcsermeszés feléeleinek hosszú ávú bizosíása. 224

225 Új beépíésre szán erüle kijelölésé korláozó - összesíő - öveze A megyei erv módosíása megalapozó munkarészei közö elkészül és a Közgyűlési haároza részekén dokumenálásra kerü az új beépíésre szán erüle kijelölésé korláozó - összesíő - öveze ervlapja. A ervlap együesen - összevonan - ábrázolja azoka a megyei övezeeke, amelyek álal érine erüleen az OTrT előírások alapján beépíésre szán erüle nem jelölheő ki. A ervlap a könnyebb ájékozódás szolgálja Környezevédelemi konflikuselemzés, megoldási javaslaok A megye környezei helyzeképe emaikus vizsgálaának összegzésekén célszerű kiemelni az a néhány környezevédelmi problémá, környezei konflikus, amelyek erülei vonzaú megyei szinű elhaározás, elepülési összefogás, érségi szinű inézkedéseke igényelnek. A erülei kövekezmények, beavakozások melle megoldhaó megyei szinű környezei problémáka a kövekező alfejezeekben árgyaljuk. Az előző fejezeben környezei elemenkén elvégze vizsgálai összefoglaló alapján jelen fejezeben készülő konflikuselemzés azér szükséges, hogy a megyei erülerendezési erv (2005.) felülvizsgálaa és módosíása során célirányosan lehessen alkalmazni a erülerendezés azon eszközkészleé, amely a környezei érékek megőrzésével, a védelmi övezeek erülei lehaárolásával, a érszerkeze fejleszésével, a védőávolságok és védőerüleek kövekezees alkalmazásával, a erüle- és környezehasznála alakíásával, a közlekedési hálóza formálásával, valamin a közmű infrasrukúra és a hulladékgazdálkodás fejleszésére vonakozó javaslaokkal járul hozzá - a megye környezei állapoának javíásához, - a környezei elemek veszélyezeésének csökkenéséhez, - közveve pedig a lakosság egészségi állapoának javíásához. Az inegrál megközelíés a korszerű környezevédelem egyik alapelve (IPPC 2008/1/EK irányelv a 96/61/EK irányelv kodifikál válozaa), ami az jeleni, hogy a különböző környezei elemek erhelésé és szennyezésé nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. A levegőbe, vízbe vagy alajba örénő kibocsáások egymásól elkülönül kezelése ugyanis inkább a szennyezés egyik környezei elemből a másikba örénő ávielére öszönözhe, minsem a környeze egészének védelmére. A erülerendezési ervezés során más erüleeken is kiemelen fonosak az ágazai folyamaoka és poliikáka áfogó megoldási javaslaok, ezér a konflikuselemzés és megoldási javaslaoka problémakörönkén rendezük alfejezeekbe. A megyei erülerendezési ervnek feladaa a erülei vonzaú, érségi jelenőségű környezei problémák megoldására javaslaoka megfogalmazni. A környezei problémák megoldási válozaai közül azok élveznek elsődleges ámogaoságo, amelyeke mind a elepülések, mind az érine haósági közreműködők egyeérésével lehe jellemezni Közlekedésből eredő konflikusok és megoldásuk A közúi közlekedésből eredő légszennyezés meghaározó a megye levegőminőségének alakulásában, és a közlekedés okoza erhelés növekvő endenciá mua annak ellenére, hogy bár az egyedi kibocsáások csökkennek (környezebaráabb gépjárműpark), de a forgalom-mennyiség (uas- /szállímány-km) nagyobb arányban nő. Zaj- és rezgésvédelmi szemponból is környezei konflikus okoz a közlekedés. A vasúi közlekedés okoza zaj- és rezgéserhelés csökkenésé a meglévő vonalakon elsősorban nem erülerendezési eszközökkel (pl. zajvédő fal épíésével, korszerű szerelvények beállíásával, zajcsökkene vágányok fekeésével) lehe megoldani, a közúi 225

226 közlekedés vonakozásában azonban elkerülő uak ervezésével és épíésével javíani lehe az ámenő forgalom mia kialakul helyzeen. Ezér az elkerülő uak épíése az uóbbi 10 évben meggyorsul, öbb elepülés körül már megvalósul és vannak folyamaban lévő projekek is. Bár meg kell jegyezni, hogy ez csak a környezeszennyezés odébbolása a lako erüleekről a nem lako erüleekre, maga a szennyezés megmarad, alán valamivel kisebb, de nem releváns - mérékben a külerüleeken való zavaralanabb haladás mia. A megyei erülerendezési ervnek ezér az is feladaa, hogy az országos és érségi jelenőségű közlekedési nyomvonalak érbeli rendszerének alakíásá meglévő elemek nyomvonal-módosíása, korszerűsíése ill. új, ehermenesíő elemek ervezése a megye lakosságának öbbcélú érdekének megfelelően befolyásolja. A elepülések belerüleé, a véde erülefelhasználású erüleeke, az épíe és a ermészei érékek erüleei elkerülő nyomvonalak kiépíésének szorgalmazása melle a helyes érszerkeze és erülehasznála megválaszásával is soka lehe segíeni a környeze állapoán. Ugyanakkor kialakul, de ésszerűen meg nem válozahaó - nyomvonal eseén passzív akuszikai zajvédelmi inézkedésekre van szükség, mely viszon nem erülerendezési felada. A közlekedés ovábbi környezekárosíó haása a alaj és a vizek szennyezése üzemszerű használa és havária (ermészei csapás vagy emberi evékenység során előáll vészhelyze) eseén egyarán. A csapadékvíz korszerűlen elvezeése (ill. el nem vezeése) ahhoz veze, hogy a alajba, és közvelenül vagy közveve a vizekbe káros anyagok mosódnak be. A meglévő uak korszerűsíése, az elkerülő uak és egyéb új úszakaszok épíése során ezér kiemel figyelemmel kell lenni e haások haékony mérséklésére. A nyomvonal körülekinő megervezése melle fonos a vízelvezeés korszerű megoldása és környezevédelmi berendezések (pl. megfelelő szűrők) alkalmazása, így bizosíva a környezei elemek megóvásá Hulladékgazdálkodással kapcsolaos konflikusok és megoldásuk A hulladékgazdálkodás áfogó kereszabályozásá a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. örvény adja meg. Az egyes evékenységek és echnológiák szabályozásáról az ehhez kapcsolódó kormány- és miniszeri rendeleek, haározaok gondoskodnak, melyek száma sokkal nagyobb arányban szaporodo az elmúl évizedekben, min a hulladékgazdálkodás eredményei. A hulladékok egyre szaporodó lée mia, min ahogy az az EU egyik kiemelkedő fonosságú környezevédelmi jogszabálya, az Európai Tanács 2008/1/EK Irányelve, az IPPC (Inegraed Polluion Prevenion and Conrol (inegrál szennyezés-megelőzés és csökkenés)), is felismere gyakorlailag minden környezei ényező veszélyezee, úgy min a levegő pl. bűz erjeszése, a alaj pl. lúgok, savak bemosódása, a ermőföld pl. hígrágya nem megfelelő módon való kijuaása, a felszíni víz pl. szennyvíz felszíni vízbe való köése, a felszín alai víz pl. alajszennyezés réegvizekbe mosódása, a fauna pl. mérgeze állai eem más álla álal való elfogyaszása, a flóra pl. illegális hulladéklerakás valamely véde ermészei erüleen, a lakosság pl. a lakóerülehez úl közeli hulladékkezelő evékenység álal. A Baranya megye erüleé érinő Dél-balaoni és Sió-völgyi (megvalósul), ill. Mecsek-Dráva (folyamaban), ill. Kaposmeni (folyamaban) Rekulivációs és Hulladékgazdálkodási Program kereében megvalósuló érségi hulladékgazdálkodási rendszerek kiépíésé és üzemeleésé is nehezíi a ársulások nagy méree, ezálal a részvevő önkormányzaok nagy száma, ami nagy eheelensége eredményez, bár álaluk jelenős mennyiségű hulladékáralmalaníó léesímény szűn és valósul() meg. E programok egyrész kézbe veszik a megszüneheő nem EU-s színvonalú személerakók rekulivációjá, másrész EU-s előírásoka kielégíő színvonalú regionális hulladéklerakóka valósíanak meg. A rendezés nélkül felhagyo és az illegális hulladéklerakók szennyezik a alaj, a felszíni és felszín alai vizeke, a levegő, így közegészségügyi szemponból veszélyezeő ényezők, és láványuk is ronja a környezeminősége. Ezeke a lerakóka szakszerűen rekuliválni kell. Az érékes épíe és ermészei környeze védelme érdekében a hulladéklerakó és áralmalaníó léesímények helyének meghaározásánál, engedélyezésénél körülekinően kell eljárni. A elepíés 226

