A munkaerőhiány vállalati percepciója

Átírás

1 A munkaerőhiány vállalati percepciója Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai 218. január 1/14

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet gvi@gvi.hu Budapest A kézirat lezárva: 218. február 14. Cím: MKIK GVI 134 Budapest, Bécsi út 12. Tel: Fax: gvi@gvi.hu Internet: 2/14

3 Összefoglaló Az elemzésben vállalatvezetői vélemények megfigyelése alapján azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakult a munkaerőhiány hazánkban az elmúlt években, milyen vállalati kört és milyen területeken érintenek a toborzási nehézségek. Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-vizsgálatának 217. októberi hullámát használtuk fel, amely 364 hazai vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Eredményeink szerint a toborzási nehézségeket (munkaerő- és szakember-hiányt) jelző cégek aránya jelentősen nőtt az elmúlt években: 211 és 213 között csupán minden tizedik vállalkozás jelezte ezt a problémát, 214-ben és 215-ben a vállalkozások ötöde említette meg a toborzási nehézségeket a vállalat üzleti életét akadályozó tényezőként. Majd arányuk folyamatos növekedésnek indult: 217-ben már a vállalkozások 42%-a jelezte ezt a problémát. (Ha pedig a súlyozott adatokat nézzük, akkor 217-ben a vállalkozások 55%-a állította, hogy cége üzleti tevékenységét akadályozza a munkaerőés szakember-hiány.) A munkaerőhiány főként a döntően exportáló, az ipari és építőipari, a döntően vagy részben külföldi tulajdonban lévő, a dunántúli, valamint a 1-49 fő közötti cégeket érinti. A legtöbb vállalat számára az új, tapasztalt munkavállaló(k) felvétele, az új, kezdő munkavállaló(k) felvétele, illetve a cégnél dolgozó tapasztalt munkavállaló(k) megtartása okoz gondot. A vállalkozások nagyjából fele úgy véli, hogy 218-ban enyhülni fognak a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, harmaduk szerint azonos mértékűek maradnak, tizedük pedig úgy látja, hogy súlyosbodni fognak e nehézségek. 3/14

4 Bevezetés Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban tapasztalnak munkaerőhiányt jelenleg és az elmúlt években, valamint, hogy elsősorban milyen típusú cégek érintettek ebben a problémában. Továbbá kitérünk a vállalatvezetőknek a toborzási nehézségek jövőbeli alakulásáról alkotott véleményére is. Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúravizsgálatának eredményeit használtuk fel, amely Magyarországon a legnagyobb legtöbb cégre kiterjedő vállalati konjunktúra-vizsgálat. A 217. októberi adatfelvétel 3.64 cég vezetőjének válaszain alapul, és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat, továbbá egy, a munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdésblokkot is tartalmaz. 4/14

5 A munkaerőhiány percepciója A munkaerő- és szakember-hiányt mint a vállalkozás üzleti tevékenységét akadályozó tényezőt nagyjából minden tizedik cég említette a konjunktúra-vizsgálatok során 211 áprilisa és 213 októbere között. Ezt követően ez az arány 214. októberben megugrott (21%), vagyis ekkor már minden ötödik vállalkozás a cége üzleti tevékenységét akadályozó három legfontosabb tényező közé sorolta ezt a problémát. 215 októberében ismét jelentősebb emelkedés történt, ekkor a vállalkozások 27%-a említette a munkaerőés szakember-hiányt. 216 áprilisában a cégek 29%-a, míg októberben már 36%-a emelte ki ezt a problémát, 217 októberére pedig ez az arány 42%-ra nőtt. 1. ábra: Azon cégek aránya, amelyek említették a cégük üzleti tevékenységét akadályozó tényezők között a munkaerő- és a szakember-hiányt, százalék, (súlyozatlan eredmények) Forrás: GVI vállalati konjunktúra-vizsgálatok , N= /14

