A közgazdaságtan alapjai

Átírás

1 A közgazdaságtan alapjai Jószág (javak): azok a hasznos dolgok, amelyek valamilyen szükségletet kielégítve növelik a jólétet. Termék: olyan tárgy, ami képes a szükségletet kielégíteni. Szolgáltatás: ennek során nem hoznak létre új hasznos dolgokat, itt maga a tevékenység adja a hasznosságot a társadalom számára. Termelés: a javak előállítását és a rendeltetési helyükre történő eljuttatását, a szolgáltatások nyújtását nevezzük termelésnek. Erőforrások (termelési tényezők, inputok): azok a természeti feltételek, javak, szolgáltatások és tevékenység végzések, amik a javak előállításához szükségesek. Munka (L labour): az ember azon szellemi és fizikai képességeinek összessége, amiket felhasznál a javak előállításához. Természeti tényezők (A land): azok az erőforrások, amik a természetben készen megtalálhatóak, és azokat változtatás nélkül, eredeti formájukban használják fel a javak előállításához. Tőkejavak (K-capital): olyan termelt javak, amelyeket további termelési folyamatokban használnak fel. Vállalkozó: feltárja és felkelti a termelési iránti igényeket, egységbe szervezi, működteti és irányítja a termelést, profitszerzés céljából. Jövedelem (I-income): a termelési tényezőkért kapott pénz. Munkabér: a munka után kapott pénz, a munka jövedelme. Kamat: a tőke után kapott pénz, a tőke jövedelme. Járadék: a föld után kapott pénz, a föld jövedelme. Profit: a vállalkozó jövedelme. Teljes bevétel teljes költség. Szűkösség: akkor szűkös egy jószág, ha 0 ár mellett többet igényelnek belől, mint amennyi a jószágból rendelkezésre áll. Gazdasági javak: a szűkös javak, nem jut belőle mindenkinek 0 ár mellett. Szabad javak: a nem szűkös javak, amik 0 ár mellett is képesek mindenki szükségletét kielégíteni. Gazdálkodás: a szűkös erőforrások felhasználásáról való döntés, aminek célja, hogy hatékonyan történjen a termelés.

2 Alternatív költség (opportunity cost) (alternatív költség): egy lehetőség kiválasztásának költsége, ami megmutatja, hogy pontosan miről kellett lemondanunk azzal, hogy éppen az adott lehetőség mellett döntöttünk. Jószágkombináció: két vagy több jószág együttese Termelési lehetőségek görbéje: azon termékkombinációk halmaza, amelyek a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával előállíthatóak. A görbe pontjai fejezik ki az adott feltételek mellett a termelési lehetőségek határát. Pareto hatékony termelési kombináció: azok a jószágkombinációk, amelyek esetében adott termelési feltételek mellett az egyik termék mennyiségét csak úgy tudjuk növelni, hogy a másik termék mennyiségét csökkentjük. Komparatív előny: egy termelőnek komparatív előnye van egy termék előállítása esetében egy másik termelővel szemben, ha a adott terméket kisebb alternatív költséggel tudja előállítani. Gazdasági modell: a valóség leegyszerűsítése, a folyamatok áttekinhetőbbé tétele annak érdekében, hogy lehetővé váljon a gondolatban folytatott kísérletezés, az események és összefüggések elemzése és magyarázata. Piaci mechanizmus Piac: a valós és potenciális eladók és vevők találkozásának színtere, a szereplők kapcsolatainak rendszere, a kereslet és kínálat találkozásának helyszíne. Kereslet (D-deamand): az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandóak és képesek megvásárolni. Keresleti függvény: a kereslet nagysága és meghatározó tényezőinek összessége közötti matematikai összefüggés. Keresleti görbe: egy termék keresett mennyiségét mutatja különböző árak és egyebek változatlansága mellett. Rezervációs ár: az a maximális ár, amit a vásárló az adott termékért még hajlandó kifizetni. Rezervációs mennyiség (telítődési pont): az a mennyiség, aminél többet zérus ár mellett sem fog vásárolni a vevő. Kínálat (S-supply): az az árumennyiség, amit egy adott időszak alatt az eladók megvásárlásra kínálnak a piacon. Kínálati függvény: a kínálat nagysága és meghatározó tényezőinek összessége közötti matematikai összefüggés.