227 leheséges helyének meghaározásánál ill. a elepíésre nem alkalmas erüleek kijelölésénél az országhaáron belüli és a haáron ányúló összes környezei haásra is ekineel kell lenni. Ezér az új, regionális hulladéklerakóka csak olyan erüleen lehe elhelyezni, mely az összes környezei elem ekineében elfogadhaó, vagyis nem helyezheő el o, ahol akárcsak egy környezei eleme poenciálisan veszélyeze. A megyei hulladékgazdálkodási rendszer kiépíése során az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és a Települési szilárd hulladékgazdálkodás fejleszési sraégiája, céljaival, javasol inézkedéseivel összhangban kell megvalósíani a elepülési szilárd hulladékgazdálkodás kölséghaékony fejleszésé. Az országosan kiépíendő kapaciások regionális bonásá a Régiós szinű elepülési szilárd hulladékgazdálkodási sraégia, című sraégia részleezi Csapadékvíz- és szennyvíz-elvezeés problémáiból eredő konflikusok és megoldásuk A szennyeze csapadékvíz és a folyamaosan növekvő mennyiségű, elsősorban elepülési szennyvíz elvezeésének hiányosságai ill. korszerűlen megoldásai komoly környezei konflikus eredményeznek. A szennyezés a felszíni vizek, a felszín alai vizek, a alaj és az ivóvízbázis rendszerének állapoá ronja, ezér a szennyvízelvezeés és -kezelés megoldása kiemelen fonos felada. Az aprófalvas elepülésrendszer és a domborzai viszonyok mia a korábbi mindenáron csaornahálóza - renddel szakíva az egyedi szennyvízkezelő léesímények elepíése is ámogahaó (szakmailag, szabályozásilag és anyagilag is), főleg 2000 lakos-egyenérék (LE) ala. A fejleszésekkel párhuzamosan fel kell számolni a szikkaszóka. A közúi közlekedés inenziása mia a elepülések burkol felüleeiről összegyűlő csapadékvíz rendkívül káros összeéelű szennyezesége mos le az úfelüleekről. Ez a csapadékvíz ovább szennyezi a alaj, valamin a felszíni és a felszín alai vizeke. A csapadékvíz elvezeés fejleszésé elsődlegesen a elepüléseken belül kell megoldani. A csapadékvíz-elvezeő hálózaal az összegyűlő esővizeke megfelelő környezevédelmi berendezések közbeikaásával, szennyezőanyaghaárérékek alaira iszíva kell a ermészees vízfolyásokba, min befogadókba ovábbvezeni Ipari evékenységből eredő konflikusok és megoldásuk A megye erüleén elsősorban feldolgozó/könnyűipar jellemző, és az elmúl évek sajnálaos ermeléscsökkenési ill. szigorúbb szabályozási rendjének köszönheően az amúgy sem jelenős ipari erhelés ovább csökken. Jelen erv feladaa, hogy a erülerendezés eszközrendszerével segíse a jó környezei állapo megarásá a környezeszennyező evékenységek és léesíési helyük korláozásával. Ez a szabályozási evékenység ermészeesen nemcsak a jelenleg akuális eseekre vonakozik, hanem a erüleek környezei érzékenységé figyelembe véve mindennemű leendő környezei erhelésre is. Jó hír, hogy a szigorú szabályzók egyrész a meglévő ermelések korszerűsíése álal haárérékek alá szoríoák a kibocsáásoka, másrész a leendő ermeléseknél meg sem engedik a léesíés haárérék fölöi szennyezés leheősége eseén. Elképzelheő igénykén felmerülő felszíni vagy felszín alai bányanyiás (fekeekőszén vagy szénhidrogén), szélerőművek vagy új alernaív üzelőanyag elégeésére erveze erőművek léesíése eseén a poenciális veszély jelenő érségi légszennyező haás vagy láványszennyezés elleni védelemről kell gondoskodni alkalmas erüle kijelöléséről vagy az elhelyezés ilásáról Mezőgazdasági evékenységből eredő konflikusok és megoldásuk Baranya megye erüleén hagyományosan jellemző a kisebb volumenű mezőgazdasági evékenység, elsősorban a szánóföldi ill. kerészei növényermeszés és az állaarás. A növényermeszés környezei erhelése a műrágyák és növényvédőszerek akarékosabb használaa mia az elmúl években szerencsésen csökken. A felszín alai vizek védelmé segíi a ápanyag-felesleg jelenős csökkenése, például megfelelő rágyázási gyakorlaal. Az állaarás környezei veszélyezeése szinén csökken, egyrész a szigorodó haósági ellenőrzések mia, másrész a szigorodó állaarási feléelek előírása mia, de azér még mindig sok szennyezési problémá okoz, úgy min bűz, szabályalan rágyaárolás, szabályosan árol rágya szabályalan felhasználása, állai hullák, nem 227