6 Kérdőívünkben a munkaerő-, vagy szakember-hiány mellett további öt tényező esetében tudakoljuk meg, hogy akadályozta-e a vállalkozás üzleti tevékenységét, ezek közül a válaszadók legfeljebb három tényezőt jelölhetnek meg. A területi összetétel, a létszám és a cég GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján súlyozott eredmények szerint a vállalkozások legnagyobb részének (55%) üzleti tevékenységét a munkaerő- és a szakember-hiány akadályozza. A második leggyakrabban (26%) említett tényező a kereslet-hiány, azonban ezt jóval kevesebben említették, mint a munkaerő- és szakember-hiányt. Nagyobb arányban említették még a válaszadók a tőke vagy pénzhiányt (14%), illetve a kapacitás hiányát (13%) is. 2. ábra: A cégek üzleti tevékenységét akadályozó tényezők, N=364, százalék, (súlyozott eredmények) munkaerő / szakember-hiány 55 kereslet hiány 26 tőke/pénzhiány 14 kapacitás hiány 13 külpiaci értékesítési problémák 3 anyaghiány Forrás: GVI 217 6/14

7 A vállalati jellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a munkaerő- és szakember-hiánnyal főként a döntően exportáló (64%), az építőipari (63%), a döntően (58%) vagy részben (61%) külföldi tulajdonban lévő, a dunántúli (45%), valamint a 1-49 fő közötti cégek (66%) küzdenek. 3. ábra: A munkaerő-/szakember-hiányt mint akadályozó tényezőt említők aránya, százalék, (súlyozott eredmények) Gazdasági ág szerint, N=339 Tulajdonszerkezet szerint, N= Döntően külföldi tul. Részben külföldi tul. Tisztán hazai tul. Chi-négyzet= 238,838, p=, Chi-négyzet= 35,657, p=, Exporttevékenység szerint, N=2894 Létszám-kategória szerint, N= Nem exportáló 56 Részben exportáló 64 Döntően exportáló x-9 fő 1-49 fő fő 25-x fő Chi-négyzet= 12,5, p=, Chi-négyzet= 353,844, p=, 7/14

8 Régiók szerint, N= Chi-négyzet= 1,518, p=, Forrás: GVI 217 A konjunktúra-felvételek szokásos kérdésén ( Mely tényezők akadályozták a leginkább cége üzleti tevékenységét az elmúlt fél évben? Kérem, legfeljebb hármat válasszon! ) túl egy másik, a munkaerőhiánnyal kapcsolatos, általánosabb kérdést is feltettünk a cégvezetőknek: Szembesült az Ön cége az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel? Erre a kérdésre 2742 cégvezető válaszolt. A továbbiakban az e kérdésre adott válaszok súlyozatlan eredményeit ismertetjük. Ezek szerint a megkérdezett vállalatvezetők 5,5%-a (1384 fő) számolt be arról, hogy az utóbbi egy évben szembesült valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel. Legnagyobb arányban a döntően exportáló (79%), az ipari (7%) és építőipari (69%), a részben külföldi tulajdonban lévő (8%), a dunántúli (53%), valamint a 9 fő feletti (72%) cégek vezetői válaszoltak e kérdésre igennel. 8/14

9 4. ábra: Azon cégek aránya, amelyek szembesültek az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, százalék, Gazdasági ág szerint, N=2719 Tulajdonszerkezet szerint, N= Döntően külföldi tul. Részben külföldi tul. Tisztán hazai tul. Chi-négyzet= 236,539, p=, Chi-négyzet= 59,71, p=, Exporttevékenység szerint, N=2611 Létszám-kategória szerint, N= Nem exportáló Részben exportáló Chi-négyzet= 176,62, p=, Döntően exportáló x-9 fő 1-49 fő fő 25-x fő Chi-négyzet= 366,618, p=, 9/14

