Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Átírás

1 Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft.

2 A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég Minta: 750 darabos vállalati minta, ami a gazdasági ágazatok és a foglalkoztatottak létszáma szerint reprezentatív Módszer: CATI számítógéppel támogatott telefonos lekérdezés, az informatikai vezető megkeresésével Vizsgált területek: A környezet-tudatosság fogalma Környezet-tudatosság és költséghatékonyság A környezettudatos működést befolyásoló tényezők A környezet-tudatosság értelmezése a vállalati tevékenység függvényében Környezet-tudatosság és versenyképesség A környezet-tudatosság szerepe a beruházási döntésekben Környezet-tudatosság és hatékony munkavégzés Társadalmi felelősségvállalás GKIeNET Kft.

3 A környezet-tudatosság fogalma Négy állításról vizsgáltuk egyenlegskála segítségével, hogy a vállalatok szerint azok mennyire állnak közel a környezet-tudatosság fogalmához: A környezet állapotával kapcsolatos tájékozottság (46) A környezetünk állapotára való odafigyelés (56) Tudatos felelősségvállalás a környezet állapotának megőrzéséért (57) Konkrét lépések a környezet védelme érdekében (56) A környezet iránti elkötelezettség mértéke a cég méretével együtt nő A vállalatok szerint a környezettudatosság inkább aktív, mint passzív szemléletű, a környezet állapotával kapcsolatos tájékozottságot kevésbé tartják a fogalomhoz kapcsolódónak, mint a három aktivitásra utaló választ. Ágazati bontásban a mezőgazdaság, halászat és a pénzügyi szektor bizonyult leginkább környezettudatosnak, utóbbinál ez a tevékenység jellegéből adódik Egyetlen kategória esetében sem találtunk negatív egyenlegértéket GKIeNET Kft.

4 Környezet-tudatosság versus költséghatékonyság 100 A környezet-tudatosság és a költséghatékonyság összeegyeztethető?: 90 Igen 52%, Nem 9%, Nem tudja 39% 80 Legkevésbé a bányászat, feldolgozóipar és az 70 építőipar, leginkább a pénzügyi szektor területén működők tartják összeférhetőnek a két tényezőt. A bevétel növekedésével a cégek a környezettudatos és egyben költséghatékony működést egyre nehezebben tartják 20 kivitelezhetőnek, de összességében még a 10 legnagyobb vállalatok szerint is megfér egymás 0 50 millió Ft alatt millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft 4000 millió Ft felett Átlagosa n mellett a két vezérlő elv. A vállalatméret növekedésével párhuzamosan növekszik a tevékenység környezeti hatásainak száma, illetve ezzel egyidőben egyre több tranzakciós költséggel jár ennek kezelése GKIeNET Kft.

5 A környezettudatos működést befolyásoló tényezők Mezőgazdaság és halászat Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazd.szolgáltatás Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások Felsővezetői elkötelezet tség Vállalati profitabilitás Átlag A tevékenység szabályozot tsága A fogyaszt ók tudatoss ága Mennyire befolyásolja a környezettudatos működést? (-100-tól +100-ig egyenlegskálán): A felsővezetői elkötelezettség 63 A tevékenység szabályozottsága 45 A vállalat profitabilitása 36 A fogyasztók tudatossága 36 A vállalati bevétel növekedésével a felsővezetői elkötelezettség jelentősége csökken a környezettudatos működésben, itt a környezettudatosság megvalósítása már alacsonyabb vezető szinthez tartozik. A profitabilitás befolyásoló hatása is mérséklődik a bevétel emelkedésével, ez alól kivételt képeznek az alultőkésített ágazatok (mezőgazdaság, halászat). A mezőgazdaság, halászat és az oktatás, egészségügy területén tevékenykedő cégek minden tényezőt az átlagosnál fontosabbnak ítéltek GKIeNET Kft.

6 Környezet-tudatosság a vállalati tevékenység függvényében Saját tevékenységük kapcsán értelmezhető a környezet-tudatosság? : Igen 61%, Nem 7%, Nem tudja 32% Az országos, átlagos egyenérték 43 pont, ami azt mutatja, hogy a környezet-tudatosság igenis értelmezhető a vállalatok tevékenységében. A mezőgazdasági és halászati ágazatba tartozó 50 fő feletti vállalatok tartják a leginkább nélkülözhetetlennek a környezettudatos működést, míg az építőipar és a pénzügyi szektor területén működő cégek szerint a legkevésbé kivitelezhető a környezettudatos tevékenység. Egyetlen kategória esetében sem találtunk negatív egyenlegértéket. A környezet-tudatosság versenyképességben betöltött szerepét a mezőgazdaság, halászatban, illetve a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás ágazatokban ítélték legfontosabbnak a cégek. Az eredmény jól tükrözi a valóságot, hiszen mindkét ágazat számára a környezet az, ami a termék előállításához szükséges, az egyik esetben direkt módon (javak megtermelése), míg a másiknál indirekt módon (látványosságok vagy nyugalom, feltöltődés biztosítása) GKIeNET Kft.

