VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

Átírás

1 Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit, akkor is fennáll. (Pl.: bérleti díj, amortizáció).. Állandó mérethozadék: Ha az összes termelési ráfordítást (pl. x, x) t- szeresére növeljük, a kibocsátás is t-szeresére növekszik(ugyanakkora a növekedés mértéke). f (tx, tx) tf (x, x) 3. Alternatív költség (opportunity cost): mindazon várható ráfordítások (áldozatok) összessége, amelyek azáltal merülnek fel, hogy a döntéshozó az adott döntéssel erőforrásokat von el más felhasználási területektől, lehetőségektől. 4. Árdiszkrimináció: A monopolista piacszerkezetben alkalmazott profit elérését célzó tevékenység, mely lényegét tekintve a fogyasztói többletnek termelői többletté való átalakítása. 5. Átlagköltség (AC): Az egységnyi kibocsátásra jutó teljes költség. AC TC c ( ) q yy 6. Átlagos állandó költség (AFC): A kibocsátás egységére jutó állandó költség. AFC FC q y F 7. Átlagos változó költség (AVC): A kibocsátás egységére jutó változó költség. AVC VC c y ( ) q yy 8. Átlagtermék (AP): Az output és az input (pl. L munka) mennyiségének hányadosa APL L y

2 9. Bruttó kereslet: Azon jószágok mennyisége kétdimenziós térben, amelyet a fogyasztó vagyoni korlátja figyelembevételével aktuálisan fogyaszt. Értéke többnyire pozitív. 0. Csökkenő határhaszon törvénye (Gossen I. törvénye): Egy jószág fogyasztását egyoldalúan növelve (miközben a többi jószág fogyasztása változatlan), a hasznosságérzet egyre kisebb mértékben növekszik.. Egyenlőköltség-egyenes (isocost): kétdimenziós termelési tényezőket tartalmazó térben a munka (xl) és a tőke (xk) azon kombinációinak mértani helye, amelyek összköltsége azonos. x C/w (w/w)x Ez egy w/w meredekségű és C/w függőleges tengelymetszetű egyenes.. Egyenlőprofit-egyenes (isoprofit): az x és az y azon kombinációinak mértani helye, amelyek összprofitja azonos. y π/p + (w/p) x + (w/p) x Meredeksége w/p és a függőleges tengelyt a π/p + (w/p)x pontban metszi, mely a vállalati állandó költség és a profit összege. 3. Egyenlőtermék-görbe (isoquant): kétdimenziós termelési tényezőket tartalmazó térben a munka és a tőke azon kombinációinak mértani helye, amelyek adott termelési szinthez tartoznak. 4. Egyensúlyi ár: amely mellett a termék keresett és kínált mennyisége megegyezik. 5. Endogén változók: A közgazdasági modell belső működése által, meghatározott tényezők. 6. Engel görbe: a fogyasztó jövedelme és az adott jószág optimálisan megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki, változatlan árak mellett. 7. Exogén változók: A közgazdasági modellt befolyásoló külső tényezők változók. 8. Externália (külső hatás): Olyan esemény, amikor egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét.

3 3 9. Fogyasztói kosár: A fogyasztói választás tárgya. Azon jószágok összessége, amelyeket a fogyasztó megvásárolhat. Kéttermékes modell esetén: A(x, x). 0. Fogyasztói többlet: A rezervációs ár és a piaci ár különbsége, amely az egyén hasznosságérzete és a piaci árban képviselt társadalmi hasznosság különbsége egy fogyasztó esetében.. Giffen-jószág: Az a jószág, amelynek ha ára nő (csökken), akkor a kereslete is nő (csökken).. Gossen II.: A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármely termékre nézve ugyanakkora. 3. Hasznos jószág: minden olyan jószág, amely képes szükségletet kielégíteni. 4. Hasznossági függvény (UU(x,x,,xn)): Az a függvény, amely megmutatja mekkora egy fogyasztói kosár elfogyasztásával nyerhető hasznosság szintje. 5. Határbevétel (MR): megmutatja, hogyan változik az árbevétel (R), amikor a kibocsátott jószág mennyisége egy egységgel változik. MR R/ q 6. Határhaszon (MU): megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna (U), ha növeli fogyasztását egy adott (pl.x) jószágból. MU lim x 0 x U 7. Határköltség (MC): Egységnyi többlettermék termelésének többletköltsége. MC ( q) lim 0 TC ( q) 8. Helyettesítési határráta (MRS): x jószág azon mennyisége, amit hajlandó feláldozni x jószág tetszőlegesen kis egységgel történő pótlólagos növelése

