Modellezés. Munkamegosztás és specializáció I. ALAPFOGALMAK

Átírás

1 MIKROÖKONÓMIA I. ALAPFOGALMAK II. GAZDASÁGI FOLYAMATOK, KERESLET KÍNÁLAT, MARSHALL-KERESZT III. A FOGYASZTÓ ÉS A HASZNOSSÁG IV. A KERESLET V. A VÁLLALAT JELLEMZŐI, KÖRNYEZETE VI. A TERMELÉS KÖLTSÉGEI, BEVÉTEL, HASZON VII. A TÖKÉLETES VERSENY VIII. MONOPÓLIUM IX. TŐKEPIAC X. MUNKA-, FÖLD- ÉS INGATLANPIAC XI. A NEMZETKÖZI PIACOK, MUNKAMEGOSZTÁS ÉS KOMPARATÍV ELŐNYÖK XII. A VÁLLALAT A NEMZETKÖZI PIACON XIII. AZ ÁLLAM FELADATAI, ÚJRAELOSZTÁS XIV. EXTERNÁLIÁK, KÖZJAVAK XV. ÖSSZEFOGLALÓ FELADATSOR 1

2 I. ALAPFOGALMAK A közgazdaságtan az embereknek a termelésben, az elosztásban, a cserében és a fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival, e döntések társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. Osztályozása sokféle szempont alapján történhet. Leggyakrabban részterületek szerint: létezik elméleti és alkalmazott gazdaságtan. Az előbbiekről fogunk bővebben tanulni, míg az utóbbiak már csak az egyetemen fognak előtérbe kerülni (ilyen terület többek között a marketing, a készletgazdálkodás, vállalat-gazdaságtan, vállalati pénzügyek, munkagazdaságtan, stb ). Az elméleti közgazdaságtanban az elemzések alapvető színtere a mikroökonómia és a makroökonómia. A mikroökonómia az egymástól elkülönült piaci szereplőket vizsgálja. Egyes termékek piacát elemzi, az adott termék keresletének és kínálatának alakulására keresi a magyarázatot. Termékfajtában gondolkodik és a gazdaságot elkülönült döntéshozó egységek együtteseként ábrázolja. (Ha érdekel a mikroökonómia rövid története) A makroökonómia ezzel szemben összevont mutatók segítségével a gazdaság egészének teljesítményét, állapotát, fejlődési tendenciáit elemzi. A makroökonómia az éves nemzeti jövedelem, az összes fogyasztás, összes megtakarítás, foglalkoztatottság, infláció kategóriáit használja. Nem keres magyarázatot az egyes fogyasztó szokásaira, nem különböztet meg eltérő jellegű vállalatokat, piaci formákat. Az elemzés két szintje nagyon is összefügg, de figyelni kell arra hogy az egyes szereplők szándékai nem mindig tükröződnek az együttes mozgásokban. E jelenség neve az összetétel csapdája. Például ha mindenki egyszerre akarná eladni a tévéjét olcsóbban, akkor sem biztos, hogy alacsonyabb áron képes lenne megszabadulni tőle. Az elméleti gazdaságtan egyik ága a nemzetközi közgazdaságtan, amely magán viseli a mikro és makro sajátságos jegyeit is. A nemzetközi közgazdaságtan a nemzetközi vállalatok, pénzügyek, cserefolyamatok, tőkemozgások közgazdasági sajátosságait elemzi. E területen végzett munkájáért kapott Nobel-díjat Mundell a közelmúltban. ( Nobel-díjas közgazdászok) Modellezés Ahhoz hogy egy-egy gazdasági eseményt megértsünk gyakran használunk modelleket. A modellezés a valóság leegyszerűsítése így nagyon kell figyelnünk az alapfeltevésekre, és a kapott eredményt is csak ennek megfelelően szabad értékelni. A jó modell általános tulajdonságai: a feltételek általános érvényűek, és a valósághoz közel állók legyenek, viszonylag kevés is szűk keretek között tartsa a modell szereplőinek lehetőségét. A modellekben nagyon fontos a ceteris paribus elv, amely azt jelenti hogy minden egyéb változatlansága mellett. Ha egy modellben csak egy tényező értéke változik, akkor a kapott változást csak ennek tudhatjuk be. Munkamegosztás és specializáció 2

3 Az ún. önellátó gazdaságokban a közösség a szükségleteit kizárólag saját erőforrásokra és saját munkájukra támaszkodva elégítik ki, így teljesen függetlenek mások tevékenységétől. Mivel az emberek nem egyformán értenek bizonyos dolgokhoz, különböző mértékben kedvelik az eltérő foglalkozásokat, s egyes embereknél bizonyos termékből feleslegek, másokból hiányok alakulnak ki. Ezek a jelenségek elvezetnek a munkamegosztás kialakulásához. A munkamegosztás minőségi fokát a specializáció (szakosodás) jelenti. Szakosodás esetén az egyes termelők szakosodnak azoknak a termékeknek a gyártására, amelyhez a legjobban értenek. Ezzel egyrészt bővül a rendelkezésre álló termékek mennyisége és köre, másrészt nő az adott termék előállításában szerzett tapasztalat, ami további minőségi és mennyiségi javulást eredményez. Mari néni egy nap alatt 2 sálat köt, és 8 tortát süt, míg Juli néni 4 sálat köt és csak 5 tortát készít, és mindketten havi 20 napot dolgoznak. Ha Mari néni csak sálat köt, Juli néni csak tortát készít, akkor 40 sál és 100 torta készül el egy hónap alatt. Ha mindketten napot töltenek mindkét tevékenységgel, akkor 60 sál és 130 torta készül el. Ha Mari néni csak tortát süt, Juli néni csak sálat köt, akkor 80 sál és 160 torta lesz a hónap végén. Láthatjuk, hogy mindkét termékből akkor készül adott idő alatt a legtöbb mennyiség, ha arra specializálódnak, amihez jobban értenek, vagyis Mari néni a tortához, Juli néni a sálkötéshez. Termelési tényezők A gazdálkodói tevékenység bizonyos javak felhasználásával más hasznos javak létrehozására irányul. A termelésben felhasznált javakat inputoknak, vagy termelési tényezőknek nevezzük. Négy alapvető termelési tényezőt kell megkülönböztetnünk: Munka, mint termelő szolgáltatás az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. Ellenértéke a munkabér. Természeti tényezők a földterület, erdők, vizek, bányakincsek stb., melyek eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra. Ára bérleti formában való felhasználás esetén a bérleti díj. Tőkejavak a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületeké felszerelések, alkatrészek stb. (együttesen reáljavak), valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapír. Ellenértéke a kamat. A vállalkozói szolgáltatás, mint termelési tényező az embereknek a többi termelési tényező kombinálásában, a róluk hozott kockázatvállalással járó döntésekben megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, vezetési, üzleti tevékenységeit, illetve készségeit jelöli. Ára a profit. Szűkösség és gazdálkodás A közgazdaságtan egyik feladata a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás az igények és szükségletek minél teljesebb kielégítése érdekében. a társadalom szükségletei korlátlanok, míg ehhez képest az erőforrások, energia, képzett munkaerő adott időben szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre. A szűkösség a gazdaságot általánosan jellemző jelenség, amikor a termeléshez rendelkezésre álló erőforrások nem elégségesek a szükségletek teljes kielégítésére. A szűkösség döntési helyzeteket idéz elő, ahol az emberek választásra vannak kényszerítve. Ezeknek a választásoknak ára van: azon szükségletek, amelyekről az adott döntéssel lemondunk. Vagyis ha a zsebpénzünkön fagyit veszünk lemondunk az e pénzen vásárolt hamburgerről. Ez az "áldozat" az adott döntés alternatív költsége. 3