7 Környezet-tudatosság és versenyképesség Mezőgazdaság és halászat Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazd.szolgáltatás Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások Átlag Határidő Minőség Ár Munkaerő Környezet-tudatosság A környezet-tudatosság a legkevésbé fontos versenyképességi tényező (23 pont), egyedül az oktatás, egészségügy ágazatban nem sorolták az utolsó helyre GKIeNET Kft.

8 A környezet-tudatosság szerepe a beruházási döntésekben Mezőgazdaság és halászat Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazd.szolgáltatás Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások Átlag 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Ár Kapacitás Minőség Élettartam/Összktg Élettartam Környezet Beruházási döntéseik során figyelembe veszik az adott termék / eszköz / jószág környezeti ártalmi hatásait? (a törvényi/szabályi kötelezettségeken túlmenően): Igen 68%, Nem 19%, Nem tudja 13% A környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele az 50 főnél nagyobb vállalatok 47%-a számára csupán annyit jelent, hogy azonos árkategóriák esetén a környezetileg kevésbé káros terméket vásárolják. A cégek 7%-a jelentős árkülönbség esetén is a környezetileg kevésbé káros terméket veszi, míg 12%-a csak környezetvédelmileg minősített terméket vásárol. A környezetvédelem a legkisebb értékkel bíró szempont, ugyanúgy, ahogy a versenyképességi szempontok között is utolsó helyen szerepelt. A bevétel növekedésével csökken az ár szerepe a beruházási döntésekben GKIeNET Kft.

9 A környezet-tudatosság szerepe a beruházási döntésekben Mezőgazdaság és halászat Bányászat, feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazd.szolgáltatás Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások Összesen 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nem tudja 1% alatt 1-2% 2-4% 5-10% 11-20% 20% felett Miért nem vesznek figyelembe környezetvédelmi szempontokat a beruházási döntések során? A vásárolt eszközök, termékek esetében ez nem releváns 48% Az erős versenyhelyzet miatt nem engedhetik meg maguknak 27% Nem kell figyelembe venni a környezeti hatásokat 14% Nem tudja 11% A cégek több mint fele bevallása szerint már 5%-nál kisebb árkedvezmény esetén is a zöldebb terméket választaná. Az ágazatok közötti eltérés leginkább az 5% feletti árkülönbség-intervallumok kapcsán jelenik meg. A beszerzési döntések meghozatalában az árnak egyre kisebb szerepe van a nagyobb bevétellel rendelkező vállalatok felé haladva. Itt nem felelőtlen költekezésről van szó, hanem a döntéshozatal válik bonyolultabbá, a cégek több szempont alapján hozzák meg döntéseiket GKIeNET Kft.

10 Környezet-tudatosság és hatékony munkavégzés Az 50 fő feletti vállalatok túlnyomó része egyetért azzal az állítással, hogy a jobb munkakörülmények hatékonyabb munkavégzést tesznek lehetővé. Az országos, átlagos egyenérték 80 pont. A létszám emelkedésével általában növekszik a teljes mértékben egyetértők tábora. Az átlagnál szkeptikusabbak az építőipari vállalatok (70), míg a vendéglátó-ipari (90), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (91), illetve az oktatás, egészségügy ágazatban tevékenykedő társaságok (94) átlagosnál nagyobb mértékben értenek egyet a fenti állítással. Társadalmi felelősségvállalás címén az 50 fő feletti vállalatok 57%-a támogat tanulás-oktatással kapcsolatos tevékenységet, 42%-a környezetvédelmi célokra vagy sportra biztosít forrásokat. Az érintett cégek 36%-a családi intézmény támogatására költ pénzt, és 34%-a próbálja a hátrányos-helyzetűeket megsegíteni. Nem szabad elfelejteni, hogy ezek a költések és támogatások valamilyen erre a célra fenntartott keretből történnek, míg a beruházások esetében extra kiadást generálhat a környezet-tudatosságra való törekvés GKIeNET Kft.

11 Társadalmi felelősségvállalás Társadalmi felelősségvállalás címén az 50 fő feletti vállalatok 57%-a támogat tanulás-oktatással kapcsolatos tevékenységet, 42%-a környezetvédelmi célokra vagy sportra biztosít forrásokat, 36%-a családi intézmény támogatására költ pénzt, és 34%-a próbálja a hátrányos-helyzetűeket megsegíteni. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Mezőgazdaság Bányászat, és halászat feld.ipar, vill.energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi Oktatás, tevékenység, egészségügy és ingatlanügyletek, egyéb gazd.szolgáltatás szolgáltatások Átlag Oktatás-tanulás Környezet Sport Család Hátrányos helyzet űek segítése GKIeNET Kft.

12 Köszönöm figyelmüket! 2007 GKIeNET Kft.