4 4 céljából cserearány. A közömbösségi görbe egy adott pontjába húzható görbe meredeksége. MRS lim x 0 MU MU 9. Hosszú időtáv: Az az időperiódus, amelyen belül a vállalat valamennyi termelési tényezője megváltozhat mennyiségben, de alaptechnológiájának radikális minőségi átalakulása nem következik be. 30. Inferior jószág: Az a jószág, amelynek a fogyasztása a jövedelem emelkedésekor csökken. 3. Inflációs ráta (π): Az árszínvonal tartós emelkedése. 3. Jelenérték (PV): Egy jövőbeni pénzösszeg (m) vagy pénzösszegsorozat (Ct) mai pénzben kifejezve. A diszkontálás módszerével határozzuk meg (r piaci kamatláb, t időszakok száma): m PV ( m ) ( + r) Ct PV ( + r) t 33. Jövedelemrugalmasság (εq,m): A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány %-kal változik meg egy áru keresett mennyisége a fogyasztó jövedelmének %-os változására. ε q, m q / q m / m 34. Jövőérték (FV): Mennyit ér a mai m Ft t év múlva, ha a piaci kamatláb r? A kamatos-kamat számítás módszerével határozzuk meg: FV ( m m t ) ( + r) 35. Kereslet árrugalmassága (εq,p): Azt fejezi ki, hogy a jószág árának %-os változása hány %-os változást idéz elő a keresett mennyiségében., miközben a többi tényező változatlan. ε q, p q / q p / p

5 5 36. Keresleti függvény: egy adott jószág optimálisan keresett mennyiségét a jószágárak és a fogyasztó jövedelmének függvényében adja meg. x x x x ( p, p, m) ( p, p, m) 37. Keresleti görbe(d): Származtatott görbe. Egy adott jószág optimálisan keresett mennyiségét mutatja a jószág ára függvényében, miközben a másik jószág ára és a jövedelem állandó. 38. Kereszt-árrugalmasság(εq,p): Megmutatja, hogy egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék keresett mennyiségében. Előjele pozitív, negatív és nulla lehet. Pozitív akkor, ha a két termék a fogyasztásban helyettesíti egymást. Negatív akkor, ha a termékek egymást kiegészítik. Nulla, ha a két termék független egymástól. ε q, p q p / q / p 39. Kínálati görbe (S): Egy adott jószág optimálisan kínált mennyiségét mutatja a jószág ára függvényében, miközben a másik jószág ára és a jövedelem állandó. 40. Komparatív statika: Vizsgálja, hogyan változik meg az egyensúly, ha a modell külső körülményeiben (exogén feltételeiben) valamilyen változás következik be. 4. Kompetitív piac: az a piaci szerkezet, melyben az ár minden szereplő számára külső adottság, a szereplők árelfogadók, tökéletesen informáltak, nincsenek belépési és kilépési korlátok a piacon, egy-egy szereplő piaci részesedése kicsi, a termék homogén. 4. Költségvetési egyenes: Azon jószágkombinációk (x,x) összessége, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből (m-ből), annak teljes elköltésével megvásárolhat adott piaci árak (p, p) mellett. m xp + xp

6 6 43. Költség: inputtényező ráfordítás pénzben kifejezett értéke. 44. Költségvetési korlát: Az a maximum elfogyasztható jószágmennyiség (x,x), amelyet a fogyasztó adott pénzjövedelméből (m-ből) még éppen meg tud venni adott piaci árak (p, p) mellett. A költségvetési egyenes alatti terület. px + px < m 45. Közjavak: Azok a fogyasztásban oszthatatlan gazdasági javak, amelyeknek az egyes fogyasztók által történő fogyasztása nem befolyásolja mások fogyasztási lehetőségeit, senki nem zárható ki e javak fogyasztásából, a fogyasztók nem rivalizálnak megszerzésükért. 46. Közömbösségi görbe (U): a preferenciák leírásának nélkülözhetetlen eszköze, a fogyasztói térben egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkombinációk mértani helye. 47. Közönséges jószág: A kereslete nő, ha az ára csökken. 48. Létszükségleti jószág: Egy jószág kereslete kisebb arányban nő, mint a jövedelem. 49. Luxusjószág: Ha egy jószág kereslete nagyobb arányban nő, mint a jövedelem. 50. Mérethozadék (skálahozadék): megmutatja, hogyan változik a kibocsátás az inputtényezők egyidejű, arányos növelésével. 5. Modell: A valóság leegyszerűsített megjelenítése. Olyan absztrakció, amikor a gazdaság egy-egy oldalát, részletét azzal tárjuk fel, hogy kiemeljük és rendszerbe foglaljuk a vizsgált terület fő összefüggéseit, legjellemzőbb sajátosságait, működési mechanizmusát. 5. Monopolisztikus verseny: Monopolisztikus verseny esetén kevés az eladó a piacon. Mindegyik vállalat igyekszik termékét az iparágban gyártott többi terméktől megkülönböztetni (márkajelzés). Differenciált termékek. Minél sikeresebb ez a megkülönböztetés a többi cég hasonló termékétől, annál nagyobb monopolisztikus ereje van a terméknek, vagyis a termék keresleti görbéje annál kevésbé rugalmas. A vállalatok ármeghatározóak. 53. Monopólium: olyan piaci szerkezet, ahol egy árucikket egyetlen cég kínál.