228 engedélyeze ápszerek, veszélyes hulladékok sb. A növényermeszés szabályozása kevésbé, de az állaaró elepek minél kevesebb környezei konflikus okozó - helykijelölése erülerendezési (ill. elepülésrendezési) ervi felada lehe, pl. niráérzékeny erüleek módosíása. A haékony agrár-környezevédelmi inézkedések fonos eszköze erózió-, belvíz- és nirá érzékeny erüleeken a művelési ág vagy mód válása, illeve a erülehasznála módosíása erdősíéssel, gyepesíéssel, élőhelyek lérehozásával. A felszíni vizek vízminőségének javíásában dombvidéken a ápanyag-gazdálkodás melle az erózió csökkenésével lehe számoevő eredményeke elérni, amely ennek megfelelő művelési módszerek alkalmazásá jeleni, vagy alkalmazhaó magá a problémaforrás megszüneő művelési ág-válás. A vizek VKI szerini jó állapoának eléréséhez a dombvidéki kis vízfolyások felső szakaszain mindenképp indokol a szánóbólerdő művelési ág válás. Az erdők jóékony vízvisszaaró és a alaj vízmegköő funkciója párosíhaó a szánók kiszoríásának haására csökkenő ápanyagszennyezéssel. A vízfolyások alsóbb szakaszain, szélesebb völgyekben és síkvidéki jellegű vízfolyások menén pedig elsősorban a szánó-gyep csere jelenhe megoldás, illeve enyhébb eseben a művelési mód válása. Uóbbi eseben a vízfolyások mellékén a megfelelő védősávok (erdő, mező) kialakíásával kell az inézkedés haásá erősíeni, mely egyben defláció csökkenő haású is. Ezeke a folyamao segíik az EU, ámogaással öszönző programjai (pl. az agrár-környezegazdálkodási program) is. A jelenleg is működő országos Nirá Akcióprogram kereében a jogszabályban kijelöl niráérzékeny erüleeken a köelezően alkalmazandó jó mezőgazdasági gyakorla bearása a feléele a közvelen mezőgazdasági kifizeéseknek. Az akcióprogram 3. fázisa zajlik a közöi időszakban. A megye erüleén lévő felszín alai vízesek nem csak a kijelöl nirá-érzékeny erüleen muanak 50 mg/l-nél magasabb nirá-koncenráció, ezér a program évi felülvizsgálaa kereében indokol a nirá-érzékeny erüleek módosíása. Az erózióval és deflációval szembeni védelem jelenleg a helyes mezőgazdasági és környezei állapo (HMKÁ) bearaásán kereszül érvényesül. A 12 % lejőszög felei erüleeken köelezően bearandók a veésválásra és agrár-echnikai eszközök alkalmazására (szinvonalra merőleges művelés vagy alajakarás valamely módozaa) vonakozó szabályok. Ez a közvelen kifizeések ovábbi feléele. Az 5-12 % közöi lejőszögű erüleeken a vállalás önkénes. Az erózió csökkenésé haékonyabbá ehei, ha az erózió-érzékeny erüleek kijelölésében a lejőszögön kívül egyéb szemponok is megjelennek (pl. alajboríoság, lefolyási viszonyok). Az erózió-érzékeny erüleek, és az annak megfelelő jó gyakorla bevezeése a nirá-érzékeny erüleekéhez hasonló jogszabályi háere igényel. Az állaarás fellendülése szinén az EU ámogaási rendszerével van szoros összefüggésben. Megállapíhaó, hogy elsősorban nagylészámú állaaró elepeke üzemelenek, és az elmúl években folyamaos az új elepek léesíése, és a meglévők fejleszése, illeve kapaciásbővíése. Az állaaró elepek léesíése és üzemeleése során gyakori környezevédelmi probléma forrása, hogy a védőávolságoka különböző okokból nem arják be, ráadásul a környezevédelmi szabályozás a bűzzel, min légszennyezési formával nem ud érdemben foglalkozni. Az állaarással együ járó másik környezei erhelés a rágyakezelésből adódik, és komplex környezei problémá okoz a felszíni víz felszín alai víz alaj rendszerben, valamin a levegőben egyarán. A lakó- és érzékeny ermészei erüleek védelme érdekében a erülerendezési ervezés során is meg kell erősíeni az állaaró elepek elepíésének szabályai. A bejegyze elepeken kívül fonos felada a lokális, egyéni, illegális erhelések felszámolása. 228

229 2.12 Az Országos Terülerendezési Terv és Baranya Megye Terülerendezési Terve módosíásának összhangja Térségi erülefelhasználás összhangja Térségi erülefelhasználási kaegória Kierjedése Baranya megye érségi szerkezei ervében (ha) Kierjedése az Ország szerkezei ervében (ha) Erdőgazdálkodási érség ,6% Mezőgazdasági érség ,9% Vegyes erülefelhasználású érség ,7% Települési érség 1000 ha fele (Pécs) ,6% Az OTrT-nek való megfelelés (%) Baranya megye TrT városias elepülési érség hagyományosan vidéki elepülési érség épímények álal igénybe ve érség 112 erdőgazdálkodási érség mezőgazdasági érség vegyes erülefelhasználású érség vízgazdálkodási érség 5108 Összesen Műszaki infrasrukúra-hálózaok összhangja Gyorsforgalmi uak Név OTRT hossz Megyeerv hossz elérés megjegyzés M6 41,1 41,2 0,3% M60 33,5 33,3-0,8% M9 14,6 14,6 0,0% Főuak Név OTRT hossz Megyeerv hossz elérés megjegyzés 56 27,1 29,5 8,9% 57 30,6 30,5-0,4% 58 30,6 31,2 2,0% 6 91,3 89,2-2,3% meglevő főú, meglevő 611 3,5 8,1 133,9% nyomvonalon 66 46,4 44,2-4,8% 67 49,6 51,4 3,7% Dávod érsége (51. sz. főú) - Mohács (56. sz. főú) 16,8 16,8 0,0% Sellye (67. sz. főú) - Siklós - Villány - Udvar érsége (56. sz. főú) 71,8 70,7-1,7% Pécs érsége (6. sz. főú) - Vajszló 30,1 29,4-2,3% Köblény érsége (M9) - Komló érsége (66. sz. főú) 16,7 16,9 0,9% Pécs (M60) - Barcs (6. sz. főú) 44,1 43,5-1,3% Országos kerékpárú örzshálóza 229

230 Név OTRT hossz Megyeerv hossz elérés megjegyzés Dél - alföldi (5a) 13,6 14,4 6,1% Alsó - Dunamene (6a) 25,6 23,1-9,8% Alsó - Dunamene (6c) 14,8 15,4 4,3% Dunánúli haármeni (9a) 138,4 131,7-4,8% Dunánúli haármeni (9b) 34,4 33,2-3,5% Külső - somogyi (72) 52,5 55,0 4,7% Belső - somogyi (73) 46,1 42,9-7,0% 400 kv-os elekromos ávvezeék Név OTRT hossz Megyeerv hossz elérés megjegyzés Pécs - Kaposvár 41,7 40,4-3,1% Paks - Pécs 30,3 31,7 4,8% Pécs - országhaár - (Horváország) 40,2 42,1 4,8% Mohács - Pécs-országhaár-(Horváország) ávvezeék felhasíási ponja 16,9 16,9-0,4% Nemzeközi és hazai szénhidrogén szállíóvezeék Név OTRT hossz Megyeerv hossz elérés megjegyzés Kápolnásnyék - Mezőszengyörgy - Pécs 40,7 41,6 2,1% Városföld - Baja - Pécs - országhaár - (Horváország) 75,2 73,4-2,3% Városföld - Baja - Pécs 41,1 38,0-7,7% 230

231 2.13 Tervezői nyilakoza az OTrT és Pes megye erülerendezési ervének módosíása összhangjáról 231

232 3 Társadalmi-, Környezei-, Gazdasági haásvizsgála Baranya Megye Terülerendezési Terve felülvizsgálaa és módosíása kereében érvényesíe válozásokról Baranya megye haályos erülerendezési ervé - az akkori aralmi köveelmények figyelembevéelével - a VÁTI Kh készíee közö. A erve a 9/2005. (V.12.) számú rendeleel hagya jóvá Baranya Megye Közgyűlése. A ervkészíés mindké (előkészíő és javaslaevő) fázisában elkészül - és a ervdokumenációval együ széleskörű egyezeésre kerül - a erv ársadalmi-, környezei és gazdasági haásainak vizsgálaá aralmazó haásvizsgálai fejeze. A haásvizsgála a erülerendezési ervezés sajáosságai figyelembe véve áfogóan elemeze a leheséges haások összefüggései. E szerin Baranya megye Közgyűlése a hosszú ávra szóló célok és várhaó haások együes ismereében dönö a megye szerkezeéről és erülefelhasználásáról. Jelen felülvizsgálara és módosíásra elsősorban az időközben módosío Országos Terülerendezési Tervről szóló örvényben érvényesíe válozaások, kiegészíések mia kerül sor. A felülvizsgála célja ugyanakkor a erülerendezési eszközkészle bővíésével a haályos örvényi szabályozás ponosíása és kiegészíése a érségre vonakozó fejleszési és fennarhaósági dokumenumokban elfogado célok, valamin a érségben érine elepülési önkormányzaok szemponjai együes figyelembevéelével. Tekineel arra, hogy Baranya megye érszerkezeének és erüle-felhasználásának fő elemei és szabályai a haályos erv már meghaároza, jelen módosíás előkészíése kereében készíe ársadalmi-, környezei-, ársadalmi haásvizsgála csak azokra az elemekre vonakozik, amelyek jelen ervezési eljárás részekén kerülnek megválozaásra, vagy kiegészíésre. A felülvizsgála célja ugyanakkor - az OTrT módosíással bővül erülerendezési eszközkészle alkalmazásával - az időközben elfogado megyei fejleszési és fennarhaósági dokumenumokban elfogado célok, valamin a érségben érine kisérségek és elepülési önkormányzaok szemponjai együes figyelembevéelével a erülerendezés haékonyságának javíása. 232

