Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Átírás

1 Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási helye és az ebbıl létrejövı áruforgalom, amit a jövedelem és az ár motivál. A piac alapkategóriái: kereslet, kínálat, ár. Kereslet = fizetıképes vásárlási szándék, konkrét termék iránti igény. vásárlási szándék a fogyasztó mennyit hajlandó megvásárolni az adott termékbıl vagy szolgáltatásból; fizetıképesség a fogyasztó mennyit képes megvásárolni az adott termékbıl vagy szolgáltatásból; kereslet meghatározói: jövedelem, szükséglet, árak, vásárlói szokások, kínálat, reklám, szőkebb és tágabb környezet, szezonalitás, stb.; diszkrecionális jövedelem a jövedelem szabadon elkölthetı része (általában a vendéglátás kereslete a diszkrecionális jövedelem függvénye); vásárlóalap a jövedelem azon része, amelyeket a fogyasztók termékek és szolgáltatások megvásárlására fordítanak; vásárlóerı azt mutatja meg, hogy a fogyasztó vásárlóalapjából jelenleg mennyi terméket vagy szolgáltatást tud megvásárolni. Kínálat = azok a termékek és szolgáltatások, amelyek adott idıben a fogyasztók rendelkezésére állnak a piacon; nem egyetlen, hanem az összes termelı által felkínált árumennyiséget értjük alatta; árualap az az árumennyiség, amely adott idıpontban rendelkezésre áll. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

2 A piac alapkategóriáinak összefüggései a piacon: piaci egyensúly: ha adott ár mellett a kereslet és a kínálat összhangban van; egyensúlyi ár: D = S, vagyis a kínálattal szemben megfelelı mennyiségő kereslet áll; túlkereslet (eladók piaca): D > S, vagyis a kereslet meghaladja a kínálatot, az adott árura az árak emelkednek; túlkínálat (vevık piaca): S > D, vagyis a kínálat meghaladja a keresletet, az adott árura az árak csökkennek. ár (P) kínálat (S) egyensúlyi ár A piacok csoportosítása: kereslet (D) mennyiség (Q) PIAC Árupiac Munkaerıpiac Pénz- és tıkepiac beszerzési piac értékesítési piac Árupiac = a termékek és szolgáltatások cseréjének helyszíne. Beszerzési piac: háztartások számára az a hely, ahonnan szükségleteiket fedezni tudják, a vállalkozások számára pedig az a piac, ahonnan a termeléshez szükséges anyagokat, félkész termékeket, energiát. szerzik be. Értékesítési piac: az a piac, ahol az eladó a piaci igényeknek megfelelı termékeket, szolgáltatásokat kívánja értékesíteni a fogyasztók számára oly módon, hogy közben minél nagyobb haszonra tegyen szert. Munkerıpiac = a munkaerı beszerzésének/értékesítésének helyszíne. Munkavállalók: itt bocsátják áruba munkaerejüket (ık képviselik a kínálati oldalt)