4 Amikor a szükségletek kielégítésére felhasználható források korlátozottak, akkor egy választott tevékenység gazdasági költsége az e tevékenység miatt elszalasztott legkedvezőbb alternatíva értéke, azaz az alternatív költség. A fentiekkel összefüggésben a közgazdaságtan arra próbál tudományos választ adni, hogyan határozódik meg a gazdasági folyamatok során (a közgazdaságtan három alapkérdése ), hogy: mit termeljenek, azaz milyen javakat és milyen mennyiségben állítsanak elő egy gazdaságban; hogyan termeljenek, azaz az erőforrások milyen kombinációjának felhasználásával termeljenek, és a mai döntéseink hogyan befolyásolják a jövőbeni lehetőségeket; kinek termeljenek, azaz a társadalom tagjai, csoportjai között milyen elosztás érvényesül a javak adott termelési feltételrendszer következtében, illetve milyen okok, tényezők határozzák meg az egyes emberek és társadalmi csoportok jövedelmének alakulását. Feladatok Az elkövetkezendőkben ezeken az oldalakon példák sokaságával fogunk téged bombázni, de most tekintettel az átvett anyagra, ami az alapfogalmakon kívül nem sok mindent tartalmazott csak néhány tesztjellegű feladatot adhatunk. Ezek sem lesznek nagyon nehezek: 1. Mi a közgazdaságtan három alapkérdése? I. mennyiért, kik, hogyan II. hányan, mit, mikor III. mit, hogyan, kinek IV. mennyi, ennyi, annyi 2. Mit jelent a ceteris paribus? a. minden egyéb változatlansága mellett b. latinul azt jelenti, hogy kísérleti változó? c. csak egy tényezőt hagyok az eredeti értéken a kísérletben d. egyik tényezőt sem változtatjuk a kísérlet során 3. Az alternatív költség a választott tevékenység miatt elszalasztott a. legrosszabb alternatíva értéke b. legkedvezőbb alternatíva értéke c. alternatívák átlagos értéke d. egyik sem 4. Az alábbiak közül melyik tartozik az elméleti közgazdaságtan kereteibe? a. Munkagazdaságtan b. Makroökonómia c. Vállalat-gazdaságtan 4

5 d. Marketing 5. A makroökonómia foglalkozik: a. Egy fogyasztó keresletével b. Egy termék piacával c. Egy gazdaság egészének teljesítményével d. Egyikkel sem. 6. Melyik nem termelési tényező? a. A munka b. A tőke c. A vállalkozó d. Az ár 7. A föld alatt lévő olaj melyik termelési tényezőhöz tartozik? a. Természeti tényező b. Munka c. Vállalkozás d. Egyik sem 8. A gazdasági modellek: a. Pontos másolatai a gazdasági valóságnak b. Segítséget nyújtanak a gazdaság megértéséhez és elemzéséhez c. Általában alig használhatók a törvényszerűségek bemutatásához d. Segítségével a jövő mindig pontosan előrejelezhető 9. A specializáció: a. Hátrányos a gazdaság számára b. Egy gazdaság egyetlen jószág termelésére szakosodása c. Az egyes termelők legnagyobb hatékonysággal termelhető jószágra való szakosodása d. Egyik előző állítás sem igaz 10. Alternatív költség lehet: a. Egy meg nem vett fagylalt b. Egy nem dolgozott óra díja c. Egy elhalasztott befektetés haszna d. Mind a három fenti lehet II. GAZDASÁGI FOLYAMATOK, MARSHALL-KERESZT A közgazdaságtan tárgya: az erőforrások elosztása 5

6 A gazdaság, illetve a társadalom számára a rendelkezésre álló erőforrásokat és a megtermelt javakat el kell osztani a gazdaság szereplői között. Az elosztás elvi alapja különböző lehet attól függően, hogy a résztvevők közötti osztozkodás a kialakult hagyományokra vagy valamilyen központi hatalmi pozícióra, vagy önkéntes cserére épül. Ezek alapján megkülönböztetünk: Etikai koordinációt Bürokratikus koordinációt Piaci koordinációt A piaci mechanizmus során az erőforrások elosztása a termelési tényezők tulajdonosai és vásárlói közötti egyéni alkufolyamatok eredményeképpen alakul ki, és az önkéntesség alapján kölcsönösen előnyös cserében realizálódik. Érdekességképpen meg lehet említeni, hogy Kornai János magyar közgazdász megkülönböztet egy negyedik, agresszióra épülő mechanizmust is. A modern társadalmakban mind a három alapvető típus megtalálható. Azt hogy melyik a domináns, alapvetően az adott ország politikai berendezkedése határozza meg. Eddig a legeredményesebbnek a piaci mechanizmus bizonyult. Magyarország a rendszerváltás után próbál áttérni a szociális piacgazdaságra, ahol a piaci mellett az állami bürokrácia súlya se csekély. A gazdasági körforgás A piac az adott áruk cseréjének színtere. Ezen a színtéren lép kapcsolatba egymással a csere két szereplője a vevő és az eladó. A gazdaság klasszikus körforgásában a résztvevők szerepe állandóan változik, hol vevőként, hol eladóként jelennek meg. A háztartások jövedelemhez munkájuk vagy más tulajdonukban lévő termelési tényező eladásával jutnak. A vállalatok ezeket a tényezőket az inputpiacon megveszik, és terméket gyártanak az outputpiacra, ahol mint eladó jelennek majd meg. A termelési tényezők piacán (inputpiacon) a vállalkozások a termelésben használható javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a termelési tényezők tulajdonosaival, mint eladókkal. A fogyasztási javak piacán (outputpiacon) a jövedelemmel rendelkező tényezőtulajdonosok a tovább már fel nem dolgozott javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a vállalkozásokkal, mint eladókkal. A mikroökonómiai szereplők tulajdonsága: a racionalitás A mikroökonómia legfontosabb feltevése hogy a szereplők a saját hasznukat maximalizálva, racionálisan döntenek. A fogyasztó racionalitásának lényege, hogy szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik, ezért jövedelmének legjobb elköltésével azokat a javakat szerzi be, amelyek nagyobb hasznosságot biztosítanak neki. A termelői racionalitás lényege a profit maximalizálása. A racionalitás egy nagyon erős feltevés, és ennek nyomán több bírálat is érte már a mikroökonómiát, ám annyira kényelmes és a valóságtól nem túlságosan elrugaszkodott dolog, hogy ezt nyugodtan elfogadhatjuk. 6

