GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter június

Átírás

1 GAZDASÁGPOLITIKA Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter június

2 GAZDASÁGPOLITIKA Sillabusz A kurzus a klasszikus makroökonómiai gazdaságpolitika (fiskális és monetáris politika) eszközeinek működését, a politikák céljait és hatásmechanizmusait tekinti át. A fő feladat az, hogy a hallgatók a Makroökonómia és a Nemzetközi Gazdaságtan kurzusokon megismert alapmodelleket alkalmazni tudják a gazdaságpolitikai kérdések elemzésére. Ennek megfelelően az ismert alapmodelleket kiterjesztjük, részletezzük, kiegészítjük az egyes szakterületek specifikumaival. A korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt fektetünk a gazdasági dinamika és a várakozások, információs problémák elemzésére. A modellek alkalmazása során szóba kerülnek az empírikus mérés és tesztelés problémái, a taglalt modellek magyarázó erejét támasztják alá azok az egyes országok makroökonómiai történetéből választott esettanulmányok, amelyeken a modellek működését illusztráljuk. A kurzus nagyobb részében a monetáris politikával, a pénz és a jegybanki politika makroökonómiai befolyásoló képességével foglalkozunk. Vizsgálunk tökéletes árrugalmasságot feltételező (inflációs, illetve seigniorage) valamit ragadó áralkalmazkodást feltételező (új keynesi) modelleket. Utóbbira támaszkodva áttekintjük a fejlett országok által követett monetáris politikai rezsimeket, különös súlyt helyezve az inflációs célkövetés rendszerére. A fiskális politika esetében azokat a körülményeket részletezzük, amelyek megnehezítik egyes fiskális politikai akciók hatásának előrejelzését. Áttekintjük a fiskális multiplikátorok jelentését és a méretükkel kapcsolatos szakmai vitákat. Egyes témaköröket a hallgatók önállóan dolgoznak fel, és a feldolgozott irodalmat prezentációk formájában adják elő. Ahol ez lehetséges, külső szakértők, meghívott előadók ismertetik a gazdaságpolitikai döntéshozás (pl. Magyar Nemzeti Bank) hazai gyakorlatát 2

3 Heti tematika: 1. hét Bevezetés, a korábban megismert zárt és nyitott makroökonómiai alapmodellek átismétlése. A leíró és a gazdaságpolitikai (normatív) szemlélet ütköztetése Kötelező: Friedman: A pozitív közgazdaságtan módszertana. Megjelent: Milton Friedman [1986]: Infláció, munkanélküliség, monetarizmus. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest Mankiw (1989): Real Business Cycles: A New Keynesian Perspective, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No. 3 Mankiw (2006): The Macroeconomist as Scientist and Engineer, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 20, No. 4 Ajánlott Horváth Áron Szilágyi Katalin: Konszenzusból nyugvópontra: elmélettörténeti áttekintés a makroökonómia viharos évtizedeiről, Külgazdaság 2004/11. Ismétlés: Williamson: Makroökonómia, Osiris kiadó, Eltecon-könyvek sorozat, Budapest, fejezet Krugman Obstfeld: Nemzetközi Gazdaságtan, Panem Kiadó fejezet 2. hét Merev áras modellek. Tökéletesen flexibilis árak. Pénz infláció, seigniorage. Hiperinflációs modellek. Az előretekintő várakozások szerepe és a gazdaságpolitika hitelessége. Mankiw: Makroökonómia, Osiris kiadó, Budapest fejezet Krugman Obstfeld: Nemzetközi Gazdaságtan, Panem Kiadó fejezet Görömbey Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen 3

4 Sargent: Hogyan ért véget négy súlyos inflációs időszak? in: Sargent (2005): Infláció és racionális várakozások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 3. hét Sargent és Wallace seigniorege modellje. A fiskális és a monetáris politika dinamikus viszonya Görömbey Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen Sargent: Hogyan ért véget négy súlyos inflációs időszak? in: Sargent (2005): Infláció és racionális várakozások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Sargent Wallace: Egy kis monetarista számtan, In: Sargent (2005): Infláció és racionális várakozások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 4. hét Prezentációk Infláció és inflációs várakozások 5. hét Ragadós árak. Neoklasszikus szintézis. A nominális és a real gazdasági változók egymásra hatása, a Philips görbe. Monetáris politikai gyakorlat a 80-as években. Mankiw: Makroökonómia, Osiris kiadó, Budapest fejezet Benjamin M. Friedman (1988): Lessons on Monetary Policy from the 1980s, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 2, No. 3 Marvin Goodfriend (2007): How the World Achieved Consensus on Monetary Policy, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 21, No hét Új keynesi modell. A model tulajdonságai, reálszektor, árazás. Kereslet és kínálat, Új keynesi Phillips-görbe. Log linearizálás. 4

5 David Romer (1993): The New Keynesian Synthesis, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 7, No. 1 Clarida Gali Gertler (1999): The Science of Monetary Policy: A New Keynesian Perspective, Journal of Economic Literature, December 7. hét Az új keynesi modell működése. Keresleti és kínálati sokkok következményei az inflációra és az output gapre. A kamatszabály működése. Transzparencia és hitelesség. Gali Gertler (2007): Macroeconomic Modeling for Monetary Policy Evaluation, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 21, No. 4 Bernanke Mishkin (1997): Inflation Targeting: A New Framework for Monetary Policy? The Journal of Economic Perspectives, Vol. 11, No hét Új keynesi modell, programozási gyakorlat. A modell számítógépes programozása és futtatása. Impulzus válaszfüggvények. 9. hét A zéró nominális kamatláb és a likviditási csapda problémája. Nominális horgonyok. Esettanulmány: a japán válság Ozsvald Pete: A japán gazdasági válság likviditási csapda az új évezredben? Közgazdasági Szemle, L. évf., július augusztus Hoshi Kashyap (2004): Japan's Financial Crisis and Economic Stagnation, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 18, No hét Prezentációk. Likviditási csapda. Árfolyam alapú stabilizáció. Az árfolyam rezsim megválasztásának problémája. 5

6 11. hét A fiskális politika fogalma, lehetséges hatásmechanizmusai. Empírikus nehézségek, az endogenitás és lehetséges kezelési módjai. Becslések a fiskális multiplikátor méretére. Ilzetzki Mendoza Végh (2010): How big (small) are fiscal multipliers? NBER Working Paper október Alesina Ardagna (Large changes in fiscal policy: Taxes versus spending, NBER Working Paper október Barro on fiscal stimulus Mankiw: Crisis Economics hét Fiskális politika. Dinamika és előre tekintés. Ricardói ekvivalencia, szerepe és empirikus relevanciája. Egy dinamikus IS-LM modell, a modell felépítése és egyensúlya. Görömbey Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen Robert J. Barro (1989): The Ricardian Approach to Budget Deficits, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No. 2 Douglas Bernheim (1989): A Neoclassical Perspective on Budget Deficits, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No hét Fiskális politika. A dinamikus IS-LM modell működtetése. Előre bejelentett és előre be nem jelentett fiskális expanziók különbsége. Expanzív hatású fiskális restrikciók. 6

7 Alesina Perotti (1997): Fiscal Adjustments in OECD Countries: Composition and Macroeconomic Effects, Staff Papers International Monetary Fund, Vol. 44, No. 2 Giavazzi Pagano (1995): Non-keynesian effects of fiscal policí changes, NBER Working Paper Vincent Hogan (2004): Expansionary Fiscal Contractions? Evidence from Panel Data, The Scandinavian Journal of Economics, Vol. 106, No. 4 7