3 Munkaadók: a munkaerıpiacon kívánják beszerezni a feladatok ellátására legalkalmasabb munkaerıt (ık képviselik a keresleti oldalt). Pénz- és tıkepiac: hitelek és értékpapírok piacai Pénzpiac: a rövid lejárató 1 évnél nem hosszabb hitelek és értékpapírok piaca. Tıkepiac: a hosszú lejárató 1 évnél hosszabb hitelek és értékpapírok piaca. Hitel: pénzeszközök ideiglenes átengedése meghatározott feltételek mellett. Értékpapír: vagyonjogot, követelést megtestesítı okirat. A pénz- és tıkepiac legfontosabb szereplıi a bankok, vagyis olyan vállalkozások, amelyek hitelek közvetítésével és pénz adásvételével foglalkoznak. GAZDASÁGI VERSENY Gazdasági verseny = olyan tevékenység, amelynek során a piac résztvevıi a piaci lehetıségek kihasználásával törekszenek arra, hogy a lehetı legnagyobb haszonra tegyenek szert. A verseny kialakulásának feltételei: se az eladó, se a vevı ne legyen monopolhelyzetben; a vállalkozás legyen önálló, szabadon dönthessen; a kereslet haladja meg a kínálatot. A verseny jelentısége: a lakosság és a nemzetgazdaság szempontjából is kedvezı pl. jobb ár, hatékonyabb gazdálkodás, értékesítés a vállalkozásoknak is kedvezı hosszú távon állandó megújulásra, fejlesztésre, fejlıdésre késztet A verseny formái: monopólium: egyetlen eladó van a piacon, ı határozza meg a keresleti és kínálati viszonyokat, verseny gyakorlatilag nincsen; oligopólium: az összkereslettel szemben csak néhány nagy eladó áll (ez a legjellemzıbb); tökéletesen versenyzı piac: a sok kis eladóval szemben sok vevı áll, senki sem tudja az ilyen piacon a keresleti, illetve a kínálati viszonyokat jelentısen megváltoztatni. NEMZETGAZDASÁG Nemzetgazdaság = a gazdasági tevékenységek és a gazdasági egységek összessége, mely magába foglalja a gazdálkodás folyamatát és az ebben részt vevı szervezetek kapcsolatrendszerét TEÁOR = Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere A nemzetgazdaság rendszerébe a gazdaság egységeit fıtevékenység alapján soroljuk be. Szintjei: 1. nemzetgazdasági ág 2. nemzetgazdasági ágazat 3. nemzetgazdasági alágazat nagybetővel jelöljük számmal jelöljük 4. nemzetgazdasági szakágazat

4 20 nemzetgazdasági ágat különböztetünk meg: A. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - MEZİGAZDASÁG, ERDİGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT B. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - BÁNYÁSZAT, KİFEJTÉS C. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - FELDOLGOZÓIPAR D. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GİZELLÁTÁS, LÉGKONDICIONÁLÁS E. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - VÍZELLÁTÁS; SZENNYVÍZ GYŐJTÉSE, KEZELÉSE, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, SZENNYEZİDÉSMENTESÍTÉS F. NEMZETGAZDASÁGI ÁG ÉPÍTİIPAR G. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŐJAVÍTÁS H. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS I. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS J. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ K. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG L. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INGATLANÜGYLETEK M. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŐSZAKI TEVÉKENYSÉG N. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLGÁLTATÁST TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉG O. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM; KÖTELEZİ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS P. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - OKTATÁS Q. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS R. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - MŐVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS S. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - EGYÉB SZOLGÁLTATÁS T. NEMZETGAZDASÁGI ÁG - HÁZTARTÁS MUNKAADÓI TEVÉKENYSÉGE; TERMÉK ELİÁLLÍTÁSA, SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSE SAJÁT FOGYASZTÁSRA GAZDASÁGI ÉLET SZEREPLİI Háztartások Olyan gazdasági egységek, amelyek: tagjainak szükségletei keletkeznek, melyeket ki kell elégíteni; a szükségletek kielégítése fogyasztással valósul meg; a szükségletek kielégítéséhez jövedelemre van szükség; a jövedelem elsıdleges forrása a munkaerı bérbeadása; a háztartások megtakarításaik révén is jelentıs szerepet játszanak. Vállalkozások A legfontosabb szerepet töltik be a gazdasági életben: a javak elıállítóiként jelennek meg; a termelés vállalati keretekben valósul meg; a vállalkozások mőködésük során kockázatot vállalnak. Ide tartoznak, de önálló csoportot alkotnak a bankok. Állam Az állami szerepvállalás területei a gazdaságban: állami tulajdonban lévı vállalatokat mőködtet; társadalmi szempontból fontos intézményeket tart fenn; támogatást nyújt a lakosság és a vállalkozások számára;

5 jogszabályokkal befolyásolja a többi gazdasági szereplı tevékenységét. Külföld A piac mindazon önálló egységei, amelyek aktív kapcsolatban vannak a belföldi gazdasági egységekkel.