7 Kereslet, kínálat és a Marshall-kereszt Fogyasztó racionalitásának lényege, hogy szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik, ezért jövedelmének legjobb elköltésével azokat a javakat szerzi be, amelyeket más javaknál vonzóbbnak vél. A termelői, vállalati racionalitás lényege a jövedelem maximalizálása. Az egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvásárolni. Az egyéni kínálat azt jelenti, hogy a cég képes és hajlandó valamely termék vagy szolgáltatás előállítására. Az egyéni kereslet és kínálat a gazdaság egészének csak egy részpiaci mozzanata. Ezeknek az összességét nevezzük piaci keresletnek és iparági kínálatnak. A gazdaság egésze tehát összefüggő részpiacok összessége, melyeket külön-külön is piacoknak nevezhetünk. Elemzéseink alapvető piacai: a fogyasztási javak és szolgáltatások piaca ( termékpiac ), a termelési tényezők piaca ( a munkapiac, a tőkepiac, a föld piaca ). A keresleti függvény-adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében. A keresleti függvény minden piaci szereplő számára adottság, melyet igyekszik megismerni, de nem képes befolyásolni. A keresleti függvény nem a ténylegesen megtörtént vásárlásokat képviseli, hanem mindazon árak és keresett mennyiségek összességét, melyek egy áru piacán elvileg megvalósulhatnak. A kínálati függvény azt fejezi ki, milyen mennyiséget kínálnak a termelők különböző árak mellett. A keresleti és kínálati függvény egy közös ábrába rajzolható ( Marshall-kereszt ). A fenti ábra a bor keresletét és kínálatát ábrázolja. 80 Ft/l áron a kereslet 260 ezer liter lenne, a kínálat csak 100 ezer liter, ilyenkor túlkeresletről beszélünk. 180 Ft/l áron a kínálat haladja meg nagyságrendekkel a keresletet, vagyis a piacon túlkínálat van. Míg a 100 Ft/l ár mellett a kereslet és kínálat megegyezik, a piac egyensúlyban van. 7

8 Egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő. A termék mindenkori ára a piaci ár, de csak egyetlen kitüntetett ár lehet egyensúlyi. 1. Melyik állítás igaz? Feladatok a. a modern társadalmakban etikai koordináció már nincs b. eddig a bürokratikus mechanizmus volt a legeredményesebb c. a piaci és a bürokratikus mechanizmus a legtöbb országban egymást kiegészítve működik d. mind a három igaz 2. A modern társadalmakra jellemző: a. a pénz b. a szűkösség c. a piac d. mind a három jellemző 3. Melyik viselkedés biztosan racionális? a. eladom a cipőmet egy új áráért b. a legtöbbet fizető helyre megyek dolgozni c. veszek 2kg cukrot mert annak holnap felmegy az ára d. egyik sem biztosan racionális 4. Akkor van túlkínálat az almapiacon, ha a. Idén többet termeltek, mint tavaly, b. Idén kevesebbet termeltek, mint tavaly, c. A keresett mennyiség kisebb, mint a kínált mennyiség d. A kínált mennyiség kisebb, mint a keresett mennyiség 5. Melyik állítás igaz? a. Az inputpiacon a vállalkozás eladóként szerepel b. Az inputpiacon a vállalkozás vevőként szerepel c. Az inputpiacon a háztartás vevőként szerepel d. Egyik sem igaz 6. A gazdasági körforgás célja minden gazdasági rendszerben: a. A tőkeáramlás biztosítása b. A szükségletek kielégítése c. A vállalatok helyzetének javítása d. A tőkejavak létrehozása 7. A fogyasztói racionalítás lényege: 8

9 a. A fogyasztók szükségleteik maximális kielégítésére törekszenek b. A fogyasztók csak általuk ismert terméket vesznek c. A fogyasztók tudatlanul vásárolnak d. A fentiek egyike sem 8. A Marshal-kereszt megmutatja: a. Az árak alakulását a fogyasztott mennyiség függvényében b. A fogyasztott és termelt mennyiséget az árak függvényében c. A termelt és fogyasztott mennyiség közötti összefüggéseket d. A fentiek egyikét sem 9. A hamburgerek piaci kereslete D: Q=1000-3p; a piaci kínálat S: Q=2p a. Határozd meg az egyensúlyi árat! b. Mi jellemzi a piacot, ha p=120 ha p=200 ha p=250? 9

10 III. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS KERESLET A fogyasztó és a háztartás Az áruk és szolgáltatások piacának klasszikus szereplői: a háztartás, a vállalat, az állam és külföld. A mikroökonómia végső fogyasztóként a háztartást tekinti. A háztartások szerepe nemcsak a fogyasztás, hanem a jövedelem megszerzése érdekében munka-, hitel-, és tőkekínálatot teremtenek. Minket most a háztartásoknak a fogyasztási célú, vásárlásra vonatkozó döntései érdekelnek. Ezeket nevezzük fogyasztói döntéseknek. A fogyasztói döntés és tényezői Egy ember életében folyamatosan szükségletek merülnek fel. Cselekedeteink legfontosabb célja ezeknek a kielégítése. A mikroökonómia legfontosabb kérdése is az, hogy hogyan hajtja végre ezt. Mi a termék és a szolgáltatás jelentősége az ő szempontjából? A kérdés megválaszolásához a szükséglet-kielégítésből, mint célból kell kiindulni. A válasz pedig az, hogy a termék vagy szolgáltatás mennyire felel meg az ő igényeinek, mennyire hasznos az ő számára. A fogyasztó döntésének a mozgatórugója a terméknek tulajdonított hasznosság. Az, hogy ez mit is jelent konkrétan egy fogyasztó számára nem tudjuk megválaszolni, hiszen az egyéni ízlés kérdése. További vizsgálatainkban ezt az ízlést, a hasznossági függvényt mindig adottságnak fogjuk venni. A hasznossággal rokon értelmű kifejezés az érték. A mikroökonómiában feltételezzük, hogy minden egyén a hasznosságból kiindulva képes értékelni és rangsorolni a fogyasztási lehetőségeket, jószágkosarakat. Ezt a hasznossági rangsort a fogyasztó preferenciarendszerének nevezzük. A termelő piaci motivációja nem a gyártott terméknek tulajdonított hasznosság, hanem a piaci ár és ráfordítás különbsége, az elérhető profit. Nominális jövedelem, ár, reáljövedelem A fogyasztó természetesen nemcsak a termék hasznossága alapján dönt, hanem mérlegelni kell azt is, hogy mennyibe kerül a termék. A fogyasztónak és a választásnak komoly korlátot szab a fogyasztó elköthető jövedelme. Nominális jövedelem: a rendelkezésünkre álló, adott pénznemben kifejezett pénzeszközök számszerű értéke. Reáljövedelem: a nominális jövedelem és a termékek, szolgáltatások ára által meghatározott megvásárolható javak halmaza. Pontosan úgy kapjuk meg ha a nominális jövedelmet elosszuk az érvényes árszínvonallal. A nominális és reáljövedelem különbsége inflációs viszonyok között szembetűnő. A reáljövedelem mindig fogyasztási lehetőséget jelent, míg a nominális jövedelem meghatározott mennyiségű pénzt. 10