233 Baranya Megye Terülerendezési Terve módosíása kereében érvényesíe válozások ársadalmi-, környezei-, gazdasági haásainak vizsgálaa A erveze válozaás várhaó A erveze elemek Társadalmi Gazdasági Környezei haásai A MEGYEI SZERKEZETI TERVET ÉRINTŐ TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VÁLTOZTATÁSOK A megyei erv felülvizsgálaa és módosíása előkészíése során - a haályos elepülésszerkezei ervek aralmának feldolgozásával a elepüléservezésben a megyében dolgozó ervezőkkel folyao konzulációval - elkészül a erüle-felhasználás jogi állapoá, ezen belül a elepülési erüleek kierjedésé rögzíő vizsgála, amely a módosíás kiinduló alapjá képezi. A ervezés során válaszo megoldás jogbizonságo bizosí. Az, hogy a elepülési önkormányzaok álal az önkormányzai és az épíe környeze alakíásáról szóló örvényekben bizosío dönések beépülek a megyei szerkezei erv alapjá képező erüle-felhasználási adabázisba, ehá a ervezés során e dönésekben meghaározoakhoz képes erüle-felhasználási visszasorolásokra nem kerül sor. Gazdaságilag is kiszámíhaóvá válik a erülefelhasználás, bizosío az egyes erüleek folyamaos fejleszheősége. Az alkalmazo megoldás bizosíja, hogy a elepülési érség ovábbi bővíése során kövekezeesen lehessen alkalmazni azoka a érségi övezeeke, amelyek a erülefelhasználás befolyásolják, korláozzák. (E korláozások a jóváhagyo elepülésszerkezei ervekben beépíésre szán és jogszerűen kijelöl erüleeke nem érinik.) A megyei szerkezei ervben erveze erüle felhasználás meghaározása során új elem - a vegyes erülefelhasználási kaegória - is alkalmazásra kerül az OTrTben ado felhaalmazás szerin, a megyei sajáosságok figyelembevéelével. Vegyes erüle-felhasználási érségek elsősorban a Dél- Baranyai dombság, a Villányihegység, a Baranyai-hegyhá, a Völgység és a Zselic erüleén kerülek lehaárolásra a erülei sajáosságok figyelembevéelével. A vegyes erüle-felhasználási kaegória alkalmazása az érine elepülési önkormányzaok számára lényegesen nagyobb mozgásere bizosí a külerüle erüle-felhasználás ervezéséhez. A haályos OTrT szerin belerüleekün kívül úlnyomóan vagy eljes mérékben erdőgazdasági érségbe sorol elepülések elepülésszerkezei ervei készíésénél nem lenne mód új - beépíésre szán - erüleek kijelöléséhez, ami indokolalanul szűkíené e elepülések fejleszési leheőségei. A vegyes kaegória alkalmazása gazdasági szemponból nemcsak azér kedvező, mer nagyobb mozgásere bizosí a elepülési önkormányzaoknak fejleszési dönéseik során, hanem mer az e szerin alakío erüle-felhasználás kedvező a urizmus-, idegenforgalom fejleszéséhez is. A vegyes kaegória alkalmazása ellenére a lehaárolások ponosíásával az erdőgazdálkodási érség kierjedése az OTrT-ben ervezehez képes növekede, ami környezei szemponból poziív, és megjelen a mozaikos ájhasználao leheővé evő vegyes - mező és erdőgazdasági - erüleek ervezésének leheősége is. (A vegyes erülehasználaú érség a válozásoka bemuaó aláámaszó érképlapon is ábrázolásra kerül.) Az erdőgazdasági érség erveze kierjedése a haályos megyei ervben ervezehez képes nő azálal, hogy az elsődlegesen erdősíésre alkalmas erüleek is ávlai erdőgazdasági érségkén kerülek meghaározásra és lehaárolásra. A növekedés az erdőgazdasági hasznosíásra való elsősorban alkalmas erüleeken erveze, a másodsorban alkalmas erüleeken javasol. Ennek kövekezében a elepülésszerkezei ervekben ervezendő erdők kierjedése - ezzel együ a megye erdősülsége - ovább fog nőni elsősorban a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas Az erdőerüleek kierjedésének - az erdősíésre elsősorban alkalmas erüleeken örénő - növelése javíja az erdő és a vadgazdálkodás érségi poenciáljai. Az erdőerüleek növelésének egyérelműen kedvezőek a környezei haásai. 233

234 erüleeken, amely egyarán kedvező a áji poenciáloknak megfelelő ájhasznála kialakíása, másrész a urizmus- idegenforgalom fejleszése szemponjából. Az erdősülség ovábbi növelése csökkeni a mezőgazdaságilag felhagyo parlag erüleek arányá, ezzel az érine érségek fejlődésé, o az éleminőség környezei feléeleinek javulásá. Az OTrT módosíása során megválozo erülefelhasználási kaegóriák alkalmazása kereében egységes mezőgazdasági érség kerül meghaározásra és lehaárolásra a megyei ervben, ezzel megszűnik a haályos megyei ervben külés belerjes minősíés, valamin a művelési ág (gyep, legelő, szőlő, gyümölcsös) szerini megkülönbözeés. Mivel megyei szinen nem fűződnek direk érdekek a erülehasznála meghaározásához, a gyűjőkaegória alkalmazása nem jár kedvezőlen haással a érség ársadalmára. A megyei erv alkalmazo övezeei a megyei szerkezei erven kijelöl mezőgazdasági érségen belül akár a szánó művelésre való elsődleges, vagy másodlagos alkalmasság vonakozásában, akár az erdősíésre való elsődleges, vagy másodlagos alkalmasság megjelölésével, akár az ökológiai hálózahoz való arozás meghaározásával kellő információ szolgálanak az egyes erüleek elepülésrendezési ervben örénő meghaározásához. Mivel a erülerendezési ervnek nincsenek haékony eszközei az egyes erüleek művelési ágának meghaározására (ez nem is feladaa) ez a válozaás nem jár kedvezőlen gazdasági haással, ellenkezően a erüleek alkalmassága figyelembevéelével ágabb ere enged a mezőgazdasági hasznosíás erülei alkalmasságnak megfelelő kialakíásának. Környezei szemponból nem érékelheő a válozaás haása, ugyanis a erüleekre vonakozó minden más szabályozási feléel válozalanul eljesül. A megyei szerkezei erv és a megyei erülerendezési szabályozás a korábbinál akarékosabb erülefelhasználásra öszönöz azzal, hogy - új övezeek alkalmazásával - korláozza a mező és erdőgazdasági érségben az újabb beépíésre szán erüleek kijelölésé. A haályos elepülés-szerkezei ervekben megfogalmazo erüle-felhasználás (amely a elepülésenkén külön-külön megfogalmazo és elfogado elepülésfejleszési koncepciók célkiűzései figyelembevéelével kerül megfogalmazásra és elfogadásra) megjeleníi a megyei elepülések álal elfogado fejleszési irányoka és rögzíi az ezek megvalósíásához szükséges erüleeke. A kijelöl erüleek e szerin elegendőek és alkalmasak a erveze funkciók megvalósíására. Amennyiben a megyei erv haálya időszakában ma még nem ismer új funkció számára válik szükségessé olyan új erülei kijelölés, amelynek nagyságrendje meghaladja a erülerendezési szabályokban megengede méréke, úgy leheőség van az új elem erülerendezési eljárásban örénő beilleszésére. A helyi és a érségi gazdaság fejleszéséhez szükséges erüleek a elepülésszerkezei ervekben rögzíe mérékben rendelkezésre állnak. (A erüleek indokol eseekben örénő növelésére a mezőgazdasági érség 15%-ában van leheőség. Az új erüleek igénybevéele üemének csökkenése gazdasági szemponból is kedvező, hiszen közelíi a erüleigény és a erülei kínála érékei, hozzájárul ahhoz, hogy először a már kijelöl és előközművesíe erüleek ényleges igénybe véelére kerüljön sor. Környezei szemponból kiemelkedő fonosságú az új - beépíésre szán - erüleek kijelölésének és igénybevéelének lassíása. A megoldás hozzájárul a érség egésze hosszú ávú fennarhaósága bizosíásához. Így az indokol helyi fejleszési célok megvalósíása - már amennyiben nem sérenek áj- 234

