AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI, A VÁLLALKOZÓI MÉRET ÉS A TEVÉKENYSÉGI TERÜLET FÜGGVÉNYÉBEN, MAGYARORSZÁGON

Átírás

1 AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI, A VÁLLALKOZÓI MÉRET ÉS A TEVÉKENYSÉGI TERÜLET FÜGGVÉNYÉBEN, MAGYARORSZÁGON Sasvári Péter egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet A harmadik évezredben járva jól megfigyelhetőek azok a technikák, amelyek nagy valószínűséggel befolyásolják majd az életünket és kikerülhetetlen kihívás elé állítják az emberiséget, a cégeket és az egyéneket is. Már ma is jól látható a felgyorsult világ hatása, ahol a kommunikáció elsőrendű meghatározója az üzleti és a privát életnek. A hálózatos, ezen belül az internetes technológia még alig több mint húsz éves, de sokkal gyorsabban terjedt el, mint annak idején a rádió vagy a televízió, s már ezt is megelőzte a mobil telefónia terjedési gyorsasága. Az internetes megoldások felhasználják a számítástechnika és távközlés minden szegmensét. Nem tekintünk rá úgy, mint egy elkülönült szigetre, hanem komplexitásában kell vizsgálnunk, s ha valahol változik egy alkotóelem, könnyen változhat az építmény is. 1. Az igénylési és ellátási folyamatok elektronizálása A kis- és középvállalkozások eredményes működésének alapvető feltétele, hogy az alkalmazottak a munka elvégzéséhez szükséges eszközökkel a megfelelő időpontban rendelkezzenek. A legszélesebb körű funkcionalitást megvalósító, magas fokon integrált információs rendszerek esetében azonban sokkal többről van szó, mint az egyes feladatok végrehajtásának mechanikussá tételéről, automatizálásáról. Ezek a rendszerek egyrészt nagyon erős folyamat-szemléletű megközelítéssel készülnek és integráltan működnek, ezáltal kiválóan alkalmasak a nem vagy részben együttműködő üzleti folyamatok integrálására s ezáltal hatékonyságuk növelésére, másrészt a legszélesebb körű funkcionalitás megvalósítása révén alkalmasak valamennyi folyamat hatékonyságának egyidejű, együttes növelése, s így döntő mértékben járulhatnak hozzá az egész szervezet hatékonysága növeléséhez. Az elsődleges folyamatok az alábbiak (Hetyei, 2004): Bejövő logisztika: a beszerzett anyagok átvétele, tárolása és a megfelelő időben eljuttatása; Operációk: a vállalkozás az inputokat végtermékekké és szolgáltatásokká transzformálja; Kimenő logisztika: a végtermékek raktározása és disztribúciója, eljuttatása; Szerviz: magába foglalja az értékesítést követő szolgáltatások, panaszok kezelése.

2 Az elsődleges tevékenységeket az alábbi információs technológiai megoldások támogatják: Infrastruktúra; Információs és kommunikációs technológia; E-üzleti, integrációs szoftver-alkalmazás. A legtöbb internetfelhasználó még ma is a szörfözés és ezés funkciókat használja a leggyakrabban, de az elmúlt években megjelentek és terjednek azok a megoldások, amelyek a hálózat adta előnyöket kihasználva, segítik a kis és középvállalkozásokat a hatékonyabb dokumentálásban, termelésben, gazdálkodásban, együttműködésben, az eladásban-vételben, a marketingkommunikációban, az ügyfelek megtartásában, a nagyobb profit elérésében. 2. Kvantitatív kutatás kis- és középvállalkozások vállalati információs rendszeréről A Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézete egy empirikus felmérést végzett, a magyar vállalatok és vállalkozások körében. Az adatfelvétel március 25. és június 25. között került sor. A kérdések során a kérdőívre túlnyomó részben a cégek felső vezetői(ügyvezető igazgatók, munkaügyi vezetők, stb.) válaszoltak, illetve az egyéni vállalkozások esetében a vállalkozók, mint önfoglalkoztatók adtak választ. A kérdőívet összesen 554 megkérdezett töltötte ki. 1. táblázat: A minta megoszlása vállalkozói méret szerint Darab Mikrovállalkozás 213 Kisvállalkozás 151 Középvállalkozás 57 Egyéb 128 Összesen 549 A válaszadók többsége, 39%-a mikrovállalkozás, valamint több mint egynegyede, 28% kisvállalkozás, 10% középvállalkozás és 23% az egyéb. 2. táblázat: A minta megoszlása vállalkozások jogi formája szerinti darab Egyéni vállalkozó 57 Közkereseti társaság 4 Betéti társaság 88 Korlátolt felelősségű társaság 283 Részvénytársaság 56 Szövetkezet 3 Egyesülés, Közös vállalat 1 Közhasznú társaság 12 Alapítvány 7 Egyéb 36 Összesen 547