11 A racionális fogyasztó Az egyén ténylegesen akkor válik fogyasztóvá, ha képes (van rá jövedelme) és hajlandó (a termék számára hasznos) egy termék megvásárlására. Ennek a döntési mechanizmusnak az eredményeképpen alakult ki a fogyasztók összességére nézve a termék piaci kereslete. A vásárló tehát alapvetően két szempontot mérlegel. Az áru hasznos tulajdonságai mellett annak árát is megnézi. Az ár tehát mint költség jelentkezik ebben a felfogásban. Az ár mellé egyéb költségeket is figyelembe kell venni, ilyen egyéb költség például a sorban állás, utazás stb. Mindezt mérlegelve a mikroökonómiában racionálisnak tekintjük azt a fogyasztót, aki az adott feltételek (reáljövedelem) mellett, a lehető legjobb eredményre - maximális hasznosságra törekszik. Meg kell jegyezni hogy a racionális fogyasztó képe nem mindig érvényesül a valós életben, de a mikroökonómiában alapvető, hiszen a modellekben a fogyasztó visekedésére csak így következtethetünk. A teljes haszon - határhaszon - csökkenő határhaszon A fogyasztói döntések egyik szempontja a hasznosság. Hasznosságon értjük valamely jószág, vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összességét, illetve azt a kielégülést, amelyet a fogyasztó az adott jószág, vagy szolgáltatás elfogyasztásával nyer. Az elfogyasztott tortaszeletek száma (x) Teljes haszon TU x Határhaszon MU x

12 A fenti táblázatban láthatjuk egy tortát fogyasztó gyerek teljes- és határhaszon alakulását az elfogyasztott szeletek számától függően. Láthatjuk, hogy a teljes haszon (az élvezet) egyre nagyobb a fogyasztás mennyiségének a növekedésével. Ez a növekedés azonban csak egy pontig tart. Az e felett elfogyasztott mennyiség már csökkenti az teljes hasznot, a fogyasztó telítődött. Telítettségi pont egy jószág azon mennyisége, amelynél többet fogyasztva az összhaszon már nem nő tovább. A jobb oldali oszlop a tortaszeletenkénti-, azaz a határ-hasznosságot mutatja. A határhaszon az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egységnyivel növeli a fogyasztását valamely termékből. Képletben: Látható, hogy a határhaszon az elfogyasztott mennyiség növekedésével csökken, vagyis a fogyasztó telítődik, és egy pont után negatív lesz. Azt a szeletet, melynek a határhaszna negatív (csak a szeme kívánta) már nem kellett volna elfogyasztani. A racionális fogyasztóról 12

13 feltételezzük, hogy nem is fogyasztja el. Megfigyelhetjük, hogy a teljes haszon meghatározható az addig elfogyasztott egységek határhasznainak összeadásával, s hogy a teljes haszon akkor maximális, mikor a határhaszon nulla. A csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye) szerint az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Azaz minél több van valamiből annál kevesebbet ér, annál kevesebb áldozatot vagyunk hajlandók hozni egy újabb termékegység beszerzésére, vagyis ha pénzbe kerül egyre kevesebbet vagyunk hajlandóak érte fizetni. A csökkenő határhaszon elve nem általános erejű- törvény. Gondoljunk csak az "evés közben jön meg az étvágy" népi bölcsességre vagy egy bélyeggyűjtőre, akinek minden egyes megszerzett darab nagyobb ösztönzést jelent további darabok megszerzésére. A fogyasztó választása több termék esetén Az előzőekben csak egy féle és ingyen fogyasztható terméket vizsgáltunk. Ilyenkor a racionális fogyasztó a telítettségi pontig fog fogyasztani. Ha valaki korlátozott jövedelemmel rendelkezik, s ebből egyszerre több terméket is szeretne venni, akkor a maximális összhasznosságának elérése bonyolultabb. Vizsgáljuk ezt egy példán keresztül. Ha egy család 2400 Ft-ot szán vacsorára, akkor tudna venni rajta 20 szeletre való húst (ha 1 szelet kb. 10 dkg akkor 2kg-ot). A család azonban krumplit is szeretne (aminek 1 kg-ja szintén 120 Ft), ezért ha a huszadik szelet hús határhaszna kisebb, mint az elso adag krumplié, akkor a helyett inkább krumplira költik azt a 120 forintot. Mivel csökkent a hús mennyisége, ezért a határhaszna nőtt, s a krumplié fordítva, így közeledve egymáshoz. Ezek után összehasonlítják a tizenkilencedik hús és a második adag krumpli határhasznosságait, s ha a krumplié nagyobb, akkor megint azt vesznek hús helyett. Ezt a folyamatot addig csinálják, amíg MU hus < MU kru,vagyis míg a krumpli és hús határhaszna meg nem egyezik az utoljára megvett darabokra. Az előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztó mindaddig növelheti összhasznát fogyasztási szerkezetének átrendezésével, ameddig a nyert haszna meghaladja a feláldozott haszna mértékét. Optimális helyzetben a nyert és feláldozott hasznok kiegyenlítődnek. Kettőnél több jószág esetén is érvényes, hiszen amíg egy jószág utolsó egységének határhaszna nagyobb bármelyik másik jószágétól, addig cserével az összhaszon növelhető, s a csökkenő határhaszon elv miatt határhasznuk is közeledik egymáshoz, így jutva közelebb az optimumhoz. Mivel az egyes termékeknek szolgáltatásoknak nincs közös mértékegységük, ezért a rájuk költött pénzen keresztül tudjuk őket összehasonlítani. A csere során tehát azt vizsgáljuk, hogy egy bizonyos pénzösszeg átcsoportosítása mekkora haszonváltozást okoz. Húst és krumplit azért cserélhettünk, mert azonos árú (120 Ft) mennyiségeket vettünk. Jó költekezés esetén az egy forintra jutó határhaszon a különböző termékeknél kiegyenlítődik, úgy mint a példában 120 Ft-ra jutó határhaszon esetén. 13

14 Gossen II. törvénye: A fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység elköltésével nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos. Képlettel:,ahol P az egységárakat, az alsó indexek az egyes termékeket jelölik. Amikor valaki nem vásárol egy termékből egy darabot sem azzal magyarázható, hogy számára az adott termék első egységének határhaszna annyira alacsony, hogy jóval alatta marad a többi általa vásárolt termék utolsó egységeivel szerzett hasznának. Ha valaki nem költi el minden pénzét, azért teszi, mert számára a pénznek is van hasznossága, ami szintén engedelmeskedik a hasznosság fentebb említett törvényeinek, s jószágnak tekinthető. Feladatok 1. Melyik esetben nő biztosan a fogyasztó reáljövedelme? a. A fogyasztó nomináljövedelme nő. b. Csökken a nomináljövedelem, de csökken az árszínvonal is. c. Csökken az árszínvonal minden más tényező változatlansága mellett. d. Mindhárom esetben nő. 2. Egy jószág fogyasztásakor a fogyasztó telítettségi pontja az a pont, ahol a. a határhaszon nulla. b. a teljes haszon maximális. c. többet képtelen fogyasztani. d. az a, b, c is igaz. e. az a, b igaz. 3. Ahol a határhaszon negatív: a. az összhaszon nő. b. az összhaszon csökken. c. az összhaszon nőhet is, csökkenhet is. 4. A fogyasztó adott költségvetési korlát mellett növelheti összhasznát,ha a. egyetlen jószág fogyasztását addig növeli a többi rovására, amíg a kérdéses jószágból el nem éri a telítettségi pontot. b. ha azonos árak mellett nagyobb határhasznú jószágot cserél kisebbre. c. ha minden pénzét az általa legjobban szeretett jószágra költi. 5. A fogyasztó adott jövedelem mellett akkor dönt optimálisan, ha a. a legtöbb hasznot próbálja realizálni. b. jószágaira érvényes Gossen II. törvénye. c. ha minden pénzét elkölti. d. az a és b válasz egyaránt helyes. 6. A határhaszon maximális, a. ha a teljes haszon minimális b. ha a teljes haszon maximális 14