235 ermészevédelmi- földvédelmi érdeke - megvalósíhaóvá válik. A erülehasznála koordinálásá segíik azok (az OTrT-vel összhangban kijelöl) övezeek, amelyek a beépíésre szán erüleek kierjeszésé korláozzák. A megyei szerkezei ervhez kapcsolódó aláámaszó munkarészek megjeleníik a erülehasználao korláozó övezeek erülei kierjedésé, ezzel kirajzolódik az a korláozo mozgásér, amelyen belül a elepülések a örvény álal leheővé e bővíési leheőségükkel élhenek. Az OTrT-ben is érvényesíe összársadalmi érdek fűződik az országos és érségi jelenőségű - a érség hosszú ávú poenciáljai is meghaározó áji-, ermészei érékek és erüleek megőrzéséhez. A korláozással nem érine erüleek megjeleníésével a erv elősegíi, hogy a elepülések már fejleszési célkiűzéseik és irányaik meghaározásánál figyelembe udják venni a érségi jelenőségű és érékű erüleeke. A erülehasznála koordinálásának közveve és hosszú ávon gazdasági hasznai is vannak. Már a fejleszési gondolkodás és a projekervezés kezdei időszakában kiderül ez álal, hogy mely erüleeken nem érdemes jelenős kölségráfordíással előkészíeni fejleszéseke, mivel o nincs reális esélye a megvalósíásnak, vagy hogy a megvalósíás csak a korláozásokból adódó öbblekölségek vállalásával valósíhaó meg. Az új erüleek kijelölésének - érségi övezeek meghaározásával örénő - erőeljes korláozása bizosíja, hogy új erüleek kijelölésére és igénybevéelére csak o kerülhessen sor, ahol az nem sér ermésze-védelmi-, alajvédelmi-, erdővédelmi érdekeke. Jelen ervezési eljárás kereében készül módosío érségi szerkezei ervhez egy olyan elepüléssoros - és valamennyi erülefelhasználási kaegória erüleé meghaározó, a ervmódosíás mellékleé képező - erülei mérleg készül, amely leheővé eszi az önkormányzaok álal készíendő elepülésszerkezei ervekben erveze elérések (válozaások) %-os megfelelőségének ellenőrzésé. A erüle- és elepülésfejleszésér és rendezésér felelős árca álal megjeleníe érdekek fűződnek a erüle-felhasználási szabályok bearásához és ellenőrzéséhez. Ez segíi elő, hogy a ervmódosíás során a erülei mérleg is kidolgozásra és elfogadásra kerül, amely kiindulási alapjává, illeve mérőszámává válik az az köveő válozaásoknak. A erüleekkel való áfogó önkormányzai gazdálkodáshoz helyi gazdasági érdekek is fűződnek, így a ervezési dokumenumok ilyen aralmú kiegészíése kedvező haású lehe. A erülei mérleg, illeve a erülei válozás számszerűsíheő monioringozása leheőségének bizosíása kedvező környezei szemponból, hiszen hieles és összehasonlíhaó információval szolgál a környeze és ermészevédelmi haóságok, illeve az ebben érdekel ársadalmi szervezeek számára A érségi erülefelhasználásra vonakozó ajánlások kiegészülnek a magyarországi megyei erülerendezési ervezés fő apaszalaai és eredményei felhasználásával. A kiegészíések kedvező haásúak az egyes érségek fennarhaó fejleszése feléelei differenciál meghaározásához, amelyhez összársadalmi és érségi érdekek egyarán fűződnek. Gazdasági szemponból a kiegészíő szemponok érvényre juaása járha ugyan öbblekölséggel, de hosszú ávon ezek a öbblekölségek jelenik a fennarhaóság árá. A kiegészíések öbbsége a fennarhaósági köveelmények eljesülésé segíi ajánláskén és nem köelező szabálykén. (Uóbbi a megyei ervek aralmi köveelményei nem eszik leheővé.) A érségi szerkezei erve érinő - az infrasrukúra hálózaal összefüggő - válozaások Az M60 ú nyomvonalának ponosíása a Pécsől Ny-ra eső szakaszon az OTrT-ben szereplő válozahoz képes. A ponosío nyomvonal álal kiszámíhaóbbá válik az egyes elepülések fejleszéssel való érinesége. Javulnak az ágazai szinű ovábbervezés feléelei. Az M60 menén várhaó gazdasági fejlesző haás elősegíi a érség fejlődésé. Ezér is fonos a nyomvonal és a kapcsolarendszer véglegesíése. A erülerendezési erv a védelmi övezeek sokirányú alkalmazásával oldja meg, hogy a erveze új M60 csomóponok érségében csak o kerülhessen sor új beépíésre szán erüle kijelölésére, ahol az semmilyen vonakozásban nem sér áji-, ermészei-, környezei érdekeke. A megyei erv öbb érségi jelenőségű mellékú nyomvonalá ervezi. A érségi jelenőségű mellékuak a megye belső, városhiányos érségeinek jobb felárásával járul hozzá a kedvezőbb A érségi mellékúhálóza bővülésének poziív gazdasági haásai a kedvezőbb lakóhely- A valós forgalmi igénykhez igazodó hálózafejleszés környezei haásai kedvezőek. Mvel meglévő úvonalak 235