3 Kínálati görbe: megmutatja, hogy különböző árak és egyebek változatlansága mellett az eladók mekkora mennyiséget értékesítenek az adott termékből. Piaci ár: az a pénzmennyiség, ami az árucsere során átadásra kerül. A jószág aktuális ára a piacon. Egyensúlyi ár: az az ár, ami mellett a kereslet és a kínálat megegyezik egymással. Egyensúlyi mennyiség: az a mennyiség a piacon, ami az egyensúlyi ár esetében alakul ki. Marshall kereszt: a kereslet és a kínálat együttes ábrázolása, a piaci egyensúly és egyensúlytalansági állapot bemutatására. Túlkínálat: az az állapot a piacon, amikor az egyensúlyi árnál magasabb piaci ár miatt az eladásra kínált jószág mennyiség nagyobb, mint amennyit a vevők meg akarnak vásárolni. Túlkereslet: az az állapot a piacon, amikor az egyensúlyi árnál alacsonyabb ár miatt, többet akarnak megvásárolni a vevők a piacon, mint amennyit az eladók megvételre kínálnak. Fogyasztói többlet: a piaci és a rezervációs ár különbségéből adódó többlet érzet a fogyasztó számára. Termelői többlet: a piaci ár és a minimális piacra viteli ár közötti különbségből származó többlet érzet az eladó számára. Holtteher-veszteség: olyan többlet, amit sem a fogyasztók, sem az eladók, de még az állam sem tud realizálni. Elvész a gazdaságban. Fogyasztók Vállalati szektor: azon gazdasági egységek összessége, amelyek a javak előállítását végzik. Háztartási szektor: azon gazdasági szereplők, amelyek fogyasztási egységként működnek és a termelési tényezőket birtokolják. Fogyasztó: az a gazdasági szereplő, akinek célja az, hogy szükségleteit a legmagasabb szinten kielégítse. A fogyasztás gazdasági egysége a háztartás. Hasznosság: hasznosnak tekintünk valamit a közgazdaságtanban, ha annak megszerzése vagy fogyasztása képes kielégíteni a társadalom valamely tagjának valamilyen szükségletet. Szükséglet: hiányérzet, valamilyen jószág megszerzése vagy elfogyasztása utáni vágy. Preferencia: valamely megoldás előnyben részesítése egy másikkal szemben. Preferencia rendszer: az alternatívák sorba rendezése az egyéni preferencia alapján. Teljes haszon (TU Total Utility): megmutatja, hogy egy termék mennyiség elfogyasztása mekkora haszn ossá.

