MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

Átírás

1 A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők csoportját aggregátumát vizsgálja (2. féléves) 3. Nemzetközi gazdaságtan: különböző országok közötti kapcsolatokat vizsgálja Modell: a valóság leegyszerűsített mása. MIKROÖKONÓMIA Ceteris Paribus elv: egyetlen tényező változtatásával. Kereslet törvénye: ha az árak nőnek a kereslet kevesebb lesz, csökken. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás. Időtávok: a. piaci időtáv: ami alatt a gazdaságban nem tud termelési folyamat megváltozni, a szereplők az árak változásával tudnak reagálni. b. rövid időtáv: egy termelési tényező változik. c. hosszú időtáv: az összes termelési tényező változhat. d. nagyon hosszú időtáv: egész termelés folyamata megváltozhat, pl.: tevékenység változás. piaci időtáv - árváltozás rövid táv: 1 termelési tényező változik hosszú táv: bármelyik termelési tényező változhat nagyon hosszú táv: egész termelés folyamata változik Szükséglet: olyan igény, amely az ember létéből fakad, egy hiányérzet. Cél: a szükséglet kielégítése Gazdasági tevékenység: minden olyan folyamat, amely a szükséglet kielégítését szolgálja. Gazdasági tevékenység fő területei: - termelés - elosztás - csere - fogyasztás

2 Piac: a kereslet és a kínálat találkozása, az a hely, ahol a termék vagy szolgáltatás gazdát cserél. Gazdasági körforgás: a szükségletek állandó felmerülése és annak kielégítése. Gazdasági körforgás Termelési tényezők piaca L M munka: jövedelme a munkabér A T természeti tényezők: jövedelme a járadék K T tőke: jövedelme a kamat E V vállalkozó: jövedelme a profit Fogyasztó (szükséglet felmerülése) Termelő: termelés Fogyasztási cikkek piaca termelési tényezők, termék vagy szolgáltatás, naturális mozgás ár, jövedelem, pénzmozgás Vállalkozó: az ő közreműködésével jön létre a termék vagy szolgáltatás. Tőke: - pénztőke ami a termelési - reáltőke tényezőkre elszámolható Termelési tényezők: a termelés során felhasználásra kerülnek. A naturális és a pénzmozgás mindig ellentétes irányúak. Együtt járnak, de időben eltérőek lehetnek. Termék = jószág Termékek = javak

3 Természeti tényező: eredeti formájukban megtalálhatóak, pl.: bánya Fogyasztó: A fogyasztói döntést két oldalról közelíthetjük meg: - belső igények - külső feltételek A fogyasztó célja a szükséglet kielégítése haszonmaximalizálással. 1. Belső igények: a. szükségletek: - létszükséglet - társadalmi szükségletek - luxus szükségletek Maslow féle szükséglet piramis: önmegvalósítás elismerés közösséghez való tartozás biztonsági szükséglet fiziológiai szükséglet 2. Hasznosság: szükséglet kielégítési fok, egy termék vagy szolgáltatás hasznos tulajdonsága - kardinális szemlélet: amikor pontosan megtudja mondani, hogy mekkora a hasznosság foka - ordinális szemlélet: amikor a fogyasztó a hasznossági sorrendet tudja megmondani

4 TU Összhaszon fv.: telítettségi pont Azt mutatja meg, hogy az egyes jószágegységek elfogyasztásával, hogyan alakul a fogyasztó hasznossága. TU = összes haszon U = haszon Q Q = mennyiség MU Határhaszon fv.: Egy-egy újabb jószágegység elfogyasztásával, hogyan alakul a hasznosság. MU = határhaszon Ha TU = max MU = 0 = változás Q MU = TU = összhaszon változása Q = mennyiség változása = a mennyiség változására, hogyan változik az összhaszon. Gossen 1. trv-e a csökkenő határhaszon elve: egy-egy újabb jószágegység elfogyasztásával a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő, a szükséglet egyre inkább telítődik. Kivétel: szenvedélybetegség esetén

5 Példa: Q TU MU /1 = /2-1 = /3-2 = /4-3 = /5-4 = /6-5 = /7-6 = -4 TU Ábrázold a fogyasztó összhaszon függvényét: Q MU Q Haszon maximalizálás több termék esetén: Előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztó mindaddig növelheti az összhasznát a fogyasztási kosár átrendezésével, ameddig a nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét. Gossen 2. trv-e: a fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység elköltésével nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos. Q TU gyűrű MU gyűrű TUgy / Q MUgy/Pgy /1-0 = 30 30/100 = 0, /2-1 = 28 28/100 = 0, /3-2 = 23 23/100 = 0, /4-3 = 20 20/100 = 0, /5-4 = 10 10/100 = 0, /6-5 = 6 6/100 = 0, /7-6 = 4 4/100 = 0, /8-7 = 2 2/100 = 0,02 TU karkötő MU karkötő TUkar / Q MUkark/Pkark /1-0 = 50 50/150 = 0, /2-1 = 45 45/150 = 0, /3-2 = /4-3 = /5-4 = /6-5 = /7-6 = /8-7 = 15 40/150 = 0,26 30/150 = 0,2 28/150 = 0,18 25/150 = 0,16 20/150 = 0,13 15/150 = 0,1

6 gyűrű = Ft / db = 100 karkötő = Ft / db = 150 P = ár jövedelem = db karkötőt és 4 darab gyűrűt fog venni: 4* *100 = 1000 elköltötte a teljes jövedelmet a legnagyobb haszonmaximalizálással. y 3. Preferencia-rendszer: a fogyasztó saját ízlésvilága alapján felállított szükségleti rangsor. Közömbösségi görbe: olyan kombináció, ami ugyanolyan hasznosságot biztosít. Helyettesítési határráta: megmutatja, hogy mekkora mennyiséget tud feláldozni a másik termék javára, változatlan szükséglet kielégítés = összhaszon mellett. Csökkenő élvezetek elve: a csökken helyettesítési határrátában mutatkozik meg, azaz a fogyasztó egyre kisebb mennyiséget hajlandó feláldozni az egyik jószágból, hogy újabb mennyiséget szerezzen meg a másikból. Közömbösségi térkép: közömbösségi görbék egy koordinátarendszerben való ábrázolása. U1 U2 x 2. Külső feltételek: y2 - szűkösség - jövedelem - ár I = jövedelem P = ár nem tudom megvalósítani nincs ekkora jövedelem megvalósítható I marad jövedelem x1 Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége, melyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből megvásárolhat annak teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett. I = Q1 * P1 + Q2 * P2

7 Jövedelem változás hatására a költségvetési egyenes párhuzamosan eltolódik. Ár változás hatására a költségvetési egyenes meredeksége változik. Optimális fogyasztói döntés: ahol a közömbösségi görbe érinti a költségvetési egyenest. y U1 U4 I U3 U2 x

8