10 Régiók szerint, N= Chi-négyzet= 7,756, p=, Forrás: GVI 217 1/14

11 A munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek közül a legtöbb cégnek (72%) az új, tapasztalt (senior) munkavállaló(k) felvétele okozott gondot. Több, mint a válaszadók felének az új, kezdő (junior) munkavállaló(k) felvétele (58%), 49%-uknak a cégnél dolgozó tapasztalt (senior) munkavállaló(k) megtartása jelentett problémát. A válaszadók 45%-ának a cégnél dolgozó kezdő (junior) munkavállaló(k) megtartása is nehézséget okozott. Nagyjából egyötöd azok aránya, akik számára az új, diák munkavállaló (pl. gyakornok) felvétele (19%) volt probléma, 16%-uk számára pedig a cégnél dolgozó diák(ok) (pl. gyakornok) megtartása jelentett gondot. A válaszadók 4%-a egyéb tényezőt jelölt meg. 5. ábra: A válaszadók megoszlása a szerint, hogy cégüket mely esetekben érintették a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek, N=1384, százalék, Új, tapasztalt (senior) munkavállaló(k) felvétele 72 Új, kezdő (junior) munkavállaló(k) felvétele 58 Tapasztalt (senior) munkavállaló(k) megtartása Kezdő (junior) munkavállaló(k) megtartása Új, diák munkavállaló (pl. gyakornok) felvétele Diák(ok) (pl. gyakornok) megtartása Egyéb Forrás: GVI /14

12 Míg 216-ban a válaszadók döntő többsége (64%) úgy vélte, hogy a következő egy évben súlyosabbá fognak válni a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon, 217-ben már csak a megkérdezettek 12%-a vélekedett így. 216-ban a munkaerőhiány enyhülésére csupán a válaszadók 5%-a számított, 217-ben ez az arány 52% volt. Vagyis azt láthatjuk, hogy 217 végén a válaszadók sokkal optimistábbak voltak a munkaerőhiány jövőbeli alakulásával kapcsolatban, mint 216-ban. 6 ábra: A válaszadók véleménye arról, hogy a következő egy évben hogyan fognak alakulni Magyarországon a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, N216=267, N217=2798, százalék, , súlyosabbá válnak azonos mértékűek maradnak 5 enyhülni fognak Forrás: GVI /14

13 A vállalkozásoktól azt is megkérdeztük, hogy hány üres álláshelyük volt 217. október 1-jén. A válaszadók 57%-ának (1633 cég) nem volt üres álláshelye, %-ának (1141 cég) 1-1 darab üres álláshelye volt, és csupán 3%-uknak (96 cég) volt több, mint 1 darab üres álláshelye. Tehát a megkérdezettek csupán csekély hányada küzd nagyobb mértékű munkaerőhiánnyal. A továbbiakban arra térünk ki, hogy mely vállalati körnél hány üres álláshely volt 217 októberében. Tulajdonosi szerkezet szerint azt láthatjuk, hogy a részben (12%) és a döntően külföldi tulajdonban lévő vállalkozások közül több, mint minden tizediknek legalább 11 üres álláshelye van. Az exporttevékenység esetében azt állapíthatjuk meg, hogy a döntően exportáló cégek esetében jelentős azon cégek aránya (16%), amelyeknek több, mint 1 üres álláshelye van. A létszám-kategória szerinti bontás azt mutatja, hogy az fős cégek közül nagyjából minden tizedik (9%) cégnek, a 25 fő felettiek közül pedig közel negyedüknek (24%) van legalább 11 darab üres álláshelye. 13/14

14 7. ábra: Az üres álláshelyek megoszlása, százalék, Gazdasági ág szerint, N=2847 Tulajdonszerkezet szerint, N=2787 Ipar Építőipar Kereskedelem Egyéb gazd. szolg. Tisztán hazai tul. Részben külföldi tul nincs üres álláshely üres álláshely van 3 2 több, mint 1 üres álláshely van 1 5 Döntően külföldi tul nincs üres álláshely üres több, mint 1 álláshely van üres álláshely van Chi-négyzet= 293,185, p=, Chi-négyzet= 189,967, p=, Exporttevékenység szerint, N=2763 Létszám-kategória szerint, N= Nem exportáló Részben exportáló x-9 fő 1-49 fő fő 25-x fő Döntően exportáló nincs üres álláshely 1-1 üres álláshely van Chi-négyzet= 321,27, p=, több, mint 1 üres álláshely van nincs üres álláshely 1-1 üres álláshely van Chi-négyzet= 86,415, p=, több, mint 1 üres álláshely van 14/14