4 Telítődési pont: az a termékmennyiség, amit elfogyasztva a maximális hasznosságot éri el a fogyasztó. Azon a ponton túl fogyasztva már nem nő tovább a hasznossági szint. Határhaszon (MU - Marginal Utility): megmutatja, hogy +1 termék elfogyasztásával mennyivel nő a teljes haszon. Gossen I. törvénye: a csökkenő határhaszon elve. Alternatív költség: egy lehetőség kiválasztásának az alternatív költsége az, amiről le kellett mondania a fogyasztónak azáltal, hogy kiválasztotta azt. Fogyasztói magatartás Optimális döntés: amikor egy célt a rendelkezésre álló eszközökkel, adott korlátok között a leghatékonyabban teljesítünk. A döntési módszert, amely ezt a megoldást szolgálja, optimalizálásnak nevezzük. Jószágtér: két vagy több termék vagy szolgáltatás mennyiségének tetszőleges kombinációja. Közömbösségi görbe: azok a fogyasztói kosarak, amik ugyan akkora hasznosságot okoznak a fogyasztó számára. Különböző kombinációban tartalmazza a termékeket, de ugyan akkor hasznosságot biztosítanak. Közömbösségi térkép: az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége. Helyettesítési határráta (MRS Marginal Rate of Substitutions): megmutatja, hogy a mennyiségében növekvő x termék egy egységéért mennyi y terméket hajlandó feláldozni a fogyasztó úgy, hogy a szükségletkielégítés szintje változatlan maradjon. Költségvetési halmaz: azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó az adott időszak jövedelméből az érvényes piaci árak mellett meg tud vásárolni. Költségvetési korlát (költségvetési egyenes): azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó teljes jövedelmének elköltésével meg tud venni, adott árak mellett. Optimális választás: az a jószágkombináció, amivel teljes jövedelmének elköltése mellett a fogyasztó az elérhető legmagasabb hasznossági szintet tudja megvalósítani. A költségvetési egyenes és az általa elérhető legmagasabb közömbösségi körbe érintési pontja. Gossen II.: a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha a pénz határhaszna minden termék fogyasztásában azonos. MUx/Px = MUy/Py = MUz/Pz Jövedelem-fogyasztási görbe (ICC Income Consumption Curve): a különböző jövedelmekhez tartozó optimális jószágkombinációk halmaza. Engel görbe: megmutatja, hogy egy fogyasztó mekkora mennységet kíván vásárolni az adott termékből különböző jövedelem és változatlan árak esetén.

5 Normál jószág: azok a jószágok, amiknek a kereslet egy irányba változik a fogyasztó jövedelmének változásával. Alacsonyabb rendű javak (inferior): azok a javak, amelyek kereslete csökken, a jövedelem növekedésével, ha a fogyasztó jövedelme meghalad egy szintet. Magasabb rendű javak (szuperior): azok a javak, amelyek kereslete növekszik a jövedelem növekedésével, részarányuk a fogyasztáson belül is megnövekszik. Helyettesítő termék: két termék egymás helyettesítő terméke, ha képesek ugyan azt a szükségletet kielégíteni. Az egyik termék árának növekedése esetében a helyettesítő termék kereslete megnövekszik. Kiegészítő termék: azon termékek, amelyek csak együttes használata képes hasznosságot okozni a fogyasztó számára. Semleges termékek: azon termékek, amelyek nem okoznak hasznosságot a fogyasztó számára Káros javak ( utált termékek): azok a javak, amelyek fogyasztása negatív hasznosságot okoznak a fogyasztónak. Rugalmasság: két egymással függvényszerű kapcsolatban lévő tényező közötti kapcsolat jellemzésére alkalmas mutató. Megmutatja, hogy az egyik tényező 1%-os változása, hány %- os változást eredményez a másik tényezőben. A rugalmasság két százalékos változás aránya. Kereslet jövedelemrugalmasság: megmutatja, hogy a jövedelem 1%-os változása hány százalékkal változtatja meg a keresett mennyiséget. Ár fogyasztási görbe (PCC Price Consumption Curve): azon optimális jószágkombinációk halmaza, amelyeket az egyik termék árának változása és minden egyéb változatlansága mellett választ a fogyasztó. Kereslet árrugalmasság: megmutatja, hogy hány százalékkal változik a keresett mennyiség, ha a termék ára 1 százalékkal változik. Árváltozás kereszthatása: megmutatja, hogy hogyan változik egy adott termék kereslete egy másik termék árváltozásának hatására. Kereslet kereszt- árrugalmasság: megmutatja, hogy egy adott termék árának egyszázalékos változtatása ceteris paribus hány százalékkal változtatja meg egy másik jószág keresett mennyiségét. Helyettesítő hatás: azt a fogyasztásváltozást jelenti, amelyet adott termék árának változása idéz elő változatlan reáljövedelem mellett. Jövedelmi hatás: azt a fogyasztásváltozást jelenti, amit az árváltozás miatti reáljövedelemváltozás vált ki. Giffen javak: azok a javak, amelyeknél az árváltozás jövedelmi hatása felülmúlja a helyettesítési hatást.