7 7 54. Monopszónia: Csak egyetlen vevő van a piacon. A monopszonista ármeghatározó. Felismeri, hogy az általa keresett tényező mennyisége befolyásolja azt az árat, amelyet a tényezőért fizetnie kell. 55. Monotonitás: Egy jószágból a több fogyasztás magasabb hasznosságot jelent. 56. Munka: az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. 57. Munkakínálati görbe (egyéni): A munkavállaló optimális választását mutatja a munkaidő és az órabér függvényében. Gyakran visszahajlik. Származtatott görbe. 58. Nettó jelenérték (NPV): a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés ráfordításainak a különbsége. 59. Nettó kereslet: Az a mennyiség, amelyet a fogyasztó a bruttó keresletének és eredetileg rendelkezésre álló készletének eltérése miatt a piacon kíván beszerezni, illetve eladni. 60. Normál jószág: A jövedelem növekedése esetén a jószág kereslete növekszik, a jövedelem csökkenésekor pedig csökken. 6. Pareto-hatékonyság: Pareto értelemben hatékony az erőforrások elosztása, ha adott feltételek mellett nincs olyan újabb erőforrás allokáció, amely úgy javítaná néhány ember helyzetét, hogy ne sértené, ne rontaná más valakik helyzetét. 6. Parciális termelési függvény: a termelés egyetlen inputtényező változásának következtében hogyan alakul, feltételezve, hogy minden egyéb tényező változatlan. 63. Piac: a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, illetve a kereslet és kínálat találkozásának színtere 64. Piaci elégtelenség: a szabályozatlan, tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett tényezőallokáció eltér a társadalmilag optimálisnak tekintett erőforrás felhasználástól. 65. Rezervációs ár: a fogyasztó szempontjából az az ár, amit a fogyasztó a saját preferenciarendszere alapján maximálisan hajlandó fizetni a jószágért.

8 8 66. Rövid időtáv: Az az időperiódus, amelyen belül a vállalatnak legalább egy input tényezője adott, miközben legalább egy másik tényező megváltozhat. 67. Származékos tényezőkereslet: a vállalat optimális tényezőválasztása feltéve, hogy termékét a vevők meg kívánják venni olyan áron, ami hosszú távon legalább normál profitot realizál. 68. Szükséglet: valamely jószág iránti hiányérzet, amely cselekvésre késztet. 69. Társadalmi határhaszon (MSB): Az az összhaszon-változás, amelyet egy jószág fogyasztásának vagy termelésének egységnyi változása vált ki. 70. Társadalmi határköltség (MSC): Az az összköltség-változás, amelyet egy jószág termelésének egységnyi változása okoz, tekintet nélkül arra, hogy kiknek kell viselniük e költségeket. 7. Technikai helyettesítési arány (TRS): rámutat arra, hogy a vállalat milyen arányban helyettesítheti egyik termelési tényezőt a másikkal úgy hogy a kibocsátás állandó maradjon: TRS (x, x) x/ x - MP (x, x)/mp (x, x) 7. Technikai helyettesítési határarány (MTRS):. x inputtényező azon mennyisége, amit hajlandó feláldozni x inputtényező tetszőlegesen kis egységgel történő pótlólagos növelése céljából cserearány. MRTS lim x 0 MP MP Az isoquant egy adott pontjába húzható görbe meredeksége 73. Tényező határterméke (MP): Az inputtényező egységnyi változására jutó kibocsátás-változás: MP lim y lim ( x +, x ) f ( x, x ) x 0 x 0 f 74. Termelési függvény: a termelési tényezők lehetséges inputkombinációi és a velük előállított maximális kibocsátási lehetőségek halmaza közötti technikaigazdasági összefüggés.

9 9 75. Természetes monopólium: Az a vállalat, amely egyedüli eladóként a veszteség nélkül kielégíthető teljes keresleti tartományban kisebb átlagköltséggel termel, mint két vagy több vállalat bármilyen outputkombinációval. 76. Természeti tényezők: melyek eredeti formájukban kerülnek felhasználásra a termelési folyamatban. 77. Tiszta magánjavak: A fogyasztástól a fogyasztók bizonyos része kizárható, ugyanakkor ezen javaknál az egyes fogyasztók fogyasztása csökkenti a mások által fogyasztható készletet, azaz rivalizálás van a fogyasztók között a fogyasztásban, illetve a fogyasztásért. 78. Tőkejavak: a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapírok. 79. Üzembezárási pont: A termelés azon szintje, amely mellett a piaci ár épp egyenlő a termék átlagos változó költségének minimumával. 80. Változó költség (VC): A változó inputtényezők felhasználásából keletkező gazdasági költség rövid távon.