15 c. az első termék elfogyasztása esetén d. a fentiek közül egyik esetben sem biztosan 7. A forintban számolt jövedelem, a fogyasztó a. reáljövedelme b. nomináljövedelme c. a fentiek közül egyik sem d. mind a kettő lehet 8. Gossen I. törvénye a. a) minden termékre igaz b. b) csak a vendéglátóiparra érvényes c. c) nem minden esetben igaz d. d) a csökkenő teljes haszonról szól 9. Az értékkel szinonim kifejezés közgazdaságtani szempontból a a. pénz b. ár c. hasznosság d. profit 10. A következő két táblázat Péter napi bon-bon és fagyi fogyasztásának határhaszon értékeit tartalmazza. a. Számítsa ki a teljes haszon nagyságait az elsőnél, a határhaszon nagyságait a másodiknál! b. Hol van a telítettségi pont? Bon-bonok száma határhaszon (MU) Gombócok száma teljes haszon (TU)

16 11. Egy fogyasztó teljes hasznosság függvénye: TU x =8x-x 2. Írd fel minden egyes termék határhasznát a 7. termékig!+telíteségi pont! VI. A KERESLET ALAKULÁSA Eddig a fogyasztó hasznosságérzetével, s annak jellemzőivel foglalkoztunk. Ezeket az ismereteket felhasználva fogjuk megvizsgálni a fogyasztó keresletét az egyes termékekre vonatkozóan, s ennek jellemzőit. Közömbösségi térkép Feltételeztük, hogy egy ember két lehetőség közül mindig képes eldönteni, hogy számára melyik a hasznosabb, vagy esetleg egyformán értékesek neki. Az egyszerűség kedvéért egy olyan fogyasztót fogunk vizsgálni, aki két terméket vásárol, almát és szőlőt. A két termék együttes mennyiségétől (x és y) függően alakul a fogyasztásból származó élvezet, hasznosság (U). A lenti ábra a hasznosság alakulását mutatja, úgy, hogy az egyes görbék azonos hasznosságú kombinációkat, míg az egymás felett elhelyezkedő görbék egyre nagyobb hasznosságokat képviselnek. Így az ábra bármely két pontjára vonatkozóan leolvasható, hogy hasznosság szempontjából hogyan rangsorolja azokat a fogyasztó, vagyis egy kosár bármely másikhoz való hasznosságát meg tudjuk ítélni. Például a D, E és B pontok egyforma hasznosságúak, míg a C náluk kisebb, az A náluk nagyobb hasznosságot képvisel. A fenti ábrát közömbösségi térképnek, míg az egyforma hasznosságú kombinációkat tartalmazó görbéket közömbösségi görbének nevezzük. A közömbösségi görbe azon jószágkombinációk összességét jelöli, amelyek a hasznosság szempontjából egyenértékűek, azaz a fogyasztó számára közömbös, hogy melyiket szerzi meg. A közömbösségi görbékhez mérőszámot nem tudunk rendelni, ezért nem tudjuk megmondani, hogy menyivel hasznosabb az egyik a másiktól, csak annyit tudunk, hogy hasznosabb. A közömbösségi görbék nem metszhetik egymást, mivel a közös pont miatt azonos hasznosságot 16

17 képveselnének így olyan pontpárokat találnánk, amelyekben, az egyik termékből azonos, a másik termékből különböző mennyiség lenne, de így nem lehetnek közömbösek, mivel amelyikben több van, az hasznosabb. A közömbösségi görbék alakja az egyéni preferenciákat tükrözi, ezért személyenként eltérő. Láttuk, hogy a fogyasztó hajlandó lehet egy jószág valamely mennyiségét elcserélni egy másik jószág valamely mennyiségéért, s közben ugyanolyan hasznossági szinten marad. A jószágok a fogyasztásban tehát egymással helyettesíthetők, s a közömbösségi térképről számszerűen leolvashatók a helyettesítés arányai. A helyettesítési ráta megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó helyettesíteni az egyik terméket a másikkal, azonos szükségletkielégítési színvonal mellett. A fogyasztó szívesen cseréli el a nála bőségben lévő terméket a szűkös termékkel, de ahogy a szűkös jószág mennyisége nő, egyre kevesebbet hajlandó átadni a bővebb jószágból, mert az közben fogy, hiszen minél több van valamiből annál kevesebbre fogja értékelni, és fordítva. A helyettesítési ráta az adott termékre vonatkozóan tehát csökken. A költségvetési egyenes A fogyasztót a választás során korlátozza a rendelkezésére álló pénzmennyiség nagysága, azaz bizonyos kombinációkat nem tud megvásárolni. Ha ismerjük a rendelkezésre álló pénzmennyiséget ( I ), akkor meg tudjuk határozni az elérhető jószágkombinációkat is. Egy 600 Ft-tal rendelkező fogyasztó P x =50 Ft/kg árú almát és P y =60 Ft/kg árú szőlőt szeretne vásárolni. Ha minden pénzét csak az egyik termékre költené 12 kg ( I/P y ) almát, vagy 10 kg ( I/P x ) szőlőt tudna venni. A lenti ábrában ez a két tengelymetszetet mutatja. Ezt a két pontot összekötő szakasz jelöli a pénze teljes elköltésével megszerezhető jószágkosarakat. Ezt az egyenest nevezzük költségvetési egyenesnek. A költségvetési egyenes azon jószágkosarak összessége a közömbösségi térképen, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből megvásárolhat annak teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett. 17

18 A költségvetési egyenes felett elhelyezkedő kosarakat nem tudja megvásárolni, ezért az egyenes a fogyasztó döntésének korlátját fejezi ki. Az egyenes abszolút értékben vett meredeksége a két termék árarányát mutatja. Ha a költségvetési egyenest és a közömbösségi görbéket egy koordináta rendszerben ábrázoljuk ( ld. lent ) megkereshetjük azt a legnagyobb elérhető hasznosságot, amelyet a fogyasztó a jövedelméből elérhet, vagyis azt a legmagasabban fekvő közömbösségi görbét, melynek még van közös pontja a költségvetési egyenessel. Így megkapjuk a fogyasztó számára legoptimálisabb jószágkosarat. Akkor választ optimálisan a fogyasztó, ha a jövedelmét úgy költi el, hogy az adott pénzösszegből elérhető legmagasabb közömbösségi görbén választ. Az optimális választás az egyenes és a közömbösségi görbe érintési pontjához tartozó jószágkombináció. A jövedelemváltozás hatása a fogyasztásra. Ha a fogyasztó pénzjövedelme megnő a költségvetési egyenese párhuzamosan, felfelé tolódik ( az árak változatlansága mellett ). Ilyenkor egy nagyobb hasznosságú kosarat választhat, vagyis egy magasabban fekvő közömbösségi görbére kerülhet. Általában ez növeli az egyes jószágok iránti keresletet, de ez nem minden termékre igaz. A jövedelem csökkenése esetén fordított irányba történnek az események Az árváltozások hatása a fogyasztóra Az árváltozások hatására megváltozik a fogyasztó reáljövedelme, s az optimális választás is, változatlan nomináljövedelem mellett. Ha a szőlő ára megnő, megváltozik a I/p szőlő tengelymetszet, meredekebb lesz a költségvetési egyenes, és más lesz az azt érintő közömbösségi görbe is. A fogyasztó alacsonyabb hasznossági szintre kerül, s megváltozik az optimális jószágkombináció összetétele is. 18