6 Vállalatok termelése Piaci időtáv: olyan rövid időszak, ami alatt az adott vállalat egyetlen erőforrása sem megváltoztatható. Rövid időtáv: az az időszak, ami alatt legalább egy termelési tényező fix. Hosszú időtáv: az az időszak, ami alatt az összes erőforrás megváltoztatható. Nagyon hosszú időtáv: az az időszak, ami alatt nem csak a termelési tényezők mindegyike változtatható meg, de a piacra való be- vagy a piacról való kilépés is megvalósítható. Termelési függvény: a felhasznált tőke és munka kombinációkhoz rendel hozzá termelési értékeket, melyek technikailag hatékony megoldásokat jelentenek. Tehát különböző tőke és munka kombinációkhoz a velük maxi. Skálahozadéki függvény: a termelési függvény azon pontjainak halmaza, amelyek azonos tőke-munka arány melletti tényezőkombinációk és a termelési tényezők közötti összefüggést mutatják meg. A skálahozadéki függvény mentén a termelési tényezők mennyiségét azonos mértékben változtatva vizsgáljuk a termelés változását. Parciális termelési függvény: azt mutatja meg, hogy hogyan alakul a termelés, ha az egyik tényező felhasználását változtatjuk, miközben a másik tényező mennyisége változatlan. Tipikusan a munka termelési függvénye (TPL: Total Product of Labour): megmutatja, hogy különböző munka és fix tőke felhasználása mellett, mekkora az össze előállított termék mennyiség. Isoquant görbe (egyenlő mennyiség görbe): azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek. Határtermék függvény: a termelési tényező különböző értékeihez rendeli hozzá az általa eredményezett termelésváltozást. Tipikusan a munka határtermék függvénye (MPL Marginal Product of Labour): megmutatja, hogy +1 egység munka mennyivel változtatja meg az összes megtermelt mennyiség. Átlagtermék függvény: a felhasznált tényező különböző mennyiségeihez rendeli hozzá az átlagtermék különböző értékeit. Tipikusan a munka átlagterméke (APL Average Product of Labour): megmutatja, hogy egy egység munka segítségével átlagosan mekkora mennyiség állítható elő az adott termékből. Technikai helyettesítési határráta (MRTS Marginal Rate of Techcal Substitutions): megmutatja, hogy az egyik tényező egy egysége hány egységnyi másik tényezőt képes helyettesíteni, változatlan termelést biztosítva. Leontief típusú termelési függvény: ha a termelési tényezők aránya nem változtatható meg, akkor a termelés mennyiségét a szűk keresztmetszetet képviselő termelési tényező határozza meg.

7 Költségek Költség: mindazon ráfordítás pénzben kifejezve, ami a termelés során felmerül. Elsüllyedt költségek (sunk cost): azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és adott időpontban már nem változtathatóak meg. Számviteli költségek: azok a ráfordítások, amelyek az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek és/vagy a könyvelésben elszámolhatóak. Alternatív költségek: szűkebb értelemben mindazok a lehetséges kiadások, amelyek egy termék elállításához szükséges erőforrások megszerzésével kapcsolatban felmerülhetnek. Gazdasági költségek: mindazok az elsüllyedt és alternatív költségek, amelyek a termelés során felmerültek. Lekötött tőke: a termelés megindításához szükséges egyszeri, nagy összegű és fokozatosan megtérülő ráfordítások. Folyó költségek: adott időszakban a termelés során felmerülő közvetlen ráfordításokat folyó költségeknek nevezzük. Ezeknek az adott időszak alatt meg is kell térülniük. Explicit költségek: azok a költségek, amik adott időszakban közvetlen pénzkifizetést igényelnek. Implicit költségek: adott időszakban felhasznált erőforrások azon ráfordításait, amelyek az adott időszakban nem járnak közvetlen pénzmozgással. Normál profit: a vállalkozás tulajdonában lévő erőforrások alternatív költsége, a következő legjobb felhasználási lehetőség jövedelme. Gazdasági profit: az összes bevétel és a gazdasági költségek különbsége. Számviteli profit: az összes bevétel és a számviteli költségek különbsége. Költségfüggvények: megmutatják, hogy különböző termék mennyiséghez mekkora költségek tartoznak. Állandó költség (FC Fixed Cost): azok a költségek, amik nem változnak a termelés változásával, akkor is felmerülnek, ha nincs termelés, mindig meg kell fizetni. Változó költség (VC Variable Cost): azon folyóköltségek, amelyek nagysága a termelés nagyságától függ. Ha nincs termelés, nincs változó költség, csak a termelés miatt fellépő költségek. Összköltség (TC Total Cost): a termelés teljes költsége. A változó és fix költségek összessége. Határköltség (MC Marginal Cost): megmutatja, hogy +1 egység termék előállítása mennyivel növeli az összes költséget.

