MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

Átírás

1 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és fogyasztását vizsgálja. A felmerülő döntési alternatívákkal, e döntések társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. Alkalmazott gazdaságtan: vállalat-gazdaságtan, munkagazdaságtan, ipar-, mezőgazdaság-, közlekedés-gazdaságtan, marketing, vállalati pénzügyek. Elméleti közgazdaságtan: mikroökonómia és makroökonómia. Ezek kiterjesztése a nemzetközi közgazdaságtan. Modellezés: a valóság reprodukálása ; a gazdasági jelenségek legfontosabb tulajdonságainak kiemelése (modell feltételeiként) és ezek elemzése révén következtetni bonyolult eseményekre. Mikroökonómia: fókuszában a piaci szereplők(fogyasztók, háztartások, vállalatok stb.) és egyéni döntések állnak. Egyes termékek piacát elemzi, termékfajták keresletének és kínálatának alakulására keres magyarázatot. A gazdaság, mint elkülönült gazdálkodó (döntéshozó) egységek együttese; a termelés és fogyasztás során egymással bonyolult viszonyokba kerülnek. Általánosítható viselkedési jellemzőket, döntési alternatívákat ésgazdasági reakciókat vizsgál. Makroökonómia: összevont (aggregát) mutatók, jellemzők formájában elemzi a gazdaság teljesítményét és állapotát (éves nemzeti jövedelem, összes fogyasztás, összes megtakarítás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, gazdasági növekedés stb.); vizsgálja ezek fejlődési tendenciáit. Mikroökonómiától eltérő elemzési eljárásokat is igényel: nagyobb matematikai modellek, ökonometriai módszerek. A gazdaság erőforrásai: Önellátó gazdálkodás munkamegosztás specializáció: a tevékenységek a legmagasabb termelékenységű helyen készülnek bővül a fogyasztható termékek köre. Gazdaság erőforrásai: termelési tényezők,inputok. -Munka: termelőmunka végzésére valófizikai és szellemi képesség és hajlandóság. -Természeti tényezők: természetben lévő hasznosítható anyagi jelenségek. -Tőkejavak: termelés által létrehozott javak további termelőfolyamat céljára. -Vállalkozó: input felhasználás (termelés) szervezője

2 2 Az erőforrások szűkösek: nem elégségesek az igények és szükségletek teljes kielégítésére. => Gazdaságtan tárgya: korlátlan szükségletek és az erőforrások korlátozottságának ellentmondása. Szűkösség -> döntési helyzetek, valamiről valólemondás -> döntés ára: a lemondott szükségletek, áldozat. Alternatív költség: a választott tevékenység gazdasági költsége; a választás miatt elszalasztott legkedvezőbb alternatíva értéke. Szűkösség választás kényszere. Közgazdaságtan három alapkérdése: 1. mit termeljenek, 2. kinek termeljenek, 3. hogyan termeljenek. A gazdasági körforgás: Fogyasztói és termelői szándékok közötti összhang megteremtése: központi elosztás; vagy piaci mechanizmus -> erőforrások elosztása a termelési tényezők tulajdonosai és vásárlói között egyéni alkufolyamatok eredménye; kölcsönös előnyök. Piac: a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere. - egy termék (alma) piaca, egy termékcsoport (elektromos háztartási gépek) piaca, egy földrajzi terület (Balaton) piaca, egy ország (Magyaro.) piaca, vagy egy nagyobb nemzetközi régió (Közös Piac). Gazdaság -> összefüggő részpiacok összessége. A piac"önszabályozó rendszer", amelyben a szereplőknek alapvető törvényszerűségekkel kell szembenézniük. ("piaci automatizmusok -> a piaci szereplők egyéni cselekedetei (költekezés,vétel, eladás) gazdasági tömegjelenségek gyanánt összeadódnak és a szereplőkön uralkodó hatásokként jelennek meg. Adam Smith -> "egy láthatatlan kéz vezérli a gazdaságot. Pl.: egy áru árának növelése a belőle keresett mennyiség csökkenését, míg az árcsökkenés többnyire a keresett mennyiség növekedését váltja ki piaci reakcióként. Piaci szereplők: mindazon személyek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők (fogyasztók,vállalatok, költségvetési szervezetek, intézmények). Racionalitás és önérdek: az egyéni döntéshozók - több döntési lehetőséget megvizsgálva - azt az alternatívát választják, amelyik a legnagyobb eredménnyel jár számukra, akár tekintet nélkül arra, hogy ezzel károkat is okozhatnak másoknak. Hatékonyság és optimum: a döntéshozók olyan tevékenységeket választanak, melyek adott felhasznált ráfordításokkal a legnagyobb kibocsátást eredményezik, vagy fordítva: adott kibocsátást a legkisebb ráfordítással teremtik elő. Fogyasztó: személy(ek) vagy család (háztartás), akik a végső fogyasztás céljából szereznek be javakat és szolgáltatásokat. A kereslet azt fejezi ki, hogy a fogyasztó (vagy felhasználó) hajlandó