3 A válaszadók több mint fele 52%, korlátolt felelősségű társaság, 16%-a betéti társaság, 10%-10% egyéni vállalkozó és részvénytársaság, 12% egyéb társasági forma. 3. táblázat: A minta megoszlása tevékenységi terület szerint darab (A) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 18 (C) Bányászat 8 (D) Feldolgozóipar 50 (E) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 17 (F) Építőipar 49 (G) Kereskedelem, javítás 133 (H) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 22 (I) Szállítás, raktározás, posta, távközlés 37 (J) Pénzügyi közvetítés 16 (K) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 18 (L) Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 12 (M) Oktatás 22 (N) Egészségügyi, szociális ellátás 12 (O) Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 29 (Z) Egyéb: 105 Összesen 548 A felmérésben résztvevő vállalkozások ágazati eloszlását ágazati kódok alapján kapjuk meg. A megkérdezettek közül összesen 548 vállalkozó adta meg fő tevékenységének ágazati kódját. Ezen vállalkozások közel negyede 24%, kereskedelem, javítás (G), az egyéb, 9%-9% feldolgozóipar (D) és építőipar (F), 7% szállítás, raktározás, posta, távközlés (I), a többi 5% vagy annál kevesebb Infrastruktúra ellátottság A technikai eszközök használata a kereskedelemben lényegében soha nem volt szokatlan. Szinte törvényszerű, hogy a mobiltelefonok és a számítógépek is kapcsolatba kerültek a kereskedéssel. Kezdetben egyszerűbb feladatokat láttak el, később a számítógépgyártók és szoftverfejlesztők, majd a távközléssel foglalkozó cégek az új piaci lehetőségek reményében kidolgoztak bonyolultabb rendszereket. Így például a termékforgalom-követő rendszert, a raktározási rendszert. Egy újabb lényeges dolog kellett a rendszerek működéséhez, fejlődéséhez, ez pedig a hálózat. Az elektronikus kereskedelem indikátorait különböző tanulmányok, felmérések eltérő módon definiálják, azonban van egy meghatározott körük, melyek szinte mindegyik definícióban szerepelnek. Ezek a személyi számítógépek, mobiltelefonok, vezetékes és vezeték nélküli hálózat számára vonatkozó adatok Személyi számítógép, mobiltelefon A vállalkozások méretétől függetlenül a mobiltelefonok elterjedése 90% feletti.

4 100% 98% 96% 94% 92% 90% 88% 86% 84% 82% 80% Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Egyéb Átlag Mobiltelefon Személyi számítógép 1. ábra: A vállalkozások mobiltelefon és személyi számítógép ellátottsága 2006-ban, Magyarországon A személyi számítógépek esetén a középvállalkozásoktól több mint 12%-kal kevesebb, 86% a penetrációja a mikrovállalkozások számítógépes használata. 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% (A) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, (C) Bányászat (D) Feldolgozóipar (E) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (F) Építőipar (G) Kereskedelem, javítás (H) Szálláshelyszolgáltatás, (I) Szállítás, raktározás, posta, (J) Pénzügyi közvetítés (K) Ingatlanügyletek, gazdasági (L) Közigazgatás, védelem; kötelező (M) Oktatás (N) Egészségügyi, szociális ellátás (O) Egyéb közösségi, személyi (Z) Egyéb Átlag Mobiltelefon Személyi számítógép 2. ábra: A fő tevékenységi áganként a mobiltelefon, a személyi számítógép ellátottság 2006-ban, Magyarországon Az ágazati megoszlás alapján megállapítható, hogy a mobiltelefon ellátottság szempontjából (E) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, (C) Bányászat, (F) Építőipar, (H) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a (K) Ingatlanügyletek,