19 Ha minden mást változatlanul hagyunk, csak a szőlő árát változtatjuk akkor különböző árak mellett a fogyasztó különböző szőlőmennyiséget fog fogyasztani, az akkori optimális jószágkosárhoz igazodva. Az így kapott ár-mennyiség párok mutatják az adott fogyasztó keresletét az ár függvényében, s ezeket koordinátarendszerben ábrázolva megkapjuk a fogyasztó egyéni keresleti görbéjét a szőlőre vonatkozóan. A piaci keresletet az egyéni keresletek összegzésével határozhatjuk meg adott ár mellett, s az egyéni keresleti görbék horizontális összegzése a piaci keresleti görbét adja eredményül. A piaci keresleti görbe az egyéni keresleti görbék horizontális összege, amely a fogyasztók optimális választását tükrözi az árak függvényében. Ha a vizsgált termék ára változik, akkor az a keresleti görbén való elmozdulást jelent, de ha valamilyen másik tényező, pl. a jövedelem, másik termék ára változik, akkor a keresleti görbe is változni fog. A kereslet árrugalmassága Amikor a közgazdászok egy termék árának változtatásáról döntenek figyelembe kell venniük, hogyan befolyásolja az a kereslet mennyiségét (azaz hogyan reagálnak a fogyasztók), s a kettő együtt hogyan hat az összbevételre, s a profitra. A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy termékből keresett mennyiség, ha ára egy százalékkal változik. Képlettel: 19

20 Mivel a százalékban kifejezett változás eltérő attól függően, hogy a változás mértékét az eredeti, vagy a megváltozott mennyiségekkel osztjuk, ezért gyakran használjuk a nevezőben a két mennyiség átlagát. A kereslet árrugalmassága általában negatív szám, hiszen az árak emelkedésével a kereslet rendszerint csökken. Ha egy termék árrugalmasságának abszolút értéke 1-nél nagyobb, akkor azt mondhatjuk, hogy a termék kereslete rugalmasan reagált az árváltozásra (árrugalmas). Ilyenkor az összbevétel (P Q) növelhető az árak csökkentésével, mivel a kereslet mennyiségének növekedése túlkompenzálja azt. Ha egy termék árrugalmasságának abszolút értéke kisebb, mint 1, akkor a termék kereslete rugalmatlanul reagált az árváltozásra (árrugalmatlan). Ilyenkor az összbevétel áremeléssel növelhető. Mivel most az árváltozás jelentkezik nagyobb mértékben, így annak az iránya dominál. Ha az árrugalmasság egységnyi, akkor az összbevétel nem változik az árváltozás hatására, s a termék keresletét egyszerűen csak egységnyi árrugalmasságúnak nevezzük. A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők: A jószág természeti, használati tulajdonságai (tartós fogyasztási cikk, vagy gyorsan romló élelmiszer; létszükségleti, vagy csak kiegészítő szerepű). A helyettesítő termékek: annál rugalmasabb, minél több van. A helyettesítő termékek árának közelsége: annál nagyobb az árrugalmasság minél közelebb vannak, hisz annál jobban helyettesíthető. A termékek ára a fogyasztói jövedelemhez viszonyítva: minnél nagyobb az aránya a jövedelemhez képest annál rugalmasabb a kereslet. A kereslet kereszt-árrugalmassága Egy termék kereslete változhat egy másik termék árának változása esetén is ( láthattuk ezt az árváltozás hatását bemutató közömbösségi térképen ). Ezt a kapcsolatot fejezi ki a kereslet kereszt-árrugalmassága. Egy termék keresletének kereszt-árrugalmassága azt mutatja, hogy hány százalékkal változik a termék keresletének mennyisége, ha egy másik termék ára 1 százalékkal változik. 20

21 Képletben: Kereszt árrugalmasság(x) = mennyiség (X) %-os változása / ár (Y) %-os változása. A kereszt-árrugalmasság lehet pozitív, negatív, nulla. Ha pozitív, akkor a két termék a fogyasztásban helyettesíti egymást, vagyis az egyik árának növekedése a másik keresletét növeli. Ha a kereszt-árrugalmatlanság negatív, akkor a két termék fogyasztása kiegészíti egymást, ha nulla, akkor a két termék fogyasztása független egymástól. A kereslet jövedelemrugalmassága A fogyasztók kereslete függ a jövedelmük alakulásától is. A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy jószág kereslete a fogyasztó jövedelmének egyszázalékos változása következtében. Képletben: A jövedelem növekedése a keresletet általában növeli, a jövedelemrugalmasság pozitív szám. Ebben az esetben beszélünk normáljószágról. Ha a jövedelemrugalmasság nagyobb, mint egy, azaz a kereslet növekedése a jövedelem növekedésénél nagyobb mértékű, akkor luxusjószágokról beszélünk. Ha egy termék keresletének a jövedelemrugalmassága negatív, akkor azt "alacsonyabb rendű", vagy inferior jószágnak hívjuk. Ennek a kereslete a jövedelem növekedésével csökken. Tesztek 1. A közömbösségi térkép "egyik" jószágának ára 2-szeresére nő, a "másik" felére csökken. Az új helyzetben a fogyasztó a. többet vásárol a "másik" jószágból b. biztosan jobb helyzetbe jut mint az előbb c. ha két egymást helyettesíteni képes termékről van szó akkor jobban jár d. semmi bizonyosat nem állíthatunk 2. A közömbösségi térkép "egyik" jószágának ára megduplázódik, a másik változatlan marad, a jövedelem pedig a 3-szorosára nő. Ekkor a. jobban járunk 21

22 b. nem tudhatunk bizonyosan semmit c. ha egymást kiegészítő termékekről van szó akkor rosszabul járunk d. a változatlan árú jószágból többet fogyasztunk 3. A szokásos közömbösségi térképen a fogyasztó jövedelme 2-szeresére nő, és minden más változatlan marad, akkor a. biztosan többet fogyaszt mindkét jószágból, de kevesebb mint az eredeti kétszeresét b. pontosan az eredeti 2-szeresét fogyasztja c. az új költségvetési egyenes tengelymetszete a régi fele lesz d. a költségvetési egyenes meredeksége nem változik 4. Egy közömbösségi görbe pontjában a helyettesítési ráta 2. Ez a szokásos megközelítésben mit jelent? a. 2-szer annyi y terméket kell adni mindenegyes x termékért b. ha két x terméket adunk egy y-ért, akkor kétszeresére nő a hasznosságunk c. az x termék árrugalmassága -2 d. egyik sem helyes 5. A rágó keresletének árrugalmassága -1/2, ilyenkor ha az árát csökkentjük 10%-kal akkor a kereslete a. megnő 20%-kal b. csökken 20%-kal c. nő 5%-kal d. csökken 5%-kal 6. A fagyi ára 50 forint. Keresletének árrugalmassága -2. Mennyivel kell megemelni az árát, hogy a kereslet 8%-kal csökkenjen a. 2 forinttal b. 8 forinttal c. 4 forinttal d. 16 forinttal 7. Ha egy jószág keresletének árrugalmassága pozitív, akkor a. ha az ára 1%-kal csökken, a kereslete több mint 1%-kal nő b. ha csökkentjük az árát a kereslet változatlan marad c. ha növeljük az árát, nő a kínálat d. ilyen jószág nincs 8. Melyik tényező nem befolyásolja a kereslet árrugalmasságát a. a helyettesítő termékek skálája b. a termék használati tulajdonságai c. a termék ára a fogyasztó jövedelméhez képest d. mind a három befolyásolja 9. Ha egy termék jövedelemrugalmassága 1, akkor 22