236 élefeléelek bizosíásához, ezálal poziív ársadalmi haású. munkahelykapcsolaban, a gazdaságfejleszés poenciáljának bővülésében ju érvényre. fejleszéséről van szó, ez a jelenlegihez képes számoevő környezkárosíás nem okoz. Az OTrT-ben kijelöl kerékpárúnyomvonalakon úl a megyei erv számos érségi kerékpárú nyomvonala ervez. A érségi kerékpárúhálóza elemei egyrész az OTrT hálózao egészíik ki és azoka kapcsolják össze, másrész az országos úvonalak álal fel nem ár érségek kerékpáros felárságá javíják. A kiselepülések elérheőségének javulása, a munkábajárási leheőségek javulása ársadalmi szemponból kedvező. A érségi kerékpárúhálóza elemei egyrész az OTrT hálózao egészíik ki és azoka kapcsolják össze, másrész az országos úvonalak álal fel nem ár érségek kerékpáros felárságá javíják. Ezálal a megye uriszikai poenciálja lényegesen javul, ami gazdasági előnyökkel jár. A kerékpárúhálóza bővíése környezei szemponból poziív, mivel álala egyrész a környezebará urizmus is előérbe kerül, másrész a a gépkocsiforgalom mérséklődése is kedvező. A erv a Dráván öbb érségi jelenőségű kiköő ervez. A Dráva-meni hajózás élénkülése a elepüléseken élők szemponjából kedvező. A Dráva hajóforgalmának növekedése kiválképp Horváország várhaó EUagságá köveően egyérelmű gazdasági haszno jelen uriszikai és szállíási szemponból. A kiköők megvalósulása során a vonakozó jogszabályok bearása melle nincs számoevő környezei káros haás. A ervmódosíás meghaározza a villamosenergia-ávieli hálóza ávvezeék elemei és a szénhidrogén szállíóvezeékek valamin az erőművek helyé a megye erüleén. A nyomvonalsávok illeve helykijelölések a rendeleben felsorol elepülések elepülésrendezési erveiben ponosíandók. Az energia elláó rendszerek elemei nyomvonalainak és ponszerű léesíményeinek rögzíése álal kiszámíhaóbbá válik az egyes elepülések fejleszéssel való érinesége. Javulnak az ágazai szinű ovábbervezés feléelei. A várhaó gazdasági fejlesző haás elősegíi az érine érségek fejlődésé. Ezér is fonos a nyomvonalak és a kapcsolarendszer megyei szinű meghaározása. A szénhidrogénvezeékek felszín alai vezeésüknél fogva nem okoznak ájképi konflikus. Az új elekromos ávvezeékek eseében a ájbailleszés során érvényesíendő irányelvek elősegíik a ájkép leheőségekhez képesi legkisebb megválozaásá. A érségi övezei erve érinő válozaások Az OTrT övezei rendszerének megfelelően az országos ökológiai hálóza részé képező erüleeken lehaárolásra kerülnek a magerüle, ökológiai folyosó és a puffererüle kaegóriák. Azokon a erüleeken ahol erülei üközés van a védelmi kaegóriák lehaárolása és a elepülésrendezési ervekben rögzíe erüle-felhasználás közö, o a megyei erv inézkedéseke javasol az összhang bizosíására. Ezzel egyidejűleg a megyei erv módosíása során elmaradnak a haályos megyei erülerendezési ervben (az akkor haályos OTrT-vel összhangban korábban alkalmazo és lehaárol övezeek, min: o a kiemelen fonos érzékeny ermészei Összársadalmi érdekek fűződnek a áji-, ermészei érékeink védelméhez, fennarásához és fejleszéséhez. Az ennek figyelembe-véelével a módosío OTrT-ben áalakío - és az ágazai fogalom-használaal és köveelményekkel is összhangba hozo - védelmi övezei rendszer mivel szigorúbb és egyérelműbb szabályoka aralmaz a áji-, ermészei érékek védelmére, - kedvező válozás jelen a védelem érdekében. haékonysága Ezen övezeek és övezei szabályok megyei ervben való alkalmazása ezér egyérelműen poziív haású áji-, ermészei poenciálok megőrzése valamin a fennarhaósági köveelmények eljesíése A lehaárolások érvényesíésének korláozó haása lehe egyes elepülések önkormányzaai számára, mivel az érine erüleeken nem dönhenek szabadon a erülehasznála módjáról. A erülefelhasználási leheőségek szűkíésének gazdasági haása is lehe, amennyiben ezeken a erüleeken szűkül a gazdaság fejleszéshez szükségesnek aro új erüleek kijelölésének és használabavéelének a leheősége. Ez a haás csökkenheő, ha olyan elepülésfejleszési poliiká folya az Önkormányza és azon belül olyan gazdaságfejleszési céloka fogalmaz meg, amely összhangban van a érség áji-, ermészei és ökológiai Az OTrT-ben bevezee és Baranya megye ervében is alkalmazo új övezeek lehaárolása környezei vonakozásban egyérelműen poziív haású, mivel a korábbinál haékonyabban, szigorúbb szabályok alkalmazásával bizosíja a áji, ermészei érékek védelmé. Ugyanakkor a szabályozás - erülerendezési haósági eljárás beikaásával - kivéeles eseekben leheősége ad az egyedi helyzeek érékelésére, (ennek alapján csak olyan erülefelhasználási dönések meghozaalára, amelyek nem járnak együ a áji-, ermészei érékek jelenős sérelmével). 236

237 erüle övezee, o a véde ermészei erüle övezee, o a véde ermészei erüle védőövezee, o a ermészei erüle övezee, o valamin az ökológiai (zöld) folyosó övezee érdekében, amelyekhez - a fejleszési dokumenumok anulsága szerin - Baranya megyében is hosszú ávú ársadalmi érdekek fűződnek. poenciáljával. A erv módosíása során - az OTrT-ben is alkalmazo módszeran alkalmazásával - felülvizsgálara és a lépéknek megfelelő ponosíásra kerül a kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüle övezei lehaárolása a rendeleel elfogadásra kerülő munkarészek közö. Ezen úlmenően meghaározásra és lehaárolásra kerül a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas erüle övezee a megyei közgyűlési haározaal elfogadásra kerülő munkarészek közö. Mivel hosszú ávú ársadalmi érdekek fűződnek a racionális földhasználai módok és rendszerek kialakíásához, a megyei ervben alkalmazo övezeek poziív hozzájárulás jelenenek ahhoz, hogy a elepülésrendezési ervekben a külerüleek erülefelhasználási kaegóriái a hosszú ávú célok és a erülei poenciálok együes figyelembevéelével lehessen meghaározni. Az övezei lehaárolásokhoz kapcsolódó - a erülehasznála módjára vonakozó - ajánlások pedig hozzájárulnak a erülehasználaok erülei poenciálokkal összhangban örénő alakíásához. A mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas erüleek lehaárolása ájékozaó jellegű és segísége az ad Önkormányzaok számára a racionális földhasznála szemponjai figyelembe vevő erüle-felhasználás érvényesíésére akár az új fejleszési erüleek kijelölése, akár az erdősíésre kijelölésre kerülő erüleek kiválaszása során. Országos és régiós összehasonlíásban Baranya megyében közepes nagyságú a kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüle kierjedése, (a Mecsek Ny-i előerében, a Mohácsi-síkon összefüggően és a Dráva menén kisebb folokban vannak ilyen besorolású erüleek) ezér gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek a erüleek hosszú ávon is a mezőgazdasági ermelés szolgálják. Ez gazdaságilag poziív haású. Mivel az övezei szabály leheővé eszi, hogy egyéb leheőség hiányában, a külön jogszabályban meghaározo erülerendezési haósági eljárás alapján beépíésre szán erüle is kijelölheő, az öveze alkalmazása nem jelen az indokolnál erőeljesebb korláozás a gazdaságfejleszés szolgáló új erüleek kijelölésében. A ermőföldvédelem haékony eszközkészlee bővül ennek a ké kaegóriának alkalmazásával. Ennek poziív környezei haása kiemelkedő. A kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüle övezei lehaárolása bizosíja a legjobb ermőképességű erüleek védelmé, a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas erüle övezee lehaárolása pedig segísége és érveke nyúj a jó erüleek mezőgazdasági művelésben arásához. Új övezekén kerül lehaárolásra az erdőelepíésre alkalmas erüle övezee a rendeleel jóváhagyásra kerülő munkarészek közö és az erdőelepíésre másodlagosan alkalmas erüle övezee Hosszú ávú ársadalmi érdekek fűződnek a erüleek racionális használaához, a áji és a uriszikai poenciálok növeléséhez, a biológiai akiviásérék emeléséhez. Az erdőelepíésre való alkalmasság új elemkén jelenik feni ársadalmi érdekek érvényesíése, a racionális erülehasználai módok és rendszerek kialakíása érdekében. A megyei ervben is alkalmazo új övezeek ebben a vonakozásban is poziív hozzájárulás jelenenek ahhoz, hogy a elepülésrendezési ervekben a külerüleek erülefelhasználási kaegóriái a hosszú ávú célok és a erülei poenciálok együes figyelembevéelével lehessen Az övezeek lehaárolásának gazdasági vonakozásában is poziív haása van, mivel a lehaárolások leheővé eszik az erdőgazdálkodás erülei alapjainak bővíésé úgy az erdőelepíésre alkalmas, min az erdőelepíésre másodlagosan alkalmas erüle övezee álal érine erüleen. Gazdasági érdekek is fűződnek ahhoz, hogy a elepülések - az épíe környeze alakíásáról szóló örvényben szabályozo biológiai akiviásérék romlásá - elsősorban olyan erüleeken kompenzálják - a biológiai akiviásérék javíásá eredményező erdősíéssel, zöldfelüleek kialakíásával - amely Az új övezeek alkalmazásának környezei haása poziív egyrész azér, o mer elősegíik az erdőerüleek bővíésé ebben a megyében, ahol ennek kiemelkedő jelenősége van a áji-, üdülési poenciál alakulásában o másrész, mer a lehaároláshoz kapcsolódó övezei szabály korláozza a beépíésre szán erüle kijelölésének leheőségé, ezzel - a legjobb minőségű szánóerüleek védelmének minájára - az erdőelepíésre leginkább alkalmas erüleeke is védi a más célú felhasználásól, 237