3 3 és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvásárolni. A kereslet tehát jószágmennyiség, pénzzel alátámasztott, realizálható gazdasági szükséglet. A piaci kereslet kategóriája adott áru valamennyi szóba jöhető fogyasztójának fizetőképes keresletét összesíti. A kínálat azt jelenti, hogy a cég képes és hajlandó eladás céljából valamely terméket vagy szolgáltatást előállítani, teljesíteni. A piaci kínálat egyéni kínálatok összegét jelenti (iparági kínálat). Verseny: a piac alapvető mozgatórugója a kereslet és kínálat összehangolódási folyamatában. Tökéletesen versenyző piac: a piaci résztvevők száma nagy, nagyon sok az eladó és a vevő, s méretük sem különbözik jelentős mértékben, ennél fogva árelfogadók; az iparágba való szabad be- és kilépést nem akadályozzák. Tiszta monopólium piaca: egyetlen eladó vagy egyetlen vevő van a piacon. A keresleti függvény: A kereslet nagysága és valamennyi meghatározó tényezője közötti matematikai összefüggést mutatja. D = f(p, I, E) ahol P az ár, I a jövedelem, E egyéb tényezők. Keresleti görbe: megmutatja, hogy mekkora a jószágból keresett mennyiség bármely lehetséges ár esetén, feltéve, hogy az egyéb tényezők változatlanok. Dp = f(p) Az árakat és a hozzájuk tartozó keresett mennyiségeket egy derékszögű koordináta rendszerben ábrázoljuk és a berajzolt pontokat összekötjük (a függvényt folytonossá tesszük, azaz a termék végtelen oszthatóságát feltételezzük).

4 4 A keresleti görbe tulajdonságai: - egy meghatározott időpontban meglévő összefüggést ábrázol - a görbe meredeksége negatív. Ha azt kérdezzük, hogy egy adott jószágmennyiséget milyen áron lehet eladni, akkor D helyett P-re rendezzük át az egyenletet. A kapott függvényt inverz keresleti görbének nevezzük. Árváltozás hatása: A -> B Reklám hatása (erősebb preferálás): A -> C, B -> D A keresleti görbe eltolódásának további okai: változások a vevők elkölthető jövedelmében; változások más jószágok árában; változás az ízlésben és a divatban, a hitelbe történő vásárlás lehetősége; változások a népesség számában, stb..

5 5 A kínálati függvény Kínálat: az az árumennyiség, amit az eladók eladásra felkínálnak. S = f(p,e), ahol S a kínálat nagysága, P az ár, E az egyéb tényezők. Kínálati görbe: a piaci árak és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség közötti kapcsolatot mutatja bármely lehetséges ár esetén, feltéve, hogy az egyéb tényezők változatlanok. S = f(p)

6 6 Árváltozás hatása: A -> B Egyéb tényezők: időjárás hatása (mezőgazdaság); technikai haladás (költségcsökkenés); változások a termelési tényezők áraiban; más jószágok árváltozásai; adók és termelési támogatások; Az egyensúlyi ár Olyan ár, amelynél az önként kínált és önként keresett mennyiség éppen egyenlő -> a keresleti és kínálati görbe metszéspontjában található.(marshall-kereszt) A tényleges piaci ár megállapítása csak a keresleti és kínálati görbe együttes kezelésével lehetséges.

7 7 Az árak és a kereslet, kínálat mennyiségének alakulásai: Egyéb feltételeket változatlannak véve: - a keresletben bekövetkező növekedés növeli az árat, és növeli a kínálat mennyiségét. - a kereslet csökkenése csökkenti az árat, és csökkentően hat a kínálatra. - a kínálat növekedése csökkenti az árat, és növeli a keresletet. - a kínálat csökkenése növeli az árat, és csökkenti a keresletet.