23 a. árának 1%-os növelése, 1%-kal csökkenti a jövedelmet b. az árának 2%-os csökkenése, 2%-kal csökkenti a kereletet c. a jövedelem 5%-os növekedésével, 5%-kal csökken a kereslet d. a jövedelem 10%-os növekedésével, 10%-kal nő a kereslet 10. Ha a körte és az alma egymás helyettesítő termékei, akkor a keresztrugalmasságuk várhatóan a. pozitív b. negatív c. 0 d. mind a három eset ugyanolyan valószínű Példák 1. Metszhetik- e egymást a közömbösségi görbék? 2. Egy család teljes jövedelmét két jószágra költi, kenyérre és tejre. Jövedelmük1000 forint, a kenyér ára 100 forint, a tejé 80 forint. Ekkor a. mik lesznek a költségvetési egyenes tengelymetszetei? b. hogyan változik ez ha a kenyér ára megduplázódik? c. várhatóan milyen előjelűek lesznek az árrugalmasságok, a kereszt-árrugalmasságok, és jövedelemrugalmasságok? 3. Tibi számára mindegy, hogy (A) 5 fagyija és 3 tortája van, vagy (B) 6 fagyija és 1 tortája, vagy (C) 3 fagyija és 4 tortája van. a. Számold ki a helyettesítési rátákat (A) és (B), (A) és (C), illetve (B) és (C) pontok között! b. (D) pontban 5 fagyija és 4 tortája van. Mi a helyettesítési ráta (C) és (D) között? 4. Tibi imádja a csokit és a fagyit. Heti 1000 forintos zsebpénzét erre a két jószágra költi. Fogyasztása 5 tábla csoki és 8 gombóc fagyi. Amikor felemelik a fagyi árát, a csoki fogyasztása is csökken. Milyen ésszerű magyarázatot lehet erre a jelenségre adni? 5. Egy baráti társaság csak bort vagy sört iszik. Régen a sör ára 80 forint volt, akkor havonta 50 üveg sört és 10 üveg bort ittak meg. Most felment a sör ára és 100 forintos ár mellett csak 40 üveggel vesznek, borból viszont 16 üveggel vesznek. a. Számítsd ki az összes árrugalmasságot amit ki lehet számítani! b. Helyettesítő vagy kiegészítő terméke egymásnak a sör és a bor? Miért? 6. Egy normáljószág kereslete 60 darabról 100 darabra nőtt a sarki közértben, mert a környéken felemelték a fizetéseket 10%-kal. Mekkora a termék jövedelemrugalmassága? Később (már 100 darabos fogyasztás mellett felemelték a jószág árát 90 forintról 110 forintra. Így a kereslet visszaesett 60 darabra. Mekkora a termék árrugalmassága? 23

24 V. A VÁLLALAT JELLEMZŐI, KÖRNYEZETE A vállalat és környezete A különböző kereskedelmi és szolgáltató- s a mögöttük meghúzódó termelővállalkozásoknak a közös tulajdonságaikkal, s a piacon betöltött szerepükkel foglalkozunk. Ezeket egyszerűen vállalkozásnak, vagy vállalatnak nevezzük, s a vállalat egészét egyetlen "személynek, egyetlen piaci szereplőnek fogjuk fel. A vállalat olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet más szereplőitől elkülönülten gazdálkodik. A piac közreműködésével kapcsolódik ezekhez, és pénzjövedelem szerzésére törekszik. A továbbiakban a vállalatot tekintjük a piaci kínálati oldal szereplőjének, a háztartást pedig fogyasztónak, s eltekintünk attól, hogy a háztartásokban is folyik termelés. A vállalat működése közben erőforrások (emberek, gépek, anyagok ) áramlanak be, s termékeket bocsát ki. Az előbbieket inputnak, az utóbbiakat outputnak nevezzük, s a folyamatot reálfolyamatnak. Az erőforrások beszerzéséhez a vállalatnak pénzt kell befektetni, amit az értékesítés során nyerhet vissza. Ez utóbbit pénzfolyamatnak hívjuk. Ezen folyamatok (kereslet, profit) információkat is hordoznak a vállalat számára, amelyekkel értékelni tudják környezetüket, működésüket. A vállalat két piacon jelenik meg, a termékek piacán eladóként, az erőforrások piacán (földpiac, tőkejavak piaca, munkaerőpiac, pénzpiac) vevőként. A vállalatoknak bizonyos mértékben alkalmazkodnia kell piaci környezetéhez. Ilyenek az egymáshoz fűződő közvetlen kapcsolatok (pl. adásvétel); bizonyos piaci törvényszerűségek (pl. a racionalitás); az állam befolyásoló szerepe, mint tulajdonos, vagy jogi szabályok és törvények által; a természethez való alkalmazkodás, mint társadalmi elvárás; a társadalmi-politikai környezet, történelmi, kulturális hagyományok (értékrendek). A vállalat külső környezete a mikroökonómiában egy adottság, amely a vállalati magatartás külső feltételrendszerét adja. A vállalat célrendszere A vállalat racionális gazdasági szereplő, bizonyos célok elérésére törekszik. Az elsődleges célja az, hogy profitot, jövedelmet akar szerezni, ezért számára a több lehetőség közül az a legcélszerűbb, ami nagyobb profitot eredményez. A vállalatnak hosszabb-rövidebb ideig egyéb céljai is lehetnek, de ezek elérést a megfelelő profit elérése segíti. A lenti felsorolásban láthatunk néhány jellemző vállalati célt, a profit a legfontosabb, de a teljes célrendszer minden eleme egyszerre érvényesül valamilyen mértékben. A non-profit szervezeteket most nem tárgyaljuk. A vállalat főbb céljai: 1. Jövedelmezőség, profit; 2. Vagyon megtartása; 3. Növekedés, fejlődés; 4. Piaci pozíciók megtartása, javítása; 5. Korszerűsödés és termelékenység növelése; 24