238 meghaározni. A kapcsolódó - a erülehasznála módjára vonakozó - ajánlások i is hozzájárulnak a erülehasználaok erülei poenciálokkal összhangban örénő alakíásához. erüleek alkalmasak az ilyen irányú fejleszésekre. ezzel közveve hozzájárul a akarékos erülehasznála célkiűzései érvényesíéséhez is. Új övezekén kerül lehaárolásra a kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüle övezee az MGSzH adaszolgálaása figyelembe véelével. Az erdők - és azokon belül is a kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüleek - megőrzéséhez ársadalmi érdekek fűződnek, mer öbbnyire ezek azok a erdőerüleek, ahol a erülei poenciáloknak megfelelő, honos állományok alakulak ki. A kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüle lehaárolása gazdasági szemponból is kedvező haású, mer ájékoza az erdőállományok differenciálságáról, a gazdálkodási és ökológiai szemponból is legkedvezőbb adoságú erdők erülei elhelyezkedéséről. A kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüle - min a szánóerüle - lehaárolása és a hozzá kapcsolódó szigorú szabály alkalmazása - amely csak kivéelesen indokol eseben, erülerendezési haósági eljárás lefolyaása eseén eszi leheővé e erüleeken új beépíésre szán erüle kijelölésé és a bányanyiás is korláozza - környezei és ájvédelmi szemponból egyarán kedvező haású. A érségi jelenőségű ájképvédelmi erüle övezee (az OTrT-vel megegyező módszeran alkalmazásával kerül kidolgozásra) A megyei erv módosíása során az OTrT-ben közigazgaási haárosan meghaározo országos ájképvédelmi erüleek ponosíásra és a érségi ájképvédelmi erüleekkel kiegészíésre kerülek. A ájképvédelemnek - egy olyan megyében, min Baranya megye, ahol a áji- és az üdülési poenciál védelme és fejleszése kiemel fejleszési cél - kiemelkedő jelenősége van. Azok a szabályok, amelyek a haékony ájképvédelme bizosíanák - ájvédelmi örvény hiányában - még csak formálódnak a erülerendezési-, elepülésrendezési eszközök részekén. A ájképvédelem - ma még kellően ki nem dolgozo - szemponjainak érvényesíése, (az e szemponból szükségessé váló válozaások) öbblekölsége okozhanak a beruházások előkészíése és megvalósíása során. A ájképvédelem szemponjainak érvényesíése a erülerendezési és a elepülésrendezési ervezésben áji-, környezei szemponból egyérelműen kedvező haású. A szabályozás, amely a lépéknek megfelelő részleezeséggel jelöli ki - a közigazgaási haárosan rögzíe érineségen belül - a ájképvédelem fő célerüleei, a haékony védelem eszközrendszeré a elepülésrendezési ervezési eljárásokhoz kapcsolja olyan - a ájképi érékek fennmaradásá bizosíani hivao - eszközök alkalmazásával, min az épímények ájba illeszésé bizonyíó láványerv. Új övezekén lehaárolásra kerülek a világörökségi, világörökség-várományos és a örénei elepülési erüleek a KÖH adaszolgálaásában megado elepüléskör érinően. Az öveze a közgyűlési rendele része, a erülei lehaárolások közgyűlési haározaal kerülnek elfogadásra. Ez uóbbiak iránymuaás adnak a elepülésrendezési ervek készíése során. A világörökségi és világörökség-várományos valamin örénei elepülési erüleek meghaározásához a érségi érdekeken úl helyi érdekek is fűződnek. A közigazgaási haáros lehaárolás kiegészíő - a konkré erülee a lépék ada ponossággal megjelölő - ábrázolás elősegíi annak elepülésrendezési ervben örénő ponosíásá. Ezzel a kiegészíéssel válik ez a lehaárolás - az OTrT-ben rögzíehez képes ovábblépésnek - ársadalmi szemponból pedig poziív haásúnak. Gazdasági haása i sem releváns az övezei lehaárolásnak, mivel a védelem érvényeséséből adódó öbblekölségek i sem a erülerendezési szabályozásból kövekeznek. Környezei szemponból ez a lehaárolás is poziív haású, mer felhívja a figyelme a örénei belvárosok és elepülésközponok megkülönbözee kezelésének és az örökségvédelem szemponjai is érvényesíő ovábbervezés szükségességére, illeve kijelöli a ovábbervezés, a speciális szabályozás célerüleei, ezzel leheősége ad a fejleszési és rendezési ervezés eszközkészleének összekapcsolására. Lehaárolásra kerül a A rendszeresen belvíz jára A rendszeresen belvíz jára A rendszeresen belvíz jára 238