8 8 Dinamikus pókháló-elv Tökéletes versenynél a piaci mechanizmus a vevőket és az eladókat az egyensúly felé tereli. A termelők a mai árak alapján döntenek a jövőbeni kínálati mennyiségekről. Ha egy adott évben (pl. rossz termés miatt) hiány keletkezik, a túlkereslet miatt az ár az egyensúlyi ár fölé nő. A következő évben az előző évi ár több áru termelésére készteti a termelőket, jóval az egyensúlyi szint fölött. Ezt a mennyiséget csupán az egyensúlyinál alacsonyabb áron tudják eladni, és így tovább. Kereslet-kínálathelyzete a folytonos változások révén egyre kisebb mértékben tér el az ideális egyensúlytól. A kereslet árrugalmassága: Kifejezi, hogy x termék árának egy százalékos változása a kereslet hány százalékos változását okozza, miközben a keresletet meghatározó többi tényező változatlan marad. Általában negatív előjelű. De: pozitív előjelű a paradox árhatású termékek esetén. (Sznob-hatás -> bizonyos fogyasztók egy adott terméket csak addig akarnak megvenni, amíg kevesen fogyasztják és az ára magas.

9 9 Veblen-hatás -> magasabb árhoz, magasabb minőség társul a fogyasztók képzetében, így ahhoz nagyobb kereslet tartozik.) A kereslet árrugalmasságának abszolút értéke alapján : - teljesen rugalmatlan kereslet Ep = 0, (az árváltozás nem hat a keresett mennyiségre) - rugalmatlan kereslet 0< Ep <1, (az áremelkedés növeli az összbevételt (PxD), illetve fordítva) - egységnyi keresletrugalmasság Ep = 1, (áremelkedésnél az összbevétel (PxD) változatlan marad) - rugalmas kereslet Ep > 1, (áresés növeli az összbevételt, és fordítva) - végtelenül rugalmas kereslet Ep = +oo (a meglévő áron a kereslet mennyisége végtelen). Példa: hogyan alakul a sportcipő árrugalmassága, ha egy árleszállítási akció keretében a forintos árat, forintra csökkentik és ennek hatására a kereslet várhatóan 10 ezer párról 50 ezer párra nő. A kapott eredmény azt jelenti, hogy az ár 1 százalékos csökkenésével a kereslet 20 százalékkal emelkedik. Amennyiben a változás más irányú, úgy az árrugalmasság számszerű mértéke megváltozik. Ettől a problémától úgy szabadulhatunk meg, ha az úgynevezett középponti formulát alkalmazzuk a rugalmassági értékek kiszámításához:

10 10 A kereslet keresztár-rugalmassága: Az egyik termék árának egy százalékos változása hogyan változtatja meg a másik termék keresletét: A termék keresletének százalékos változása / B termék árának százalékos változása Ha a kereszt-árrugalmasság pozitív, akkor helyettesítő termékekről van szó, vagyis az egyik termék árának emelkedése a másik termék keresletét növeli. Pl.: az olaj és vaj, a farmernadrág és szövetnadrág. Ha a mutató értéke negatív, akkor kiegészítő termékekről van szó, vagyis a két termék együtt elégít ki valamilyen szükségletet és az egyik csökkenő keresletét a másik termék árának emelkedése váltja ki. Pl.: a tankönyv és munkafüzete, a teniszütő és teniszlabda. Ha a kereszt-árrugalmasság nulla, akkor független termékekről van szó. Pl.: a hal és cipő, a tej és porszívó. Példa: a közeli ABC-ben a túró ára 10 százalékkal emelkedett. Ennek hatására a tejföl kereslete 15 százalékkal csökkent. A tejföl keresztár-rugalmassága a túróra: Tehát a túró árának egy százalékos emelkedésével a tejföl iránti kereslet 1,5 százalékkal csökken. Az eredmény negatív, így a két termék egymásnak kiegészítői. A kereslet jövedelem-rugalmassága: A jövedelem egy százalékos változásának hatására a kereslet hány százalékkal változik: - Ha pozitív: normál javak, azaz a jövedelemnövekedés esetén a keresletük is nő, és fordítva. Ha egyné1 nagyobb, luxus jószágokról van szó. - Ha negatív a jövedelemrugalmasság: inferior jószágok, amelyeknél jövedelemnövekedés esetén csökken a kereslet, és fordítva. A jövedelem és a kereslet kapcsolatát az ún. Engel-görbe segítségével ábrázolhatjuk. A görbe minden egyes pontja kifejezi az adott jövedelemhez tartozó kereslet mennyiségét.

11 11