5 gazdasági szolgáltatás mobiltelefon ellátottsága 100%-kos; az (N) Egészségügyi, szociális ellátás 83%-kos, a többi ágazatban pedig átlagosnak mondható. A 15 vizsgált ágazatból 6 ágazatban - (C) Bányászat, (D) Feldolgozóipar, (E) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, (K) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, (L) Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, (N) Egészségügyi, szociális ellátás- 100%-os az ellátottság. A legalacsonyabb a (H) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 68%-kos, a többi átlagosnak tekinthető Vezetékes, vezeték nélküli hálózat Az elektronikus kereskedelem infrastrukturális háttere Magyarországon a kis- és középvállalkozások számára igen, a mikrovállalkozások számára nem adott. A mikrovállalkozások vezetékes lokális hálózattal 48% rendelkezik, több -kal kevesebb az átlagnál. A kis- és középvállalkozások vezetékes hálózatának elterjedése több mint 70%. A nagy vállalatok és egyéb intézmények 94% rendelkezik vezetékes hálózattal. Vezeték nélküli 45% 40% 35% 30% 25% 15% Mikrovállalkozás 2007 Mikrovállalkozás 2006 Középvállalkozás 2007 Középvállalkozás 2006 Átlag 2007 Kisvállalkozás Átlag Kisvállalkozás 2006 Egyéb 2007 Egyéb % 50% 60% 70% 80% 90% 100% Vezetékes lokális 3. ábra: A vállalkozások vezetékes és vezeték nélküli számítógépes infrastruktúra ellátottsága 2006 és 2007-ben, Magyarországon A vezeték nélküli kommunikáció napjainkban az informatika legdinamikusabban fejlődő területe. Részben a költségek csökkenése és az informatika területén dolgozók szaktudásának köszönhetően. Itt a mikro- és a kisvállalkozások az átlagtól alig 6%-kal kevesebb, azaz 18% és 2006-ban ben 5,5%-kos átlagos növekedés mellett a mikro- és kisvállalkozások nem szakadtak le (24% és 25%). A középvállalkozások 10%-kos növekedése, 41,5%-ra volt az egyik legmeglepőbb érték.

6 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 10% 0% (A) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, (C) Bányászat (D) Feldolgozóipar (E) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, (F) Építőipar (G) Kereskedelem, javítás (H) Szálláshelyszolgáltatás, (I) Szállítás, raktározás, posta, (J) Pénzügyi közvetítés (K) Ingatlanügyletek, gazdasági (L) Közigazgatás, védelem; kötelező (M) Oktatás (N) Egészségügyi, szociális ellátás (O) Egyéb közösségi, személyi (Z) Egyéb Átlag Vezeték nélküli 2006 Vezeték nélküli 2007 Vezetékes lokális 2006 Vezetékes lokális ábra: A tevékenységi területek vezetékes és vezeték nélküli számítógépes infrastruktúra ellátottsága 2006 és 2007-ben, Magyarországon A vezetékes kommunikáció elterjedését tevékenység szerint vizsgálva megállapítható, hogy a (E) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 100%-kos az átlagtól közel 30%-kal magasabb a használata. A (C) Bányászat és a (L) Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén átlag felettinek (85% és 81%), a (A) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és az (O) Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás tevékenységi területek (44% és 57%) átlag alattiak. A többi átlagosnak mondható. A legnagyobb növekedést 2006-ról 2007-re az (F) Építőipar és a (K) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás produkálta (9% illetve 5,5%). A vezeték nélküli számítógépes kommunikációt a (C) Bányászat és a (E) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás területén (57% és 41%) jóval átlag feletti, az (N) Egészségügyi, szociális ellátás és az (K) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén (8% és 12%) jóval átlag alattinak tekinthető 2007-ben. A legnagyobb növekedés (H) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén (13%) figyelhető meg Információs és kommunikációs technológia használata A meglévő információs technológiát mire is használja a vállalkozás információ gyűjtésre, termék vásárlásra vagy kapcsolattartásra- az alábbi indikátorok vizsgálata adhat rá választ: Utánrendelői rendszer (készletfeltöltés);