8 Átlagköltség (AC Average Cost): megmutatja, hogy egy egység termék előállítása átlagosan mekkora költséggel járt. Átlagos változó költség (AVC - Average Variable Cost): megmutatja, hogy egy termék előállításának átlagosan mekkora volt a változó költsége. Átlagos állandó költség (AFC Average Fixed Cost): megmutatja, hogy egy termék előállításának átlagosan mekkora volt a fix költsége. Isocost egyenes (egyenlő költségek egyenes): azok a lehetséges tőke-munka kombinációkat tartalmazza, amelyek adott összköltség és adott tényező árak mellett megvásárolhatóak. Gazdaságilag optimális tényezőfelhasználás: adott termelési mennyiség legkisebb költséggel járó tényező kombinációja. Hosszú távú átlagköltségfüggvény (LAC - Long-run Average Cost): megmutatja, hogy hogyan változik a termékegységre jutó költség, ha minden termelési tényező felhasználását azonos mértékben növelve növeljük a termelést. Hosszú távú határköltségfüggvény (LMC Long-run Marginal Cost): megmutatja, hogy hogyan változik a minimális összköltség, ha áttérünk egyik isoquantról a másikra, vagyis egységnyivel növeljük a termelést a tényezők együttes növelésével. Piaci szerkezetek és vállalatok kínálata Összbevétel (TR Total Revenue): az eladott mennyiség és a piaci ár szorzata. Határbevétel (MR Marginal Revenue): megmutatja, hogy +1 egység termék eladása mennyivel növeli az összbevételt. Határprofit függvény: megmutatja, hogy mennyivel változtatja meg az összes profitot. Átlagbevétel (AR Average Revenue): megmutatja, hogy egy egység termék átlagosan mekkora bevételt eredményezett. Természetes monopólium: akkor alakul ki, amikor a gazdaságos üzemméret olyan nagy, hogy egyetlen vállalat olcsóbban tudja kielégíteni a piaci keresletet, mint több kisebb vállalat. Oligopólium: az a piaci forma, amikor egy adott termék keresletét néhány nagyvállalat elégíti ki. Monopolisztikus verseny: a vállalatok száma nagy, részesedésük a piaci értékesítésből csekély, de képesek termékeiket megkülönböztetni a többiekétől. Duopólium: két nagyvállalat elégíti ki a piaci keresletet, amelyek homogén termékeket állítanak elő.

9 Reakció görbe: megmutatja, hogy a másik vállalat különböző nagyságú kínálatát adottnak tekintve, mennyit kínálna az adott vállalat, saját helyzetét optimalizálandó. Cournat-féle egyensúlyi pont: ahol a tényleges és reakció görbék által várt output megegyezik egymással. Árdiszkrimináció: az az ármegállapítási módszer, amikor az eladó ugyanazt a terméket eltérő áron értékesíti az egyes vevőknek vagy vevői csoportoknak. Első fokú árdiszkrimináció: amikor minden vevőnek saját rezervációs árán értékesítik a terméket. Másodfokú árdiszkrimináció: amikor a monopólium a vásárolt mennyiség függvényében lépcsőzetesen alakítja ki az árat. Harmadfokú árdiszkrimináció: ha az eladó képes a vevőket két vagy több csoportra osztani keresleti függvényük alapján, akkor ugyanazt a terméket más áron értékesítheti az egyes csoportoknak.