25 6. Fizetőképesség, likviditás; 7. Fizikai és pénzügyi erőforrások megszerzése; 8. Vezetői külön célok. A vállalatok szervezeti formái A tulajdonformák szerint vannak állami, önkormányzati, szövetkezeti és magánvállalatok. A privatizáció során a magánvállalatok kerültek többségbe, az állami vállalat és állami többségű vegyes vállalatok olyan esetekben maradtak, amikor tevékenységük kiemelt szolgáltatás (pl. Magyar Posta), vagy speciális bank, vagy valamilyen nemzeti örökséget képvisel. A társas vállalkozási formák a tagok önkéntes vagyoni hozzájárulásával keletkeznek, ezért magánvállalkozások (állam, vagy állami vállalat is lehet tag). A társasági formák megkülönböztetésének egyik szempontja, hogy kik alapítják. Lehetnek természetes személyek (emberek), vagy jogi személyek (szervezetek). Fontos szempont, hogy milyen a tagok felelősége. Korlátlan, ha a tagok az egész vagyonukkal felelnek a társaság kötelezettségeiért, korlátozott, ha csak a társaságba bevitt tőke erejéig tartoznak felelőséggel. Ezek alapján megkülönböztethető társasági formák a közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Ezek legnagyobb előnye a rugalmas tulajdonosi szerkezet, az egyes társaságok egymásban is szerezhetnek résztulajdonokat. A más vállalatok részesedéseit kezében tartó vállalatot holdingnak nevezik. A részvénytársaság (rt.) az a vállalat, amelynek reáltőkéjét a részvények ellenértéke fedezi, és a részvényesektől független önálló jogi személyként működik. A részvénytársaságban a tőke tulajdona, az irányítás funkciója elvált egymástól, három alapvető döntési szintet különböztethetünk meg: A napi (operatív) döntések a menedzserek feladata. A komolyabb döntések (beruházások, hitelfelvételek) az igazgató tanács hatáskörébe tartoznak. A részvényesek közgyűlésének feladata az éves értékelés, eredményfelosztás, részvénykibocsátás elhatározása, kinevezés. Az rt. főbb éves adatait sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az rt. hatékony vállalati nagyság létrehozását teszi lehetővé, gyakorlatilag korlátlan vállalati méret alakítható ki. Teljesítményének értékelésére a profit mellett a részvények árfolyama szolgál. Méret szerint megkülönböztethetünk nagy-, közepes- és kisvállalatokat. A tevékenység jellege szerint termelő-, kereskedelmi és szolgáltatókat, s ezen belül ipari, mezőgazdasági, bel- és külkereskedelmi, kis és nagykereskedelmi vállalatokat. A vállalatok besorolása az előbbi kategóriákba gyakran nem végezhető el egyértelműen. Az idő a gazdaságban 25

26 A vállalatok különböző időtávokhoz kapcsolódnak gazdálkodási döntéseik során. A gazdasági időtávok a döntések feltételeit, lehetőségeit fejezik ki. Piaci időtáv (nagyon rövid táv) az az időszak, amelyen belül a vállalat csak eladási, vagy vételi döntésekkel képes reagálni a külső eseményekre. Rövid táv az a periódus, amelyen belül a vállalat legalább egy termelési tényezője adott, megváltoztathatatlan, miközben legalább egy másik tényező megváltozhat. pl. a vállalat épületei, termelőhelye adott, míg a munka, anyagmennyiség változtatható. Hosszú táv az az időperiódus, amelyen belül a cég valamennyi termelési tényezőjének mennyisége megváltoztatható. A különböző profilú vállalatoknál az időtávok hossza eltérő lesz. A termelési függvény Egy vállalat termelése során dönt a felhasznált erőforrások mennyiségéről és arányáról, szem előtt tartva a gazdasági hatékonyságot. A gazdasági hatékonyságot úgy állapítjuk meg, hogy adott feladat elvégzéséhez meghatározzuk a legkisebb költségű eljárást, vagy adott összköltség mellett keressük a legnagyobb termelési eredményt. Rövid távot feltételezve vizsgáljuk meg egy vállalat termelését, ahol a tőke, mint erőforrás állandó, s közben a ledolgozott munkaórák száma nő. 26

27 Az ötödik oszlop mutatja a munkamennyiség átlagtermékét (AP L =Q/L), míg a negyedik oszlop a határtermékét (MP L = Q/DL). A munka átlagterméke (AP L ): egységnyi munkaráfordításra jutó termékmennyiség. Képletben: A munka határterméke (MP L ) a munkaráfordítás-változás hatására bekövetkező termelésváltozást jelent. Képletben: a képletben a "változása" Termelési függvény: a termelési tényezők kombinációi és az általuk termelhető maximális termékmennyiség közötti összefüggés. Képletben Q = f (K, L). A lenti ábrán látható a munka átlag és határterméke, s a termelési függvény, amin a tőke, változatlansága miatt nincs feltüntetve. A határtermék egy ideig nőtt (d), addig a termelési függvény konvexen emelkedett (c), tehát a termelés gyorsulva nőtt, majd a határtermék csökkent, ekkor a termelési függvény konkávan, lassulva nőtt (c inflexiós pont). Ahol a határtermék negatív lett (b), onnan kezdve a termelési függvény csökken (a). Addig a pontig, amíg a határtermék nagyobb, mint az átlagtermék az átlagtermék-görbe nő (k), onnantól csökken. Látható, hogy egy bizonyos pont után a határtermék csökken: A csökkenő hozadék elve az a tétel, miszerint egy tényező határterméke (egy pont után) csökken, amint egyre növelik annak felhasználását. 27

28 1. Melyik nem tartozik a vállalat céljai közé? a. Profit b. Korszerűsödés c. Vezetői külön célok d. Mind a három célja a vállalatnak 2. Rövidtávon a mikroökonómiában Feladatok a. Bármely input mennyiségét megváltoztathatjuk b. Legalább egy input mennyisége változatlan c. Valamennyi input mennyisége változatlan 3. A termelési függvény: a. A termelési tényezők és azok árai b. A termelt mennyiségek és a termelési tényezők árai c. A termelési tényezők és az általuk termelhető maximális termékmennyiség d. A termékek ára és keresett mennyisége közötti kapcsolatot mutatja meg 28

29 4. Ha a határtermék nagyobb az átlagterméknél, akkor a. A termelés gyorsuló ütemben nő b. Az átlagtermék nő c. A határtermék nő d. Ilyen eset nem lehetséges 5. A munka határterméke a. A teljes termelés és a létszám hányadosa b. A termelésváltozás osztva eggyel c. A teljes termék és a létszámváltozás hányadosa d. A termelésváltozás és a létszámváltozás hányadosa 6. Melyik társasági formában van korlátlan felelősége a tagoknak? a. Kft. b. Egyesülés c. Rt.Egyik sem 7. Hogy nevezzük a más vállalatok részesedését kézbentartó vállalati központot. a. Rt. b. Holding c. Nagyvállalat d. Domináns vállalat. 8. A mikroökonómia megkülönböztet a. hosszú, közép és rövid időtávot b. egy évnél hosszabb és rövidebb időtávot c. piaci, rövid és hosszú távot d. a fentiek egyike sem helyes 9. Melyik nem gazdasági társaság a felsoroltak közül? a. közkereseti társaság b. alapítvány c. korlátolt felelősségű társaság d. közös vállalat 10. Egy vállalat 100 db gyémántberakásos trabant-kombit akar előállítani gépek és munkások segítségével. Az alábbi eljárások mind lehetővé teszik ezt. Melyik biztosan nem gazdaságilag hatékony eljárás? a. 8 db gép és 28 munkás b. 10 db gép és 20 munkás c. 5 db gép és 30 munkás d. 7 db gép és 26 munkás felhasználása 29