7 Számlázási és kifizetési rendszer; Termelési, logisztikai és/vagy szolgáltatási rendszer; Beszerzési rendszer; Értékesítési rendszer; Egyéb számítógépes rendszer; Ezek vagy önállóan, vagy integrált módon hajtják végre feladatukat. 70% 60% 50% 40% 30% 10% 0% Utánrendelői rendszer (készletfeltöltés) Számlázási és kifizetési rendszer Termelési, logisztikai és/vagy szolgáltatási rendszer Beszerzési rendszer Értékesítési rendszer Egyéb számítógépes rendszer Egyéb Középvállalkozás Kisvállalkozás Mikrovállalkozás Átlag 5. ábra: A vállalkozások információs és kommunikációs technológia használatának vizsgálatára szolgáló indikátorok elterjedése 2006-ban, Magyarországon A mutatók közül az elektronikus számla készítés elterjedése minden vállalkozási méretben a legnagyobb, átlagosan 46%. Átlag feletti - a nagy vállalatokat és az állami intézményeket magába foglaló - egyéb kategória minden mutatónál (17%- 25%-kal nagyobb az átlagnál). Átlag alatti minden esetben a mikrovállalkozások, amely 4 indikátornál 10% közeli (utánrendelői rendszer 9%, beszerzési rendszer 8%, termelési logisztikai és/vagy szolgáltatási rendszer 12%, egyéb számítógépes rendszer 10,5%), 1 indikátornál 5%-nál kevesebb (értékesítési rendszer 3,5%), illetve 1 mutatónál 25% feletti (számlázási rendszer 27,5%).

8 A növekedés üteme 2006-ról 2007-re a mikrovállalkozások kategóriában 6 vizsgált kategóriából 5 ben nem érte el az átlagon növekedést (termelési, logisztikai és vagy szolgáltatási rendszer 4% a mikrovállalkozások, 2,5% az átlag növekedése) A (I) Szállítás, raktározás, posta, távközlés, a (E) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás átlag feletti, (A) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, (L) Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás és a (M) Oktatás területén átlag alatti minden indikátor tekintetében E-üzleti, integrációs szoftver-alkalmazás használata Az integrációs szoftver alkalmazása az egyes szigetrendszerű kommunikációs technológiákat összeköti és automatikus adatcserére biztosít lehetőséget. Az ERP (Enterprise Resource Planning) egy olyan szoftver megoldás, amely egy vállalkozás igényeinek kielégítése érdekében összehangolja az üzleti folyamatokat a szervezet által kitűzött célokkal úgy, hogy szorosan integrálja az üzleti funkciókat. A CRM olyan üzleti és információtechnológiai stratégia, mely lehetővé teszi a hosszú távú az ügyfelekkel (szállítókkal, vevőkkel, egyéb partnerekkel) oly módon, hogy a kapcsolat erősödik és személyesebb lesz. A CRM egy többcsatornás információ-orientált folyamat-kezelés, mely összeköti a számlázást, a raktárgazdálkodást, az ügyfélszolgálatot, az értékesítést, átfogja szinte a teljes vállalati tevékenységet. Az SCM (Supply chain management) a beszállítóktól a vásárlók felé történő, a termékek tervezési, gyártási, ellenőrzési, szállítási folyamatainak összességét menedzselő folyamat. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 10% 0% ERP szoftvercsomag használata CRM szoftver-alkalmazás használata SCM szoftver-alkalmazás használata Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Egyéb Átlag 6. ábra: A vállalkozások integrációs szoftver-alkalmazása 2006-ban, Magyarországon