239 rendszeresen belvíz jára erüle övezee a VKKI adaszolgálaása felhasználásával. erüle öveze lehaárolás ársadalmi szemponból is hasznos, mer ájékoza azokról a veszélyekről és kockázaokról, amelyek ezeken a erüleeken a belvizekkel együ járnak. erüle övezee lehaárolásnak kiemelkedő gazdasági haszna és haása van, mer megakadályozza, hogy a elepülések belvízjára erüleek irányába bővüljenek, ezzel hosszú ávon csökkenheő a belvizek okoza gazdasági károk. erüle öveze lehaárolás környezei szemponból is poziív haású. A lehaárolások elősegíik a elepülésfejleszési koncepciók és elepülésszerkezei ervek készíésénél a veszély megelőzés szemponjainak érvényesíésé. Új övezekén lehaárolásra kerül a nagyvízi meder övezee a VKKI adaszolgálaása felhasználásával. A nagyvízi meder övezee Baranya a Dráva és a Duna völgyé érini. Annak a szabálynak érvényesíéséhez, amely ezeken a erüleeken megakadályozza az új beépíésre szán erüle kijelölésé ársadalmi és gazdasági érdekek egyarán fűződnek, ezér ezek a lehaárolások mindké vonakozásban kedvezőnek minősíheők. Annak a szabálynak érvényesíéséhez, amely ezeken a erüleeken megakadályozza az új beépíésre szán erüle kijelölésé ársadalmi és gazdasági érdekek egyarán fűződnek, ezér ezek a lehaárolások mindké vonakozásban kedvezőnek minősíheők. A nagyvízi meder lehaárolás környezei haása is poziív, mer indirek módon megeremi a ere a folyónak EU-s irányelv érvényesíésének leheőségé. Új övezekén kerül lehaárolásra az ásványi nyersanyag-gazdálkodási erüle övezee Társadalmi szemponból nem rendelkezik számoevő haással. Gazdasági vonakozása az övezenek, hogy az ország gazdasági poenciáljának részé képező nyersanyagok álal érine erüleek illeve elepülések rögzíésre kerülnek a megyei közgyűlés rendeleében a hozzá arozó szabályokkal és ajánlásokkal együ. Az öveze környezei haása a szabályok és ajánlások figyelembe véelével érékelheő. Új érségi övezekén kerül lehaárolásra a földani veszélyforrás erüle övezee az illeékes Bányakapiányság adaszolgálaása szerin. A haályos megyei erülerendezési ervhez képes jelenős válozás nem kövekeze be e éren. Mivel a haályos ervben örén lehaároláshoz képes nincs lényegi erülei válozás, annak gazdasági haása sem érelmezheő. Mivel a haályos ervben örén lehaároláshoz képes nincs lényegi erülei válozás, annak környezei haása sem érelmezheő. Új övezekén kerül lehaárolásra a vízeróziónak kie erüle övezee A haályos megyei erülerendezési ervhez képes jelenős válozás nem kövekeze be e éren. Mivel a haályos ervben örén lehaároláshoz képes nincs számoevő erülei válozás, annak gazdasági haása sem érelmezheő. Mivel a haályos ervben örén lehaároláshoz képes nincs számoevő erülei válozás, annak környezei haása sem érelmezheő. A Honvédelmi Miniszérium adaszolgálaása figyelembevéelével lehaárolásra kerül a kiemel fonosságú meglévő honvédelmi erüle övezee. A korábbi honvédelmi öveze erülee lényegesen lecsökken. Összársadalmi érdekek fűződnek a kiemelen fonos honvédelmi célú erüleek fennarásához és bizosíásához, ezen érdekek azonban csak a hosszú ávon is e cél szolgáló erüleekkel kapcsolaban relevánsak. A megyében a haályos megyei erülerendezési ervben rögzíe honvédelmi erülei lehaárolásokhoz képes a HM adaszolgálaása szerin csökken az övezeel érine erüle. A válozaás megnyija az ua a felszabaduló erüleek más célú - az érine kisérségek és elepülések fejleszési célkiűzéseivel összhangban lévő - rekreációs, vagy gazdasági célú hasznosíása elő, amely válozás gazdasági szemponból egyérelműen poziívnak érékelheő. A módosíás környezei szemponból negaív haású lehe abban az érelemben, hogy míg a honvédségi erüleeken - a zavaralanságnak köszönheően - álalában bizosío a ermészei érékek védelme, ez a védelem más funkciójú erüleen csak o érvényesül maradékalanul, ahol az más (védelmi) övezei szabályok bizosíják. Poziív válozás, hogy a módosío erv már csak a csökkene kierjedésű erülee aralmazza a vonakozó övezeben. 239

240 A megyei erülerendezési erv módosíásában - megyei közgyűlési haározaal jóváhagyandó munkarészek közö - szerepelnek kiegészíő övezeek, amelyek aralma segíi a elepülésrendezési ervezés, de előírásai, ajánlásai nem köelező érvényűek a elepülésrendezési ervek készíésénél. Alkalmazo kiegészíő övezeek: o a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas erüle övezee, o az erdősíésre másodlagosan alkalmas erüle övezee, o az együ ervezésre ajánlo elepülések övezee, o valamin a szélerőművek elepíése szemponjából vizsgál erüleek övezee A kiegészíő övezeek bővíik a erülerendezés eszközkészleé, hozzájárulnak a erüleek poenciáljaiknak leginkább megfelelő használaának meghaározásához. A lehaárolások és a kapcsolódóan megfogalmazo ajánlások irányadó jellegűek, így nem szűkíik indokolalanul a elepülések mozgáseré elepülésrendezési eszközeik kidolgozása és elfogadása során. Az együ ervezendő elepülések lehaárolása új elem a megyei erven, a szélerőművek elepíése szemponjából vizsgál erüleek övezee a haályos ervnek is részé képeze, o a lehaárolások kerülek felülvizsgálara és módosíásra a különböző védeségeke rögzíő övezei lehaárolások válozásai mia. Gazdasági szemponból mind a négy kiegészíő öveze alkalmazása poziív, hiszen a mezőgazdasági művelésre, illeve az erdősíésre másodlagosan alkalmas erüle övezee lehaárolásai ájékozanak a erüleek művelésre való alkalmasságáról. Az együ ervezés segíi a elepülések reális és összehangol fejleszési célkiűzéseinek meghaározásá A szélerőmű elepíésére alkalmalannak minősíe erüleek figyelembevéele pedig elősegíi, hogy alkalmalan, vagy csak jelenős öbblekölséggel alkalmassá eheő erüleeken ne kezdődjenek ilyen irányú fejleszések. Környezei szemponból mind a négy kiegészíő öveze alkalmazása poziív, hiszen a a mezőgazdasági művelésre, illeve az erdősíésre másodlagosan alkalmas erüle övezee lehaárolásai információ adnak a erüleek valós poenciáljainak megfelelő használai módok beervezéséhez és kialakíásához, Az együ ervezésre javasol elepülések köre segíi a áji-, környezei szemponból is fonos érségi szemléle érvényesíésé a elepülésrendezésben. A szélerőművek elepíése szemponjából vizsgál erüleek övezee lehaárolásai alkalmazásával bizosíhaó, hogy a áj- és a ájképvédelem érdekei és szemponjai a leheő legkevésbé sérüljenek az új szélerőműparkok, és kiserőművek helykiválaszása és elepíése során. 240

241 MEGBÍZÓI KONZULTÁCIÓ Baranya Megye Önkormányzaa részéről Dr. Tósimon Péer erülefejleszési anácsadó TERVEZŐK, SZAKÉRTŐK NÉVSORA GENERÁLTERVEZŐ: PESTTERV KFT Felelős ervező: Schuchmann Péer Terülerendezési vezeő ervező Károlyi János Terülerendezési vezeő ervező TERVEZŐK NÉVSORA Burányi Endre (K , TR ) Mező- és erdőgazdálkodás, megyei erülerendezési övezeek Hanczár Zsolné (mksz ), Molnár Dávid Vízgazdálkodás, vízi és energiaközművek, elekronikus hírközlés Károlyi János (TR ) Természeföldrajzi és áji adoságok, demográfia, ermésze- és ájvédelem Terülefelhasználás, megyei erülerendezési övezeek ervezési koordináció Dr. Kollányi László Tájképvédelem, környezei vizsgála Lombár Isván (mksz.: ), Rhorer Ádám (mksz.: K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T) Közlekedés Mándi József (TR ) Térinformaika Terülefelhasználás, megyei erülerendezési övezeek Nádai Brigia Környezevédelem Schuchmann Péer (TR ) Terülefelhasználás, megyei erülerendezési övezeek ervezési módszerek, ervezési koordináció Dr. Tóh Zolán Településrendszer, erülefelhasználás válozásai, üdülés, idegenforgalom Együ ervezheő érségek Varga Eszer (TT , É ) Épíe örökség A ervlapok és karogramok készíői Mándi József, Gerheis Máyás, Makkai Kriszina, Károlyi János, Molnár Dávid 241