9 A kérdezett vállalkozások átlagosan 18%-a használ ERP rendszert. A mikro- és kisvállalkozások jóval átlag alatt (6% illetve 12%) a középvállalkozások jóval átlag felett hangolják össze üzleti tevékenységüket számítógéppel. A CRM tekintetében valamivel jobb a helyzet: az átlag 29%, a mikrovállalkozások 18,5%-kal átlag alatti, a többi vállalkozási méret feletti eredménnyel zárult. A SCM elterjedése a legkedvezőbb az összes vállalkozói méret szerint. Az átlag közel -kal több -azaz 48%- mint az CRM-nél. A mikrovállalkozások 25%, a többi vállalkozói méret átlagos vagy a feletti. 90% (A) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás (C) Bányászat 80% (D) Feldolgozóipar 70% (E) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (F) Építőipar 60% (G) Kereskedelem, javítás 50% 40% 30% (H) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) Szállítás, raktározás, posta, távközlés (J) Pénzügyi közvetítés (K) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (L) Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (M) Oktatás (N) Egészségügyi, szociális ellátás 10% (O) Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (Z) Egyéb 0% ERP szoftvercsomag használata CRM szoftveralkalmazás használata alkalmazás SCM szoftver- használata Átlag 7. ábra: A tevékenységi területek integrációs szoftver-alkalmazása 2006-ban, Magyarországon Tevékenységi kódok szerint az ERP penetrációja (C) Bányászat, (I) Szállítás, raktározás, posta, távközlés (42% illetve 36%) az átlag kétszerese, (A) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, (N) Egészségügyi, szociális ellátás (3% és 8%) jóval átlag alatti. A CRM területén (I) Szállítás, raktározás, posta, távközlés, (J) Pénzügyi közvetítés (48,5% és 41,5%) jóval átlag feletti (31%), a (C) Bányászat, (A) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, (N) Egészségügyi, szociális ellátás, (F) Építőipar (8%, 12%, 12,5%, 12,5%) átlag alatti ágazat. Az SCM penetrációja a (I) Szállítás, raktározás, posta, távközlés területén (82,5%) a legmagasabb. Magas még a (E) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (65%)

10 területén. Az átlag (49%) alatti a (L) Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (13%), (N) Egészségügyi, szociális ellátás (16,5%), (M) Oktatás () területén. 3. Összegzés Nagy vállalatok esetében könnyen belátható, hogy az ügyviteli funkciókat nem lehet egy kézben tartani, ami magával vonta azt is, hogy az egész céget, mint rendszert nem lehetett egyben tartani. A növekedést hátrányosan befolyásoló külön ügyviteli rendszereket össze kellett kötni külső kapcsolaton keresztül (interfész) történt. A mikrovállalkozások már infrastruktúra területén sem képesek azokat beruházásokat, fejlesztéseket megtenni, ami a középvállalkozások és nagyvállalatok információs rendszeréhez való kapcsolódáshoz, e-üzlet használatához alapfeltétel volna. 22% 7% Kevés, vagy nincs megfelelő informatikai végzettségű szakember jelentkező A minőségi informatikai képesítést adó oktatás és/vagy képzés hiánya A munkatapasztalat hiánya az informatika területen A bérigények túl magasak Egyéb 31% 8. ábra: A mikrovállalkozások betöltetlen informatikai álláshelyeinek okai 2006-ban, Magyarországon Oka: A munkavállalók bérigények túl magasak; Munkatapasztalat hiánya, Beruházási forráshiány. A kis és középvállalkozások a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket teljesítették. Náluk elsődlegesen a munkatapasztalat hiánya jelentkezik. Működtetnek információs és kommunikációs technológiát és sikeresen kapcsolják a nagyvállalati információs rendszerekhez. A középvállalkozások informatikai ellátottsága megfelelő. Az is igaz, hogy elsődlegesen a minőségi informatikai képesítést adó oktatást és nem megfelelő informatikai végzettségű szakembereket hiányolják. Az információs technológia területenként eltérő színvonalon van.

11 Megállapítható, hogy Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás; Szállítás, raktározás, posta, távközlés; területek fejlettsége átlag feletti. Felzárkózók közé tartozik: Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; Pénzügyi közvetítés; területek. A többi terület magyarországi viszonylatba is- átlag alatti fejlettségű, és a növekedési üteme is nem megfelelő a felzárkózáshoz. Fő okként jelölhető meg: A bérigények túl magasak; Kevés, vagy nem megfelelő informatikai végzettségű szakember hiánya, Beruházási forráshiány. Irodalomjegyzék Talyigás Judit-Mojzes Imre 2004: Az elektronikus kereskedelem; Műegyetemi Kiadó, Budapest Hetyei József 2004: ERP rendszerek Magyarországon a 21. században, ComputerBooks, Budapest Almási János 2002: Elektronikus aláírás és társai, Sans Serif Bt., Budapest